1 ADAPT EurÃ³pai Tanterv a GyÃ³gytestnevelÃ©s ... - KU Leuven

ADAPT 

Európai Tanterv a Gyógytestnevelés Témakörében 

1. Fejezet: Fogalmak..........................................................................................................2 

2. Fejezet: Orvosi tulajdonságok.....................................................................................14 

3. Fejezet: Értékelés..........................................................................................................92 

4. Fejezet: Beavatkozás....................................................................................................110 

5. Fejezet: Sport és szervezetek.......................................................................................123 

6. Fejezet: Osztályba sorolás............................................................................................136 

7. Fejezet: Képzés, oktatás, edzés....................................................................................140 

8. Fejezet: Technológia és hozzáférhetség....................................................................142 

9. Fejezet: Társadalmi környezet....................................................................................150 

10. Fejezet: Tudomány......................................................................................................161 

Co-ordinator: 

Prof. Herman Van Coppenolle 

Tervuursevest 101 

3001 Heverlee 

Belgium 

herman.vancoppenolle@faber.kuleuven.be 

1

Fejezet1: Fogalmak 

1_1 Definiciók 

1_1_1 Gyógytestnevelés 

1_1_1_01 Fogyatékosok testnevelése és sportja - Adaptált Fizikai Aktivitás (AFA) 

Az AFA fogalma 1973-ban került bevezetésre, amikor belga és kanadai szakemberek megalapították az 

IFAPA-t (Adaptált Fizikai Aktivitás Nemzetközi Szövetsége). Az IFAPA 1977-ben Quebeck-ben tartotta 

az els nemzetközi találkozóját, míg a másodikat 1979-ben Brüsszelben. 

Az els nemzetközi kísérlet az AFA definíciójának meghatározására az 1989-ben megrendezett 9. 

Nemzetközi Szimpóziumon Berlinben került sor. Ez volt az IFAPA történetének legnagyobb 

szimpóziuma, amelyen Doll-Tepper és munkatársai egy több-nemzeti perspektívában definiálták az AFAt: 

„Az AFA egy olyan mozgásra, fizikai aktivitásra, sportra utal, amelyben a f hangsúlyt olyan 

emberek érdekeire és képességeire helyezi, akik korlátozott képességekkel rendelkeznek, mint 

például a mozgáskorlátozottak, egészségkárosultak és az idsek.” 

Az IFAPA elnökének üzenete azt javasolja, hogy az AFA szakemberek bátorítsanak minden személyt 

arra, hogy vegyenek részt rendszeres fizikai aktivitásban egész életükön keresztül. 

„Mi minden olyan fizikai aktivitást értékesnek tartunk és támogatunk, amely rekreáció, sport, 

gyógykezelés, fittnesz és egyéb önkifejezési formában valósul meg.” 

Az IFAPA Szervezeti és Mködési Szabályzata (amelyet 1997 májusában az igazgató tanács Quebecben, 

Kanadában fogadott el) elismeri, hogy: 

Az IFAPA programjai és aktivitásai elssorban olyan egyénekre vonatkoznak, akik sérültek, 

fogyatékosok vagy mozgássérültek, ami megakadályozhatja az egyént abban, hogy a 

számukra szükséges fizikai aktivitást folytathassák. 

Ezen nyilatkozatokra epítve az AFA célja a továbbiakban úgyis meghtatározható, mint a közetkezök 

szolgáltatása: 

• alkalmazott praktikák 

• tárgyi és szociális környezet 

• speciális eszközök 

• speciális szabályok 

és más olyan faktorok, amelyek lehetvé teszik korlátozott kondíciójú személyek számára, hogy aktív 

életstílust folytassanak fizikai aktivitásban való részvételük segítségével. 

www.ifapa.net 

1_1_1_02 AFA mint szolgáltatás a testnevelésen belül 

AFA azon személyek számára alkalmazható, akik valamilyen okból kifolyólag nem képesek részt venni 

biztonságosan és eredményesen az általános testnevelésben. 

2

Ha az „alkalmazott” szót behelyettesed a „módosított” szóval, akkor lesz elképzelésed, mi is az Adaptált 

Fizikai Aktivitás. Ez egy jó, helyes és korszer oktatás, amely úgy adaptálja (megváltoztatja) a 

tantervet, feldatot, és/vagy a környezetet, hogy MINDEN diák teljesen részt tud venni a 

testnevelésben. 

A diákok különböz formájú instrukciókat kapnak, pl. nevelési környezet: 

• Egy adott felállás meghatározza azt, hogy a diák hol tudja 

elérni a számára legjobb oktatási hatásfokot. 

AFA, mint egy szakma egy sor szakembert foglal magába: 

tanárok 

felsoktatási szakemberek 

edzk 

terapeuták 

adminisztrátorok 

kutatók 

... 

Ezen emberek számára az AFA nem más mint egy mvészet és személyi és környezeti faktorok 

menedzselésének szakértelme, amelyen keresztül segítik a korlátozott képesség egyének részvételét a 

fizikai aktivitásokban. 

AFA a teljesség igénye nélkül a következ tevékenységeket foglalja magába: 

• Tervezés 

• Feladat meghatározás 

• Elrendelés/Pozicionálás 

• Oktatás/Tanácsadás/Edzésvezetés 

• Értékelés 

• Források koordinálása/Közösségek szervezése 

• Pártfogás és követés 

1_1_1_03.rtf 

AFA mint iskolai tananyag 

AFA multidiszciplionáris tanulmánya a fizikai aktivitás eléletének, körülményeinek, folyamatának és 

eredményének amelyet úgy adaptáltak, hogy limitált kondícióval rendelkez egyéneket szolgálja. 

ADAPTÁCIÓS elmélet alapelvei: 

• alapvet, interaktív és kölcsönös változási folyamat az egyén és környezete között 

• önszervez vagy célirányosan indokolt és tervezett folyamat 

• bels változtatás, szabályozás vagy kapcsolatok alkalmazása az ökorendszeren belül 

• fizikai aktivitás lehetségeire (terápia, rekreáció, edzés, sport) és alkalmazási módjára (integrált 

vagy szegregált) vonatkozik 

Az AFA-n belül széleskörben elfogadott elméletek a következk: 

• humán filozófia 

• szabványosítás 

• önaktivációs és önmegvalósító elméletek 

3

• szociális kognitív elmélet 

• ökológiai feladatelemzés 

• „Tegyük ket képessé” elmélet. 

Az AFA-val kapcsolatos szakterületek: 

• biomechanika 

• sport pszichológia 

• teljesítmény élettan 

• szociológia 

• motoros tanulás 

Ezen szakterületek paradigmáinak és módszereinek alkalmazása az AFA kontextusán belül segítenek a 

tervezésben és szolgáltatás nyújtásban és a megváltozott képességüek sportolásában. 

Az adaptációs elmélet szorosan kapcsolódik az egyes kulcselemekhez, amelyek ebben a fejezetben 

kerültek tárgyalásra a képessé tétel, ökológiai feladatelemzés és szolgáltatás nyújtásával együtt. 

1_1_2_01.rtf 

Egészségi állapotok 

A föld népességének hozzávetlegesen 10%-a szenved valamilyen betegségben vagy korlátozott 

képességg. 

Az Egészségügyi Világszervet (WHO) korábbi osztályzása az egészségi állapotra olyan terminológiákat 

tartalmazott, mint impairment (károsodás), disability (fogyatékosság) és handicap (sérült). 

Károsodás-Impairment 

• Valamilyen pszichológiai, élettani vagy anatómai struktúrális vagy funkcionális hiány vagy 

normálistól eltérés 

• magába foglalja az anomáliák, defektusok létezését vagy elfordulását és a végtagok, szervek, 

szövetek vagy más testszerkezet hiányát, a mentális funkciókat is beleértve 

• a hiányok és abnormalitások lehetnek ideiglenesek vagy állandók. 

Fogyatékosság-Disability 

• Valamilyen képesség (károsodásból ered) korlátozottsága vagy hiánya amely megakadályozza 

az ép emberre jellemz cselekvések végrehajtását. 

• Olyan összetett vagy integrált aktivitásokra vonatkozik, amelyek egy személy egészére utal, aki 

elkötelezett egy feladatban, képességben vagy egy viselkedes sajátos formájában. 

• Általában elvárható viselkedés vagy cselekvés túlsúlyban van vagy hiányzik. 

• Ez lehet: ideiglenes vagy állandó 

visszafordítható vagy visszafordíthatatlan 

növekv vagy csökken 

Felismerés fontos szerepet játszik ezen a tapasztalati szinten. Fogyatékosság kialakulhat egy károsodás 

közvetlen okozójaként vagy egy egyéni, elssorban pszichológiai, fizikai, érzéki vagy más károsodás 

miatt. Ez a károsodás felismerését jelenti és egy ilyen a személy rendellenes képességére utal. 

4

Sérült-Handicap 

• Ez olyan hátrány egy bizonyos személy számára, ami egy károsodásból vagy fogyatákosságból 

ered és limitálja vagy megakadályozza egy átlagos, ép szerep végrehajtását (függen a kortól, 

nemtl és a szociokultúrális faktoroktól). 

• Hasonló hátrány jelentkezhet különböz helyzetekben egy fogyatákosság eredményeként. 

• Egy szociális jelenség, amely a károsodás és fogyatékosság szociális és környezeti konzekvenciáit 

fejezi ki. 

• Disszonanciával jellemezhet ami az egyén teljesítménye vagy státusa és egy meghatározott 

csoport elvárásai között van, aminek az egyén a tagja. 

A hátrányt szubjektíven lehet észlelni: 

• a személy által 

• mások által, akik meghatározók a személy számára 

• a közösség, mint egy egész által 

A sérülés egy károsodás vagy fogyatékosság szocializálását képviseli és az egyén számára az alábbi 

következményekkel jár, valamint az alábbi terülteket érinti: 

1_1_2_02.rtf 

Egészségi állapot 

Ezen elterjedt fogalmak egyre inkább ép adottságokra utalnak a fogyatékossággal szemben, és a 

mködés szociális kotextusára az orvosi modellel szemben. Jóllehet, egy nem kategorizáló 

megközelítés is elfogadott, amely az egyéni különbségekre szorítkozik, és amely inkább kirekesztést 

indukál, a fizikai aktivitásba való beolvadással szemben. 

Így a funkcionális megközelítés került alkalmazásra a jelen tanulmányban. 

Az egészségi állapot f kategóriáinak osztályozása a következ: 

1. Érz-mozgató egészségi állapotok 

Az ideg-, és mozgatórendszer olyan funkcióira vonatkoznak (pl. gerincveli károsodás, agyvérzés, 

amputációk), amelyek limtálják a mozgás fejldését, koordinációját és/vagy a mozgás végrehajtását. 

Az ilyen elváltozással rendelkez személyek gyakran használnak segédeszközöket, vagy szükségük 

van személyi segítségre a napi rekreációs tevékenységük végrehajtásához. 

2. Belsszervi egészségi állapot 

A bels elválasztású mirigyek, a légzési, vérkeringési, vese, vagy más szervek olyan funkcióira 

vonatkozik, amelyek limitálják éllettani teljesít képességeiket. 

3. Pszichoszociális egészségi állapot 

Érzelmi és szociális kölcsönhatás funkcióira vonatkozik (pl. autizmus, skizofrénia), amelyek így 

limitálják az egyén szociális kapcsolatait a saját környezetével. 

4. Intellektuális egészségi tartományok 

5

Olyan magasabb kongnitív funkciók, amelyek kifejezetten értelmi fogyatékosságra, tanulási 

rendellenességre utalnak, és ezzel megakadályozza az egyént abban, hogy önnálló életvitelt 

folytasson. 

További részletes információ ezekrl a kategóriákról az „Egészségi állapotok” alatt találhatók a 

fmenüben. 

1_1_3_01 

Funkció 

ICF – WHO 2001 

A „Mködés, Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozása” (angol rövidítés: ICF) ®1.5, az 

utóbbi idben felülvizsgált, az új nemzetközileg elfogadott taxonómiát ajánlja, ami segítséget nyújt az 

osztályozásra, értékelésre és kezelésre. 

ICF egy közös nyelvezetet nyújt a fogyatékosságok és betegségek körülírására és megértésére. Az ICF 

egész tartományának kifejtését a következ cimen lehet megtalálni. 

http://www3.who.int/icf/training/icf.ppt 

ICF egy többdimenziós koncepció, amely az egészség inkább szociális, mint sem orvosi modelljére épít. 

A szociális modell egyenlséget mutat a következkben: 

• a környezet akadálymentesítés 

• szociális cselekvés 

• viselkedésbeli tudatosság 

A szervezet fizikai aktivitással kapcsolatos kérdései: mködés és rendszer. 

Az ICF-en alapulva, a következ testrendszerek és mködések vonatkoznak a fizikai aktivitásra. 

A rendszerek és mködések limitációja jelenti a f szempontot az adaptált szolgáltatások és 

cselekvések rendszerezésében, azon belül is elssorban a felmérés, elhelyezés és kezelés kérdéseiben. 

1_1_3_02.rtf 

Az ICF stukturális tartalma 

Aktivitások és részvétel 

Az ICF modellben az alábbi feladatokat és élethelyezteket sorolták fel, amelyek az egészségi állapotnak 

megfelelen korlátozottak lehetnek: 

• Tanulás és tudás alkalmazása 

• Mindennapi élet általános feladatai és követelményei 

• Kommunikáció 

• Mozgás 

• Önellátás 

• Háztartás életterei 

• Interperszonális kapcsolatok 

6

• Meghatározó élethelyzetek és tevékenységek 

• Közösségi, szociális és civil élet 

Ezen kritériumok közül a mozgás, kommunikáció, tanulás és interperszonális kapcsolatok az AFA f 

érdekldési területei. Az AFA ezen területeken képes pozitív hatást gyakorolni és fejlesztéseket végezni. 

Környezeti tényezk 

Az ICF által ajánlott környezeti tényezk leküzdhetetlen akadályokat eredményezhetnek és 

megkönnyíthetik a részvételt a következ feltételek esetén: 

• Termékek és technikák, melyek lehetvé teszik az akadálymentes hozzáférést, az 

esélyegyenlséget 

• Természetes környezet és ember által elvégzett változtatások a környezetben 

• Szülk és más meghatározó személyek támogatása és velük való kapcsolat 

• Edz, tanár, partner és más meghatározó személyek hozzáállása 

• Szolgáltatások, rendszerek és elírások, a közlekedést is beleértve 

Egyéni tényezk 

Természetes egyéni tényezk, amelyek nem kötdnek egy adott egészségi állapothoz, mint pl. az 

egyén neme, szomatotípusa, és pszichés sajátossága (ld. , mint pl. összetartozás érzése, célorientáltság), 

meghatározhatják a részvétel fokát és a cselekvés kimenetelét egy meghatározott specifikus 

contextusra vonatkozóan. 

Egyéni és környezeti faktorok és alkalmazható mértékek tartalmi elemzése csökkenthetik a nem kívánt 

eredményeket. 

1_2_1_01.rtf 

Alkalmazkodás 

Alkalmazkodási elmélet 

"Az ismeretlen tényezk kezelésének mvészete és tudománya jelentheti a kívánt eredmények elérését” 

(Sherrill, 1997, 60). 

Minden egyes mozgásos cselekvés módosítható és adaptálható. 

Mozgásos cselekvéseket a fogyatékosság speciális figyelembe vételével kell végrehajtani, és a 

következkben tartalmazhat változásokat: 

Eszközök: pl. különböz anyagú és méret labdák alkalmazása. 

Környezet: pl. a háló leeresztése és a játéktér területének csökkentése. 

Feladat: feladatok könnyített végrehajtása, a célok módosítása, pl. röplabdázás ülhelyzetben vagy 

kerekesszékben. 

Szabályok: pl. a teniszlabda kétszer is pattanhat mieltt visszajátszák (az id meghosszabítása a labda 

megütésére). 

7

Iránymutatás: kognitív képességekhez való alkalmazkodás, pl. egyszersítés, egyszerre egy instrukció 

kiadása, inkább egyenes irányú mozgás, mint körkörös. 

http://web.macam98.ac.il/%7Eshayke/thenapa/euro_resources.htm#tf 

Ezen adaptációk megszervezhetk cselevésenként és egészségi állapotonként, mint az alábbi példa 

mutatja: 

Cselekvés: 2000 m futás atlétikában. 

1_2_2_01.rtf 

Szolgáltatás nyújtása 

Szolgáltatás nyújtása egy olyan módszer, amely megteremti az egyén számára az AFA által kívánt lehet 

legalkalmasabb (legkevésbé korlátozó) környezetet. A tervezés megköveteli a Legkevésbé korlátozó 

környezet (angol rövidítés: LRE) meghatározását az AFA tevékenységének folytatására. A testnevelés 

tantervének adaptálása vagy módosítása és/vagy minden gyerek egyénre szabott képességéhez igazodó 

instrukciók alkalmazása. Adaptációkat arra kell alkalmazni, hogy minden gyerek megtapasztalja a sikert 

egy biztonságos környezetben. 

Szolgáltatás nyújtásának rendszere 

Annak érdekébn, hogy az LRE része legyen a fejldési procedúrának, a helyszínek idrl-idre 

változhatnak. Tipikus helyszíni kombinációk az alábbiakat foglalják magukba 

• Speciális iskola 

• Speciális osztály többségi iskolán belül 

• Tanárasszisztens / kiscsoport együttes oktatása normál osztályon belül 

• Két tanár együttes tanítása egy osztályon belül 

• Hagyományos osztályfelállás mindenféle segítség nélkül 

1_2_2_02.rtf 

Egyénre szabott tervezés az AFA-n belül (angol rövidítés:IPAPA) 

Az AFA-n belüli egyénre szabott tervezés (IPA) egy AFA szakember által készített mérhet és objektív 

állításokat tartalmazó terv. 

A célok és feladatok tükrözik a fizikai aktivitás oktatási tartalmát, felügyeltek és értékeltek egy szabott 

szabályozás szerint. Ez lehetvé teszi, hogy a célokat és feladatokat meghatározott idben el lehessen 

érni. 

A Személyi Oktatási Tervek (angol rövidítés: IEP) az egyes európai országokban gyakoriak, pl. Nagy 

Britannia, annak ellenére, hogy törvényileg nincs elírva. Jó gyakorlatnak számít, ha az AFA óra 

megszervezésére személyi oktatási terv kerül alkalmazásra. 

Személyi Oktatási Tervek a következ kérdésekkel foglalkoznak: 

Funkcionalitás adott állapotának megítélése 

Konkrét célok kitzése 

8

Adaptációk meghatározása annak érdekében, hogy a kitzött célokat elérjék 

Tervezés 

A tervezés értékelést és a célok meghatározását kívánja a következ területeken: 

1_2_3_01.rtf 

Integráció 

Az integráció alapelvei 

Az integráció alapelve, hogy tiszteljük az emberi közösség különbözségét. 

Egyes szerzk az integrációt erkölcsi kötelességnek tartják (Bricker, 1995; Rogers, 1993; Stainback & 

Stainback, 1996) megkövetelve a gyerekek kategorizálás nélküli, korlátozás mentes integrációját. 

Integráció több mint fogyatékos és nem fogyatékos gyerekek egyszer összezárása (f áramlat). 

Integráció azt is jelenti, hogy meghatározott szolgáltatások kerülnek alkalmazásra, megváltozik a 

hozzáállás és fejldik a felelsségtudat. 

Pl.: ahelyett hogy egy fogyatékos gyerek készül fel egy többségi 

osztálynak kell alkalmassá válnia a fogyatékos gyermek befogadására. 

osztályközösségre, a többségi 

Miért integráció? 

A szülk egy integrált oktatáson keresztül elsajátítják a gyermekük képességeinek kiegyensúlyozott 

figyelemmel kísérését. 

Az ép társak kihívásokkal néznek szembe a fogyatékos társakkal való találkozáskor, és gazdagítják 

támogató repertoárjukat és empátiájukat a fogyatékos társakkal szemben. 

Fogyatékos gyerekek az iskola elvégézést követen különböz emberekkel fognak élni és dolgozni. 

Integráció egy kulcskérdés, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeket úgy fogadják az iskolát követen is, 

mint ahogy az iskolás években. 

A tanárok megtanulnak különböz populációjú diákokat tanítani, akik alternatív elvárásokat és célokat 

igényelnek az ép diákokhoz képest. 

1_2_3_02.rtf 

Az integráció felkarolása 

Az integráció az emberi szemlélet legújabb formája a pedagógiában azok számára, akik fogyatékossággal 

élnek. Elsegíti a szabad akaratot és az egyén fogyatékossággal való részvételét a közösségben, hasonlóan 

más egyéb kisebbségekhez képest. 

Nirje (1969) kivívta a speciális oktatási rendszerek szeparációs modelljét a mentális és fizikai 

fogyatékosok számára. ezt normálizációs elvnek minsítette. 

9

Wolfensberger és munkatársai (1972) jelentékeny változtatást indítottak el az oktatást támogató 

rendszerekben azzal, hogy elmozdultak a gyakorlatiasnak minsített integráció felé a teljes integráció 

érdekében. 

Integráció Európában 

Az Európa Tanács foglalkozott az integrációval az Európai Sport Kartában: Sport mindekinek – 

Fogyatékosok 1987-ben, és felhívta a tagországokat az integrációra való felkészülésre. 

Legtöbb európai ország megteremtette az oktatást fogyatékos gyerekek számára úgy, hogy integrálta 

ket a többségi iskolarendszerbe. Nyilvánvalóan voltak sikeres példák, de ez sok fogyatékos gyerek 

számára a testnevelés és a sport közel totális kiszorításához vezetett (Európai Karta, 1987, 20). 

A 2002-ben született Madridi Nyilatkozat a ‘Diszkrimináció ellenességrl valamint iránymutató 

eredményekrl az integráció területén’ ahhoz vezetett, hogy a 2003-as évet a ‘Fogyatékosok Évének’ 

nyilvánították. A nyilatkozat kimondta, hogy a fogyatékos embereknek egyforma jogaik vannak és ezzel 

megalapozta a lépéseket a sokkal befogadóbb, integráló társadalom számára. www.madriddeclaration.org 

Finnország iránymutatást nyújt a testnevel tanárok számára, hogy támogassák a fogyatékos gyerekek 

integrálását a többségi testnevelés oktatásába (Heikinaro-Johansson, Sherrill, French, & Huuhka, 1995). 

Norvégiában a sportszervezetek konföderációja lépéseket tett annak érdekében 1998-ban, hogy bátorítsa a 

hagyományos sportszövetségeket abban, hogy vállalják fel a fogyatékosok sportoltatását. Ezidáig négy 

szervezet vállalt teljes felelsséget a fogyatékosok sportja iránt, és 11 további szövetség integrálta 

tevékenységébe a fogyatékos sportolókat. 

Integráció nemzetközi szinten 

Az USA-ban a kormány, a különböz szervezetek és a mindennepi gyakorlat célul tzte ki a 

fogyatékosok integrálását a testnevelésben és a sportban, és ennek megfelelen 1975-óta a különböz 

szinteken gyakorlattá is vált (pl., Block, 1999; Sherrill, 1998) 

Ausztráliaban az integráció már él gyakorlat, az élsportolókat teljes mértékben integrálták az Ausztrál 

Sportintézet tevékenységeibe (Downs, 1995). Több programot indítottak el annak érdekében, hogy helyi 

szinteken is növeljék az integráció elismerését. 

Kanadában, 1998-ban fogadták el az „Akciótervet”, mint egy konszenzuson alapuló dokumentumot. Ezt a 

dokumentumot számos tett követte, többek között a ‘Integráció Útján’ ‘Akciócsomag az Integráció 

Segítésére’ c. sorozatok, és nemrégen a fittnesz oktatóknak kiadott csomag, amely alapvet tudásanyagot 

tartalmaz a fogyatékos emberek részvételére vonatkozóan. 

1_2_4_01.rtf 

Ökoszisztéma 

A cselekvési struktúra 

Gestalt tradíciójára hivatkozva, Kiphard (1983) and Newell (1986) azt javasolták, hogy a cselekvést egy, 

az egyén és környezete közötti kölcsönösségi viszonyon alapuló eseményként kell megítélni. A 

10

környezet gátakat szab amely arra kényszeríti az egyént, hogy olyan cselekvési mintákat fejlesszen ki, 

amelyek segítségével végre tudja hajtani a kitzött feladatot. Mindazonáltal az egyén alkalmazkodik, és 

átalakítja környezetét minden alkalommal, amikor azzal kapcsolatba kerül. Emiatt a cselekvési 

mintáknak nem feltétlenül kell mindíg állandónak lenniük, amikor egy cselekvés végrehajtásra kerül az 

egyén és környezete közötti kapcsolat esetében. 

Feladat 

Példa 1: kosárlabda dobása ül helyzetbl 

(kerekesszékes ember) 

Feladat: 

• Kosárlabda dobása a zónán kívülrl 

Környezet 

Személy 

Környezet: 

• kosár magassága 

• labda súlya 

• labda mérete 

• kerekesszék (eszköz) erátviteli feltétel (ez függ a háttámlától, súlyponttól, keréktl, kéz és kerékperem 

adottságaitól, stb.) 

Személy: 

• karok és a törzs ereje 

• törzs kontrolja 

• hajtási készség 

• észlelési figyelem (fókuszálás) 

• szem-kéz koordináció. 

További példákért az alábbi cimre látogasson el - THENAPA quiz oldal: 

http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/quiz/examples_english.htm 

1_2_5_01.rtf 

Igazságosság 

Egyenlség (Equality): feltélek egyenl esélye, pl. ugyanazon startvonal kijelölése. 

Méltányosság (Equity): a lehet legszélesebb feltételek kínálata mindenki számára. 

Pl.: 

Egyenlség = a közösség minden gyereke részt vehet a labdarúgó programban. 

Méltányosság = kísér, vagy társoktató kijelölése a fogyatékos gyerekek számára. 

Egyenlség = minden gyerek vegyen részt a kosárlabdában. 

Méltányosság = az a gyerek, aki kerekeszékben játszik, kapjon lehetséget arra, hogy alacsonyabb 

kosárra dobhasson az minimum 2 méterrl. 

Az elmúlt 20 évben az egyenlség szó átalakult a méltányosság szóvá. 

Az egyenlség szónak a továbbiakban olyan jelentése van, ami az akadálymentes környezet megrzésére 

utal azért, hogy az emberek képesek legyenek bejutni olyan helyekre, amelyek mentesek minden fizikai 

11

és szociális akadálytól annak érdekében, hogy gyakorolhassák és bemutathassák képességeiket és 

lehetségeiket. 

A Sport For All Európai Kartája 

Európában az indítvány arra, hogy a fizikai aktivitást mindenki számára lehetvé tegyék elsként 

Strassburgban, 1966-ban fogalmazták meg, amelyet 1986 májusában újra megersíttek. A karta 

elssorban kormányok és helyi önkormányzatok figyelmét hívta fel arra, hogy hozzanak jogi 

intézkedéseket fogyatékossággal el emberek számára. Továbbá azt is kérte, hogy az oktatási 

kormányzatok, sport és rekreációs intézmények növeljék azon szabályaik és rendeleteik számát, amelyek 

lehetvé teszik a fogyatékossággal el emberek részévételét. 

A javasolt intézkedések a következket tartalmazták: 

Megközelíthet, akadálymentes sportlétesítmények 

Közlekedési támogatás 

Technikai segítség a fizikai aktivitásokban való részvételben 

1_3_1_01.rtf 

Oktatás 

Az oktatás nagyon fontos a testnevelés tanítási, mind pedig a tanulási fogyamatában amikor a 

fogyatákosok integrációjáról van szó. 

Ezért, az iskolai tesnevelés és felsoktatsi szakképzés is bemutatásra fog kerülni. 

Testnevelés (angol rövidítés: PE) 

A testnevelés célja az iskolában az hogy egy megfelel alapot nyújtson egy aktív életstílushoz azzal, hogy 

bevezeti a következket: 

• alapvet motoros minták 

• bevezet csapatjátékok 

• labdajátékok 

• vizes sportok 

• fittnesz 

AFA egy olyan testnevelés, amelyet úgy alakítottak át hogy úgy feleljen meg a fogyatékos 

emberek számára, mint az épeknek. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, több AFA specialistára vagy 

fogyatékosok oktatására kiképzett testnevel tanárra van szükség. 

Az európai jogrendszer elég eltér a fogyatékos diákok kezelésében. Néhány országban a 

testnevelés tantárgyat az általános iskolában nem diplomás testnevelk tanítják, hanem csak a 

középiskolában (pl. Anglia, Bulgária). 

Az egyes ország különbségeit a következ helyen lehet tanulmányozni: 

http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/education/comparative/index.htm 

Felsoktatás 

12

Az testnevelk és AFA szakemberek képzése különbz az egyes országokban, amiatt szükségesnek 

látszik, hogy a végzsök egy közös képzést kapjanak ezeken a területeken. 

A THENAPA egyik f célja az volt, hogy tanulmányozza és fejlessze a felsoktatási programokat az 

AFA területén Európában. Ezt követen az Európai Kredit Transzfer Rendszer (ECTS) koncepciójának 

megfelelen kialakításra került az AFA szakembert legjobban jellemz profil. Ez a kredit profil 

képviseli azt a minimum AFA oktatási tartlamat, ami elvárható a testnevel tanárok, fizikóterápiás 

szakemberek képzésében és specializált AFA programokban egész Európában. 

Ez a CD lemez azt az AFA-hoz szükséges alaptantervet tartlamazza, amely magabá foglalja a fentebb 

említett fokozatok és tanulmányok legfontosabb elemeit. 

Amennyiben a szakembernek egyforma szakmai hátterük van, az integrációt szolgáló jogalkotás 

megtörténhet és Európába összes országában egyenl követelményekre emelhet. 

Akik kíváncsiak az AFA specializált oktatási programjaira, a következ honlapokon kaphatnak 

információkat: 

http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/education/index.htm 

http://www.iseflombardia.it/deuapa 

http://www.iusm.it/didattica/master/link/22_07_02-programma.pdf 

1_3_2_01.rtf 

Versenysport 

A fogyatékosok versenysportját több nemzetközi szervezet felügyeli, amelyek az elmúlt évszázadban 

alakultak ki. 

A szenzomotorikus egészségi állapotot képvisel egyének a Nemzetközi Paralimpiai Szövetség (IPC) 

keretein belül sportolnak. Sok sportoló vesz részt a paralimpiai mozgalom által kifejlesztett különböz 

aktivitásokban, amióta ezt az úttör munkát Sir Ludwig Guttman elkezdte. 

Hallássérült fogyatékosokat külön szervezik, k az un. Siketolimpáin vesznek részt a Siketek Sportja 

Nemzetközi Bizottsága szervezésében (CICC) , ami az saját döntésük volt. 

Az értelmi fogyatékosok a Speciális Olimpia szervezet által képviselt különböz helyi és nemzetközi 

sportversenyeken vesznek részt. 

Ebben a témában további információt a fmen „Sport & Szervezetei” részben lehet találni. 

1_3_3_01.rtf 

Rekreáció 

A rekreációs tevékenységek f célja, hogy megteremtsen egy aktív életstílust és választási 

szabadságot, hogy az egyén hogyan szervezze meg szabadidejét. Ezért a fogyatékosok számára 

biztosított rekreációs lehetségek közvetlenül érintik a megközelíthetség kérdéseit és tudatos 

cselekvéseket a szociális környezetben. 

13

Rekreáció egyre jobban integrálttá és elfogadottá válik ami az emberek tudatossága növekedésnek és a 

szabályozásnak köszönhet. Egyes országok azonban le vannak maradva a másiktól abban, hogy egyenl 

jogokat és lehetségeket biztosítsanak, valamint minden országban különbözik a sport és aktivitások 

biztosítása. 

1_3_4_01.rtf 

Rehabilitáció/Utógondozás 

Rehabilitáció egy olyan szakmai folyamat, amely csökkent vagy megakadályoz egy károsodást, 

visszaállít vagy fejleszt bármely egészségi állapot funkcióit. 

Így a rehabilitáció a jelenlegi helyzet véleményezésén, a beavatkozási célok elemzésén és az elért 

eredmények folyamatos értékelésén alapszik. Rehabilitáció olyan kezeléseket alkalmaz, amelyeket 

terépiaként ismerünk, és inkább gondozást jelentenek (valakit gondozni) mintsem ápolást (gyógyító) 

kezelési funkciót. 

A terápia a paramedikusi szakmai szervezetekhez kötdik pl. mozgásterápia, foglalkozásterápia, 

beszédterápia és más AFA vonatkozású szakmák, mint pl. pszichomotoros terápia, tánc-, és 

mozgásterápai, terápiás rekreáció és hidroterápia (víziterápia) és szív- és vérkeringési 

rehabilitáció. 

Terápiás lépések specifikusan kerülnek alkalmazásara pl. egy specifikus cél elérése érdekében az adott 

beavatkozási tervek eltérhetnek egymástól függen a sérülés mértékének egészségi állapotától. 

• pl. az egyensúlyfejlesztés ataxiás egyéneknél más sorrendet követel, mint a spasticitásosaknál. 

A terápia gyakran a f eszköz egy rehabilitációs (funkcionális helyreállítás) folyamaton belül, mint pl. 

egy Cerebro-Vascular Balesetbl (angol rövidítés: CVA) való felépülés esetében is, az AFA-nak számos 

eszköze van a terápia és rehabilitáció folyamatára. 

• A kezelés lényeges része közvetlenül az elsdleges funkcionális limitációra vonatkozik, pl. szív 

rehabilitációban, ahol szív-, és vérkeringési rendszerek ellenrzött edzése lényeges ahhoz, hogy 

megfelel terápiás/rehabilitációs célokat érhessünk el. 

• A kezelés második szakasza a másodlagos funkcionális limitációkra vonatkozik, pl. funkcionális 

limitációban szenved egyének izomerejének és állóképességének visszanyerése, akik hajlamosak 

elhagyni a fizikai aktivitást. 

• A kezelés harmadik szakasza, amely a esetlegesen jelentkez, a sok üléssel összefügg és 

funkcionális limitációkkal vagy egészségkárosodással életstílust él egyéneknél a negatív fizikai 

és pszichoszocális hatások elkerülésére irányulnak, pl. fizikai aktivitás végzése olyan nk 

számára, akinek emlamputációjuk volt (mastektomia). 

Lásd még a „Kezelés” részt a fmenüben további információkért. 

14

Második fejezet 

2_1_1_01.rtf 

Látás 

Definíciók 

A “látássérült” kifejezés arra a fogyatékosságra utal, ami a látásában sérült ember életét, életminségét - 

még korrekciók segítségével együtt is - hátrányosan befolyásolja. 

Látássérültek azok, akik: 

• sosem rendelkeztek látással 

• látók voltak éveken át, mieltt fokozatosan vagy hirtelen, részlegesen vagy teljesen elvesztették 

látásukat 

• halmozottan sérültek, és egyben látássérültek is 

• látómezjének egy részében különböz sérülés van 

• éleslátása általában megromlott a teljes látómezben. (WHO definíció) 

Ha a fogyatékosság három éves kor eltt kezddött, akkor az illet születetten vaknak tekintend (“born 

blind”). 

Kategóriák 

Vakság és gyengénlátás megállapítása a következ kiadvány szerint történik: International Classification 

of Diseases, 1o. kiadás (ICD10): 

• VAKSÁG: látás élesség < 3/60 vagy a jobbik szem látómezejének csökkenése, elvesztése a lehet 

legjobb korrekcióval (3-as, 4-es, 5-ös kategória) 

• GYENGÉNLÁTÁS: látás élesség < 6/18, de egyenl vagy job mint 3/60 a jobbik szemben a 

lehet léegjobb korrekcióval (1-es, 2-es kategória). 

Okok 

Három oka lehet a látás sérülésnek: 

• Betegség: 42% (glaukóma; idskori hályog; cukorbetegség; keringési betegség; szifilisz) 

• Veleszületett: 31% (rubella, toxoplazmózis; terhesség alatti beavatkozások, betegségek) 

• Balesetek: 27% (sérülések; háborús balesetek, stb.) 

Gyakoriság 

A vakság és gyengénlátás becsült elfordulási gyakorisága 0.7%, a WHO adatok szerint. 

Figyelmeztet jelek 

• duplalátás 

• az irisz színének elváltozása 

• foltok és különböz szellemképek észlelése 

• egy szem látásának hirtelen elvesztése 

• világos vagy fekete pontok villogása 

• függönyszer foltok, takarások a látásban 

Megelzés 

15

• csecsemk és kisgyerekek részére szrvizsgálatok az általános szemproblémák kiszrésére 

• felntteknek es idseknek javasolt a rendszeres szemvizsgálat 

• védszemüveg viselése a szemre veszélyes tevékenységek közben 

Kezelés 

Vakok számára a legfontosabb az, hogy biztonságos körülmények között mozogjanak, hogy önállaóan 

tudjanak öltözni, enni és más alapfunkciókat ellátni. Ennek megtanulása, biztosítása számtalan oktatószolgáltató 

módszer által történik. 

Felhasznált irodalom 

1. Davis K, Kennedy JW, Kemp HG, et al. Complication of coronary arteriography from the 

Collaborative Study of Coronary Artery Surgery (CASS). Circulation 1979; 59: 1105-1111. 

2. De Bono D. Komplikációk of diagnostic cardiac catheterisation: results from 34 041 

patients in the United Kingdom confidential enquiry into cardiac catheterization complications. Br 

Heart J 1993; 70: 297-300. 

3. Fischer Williams M, Gottschalk PG, Browell JN. Transient cortical blindness. An unusual 

complication of coronary angiography. Neurology 1970; 20: 353-355. 

4. Rama BN, Pagano TV, Del Core M, et al. Cortical blindness after cardiac catheterisation: effect of 

re-challenge with dye. Cathet Cardiovasc Diagn 1993; 28: 149-151. 

5. Vranckx P, Ysewijn T, Wilms G, et al. Acute posterior cerebral circulation syndrome 

accompanied by serious cardiac rhythm disturbances: a rare but reversible complication following 

bypass graft angiography. Cathet Cardiovasc Interv 1999; 48: 397-401. 

2_1_2_01.rtf 

Hallás 

Definíciók 

A helyes kifejezes a hallással kapcsolatos károsodásokra a siket vagy nagyothalló, függen a károsodás 

fokától vagy néha az egyén kommunkációs képességétl. 

• Siket: az az egyén, aki csak a hallási funkció által nem érti meg a beszédet, akár használ 

hallókészüléket, akár nem. 

• Nagyothalló: az az ember, aki nehézséggel ugyan, de akadályozott a hallás általi beszédértésben, 

akár használ hallókészüléket, akár nem. 

• Siketség: kommunicációs és társadalmi elfogadottsággal kapscsolatos állapot, amely az összes 

gyógypedagógiai területnél szorosabban kapcsolódik a beszéd és más speciális 

károsodáshoz/fogyatékossághoz. 

Kategóriák 

• Kondukciós halláskárosodás: nagyothallást eredményez a közép- és külsfülön át történ 

csökkent hangvezetés. 

• Szenzo-neurális halláskárosodás: a belsfüllel kapcsolatos probléma. A szenzoros receptorok a 

hanghullámokat neurális impulzusokká alakítják át, amiket a központi idegrendszerbe vezetnek. 

Az apró idegvégzdések sérülése vagy degenerációja miatt károsodik a hallás. 

16

• Kombinált halláskárosodás: ebben az esetben mind a kondukciós, mind a szenzo-neurális 

halláskárosodás együttesen megtalálható. 

Okok 

• 50% genetikus 

• 20% speciális ok (hosszú idn át nagy zajnak volt kitéve az egyén; az anya rubeolás 

megbetegedése a terhesség során, koraszületés; meningitisz; agytumor; magas vérnyomás; 

diabétesz; bizonyos gyógyszerek, drogok mellékhatása; stb.) 

• 30% ismeretlen ok 

Elfordulás 

A WHO adatok szerint 250 millió ember hallássérült. 

Indikátorok 

• nehézség a szavak megértésében, különösen a nagy háttérzajban vagy tömegben 

• tompa minség beszéd és hangok 

• igény arra, hogy a tévé, radio nagyon hangosan szóljon 

• a beszélgettásak megkérése, hogy lassabban, tisztábban és hangosabban beszéljen 

• folyadék szivárgása a fülbl 

• egyensúlyvesztés, egyensúlyproblémák. 

Kezelés 

• Kondukciós halláskárosodás esetén 

* mtét és/vagy gyógyszer 

* hallókészülék vagy implantátum a hallás javítására hearing 

• Szenzo-neurális halláskárosodás esetén 

* nem korrigálható sem mtéttel, sem gyógyszereléssel 


1. Erenberg, A., Lemons, J, Sia, C., et all: Newborn and infant hearing loss: detection and Kezelés. 

American Academy of Pediatrics, 1999; 103 (2): 527-30 

2. Freeman, R.D., Carbin, C.F., Boese, R.J: Can’t your child hear? In: A guide for those who care 

about deaf children. Baltimore, MD: University press; 1981 

3. Mayo Foundation for Medical Education and Research(MFMER), 1998-2002 

4. Morton, N.E. Genetic epidemiology of hearing impairment. Ann NY Acad Sci 1991; 630: 16-31 

5. Twefik,T.L., Teebi, A.S., Der Kaloustian, V.M. Syndroms and conditions associated with genetic 

deafness(eds). Congenital Anomalies of the Ear, Nose and Throat, Oxford University Press; 1997 

2_1_3_00.rtf 

Idegrendszer 

• Alzheimer kór 

• Cerebrális parézis 

17

• Parkinson kór 

• Szklerózis multiplex 

• Epilepszia 

• Gerincvelsérülés 

• Szpina bifida 

• Hidrokefalusz 

• Sztrók 

2_1_3_01.rtf 

Alzheimer kór 

Definíció 

Az Alzheimer kór az agy degenerative elváltozása, amelyre jellemz az emlékeztehetség, gondolkodás, 

számolás, beszéd, annak megértése, és tanulás progresszív rosszabbodása. Az Alzheimer kór tüneteit 

meg kell különböztetni a kognitív funkciók ids korral járó természetes gyengülésétl, melyek lassabb 

ütemben, fokozatosabban vezetnek egy sokkal enyhébb fokú képességcsökkenéshez. 

Kategóriák 

A betegség progressziója egyénenként változik. 

Az Alzheimer kór általában a következ fokokban mutat rosszabodást, egyik fokot sem kihagyva. 

• Enyhe fokú: a beteg segítség nélkül képes élni. 

• Közepes fokú: segítség, felügyelet nélkül súlyosabb gondjai lehetnek a mindennapi 

tevékenységekben. 

• Súlyos fokú: általában ezek a betegek már nem tudják ellátni magukat. 

Gyakoriság: 

A 6o év feletti férfiak 5%, illetve a nk 6%-át érinti. 

Indikátorok: 

A betegség tünetei: 

• Állandó és rosszabbodó feledékenység 

• Az elvont gondolkodásban tapasztalható nehézségek 

• Gondok a megfelel kifejezések használatában, megtalálásában 

• Diszorientáció 

• Az ítélképesség elvesztése 

• Nehézségek az addig gyakorolt/végzett feladatok végrehajtásában 

• A személyiség változása 

18

Rizikó faktorok 

• Életkor: 65-nél idsebbek, (ritkán 40 év alatti kor) 

• Örökletes 

• Néhány környezeti tényez 

Kezelés 

Mostanáig nincs mód a vetegség gyógyítására, viszont a következ célokat tzik ki a beteggel 

kapcsolatban: 

• A beteg képességeinek minél magasabb szint megtartása. 

• A mentális képességek visszesése által okozott egyéb képességvesztés (fogyatékosság) 

minimalizálása; a napi teendk rutin-szervé alakítása, és így a megrzött funkciók 

maximalizálása. 

• Minél jobban csökkenteni a depressziós tüneteket, a nyugtalanságot és gyanakvást. 

• A beteg családjának támogatása. 

• Pszicho-szociális segítség: 

* oktatás 

* támogatás 

* tanácsadás és gondoskodás a beteg és családja részére. 

• Gyógyszerelés 

• Testmozgás 


Alzheimer's Disease Education and Referral Centre, (2001). Progress Report on Alzheimer's Disease: 

Taking the Next Steps. Alzheimer's Disease Education and Referral Centre (NIH Publication No. 00- 

4859), Silver Spring, MD. 

2_1_3_02.rtf 

Cerebrális Parézis 

Definíció 

Cerebrális parézis (CP) egy átfogó megnevezése az olyan motoros rendszert érint betegségeknek, 

amelyek a központi idegrendszer sérülése következtében érinti a a kisgyermeket, függetlenül a sérülés 

okától és annak hatásától. 

Kategóriák 

• Spasztikus: leggyakoribb típus; az izmok merevek és állandó összehúzódásban vannak. 

- diplégia – mindkét alsó/felsvégtag érintett 

- hemiplégia – a végtagok csak az egyik oldalon érintettek 

- kvadriplégia – az összes végtag érintett 

- monoplégia – csak egy végtag érintett 

- triplegia – három végtag érintett 

19

• Atetoid (vagy diszkinetik): 10% és 20% közötti az olyan CP betegek száma, akik keze, lába vagy 

egész also/fels végtagja lassú, control nélküli mozgásban van. Néha az arc izmait és a nyelvet is 

érinti, ami miatt a beteg grimaszol vagy nyáladzik. Ritkán diszarthriát is okoz, mert azokat az 

izmokat érinti, amelyek a beszédért felelsek. 

• Ataxiás: 5% és 10% közötti az olyan CP beteg, akinek az egyensúlya, mélységérzete, 

koordinációja érintett és bizonytalanul jár lábait széles terpeszbe téve. Sokuknak gondjuk van a 

hirtelen vagy pontos mozdulatokkal. 

• Vegyes: 10%-a a CP betegeknek két vagy több ketegóriába sorolható. 

Okok 

Cerebrális parézis nem örökölhet és nem ragályos. 

Néhány lehetséges kiváltó ok: 

• Terhesség alatti fertzés (rubeola, cytomegalo virus, toxoplazmózis, hugyuti fertzés) 

• Elégtelen oxigénellátás és más komplikációk a szülés során 

• Koraszülés 

• Más születési rendellenességek 

• Szerzett CP: a betegek 10%-a szenved agyi károsodást az els két életév alatt pl. agyat érint 

fertzés (meningitisz, enkefalitisz) vagy szenved fejsérülést. 

Gyakoriság 

Egyezer szülésbl 3.5 ember CPs beteg lesz. 

Indikátorok 

A CP tünetei egyénenként változó és idvel változhat: 

• rohamok 

• szoptatási/szopási és etetési/evési nehézségek 

• ers nyálfolyás 

• szabálytalan légzés 

• elmaradás a motoros képességek fejldésében, pl. átfordulás, ülés, mászás, járás, stb. 

• motoros/mentális retardáció 

• a látást, hallást, beszédet érint eltérések 

• spaszticitás 

• progresszív izületi kontraktúrák 

• az izület mozgásterjedelmének beszkülése 

Kezelés 

A CP nem gyógyítható, de az orvosi kutatások és fejlesztéseknek köszönheten sok beteg élhet a teljeshez 

közelít életet, amennyiben problémáikat jól kezelik. 


1. Grether, J.K., Nelson, K.B. Maternal infection and cerebral palsy in infants of normal birth 

weight. Journal of the American Medical Association, volume 278, number 3, July 16, 1997, 

pages 207-211. 

2. Pellegrino, Louis. Cerebral palsy, in Batshaw, M.L. (ed.), Children With Disabilities, Fourth 

Edition, Baltimore, MD, Paul H. Brooks Publishing Company, 1997, 499-528. 

20

2_1_3_03.rtf 

Parkinson kór 

Definíció 

A Parkinson kór gyakori progresszív idegrendszeri betegség, mely a a neuronok degenerációjának 

következménye az agy azon területén, ahol a mozgáskontrol, irányítás mködik (substantia nigra). A 

degenráció következtében kevesebb a dopamine nev neurotransmitter, ami mozgáskárosodást okoz. 

Okok 

Több elmélet ismert, mint például: 

• örökldött Parkinson kór 

• egy vagy több környezeti tényez okozta Parkinzon kór 

Gyakoriság 

• leggyakrabban a 70-80 éves emberek között fordul el 

• nknél gyakoribb, mint férfiaknál 

Indikátorok 

Els jelek: a végtagok remegése, különüsen a test nyugalma közben. A remegés a legtöbbször 

egyoldalon, az egyik kézen jelentkezik. 

Más gyakori tünetek: 

• lassú mozgás (bradykinézia) 

• mozgásképtelenség (akinézia) 

• merev végtagok 

• csoszogó járás 

• görnyedt tartás 

• kevesebb arckifejezés 

• halk beszéd 

• depresszió és feledékenység 

Kezelés 

A Parkinson kór nem gyógyítható. A betegek gyógyszeres kezelésben részesülnek. 


2_1_3_04.rtf 

1996 National Human Genome Research Institute (NHGRI) and the National Institute of 

Neurological Diseases and Stroke (NINDS) at the National Institutes of Health (June 1997 

NHGRI) 

Szklerózis multiplex 

21

Definíció 

A szklerózis multiplex (SzM) a központi idegrendszer degenerative megbetegedése. A SzM krónikus, 

potenciálisan teljesen el- és legyöngít betegség, mely a gerincvelt és az agyat érinti. 

Kategóriák 

• Jóindulatú (Benign). Az SzM-ben szenved emberek 10-15%-ának tünetei enyhék, amik nem 

rosszabbodnak és nem vezetnek állandó fogyatékossághoz. 

• Rosszabodó-szünetel (Relapsing-remitting - RRMS). A betegség egy vagy két fellobbanása 

évente, vagy két vagy háromévente, amit szünet követ. Ezek a fellobbanások hirtelen következnek 

be, egy pár hétig vagy hónapig tartanak, majd a panaszok fokozatosan megsznnek. A tünetek 

minden alkalommal gyarapodhatnak. Az SzM-es betegek 75%-ánál ebben a formában kezddik a 

betegség. 

• Elsdlegesen progresszív (Primary progressive - PPMS). Az els panaszok megjelenése után 

rosszabodás következik be, szünet és/vagy jobbulás nélkül. A betegek 15%-a tartozik ehhez a 

csoporthoz. 

• Másodlagosan progresszív (Secondary progressive). Az RRMS-ben már évek óta szenved 

betegek fele a folyamatosan romló fokozatba kerül. Hirtelen bekövetkez rosszabbodások 

fordulhatnak el a folyamatosan romló állapot tetejébe. 

• Progresszíven rosszabbodó (Progressive relapsing). Ez a PPMS egy fajtája, azzal együtt, hogy új 

tünetek jelennek meg hirtelen vagy a meglévk súlyosbodnak. Az SzM-ben szenvedk 10%-a 

tartozik ehhez a csoporthoz. 

Okok 

A betegség valószínleg egy autoimmune betegség, ami azt jelénti, hogy a szervezet immunrendszere 

idegennek ítéli és aszerint jár el az egyébként saját test-anyag/-résszel szemben. 

A szkelorzis multiplex betegségben a test antitesteket és fehér vértesteket irányít az agyi és 

gerincidegeket borító mielin hüvely ellen. Ez a hüvely és késbb az idegek gyulladásához vezet, ami több 

területen szklerózist, hegesedést okoz. A károsodás lelassítja vagy gátolja az izomkoordinációt, a látó és 

más idegi jeleket. 

Gyakoriság 

A betegek háromnegyede n, egynegyede férfi. 

Indikátorok 

Az SzM tünetei különbözek lehetnek, attól függen, hogy az idegrendszer mely részét érinti a betegség. 

A panaszok, tünetek a következk lehetnek: 

• zsibbadás, gyengeség vagy egy/több végtag bénulása 

• rövid fájdalom és bizsergés, elektromos kisüléshez hasonló érzés 

• remegés, koordinálatlan vagy bizonytalan járás 

• megromlott látás, gyakran fájdalom kíséri a szemmozgást 

• a szemmozgások zavara, mely kettslátáshoz vagy a látómez mozgásához vezet 

• kimerültség 

• szédülés 

• értelmi hanyatlás 

22

• húgyhólyag vagy bélproblémák, szexuális diszfunkció 

A betegség fokozatos rosszabbodásával a következ panaszok lépnek fel: izomgörcsök, elmosódott, 

összefolyó beszéd, a látás gyengülése, elvesztése, problémák a húgyhólyaggal, belekkel, szexuális 

zavarok, akár bénulás is felléphet. Ritkán mentális problémák, mint pl. feledékenység és zavarodottság 

elfordul. 


A következ tényezk növelik az SzM kialakulását: 

• Örökldés 

• Környezeti tényezk: sok virust és bacteriumot hoznak összefüggésbe az SzM-mel és ami elidézi 

a betegség kialakulását, ha az egyén rendelkezik hajlammal. 

Felhasznált rodalom 

Medline medical encyclopaedia 

Pathology and implications for exercise for persons with chronic disease and disability. Neurological 

Diseases. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from A. Niewboer, 2002-2003 

2_1_3_05.rtf 

Epilepszia 

Definíció 

Az epilepszia az agy betegsége, amelynek lényege, hogy idegsejtek/neuronok egy csoportja idnként 

abnormális jeleket bocsát ki. Az idegsejt mködésének normális rendje és mintája zavart szenved, ezzel 

különös érzetet, érzékelést, érzelmeket és viselkedést keltve, néha rángatódzást, izomgörcsöket és 

eszméletvesztést okozva. Epilepsziásnak az tekinthet, akinak már két vagy több rohama volt. 

Okok 

Az agykéreg bármely típusú sérülése, betegsége epilepsziát okozhat, mint pl. fertzés, fejsérülés, sztrók 

és tumor. 

Indikátorok 

• “Blackouts" azaz olyan idszak, amikor a beteg nem emlékszik a veletörténtekre, vagy zavaros az 

emlékezete 

• Merev bámulás, és a beteg meg-nem-magyarázott okból nem reagál a környezetére 

• A kezek és lábak akaratlan mozgása 

• Furcsa hangok kiadása, eltorzult észlelés, indokolatlan félelemérzet 

• Rohamok 

A rohamok különbözek lehetnek, a legkisebb figyelemkiesés vagy izomrángástól a súlyos és 

hosszantartó rángásokig. Az elfordulásuk is változó: lehet, hogy majdnem egy év is eltelik 

két roham között, lehet, hogy napi több roham is elfordulhat. 

23


A rohamok osztályzása: 

* Részleges vagy fokális roham 

- Egyszer részleges (fokális) roham tudatvesztés vagy annak sérülése nélkül 

- Összetett részleges roham esetén már sérül az öntudat 

* Általános roham 

* Status epilepticus 

- 30 percig folyamatos roham, az epizódok között szünet nélkül 

- 5 percig tartó rángatódzó roham 

- 3 különálló rángatódzás egy órán belül 

1. Devinsky, O. A guide to understanding and living with epilepsy. Philadelphia: F.A. Davis Co, 

1994 

2. Freeman, J.M., Vining, E.P.G., & Pillas, D.J. (2002). Seizures and epilepsy in childhood: 

A guide for parents (3rd ed.). Baltimore, MD: Johns Hopkins University Press 

3. WHO; fact sheet: 165 

2_1_3_06.rtf 

Gerincvel sérülés 

Definíció 

Balesetek következtében a gerincvel olyan sérülése következhet be, amikor sejtek vagy idegpályák 

sérülnek, melyek fel- és lemen jelek továbbítására szolgáltak a központi idegrendszerben. 

Kategóriák 

• Zúzódásos gerincvel sérülés (GS) (Contusion): a gerincvel zúzódása. 

• Összenyomásos GS (Compression): a gerincvelt ér nyomás okozza a sérülést. 

• Szakításos GS (Lacerations): néhány idegszál súlyos tépése általi sérülés, pl. golyólövés általi 

sérülés. 

• Centrális gerincveli szindróma (Central cord syndrome): a gerincvel középs részén lév 

idegsejtek és idegpályák sérülése. 

Gyakoriság 

1.2-3 eset/100 000 évente 

Okok 

Baleseti - 75% 

• a gerinc nyaki szakaszán törés vagy diszlokáció 

• balesetek a közlekedésben, sportban, esések, öngyilkosságok, erszakos cselekmények 

Nem baleseti - 25% 

24

• gerincvelgyulladás, keringési betegségek, szklerózis multiplex, porckorong sérv, tumorok 

Indikátorok 

• gyakran: bénulás 

• érzés vesztés 

• a sérülés magassága alatti funkciók elvesztése, mind az akaratlagos és autonóm tevékenységeket, 

mködéseket, pl. légzés, bél- és hugyhólyag control 

• izomgörcs 

• szexuális diszfunkció 

• hólyag fertzés 

• a tüd fertzése 

Kezelés 

Az akut gerincvel sérülés azonnali ellátásába tartozik pl. a gerincvel nyomásának csökkentése, 

megszüntetése, megfelel, a sérülést/balesetet követ 8 órán belül gyógyszeres terápia (kortikoszteroidok) 

a sejtek sérülésének minimlaizálására és a csigolyák stabilizálása a további sérülés megelzésére. 


1. Adams, M. (2003). Towards therapy for spinal cord injuries. Spinal cord. Aug, 41(8): 425-6 

2. American Association of Neurological Surgery (1999). Patient disease: Spinal cord. 

3. Hughes, J.T. (1978). Pathology of the Spinal Cord. Philadelphia, Saundres. 

2_1_3_07.rtf 

Szpina bifida 

Definíció 

A szpina bifida (SzB) a neurális cs defektusa, egy olyan betegség mely az agy, a gerincvel és/vagy 

azok védburkának tökéletlen fejldését jelenti, annak következtében, hogy a terhesség els hónapjában a 

magzat gerince nem záródott. 

Kategóriák 

1. Szpina bifida okkulta: a gerincoszlop csigolyájának vagy több csigolyának nyitottsága, a 

gerincvel látható sérülése nélkül. 

2. Meningokéle: a mening, azaz a gerincvelt fed védréteg a csigolya nyilásán keresztül 

kitüremkedik egy zsákban, melynek latin elnevezése meningokéle. A gerincvel azonban 

érintetlen marad, aminek köszönheten az idegpálya sérülése javítható az elváltozás. 

3. Mielomeningokéle: Ez a SzB legsúlyosabb formája, amelyben a gerincvel kitüremkedik a 

gerinccsatornából. Néhány esetben a gerincvelt br fedi, más esetekben a szövetek és idegek 

fedetlenek. 

Okok 

• 10% családi eredet 

• Terhesség alatti magas láz 

• Epilepsziás nk, akik “valproic acid” hatóanyagú gyógyszert szedtek a rohamok kezelésére 

25

• Kevés folsav a szervezetben a terhesség eltti idszakban és a terhesség els hónapjában 

Indikátorok 

• izomgyengeség illetve bénulás azon a szakaszon, amelyen a záródás hibája tapasztalható. 

• az érzékelés elvesztése a hasadék, nyitott ponttól lefelé 

• a bél és hugyhólyag mködés kontrolálásanak hiánya 

• hidrokefalus, azaz az agyfolyadék felgyülemlése 

Kezelés 

A szpina bifida okkulta általában nem igényel kezelést. A meningokéle és mielomeningokéle esetén 

röviddela születés után mtéti beavatkozást hajtanak verge 


1. McLone, D. (1998). An introduction to spina bifida. Washington, DC: Spina Bifida Association of 

America. 

2. Sandler, A. (1997). Living with spina bifida: A guide for families and professionals. Chapel Hill, 

NC: University of North Carolina Press. 

2_1_3_08.rtf 

Hidrokefalusz 

Definíció 

Hidrokefalusz vagy vízfejség az agyvíz (cerebrospinal fluid - CSF) kóros felhalmozódása az agyban. 

Eredményeképpen az agyban lév kamrák/üregek kórosan kitágulnak, és nagy nyomást okoz az 

agyszövetre. 

Kategóriák 

• Veleszületett vagy szerzett hidrokefalusz 

Veleszületett: present at birth, caused by either environmentális influences during foetal 

development or genetic predisposition. 

Szerzett: develops at the time of birth or at some point afterward, caused by injury or disease. 

• Nyitott (Communicating) vagy zárt (non-communicating) hidrokefalusz 

Nyitott: elzáródás akadályozza az agyvíz (CSF) kiáramlását az agyüregeken kívül. 

Zárt vagy elzáródott ("obstructive"): már az agyürgen belül is akadélyozva van az agyvíz 

áramlása. 

• Hidrokefalusz ex-vacuo és normál nyomású hidrokefalusz elssorban felntteket érint. 

Ex-vacuo: az agy megsérül egy baleset vagy sztrók miatt 

Normál nyomású: ids betegeknél figyelhet meg, és az ids korban jellemz tünetek 

jelentkeznek, mint pl. memóriazavar, feledékenység, járással kapcsolatos problémák, 

inkontinencia, és a feladatok végrehajtásának általános lelassulása. 

Okok: 

26

• genetikai (örökldés) vagy fejldési rendellenesség 

• Koraszülés során elforduló komplikációk, mint pl. intraventrikuláris vérzés , 

• betegségek, mint pl. meningitisz, tumor, szpina bifida 

• baleseti fejsérülések 

Indikátorok 

A tünetek változóak lehetnek a kor, a betegség progressziója és az emberek között, az adott betegséggel 

szemben mutatkozói tolerancia különbségeknek megfelelen. 

Csecsemkor: 

• a koponya körfogatának hirtelen emelkedése vagy szokatlanul nagy koponya 

• hányás, álmosság, irritábilitás, a szem lefelé irányuló elváltozása és rohamok. 

Gyermekkor és felnttkor: 

• fejfájás, amit hányás követ, 

• ketts látás, homályos, elmosódott látás és papilledema, 

• egyensúlyi problémák, rossz koordináció, járás bizonytalanság, 

• inkontinencia, a kornak megfelel fejldés mértékének lassulása, illetve lemaradás, a 

személyiségben és értelemben változások állnak be, emlékezetvesztés. 

Kezelés 

Sönt beépítése, mely elvezeti a felesleges agyvizet. 


1. Mayo Foundation for Medical Education and Research (MFMER). What is Hydrocephalus? 

(2003) 

2. National Institute of Neurological Diseases and Stroke (NINDS): Hydrocephalus Fact Sheet: 

http://www.ninds.nih.gov 

2_1_3_09.rtf 

Sztrók 

Definíció 

A sztrók vagy agyi katasztrófa (cerebrovascular accident - CVA) akkor k0vetkezik be, amikor a oxigént 

és egyéb tápanyagokat az agy egyes területeire szállító vérdedény hirtelen szétrobban vagy elzáródik. 

Ahogy a véráram már nem jut el az addig ellátott agyi területere és nem jut a szükséges oxigénhez, az 

érintett agysejtek lassan elhalnak. 

Kategóriák 

A sztrók két általános fajtáját különböztetjük meg: isémiás (helyi vértelenség) és vérzéses. 

Isémiás szrók (az esetek 80%-a). Akkor fordul el, amikor hirtelen vérhiány keletkezik az agy egy adott 

területén, mert egy vérrög zárja el az artériát vagy véreret. Ezen a kategórián belül a következket 

különböztetjük meg: 

27

• Trombotikus sztrók vagy agyi trombózis (az esetek 50%-a): trombózis okozza. Az agyi 

artériában egy vérrög keletkezik, ami a vérfalon marad és addig növekszik ott, amíg el nem zárja a 

véráramot. 

• Emboliás sztrok vagy agyi embólia (az esetek 30%-a): a vérrögök két módon okozhatnak 

isémiát és infarktust. Ez a másik módja, amikor a vérrög az emberi test más részén keletkezik, és 

az érrendszeren keresztül jut el az agyi artériába, ahol megakad. Ezt a szabadon mozgó rögöt 

hívják embólusnak és gyakran a szívben keletkezik. 

Vérzéses sztrók (az esetek 20%-a). Akkor fordul el, amikor az agyban vagy akörül futó ér megpattan 

és a vér azon vagy a környez agyi terültekre ömlik. Ekkor az addig táplált idegsejtek az oxygen és 

tápanyagok hiányában nem tudja feladatát ellátni, funkciója megsznik. Az ilyen tipusú gyvérzés 

legnagyobb valószínséggel az arterioszklerózisban(érelmeszesedés) és magasvényomásban szenved 

betegnél fordul el. 

• Subarachnoiás verses: a vérzés a koponya és a agy között történik. 

• Intracerebrális vérzés: az agyszöveten belül egy sérült artéria megreped és a környez 

szöveteket elönti a vér. 

A vérzéses sztrókok gyakori oka egy aneurizma megrepedése (körülírt ütértágulat, az érfal rendellenes 

kidudorodása), vagy rendellenes erek egy csoportja (arteriovenous malformation - AVM). Míg az 

aneurizma tünetmentes lehet egészen az érfal szétrepedéséig, addig a AVM-nél több panasz is 

jelentkezhet, mint pl. rohamok, az ers fájdalomcsillapításra sem szn fejfájás és progresszív neurológia 

problémák. 

Rizikó Faktorok 

• Kor – a sztrókok kétharmada az 65 évesnél idsebb embereknél fordul el 

• Nem – Ismeretlen okból a férfiaknál 25%-kal gyakoribb, mint nknél 

• Faj – A sztrók elfordulása fajonként különböz, ami valószínleg genetikai tényezkkel 

magyarázható 

• Családi vagy egyéni elzmények – A családban az agyi ereket érint betegség elfordulása a 

betegség egyik elidézjének tnik. 

Tünetek 

• Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség az arcon, karon, lábon, különösen a test egyoldalán. 

• Hirtelen zavarodottság, nehézségek a beszédben, vagy megértésben 

• Hirtelen fellép látási problémák 

• Hirtelen probléma a járással, szédülés, egyensúlyvesztés és koordinációs zavarok 

• Ismeretlen okból hirtelen fellép fejfájás 

Kezelés és a sztrokkal járó fogyatékosság 

A sztrók okozta fogyatékosság a következk lehetnek: bénulás, mentális deficit, beszéd problémák, 

érzelmi problémák, napi alapfeladokban való korlátozottság és fájdalom. 

A sztrók kezelésében három fokozatot különböztetünk meg: megelzés; a sztrók utáni azonnali 

beavatkozás és a sztrók utáni rehabilitáció. A leggyakoribb kezelés a gyógyszeres kezelés. 


28

1. Hayes, S.H., Carrol, S.R. Early intervention care in the acute stroke patient. Arch. Phys. Med. 

Rehabil., 67:319-321, 1986 

2. Mohr, J.P, Caplan, L.R, Melski, J.W, et al. The Harvard Cooperative Stroke Registry: a 

prospective registry. Neurology. 1978; 28:754-762. 

2_1_4_01.rtf 

Izomsorvadás 

Definíció 

Az izomsorvadás (muscular dystrophy - MD) egy olyan genetikai betegségcsoportot jelent, melynek 

legfbb jellemzje a vázizmok egyre romló gyengülése és degenerációja. A betegség egyes formájában a 

szívizmok és más simaizmok is érintettek. 

Kezelés 

Fizikóterápia a megelzésben: 

• Kontraktúrák = az izület körül megrövidült izmok rendellenes és sokszor fájdalmas izületi pozíciót 

eredményez 

• Orthoses = támásztást szolgáló ortopédiai eszközök 

Bizonyos esetekben helyreállító ortopédiai mtét lehet szükséges az életminség javítására. Az Emery- 

Dreifuss-tipusú és a myotonic izomsorvadással elforduló szív problémák szívritmusszabályzó 

beültetését igényelhetik. A miotónia (az izom ers összehúzódása utáni megkésett elernyedés) 

gyógyszereles terápiával is kezelhet. 


1. Congenital muscular dystrophy: searching for a definition after 98 years. Neurology, 2001 Apr 24; 

56(8): 993-4 

2. Current status of Duchenne muscular dystrophy. Pediatr Clin Nord Am. 1992 Aug; 39(4): 

879-94 

3. NINDS Muscular Dystrophy Information Page: 


2_1_5_00.rtf 

Csontváz 

Az emberi csontváz 206 csontból épül fel. A felntt csontok mintegy 70%-a asványi anyagokból áll, a 

fennmaradó 30% szerves anyag, fleg fehérjekollagén. A csontok támasztják alá a testet és adják meg 

alakját, valamint megvédik a bels szerveket. Segítségükkel vagyunk képesek mozogni, elmozdulni. 

Két csont találkozásakor izületet alkot. Így lesz a csontváz rugalmas és nélkülük nem jönne létre mozgás. 

Bár a csontok ersek, törhetnek is és sérülések vagy betegségek megrongálhatják a csontot. Az emberi 

betegségek gyakran a csontvázat is érintik. A csontváz megbetegedése lehet maga fbetegség, vagy 

másodlagos károsodás, illetve veleszületett vagy szerzett. 

• Reumás betegségek 

29

• Csontritkulás 

2_1_5_01.rtf 

Reumás betegségek 

Definíció 

A reumás betegségek jellemzje a csontok, inak, szalagok, csontok és izmok gyulladása és 

funkcióvesztése. Némely reumás betegség más szerveket is érint. Összesen több mint 100 féle reumás 

betegséget ismerünk. 

Kategóriák – Példák reumás betegségekre 

• Oszteoartritisz: gyakori típus, kezdetben a porcot érinti, amely kopni kezd és teljesen elkophat, 

ezzel izületi fájdalmat és merevséget okozva. 

• Reumatoid artritisz: az izületi hártya gyulladásos betegsége, mely fájdalmat, merevséget, 

duzzanatot, izületi sérülést és funkcióvesztést okoz. Leginkább a kéz és láb izületeit érinti és 

általában szimmetrikusan jelentkezik. 

• Serdülkori reumatoid artritisz: gyermekkorban a reuma leggyakoribb formája, fájdalmat, 

merevséget, duzzanatot, izületi sérülést és funkcióvesztést okozva. Kiütésekkel és lázzal hozható 

összefüggésbe és a test különböz részeit érintheti. 

• Szisztémás lupusz eritematozusz (Systemic lupus erythematosus - SLE): röviden lupusz: 

autoimmune betegség, amelyben a immunrendszer megtámadja a szervezet egészséges sejtjeit és 

szöveteit, melynek következtében az izületek, a br, a vese, a szív, a tüd és az agy begyullad és 

károsodik. 

• Szpondilo-artropátiák: a reumás betegségek ezen csoportja a gerincet érinti. Az ankylosing 

spondylitis gyakori formája ennek a reumás betegségnek, és nemcsak a gerincet, hanem a csípváll 

és térdizületeket is érinti. Az inak és szalagok begyulladnak ezzel fájdalmat és merevséget 

okoznak. A reactív izületigyulladás vagy Reiter szindróma az alsó hugyút, belek és más 

szervek fertzése után fejldik ki ez a tipusú reuma, mely szem problémákkal, brkiütésekkel és 

szájsebbel is jár. 

• Fertz izületigyulladás: kórokozók fertzik meg a szervezetet, baktériumok és vírusok okozzák. 

• Polimiozitis: fogyatékossághoz vezet az egész test izomzatát érint gyulladás és izomgyengeség 

• Burzitisz: a burza (nyáktöml) gyulladása, mely a csontok közötti súrlódást csökkenti az izületen 

belül. Izületi gyulladás is okozhatja vagy a burza megfertzdése. Fájdalmat okoz, ami csökkenti 

az adott izület és más közeli izület mozgását. 

• Ingyulladás (Tendonitis): az inak gyulladása a megerltetéstl, sérüléstl vagy reumás állapot, 

mely fájdalmat okoz, és csökkenti az adott izület és más közeli izületek mozgását. 

Okok 

Számos rizikó faktort ismerünk, melyek a reumatikus megbetegedések kialakulásához vezethetnek. 

Például a genetikus tényezk, öröklött porc gyengeség, az életkor vagy az ismétld sérülések 

következtében tartós behatás az izületen. A nk körében gyakoribb a Lupus és reumatoid artritisz, arra 

utalva, hogy talán a hormonok, vagy más férfi-n közötti biológiai különbség is szerepet játszthat ebben 

az állapotban. 

Indikátorok 

• Egy vagy több izület megdagad 

30

• Az izület merevsége, mely a reggeli órákban legalább egy órán keresztül tart 

• Állandó és visszatér fájdalom az izületben 

• Az izület normális mozgásának és használatának nehézsége 

• Meleg és vörös szín az izület körül 

Kezelés 

Többek között pihenés, lazítás, helyes étrend, gyógyszeres kezelés, mozgatás, és az energia megtartása 

érdekében gyógytorna és annak megtanulása, hogy hogyan lehet kímélni, helyesen mozgatni az 

izületeket. Súlyos esetekben mtét is szükséges lehet. 


1. Oxford Textbook of Rheumatology, 2nd ed. Oxford Medical, 1999; 58: 67(Jan) 

2. Questions and answers about Arthritis and Rheumatic Diseases. NIAMS, 2002: 

3. http://www.niams.nih.gov 

2_1_5_02.rtf 

Csontritkulás 

Definíció 

A csontritkulás során a csontok gyengék és törékenyek lesznek, ritka esetekben annyira, hogy kisebb 

mozdulatoktól (pl. elrehajlás vagy köhögés) eltörhet egy csont. 

Okok 

• hormonális elégtelenség, endokrin betegségek, kortikoszteroidok nagyon gyakori használata 

• mozgásszegény életmód/képtelenség és rosszindulatú csont betegségek 

• családi elfordulás és életkor 

Gyakoriság 

Fleg ids nknél tapasztalható, de ids férfiak is megkaphatják. 

Indikátorok 

A betegésg els fázisában általában nincs semmilyen panasz vagy fájdalom. A csontritkulás tünetei: 

• Hátfájás 

• Testmagasság csökkenés és hajlott tartás 

• A csigolyacsontok, csukló, combcsont és más csontok törése 

Kezelés and óvintézkedés 

A csontritkulás kezelése során a cél a csontsrség csökkenésének lassítása vagy megállítása és a 

csonttörések megelzése azáltal, hogy minimálisra csökkentjük az elesés esélyét. További cél a 

betegséggel járó fájdalom csökkentése. 

• Hormonpótlás 

• Rendszeres testmozgás (seta, kocogás, tánc) 

31

• A megfelel mennyiség kálciumot, D vitamint és fehérjét tartalmazó táplálkozás 

• A dohányzás és alkoholfogyasztás elkerülése 


1. International Osteoporosis Foundation (2003). Osteoporosis: What you need to know. 

http://www.osteofound.org 

2. Mayo Foundation for Medical Education and Research (MFMER), 2003. Osteoporosis. 

2_1_6_01.rtf 

Fejldési Koordinációs Betegség 

Definíció 

A fejldési koordinációs betegség (Developmental Coordination Disease - DCD) a motoros fejldésben 

elmaradás következménye, de nincs összefüggésben az ismert orvosi vagy neurológiai problémákkal. A 

diagnózis néha “ügyetlen gyerek szindróma” (Clumsy Child Syndrome), és lényege a mozgás koordináció 

hiánya, mely a korosztályának megfelel feladatok végrehajtásában segítené. 

Okok 

Összefüggésbe hozható más tanulási nehézséget okozó betegségekkel (pl. kommunicációs zavar és az 

írásban való kifejezés zavara) 

Gyakoriság 

Durván az iskolás koru gyerekek 6%-nak van valamilyen fokú DCD betegsége. 

Indikátorok 

• késedelem a fejldésben a felülés, mászás és járáskor 

• gondok a kézírással 

• durva mozgás koordinációs problémák 

• finom mozgás koordinációs problémák 

• ügyetlenség 

• bizonytalan járás 

Kezelés 

Testnevelés és perceptuális mozgástanulás bizonyult a legjobb megközelítésnek az ilyen típusú 

koordinációs betegségeknél. 


1. Cantell MH, Smyth MM, Ahonen TP. 1994. Clumsiness in adolescence: Educational, motoros, 

and social outcomes of motoros delay detected at 5 years. Adapted Physical Activity Quarterly 

11(2): 115–129 

32

2. Henderson, L., Rose, P., Henderson, L.P. (1992). Reaction time and movement time in 

children with developmental coordination disease. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 

33, 895-905 

3. Polatajko, H.J., Fox, M., Missiuna, C. (1995). An international consensus on children with 

developmentális coordination disease. Canadian Journal of Occupational Therapy, 62, 3-6 

2_1_7_00.rtf 

Más 

2_1_7_01.rtf 

Neurológiai szindrómák 

• Neurológiai szindrómák 

• Tik betegségs 

A perifériális motoros neuron szindrómája 

A károsodás helye lehet az elüls szarvon, az agytörzsben (brainstem nucleus), az ideggyökön vagy a 

periferális idegen. 

• Parézis vagy bénulás 

• Hipotónia vagy atonia (csökkent tónus vagy annak hiánya) 

• Hiporeflexia vagy areflexia (csökkent reflex vagy annak hiánya) 

• Hipotrófia vagy atrophia (csökkent izomtömeg vagy annak hiánya) 

A piramidális szindróma 

A károsodás helye lehet nemcsak az elüls szarvon, de a gerincvelben és az egytörzs egészében. 


• Az izom fokozott tónusa 

• Hiperreflexia és rángás 

• A hasi és cremaster reflexek eltnése 

• Patológiás reflexek jelenléte, köztük a legfontosabb a Babinski reflex. 

Kisagyi szindróma 

❖A vermis szindróma 

• Az egyensúly zavara állóhelyzetben 

• Az egyensúly zavara járás közben 

❖Kisagyi félteke szindróma 

• Hipermetria (az orr ujjal való megérintése, a térd sarokkal való érintése, stb.) 

• Szándékos remegés 

• Adiadochokinesia 

• Hipotónia 

33

Vesztibularis szindróma 

• Szédülés 

• Hányás 

• Szemrezgés, nisztagmus 

• Egyensúlyzavarok: 

- Romberg teszt: a beteg a sérült oldal felé billen 

- Járó teszt: a beteg járásirány a sérült oldal felé hajlik 

Paleosztriatal szindróma 

A sérülés az alábbi két agyi képleten keletkezett: globus pallidus és substantia nigra. A Parkinson kórt 

hozzák összefüggésbe ezzel a betegséggel 

• Merevség 

• Bradikinázia vagy akinézia (bénulás, mozgásképtelenség) 

• Remegés nyugalomban 

Neostriatal szindróma 

A sérülés az alábbi két agyi képleten keletkezett: putamen és a caudate nucleus. A “Chorea of 

Sydenham” vagy “Chorea of Huntington” (vitustánc) betegségeket hozzák összefüggésbe ezzel a 

szindrómával. 

• vitustánc 

• hipotónia 


2_1_7_02.rtf 

Tikkelés 

Definíció 

Neurological Diseass. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from A. 

Niewboer, 2002-2003 

A tik, tikkelés hirtelen, gyors, ismétld, aritmiás mozdulat, arckifejezés vagy hangadás/kiejtés. A 

tikkelés önmagukban nagyon rövidek, kb. egy másodpercig tart. Egy sorozat több tikkelésbl áll, ahol az 

egyes tikkek között rövid szünet van. 

Kategóriák 

• Átmeneti tikkelés: gyakran az iskolakezdés éveiben kezddik és nem tart to often begin during 

early svább egy évenél. Pislogás, orrhúzogatás, grimaszolás és bandzsítás a jellemz. 

• Krónikus motoros tikkelés: gyerekeknél és felntteknél figyelhet meg, általában nagyon 

stresses idszakokban vagy kimerültség idején. Több even át tarthat és nem változik a tikkelés 

módja. 

• Tourette szindróma: 18 éves kor eltt kezddik és sokféle hangot ad ki a beteg, valamint 

akaratlanul lép mozgásba több izomcsoport. A hangok lehetnek szipogás, köhögés, szavak és 

csettintés. 

34

Okok 

Az alap oka ismeretlen, de a legfrissebb kutatási eredmények szerint genetikai rendellenesség hatásaként 

a neurotransmitterek (dopamin, szerotonin és norepinefrin)anyagcseréje érintett. Pszichés tényezk, mint 

pl. a stressz és szorongás szintén rizikófaktornak számít. 

Gyakoriság 

Gyerekeknél nagyobb valószínséggel alakul ki tikkelés, és fiúknál kilenszer gyakoribb mint lányoknál 

(9:1 arány). 

Indikátorok 

• az arc tikkelése – pislogás, orrnál izomrángatódzás, orrhúzogatás, grimaszolás 

• a nyak nyújtogatása, a fej rángása, lábbal dobbantás, törzsfordítások 

• akaratlanul képzett hangok, szipogás, torokköszörlés, morgás 

Kezelés 

A tikkelés betegségben szenvedk nagyrésze nem szorul gyógyszeres kezelésre. De ezek már elérhetk, 

amennyiben a tünetek a napi életivitelt befolyásolják. Pszichoterápia és relaxációs technikák segítik a 

betegeket. Az életkor elrehaladtával sok ember állapota javul. 


1. Janovic, J. Rohaidy, H. (1987). Motoros, behavioural and pharmacologic findings in Tourette’s 

syndrome. Canadian Journal of Neurological Science, 14, 541-546 

2. Lang, A. (1991). Patient perception of tics and other movement diseases. Neurology, 41, 223-228 

2_2_1_00.rtf 

Szív- és érrendszer 

Isémiás szívbetegség 

Definíció 

• Isémiás szívbetegség 

• Szerzett szívbilleny betegség 

• Veleszületett szívbetegségek 

• Magasvérnyomásos szívbetegség 

• Aritmia 

35

Isémiás szívbetegség, más nevén koszorúsér betegség a szív vérellátását érint betegség. A szív koszorú 

ere kevesebb vért szállít az érfalon található koleszterin lerakódás (plakk) következtében kialakuló 

szkület vagy elzáródás miatt. 

Okok 

Egy vagy tübb tényez játszhat szerepet a betegség kialakulásában: genetikai vagy családi hajlam; nem 

(férfiak hajlamosabbak erre a szívbetegségre); magas vérnyomás; dohányzás; magas koleszterin szint; 

mozgásszegény életmód; diabétesz és stressz. 

Indikátorok 

• mellkasi fájdalom, ami a balkarba, az alba és a hátba sugárzik 

• a szívverést érzi a beteg 

• szabálytalan vagy gyors pulzus 

• légszomj, mely fekvhelyzetbl való felkelés után jelentkezik 

• köhögés 

• fáradtság, kimerültség, gyengeség 

• izzadás a teljes testen 

A betegség különböz megnyilvánulásai: 

• Anginás roham (angina pectoris): átmeneti vérhiány vezet ahhoz az érzéshez, mint pl. nyomás, 

szorítás vagy nagy súly a mellkason, amit általában fizikai aktivitás után, mintegy 1-3 percig 

éreznek. 

• Szívizom infarktus: amikor egy plakk elzárja a vér útját a szívizomhoz és percekre megsznik a 

vérellátás. Ez szövetelhaláshoz vezet és a szívizomban hegesedést okoz. 

• Hirtelen halál: már az els megnyilvánulás is lehet halál. 

Kezelés 

• Gyógyszereles kezelés: béta-blokkolók és nitrátok 

• Mtéti beavatkozás: koszorús ér bypass mtét 

• “Percutaneous transluminal coronary angioplasty” 

• A rizikó faktorok kezelése, megelzés 


1. Falk, E., Shah, P.K., Fuster, V. Coronary plaque disruption. Circulation 1995, 92: 657-71 

2. Web Health Centre. Ischemic Heart Disease: 

http://www.webhealthcentre.com 

2_2_1_02.rtf 

Szerzett szívbillenty betegség 

Definíció 

A szívbillentyk elégtelen mködése vagy a tökéletlen záródásuk vagy a részleges nyitásuk miatt. 

Mindkét probléma súlyosan korlátozza a szív képességét arra, hogy a vért a szívüregeken át pumpálja. 

36

Kategóriák 

A szívbillentyk elégtelenségeket két csoportba oszthatjuk: 

• Érszkület: a szívbillenty nyilása túl szk ami az áthaladó vér mennyiségét befolyásolja 

• Visszaáramlás: a szívbillenty nem zár teljesen és a vér visszaáramlik a szívbillentyn keresztül. 

Okok 

A betegségnek lehet veleszületett okai, de fiatal korban egy reumás megbetegés következtében károsodott 

szívizom is okozhatja, illetve ids korban a szívbillenty degenerációja. 

Indikátorok 

• légzési nehézségek 

• gyors szívverés 

• mellkasi fájások, diszkomfort 

• dagadt lábak, bokák 

• néha semmilyen tünet sem jelentkezik 

Kezelés 

Gyógyszeres kezelés: beta blokkolók, vízhajtók, digoxin 

Mtéti megoldások: szívbillentyk helyreállítás (valvuloplasty) vagy beültetés (mechanikai billenty 

vagy sertés szívbl) 


1. Morphological aspects of valvular heart disease: Part 1. Curr Probl Cardiol. 1984, Oct, 9(7): 1-66 

2. The Merck Manual of Medical Information-Home Edition. Section 3. Heart and Blood Vessels 

Diseases, chapter 19. Merck and Co, INC, 2000 

2_2_1_03.rtf 

37

2_3_7_02.rtf 

Szorongás betegségek 

Definíció 

A szorongás szó általában aggodalomra, nyugtalanságra vagy idegességre utal. Néhányan életüket állandó 

szorongással töltik. A szorongási betegség megakadályozza az egyént napi feladatai normális 

elvégzésében. 

Kategóriák 

• Generalizált szorongásos betegség (GAD): állandó, ers aggodalomra és stresszre 

utal a mindennapi teendk során, szituációkban. 

• Pánik betegség: pánikszer rohamokkal, vagy nyilvánvaló ok nélkül elforduló ers 

félelmekkel jellemzett. 

• Szociális szorongási betegség: szociális élethelyzetektl való ers félelem. 

• Obszesszív-Kompulzív zavar (OCD): Obszesszív zavar: – újból és újból fellép gondolatok és 

sugallatok, melyekrl az egyén úgy érzi, hogy nem tud kontrolálni. 

• Poszttraumás stresszbetegség (PTSD): traumás vagy rémít múltbeli eseményhez kapcsolódó 

szorongás. 

• Specifikus fóbiák: specifikus eseményekhez, dolgokhoz (amelyek valójában nem veszélyesek) 

kötd irrealisztikus félelmek. Ilyen dolgok például a magasság, kutyák vagy repülgépen 

repülés. 

Okok 

Nincs egyértelm magyarázat a szorongás betegségre. Több tényez szerepet játszhat benne: 

• Genetika 

• Agy biokémiája 

• Túlftött “fight or flight reakció” 

• Emocionális vagy fizikai stressz 

• Gyógyszermellékhatások 

Gyakoriság 

Kétszer annyi nt érint, mint férfit. Az élet bármely szakaszában felléphet, de leggyakrabban a 

gyermekkor és a középkor között jelentkezik. 

Indikátorok 

• Rángatózás vagy remegés 

• Izomfeszülés 

• Izzadás vagy szájszárazság 

• Fejfájás 

• Gyors vagy szabálytalan pulzusszám 

Kezelés 

38

• Gyógyszeres kezelés 

• Kognitív-viselkedési terápa vagy más típusú beszédterápia 

• Relaxáció vagy izomfeszülést kontroláló biofeedback 

• A kezelések kombinációja 

Felhasznált Irodalom 

2_3_7_03.rtf 

Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases, 4th edition (DSM-IV). American 

Psychiatric Association (APA), 1994 

Szomatoform betegség 

Definíció 

A szomatoform betegség egy viszonylag újonnan használatos kifejezés, neurológiailag vagy általános 

egészségi állapottal nem teljesen tisztázható, fizikai panaszokkal jellemzett betegségcsoport leírására. 

Kategóriák 

• Szomatizált zavar: gyakran dramatikus és túlzott formában jelentkez krónikus, ismétld betegség, 

sokféle panasszal. 

• Konverziós zavar: Leggyakoribb a gyermekkori típus. Az akaratlagos motoros és szenzoros 

funkciókat érinti, megmagyarázhatatlan tünetekkel (alagút látás, zsibbadtság, roham) vagy egyéb 

zavarokkal (járás-, beszéd-, hallászavar) jár együtt. 

• Hipokondriázis: az egyén saját testi szimptómáinak és funkcióinak félreértelmezésébl adódó súlyos 

betegségtl való félelem. 

• Fájdalombetegség: A klinikai kezelés során elsõsorban fájdalommal jellemezhetõk a tünetek. 

Pszichológiai faktorok fontos szerepet játszanak a fájdalom idõtartamában és súlyosságában. 

Okok 

A szomatoform betegség szimptómáinak kialakulási folyamata nem teljesen tisztázott. Biológiai 

tanulmányok feltételezik, hogy az agyba men szenzoros jelek téves észlelésérl és értékelésérl van szó. 

Általános eredmények arra utalnak, hogy a betegség családoknál gyakoribb, ugyanakkor a stressz, a 

trauma, a családi konfliktusok kiváltó tényezk lehetnek. 

Gyakoriság 

A szomatoform betegségrl feltételezik, hogy kevésbé kifinomult vagy mvelt populációkban gyakrabban 

fordul el. Nemek közötti külöbségek szerint 5:1 a n-férfi arány. 

Indikátorok 

• Gyakori fejfájások 

• Szorongás vagy aggodalom 

39

• Fáradtság 

• Étvágytalanság 

• Hátfájdalom, hasgörcs, izületi fájdalom, medence fájdalma 

• Beképzelt testi deformitások vagy hibák 

Kezelés 

A szomatoform betegség kezelésének célja, hogy az egyén a lehetségek szerint normális életet élhessen, 

még akkor is, ha még fennállnak nála némi fájdalmak vagy más panaszok. Szükségszer a pszichoterápia 

és egyes esetekben az orvosi kezelés. 


2_4_1_01.rtf 

Diagnostic and Statistical Manual of Mentális Diseases, 4th edition (DSM-IV). American 


Mentális retardáció 

Definíció 

A mentális retardáció átlag alatti intellektuális funkciót jelent, melyhez 18 év alatt 

alkalmazkodóképességi problémák társulnak. A mentálisan retardált emberek gyengén teljesítenek az 

intelektuális funkciós tesztekben (IQ tesztek), de a napi feladatokra is hatással van a retardáció súlyossága 

és a hozzátársuló károsodás. 

Okok 

A mentális retardáció okai több kategóriára bonthatók le: 

• 75%-a megmagyarázhatatlan 

• Trauma (prenatális és posztnatális) 

• Fertzés (kongenitális és posztnatális) 

• Kromoszóma rendellenességek 

• Genetikai rendellenességek és örökld anyagcserebetegségek 

• Anyagcserebetegségek 

Gyakoriság 

A mentális retardáció a populáció 1-3 %-át érinti. 

Indikátorok 

• Intellektuális fejldési jelek találkozásával hiány 

• Fennmaradó infantilis viselkedés 

• Érdektelenség 

• Emlékezképesség csökkenése 

40

• Tanulási nehézségek 

• Iskolanevelési elvekkel szembeni összeférhetetlenség 

• Szociális szabályok meg-nem-értése 

Kezelés 

A kezelés elsdleges célja az egyén lehetségeinek maximális fejlesztése. Az egyén tanulása érdekében a 

speciális nevelést és téninget a lehet legkorábban el kell kezdeni, támogatni és fejleszteni kell az egyén 

legalább részben független életet. 


1. Batshaw, M.L. Children with disabilities (4th edition). Baltimore MD: Paul H. Brookes 

Publishing Co.; 1997. 

2. Mental Retardáció. The Journal of American Medical Association (JAMA), vol.288, No.12, Sep, 

2002 

3. Murphy, C.C, Boyle, C., Schendel, D., Decouflé, P., Yeargin-Allsopp, M. Epidemiology of 

mental retardáció in children. Mental Retardáció and Developmental Disabilities Research 

Reviews 1998; 4:6-13. 

4. Smith, R. (Editor). Children with mental retardáció: a parents'guide. Rockville, MD: Woodbine 

House; 1993. 

2_4_2_01.rtf 

Down-szindróma 

Definíció 

A Down-szindróma genetikai betegség. Születési rendellenességek kombinációit tartalmazza és 

különböz mérték fizikális és mentális retardációval jár. Az állapot súlyosbodik és okoz enyhétõl 

súlyosig terjedõ fejlõdési zavarokat. 

Okok 

Egy emberi sejt normális esetben 23 pár kromoszómát, tehát összesen 46 kromoszómát tartalmaz. 

Minden kromoszómapárt egy anyai és egy apai kromoszóma alkot. A Down-szindróma a három 

abnormális sejtosztódás egyike, mely a 21-es kromoszómát érinti. Ezek az abnormalitások a következk 

lehetnek: 

• 21-es kromoszóma triszómiája: hibás kromoszóma szétválás. Az embrió sejteiben van egy 21-es 

extrakromoszóma. 

• Transzlokáció: a kromoszómaszétválás során a 21-es kromoszóma egy része különválik és egy 

másik kromoszómához kapcsolódik. 

• Mozaik: A fertilizáció után hibás a sejtosztódás, néhány sejt normálisan 46 kromoszómát 

tartalmaz, míg egy részük 47-et, a normális és az abnormális sejtek mozaikot alkotnak. 

Gyakoriság 

A Down-szindróma 800-1000 kisbabából 1-et érint. 

41

Indikátorok 

• Születéskor csökkent izomtónus 

• Lapos arcvonások 

• Asszimetrikus vagy különös koponyaforma 

• Ferdén felfelé irányuló szem 

• Kis száj, kiálló nyelvvel 

• Széles, rövid kéz 

• Túlzott flexibilitás 

Kezelés 

A Down-szindrómának nincs specifikus kezelése. A mentálisan fogyatékos gyermekek részére többen 

speciális nevelést és tréninget ajánlanak. Aspecifikus szívhibák sebészi korrekciót igényelnek. A látási 

problémék lehetsége, a halláskárosodás és a megnövekedett fertzésre való hajlam megfelel szint 

megfigyelést és kezelést igényel. 


1. March of Dimes Birth Defects Foundation. Down syndrome. 

http://www.marchofdimes.com 

2. Roizen, H.J., Patterson, D. Down’s syndrome. Lancet. 2003, Apr; 361(9365): 1281-9 

2_4_3_01.rtf 

Tanulási zavarok 

Definíció 

A tanulási zavar olyan rendellenesség melyben a a beszélt és az írott nyelv megértése vagy használata, 

matematikai feladatok megoldása, koordinált mozgások kivitelezése vagy a közvetlen figyelem okoz 

gondot. Habár a tanulási zavarok nagyon kicsi gyermekeknél fordulnak el, a problémát rendszerint 

iskolás korig nem ismerik fel. 

Kategóriák 

A tanulási zavarokat a DSM kritériumok (mentális zavarok diagnosztikai kritériumai) szerint 3 nagy 

csoportra oszthatjuk fel: 

1. Beszéd-, és nyelvi fejldési zavarok 

• Artikulációs hibák: a beszédsebesség és hangképzés kontrollálásának zavara 

• Nyelvi kifejezképességi zavar: a beszélt nyelvvel történ kommunikáció zavara 

• Receptív jelleg nyelvi hiba: a beszéd megértésének zavara 

2. Elméleti tanulási zavar 

• Olvasási zavar: diszlekszia néven is ismert 

• Írászavar 

• Számolási zavar 

42

Egyéb tanulási zavarok: késés van a nyelv elsajátításában, elméleti és motoros tanulásában, amely 

befolyásolhatja a tanulási képességet, de nem egyezik a specifikus tanulási zavarok kritériumaival. 

Okok 

Kultúrális és nevelési hiány, emocionális problémák, mentális retardáció, az agy betegségei mind tanulási 

zavarokat okozhatnak. 

Gyakoriság 

Az általános iskolás gyermekek 2-8 %-ának van valamilyen szint tanulási zavara. 

Indikátorok 

Amikor a gyermeknek tanulási zavara van, a következ problémákkal szembesülhet: 

• Késn tanulja meg a nyelvet és szk a szókincse 

• ABC tanulási nehézségei vannak 

• Csúnya kézírása van, vagy ügyetlenül fogja a ceruzát 

• Az utasításokat nehezen követi 

• Összekeveri a matematikai jeleket és félreolvassa a számokat 

• Nem tud sorrendben történetet mesélni 

Kezelés 

A speciális nevelés szakérti segítséget, egyéni tanítást, továbbá különórákat igényel. Mindegyik tanuló 

egyéni bánásmódot és egyéni tanulmányi tervet igényel. Fontos a lelki támogatás, mivel nagyon sok 

tanulási zavarral rendelkez gyermeknek csökkent az önbizalma. Pszichológiai kezelés is segíthet. 


1. Cordoni, B. Living with a Learning Disability. Carbondale, IL: Southern Illinois University Press, 

1987 

2. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Diseases, 4th edition (DSM-IV). American 


3. Lerner, J.W. (2000). Learning disabilities: Theories, diagnosis, and teaching strategies (8th ed.). 

Boston, MA: Houghton Mifflin. 

2_4_4_00.rtf 

Egyéb 

• Prader-Willi szindróma 

• Rett szindróma 

2_4_4_01.rtf 

Prader-Willi szindróma 

43

Definíció 

Prader-Willi szindróma (PWS) egy összetett genetikai betegség, melyre jellemz a gyenge izomtónus, 

alacsony termet, nemi érési zavar, kognitív rendellenességek, problémás viselkedés, krónikus éhségérzet, 

amely túlevéshez és életet veszélyeztet elhízáshoz vezehet. 

Okok 

A PWS legtöbb esetben spontán genetikai hibának tulajdonítható, amely ismeretlen okok miatt a 

fogamzás pillanatában, környékén fordul el. Az esetek kis százalékában (2%, vagy annál kevesebb), 

genetikai mutáció következtében fordul el, amikor a szül csak hordozza a betegséget és a gyermekben 

manifesztálódik. Ilyen családokban több, mint egy gyermek is érintett lehet. A PWS-szer betegség 

szerzetten is elfordulhat, ha az agy hipothalamusz része sérülés vagy sebészi beavatkozás útján 

megsérül. 

Gyakoriság 

Nagyjából minden 12-15 ezredik ember szenved PWS-ben. Annak ellenére, hogy ritka betegségként van 

számon tartva, a Prader-Willi szindróma az egyik leggyakoribb genetikai betegség, és az elhízás egyik 

leggyakoribb genetikai okaként azonosították. A PWS mindkét nem és az összes rassz esetében 

elfordul. 

Indikátorok 


• Hipogonadizmus 

• Hiperfágia 

• Kognitív diszfunkció 

• Nehézkes viselkedés 

Kezelés 

Segítséggel, a PWS-ben szenvedk végezni tudják ugyanazokat a tevékenységeket, mint az egészséges 

társaik: elvégzik az iskolát, munkába állnak, és elköltöznek a családi fészekbl. Azonban sok tördést, 

pszichológiai konzultációt és táplálkozási odafigyelést igényelnek az ehízás elkerülése érdekében. 


2_4_4_02.rtf 

Haig, D., Wharton, R. Prader-Willi syndrome and the evolution of human childhood. Am J 

Human Biol. 2003 May-Jun; 15(3): 320-9. 

Rett szindróma 

Definíció 

A Rett szindróma gyermekkori idegrendszert károsító betegség. Jellemzje, hogy korai normális fejldés 

után, a kézügyeség csökken, lelassul az agy, és a fej növekedése, rendellenes testtartás, rohamok, és 

mentális retardáció jelentkezik. Kizárólag nket érint betegség. 

44

Kategóriák 

I. stádium: korai stádium 

Általában 6 és 18 hónapos kor között kezddik. A gyermek szemkontaktusa csökkeni kezd, 

érdektelenséget mutat a játékok felé, a motoros tanulásban késés van: a gyerek késbb kezd el ülni, 

mászni, csökken a fej növekedése. Ez a stádium általában néhány hónapig tart, de esetenként több, mint 

egy évig is fennáll. 

II. stádium: gyors destruktív stádium 

Általában 1 és 4 éves kor között kezddik és hetekig, hónapokig tart. A jellegzetes kézmozgások újra 

kiújulnak ebben a stádiumban. A kezüket a hátuk mögött összekulcsolják vagy oldalt tartják, 

véletlenszeren megérintenek, megragadnak, majd elengednek valamit. A mozgások ébrenlétben 

jelentkeznek, alvás során megsznnek. Autista-szer szimptómák, mint a társas kapcsolatok és 

kommunikáció hiánya fennállhat. 

III. stadium: plató fázis vagy pseudo-stacionárius stádium 

Általában 2 és 10 éves kor között jelentkezik, és évekik eltarthat. Apraxia, motoros problémák vannak, és 

feltnek a rohamok. A viselkedésben javulás van, az ingerlékenység csökkent, a sírás kevesebbszer 

fordul el, és az autista-szer vonások elvésznek. Sok lány életének nagy része ebben a stádiumban telik. 

IV. stádium: kési motoros degenerált stádium 

Évekik vagy évtizedekig eltarthat. Jellemzje a csökkent mozgékonyság, izomgyengeség, merevség, 

spaszticitás, disztónia és skoliózis. Azok a lányok akik korábban képesek voltak járni, hirtelen 

járásképtelenek lesznek. Általában az észlelési, kommunikációs képesség, továbbá a kézügyesség nem 

csökken. 

Okok: 

80% 

A Rett szindrómát egy hibás szabályózó gén, az MECP2 gén okozza, ami X-kromoszómához kötött. 

20-30% 

A gén, illetve a gének szakaszaiban még nem azonosított mutációk következnek be. 

Gyakoriság: 

• Világszerte különböz rasszoknál és etnikai csoportoknál elfordul. 

• Nknél az elfordulása 1:10000 és 1: 23000. 

Indikátorok 

• A betegség normális 6 és 18 hónapos korig. 

• Ezt követi a beszéd és kézügyesség elvesztése, lelassult fejnövekedés és sztereotipizált ismétld 

kézmozdulatok, a mozgékonyság elvesztése vagy nehézkessé válása. 

45

• A kézmozgások magukban foglalják a kézmosást, kézszorítást, kopogtatást, tapsolást, a kéz szájba 

vételét. 

• Apraxia: motoros diszfunkció. 

• További problémák tartalmazhatnak rohamokat, szabálytalan légzést(hiperventilláció és apnea), 

fogcsikorgatást, és gerincferdülést (skoliózis). 

Kezelés 

A Rett szindrómára nincs gyógymód. Gyógyszerkombinációk, foglalkozási terápia, fizioterápia és 

speciális kezelések segítenek a Rett-szndrómában szenved lányokon, asszonyokon, hogy jól élejenek a 

középkorukban és azon túl is. 


1. Irsa, International Rett Syndrome Association, (Mar 8, 1998). 

http://www2.paltech.com/irsa/whatis.htm 

2. Johnston, M.V., Homann, C.F., Blue, M.E. (1995). Neurobiology in Rett syndrome. 

Neuropediatrics, 26, 199-122 

46

Második fejezet 

2_1_1_01.rtf 

Látás 

Definíciók 

A “látássérült” kifejezés arra a fogyatékosságra utal, ami a látásában sérült ember életét, életminségét - 

még korrekciók segítségével együtt is - hátrányosan befolyásolja. 

Látássérültek azok, akik: 

• sosem rendelkeztek látással 

• látók voltak éveken át, mieltt fokozatosan vagy hirtelen, részlegesen vagy teljesen elvesztették 

látásukat 

• halmozottan sérültek, és egyben látássérültek is 

• látómezejének egy részében különböz sérülés van 

• éleslátása általában megromlott a teljes látómezben. (WHO definíció) 

Ha a fogyatékosság három éves kor eltt kezddött, akkor az illet születetten vaknak tekintend (“born 

blind”). 

Kategóriák 

Vakság és gyengénlátás megállapítása a következ kiadvány szerint történik: International Classification 

of Diseases, 1o. kiadás (ICD10): 

• VAKSÁG: látás élesség < 3/60 vagy a jobbik szem látómezejének csökkenése, elvesztése a lehet 

legjobb korrekcióval (3-as, 4-es, 5-ös kategória) 

• GYENGÉNLÁTÁS: látás élesség < 6/18, de egyenl vagy job mint 3/60 a jobbik szemben a 

lehet léegjobb korrekcióval (1-es, 2-es kategória). 

Okok 

Három oka lehet a látás sérülésnek: 

• Betegség: 42% (glaukóma; idskori hályog; cukorbetegség; keringési betegség; szifilisz) 

• Veleszületett: 31% (rubella, toxoplazmózis; terhesség alatti beavatkozások, betegségek) 

• Balesetek: 27% (sérülések; háborús balesetek, stb.) 

Gyakoriság 

A vakság és gyengénlátás becsült elfordulási gyakorisága 0.7%, a WHO adatok szerint. 

Figyelmeztet jelek 

• duplalátás 

• az irisz színének elváltozása 

• foltok és különböz szellemképek észlelése 

• egy szem látásának hirtelen elvesztése 

• világos vagy fekete pontok villogása 

• függönyszer foltok, takarások a látásban 

Megelzés 

47

• csecsemk és kisgyerekek részére szrvizsgálatok az általános szemporblémák kiszrésére 

• felntteknek es idseknek javasolt a rendszeres szemvizsgálat 

• védszemüveg viselése a szemre veszélyes tevékenységek közben 

Kezelés 

Vakok számára a legfontosabb az, hogy biztonságos körülmények között mozogjanak, hogy önállaóan 

tudjanak öltözni, enni és más alapfunkciókat ellátni. Ennek megtanulása, biztosítása számtalan oktatószolgáltató 

módszer által történik. 


1. Davis K, Kennedy JW, Kemp HG, et al. Komplikációk of coronary arteriography from the 

Collaborative Study of Coronary Artery Surgery (CASS). Circulation 1979; 59: 1105-1111. 

2. De Bono D. Komplikációk of diagnostic cardiac catheterisation: results from 34 041 

patients in the United Kingdom confidential enquiry into cardiac catheterization complications. Br 

Heart J 1993; 70: 297-300. 

3. Fischer Williams M, Gottschalk PG, Browell JN. Transient cortical blindness. An unusual 

complication of coronary angiography. Neurology 1970; 20: 353-355. 

4. Rama BN, Pagano TV, Del Core M, et al. Cortical blindness after cardiac catheterisation: effect of 

re-challenge with dye. Cathet Cardiovasc Diagn 1993; 28: 149-151. 

5. Vranckx P, Ysewijn T, Wilms G, et al. Acute posterior cerebral circulation syndrome 

accompanied by serious cardiac rhythm disturbances: a rare but reversible complication following 

bypass graft angiography. Cathet Cardiovasc Interv 1999; 48: 397-401. 

2_1_2_01.rtf 

Hallás 

Definíciók 

A helyes kifejezes a hallással kapcsolatos károsodásokra a siket vagy nagyothalló, függen a károsodás 

fokától vagy néha az egyén kommunkációs képességétl. 

• Siket: az az egyén, aki csak a hallási funkció által nem érti meg a beszédet, akár használ 

hallókészüléket, akár nem. 

• Nagyothalló: az az ember, aki nehézséggel ugyan, de akadályozott a hallás általi beszédértésben, 

akár használ hallókészüléket, akár nem. 

• Siketség: kommunicációs és társadalmi elfogadottsággal kapscsolatos állapot, amely az összes 

gyógypedagógiai területnél szorosabban kapcsolódik a beszéd és más speciális 

károsodáshoz/fogyatékossághoz. 

Kategóriák 

• Kondukciós halláskárosodás: nagyothallást eredményez a közép- és külsfülön át történ 

csökkent hangvezetés. 

• Szenzo-neurális halláskárosodás: a belsfüllel kapcsolatos probléma. A szenzoros receptorok a 

hanghullámokat neurális impulzusokká alakítják át, amiket a központi idegrendszerbe vezetnek. 

Az apró idegvégzdések sérülése vagy degenerációja miatt károsodik a hallás. 

48

• Kombinált halláskárosodás: ebben az esetben mind a kondukciós, mind a szenzo-neurális 

halláskárosodás együttesen megtalálható. 

Okok 

• 50% genetikus 

• 20% speciális ok (hosszú idn át nagy zajnak volt kitéve az egyén; az anya rubeolás 

megbetegedése a terhesség során, koraszületés; meningitisz; agytumor; magas vérnyomás; 

diabétesz; bizonyos gyógyszerek, drogok mellékhatása; stb.) 

• 30% ismeretlen ok 

Elfordulás 

A WHO adatok szerint 250 millió ember hallássérült. 

Indikátorok 

• nehézség a szavak megértésében, különösen a nagy háttérzajban vagy tömegben 

• tompa minség beszéd és hangok 

• igény arra, hogy a tévé, radio nagyon hangosan szóljon 

• a beszélgettásak megkérése, hogy lassabban, tisztábban és hangosabban beszéljen 

• folyadék szivárgása a fülbl 

• egyensúlyvesztés, egyensúlyproblémák. 

Kezelés 

• Kondukciós halláskárosodás esetén 

* mtét és/vagy gyógyszer 

* hallókészülék vagy implantátum a hallás javítására hearing 

• Szenzo-neurális halláskárosodás esetén 

* nem korrigálható sem mtéttel, sem gyógyszereléssel 


1. Erenberg, A., Lemons, J, Sia, C., et all: Newborn and infant hearing loss: detection and Kezelés. 

American Academy of Pediatrics, 1999; 103 (2): 527-30 

2. Freeman, R.D., Carbin, C.F., Boese, R.J: Can’t your child hear? In: A guide for those who care 

about deaf children. Baltimore, MD: University press; 1981 

3. Mayo Foundation for Medical Education and Research(MFMER), 1998-2002 

4. Morton, N.E. Genetic epidemiology of hearing impairment. Ann NY Acad Sci 1991; 630: 16-31 

5. Twefik,T.L., Teebi, A.S., Der Kaloustian, V.M. Syndroms and conditions associated with genetic 

deafness(eds). Congenital Anomalies of the Ear, Nose and Throat, Oxford University Press; 1997 

2_1_3_00.rtf 

Idegrendszer 

• Alzheimer kór 

• Cerebrális parézis 

49

• Parkinson kór 

• Szklerózis multiplex 

• Epilepszia 

• Gerincvelsérülés 

• Szpina bifida 

• Hidrokefalusz 

• Sztrók 

2_1_3_01.rtf 

Alzheimer kór 

Definíció 

Az Alzheimer kór az agy degenerative elváltozása, amelyre jellemz az emlékeztehetség, gondolkodás, 

számolás, beszéd, annak megértése, és tanulás progresszív rosszabbodása. Az Alzheimer kór tüneteit 

meg kell különböztetni a kognitív funkciók ids korral járó természetes gyengülésétl, melyek lassabb 

ütemben, fokozatosabban vezetnek egy sokkal enyhébb fokú képességcsökkenéshez. 

Kategóriák 

A betegség progressziója egyénenként változik. 

Az Alzheimer kór általában a következ fokokban mutat rosszabodást, egyik fokot sem kihagyva. 

• Enyhe fokú: a beteg segítség nélkül képes élni. 

• Közepes fokú: segítség, felügyelet nélkül súlyosabb gondjai lehetnek a mindennapi 

tevékenységekben. 

• Súlyos fokú: általában ezek a betegek már nem tudják ellátni magukat. 

Gyakoriság: 

A 6o év feletti férfiak 5%, illetve a nk 6%-át érinti. 

Indikátorok: 

A betegség tünetei: 

• Állandó és rosszabbodó feledékenység 

• Az elvont gondolkodásban tapasztalható nehézségek 

• Gondok a megfelel kifejezések használatában, megtalálásában 

• Diszorientáció 

• Az ítélképesség elvesztése 

• Nehézségek az addig gyakorolt/végzett feladatok végrehajtásában 

• A személyiség változása 

50


• Életkor: 65-nél idsebbek, (ritkán 40 év alatti kor) 

• Örökletes 

• Néhány környezeti tényez 

Kezelés 

Mostanáig nincs mód a vetegség gyógyítására, viszont a következ célokat tzik ki a beteggel 

kapcsolatban: 

• A beteg képességeinek minél magasabb szint megtartása. 

• A mentális képességek visszesése által okozott egyéb képességvesztés (fogyatékosság) 

minimalizálása; a napi teendk rutin-szervé alakítása, és így a megrzött funkciók 

maximalizálása. 

• Minél jobban csökkenteni a depressziós tüneteket, a nyugtalanságot és gyanakvást. 

• A beteg családjának támogatása. 

• Pszicho-szociális segítség: 

* oktatás 

* támogatás 

* tanácsadás és gondoskodás a beteg és családja részére. 

• Gyógyszerelés 

• Testmozgás 


Alzheimer's Disease Education and Referral Centre, (2001). Progress Report on Alzheimer's Disease: 

Taking the Next Steps. Alzheimer's Disease Education and Referral Centre (NIH Publication No. 00- 

4859), Silver Spring, MD. 

2_1_3_02.rtf 

Cerebrális Parézis 

Definíció 

Cerebrális parézis (CP) egy átfogó megnevezése az olyan motoros rendszert érint betegségeknek, 

amelyek a központi idegrendszer sérülése következtében érinti a a kisgyermeket, függetlenül a sérülés 

okától és annak hatásától. 

Kategóriák 

• Spasztikus: leggyakoribb típus; az izmok merevek és állandó összehúzódásban vannak. 

- diplégia – mindkét alsó/felsvégtag érintett 

- hemiplégia – a végtagok csak az egyik oldalon érintettek 

- kvadriplégia – az összes végtag érintett 

- monoplégia – csak egy végtag érintett 

- triplegia – három végtag érintett 

51

• Atetoid (vagy diszkinetik): 10% és 20% közötti az olyan CP betegek száma, akik keze, lába vagy 

egész also/fels végtagja lassú, control nélküli mozgásban van. Néha az arc izmait és a nyelvet is 

érinti, ami miatt a beteg grimaszol vagy nyáladzik. Ritkán diszarthriát is okoz, mert azokat az 

izmokat érinti, amelyek a beszédért felelsek. 

• Ataxiás: 5% és 10% közötti az olyan CP beteg, akinek az egyensúlya, mélységérzete, 

koordinációja érintett és bizonytalanul jár lábait széles terpeszbe téve. Sokuknak gondjuk van a 

hirtelen vagy pontos mozdulatokkal. 

• Vegyes: 10%-a a CP betegeknek két vagy több ketegóriába sorolható. 

Okok 

Cerebrális parézis nem örökölhet és nem ragályos. 

Néhány lehetséges kiváltó ok: 

• Terhesség alatti fertzés (rubeola, cytomegalo virus, toxoplazmózis, hugyuti fertzés) 

• Elégtelen oxigénellátás és más komplikációk a szülés során 

• Koraszülés 

• Más születési rendellenességek 

• Szerzett CP: a betegek 10%-a szenved agyi károsodást az els két életév alatt pl. agyat érint 

fertzés (meningitisz, enkefalitisz) vagy szenved fejsérülést. 

Gyakoriság 

Egyezer szülésbl 3.5 ember CPs beteg lesz. 

Indikátorok 

A CP tünetei egyénenként változó és idvel változhat: 

• rohamok 

• szoptatási/szopási és etetési/evési nehézségek 

• ers nyálfolyás 

• szabálytalan légzés 

• elmaradás a motoros képességek fejldésében, pl. átfordulás, ülés, mászás, járás, stb. 

• motoros/mentális retardáció 

• a látást, hallást, beszédet érint eltérések 

• spaszticitás 

• progresszív izületi kontraktúrák 

• az izület mozgásterjedelmének beszkülése 

Kezelés 

A CP nem gyógyítható, de az orvosi kutatások és fejlesztéseknek köszönheten sok beteg élhet a teljeshez 

közelít életet, amennyiben problémáikat jól kezelik. 


1. Grether, J.K., Nelson, K.B. Maternal infection and cerebral palsy in infants of normal birth 

weight. Journal of the American Medical Association, volume 278, number 3, July 16, 1997, 

pages 207-211. 

2. Pellegrino, Louis. Cerebral palsy, in Batshaw, M.L. (ed.), Children With Disabilities, Fourth 

Edition, Baltimore, MD, Paul H. Brooks Publishing Company, 1997, 499-528. 

52

2_1_3_03.rtf 

Parkinson kór 

Definíció 

A Parkinson kór gyakori progresszív idegrendszeri betegség, mely a a neuronok degenerációjának 

következménye az agy azon területén, ahol a mozgáskontrol, irányítás mködik (substantia nigra). A 

degenráció következtében kevesebb a dopamine nev neurotransmitter, ami mozgáskárosodást okoz. 

Okok 

Több elmélet ismert, mint például: 

• örökldött Parkinson kór 

• egy vagy több környezeti tényez okozta Parkinzon kór 

Gyakoriság 

• leggyakrabban a 70-80 éves emberek között fordul el 

• nknél gyakoribb, mint férfiaknál 

Indikátorok 

Els jelek: a végtagok remegése, különüsen a test nyugalma közben. A remegés a legtöbbször 

egyoldalon, az egyik kézen jelentkezik. 

Más gyakori tünetek: 

• lassú mozgás (bradykinézia) 

• mozgásképtelenség (akinézia) 

• merev végtagok 

• csoszogó járás 

• görnyedt tartás 

• kevesebb arckifejezés 

• halk beszéd 

• depresszió és feledékenység 

Kezelés 

A Parkinson kór nem gyógyítható. A betegek gyógyszeres kezelésben részesülnek. 


2_1_3_04.rtf 

1996 National Human Genome Research Institute (NHGRI) and the National Institute of 

Neurological Diseases and Stroke (NINDS) at the National Institutes of Health (June 1997 

NHGRI) 

Szklerózis multiplex 

53

Definíció 

A szklerózis multiplex (SzM) a központi idegrendszer degenerative megbetegedése. A SzM krónikus, 

potenciálisan teljesen el- és legyöngít betegség, mely a gerincvelt és az agyat érinti. 

Kategóriák 

• Jóindulatú (Benign). Az SzM-ben szenved emberek 10-15%-ának tünetei enyhék, amik nem 

rosszabbodnak és nem vezetnek állandó fogyatékossághoz. 

• Rosszabodó-szünetel (Relapsing-remitting - RRMS). A betegség egy vagy két fellobbanása 

évente, vagy két vagy háromévente, amit szünet követ. Ezek a fellobbanások hirtelen következnek 

be, egy pár hétig vagy hónapig tartanak, majd a panaszok fokozatosan megsznnek. A tünetek 

minden alkalommal gyarapodhatnak. Az SzM-es betegek 75%-ánál ebben a formában kezddik a 

betegség. 

• Elsdlegesen progresszív (Primary progressive - PPMS). Az els panaszok megjelenése után 

rosszabodás következik be, szünet és/vagy jobbulás nélkül. A betegek 15%-a tartozik ehhez a 

csoporthoz. 

• Másodlagosan progresszív (Secondary progressive). Az RRMS-ben már évek óta szenved 

betegek fele a folyamatosan romló fokozatba kerül. Hirtelen bekövetkez rosszabbodások 

fordulhatnak el a folyamatosan romló állapot tetejébe. 

• Progresszíven rosszabbodó (Progressive relapsing). Ez a PPMS egy fajtája, azzal együtt, hogy új 

tünetek jelennek meg hirtelen vagy a meglévk súlyosbodnak. Az SzM-ben szenvedk 10%-a 

tartozik ehhez a csoporthoz. 

Okok 

A betegség valószínleg egy autoimmune betegség, ami azt jelénti, hogy a szervezet immunrendszere 

idegennek ítéli és aszerint jár el az egyébként saját test-anyag/-résszel szemben. 

A szkelorzis multiplex betegségben a test antitesteket és fehér vértesteket irányít az agyi és 

gerincidegeket borító mielin hüvely ellen. Ez a hüvely és késbb az idegek gyulladásához vezet, ami több 

területen szklerózist, hegesedést okoz. A károsodás lelassítja vagy gátolja az izomkoordinációt, a látó és 

más idegi jeleket. 

Gyakoriság 

A betegek háromnegyede n, egynegyede férfi. 

Indikátorok 

Az SzM tünetei különbözek lehetnek, attól függen, hogy az idegrendszer mely részét érinti a betegség. 

A panaszok, tünetek a következk lehetnek: 

• zsibbadás, gyengeség vagy egy/több végtag bénulása 

• rövid fájdalom és bizsergés, elektromos kisüléshez hasonló érzés 

• remegés, koordinálatlan vagy bizonytalan járás 

• megromlott látás, gyakran fájdalom kíséri a szemmozgást 

• a szemmozgások zavara, mely kettslátáshoz vagy a látómez mozgásához vezet 

• kimerültség 

• szédülés 

• értelmi hanyatlás 

54

• húgyhólyag vagy bélproblémák, szexuális diszfunkció 

A betegség fokozatos rosszabbodásával a következ panaszok lépnek fel: izomgörcsök, elmosódott, 

összefolyó beszéd, a látás gyengülése, elvesztése, problémák a húgyhólyaggal, belekkel, szexuális 

zavarok, akár bénulás is felléphet. Ritkán mentális problémák, mint pl. feledékenység és zavarodottság 

elfordul. 


A következ tényezk növelik az SzM kialakulását: 

• Örökldés 

• Környezeti tényezk: sok virust és bacteriumot hoznak összefüggésbe az SzM-mel és ami elidézi 

a betegség kialakulását, ha az egyén rendelkezik hajlammal. 


Medline medical encyclopaedia 

Pathology and implications for exercise for persons with chronic disease and disability. Neurological 

Diseases. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from A. Niewboer, 2002-2003 

2_1_3_05.rtf 

Epilepszia 

Definíció 

Az epilepszia az agy betegsége, amelynek lényege, hogy idegsejtek/neuronok egy csoportja idnként 

abnormális jeleket bocsát ki. Az idegsejt mködésének normális rendje és mintája zavart szenved, ezzel 

különös érzetet, érzékelést, érzelmeket és viselkedést keltve, néha rángatódzást, izomgörcsöket és 

eszméletvesztést okozva. Epilepsziásnak az tekinthet, akinak már két vagy több rohama volt. 

Okok 

Az agykéreg bármely típusú sérülése, betegsége epilepsziát okozhat, mint pl. fertzés, fejsérülés, sztrók 

és tumor. 

Indikátorok 

• “Blackouts" azaz olyan idszak, amikor a beteg nem emlékszik a veletörténtekre, vagy zavaros az 

emlékezete 

• Merev bámulás, és a beteg meg-nem-magyarázott okból nem reagál a környezetére 

• A kezek és lábak akaratlan mozgása 

• Furcsa hangok kiadása, eltorzult észlelés, indokolatlan félelemérzet 

• Rohamok 

A rohamok különbözek lehetnek, a legkisebb figyelemkiesés vagy izomrángástól a súlyos és 

hosszantartó rángásokig. Az elfordulásuk is változó: lehet, hogy majdnem egy év is eltelik 

két roham között, lehet, hogy napi több roham is elfordulhat. 

55


A rohamok osztályzása: 

* Részleges vagy fokális roham 

- Egyszer részleges (fokális) roham tudatvesztés vagy annak sérülése nélkül 

- Összetett részleges roham esetén már sérül az öntudat 

* Általános roham 

* Status epilepticus 

- 30 percig folyamatos roham, az epizódok között szünet nélkül 

- 5 percig tartó rángatódzó roham 

- 3 különálló rángatódzás egy órán belül 

1. Devinsky, O. A guide to understanding and living with epilepsy. Philadelphia: F.A. Davis Co, 

1994 

2. Freeman, J.M., Vining, E.P.G., & Pillas, D.J. (2002). Seizures and epilepsy in childhood: 

A guide for parents (3rd ed.). Baltimore, MD: Johns Hopkins University Press 

3. WHO; fact sheet: 165 

2_1_3_06.rtf 

Gerincvel sérülés 

Definíció 

Balesetek következtében a gerincvel olyan sérülése következhet be, amikor sejtek vagy idegpályák 

sérülnek, melyek fel- és lemen jelek továbbítására szolgáltak a központi idegrendszerben. 

Kategóriák 

• Zúzódásos gerincvel sérülés (GS) (Contusion): a gerincvel zúzódása. 

• Összenyomásos GS (Compression): a gerincvelt ér nyomás okozza a sérülést. 

• Szakításos GS (Lacerations): néhány idegszál súlyos tépése általi sérülés, pl. golyólövés általi 

sérülés. 

• Centrális gerincveli szindróma (Central cord syndrome): a gerincvel középs részén lév 

idegsejtek és idegpályák sérülése. 

Gyakoriság 

1.2-3 eset/100 000 évente 

Okok 

Baleseti - 75% 

• a gerinc nyaki szakaszán törés vagy diszlokáció 

• balesetek a közlekedésben, sportban, esések, öngyilkosságok, erszakos cselekmények 

Nem baleseti - 25% 

56

• gerincvelgyulladás, keringési betegségek, szklerózis multiplex, porckorong sérv, tumorok 

Indikátorok 

• gyakran: bénulás 

• érzés vesztés 

• a sérülés magassága alatti funkciók elvesztése, mind az akaratlagos és autonóm tevékenységeket, 

mködéseket, pl. légzés, bél- és hugyhólyag control 

• izomgörcs 

• szexuális diszfunkció 

• hólyag fertzés 

• a tüd fertzése 

Kezelés 

Az akut gerincvel sérülés azonnali ellátásába tartozik pl. a gerincvel nyomásának csökkentése, 

megszüntetése, megfelel, a sérülést/balesetet követ 8 órán belül gyógyszeres terápia (kortikoszteroidok) 

a sejtek sérülésének minimlaizálására és a csigolyák stabilizálása a további sérülés megelzésére. 


1. Adams, M. (2003). Towards therapy for spinal cord injuries. Spinal cord. Aug, 41(8): 425-6 

2. American Association of Neurological Surgery (1999). Patient disease: Spinal cord. 

3. Hughes, J.T. (1978). Pathology of the Spinal Cord. Philadelphia, Saundres. 

2_1_3_07.rtf 

Szpina bifida 

Definíció 

A szpina bifida (SzB) a neurális cs defektusa, egy olyan betegség mely az agy, a gerincvel és/vagy 

azok védburkának tökéletlen fejldését jelenti, annak következtében, hogy a terhesség els hónapjában a 

magzat gerince nem záródott. 

Kategóriák 

1. Szpina bifida okkulta: a gerincoszlop csigolyájának vagy több csigolyának nyitottsága, a 

gerincvel látható sérülése nélkül. 

2. Meningokéle: a mening, azaz a gerincvelt fed védréteg a csigolya nyilásán keresztül 

kitüremkedik egy zsákban, melynek latin elnevezése meningokéle. A gerincvel azonban 

érintetlen marad, aminek köszönheten az idegpálya sérülése javítható az elváltozás. 

3. Mielomeningokéle: Ez a SzB legsúlyosabb formája, amelyben a gerincvel kitüremkedik a 

gerinccsatornából. Néhány esetben a gerincvelt br fedi, más esetekben a szövetek és idegek 

fedetlenek. 

Okok 

• 10% családi eredet 

• Terhesség alatti magas láz 

• Epilepsziás nk, akik “valproic acid” hatóanyagú gyógyszert szedtek a rohamok kezelésére 

57

• Kevés folsav a szervezetben a terhesség eltti idszakban és a terhesség els hónapjában 

Indikátorok 

• izomgyengeség illetve bénulás azon a szakaszon, amelyen a záródás hibája tapasztalható. 

• az érzékelés elvesztése a hasadék, nyitott ponttól lefelé 

• a bél és hugyhólyag mködés kontrolálásanak hiánya 

• hidrokefalus, azaz az agyfolyadék felgyülemlése 

Kezelés 

A szpina bifida okkulta általában nem igényel kezelést. A meningokéle és mielomeningokéle esetén 

röviddela születés után mtéti beavatkozást hajtanak verge 


1. McLone, D. (1998). An introduction to spina bifida. Washington, DC: Spina Bifida Association of 

America. 

2. Sandler, A. (1997). Living with spina bifida: A guide for families and professionals. Chapel Hill, 

NC: University of North Carolina Press. 

2_1_3_08.rtf 

Hidrokefalusz 

Definíció 

Hidrokefalusz vagy vízfejség az agyvíz (cerebrospinal fluid - CSF) kóros felhalmozódása az agyban. 

Eredményeképpen az agyban lév kamrák/üregek kórosan kitágulnak, és nagy nyomást okoz az 

agyszövetre. 

Kategóriák 

• Veleszületett vagy szerzett hidrokefalusz 

Veleszületett: present at birth, caused by either environmentális influences during foetal 

development or genetic predisposition. 

Szerzett: develops at the time of birth or at some point afterward, caused by injury or disease. 

• Nyitott (Communicating) vagy zárt (non-communicating) hidrokefalusz 

Nyitott: elzáródás akadályozza az agyvíz (CSF) kiáramlását az agyüregeken kívül. 

Zárt vagy elzáródott ("obstructive"): már az agyürgen belül is akadélyozva van az agyvíz 

áramlása. 

• Hidrokefalusz ex-vacuo és normál nyomású hidrokefalusz elssorban felntteket érint. 

Ex-vacuo: az agy megsérül egy baleset vagy sztrók miatt 

Normál nyomású: ids betegeknél figyelhet meg, és az ids korban jellemz tünetek 

jelentkeznek, mint pl. memóriazavar, feledékenység, járással kapcsolatos problémák, 

inkontinencia, és a feladatok végrehajtásának általános lelassulása. 

Okok: 

58

• genetikai (örökldés) vagy fejldési rendellenesség 

• Koraszülés során elforduló komplikációk, mint pl. intraventrikuláris vérzés , 

• betegségek, mint pl. meningitisz, tumor, szpina bifida 

• baleseti fejsérülések 

Indikátorok 

A tünetek változóak lehetnek a kor, a betegség progressziója és az emberek között, az adott betegséggel 

szemben mutatkozói tolerancia különbségeknek megfelelen. 

Csecsemkor: 

• a koponya körfogatának hirtelen emelkedése vagy szokatlanul nagy koponya 

• hányás, álmosság, irritábilitás, a szem lefelé irányuló elváltozása és rohamok. 

Gyermekkor és felnttkor: 

• fejfájás, amit hányás követ, 

• ketts látás, homályos, elmosódott látás és papilledema, 

• egyensúlyi problémák, rossz koordináció, járás bizonytalanság, 

• inkontinencia, a kornak megfelel fejldés mértékének lassulása, illetve lemaradás, a 

személyiségben és értelemben változások állnak be, emlékezetvesztés. 

Kezelés 

Sönt beépítése, mely elvezeti a felesleges agyvizet. 


1. Mayo Foundation for Medical Education and Research (MFMER). What is Hydrocephalus? 

(2003) 

2. National Institute of Neurological Diseases and Stroke (NINDS): Hydrocephalus Fact Sheet: 


2_1_3_09.rtf 

Sztrók 

Definíció 

A sztrók vagy agyi katasztrófa (cerebrovascular accident - CVA) akkor k0vetkezik be, amikor a oxigént 

és egyéb tápanyagokat az agy egyes területeire szállító vérdedény hirtelen szétrobban vagy elzáródik. 

Ahogy a véráram már nem jut el az addig ellátott agyi területere és nem jut a szükséges oxigénhez, az 

érintett agysejtek lassan elhalnak. 

Kategóriák 

A sztrók két általános fajtáját különböztetjük meg: isémiás (helyi vértelenség) és vérzéses. 

Isémiás szrók (az esetek 80%-a). Akkor fordul el, amikor hirtelen vérhiány keletkezik az agy egy adott 

területén, mert egy vérrög zárja el az artériát vagy véreret. Ezen a kategórián belül a következket 

különböztetjük meg: 

59

• Trombotikus sztrók vagy agyi trombózis (az esetek 50%-a): trombózis okozza. Az agyi 

artériában egy vérrög keletkezik, ami a vérfalon marad és addig növekszik ott, amíg el nem zárja a 

véráramot. 

• Emboliás sztrok vagy agyi embólia (az esetek 30%-a): a vérrögök két módon okozhatnak 

isémiát és infarktust. Ez a másik módja, amikor a vérrög az emberi test más részén keletkezik, és 

az érrendszeren keresztül jut el az agyi artériába, ahol megakad. Ezt a szabadon mozgó rögöt 

hívják embólusnak és gyakran a szívben keletkezik. 

Vérzéses sztrók (az esetek 20%-a). Akkor fordul el, amikor az agyban vagy akörül futó ér megpattan 

és a vér azon vagy a környez agyi terültekre ömlik. Ekkor az addig táplált idegsejtek az oxygen és 

tápanyagok hiányában nem tudja feladatát ellátni, funkciója megsznik. Az ilyen tipusú gyvérzés 

legnagyobb valószínséggel az arterioszklerózisban(érelmeszesedés) és magasvényomásban szenved 

betegnél fordul el. 

• Subarachnoiás verses: a vérzés a koponya és a agy között történik. 

• Intracerebrális vérzés: az agyszöveten belül egy sérült artéria megreped és a környez 

szöveteket elönti a vér. 

A vérzéses sztrókok gyakori oka egy aneurizma megrepedése (körülírt ütértágulat, az érfal rendellenes 

kidudorodása), vagy rendellenes erek egy csoportja (arteriovenous malformation - AVM). Míg az 

aneurizma tünetmentes lehet egészen az érfal szétrepedéséig, addig a AVM-nél több panasz is 

jelentkezhet, mint pl. rohamok, az ers fájdalomcsillapításra sem szn fejfájás és progresszív neurológia 

problémák. 

Rizikó Faktorok 

• Kor – a sztrókok kétharmada az 65 évesnél idsebb embereknél fordul el 

• Nem – Ismeretlen okból a férfiaknál 25%-kal gyakoribb, mint nknél 

• Faj – A sztrók elfordulása fajonként különböz, ami valószínleg genetikai tényezkkel 

magyarázható 

• Családi vagy egyéni elzmények – A családban az agyi ereket érint betegség elfordulása a 

betegség egyik elidézjének tnik. 

Tünetek 

• Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség az arcon, karon, lábon, különösen a test egyoldalán. 

• Hirtelen zavarodottság, nehézségek a beszédben, vagy megértésben 

• Hirtelen fellép látási problémák 

• Hirtelen probléma a járással, szédülés, egyensúlyvesztés és koordinációs zavarok 

• Ismeretlen okból hirtelen fellép fejfájás 

Kezelés és a sztrokkal járó fogyatékosság 

A sztrók okozta fogyatékosság a következk lehetnek: bénulás, mentális deficit, beszéd problémák, 

érzelmi problémák, napi alapfeladokban való korlátozottság és fájdalom. 

A sztrók kezelésében három fokozatot különböztetünk meg: megelzés; a sztrók utáni azonnali 

beavatkozás és a sztrók utáni rehabilitáció. A leggyakoribb kezelés a gyógyszeres kezelés. 


60

1. Hayes, S.H., Carrol, S.R. Early intervention care in the acute stroke patient. Arch. Phys. Med. 

Rehabil., 67:319-321, 1986 

2. Mohr, J.P, Caplan, L.R, Melski, J.W, et al. The Harvard Cooperative Stroke Registry: a 

prospective registry. Neurology. 1978; 28:754-762. 

2_1_4_01.rtf 

Izomsorvadás 

Definíció 

Az izomsorvadás (muscular dystrophy - MD) egy olyan genetikai betegségcsoportot jelent, melynek 

legfbb jellemzje a vázizmok egyre romló gyengülése és degenerációja. A betegség egyes formájában a 

szívizmok és más simaizmok is érintettek. 

Kezelés 

Fizikóterápia a megelzésben: 

• Kontraktúrák = az izület körül megrövidült izmok rendellenes és sokszor fájdalmas izületi pozíciót 

eredményez 

• Orthoses = támásztást szolgáló ortopédiai eszközök 

Bizonyos esetekben helyreállító ortopédiai mtét lehet szükséges az életminség javítására. Az Emery- 

Dreifuss-tipusú és a myotonic izomsorvadással elforduló szív problémák szívritmusszabályzó 

beültetését igényelhetik. A miotónia (az izom ers összehúzódása utáni megkésett elernyedés) 

gyógyszereles terápiával is kezelhet. 


1. Congenital muscular dystrophy: searching for a definition after 98 years. Neurology, 2001 Apr 24; 

56(8): 993-4 

2. Current status of Duchenne muscular dystrophy. Pediatr Clin Nord Am. 1992 Aug; 39(4): 

879-94 

3. NINDS Muscular Dystrophy Information Page: 


2_1_5_00.rtf 

Csontváz 

Az emberi csontváz 206 csontból épül fel. A felntt csontok mintegy 70%-a asványi anyagokból áll, a 

fennmaradó 30% szerves anyag, fleg fehérjekollagén. A csontok támasztják alá a testet és adják meg 

alakját, valamint megvédik a bels szerveket. Segítségükkel vagyunk képesek mozogni, elmozdulni. 

Két csont találkozásakor izületet alkot. Így lesz a csontváz rugalmas és nélkülük nem jönne létre mozgás. 

Bár a csontok ersek, törhetnek is és sérülések vagy betegségek megrongálhatják a csontot. Az emberi 

betegségek gyakran a csontvázat is érintik. A csontváz megbetegedése lehet maga fbetegség, vagy 

másodlagos károsodás, illetve veleszületett vagy szerzett. 

• Reumás betegségek 

61

• Csontritkulás 

2_1_5_01.rtf 

Reumás betegségek 

Definíció 

A reumás betegségek jellemzje a csontok, inak, szalagok, csontok és izmok gyulladása és 

funkcióvesztése. Némely reumás betegség más szerveket is érint. Összesen több mint 100 féle reumás 

betegséget ismerünk. 

Kategóriák – példák a reumás betegségekre 

• Oszteoartritisz: gyakori típus, kezdetben a porcot érinti, amely kopni kezd és teljesen elkophat, 

ezzel izületi fájdalmat és merevséget okozva. 

• Reumatoid artritisz: az izületi hártya gyulladásos betegsége, mely fájdalmat, merevséget, 

duzzanatot, izületi sérülést és funkcióvesztést okoz. Leginkább a kéz és láb izületeit érinti és 

általában szimmetrikusan jelentkezik. 

• Serdülkori reumatoid artritisz: gyermekkorban a reuma leggyakoribb formája, fájdalmat, 

merevséget, duzzanatot, izületi sérülést és funkcióvesztést okozva. Kiütésekkel és lázzal hozható 

összefüggésbe és a test különböz részeit érintheti. 

• Szisztémás lupusz eritematozusz (Systemic lupus erythematosus - SLE): röviden lupusz: 

autoimmune betegség, amelyben a immunrendszer megtámadja a szervezet egészséges sejtjeit és 

szöveteit, melynek következtében az izületek, a br, a vese, a szív, a tüd és az agy begyullad és 

károsodik. 

• Szpondilo-artropátiák: a reumás betegségek ezen csoportja a gerincet érinti. Az ankylosing 

spondylitis gyakori formája ennek a reumás betegségnek, és nemcsak a gerincet, hanem a csípváll 

és térdizületeket is érinti. Az inak és szalagok begyulladnak ezzel fájdalmat és merevséget 

okoznak. A reactív izületigyulladás vagy Reiter szindróma az alsó hugyút, belek és más 

szervek fertzése után fejldik ki ez a tipusú reuma, mely szem problémákkal, brkiütésekkel és 

szájsebbel is jár. 

• Fertz izületigyulladás: kórokozók fertzik meg a szervezetet, baktériumok és vírusok okozzák. 

• Polimiozitis: fogyatékossághoz vezet az egész test izomzatát érint gyulladás és izomgyengeség 

• Burzitisz: a burza (nyáktöml) gyulladása, mely a csontok közötti súrlódást csökkenti az izületen 

belül. Izületi gyulladás is okozhatja vagy a burza megfertzdése. Fájdalmat okoz, ami csökkenti 

az adott izület és más közeli izület mozgását. 

• Ingyulladás (Tendonitis): az inak gyulladása a megerltetéstl, sérüléstl vagy reumás állapot, 

mely fájdalmat okoz, és csökkenti az adott izület és más közeli izületek mozgását. 

Okok 

Számos rizikó faktort ismerünk, melyek a reumatikus megbetegedések kialakulásához vezethetnek. 

Például a genetikus tényezk, öröklött porc gyengeség, az életkor vagy az ismétld sérülések 

következtében tartós behatás az izületen. A nk körében gyakoribb a Lupus és reumatoid artritisz, arra 

utalva, hogy talán a hormonok, vagy más férfi-n közötti biológiai különbség is szerepet játszthat ebben 

az állapotban. 

Indikátorok 

• Egy vagy több izület megdagad 

62

• Az izület merevsége, mely a reggeli órákban legalább egy órán keresztül tart 

• Állandó és visszatér fájdalom az izületben 

• Az izület normális mozgásának és használatának nehézsége 

• Meleg és vörös szín az izület körül 

Kezelés 

Többek között pihenés, lazítás, helyes étrend, gyógyszeres kezelés, mozgatás, és az energia megtartása 

érdekében gyógytorna és annak megtanulása, hogy hogyan lehet kímélni, helyesen mozgatni az 

izületeket. Súlyos esetekben mtét is szükséges lehet. 


1. Oxford Textbook of Rheumatology, 2nd ed. Oxford Medical, 1999; 58: 67(Jan) 

4. Questions and answers about Arthritis and Rheumatic Diseases. NIAMS, 2002: 

5. http://www.niams.nih.gov 

2_1_5_02.rtf 

Csontritkulás 

Definíció 

A csontritkulás során a csontok gyengék és törékenyek lesznek, ritka esetekben annyira, hogy kisebb 

mozdulatoktól (pl. elrehajlás vagy köhögés) eltörhet egy csont. 

Okok 

• hormonális elégtelenség, endokrin betegségek, kortikoszteroidok nagyon gyakori használata 

• mozgásszegény életmód/képtelenség és rosszindulatú csont betegségek 

• családi elfordulás és életkor 

Gyakoriság 

Fleg ids nknél tapasztalható, de ids férfiak is megkaphatják. 

Indikátorok 

A betegésg els fázisában általában nincs semmilyen panasz vagy fájdalom. A csontritkulás tünetei: 

• Hátfájás 

• Testmagasság csökkenés és hajlott tartás 

• A csigolyacsontok, csukló, combcsont és más csontok törése 

Kezelés and óvintézkedés 

A csontritkulás kezelése során a cél a csontsrség csökkenésének lassítása vagy megállítása és a 

csonttörések megelzése azáltal, hogy minimálisra csökkentjük az elesés esélyét. További cél a 

betegséggel járó fájdalom csökkentése. 

• Hormonpótlás 

• Rendszeres testmozgás (seta, kocogás, tánc) 

63

• A megfelel mennyiség kálciumot, D vitamint és fehérjét tartalmazó táplálkozás 

• A dohányzás és alkoholfogyasztás elkerülése 


1. International Osteoporosis Foundation (2003). Osteoporosis: What you need to know. 

http://www.osteofound.org 

2. Mayo Foundation for Medical Education and Research (MFMER), 2003. Osteoporosis. 

2_1_6_01.rtf 

Fejldési Koordinációs Betegség 

Definíció 

A fejldési koordinációs betegség (Developmental Coordination Disease - DCD) a motoros fejldésben 

elmaradás következménye, de nincs összefüggésben az ismert orvosi vagy neurológiai problémákkal. A 

diagnózis néha “ügyetlen gyerek szindróma” (Clumsy Child Syndrome), és lényege a mozgás koordináció 

hiánya, mely a korosztályának megfelel feladatok végrehajtásában segítené. 

Okok 

Összefüggésbe hozható más tanulási nehézséget okozó betegségekkel (pl. kommunicációs zavar és az 

írásban való kifejezés zavara) 

Gyakoriság 

Durván az iskolás koru gyerekek 6%-nak van valamilyen fokú DCD betegsége. 

Indikátorok 

• késedelem a fejldésben a felülés, mászás és járáskor 

• gondok a kézírással 

• durva mozgás koordinációs problémák 

• finom mozgás koordinációs problémák 

• ügyetlenség 

• bizonytalan járás 

Kezelés 

Testnevelés és perceptuális mozgástanulás bizonyult a legjobb megközelítésnek az ilyen típusú 

koordinációs betegségeknél. 


1. Cantell MH, Smyth MM, Ahonen TP. 1994. Clumsiness in adolescence: Educational, motoros, 

and social outcomes of motoros delay detected at 5 years. Adapted Physical Activity Quarterly 

11(2): 115–129 

64

2. Henderson, L., Rose, P., Henderson, L.P. (1992). Reaction time and movement time in 

children with developmental coordination disease. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 

33, 895-905 

3. Polatajko, H.J., Fox, M., Missiuna, C. (1995). An international consensus on children with 

developmentális coordination disease. Canadian Journal of Occupational Therapy, 62, 3-6 

2_1_7_00.rtf 

Más 

2_1_7_01.rtf 

Neurológiai szindrómák 

• Neurológiai szindrómák 

• Tik betegségs 

A periferális motoros neuron szindrómája 

A károsodás helye lehet az elüls szarvon, az agytörzsben (brainstem nucleus), az ideggyökön vagy a 

periferális idegen. 


• Hipotónia vagy atonia (csökkent tónus vagy annak hiánya) 

• Hiporeflexia vagy areflexia (csökkent reflex vagy annak hiánya) 

• Hipotrófia vagy atrophia (csökkent izomtömeg vagy annak hiánya) 

A piramidális szindróma 

A károsodás helye lehet nemcsak az elüls szarvon, de a gerincvelben és az egytörzs egészében. 


• Az izom fokozott tónusa 

• Hiperreflexia és rángás 

• A hasi és cremaster reflexek eltnése 

• Patológiás reflexek jelenléte, köztük a legfontosabb a Babinski reflex. 

Kisagyi szindróma 

❖A vermis szindróma 

• Az egyensúly zavara állóhelyzetben 

• Az egyensúly zavara járás közben 

❖Kisagyi félteke szindróma 

• Hipermetria (az orr ujjal való megérintése, a térd sarokkal való érintése, stb.) 

• Szándékos remegés 

• Adiadochokinesia 


65

Vesztibularis szindróma 


• Hányás 

• Szemrezgés, nisztagmus 

• Egyensúlyzavarok: 

- Romberg teszt: a beteg a sérült oldal felé billen 

- Járó teszt: a beteg járásirány a sérült oldal felé hajlik 

Paleosztriatal szindróma 

A sérülés az alábbi két agyi képleten keletkezett: globus pallidus és substantia nigra. A Parkinson kórt 

hozzák összefüggésbe ezzel a betegséggel 

• Merevség 

• Bradikinázia vagy akinézia (bénulás, mozgásképtelenség) 

• Remegés nyugalomban 

Neostriatal szindróma 

A sérülés az alábbi két agyi képleten keletkezett: putamen és a caudate nucleus. A “Chorea of 

Sydenham” vagy “Chorea of Huntington” (vitustánc) betegségeket hozzák összefüggésbe ezzel a 

szindrómával. 

• vitustánc 

• hipotónia 


2_1_7_02.rtf 

Tikkelés 

Definíció 

Neurological Diseass. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from A. 

Niewboer, 2002-2003 

A tik, tikkelés hirtelen, gyors, ismétld, aritmiás mozdulat, arckifejezés vagy hangadás/kiejtés. A 

tikkelés önmagukban nagyon rövidek, kb. egy másodpercig tart. Egy sorozat több tikkelésbl áll, ahol az 

egyes tikkek között rövid szünet van. 

Kategóriák 

• Átmeneti tikkelés: gyakran az iskolakezdés éveiben kezddik és nem tart to often begin during 

early svább egy évenél. Pislogás, orrhúzogatás, grimaszolás és bandzsítás a jellemz. 

• Krónikus motoros tikkelés: gyerekeknél és felntteknél figyelhet meg, általában nagyon 

stresses idszakokban vagy kimerültség idején. Több even át tarthat és nem változik a tikkelés 

módja. 

• Tourette szindróma: 18 éves kor eltt kezddik és sokféle hangot ad ki a beteg, valamint 

akaratlanul lép mozgásba több izomcsoport. A hangok lehetnek szipogás, köhögés, szavak és 

csettintés. 

66

Okok 

Az alap oka ismeretlen, de a legfrissebb kutatási eredmények szerint genetikai rendellenesség hatásaként 

a neurotransmitterek (dopamin, szerotonin és norepinefrin)anyagcseréje érintett. Pszichés tényezk, mint 

pl. a stressz és szorongás szintén rizikófaktornak számít. 

Gyakoriság 

Gyerekeknél nagyobb valószínséggel alakul ki tikkelés, és fiúknál kilenszer gyakoribb mint lányoknál 

(9:1 arány). 

Indikátorok 

• az arc tikkelése – pislogás, orrnál izomrángatódzás, orrhúzogatás, grimaszolás 

• a nyak nyújtogatása, a fej rángása, lábbal dobbantás, törzsfordítások 

• akaratlanul képzett hangok, szipogás, torokköszörlés, morgás 

Kezelés 

A tikkelés betegségben szenvedk nagyrésze nem szorul gyógyszeres kezelésre. De ezek már elérhetk, 

amennyiben a tünetek a napi életivitelt befolyásolják. Pszichoterápia és relaxációs technikák segítik a 

betegeket. Az életkor elrehaladtával sok ember állapota javul. 


1. Janovic, J. Rohaidy, H. (1987). Motoros, behavioural and pharmacologic findings in Tourette’s 

syndrome. Canadian Journal of Neurological Science, 14, 541-546 

2. Lang, A. (1991). Patient perception of tics and other movement diseases. Neurology, 41, 223-228 

2_2_1_00.rtf 

Szív- és érrendszer 

Isémiás szívbetegség 

Definíció 

• Isémiás szívbetegség 

• Szerzett szívbilleny betegség 

• Veleszületett szívbetegségek 

• Magasvérnyomásos szívbetegség 

• Aritmia 

67

Isémiás szívbetegség, más nevén koszorúsér betegség a szív vérellátását érint betegség. A szív koszorú 

ere kevesebb vért szállít az érfalon található koleszterin lerakódás (plakk) következtében kialakuló 

szkület vagy elzáródás miatt. 

Okok 

Egy vagy tübb tényez játszhat szerepet a betegség kialakulásában: genetikai vagy családi hajlam; nem 

(férfiak hajlamosabbak erre a szívbetegségre); magas vérnyomás; dohányzás; magas koleszterin szint; 

mozgásszegény életmód; diabétesz és stressz. 

Indikátorok 

• mellkasi fájdalom, ami a balkarba, az alba és a hátba sugárzik 

• a szívverést érzi a beteg 


• légszomj, mely fekvhelyzetbl való felkelés után jelentkezik 


• fáradtság, kimerültség, gyengeség 

• izzadás a teljes testen 

A betegség különböz megnyilvánulásai: 

• Anginás roham (angina pectoris): átmeneti vérhiány vezet ahhoz az érzéshez, mint pl. nyomás, 

szorítás vagy nagy súly a mellkason, amit általában fizikai aktivitás után, mintegy 1-3 percig 

éreznek. 

• Szívizom infarktus: amikor egy plakk elzárja a vér útját a szívizomhoz és percekre megsznik a 

vérellátás. Ez szövetelhaláshoz vezet és a szívizomban hegesedést okoz. 

• Hirtelen halál: már az els megnyilvánulás is lehet halál. 

Kezelés 

• Gyógyszereles kezelés: béta-blokkolók és nitrátok 

• Mtéti beavatkozás: koszorús ér bypass mtét 

• “Percutaneous transluminal coronary angioplasty” 

• A rizikó faktorok kezelése, megelzés 


1. Falk, E., Shah, P.K., Fuster, V. Coronary plaque disruption. Circulation 1995, 92: 657-71 

2. Web Health Centre. Ischemic Heart Disease: 

http://www.webhealthcentre.com 

2_2_1_02.rtf 

Szerzett szívbillenty betegség 

Definíció 

A szívbillentyk elégtelen mködése vagy a tökéletlen záródásuk vagy a részleges nyitásuk miatt. 

Mindkét probléma súlyosan korlátozza a szív képességét arra, hogy a vért a szívüregeken át pumpálja. 

68

Kategóriák 

A szívbillentyk elégtelenségeket két csoportba oszthatjuk: 

• Érszkület: a szívbillenty nyilása túl szk ami az áthaladó vér mennyiségét befolyásolja 

• Visszaáramlás: a szívbillenty nem zár teljesen és a vér visszaáramlik a szívbillentyn keresztül. 

Okok 

A betegségnek lehet veleszületett okai, de fiatal korban egy reumás megbetegés következtében károsodott 

szívizom is okozhatja, illetve ids korban a szívbillenty degenerációja. 

Indikátorok 

• légzési nehézségek 

• gyors szívverés 

• mellkasi fájások, diszkomfort 

• dagadt lábak, bokák 

• néha semmilyen tünet sem jelentkezik 

Kezelés 

Gyógyszeres kezelés: beta blokkolók, vízhajtók, digoxin 

Mtéti megoldások: szívbillentyk helyreállítás (valvuloplasty) vagy beültetés (mechanikai billenty 

vagy sertés szívbl) 


1. Morphological aspects of valvular heart disease: Part 1. Curr Probl Cardiol. 1984, Oct, 9(7): 1-66 

2. The Merck Manual of Medical Information-Home Edition. Section 3. Heart and Blood Vessels 

Diseases, chapter 19. Merck and Co, INC, 2000 

2_2_1_03.rtf 

Veleszületett szívbetegségek 

Definíció 

A veleszületett szívbetegségek olyan szív problémák, melyek a terhesség els 1o hetében az embrió 

szivének fejldésének károsodása miatt alakulnak ki. A szív sok részét vagy különféle funkcióját 

érintheti. A defectus olyan enyhe is lehe, hogy évekig egészségesnek tnik a gyermek, de lehet olyan 

súlyos is, hogy közvetlen életveszélyben van a csecsem. 

Kategóriák 

Sokféle szívbetegséggel találkozhatunk a születéskor, amik lehetnek öröklöttek vagy az anyaméhben 

fejldtek ki. 

• Obstruktív lézió: különböz ér és billenty szkületek (aorta szkület, pulmonary valve stenosis) 

• A bal és job oldali vérkörök átjárhatósága: pitvari sövény defektus; kamrai sövény defektus, 

állandósult ductus arteriosus 

69

• Teljes atrio-ventricularis block: teljes összehangolatlanság a pitvar és a karma elektromos 

mködésében 

• Más komplex betegségek: Fallot tetralógia, subaortic szkület, pulmonáris atrózia 

Okok 

• kromoszóma sérülés a terhesség korai szakaszában 

• az embrió fejldési rendellenességet okozó (teratogenik) tényezknek volt kitéve: rubeola; 

alkoholfogyasztás; vírusfertzés; sugárveszély; bizonyos kémiai anyagok 

• örökldés 

• a legtöbb esetben az ok ismeretlen marad 

Gyakoriság 

Az élve születések kb. 1%-a 

Indikátorok 

• nem szándékos súlygyarapodás 

• lábak és bokák dagadása 

• kiugró nyaki erek 

• nehézlégzés 

- mozgás közben 

- lefekvés után 

• alvási nehézségek 

• kimerültésg, gyengeség 


Kezelés 

A szívbetegségek kezelésének célja sokféle: a szív munkájának csökkentése, a só és vízvisszatartás 

szabályzása és a szívmködés javítása. 

• diagnosztikus kiértékelés 

• gyógyszerelés 

• orvosi eljárások (katéter vagy mtét) 

Az elrehaladottabb betegségeknél vagy amikor hirtelen következik be a szívelégtelenség, fekvés vagy 

fizikai kimélés javasolt, hogy a szív munkáját csökkentsék. 


Cardiac Diseases - Pathology and Implications of Exercise for Persons with Chronic Diseases and 

Disabilities. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from Prof. Dr. R.Fagard, 

2002-2003 

2_2_1_04.rtf 

Magasvérnyomásos szívbetegség 

70

Definíció 

A magasvérnyomásos szívbetegség egy a magasvérnyomásból kialakuló komplikáció, ami a szivet érinti. 

Magas vérnymásról az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a következ két érték között 

beszélünk: SBP ≥ 160 and/or BBP ≥ 95 mm Hg. 

Kategóriák 

Elsdleges (esszenciális) hipertenzió 

Másodlagos hipertenzió 

Okok 

Elsdleges (esszenciális) hipertenzió: nincs kimutatható oka (talán a genetikai és a környezeti tényezk 

együttese) 

Másodlagos hipertenzió: kimutatható okok: vese betegség, a vese artéria szkülete, kóros kövérség, 

diabétesz 

Gyakoriság 

A nyugati civilizációban élk 10-15%-ának van magasvérnyomásos szívbetegsége. 

Indikátorok 

A szívszélhdés (congestive heart failure) egyike a lehetséges következményeknek. Ennek tünetei a 

következk: 

• Légszomj, különösen fizikai aktivitás során 

• A beteg éjszaka légszomjra ébred 

• Megemelt párnán való alvás a légszomj elkerülésére 

• Gyors vagy szabálytalan pulzus 

• Köhögés, esetleg habzó vagy véres nyálkás 

• Láb és boka duzzadás 

• Sr éjszakai vizelés 

Kezelés 

Orvosi kezelés: vízhajtók, bétablokkolók, calcium csatorna blokkolók, angiotenzin és direct értágítók. 

A vérnyomás rendszeres ellenrzése a beteg állapotának követésére. 

Életmódváltoztatások: 

• Fogyással és táplálkozási szokással kapcsolatos tanácsadás 

• Fizikai aktivitás 

• A dohnányzás és alkoholfogyasztás visszaszorítása 


71

Cardiac Diseases - Pathology and Implications of Exercise for Persons with Chronic Diseases and 

Disabilities. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from Prof. Dr. R. Fagard, 

2002-2003 

2_2_1_05.rtf 

Aritmia 

Definíció 

Aritmiának nevezzük a szívverés ritmusának bármilyen irányú megváltozását. 

Kategóriák 

A szívritmus rendellenességek három típusát ismerjük: 

• Tahikardia = kórósan szapora szívmködés/szívverés, percenként 100 feletti a szívverés 

• Bradikardia= kórósan lassú szívmködés/szívverés, percenként 60 alatti a szívverés 

• Szabálytalan szívritmus: kimarad egy szívverést vagy plusz szívverés figyelhet meg. 

Okok 

• Szívbetegségek, különösen a szív koszorúerének betegsége, szívbillenty zavar és szívb;nulás, 

szívszélhdés 

• Túlzott mérték alkohol és koffeinfogyasztás, dohányzás, stressz vagy sportolás. 

• Néha az ok ismeretlen marad 

Indikátorok 

• A szívverés érzése 

• Ájulás 


• Mellkasi fájdalom 

• Légszomj 

• A pulzus ritmusának, sebességének megváltozása 

• Sápadtság 

Néha nincs semmilyen panasz, és az els tünet, ami jelentkezik az lehet a szív hirtelen leállása, ami 

újraélesztést igényel. 

Kezelés 

Azonnali beavatkozás 

• defibrillació, 

• ideiglenes szívritmus szabályozó beültetése az aritmiát megszakítandó 

• intravénás gyógyszerek alkalmazása 

Hosszútávú kezelés: 

• napi gyógyszerelés (aritmia ellen, vagy a szívritmust lassító vagy gyorsító készítmények) 

72

• radiófrekvenciás katéter 


American Heart Association. Fighting heart diseases and stroke: What are arrhythmias? 

http://www.americanheart.org 

2_2_2_00.rtf 

Légzés 

2_2_2_01.rtf 

• Krónikus elzáródásos tüdbaj ???? 

• Asztma 

Krónikus tüdelzáródás ?? obstruktív tüdbaj?? 

Definíció 

A krónikus elzáródásos tüdbaj (Chronic obstructive pulmonary disease - COPD) egy átfogó 

szakkifejezés azoknak az eseteknek a leírására, amikor a leveg útját valami elzárja. Ilyen a krónikus 

hörghurut és a tüdtágulás. 

• Krónikus hörghurut (chronic bronchitis) egy gyulladásos betegség, ami a tüdlebenyben 

található kisebb járatokat érinti elször, és fokozatosan terjed a nagyobb légutakra. Hatására a 

légutakban található nyálka mennyisége megn és a légcsövek baktriális fertzése is megn, ami 

azt eredményezi, hogy gátolja a leveg áramlását. 

• Tüdtágulás (emphysema): visszafordíthatatlan tüdkárosodást okoz azáltal, hogy gyengíti és 

megrepeszti a léghólyagokat. Ennek következménye, hogy a tüdszövet elveszti rugalmasságát és 

a légutak összeomlanak, és elzáródnak. 

Okok 

• Sok éven át tartó dohányzás (80-90 %-ban számít ez a tényez) 

• Öröklés 

• Passzív dohányzás 

• Légszennyezett munkahely vagy környezet 

• Gyermekkori léguti fertzések 

Gyakoriság 

Az Egészségügyi Világszervezet 2000-es riportja szerint az öt leggyakoribb léguti betegség felels az 

össz-halálozás 17,4%-ért és a fogyatékkal élk 13.3%-ért, azokra az évekre vetítve, amikor már a 

károsodás/sérülés megtörtént. 

Indikátorok 

• krónikus köhögés 

• mellkasi szorítás 

• légszomj 

73

• a légzést megerlteten végzi 

• megnövekedett nyálkatermeldés 

• gyakori torokköszörülés 

Kezelés 

Fontos, hogy a betegséget minél hamarabb felismerjük. Sajnos a diagnosis felállításakor betegek sokszor 

már az ötvenes, hatvanas éveikben járnak. Ezért a kezelés célja a tünetek enyhítése, a betegek segítése 

abban, hogy maguk is céltudatosabban éljenek és hogy minél teljesebb életet éljenek. 

Amennyiben orvos és beteg jól tud együttmködni, akkor a következk érhetk el: 

• a légzési funkciók javítása 

• a kórházban töltött id csökkentése 

• az akut idszakok megelzése 

• a fogyatékosság minimalizálása 

• a korai halálozás csökkentése. 


1. American Lung Association: Breathless in America-Background on COPD, Feb., 2001 

2. Petty, T.L. A new national strategy for COPD. J. Resp. Dis. 1997; 18(4): 365-369 

2_2_2_02.rtf 

Asztma 

Definíció 

Az asztma egy hosszútávon fennálló krónikus obstruktív tüdbaj, ami hiperaktív légutakkal és jórészt 

visszafordítható légúti elzáródással jellemezhet. 

A tüdben a légutak elzáródnak, ezzel a tüdk a szokásosnál kevesebb leveghöz jutnak. 

Okok 

Az asztma oka a légcs gyulladása, ami léguti korlátozással jár, és a tüd túlzottan érzékeny lesz, 

túlaktivizálódik. Amikor az asztma légzési problémákat okoz, akkor asztmás rohamról beszélünk. A 

kiváltója ennek kétféle anyag lehet: allergén és irritáló, izgató, ingerl hatású szerek (irritants). 

Gyakoriság 

Az utóbbi 20-30 évben az asztma gyakorisága évtizedenként mintegy 50%-kal ntt. Ezért a növekedésért 

részben a környezeti és életmód tényezk felelsek (pl. légszennyezés, gyermekkori fertzések). 

Indikátorok 

Az asztmás roham tünetei lehetnek: 

• légzési nehézség 

• mellkasi szorítás 


• zihálás 

• nehézlégzés 

74

Kezelés 

Fleg gyógyszeres kezelést alkalmaznak. 

Fontos az asztmás rohamot elidéz ingerek, ágensek megismerése és azok elkerülése. 

Tudni kell a teendket egy asztmás roham esetén. 


Steerenberg, P.A., Loveren, H.; Vandebriel, R.J., Vos, J.G., Opperhuizen, A. The prevalance of asthma 

and allergy increases: a world-wide problem. Amsterdam JGC van 30 p in English, 2000 

2_2_3_00.rtf 

Metabolikus 

2_2_3_01.rtf 

Diabétesz 

Definíció 

• Diabétesz 

• Elhízás 

• Vese betegség 

Diabétesz, vagy cukorbetegség, de pontos elnevezése szerint diabétesz mellitus a szénhidrát anyagcsere 

betegsége, amire a magas vércukorszint és a cukor jelenléte a vizeletben. 

Két keletkezési formája van: a hasnyálmirigy inzulin termelése nem megfelel vagy a sejtek nem képesek 

megfelelen felhasználni az inzulint. 

Kategóriák 

A diabétesz két f tipusa: 

• I. tipusú vagy serdülkori: a szervezet nem termel elegend inzulint. A beteg inzulin függ. 

• II. tipusú vagy felnttkori: a szervezet nem képes elég inzulint termelni, vagy nem tudja 

felhasználni. A beteg nem inzulin függ. 

Okok 

Valószínleg az örökldés játsza a f szerepet mindkét tipusú diabétesz kialakulásában. 

I. tipusú diabétesz 

A hasnyálmirigy bétasejtjei károsodtak a következ okokból: 

• a szervezet immunrendszere, vagy 

• a bétasejtek a vírusokra fokozott érzékenysége 

75

• bétasejt degeneráció 

II. tipusú diabétesz 

Még ismeretlen a pontos oka, de úgy tnik, hogy mind a genetikai, mind a környezeti tényezk (elhízás, 

mozgásszegény életmód) szerepet játszhatnak a kialakulásában. 

A II. tipusú diabéteszt általában 30 éves kor felett diagnosztizálják és a betegek 75%-a elhízott vagy az 

volt korábban. A betegség kialakulása fokozatosan történik és nehéz megállapítani, mitl. 

Gyakoriság 

A diabétesz gyakorisága az életkorral n, és 85 éves kor felett az emberek negyedét érinti. 

A diabéteszes betegek 10-15%-a az I. tipusú csoportba, a 85-90%-a a II. tipusú csoportba tartozik. 

Indikátorok 

I. tipusú diabétesz tünetei: 

• Fogyás a nagyobb étvágy ellenére 

• Fokozott szomjúság 

• Fokozott vizeletürítés 

• Kimerültség 

• Homályos látás 

II. tipusú diabétesz tünetei: 

• Fokozott szomjúság és étvágy 

• Fokozott vizeletürítés 

• Bizsergés zsibbadás a kézen és lábon 


• Lassan gyógyuló fertzések 

• Férfiak esetén impotencia 

Kezelés 

A vércukor szint napi ellenrzése, megfelel diéta, gyógyszerek és mozgás. 

A gyakorlatok mások lehetnek a két különböz tipusú diabétesznél. Az I. tipusú diabéteszben szenvedk 

feltétlenül beszéljék meg orvosukkal, hogy hogyan elzzék meg a mozgásprogram közben és végére 

kialakuló alacsony vércukorszintet. Az I. tipushoz tartozó komplikáció-mentes betegeknek egyáltalán 

nem kell a fizikai terhelést csökkenteni. 


2_2_3_02.rtf 

Elhízás 

Definíció 

Diabetes and exercise. European Master Degree Adapted Physical Activity, course from Prof. M. 

Goris, 2002-2003 

76

A kóros elhízás a nagyon megnövekedett teszsír vagy zsírszövet a … testtömegre vonatkoztatva. 

Férfiaknál a 25%-os testzsír, nknél a 35%-os testzsír esetén beszélünk elhízásról. Brred mérés, és sok 

más technika, mint pl. ultrahang, CT vagy MRI képes a testzsír eloszlást megbecsülni. 

Kategóriák 

A testtömeg index (Body Mass Index - BMI) a testtömeg és testmagasság arányát fejezi ki. Ez egy 

matematikai képlet, amiben az egyén kilogramban kifejezett testsúlyát elosztják a méterben kifejezett 

testmagasság négyzetével. 

Túlsúlyosnak tekintik a 25,0–29,9-es értékkel bírókat. 

Kórosan elhízottnak tekintik a 30-as vagy afeletti értékkel bírókat. 

Okok 

• magas kalóriabevitel és/vagy mozgásszegény életmód 

• hormonális problémák 

• abnormális zsiranaygcsere, genetikus okokra vagy más szervi betegségre visszavezetheten 

• életkor 

• nem (nknél nagyobb a rizikó) 

• bizonyos gyógyszerek 

• pszichés vagy fizikai trauma 

Gyakoriság 

2000-ben mintegy 300 milliósra becsülték az elhízott felntteket és további 18 millióra a túlsúlyos 5 év 

alatti gyermekeket. 

Komplikációk 

• Magasvérnyomás 

• Szívbetegség 

• Diabétesz 

• Rák 

• Degenerativ izületi gyulladás 

• Asztma és alvási légzésszünet 

• A terhesség alatti kövérség nagyobb halált okozó rizikót jelent a születend gyermekre és az 

anyára nézve 

Kezelés 

A kóros elhízás súlyos betegség, ami sokféle orvosi komplikációhoz vezethet. Az elhízás és túlsúlyosság 

összefüggésbe hozható a magas halálozási mértékkel. A grafikonon ábrázolt összefüggés görbevonalú és 

a rizikó nagyot ugrik amikor a testömeg index eléri a 30-as értéket. 

Ezért a kezelés a diéta, a mozgás, az életmód megváltoztatása és a gyógyszerelés kombinációja. 

Szélsséges esetekben mtét is végezhet. 


77

1. National Institutes of Health. Clinical guidelines on the identification, evaluation, and treatment of 

overweight and obesity in adults. Bethesda, Maryland: Department of Health and Human 

Services, National Institutes of Health, National Heart, Lung, and Blood Institute, 1998 

2. Van Peteghem, A., Varray, A., Gosselink, R., Troosters, T. Comparison of two individualised 

training programmes for obese children. European Bulletin of Adapted Physical Activity Volume 

I, Issue 1 October 2002. 

http://www.bulletin-apa.com 

2_2_3_03.rtf 

Vesebetegségek 

Definíció 

A végs stádiumos vesebetegség (end-stage renal diseases - ESRD) a vese mködésének olyan mértékig 

való leállását jelenti, hogy a bomlási termékeket már a vérbl kell kitisztítani. Általában krónikus 

vesebajok addig a szintik csökkentik a vesemködést, hogy az az alapállapothoz képest 10% alá kerül. 

Okok 

A veseelégtelenségek más betegségek következménye (másodlagos károsodása), mint pl. 

• diabétesz 

• magasvérnyomás 

• vesegyulladás (glomerulonephritis) 

• policisztikus vesék 

• veserák 

• vesekövek 

• bizonyos gyógyszerek. 

Gyakoriság 

• Ez a betegség is egy egyre emelked tendenciát mutat, nagy különbségekkel a betegség 

formájában, súlyosságában. 

• Az elfordulási arányok világszerte igen különbözek. 

Indikátorok 

• nem szándékos fogyás 

• émelygés, hányás 

• általános rossz közérzet 

• kimerültség, fáradtság 

• viszketés 

• jelentsen csökkent vizeletmennyiség 

• a br könnyen zúzodik és a vérzik 

• álmosság, letargia 

• izomrángások és görcsök 

• a br színe sárgás vagy barnás 

• csökkent érzés a kézen, lábon és más területeken. 

Kezelés 

78

A betegség többféle anyagcserezavarban mutatkozik meg: 

• metabolikus savtúltengés 

• magasvérnyomás 

• balkamrai hipertrófia 

• vérszegénység 

• perifériális ideggyengeség 

• izomgyengeség 

A vesebetegségek az akut betegségfázisban néha, a krónikus fáziban mindig igénylik a kezelést az életben 

tartáshoz. Három lehetség van a kezelésre: vérdialízis, peritoneális dialízis (hashártya) és veseátültetés. 


1. Maisoneueve, P., Agonda, L., Gellert, R. at al. Distribution of Primary Renal Disease. 

Am.J.Kidney Disease (2000) Vol.35 No.1:157-165 

2. Kopple, J.D. Rationale for an International Federation of Kidney Foundations. Am.J.Kidney 

Disease (2000) Vol.36 No.5: 1059-1070 

2_2_4_00.rtf 

Más 

2_2_4_01.rtf 

Rák 

Definíció 

• Rák 

• Cisztikus fibrózis 

A rák leggyakoribb meghatározása a kóros és control nélküli sejtosztódás/sejtszaporodás, egy egészséges 

szövet mutánsaként. 

Kategóriák 

Legalább 200 féle rákbetegséget ismerünk. Szinte bármely szervben, vagy szövetben képesek kifejldni. 

Van olyan fajtája is, amely vérsejteket, nyirokrendszert, brt, csontot, izmot vagy idegsejtet érint. 

Okok 

A rák általában a sejtnövekedés, annak szabályozásának zavara. A sejtszaporodás lényegében szigorúan 

szabályozott folyamat: új sejtek nnek az öreg sejtek helyére, hogy a szükséges mködés biztosítva 

legyen. Ha a sejt megsérül vagy nincs további funkciója, akkor elpusztul. Ha a sejtszaporodás és sejthalál 

közötti egyensúly felborul, akkor rákos daganat képzdhet. 

A szabályozási zavarnak több oka lehet: 

• az immunrendszer zavara 

79

• örökltt módosult gén 

• bizonyos vírusok 

• káros sugárzás 

• napfény 

• dohányzás 

• rossz étkezési szokás 

Gyakoriság 

A rákos betegségek világszerte az egyik vezet halálozási ok. Az utóbbi idben a rák felismerésének, 

diagnosztizálásan és kezelésének javulása, több tipusú rák esetében nagyban javította a túlélési esélyeket. 

Indikátorok 

A tünetek rák fajtájától és a szervezetben elfoglalt helyétl függen változnak. Héhány fajta esetén nincs 

is panasz, de ha van, az alábbiak a leggyakoribbak: 

• Hidegrázás 

• Éjszakai izzadás 

• Súlyvesztés 

• Étvágycsökkenés 


• Rossz közérzet 

• Szokatlan vérzés 

Kezelés 

Kölönbözek lehetnek, a tumor fajtájától és elrehaladottságától függen. A rákos betegség fokozata a 

tumor nagyságától és attól függ, hogy van-e már áttét. Amennyiben még áttét nélküli és a tumor jól 

körülhatárolható, akkor a gyógyulás a cél, mtéti megoldással. Ez egy gyakori példa a brrák esetére. Ha 

van már áttét, és az a közeli nyirokcsomókon található, akkor néha azok eltávolítása is lehetséges. 

Ha nem minden tumor távolítható el mtéti megoldással, akkor sugárkezelést és/vagy kemoterápiát 

alkalmaznak. Megint másik rákbetegség esetén együttesen alkalmazzás a mtétet, a sugárkezelést és a 

kemoterápiát. 


1. National Cancer Institute. Cancer Facts: Questions and Answers, 2003. 

http://www.nci.nih.gov 

2. Salmon, E..S., Sartorelli, A.C. (1998) Cancer Chemotherapy. IN Basic & Clinical Pharmacology, 

Appleton & Lange: 881-915. 

2_2_4_02.rtf 

Cisztikus fibrózis 

Definíció 

Cisztikus fibrózis (CF) az életet veszélyeztet betegség, ami fleg a légzrendszert és az 

emésztszerveket érinti. A különböz mirigyek mküdését befolyásolja, amelyek könnyet, izzadságot, 

nyálat és emésztnedveket termelnek. Normálisan ezek az kiválasztott anyagok csúszósak és higak, de a 

80

CF betegségben ezek srek és ragacsosak, ami a légutak, vezetékek és járatokat szkítik és/vagy 

elzárják, leginkább a tüdben és a hasnyálmirigyben. 

Okok 

CF örökletes betegség. Egy recesszív gén változtatja meg a fehérjét, ami a sejt só (szódiumklorid) ki- és 

beáramlását szabályozza. A gyermek mindkét szüljétl örökli, szülnként egy ilyen gent, hogy a 

betegség manifesztálódjon. 

Gyakoriság 

Ha két ilyen recesszív génhordozó gyermeket nemz, az utód különböz esélyekkel lesz CF beteg (25%), 

beteg gén hordozó (50%) vagy teljesen érintetlen (25%). 

Indikátorok 

• sós br 

• bzös, nyálkás széklet 

• krónikus köhögés vagy zihálás 

• orrpolipok 

• sr köpet 

• visszamaradt, késleltetett fejldés 

• gyakori légzszervi fertzések, mint pl. tüdgyulladás, és bronchitisz 

Kezelés 

A CF betegséget nem lehet gyógyítani. Sok kezelés csak tünetenyhít és a komplikációkat elzi meg. A 

f cél az, hogy a fertzéseket kezeljék, a tüdket a köpettl megtisztítsák, tiszta légutakat biztosítsanak és 

megfelel kalória és tápanyagbevitelhez jutassák a beteget. Mindezen célokat fizikóterápiával, 

tüdgondozással, gyógytornával, sportolással és gyógyszeres kezeléssel támogatják. A CF betegek 

átlagos élettartama közel 30 év. 


2_3_1_01.rtf 

Autizmus 

Definíció 

Mayo Foundation for Medical Education and Research: Cistic Fibrosis. 

http://www.mayoclinic.com 

Az autizmus egy súlyos, krónikus fejldési rendellenesség, ami 3 éves kor eltt jelentkezik. Jellemz, 

hogy a beteg gyermek nem reagál a környezetére, a kommunkációs képessége igen korlátolt, bizarre és 

streotipiás viselkedés. Negatívan befolyásolja az agy normális társasági és kommunikációs képességét. 

Okok 

Kutatások azt igazolják, hogy az autizmus a következkkel hozható összefüggésbe: 

81

• abnormális az agy szerkezete és mködése 

• metabolikus és táplálkozási egyensúlytalanság 

• terhesség alatt kémiai hatás érte az anyát 

• nem kezelt betegségek, mint pl. fenilketonuria, kanyaro (rubeola), és bélfelszívódási betegség 

(intestinal malabsorption syndrome) 

• bármilyen az embriót ér sérülés 

• genetikai tényezk 

Gyakoriság 

A gyermekek 0.2%-a autista. Azonban annak esélye, hogy egy családban a második gyermek is autista 

lesz 50-szer nagyobb, és 10-20%-ra n. A fiúk között az autizmus 3-4-szer gyakoribb, mint a lányoknál. 

Indikátorok 

Valamilyen kombinációban és különböz mértékben az alábbi területek lehetnek érintettek: 

• Kommunikáció: képtelen egy beszélgetést kezdeményezni vagy lefolytatni, a beszéd lassan vagy 

egyáltalán nem fejldik, szavakat ismétel, kiejtéseket megfordít, értelmetlen verselés, szavak 

helyett gesztusokkal kommunkál, a figyelme rövidideig tartható fenn. 

• Társasági viselkedés: empátiás képesség hiánya, barátkozási nehézségek, visszahúzódás, jobban 

szeret egyedül, mint társakkal lenni, kevésbé fogékony az érintkezési jelekre, mint pl. 

szemkontaktus vagy mosoly. 

• Csökkent szenzoros képesseég: túlérzékeny vagy éppenséggel nem fogékony a különböz látási, 

hallási, tapintási, szaglási vagy ízlelési ingerekre. A fájdalomra kevésbé reagál, nem tud megijedni 

a hangos zajokra. 

• Játék: kevesebb imaginációs és szimulációs játék, mások tevékenységét kevésbé utánozza, 

magányos vagy rituális játékot részesíti elnybe. 

• Viselkedés: ismétld mozdulatok, ers dühkitörések, szk érdekldési kör, “konzerválás” 

(preservation: rögeszmés érdekldés egy dolog, egy ötlet, tevékenység vagy ember iránt), 

nyilvánvaló ítélképesség-hiány, másokkal vagy magával szemben esetleg agresszív, lehet 

hiperaktív vagy nagyon passzív. 

Kezelés 

A korai intenzív és szakszer kezelés nagyban javítja a legtöbb kisgyerek autista állapotát. A legtöbb 

program a gyermek érdekldésére épít, épít foglalkozásokkal, egy nagyon szoros, szigorú órarendben. 

Sokféle hatásos terápia létezik, mint pl. alkalmazott viselkedéselemzés, (“auditory integration training”), 

gyógyszerek, zeneterápia, fizikóterápia, szenzoros integráció, beszédterápia és vizuális terápia. 


2_3_2_01.rtf 



Hiperaktivitás betegség 

Definíció 

82

A hiperaktivitás (attention deficit hyperactivity disease – ADHD) egy neurobiológiai állapot, melynek 

jellemzje a fejldési problémák miatt kialakult nem megfelel szint: figyelem, összpontosítóképesség, 

aktivitás, hajlam a figyelemelvonásra és impulzívitás. Gyermekek közt ez az egyik leggyakoribb mentális 

betegség. Gyakorta folytatódik a kamasz- és felntt korban és élethosszan okoz frustráló álmokat és 

érzelmi fájdalmakat. 

Kategóriák 

Három féle típust ismerünk: 

• figyelmetlen típus (inattentive), amikor a beteg nem képes a feladatra figyelni. 

• hiperaktív-impulzív típus, amikor a beteg nagyon eleven, aktív és gyakran gondolkodás nélkül 

cselekszik. 

• kombinált típus, a fenti két leírás együttesen érvényes 

Okok 

Még mindig ismeretlen az ADHD kialakulásának oka. Ugyanakkor kutatók úgy gondolják, hogy az ilyen 

betegek egy részének nincs elegend neurotransmittere az agyban, melyek a viselkedést szabályozzák . 

Gyakoriság 

A gyermekek 3-5%-át érinti. A fiúk között kétszer-háromszor többször fordul el, mint lányoknál. 

Indikátorok 

A tünetek tipikusan 3 éves korra már megjelennek. 

Attention deficit: 

• képtelen a részletekre figyelni; figyelmetlenségbl adódó hibékat vét a munkában, iskolában vagy 

más tevékenység közben 

• kudarc egy feladat teljesítésében, mert befejezetlenül marad a feladat 

• nehézség a feladatok megszervezésében 

• könnyen elterelhet a figyelme 

• képtelen több mint egy utasítás követésére 

Hiperaktivitás: 

• izeg-mozog ülés közben vagy állandó mozgásban van 

• az osztályteremben feláll a padból, körbejár, amikor elvárnák, hogy maradjon 

• bajosan tud résztvenni olyan feladatokban, ahol csendben kell maradni, pl. olvasás 

• sokat beszél 

Impulzivitás: 

• még a kérdés befejezése eltt kimondja a választ 

• nehezen várja ki a sorát 

• másokat félbeszakít 

• bomlasztó magatartás 

Más: 

• alvászavarok 

• kiközösített vagy magányos 

• nyilvánvalóan semmibe veszi a saját biztonságát 

• általában nem változtat a magatartásán dícséret vagy elmarasztalás miatt 

• más speciális tanulási nehézségek 

83

Kezelés 

A mozgás sokoldalú terápiás eszköz ebben az esetben is. A fizikai aktivitás stimulálja a mozgásos 

pontosságot és a mozgásfejldést, valamint felhasználja és levezeti az egyén energiáját. Speciális 

programok együttesen alkalmazzák a kognitív viselkedést módosító és fejleszt stratégiákat, a 

testmozgást és a gyógyeres kezelést hogy elsegítsék az egyén tervezett viselkedését és csökkentsék a 

lobbanékonyságot. 


2_3_3_01.rtf 

Definíció 



Demencia 

Demencia, az elme zavarodott állapota (tébolyodottság, rület), egy olyan betegségcsoport, amely az 

agymködés súlyos sérülése. 

A betegség orvosi, társadalmi és gazdasági probléma és az ids emberek számának növekedésével 

lényeges kérdéssé válik. A legtöbb kiváltó ok megelzhet, kivédhet. 

Okok 

• az agy keringési és neurológiai szerkezetének betegségei 

• normal nyomású hidrokefalusz 

• agytumorok 

• anyagcsere problémák 

Gyakoriság 

A demencia kialakulásának nagyobb rizikóját jelenti a családi elfordulás, az ha már sztrókhoz vezet 

rizikófaktorral rendelkezik az egyén. Több nt érint a betegség, mert a nk általában hosszabb ideig 

élnek. 

Indikátorok 

• progressziv emlékezetvesztés 

• a koncentrálásra való képtelenség 

• a problémamegoldó és ítélképesség csökkenése 

• zavarodottság 

• hallucináció, tévhitek 

• megváltozott érzés és felfogás 

• a felismerképesség sérülése (agnosia) 

• mozgásrendszer megtomlása 

- motoros funkciók csökkenése (apraxia) 

- a járás változása 

84

- helytelen mozdulatok 

• rövid és hosszútávú memóriakiesés 

• beszédzavar vagy –képtelenség (afázia) 

• személyiségben bekövetkez változások 

Kezelés 

Mégha az orvos diagnózisa a demencia visszafordíthatatlan formája, akkor is sokat tehet a kezelés a beteg 

és családja számára. A gyógyszerek a viselkedési és egyéb tüneteket szabályozzák, mint pl. álmosság, 

háborgás, izgatottság, elmerengés, szórakozottság és depresszió. További módszerek az egészséges 

táplálkozás, rendszeres testmozgás, közösségi programok, orvosi felügyelet és biztonságos, harmónikus 

környezet megteremtése. 


2_3_4_01.rtf 

Depresszió 

Definíció 



A depresszió a testet, a hangulatot és a gondolatokat érint betegség. Befolyással bír az egyén evésére, 

alvására, az önmagával kapcsolatos érzésekre és különböz dolgokkal kapcsolatos gondolatira, egész 

gondolkodásmódjára. A depressszió nem azonos a múló rossz hangulattal, lehangoltsággal. A betegség 

nem az egyén gyengeségét jelenti és nem lehet kívánni, hogy végetérjen vagy azon akaratervel túljutni. 

Kezelés nélkül a tünetek hetekig, hónapokig vagy akár éveking tarthatnak. A súlyos és tartós depresszió 

jelentsen gátolja az egyén képességeit és normál feladatvégzését, funkcióját. 

Kategóriák 

• Bipoláris betegség vagy maniás depresszió: gyógyítható betegség, melyet a végletes 

hangulatváltozás jellemez, melyek drámaiak lehetnek és gyorsan, de a legtöbbször fokozatosan 

történnek. A depressziós szakaszban az egyén a depressziós betegség minden vagy csak néhány 

tünetét mutathatja. A manias szakaszban pedig az egyén túl aktív, túl sokat beszél, agresszív, 

vakmer, meggondolatlan és önértékelése helytelen (többnek, fontossabb képzeli magát). 

• Súlyos depresszió: a depresszió összes tünete megfigyelhet és ezek már az egyén 

alapfunkcióiban akadályozzák: munka, alvás, evés, a korábban szeretett elfoglaltságokban. A 

depresszió ezen formája az egyén életében lehet, hogy csak egyszer fordul el, de lehet, hogy 

többször is. 

• Dysthymia: a depresszió egy kevésbé súlyos formája, de a tünetek krónikusak, hosszabb ideig 

mutatkoznak. Nem okoz fogyatékosságot, de a beteg nem érzi jól magát és akadályozhatja, hogy 

teljes életet éljen. Elfordul, hogy egy súlyosabb depressziós idszak váltja fel. 

Okok 

• genetikus és biológiai tényezk 

85

• pszichés faktorok (önértékelési zavar: kishitség, súlyos veszteség, kapcsolatromlás, stb.) 

• környezeti tényezk (életmód váltás, más életritmus, helyzet) 

Gyakoriság 

A nket csaknem kétszer olyan gyakran érinti a depresszió, mint a férfiakat (férfiak 5.8%-a, nk 9.5%-a). 

Indikátorok 

• Elhúzódó szomorúság vagy megmagyarázhatatlan sírás 

• Álmatlanság vagy tél sok alvás 

• Étvágytalanság vagy farkas étvágy 

• Ingerlékenység, mergeldés, aggódás, 

• Pesszimizmus, minden-mindegy hangulat 

• Gyengeség, energiátlannak érzi magát a beteg, tartós letargia 

• Koncentráció hiány, habozó magatartás 

• Visszahúzódás, a korábbi érdekldésében képtelen örömöt találni 

• Visszatér gondolatok a halálról vagy öngyilkosságról 

Kezelés 

A legtöbb beteg számára elssorban antidepresszáns gyógyszereket, pszicho-terápiás kezelés adnak, vagy 

a kett kombinációját. Más hasznos eljárás a támogató körök kiépítése a beteg, a család és más 

közösségek részére. 


2_3_5_00.rtf 



Táplálkozási betegségek 

A táplálkozási betegségek azokat a zavarokat foglalják össze, amikor az egyént túlságosan leköti a 

testsúlyával való foglalkozás és az súlyos táplálkozási rendellenességhez vezet. A leggyakoribb 

megjelenése az ICD-10 osztályozás szerint az anorexia nervóza és a bulémia nervóza. 

2_3_5_01.rtf 

Anorexia nervóza 

Definíció 

• Anorexia nervóza 

• Bulémia nervóza 

Az anorexia nervóza lényegében egy önként vállalt éhezés, a normálisnak gondolt és elfogadott testsúly 

fenntartásának visszautasítása. A táplálkozási betegségben szenvedk gyakran hánytatják magukat, has- 

86

vagy vízhajtókat szedhetnek, és azért sportolnak sokat, hogy tartsák a súlyukat, vagy foggyanak. Ez az 

állapot vékony alakhoz vezet, de kóros soványságot isokozhat, és nagyon súlyos esetekben az 

anorexiának halálos végkimenetele is lehet. 

Kategóriák 

• Anorexia nervóza. A testsúly legalább a kívánt érték 15%-a alá kerül. A súlycsökkenést a beteg 

maga idézi el és torzított a magáról alkotott testképe. Gyakran kíséri endokrin betegség. 

• Bulémia anorexia nervóza. Az anorexia nervóza egy vagy több kulcseleme hiányzik. 

Okok 

Az anorexia nervóza pontos oka nem ismert, de a szakemberek úgy gondolják, hogy a társadalom és az 

egyén divathoz való hozzáállása és a családi tényezk szerepet játszanak a betegség kialakulásában. 

Az egyén bizonyos pszichés tényezi és gyengesége, sebezhetsége is hozzájárulhat a folyamathoz. 

Gyakoriság 

A betegség gyakran a serdül vagy fiatal felnttkorban alakul ki. Több nt, mint férfit érint: a nk 1-2%- 

át, míg a férfiak csak 0.1-0.2%-át. A nk 0.5-3.7%-a szenved anorexiás betegségben az élete során. 

Indikátorok 

Az elsdleges jelek és tünetek a következk: 

• Súlyvesztés, néha igen súlyos mértékben 

• Komoly félelem a súlygyarapodástól 

• A testkép zavara 

• Nknél a menstruáció zavara vagy elmaradása 

• Önkorlátozás a táplálkozásban, gyakran titkolva 

• Vázizom atrófia 

• Alacsony vérnyomás 

• Fogászati problémák az önhánytatás miatt 

• Foltos, sárgás színú br 

A másodlagos jelek és tünetek a következk lehetnek: 


• Depresszió 

• Szorongás 

• Kialvatlanság 

• Az embertársak kerülése 

Kezelés 

Az elsdleges cél a normál testsúly és táplálkozási szokás visszaállítása, majd a pszichés tényezk 

rendezése. Kórházi ellátásra szorulhat az, aki az elvárt testsúlyához képest 30%-kal alatta marad. 

További kezelési módszerek az egészségügyi segítszolgálat, pszicho-terápia és anti-depresszáns 

gyógyszerek szedése. Az életet veszélyeztet súlyos esetekben intravénás táplálásra lehet szükség. 


87

2_3_5_02.rtf 

American Psychiatric Association Work Group on Eating Diseases. Practice guideline for the 

treatment of patients with eating diseases (revision). American Journal of Psychiatry, 2000; 157(1 

Suppl): 1-39. 

Bulémia nervóza 

Definíció 

A bulémia nervóza ismétld idszakos túlevés, ami után egészségtelen módon próbál az egyén 

megszabadulni a rengeteg magához vett ételtl és így a hízást elkerülni. A bulémiás ember sokszor magas 

kalóriatartalmú ételt fogyaszt, amitl azután még a felszívódás eltt egy eröltetett hányással vagy 

hashajtóval megszabadul. Gyakran normális testsúlyuk van és marad. 

Kategóriák 

• Bulémia nervóza: az ételek állandó témát jelentenek és kívánja a beteg. Olyan technikák gyakori 

bevetése, amik az ételek hízlaló hatása ellen tesznek. Az egyénnek beteges félelme van az 

elhízástól 

• Bulémia bulémia nervóza: egy vagy több jellemz hiányzik. 

Okok 

A bulémia kialakulásának oka ismeretlen, de vannak tényezk, melyeket összefüggésbe lehet hozni a 

betegség kialakulásával. Ezek: 

• családi problémák 

• hiányos alkalmazkodás 

• önazonosság probléma 

• a küls megjelenésnek túlzot, kultikus jelentséget tulajdonítás. 

Gyakoriság 

A betegség gyakran a serdül vagy fiatal felnttkorban alakul ki a társadalom 3%-át érintve, de ebbl 

kiemelkedik a fiskolás/egyetemista lányok csoportja a maga 20%-ával. A nk 1,1-4,2%-a szenved 

bulémiás betegségben az élete során. 

Indikátorok 

A bulémia fbb tünetek: 

• ismétld idszakonként nagy evészet rendezése 

• kontrolvesztés az étkezési szokásokban 

• provokált hányás, hashajtók és más gyógyszerek használata, koplalás vagy túlzott mérték 

sportolás 

• az önértékelés túlságosan az alak és testsúly alapján történik 

Másodlagos tünetek: 

• ciklikus súlycsökkenés és gyarapodás 

88

• dehidráció, kiszáradás 

• fáradtság 

• depresszió 

• szuvas fogak és beteg fogíny a hányás miatti savas anyagoktól 

• a rendszeres hányástól feldagadt arc 

Kezelés 

Lényege, hogy megtörjék azt a ciklusos viselkedési kört, amikor túleszi magát a beteg, majd megszabadul 

az ételtl, hiszen tudatában van annak, hogy ez egy abnormális dolog. Tanácsadást biztosítanak az egyén, 

egy csoportos vagy akár a család részére is és viselkedést befolyásoló technikákat is használnak a 

járóbeteg rendeléseken. 


1. American Psychiatric Association Work Group on Eating Betegségs. Practice guideline for the 

treatment of patients with eating betegségs (revision). American Journal of Psychiatry, 2000; 

157(1 Suppl): 1-39. 

2. Bruce, B., Agras, W.S. Binge eating in females: a population-based investigation. International 

Journal of Eating Disorders, 1992; 12: 365-73. 

3. International statistical classification of diseases and related health problems (ICD-10), 10th rev. 

Geneva, World Health Organisation, 1992. 

2_3_6_01.rtf 

Skrizofénia 

Definíció 

A skrizofénia az agy súlyos betegsége, ami hónapok vagy évek alatt lassan fejldik ki. A betegnek nehéz 

megkülönböztetni a valóságos élményeket a nem valóságosoktól, logikusan gondolkodni, normális 

érzelmi reakciót adni és a társas helyzetekben helyesen viselkedni. 

Kategóriák 

Öt skizofrénia típusát ismerjük: 

• Katatoniás típus (pszichomotoros izommerevség): 

- motoros zavarok 

- kábulat 

- merevség 

- izgatottság, idegesség 

- lahet, hogy képtelen ellátni magát 

- csökkent érzékenység a fájdalmas behatásokra 

• Szervezetlen (disorganised) típus: 

- következetlenség, összefüggéstelenség, érthetetlen 

- visszafelé haladó viselkedés 

- téveszmék 

- hallucinációk 

- nem ill nevetés 

89

• Paranoid típus: 

- téves gondolatok arról, hogy üldözik vagy fenséges, fontos, grandiózus természetérl, 

személyiségérl 

- szorongás 

- harag, düh 

- erszak 

- veszekeds 

• Nem differenciált típus: 

Lehetnek tünetei több más skrizofénia tipusból. 

• Megmaradt (residual) típus: 

A betegség fbb tünetei lecsökkennek, de néhányuk magmarad, pl. hallucinációk vagy lapos 

érzelmi állapot. 

Okok 

A skizofrénia kialakulására nem nevezhet egyetlen ok. Sok betegség esetén gondolják, hogy együtt 

játszanak szerepet a genetikus, a környezeti és a viselkedési tényezk és ez lehet a skrizofénia esetében is. 

Gyakoriság 

Világszerte a lakosság mintegy 1%-át érinti, egyformán a nket és férfiakat, azonban a nknél késbb 

kezddik és jobbak a kezelés eredményei. 

Indikátorok 

• téveszme: realitást nélkülöz gondolatok és hiedelmek 

• hallucinációk: valótlan dolgokat hall, lát és érez 

• beteg gondolkodás: a gondolatok a legkülönbözbb témák között csaponganak, amelyek között 

nincs is összefüggés, illetve a beteg értelmetlenségeket hord össze 

• katatonias viselkedés: bizarre mozgásos viselkedés, amit a környezettel való csökkent 

kommunkáció vagy hiperaktivitás jellemez, ami nem az adott ingerrel kapcsolatos 

• ellaposodott érzelmek: olyan megjelenés vagy hangulat, amely nem mutatt érzelmeket 

Kezelés 

Három f komponense van: 

• gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésre és a rosszabodás megelzésére 

• Pszich-szociális kezelésés oktatás a beteget és családját segíti a betegséggel való együttélésben 

• Rehabilitáció a beteg társadalomba való újraintegrálására 


2_3_7_00.rtf 



90

Más 

• DSM-IV osztályozási rendszer 


• Szomatoform betegség 

2_3_7_01.rtf 

Osztályozási rendszer (DSM-IV Axis classification) 

A következkben a Mentális Betegségek Diagnosztikus és Statisztikai Kézikönyve (Diagnostic and 

Statistical Manual of Mental Diseases) 4. kiadásának segítségével a mentális betegségek osztályázát 

ismertetjük (DSM-IV). A kézikönyv szerzi az “5 tengelyes diagnózis rendszerét” használták (5 Axes 

system of diagnosis). 

Els tengely (Axis I): Klinikai betegségek 

Ebbe a csoportba tartoznak: 

• A csecsemkorban, gyermekkorban vagy serdülkorban diagnosztizált betegségek (autizmus, 

ADHD, stb.) 

• Delirium, demencia és más kognitiv betegségek (demencia, Alzheimer kór, stb.) 

• Mentális betegségek 

• Alkohol és drogfüggség 

• Skrizofénia és más pszihotikus betegségek 

• Hangulat betegségek (depresszió, bipolaris, etc.) 


• Szomatoform betegségek (konverziós betegség, hipohondria, stb.) 

• Mesterkélt, kitalált (factitious) betegségek 

• Tudathasadásos (dissociative) betegségek (disszociativ azonosság kór, etc.) 

• Szexuális és nemi azonosság betegségek 

• Táplálkozással kapcsolatos betegségek (anorexia, bulémia, stb.) 

• Alvási zavarok, betegségek (álmatlanság, stb.) 

• Impulse-control, “ihlet” betegségek (kleptománia, stb.) 

• Adjustment (beszabályozási) betegségek 

Második tengely (Axis II): Személyiségzavarok és mentális retardáció 

Például: 

• Paranoiás személyiségzavar 

• Borderline (határvonal) személyiségzavar 

• Antiszociális személyiségzavar 

• Dependent (alárendelt) személyiségzavar 

• Mentális retardáció 

Harmadik tengely (Axis III): Általános orvosi állapot (General Medical Condition) 

A kézikönyvben itt kerülnek felsorolásra azok az általános orvosi, testi kondíciók, amelyek utalhatnak és 

segíthetnek megérteni, hogy milyen mentális betegségben szenved az adott egyén. 

Negyedik tengely (Axis IV): Pszichoszociális és környezeti problémák 

91

• A közeli hozzátartozókkal kapcsolatos problémák (válás, bántalmazás, haláleset, születés, szülés, 

stb.) 

• A társadalmi környezettel kapcsolatos problémák (nyugdíjazás, egyedüllét, barátságokban 

keletkezett problémák, stb.) 

• Tanulással kapcsolatos problémák (írástudatlanság, tanulási/iskolai kudarcok, tanárokkal való 

konfliktus, stb.) 

• Munkahelyi problémák (munkanélküliség, nehézségek, problémák a munkakörülményekben, 

elégedettség vagy annak hiánya, stb.) 

• Lakással kapcsolatos problémák (hontalanság, biztonság hiánya a lakókörzetben, szomszédokkal 

való konlfiktus, stb.) 

• Megélhetéssel kapcsolatos problémák (szegénység, a kívánt/meglév életmód elégtelen 

finanszírozása, stb.) 

• Egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák (nem megfelel betegség biztosítás, 

ellátás, vagy az egészségügyi intézménybe való eljutás /szállítás/ nehézsége, pl. autó, busz, 

vonatjárat hiánya, stb.) 

• Igazságszolgáltatással kapcsolatos problémák, bnözés (letartóztatás, áldozattá válás, stb.) 

• Egyéb pszichoszociális és környezeti problémák (katasztrófa, stb.) 

Ötödik tengely (Axis V): Teljes funkcióvizsgálat 

Egy 1 és 1oo közötti számmal jellemzik az egyént a nyílvánvaló, jól megfigyelhet tevékenysége alapján. 

A lényeges elemekrl az alábbi táblázatot ismerhetjük meg: 

100 Nincsenek tünetek 

90 Minimális tünetek, jó mködés 

80 Átmeneti, múló tünetek, amelyek a pszichoszociális sterosszorok hatására mutatkoznak 

70 Enyhe tünetek VAGY nehézség a munkahelyen és tanulásban 

60 Közepes tünetek VAGY közepes nehézség a munkahelyen és tanulásban 

50 Súlyos tünetek VAGY súlyos problémák munkahelyen és tanulásban 

40 Bizonyos károsodás a realitás érzékelésben, kommunkiációban VAGY alapvet problémák 

az élet sok területén: család, munkahely, tanulás, gondolkodásmód, hangulat, stb. 

30 Az egyén viselkedése lényegesen befolyásolttá válik a tévhitek vagy hallucinációk miatt 

VAGY súlyos kommunkációs és értékelési problémák VAGY az élet legtöbb területén 

képtelen funkcionálni 

20 Kissebb önveszély vagy veszély másokra nézve VAGY alkalmanként képtelen az 

higiénéjét megteremteni, VAGY nagyfokú kommunkációs képtelenség 

10 Állandó önveszély vagy veszély másokra nézve, VAGY tartós képtelenség a higiéné 

megteremtésére VAGY súlyos öngyilkossági kísérlet a halál valóságos beteljesítésére. 

Az 5 tengelyes rendszer alkalmazásával egy teljes, mindenre kiterjed diagnosis állítható fel. 

Xxxxxxxxxxxx Ezutáni részt Szilvinek elkuldtem 

2_3_7_02.rtf 

92

Fejezet 3: Értékelés 

3_1 Perceptuális motórium 

3_1_1 Bevezetés 

Tesztelés 

A teszt elemnek ugyanazokat az alap variációkat kellene vizsgálnia, mint ami értékelend a standard 

fittség felméréskor egy egészséges személynél. Talán szükséges adaptálni bizonyos mérési 

procedúrákat, hogy hozzáalkalmazkodjon a mozgássérült személy természetéhez. 

Figyelembe vehet tényezk: 

• Teszt napok legyenek beépítve, utazás, elérhetség. 

• Kommunikációs probléma a résztvev és a megfigyel között olyan pontokat adva, ami nem 

reprezentálja a résztvev igazi potenciálját. 

• A pontok interpretációja akadályozott lehet a résztvevn értékelt specifikus normák hiánya miatt. 

• A tapasztalat hiánya a fizikai mozgást igényl gyakorlatokban megakadályozhatja a résztvevt a 

csúcsteljesítmény mutatásában, mert fél. 

• A résztvev alkalmazkodása a teszt körülményekhez és a teszt adminisztrátorhoz. 

ALAPFOKÚ TESZTEK 

NEUROLÓGIAI VETÍTÉS VIZSGÁLAT (NSE) 

Egy általános fizikai vizsgálat egy olyan személyen, akinél felteheten nincs elváltozás az 

idegrendszerben, csak egy rövidebb neurológiai vizsgálattal egészül ki. 

Az NSE komponensei 3 szempont szerint alakulnak: 

• Detektálni a szokásos neurológiai abnormitásokat, amit gyakran nem hoz tudomásunkra a beteg 

• Azon vizsgálati aspektusok használata, amik nagyon érzékenyek: pl.: tesztelni azt, hogy ha 

normális, akkor megjósolhatjuk a következ tesztjét annak a különös funkciónak, ami elhozná az 

eltéréseket. 

• Olyan könnyen reprodukálható tárgyakat tehetünk bele a vizsgálat aspektusai közé, amelyek, 

dokumentálják a fontos funkciókat. 

SZENZOROS INTEGRÁCIÓ ÉS PRAXIS TESZT (SIPT) 

A vetítési teszt hasznos a rokkant emberek számára, különösen azoknak, akik szenzoros integráció 

problémával szenvednek, ADHD-vel, agysérüléssel, cerebral palsy, autisztikus rendellenességek. 

SIPT méri a szenzoros integráció folyamatokat, amik a tanulás és a viselkedés alapjai. Mérik a vizuális, 

taktilis, kinesztetikus percepciót és a motoros teljesítmény. 

A 4 és 9 év közötti gyermekeknek minden egyes teszthez vannak normák. 17 alap tesztbl áll, ami 2 órát 

vesz igénybe összesen, de az egyéni tesztek elkülönítve adminisztrálhatók vagy kombinálva. 

További információk a fejldésrl és a tesztekrl, és a leírások beszerzésérl az alábbi helyeken kaphat: 

http://www.tpc-international.com/resources/section.cfm?area-occup 

93

3_1_2 Motoros fejldés 

• A nagy motors fejldés tesztje 2 (TGMD 2) 

• A nagy motoros funkció mérése (GMFM) 

• Mozgás mér elem gyerekeknek (Movement ABC) 

• A Bruininks-Oseretsky- Motoros jártasság tesztje 

• A Peabody fejldési motor skála- 2 (PDMS-2) 

• Kisgyemrek fejldési Bayley skálák- 2.kiadás (BSID-II) 

3_1_2_01 A nagy motoros fejldés tesztje 2 (TGMD 2) 

Szerz: Dale A. Ulrich, 2000 

A TGMD2, a nagy motoros fejldés tesztjének nagymérték kibvítése, a szokásos nagymotoros 

képességek normálisan referenciált mérése. 

Ez az egyik legkedveltebb teszt az alap motoros képességek mérésére. 

Életkor tartomány: 3-tól 11 évesig 

Célok: 

• A lokomotoros és tárgykontrol mérése 

• Azon gyerekek identifikálása, akik szignifikánsan hátrányba maradnak a társaikkal szemben a 

nagymotoros képesség fejldését illeten 

• Ezen felmérés eredménye használható arra, hogy az instrukciós programokat, monitoros 

progressziót fejlesszék, értékeljék a gyógyítást és vezessék a távolabbi kutatásokat a nagymotoros 

fejldésben. 

Leírás 

2 altesztet tartalmaz, mind 6 képességgel: 

• Lokomotoros: futás, galoppozás, szökdelés, ugrás, horizontális ugrás, csúszás 

• Tárgyi kontrol: ütni egy mozdulatlan labdát, mozdulatlan pattogtatás, rúgás, elkapás, felskezes 

dobás, gurítás 

Szükséges id: 15-20 perc 

Az eredmények interpretálhatók normálisan és kritikusan is. 

http://www.tpc-international.com/occu/TGMD2.htm 

http://web.macam98.ac.il/%7Eshayke/thenapa/TGMDEng.files/frame.htm 

3_1_2_02 A nagy motoros funkció mérése (GMFM) 

Szerzk: Dianne J. Russel, Peter L. Rosenbaum, Lisa M. Avery, Mary Lane 

A nagy motoros funkció mérése (GMFM) az els értékelend mérése a motoros funkciónak, ami a 

mennyiségi változásra lett tervezve a cerebral palsy-ban szenved gyerekek nagy motoros képességeihez. 

Célcsoport: CP-s gyerekek 

94

Cél 

A nagy motoros funkció változásának mérése (idn túl) 

Leírás 

88 tétel obszervációs eszközei 

• GMFM-66 (teljesen átdolgozott új verzió) a standard GMFM-et transzformálja interval méréssé 

• Tételek között található egy tétel térkép” a relatív nehézségrl. 

• Egy felhasználó barát, komputeres software programot tartalmaz, hogy segítse a GMFM adatok 

értékelését és interpretációját. 

• Standardizált és érvényes 

http://canchild.interlynx.net/patches/GMFMScoresheet.pdf 

A NAGY MOTOROS KÉPESSÉG BECSL 

• Egy interval szint mérést biztosít a nagy motoros funkcióra 

• Azon alapszik, amit a tételeken mértünk gyerekeknek a GMFM-nél 

A teszt csak CP-s gyerekekre érvényes. 

3_1_2_03 Mozgásmér elem gyerekeknek (Mozgás ABC) 

Szerz: Sheila E Henderson és David A Sugden, 1992 

A CP-s gyerekek szempontjából, a Mozgási ABC egy fejlett értékelési módszer a GMFM-hez képest 

Életkor tartomány: 4-12 éves 

Cél 

Vetítés mozgás problémák 

Identifikálni a gyerekeket a speciális szolgáltatásokhoz 

Megengedni: 

a) Klinikai exploráció 

b) Intervenció tervezés 

c) Program értékelés 

Leírás 

A mozgás ABC teszt 32 tételt tartalmaz ami egy 4(életkor szint) x 8(teljesítés kategória) mátrixba 

szervezhet 

A 8 teljesítési kategória a következ: 

• Kézügyesség (3) 

• Labda ügyesség (2) 

• Egyensúly 

Az eredményeket egy károsodási” skálába konvertálják, 0-5-ig, ahol nagyobb értékek szegényesebb 

teljesítményt mutatják. 

Teljes károsodási eredmények százalékossá lehet alakítani 

Normatív teszt értékeihez viszonyítva, a Mozgás ABC minségi értékelést ad mindazon faktorokról, 

amelyek nehézséget okoznak a motoros mozgásban. 

Id igény: 20-40 perc 

95

1_2_04 A Bruininks-Oseretsky - Motoros jártasság tesztje 

Szerz: Robert Bruininks, 1978 

Dr. Robert H Bruininks 1972-ben kezdte a Bruininks-Oseretsky teszt fejlesztését. Bruininksrészben az 

U.S. adaptációs Oseretsky - Motoros jártasság tesztre alapozta a tesztjét. 

Életkor tartomány: 4-15 év 

Cél 

Bruininks-Oseretsky teszt úgy lett kifejlesztve, hogy segítsék a tanítókat, klinikusokat és kutatókat 

hasznos információkkal a következkben: 

Felmérni a diákok motor képességét 

Fejleszteni és értékelni a motoros edzésprogramokat 

Felmérni a komoly motoros diszfunkciókat és fejldési késéseket a gyerekeknél. 

Leírás 

A Bruininks-Oseretsky - Motoros jártasság tesztje: 

Egyénileg adminisztrált teszt 

Norma referenciált, eredmény orientált teszt, ami két formát tartalmaz, hosszú és rövid formát 

A hosszú forma 46 tételbl áll és 8 altesztté lett szervezve: 

Futási sebesség és gyorsaság 

Egyensúly 

Bilaterális koordináció 

Er 

Felstest koordináció 

Válaszsebesség 

Vizuális motor kontrol 

Felstest sebesség és ügyesség 

A teszt standardizált értékeket és életkort ad, amelyek minden altesztnél ugyanazok, mint a nagy motoros, 

finom motoros és vegyes standardizált értékek, százalékok, életkor egyenlségek. 

A rövid forma 14 tételbl áll (legalább egy mindegyik hosszú formából) és egy átfogó standardizált 

értéket, százalékot ad. 

Id igény: 45-60 perc, rövid forma 15-20 perc 

3_1_2_05 A Peabody fejldési motor skála- 2 (PDMS-2) 

Szerz: M. Rhonda Folio és Rebecca R. Fawell 

A PDMS-2 egy korai gyermekkori motoros fejdési program, ami mind a mély mérésben, mind az 

edzésben vagy a nagy motoros és finom motoros képességek felépülésében ad lehetséget. 

Életkor tartomány: születéstl 83 hónaposig 

Cél 

Arra lett tervezve, hogy mennyiségileg meghatározzák a motoros fejldését mind a nagy mind a finom 

motoros képességnek 

Identifikálják a gyerekeket, akiknek a képességeik késnek vagy sérültek 

Meghatározzák a szükségét /alkalmasságát az intervenciós programokra 

Segíteni megtervezni egy intervenciós programot 

96

Értékelni a változásokat az id után is 

Leírás 

A kritérium és norma referenciált PDMS-nek 2 skálája van: Nagy Motoros és Finom motoros 

A GM skálának 12 tétele van, amelyek 5 képességi területre osztottak (reflexek, egyensúly, nemlocomotoros, 

befogadás, propulzió) minden egyes 17 életkor szintre jutva, összesen 170 tétel. 

Az FM skálán 6-8 tételt találunk, amelyek 4 képességi területre vannak elosztva (tehetetlen, kézi 

használat, kéz-szem koordináció, kézügyesség) mind a 16 életkor szintre jutva összesen 112 tétel. 

Nyers eredmények konvertálhatók: 

Százalék 

T értékek 

Standardizált fejldési motoros kvóciens 

Legalsó és top életkor szint 

Az altesztek a következket tartalmazzák: 

• Reflexek (születéstl 11 hónaposig csak) 

• Mozdulatlanság 

• Helyváltoztatás 

• Tárgyi manipuláció (12 hónapos és öregebb) 

• Tehetetlenség 

• Vizuális és motoros integráció 

Id igény: 20-30 perc minden skálára, 45-60 perc összesen 

3_1_2_06 Kisgyermek fejldési Bayley skálák- 2. kiadás (BSID-II) 

Szerz: Nancy Bayley, 2001 

Életkor tartomány: 1-42 hónapos 

Cél 

• Felmérni a korai kognitív, perceptuális és motoros képességeket 

• Identifikálni a motoros késéses gyerekeket 

• Intervenciós programokat tervezni 

• Az intervenciós programok hatékonyságának monitorozása 

Leírás 

A klasszikus Bayley skálák felfrissítése, kritérium és norma-referenciált. Ez a teszt a korai gyermekkor 

átfogó felmérése. BSID-II megtartja a széles tartalmú lefedettséget, ami karakterizálja az eredeti skálákat, 

és a következket tartalmazza: 

A mentális skála (178 tétel)- ami értékeli a szenzoros/perceptuális élességet, ersséget, diszkriminációt, a 

tárgyai állandóság megszerzése, emlék, tanulás és probléma megoldás, vokalizáció, korai verbális 

kommunikáció és absztrakt gondolkodás, szokások, mentális feltérképezés, komplex nyelvi és 

matematikai konceptusok formációja. 

A motoros skála (111 tétel)- ami értékeli a testkontroll arányát, a nagy izmok koordinációját, finom 

manipulációs képességeket, dinamikus mozgást, poszturális imitációt és sztereogenoziszt. Ez a skála a 

97

test kontrolra fókuszál és finom és nagy motoros képességekre, standardizált pszichomotoros fejldési 

Indexet ad és egy becsült fejldési életkort. 

A viselkedést értékel skála (30 tétel)- ami méri a figyelmet és az érzés felkeltést, orientációt, és a 

lefoglaltságot, érzelmi szabályozást és motoros minséget. 

Id igény: 25-35 perc 15 hónaposnál fiatalabb gyerekeknek 

60 perc 15 hónapos és annál idsebbeknél 

http://www.tpc-international.com/occu/BSID2.htm 

3_1_3 vízi sportok 

Vizi önállóság Mérés (AIM) 

Szerzk: Shayke Hutzler, Chacham, Bergman és Reches, 1998 

Az AIM-et a Víz Orientációs Ellenrzési listából adaptálták (Killian, Joyce-Petrovich, Menna & Arena, 

1984) 

Cél 

A víz orientáció és alap úszási képességek mérése. 

Leírás 

23 elemes skála. 

Az értékelés egy 5 pontos skálán történik: a nem megfelel képességtl (0) a résztvev elvégzi önállóan 

a feladatot (5)-ig. 

Az elemek a nehézség szerint vannak sorba rendezve, a kezd orientációtól kezdve a biztonságos 

független úszásig. A sérüléstl függen, ez a sorrend variálható. Az els 16 képesség a vízre kész 

képességeket reprezentálja és az utolsó 7 pedig az úszás képességeket. 

Nagyon fontos, hogy minden rangsorolás ugyanazzal a teszterrel legyen adminisztrálva, ugyanolyan 

körülmények között (víz hmérséklet, idpont, el-teszt feladatok) 

ÚSZÁS FÜGGETLEN MÉRÉSSEL (SWIM) 

Szerzk: K. Peacock & J. Mason 

Cél 

Ez a mérés, hogy lette megszerkesztve, mint a sérült gyerekek mérése, akik a Hallwick rendszert követik. 

Leírás 

11 elembl áll 

Az értékelés 1-7-ig terjed. (maximális eredmény= 77) 

Hátrány: nem érvényes még! 

98

3_2 Fitness 


Fittségi eredmények általános információt adnak a következkrl: 

− Funkcionális képesség 

− egészség 

Tesztelés 

Lehetvé teszi egy javított eredmény megfigyelését 

Segíti egy sokkal aktívabb életstílus motivációját 

Az adatok segítenek ötletet adni a megfelel foglalkozási helyhez 

Egy sérült ember fittségi tesztelése fontos, hogy optimalizálják a magas szint edzés programokat, és 

hogy megfigyeljék a rehabilitációt egy sportsérülés után. A fittségi eredmények általánosabb információt 

adnak a funkcionális képességekrl és egészségrl, demonstrálva a javított teljesítmény vagy motiválni 

a korábban inaktív személyt egy sokkal aktívabb életmódra. 

A legtöbb teszt eredetileg átlagos vagy normál funkciójú emberre lett tervezve és így nehézségeket 

okozhat, hogy nem hatékony a sérült emberek tesztelésére. 

3_2_1_0 Bevezetés (folyt.) 

A fittségi tesztelés multidimenzionális szemléletmód, ami a következk mérését igényli: 

• Kardiovaszkuláris kapacitás 

• Izom er 

• Testösszetétel 

• Hajlékonyság 

Hajlékonyság: 

• Az izületek mozgása egy elírt mozgástartományban 

Testösszetétel: 

• Testtömeg a magasság viszonyában, pl.: Testtömeg index (BMI= tömeg/testmagasság2) 

• A testzsír százalék 

A legmegfelelbb procedúra a testösszetétel meghatározására a hidrosztatikus súly (víz alatti), ami 

feltételezi a fix csontsrséget, hogy kiszámoljuk a testösszetételt. 

Azonban, speciális populációknak gyakran van a csontjuk ásványi anyag tartalmában csökkenés 

betegség vagy paralízis következtében, így befolyásolva a rugalmasságukat és hidrosztatikus mérésüket. 

Brréteg tesztelés egy másfajta procedúra a testzsír mérésére, ami egész pontos lehet egy nagyon jól 

képzett vizsgálóval. A sérült embereknél, az ilyen eredmények interpretációja problémás lehet, 

minthogy a standard egyenletek nem mindig helyesek a speciális populációnál. 

Bár hidrosztatikus súlymérés és brréteg mérés megfelel érzékenységgel mutatja a testösszetétel 

változásait. A csonttömeg becslése hasznos izomfejldési indexet mutat, ami csak egy kis kooperációt 

igényel az egyéntl. 

99

Izomer: 

• A nem hosszantartó munka végzése nagy ellenállással szemben. 

Pl: robbanó vagy csúcs er 

Csúcs izomer és izom állóképesség általában standard laboratóriumi technikákkal tesztelt, a láb és/vagy 

marokszorítás erejének mérése: 

• Izometriás kábel tenziometria 

• Dinamometria 

• Izokinetikus dinamometria 

Nehézségek felléphetnek a tesztelés során, a kommunikáció terén, vak vagy siket emberek esetében, vagy 

a CP-s betegek spaszticitása és izom rendellenessége miatt. 

Normákat fejlesztettek a felstest erejére a kerekesszékes használók számára. Idsebb embereknél 

fontos, hogy tudatában legyenek annak, hogy a robbanó er tesztelése töréshez vezethet az elgyengült 

vagy ásványi anyag hiányos csontok esetében. 

Kirobbanó gyorsulás szükséges a kerekesszékes eseményeken, mint a sprint vagy a kosárlabda, ami 

megengedi a versenyzknek, hogy hosszabb ideig dolgozzon. Mint egy kerekesszék használó, az is 

nagyon fontos, hogy jó izomereje legyen a mindennapi élet feladataihoz, mint a közlekedés és hogy olyan 

akadályokat legyzzenek, mint a rámpák, járdaszegélyek, egyenetlen talaj. 

3_2_2 Aerobik 

3_2_2_01 Maximális tesztek 

Maximális Oxigén fogyasztás teszt (VO2max) 

20 méter ingafutás teszt (Több elemes Fittségi teszt) 

12 Perc Kerekes távolság Teszt a Fittségi szint megállapítására 

Submaximalis 

2 km séta teszt 

PWC 170 Teszt (Bicikli ergométer teszt) 

3_2_2_02 Maximális Oxigén fogyasztás Tesztje (VO2max) 

Célcsoport: 18 évesek és idsebbek, fittek. Legjobb az állóképességi atléták számára 

Eljárás: 

• Egy megfelel ergométeren végeznek feladatot (futószalag, bicikli, úszópad) 

• A munkatermelési hasznosulása mérsékelttl maximális intenzitásig fejldik 

• Az oxigén felvételt az O2 és a CO2 méréseibl számolják ki a kilélegzett levegben és 

percventillációban. 

− Maximális szintet a teszt végeztével vagy annak közelében határozzák meg. 

− Az eredményeket l/perc vagy ml/kg/perc-ben adják meg 

VO2max akkor érhet el, ha a következkbl, több mint egy jelenség felmerül 

1. Az oxigén felvételben csúcs túllépés 

100

2. Maximális szívritmus elért (220- életkor (években) az alsó végtagokra végzett feladatoknál, 210- 

életkor a fels végtagoknál) 

3. Légcsere értéke 1.15 vagy nagyobb 

4. Akaratlagos kilégzés 

Elnyök: a test O2 felhasználásának aktuális mérését igényli és maximális szívritmus. (HR) 

Hátrányok: a teszt idigényes és drága. 

2_2_02 20 méteres ingafutás tesztje (többszint fitnesz teszt) 

Ugyancsak ismert, mint Beep teszt vagy Leger teszt 

Célcsoport: sport csapatok és iskolai csoportok. 

• Kerekesszék használóknak, a táv 25 méter 

Eljárás: 

• Elérni a megfelel szintet és a megfelel mennyiség pontot, mieltt nem tudnák felvenni a 

versenyt a felvétellel. Minden szintre létezik egy VO2 max eredmény 

• Folyamatos futás két vonal között, 20 m-re egymástól, a sípszó elhangzásáig. 

• A jelzett sípszavak között csökken az id minden egyes percben (szinten). 

Elnyök: nagy csoportban végezhet, kis költséggel, maximális erkifejtésnél mér 

Hátrányok: a gyakorlás hiánya és a motiváció szintje befolyásolja az eredményt. 

3_2_2_03 12 perc kerekesszékes távolság teszt fitnesz szint mérésére 

Ugyancsak ismert, mint futó teszt idre vagy távolságra 

Célcsoport: paraplég emberek (kerekesszékben) de nem jó quadriplég emberek számára. 

Eljárás 

• Nagyjából mérni a szívkeringési funkciót 

• 200 vagy 400 méteres sportpályán mérhet 

• 12 perces periódusban, amennyi kört csak lehet, annyit kell futni 

• maximális erkifejtésre kell bíztatni a személyeket és minden egyes körben meg kell adni a 

hátralév idt. 

Elnyök: csoportosan végezhet, könny és egyértelm 

Hátrányok: a talaj felületben lehet különbség, a kör távolságok különbsége, kerekesszékes stílus, nehéz 

az olyan emberek számára, akiknek nincs tapasztalatuk. 

3_2_2_04 2 km gyaloglási teszt 

Célcsoport: 20-65 évesek, alacsony fittséggel, nem képesek a futó tesztet elvégezni. 

Eljárás: 

• Fürge gyaloglás kemény felület terepen 

• Direkt információt ad gyalogló fittségrl (id és szívritmus) és a maximális oxigén felvétel 

megjósolására is használható. 

101

• Az eredményeket a 2km idejébl, a végs szívritmusból, testtömeg indexbl, életkorból számolják 

ki. 

• A normák arra jók, hogy az egyéni eredményeket a fittségi kategóriákba helyezhessük el. 

Elnyök: minimális felszerelés és költség szükséges; saját magunk is mérhetjük; nagy csoportban is 

mérhet, egyszer mérés 

Hátrányok: nagyon könny a magas edzettséggel rendelkezknek. 

3_2_2_05 PWC 170 Teszt (Bicikli ergométer teszt) 

Célcsoport: minden életkor és fittségi szint 

Eljárás: 

Sub-maximális aerob teljesítményt mér 

Statikus bicikli ergométeren végzett 

9 percnél nem hosszabb ideig tartó folyamatos pedálozás 

a munkaterhelés 2-szer emelhet (3. és 6.percben), összesen 3 terhelés 

szívritmus minden egyes terhelés utolsó 15 másodpercében mért (munkaterhelés szabályozott, a HR 

szerint, a teszt végén megközelíten 170bpm legyen) 

a 170bpm HR meghatározott a munkaterhelésnek megfelelen 

Elnyök: azok az emberek is mérhetk, akik nem tudnak futni vagy tartani a testsúlyukat rendesen 

Hátrányok: el kell osztani az eredményeket a testsúllyal, hogy igazoljuk, hogy biciklivel lett 

alátámasztva 

3_2_2_06 Aerobic 

Kardiovaszkuláris állóképesség vagy aerob fittség: 

• A folyamatos feladatvégzés képessége hosszabb idn keresztül 

• Az oxigén mennyiségén múlik, amit a test eljuttat az izmokba 

• Az izmok hatékonyság az oxigén felhasználásra 

A legjobb teszt az aerob fittség mérésére a maximális oxigén felvétel tesztje. 

De minthogy az a teszt idigényes és drága, van sok más sokkal egyszerbb teszt, a VO2 max 

eredményének megjósolására. 

Az aerob fittség tesztje felosztható egy maximális és egy szub-maximális tesztté: 

Maximális: 

• Terhelni a testet, a teljes oxigén kiürítésre sarkallva 

(nem mindig megfelel) 

Szubmaximális: 

• Egy sokkal mérsékeltebb szinten való feladatvégzés idhatárral 

• Kevésbé megerltet (habár nem mindig megfelel) 

Számtalan fittségi tesztet találhatunk gyerekek és serdülk számára 

Kevesebb teszt létezik viszont a felnttek és idsek mérésére. 

102

Az aerob teljesítmény laboratóriumi mérése kézzel, sokkal alacsonyabb csúcs szív ritmust 

eredményez mint lábbal, és akkor is ha összehasonlítjuk egy hasonló életkorú egészséges emberrel, aki 

futószalagon fut. 

3_2_3 Szempontok 

3_2_3_01 Tényezk 

ERGOMÉTEREK 

A megfelel ergométerek kiválasztásának szempontjai: 

• Magasság és testfelépítés 

• A feladat elvégzéséhez szükséges hely 

• Különleges okok a feladat elvégzéséhez 

• A számos változó monitorozása és tesztelése 

Kéz ergométer 

• A kerekesszékes egyének száméra hasznos 

• Idsek és olyan személyek számára ajánlott akiknek a kondíciójuk korlátozott, mert kardiopulmonáris 

betegségben szenvednek, így nem tudják a magasabb intenzitást végezni a lábukkal. 

• Kis helyet igényel, de megfelel belmagasságot. 

Bicikli ergométer 

• A munka arány direkt számlálását adja 

• Komputer vezérelt 

• Kis helyet igényel és olcsó 

• Megfelel azoknak, akinek nem bírják a nehéz súlyokat vagy akadályozva vannak 

• A legnagyobb határ a fáradtság a quadricepszben, fleg ha nincs biciklis tapasztalata. 

Kerekesszék ergométer 

• SCI, spina-bifida és olyan egyéb betegségben szenvedknek szükséges, akik kerekesszékre 

szorulnak 

• Gyorsaság és emelkedési szög változtatható 

• A kerekesszék ergométerek és kerekesszékes biciklis ergométerek gyakran csak szegényes 

stimulációját adjak a valódi feladatnak, ahogy alkalmazzák a sebességet és az ellenállási nyomaték 

hasznát 

• A er kibocsátás meghatározása nem pontos 

Futószalag 

• Gyerekeknek és idsebbeknek megfelelbb 

• Könnyebb alkalmazást és az eltérések detektálását engedi 

• Zajos és nagy helyet igényel 

• Nehéz meghatározni a munka arányt 

• Sebesség és dlés szög szabályozható 

103

3_2_3_02 Gyermek életkorú csoport tesztelésének tényezi 

Szív ritmus 

• Pubertás után a maximális szívritmus (HR) az életkorral n, évente kb. 0.7 vagy 0.8 ütéssel 

percenként 

• A lányoknál magasabb a szívritmus, mint a fiúknál, bármely munkavégzés során a pubertás után. 

• Az obes (elhízott) gyerekeknél a szubmaximális HR magasabb, mint a vékonyabb gyerekeknél 

azonos munkavégzés során. 

• A futószalag gyakorlat egy magasabb maximális HR-t eredményez, mint a bicikli ergometria. 

Vérnyomás 

• A maximális szisztolés vérnyomás (BP) ritkán éri el a 200mm Hg 

• Nincs bizonyíték a veszélyre, amikor a szisztolés BP eléri a 250mm Hg egy feladat alatt egy 

aszimptomás gyereknél, vagy felnttnél. 

• Férfiaknak magasabb a maximális lökés mennyiség, mint a nknél, így magasabb a szisztolés BP 

válasz 

Laktát szint tolerancia 

• Az elérhet csúcs laktát szint a gyakorlat alatt alacsonyabb a gyerekeknél, mint a felntteknél. 

• Sok gyerek nem éri el a maximum oxigén felvételt, mert nincsenek motiválva a maximális munka 

elvégzésére 

Gyermekkorú feladat teszteléshez a futószalag ergométer az ajánlott. 

3_2_3_03 A CP-s személyek tesztelésének tényezi 

Koordináció 

A CP-s emberek gyakran szegényes mechanikai hatékonysággal rendelkeznek 

• Spaszticitás és túlzott izom tónus kontratúrákhoz vezetnek 

• A reciprok gátlás hiánya görcsös vagy nem koordinált mozgást okoz 

• A mozgás elkezdésének problémái a hiperaktív streccs reflex miatt vannak 

Mérési technikák ismétld ritmikus példái igen nehéz lehet nagyon sok CP-s számára. 

Kardiorespiratikus kapacitás 

• A kutatás megmutatta, hogy a CP-seknek csökkentebb kardiorespiratikus funkciói vannak, 

mint az egészséges embereknek. 

A fittségi tesztelés ebben a csoportban problémás lehet a különböz faktorok miatt, amik limitálják a 

standard protokoll betartását 

Ezért a mérésekhez kreatív protokollváltoztatások szükségesek, minthogy: 

1. Felstest ergométert használjanak, ha szükséges 

2. Fejlesszenek ki olyan pántokat, amely segíti a láb elhelyezését a bicikli ergométeren 

3. Olyan ergométerek alkalmazása, amely monitorozzák a specifikus munka kibocsátást, és nem 

függ a lépésszámtól 

4. Olyan protokoll kifejlesztése, ami csökkenti az alternatív reciprok mozdulatok szükségességét. 

5. Módosított fúvóka és orrcsipesz alkalmazása a laboratóriumi teszteléshez 

104

3_2_3_04 A tesztelés tényezi: 

Veleszületett szív defektusos személyek 

• A feladat tesztelés folyamatos gáz csere mérése mellett megengedhet 

• Helytelen kérdívet kitölteni velük, és nem túl tapintatos 

• Ergospirometria a szenzitív értékelést engedi a globális kardiovaszkuláris funkciónak. 

• Feladat tesztelés bicikli ergométeren, vagy ahogy tetszik a gyerekkori tesztelés futószalagon 

• Sürgsségi életment felszerelés mindig kéznél kell, hogy legyen 

Gerincvel sérültek (SCI) 

• A HR általában alacsony a tetraplég embereknél, mert a normál szimpatikus ideg stimulációja a 

mozgási HR-nek hiányzik 

• Az aerob er fleg kézzel, és nem lábakkal végzete, generál egy sokkal alacsonyabb maximális 

HR. 

• Magas hmérséklet stressz a feladat alatt elfordulhat, mivel a gerincvel sérült nem jól mköd 

testhmérséklet vezetése a sérüléstl függ 

• Kézpántok is szükségesek lehetnek, hogy segítség a felszerelések használatát, ha magas a személy 

sérülése 

Szellemileg visszamaradott és pszichoszociális személyek 

• Egyszer és vizuális demonstráció szükséges a feladatok elvégzéséhez, még akár gyakorlást is 

igényel. 

• Külön bátorítást igényel, hogy motiváltak legyenek a teszt ideje alatt. 

• A mérés eltt szükséges lehet a tesztszoba meglátogatása is, hogy minél kényelmesebben érezzék 

magukat, ha ismerik a környezetet. 

• Figyelembe kell venni, hogy az életstílusuk fleg ül 

• A szellemi visszamaradás szintje befolyásolhatja az elvégzend változókat és a teszt végs 

eredményét. 

3_3 Pszicho-szociális 


Sport és fizikai aktivitás vitathatatlanul elnyös az önbizalom és pszichológiai jólét szempontjából és 

megvéd a betegségektl. Növelheti a saját teljesítményét azoknak, akik kisebb önálló élettel 

rendelkeznek, vagy az életüket drámaian befolyásolta a sérülés vagy a betegség. 

Pszichoszociális mérések szükségesek: 

• Megérteni, hogy a betegség jelensége vagy a korlátozottság hogyan befolyásol és a 

közegészségügybe, hogyan építhet be. 

• Felállítani terapeutás objektívumokat és befolyásolni a stratégiákat, amikor egy zavart viselkedés 

mérhet mind a normális, mind a pszichológiailag zavart embereknél 

• A munka rendszeres mködését garantálja 

Mérési módszerek a következképpen differenciálhatók: 

• Megfigyel 

• Önértékel 

105

3_3_2 Megfigyelési tesztek 

LOFOPT 

Szerz: J. Simons 

Célcsoport: gyermek és felntt pszichiátriás páciens 

Cél: 

• Direkt indikációk alkalmazása a terápiában a viselkedés megfigyelésén alapulva mozgási 

szituációk ideje alatt. 

• Megfigyelni a devianciát a normál motoros viselkedéstl az emocionális kapcsolatokban, 

önbizalomban és fizikai aktivitásban 

• Egy szisztematikus cél ad a terápiának, mert az elemek a terapeutás tárgyakból származnak 

Leírás 

• A résztvevket fizikai aktivitással, játékkal, vagy csoportmunkával foglaljuk le. A megfigyelés 5 

alkalommal egy vagy két héten keresztül történik. 

• Egy 7 pontos skálát használunk; -3 és +3 között (a nagyon aktív viselkedéstl a az aktivitás vagy 

érzelmek hiányáig), 0 normál állapot. 

Megfigyelt elemek: 

1. Emocionális reakciók 

2. Magabiztosság 

3. Aktivitás 

4. Relaxáció 

5. Mozgás kontroll 

6. A szituációra való figyelem 

7. Mozgás kifejezés 

8. Verbális kommunikáció 

Szociális szabályzás képessége 

Elnyök: könny adminisztrálni, bármely szituációban elvégezhet 

Hátrányok: szubjektív, pl., nincs pontos leírási lehetség, hogy mi a normális viselkedés 

3_3_2_01 Videó torzítás 

Szerz: Michael Probst 

Célcsoport: étkezési problémákkal küzdk 

Cél: 

Hogy a betegek kijavítsák azt az eltorzított képet, amit önmagukról alkottak a képernyn, míg végre 

megfelel az a valóságnak 

Hogy felfedje a testméretet, amelyet éreznek, és amelyet szeretnének, és amit gondolnak, (tudnak), hogy 

mik. 

Elnyök: életnagyságú képernyt alkalmaznak 

Hátrányok: technológia felszerelést igényel 

106

3_3_2_02 Video konfrontáció 

Szerz: Michael Probst 

Célcsoport: étkezési problémákkal küzdk 

Cél: 

• Hogy lássák az étkezési problémákkal küzd emberek a problémájukat 

• Szembesülni a valósággal 

Leírás 

A videó konfrontáció a standard videó készítésbl áll a paciensrl, általában fürdruhában, a gyógyítás 

kezdetén és fix idintervallumokban késbb. 

A résztvevk (lehetleg a többi páciens társaságában) megnézik a felvételeket. 

A résztvev ezután kifejezi az érzéseit, amik felmerültek látva a videót, és aztán a másik csoport 

résztvevinek is lehetségük van kifejteni az érzéseiket, és kérdéseket tehetnek fel. 

A rehabilitáció elvégzésekor (a korházból való elbocsátáskor) a legels és a legutolsó videókat megnézik 

és összehasonlítják. Lehetséges érzései az anorexiás pácienseknek ebben a pillanatban, az indifferencia, 

meglepettség, zavar, bizonytalanság, és félelem, elégedetlenség, undor, tagadás, szégyen, bels 

elégedettség 

3_3_3 Önértékelö skálák 

A BAT (TESTVISELKEDÉSI TESZT) 

Szerzk: M. Probst, W. Vandereycken, H. Van Coppenolle &J. Vanderlinden, 1995 

Célcsoport: étkezési problémákkal küzd nk 

Cél: 

• Mérjék a szubjektív testérzést és a saját teste felé való viselkedés 

• A testméret elfogadásával kapcsolatos érzések felfedése, test elégedetlenség, pihenési faktor 

Leírás: 

A BAT 20 elembl áll, amelyek egy 6 pontos skálán (0-5) értékelk. 

A maximális teljes pont 100: a legmagasabb érték, a legatipikusabb testérzést ad. 

Elnyök: Jó érvényessége van a létez kérdíveknek 

TEST ALAK KÉRDÍV (BSQ) 

Szerzk: Cooper PJ., Taylor, Cooper Z.,& Fairburn, 1987 

Célcsoport: étkezési problémákkal küzd nk 

Cél: 

Hogy mérje a nyugtalanságot a test alak és a túlsúlyérzéssel szemben 

107

Leírás 

BSQ 34 darabból álló önjelentés mérése 

Tisztán differenciál a bulémiás páciensek és olyan nk között, akik étkezési problémákkal küzdenek. 

Magas értékek mutatják a negatívabb testviselkedést 

Elny: differenciál a nem klinikai páciensek és az anorexiásakat a bulémiás páciensektl. 

ROSENBERG ÖNBECSÜLÉS SKÁLA (SES) 

Szerz: Dr. Morris Rosenberg 

Rosenberg önbecsülés skála, talán a legszélesebb körben használt önbecsülés mérés a szociológiai 

kutatásokban 

Célcsoport: korlátlan 

Cél 

Mérni a viselkedést saját értékek és globális önbecsülés figyelembevételével 

Leírás 

• Az eredeti skála az 1960-as években lett kifejlesztve és úgy osztályozták, mint a Guttman skálát. 

• Demonstrálja, mind az unidimenzionális és a két faktor struktúrát (önbizalom és az önsanyargatás) 

• Nagy megbízhatóság 

Miközben úgy lett tervezve, mint a Guttman skála, a SES most már a Likert skálához hasonlóan értékel. 

A 10 elemre egy 4 pontos skálán válaszolnak, nagyon egyetértek-tl, az egyáltalán nem értek egyet-ig 

ÖNLEÍRÁS KÉRDÍV (SDQIII) 

Szerz: H. Marsh, 1989 

Cél 

Az önkép mérése specifikus és globális területeken 

Célcsoport: kési kamaszok és fiatal felnttek 

Leírás 

Teoretikusan az önleírás Shavelson-féle többkép, hierarchikus modelljének teóriáján alapszik 

SDQ III egy 136 elembl álló önjelent kérdív 13 skálával: 

• Mérve 4 tudományos önleírást 

Verbális / matematika/probléma megoldás/általános tudomány 

• 8 nem tudományos terület 

Fizikai képességek/fizikai megjelenés/baráti kapcsolatok-azonos nem/baráti kapcsolatok-másik 

nem/szülvel való kapcsolat/emocionális stabilitás/szinteség és megbízhatóság/spirituális értékek 

és vallás 

• Általános skála a Rosenberg önbecsülési skálából nyerve 

108

A teljes értéket ugyancsak megrzik, mert nyilvánvaló indikátor a teljes vagy általános önleírás. Mind a 

13 SDQ III skála bizonyított a 10 és 12 elemek válaszain alapulva, fele negatívan- fogalmazott, hogy az 

elfogult válaszadást kizárja. 

Résztvevk értékelik a válaszaikat egy 8 pontos skálán: 

1=biztosra hibás 8= tutira igaz 

109

Fejezet 4: Intervenció 

4_1 Pzichomotoros 


A gyógytestnevelés egy olyan beavatkozás, amely kiszélesíti a szövetséges egészségügyi foglalkozások 

munkáját és a részvétel és a fizikai aktivitás életen át tartó fokozására, ersítésére fókuszál. A terápia 

meghatározható, egy szisztematikus szemléletként, amibl hasznos eredmények várhatók azon emberek 

számára, akik valamely rendellenességgel küzdenek. 

Számos európai országban a Pszichomotoros Terápia (PMT) kifejezés arra használatos, hogy 

meghatározzák azon kísérleteket, hogy, hogyan lehet fejleszteni a pszichoszociális funkciókat 

mozgáson és testérzékelésen keresztül, olyan embereknél, akik pszichológiai és pszichiátriai 

problémákkal küzdenek. A pszichomotoros terápiát olyan embereknek tervezték, akik pszichológia 

problémákkal küzdenek. Ez a terápia fontos része a kezelési keretnek. Ez azokra a pszichiátriás 

páciensekre vonatkozik, akik depresszióval, szorongással, táplálkozási zavarokkal, skizofréniával, 

demenciával, stb. küzdenek. A pszichomotoros terápia a fizikai aktivitás szisztematikus alkalmazása 

terápia formájában. Ez minden életkor számára hasznos lehet: gyerek, serdül, felntt, ids. 

A PMT pozitív és elérhet aspektusokra koncentrál, hogy megszüntesse, vagy legalábbis csökkentse a 

személy problémáit. A mozgások számos adattal rendelkeznek, amelyek megmutatják a szoros 

kapcsolatot a mozgások, kifejezések és személyiség között. 

A f alapelvei a következn alapszanak: 

• A terápia általános teóriái a pszichiátriában 

• A pszichiátriai problémák specifikus jellemzi 

• Specifikus pszichomotor diagnosztikus metódusok 

A PMT testi aktivitáson keresztül hatással van a pszichológiára, miközben befolyásolja az egész 

emocionális szférát, 

a fejldését és szerepét az aktivitásban és a cél elérésére való törekvésében. 

A PMT helyreállítja az önbizalmat, és több egyensúlyt hoz az érzések, hozzáállás és a viselkedés közötti 

kapcsolatba. Stimuláló szerepet játszik, abban, hogy a személy megtanuljon megbarátkozni a feszült 

szituációkkal, és arra használja a mozgást, hogy konfrontálja a nem megoldatlan érzelmi élményekkel. 

A PMT-rl és a szakmai tréningekrl megtudhat többet, ha meglátogatja a következ Internet oldalakat: 

www.kuleuven.ac.be/thenapa/eduaction/pmt/index_pmt.htm 

www.pmtinfosite.nl/globe/globe-e.htm 

www.psychomot.org 

4_1_2 PMT gyakorlat 

• Fitness 

• Sherborne módszer 

• Gyógytestnevelési foglakozások 

• PMT anorexiásoknak 

• PMT demenciára 

110

• PMT gyereknek fejldési elmaradással 

4_1_2_01 Fitnesz 

Fitnesz edzés, úgy ismert, mint egy effektív kisköltség stratégia, minimális veszélyekkel, ami a 

depressziós személyeknél használható önmagában vagy segédletként a gyógyítás tradicionális formái 

mellett. 

Megalkottak egy strukturált és individualizált pszichomotoros programot, ami fitnesz edzést használ, 

mint anti-depresszáns stratégia, a nem pszichotikus paciensek rehabilitációjába. 

A program céljai: 

• Fejleszteni az objektív és szubjektív állóképességet 

• A szorongás és a feszültség érzésének csökkentése 

• Sikerélmény nyújtása 

• Önkép fejldése 

• Megtanítani az egyéneket, hogy aktívan keressék a megoldást 

• Segítsék a gyenge verbális képességekkel rendelkez egyéneket 

• Megelzzék visszatér depressziót 

A program kombinálja az er és állóképesség edzést, háromszor hetente. 

4_1_2_02 Sherborne módszer 

A teória, mely megalapozza a Sherborne módszert, Rudolf Laban emberi mozgás analízisén alapul. 

Laban célja nem igazán az volt, hogy sikeres sportolókat faragjon a személyekbl, hanem hogy 

személyiséget fejlesszen, hogy növelje a potenciált, és hogy segítsen, hogy az emberek megértsék és 

megtapasztalják a lehet legszélesebb mozgástartományt. 

A gyakorlatokkal ebben a módszerben leginkább a tapasztalást vette célba, mintsem a feladatokat. 

A mozgás tapasztalás a gyermekek fejldésének is az alapja, de különösen fontosak azon gyermekek 

számára, akiknek speciális segítségre van szüksége. 

A Sherborne módszer a következ rendellenességben szenved gyerekeknél alkalmazható: 

• Mérsékelt tanulási nehézségek 

• Súlyos és többszörös tanulási nehézségek 

• Emocionális és viselkedési zavarok 

• Fizikai rendellenességek 

A két legfontosabb cél: 

Kapcsolatok fejlesztése 

Testi tudatosság fejlesztése 

4_1_2_03 Gyógytestnevelési gyakorlatok 

A gyógytestnevelési gyakorlatok javíthatják az életminséget: 

• Megtanít együttmködni 

• Növeli az állóképességi, fitnesz szintet 

111

• Ersíti a testet az önálló mozgásokhoz 

• Lehetségek teremtése a szocializációra 

• Felhatalmazás érzését adja 

• A test megértése 

A GYAKORLATOK VÉGEZHETK BELS ÉS KÜLS TÉRBEN IS VAGY AKÁR VÍZBEN 

IS. AZ EDZ, VAGY A TERAPEUTA VEZETI A GYAKORLATOKAT SPECIÁLIS 

CÉLOKKAL, MINDEN EGYES EGYÉN SZÁMÁRA. 

4_1_2_04 PMT anorexiára 

A PMT Anorexia Nervosa-ban szenved pácienseknek magába foglalja a pszichoterápia minden formáját, 

ami a testre fókuszál, hogy így fejlessze a pszichikus funkciókat. Ebben a szemléletben az egyének 

elsdleges nem verbális tapasztalásokkal állnak szemben, amit meg lehet beszélni késbb vagy máshol a 

kezelés ideje alatt. 

PMT gyakran használja a mozgási feladatokat, sportokat, játékokat, relaxációs technikákat és test 

kifejezéseket és felfedezéseket. 

A táplálkozási zavarok specifikus viselkedési példájából kiindulva, három lehetséges kezdpont lehet: 

• Eltorzult testkép 

• Hiperaktivitás 

• Az önkontrol elvesztésétl való félelem 

A PMT direktbe tudja befolyásolni ezt a 3 faktort, 4 speciális célkitzésen dolgozva: 

1. Újjáépíteni egy reális önképet 

2. Megfékezni a hiperaktivitást, impulzusokat és a tenziót 

3. Fejleszteni a szociális kézséget 

4. Megtanulni hogyan élvezze a testét 

Létezik számos technika ezen célkitzések végrehajtásához. 

• Relaxáció és légzési gyakorlatok 

• Masszázs 

• Szerep játék 

• Fizikai aktivitás, sport, játékok 

• Tánc és kreatív mozgások 

• Szenzoros tudatosság edzése 

• Vezetett ábrázolás 

4_1_2_05 PMT demenciára 

A fizikai aktivitás segíti a demenciában szenved embereket, hogy kommunikálni tudjanak, 

kapcsolatba lépjenek más emberekkel és ezáltal felülkerekedjenek a passzivitásukon. Ezért a PMT 

demenciára mindig csoportban végzend. 

A demenciával küzd embereknek nincs mimikájuk, sem érzelmeik. A PMT célja, hogy segítse ket 

szervesen részt venni a foglalkozásokban, és így megtapasztalják az örömöt és más érzéseket. 

112

Az óra egy barátságos bemelegít feladattal kezddik, hogy megismerjék egymást a résztvevk, és idt 

adjon mindenkinek, hogy kapcsolatot teremtsenek a csoporttal. Aztán a feladatok egy lendületesebb 

ütemet vesznek fel, edzve a motoros ellenrzést és dolgoztatva a memóriát és az orientációt más 

individuumok felé. A feladatok úgy lettek megtervezve, hogy stimulálják a csoport interakciókat. 

Az óra ugyancsak magába foglal egy csoportbeszélgetést, hogy ezzel is provokálják a kommunikációt 

az érzésekrl és tapasztalatokról a feladatok alatt, és hogy a páciensek értékeljék egymás teljesítményét. 

Minden résztvev bátorítva van, hogy levezessen egy feladatot, hogy magabiztosságot építsenek ki 

magukban és használják a beszélt nyelvet. 

A PMT igyekszik elhárítani az elkerülhetetlen degenerációt, amit a demencia okoz. 

4_1_2_06 PMT fejldési elmaradással rendelkez gyermekek számára 

BIZONYOS PMT PROGRAMOK NAGYON HASZNOSAK ADD-S, DCD-S ÉS 

HIPERKINETIKUS RENDELLENESSÉGGEL RENDELKEZ GYEREKEK SZÁMÁRA. 

Ezek a programok együttesen fókuszálnak az individuumra és környezetére, ezáltal a következkön 

dolgoznak: 

• Szociális és emocionális viselkedés 

• Motoros viselkedés és percepció 

• Kongnitivitás 

• Kontextus 

Az intervenciós technikák mind specifikusak és nem specifikusak. 

Specifikusak: 

• Játékok és feladatok, amelyek szociális kézséget és csoport interakciót igényelnek 

• Interakció és jó kapcsolatépítés a terapeutával és a szülkkel 

• Gátlási feladat az irreleváns válaszokra 

• Elsegíteni az alap perceptuális készséget 

• Motoros kontrol 

• Viselkedés kontrol 

• Reakció tervezése és kontrolja 

• Másodlagos szimptómák redukálása 

• Konzultáció (szülk, tanárok) 

Nem specifikusak: 

• Móka és mozgás, hogy megszilárdítsuk a gyerek spontaneitását 

• Támogatás 

• A család felhatalmazása 

• Komplex sorozatok megvalósítása 

• Tónusok regulációja 

• Reális önkép 

• Motiváció 

• Reflexivitás 

• Csoport kohézió 

• Pozitív szociális válasz 

113

Elmagyarázzák a feladatokat, és a gyerek elismétli azt, hogy jobb legyen az orientációja és felkészültsége 

ahhoz, hogy végrehajtsa a kitzött célokat, feladatokat. Megtanulják, hogyan kell várniuk és 

kooperálniuk, ezen felül pedig kifejlesztik a mentális képfeldolgozást. Megtanítják a gyerekeket, hogy 

hallgassanak magukra és figyeljék magukat. 

A legtöbb fejldési elmaradással rendelkez gyerek, akik részt vesznek a PMT órákon, idrl idre, 

növelik az önbizalmukat és a képességet, hogy barátkozni tudjanak. 

4_2 Rehabilitáció 

4_2_1 Szív 

4_2_1_01 Kardiális rehabilitáció 

• Meghatározható: 

„Az intervenciók együttesen igénylik, hogy biztosítsák a legjobb lehetséges, fizikai, pszichológiai 

és szociális kondíciókat, így a szubakut, vagy krónikus szívbetegségben szenved páciensek saját 

erejükbl próbálják megrizni, vagy visszaszerezni a lehet legnormálisabb lehetséges 

helyüket a társadalom életében.” (Randal, 1964; Task Forces ESC, 1991) 

• Ez magába foglal egy multidiszciplináris kezelést hosszabb idn keresztül. 

• A kardiális rehabilitáció három alrészre osztható a WHO szerint (habár néhány ország 

négyfázisú módszert használ) 

4_2_1_02 Rehabilitációs fázisok 

Akut fázis (I): 

A diagnózis után, korai és progresszív kórházi kezelés, rizikó faktor ellenrzés és pontosabb 

meghatározás kezddik. 

Ez a szemlélet csökkentette a komplikációkat, mert elkerüli az elnyúlt immobilizációs periódust 

szívinfarktus után. A rövidebb kórházi kezelés és a korai mobilizáció, csökkenti az aggodalmaskodást és 

megelzheti a sürgsségi hívásokat és a szükségtelen kórházi kezelést. 

Helyreállítási fázis (II): 

Az ambuláns rehabilitáció a klinikai teszttel kezddik. Egy maximális vagy szimptóma limitált 

gyakorlatból álló teszttel és egy pszichoszociális vizsgálattal, 4 héttel az akut coronariás történés, vagy 

szív mtét után. 

A legfontosabb komponens a II fázisba a fizikai edzés, a rizikófaktor módosítás és tanulási programok, 

pszichoszociális tanácsadás, és ha szükséges, egyéni pszichológiai kezelés. A kardiális rehabilitációs 

csapat egy orvosból, terhelésélettanászból, terapeutából, gyógytornászból, szociális munkásból, 

pszichológusból, dietetikusból vagy táplálkozás szakértbl, és egy nvérbl áll. 

Fenntartási fázis (III): 

Ez a fázis folytatja a fenntartást és a másodlagos megelzést. A hangsúly a megfelel fizikai 

aktivitáson és a rizikó faktorok módosításán van. 

A sport aktivitás általában kevésbé klinikai környezetben történik (sport centrum, uszoda). A 

terapeuták és a trénerek jól képzettek a kardiológia területén, és az újraélesztési technikákban. 

114

A páciensek szervezete fontos lehet ebben a környezetben, hiszen ez a gyakorlati szervet motiválja 

tagjait, hogy a terápiában maradjanak. 

4_2_1_03 Fázis III: A Jó edzés példája 

HARPA (Szívbetegek) egy sport klub szívbeteg páciensek részére, akik befejezték a II. rehabilitációs 

fázist. A jól edzett csapat megfelel medikai felszereléssel van ellátva és mindig van egy sürgsségi terv 

készen. 

Úszás és aquaaerobic minden héten egyszer van. A fbb edzés, futásból, callisthenic-bl, 

talajgyakorlat, kosárlabdából és röplabdából áll, s heti kétszer van 1-2 órát. Minden feladat 

megszervezéséhez a HARPA a Leuven-i Katolikus Egyetem (Belgium) Testnevelési Karának 

infrastruktúráját használja. 

Más HARPA-szervezetek gyaloglásokat, sportnapokat, információs eladásokat szerveznek, a 

legújabb orvosi hírekrl kardiológia és véredény betegségek témájában, illetve újjáélesztési technikákról 

tartanak tanfolyamot az önként jelentkez páciensek és szociális munkások részére. 

4_2_2 Tüd rehabilitáció 

A tüd rehabilitáció egyénre szabott multidiszciplináris programot tartalmaz, amely stabilizálja és 

visszaállítja a tüdbetegség pszichológiáját, pszichopatológiáját, pontos diagnózis, terápia, emocionális 

támogatás és tanítás segítségével. Megkísérli visszaállítani a beteg tüd kondícióját a lehet 

legmagasabb kapacitásra, és javítani az élethelyzetét. 

A tüd rehabilitáció a következkbl áll: 

• Fizikai gyakorlat 

• Légzési feladatok 

• Erltetett kilégzés 

• Poszturális drainage 

• Kézi mellkasfal kompresszió 

• Perkusszió és vibráltatás 

A gyakorlatsor a következkbl áll: 

• Interval edzés 

• Állóképességi edzés 

• Karkörzés 

• Lábkörzés 

• Sétálás 

Légzési és perifériás izomedzés: 

Irányelvek: 

Intenzitás- 55% - 90% maximális HR vagy 40-85% VO2max 

Idtartam- 20 és 60 perc között 

Frekvencia- 3-5x hetente 

Ellenállás és hajlékonyság edzés: 

2-3x hetente 

115

4_2_3 Járásmód Rehabilitáció 

Járásmód (ketts pedáljárás) sémája természetesen fejldik ki az embereknél, de amint a 

neuromotoros rendszer megsérül, baleset, vagy valamilyen betegség következtében, egy nagyon nehéz 

és komplex feladattá válik, amit újra kell tanulni. 

Olyan veleszületett problémák, mint a cerebral palsy (agybénulás), szerzett ortopédiás és neurológiai 

problémák, mint a traumás agysérülés, cerebrovascularis baleset, gerincsérülés, csíp csere, reumás 

arthritis mind társulnak a járásmód sémák speciális edzésével. 

Járógépek használata, különösen, amelyek részleges testtámasztékkal is rendelkeznek újabban nagy 

érdekldésnek örvendnek a tudósok és a terapeuták körében. Ökológiai teórián alapulva úgy tnik, hogy a 

járógép mozgó felülete indukálja a kényszert, hogy elsegítse a járási séma generációját. 

Egy ejternyszer, felszerelve hámmal és csigával kompenzálja az egyensúlyveszteséget és a reflexek 

hiányát, ugyanakkor pedig támasztja a testet is. A járógép teljes kör járásedzést nyújt nagyon sok 

ismétléssel. A terápia kezdetén, két terapeuta segít a végtag mozgatásában (mellette ülve), 

súlyváltoztatással, csíp extenzióval és törzsemeléssel (mögötte állva). 

Egy másik mód arra, hogy elkezdjük a járásmód tanítását, a biciklizés. Ez vezeti az egyének lábát, 

stimulálja a primitív járás módokat. 

http://userpage.fu-berlin.de/~bhesse/e_index.html 

4_3 Terápia 

4_3_1 Tánc és mozgás 

A tánc, mint terápia az 1940-es években jelent meg a köztudatban. Petra Klein, táncterapeuta és 

pszichológus az alaptója a Nemzetközi Táncterápiás Intézetnek (IIDT), amit 1983-ban alapítottak 

Németországban és most Tenerifén van a központja. 

A Táncmozgás Terápia a mozgás és tánc pszichoterapeutás használata, amin keresztül egy személy 

kreatívan alkalmazhatja a módszert a további emocionális, kognitív, fizikai és szociális integrációban. 

Azokon a principumokon alapszik, ahol a mozgás reflektálja az egyén gondolkodását és érzéseit. 

Táncterápia segíti az embereket, hogy felfedezzék és újra felfedezzék saját magukat, hogy nagyobb 

öntudatosságot és egészséget érjenek el. Testkoordinációt növel és kontrolál, továbbá javítja az 

egyensúly érzéket. 

Ez egy nem verbális csoport szemlélet, ami mind csoportosan, mind egyénileg alkalmazott. 

ELNYEI 

• Növelt magabiztosság, önbizalom, személyes autonómia 

• Növeli és próbálja az adaptív barátkozási viselkedést 

• Segít kifejezni és rendszerezni az elsöpr érzéseket vagy gondolatokat 

• Maximalizálja a kommunikációs forrásokat 

• Teszteli a személy hatását másokra 

• Kezdeményezi a fizikai, emocionális és/vagy kognitív változásokat 

• Bizalmi kapcsolatot fejleszt 

116

• Segíti, hogy a személy irányítsa az érzéseit, ami zavarná a tanulást. 

• Ersíti a szociális interakciókat 

Tánc és mozgásterápia elnyös a következ problémákkal küzd személyeknek: 

• Szegényes identitás (testkép, önbizalom, szégyenlsség, szorongás) 

• Kapcsolati problémák 

• Szexuális, fizikai és/vagy érzelmi erszak áldozatai 

• Kognitív késések és/vagy neurológiai problémák 

• Pozitív test tudat 

• Szegényes düh kontroll 

• Kreativitás és játékosság hiánya 

• Szegényes probléma megoldás 

• Szegényes kommunikációs készség 

A tánc és mozgásterápia az egészségügyben, oktatásban és aszociális szervezeteknél is létezik, 

továbbá privát módon is. Ez egy olyan szolgáltatás, ami világszerte létezik. 

További jó és hasznos információkért érdemes meglátogatni a következ oldalt: 

http://www.artslynx.org/heal/dance.htm 

4_3_2 Hidroterápia 

4_3_2_01 Bevezetés 

Hidroterápia vagy Aquaterápia általában terápiás feladat a vízben, amelyben az alámerülés hatása 

kombinált a szisztematikusan alkalmazott feladatokkal (metódusokkal). Ezek a metódusok kézi 

segítséggel vagy anélkül történnek, és általánosan fókuszálnak egy vagy több problémára, amely a 

betegnél felmerül. (fájdalom, hipertónus, erveszteség, egyensúly probléma, aerob kondició hiánya, stb.) 

Az alámerülés fiziológiás stimulusai és ez a gyakorlat arra használatosak, hogy mind a rövid mind a 

hosszútávú terápiás effektusok meg legyenek egy fogyatékos biológiai rendszerében (általában a neurolocomotoros 

rendszerben) 

A fiziológiai stimulusok, amelyek a folyadék mechanikai és termál eredésének használata: 

• hidrosztatikai nyomás 

• felhajtó er 

• viszkózus ellenállás 

• hullámok 

• hmérséklet 

Habár a hidroterápiát már dokumentálták i.e. 2400-ban is, az aktív hidroterápia 1930 körül kezddött 

Angliában, amikor a paralízisben szenvedket vízben edzették. A modern technikák fejldése Halliwick 

Metódussal (1950) és a Bad Ragaz gyrvel (1955) kezddött. 

Ma a hidroterápia egy elfogadott és populáris formája a különböz esetek gyógyításának, a kutatás 

fellendülésének köszönheten. Növekv számú klinikai vizsgálatokat adtak ki könyvben. 

Látogass el: 

117

http://www.seamine-de-rhumatologie.org 

http://www.ewac.nl 

http://www.arjo.com 

4_3_2_02 Módszerek 

Bad Ragaz gyr módszer 

Halliwick conceptus 

Passzív relaxációs módszerek 

• Jahara technika 

• Watsu 

• Óceános újraegyensúlyozás 

• Vizimasszázs 

• Vizimozgás 

• Vizitánc 

• Hidrorelaxáció 

• Hullámzás 

Ai-Chi 

4_3_2_03 Bad Ragaz Gyr Módszer 

A Bad Ragaz Gyr Módszer (BRRM) eredetileg 1950 körül alakult ki Németországban. Kezdetben arra 

használták, hogy ersítsék az izmokat szimpla egy dimenziós módon. A pacienseket belerakták egy 

úszó szerkezetbe és szupinált pozícióban dolgoztatták ket. A terapeuták korlátozták a mozgást, ahogy a 

páciensek haladtak a vízben. 

1957-ben bemutatták a módszert a Bad Ragaz-i Egészség Spa Centrumban Svájcban. A 60-as évek elején, 

3 dimenziós mintákat adtak a mozdulatokhoz a Prorprioceptív Neuromusculáris Facilitáció (PNF) ötletén 

alapulva. 

1975-ben történtek további módosítások a módszerben és ezeket Beatrice Egger fizioterapeuta írta le. 

1990-ben írt egy könyvet az Új BRRM-rl és a frissítések megvásárolhatók CD Rom-on. 

www.halliwick.net/cdrom.asp 

A BRRM céljai: 

• Izomersítés és újra tanítás 

• Növekv mozgástér 

• Tónus redukció és relaxáció 

• A törzs stabilitásának és kiegyenesítésének javítása 

4_3_2_04 Halliwick Koncepció 

A Halliwick Koncepció egy olyan szemléletmód a tanításban, amely különösen azokra fókuszál, akik 

fizikailag korlátozottak vagy tanulási nehézségekkel küzdenek: 

• Hogy részt vehessenek a vízi aktivitásokban 

• Hogy függetlenül mozoghassanak a vízben 

118

• Hogy úszni tudjanak 

Ez a módszer azon a véleményen alapszik, hogy a vízi mozgások jótékonyak az egészségre és a 

Halliwick Koncepció kiemeli az alapelemeket a vízi tudás tanulásához. 

A víziben való mozgás elnyei: 

• Fizikai 

• Személyes 

• Rekreációs 

• Szociális 

• Terapeutás 

A Halliwick Koncepció James McMillan (Anglia) által lett kifejlesztve 1950-ben, amikor bemutatta a 

10-pont-programját. 1975 óta a koncepció kiterjedt a hidroterápiás technikákra is és speciális terápiás 

feladatokra is. 

A koncepció elterjedt a világon és következésképpen, 1944-ben a Nemzetközi Halliwick Szervezet 

megalakult Bad Ragaz-ban Svájcban. 

http://www.halliwick.org 

4_3_2_05 Jahara technika 

Ez a módszer megtanítja a vízi tudatosságot. 

Jahara alapja a két alapvet elem megértésnek: 

1. test mechanika 

2. a víz fizikai kellékei 

Flexibilis úszó berendezés, amit 3. karnak neveznek, és arra használják, hogy a résztvev testének 

segítséget nyújtson. Ezzel er nélkül mozgathatja a pácienst a terapeuta és egyfajta könnyedséget 

generál. 

A gerinc finom és folyamatos trakciója expanziót eredményez és ellazítja a csont-izom rendszert. Jahara 

filozófiája a következkben fogalmazható meg: 

• bvítés 

• segítség 

• er nékülözés 

• invizibilitás 

• adaptáció 

http://www.jahara.com 

4_3_2_06 Watsu („WATer shiatSU”- ból származik) 

AZ 1980-AS ÉVEKBEN HAROLD DULL (USA), ZEN-SHIATSU MESTER, AKI SHIATSU 

STRECHINGET VÉGZETT MEDENCÉBEN, KIFEJLESZTETTE A WATSU MÓDSZERT. AZT 

TALÁLTA, HOGY E NYÚJTÓ MOZDULATOK KOMBINÁCIÓJA, ALKALMAZVA A SHIATSU 

119

MASSZÁZST ÉS FINOM MOZDULATOKAT, MÉLY RELAXÁCIÓT OKOZHAT. EGYSZEREN 

CSAK AZT MONDJUK, HOGY A WATSU EGY ÚSZÓ MASSZÁZS. 

A terapeuta segítségével: 

A résztvev úszik kényelmesen egy nagy melegvizes medencében, miközben masszírozzák az izmait. 

• Az izületeket mobilizálják és a szöveteket megnyújtják. 

• Az energia utak kinyitottak és az egész testet finom mozgatjuk a vízben 

Gyógytornászok, masszázs terapeuták és egyéb terapeuták használják a következk gyógyítására ezt a 

módszert: 

• Stressz 

• Krónikus hát fájdalom 

• Ortopédiai problémák 

• Lokomotoros problémák 

• Arthritis 

• Alvási nehézségek 

• Fibromyalgia 

• Egyes esetek velejárói 

A Watsu-t lehet kombinálni a szárazföldi Shiatsu, meditációs és egyéb (alternatív és keleti) technikákkal. 

Ma Watsu-t több mint 1000 képzett és hivatalosan elismert praktizáló alkalmazza 6 kontinensen, a 

következ helyen: 

• Fürdk és otthoni medencék 

• Kórházak és fizikoterápiás klinikák 

• Szépségfarmok 

4_3_2_07 Ai-Chi 

Ai-Chi egy aktív relaxációs terápiaforma, ami a Tai-Chi-bl származik 

A relaxáció lassú mozdulatok szériáján keresztül kombináljuk a légzési technikákkal. A progresszió a 

mozdulatok koreográfiájával érhet el. 

Ez egy kézi segítség nélküli technika, amelyek könnyen beépíthetk a közösségi programokba. Más 

technikák ugyancsak fókuszálnak a légzés, poszturális kontro és relaxáció kombinációjára: Wat-shi-gong; 

Aquatic Feldenkrais (http://www.feldenkrais.com) Aquatic Pilates és az elzekben leírt Halliwick. 

4_3_3 Lovas terápia 

Elsbet Bodtker (Norvégia) volt az els, aki a lovaglást ajánlotta terápiás módszerként az 1950-es években, 

és széles körben alkalmazták Németországban, az 1960-as években. 

A lovasterápia általában a következ betegségben szenved emberek száméra használatos: 

- CP 

- MR és DS 

- Autizmus 

- Spina Bifida 

120

- Izom disztrófia 

- Diszlexia 

A ló mozgása stimulálja a lovas egész testét: 

- Idegrendszert és az agyat 

- A propriocepciót (az izületi mozgásérzést) 

- A vesztibuláris rendszert (egyensúlyérzést) 

- Taktilis rendszert (a tapintási érzést) 

- Az olfaktorális rendszert (szaglási érzés) 

- A látást 

A ló tartása szerint a lovas gravitációs központja állandóan változik, s állandóan arra kényszeríti, hogy a 

nyereg közepében maradjon. Ehhez szükséges izommozgás és kontrol. 

A ló dinamikus mozgása (elre és hátra, fel és le, oldaltól oldalig) stimulálja a lovas idegrendszerét. Ez 

növeli az egyéni tudatosságot, hogy a teste hogy alkalmazkodik a környezethez. 

Az idegrendszer stimulációja javítja a nyelvhasználatot, a jobb tervezést és a motoros mozgások jobb 

végrehajtását egy sokkal spontánabb módon. Amikor a nyelvi és motoros képességek automatikusabbá 

válnak az idegrendszer hatékonyabb lesz, hogy feldolgozza és megszervezze a szenzoros inputot. 

Más elnyök, amelyek fejldéssel járnak a következk: 

• Egyensúly 

• Poszturális kontrol 

• Test tudatosság 

• Vizuális percepció 

• Önbizalom 

• Mozgástartomány 

• Járásmód 

4_3_4 Játék terápia 

A játék terápia a következkbl áll: 

• Pszichoanalitikus terápia a beszédre fókuszálva 

• Felderíteni és kifejezni, amiben a gyereknek kell vezetnie nem a terapeutának. 

A játék terápia a gyerekeknél úgy mködik a gyerekeknél, mint a tanácsadás, avagy pszichoterápia a 

felntteknél. 

Nagyon jótékonya a gyerekek száméra, akik emocionális ill. kifejezésbeli problémákkal küzdenek. 

Pl. egy ADHD-s, autista, szelektív néma és más pszicho-szociális betegségben szenved gyerek, 

vagy aki erszak áldozata lett. 

A Gyermek és Játék terápiás nemzetközi Társaság az irányító testület 

http://www.bapt.uk.com 

További információkért látogassa meg a következ helyet: 

http://www.playtherapy.org 

121

4_3_5 Visszapattanó terápia 

A visszapattanó terápia fleg Angliában és Németországban lett létrehozva az 1960as évek óta. 

Trampolin órák vehetk és a Német Aktionkreis Psychomotorik által igazolt terápiás módszerként 

léteznek. 

http://www.psychomotorik.com 

Az elasztikus részei a trampolin felszínének növelik a mozgás funkcióját és csökkentik az olyan 

egyénekben lév tónusosságot, akik olyan fogyatékos szenzomotoros és pszichológiai betegségekben 

szenvednek, mint az agysérülés, cisztikus fibrózis, CP, DCD, vakság és autizmus. 

A visszapattanó terápia a klinikai és poszt klinikai rehabilitáció hasznos gyógymódjának része, ha a 

baleset megelzési alapelveket betartják. A terápia feladatok szisztematikus sorozatából áll, amelyet 

megfelelen edzett sport tanárok, medikai pedagógusok és gyógytornászok végeznek. 

Elnyök: 

• Jó alternatíva a futószalagon futáshoz 

• A biomechanikai stimulusok jelentsége, nagysága azonos nagyságú stressz esetén nagyobb 

trampolinon való ugráláskor, mint futáskor 

• Megnövekedett gravitációs stimulus, amely növeli a proprioceptív válaszadást. Megnövekedett 

er és egyensúly kontrol. 

122

Fejezet 5: Sportok & szerveztek 

5_1 Rekreáció 

5_1_1 Szabadban 

• Archery 

• Camping 

• Golf 

• Orienteering 

• Climbing 

• Rappelling 

• Off Road Wheelchair Cycling (ORWC) 

5_1_1_01 Íjászat 

Az íjászat az egyik legrégibb olyan sportmvészet, amely még ma is él a Kkorszak óta! 

Lehet játszani: 

• zárt helységben vagy szabadban 

• csapatban vagy egyénileg 

• álló vagy ül helyzetben 

A résztvevk íjat használnak, amellyel a nyílvesszt a 10 koncentrikus körre osztott céltáblára lövik. A 

lövések pontszáma attól függ, hogy melyik koncentrikus körre landol a nyílvessz. 

A modernizált felszerelés lehetvé teszi, hogy az ujjak használata nélkül is lhessenek a résztvevk. 

Visit www.archery.org to find out more about this sport. 

5_1_1_02 Kemping 

Az összes fontos felszereléssel együtt a kempingezés mindenki számára elérhet, az egyén kívánalmai 

szerint, az egyszertl a luxusig. 

Kempingezni sátorban vagy lakókocsiban lehet. Az extra egyéni igényeknek nem szabad megállni 

anélkül, hogy a nagyszer környezetben alvást és a természetet ne fedeznénk fel. 

5_1_1_03 Golf 

A golfot klubokban lehet gyakorolni, amely során a golyót a lyukba kell terelni. A hagyományos 

golfpályák 18 vagy 9 lyukkal rendelkeznek, de az egyén kérésének megfelelen lerövidíthetk. 

Ez a játék nagy kihívás, mivel precizitást és kiváló kéz- szem koordinációt igényel. A legfontosabb, hogy 

koncentráljunk a játékra, magasabb szinten pedig a táj látványa is nagy élvezetet jelent és a játék részévé 

válik. 

123

5_1_1_04 Tájékozódás 

Jó mulatságot és kooperációs aktivitást egyaránt kínáló tájékozódást könnyen megszervezhetünk 

egy különlegesen complex környezetben. 

A természet és földrajz megismerésének szórakoztató és egészséges útja, mendemellett fizikai aktivitás is 

társul hozzá. 

5_1_1_05 Mászás 

A mászás ert és technikai tudást kíván. 

A felszerelés általában kissé drága, habár számos klub falmászásra alkalmas területet is kínál mind fedett, 

mind nyitott területen. 

5_1_1_06 Rappelling 

A rappellinghez nem sok mozgás kell, inkább az asszisztens dolgozik, aki a kötelet tartja! 

Amire viszont nagy szükség van az a bátorság ahhoz, hogy a csúcson túljussunk! 

5_1_1_07 Off Road Kerekesszékes kerékpározás (ORWC) 

Az Alpokban több mint 200 erre kijelölt hely van. 

Lehet versenyszeren vagy hobbiszinten barátokkal, családdal mvelni. 

Kenek javasolt? 

• Bárki, aki tud karral fékezni és irányítani 

• Legjobb két tars segítségével végezni, mivel a pályán vízszintes és emelked szakasz is van 

Sok új tanács született a kerekesszékes kerékpározás technikájával és fékezésével kapcsolatban. 

More information can be found on: http://ftt.free.fr 

5_1_2 Fedett 

• Aerobics 

• Table Tennis 

• Curling 

• Darts 

• Bowling 

• Boccia 

• Floor hockey 

• Parachute 

• Dancing 

124

5_1_2_01 Aerobik 

Az aerobik a fittség elérésének nagyszer módszere és csak zenét igényel. 

Az oktatók egyre kreatívabbak és a tradicionális rutint egyre jobban befogadják, mindamellett rájöttek 

arra, hogy ül helyzetben is lehet gyakorolni. 

Az aerobik a koordináció és az idérzék fejlesztésének módszere. 

5_1_2_02 Asztalitenisz 

Az asztalitenisz az 1880-as években Angliában indult hódítóútjára, akkoriban az ebédlasztalon dugóval 

játszották az üres percekben. Úttörik úgy tekintettek sportjukra, mint könny idtöltésre, egy kis flimflamra. 

A celluloid labdát az 1900-as években vezették be, majd ezután került a faütre gumiborítás. 

A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetséget (ITTF) 1926- ban alpították. 

A játékot egyéni vagy páros formában lehet játszani, és relative egyszer felszerelést igényel. 

A játék lényege egyszer és vonzó, egy ütvel kell a hálón átütni a labdát. 

Az asztaliteniszt csökkent motoros koordinációjú egyének is végezhetik. 

5_1_2_03 Curling 

Curling állandó mozgást igényel. Népszersége folyamatosan n. 

Számos útja van a curlingezésnek: versenyszer, szabadidsport szer, szociális jelleg szórakozás 

varátokkal, kollégákkal. 

A curlinget hagyományosan jégen játszák, bár más környezethez és felszereléshez is lehet adaptálni. 

5_1_2_04 Darts (célbadobás) 

A célbadobás valahonnan a középkorból származik, amikor eltört nyilat dobtak egy 3-as körbe. 

Végssoron a tábla és a célbadobás egyre kidolgozottabbá vált és nemzeti és nemzetközi versenyeket is 

rendeztek belle. 

A darts játéknak sok kreatív formája van, amely nagyon élvezetes, mindamellett úgy alakítható, hogy 

sérültek is élvezettel játszhassák. Ennek egy példája a fújó darts. 

5_1_2_05 Bowling 

A bowling egy igazi társasági játék. 

Számos útja van annak, hogy hogyan adaptáljuk a felszereléseket, a felhajtót, a fogantyút, a golyót és az 

elektronikus vezérl rendszert. 

5_1_2_06 Boccia 

A bocciát lehet egy az egy ellen, párban vagy három tagú csapatban játszani. 

A játék lényege, hogy a labdát a lehet legközelebb hozzuk a speciális cél-labdához. 

A játék úgy kezddik, hogy a játékos a fehér target labdát bedobja a pályára. Az ellenfelek megpróbálják 

saját labdájukkal a lehet lejobban megközelíteni a target labdát. 

125

Végezhet hobiszinten, versenyszeren vagy az iskolai tornaórán. 

A játék tervezést és stratégiát igényel, mivel a maximális pontszám elérésére kell törekedni és úgy 

helyezni a saját labdát. A kéz szem koordináció fejldése szintén elérhet vele. 

A boccia egy olyan aktivitás, amely mindn korosztály számára élvezetes és sérültek is könnyen 

elsajátítják. A játék úgy alakítható, hogy azt könnyedén lehessen funkcionális sérültek számára is játszani. 

Súlyos mozgássérült egyének is részt vehetnek és magas szintre fejldhetnek ebben a játékban. 

5_1_2_07 Földhoki 

A földhoki a jégkorongból alakult ki. A csapatnak a kapussal együtt hat tagja van. A hokiüt és a korong 

mérete tetszlegesen változtatható, hogy az egyéni igényeket kielégítse. 

5_1_2_08 Ejternyzés 

Az ejternyzést bemelegítésre vagy levezetésre lehet használni csapatjátékok, labdajátékok esetén. 

Végtelen ötletet lehet belecsempészni, mindamellett egy igen vonzó útja annak, hogy hogyan bírjuk rá az 

inaktív embereket az élvezetes mozgásra, az ejterny zsinórjának tartására. 

http://www.teachingideas.co.uk/pe/parachute/contents.htm 

5_1_2_09 Tánc 

A tánc az önkifejezés és társas érintkezés egyik formája. Mindenki tud táncolni akár állva, vagy 

kerekesszékkel. 

A kerekesszéses tánc különféle stílusokban végezhet, pl. társas tánc, néptánc, balett vagy modern tánc 

formájában. Ezen kívül más formák is ismertek, pl. a COMBI tánc (amikor a kerekesszékes nem sérülttel 

táncol) vagy a DUO – tánc (két kerekesszékes táncol egymással), Társas - tánc (kerekesszékes egyedül 

vagy másokkal táncol szabadon) és az Egyedüli tánc (a kerekesszékes egyedül táncol). 

5_1_3 Vízi aktivitások 

• Kayaking 

• Canoeing 

• Water ski 

• Sailing 

• Activities 

• Scuba diving 

5_1_3_01 Kajak 

Megfelel felszereléssel a sérültek is kajakozhatnak egy arra alkalmas területen nem sérült 

párjukkal. 

A felszerelés módosítása a következket foglalja magában: 

• egy elmozdítható fels fedélzet a kiszállás megkönnyítésére 

• egy pár úszókar, amely az “edzkeréknek” felel meg 

126

• pedálos radio és radar kontroll a kormányzáshoz 

• pánttal rögzíthet pedál 

5_1_3_02 Kenu 

A kenuzást két ember végzi, de egyedül is kivitelezhet. 

A pedált az egyik oldalon használják leginkább az ersebb testfél oldalán. 

Különböz ülalkalmatosság tehet a kenuba, hogy az eltér szükségleteket. 

5_1_3_03 Vízisí 

A vízisí egyre egyszerbbé válik az évek során sérültek esetén: 

• A sí, amely leginkább táblára vagy térd - boardra hasonlít, nagy fejldésen ment keresztül, 

amely párnázott ülést és lábzsebet is tartalmaz. 

Ez az egyik sportág a kevés közül, amelyet sérültek is zhetnek és amelyben a sérült nem sérülttel 

versenyezhet. 

• Nehéz terepen is át lehet egyedül jutni. 

• Vakvezetés nem szükséges. 

• A mvégtagokat kidobjuk a mólóról. 

1986 – Vízisí Bizottság Sérülteknek (Norvégiában alapították) 

1987 – els világbajnokság, amelyet Angliában rendeztek 

Visit the International Waterski Federation (IWSF) and www.waterskieame.org/disabled.htm 

Kategóriák: 

• Ül-sí 

• Egy amputált lábbal sielés 

• Sielés kar-sérüléssel 

• Látáskorlátozott sielés 

• Egyéb 

Versenyszámok: 

Szlalom / Tehnika / Ugrás 

5_1_3_04 Vitorlázás 

“...nincs job érzés annál, minthogy ülünk a hajóban és átnézünk a kerekesszéken és látjuk az üres 

dokkot.” – mondja Chris Freeman, C4-5 quadriplegiával. 

Recreational sailing, A vitorlázni tanulók és haladók részére egyaránt kínál lehetséget ahhoz, hogy: 

• javítsuk a rehabilitációt 

• javítsuk az énhatékonyságot és a függetlenséget 

• építsünk hozzáértést és új képességet 

• növeljük nemcsak a sérültek, hanem családtagjaik, barátaik, egészségügyi ellátásban dolgozók 

élettapasztalatát. 

127

IFDS, a Sérült Vitorlázás Nemzetközi Szervezete azért jött létre, hogy a sérültek vitorlázását 

népszersítse szerte a világon: www.ifds.org 

AIMS sailing program: www.aimssailing.org 

Options for sailors with disabilities: www.footeprint.com/sailingweb 

5_1_3_05 Aktivitások 

Végeláthatatlan választásokat rejtenek a vízi aktivitások és játékok. 

Az úszás óriási szabadságot és függetlenséget biztosít azok számára különösen, akiknek mozgása 

korlátozott a szárazföldön. 

Sok úszási segédeszköz létezik, amellyel függetlenséget biztosít és segítséget nyújt. Ezen kívül sokféle 

tárgy segít a mozgás kivitelezésében és a teljesítmény-motiváció létrehozásában. 

5_1_3_06 Búvárkodás 

Még a mély tenger is mindenki számára elérhet. 

A víz mozgási szabadságot teremt mindazoknak, akiknek ez nem adatik meg a szárazföldön. 

A búvárkodást lehet üdülhelyen, tavakban, tengerekben, de még úszómedencében is gyakorolni. A 

vízi világ megnyílik elttünk. 

Létezik búvár bizonyítvány sérültek számára is. 

Visit: 

www.hsascuba.com 

www.ukddg.com 

5_1_4 Tél 

Sílesiklás 

Elször mint rekreációs fizioterápiás módszert alkalmazták háborús veteránok részére. 

A második világháború után amputált lábú német és osztrák katonák döntöttek úgy, hogy nem adják fel 

kedvenc sportjukat. 

1948 

• az els dokumentált sérülteknek rendezett verseny Ausztriában 

• az elstanfolyam, amely sérült sielk számára volt hírdetve. 

Ettl a dátumtól kezdve gyors fejldésen ment keresztül ez a sport, amelyben amputált és látáskárosodott 

sportolók vettek részt. 

• Elször két roved sílécet ersítettek a mankóhoz, így kezddött a mozgássérültek modern 

síje. 

• Síbob (2 síléccel) késbb született, de nagyobb volt a balesetveszély. 

128

• A monsí, vagy ülsí nagy áttörést jelentett, mivel lehetvé tette a súlyos mozgássérült emberek 

sielését is. 

A technológia fontos szerepet játszik a sí fejlesztésében. Vannak speciális rögzítk, amellyekkel az 

ülsí hozzákapcsolható a sífelvonóhoz. 

5_2 Verseny sportok 

5_2_1 A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság 

• IPC 

• Current developments and Issues 

• Members of IPC 

• CP-ISRA 

• IBSA 

• INAS 

• ISMWSF 

• ISOD 

5_2_1_01 IPC 

A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság egy világszerte ismert szervezet, amely sérült sportolók 

számára alakult. 

IPC 

• 1989-ben alapították 

• egyik legnagyobb sportszervezet a világon: 161 tagállama van öt sérülés-specifikus nemzetközi 

sportszövetséggel 

• eserny-szervezetek – minden sportágat és sérülést átölelnek 

• Szervezi, felügyeli és koordinálja a Paralimpiai Játékokat és más versenyeket többszörösen sérült 

egyének számára 

Link: http://www.paralympic.org 

5_2_1_02 Jelenlegi fejlesztések és elemek 

A Nemzetközi Paralimpiai Szövetség (IPC) és a Nemzetközi Olimpiai Szövetség (IOC) közötti 

megegyezés acélból jött létre, hogy partnerkapcsolatot hozzon létre kölcsönös elnyökkel. 

Az IOC/IPC kulcselemei a következk: 

Marketing: • Az IPC nemzetközi jogainak átvitele 

• További marketing lehetség teremtés 

Média: • Médiaszereplés teremtés növelése 

• A szponzori érdekldés felkeltése 

• Az IPC védjegy növelése 

A Játékok fejlesztése:• Egy szervezbizottság 

létrehozása a Paralimpiai és Olimpiai Játokokra 

•“Azonos” szabályok 

Fininszírozás: •A belépdíj eltörlése sportolók számára és 

ingyenes szállás, utazás, ellátás biztosítása 

129

• A Nemzetközi Paralimpiai Szövetségek ellátása 

• Az IPC adminisztráció ellátása 

A sportolók feladatai 

Minden országnak legyen egy képviselje, aki a sportolók érdekeit közvetíti 

Magas elvárásaik legyenek önmagukkal és a Játékokkal szemben 

Motiváltak legyenek a legjobb eredmények elérésére 

A kvalifikációval és a csapatba választás kritériumaival tisztában legyenek 

Nézzenek szembe az akadályokkal és érjenek el az élsportolói szintre 

Élvezzék az egyenl esélyeket a Paralimpiai Játékokon keresztül 

A Paralimpiai Játékok értéke 

Gazdasági elnyök 

Infrastruktúra: Javuló építészeti átalakítások; Javuló szállítási feltéstelek; Javuló megértés a 

lakosság részérl 

Általános hatás: A lakosság hozzáállásának befolyásolása; 

Elvárások a jövben rendezett Játékok iránt: Teremtsen lehetséget; Emelje az elvárásokat; 

Gazdasági elnyök és felhatalmazás; Magasabb teljesítmény és job felszerelés elérése 

Fejldés alapszinten 

További fejldés keletkezik az alapszinten sportolók esetén 

Javít a nemzetek fejldésében és új sportágakat hoz létre, javítja a besorolási folyamatot 

5_2_1_03 Az IPC tagjai 

5_2_1_04 CP-ISRA: Agyi sérültek Nemzetközi Sportja és Rekreációs Szövetsége 

• 1978-ban alapították és alkotmányosították, amelyt Skóciában a Nemzetközi Játékokon 

fogadtak el. 

• Mindazok számára alakult, akik cerebrális sérüléssel vagy ahhoz kapcsolódó neurológiai zavarral 

élnek. 

• Egy világ, ahol agyi károsodottak vagy ahhoz kapcsolódó idegrendszeri zavarral rendelkez 

egyének sportolni tudnak, vagy ahhooz kapcsolódó rekreációs foglalkozáson vehetnek részt. 

Küldetésük, hogy elrelendítse és fejlessze az anyagi ezközeit annak hogy az emberek az egész 

világon sportolhassanak vagy rekreációs tevékenységben vehessenek részt. 

Érdekes tény, hogy a CP-ISRA az egyetle olyan ISOD, amelyik rekreációs szinten is fejleszteni kívánja a 

sportolói lehetségeket. 

http://www.cpisra.org/ 

5_2_1_05 IBSA: Vakok Nemzetközi Sportszövetsége 

• 1981: megalakul Párizsban a Vakok Sportágának Kormányzó Testülete, és ismertté válik 

világszerte. 

• Abból a meggyzdésbl vezérelve, hogy a vak sportolók a küzdtéren képesek legyenek 

bármely általuk felállított cél elérésére. 

• azon fáradozik, hogy elismerést és elfogadtatást kapjanak a vakok számára kialakított sportágak a 

világ minden pontján. 

130

• Speciális hangsúlyt fektet a különböz szakmai specialitásoknak, tréningeknek fejlesztésére abból 

a célból, hogy a sportolók a lehet legtöbbet kihozhassák magukból az alpszinttl az élsportig . 

Link: http://www.ibsa.es/ 

5_2_1_06 INAS-FID: Szellemileg sérültek Nemzetközi Szervezete 

• 1986-ban alapították acélból, hogy sportolási lehetséget biztosítsanak a szellemileg sérült 

egyének számára és nemzetközi mozgalmat hozzanak létre. 

• 86 nemzet tartozik hozzá. 

• vallja, hogy a szellemileg sérült személyeknek is joguk van a sportolásra azon a szinten, 

amelyiken képességeik és szükségleteik megkívánják. 

Filozófiája a normalizáció szerepén alapul: a szellemileg visszamaradott személyek is tagjai a 

szervezetnek és ugyanazon jogokkal, lehetségekkel és feladatokkal rendelkeznek mint mindenki más. 

Nem különlegesek, DE speciális szükségleteik vannak. 

A szellemileg sérült sportolók élsportolói szinten versenyeznek nemcsak azért hogy követni való 

példát mutassanak, hanem azért is, hogy segítsenek lerombolni az elítéletet és tudatlanságot, 

amely a sérült egyének életét keseríti meg. 

Link: http://www.inas-fid.org/ 

5_2_1_07 ISMWSF: Nemzetközi Stoke Mandeville Kerekesszékes Sportszövetség 

TÖRTÉNELEM: 

1945 Az angliai Stoke Mandeville Kórházban Sir Ludwig Guttmann alapította. volt a sportrehabilitáció 

egyesítésének úttörje. 

1948 Stoke Mandeville Kerekesszékes Játékokat rendeztek a gerincvel sérült II. Világháborús 

veteránok részére. 

1952 Holland sportolók csatlakoztak a versenyhez, így létrejött az els nemzetközi torna. 

1960 A Római Olimpiai Játékok helyszínén az Olimpiával párhuzamosan rendeztek versenyt, 

ezért vonult be ez a datum a Paralimpiai Játékok kezdeteként a történelembe. 

Link: http://www.wsw.org.uk/ 

5_2_1_8 ISOD: Sérültek Nemzetközi Sportszervezete 

• 1964: PÁRIZSBAN ALAPÍTOTTÁK AZOKNAK TEREMTVE EZZEL LEHETSÉGET, 

AKIK NEM TUDTAK EGYESÜLNI AZ ISMGF –EL (NEMZETKÖZI STOKE 

MANDEVILLE JÁTÉKOK SZERVEZETE). 

• Az ISOD kezdeti célja az volt, hogy magába foglalja a jöv sérült sportolóit és mint koordináló 

szövetség funkcionáljon. 

• Különféle sportprogram megszervezéséért felels, pl. Les Autres. 

• Aktív fejlesztéseket végez a sport, mint egész elnyeit tekintve. 

Különösen a sérültek sportjának fejlesztésére: 

- elkészít nemzetközi tudnivalókat és általános ajánlatokat a sérültek sportprogramjaihoz 

való csatlakozási lehetségekrl 

- Nemzetközi programokat hírdet tervez és koordinál 

131

5_2_2 Paralimpia 

5_2_2_01 Történelem 

A Paralimpiai Játékok olimpiai típusú megmérettetés, amelyt sérültek számára rendeznek. Mindig az 

Olimpiai Játékok évében és helyszínén kerül megrendezésre 1988 óta (a nyári Játékok) illetve 1992 

óta (a téli Játékok). 

A Paralimpia a világ második legnagyobb sporteseménye. 

A paralimpiai mozgalom relative új, 1948-ban kezddött, Sir Ludwig Guttmann rendezte az els Stoke 

Mandeville Játékokat gerincvel sérült II. Világháborús veteránok részére. Késbb más sérült csoportok 

is saját szervezetet hoztak létre, amelyek számos eseményt és versenyt rendeztek. 

Idvel multi- sérülteknek rendezett versenyek is kialakultak: 

1960 Olympic stílus játékok, amelyet elször Rómában rendeztek, majd késbb Paralimpiai 

Játékokká vált. 

1976 A Torontói Paralimpiai Játékok alatt látás-korlátozott és a Les Autres csoport is részt vett. 

1980 Paralimpiát rendeztek Arnhemben, Hollandiában, ahol amputáltak és agyi sérült sortolók is 

részt vettek. 

1996 Az Atlantában rendezett Paralimpián szellemileg sérült sportolók is részt vettek. 

2000 Sydneyben kötötték a megállapodást, mely szerint a Paralimpia helyszíne mindig az 

Olimpiai Játékok helyszínével egyezik meg. 

Paralimpia ma 

Mára a Paralimpia élsportolói eseménnyé vált hat különböz sérült csoportban. 

• Amputáltak 

• Vakok és látás-károsodottak 

• Agy-károsodottak 

• Paralízises sportolók 

• Les Autres 

• Intellektuálisan sérültek (még vita tárgyát képezik) 

A sportteljesítményekre fektetik a hangsúlyt és nem sérülésük mértékére. 

5_2_2_02 Summer Sports: 

• Archery 

• Athletics 

• Boccia 

• Cycling 

• Equestrian 

• Fencing 

• Goalball 

• Judo 

• Powerlifting 

• Sailing 

• Shooting 

Football (5 a side, and 7 a side) 

• Swimming 

• Table Tennis 

• Wheelchair Basketball 

• Wheelchair Rugby 

• Wheelchair Tennis 

Volleyball 

132

5_2_2_03 Winter sports 

• Alpine Skiing 

• Nordic Skiing 

Ice Sledge Hockey 

Curling 

5_2_3 Speciális Olimpia 


Eunice Kennedy Shriver alapította 1968-ban USA-ban. 

A nemzetközi szervezet a mentálisan retardált egyének számára jött létre, hogy a sportolás és versenyzés 

örömén keresztül ersítse ket: 

• fizikális fittséget hozzon 

• produktív és elismert tagjai legyenek a társadalomnak 

A mentálisan retardált gyerekek és felnttek részére éves felkészülés-verseny ciklust alakít ki: 

• 26 nyári és téli sportágban 

• 1 milliónál több résztvevnek 

• több mint 150 országban 

A SPECIÁLIS OLIMPIAI ESKÜ: 

"Hadd nyerjek. De ha nem tudok nyerni, engedd hogy bátorkodjam megkísérelni." 

Missziója: 

Lehetséget biztosítson a fizikai edzettség feljlesztésére, bátorságot demonstráljon, tapasztalatot nyújtson 

örömben és részvétben, lehetséget adjon, hogy ajándékot, szakértelmet cseréljenek és barátságokat 

kössenek a résztvevk más olimpiai résztvevkkel és más szervezetek tagjaival. 

Milyen elnyökhöz jut a speciális olimpián szerepl? 

• fejldik és javul fizikai állapota és motoros funkciója 

• n az önállósága, javul az énképe 

• mentális, szociális és szellemi érésen megy keresztül 

• élvezi a jutalmazást és barátságokat 

• új képességeket, tehetséget emellett az önkifejezés egyéb lehetségét fedezi fel 

Ki vehet részt? 

• 8 éves vagy idsebb 

• hivatalos szakmai vélemény bizonyítja a következket: 

- mentális retardáció, kognitív késés, amely a mérési protokoll szerint bizonyított 

- szignifikáns tanulási és hangtani problémák, amelyek kognitív késésnek 

köszönhetk 

http://www.specialolympics.org 

5_2_3_02 Sportágak 

• Alpesi sí, sífutás 

• Vízisport 

• sí-gimnasztika 

• eremelés 

133

• Atlétika 

• Tollaslabda 

• Boccia 

• Kosárlabda 

• Bowling 

• Lovaglás 

• Mkorcsolya 

• Földhoki 

• Labdarúgás 

• roller-sí 

• Softball 

• Asztalitenisz 

• csapat kézilabda 

• Tenisz 

• Röplabda 

• Hótalpazás 

• Gyorskorcsolya 

5_2_4 Siketek Olimpiája 


Az els hivatalos nemzetközi atlétikai versenyt siketek számára 1924-ben rendezték. 

Ezen versenyeknek három hivatalos nevük volt: 

1. Nemzetközi Játékok Siketeknek, 1924-1965 (aka. Nemzetközi Csenjátékok) 

2. Világjátékok Siketeknek, 1966-1999 (aka. Csend Világjátékok) 

3. Deaflympia, 2000 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mindeddig elutasította a siketek esetén az olimpiai elnevezést. 

A Deaflimpiai Játékok négyévenként kerül megrendezésre. 

A Nyári és Téli Játékok kétévente váltják egymást. 

A Deflimpiai Játékok nem nemzetek között zajlik, mivel nincs nemzeti osztályozás az eredmények 

tekintetében. 

Online at: 

http://www.deaflympics.com 

http://www.ciss.org 

Ki jelentkezhet? 

A Deflimpián korlátozott létszámban részt vehetnek mindazok, akik: 

• siketek, amely legalább 55dB halláscsökkenést jelent 

• a CISS- tagállamok egyikének állampolgára 

• nem használ hallási segédeszközt vagy kürt-implantátumot egy versenyen sem 

A Deflimpiai céljai a következk: 

• fizikális és mentális jóllét javítása 

• az élsportban való részvételben lehetséget teremt 

• négyévenként összehozza a világ sportolóit 

• hírdeti a CISS szabályokat világszerte, ezáltal ersíti a globális jóakaratot a siketek társadalmában. 

5_2_4_02 Sportágak 

• Atlétika 

• Tollaslabda 

• Kosárlabda 

• Lövészet 

• Úszás 

• Asztalitenisz 

134

• Bowling 

• Kerékpár 

• Labdarúgás 

• Kézilabda 

• Tájékozódás 

• Tenisz 

• Röplabda 

• Vízilabda 

• Birkózás 

• Sielés (lesiklás) 

• Sífutás 

• Snowboard 

• Jéghoki 

135

Fejezet 6: Osztályozás 

6_1 általános törvények 

6_1_1 Mozgásfunkció 

A mozgásfunkciós rendszerek az egyéni versenyzket különböz versenykategóriákba sorolják az egyén 

funkcionális képességeinek szintje szerint. 

Pl. Azon ellenfelekkel versenyeznek, akiknek mozgásfunkciós képességei hasonló szinten 

vannak. 

A legelterjedtebb besorolási rendszert a sportoló mozgásfunkciós képességei szerint alkotják meg. 

Pl. A test bizonyos részeinek mozgásterjedelme, izommunka hatékonysága és koordinációja. 

Az egyes rokkantsági csoportokon belül mozgásfunkciós osztályok különíthetk el, amelyek az egyén 

mozgáskorlátozottságának természetét veszik figyelembe. 

Sport Specifikus (Funkcionális) Osztályozó Rendszer: 

• Az alapgyakorlatok bemutatásának funkcionális képességén alapul . 

• A funkcionális képesség független a szakértelemtl és a sportoló edzésétl. 

• Számos osztály sportágakon belül a sportspecifikus követelményeknek és a sportoló lehetséges 

funkcionális képességének megfelelen van meghatározva. 

Pl. az úszásban a funkcionális klasszifikációs rendszert használják 

A sport-specifikus rendszerek funkcionális természetek, mert a sportmozgások bemutatásának 

képességére fókuszálnak. Azonban a klasszifikációs rendszernek funkcionálisnak kell lennie abban 

az esetben ha nem sportág szerinti a beosztás. 

A terminus “Funkcionális Osztályozás” a következket foglalja magába: 

• orvosi vizsgálatot, amely megállapítja, hogy a sportoló rendelkezik-e minimális rokkantsággal 

vagy annak sportági kritériumaival. 

• a sportoló megfigyelését aktivitás közben 

A besorolást szakképzett, tapasztalattal rendelkez orvosok végzik. 

A besorolási rendszereket általánosságban a mozgássérült sport használja, amelyeket egy vagy annál 

több szempont szerint alakítanak ki az alábbiak közül: 

• a sportoló mozgás-korlátozottságának súlyossága és természete 

• a sportoló mozgásfunkcióinak képessége a sportmozgások kivitelezéséhez 

• a sportoló teljesítménye elz versenyeken 

6_1_2 Orvosi rendszerezés 

Az orvosi besoroláson belül, a sportoló azon sportolóval versenyez, akinek ugyanolyan szint 

mozgáskorlátozottsága van. 

Az orvosi elnevezés rávilágít arra a rendszerre, amely anatómiai és élettani különbségeket vesz 

figyelembe. 

Pl. Az atlétika az orvosi besorolási rendszert használja. 

136

A rokkantság-specifikus rendszer legfbb kritikája az, hogy ugyanaz az egy klasszifikációs rendszer 

nem mködik egyformán jól minden sportágban. 

• A mérhet változóknak nem egyforma a sportteljesítményre kifejtett hatása. 

• Túl sok osztály eredményez, amely befolyásolja a verseny vezetését és attraktivitását. (érmek 

áradata indul meg a túl sok kategória miatt egy sportágon belül). 

Történetileg, orvos és rehabilitációs specialista foglalkozott elször azzal, hogy sportolási lehetséget 

biztosítson mozgássérültek részére és arra buzdította ket, hogy kezdjenek el sportolni. 

Jóllehet azáltal, hogy az orvosi diagnosis a figyelem elterébe került, ahhoz vezetett, hogy 

megszaporodtak a besorolások, különösen a mozgássérült egyéni versenysportokban. A besorolás orvosi 

megközelítése nem teszi lehetvé, hogy különféle mozgáskorlátozottságot és funkcionális 

különbségeket összekombináljon. 

Az anatómiai alapú besorolási rendszer alapján, a fizikailag sérültek az alábbiak szerint vannak 

osztályozva: 

• Nyolc osztály a gerincvel sérült kerekesszékes egyéni sportolók esetén. 

• Kilenc osztály a láb-amputált egyéni kerekesszékes vagy álló egyéni sportolók részére. 

• Hat osztály az ortopédiai mozgáskorlátozottságban szenved egyéni versenyzk esetén, akik “A 

többiek” elnevezés alá esnek ás kerekesszékben vagy állva versenyeznek. 

• Három osztály a látáskorlátozott egyéni versenyzk részére. 

Jelenleg csak a látáskorlátozott csoport használja az orvosi –alapú vizsgálatot a versenycsoport 

eldöntésére. 

Látáskorlátozott (vak): 

• látásvizsgálat alapján van osztályozva – a sportoló teljesen vak 

• három kategória különíthet el: 

• B1: kevesebb, mint 3/200 Snellen pontban (vakság) 

• B2: 3/200 -tól 10/200-ig Snellen pontban 

• B3: valódi vakság 20/200 a Snellen pontban 

6_2 Sportok 

6_2_1 Atlétika 

Osztályozás 

Hat f kategória különíthet el az orvosi besorolás alapján. 

• Cerebralis palsia • Kerekesszék 

• Amputált végtag • Látáskorlátozott 

• Siketség • Tanult mozgáskorlátozottság 

Ezen kategóriákon belül szubkategóriák különíthetk el, amelyeket osztályoknak neveznek. 

T= Track versenyek 

F= Field versenyek 

A szám jelzi a mozgáskorlátozottság kiterjedését; minél alacsonyabb a szám, annál kiterjedtebb a 

korlátozottság. 

137

CEREBRAL PALSY CLASSES 

F32 

Limitált mozgáskontroll 

T33/F33 Teljes felstest er a fels végtagokon, a kerekesszék hajtása akadálymentes, 

mindkét kar és láb vagy ugyanazon kar és láb érintettsége. 

T34/F34 Jó funkcionális er a comb vagy a törzs minimális mozgáskorlátozottságával vagy 

kontroll problémával, a lábak érintettségével. 

T35/F35 Segédeszköz használata megengedett, enyhe egyensúlyvesztés, amely az egyik alsó 

lábszárra vagy mindkét lábra és egy karra lokalizálódik. 

T36/F36 Sétál és fut segédeszköz nélkül, egyensúly-, és motoros kontroll problémái vannak. 

T37/F37 Jó funkcionális képességek a test domináns oldalán, amely az azonos oldali kart és 

lábat érinti. 

T38/F38 Minimális érintettség jelentkezhet az alsó végtagokon, az azonos oldali karon és 

lábon, egy láb egyensúlyzavara figyelhet meg. 

AMPUTEE CLASSES 

A besorolás annak függvénye, hogy melyik testrész kerül amputálásra és milyen fokban. 

T42 Egyik térd felett, alsó és fels végtag amputáció, minimum korlátozottság mellett. 

T43 Mindkét térd alatt, alsó és fels végtag amputáció, a dobókéz normális mködése mellett. 

T44 Mindkét térd alatt, alsó és fels végtag amputáció, közepesen csökkent funkcióval az egyik 

vagy mindkét végtagon. 

T45 Mindkét könyök felett, mindkét könyök alatt. 

T46 Egyik könyök felett, egyik könyök alatti fels végtag amputáció, a dobókar normális 

funkciója. 

F42 

F43 

F44 

F45 

F46 

Egyik könyök felett, alsó és fels végtag-amputáció, a dodókar funkciója normális. 

Mindkét könyök felett vagy alsó és fels végtag amputáció. 

Egyik könyök felett, alsó és fels végtag amputáció, a dobókéz normál funkciója. 

Mindkét könyök felett, mindkét könyök alatt. 

Az egyik könyök felett, vagy könyök alatt, fels végtagi funkcióval a dobókarban. 

TÖRPENÖVÉS 

T40/F40 

WHEELCHAIR CLASSES 

A képességek mértékétl függen 

T51 Tenyerét használja a kerekesszék tolásához, lehetséges vállgyengeség mellett. 

T52 A tolóer a könyök nyújtásából származik. 

T53 Normális fels végtag mködés, a törsz nem aktív. 

T54 Fejldésben elmaradott törzsmozgás, törzshasználat az irányításhoz, dupla térd alatti 

amputáció. 

F51 Nincs mozgás a nem dobó karban, lehetséges vállgyengeség. 

F52 Nehézségek a fogásban a nem dobó karon. 

F53 A nem dobó kar közel teljes fogási képessége. 

F54 Nincs egyensúly ülés közben. 

F55 Jó-közepes ülési képesség. 

F56 Jó egyensúlyozás a hátra-elre mozgásnál, jó törzsfordítás. 

F57 Jó mozgások elre-hátra, általában egy oldalra (oldalról oldalra mozgások). 

F58 Standard izomer minden végtagon, amely nem lépi túl a 70 pontot. 

138

BLIND 

T11/F11 

T12/F12 

T13/F13 

Teljesen vak. 

Látáskorlátozott. 

Kismérték látáscsökkenés. 

TANULT ROKKANTSÁG 

Az atlétikai szövetség még nem döntött a helyénvalóságáról. 

6_2_2 Kosárlabda 

A funkcionális besorolás egyik világosan követhet példája a kerekesszékes kosárlabda. 

A kerekesszékes kosárlabda szervezi a funkcionális, sport-specifikus besorolási rendszer fejlesztésének 

vezet egyéniségei voltak. 

Ez a rendszer képessé teszi a mozgássérülteket a kerekesszékes kosárlabda meccseken való 

részvételre. 

A jelen játékos osztályozási rendszer kerekesszékes kosárlabdában 1982-ben, Dr. Horst Strohkendl által 

született. Célja az volt, hogy 

• csökkentse az orvosi stigmát, amely az osztályozáshoz kapcsolódik, ezáltal a növeli a 

kerekesszékes kosárlabdázó kompetenciáját a mozgásban, 

• értelmezze és alkalmazhatóvá tegye a sportágat, 

• biztosítson egyenl játéklehetséget minden résztvevnek függetlenül a rokkantság súlyossági 

fokától. 

A funkcionális besorolás azonosítja a játékos akcióképességét és szakértelmi erejét és figyelembe veszi a 

kerekesszék által kínált edzhetségi tartományt és teljesítményt. 

A kerekesszékes játékos aktuális besorolása a sportoló mérkzés és edzés alatti teljesítményétl függ, 

amelyet osztályozó szakemberek végeznek. 

A kerekesszékes kosárlabdázók öt osztályba sorolhatók (1, 2, 3, 4, 4.5). 

A legtöbb sportoló besorolható ezen öt osztályba, jóllehet vannak kivételek és határesetek ahol a 

körülmények fél ponttal enyhítik a klasszifikáció használatát. Ezért a sportolók a következ osztályokba 

sorolhatók: 1, 1.5, 2, 2.5, 3, 3.5, 4, 4.5. 

Az öt játékos pontértékét összeadják. A kapott pontérték nem érheti el a 14 pontot bármely nemzetközi 

verseny adott idényében. 

6_2_3 Északi Sí 

Az Északi sít az 1984-ben rendezett Paralimpián mutatták be a szánkóhasználatával. 

Az ül –sí-szánt fokozatosan fejlesztették ki, majd 1994-re a Játékok idejére véglegesítették, és rendeztek 

belle versenyt. 

A besorolási pontrendszer finomítása 

Másik fontos fejldés az új %-os rendszer bemutatásában volt, amely lehetvé tette, hogy olyan sportolók 

is mérkzzenek egymással, akiknek képességeik eltér szinten voltak. 

139

Hagyomány szerint a paralimpikonok csak az azonos osztályaba tartozókkal versenyeztek. Ezt az új 

rendszert elször az USA-ban fejlesztették ki és használták elször, amely új %-os rendszerhez vezetett, a 

SUPERCUP – format –hoz, ahogy eredetileg nevezték. 

A %-os besorolást elször 1998-ban Naganoban, a Paralimpiai Játékokon használták. 

A KLASSZIFIKÁCIÓS RENDSZER 

Kategóriák: 

Ül-sí álló látáskorlátozott 

A kategóriák mindegyike egyéni osztályokra tagolódik, amelyek a funkcionális képességek szerint 

különítik el a sportolókat. 

Akkor lehet egy osztályból választani a versenyzket, ha legalább 4 résztvev versenyez 4 

különböz országból. Ha a feltétel nem valósul meg, akkor más osztályokkal kombinálják. 

A biatlonnak és a hosszú távú versenyeknek 3 kategória-rendszere van. A roved-, és középtávú 

versenyeknél az egyéni klasszifikációs rendszer szerint történik a besorolás. 

1. Standing: A legtöbb versenyznek végtaghiánya van, térd alatti, vagy feletti végtagamputáció, 

illetve könyök feletti vagy alatti végtagamputáció. Ez a kategória hat individuális osztállyal 

jellemezhet: 

LW2, LW3, LW4, LW5/7, LW6/8 and LW9. 

2. Sit-ski: A versenyzk szánkón ülnek, amely egy speciálisan kialakított szék, melyhez egy pár 

sílécet kapcsolnak. A versenyzk két rúddal hajtják magukat elre. Ebbe a kategóriába az also 

végtagi mozgáskorlátozottság tartozik. A versenyzk három egyéni osztályba sorolhatók: 

LW10, LW11 és LW12. 

3. Visually Impaired: Minden Nord sí versenyen kísér segíti a sportolókat. A kísér közvetlenül a 

versenyz eltt megy és irányítja beszéddel vagy radio segítségével az összes pályaváltozásról, 

beleértve a sarkokat, emelkedket, lejtket. Ez a kategória három egyéni osztállyal jellemezhet: 

B1, B2, and B3. 

A biatlon versenyeken egy akusztikus rendszer irányítja a látáskorlátozott sportolót a cél felé. Minden 

versenyen a kísért is éremmel jutalmazzák. 

140

OSZTÁLYOK 

B1: A fényérzékelés teljes hiányától a fényérzékelésig terjed. Képtelen a kéz alakját felismerni 

függetlenül a távolságtól és iránytól. 

B2: A kéz alakjának felismer-képességétl a 2/60 –as látásélességig és/vagy a vizuális mez 

kisebb, mint 5 fok. 

B3: A 2/60 –as vagy afeletti látásélességtl a 6/60 -asig és/vagy 5-20 fokos vizuális mezig. 

LW2: Súlyos fokú mozgáskorlátozottság az egyik also végtagban, 2 sível és bottal versenyzés. 

LW3: Mindkét alsó végtag mozgáskorlátozottsága, 2 sível és bottal versenyzés. 

LW4: Mindkét alsó végtag mozgáskorlátozottsága, 2 sível és bottal versenyzés. 

LW5/7: Mindkét fels végtag mozgáskorlátozottsága, 2 sível versenyzés. A rokkantság olyan 

mérték, hogy a bot használata lehetetlen. 

LW6/8: Egyik fels végtag mozgáskorlátozottsága, 2 sível, egy bottal versenyzés. A rokkantság 

olyan mérték, hogy csak egy botot tud használni. 

LW9: Fels-, és alsóvégtagi mozgáskorlátozottság kombinációja, a felszerelés választható a 

versenyz által. 

LW10: Alsóvégtagi mozgáskorlátozottság, nincs funkcionális ül-egyensúly. 

LW11: Alsóvégtagi mozgáskorlátozottság, gyenge ülegyensúly. 

LW12: Alsóvégtagi mozgáskorlátozottság, jó ülegyensúly. 

A SZÁZALÉKOS RENDSZER 

Szabályozott idformula, amely a versenyz helyezésének és teljesítményének meghatározására 

vállalkozik: a százalékot úgy kapjuk, hogy az egyén legfbb mozgáskorlátozottságának osztályát 

megszorozzuk az aktuális versenyidvel. 

6_2_4 Úszás 

Az úszás az 1960-as els Római Paralimpiai Játékok óta része az olimpiai programnak nk és 

férfiak számára egyaránt. 

A funkcionális klasszifikációs rendszerrel elérhet az egyenl és hiteles versenyzés. 

A rendszer arra törekszik, hogy összekapcsolja a mozgáskorlátozottság fokát a potenciális 

úszóteljesítménnyel. 

Az úszás az egyetlen sportág, amely funkcionális rendszert használ az amputáció ténye, agyi károsodás 

(koordináció, mozgáskorlátozottság), gerincvel sérülés, végtaggyengeség vagy paralízis bármely 

végtagkombinációban, és egyéb korlátozottság figyelembe vétele mellett . 

A besoroló csapat következkbl áll: 

• 1 orvosból 

• 1 technikai szakemberbl 

A szárazföldi és vízi teszt, valamint a verseny alatti megfigyelés alkotja a besorolási folyamatot. A 

versenyzknek részt kell venni mindenben és kooperálni kell a tesztelés minden fázisában, ahhoz hogy a 

besorolás megtörténhessen. 

A besorolási folyamat “pad-tesztet” tartalmaz, amely az izomfunkció, koordináció, 

mozgásterjedelem és/vagy a végtaghosszúság kerül elbírálás alá a sportoló rokkantságának 

természetét figyelembe véve. 

A besorolás alatt elbírálás alá kerül a rajtolás, mellúszás és fordulás kivitelezése. 

141

A szárazföldi “pad-teszten” kapott pontszám segíti a bírálót a szint megítélésében, az úszásteszt a végs 

döntést hivatott megkönnyíteni. 

Az osztályozók és technikai tanácsadók csapatban dolgoznak annak érdekében, hogy a verseny zavartalan 

legyen . 

http://www.ipcswimming.org/mainframe.htm 

ÚSZÓK LOCO-MOTOR KORLÁTOZÁSSAL 

[amputáltak, agykárosodottak, les autres, gerincvel sérültek és gyermekbénulásban szenvedk] 

Gyorsban, hátúszásban és pillangóban versenyeznek, S1 jelenti a legsúlyosabb, S10 a leggyengébb fokú 

mozgáskorlátozottságot . 

Mellúszásban ezek a sportolók SB1 -tl SB9 –ig terjed osztályokban versenyeznek. 

Medley úszók SM1 -tl SM10 –ig versenyeznek 

A látáskorlátozott sportolók az S11- ben versenyeznek abban az esetben, ha a sportoló egyáltalán 

nem lát, S13-ig terjed a súlyossági fokozat, amely enyhe látáscsökkenést jelöl. 

Csökkent értelmi képességek az S14 osztályban úsznak. (Jelenleg az INAS-FID sportolók az IPC 

felfüggesztése alatt állnak.) 

142

8. fejezet 

8_1_1_01.rtf 

Mindennapi életvezetés 

Sok fogyatékos ember képes az önálló életvezetésre, és csak nagyon kevés segítségre van szüksége a 

mindennapos feladatok ellátásához. Másoknak állandó szükségük van például kerekesszék, vakvezet 

kutya avagy mvégtag használatára. 

A SPECIALIZÁLT ESZKÖZÖK TERÜLETÉN TAPASZTALT FEJLDÉS NAGYBAN 

SEGÍTETT A FOGYATÉKOS EMBEREKNEK FÜGGETLENSÉGÜK ELÉRÉSÉBEN, A 

SZOCIÁLIS KORLÁTOK LEBONTÁSÁBAN. A REKREÁCIÓS ÉS SZABADIDS 

TEVÉKENYSÉGEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL ALAPVET AZ ÜL ÉLETMÓD KÁROS 

KÖVETKEZMÉNYEINEK FELSZÁMOLÁSÁBAN A JÓ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 

MEGRZÉSÉBEN. SAJNÁLATOS MÓDON MANAPSÁG MÉG MINDIG JELEN VANNAK A 

FOGYATÉKOSOK MINDENNAPJAIBAN NEHÉZSÉGET OKOZÓ TÉNYEZK, ÚGYMINT: 

MEGFELEL KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK, FELVONÓK VAGY BEJÁRATOK. 

Ezek módosítására, átalakítására van szükség a minségi környezet kialakításához. Az átalakítás maga 

nemcsak az épületek és a közlekedés változtatására kell vonatkozzon, hanem a szociális interakciókra is, 

úgy, hogy a fogyatékos és sérült emberek méltósággal és tisztelettel legyenek kezelve. Amennyiben egy 

fogyatékos és/vagy sérüIt személy lehetséget keres új kihívások, fittsége megteremtése, versenyszer 

tevékenyég végzése vagy relaxáció, szociális interakció formájában, lényeges, hogy ne csak maguk a 

tevékenységek színterei, hanem maguk a tevékenységek is hozzáférhetek legyenek. 

8_1_2_00.rtf 

Sport 

8_1_2_01.rtf 

• Sportági technikák és felszerelés 

• Kézi meghajtású kerékpár 

• Petra kerékpár 

• Vitorlázás 

Sportági technikák és felszerelés 

Noha a sporttevékenységek egyre szélesebb köre elérhet vagy hozzáférhet a megváltozott igényekkel 

élk számára, a teljes hozzáférhetséget akadályozó körülmények néhol még mindig fenn állnak. A 

hozzáférhetséget az egyes sportágak végzéséhez szükséges, átalakított felszerelések könnyítik meg. 

Például: 

Speciális felszerelések, mint például a támasztékkal használt mono-sík, és a beülk, tették hozzáférhetvé 

a téli sportokat. 

A sportági technika és felszerelés az alábbiak szerint változik: 

A sportág jellege 

A fogyatékosság és/vagy sérülés típusa és mértéke 

Az egyén képzettségi és edzettségi foka 

143

Egyéni igények 

A megfelel sportfelszerelések rendelkezésre állása különösen fontos a jöv versenyzi számára. Ez lehet 

mvégtag,, versenyzésre alkalmas kerekesszék, különböz kerékpárok, vagy átalakított íjász felszerelés, 

az eszközöket az egyes versenyz igényeihez kell igazítani. Az eszközöket akár házilag, akár speciális 

laboratóriumok segítségével lehet átalakítani. 

A legfontosabb, hogy teljes mértékben illeszkedjék a versenyzhöz, aki biztonságosan tudja használni azt. 

Az eszközök átalakítása terjedhet a teljesen egyszertl (a markolat szélességének, hosszúságának, vagy 

anyagának megváltoztatása) a bonyolultig (mvégtag vagy kerekesszék tervezése) is. 

8_1_2_02.rtf 

Kézi meghajtású kerékpár 

Kézi meghajtású kerékpár használatával azok számára is elérhetvé válik a kerékpársport, akik csak 

korlátozott mértékben tudják használni alsó végtagjaikat. 

A kézi meghajtású kerékpárokat három kerékkel szerelik szemben a megszokott kétkerek kialakítással, 

így a használóiknak csak a fels testüket kell igénybe venniük a meghajtásához, és az egyidej 

kormányzáshoz, miközben az egyensúlyozásra nem kell különösebb gondot fordítaniuk. 

Manapság világszerte mind többen élvezik ennek a sporttevékenységnek a szépségeit a paralimpikonoktól 

kezdve azokig, akik csak szabadidsportként zik. 

8_1_2_03.rtf 

Petra kerékpár 

A Petra kerékpár a háromkerek kerékpár módosított változata, speciálisan a gyors elrehaladás 

biztosítása érdekében. A Petra különleges kormányszerkezetének és kerékméreteinek köszönheten 

nagyon könnyedén halad és megtartja az irányt függetlenül attól, hogy homokos, kavicsos vagy füves 

talajról van szó. A könny és stabil haladás még a súlyosan sérült emberek számára is biztosítja a mozgás 

lehetségét. 

Függetlenül attól, hogy hol használják a Petrát, megszünteti az edzés, a tanulás és a játék között létez 

falakat. Egyidejleg jelenthet közlekedési eszközt, terápiás vagy oktató eszközt, sport és a szabadid 

eltöltésére szolgáló eszközt. Noha a mozgásmintája nem minden esetben egyezik meg a normális 

járáséval, avagy futáséval, az általános mozgásélmény és az ez által megszerzett fittség a sportoló egyén 

javát szolgálja. 

8_1_2_04.rtf 

Vitorlázás 

A technikai fejldés legújabb eredményei és az innovatív tervezés segítségével lehetség nyílik a 

fogyatékosságok széles körével rendelkez vitorlázók számára – beleértve a quadriplégiát és a 

paraplégiát, a vakságot, az izom dystrophyát, a sclerosis multiplexet, az amputációt, survivors of stroke, 

rák, a központi idegrendszer sérülését és az agyvérzést, a poliót, stb. – hogy bármely méret vitorlás hajó 

legénységének aktív tagjai lehessenek. 

Fogyatékos vitorlázók számára újonnan tervezett és konstruált eszközök: 

144

• 6-Way Power kormányos ülés ergonómikus és biztos ülést nyújt minden kormányosnak, épeknek 

és fogyatékkal rendelkezknek egyaránt. 

Súlyos fogyatékossággal-sérüléssel rendelkezk – mint pl. quadriplégek – az ülés beállítható az 

automatikus “level-seating” üzemmódba. Ekkor az ülés automatikusan beállítja önmagát 

függleges állásba, ezzel is megtartva a kormányos függleges ülhelyzetét, a hajó dlésszögétl 

függetlenül. 

• Whitlock “Cobra” kormányszerkezet könny és érzékeny kormányzást biztosít nagy kormánylapát 

esetén 

• Hordozható legénységi ülés funkcionális ülést biztosít minden, egyensúlyozási képességében 

érintett hajózónak, miközben a reá háruló feladatokat elláthatják a fedélzeten 

• Személyi lift a hajókabin tengerviszonyoktól független elérhetségét biztosítja a hajózók számára 

Link: 

http://www.martin16.com 

http://www.aimssailing.org 

8_1_3_00.rtf 

Kerekesszékek 

A technológiai fejldés nagymértékben növelte a versenypályán és az azon kívül elérhet teljesítményt. A 

kerékpározásban folytatott kutatások eredményei amelyeket a kerekesszékek területén alkalmaztak 

drámai változásokat hoztak. Mindezek eredménye képen különböz kerékméretek és meghajtó keretek, 

állítható felület és dlésszög ülések jelentek meg. 

A kerekesszékek gazdaságos mozgatásával kapcsolatos vizsgálatokat folytattak in terms of rim átmér, 

“csapásszám”, ülésmagasság, sportági technika, sebesség, a sérülés mértéke, és versenyszám (sprint vs. 

távolsági). Az eredmények az egyes – fent említett - változók közötti interakciók és az “emberi tényez” 

függvényében variálnak. 

A kerekesszékek tömegének csökkenésével, továbbá az ülésmagasság, a kerék dlésszöge, a meghajtó 

keret méretek egyéni beállításának lehetségével, a teljesítmények nagy mértékben megnttek az elmúlt 

években. A kerekesszék hajtássebessége bizonyítottan inkább a gyors csapásszámmal mint a nagy 

csapáshosszal van összefüggésben. 

A sport kerekesszékek könnyebb anyagokból készülnek miközben az áramvonalasság és a 

gördülképesség is eltérbe kerülnek. A verseny-kerekesszék mérete, súlya és magassága általában a 

használójához van igazítva. Az ülés konfigurációja az adott testhez van alakítva. Szivacsos felületek, 

párnák segítenek a felfekvések elkerülésében. Napjaink versenyzi a sportáguknak megfelelen 

specializált kerekesszékeket használnak; néhány motorral hajtott, néhány utcai versenyekre lett kialakítva, 

és néhány az egyes tevékenységek igényei szerint lett átalakítva, mint a kerekesszékes kosárlabda, a quad 

rugby, vagy a tenisz. 

8_1_4_01.rtf 

Speciális segédeszközök 

145

Mvégtagok 

A speciális felszerelések, mint a mkar vagy a mláb, nemcsak a dizájn és a funkcionalitás területén, 

hanem a tömeget és az esztétikumot tekintve is óriásit fejldtek. 

Az rtechnológia megjelent a sportpályákon. A különböz mvégtagok könnyebbek, ersebbek és 

hajlékonyabbak lettek. Gyakran titán ötvözetbl készülnek, melyet repülgépek építésénél használnak, 

vagy üvegszál és fém kombináció alkotja ket. A versenyzk igényei szerint jól illeszked, és az épek 

eredményeit megközelít teljesítményre képes mvégtagokat gyártanak. Olyan anyagok, mint a szilikon 

és uretán, megnövelték a végtagok és a mvégtagok közötti illeszkedés kényelmét. Ezek az anyagok 

csökkentik az ütközési erhatásokat és a súrlódást, megnövelik a komfort érzést és a rugalmas 

kapcsolatot. A technikai fejldés ellenére továbbra is problémát jelentenek a futók számára az üvegszálas 

mlábakban kialakuló törések, valamint a rosszul illeszked mvégtagok okozta lágy szövet sérülések. 

8_1_4_02.rtf 


Speciális eszközök a rehabilitációban: Lokomotoros terápia 

A futószalagon végzett terápia, avagy lokomotoros terápia, amely lehetvé teszi a tehermentesítést is, új 

perspektívákat nyit a járás rehabilitálásában. A Locomat nev új eszközt, mint automatikus járássegít 

berendezést alkották meg. A futószalagon önálló járásra képtelen páciensek lábmozgását segíti el. A 

Locomat elektromos meghajtású othotikus segédeszköz, amely csíprészbl és két lábból áll. Mindegyik 

orthotikus láb külön csíp és térd meghajtással rendelkezik. Továbbá, köszönheten az eszköz 

automatikus mködésének, a terapeuták megszabadulhatnak a komoly fizikai megterheléstl, valamint 

egyidejleg lehetségük nyílik több páciens kezelésére is. 

Link: 

http://www.hocoma.ch 

8_1_4_03.rtf 


Speciális segédeszközök a felmérésben 

Zebris járáselemz rendszer 

A Win Gait rendszer különböz mérési lehetségeket biztosít a járáselemzésben: az egyoldali alsó végtag 

vizsgálattól a kétoldali teljes test vizsgálatig 

A járáselemzést elvégezhetjük futószalagon vagy a padlón. Az adatrögzítési távolság nagymértékben 

megnövelhet megfelel telemetries rendszerrel 

Egyidej EMG és nyomásviszonyokra vonatkozó adatrögzítés is elvégezhet nyomásérzékel betétek és 

platform segítségével 

8_2_1_01.rtf 

Közlekedés 

146

Tömegközlekedés 

Tömegközlekedést a lakosság sokszín igényeihez kell alakítani (hozzáférhet), ki kell elégíteni a 

közlekedési igényeket (hatékony), a környezethez kell illeszteni (környezetbarát) és hosszú távon 

mködképesnek kell lennie. 

A közlekedés akadályozottsága az egyik legnagyobb gondja a fogyatékossággal él embereknek. Az 

akadálymentesített közlekedési rendszerek tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a megtenni kívánt 

intézkedések függnek a környezeti lehetségektl, valamint a közlekedési eszközöktl is (busz, vonat, 

metró, stb.). 

A tömegközlekedési eszközök esetében: 

• a felszállást mindenki számára tegyék lehetvé; 

• alacsony padlószintje vagy rámpa biztosítsa a jármre való fel- és az arról történ leszállást, 

függetlenül a fizikai képességek szintjétl; 

• rendelkezzenek különleges igényekkel rendelkez utasok számára fenntartott helyekkel; 

• legyenek felszerelve integrált audiovizuális rendszerrel amely automatikusan biztosít az utasok 

számára információt; 

• amennyiben a járm rendelkezik mellékhelyiséggel (pl. vonat), a lehet legtágasabb kialakítás 

és csúszóajtók felszerelése kívánatos. 

8_2_1_02.rtf 

Közlekedés 

Épített környezet tervezése 

A tömegközlekedés állomásainak és megállóhelyeinek is mindenki számára hozzáférheteknek kell 

lenniük. Ezeket: 

• utcaszinti bejáratokkal, vagy kis lejtés rámpákkal; 

• akadálymentesített liftekkel; 

• audiovizuális információs táblákkal - menetrendek, útirányok és megállóhely számok - ; 

• mindenki számára biztonságos felszállást biztosító – a jármvek és a járdaszegély között kis 

távolságot tartó - beállókkal; 

• a jegykiadó automatákat megfelel magasságban elhelyezett gombokkal, hangos, írott és 

Braille információkkal 

kell ellátni. 

A parkolókban elegend helyet kell kialakítani a megváltozott igényekkel élk számára. Amennyiben a 

parkolóhelyek épületen belül helyezkednek el, úgy a talajszinti helyeket ezen személyek számára kell 

fenntartani. 

A gyalogos közlekedés tereit kis lejtés rámpákkal kell kialakítani a megközelíthetség érdekében. 

A közlekedési lámpákat a látássérültek biztonsága érdekében hangjelzvel kell felszerelni. 

8_2_2_01.rtf 

147

Sportlétesítmények 

Sportlétesítmények építésének általános követelményei 

A sportlétesítményeknek hozzáférheteknek kell lenniük, függetlenül attól, hogy új építések, vagy 

átalakítottak. A létesítményekben a fbejáratnak, az öltözknek és a termeknek egy szinten kellene 

elhelyezkedniük. Az épületeken belüli akadálymentesítésnek megvannak az általános szabályai. Ezek 

között említhetjük: 

Bejárati ajtók: könnyen nyithatónak kell lenniük, lehetség szerint automata ajtókat kell felszerelni. 

Recepciós pult: mind az álló, mind pedig a kerekesszéket használó vendégek igényeit ki kell elégítenie. A 

kerekesszéket használók számára az ideális pultmagasság 750-800 mm. 

Liftek: a megszokottnál nagyobb bels mérettel kell rendelkezniük, valamint a kapcsoló gombokat mind a 

kerekesszéket használók, mind pedig az álló helyzetben utazó vakok számára megfelelen kell kialakítani 

és elhelyezni 

Lépcsk: egyenes kialakításúaknak és megfelelen elüt szín szegélynek kell lenniük 

Folyosók: minden veszélyt és akadályt jelent tényeztl mentesen kell kialakítani úgy, hogy kell 

távolság álljon rendelkezésre a kerekesszékkel és egyéb segédeszközökkel közlekedk számára . A 

falakon kapaszkodókat kell elhelyezni a nehezen mozgók, vagy egyensúlyozási problémákkal küzdk 

részére. 

WC: a közös terekben és az öltözkben a WC-knek mindig hozzáférheteknek kell lenniük. Megfelel 

helyet kell biztosítani a kerekesszékkel történ mozgáshoz, hogy az ülkét elölrl vagy oldalról igénybe 

lehessen venni. Az ülke mindkét oldalán felhajtható kapaszkodóknak kell lenniük. 

Öltözk: tágas bels terekkel kell kialakítani. Felülést segít kapaszkodókat kell szerelni a falakra 

különböz magasságokban. A zárható tárolószekrényeket szintén különböz magasságokban kell 

elhelyezni. 

8_2_2_02.rtf 

Sportlétesítmények 

Speciális átalakítások 

Úszómedence: alacsony lépcskkel és korlátokkal kell felszerelni mindkét oldalon, valamint platform 

lifttel, amely víznyomással mködik. 

Konditerem és felszerelései: A konditermet a sportcsarnokkal egy szinten kell kialakítani, avagy 

rámpával, lifttel megközelíthetnek kell lennie. Az eszközöknek hozzáférheteknek és önálló használatra 

alkalmasnak kell lenniük a különböz fogyatékosságokkal rendelkez személyek számára. (pl. súlyzók 

Braille írással ellátva a látássérültek részére, vagy leszerelhet ülések hogy kerekesszékkel is 

hozzáférhetek legyenek). 

148

Táncterem: a kerekesszéket használók számára nagyobb hely biztosítása szükséges egy normál 

táncteremnél. A hangosítóberendezésnek kerekesszékbl is kezelhetnek kell lennie. Hallássérültek 

részére zárt indukciós rendszer kiépítésével válik tisztán hallhatóvá a zene. 

Lovarda: fedett helyet kell kialakítani a kerekesszékek tárolására. A lóraszállást rámpa vagy állvány 

segítségével kell lehetvé tenni. A biztonságos és kellemes lovagláshoz nyugodt vérmérséklet ló és 

szakképzett segít személyzet igénybevétele ajánlott. 

8_2_3_00.rtf 

Jogalkotás 

A jogalkotás a törvények elkészítési és beiktatási folyamatát jelenti a helyi, állami és nemzeti szinteken. 

A jogalkotás folyamata szorosan kapcsolódik a pénzügyekhez hiszen a törvényeket nem lehet alkalmazni 

megfelel forrás hiányában. Az emberi jogok kérdése nemzetközi összefogást igényel, mely jogok 

szószólói és rzi földrajzi és kulturális határokon átívelen fejtenek ki konstruktív befolyást. Egyre 

növekv számú országban fogadnak el olyan törvényeket, amelyek a fogyatékkal élk számára 

kedvezek. A jogalkotás eredménye képen büntethetvé válik a fogyatékkal élkkel szemben kifejtett 

direkt/indirekt diszkrimináció, megteremti az esélyegyenlség feltételeinek kialakításához szükséges 

egységes és átfogó kereteket, valamint az ezek alkalmazásához szükséges feltételeket. Eljárási szabályok 

megalkotásával sietteti a fogyatékkal élk teljes kör társadalmi integrációját. Hozzájárul a meghozott 

szabályok érvényre juttatásához, valamint lehetséget nyújt a törvényt megszegk elleni határozott 

fellépésre. 

8_2_3_01.rtf 

• Európai országok akadálymentesítésre vonatkozó törvényei 

• Európai kezdeményezések 

Európai országok akadálymentesítésre vonatkozó törvényei 

Az európai országok akadálymentesítésre vonatkozó törvényei nagy mértékben különböznek 

alkalmazási területüket és szerkezetüket tekintve. (Accessibility Legislation in Europe, Status report). 

Néhány országban az akadálymentesség fogalma még mindig nincsen következetesen meghatározva, 

avagy kezelve sem. Sok helyütt különböz jogszabályi területeken, összehangolatlanul jelenik meg 

(építésügy, szállítás, gyártási szabványok, szociálpolitika). Ennek a helyzetnek két negatív hatása van: 

• Az akadálymenteség kérdése nincs globálisan megközelítve, a kormányzatok és az 

államigazgatás napirendjében a lista alján foglal helyet, és kizárólagosan mint technikai, 

“sztenderd-alapú” kérdésként van kezelve, gyakran kizárólagosan a kerekesszéket használók 

szempontjait figyelembe véve 

• Az információ, a figyelem felkeltése és a végrehajtás különböz szervek között oszlik meg 

anélkül, hogy közös szemlélet kialakulna, amely káros hatással van a hatékony szabályozási 

keretek kialakítására 

8_2_3_02.rtf 

Európai kezdeményezések 

149

Az akadálymentesség kérdése régóta nagy hangsúllyal szerepel az Európai Unió (EU) politikai 

napirendjén. Az évek során számos állásfoglalás született amelyek elsegítették az átfogó – minden 

részletre kiterjed - politikai nyilatkozatok, technikai szabályok és elírások megszületését. 

Kezdeményezések az EU-ban: 

• Az Európai Bizottság kommunikációja “The Social Integration of Disabled People – A 

Framework for the Development of Community Action” (A fogyatékkal élk szociális 

integrációja); 1981 november; és Resolution from the Council of Ministries, 1981 december 

A két kezdeményezés egy “integrált program” kialakítását támogatta, amelyben helyi 

projektek szerepeltek a fogyatékkal élk teljes kör és aktív életvezetésére vonatkozóan, az 

akadálymentesítést is beleértve 

• HELIOS programok (HELIOS I, 1988 és HELIOS II, 1993) a független életvezetés 

megvalósítását célzó projekteket támogatott, beleértve a középületek akadálymentesítését is 

• Towards Barrier free Europe for People with Disabilities, 2000, (A fogyatékkal élk számára 

korlátok nélküli Európa megteremtése)- mind az EU mind pedig a nemzeti kormányok 

szintjén összehangolt megközelítést javasolt a vezérelvek kialakítása területén 

Globális szinten, az Egyesült Nemzetek Szervezete egy Ad Hoc Bizottságot hozott létre 2001-ben, 

hogy áttekintsék a “fogyatékkal élk jogait és méltóságát támogató, véd, átfogó nemzetközi 

megállapodásra vonatkozó javaslatokat”, amelyek sorába az épített környezet akadálymentessége is 

beletartozik 

Link: http://www.sre.gob.mx/discapacidad/whatrights.htm 

150

Fejezet 9: Társadalmi környezet 

9_1 Attitüd 

9_1_1 Kifejezések 

A nemzetközi mködési, sérülési és egészségügyi osztályba sorolás javított változata, amit ICF-nek 

rövidítenek (WHO, 2001) [lásd “Concepts” a fels menüben] úgy magyarázza a részvételi megkötéseket, 

mint problémákat, amellyel az egyén találkozhat az élethelyzetek megléte vagy kiszélesítése közben, 

megromlott testi funkcionális vagy strukturális és kontextuális faktorok következtében. A személyi 

változók, ugyanúgy, mint a környezeti változók, beleértve a testi, szociális és attitd környezetet, 

amelyben az emberek élnek és leélik életüket, adja a kontextuális faktort. 

Az attitd általános definíciója: “ egy ötlet érzelmekkel, amellyel elvételezik akciók egy csoportját a 

társadalmi helyzet egy kifejezett csoportjára.” (Triandis, 1971) Ez a meghatározás tartalmazza 

mindhárom összetevt, amelyek tipikus meghatározásai a sérültek felé irányuló attitdnek, beleértve a 

kognitív, affektív és viselkedési attribútumokat (Antonak & Livneh, 1988; Tripp & Sherrill, 1991). 

• A kognitív attribútumok azzal a sztereotípiával kapcsolatosak, ahol a sérült egyénnek állandó 

segítségre van szüksége, nem képes élvezni az életet, szomorú, stb. Egy példa az állításra, amely 

az attitd kognitív aspektusát mutatja: “A sérült gyerekeknek sok segítségre van szükségük ahhoz, 

hogy megtegyenek dolgokat.” 

• Az affektív attribútumok érzelmi reakciókat jelentenek, mint például aggodalom, sajnálat, 

rosszkedvség, stb. Egy példa, mely mutatja az érzelmi viszonyulást: “Sajnálom a sérült 

embereket.” 

• A viselkedési attribútumok a tettrekészség vagy korlátozottság, hogy sérült egyénekkel legyen 

kapcsolatban. Kifejezések, amelyek ezt az álláspontot fejezik ki: “Megpróbálok távol maradni a 

sérült személytl; Nem alkalmazhatok egy sérült személyt, túl sokat lesz beteg.” 

9_1_1 Definició 

9_1_1_01 tások a gyógytestnevelés területen 

Az attitd egy nagyon fontos része a sportnak. Az eddigi kutatások az attitd területén az alábbiakra 

fókuszált: 

• Tanári és kisegít tanári attitd a sérült egyének testmozgása iránt 

• Vezeti attitd a sérült gyerekek testmozgása iránt 

• Sérült gyermekek attitd vizsgálata az inklúzív testmozgás iránt 

A nemiség kérdése szinte névtelenül lett lejegyezve, mint szignifikáns változó minden részvételi 

kategóriában. Ni szakemberek, vezetk és sérült egyének sokkal pozitívabb hozzáállást mutatnak a 

részvételt tekintve, mint a férfiak. 

Elzetes tapasztalat sérült egyénekkel, valamint gyógytestnevelési kurzusokon való részvétel hasznos 

lehet a sérült egyének iránti attitd javításában. 

A szakemberek és vezetk attitdjére irányuló tanulmányok nagy része mennyiségi kutatást tartalmaz, 

csak 1 olyan van, amely minségi szempontból vizsgálja ket. Európában egy nem régi kérdív (január 2 

– február 6, 2001) több, mint 16000 egyént kérdezett meg (Euro barometer 54,2) amellyel az európaiak 

tudását és hozzáállását vizsgáltak az inklúzióhoz és a sérült egyénekhez. Úgy tnik, hogy a túlnyomó 

151

többség (97%) szeretne valamit tenni annak érdekében, hogy jobb integráció valósuljon meg. Az 

európaiak több, mint 80%-a kényelmesen érezné magát, ha a szomszédja, a munkatársa és fnöke 

kerekesszékben ülne. 

9_1_2 Kutatások a gyógytestnevelés területén 

A THENAPA project keretében megvalósult kutatások nemrégiben kimutatták: 

• A nemzeti szinten megtörtént legális intézményi elemzések számos nehézséget teremtettek a 

legális keretek kialakításában. Eltér problémák léptek fel a speciális oktatás törvényi 

szabályozását illeten. 

• Az inklúzió vagy integrált oktatás alap vagy teljes támogatottsága létezik minden európai 

országban. 

• Általában a legális keretek nemzeti szinten olyan módon vannak felépítve, hogy a speciális 

szükséglet gyerekeknek széles körben biztosít oktatási lehetséget, de a hangsúly azon van, hogy 

a speciális oktatás minimális lehetséget biztosít a testnevelésben vagy testmozgásban való 

részvételre. 

Összegzésként ajánlott volt, hogy a nemzeti legális kereteknek garantálni, biztosítani kell, hogy a 

testnevelés vagy gyógytestnevelés a speciális szükséglet gyerekek részére a nemzeti oktatásszervezés, 

tantervfejlesztés és iskolai szervezetek része legyen. (THENAPA, 2003) 

9_1_3 Elméletek 

Az elméletek, tények, állítások vagy tervek csoportja, amelyek egy központi téma körül szisztematikusan 

helyezkednek el. Az elméleteket arra használjuk, hogy megmagyarázzunk, értelmezzünk vagy 

feltételezzünk bizonyos megjelenéseket vagy jelenségeket. A tudás robbanás meglehetsen lehetetlenné 

tette, hogy emlékezzünk arra a sokmillió apró elkülönült információ részecskére, amely már eddig is 

összegylt. A kapcsolódó tények és ötletek elméletben történ szintézise segít jobban megérteni a világot 

és elsegíti a probléma megoldását (Sherrill, 1993). 

• Kapcsolat elmélet 

• Okkal történ akció és tervezett viselkedés elmélet 

• Kognitív disszonancia elmélet 

9_1_3_01 Kapcsolat elmélet 

Ez az egyik legszélesebben alkalmazott elméleti megközelítés a szakemberek és vezetk sérült emberek 

felé kifejezett attitdjének vizsgálatában (Allport, 1954). Allport meghatározta azokat a feltételeket, 

amelyek szükségesek a hatékony csoportbeli kapcsolatokhoz: 

• A csoportoknak egyenl jogokkal kell rendelkezniük. 

• A csoportoknak egy közös cél érdekében kell együtt dolgozniuk. 

• Csoporton belüli kooperáció megléte. 

• A csoportokat intézményileg támogatni kell a hatóságoknak, törvényeknek vagy a vásárlásnak, 

mivel ezek adják meg az elfogadási normákat. 

Manapság a kapcsolat elméletet nem csak arra használjak, hogy az embereket összehozzák, hanem az 

integrációhoz is, amely a pozitív attitd kialakulását segíti tervezett interakciós tapasztalatokkal és 

pontosan megtervezett környezettel (Horne, 1985: Jones, 19840). Az egyének közötti kapcsolat 

lecsökkentheti az elítéleteket és sztereotípiákat, ha óvatosan szerkesztett és alkalmazott (Sherrill, 1998). 

152

9_1_3_02 Okkal történ akció és tervezett viselkedés elmélete 

Az okkal történ akció elmélete (TRA; Ajzen & Fishbein, 1980) vagy ennek jogutódja a tervezett 

viselkedés elmélete (TPB; Ajzen, 1985) egy másik közkedvelt csoportja a testnevel tanári attitd eltér 

eszközeinek vizsgálata a sérültek felé (PEATH II; Rizzo, 1984), testnevel tanárok attitd vizsgálata 

sérültek oktatását tekintve (PEATH III; Rizzo & Vispoel, 1991) vagy vízi oktatók hite az inklúzióban 

(AIBTI; Conaster, Block &Gansender, 2002). Ezek az eszközök olyan állításokat használnak, amelyben a 

tanulók egy meghatározott részét speciális jelzvel illetik. 

PEATIDIII 3 különböz f területrl tartalmaz állításokat (Folsum-Meek & Rizzo, 2002): 

1. sérült gyerekek oktatásának eredménye (pl: sérült gyerekek elfogadása vezetk által, annak a 

lehetsége, hogy a sérült gyerek megzavarja az osztály harmóniáját). 

2. tanulók tanulási folyamatára van hatással (pl: megtanulni, hogyan kell együtt dolgozni célok 

elérése érdekében, a sérült gyerekek kellemesebb önarcképének fejlesztése). 

3. Több egyetemi, tanulmányi elkészület szükséges (pl: nem megfelel képzések. 

9_1_3_03 Kognitív disszonancia elmélete 

A kognitív disszonancia elmélet (CDT; Festinger, 1957) egy másik lehetséges elmélet az attitd változás 

megmagyarázására. A kognitív disszonancia a mentális állapotot hangsúlyozza, amelyben az emberek 

úgy érzik, tesznek valamit, vagy olyan élményük van, amely nem illik más véleményükhöz, amelyet 

eddig gondoltak. 

CDT feltételezi, hogy amikor disszonancia van, változnia kell valaminek ahhoz, hogy ezt megszüntessük 

és elhívjuk a mentális állapothangsúlyt. 

Annak érdekében, hogy a disszonanciát megszüntessék az egyének: 

• A disszonáns hitek fontosságát lecsökkentik. 

• Több egybehangzó hitet alkalmaznak, hogy a disszonáns hitet kiiktassák. 

• Megváltoztatják a disszonáns hiteket, és így már nem ellentmondó. 

9_1_4 Gyakorlati figyelembevétel 

• Általános áttekintés 

• A társadalmi környezet tartalmi elemzése 

• Társadalmi akadályok 

• Társadalmi könnyítés 

• Európai legalizáció és ajánlások az inklúziót illeten 

9_1_4_01 Általános áttekintés 

Az attitd változásáról szóló gyakorlat orientált szakirodalom (Petty, Priester & Wegener, 1994; Yuker, 

1987; Zimbardo & Leippe, 1991) a következ 3 mködési modellt ajánlja: 

• Kognitív megközelítése a sérülésnek pl: kór lapok 

• Viselkedéstani megközelítés, amely közvetlen kapcsolatot teremt a sérült egyénekkel, mint egy 

kioldógomb, hogy elmozdítsa a korlátokat. 

• Affektív-érzelmi megközelítés, jelentésteljes tapasztalatok együttese (szimulációk), amely alapul 

szolgál az empátia és a társadalmi elfogadottság fejlesztéséhez. Egy késbbi megközelítés 

153

szimulációkat (bizonyos tevékenységek tettetése) fogad el, mint egy f eszköz, hogy könnyítse az 

attitd változást. A szimuláció egy csoportos tevékenység, amelyben a feladatokat szimulált 

sérülési feltételek mellett kell teljesíteni. 

Ha hozzáért módon kihallgatott és felügyelt, a szimuláció egy olyan lehetséget kínál, amelyben mind a 

viselkedési, kognitív és érzelmi reakciók megfigyelhetk, így beleértvén az összes f változót, amelyet az 

attitd-változás megkövetel (Florian & Kehat, 1987). 

Gyakorlati szimulációk leírása elérhet a következ web címen: 

http://web.macam98.ac.il/~shayke/thenapa/structure/htm 

9_1_4_02 A társadalmi környezet tartalmi elemzése 

Az ICF taxonómia alapján [lásd ‘FOGALMAK a fels menüben] úgy tnik, hogy az egyéni és 

környezeti attribútumoknak közvetett funkciója van a beavatkozás eredményének alakulásában, mely 

minden egyes gyógytestnevelési megközelítésnél más és más lehet (oktatás, élsport, rehabilitáció, 

rekreáció). 

Például, ha egy gyerek inklúzív környezetben gyakorolja a testmozgást lehet, hogy megtapasztalja a 

hatalmi társadalmi összehasonlítást, de lehet, hogy nem, amely nagyban függ a tanárok és vezetk 

visszajelzésétl. 

Az olyan megjegyzések, mint “te nem vagy jó”; “nem szeretem t választani a csapatomba” egyértelmen 

egy elutasító társadalmi környezetet mutat, ahol a gyereknek igen kevés alkalma lesz sikeresnek éreznie 

magát és nem lesz boldog a teljesítményével. 

Ezek a fajta tényezk a részvét akadályát jelentik. A támogató visszajelzések, úgy mint, “gyere és legyél a 

csapattársam”; “szeretnek veled játszani”; “csatlakozhatom hozzád egy körre (a kerekesszéken)” 

részvételt serkentk. 

9_1_4_03 Társadalmi akadályok 

Vezetk 

A következk példák a vezetk interakcióira, amelyek gátló tényezk lehetnek a korlátolt képesség 

gyerekeknél: 

• Nevetés azon a gyereken, aki nem találta el a célt, a labdát, elesik az akadályban…stb. 

• Kigúnyolni egy gyereket, mert kövér. 

• Túlóvják a gyereket, aki ily módon nem tud részt venni öntevékeny testmozgásban. 

• Nem figyelembe venni egy gyereket a társadalmi tevékenységben. 

• Sajnálni egy gyereket. 

• Bámulni egy gyereket, aki más. 

• Ellopni egy ember segédeszközét, úgy mint kerekesszék vagy mankó. 

154

Szakemberek (Tanárok, Edzk, Oktatók, stb.) 

A következk példák szakemberek interakcióira, amelyek gátló tényezk lehetnek a korlátolt képesség 

gyerekeknél: 

• Fenyegetni egy gyereket elégedetlenség miatt. 

• Kigúnyolni egy gyereket a hozzá nem értése miatt. 

• Túlóvni a gyereket, aki ilyen módon nem tud részt venni öntevékeny testmozgásban. 

• Eldönteni, hogy mi jó és rossz egy embernek. 

• Versenyt kiírni, ahol a résztvevk meg mindig a f feladat megoldásával vannak elfoglalva. 

• Cinikus megjegyzést tenni a résztvevk felé. 

Szülk 

A következk példák a szüli interakciókra, amelyek gátló tényezk lehetnek a korlátolt képesség 

gyerekeknél: 

• Túlóvni a gyereket olyan módon, hogy így nem tud részt venni öntevékeny testmozgásban. 

• Túlreagálni egy bizonyos célt, így nem reális elvárásokat állítanak fel a gyerekeknek. 

• Nem megadni azokat a minimális lehetségeket, amelyek a mködésbeli behatároltság 

következtében szükségesek lennének, pl: testi terápia, tanulási segítség, szállítás…stb. 

• Nem megadni egy biztos környezetet, menekültként szolgál reggeltl környezeti változásokkal. 

• Válogatni a terapeuták között, ezzel behatárolni a gyermek normális interakcióját a vezetkkel és 

felntt “munkaviselkedést” kérni a gyerektl. 

• Testvéreket megkérni, hogy segít szülként vagy terapeutaként viselkedjenek. 

9_1_4_04 Társadalmi támogatások 

Vezetk 

A következk példák a vezetk interakcióira, amelyek támogató tényezk a korlátolt képesség 

gyerekeknél: 

• Elfogadni a gyermeket a társadalmi környezetben. 

• Meglátogatni egy gyermeket a szabadidben. 

• Meghívni egy gyereket társadalmi tevékenységbe szabadidben, úgy mint születésnapi buli, 

elmenni moziba. 

• Befogadni a gyermeket játékokba, ha az nem túlságosan változtatja meg a játék szerkezetet. 

• Olyan igazságtalan helyzetbe a gyerek mellé állni, mint amikor a tanári kar nem szeretne a 

gyereket magával vinni a kirándulásra. 

Szakemberek 

A következk példák a szakemberek interakcióira, amelyek támogató tényezk a korlátolt képesség 

gyerekeknél: 

• Minimális változtatásokat használnak a szükséges gyakorlatokban. 

• Segíteni olyan módon, hogy nem helyeznek hangsúlyt a serülésre. 

• Észrevenni a gyermek képességeit, nem pedig a sérülését. 

• Bevonni a gyermeket abba a döntéshozatali folyamatba, amely a módosításokkal kapcsolatos. 

• Hovatartozást biztosító környezet. 

• Fejleszt jelleg környezet. 

Szülk 

A következk példák a szülk interakcióira, amelyek támogató tényezk a korlátolt képesség 

gyerekeknél: 

• Megfelel kihívást biztosítani testmozgásra és fejlesztésre. 

155

• Biztonságos környezetet teremteni, amikor elfáradnak a környezeti kihívások következtében. 

• Az összes szükséges forrással ellátni a gyermeket, hogy a környezeti kihívásokkal megküzdjenek, 

úgy mint szállítás, terápia…stb. 

• Bátorítani a kiegyensúlyozott kapcsolatot a testvérekkel. 

• Elfogadni a gyerek játék iránti szükséglet, inkább mint csak “munkát” a terápia során. 

9_1_4_05 Európai törvények és ajánlások az inklúzióhoz 

1986-ban az Európai Tanács Miniszter Bizottsága elfogadta az “Európai Sporttörvénykönyvet mindenki 

részére: sérült személyek”, mint egy ajánlást a tagállamok kormányzata számára. Ez megemlíti az összes 

sérüléstípust, amely a sportban elfordulhat. A tagallamok kormányzatainak a következket ajánlották: 

• Bátorítsak az oktatási szervezeteket, hogy lépéseket tegyenek afelé, hogy megfelel támogatást 

biztosítsanak a sérült gyerekek részére az iskolában, és képezzék azokat, akik ezen a szinten a 

gyerekekkel foglalkoznak. 

• Megfelel tevékenységrendszer kifejlesztése minden szinten (top sport, sportrendezvények, 

rekreációs sport, egészségmegrz sport) sérültek számára. 

• Elismerni, hogy sérült emberek is rész vehetnek az elit sportban sérülésüktl függen minden 

fajta diszkrimináció nélkül, legyen az testi, pszichológiai vagy anyagi. 

• Biztosítani az együttmködést különböz társadalmi szervezetek között, amelyek a 

fogyatékosok sportjával foglalkoznak, úgy mint egészség, társadalmi jóllét, oktatás és sport 

szakosztályok. 

• 

Az Általános Oktatási és Kulturális Tanács kezdeményezését követve és válaszolván a megnövekedett 

parasport iránti érdekldésre 1993. novemberében megalakult a Fogyatékos Emberek Európai 

Sporttanácsa (ECSPD). 

2001-ben az Európai Parlament elfogadott egy határozatot és köszöntötte a Bizottsági kommunikáció 

2000 elnevezés “A fogyatékos emberek akadálymentes Európájáért”. A megoldás kifejezte, hogy egy 

akadálymentes Európát kell teremteni, amely speciális mértékeket kivan meg a fogyatékos emberek 

részére, melyet operacionális alkalmazás követett, megfigyelés és ezek leírása, valamint, hogy a 2003-as 

évet a sérült emberek európai évének nyilvánították. 

9_2 Foglalkoztatottság 

9_2_1 Fogalmak 

A foglalkoztatottság koncepciója emberi alapokat kíván és az 190-as évek társadalmi tevékenységeinek 

ideológiájából, valamint az 1970-es évek önsegít nézpontjaiból ered (Freire, 1970; Kiefer, 1984; 

Rappaport, 1981). Rappaport (1987) kezdte azzal, hogy a foglalkoztatottság olyan ert ad az emberek 

hitének, hogy mind a saját végzetük uralói legyenek és számos közösség életébe lépjenek be. 

A foglalkoztatottság központi tényezje a jelenlegi életminség és önmegvalósítás képének bátorítása a 

fogyatékosok elfogadását illeten a társadalomban és vica versa. Ez a tanult segítségnélküliségnek az 

antonomiája (Selgman, 1981) és ezt a megnövekedett társadalmi kapacitás, aktivitás és részvétel jellemzi. 

Számos részlet azonos a foglalkoztatottság definíciójában: 

• Megnövekedett elérhetség elérése a forrásokhoz (képességek, készségek, társadalmi 

támogatás), amely az ember élet feletti kontrolját biztosítja (Gutierrez, 1990). 

156

• Változtatások felelsségének összegzése, amely egy egészséges, aktív életstílushoz és pozitív 

mentális egészséghez vezetnek (Hutzler & Sherrill, 1999; Zimmerman & Rappaport, 1998). 

• Megnövekedett részvétet felállítani és aktív szerepet játszani a társadalmi kontextusban 

(Akseliuk, 1996). 

9_2_2 Fejlesztés és gyakorlat 

• Foglalkoztatás, mint folyamat (1) 

• Foglalkoztatás, mint folyamat (2) 

• Foglalkoztatási gyakorlat 

• Foglalkoztatás, mint eredmény 

9_2_2_01 Foglakoztatás, mint folyamat 

A foglalkoztatás egyben folyamat és eredmény is. 

A foglalkoztatás megjelenhet egyéneknél, csoportoknál és társadalmi rétegeknél. A foglalkoztatás, mint 

folyamat tanulmányozása figyelmet érdemel a gyógytestnevelés irodalmában. 

• Mély interjúkat használnak (Shayke, Hutzler, 1990), hogy bemutassák a sport általi 

foglalkoztatás kezdeti modelljét vegyes csoportokban, ahol fleg férfi kerekesszékesek voltak. A 

modell alapján relatív lineáris növekedés mutatható ki az egyéni erben mesteri tapasztalatokra 

alapozva, növekedett az önhatékonyság, önbizalom és társadalmi elfogadottság és csökkent az 

agresszió. 

• Az ezt követ tanulmány a foglalkoztatottság folyamatára fókuszált ni kerekesszékes országúti 

versenyzknél (Wuerch & Sherrill, 1998) kiemelvén az szinte folyamatot a következ 

elemekkel: 

a) Egy fejezet az akadályokkal való megküzdésrl és reciprok kapcsolatok megtapasztalása 

b) Egy fejezet a tanulásról, jelentés elvonatkoztatása 

c) Megnövekedett határozottság, önbizalom és hatékonyság észlelhet. 

9_2_2_02 Foglalkoztatás, mint folyamat (2) 

Számos foglalkoztatási modellt (Dempsy & Foreman, 1997; Zimmerman et al., 1992) emeltek ki, melyek 

kulcsfontosságú elemeket tartalmaznak a foglalkoztatás fejlesztését illeten. A következ összetevkben 

egyeztek meg (Hutzler, 2003): 

• Intraperszonális összetev, mint az önhatékonyság és ellenrzés megnövekedett percepciója. 

• Interakcionális összetev, amely a funkcionális stratégiák (képességek) és források fejlesztésével 

foglalkozik a társadalmi tevékenységben való megnövekedett részvétel és együttmködés 

érdekében. 

• Viselkedési összetev, amely azokra a megnyilvánulásokra koncentrál, amelyet az emberek a 

közösségben visznek véghez részvételükkel szervezetekben és tevékenységekben. 

• Kognitív összetev, amely a kritikus gondolkodással van összefüggésben, a társadalmi és politikai 

kapcsolatok megnövekedett megértését szolgálja. 

Bels tényezk (Pensgaard &Soerensen, 2002), amelyek szoros kapcsolatban vannak a foglalkoztatás 

növekedésével: 

• Önhatékonyság (Bandura, 1997) 

• Feladat és ego orientáció (Duda, 1989; Nichols, 1989) 

• Sérülés beazonosítása 

157

Küls tényezket, amelyek esetleg manipulálni lehetne, még nem határozták meg. 

Úgy tnik, hogy (a) a véghezvitt ervel kapcsolatos tapasztalás szintje és (b) az összehasonlítható vezeti 

csoport fontos kritériumok a foglalkoztatottság fejldésében. 

9_2_2_03 Foglalkoztatás gyakorlata 

A tapasztalat orientált reflekció sokkal inkább a belsre fókuszál, mint az engedékenységre. 

A tanárokat és szülket bátorítják, hogy reflektív gyakorlatokon vegyenek részt, hogy fejlesszék 

gyermekeik tapasztalatait eltéren a narratív kooperációs tanácsadástól. 

Feladatnehézség adagolása 

Adatok igazoljak, hogy elbukni egy feladat megoldásában néha bíztató, fejleszt hatású lehet, pl: “Én 

alternatív megoldást találtam.” (Hutzler, Fleiss, Chacham et al., 2002). 

A társadalmi támogatás mértéke is egy másik fontos paraméter. 

• Tanárok és más felnttek a következ téves következtetést követik: “Mindenki gyztes” vagy egy 

5-ös jegy a testnevelés órán, annak ellenére, hogy a részleges részvétel nem hat fejlesztleg. 

• Másfell, ha a feladat megoldását nagyra értékelték a szignifikáns többiek és/vagy nem megfelel 

jutalmazást kap egy személy, akinek magas az ego orientációja és alacsony az önhatékonysága 

úgynevezett “pseudo-fejlesztésen” mehet keresztül, amelynek olyan eltorzult viselkedési formái 

lehetnek, mint a lopás vagy mások életének kockáztatása (White & Duda, 1993). 

A példakép egy fontos jelz, amely az önhatékonyság teóriáján alapszik 

(http://www.emory.edu/EDUCATION/mfp/effpage.html) , hogy növelje a motivációt és a hatékonyság 

érzését. A fejlesztés konfliktusok és hiányok útján keletkeznek inkább, mint megfelel vagy bséges siker 

és önaktualizálás. Így a fejlesztés nem mehet végbe, ha csak gyzelem létezik, minekután az egyénnek 

nincs erre szüksége. 

9_2_2_04 Fejlesztés, foglalkoztatás, mint eredmény 

A fejlesztés eredményének tanulmányozása számos kutatás központi kérdése. Ezt úgy mérték, hogy fleg 

a fejlesztés egy összetevjét, az önhatékonyságot vizsgálták (Hedrick, 1985). 

Ez a tanulmány megvizsgálta számos tenisz oktatás és játékfeltétel hatását fiatal kerekesszékeseknél, akik 

még nem ismerték a kerekesszékes teniszt. A kutatás f kérdése az inklúzív és szegregált oktatás és 

játékfeltételek hatását vizsgálta. 

A tanulmány felhasznált: 

• Tenisz képességek aktuális felmerését 

• Önhatékonyság érzékelése 

• Szorongás vizsgálata különböz feltételek mellett 

• Az eredmények azt sugalljak, hogy inklúzív beállítás mellett a tanulás lehetséges volt, de az 

ugyanilyen feltételek melletti játék nagymértékben stresszelte a személy fejldését, amelyet 

alacsony kepeségi mutatók, önhatékonyság és megnövekedett szorongás mutat. 

158

9_3 Részvétel 

3_1 A részvétel fázisai 

A fogyatékos versenyzk karrierjének fejldése az átviteli modellel (Wheeler, Malone, VanVlack et al. 

1996) szemléltethet. A modell 3 társadalmi és részvételi stratégiát ír le a fogyatékosok sportjában: 

• Kezdetek 

• Versenyek 

• Visszavonulás 

Minden egyes fázis egy evolúciós szakasz a versenyz életében, amely kapcsolatban áll az azt követ 

szakasszal a tranzit szakaszok révén. Ez a fejldés tipikus különböz karrierek kifejlesztésénél, bar a 

fogyatékosok sportjában számos egységes jellemz figyelhet meg. 

9_3_1_01 Kezdetek 

Ebben a fejezetben a résztvev a sport struktúrájában kap elsdlegesen szocializálódást, és 

megismerkedik a versenysport kezdeti szakaszával. Ez egy fontos szakasz, mert itt alapozza meg 

kötdését a sporthoz beleértve a ragaszkodást és teljesítményt a sportkarrier által. Ha az edzés és verseny 

klímája nem egyezik meg a resztvev atléta célperspektívájával a feladat és ego orientáció szempontjából, 

akkor korai kiégést lehet tapasztalni (Pensgaard & Roberts, 2002). 

• Míg az ép atléták 10-15 évet töltenek el ezen a szinten amíg elérik a nemzetközi versenyzési 

szintet, addig a fogyatékosok gyakran kevesebb, mint 2 év elteltével már a nemzetközi porondon 

vannak. (Wheeler, Steadward, Legg, Hutzler et al., 1999). Egy példa: Norma Lorincz (2001) azt 

jelentette, hogy az egyéni karrierje 10 hónap után ért a csúcsra egy világbajnoki címmel a 

versenysport területén. 

• Egy ilyen rövid idalkalmazás extrém lehet. Néhány versenyz hirtelen kerül a média 

középpontjába és a sportpolitikába, amely esetleg “kiegyenesítheti” az ego szükségleteiket, de 

“elhanyagolt” az feladatérzékelésük, mely szintén szükséges az elit versenyzéshez. Ez egy 

érzékeny eredménye a gyors tranzitnak a kezdeti szakaszból a versenyszakaszba. Az edzket és 

managereket arra biztatják, hogy inkább teljesítmény orientált, mint ego vezérelt klímát 

használjanak. 

• A másik gyakori hátránya a kezdeti szakasznak, hogy nincs példakép a szakemberek között. A 

versenyzknek kötelez azonosulni és szocializálódni olyan résztvevkkel, akiknek óriási a 

korkülönbsége. A megfelel társadalmi támogató rendszer hiánya a verseny miliben végzetes 

eredményekkel járhat a hség és karrier tekintetében. 

9_3_1_02 Versenyzés 

2 központi elem meghatározó a fogyatékos sportolók versenyzésében az összes változó közül, hogy egy 

ép versenyzhöz hasonló karriert fussanak be (pl: családi támogatás, szakemberek reakciói, anyagi 

támogatás). 

• A csoportba sorolás fontos szerepet játszik a karrier felépítésében. Miután behatárolt az egyes 

kategóriák versenyzi létszáma, az a személy, aki egy bizonyos csoportban kezdett, a nemzetközi 

versenyen egy magasabb csoportban kell, hogy versenyezzen. Ez kimondottan releváns a ni 

versenyszámokban és alacsonyabb csoportoknál. 

• Az alacsonyabb létszámnak köszönheten néhány versenyz több, mint egy versenyszámban indul 

el és mutatja meg képességeit. Ha az edzk és managerek nem elvigyázatosak ebben a 

159

szakaszban, egy “versenyszám-vásárlás” fordulhat el az osztályba sorolás megváltoztatása 

következtében vagy mert az osztályokat összevonják egy bizonyos versenyszámban. Ez szintén 

vezethet teljesítményhanyatláshoz az ego orientáció elnyére és behatárolhatja a karrier 

lehetségeket. 

A fogyatékos atlétáknak fontos, hogy párhuzamos karriereket keressenek, úgy mint iskola, egyetem vagy 

foglalkozás, annak érdekében, hogy alternatív cél perspektívájuk legyen, ha már a versenyzés nem 

kielégít többé. 

9_3_1_03 Visszavonulás 

A versenysportból való sikeres visszavonulás önmagunk újra befektetését jelenti az egyéniség más 

területeire. Ez azt jelenti, hogy a versenykarrier alatt fejleszteni kell a résztvev személyiségének 

alternatív perspektívait, máskülönben ez az átmenet traumás lehet. Néhány esetben az újra osztályba 

sorolás hirtelen akaratlan visszavonulást okozott. 

• Néhány résztvev kifejlesztett egy atletikus személyiséget, mint egy lehetséget a sérülés 

azonosítására. Ha nem fejleszt ki egy másik perspektívát, újra bevonják magukat a sérülés 

azonosításába, miután már visszavonultak a sportból. 

• A pszichológiai és fiziológiai követelmények következtében számos versenyszámban kisebb 

megkötések vannak, mint az épek sportjában, néhány fogyatékos atléta kitolja a versenysporttól 

való visszavonulást egészen addig a korig, amely már káros lehet számára. Ezen atléták jelenléte 

néha limitálja a fiatal sportolók karrierjének fejldését fleg a csapatsportokban, mint például 

kerekesszékes kosárban vagy góllabdában. 

• A sportszervezeteket és résztvevket bíztatják, hogy fejlesszenek ki alternatív formákat, hogy a 

sporthoz tartozást fejlesszék a visszavonulás után is, mint például mesterek versenye vagy kaland 

versenyek. 

• Fontos, hogy a szenior korú atléták érdekeltségét elmozdítsák a versenytl az edzsködés, 

menedzselés és támogatás felé megfelel professzionális képzéssel, így megfelel azonosságot 

hozhatnak létre a szenior versenyzknek, a fiatal versenyzknek pedig egy mindig hiányzó 

példaképet állíthatnak fel. Így a versenysporttól való visszavonulás a kezdete lehet egy új egyéni 

identitásnak. 

160

Fejezet 10: Tudomány 

10_1 Ember 

10_1_01 Motoros viselkedés 

Alkalmazási terület 

A motoros viselkedés és kontrol az értelmi szerkezetek és folyamatok felfedezésével járul hozzá az 

emberi szakmunkához. Ez a terület hagyományosan magában foglalja azokat a kutatásokat, amelyek az 

ember komplex motoros képességeinek megtanulásával és kontroljával foglalkoznak. A pszichomotoros 

terápia a test és lélek egységén alapszik. A test és a lélek képezi az emberi természet lényegét. A 

szomatikus mködés folyamatosan befolyásolja pszichikus mködést és ez fordítva is igaz. 

Szervezetek: 

Nemzetközi Ökológiai Pszichológia Társaság: 

http://www.trincoll.edu/depts/psyc/isep.html 

Folyóiratok: 

Journal of Human Motor Behaviour 

Human Movement Science: 

http://www.sciencedirect.com/science/journal/01679457 

Perceptual & Motor Skills: http://www.pr-pms.com 

Developmental Medicine & Child Neurology 

10_1_02 Gyakorlati alkalmazások 

Ez a terület tájékoztatja a tanári, edzi, orvosi rehabilitációban, ergonómiai és más területen dolgozókat, 

hogy hol lényeges az agyai közremködés a fizikai munka végrehajtásában. Egyre újabb technológiák 

alakulnak ki, amelyek az emberi érzékelés, a memória és más agyi mködések tanulmányozását teszik 

lehetvé, és egy úgy kutató nemzedék alakul ki, akiknek óriási lehetségeik vannak, hogy gyakorlati 

megoldásokkal lássák el a legtöbb zavaros emberi tevékenység problémákat. 

10_1_03 Példák jelenlegi gyógytestnevelési kutatásokra 

• Efstratopoulou, M., Simons, J. és Coppenolle, H. KU Leuven, Belgium. Kezdeti lépések motoros 

viselkedés ellenrz program megalkotásához. 

A kutatás célja egy olyan érvényes és megbízható méreszköz megalkotása, amelyet testnevel 

tanárok és motoros viselkedés kutatók használhatnak annak érdekében, hogy iskoláskorú gyerekek 

motoros, motoros-kognitív és szociális érzelmi viselkedésérl információt gyjtsenek testnevelési 

órák, szabad játékhelyzetek vagy terápiák alkalmával megfigyelés formájában. 

http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/research/earapa.htm 

• Van Wijk, R., Reynders, K. KZ Groningen, Hollandia. Pszichomotoros terápia és krónikus 

fájdalom. A kutatás célja, hogy a súlyos krónikus fájdalommal küzd betegek pszichomotoros 

programjának hatékonyságát vizsgálja a fájdalom és stresszcsökkentés, fizikai fittség és jólét, a 

mindennapi élettevékenységbe való visszatérés és társadalmi integráció szemszögébl. 

http://ww.rug.nl 

161

• Bianco, A. Torino Egyetem, Olaszország. Motoros játékok a kognitív képességek értékeléséhez 

integrált értelmi fogyatékosok gyerekeknél többségi osztályokban. 4 korosztály részére határoztak 

meg motoros játékokat, melyek az értékelés módszerét szolgáltatták. Minden egyes motoros játék 

más-más képesség mérésére szolgált: durva és finom koordináció, érzékelés, nyelv, test séma, id 

kihasználás, hogy javítsák a kognitív képességeket. 

http://arpnet.it/irrsaeto/ 

10_1_2 Pedagógia 


A testnevelés tudománya 

A sportpedagógia a testnevelés (gyakorlat) elismert tudománya (elmélet). 

Mint az emberiség tudományága, a sportpedagógia funkciója, hogy: 

• Kifejlesszen és irányítson mozgásos tevékenységeket minden korosztály részére csoportosan és 

egyénileg. 

• Elkészítse, alkalmazza és értékelje a mozgásos tevékenység és sport oktatását és edzését 

figyelembe véve a helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi jellegzetességeket és társadalmi 

felépítéseket. 

Szervezetek: 

Nemzetközi Sportpedagógiai Társaság: http://www.icsspe.org 

Folyóiratok: 

Journal of Comparative Physical Education and Sport 

European Physical Education Review: http://www.saqepub.co.uk 


Manapság a sportpedagógia nem csak az iskolai oktatás és versenysport problémáival foglalkozik, hanem 

a társadalmi rekreációval, munkahelyi központokkal és sport klubokkal, szenior sporttevékenységekkel, 

sérültek sportjával és ”sport mindenkinek”. 


Az egyik legfontosabb kutatási téma a pedagógia területén a sérültek integrációjának tanulmányozása 

többségi testnevelési órákon. Sajátos kutatási kérdések és az inklúzió hatékonyságát vizsgáló kérdések: 

• A szakemberek (tanárok, edzk és instruktorok) fejlesztik attitdjüket az inklúzió érdekében? 

• Az egyenrangú sérült tanulók fejlesztik attitdjüket az inklúzió irányába? 

• A sérültek ragaszkodnak a többségi integrált oktatáshoz? 

• Hogyan befolyásolja a határozottságot/felhatalmazottságot az inklúzió a sérültek esetében? 

• Hogyan befolyásolja a sérültek tanulásra fordított idejét az inklúzió? 

• Hogyan befolyásolja sérültek képesség fejldését, önhatékonyságát, szorongás állapotát és más 

pszichológiai szerkezetét az inkluzív oktatás? 

162

A következ példák mutatják azokat a kutatásokat, amelyek a témával foglalkoznak: 

• Obrasnikova, I., Block, M.E., Valkova, H. Egyetemi értekezés, EMDAPA. Az inklúzió hatása 

többségi testnevelési órán többségi tanulóknál: eltanulmány. A kutatás célja, hogy értékelje 4 

osztályos tanulók attitdjét és tanulási folyamatát egy olyan osztályban, ahová integráltak egy 

kerekesszékes tanulót, aki nem kap közvetlen segítséget vagy nincs kijelölt felügyelje az 

általános testnevelés órán (GPE). 

http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/newsletter/newsletter3/index.htm 

• Fillat, A. Lleida Egyetem, Spanyolország. Milyen lehetségeim vannak, hogy részt vegyek 

integrált testnevelés órán többségi iskolában? 

A kutatás megpróbálja értékelni a speciális szükséglet (mozgássérült) gyerekek integrációját a 

többségi testnevelés órákon és hogy milyen mértékben függ a tanárok attitdjétl és 

képzettségétl, illetve a gyerek képességeitl az integráció. 

http://www.udl.es 

• Hutzler, Y., Zach, S., Gafni, O. Zinman College, Izrael. 

Testnevelési szakemberek érzékelt önhatékonysága és attitdje sérültek integrációjával 

kapcsolatosan. 

A kutatás célja, hogy a nem (a), elzetes tapasztalatok sérültek oktatásában (b), elzetes 

gyógytestnevelés tanfolyamon való részvétel (c), és a sérültek integrációjával kapcsolatos 

tanulmányok fiskolai éveinek száma (d) közötti kapcsolatot vizsgálja, és a tanítás hatékonyságát 

értékelje az integrált többségi iskolákban. 

Kapcsolat: shayke@wingate.ac.il 

10_3 Szociológia 


A sportszociológia 1960-as évektl önálló tudomány. A sportszociológia a sport történetével és 

fejldésével foglalkozik és ennek társadalmi nézpontból való megvalósításával, úgy, mint szervezetek, 

szövetségek és klubok. A következ jellegzetes távlatokat célozza meg: 

• Bemutatni a sport társadalmi és kulturális integrációját 

• Megmagyarázni a társadalmi értékeket és normákat, amelyek hatással vannak a sportra 

• Felkutatni sportban való részvétel okait 

• Feljegyezni a sportban és szervezetekben bekövetkezett változásokat 

Szervezetek: 

Nemzetközi Sportszociológiai Társaság: http://u2.u-strasbg.fr/issa/ 

Folyóiratok 

Sport Journal: http://www.humankinetics.com 

The International Review for Sociology of Sport: http://firstsearch.oclc.org 


A szociológia arra keresi az együttmködési lehetségeket, hogy a sportot megértsük és tájékoztasson az 

irányvonalakról, amelyek segítségével a sportok zése hatékonyabb és energiatakarékosabb lesz. Ez 

számos úton el tudjuk érni: 

163

• Szakérti tanácsadást ajánlunk fel a kormány irodáknak, közérdekldknek és tudósítóknak olyan 

területeken, mint a drogok, erszak és egészségre nevelés. 

• Kutató csoportokat látunk el, akik keresik az egyenltlenségeket nemi, társadalmi osztálybeli, 

életkori és sérülés típusbeli szempontok alapján, figyelembe véve a hozzáférhetséget, anyagi 

keretet és helyzetet. 

• Fellépünk a sportolók jogaiért és felelsségükért. 


• Williams, T. Loughborough Egyetem, Egyesült Királyság. Testmozgás és gerinc sérültek társadalmi 

felépítése. A tanulmány átfogó képet ad a gerincsérülésrl és annak számos fogalmi részérl, 

amelyek egy részrl ebbl erednek, más részrl pedig abból a szociális kulturális alkalmassági 

szintbl, amely ahhoz szükséges, hogy a sérülésen kívüli önálló, független emberként tudjon élni. 

http://www-lboro.ac.uk/departments/ss/index.htm 

• Sorenson, M., Kahrs, N. Norvég Testnevelési és Sporttudományi Egyetem. Az integrációs folyamat 

értékelése a norvég sportban. 

A kutatás célja, hogy kimutassa az integráció elméleti céljait, amelyet az alábbi kritériumok alapján 

fogalmaz meg: szervezeti/strukturális nézpont, társadalmi objektív és szubjektív nézpont és 

szakértelem. 

http://www.nih.no 

• Ninot, G., Bilard, J., Delignieres, D. és Sokolowski, M; Montpellier, Franciaország. Értelmi 

fogyatékos kamaszok érzékelt alkalmassága integrál sportrészvétel hatására. A kutatás célja, hogy 

tanulmányozza a program típusok és sportágak hatását a sportképességekre, észrevehet társadalmi 

elfogadottságra és alkati megjelenésre, atletikus alkalmasságra és általános önértékelésre. 

http://www.univ-montp2.fr 

10_2 Sportok 

10_2_1 Biomechanika 


A biomechanika: 

• A biológiai rendszer tanulmányozása a mechanika eszközeivel. 

• A testen keletkez bels és küls erk és ezen erk hatása. 

A biomechanika célja, hogy: 

• Biomechanikai törvényszerségeket alkalmazzon sportképességek elemzésére, mint egy eszköz, 

amely a biztonságot szem eltt tartva az emberi teljesítmény hatékonyságát tartja fent. 

• Növelje az ügyességi mozgások komplexitásának megértését. 

• Hatékonyabb technikákat határozzon meg. 

Általános kutatási módszerek a biomechanikában: 

• Mozgáselemzés kinematikus dinamikus adatok alapján 

• Kineziológiai elektromiográf 

• Testtartáselemz 

164

Szervezetek 

Sportbiomechanikai Világszervezet 

Nemzetközi Biomechanikai Társaság: http://www.isb.ri.ccf.org 

Folyóiratok 

Gait & Posture: http://www.elsevier.nl 

Journal of Biomechanics: http://www.jbiomech.com 

Journal of Rehabilitation Research and Development: http://www.vard.org/jour/jourindx.htm Journal of 

Prosthetics and Orthrotics: http://www.aandp.org/jpo 

10_2_1_01 Gyakorlati alkalmazások 

A sportbiomechanika sokféle módon hozzájárul a teljesítménynöveléshez. A testmozgás típusának, a 

mozgatórendszer terhelhetségének és rezgésének nagyságának ismeretében, valamint annak tudatában, 

hogy a terhelés milyen hatással van a lágy és kemény szövetekre rehabilitációs programokat és ortopédiai 

transzplantátumokat és küls, illetve bels mvégtagokat terveznek. A biomechanikában számos olyan 

projecttel is találkozhatunk, melyek az amputált végtaggal, kerekesszék tervezésével és a segítségadás 

lehetségeinek kifejlesztésével kapcsolatosak sportolók és nem sportoló sérült emberek részére. 

10_2_1_02 Példák jelenlegi gyógytestnevelési kutatásokra 

A biomechanikai kutatások célja a gyógytestnevelés területén: 

• Javítani a sérülés megelzésen és az edzésen a mechanikai terhelések jobb megértése érdekében a 

testmozgással kapcsolatosan 

• Az alkalmas sport gyakorlatok és technikák egyéni optimalizálása 

• A gyógytestnevelési eszközök mechanikai igényeinek összegzése, pl: kerekesszék, kézi kerékár 

• Valandewijck, Y., Daly, D., Verellen, J., Van Houte, S. KU Leuven, Belgium. Kézi meghajtású 

kerekesszék biomechanikája. 

• A tanulmány az ideális biomechanikai megközelítés és az emberi mozgás közötti kapcsolatot 

tanulmányozza. Ez kihívást jelent a világ összes biomechanikusa számára, hogy ne az „épek 

mozgását”, hanem az „emberi mozgást” tanulmányozzák, beleértve minden ember függetlenül a 

fizikai és funkcionális állapotától. 

http://www.kuleuven.ac.be 

• Vanlandewijck, Y. KU Leuven, Belgium. Biomechanika a gyógytestnevelésben: egy rehabilitációs, 

egészség központú fitness és teljesítmény optimalizációs perspektíva. A kutatás a terápia-sport 

egységét vizsgálja, azt, hogy hogyan tükrözdik ez vissza a gyógytestnevelési szakemberek 

értékelésében és beavatkozásában a rehabilitáció, a rekreáció és a versenysport területén. Továbbá, 

hogyan használhatjuk a biomechanikai elemzéseket értékel eszközként, a különböz 

beavatkozások hatékonyságának ellenrzésére. 

http://www.kuleuven.ac.be 

• Janssen, T. et all. Vrije Egyetem, Hollandia. Kerekesszékes versenyzk biomechanikai értékelése. A 

kutatás a megegyezés szükségét magyarázza a biomechanikai módszerek és kutatási stratégiák 

szemszögébl ugyanúgy, mint a kézi hajtású kerekesszékek biomechanikai elemzését, amely 

bizonyítékok alapján teljesítménynövel hatású lehet és megérthetjük, a kerekesszékes sportban 

rejl kockázatokat és veszélyeket. 

http://www.fbw.vu.nl 

165

10_2_2 Terhelés élettan 

10_2_2_01 Sportélettan 


A sportélettan a sportendokrinológiával, az immunológiával és a gyakorlatok biokémiájával együtt a 

sportorvoslás azon területeit fedi le, amelyek a változások és állandó folyamatok hatását vizsgálják 

egyszeri és rendszeres testmozgás alatt. 

A sportélettan a fiziológiai folyamatokat hangsúlyozza különös tekintettel a testmozgásra, az analízisre 

alapuló átfogó kezelésekre, fejlesztésre, valamint az egészség és fittség fenntartására, szívproblémák 

rehabilitációjára, tüd megbetegedésekre és más krónikus betegségekre és/vagy rokkantságra, ugyan úgy, 

mint az emberi adaptáció akut és krónikus gyakorlataira. 

Szervezetek 

European College of Sport Science: http://www.ecss.de 

Folyóiratok 

Journal of Applied Physiology: http://www.humankinetics.com 

Medicine and Science in Sport and Exercise 

European Journal of Applied Physiology: http://www.jap.physiology.org 


A sportélettan széles kör gyakorlati alkalmazással rendelkezik. Egyfell a teljesítményt úgy lehet 

értékelni, hogy például információt szerzünk a jelenlegi edzettségrl profi versenyzknél vagy a 

rekreációs jelleggel sportolók fittségi szintjét mérjük fel. Másfell az egyszeri és rendszeres gyakorlatok 

hatását vizsgálják a fiziológiai funkciókra (vérnyomás szabályozás, immunvédekezés), hogy megértsék a 

fiziológiai alapú folyamatokat, amelyek hatással vannak az egészségjavításra és a betegek 

rehabilitációjára. Ezen szabályozó folyamatok ismerete nagyon fontos számos betegség megelzésében és 

segít optimalizálni különböz sport rehabilitációs programot. 

10_2_2_03 Példák jelenlegi kutatásokra a gyógytestnevelés területén 

• Knechtle, B. et all. Svájci Paraplégiás Központ, Svájc. 

Kerekesszékes versenyzk anaerob protokoll testgyakorlatainak vizsgálata. A kutatás célja, hogy 

meghatározza, mely sebesség és terjedelem a legalkalmasabb kerekesszékes versenyzk protokoll 

gyakorlatainak végrehajtásához sprint versenyek felkészítésében, és a laktát szint növekedik-e 

hosszabb munkavégzés hatására. 

http://www.paranet.ch 

• Lev, A., Vanhess, L. Egyetemi értekezés, EMDAPA. Testmozgás hatása összetett koronária 

artéria betegségben (CAD) szenved betegeknél és krónikus romló tüdbetegeknél (CORD). 

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, vajon a szív rehabilitációs program szignifikánsan javítja-e 

a mozgás kapacitást az összetett CAD és CORD betegeknél ugyanúgy, mint szívbetegeknél, 

akiknek nincs CORD. 

http://www.kuleauven.ac.be/thenapa/newsletter/newsletter4/index.htm 

• Moskova, K. et all. Károly Egyetem, Csehország. 

Mozgáskapacitás és a motoros rendszer fogyatékossága Hodgkin szindrómás (HD) túlélkön. 

166

A tanulmány célja, hogy feltárja a kerékpár ergométeren végzett testmozgás és HD betegek 

mozgáskapacitása közötti kapcsolatot. Továbbá a mozgáskapacitás hatását vizsgálja a 

lokomotorikus rendszer funkcionális sérüléseinél. 

http://www.cuni.cz 

10_2_3 Sportorvoslás 


A sportorvoslás els, modern megfogalmazását a kölni Kardiológiai és Sportorvos Intézet adta 1958-ban: 

„Az orvostudomány azon elméleti és gyakorlati ágait foglalja magában, amelyek a gyakorlatok, edzések 

hatását vizsgálják, ép és beteg emberek sportolási tevékenységét valamint a testmozgás hiányának 

eredményét kutatják, hogy elsegítsék a prevenciót, terápiát és rehabilitációt.” 

A kortárs sportorvoslás magában foglalja az emberek egészségi és orvosi ellátását, akik sportolnak, és 

testmozgást végeznek olyan sport orvosi szakterületek szemszögébl, mint megelz orvostudomány, 

kardiológia, ortopédia, testmozgás orvoslás, rehabilitáció. 

Szervezetek 

Nemzetközi Sportorvostudományi Szövetség: http://www.fims.org 

Folyóiratok 

International Journal of Sport Medicine: http://www.thieme.de/sportsmed/ 

Journal of Sport Rehabilitation: http://www.humankinetics.com 


A sportorvoslás által feltárt új ismeretek segítenek a profi sportolóknak, a rekreációs sportot zknek, és 

minden korosztályú résztvevnek, hogy növeljék, fenntartsák egészségüket és élvezzék, amit tesznek. A 

sportorvoslás és gyógytestnevelés közötti kapcsolatot leggyakrabban a következkkel lehet magyarázni: 

• Rehabilitációs stratégiák a gyógytestnevelés területén 

• Hogyan elzzük meg és gyógyítsuk a sérült sportolókat (mind a versenyzket, mind pedig a 

rekreációs jelleg sport részvevket) 


• Yi Kyung-OK et all. Ewha Womans University, Korea. 

Mélyvízi gyakorlatok hatása a fizikumra, fizikai fittségre, fájdalomra és idsebb nk 

járásmintájára romló csontizületi gyulladásban. 

A tanulmány a testtartás, a testforma és járásminta javulását vizsgálja, valamint a comb, csíp és 

térd fájdalom romlását tanulmányozza mélyvízi gyakorlatok hatására. Ez a fajta edzésmódszer 

mély és hosszú nyújtást tesz lehetvé és fejleszti az izomegyensúlyt a hajlító és feszít izmok 

között. 

Kapcsolat: http://www.ewha.ac.kr/ewhaeng/ 

• Curtis, K.A., Black, K. California Állami Egyetem, USA. 

Vállfájdalom ni kerekesszékes kosárlabdázóknál. 

A kutatás célja, hogy megállapítsák az aktivitás szintjét, az anamnézist, valamint a váll és fels 

végtagon érzékelt fájdalom gyakoriságát és intenzitását funkcionális tevékenység hatására ni 

versenyzkön, akik kerekesszékes kosárlabdát játszanak. 

http://www.calstate.edu 

167

• Dickhuth, H. –Hermann. Freiburg Egyetem, Németország 

Testmozgás és szívkeringési megbetegedés. 

A tanulmány a testmozgás fontosságát és hatását magyarázza fleg az elsdleges és másodlagos 

megelzést figyelembe véve, valamint a rehabilitációt egyfell a testi képességeket, másfell 

pedig a szívkeringési halálozást figyelembe véve. 

http://www.uni-freiburg.de 

Példák jelenlegi kutatásokra a gyógytestnevelés területén 

• Yi Kyung-OK et all. Ewha Womans University, Korea. 

Mélyvízi gyakorlatok hatása a fizikumra, fizikai fittségre, fájdalomra és idsebb nk 

járásmintájára romló csontizületi gyulladásban. 

A tanulmány a testtartás, a testforma és járásminta javulását vizsgálja, valamint a comb, csíp és 

térd fájdalom romlását tanulmányozza mélyvízi gyakorlatok hatására. Ez a fajta edzésmódszer 

mély és hosszú nyújtást tesz lehetvé és fejleszti az izomegyensúlyt a hajlító és feszít izmok 

között. 

Kapcsolat: http://www.ewha.ac.kr/ewhaeng/ 

• Curtis, K.A., Black, K. California Állami Egyetem, USA. 

Vállfájdalom ni kerekesszékes kosárlabdázóknál. 

A kutatás célja, hogy megállapítsák az aktivitás szintjét, az anamnézist, valamint a váll és fels 

végtagon érzékelt fájdalom gyakoriságát és intenzitását funkcionális tevékenység hatására ni 

versenyzkön, akik kerekesszékes kosárlabdát játszanak. 

http://www.calstate.edu 

• Dickhuth, H. –Hermann. Freiburg Egyetem, Németország 

Testmozgás és szívkeringési megbetegedés. 

A tanulmány a testmozgás fontosságát és hatását magyarázza fleg az elsdleges és másodlagos 

megelzést figyelembe véve, valamint a rehabilitációt egyfell a testi képességeket, másfell 

pedig a szívkeringési halálozást figyelembe véve. 

http://www.uni-freiburg.de 

10_2_4 Sport pszichológia 


A sportpszichológia tudománya egy tudományos és professzionális tudásáramlás, amely számos 

sportdimenzión és testi viselkedésen alapszik. A sportpszichológia célja, hogy megmagyarázza és 

kihasználja azokat a folyamatokat, amelyek kapcsolatosak: 

• Az egészséges életmód fenntartásának népszersítésével 

• Az egyéni fejldéssel, ahol a testmozgás és sport nagyon fontos 

• A teljesítménynöveléssel a testmozgás és sport területén 

Megfigyelések, introspektív technikák, és közvetlen interjúk a módszertanilag legalkalmasabb formák a 

sportpszichológiai kutatásokban. 

Szervezetek 

Sportpszichológusok Nemzetközi Társasága (ISSP): http://www.issponline.org 

Sportpszichológusok Európai Szövetsége: http://www.psychology.luse/fepsac/ 

168

Folyóiratok 

Journal of Sport and Exercise Psychology: http://www.humankinetics.com 

International Journal of Sport Psychology: http://www.swets.nl 

Journal of Applied Sport Psychology: http://www.tandf.co.uk 

Psychology of Sport and Exercise: http://www.elsevier.nl/inca/publications/store/6/2/0/7/9/2/ 


A sportpszichológia 3 nagy gyakorlati területre osztható fel: 

• Oktatás – tudás terjesztése a tanárok, edzk, adminisztrátorok és a speciális szükséglet 

populáció felé azért, hogy segítsen nekik megérteni alkalmazni a pszichológiai elveket 

miközben viselkedési, és etikai dilemmákkal néznek szembe. 

• Elmélet és kutatás – terepkutatás modellek és elméletek megalkotása, amely a sport és 

testmozgás körébe tartozik. (motiváció és tulajdonság, csoport dinamika és vezeti készség, 

kommunikáció és érzelmek) 

• Munkára való jelentkezés – számos munkakör tartozik ide, úgy, mint edzi munka, oktatás, 

klinikai gyakorlat, atlétikai edzés és rehabilitáció. 


• Bredahl, A.M. Beitostoelen egészség sport centrum, Norvégia. 

Mozgásos aktivitás és a pszichológiai segítségnyújtás használata. 

A tanulmány azt kutatja, hogy a pszichológiai támasz, melyet klinikai pszichológusok nyújtanak 

és gyógytestnevelési mozgások kombinációja, hogyan befolyásolja az önmegbecsülést, a 

depressziót, a magányt és a fogyatékosok testi megbecsülését, akik sohasem részesültek eltte 

pszichológiai megbeszélésben. 

http://www.kuleuven.ac.be/thenapa/newsletter 

• Holter, G., Ungerer-Roehrich, U. Bayreuth Egyetem, Németország. Klinikai populációk 

gyógytestnevelésének szubjektív gyógyító faktorai. 

A tanulmány célja, hogy kérdív segítségével felkutassa a klinikai gyógytestnevelés hatását 4 

különböz beavatkozás alapján, klinikai betegeken: 

a) A test és önmaga megismerése 

b) Önéletrajzi tapasztalatok 

c) Csoportkapcsolatok aktualizálása 

d) Mozgás és jóllét aktualizálása. 

http://www.uni-bayreuth.de 

• Flies-Douer, O., Vanlandewijck, Y, Van de Awelle, Y., Hutzler, Y. Funkcionális mozgássérülés 

és cél perspektíva kapcsolata kerekesszékes kosárlabdázóknál. Ez a tanulmány a kosárlabdázók 

cél perspektíváját tanulmányozza ép játékosokkal összehasonlítva és a kerekesszékes kosárlabda 

osztályba sorolása alapján. 59 flamand kerekesszékes kosárlabdázó töltötte ki a 13 kérdésbl álló 

a „Feladat és Ego Orientáció a Sportban” cím kérdívet, melyet egy szituáció és reakció intraindividuális 

analízis követett, melyben a kerekesszékes kosárlabdázók extrém magas és alacsony 

feladat és ego mintaképét vizsgálták. Az eredmények azt mutatják, hogy ez a minta túlnyomóan 

feladat orientált, és hogy a cél orientációt nem befolyásolta az osztályba sorolás. 

Kapcsolat: douer@netvision.net.il 

169

10_3 Kutatás 

10_3_1 Módszertan 

A gyógytestnevelésben használt módszertan a módszertani megközelítések összes fajtáját lefedi, beleértve 

a természet és társadalomtudományokat. A sporttudományon belüli altudományok a megfelel 

kutatásmódszertani eljárásokat használják. Fontos azonban megjegyezni, hogy az „alternatív” 

módszertant (pl.: esettanulmányok, minségi kutatások) több esetben használják, mint bármely más 

tudományágban, ezzel is kifejezve az óriási a kutatásokban részt vev sérültek heterogenitását. 

• Statisztikai eljárások 

• Kutatásmódszertan jellemzi 

• Mérések határa 

• Érzékenység 

• Behatároló tényezk 

10_3_1_01 Statisztikai eljárások 

A gyógytestnevelés kutatásmódszertana általános kutatás módszertani eljárásokat alkalmaz, hogy 

statisztikai eljárások segítségével elemezze az adatokat, majd magyarázza és értelmezze az eredményeket. 

Ez a legtöbb esetben alkalmazott statisztika: 

Alap leíró statisztika 

Korrelációs módszer és becslés 

Feltételez statisztikák – t-próbák és variancia analízis 

Nem paraméteres eljárások 

Többvariációs analízis 

10_3_1_02 A kutatásmódszertan jellemzi 

• Érvényesség: Azt mutatja meg, hogy a teszt vagy eszköz valóban azt méri, amit kell. 

- Bels érvényesség – a kutatás eredményét a kutatásban használt eljárásoknak tulajdonítja. 

- Küls érvényesség – a kutatás eredményeinek általánosíthatósága: igaz-e más 

populációkra, berendezésre és mérési eszközökre, nem csak arra az egyre, amit az adott 

kutatásban mértek? 

- Kritérium érvényesség – valamilyen elismert kritérium vagy standard alapján étékelt 

teszteredmények. 

• Megbízhatóság: a mérés állandóságát és függségét fejezi ki. 

- Bels megfigyel megbízhatósága (objektivitás): 2 megfigyel azonos eredményre jute, 

amikor egymástól függetlenül ugyanazt a viselkedést vagy alanyt vizsgálják? 

- Teszt-reteszt megbízhatóság (stabilitás): Ugyanazt az eredményt kapja megfigyel, ha 

másodszorra is felméri ugyanazt az alanyt? 

- Bels állandóság (homogenitás): A teszt különböz részei ugyanazt a „dolgot” mérik? 

• Értelmesség: Az eredményeket befolyásolja-e a konkrét beavatkozás vagy más tényezk is részt 

vesznek benne? 

10_3_1_03 A mérés határa 

Vannak olyan helyzetek, amikor úgy tnik, az adatok egy része közel van a mérés terjedelmének fels 

vagy alsó határához. Ezt mennyezet (ceiling) és padló (floor) effektusnak hívják. Ilyen esetekben a 

170

csoportok közötti különbségek nem lesznek szignifikánsak, mert az adatok egy része közel van a 

mérésterjedelem határához. 

Példa 

10 éves DCD-s és nem DCD-s gyerekek [lásd: orvosi feltételek] Gross motoros tesztjének 

átlageredményeit rögzítették beavatkozás eltt és után, mely alapján nem mutattak látható fejldést. Futó 

és ugró teszteredményeik 0 (nem érték el a szintet) és 4 (mindent teljesítettek) közé esett az értékel 

skálán mindkét teszt esetében. 

10_3_1_04 Érzékenység 

Néhány mérést, különösen a motoros képességek mérését sorszám vagy intervallum skála 

átlageredményeibl értékeljük, amely gyakran nem elég érzékeny ahhoz, hogy az idbeli vagy 

csoportkülönbségeket kimutassa. A skálákat a mérés tervezésének részeként kellene elkészíteni, és 

mintaként kellene használni, hogy képes legyen különbségek kimutatására, feltéve, ha van különbség. 

Miközben például egyensúlyi tesztet végeztetünk az egyensúlyozási képesség javulhat, amelyet a sorszám 

skála nem mutat ki jó – közepes – gyenge értékelésnél. Habár az olyan tesztek, mint a Test Koordináció 

Teszt (BCT) [lásd Értékelés] tartalmaz arány táblázatot normatív teszt alapján, amely valószínleg 

kimutatja majd a különbségeket. 

Mérési skálák: 

• Nominális skálák: csak név. Nem lehet statisztikához hasonlítani. 

Példák: megersített tag, sohasem szavazott, nem érdekelt. 

• Sorszám skálák: sorrend vagy rangsor. Alkalmazott összehasonlítás. 

Példák: boldog – boldogabb – legboldogabb 

mindig – néha – soha 

• Intervallum skálák: nem csak a skálák közötti sorrendet adja meg, hanem a közöttük lév 

távolság nagyságát is. Az intervallumok rangsor alapján értelmesek. 

Például: mindig 1 2 3 4 5 6 7 soha 

• Arány skálák: a nominális, sorszám, és intervallum skálák összes tulajdonságával rendelkezik, 

valamint egy igazi nulla értékkel, amely annak a jellemznek a teljes hiányát fejezi ki. 

10_3_1_05 Behatároló tényezk 

Miközben változókat mérünk a gyógytestnevelésben sajátos problémák jelentkeznek, amelyeket a fittség 

vagy a mozgás bizonyos szintjének megjelenésével magyaráznak, de a funkcionális határoknak 

köszönheten más magyarázat is létezhet. 

Például: Kerekesszékesek általában 1,5-2,5 liter/perc VO 2 csúcsértéket mutatnak, melyet az alacsony 

fittségi szinttel lehet magyarázni. Az alacsony izomtömeg részvételi arány következtében, meglehet, hogy 

egy másik faktor eredményezi a maximális erkifejtés behatároltságát, ami nem más, mint a helyi izom 

állóképesség. 

10_3_2 Szempontok 

• Elzetes szempontok 

• Hogyan készítsük el a gyógytestnevelési kutatást 

• Specifikus módszertani követelmények gyógytestnevelési kutatások publikálásánál 

171

10_3_2_01 Elzetes szempontok 

A gyógytestnevelés területén egy jó kutatástervezésnek figyelembe kell venni, hogy a szakember 

használni fogja a kutatások eredményét, hogy klinikai döntéseket hozzon. Éppen ezért nagyon fontos, 

hogy megfelel döntéseket hozzunk a kutatás megkezdése eltt és annak eredményeinek, mint írásos 

riportnak vagy újságcikknek a megjelenése eltt. Manapság az újságszerkesztk nagyon óvatosan 

kontrolálják a kutatási tervek és mérések hibáit, amikor megkapják a kéziratot. Az egyik legjobb forrás 

manapság, hogy kikeressük az irányelveket és a testi kezelések bizonyítékának eredményeit a PEDro, a 

Fizioterápiás Bizonyíték Adatbázis, amelyben különböz kritériumok alapján lehet keresni, mint például 

(a) terápia, (b) tudományág, (c) elemzési módszer, (d) probléma és (e) testrész. A PEDro minségi 

kritériumokat is felsorol a kutatások megszervezéséhez, beleértve a 10 részbl álló PEDro skálát is. 

http://www.pedro.fhs.usyd.edu.au/FAQs/Scale/scaleitems.htm 

10_3_2_02 Hogyan készítsünk el egy gyógytestnevelési kutatást 

Hogyan válasszuk ki a legmegfelelbb eszközt 

• 3 alapdolgot kell figyelembe venni 

- Miért mérünk? 

- Mit mérünk? 

- Kit mérünk? 

• Alapvet mérési elgondolás, amit figyelembe kell venni 

- Pszichometriás tulajdonságokkal kapcsolatos ügyek 

- Hasznossággal kapcsolatos ügyek 

Miért mérünk? 

• Összehasonlítást végzünk 

• Oktatási információ 

• Egyéni fejldést figyelünk meg 

• Programértékelést végzünk 

• Osztályozás 

• Stb. 

Mit mérünk? 

• Mozgás, motoros képesség, egészséggel kapcsolatos fittség, egyensúly 

• Ügyesség, attitd, motiváció 

• Tartalmi tudás 

- Sport pedagógia 

- Motoros fejlesztés 

- Élettan 

- Sportpszichológia 

- Biomechanika 

Információforrás 

Néhány általános kutatás megtervezésével és statisztikai módszertannal kapcsolatos web cím, amelyeket a 

természet- és sporttudományokban fel lehel használni: 

1. http://www.sportsci.org/resource/stats/index.html 

2. http://www.2.fmg.uva.nl/sociosite/topics/research.html 

3. http://trochim.human.cornell.edu/kb/index.htm 

172

4. http://www.sosig.ac.ik 

10_3_2_03 Specifikus módszertani követelmények gyógytestnevelési kutatások 

publikálásánál 

Két szignifikáns irodalmi elemzés jelent meg az „Adapted Physical Activity Quarterly” (Porretta, Konzub 

& Lisboa, 2000; Sherrill & O’Connor, 1999) számában, amely a kritériumokkal kapcsolatos módszertant 

és a gyógytestnevelési információk bemutatását elemezte. A javaslatokat a következképpen lehetne 

összefoglalni: 

• elméleti alapú kutatási kérdések összeállítása: 

• hipotézis vagy gyakorlati részhez tartozó kutatási kérések összeállítása; 

• Mintavételi eljárás pontos leírása, résztvevk bevételének vagy kizárásának feltételei. Pontosan ki 

kell dolgozni a mintavételi eljárás tervezésének és nagyságának befolyásoló szerepét az 

eredményekre. 

• A résztvevk alapsokaságának pontos leírása a nem, kor, faj, napi tevékenység, sérülés típusa és 

sérülés foka, funkcionális állapot és más teljesítmény szintek háttérváltozókénti figyelembe 

vételével. 

- Ajánlott egy fajta sérülés típust mérni egy mintában. 

- Különböz nem résztvevket nem ajánlatos egy csoportba sorolni, hacsak ezt nem 

bizonyítja jó statisztika és elméleti bizonyíték. Különböz fejldési és funkcionális 

állapotú résztvevket ne soroljunk egy csoportba, hacsak ezt nem bizonyítja jó statisztika 

vagy elméleti bizonyíték. 

- Adatgyjtési eljárás pontos leírása úgy, mint kipostázott kérdív vagy telefonos vagy, 

személyes interjú. 

- Eszköz pontos leírása, mely tartalmazza a részek számát, az értékelési skála és minta 

részeit. Ha minségi módszertanról van szó, akkor az anyaggyjtés módszerét és 

kritériumait pontosan le kell jegyzetelni. 

- Az eszköz érvényességének és megbízhatóságának leírása, beleértve a minta-specifikus 

értékeket. 

- A nem válaszolók arányának közlése és annak megvitatása, hogy vajon ez milyen hatással 

van az eredmények érvényességére. 

- Az eszköz egyéni átlageredményeinek bemutatása - részrl részre – alrendszerek vagy 

összesített eredmény alapján, céltól és statisztikától függen. 

- A hatásnagyság jelentése miután a csoportok közötti statisztikai különbségeket feltártuk. 

173

1 ADAPT EurÃ³pai Tanterv a GyÃ³gytestnevelÃ©s ... - KU Leuven

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?