különszám - Heim Pál Gyermekkórház

Lisztérzékenység - Szűrés
Szembetűnő különbséget
tapasztaltunk a nevelőotthonos
diákok fogazata és a családban
nevelkedett társaik között. A
nevelőotthonos diákok fogazata
sokkal ápoltabb és gondozottabb
volt, mint a családban nevelkedett
társaiké, akik a szűrésben
részt vettek.
Ma már minden magyar fiatalnak
lehetősége van arra, hogy
elkerülje a fogszuvasodást és
a tartós ínygyulladás által okozott
fogágybetegséget. Itt fontos
megjegyezni, hogy 18 éves korig
van a gyerekeknek lehetőségük
támogatott formában részesülni
a fogászati és fogszabályozási
ellátásban, ezért nagyon fontos
a fiatalok figyelmét minél korábban
felhívni a megfelelő szájápolási
szokásokra, mert ezután
már súlyos térítésbe kerülnek a
fogászati kezelések. A helyes
szájápolás oktatása életre szóló
szokásokat alakíthat ki, és ezáltal
lényegesen csökkenti a fogés
ínybetegségek kialakulását.
A diákok lehetőséget kaptak
arra, hogy a Heim Pál Gyermekkórház
Prevenciós Osztály
keretein belül részt vegyenek
egy egyéni tanácsadás és professzionális
fogtisztításban.
A program szervezője: a
Fővárosi Önkormányzat és a
program orvosszakmai központja:
a Heim Pál Gyermekkórház
kiválóan szervezték
meg a szűrési feltételeket és
lehetőségeket. A nagyszerű és
pontos szervezés gyors és precíz
szűrést tett lehetővé.
Dr. Dima Magdolna
főorvos,
és a Fogászati Prevenciós
Osztály munkatársai
A lisztérzékenység több mint egy
évszázada ismert betegség. Azonban
csak az utóbbi évtized orvosi kutatásai
során derült rá fény: ez a betegség
nem (csak) az, aminek gondoltuk.
Korábban ez egy gyerekbetegség
volt, nagy, puffadt hassal, pálcika
lábakkal, hasmenéssel, soványsággal.
Ma már tudjuk, bármilyen korosztályt
érinthet, és a legváltozatosabb
tüneteket képes produkálni.
A lisztérzékenység a vékonybél leggyakoribb
felszívódási zavarhoz
vezető betegsége, melyet a gabonafélék
gluten nevű fehérjéje indít el
a genetikailag hajlamos egyénekben.
A lisztérzékeny betegeknél a glutén
egy úgynevezett autoimmun folyamatot
indít el, azzal, hogy a lebomlása
során keletkező egyik molekula
kapcsolódni képes a sejtfelszíni antigénekhez.
Az immunrendszer a két
összekapcsolódott molekulát idegennek
és veszélyesnek tekinti és támadást
indít ellene.
Ez megszakítja a táplálék normális
emésztési és felszívódási folyamatait,
felszívódási zavart okoz, így a táplálék,
vagy annak egyes alkotói nem
hasznosulnak.
Autoimmun betegségeknek nevezzük
az olyan betegségeket, amikor a
szervezet egy saját alkotórésze ellen
fordul. Attól függően, hogy pontosan
mely alkotórészek válnak az
immunrendszer célpontjává, nagyon
sokféle autoimmun betegség létezik,
a pajzsmirigytől az ízületekig. Vannak
olyan autoimmun betegségek is,
melyek nem csak egy szervet vagy
szervrendszert érintenek, hanem a
szervezet több részében okoznak
tüneteket. Újabban ide sorolják a
lisztérzékenységet is.
A legtöbb esetben az autoimmun
folyamat nem állítható meg, tehát a
betegség nem gyógyítható. A tünetek
enyhítésére, a folyamat lassítására
alkalmaznak gyógyszereket. A coeliakia
ebben különleges: a betegség
oka ismert, gluténmentes diétával
oki kezelés történhet, azaz a betegség
gyógyítható.
Coeliákiára hajlamos emberben
tehát gluten fogyasztást követően
„önkárosító” folyamatok indulnak el,
melyek gyomor-bélrendszeri, vagy
éppen azon kívüli szövődményekhez
vezetnek. Típusos esetben a beteg
hamar eljut a megfelelő diagnózisig,
azonban a bizonytalan, sokszínű,
enyhe, ám kellemetlen tünetek mellett
sokszor évek is eltelhetnek közben.
Előfordulása jóval gyakoribb,
mint azt korábban gondoltuk. 427
vizsgált óvodás gyermeknél 1:85
arányú előfordulást állapítottak
meg. Felnőtteket Magyarországon
nem vizsgáltak még. Európában
jellemzően 1:100-300 körül van a
betegség gyakorisága. Az érintett
eseteknek napjainkban is még csak
kb. 10-15%-a kerül felismerésre. A
szerológiai és genetikai vizsgálatoknak
köszönhetően bebizonyosodott,
hogy a coeliakiának klasszikus,
hasmenéssel járó formáján kívül
számos, eltérő tünetekkel jelentkező
formája is létezik, mely bármely életkorban
jelentkezhet. Minél hosszabb
ideje áll fenn a betegség, annál nagyobb
a valószínűsége, hogy egyéb
autoimmun betegség is társul hozzá.
A társuló autóimmun folyamatok
miatt érintheti a szívet, a pajzsmirigyet,
a hasnyálmirigyet, a májat,
a vesét, az idegrendszert. Fel nem
ismert felnőttkori esetekben nagyon
gyakori a meddőség, spontán vetélések,
és a csontritkulás. A fogorvosi
gyakorlatban a maradandó
fogak zománcának károsodása, és a
visszatérő szájkörüli afták vethetik fel
a coeliakia gyanúját.
Glutenmentes étrend szigorú betartása
mellett kedvezően változik az
alapállapot, és a társuló betegségek
lefolyása, csökken a szövődmények
kockázata.
Érdemes-e mindezek után szűrni
coeliákiára? A gazdaságossági
szempontokat még vitatják. Az egyén
szempontjából: igen! Hiszen egyetlen
csepp vér árán megelőzhető egy sor,
30 vagy 50 évesen panaszt okozó,
és akkor már nem teljesen helyreállítható
betegség kialakulása.
Dr. Gyimesi Judit
adjunktus
XIII. évfolyam . szám 2010. szeptember 9