7â8. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA 

AgraEconomy of the European Union 

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével 

és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban 

Védôháló nélkül 

A magyar halászat nagykövete 

Pályázatok 

2010. 15. évf. 7–8. szám

Harmadik alkalommal került sor a városligeti 

Vajdahunyadvárban a HÍR-es Íznapokra 2010. 

augusztus 28–29-én az Agármarketing 

Centrum szervezésében. A hagyományteremtô céllal 

megrendezett eseményen a Hagyományok-Ízek- 

Régiók (HÍR) magyar élelmiszergyûjteményben szereplô 

regionális, hagyományosan különleges termékekkel 

ismerkedhettek meg az érdeklôdôk. A gyûjtemény 

számos termékét megkóstolhatták, valamint 

egyes specialitások készítését a helyszínen meg is 

tekinthették. A rendezvényen a Hagyományok-Ízek- 

Régiók (HÍR) védjeggyel rendelkezô termékek mellett 

a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet viselô termékek 

is jelen voltak. A látványos gasztronómiai bemutatót 

az egész családnak tartalmas kikapcsolódást nyújtó 

színpadi programok, népzene és -tánc, valamint 

Védjegyet kapott a pannonhalmi törkölypálinka is 

kézmûves foglalkozások tették teljessé. 

A rendezvény keretében került sor a HÍR védjegy díjkiosztó gálára is, melyen idén elsô alkalommal összesen 

47 termék kapott jogosultságot a védjegy használatára. Ezt követôen az új védjegypályázatról az Európai 

Minôségügyi Szervezet Hagyományos Élelmiszer munkacsoportja tartott szakmai konferenciát. 

A sajtok kedvelôi 

is találhattak újdonságokat 

Hagyományos eljárással készült lekvárok 

és szörpök gazdag kínálata 

Idén 47 termékkel bôvült a hagyományos és 

tájjellegû termékek köre 

Vásári forgatag 

Képek és szöveg: 

Papp Mónika 

A szikvíz is kiérdemelte a védjegyet

Tartalom 

MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 

HÍREK, ESEMÉNYEK 

Megvalósul a hosszú távú agrárstratégia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 

Hágai konferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 

Jobban fölkészülhetünk a természeti katasztrófákra . . . . . . . . . . . . . . . . 5 

A lengyel kormány is támogatja a magyar földmoratórium 

meghosszabbítását . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 

Gabonatermés-kilátások az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 

Szabad pálinkafôzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 

Felértékelôdik a gabona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 

Termelôtôl a menzára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 

Elsô helyen a magyar állam a földek elôvásárlásánál . . . . . . . . . . . . . . . 8 

Illetékmentesen apáról fiúra szállhat a gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 

Jó hír a gazdáknak! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 

Az erdészek több mint hét milliárd forint támogatást kapnak . . . . . . . . 9 

Betartatni a törvényt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 

BRÜSSZELBE JÁRUNK 

Dél-Afrika cukorba fullad. Szalmonellajárvány Amerikában. 

Óvatos ukrán gabonaexportôrök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 

ARCKÉPCSARNOK 

Caroline Spelman – brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési 

miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS 

Védôháló nélkül. Még egyszer egy javaslatról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 

Az egyéni ízeké a jövô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 

Október közepétôl 124 milliárd forintos SAPS elôleg . . . . . . . . . . . . . . . . 18 

Savanyú a szôlô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 

KUTATÁS 

Francia modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 

RIPORT 

Egy alkotó gépész a káposzta hazájában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 

Összefognak a Kárpát-medencei borászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 

A magyar halászat nagykövete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 

AKTUALITÁSOK 

Egyeztessen a falugazdászával! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 

PÁLYÁZATOK 

Tájékoztatás elektronikus kifizetési kérelembenyújtásról . . . . . . . . . . . . 34 

Támogatás borászati gépek beszerzéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 

Aki szôlôt telepítene, most kérvényezze! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 

A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2011. évi 

Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj elnyerésére . . . . . . . . . . . . . . . . 36 

Tájékoztató takarmányjogi aktualitásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 

BORÍTÓ 2 

BELSÔ SZÍNES 1–2 

BELSÔ SZÍNES 3–4 

BORÍTÓ 3 

BORÍTÓ 4 

HÍR-es Íznapok a Vajdahunyadvárban 


Egy alkotó gépész a káposzta hazájában 

Színek, hangulatok 

Könyvajánló – A paraszti gazdálkodás 

és társadalom átalakulása 

Az Európai Unió 

Agrárgazdasága 

2010. 15. évfolyam 

7–8. szám 

A Földmûvelésügyi 

és Vidékfejlesztési Minisztérium 

közremûködésével 

és támogatásával havonta 

megjelenô kiadvány. 

Kiadja az Országos 

Mezôgazdasági Könyvtár 

és Dokumentációs Központ 

Felelôs kiadó: 

Lükôné Örsi Gabriella 

fôigazgató 

Szerkesztôség címe: 

1012 Budapest, Attila út 93. 

Tel.: 489-4910 

Fax: 489-4976 

E-mail: 

szerkesztoseg@omgk.hu 

Fôszerkesztô: 

Tamás Enikô 

Fôszerkesztô-helyettes: 

Siadak Balogh Beáta 

Szerkesztôbizottság: 

dr. Vajda László, 

Pallóné Dr. Kisérdi Imola, 

Schütz Nándor, 

Lükôné Ôrsi Gabriella, 

Román Zoltán 

Készült: 

AGROINFORM 

Kiadó és Nyomda Kft. 

1149 Budapest, Angol u. 34. 

www.agroinform.com 

2010/180 

HU-ISSN 1416-6194 

Az Európai Unió Agrárgazdasága 

címû folyóiratban megjelent cikkek, 

fotók a szerzôi jogvédelem 

alá tartoznak, így bármely cikk, 

fotó másodközlése (vagy bármilyen 

felhasználása) a Kiadó, illetve 

a szerzôk írásos engedélyéhez 

kötött. 

A címképterv 

Horváthné Fejes Ágnes 

munkája 

Címképünk: 

Halas nemzedékek: 

ifj. Woynarovich András, 

karján kisfiával, W. Gergôvel, 

dr. Woynarovich Elek 

és fia, Woynarovich András 

(Woynarovich 

családi arhívumból) 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 

1

Contents 

BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 

NEWS, EVENTS 

The long term agricultural strategy comes true . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 

Conference in Hague . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 

Better preparation for natural disasters . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 

Polish government supports the prolongation of Hungarian Land 

Moratorium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 

Perspectives of grain production in the European Union . . . . . . . . . . . . 6 

Free distillation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 

Grain is being valorized . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 

From farmers to restaurants . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 

The Hungarian State is the first in land purchase . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 

A son may inherit a farm from his father without dues . . . . . . . . . . . . . . 9 

Good news for farmers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 

Foresters get more than 7 billion HUF as a support . . . . . . . . . . . . . . . . 9 

Observing the law . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 

ATTENDING BRUSSELS 

South Africa is drowning in sugar. Salmonella epidemic in America. 

Cautious Ukrainian grain exporters . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 

PORTRAITS 

Caroline Spelman – the British Minister of Environment, Food and 

Rural Affairs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION 

Without protection. About a proposal – again . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 

Peculiar tastes are going to be trendy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 

124 billion HUF from the middle of October – an advance payment 

of SAPS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 

Sour grapes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 

RESEARCH 

The French model . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 

REPORT 

A creative engineer on the land of cabbage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 

Co-operation of the wine makers of the Carpathian Basin . . . . . . . . . . . 27 

Ambassador of Hungarian fishery . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 

TOPICALITIES 

Conciliate with your farm advisor! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 

APPLICATIONS 

Information about electronic application for payments . . . . . . . . . . . . . . 34 

Support for purchasing machines for wineries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 

If you want to plant wine grapes, apply now! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 

The proposal of the Ministry of Rural Development for the Hungarian 

Agricultural Quality Award in 2011. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 

Information about the current legal issues concerning feed production 39 

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 

COVER 2 

INNER COLOURED 1–2 

INNER COLOURED 3–4 

COVER 3 

COVER 4 

HÍR-days in the Vajdahunyad Castle 

Ambassador of Hungarian fishery 

A creative engineer on the land of cabbage 

Colours, feelings 

Recommended books: Transformation 

of rural farming and society 

AgraEconomy 

of the European Union 

Volume 2010/15. 

Issue 7–8. 

Monthly publication, 

published out with the 

assistance and support of 

the Ministry of Agriculture 

and Rural Development. 

Published by the National 

Agricultural Library and 

Documentation Centre 

Responsible Publisher: 

Lükôné Ôrsi Gabriella 

Address 

of the Editorial Office: 

1012 Budapest, 

Attila út 93. 

Tel.: 489-4910, 

Fax: 489-4976 

E-mail: 

szerkesztoseg@omgk.hu 

Editor-in-chief: 

Tamás Enikô 

Vice Editor-in-chief: 

Siadak Balogh Beáta 

Editorial board: 

dr. Vajda László, 

Pallóné Dr. Kisérdi Imola, 

Schütz Nándor, 

Lükôné Ôrsi Gabriella, 

Román Zoltán 

Printed in: 

AGROINFORM Publishing 

and Printing Co. 

H-1149 Budapest, Angol u. 34. 

www.agroinform.com 

HU-ISSN 1416-6194 

All of the articles and photos 

published in the periodical 

“Agriculture of the European 

Union” are copyrighted. 

Publication or any other use 

of them is prohibited without 

the written permission of the 

Publisher or the authors. 

Cover designed by 

Ágnes Horváth-Fejes 

Front Cover: 

,,Fish” generations 

in Woynarovich family 

(From Woynarovich archives) 

2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó 

Hosszú távú agrárstratégiában gondolkodik az agrártárca. A mezôgazdaság és vidékfejlesztés 

mellett ez a környezetgazdálkodásra és a természetvédelemre is kiterjed. Kiemelt fontosságú a 

hungarikumokról szóló törvény. (Bôvebben a 15. oldalon.) 

2011-tôl életbe lép az uniós földmegfigyelô mûholdrendszer. Az ehhez szükséges anyagi támogatást, 

mintegy 100 millió eurót rendelkezésre bocsátják egy EP döntést követôen. A döntés már 

megszületett. Így az Európai Unió nem lesz ráutalva amerikai mûholdak segítségére. Az áradások, 

földrengések és más katasztrófák elôre jelezhetôk lesznek. Így azokra részben föl is lehet 

készülni. (Bôvebben az 5. oldalon.) 

Új jogszabály teszi lehetôvé, hogy a közétkeztetést végzô intézmények – bölcsôdék, óvodák, iskolák, 

egészségügyi intézmények – közvetlenül a helyi termelôtôl vásárolhatják meg a nyers húst, 

zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejtermékeket, közbeszerzési eljárás nélkül. Ennek számos elônye 

lesz, így csökkenhet a szállítás távolsága, megpendülnek a vidéki kis- és középvállalkozások. 

(Bôvebben a 7. oldalon.) 

A Nemzeti Földalap visszakerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelô Zrt-tôl a Vidékfejlesztési 

Minisztériumhoz. Ez nagy elôrelépést hoz a demográfiai földprogram végrehajtásában. A továbbiakban 

a Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában lévô mezô- és erdôgazdasági földterületeket. 

Állami tulajdonban lévô erdôket nem lehet eladni. Megváltozott az elôvásárlási jog sorrendje: 

elsô helyen a magyar állam élhet elôvásárlási jogával. (További részletek a 8. oldalon.) 

Az ukrán vámhatóságok keményen ellenôrzik a fekete-tengeri kikötôkbôl induló, más országokba 

tartó ukrán gabonaszállító hajókat. A londoni székhelyû Gabona- és Takarmánygabona-kereskedelmi 

Szövetség keményen bírálta az ukrán vámhatóságokat. Szerintük teljesen fölösleges azt firtatni, 

hogy az adott szállítmányban malmi vagy takarmánygabona-minôségû búza van. Az ukránok 

azonban szemlátomást kivárnak. (A 11. oldalon.) 

Dél-afrikai cukortermelôk vámmentesen szeretnének cukrot exportálni az Európai Unióba. Csakhogy 

az unió Dél-Afrikát nem minôsíti fejlôdô országnak, amelyek vámmenteséget élveznek. 

A Dél-Afrikai Cukorszövetség azzal is kiegyezne, ha a világ legnagyobb cukorimportôre, az Európai 

Unió fogadna hosszú távú megállapodás nélkül is cukorszállítmányokat Dél-Afrikából. 

(Bôvebben a 11. oldalon.) 

Szalmonellajárvány tört ki az Amerikai Egyesült Államokban, ennek kapcsán mintegy félmilliárd 

tojást kellett kivonni a kereskedelembôl. Az uniót szerencsére nem érinti a szalmonellafertôzés, 

mivel az USA nem szállíthat Európába tojást, éppen azért, mert nem ad az uniónak információt 

szalmonellamentesítési programjáról. (Részletek a 11. oldalon.) 

A most 52 éves Caroline Spelman 2010. márciusa óta tölti be a brit környezetvédelmi, élelmezési 

és vidékfejlesztési miniszteri posztot. Tárcája álláspontja szerint a klímaváltozás miatt nem vonhatók 

be újabb földterületek a termelésbe, és vízhiánnyal is számolni kell, ezért a 2013 utáni közös 

agrárpolitika kidolgozásánál elsôdleges szempont a kevesebb energia, víz és termôterület mellett 

a nagyobb mennyiségû élelmiszer-termelés. (A továbbiak a 12. oldalon.) 

Az élelmiszer-importáló Japán tudatosan törekszik az ország élelmiszer-önellátásának növelésére, 

s ezzel összefüggésben a lakosság egészségi állapotának, életminôségének javítására. Az elmúlt 

10 évben Japánban agrárpolitikai reformot hajtottak végre, s emögött az a nem is titkolt cél 

van, hogy lényegesen csökkenjen Japán élelmiszerfüggése más országoktól. (A 17. oldalon.) 

A francia CEMAGREF a környezetvédelemmel, a vízbázissal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos 

kutatásokat hangolja össze Franciaország-szerte. Nem nagy költségvetéssel rendelkezik, 

és a kutatáshoz szükséges anyagiakat 30%-ban maga teremti elô szolgáltatásai révén, az ott dolgozó 

kutatók aktív részvételével. A kutatási témákat a prioritás dönti el, végrehajtásáért több tárca 

is felel. A kutatás több tárca együttes mûködésével és anyagi támogatásával valósul meg. 

A francia kutatási együttmûködés jó példája olvasható a 20. oldalon. 

„Petróleumlámpa fényénél, a nyakamra tekeredett köldökzsinórtól elkékülve láttam meg a napvilágot 

egy novemberi vasárnap, egy Tiszakóród melletti tanyán. Anyám azt mondta, amikor fölsírtam, 

megszólalt a harang”. A világhírû halbiológussal dr. Woynarovich Elekkel készült riport a 

30. oldalon olvasható. 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 3

Hírek, események 

Megvalósul a hosszú távú agrárstratégia 

Az agrártárca 10 éves ágazati stratégia kidolgozását 

tûzte ki célul, melynek tervezete várhatóan 

2010 végéig elkészül, jelentette be Fazekas 

Sándor vidékfejlesztési miniszter sajtótájékoztatóján. 

A komplex stratégiai terv a mezôgazdaság 

és a vidékfejlesztés mellett a környezetgazdálkodásra 

és a természetvédelemre is ki fog terjedni. 

A második félév fô feladatait tartalmazó cselekvési 

terv már elkészült, ebben az uniós elnökségre 

való felkészülés mellett a hungarikumokról szóló 

törvény megalkotása kiemelt helyen szerepel. 

tárca a támogatási rendszert is felül fogja vizsgálni. 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 

rendelkezésre álló 450–500 milliárd Ft támogatást 

a minôségi termelésre, a helyi közösségek 

fejlesztésére, illetve a családi gazdaságok 

erôsítésére kívánják fordítani. 

Ángyán József államtitkár az agrárstratégia 

kapcsán felsorolta azokat a fô szempontokat, melyeket 

a tárca figyelembe kíván majd venni. Ezek 

közül a legfontosabb a minôségi termékeket elôállító 

mezôgazdaságra való átállás, mely kis- és 

közepes, egyéni és családi gazdaságokra épül, 

ugyanakkor szem elôtt tartja a táji értékek megôrzését 

is. A piacszabályozás terén a jövôben a 

belföldi szükségletek kielégítése szerepel az elsô helyen, 

és csak a felesleg kerül majd kivitelre. Sor kerül 

majd az oktatási és szakképzési rendszer átalakítására 

is, az agrárkutatás megerôsítése érdekében 

pedig újjáépítik a kutatóintézeti hálózatot. 

A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése is a tervek 

között szerepel, ami nagymértékben hozzá fog járulni 

a komplex vidékfejlesztési elképzelés megvalósításához. 

Ángyán József kiemelte, a földkérdést 

is mielôbb rendezni kell. Ennek érdekében a 

földmoratórium meghosszabbítását célzó korábbi 

kérelmet 2010. augusztus 31-ig meg fogják 

erôsíteni, a földtörvény módosítása pedig 2010 

ôszére várható. 2010. szeptember 1-jén megalakult 

a Nemzeti Földalap, így lehetôvé válik majd a fiatal, 

gazdálkodni vágyó családok földhöz juttatása. 

A generációváltás megkönnyítése érdekében 

a gazdaságátadás illetékmentes lesz. Emellett az 

agrártárca kiemelt figyelmet kíván fordítani a hazánk 

GMO-mentességét garantáló törvények megalkotására 

és a génbanki hálózat kialakítására is. 

Ángyán József hangsúlyozta azt is, a jövôben a terület- 

és a vidékfejlesztés elemeinek összehangolása 

is fontos feladat, a pályázatok elkészítésének 

megkönnyítése érdekében. A Kárpát-medencében 

zajló gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységek 

összehangolására pedig tárcaközi 

bizottságot hoznak létre, melyben a minisztérium 

is aktív szerepet fog vállalni. 

A stratégia céljainak elérése érdekében több 

rendelet és jogszabály módosítására is szükség 

van, melyek közül kettô már napvilágot látott. 

2010. július 6-tól hatályos a kistermelôi rendelet, 

amely a helyi termelés és fogyasztás összhangját 

hivatott megteremteni, valamint július 20-án lépett 

életbe a másodlagos élelmiszervizsgálatra vonatkozó 

rendelet, mely megakadályozza a gyenge minôségû 

termékek piacra kerülését, és a termelôket 

a jó minôségû, magas feldolgozottsági szintû termékek 

elôállítására ösztönzi. Emellett a tárca a fiatal 

generáció vidéki élet iránti érdeklôdésének 

felkeltésén is munkálkodik, ennek érdekében 

hirdetik meg a „Vidéken élni jó!” címû rajzpályázatot, 

mely a vidéki gazdaságok életébe enged 

betekintést. 

Papp Mónika 

Hágai konferencia 

Gerda Verburg, a holland agrártárca vezetôje 

megerôsítette nemrégiben, hogy a holland mezôgazdasági 

és halászati minisztérium szervezésében 

egyhetes konferenciát tartanak 2010. október 

31-tôl november 5-ig Hágában. Téma: 

Mezôgazdaság és élelmiszerbiztonság a klímaváltozás 

árnyékában. A konferencia szervezésében 

a Világbank és a FAO is részt vesz – azzal 

összefüggésben, hogy cselekvési irányt mutasson 

konkrét akciókkal, valamint mezôgazdasági 

vonatkozású befektetésekkel, hogy ezzel ellensúlyozzák 

a klímaváltozás káros hatásait. A 10 

oldalas elôzetes konferenciaprogramot már 

elküldték a fenntartható fejlôdés és a szegénység 

visszaszorítása jegyében Gerda Verburg 

miniszterasszonynak – aki a hágai konferenciát 

az év végén megtartandó cancuni konferencia 

elôhírnökeként jellemezte. 

TE 

Forrás: AgraFocus 

2010. júliusi szám 



Jobban fölkészülhetünk a természeti 

katasztrófákra 

Áradások, földrengések, olajszivárgások és más 

katasztrófák esetén nyújthat fontos segítséget a 

2014-tôl mûködésbe lépô uniós polgári használatú 

földmegfigyelô mûholdrendszer, a GMES, miután 

az Európai Parlament döntött a program 

2011–13-as elôkészítô elemeirôl és az ehhez 

szükséges 107 millió eurós támogatás megadásáról. 

A mûholdrendszer kiépítése után az EU saját 

adatokat gyûjthet, és nem lesz rászorulva az amerikai 

mûholdak segítségére. Az EP és a Tanács 

elôzetes megegyezése szerint a helyi, regionális 

és tagállami igénylôk is ingyenesen használhatják 

majd a rendszer szolgáltatásait, ezzel is megkönnyítve 

a katasztrófák elleni védekezést. 

A GMES megvalósításával az uniónak olyan 

saját infrastruktúrája lesz, amely hatékonyabb 

környezetirányítást tesz lehetôvé, és az állampolgárok 

biztonságát is növeli. A mûholdak alkalmasak 

lesznek az éghajlatváltozás nyomon követésére, 

valamint segítséget nyújtanak a mezô- és 

erdôgazdasággal, energiával, városfejlesztéssel, 

infrastruktúrával kapcsolatos döntések meghozatalához 

is. 

Herczog Edit, a költségvetési bizottság témáért 

felelôs tagjának az a véleménye, hogy a program 

biztonságos mûködéséhez továbbra is szükség 

van a megfelelô uniós eszközök és finanszírozási 

rendszerek kialakítására, figyelembe véve az 

ûrszektor sajátosságait, illetve a kiegyensúlyozott 

ipari struktúra szükségességét. Ehhez bôvíteni 

kell a hetedik kutatási keretprogram (FP7) 

2007–2013 közötti elôirányzatait. 

„A magyarországi ár- és belvízhelyzet, majd a 

vörösiszap-katasztrófa is rávilágított arra, milyen 

fontos a természeti katasztrófák mind pontosabb 

elôrejelzése, éppen ezért a következô hétéves 

pénzügyi keretnek figyelembe kell vennie olyan 

megfelelô uniós eszközöket és támogatási rendszereket 

is, amelyek lehetôvé teszik az ûrkutatásba, 

valamint az Európát és polgárait szolgáló, 

a világûrbe telepített alkalmazásokba történô 

hosszú távú uniós befektetéseket.” – fogalmazott 

Herczog Edit. 

Forrás: S-D.Delegation HU 

[s-d.delegationHU@europarl.europa.eu] 

A lengyel kormány is támogatja 

a magyar földmoratórium 

meghosszabbítását 

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter július 

végén Varsóban tárgyalt a Lengyel Köztársaság 

mezôgazdasági és vidékfejlesztési miniszterével, 

valamint a Környezetvédelmi Minisztérium 

államtitkárával. 

Miniszter úr elsô hivatalos kétoldalú külföldi 

útja Varsóba vezetett, jelezve ezzel is, hogy az új 

magyar kormány számára a magyar–lengyel kapcsolat 

kiemelt fontosságú. A találkozók jól szolgálták 

a 2011-es magyar EU-elnökségi felkészülést, 

és lehetôvé tették, hogy még szorosabb 

egyeztetések folyjanak a közeljövôben a két ország 

között. 

Fazekas Sándor kérte Lengyelország segítségét 

a magyar termôföld-moratórium meghoszszabbítása 

ügyében. Marek Sawicki támogatásáról 

biztosította hazánkat. A lengyel és a magyar 

miniszter áttekintette az Európai Unió közös ag- 



rárpolitikájának 2013 utáni jövôjével kapcsolatos 

kérdéseit is. 

A környezetvédelmi minisztérium államtitkárával 

folytatott találkozón az uniós elnökségi prioritásokról 

és aktuális környezetvédelmi kérdésekrôl 

egyeztettek. Lengyel részrôl ígéretet tettek 

arra, hogy segíteni fogják elnökségi programunk 

megvalósítását, különös tekintettel a kiemelt területekre 

(vízpolitika, biológiai sokféleség védelme, 

fenntartható anyaggazdálkodás és erôforráshatékonyság). 

Mindkét szaktárcánál szó volt a genetikailag 

módosított szervezetek (GMO-k) ügyérôl. Magyarország 

a jövôben is fenn kívánja tartani 

GMO-mentességét, és ebben számíthat a lengyel 

fél támogatására. 

VM Sajtóközlemény 

Gabonatermés-kilátások 

az Európai Unióban 

Az Európai Unió 27 tagállamában a 2010/11-es 

piaci évben a gabonatermés becslések szerint eléri 

a 286 millió tonnát, ami 1,3 százalékkal alacsonyabb 

a 2009/10-es évhez képest a COPA- 

COGECA júliusi jelentése szerint. Az árpa terméscsökkenése 

a legnagyobb, 7,4%, ami nagyrészt 

annak a ténynek tudható be, hogy ez a gabonafaj 

nem választható automatikusan intervenciós 

tárolásra. A lágy búza termésmennyisége 

mintegy 3,3%-kal emelkedett: 128,7 millió tonnáról 

132,9 millió tonnára nôtt egyik évrôl a másikra. 

Általánosságban elmondható, hogy az EU27- 

ek szántóföldi mezôgazdasági területe több mint 

1 millió hektárral (!) csökkent – különösen 

Ausztria, Portugália, Finnország, Svédország, 

Franciaország, Észtország és Németország mutatott 

csökkenô trendeket a szántó területében. 

Az EU 27-ek olajosmag-termése átlagosan 

2,2%-kal emelkedik várhatóan ebben az évben; 

28,9 millió tonnára, amin belül a szójatermés 

15,8%-kal emelkedik – a COPA becslése szerint. 

A COCEREAL, a Gabonakereskedôk Egyesülete 

finom különbséget tesz azzal, hogy a gabonatermés 

szerinte kismértékben emelkedik 283,68 millió 

tonnára, de megerôsítette, hogy a lágy búza 

enyhén emelkedik, szemben az árpatermés csökkenésével. 

Az olajos magvakra vonatkozóan a 

COCEREAL számítása szerint a bevetett terület 

10,62 millió hektárról 10,9 millió hektárra nôtt; de 

a termésbecslés szerint a termés mégiscsak csökken 

a területnövekedés ellenére is. 

TE 

Forrás: AgraFocus 

2010. júliusi szám 

Szabad pálinkafôzés 

Az Országgyûlés megszavazta a jövedéki törvény 

módosítását (augusztus 1-tôl hatályos). 

– A jogszabály változásával a magyar emberek 

szabadon dönthetnek saját gyümölcseik 

felhasználásáról, legyen szó lekvárról 

vagy pálinkáról. 

– A kistermelô a saját gyümölcsébôl vagy a 

kipréselt szôlô törkölyébôl legálisan pálinkát 

fôzhet. (A vásárolt gyümölcs is saját 

gyümölcs.) 

Saját fogyasztásra szánt pálinkafôzésnél 

(amennyiben a termelô nem adja el a gyümölcspárlatot): 

– 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, 

– a fôzést nem kell sehol elôre bejelenteni, 

– a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetni. 

Ha valaki el 

akarja adni az otthon 

vagy bérfôzésben 

készült pálinkát, 

erre is van lehetôsége. 

A saját 

gazdaság helyén 

folytatott vendéglátás 

vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál 

zárjeggyel ellátott, legfeljebb 

kétliteres palackokból kínálhatja az italt. 

Az eladásra szánt pálinkánál vagy ötven liter feletti 

mennyiség fôzésénél továbbra is a régi szabályozás 

érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót 

kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi fôzdéknek. 

A törvénymódosítás elsôsorban arra szolgál, 

hogy megkönnyítse a szomszédok, vendégek kí- 



nálására szánt gyümölcspálinka fôzését. Lehetôvé 

tegye a frissen fel nem használt gyümölcs, a 

kipréselt szôlô törkölyének házi hasznosítását. 

A pálinkafogyasztás kultúránk része, vidéken ma 

is az emberi élet fordulóihoz (születés, keresztelô, 

lakodalom, temetés) vagy az esztendô ünnepeihez 

kötôdik. A pálinkafôzés segít a takarékos 

és gazdaságos paraszti gazdálkodás fenntartásában, 

nem vész kárba az elhullott gyümölcs, tiszta 

marad a porta. 

Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a 

hatóság a kisembereket zaklatja a pálinkafôzés 

miatt, ugyanakkor a milliós, milliárdos kárt okozó 

bor- és szeszpancsolók tevékenysége fölött 

szemet huny. 

VM Sajtóiroda 

Felértékelôdik a gabona 

Oroszországban a 2009. évi 97 millió tonnás gabonaterméssel 

szemben az idei termés csupán 65 

millió tonnát tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a termelés 

egyik évrôl a másikra több mint a harmadával 

csökkent. Ennek hatása már most érezhetô 

Oroszországban: a kenyér ára 20%-kal emelkedett. 

A helyzetet tovább nehezíti, hogy Oroszrszág 

2010. augusztus 15-e és december 31-e között búzaexport-tilalmat 

rendelt el az erdôtüzekre és a 

terméskiesésre tekintettel. A Világbank aggódik 

az exportkorlátozás miatt, de az orosz döntésre 

aligha van ráhatással. Az aggodalom oka: a Világbank 

attól tart, hogy megismétlôdhet a 2007– 

2008-as élelmiszerválság. 

Ukrajna nemcsak fontolgatja a búzaexport leállítását. 

Mint a világ hatodik legnagyobb búzaexportôre 

gyakorlatilag leállította búzaexportját. 

A dominóeffektus továbbmehet, az aszály sújtotta 

Kazahszán szintén hasonló döntésre készül. 

Ukrajna kevésbé szenvedett az aszály miatt, mint 

Oroszország, így a 2009. évi 48 millió tonna gabonaterméssel 

szemben idén 40 millió tonna gabonát 

takarított be, vagyis a csökkenés elenyészô az 

oroszországihoz képest. 

TE 

Forrás: Napi Gazdaság 

2010. augusztus 10–14. 

Termelôtôl a menzára 

Az Országgyûlés elfogadta a közbeszerzési törvény 

módosítását (2010. augusztus 1-jétôl hatályos). 

A bonyolult eljárási rend és jogalkalmazás miatt 

a kistermelôk, a mikro-, kis és középvállalkozások 

nagyobb társaiknál nehezebben tudtak indulni 

a közbeszerzési eljárásokban. 

Az új jogszabály lehetôvé teszi, hogy a közétkeztetést 

végzô intézmények (bölcsôdék, óvodák, 

iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények) 

közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelôtôl 

megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, 

gyümölcsöt, tejet és tejterméket, mézet, tojást és 

gabonát. 

A kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi 

termelôk piacra jutási esélyei növekednek. A helyi 

beszerzés lehetôségével kevesebb terményt, 

fôzési alapanyagot utaztatnak közúton, így a közlekedési 

eredetû légszennyezés és az üzemanyaghasználat 

is csökkenthetô. 

A közbeszerzési törvénycsomag a pontosító 

módosításokkal egyértelmû, átlátható szabályozást 

jelent. A lánckereskedelem kiiktatásával, a 

közvetlen beszállítással összekapcsolódnak a helyi 

élelmiszer-elôállító, feldolgozó és értékesítô vállalkozások 

és a helyi közétkeztetô intézmények. 

2010. szeptember 15-én lépett életbe a közbeszerzési 

törvény azon változtatása, mely lehetôvé 

teszi, hogy a hazai kistermelôk mentesüljenek a 

közbeszerzési kötelezettség alól bizonyos termékek 

esetében. 




Elsô helyen a magyar állam 

a földek elôvásárlásánál 

Szeptember elsején megalakult a Nemzeti Földalapkezelô 

− 

− 

− 

− 

− 

− 

− 

− 

− 

− 

− 

A kormány a Nemzeti Földalap létrehozásával 

megteremti a közcélú földkészlet-gazdálkodás 

feltételeit, földhöz juttatja a fiatal gazdákat. 

A jogszabály-módosítás célja, hogy a földspekulációt 

és a zsebszerzôdésekkel való visszaéléseket 

megakadályozza. 

A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar 

Nemzeti Vagyonkezelô ZRt.-tôl a Vidékfejlesztési 

Minisztériumhoz, azért hogy a kormány 

népesedési, demográfiai földprogramját végrehajtsa. 

A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy 

módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton 

történô eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe 

adással, továbbá földcserével. 

A földtulajdonosoknak elsôként az NFA-nak 

kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, 

amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti 

az alapkezelô. 

A megkötött szerzôdés tartalmából nyilvános 

lesz a szerzôdô neve, a föld fekvése és helyrajzi 

száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési 

határidô, valamint haszonbérletnél és 

vagyonkezelésnél a szerzôdés idôtartama is. 

A nettó 5 millió forintnál magasabb ellenértékû 

szerzôdéseket az NFA a honlapján teszi 

közzé. 

A földek hasznosításának fô szabálya a nyilvános 

pályáztatás. 

Az NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelô 

Zrt.-nek, ezért a korábbi szerzôdéseknél 

nem kell szerzôdést módosítani. 

A Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában 

lévô mezô- és erdôgazdasági földterületeket. 

Az állam tulajdonosi jogait az agrárpolitikáért 

felelôs miniszter – a Nemzeti Földalapkezelô 

Szervezet (NFA) útján – gyakorolja az 

alap felett. 

A Nemzeti Földalapban lévô nagy értékû 

(100 millió Ft vagy 100 hektár feletti) földterületek 

hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács 

dönt. 

A Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosításából 

származó bevételeket földvásárlásra, 

valamit a földbirtok-politikai irányelvek megvalósításra 

kell fordítani. 

Az állami tulajdonban lévô erdôket nem lehet 

eladni. 

− 

− 

− 

− 

A Termôföldrôl szóló törvény módosításának a 

célja, hogy megakadályozza a földspekulációt 

és a zsebszerzôdések realizálását. 

Az új törvényben változik az elôvásárlási jog 

sorrendje. Elsô helyen a magyar állam jogosult 

élni elôvásárlási jogával, hogy a birtokpolitikai 

irányelveknek megfelelôen „piaci szereplôként” 

tudjon fellépni. 

A földpiac aktív szereplôjévé elôlépô állam 

elôvásárlási jogának biztosításával létrejön a 

föld köztulajdona, amelybôl tartós, örökölhetô 

földbérleti jogot ad elsôsorban a gazdálkodó 

családoknak, valamint a fiatal pároknak, ha 

vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 

2–3 gyermeket felnevelnek. 

A törvény újraszabályozza a „helyben lakó” 

definícióját. Helyben lakónak az a családi 

gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkezô 

ôstermelô vagy egyéni mezôgazdasági 

vállalkozó magánszemély minôsül, akinek a 

bejelentett lakóhelye legalább három éve azon 

a településen, illetve 15 km-en belüli szomszédtelepülésen 

van, amelynek közigazgatási 

területén a termôföld vagy tanya fekszik. 



Illetékmentesen 

apáról fiúra szállhat a gazdaság 


Az Országgyûlés megszavazta az illetéktörvényt 

(2010. augusztus 1-tôl hatályos). 

A családon belüli gazdaságátadás megkönnyítése 

érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium 

kezdeményezte az illetéktörvény módosítását. Augusztus 

1-tôl illeték- és adómentes lesz a családon 

belüli gazdaságátadás. 

A jogszabály-módosítás segíti az egymást követô 

nemzedékek kapcsolatának erôsödését, a családon 

belüli gazdálkodás folytonosságát, stabilitását. 

Mentes a vagyonátruházási illeték alól a termôföld, 

a tanya, és a mezôgazdasági termelôtevékenységhez 

szükséges, mûvelés alól kivett terület, 

építmény (magtár, istálló, stb.), valamint ingó 

– ide értve a gépjármûvet és a pótkocsit is – tulajdonának, 

illetve vagyoni értékû jognak a megszerzése 

közeli hozzátartozóknál (többek között 

házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, 

örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, 

testvér). 

Az illetékszabályok módosítása elôsegíti, 

hogy a tradicionálisan mezôgazdasági tevékenységbôl 

élô családokban többletteher viselése 

nélkül, – ne csak öröklés jogcímén, – átörökíthetô 

legyen minden, ami a mezôgazdasági tevékenység 

folytatásához szükséges. A törvény összhangban 

áll az európai vidék- és agrárpolitikával, 

amelynek alapjait az egyéni és családi gazdaságok 

adják. 


Jó hír a gazdáknak! 

Az Országgyûlés megszavazta a vízgazdálkodási 

hozzájárulás eltörlését (2011. január 1-tôl hatályos). 

A vízgazdálkodási törvény módosításával a jövôben 

nem szedhetnek a termelôktôl járulékot a 

vízgazdálkodási társulások. 

Eddig a gazdáknak sok bosszúságot okozott, 

hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak 

azért, hogy cserébe a területükön, vagy 

annak közelében lévô összes árkot, csatornát, 

árokpartot a vízmûvek megtisztítsák. Az esetek 

többségében azonban a vízgazdálkodási társulások 

– elsôsorban pénzhiány miatt – nem végezték 

el a feladatukat, a gazdáktól mégis adó módjára 

behajtották a járulékot. 

Ez a helyzet 2011. január 1-tôl, a jogszabály 

életbe lépésétôl megszûnik. 

A vízgazdálkodásról új, átfogó szabályozás készül, 

a forráshiánnyal küzdô vízgazdálkodási társulások 

a tervek szerint a jövôben egységes állami 

irányítás alá kerülnek. 


Az erdészek több mint hét milliárd forint 

támogatást kapnak 

7,4 milliárd forint támogatást nyújt a Mezôgazdasági 

és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) öt jogcímen: 

mezôgazdasági területek erdôsítésére, agrárerdészeti 

rendszerek létrehozására, erdô-környezetvédelmi 

intézkedésekre, erdészeti potenciál 

helyreállítására, valamint erdôszerkezet-átalakításra. 

Összesen mintegy 6400 kérelemre csaknem 

7,4 milliárd forintot fizet az MVH, melynek forrása 

nemzeti és uniós keretbôl is biztosított. A hivatal 

még az idén megkezdi a támogatások folyósítását. 

A jogcímekre a kifizetési kérelmeket az idei 

területalapú támogatási kérelem részeként kellett 

benyújtani. 

Az MVH emellett két további jogcím, a lágy- és 

fás szárú energiaültetvények telepítése, valamint 

a gyümölcsültetvények korszerûsítése kapcsán is 

meghatározta a kifizethetô támogatási összegeket. 

Ezek alapján energiaültetvények telepítésére 

54 millió forintot, míg gyümölcsültetvények 

korszerûsítésére több mint 417 millió forintot fizet. 

A kifizetés forrásai ezeknél a jogcímeknél is 

biztosítottak. 



Hírek, események – Brüsszelbe járunk 

Betartatni a törvényt 

Vis maior igazolással rendelkezô gazdákat polgári perben sem lehet 

meghurcolni 

A Vidékfejlesztési Minisztérium elfogadhatatlannak 

tartja, hogy egyes terményfelvásárlók figyelmen 

kívül hagyják a magyar gazdákat sújtó vis 

maior helyzetet, és kötbért követelnek tôlük. 

A minisztérium kiáll a gazdák mellett, és a felvásárlókat 

felszólítja a törvény betartására. 

A minisztérium információi szerint egyes terményfelvásárlással 

foglalkozó vállalkozások nem 

fogadják el a gazdák vis maior (szélvihar, jégesô, 

belvíz, árvíz) igazolását, és kötbér megfizetését, 

illetve terményt követelnek a velük szerzôdésben 

álló gazdálkodóktól. A termelôk emiatt a fizetésképtelenség 

határára sodródnak, hiszen a termésük 

nagy része, de akár teljes mennyisége is 

megsemmisült. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium tudatában van 

annak, hogy egyedi szerzôdések megítélése a bíróság, 

vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, 

azonban jogot formál arra, hogy amennyiben agrárpolitikai 

célkitûzéseivel ellentétes kereskedelmi 

gyakorlatról szerez tudomást, álláspontját a széles 

nyilvánossággal is megismertesse. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium – az érintett 

gazdák, gazdálkodók kérésére – ismételten kinyilvánítja 

azon álláspontját, miszerint a vis maior-igazolással 

rendelkezô gazdákat, gazdálkodókat, 

valamint az igazolásokban megjelölt területeket 

nemcsak a támogatások igénybevételével 

összefüggô, hanem más – ide értve a polgári jogviszonyokat 

is – eljárásokban is vis maior-esemény 

által sújtott gazdának, gazdálkodónak, valamint 

területnek tekinti. Ezt a minisztériumi álláspontot 

a bírói gyakorlat is alátámasztja. 

A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz számos bejelentés 

érkezett arról, hogy az idén tavasszal a 

felvásárlók a 2010. évi termésre úgy kötöttek 

adásvételi szerzôdést, hogy az áru valójában még 

meg sem termett. A Ptk. rendelkezései értelmében 

a szerzôdéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk 

alapján kell megítélni. Ebben az idôpontban 

az érintettek a kereskedelmi gyakorlat szerint 

2010. évi termésû gabonafélékre legfeljebb szállítási 

vagy mezôgazdasági termékértékesítési szerzôdést 

köthettek volna. 

Információkat kaptunk arról is, hogy több felvásárló 

a nem teljesítô gazdákat, gazdálkodókat 

kötbér megfizetésére kívánja kötelezni. A Ptk. 

246. § (1) bekezdése értelmében kötbér csak a 

kötelezettnek felróható magatartás esetén követelhetô. 

Az igazolt vis maior-eset mentesíti a kötelezettet 

a kötbér megfizetése alól. 

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy amenynyiben 

a vis maior miatti károkozás csak a termés 

egy részét érintette, az érintett gazdáknak, 

gazdálkodóknak szerzôdéseiket arányosan teljesíteniük 

kell. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye a 

mezôgazdaságot sújtó vis maior-esetek kezelésérôl. 


Dél-Afrika cukorba fullad 

Szalmonellajárvány Amerikában 

Óvatos ukrán gabonaexportôrök 

Agazdasági válságra való tekintettel a cseh 

kormány az agrártermelôknek járó nemzeti 

kiegészítést 2011-ben nem tervezi megadni a 

cseh gazdáknak. Számos tagállam igyekszik csökkenteni 

a költségeket. Az sem kizárt, hogy Csehország 

példáját mások is követik. A csatlakozási 

szerzôdés szerint 11 tagállam jogosult az uniós 

közvetlen támogatások nemzeti kiegészítésére. 

(Emlékeztetôül: a csatlakozáskor az új tagállamok 

a régi tagállamok termelôihez viszonyítva a 

közvetlen támogatások töredékét kapták csupán, 

2004-ben az uniós támogatás 25%-val indultak és 

évenként fokozatosan növekedve csak 10 év átmenet 

után 2013-ban jutnak hozzá a 100%-os 

szinthez). 

Pénzszûkében 

A pénzügyi- és gazdasági válság hatásaként 

elôtérbe került gazdasági megszorító intézkedések, 


Brüsszelbe járunk 

takarékoskodási kényszer egyre több tagországban 

az agrárgazdaság nemzeti támogatását is 

érintik. Franciaországban, Ausztriában, az Egyesült 

Királyságban és Németországban az agrárkiadások 

kilátásba helyezett csökkentésérôl már néhány 

hónapja heves vita zajlik. 

Az új tagországok a Csatlakozási Szerzôdésben 

megengedett legfeljebb 30%-ig terjedô nemzeti kiegészítésnek 

csak töredékét tudják megadni, mert anyagi 

lehetôségeik nem engedik meg a teljes összeget. 

Visszafordított hajók 

Gabonaexport vonatkozásában még mindig 

nagy a bizonytalanság. Mykola Prysyazhnyuk, ukrán 

földmûvelésügyi miniszter úgy nyilatkozott, 

hogy a világ gabonapiacának „lenyugvása” után 

fogják közzétenni gabonaexport-kvótáikat. Vagyis, 

az ukrán gabonaexportot bizonytalan idôre fölfüggesztették. 

Szakértôk szerint az ukrán gabonaexport 

15 millió tonna alatti lesz a 2010–2011- 

es évben, összehasonlítva 2009-ben az összesen 

46 millió tonna ukrán gabonatermelésbôl 21,5 

millió tonnát exportáltak. És – teszik hozzá – az 

ukrán Fekete tengeri és Azovi tengeri kikötôkbôl 

kiinduló gabonaszállítmányokat rendkívüli és 

alapos ellenôrzéseknek vetik alá, s többnyire 

vissza is fordítják a hajókat. 

A kereskedôk keményen kritizálják az ukrán 

vámhatóságokat. A Gabona és Takarmánygabona 

kereskedelmi Szövetség (GAFTA) egészen a 

Világkereskedelmi Szervezethez és uniós hatóságokhoz 

is elment, hogy bepanaszolja Ukrajnát és 

az ukrán vámhatóságokat, mondván, szétzüllesztik 

a gabonakereskedelmet az ukránok. (Holott 

ôk csupán kivárnak, és nemzeti érdekeiket helyezik 

elôtérbe. A szerk.) A londoni székhelyû GAFTA 

keményen kritizálta az ukrán vámhatóságokat, 

akik – úgymond – szôrszálhasogató ellenôrzéseikkel 

akadályozzák az áruk szabad áramlását. 

Teljesen szükségtelen – szerintük – azt firtatni, 

hogy az adott szállítmányban malmi vagy takarmánygabona 

minôségû búza van... Annál is inkább 

– így a GAFTA szóvivôje – mivel a vizsgálatokat 

nem tudományos alapon végzik– nincs 

nemzetközileg elfogadott mintavétel az ellenôrzések 

során. 

Genetikai térképek 

Angol kutatók kidolgozták a búza genetikai 

térképét. A genetikai variációk felelôsek a betegségekkel 

szembeni ellenállóképességért, a 

szárazságtûrésért, a hozamért. A rizs genetikai 

térképét 2005-ben, a kukoricáét 2009-ben, a 

szójáét 2010 elején sikerült megalkotni. Ezek a 

kutatások felgyorsíthatják és eredményessé teszik 

a fajtanemesítést – s ezzel az élelmiszerhiány, 

illetve az éhezés elleni küzdelemben hatásos 

eszközül szolgálnak. 

Cukornagyhatalmak 

A dél-afrikai cukortermelôk minden igyekezetükkel 

azon vannak, hogy vámmentesen exportálhassanak 

cukrot az Európai Unióba addig is, 

amíg létrejön a Hosszútávú Gazdasági Együttmûködési 

Egyezmény (EPA) a kvóta- és vámmentes 

egyezség az Európai Piaccal. Dél-Afrika a 

világ egyik legnagyobb cukortermelôje. Az elsô 

10 között van, cukortermelésének 40%-át exportálja. 

A gondot az okozza, hogy az Európai Unió 

Dél-Afrikát nem minôsíti fejlôdô országnak 

(LDC), amelyek már élvezik a kvóta- és vámmentességet 

az Unió cukorpiacán. A Dél-Afrikai 

Cukor Szövetség szerint a dél-afrikai kormány és 

az Európai Unió már folytat tárgyalásokat a gazdasági 

partneregyezségrôl. Az Európai Unió a világ 

legnagyobb cukor-importôre. A Dél-Afrikai 

Cukorszövetség kiegyezne azzal is, hogy egy 

meghatározott mennyiségû vámmentes cukrot 

hozhatna az Unió piacára, még attól folytatódhatnak 

hosszútávra szóló tárgyalások. 

Vigyázat, szalmonella! 

Szalmonella járvány tört ki az Amerikai Egyesült 

Államokban. Az Iowa állambeli két farmhoz 

vezetett az USÁ-ban kitört szalmonella járvány. 

Ennek kapcsán fél milliárd tojást vontak ki a kereskedelmi 

forgalomból. 2010 májusa és júliusa 

között 2000 szalmonella megbetegedést regisztráltak 

szerte az Amerikai Egyesült Államokban. 

1300 esettel többet a szokásosnál, jelentették 

amerikai élelmiszerbiztonsági szakemberek. 

A szálak az Iowa-i Hillandale és Wright County 

Egg – által kibocsátott tojáshoz vezettek – ennek 

kapcsán 170 és 380 millió tojást vontak ki a kereskedelmi 

forgalomból. Az Európai Uniót nem 

érinti a szalmonellafertôzés, mivel az Unió tiltja az 

amerikai tojás exportot – éppen amiatt, hogy 

Amerika nem ad információt a Bizottságnak az általa 

kezdeményezett szalmonellamentesítési programról 

és annak amerikai alkalmazási módjáról. 

Csupán a következô országok hozhatnak be az 

Unióba harmadik országból úgynevezett „asztali 

tojást”: Horvátország, Izrael, Norvégia és Svájc. 

Tamás Enikô 

Forrás: AgraFacts 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 11

Arcképcsarnok 

Caroline Spelman 

brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési miniszter 

1958. május 4-én született 

Angliában, Hertfordshire 

megyében, Bishop’s 

Stortford városában. Házas, 

három gyermek 

édesanyja. 

Középiskoláit Bishop’s 

Stortford városban végezte, 

késôbb európai 

tanulmányokból szerzett 

diplomát a londoni 

egyetemen. 

1981–1984 között a Nemzeti 

Farmer Szövetség Cukorrépa 

Terméktanácsának 

titkára volt. 

1984–1989 között az Európai 

Répatermelôk Nemzetközi 

Szövetségének igazgatóhelyettese 

volt Párizsban. 

1989–1993 között az Európai Mezôgazdasági 

Kutatások Központjának (CEAS) tudományos 

munkatársaként dolgozott. 

1997-ben beválasztották az angol Parlamentbe. 

2007-ben a David Cameron által vezetett Konzervatív 

Párt elnöki posztjára jelölték. 

2009-ben a szervezeti átalakulás miatt a településekért 

és helyi önkormányzatokért 

felelôs államtitkárságra került. 

2010. május 12-én nevezték ki környezetvédelmi, 

élelmezési és vidékfejlesztési miniszterré. 

Elôdje Hilary Benn volt. 

2010. május 13-án titkos tanácsos címet kapott. 

Franciául és németül folyékonyan beszél. 

A brit agrártárca álláspontja szerint az európai 

mezôgazdaságnak a jövôben nemcsak az 

élelmiszerbiztonságot kell megteremtenie a fogyasztók 

számára, hanem hatékonyan hozzá 

kell járulnia a világ növekvô népességének 

élelmezéséhez is. A britek úgy vélik, a klímaváltozás 

kedvezôtlen hatásainak elkerülése érdekében 

nem vonhatók be újabb földterületek a 

termelésbe, és a vízhiánnyal is számolni kell, 

ezért a 2013 utáni új közös agrárpolitika (KAP) 

kialakításánál elsôdleges szempont kell legyen 

annak kidolgozása, hogyan lehet kevesebb 

energia, víz és termôterület felhasználásával 

nagyobb mennyiségû élelmiszert 

termelni. Ugyanakkor a 

költségek csökkentését is fontos 

feladatnak tartják. Caroline 

Spelman a 2013 utáni agrárköltségvetésrôl 

szóló júniusi 

miniszteri tanácsülésen úgy 

nyilatkozott, az eddigi költségvetési 

összeget mindenképpen 

csökkenteni kell, és a kiadásokat 

fontossági sorrend alapján 

kell rangsorolni. Ennek érdekében 

a KAP teljes körû reformját 

szorgalmazta az uniós tagországok 

többségének ellenében. 

A brit miniszter asszony a gazdasági 

válságra való tekintettel 

az agrártámogatások mérséklésére 

ugyancsak javaslatot tett 

Dacian Cioloș mezôgazdasági biztosnak, aki 

azonban elutasította kérését arra hivatkozva, 

hogy a jelenlegi összeg tovább már nem csökkenthetô. 

A KAP-reform mellett Caroline 

Spelman az agrárágazatot érintô kihívások kezelését 

szintén fontos feladatnak tartja, melyek 

közül a biztonságos, megfizethetô élelmiszerek 

iránti növekvô igény kielégítésére, a klímaváltozás 

elleni küzdelemre és a környezetvédelemre 

kíván kiemelt figyelmet fordítani. Ezeknek 

a céloknak a megvalósítását a 2010 januárjában 

elfogadott hosszú távú élelmiszer stratégia 

(The Food 2030 Strategy) segíti elô. 

Ugyanakkor a brit agrártárca az összkormányzati 

élelmiszerkutatási és innovációs stratégiában 

(UK Cross Gouvernement Food Research 

and Innovation Strategy) is aktív szerepet vállal. 

A program keretében a Fenntartható Mezôgazdasági 

és Élelmiszeripari Innovációs 

Platform a következô években komoly anyagi 

támogatást nyújt az élelmiszeripari innovatív 

technológiai kutatásokhoz, valamint részt vesz 

a fenntartható és biztonságos élelmiszerrendszer 

kialakításában is. Ugyanakkor az intézmények 

közötti nemzetközi együttmûködést is 

támogatja, az új ágazati igényeknek megfelelô 

szakemberek képzéséhez pedig átfogó oktatási 

programot indít. 

Papp Mónika 


Védôháló nélkül 

Még egyszer egy javaslatról 

EU Agrárium és piacszabályozás 

Az USDA-ERS legfrissebb 2020-ig szóló hosszú távú 

prognózisa szerint a világ búzakereskedelme a 

következô évtizedben mindössze 8 százalékkal, a 

jelenlegi 138,9 millió tonnáról az idôszak végére 

149,5 millió tonnára nô. A változás mértéke nem 

annyira lényeges, hogy egy általános témájú agrárfolyóiratban 

említést érdemelne. A jövôbeni 

változást nem az üteme, hanem a mögötte kirajzolódó 

strukturális átrendezôdés teszi számunkra, 

magyarok számára különösen fontossá. A búzaexportban 

az USA vezetô szerepét az orosz, ukrán és 

kazah export veszi át. E három FÁK tagállam dinamikusan 

növekvô kivitele 2020-ra már a teljes 

búza-világkereskedelem több mint egyharmadát 

teszi ki, miközben az USA exportja jó esetben is a 

jelenlegi (25 millió tonnás szinten) stagnál. – Ez 

azt jelenti, hogy az EU-tól (és pláne Magyarországtól) 

egy kôhajításra lévô fekete-tengeri régió 

a búza világkereskedelmi export központjává 

válik, ami igen jelentôs következménnyel jár az 

EU-ra, és ezen belül Magyarországra nézve. 

2010-ben miért idôszerû ismét a hazai 

gabona-közraktári rendszer gyökeres 

átalakítása? 

A következmények közül az általam legfontosabbnak 

tartott piacszabályozási vonatkozást 

emelném ki. Jelesül azt, hogy az exportorientált 

hazai gabonapiaci árképzésben az eddiginél is 

meghatározóbb tényezôvé válik a feketetengeri 

exportár, amely – tegyük hozzá – az említett országok 

klimatikus viszonyai, és tetemes termésingadozásai 

következtében a jövôben nagymértékben 

fog ingadozni. Ha a három országban termés 

szûke van – lásd az idei évet – a világpiaci ár rövid 

idôn belül több mint a felével nôhet. Természetesen 

jó termés esetén az inga az ellenkezô 

irányban is ki fog lendülni. Hogy lefele a kilengés 

milyen mértékû lehet, arra vonatkozóan csak sejtéseink 

lehetnek. Mindenesetre a következtetés 

logikusan adódik: a jövôben az alacsony világpiaci 

árakra is fel kell készülni. Tegyük hozzá, olyan 

körülmények között, amikor az Unió belsô gabonapiacán 

2010 novemberétôl a több mint 40 éve 

funkcionáló, korlátlan intervenció által biztosított 

árgarancia megszûnik. Olyan ez, mint amikor az 

akrobata alól eltávolítják a védôhálót… 

Ezért gondolom, és javaslom, hogy döntéshozóink 

és az ágazat érdekképviseleti szervei gondolják 

végig egy tíz éve kidolgozott eddig még nem 

publikált javaslatomat, amelyet – nem a jelenlegi 

közraktári rendszer idôrôl idôre jelentkezô problémái, 

azok is, de még inkább – a gabona-világpiaci 

kondíciók változása, illetve az uniós árgarancia 

megszûnése éppoly idôszerûvé tesz, mint az 

uniós csatlakozás elôtt, kidolgozása idején volt. 

A szövetkezeti tulajdoni formában 

mûködô termelô-orientált 

gabona-közraktározási rendszer (TOG) 

kialakítására készített javaslatról 

1. Mi a javaslat lényege? – A javaslat az ország 

teljes gabonatermesztô területét lefedô, gabona-közraktári 

szövetkezeti hálózat létrehozására 

vonatkozik, amely hálózat a raktárkapacitás 

biztosításán, és közraktárjegy kibocsátásán 

túl, gabonakereskedelemmel, hitelezéssel, 

különbözô post-harvest jellegû terménymanipulációval 

(szárítás, rostálás, osztályozás) 

és termelôeszköz-kereskedelemmel foglalkozna. 

2. 2000 tavaszán mi tette különösen idôszerûvé 

javaslatunkat? 

• Elôször az, hogy a hálózat szolgáltatásai és 

termelést integráló szerepe révén a hazai 

gabonaszektorban a kormányzati szándékokkal 

összhangban megerôsíti a családi 

gazdaságok pozícióját. 

• Másodszor, ez a javaslat a jelenlegi agrárpolitikát 

abban a másik fô törekvésében is 

támogatná -, hogy konkrétan a magyar gabonavertikumban 

a vertikumon belüli tevékenységek 

nagy részét lefedô, új típusú termelôi 

tulajdonban lévô raktárszövetkezetek 

létesítését teszi lehetôvé. 

• Harmadszor, elôzetes információk alapján 

valószínûsíthetô, hogy intervenció a teljes 

jogú tagság és a közös agrárpolitika hazai 

bevezetése után – az általános EU szabályozásnak 

megfelelôen – Magyarországon 

is november 1-jén fog kezdôdni a magyar 

kormány által javasolt augusztus 1-je helyett, 

és ezzel a hazai kalászos termés a 

KAP gabonapiaci árszabályozás révén a piaci 

értékesítés szempontjából rendkívül 

kritikus idôszakban (augusztus, szeptember 

és október hónapokban) nem részesül 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 13


közvetlen árvédelemben. A javaslat az EU 

intervenció hiányában olyan intézményi lehetôséget 

teremt a termelôk számára, amely 

révén a számukra kedvezôtlen szezonális áringadozás 

nagy része piaci alapon kiküszöbölhetôvé 

válik. 

3. Milyen törvényi és egyéb változtatások 

szükségesek az általunk javasolt rendszer 

megvalósításához? – A hazai gabona-közraktározás 

csak abban az esetben decentralizálható, 

ha az külön válik a jelenlegi jelzálogházszerûen 

mûködô általános közraktári rendszertôl. 

Hogy ez megvalósulhasson, ehhez a 

következô lépések megtétele szükséges: 

• A jelenlegi általános közraktári törvény helyett, 

meg kell alkotni egy új, csak a gabonaközraktározását 

szabályozó törvényt; 

• Külön jogszabályban szükséges megszabni a 

gabonaraktárakkal szembeni minimális 

mûszaki és mûködési követelményeket; 

• A gabonafélék olyan minôségi osztályozását 

kell kialakítani, amely nagyobb veszteség 

nélkül lehetôvé teszi az egyedi elkülönítés 

nélküli raktározást. 

• Ezek a szövetkezeti formában és közraktári 

jogosítvánnyal rendelkezô decentralizált gabonaraktárak 

csak abban az esetben mûködtethetôk 

gazdaságosan, ha a közraktári 

alapfunkció az adott vállalati egységen belül 

kiegészülhet elsôsorban gabonakereskedelemmel, 

amihez viszont – hogy a közraktározás 

ilyen feltételek között is kielégítô 

biztonságot nyújtson – a gabonaközraktárak 

által folytatott kereskedelem általánosnál 

szigorúbb szabályozására, és a rendszer 

hármas biztonsági pillérének megerôsítésére 

van szükség: 

• Az elsô és legfontosabb a technológiailag 

kompetens Felügyelet megteremtése, 

oly módon, hogy ez a feladat a gabonaraktározástól 

idegen Gazdasági Minisztérium 

keretei közül közvetlenül átkerül 

a VM keretei közé, és a felügyeleti 

szervezet, a törvényi szabályozásból 

adódóan csak gabonával kell hogy foglalkozzon. 

• A technológiailag kompetens Felügyeleten 

kívül a decentralizált rendszer másik 

biztonsági pillérét a piaci szereplôk hozzájárulásával 

képzôdô, a betétbiztosításhoz 

hasonló elvek alapján mûködô Gabona-közraktári 

Biztosítási- és Garancialap 

képezi, amely állami támogatással 

is kiegészülhet. 

• Végül a megfelelôen felügyelt és Garancialappal 

megtámogatott rendszer gazdaságosan 

a biztosító társaságoknál biztosíthatóvá 

válik (harmadik pillér). 

4. Milyen állami szerepvállalás szükséges az új 

rendszer bevezetéséhez, illetve a javasolt 

rendszer milyen kapcsolatban áll az állami 

piacszabályozással? – Ebben a vonatkozásban 

azt tartjuk szükségesnek kihangsúlyozni, hogy 

a rendszer legfontosabb biztonsági pilléreként 

értékelhetô Felügyeletet mindenképp állami 

keretek között kell létrehozni, ez azonban 

hosszú távon nem növeli az állami adminisztrációt, 

mivel a Felügyelet által a közraktári 

rendszerben felmerülô ellenôrzési feladatok 

nagy része – raktár-, készlet-, és pénzügyi ellenôrzés 

– a teljes jogú tagság elnyerése és az 

EU típusú általános gabonapiaci intervenció 

hazai bevezetése után egyébként is felmerül. 

Ugyanakkor a rendszert a teljes jogú tagság elnyerése 

után az EU típusú gabonapiaci intervenció 

közvetlen lebonyolításába is hatékonyan 

be lehetne vonni. (Miközben az az EU 

csatlakozás bekövetkezéséig is jelentôs piacstabilizáló 

hatást vált ki, részben azáltal, hogy 

hozzájárul a szezonális áringadozás mérsékléséhez, 

részben a közraktár piaci kapcsolatokat 

és új piaci intézményeket generáló hatása 

révén.) 

5. Melyek a TOG fô gazdasági elônyei? 

• A hálózat a gabonatermesztôk számára a 

közraktározáshoz kapcsolódóan komplex 

gabona-szolgáltatást nyújt helyben és versenyzô 

árakon, ami lehetôvé tenné a „kombájn-tiszta” 

tárolásra és értékesítésre még 

nem alkalmas termény tárolását és piaci 

értékesítésre való felkészítését (szárítás, 

rostálás, homogenizálás). 

• A rendszer felállítása után a magyar gabonaágazatában 

is a családi gazdaságok pozíciója 

megerôsödne, a mezôgazdaság piaci 

transzformációja felgyorsulna, miközben az 

ország egész területén – és ezt külön kihangsúlyoznánk 

– egy, a helyi gazdaságba 

szorosan beintegrálódó, prosperáló kis- és 

középvállalati szektor jönne létre. 

• Termelôi szempontból fontos megjegyezni, 

hogy a rendszernek köszönhetôen a hazai 

gabonaszektorban nemcsak a vertikumon 

belül képzôdô haszon jelenlegi elosztásának 

aránya, hanem a gabonakereskedelem 

jellege is alapvetôen megváltozna. Oly módon, 

hogy a hangsúly az árspekulációról a 



termény piaci értékesítésre való fizikai felkészítésére 

tevôdne át. A raktárszövetkezet a 

közraktári alapszolgáltatáson és a gabonakereskedelmen 

kívül hatékonyan végezhet 

közvetlen hitelkihelyezést és inputkereskedést 

is. (A regionális térben mûködô gabonaközraktár 

a helyi sajátosságokat kihasználva 

minél több funkciót képes a közraktári 

alapfunkcióra „felfûzni", annál jövedelmezôbbé 

és életképesebbé válik.) 

• Becslésünk szerint a kombájntól való értékesítés 

a termelôknek „normális” piaci viszonyokat 

feltételezve is mintegy 15–20%-os 

(1 millió tonnára vetítve, évi 3–4 milliárd 

forint) veszteséggel jár, amely veszteség a 

rendszer mûködtetésével felszámolható. 

• Az adott év piaci viszonyaitól függôen az új 

rendszer átlagban évente legalább 3–4 millió 

tonna gabona közvetlen termelôi közraktározását 

végezné, ami a gabonatermesztôk 

számára évente 12–16 Mrd. forint 

többlet-árbevételt (lényegében tiszta jövedelem) 

realizálása mellett évi 70–80 milliárd 

forint többlet-hitel felvételét teszi lehetôvé. 

• Fontossága miatt külön kiemelnénk, hogy a 

késôbbiekben ezek a szövetkezeti formában 

mûködô, az ország területének nagy részét 

lefedô gabonaközraktárak horizontálisan 

hálózattá szervezôdve akár egy agrár-bankrendszer 

csíráját is képezhetnék. 

• Önmagában a rendszer mûködése révén, 

mindenféle állami adminisztratív beavatkozás, 

és költségvetési többletforrás nélkül a 

hazai gabonapiacon nagyobb lenne az árbiztonság, 

az árak stabilabbak és kiszámíthatóbbak 

lennének. 

Prológus a javaslathoz 

A javasolt rendszer nem az én találmányom, én 

csak megpróbáltam a hazai viszonyokra adaptálni. 

Az általam „termelô orientált”-nak nevezett 

amerikai közraktári rendszert a kilencvenes évek 

közepén az ACDI-VOCA program keretében amerikai 

barátaimtól ismertem meg. Si Matthiastól, a 

program szakmai vezetôjétôl tudom, hogy a kilencszázas 

évek fordulóján volt olyan agrárpiaci 

helyzet az USA-ban, amikor az államnak, elôször 

a világon, a kereskedôkkel és a monopolhelyzetben 

lévô raktárakkal szemben, az ország gabonapiacán 

be kellett avatkoznia. Így született meg az 

a gabona-közraktári rendszer, amelynek alapelemeit 

javaslatom tartalmazza. 

Dr. Szôke Gyula 

Az egyéni ízeké a jövô 

Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) Védjegy konferencia 

A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) Védjegy konferenciára 

augusztus végén az Európai Minôségügyi 

Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság (EOQ 

MNB) Élelmiszeripari Szakbizottságának Hagyományos 

Élelmiszer Munkacsoportja szervezésében 

került sor a Vajdahunyadvárban, a HÍR-es 

Íznapok keretében. 

Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium 

(VM) fôosztályvezetôje a hungarikumtörvény 

tervezetét ismertette elôadásában. A törvény elsôdleges 

célja a magyar nemzeti értékek átfogó értéktárának 

létrehozása, azaz nemzeti kincseink és 

a hungarikumok összegyûjtését, rendszerezését, védelmét, 

valamint minél szélesebb körben való megismertetését 

írja elô. A tervezet szerint a nemzeti 

értékek rendszerezése településenként a Települési 

Értéktár Bizottságok, megyénként a Megyei 

Értéktár Bizottságok hatáskörébe tartozik, a munkafolyamatok 

összehangolása pedig a Hungarikum 

Intézet feladata. Az így létrehozott Nemzeti 

Értéktárból a Hungarikum Nemzeti Bizottság választja 

ki a hungarikumlistára felkerülô értékeket. 

A rendszerbe beletartoznak majd a már jelenleg 

is nyilvántartott nemzeti értékek, mint a HÍR 

gyûjtemény, az ôshonos állat- és növényfajok genetikai 

gyûjteményei, valamint az uniós eredet- 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 15


védelem alatt álló termékek. Gyaraky Zoltán kiemelte: 

a Nemzeti Értéktárban az egész Kárpátmedencében, 

illetve a világon fellelhetô nemzeti 

értékeinknek helyet kell kapniuk, ezek összegyûjtésébe 

a fiatal generációt is be kell vonni. 

Az átfogó értéktár az országkép kialakításában 

szintén fontos szerepet fog játszani. 

Pallóné Dr. Kisérdi Imola, a VM szakmai tanácsadója, 

a HÍR védjegy Bíráló Bizottság elnöke 

a HÍR védjegy-pályázattal kapcsolatos tudnivalókat 

ismertette. A HÍR program 1998-ban indult útjára 

az Európai Unió Euroterroirs kezdeményezéséhez 

csatlakozva, célja Magyarország hagyományos 

és tájjellegû mezôgazdasági termékeinek 

összegyûjtése és gazdasági hasznosításuk elôsegítése 

volt. Így jött létre a mintegy 300 hazai hagyományos 

és tájjellegû élelmiszer szakmai-történeti 

leírását tartalmazó HÍR gyûjtemény, mely 

jelenleg is a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek 

uniós elismertetésének alapja. A hagyományos 

termékek megismertetését célzó komplex 

stratégia fô elemei közé tartoznak az Agrármarketing 

Centrum (AMC) által alkalmazott közösségi 

marketingeszközök, az eredetmegjelölés 

alkalmazása, valamint a különbözô vidékfejlesztési 

programokban való részvétel a Magyar Nemzeti 

Vidéki Hálózat (MNVH) programjai keretében. 

A gyûjtemény aktualizálását, illetve bôvítését 

célzó hasznosítási program 2009-ben indult, ennek 

keretében idén 47 termék nyerte el a HÍR védjegy 

használati jogát az AMC által kiírt pályázaton. 

A pályázati lehetôség iránti nagy érdeklôdésre 

való tekintettel 2010-ben újra meghirdették a 

HÍR védjegy-pályázatot, melynek beadási határideje 

2010. október 31. (A pályázati felhívás a 

http://www.amc.hu/ content/palyazati-felhivashagyomanyok-izek-regiok-hir-vedjegy-hasznalati-joganak-elnyeresere-modosi/ 

honlapon tekinthetô 

meg.) 

Zobor Enikô, a VM szakmai tanácsadója a HÍR 

védjeggyel rendelkezô termékek uniós oltalmi lehetôségeit 

mutatta be elôadásában. Az unió minôségpolitikájának 

alapját a minôségi termékek 

különbözô szempontok szerinti minôsítése adja, 

ennek megfelelôen a termékek származásuk, hagyományos 

különleges voltuk, illetve meghatározott 

elôállítási módjuk alapján kaphatnak oltalmat. 

A benyújtott kérelmeket elôször a nemzeti eljárás 

során a Magyar Eredetvédelmi Tanács vizsgálja 

meg, majd ezt követôen a közösségi eljárás 

során a Bizottság 12 hónapon belül dönt. A jóváhagyott 

kérelmek az Európai Unió Hivatalos Lapjában 

jelennek meg. Jelenleg a földrajzi árujelzôvel 

ellátott mezôgazdasági termékek és élelmiszerek 

között 6 magyar termék van (Szegedi téliszalámi 

vagy Szegedi szalámi, Budapesti téliszalámi, 

Hajdúsági torma, Makói vöröshagyma vagy 

Makói hagyma, Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász, 

Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász), 

további 6 termék („Magyar szürkemarha 

hús”, „Gönczi kajszibarack”, „Kalocsai 

fûszerpaprika-ôrlemény”, „Szegedi fûszerpaprika-ôrlemény”, 

„Alföldi kamillavirágzat”, „Szôregi 

rózsatô”) áll átmeneti nemzeti oltalom alatt. 

Emellett közösségi oltalomban részesülô szeszesital-földrajzi 

árujelzônek számít valamennyi „pálinka”, 

illetve „törkölypálinka” megnevezésû hazai 

termék is. 

Döntés egy hónapon belül 

Dr. Szakály Zoltán, a Kaposvári Egyetem Kereskedelmi 

és Marketing Tanszékének vezetôje a 

Marketing a hagyományos és tájjellegû élelmiszerek 

piacán címû nemrég megjelent könyvét ismertette, 

melyben szerkesztôtársai Pallóné dr. 

Kisérdi Imola és prof. dr. Nábrádi András voltak. 

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 

az Agrármarketing Centrum, a Debreceni, illetve 

a Kaposvári Egyetem támogatásával készült 

hiánypótló marketingszakkönyv az eddigi tudományos 

eredményeket összegzi, és a hagyomá- 



nyos és tájjellegû mezôgazdasági termékek és 

élelmiszerek esetében való alkalmazási lehetôségeiket 

mutatja be, európai példákkal téve szemléletessé. 

A könyv megírásának fô célja a magyar 

fogyasztók tájékoztatása, a hagyományos élelmiszerek 

iránti érdeklôdés felkeltése. 

Legyenek helyi élelmiszerláncok! 

Dr. Erdôs Zoltán, az EOQ MNB Élelmiszeripari 

Szakbizottság titkára, a Hagyományos Termék 

Kerekasztal elnöke a kerekasztal tevékenységét 

ismertette elôadásában. A helyben termelt élelmiszerek 

helyi fogyasztásának, a lokális élelmiszerlánc 

kialakításának elôsegítése céljából 

2009-ben jött létre ez kötetlen, széles körû 

fórum, melynek tagjai között termelôk, kereskedôk, 

szakmai szervezetek, kormányzati 

képviselôk egyaránt vannak. 

A kerekasztal elsôdleges célja a tagok 

hagyományos élelmiszerekkel 

kapcsolatos kezdeményezésekrôl, 

eseményekrôl való 

tájékoztatása. A kapcsolatépítést, 

a hálózat fejlesztését 

a meghívott elôadók 

elôadásai, a fórum tagjainak 

beszámolói, valamint 

különbözô szakmai rendezvények, 

illetve létesítmények látogatása 

segíti. 

Közvetlen értékesítés 

Kálmán Zoltán, a VM fôosztályvezetô-helyettese 

a hagyományos termékek direkt értékesítésének 

olaszországi gyakorlatáról számolt be. 

A helyben termelt élelmiszerek helyi értékesítésének 

elôsegítése érdekében az olasz kistermelôk 

országos érdekképviseleti szervezete, a Coldiretti 

Szövetség a szervezett, közvetlen eladás rendszerét 

támogatja, melynek keretében a fogyasztó 

közvetlenül a termelôtôl vásárolhatja meg az 

árut. A szervezet „A Vidék a Barátod” kampány 

keretében országos szintû kereskedelmi hálózat 

kiépítésén fáradozik, mely a tervek szerint 20 

ezer értékesítési pontból fog állni. Ennek megvalósulásával 

a közvetlen értékesítés jelenlegi 5- 

6%-os aránya eléri majd a 20%-ot. A rendszerbe 

a kis- és nagyvállalkozásokat egyaránt be kívánják 

vonni, ezáltal folyamatos áruellátást, illetve 

széles termékskálát kínálnak. A minôségi olasz 

regionális termékek értékesítésében a kistermelôi 

összefogás mellett a falusi turizmus szintén jó 

megoldást adhat. 

Japán példa 

Dr. Vörös Mihály, a Modern Üzleti Tudományok 

Fôiskolájának professzora a japán példát ismertette 

elôadásában. Japánban az elmúlt évtizedben 

agrárpolitikai reformot hajtottak végre. 

Az új agrár-vidék-táplálkozás politika két szervesen 

összekapcsolódó alaptörvényre épül. Az egyik 

törvény a mezôgazdaság, az élelmezés és a vidéki 

területek fejlesztését, a másik az élelmezés és 

az egészséges táplálkozás oktatását szabályozza. 

Az új szakpolitikában központi szerepet kap a helyi 

élelmiszertermelés támogatása, és ezzel összhangban 

a helyi termékek fogyasztásának növelése. 

A holisztikus szemléletû politika, mely az ország 

élelmiszer-önellátásának növelésén túl a 

lakosság egészségi állapotának, illetve életminôségének 

javítását is hatékonyan 

szolgálja, s mindemellett a vidéki turizmus 

fellendüléséhez is hozzájárul, 

hazánk számára is példaértékû 

lehet. 

Szegedi paprikaôrlemény 

Szabadkai Andrea, a Szövetség 

az Élô Tiszáért Egyesület 

programvezetôje a kistermelôi 

rendelet módosítása kapcsán kiemelte 

annak jelentôségét, hogy a kistermelôk 

által elôállított nyerstermékek 

helyi feldolgozása során nemcsak a hozzáadott 

érték nô, hanem új munkahelyek létrehozására 

is lehetôség van. Az egyesület jelenleg a 

szakmai szervezetekkel együttmûködve a magánlakóházi 

élelmiszer-elôállítókra vonatkozó Jó 

Higiéniai Gyakorlat útmutatón dolgozik, mely 

ugyancsak hozzájárul majd a kistermelôi termékek 

piacra jutásának megkönnyítéséhez. Bene 

Mária, az MNVH Állandó Titkárságának vidékfejlesztési 

szakreferense a helyi termékek vidékfejlesztésben 

való jelentôségét emelte ki elôadásában. 

Az MNVH egyik fô feladata a helyi termékek 

elôállítási tapasztalatainak népszerûsítése, ennek 

érdekében 2010-ben országos pályázat keretében 

gyûjtötték össze az uniós forrásból megvalósult 

vidékfejlesztési projekteket. A pályázaton különdíjat 

kapott röszkei Paprika Molnár Kft. példája is 

bizonyítja, hogy egy családi vállalkozás által kisipari 

módszerekkel elôállított különleges helyi 

termék – a szegedi paprika-ôrlemény – is méltán 

bekerülhet a hungarikumok közé. 

Papp Mónika 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 17


Október közepétôl 

124 milliárd forintos SAPS elôleg 

Elfogadták Brüsszelben Magyarország SAPS elôlegfizetési 

kérelmét, így a gazdák már október 16- 

tól megkaphatják a jövô évre szóló egységes terület 

alapú támogatások (SAPS) 50%-át, ami körülbelül 

124 milliárd forintot jelent. 

Az elôleg kifizetését azoknak a tagállamoknak 

engedélyezte az Európai Unió Közvetlen Támogatások 

Irányító Bizottsága, amelyek rendkívüli 

eseményre hivatkozva, megfelelô érvanyaggal 

alátámasztva nyújtottak be kérelmet. 

Fazekas Sándor 2010. július 12-én Brüsszelben, 

a Mezôgazdasági és Halászati Miniszterek 

Tanácsülésén kérte az EU mezôgazdasági minisztereit, 

hogy támogassák a Bizottsághoz benyújtott 

SAPS elôlegfizetésre vonatkozó magyar 

kérelmet, mivel Magyarországon a rendkívüli árvíz 

és idôjárás miatt kritikus helyzet alakult ki, és 

a termelôk súlyos károkat szenvedtek. 

Mivel a Bizottság az idén nem adott ki általános, 

mind a 27 tagállamra kiterjedô, elôlegfizetési 

felhatalmazást, ami akár 80%-os elôleg kifizetését 

is lehetôvé tette volna, ezért a 73/2009/EK 

tanácsi rendelet 29-es cikk 4. pontjának b/i pontját 

kellett alkalmazni. 

A jogszabály értelmében, ha nem minden tagállam 

kér és kap támogatást, akkor maximálisan 

50%-os elôlegfizetés engedélyezhetô, ezért 

Magyarország az idén mind az SAPS elôlegnél, 

mind a különleges tejtámogatásnál a maximális 

50%-os elôlegfizetésre kapott engedélyt. 

(Hazánkon kívül Belgium, Franciaország, 

Görögország, Olaszország, Írország, Lettország, 

Litvánia Spanyolország és Románia kapott elôlegfizetési 

lehetôséget.) 

A rendkívüli idôjárás következtében kialakult 

helyzet miatt az SAPS/SPS, valamint a különleges 

tejtámogatás elôlegét – az MVH ellenôrzéseit követôen 

– október 16-tól kaphatják meg az igénylôk. 

180 000 termelôt és 5 millió hektár földet 

érint a kifizetés. 

SAPS elôlegként legföljebb 86 € hektáronkénti 

támogatásban részesülhetnek a gazdák, amely 

mintegy 24 350 Ft/ha támogatást jelent. Az új jogcímként, 

az idén elôször bevezetett soron, különleges 

tejtámogatás 50%-os elôlege 6.5 milliárd 

(23.1 M.€), ez tejkilogrammonként 4.5–5.0 Ft-ot 

tesz ki. 

Forrás: VM honlap 10. 09. 22. 

Savanyú a szôlô 

A2010-es szüret kapcsán a szólás valódi és 

átvitt értelemben is igaz. Az egyre szélsôségesebbé 

váló természeti viszonyok hatására 

megszûnt az átlagos évjárat fogalma, nincs két 

egyforma esztendô. Már a téli fagyok által okozott 

rügykárok is csökkentették az ez évi terméskilátásokat, 

mely a hûvös tavasz és a csapadékos nyár 

hatására tovább mérséklôdött. Az augusztusi állapotot 

tükrözô termésbecslés még 400 ezer tonna 

szôlôtermést jelzett, ami majd 20%-kal kevesebb, 

mint az átlagos mennyiségûnek tekinthetô 2009- 

es évi termés. Azonban a szeptember eleji esôk 

hatására ez a becsült termés is inkább csak a vágyak 

kifejezôje és nem a realitás kategóriája. A 

növényegészségügyi problémák hatására a legnagyobb 

területtel rendelkezô Kunsági borvidék 

már ekkor is legfeljebb 50%-os terméssel számolt. 

A viharos erejû szél kitördelte a hajtásokat, 

az özönvízszerû, nagy intenzitással érkezô csapadék 

elmosta az ültetvényekhez vezetô utakat, a 

gyakori esôk, a felázott talaj miatt nem lehetett 

idôben elvégezni az aktuális növényvédelmi 

munkákat. A nehéz körülmények ellenére – hála 

a szôlôtermelôk szakértelmének – a legtöbb borvidéken 

nem alakult ki katasztrofális helyzet, de 

ennek nagy ára volt, ami a megnövekedett 

mûvelési költségekben öltött testet. 

Idén a tavalyihoz képest 2–3 héttel késôbb indult 

a szüret és a korai fajták betakarítását követôen 

ellentmondásos jelzések érkeztek az egyes 

borvidékekrôl. A hazai felvásárlóknak azzal kellett 

szembesülni, hogy a szôlô átvételi árak lényegesen 

emelkedtek. A megnövekedett költségek és viszonylag 

gyengébb mennyiségen túl a szlovák és 

cseh szôlôfelvásárlók megjelenése, az alapanyagért 

kialakult verseny is feltornázta az átvételi árakat. 

Nem csak nálunk, de északi szomszédainknál 

is szerényebb a termés. A tavaly kilógrammonként 

50–60 Ft-ért kínált Cserszegi fûszeres idén 80-100 

forintot ért, az Irsai Olivér fajtáért 100–120 Ft-ot is 

adtak volna, ha lett volna belôle. A külföldi érdeklôdôk 

olykor a tábla szélén, de néhány napon be- 



lül mindenképpen kiegyenlítik a vételárat. (Ráadásul 

a – rossznyelvek szerint – a nálunk kötelezô 

származási bizonyítványt egyáltalán és számlát 

sem feltétlenül igénylik.) 

Körbetartozás az ágazatban is? 

A hazai felvásárlókat szíven ütötte a hír, hogy 

az általuk elfogadhatónak tartott áron 

nincs megvásárlásra felajánlott 

szôlô az országban. Ráadásul 

nemzetgazdasági szempontból 

sokkal elônyösebb lenne, 

ha a jelentkezô igényt 

nem alapanyaggal, hanem 

magasabb feldolgozottsági 

fokú termékkel 

elégítenénk 

ki. A szôlôként, 

mustként való eladáskor 

az elérhetô 

jövedelem alig 

5–10%-a csapódik 

le az eladónál. 

A szôlô és must kiszállítás 

saját borkiviteli 

kilátásainkat 

rontja leginkább. 

Még mielôtt egy 

életre megbélyegeznénk 

az 1 forint haszon 

reményében a régi partnereknek 

hátat fordító, a 

nemzetgazdaság érdekeit 

lábbal tipró „pénzsóvár” szôlôtermelôket, 

nézzük meg az érem 

másik oldalát is. 

A 2004-es magyar csatlakozás óta az uniós 

alapelvek hazánkban is irányadóak. Az áruk és 

szolgáltatások szabad áramlásával nem csak akkor 

kell példálózni, amikor – néhány tiszteletre 

méltó kivételtôl eltekintve – a felvásárlóink 2007- 

ben több ezer kamionnyi külföldi bort hoztak be, 

évekre felborítva a hazai borpiac egyensúlyát, 

csak azért, hogy ne kelljen többet fizetni a hazai 

alapanyagért. Azt is tudomásul kell venni, hogy 

ezek az elvek most a szôlô értékesítés esetében is 

alkalmazhatóak. Vajon miért részesítse elônyben a 

szôlôtermelô azt a hazai felvásárlót, aki még a 

2008-as szüretbôl származó, már rég eladott borának 

alapanyagát sem fizette ki, vagy aki tavaly 

az évtized egyik legjobb termését kegyesen, önköltség 

alatti áron vásárolta meg, esetleg inkább megôrzésre 

átvette és a feldolgozás költségeit levonva 

fizetett érte valamit? 

Mûködô szakmaközi megállapodást! 

A helyzet kapcsán az az anekdota juthat eszünkbe, 

amikor a bírónál megjelenik két panaszos. 

Meghallgatva a felperes által elôadottakat a bíró így 

szól: „Önnek igaza van!” Az alperes védekezését 

meghalván ismét elhangzik a vélemény: „Önnek 

igaza van!” A jegyzôkönyvet vezetô jegyzô méltatlankodva 

szól közbe. „Bölcs bíró! Az mégsem 

lehetséges, hogy mindkét félnek 

egyaránt igaza van!” Mire a bíró 

válasza: „Jegyzô Uram! Fogódzkodjék 

meg, de Önnek 

is igaza van!” 

Sajnos a szôlô-bor 

ágazatunk vonatkozásában 

alapvetôen hiányzik 

a közös gondolkodás, 

a termelôk 

és felvásárlók közötti 

szakmaközi megállapodás. 

Miként hiányzik 

az a szakmaközi 

szervezet is, 

mely ennek az egyezségnek 

keretet adhatna. 

Ez utóbbin viszonylag 

egyszerûen 

lehetne segíteni, hiszen 

a Európai Tanács 

a borpiac közös szervezésérôl 

szóló 479/2008 EK 

rendeletében a III. cím, VII. 

fejezet, 65. cikkben megfogalmazza 

a szakmaközi szervezetek 

elismerésével kapcsolatos 

tudnivalókat míg a szôlôtermesztésrôl 

és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. 

törvényünk 57. § o) pontjában felhatalmazza a vidékfejlesztési 

minisztert a szôlô- és borágazat szakmaközi 

szervezetének elismerési rendjének kialakítására. 

A jogalkotás tekintetében már jobb a helyzet, 

mint néhány évvel ezelôtt, amikor az FVM elutasította 

a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi 

szervezetté való elismerési kérelmét arra hivatkozva, 

hogy nem illetékes az ügyben! Vajon vane 

kormányzati szándék a szakmai döntések és a hatáskör 

átadására és van-e szakmai szándék a szôlôtermelôk 

és felvásárlók részérôl az egyenlô feltételek 

melletti együttmûködésre? 

E két szándék megvalósulását követôen lehet 

majd arra számítani, hogy mindkét fél számára az 

elvárható biztonság és a hosszú távú, közös érdekek 

érvényesülése kialakuljon. Mi lenne ha példamutató 

módon az egymás kárára történô térnyerés 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 19

EU Agrárium és piacszabályozás – Kutatás 

helyett a közös nyerés elvén alapulna a tevékenységünk? 

Bízzunk a határozott igen válaszban! 

Idén nem csak a szôlô, de a cukor is savanyú a 

gazdák számára. A borvidéki hegyközségi tanácsok 

többségétôl augusztusban jelzés érkezett, 

hogy az idei kedvezôtlen idôjárás miatt a szüret 

során szükség lehet arra, hogy a must természetes 

alkoholtartalmának növelésére – a 479/2008 

EK rendelet V. melléklete 2/c pont szerint engedélyezett 

1,5 v/v százalék alkoholtartalom felett, 

a V. melléklet 3 pont szerinti lehetôséggel élve – 

további 0,5 v/v % alkoholtartalomnak megfelelô 

mustjavítás engedélyezését kérelmezze Magyarország. 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2010. 

augusztus 23-án intézkedést kért a Vidékfejlesztési 

Minisztérium illetékes fôosztályától a szükséges 

lépések megtétele érdekében. 

Sürgôs döntés 

A tárca kérésének megfelelôen szeptember 6- 

án részletes indoklás is készült a kérelemhez, 

mely rávilágított arra, hogy a gyakran változó meleg 

és hideg idôszakok mellett elsôsorban a lehullott 

csapadék mennyisége okozott problémát a 

2010-es évben. Ez egyben nagymértékben csökkentette 

a napfényes órák számát, amely a cukorfelhalmozás 

mértékére volt kihatással. A nyáron 

is gyakran változó középhômérsékleti értékek, 

valamint a megdôlt hidegrekord is az alacsonyabb 

mustfok kialakulásához vezettek. 

A 2010. szeptember 22-i Szôlô és Bor Termékpálya 

Bizottsági ülésen a Vidékfejlesztési Minisztérium 

képviselôje arról tájékoztatta a résztvevôket, 

hogy az Irányító Bizottság Brüsszelben alapvetôen 

támogatóan állt a Magyarország és 

Ausztria által kezdeményezett +0,5%-os javításhoz, 

de még több és még részletesebb adatra lenne 

szüksége. (Ez utóbbi több mint érdekes felvetés, 

bár Brüsszel már többször tanújelét adta, 

hogy földrajzilag és gondolkodásban is távol esik 

a szôlôterületektôl!) 

A szakmai szervezetek képviselôi egyértelmûen 

jelezték, hogy a rendelkezés kihirdetése 

nem késlekedhet, hiszen most – szeptember végétôl 

– tart a fô szüret. Októberi döntés esetén 

lehetetlenné válik annak szabályszerû végrehajtása. 

A termelôk egyértelmû, azonnali döntést 

és tájékoztatást várnak. A döntés elodázása 

egyenlô értékû a nyilvánvaló károkozással. 

A jövôre vonatkozóan a rendszer hibáit ki kell 

javítani pl. döntés tagállami szintre decentralizálása 

révén, bejelentési és elszámolási kötelezettség 

mellett. Miért kell az Irányító Bizottságot 

olyan döntés meghozatalával zavarba ejteni, 

melyhez sem információja, sem szakértelme 

nincs és ráadásul központi költségvetési kihatással 

sem jár? 

Oldjuk meg a problémákat, egyszerûsítsük az 

eljárásokat, hiszen lesz szüret jövôre is. Remélhetôleg 

jobb körülmények között milyen jó lesz 

majd az „édes életrôl” elmélkedni. 

Horváth Csaba 

fôtitkár 

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 

Francia modell 

Tudomány és technológia 

az (agrár)környezetvédelem szolgálatában 

Franciaországban – a CEMAGREF 

A franciaországi költségvetési kutatási intézmények 

sorában a CEMAGREF az, ahol a környezetvédelemmel, 

vízbázissal és hulladékgazdálkodással 

kapcsolatos kutatások legnagyobb arányban 

találhatók. A CEMAGREF 1981-ben alakult két 

ágazati alkalmazott kutatóintézet összevonásával, 

mint önálló pénzügyi gazdálkodással rendelkezô, 

közfinanszírozású, a mezôgazdasági minisztérium 

felügyelete alá tartozó intézmény. A francia 

közigazgatásban és kutatási rendszerben bekövetkezett 

folyamatos fejlôdés eredményeként 

szükségessé vált a CEMAGREF státusáról rendelkezô 

eredeti jogszabály többszöri módosítása és 

gyakorlatilag teljes újrafogalmazása. Így a 

CEMAGREF napjainkban olyan „tudományos és 

technológiai jellegû nemzeti közintézmény”, 

melynek felügyeletét a mezôgazdasági és a kutatási 

minisztérium közösen – egyenrangú felekként 

– látja el. Jogszabályban rögzített feladatai 

közé tartozik többek között a mezôgazdasággal, a 


Kutatás 

vidéki környezettel és az itt folytatott egyéb tevékenységekkel 

bármilyen módon összefüggésbe 

hozható vízgazdálkodási, vízhasznosítási, meliorációs, 

gépészeti és környezetvédelmi kutatás, az 

ökoszisztémák vizsgálata. 

Az intézmény elsôsorban a környezet állapotát 

érintô tudományos és technológiai kutatásokra 

szakosodott, érintve többek között a természetes 

vizeket és vízi ökoszisztémákat, a szennyvízkezelést 

és szilárd – elsôsorban háztartási – hulladékgazdálkodást 

és annak energetikai célú hasznosítását, 

valamint a mezôgazdaság 

környezetvédelemmel 

kapcsolatos 

területeit. 

Nemzetközi kapcsolatai 

igen sokrétûek, 

és gyakorlatilag a világ 

minden területét 

érintik, Európán belül 

pedig meghatározó 

szerepük van a PEERprogramban. 

Hazánkat 

illetôen több évtizedes 

kapcsolatokat ápolnak a VITUKI-val – többek 

között az EurAqua-hálózat keretein belül –, 

míg az 5–7. keretprogramok során összesen 16 

olyan projektnek részesei, amelyben legalább egy 

magyar intézmény is részt vett vagy jelenleg is 

résztvevôje. A CEMAGREF olyan tudásbázis, 

amelyre a magyar környezetvédelem, illetve az 

ezzel kapcsolatos kutatások is messzemenôen támaszkodhatnak, 

ezért a tudományos együttmûködést 

az intézménnyel minden lehetséges formájában 

támogatni érdemes. 

Hogyan mûködik 

A CEMAGREF a francia közigazgatásban és 

kutatási rendszerben bekövetkezett folyamatos 

fejlôdések eredményeként jött létre. A 2002-tôl 

érvényes jogszabály a státusáról úgy rendelkezik, 

hogy az „tudományos és technológiai jellegû 

nemzeti közintézmény”. Tevékenységét oly módon 

kell ellátnia, hogy elsôsorban a finanszírozás 

döntô hányadát biztosító minisztériumok igényeit 

elégítse ki. Költségvetési kutatóhelyként meszszemenôen 

vegye figyelembe a közszféra tudományos 

igényeit – ideértve a különbözô önkormányzati 

szinteket, szakmai és érdekképviseleti 

szervezeteket is. Közre kell mûködnie a leendô 

szakemberek képzésében és a francia technológia 

külföldi terjesztésében. Az intézménynek segítenie 

kell a vállalatok döntéshozatali folyamatait 

– talán pontosan abból a megfontolásból, 

hogy ily módon is eredményesebben tudjanak 

gazdálkodni, és így közvetve nagyobb bevételhez 

is juthat az állami költségvetés. A R. 332-2 cikkely 

rendelkezik arról, hogy mely kutatási feladatok 

szervezésében kell kötelezôen együttmûködnie 

más nagy nemzeti intézetekkel (pl. INRA), ami 

egyértelmûen jelzi a jogalkotó azon szándékát, 

hogy elôsegítse a közpénzek minél hatékonyabb 

felhasználását. 

A CEMAGREF egy olyan mátrixrendszerfelépítésû 

intézmény, ahol a mûködés elsôsorban 

témaspecifikus. 

A rendszer élén az 

összesen 24 tagú igazgató 

tanács (IT) áll, 

élén az elnökkel, akit 

a mezôgazdasági és a 

kutatási miniszter közösen 

nevez ki. A tagok 

közül nyolcat törvény 

szerint különbözô 

szaktárcáknak kell 

delegálniuk, 2–2 fôt 

küld az IT-be a mezôgazdasági 

és a környezetvédelmi tárca, 1–1 fôt az 

iparért, az élelmiszeriparért, a kutatásért és a 

pénzügyekért felelôs minisztérium. 12 tagot három 

évre egyszeri megújítási lehetôséggel. 

A CEMAGREF tagjai: 

• három fô a tudományos élet legjobbjai közül, 

• öt fô a mezôgazdaság, halászat, erdészet és 

a velük kapcsolatban álló feldolgozóipar és 

környezetgazdálkodás területérôl, 

• két fôvel képviseltetheti magát a 

CEMAGREF tevékenysége által érintett érdekképviseleti 

szféra, 

• szintén két fôt delegálhatnak a különbözô 

önkormányzatok. 

A CEMAGREF dolgozói összesen három fôt 

küldhetnek az IT-be, akiket szintén három évre 

választanak, egyszeri újraválaszthatósággal. 

Az intézmény fôigazgatója, fôtitkára, tudományos 

igazgatója, pénzügyi ellenôre és fôkönyvelôje 

részt vesznek az IT ülésein de csupán konzultációs 

joggal. Az elnöknek jogában áll ugyanilyen 

minôségben más résztvevôket is meghívni az ülésekre 

abban az esetben, ha jelenlétük szükséges 

egy-egy adott téma minél eredményesebb megvitatásához. 

Az IT tagjai tevékenységüket térítésmentesen 

látják el. Az IT rendesen háromhavonta 

ülésezik az elnök kezdeményezésére, aki a napirendet 

elôzetesen köteles a fôigazgatóval egyeztetni. 

Az IT soron kívül összehívható, ha azt a tagok 

legalább fele, valamelyik, az IT-ben szavazati 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 21

Kutatás 

joggal rendelkezô minisztérium vagy a fôigazgató 

kezdeményezi. 

Az intézmény élén fôigazgatóként a mezôgazdasági 

és a kutatási miniszter által közösen kinevezett, 

a tudományos élet legkiválóbb szakemberei 

közül kiválasztott szakember áll, aki megbízatását 

három évre kapja (a kinevezés többször is 

megújítható). Ellátja a CEMAGREF tudományos, 

adminisztratív, pénzügyi és technikai igazgatási 

feladatait. Munkájában közvetlenül segítik: 

• a CEMAGREF adminisztratív és pénzügyi 

vezetéséért felelôs fôtitkár, 

• egy vagy több tudományos igazgató, 

• a kutatási prioritások felelôsei, 

• a területi egységek vezetôi. 

10 telephely 

A fôtitkárt a fôigazgató javaslatára, a kutatási 

igazgatókat szintén az ô kezdeményezésére, de az 

intézményi tudományos és technikai tanács 

egyetértésével a mezôgazdasági és a kutatási minisztérium 

közösen nevezi ki. A CST jóváhagyása 

szükséges a fôigazgató legtöbb olyan döntéséhez, 

amely összefüggésben van az intézmény kutatási 

stratégiájának végrehajtásával vagy annak bármilyen 

módon történô módosításával. A CST legfôbb 

feladata az intézmény tudományos és technikai 

stratégiájának meghatározása, ennek érdekében 

a tagokat – a mezôgazdasági, a kutatási és 

a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére – a 

tudományos élet hazai és külföldi szakemberei és 

a CEMAGREF dolgozói közül nevezik ki négy évre, 

kétszeri újraválasztás lehetôségével. Az egyes 

kutatási részterületeken való minél eredményesebb 

tervezési munka, valamint a folyó ill. lezárt 

kutatások értékelése érdekében a fôigazgató a 

CST jóváhagyásával kezdeményezheti speciális 

szakmai bizottságok felállítását is. 

A CEMAGREF földrajzi értelemben 10 különbözô 

telephelyet tart fenn (kilencet a kontinentális 

Franciaországban, egyet a Francia-Antillákon), 

melyeken négy kutatási igazgatóság osztozik. 

A rendszer mûködtetéséért egyetlen egység, a fôigazgatóság 

felel, ennek székhelye Párizs déli 

külvárosi zónájában, Antony-ban van. 

A mûködést alapvetôen az a stratégiai terv határozza 

meg, amelyet az egyes pénzügyi ciklusokhoz 

igazodva az intézet a felügyeleti szervekkel 

és a partnerekkel közösen dolgoz ki (pillanatnyilag 

a 2008–2012-es dokumentum szabja meg a 

kutatási munka fô irányait). Magától értetôdô, 

hogy a négyéves ciklusok egymásutániságában 

egyes témakörök változnak, eltûnnek vagy éppen 

újak jelennek meg. Elsôsorban a nagy, országos 

programokra igaz, hogy összhangban kell lenniük 

a kormány és/vagy a felügyelô minisztériumok 

által fontosnak tartott társadalmi prioritásokkal, 

míg a regionális jelentôségû kutatási programok 

esetében sokkal nagyobb tér juthat a kutatói kezdeményezéseknek. 

Ennek érvényesítése attól is 

függ, hogy más intézményekkel – pl. INRA – fel 

tudnak-e ezek ügyében közösen lépni a regionális 

önkormányzatoknál (igen). Természetesen a 

jövôre vonatkozó fô kutatási témák meghatározása 

– különösen az újak esetében – nagyon komoly 

szakértelmet igényel, elengedhetetlen az eredményes 

tervezéshez a külvilág (a nagy gazdasági 

és társadalmi folyamatok) mélyreható elemzése 

és a helyes következetések levonása éppúgy, mint 

a partnerekkel való maximális együttmûködés. 

A mûködés eredményességét három szinten 

mérik folyamatosan: a kutatási téma, a kutatási 

egység és az egyén szintjén. Ez elengedhetetlen 

ahhoz, hogy fenntartható legyen a kutatási erôforrások 

maximális hasznosulása, és mind a finanszírozók, 

mind a kutatók folyamatos visszajelzést 

kapjanak a végzett munka eredményességérôl. 

Az értékelés célja nem a nyomásgyakorlás, 

hanem az ösztönzés. 

Pénzügyi háttér 

A CEMAGREF finanszírozását alapvetôen 

meghatározza az a tény, hogy a francia államháztartás 

nem minisztériumokra, hanem prioritásokra 

(nagyprogramok) bontja a költségvetési 

forrásokat, és a költségvetési törvény is ennek 

szellemében épül fel. Egy prioritás végrehajtásáért 

egy vagy több minisztérium is felelôs lehet, 

ennek szellemében kerülnek a feladathoz rendelt 

források egy tárcához, vagy kerülnek megosztásra 

több tárca között a végzendô munka arányában. 

Tipikusan több tárca által megvalósított feladat 

a kutatás, így egyáltalán nem meglepô, hogy 

a CEMAGREF finanszírozási forrásai is egyszerre 

több tárcától érkeznek annak függvényében, hogy 

az adott kutatási feladatot melyik minisztériumhoz 

rendelte a költségvetési törvény. Míg 2006- 

ban „csak” 82 millió eurós költségvetése volt az 

intézménynek, 2010-re az a szám már 110 millió 

– ez fedezi a teljes bérköltséget és az alapinfrastruktúra 

(víz, villany, gáz stb.) költségeinek egy 

részét. A finanszírozás alapja az a négyéves 

keretmegállapodás, amelyet a CEMAGREF köt a 

finanszírozó minisztériumokkal – ebben rögzítik 

a felek jogait és kötelességeit. Azaz, hogy a támogatásért 

cserében az adott négy év folyamán a minisztériumok 

milyen szolgáltatásokra tartanak 

igényt, milyen kutatások elvégzését tartják elen- 



Budai otthonában – világjárásai kedves tárgyi 

emlékeivel körülvéve – kerestem meg Dr. 

Woynarovich Elek halbiológust. Tudtam, 

hogy 95. évében jár. Meglepetésemre egy szálfatermetû, 

még mindig egyenes tartású, szellemileg tökéletesen 

friss embert találtam, aki fogain kívül a 

humorérzékét is megôrizte, ami az életerô csalhatatlan 

jele – véleményem szerint. (Riport a 30. oldalon.) 

Képek és szöveg: Tamás Enikô 

Nepáli kézmûves tál 

Kedvenc malachitjával 

Az indiai Sarasvathi, a tudomány istennôje 

Tibeti imacsengô 

Imamalom Tibetbôl

Halak, lepkeszárnyakból 

Tanka, a tibetiek szent szônyege 

Afrikai élményeket idéz ez a vonuló elefántokat ábrázoló fafaragás 

Imakô Tibetbôl 

Egy, a kedves kövekbôl, mély lila ametiszt 

Tibeti Miatyánk kezdete: 

om mani padme hung… 

(Óh, te kincs 

a lótuszvirágban…) 

Orrszarvú és halászó madár

Amagán-gépgyûjtôk országszerte ismerik egymást, 

hiszen a közös kedvtelés, a gyûjtôszenvedély, az 

együttgondolkodás, egymás új beszerzései megismerésének 

igénye, a gyûjtôkör összehozza ôket. Még 

akkor is, ha néha az óhatatlan rivalizálás, egyes különleges 

daraboknak a másik elôli „elhappolása” olykor 

összeugrasztja a gyûjtôket, egymás teljesítményét, munkáját 

tisztelik és elismerik, és ajánlják másoknak is 

gyûjteményeik, gépcsodáik megismerését. Ilyen „ajánlás” 

útján jutottam el én is Varga Ferenc vecsési gyûjtôhöz, 

aki ugyan kitanult szakmáját tekintve autószerelô, 

de azzal sohasem foglalkozott, viszont minden tevékenysége 

és fiatal korától önálló vállalkozásai is mindmind 

a gépekhez kötôdnek. (Riport a 24. oldalon.) 

Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla 

A különleges gyújtómágnes meghajtás 

LANGEN and WOLF motor felújítás elôtt 

PESCHAT és ROTH motor 

LANGEN and WOLF motor felújítás után, két nézetben

Wohanka-féle nyersolajmotor 

Mc. Cormick motor 

A legújabb szerzemény(ismeretlen motor) 

HSCS MEO motor 

IHC-motor

Kutatás 

gedhetetlenül fontosnak az ágazat 

hosszú távú tervezhetôsége 

és fenntarthatósága érdekében 

(actions publiques aux champs 

thématiques à la base d’un 

contrat de 4 ans). Míg azonban a 

Mezôgazdasági Minisztériummal 

amúgy is különleges viszonyt 

ápolnak – hiszen mintegy 180 

kutató minisztériumi állományban 

van – és a velük való 

együttmûködést egy általános 

keretmegállapodás rögzíti, a környezetvédelmi 

tárcával inkább 

témakörökre bontott kutatási 

megállapodást kötnek, szintén 

négy évre. Az egy-egy évre szóló 

kutatási megbízás ebben a kapcsolatrendszerben 

igen ritka. Elképzelhetô, 

hogy a jövôben ezzel 

a minisztériummal is megszületik 

a már említett keretmegállapodás, 

de véleményük szerint az elsôsorban 

pénzügyi, és nem szakmai jellegû lesz. A mûködési 

költségekre fordítandó költségvetési pénzeket 

a szakminisztériumok negyedéves bontásban 

utalják át a CEMAGREF-nek. A költségvetés 

fennmaradó negyedrészének fele szintén közpénz, 

mégpedig a minisztériumokkal kötött kiegészítô 

kutatási szerzôdések alapján érkezik, így 

megállapítható, hogy a teljes mûködési költség kb. 

87–88%-a közvetlenül minisztériumi forrásokból 

származik. A még hiányzó rész a regionális önkormányzatokkal 

és a vállalati szférával való 

együttmûködés segítségével, illetve szolgáltatások 

nyújtásával biztosítható, az uniós források 

részaránya viszonylag alacsony. Ezek abban az 

ütemben folynak be az intézmény számlájára, 

ahogy arról a kutatási szerzôdésben a felek elôzetesen 

megállapodtak. Arányait tekintve a saját 

bevételek pillanatnyilag a teljes költségvetés 31%- 

át teszik ki, a kutatási minisztérium 55, a mezôgazdasági 

tárca 23,5%-át biztosítja a teljes büdzsének 

költségvetési támogatásként, míg a hiányzó 

0,5%-ot kimondottan posztdoktori státusok 

finanszírozása céljából utalja át a kutatási minisztérium. 

A viszonylag magas állami anyagi szerepvállalás 

mellett sem kiegyenlített idôben a 

CEMAGREF költségvetése, hiszen a „saját bevételek” 

(azaz a 31%) idôben aszimetrikusan folynak 

be – a pénzek fele az utolsó negyedévben, 

30%-a pedig decemberben. Ez szükségessé teszi, 

hogy az egyes egységek között idôben – akár több 

évet átfogóan – idôlegesen átadásra kerüljenek 

pénzeszközök annak az elvnek a maximális tiszteletben 

tartásával, hogy az adott tervezési ciklus 

végére mindenki visszakapja az ôt megilletô bevételt, 

és azt az eredeti elképzelések szerint fel is 

tudja maradéktalanul használni. Nagyon fontos a 

következô év reális pénzügyi tervezése. Nincsenek 

a tárcák részérôl elôírt, elvárt nagyságú saját bevételek, 

ellenkezôleg. A stabilnak mondható és 

négyéves ciklusokra elôretervezhetô, biztos állami 

szerepvállalás megadja az alapot a költségvetés 

elkészítéséhez, ez jelenti ugyanis a rendszer 

gerincét, az állandó státusú munkatársak bérét és 

a rezsikiadások egy részét. A feladatok ismeretében 

tervezi meg a négy kutatási igazgató a 

CEMAGREF gazdasági vezetôjével közösen a 

szükséges egyéb bevételeket, az egyes telephelyek 

vezetôivel közösen pedig jelzik, hogy hol milyen 

kiadások várhatók. A lényeg, hogy együttes 

munkával a bevételek és kiadások egyensúlyba kerüljenek. 

A hasonló francia intézmények között 

egyedül a CEMAGREF az, amely képes már elôzô 

év augusztusában néhány százalékos hibahatárral 

megadni a következô évre várható saját bevételeket! 

Ez fontos is, lévén ekkor kezdôdik el a rákövetkezô 

év minden tervezési munkálata, 

amelynek végrehajtását a tárgyévben több alkalommal 

ellenôrzik és értékelik. 

A francia kutatási rendszerben – és így a 

CEMAGREF kutatói által készített pályázatokban, 

az általuk megvalósított projektek finanszírozásában 

– egyre nagyobb szerep jut az ANR-nek, azaz 

a nemzeti kutatási ügynökség által finanszírozott 

pályázati rendszernek, ami 2005-ben össze- 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 23

Kutatás – Riport 

sen 600 millió, 2006-ban már 800 millió eurót biztosított 

kutatásra, az összeg pedig azóta évrôl évre 

nô. (Ez az egyik lehetôség a kormány kezében, 

hogy érvényesítse a szakági kutatásokra meghatározott 

prioritásokat, ösztönözze a hetedik keretprogramban 

való részvételt, a nyolcadikra való felkészülést 

és az uniós ERA-NET együttmûködéseket. 

Az ellenôrzésre sok egyéb feladata mellett az 

AERES, azaz a kutatási és felsôoktatási értékelô 

ügynökség hivatott. A köz- és magánszféra 

együttmûködését segíti a Label Carnot-program, 

amelyet a kutatási tárca ír ki, és az ANR-en keresztül 

finanszíroznak.) Ezzel párhuzamosan csökken 

a minisztériumok által közvetlenül folyósított projekttámogatások 

aránya, ôk – talán a környezetvédelmi 

tárca kivételével – egyre ritkábban hirdetnek 

meg önálló pályázatokat. (A CEMAGREF-nél 

minden egyes kutató átlagosan 25 ezer euró pályázati 

pénzt „hoz” évente az intézménynek.) 

Biztonság a kutatóknak 

A CEMAGREF vezetôi úgy vélik, hogy az intézmény 

mérete alapján abban a szerencsés helyzetben 

van, hogy lényegesen könnyebben tud alkalmazkodni 

egy olyan – pillanatnyilag valószínûtlen 

– változáshoz, amely a költségvetési források 

lényeges csökkenését jelentené. A kutatók 

felkészültsége lehetôvé teszi, hogy igen rövid idôn 

belül nyissanak a vállalkozási szféra felé, hazai 

vagy nemzetközi szinten vegyenek részt kutatási, 

szakértôi munkában – szerencsére jelenleg erre 

nincs szükség. A szervezet sokkal költséghatékonyabban 

mûködtethetô, mint az egy nagyságrenddel 

nagyobbnak számító INRA, vagy a még 

nála is nagyobb CNRS, az ezeknél lényegesen kisebb 

költségvetése miatt pedig azt valószínûsítik, 

hogy egy esetleges költségvetési megszorítás esetén 

elôször – logikus lépésként – a „nagyok” pénzügyi 

támogatását csökkenti az állam, lévén azzal érhetô 

el érdemi megtakarítás. A viszonylag kis struktúra 

gyenge pontja viszont abban rejlik, hogy a 

munkatársak közötti kapcsolatrendszer szinte 

semmilyen komoly feszültséget nem bír el, ellentétben 

egy sokkal nagyobb szervezettel, ahol az 

ilyen problémák viszonylag egyszerûen kezelhetôk, 

vagy éppenséggel felszínre sem kerülnek. 

Tény azonban az is, hogy a közalkalmazotti státus 

egyfajta nyugalmat és biztonságérzetet ad a kutatóknak, 

így az egymás közötti lehetséges feszültségforrások 

is jóval kisebbek, mintha egyfajta 

versenyszellemben kellene együtt dolgozniuk. 

Centre national du machinisme agricole, du 

génie rural, des eaux et des forets – www. 

cemagref.fr 

Forrás: Somogyi Norbert 

TéT-attasé, Párizs 

Egy alkotó gépész 

a káposzta hazájában 

A magán-gépgyûjtôk országszerte ismerik egymást, 

hiszen a közös kedvtelés, a gyûjtôszenvedély, 

az együttgondolkodás, egymás új beszerzései 

megismerésének igénye, a gyûjtôkör összehozza 

ôket. Még akkor is, ha néha az óhatatlan rivalizálás, 

egyes különleges daraboknak a másik 

elôli „elhappolása” olykor összeugrasztja a gyûjtôket, 

egymás teljesítményét, munkáját tisztelik és 

elismerik, és ajánlják másoknak is gyûjteményeik, 

gépcsodáik megismerését. Ilyen „ajánlás” útján 

jutottam el én is Varga Ferenc vecsési gyûjtôhöz, 

aki ugyan kitanult szakmáját tekintve autószerelô, 

de azzal sohasem foglalkozott, viszont minden 

tevékenysége és fiatal korától önálló vállalkozásai 

is mind-mind a gépekhez kötôdnek. 

A vecsési kis gépkölcsönzô üzlet hátsó traktusában, 

a mûhelyben ültünk le beszélgetni, melynek 

során talán sikerült megismernem az embert 

és életét, valamint gyûjteményét, és megpróbálom 

itt mindkettôt bemutatni. 

Varga Ferenc igen fiatalon lett vállalkozó; 19 

évesen – szinte a szakmunkás bizonyítvány megszerzése 

után azonnal – önjáró szalagfûrészgépet 

készített, erre ipart váltott ki és önálló vállalkozóként 

dolgozott, bérfûrészelést vállalt. (A fûrészgéphez 

az ötletet az adta, hogy édesapja fûrészesnél 

dolgozott és így látta az üzletben rejlô lehetôséget.) 

Késôbb vállalkozását fejlesztette, több gépet 

is készített és üzemeltetett, majd bérbe- és eladta 

azokat. Iparát késôbb mezôgazdasági gépszerelô 

vállalkozással is kibôvítette, amikor öntözôszivattyúk 

gyártásába kezdett. Erre volt akkoriban 

nagy kereslet, különösen Vecsésen, a savanyított 

káposzta hazájában, mikor az 1989–90-es 

években kisparcellákon kezdtek termelni, gazdálkodni. 

Ráadásul úgyszólván „bagóért” lehetett 


Riport 

hozzájutni az ócskavasként kidobott gépekhez, 

alkatrészekhez, amelyekbôl a kreatív szakember 

új értéket teremtett. Nem gyôzte gyártani a szivatytyúkat 

és ma is büszke a „VAFE-Vecsés” emblémájú, 

saját tervezésû, fejlesztésû és gyártású, különbözô 

teljesítményû komplett öntözôszivattyúira. 

Késôbb az építôipar felé vezetett az út; úthengerek 

javításával és készítésével foglalkozott, majd 

– amikor abban látott új lehetôséget – gépkölcsönzôt 

nyitott. 

Miért is soroltam el mindezt, és hol itt a mezôgazdasághoz 

való 

kapcsolódás? 

Az elsô kérdésre 

a válasz: azért, 

mert lényeges, 

hogy egy tevékeny, 

alkotó, mindig 

az újat, a megoldást 

keresô embert 

ismertem 

meg, aki minden 

munkájában a tökéletesre 

törekedett. 

Saját szavaival 

élve mindig a 

„vasat dörzsölte” – 

magyarán csak a 

mûhelyben, a gépek 

között érezte 

magát jól, míg más korabeli esetleg szórakozott, 

vagy a napot lopta. A mezôgazdasághoz ott kapcsolódik 

a történet, hogy amikor a mezôgazdasági 

gépszerelésben látta az üzletet, a lehetôséget, az 

érdekes és jövedelmezô munkát, akkor abban törekedett 

a maximálisra. Nem annyira a mezôgazdaság 

fogta meg, hanem a technikai érdekesség, 

újdonság, legyen az bármely gazdasági területen. 

Különleges stabil motorok 

No, és itt jön be a gyûjtemény, a gyûjtés, a gyûjtôszenvedély 

kialakulása. Mondanom sem kell, hogy 

ehhez (sok) pénz is szükségeltetik, tehát már menô 

vállalkozóként kezdhetett ennek a szenvedélyének 

hódolni – elôször régi motorkerékpárok kerültek 

a gyûjteményébe. Azután, mintegy 12 évvel 

ezelôtt – mivel a motorkerékpárban már nem látott 

fantáziát (már mindent „begyûjtöttek” mások) – 

fordult az érdeklôdése a stabil motorok felé, amelyek 

azért sokkal szélesebb, kiaknázatlanabb lehetôséget 

kínáltak. Mint mindenki, ô is arra vágyik, 

hogy egy igazán különlegesen szép, öreg, „csak nekem 

van ilyen” darabot mondhasson a magáénak – 

neki ez is sikerült! 

Hogyan kezdôdött? Egy Benz & Spol motorral 

(cseh gyártmány), aztán jött a többi egymás után. 

Persze a gyûjtés filozófiája is más és más az egyes 

gyûjtôknél. Van, akit a vadász-szenvedély hajt: minél 

több különleges darabot beszerezni; van, aki 

kevesebbel is beéri, de azokat eredeti, gyári új állapotukba 

akarja hozni a legutolsó csapágyig, 

eredeti festésig, természetesen tökéletes mûködôképesen, 

bemutatásra, kiállításra készen. 

Úgy gondolom, hangsúlyoznom sem kell, hogy 

Varga Ferenc az utóbbiak közé tartozik. Miután 

azt gyorsan felmérte, 

hogy Magyarországon 

nem 

lehet teljes gyûjteménye 

(anyagi 

és egyéb okokból 

sem), ezért olyan 

különlegességeket 

(12–13 motort) 

igyekezett beszerezni, 

amelyekre, 

aki felújított, eredeti 

állapotukban 

látja, megnézi, a 

„hú-ha” felkiáltással 

fejezi ki elismerését. 

Nos, hát néhány 

ilyen „hú-ha 

Varga Ferenc Mezôkövesden, családja társaságában 

motort” és történetüket 

ismerhettem és csodálhattam meg Varga 

Ferencnél. 

Az elsô nagy dobás egy 1909-es budapesti gyártású 

PESCHAT és ROTH motor volt. A 3 lóerôs, kis 

szériában gyártott, hörgô-szelepes, kihagyásosgyújtásos, 

vízszintes tengelyû regulátorral, súlyszabályozással 

– egy súly állításával szabályozható 

a fordulatszám – mûködô motor különlegessége 

a gyújtómágnes meghajtása. A mezôkövesdi 

kiállításon és gépbemutatón mindenki a csodájára 

járt; a világhírû Nuenen-i (Hollandia) stabilmotor 

kiállításon is ott volt a motor és a nívós folyóirat 

8 fotója között is szerepelt. Megjegyzem: 

ezek a kisebb és nagyobb teljesítményû stabil-motorok 

egy régi parasztgazdaság, vagy nagyobb 

uradalom nélkülözhetetlen segítôi voltak; darálókat, 

szecskavágókat, répa-szeletelôket, malmokat, 

cséplôgépeket hajtottak meg, tehát az önjáró erôgépek 

mellett (és elôtt) a mezôgazdaság és az élelmiszer-gyártás, 

malomipar, faipar stb. legfontosabb 

„munkaerôi” voltak. 

Ugyancsak büszkesége a gyûjteménynek az 

1898-as gyártású GANZ-motor (elsôként mutatkozott 

be Mezôkövesden), amely az 1895-ben szabadalmaztatott 

világhírû, eredeti Bánki–Csonka- 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 25

Riport 

féle karburátorral van felszerelve és 2005-ben 

Kisharsányból szerezte be a gyûjtôje. Érdekesség, 

hogy gazdája erre cserélte fel a régi lovasjárgányt, 

amely (2005-ben!) félretéve még ott volt 

a gazdasági udvaron. A teljesen üzemképes, izzócsöves 

gyújtással mûködô 3 lóerôs motort benzinnel 

indították el, majd amikor bemelegedett, 

átváltották petróleumüzemelésre (olcsóság!). 

A motor (elôtte a lovas-járgány) fénykorában 

körfûrészt, szecskavágót, darálót hajtott. (Különben 

a 2010-es év „Ganz jegyében” telt Nuenenben; 

a szokásos pünkösdi stabil-motor kiállításon 

Varga Ferencnek ez a motorja szerepelt – szép 

fotókkal és a magyar feltalálók, mérnökök 

(Ganz–Bánki–Csonka), illetve munkásságuk 

angol nyelvû rövid méltatásával együtt.) 

Restaurált petróleum-motor 

Az amerikai gyártású IHC (International 

Harvester Company) motor Chicagoban készült; 

Hollandiától Németországig minden kiállítást 

bejárt. Hódmezôvásárhelyrôl származik, ahol 

1910. óta földhöz rögzítve egy helyi asztalosmûhely 

gépeit, berendezéseit hajtotta. 95 év után 

2005-ben került Varga Ferenchez és 2007-tôl, immár 

saját gyártású kocsira szerelve, járja az országot-világot. 

A gyönyörûen restaurált, szintén mûködôképes, 

1910–1915-ös gyártású LANGEN & WOLF 

motor valamikor vízimalom segédmeghajtójaként 

üzemelt (alacsony vízállás esetén tette lehetôvé a 

munkát, az ôrlést), most pedig Varga Ferenc 

gyûjteményét gazdagítja. Mûszaki érdekessége, 

hogy belülrôl van vezérelve, a dugattyú „ütögeti” 

a megszakítót! 

Az 1920-as években gyártott amerikai Mc. 

Cormick motor Pestlôrincrôl került a gyûjteménybe. 

A restaurált kis petróleum-motor érdekessége, 

hogy a benzines indítás utáni petróleum-üzemelés 

mellett vizet is porlasztottak az 

elegyhez, ezzel is növelni tudták a teljesítményt. 

Aztán persze ott vannak a még restaurálás elôtt 

álló „kincsek”, mint pl. a HSCS-motorok, amelyekbôl 

(álmai szerint) sorozatot szeretne kiállítani 

Varga Ferenc. A legkisebb, kb. 200 kg-os 

MEA típusjelzésû motortól az 5,3 tonnás MEX-ig 

gyártották ezeket a gyakorlatban igen kedvelt és 

keresett Hofherr stabil-motorokat. (A sorozat: 

MEA, MEB, MEN, MEO, MEP, MER, MEU, MEX.) 

A fészer alatt már ott vár a felújításra egy MEOmotor 

(Gyergyóremetén asztalosmûhelyben szolgált, 

de Marosfôrôl került a gyûjteménybe), mögötte 

pedig egy MEP-motor, amely Kótajról került 

ide. Ez utóbbi 2,3 tonnás gép cséplôgépet hajtott 

(bércséplést vállalt a gazdája); a 8-10 lóerôs benzines, 

belsô megszakítós motort az 1920-as években 

gyártották. 

A mellettük álló, szintén LANGEN & WOLF 

(WIEN-BUDAPEST) feliratú motor Sólyról került 

ide; valamikor a zirci apátság szôlôjében, az un. 

„vincellérházban” darálót és szecskavágót is 

hajtott. 

Megemlíteném még azt az 1902-es 15 lóerôs 

Wohanka-féle nyersolajmotort, amely Tiszakarádon 

olajütô-malmot hajtott. A Wohanka cég akkoriban 

elsô volt a malomipari berendezések 

gyártói és szállítói között; komplett malmok berendezését 

vállalta. Mögötte szintén jobb sorsra 

vár egy MÁV-motor (Magyar Államvasutak Gépgyára, 

Budapest), amely Földes községben darálót 

hajtott az 1920–1930-as években. 

Tartsuk itthon a tehetségeket! 

A legújabb szerzemény egy (egyelôre) ismeretlen 

gyártmányú 6 lóerôs stabilmotor Pécsrôl. Ez 

az egy létezik – tudomás szerint – Magyarországon, 

fotója alapján (amely a holland folyóiratban 

is megjelent) próbálják kideríteni a nacionáléját. 

Az 1920-as évekre valószínûsítik a gyártását, különleges 

karburátorral, belsô megszakítóval, 

zsákhengerrel (nem lehet levenni a hengerfejet, 

ami korai motorokra jellemzô) rendelkezik. 

Az eddigiekbôl azt hiszem érzékelhetô, hogy 

restaurálni, felújítani való lenne itt bôven, csak 

hát a válság ide is begyûrûzött, az anyagi lehetôség 

beszûkült, Varga Ferenc vállalkozása nem éppen 

felszálló ágában van. Elgondolkodtató, hogy 

ez a tevékeny, alkotó, fizikai és szellemi ereje teljében 

levô ember lehet, hogy külföldön keres boldogulást, 

mert itthon nem talál olyan céget, vállalatot, 

amely tehetségét, alkotóerejét megfizetné, és az 

ország és saját hasznára kamatoztatná! 

A gyûjtemény nem minôsül múzeumnak; pályázati 

lehetôséget egyedül, önmagában nem tud 

megragadni, kihasználni; a vecsési önkormányzat 

sajnos nem partner ebben, pedig Varga Ferenc az 

éves „Káposzta-feszt” rendezvény rendszeres 

résztvevôje gépeivel. 

A gyûjtemény bejelentkezéssel megtekinthetô, 

gazdája szívesen megmutatja gépeit és elkalauzolja 

a laikus, vagy szakember érdeklôdôket is. 

Elérhetôség: 

Varga Ferenc 

2220 Vecsés, Kinizsi u. 34. 

Telefon: 28/356-037, 30/236-1430 

e-mail: vafe63@gmail.com 

Dr. Szekeres Béla 


Riport 

Összefognak 

a Kárpát-medencei borászok 

– A borszerzôdés része annak az 

új társadalmi szerzôdésnek, 

amit kötni kíván a magyar politika 

a magyar borásztársadalommal. 

A borszerzôdés gondolata, 

szándéka a Kárpát-medencei 

magyar borászok együttmûködése 

mögött ott áll az ország 

új vezetése, és fontosnak 

tartja, hogy az elkövetkezô években 

kézzelfogható eredmények 

szülessenek a magyar borágazat 

fellendítése érdekében – mondta 

Németh Zsolt, országgyûlési képviselô 

a Kárpát-medencei borászok 

ötödik alkalommal megrendezett 

találkozóján Nagytétényben. 

A szerzôdés aláírását megelôzôen 

az esemény házigazdája, 

Szabolcs Attila, Budafok- 

Tétény polgármestere elmondta, 

hogy az idei jubileumi találkozó 

azért is kiemelkedô esemény, 

mert éppen ezen napon 

fogadta el a magyar országgyûlés 

a kettôs állampolgárságról 

szóló törvényt, amely új lehetôségeket 

teremt a határokon 

átívelô emberi és szakmai kapcsolatok 

erôsítésére. 

Szabolcs Attila jelezte, hogy 

a borásztalálkozó színhelye a 

Rozárium, amely az azt kezelô 

kutatóintézet egyik közösségi 

értékeket szolgáló ingatlana. 

Mint megfogalmazta a szerzôdés 

a Kárpát-medencei magyar 

borászok együttmûködését 

és a magyar bor nemzetközi 

hírnevének helyreállítását kívánja 

segíteni. A neves borász 

emlékeztetett rá, az aláírás 

egyik fontos állomása annak a 

folyamatnak, amely 2004. december 

végén indult el, nem 

sokkal a december 5-i szégyenteljes 

referendum után. December 

27-én tartották az elsô összmagyar, 

Szent János napi boráldást 

Esztergomban a Bazilikában: 

Nem sokkal ezután létrejött 

az elsô Kárpát-medencei 

Borásztalálkozó Budafokon. 

Most az a feladat, hogy a szerzôdést 

tartalommal töltsük meg. 

Tiffán Zsolt szólt arról is, hogy a 

parlament mezôgazdasági bizottságán 

belül a rendszerváltozás 

óta elô ízben hamarosan 

megalakul a szôlészeti és borászati 

albizottság, amely kiemelt 

szerepet ad a borágazatnak. 

Borváros 

A projekt az Európai Unió támogatásával, 

az Európai Regionális 

Fejlesztési Alap társfinanszírozásával 

valósul meg 2011. 

július 23-i határidôvel. A Borváros 

igen változatos és izgalmas 

borászati és kulturális attrakciókat 

kínál, melynek eredményeképpen 

új turisztikai kínálat 

jön létre Budapesten, amely 

egyaránt számot tarthat a nemzetközi, 

és a hazai nagyközönség 

érdeklôdésére, egyúttal 

hozzájárul a kerület gazdaságának 

fellendítéséhez. Budapest 

XXII. kerületében elôször fordul 

elô, hogy nagyobb összegû, ez 

esetben közel 300 millió forintos 

EU-pályázatot nyerve kihasználhatóvá 

válik a Magyarországon 

egyedülálló, de a földrészünkön 

is ritka adottság. Ez 

a kerületben található, mintegy 

120 kilométer hosszú pincerendszer. 

Az egyik több hektáros 

összterületû pince funkcióváltásával 

valósul meg a Borváros. 

A projekt legfôbb eleme a borutca, 

amely egy borvidék hangulatos 

utcájaként képzelhetô el 

azzal az érdekességgel, hogy ez 

az utca Magyarország különbözô 

borvidékeire jellemzô hangulatot 

jelenít meg pincehomlokzataival, 

és szôlôhegyi kápolnájával. 

Másik látványossága a 

kádár, fafaragó és hajóépítô 

mesterségek múzeuma, a harmadik 

pedig az egész országban 

egyedülálló pestiskápolna 

és a szabadtûzhelyes egykori 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 27

Riport 

barlanglakás. Emellett felújítják 

a kádármesterség remekeinek 

mondható, az 1880-as évek 

végén készült faragott díszhordó-sort, 

és látványelemek rendszerét 

dolgozzák ki gyermekprogramok 

számára. 

Németh Zsolt rámutatott, 

hogy a határtérségek fejlesztését 

a jövôben kiterjesztjük a 

borágazatra, a határon túli magyar 

borászokra is, annak érdekében, 

hogy a Kárpát-medence 

magyar borait a nemzetközi 

színtéren is meg tudjuk jeleníteni. 

Ebben a munkában 

nagy jelentôségû, hogy 2011. 

január 1. és június 30. között 

Magyarország tölti be az EU elnökség 

tisztét. A Kárpát-medencei 

borászok mostani tanácskozáson 

is világossá vált: 

ahhoz, hogy ezek a célok és 

ezek a remények megvalósuljanak, 

két feltételnek kell megfelelnünk. 

Elsôként annak, 

hogy együttmûködés jöjjön létre 

a borágazat szereplôi, és a 

mindenkori magyar politika 

között, határon innen és túl. A 

másik feltétel, hogy a minôség 

jegyében történjen meg ez az 

együttmûködés. Hiszen rendkívül 

éles nemzetközi versenyben 

kell majd a magyar bornak 

állnia a versenyt. A Kárpát-medence 

páratlan természeti 

adottságai, a magyar borászok 

szakértelme, jó esélyt teremtenek 

ehhez. 

A borszerzôdés szövegét 

Garbóci László, a Promontórium 

Borlovagrend ceremóniamestere 

olvasta fel, majd az 

oklevelet Bóni László, Debreczeni 

Kálmán, Mátyás András, 

Asztalos Zoltán, Melecsky 

Tibor, Tiffán Zsolt, Balla Géza, 

Maurer Oszkár, Garamvári 

Vencel, Rozsmán István borászok 

látták el kézjegyükkel. 

Mi magyarok, egy sok évezredes 

kultúra részesei vagyunk, 

a túlélés nagy mesterei közé 

tartozunk, a jövôben is szelíden, 

szeretettel és barátsággal fogunk 

értéket teremteni. Ezeket 

a megszívlelendô szavakat 

Maurer Oszkár délvidéki borász 

mondta a Kárpát-medencei Borszerzôdés 

aláírását követôen. 

Maurer Oszkár a Délvidékrôl 

érkezett, nagyapja, 

dédapja is borász volt. Továbbvivôje 

a nagy múltú szerémségi 

magyar borkultúrának. Pincészete 

a Bácskában Hajdújáráson 

van, de a szôlôültetvények java 

része a Szerémségben található. 

Régi fajták újraélesztésével foglalkozik. 

– 1994 óta borászkodom, 12 

hektár szôlôm van. A magyar 

piacon való részvétel inkább 

jelképes számunkra. Eredendô 

célom az volt, hogy a mi szigetközösségünknek 

legyen egy 

hozzáférhetô, helyi fajtákból 

Maurer Oszkár 

készülô jó bora. Persze, ha 

igény van rá, máshol is megjelenünk 

az itteni Mézes fehérrel, 

Szerémi zölddel, Fehér bakatorral, 

Kadarkával, Kövidinkával. 

A kisebbik lányom 4 éves, a 

nagyobbik 10. Arra most semmi 

garancia nincs, hogy ôk folytatni 

fogják, amit mi elkezdtünk. 

A mi célunk az, hogy mikorra 

ôk abba a korba érnek, addigra 

ez a borászat perspektívát 

adjon számukra. Elôfordulhat 

persze, hogy mégis valami más 

bizonytalan dolgot választanak 

élethívatásul. De ha olyan dolgot 

találnak, amiben több értéket 

látnak, akkor abban is segíteni 

fogjuk ôket. Leendô vejeink 

is lehetnek kitûnô borászok. 

Az Alföld végén, ahol a 

Zaránd-hegység kezdôdik, ott 

található Ménes, az Arad-hegyaljai 

borvidék egyik gyöngyszeme, 

a Kárpát-medence egyik 

legôsibb borvidéke, melynek 

jellegzetes vörösbort adó fajtája 

az aszúsodásra is képes Ménesi 

kadarka. 

Az 55 hektáron gazdálkodó 

Balla Géza 1999 óta dolgozik 

azon, hogy a ménesi borok 


Riport 

Balla Géza 

visszanyerjék régi hírnevüket. 

Azt mondják, aki Magyarországon 

Kadarkával akar foglalkozni, 

csak Balla Gézától hozza 

az oltóvesszôt, hiszen ô nálunk 

is kivívta a legjobb Kadarka 

védjegyet. 

– Eltökéltek vagyunk a minôségi 

borok mellett. Próbálunk 

jelen lenni minden olyan rendezvényen, 

ahol meg tudjuk 

magunkat mutatni. Sajnos sem 

Európa, sem a világ nem ismeri 

azokat a jellegzetes magyar fajtákat, 

amivel mi sikeresek lehetnénk. 

Pedig egyre többen érdeklôdnek 

ezek iránt, ezt tapasztaltam 

legutóbb Londonban 

is. Éppen ezért Kárpát-medencei 

borászként úgy gondolom, 

hogy bár rendelkezünk tapasztalt 

szakemberekkel, megfelelô 

technológiával, és kiváló adottságokkal, 

sok még a teendô 

ezen a téren – állítja Balla Géza. 

APárkánytól alig több mint 20 

kilométerre fekvô Kisújfalu 

a trianoni békeszerzôdésig 

Esztergom vármegye Párkányi 

járásához tartozott. A nyolcvan 

épületbôl álló kis pincefalu a 

Mátyás András 

Kürti borvidékhez tartozik, és itt 

gazdálkodik családjával, feleségével 

és két fiával Mátyás 

András is, aki 2003-ig csak saját 

részre termelt. Borait – jelenleg 

11 félét készít – fôként a környék 

éttermei, szaküzletei vásárolják. 

A legkedveltebb az 

Olaszrizling és a Királyleányka. 

Utóbbi a fesztiválokon is kelendô. 

Borversenyekre nem járnak. 

A borászati filozófiájuk egészen 

egyedi. 

– Kézmûves borászat vagyunk, 

kerüljük az adalékanyagokat. 

Számunkra a nagy ugrás az volt, 

hogy ültetvényt egy hektárról tizenkét 

12 hektárra növeltük. 

A pincészet életében valószínûleg 

komoly fordulópont lesz az új ültetvények 

termôre fordulása, 

hogy a jóval nagyobb termésre 

méretezett borászati technológiát 

és tárolókapacitást ki tudjuk építeni, 

mivel a jelenlegi pince ehhez 

már szûkösnek bizonyul – 

magyarázza Mátyás András. 

Rozsmán István muravidéki 

borász szôlôbirtoka mindössze 

egy hektárt tesz ki Hoszszúfalu 

480 hektáros ültetvényébôl. 

A napfény, a talaj, a 

Rozsmán István 

csapadék nagyon kedvezô, különösen 

a rizlingekre nézve. 

S bár a gazda eredeti szakmája 

szerint elektromûszerész, a borász 

mesterséget nem volt nehéz 

elsajátítania, hiszen ezen a 

tájon is apáról fiúra száll a hegy 

levének tudománya, édesapja is 

borászkodott. 

– Itt majd’ minden második 

család a szôlôbôl él. Az utolsó 

két évben sajnos visszaesett a 

kereslet, de így is sok magyarországi 

vendég jut el hozzánk. 

Megyünk mi is, ha tehetjük. 

Bemutatkoztunk Körmenden, 

Becsehelyen, Zalaegerszegen, 

Szlovákiában, Ausztriában és 

Ljubjanában is – sorolja a városokat, 

országokat Rozsmán 

István, miközben féltett kincsébôl, 

egy 2003-as évjáratú Olaszrizlingbôl 

kínál. 

– Szép szakma a borászat, az 

ember élete is benne van, a bor 

elkíséri a születéstôl a halálig. 

A feleségem gyakran megmosolyog, 

amikor látja, beszélek a 

szôlôtôkékhez, és a pincében olykor 

megsimogatom a hordókat. 

Valkó Béla 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 29

Riport 


„Petróleumlámpa fényénél, a nyakamra tekeredett 

köldökzsinórtól elkékülve láttam meg a napvilágot 

egy novemberi vasárnap, egy Tiszakóród 

melletti tanyán. Anyám azt mondta, amikor fölsírtam, 

megszólalt a harang. Még nem voltam 

hatéves, amikor iskolába mentem”. Így kezdte 

Woynarovich Elek „Kalandozások a nagyvilágban” 

címû, elolvasásra feltétlenül érdemes 

könyvét. 

Budai otthonában – világjárásai kedves tárgyi 

emlékeivel körülvéve – kerestem meg a nemzetközi 

hírû tudóst. Tudtam, hogy 95. évében jár. 

Meglepetésemre egy szálfatermetû, még mindig 

egyenes tartású, szellemileg tökéletesen friss embert 

találtam, aki fogain kívül a humorérzékét is 

megôrizte, ami az életerô csalhatatlan jele – véleményem 

szerint. 

– Professzor Úr, kérem, mondja el, honnan 

indult, hogyan telt az ifjúsága? 

Dr. Woynarovich Elek: bárhol dolgoztam, 

mindenütt befogadtak, elismertek 

– Hétgyermekes polgári családba születtem. 

A történelem viharai hol ide, hogy oda sodorták 

népes családunkat. Laktunk Kassán, Sátoraljaújhelyen, 

Debrecenben, Budapesten, Tiszakóródon. 

Édesapám gazdász volt. Még nem voltam 

négyéves, amikor családom a román hadsereggel 

találkozott 1919-ben. Tulajdonképpen igen hálásak 

lehetünk nekik, mert némi aranyékszerért, 

amelyet anyánk ajánlott fel az egyik szimpatikus 

tisztnek, apámat kiszabadították a Tanácsköztársaság 

kommunista börtönébôl. Apámat azért vetette 

börtönbe a tiszakóródi kommunista vezetôség, 

mert mint uradalmi intézô nem szolgáltatta 

be az egész termést – a jövô évi vetômagot viszszatartotta. 

Apám börtönbe vetôi a kommunista 

„statáriális bíróság” végrehajtójára, Szamuelyre 

és hóhéraira vártak. 

Az édesanyám leleményessége mentette meg 

a családfôt, édesapámat. Hárman voltunk fiúk. 

A három fiúból László gazdatiszt lett, a Pallavicini 

uradalomban, Szegeden maradt. Jó gazdász volt. 

Fivérem, István a Donnál halt meg a II. világháborúban. 

Temetetlen maradt, azaz kutyák és farkasok 

temették el… Húgaim, nôvéreim négyen 

voltak, férjhez mentek, és jó feleségek, jó anyák 

lettek. 

Én Miskolcon a Fráter György gimnáziumban 

tanultam és érettségiztem le, majd az Eötvös 

Loránd Tudományegyetemen kémiát és fizikát 

hallgattam. A gimnáziumban nem voltam jó tanuló, 

az eszem késôbb jött, és nyílt meg szenvedélyes 

érdeklôdésem a természettudományok felé. 

Az a kitüntetés ért, hogy Winkler Lajos tanárom 

még az egyetemen asszisztensévé fogadott. 

Még Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter 

alapította a Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézetet 

a budapesti Herman Ottó úton. Ott kezdtem 

a pályámat. Fô feladatom a szennyvizek ellenôrzése 

volt. Az igen szigorú szabályokat betartottuk 

és be is tartattuk. 

– Professzor Úr nevét a szakmában az ikraragadósság 

megszüntetése alapozta meg. 

Hogy jutott erre az eredményre? 

– Ôszinte örömömre, de meglepetésemre a 

Magyar Tudományos Akadémia német hívásra 

személyemet javasolta egy össznémet Hidrobiológiai 

Kongresszuson való részvételre. A költségeket 

a német akadémia állta. Közben itthon a 

sokoldalú furkálódásokkal nem törôdve – kulák 

származás, Horthy katonatisztje volt, a Szovjetunió 

ellen harcolt, nyugati hadifogoly volt, mindmind 

egyenként is bûnnek számított – kidolgoztam 

a pontyikra-ragadóssága megszüntetésének 

módszerét. Ezzel a módszerrel az ikrát keltetôedényekben 

lehetett kikeltetni, és így a pontyot 

nagy tömegben, fedél alatt a legnehezebb, legveszélyeztetettebb 

életszakaszán sikerült átsegíteni. 

Ez a kutatási eredmény nyitotta meg elôttem a 


Riport 

nagyvilág kapuit. Bár az ikra vegyi anyagokkal 

történô kezelésének a módszerét magyarul, németül, 

angolul, oroszul folyóiratokban megjelentettem, 

a módszer sikerében a külföldi szakemberek 

talán nem is hittek. Ezért látogatott meg 

Rómából a FAO illetékes igazgatóhelyettese, és 

hívtak meg a legkülönbözôbb országokba betanítani 

a módszert, és megépíteni azt a halszaporító 

állomást, ahol ezt és más haszonhalfaj szaporítását 

végre lehetett hajtani. Ez a módszer is lehetne 

hungarikum. A világ sok táján, Ázsiától Dél- 

Amerikáig épült halszaporító állomás, mely ott az 

ország haltenyésztésének bázisa, mert ugye biztos 

halivadék-elôállítás nélkül nincs szervezett, 

biztonságos haltenyésztés. 

– A tradicionális halász-horgász ellentétrôl 

kérdezném, vagy ez nem is valós ellentét, 

csak olyan mesterségesen keltett? 

– Az egész horgászôrület Németországban 

kezdôdött a II. világháború után. Nagy volt az 

élelmiszerhiány. Divatba jöttek a tavak partján 

sátrat verôk, akik megették a halat, amit kifogtak. 

Magukkal hozták a kukoricát, amely haleledelül 

szolgált. Késôbb az úgynevezett „sporthorgászat” 

Európa-szerte tért nyert. Már hozzák a halivadékot 

és telepítik a halat a tavakba. Az arányokkal 

van a baj. Van a nagy anyagi erôvel rendelkezô 

„horgásztársadalom” és vannak a zsugorodó tógazdaságok 

sokszor nem a megfelelô szakember 

irányítása mellett. 

– Professzor úr, ez már át is vezet a következô 

kérdéshez. Milyen a hazai halászati szakoktatás 

helyzete? 

– A halászmesterség régen életforma is volt, a 

mesterség apáról fiúra szállt. Halászati képzésre 

szükség lenne, sajnos a középszintû képzés kimaradt, 

és ez nagy baj. A Gödöllôi Agrártudományi 

Egyetemen mi tanítottuk felsôoktatás szintjén 

a haltenyésztést. Horn Artúr rektorsága idején 

vált kötelezôvé, és Debrecenben, Kaposváron is 

kötelezô tárgy. Pályafutásom során – bárhol is 

dolgoztam – mindig amellett törtem lándzsát, 

hogy a tógazdaságok maguk állítsák elô az ivadékot, 

és ne drágán vegyék halszaporító központoktól. 

Így megôrzik az önállóságukat, függetlenségüket. 

Nem bonyolult feladatról van szó. Nepálban, 

Malajziában, és mindenhol máshol írástudatlan 

emberek is megtanulták a halszaporítást. 

Hivatali fônökeimmel ellentétbe kerültem, mivel 

ôk amellett törtek lándzsát, hogy legyen egy központi 

halszaporító állomás, és onnan vigyék az 

Dr. Woynarovich Elek a II. világháborúban, 

mint tartalékos tüzérhadnagy 

ivadékot a halgazdaságokba, igény esetén szállítsák 

külföldre. Ez utóbbi rendben is van. 

– Mintha megcsappant volna az érdeklôdés a 

régen oly szívesen látogatott halászcsárdák 

iránt. Nem kell már a ponty? Inkább a gyorsan 

ehetô, szálka nélküli tengeri halak lettek 

a kedveltek? 

– Hamburg zsidó lakossága valamikor elôszeretettel 

vásárolta a jó kövér hazai pontyot. A halászcsárdák 

valóban leültek, népszerûségüket 

vesztették. Jó, hogy vannak a tradicionális halászléfôzô 

versenyek, amelyek közösségteremtôk, 

életet, pezsgést visznek a vidékre. Jó magam is 

gyakran vagyok, voltam a bírálóbizottság tagja. 

Véleményem szerint ma Apajpusztán fôzik a legjobb 

halászlevet. Az úgynevezett gyorsétkeztetés 

– amelyet már szerte a világon „junk food”-nak, 

azaz „szemét kajának” hívnak – tért nyert hazánkban 

is. Nagy baj, mert „azzá válsz, amit megeszel”… 

Meggyôzôdésem, hogy ismét föl fog értékelôdni 

a tógazdasági hal, fajtától függetlenül. 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 31

Riport 

Filézni lehet, a Hortobágyi Halgazdaságban jól 

csinálják ennek mind a kereskedelmi, mind az 

egészségmegôrzô részét is. Az óceánok hihetetlen 

mértékû elszennyezôdése is abba az irányba 

mutat, hogy az innen származó hal minôsége legalábbis 

megkérdôjelezôdik. Nem csupán a hosszú 

idô, feldolgozás miatt, ami a kifogástól a földolgozáson 

át az asztalra jutásig eltelik. Van közeli 

fehérjeforrás itt nálunk is. Újra föl fogják fedezni 

a tógazdasági halat, sokkal jobban az eddiginél. 

– Vizeink állapota többnyire nem javul, 

inkább romlik, annak ellenére, hogy a nagy 

ipari létesítmények részben tönkrementek, 

részben kisebb kapacitással mûködnek. 

Határon túlról is érkeznek szennyezések, 

elég a tiszai ciánszennyezési katasztrófára 

gondolni. Mi lenne a teendô, minthogy 

alvízi ország vagyunk? 

– Nagyon fontos lenne, hogy vizeink valóságos 

állapotát olyan fôhatóság, illetve annak háttérintézménye 

ellenôrizze, amely a valós helyzet föltárásában 

érdekelt és nem az elkendôzésben. 

Ehhez mindenekelôtt föl kell mérni a valós állapotot, 

és ezt a fölmérést újra és újra, szabályos 

idôközönként aktualizálni a szennyvíz-, illetve 

használtvíztermelôknél. 

A vizek minôségi állapotát nem lehet csupán 

kémiai és biológiai adatok alapján minôsíteni. 

A vizek élôlényei, elsôsorban a halak, amelyeknek 

jelenléte, megritkulása, eltûnése, illetve a pusztulása 

pontosan jelzi a természetes víz minôségi állapotát. 

Ha a természetes vizek újra haltermelô vizek 

lesznek, ez már önmagában bizonyítja a víz 

egészséges voltát. A hal a legjobb indikátor. 

Utópiának tûnik, mégis alapvetô követelmény 

lenne, hogy csak tiszta vizet szabad a befogadókba 

engedni. Ami a határon túlról érkezô szennyezést 

illeti, nos, itt a nemzetközi jog és ennek az 

uniós közösségen belüli érvényesülése, az „aki 

szennyez, az fizet” elvének érvényesülése és következetes 

betartása, a kárvallott ország tekintélye, 

súlya és cselekvôképessége, valamint eredményes 

diplomáciája egyaránt latba esik. Sok a 

teendônk ezen a téren is! 

– Az éhezôk száma mára meg is haladta a 

veszedelmes 1 milliárdot. Ahelyett, hogy 

csökkenne, nô az éhezés és az alultápláltság, 

miközben a világ gazdagabb felén mértéktelen 

a pazarlás és az elhízás okozta egészségügyi 

károsodások. Professzor Úr világot 

járt ember. A teljesség igénye nélkül, beszéljen 

útjairól. 

– 1962-tôl 2003-ig szinte keresztül-kasul utaztam 

a világot, csak Ausztráliába nem jutottam el. 

Ott akkor még nem volt fontos a haltenyésztés. 

Legalább 20–25 telet töltöttem trópusi és szubtrópusi 

vidékeken. Megdöbbentô emlékeim vannak. 

Nepálban a szegény emberek állatifehérje-éhsége 

igen nagy. A tehenészfiú kivette a tehén orrából 

a vérrel teli földipiócát, és annak fejét leharapva 

(kiköpve) a szájába nyomta a piócában lévô 

vért. Ott nagy halastavakat létesítettünk a FAO 

kezdeményezésére. A FAO élelmiszert, lisztet, 

fôzött vajat, sovány tejport, tojásport biztosított az 

építôknek. Igen ám, de az indiai vállalkozók nem 

egyszer a jó lisztet haszonnal olcsó kínai rizsre 

cserélték, fôzött vaj helyett olcsó mustármagolajat 

osztottak. Az indiai vállalkozók turpisságát 

megtudva szélnek eresztettem ôket, nepáli embereimmel 

pedig hetente osztottuk ki az ételjárandóságot. 

Így a munkások fölerôsödtek és a 

hosszú idô óta elhúzódó munka fölgyorsult, két 

hónap múlva föl is töltöttük a tavakat. Népesítési 

anyag is lett. A FAO-nak is elnyerte a tetszését a 

munkám, fél év után még két évre szerzôdtetett. 

A kínaiak a legfontosabb élelmiszertermelôk a 

Fülöp-szigeteken is. Pontyos halastavakon ter- 


Riport 

melték az egyik, fôzeléknek használt zöld növényt. 

A tojótyúkok ketrecét a halastó fölé építették, 

a tojótyúkok lejtôs rácson éltek. A tojás egy 

vályúba gurult, onnan gyûjtötték össze, így nem 

szennyezôdött. A tyúkok hulladéka, trágyája a tóba 

esett, ahol a halak már várták a vastag falatokat. 

Így minden értékesült. 

Iránban sok jó barátot szereztem. Nem tudom, 

mi a bajuk az amerikaiaknak ezzel a néppel, talán 

az, hogy olajuk van, és az olaj felett maguk 

akarnak rendelkezni?... Engem is befogadtak a 

dzsihád tagjának, bár nem lettem muszlim, de a 

haltenyésztés tanításával az éhezés, a fehérjeínség 

ellen velük együtt harcoltam. Ez feljogosított 

a dzsihád-tagságra. Annyira összebarátkoztam az 

irániakkal, hogy 

állandó haltenyésztési 

tanácsadónak 

is felkértek. 

Fél évet kellett 

volna minden 

évben ebben az 

országban eltöltenem. 

De amikor 

az útlevelemben 

meglátták az izraeli 

vízumot, megszakadt 

a további 

tárgyalás. Kár, 

hogy nem gondoltam 

erre, és annak 

idején az izraeli 

vízumot nem 

külön lapra kértem. 

Itteni – az akkori hazai – közállapotainkat jellemzi 

iraki utam. Halszaporító állomás helyének 

keresése céljából küldöttséggel utaztunk Irakba. 

A küldöttség vezetôje szigorúan ragaszkodott a 

protokollhoz. Most ôk beszélnek, most mi beszélünk 

– diktálta. A tárgyalások végén a küldöttség 

tagjai az áhított Kuvaitba mentek vásárolni, én 

pedig odamentem az iraki halászati fôemberhez, 

és mint halászbaráttól kértem szintezô mûszert, 

amellyel kimentünk hárman a terepre, kimértük 

a szükséges tavak helyét, megkerestük a keltetôház 

vízellátásának lehetôségét és a szintezô 

mûszerrel együtt már kész vázlattervet adtunk át 

az ottani fônöknek. Itthon szidást kaptam ezért, 

mert ezzel még egy kiutazás és kuvaiti kirándulás 

lehetôségét vágtam el. Az itthoni cégek gondolkodását 

is figyelembe kellett venni. Mit tehettem 

mást? Én a FAO-munkám során tanultam meg ezt 

a munkatempót, és ott az ilyen azonnali intézkedést 

honorálták az illetékesek. 

Hosszan sorolhatnám még élményeimet, de 

talán ennyi is elég egy interjúban. 

– Mi az életfilozófiája Professzor Úr? 

– A boldog ember belsôleg szabad. Ez a lelki 

egyensúly kevésbé függ külsô tényezôktôl, semmint 

gondolnánk. Tevékeny életet éltem, volt 

örömöm a munkámban. Ma is megkeresnek 

szakmai körök. Szép családom van. Sajnos a feleségem, 

aki mûvészettörténetet és rajzot tanított, 

már nem él. Hat – öt saját és egy nevelt – jól sikerült 

gyermekem is megtalálta helyét az életben. 

Egyik fiam, András hosszú évekig külföldön dolgozott, 

az én nyomdokaimban jár, ô is haltenyésztô. 

Ferenc fizikus, a 

Központi Fizikai 

Kutatóintézetben 

találta meg a helyét, 

Gábor elektromérnök 

lett. Elek építômérnök, 

nemzetközi 

munkáknál tanácsadó. 

Kisebb lányom, 

Pálma velem 

lakik, ô építészmérnök, 

most egy építôipari 

szakközépiskolában 

tanít. Nagyobbik 

(nevelt) lányom 

geofizikus. 

6 unokám és 2 dédunokám 

(nevelt lányomat 

is beleszámolva 

8 unokám és 6 dédunokám) van – eddig, de 

bízom a család további növekedésében. 

Életfilozófiám és hitem szerint az ember Isten 

alkotása. Céltalanul semmit sem teremtett Isten. 

Természettudományos kutatásaim és Isten léte 

nem keresztezi egymást, jól megférnek egymással. 

A baktériumnak, bogárnak, vakondnak – 

minden élônek szerepe, rendeltetése van. Az emberré 

válás és embernek maradás alapja az Istenhit. 

Ha a baktériumnak Isten szerepet adott, 

hogyne adott volna szerepet legmagasabb rendû 

teremtményének, az embernek? Az az ember igazán 

boldog, aki szerepét, rendeltetését idôben fölismeri, 

s így azt az életutat járja be, amelyet neki 

szánt Isten. 

– Professzor Úr! Kívánom, hogy testi-lelki 

egészségét megôrizve még sokáig legyen 

köztünk. 

Tamás Enikô 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 33

Aktualitások – Pályázatok 

Egyeztessen a falugazdászával! 

A mezôgazdasági támogatások folyósítása érdekében 

minden termelônek szükséges pontosítania 

fizetési számlaszám adatait! 

A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 

felhívja minden gazdálkodó figyelmét az ügyfél-nyilvántartási 

rendszerbe bejelentett adatok 

pontosítására, amelyek a 2010-es agrártámogatások 

zökkenômentes kifizetéséhez elengedhetetlenek. 

A termelôknek az adategyeztetés során 

kiemelten fontos tisztázni, hogy rendelkeznek 

saját névre szóló bankszámlaszámmal, annak 

tulajdonosaként vagy társtulajdonosaként. 

Amennyiben a Hivatal nyilvántartásában 

szereplô adatok hibásak, illetve, ha egy ügyfél 

nem rendelkezik saját névre szóló bankszámlával, 

akkor az információk pótlására és tisztázására 

a Hivatal adategyeztetô levelet juttat el 

a falugazdászon keresztül az ügyfelek részére. 

A levélhez csatolt G002 adategyeztetô nyomtatványon 

kell megadni a saját névre szóló fizetési 

számlaszámot, valamint olyan banki kivonatot 

vagy egyéb banki igazolást, mely igazolja az 

esetleges társtulajdonosi státuszt is. Az átvételt 

követôen a dokumentumot kitöltve postai úton 

vagy személyesen 8 munkanapon belül kell benyújtani 

a területileg illetékes MVH kirendeltségre. 

A határidô lejárta után a Hivatal a nyilvántartásában 

szereplô bankszámlaszámot törli. 

Amennyiben az ügyfél nem kíván saját névre 

szóló bankszámlát megadni, akkor az alábbiak 

közül választhat: 

A mellékelt G002 nyomtatványon bejelölheti 

a „támogatást nem igénylô, pénzügyi kapcsolat 

nélkül” opciót; ebben az esetben a nyilvántartásban 

lévô számlaszáma megszûnik. 

Amennyiben nincs a Hivatallal szemben 

fennálló tartozása, kérheti törlését az ügyfélnyilvántartási 

rendszerbôl. 

További kérdéseivel forduljon bizalommal 

az MVH illetékes megyei kirendeltségeihez, illetve 

hívja a 374-3603 információs telefonszámot. 

MVH 

Tájékoztatás elektronikus kifizetési 

kérelembenyújtásról 

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az alábbi négy jogcím esetében a 2010. október 1-jétôl kezdôdôen 

a kifizetési kérelmet elektronikus ûrlapkitöltô szolgáltatás segítségével /http://www.mvh.gov.hu/ 

portal/MVHPortal/default/mainmenu/hirek/tajekoztatas_elektronikus_kifi_20101011_1018423/ elôállított 

elektronikus ûrlapon, ügyfélkapun keresztül is be lehet nyújtani. 

Az elektronikus kérelembenyújtással teljes mértékben kiküszöbölhetô a dokumentumok papíralapú, 

postai benyújtása, mivel a kérelmezônek az elektronikusan kitöltött formanyomtatványokhoz 

szkennelve kell csatolnia a kérelem mellékleteit képezô további dokumentumokat. 

1. falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehetô támogatások részletes feltételeirôl szóló 

135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, 

2. mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl 

szóló 136/2008. (X. 18.) FVM rendelet, 

3. turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 

137/2008. (X. 18.) FVM rendelet, 

4. vidéki örökség megôrzéséhez igénybe vehetô támogatások részletes feltételeirôl szóló 138/2008. 

(X. 18.) FVM rendelet. 

MVH 



Támogatás 

borászati gépek beszerzéséhez 

A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési 

Hivatal (MVH) közel 

2 milliárd forint támogatást fizethet 

ki új borászati gépek és 

technológiai berendezések vásárlására. 

Azon gazdálkodók, 

akik a beruházással szeretnék 

vállalkozásuk összteljesítményét 

növelni, 2010. október 16. 

és 2011. március 31. között 

nyújthatnak be támogatási kérelmet 

a Hivatalhoz. 

Az MVH vissza nem térítendô 

támogatást nyújt olyan új 

borászati gépek és technológiai 

berendezések vásárlására, 

amelyek javítják a vállalkozás 

összteljesítményét. A kérelmeket 

2010. október 16. és 2011. 

március 31. között lehet benyújtani 

postai úton az MVH honlapján közzétett 

borászati gépkatalógusban szereplô gépekre. 

Az a gazdálkodó veheti igénybe a támogatást, aki 

a berendezését 2010. szeptember 25-ét követôen 

vásárolta meg, és a vételárat a kérelem beadásáig 

teljes egészében kifizette. 

A támogatás mértéke mikro-, 

kis- és középvállalkozásnak 

minôsülô igénylôk esetében 

a vásárolt gépek nettó értékének 

30 százaléka, míg 

nagyvállalatoknál annak 20 

százaléka. Az igényelt összegnek 

meg kell haladnia az 

1 millió forintot, de nem lehet 

több 400 millió forintnál. 

A 2010/2011. borpiaci évben 

erre a jogcímre 7 500 000 euró, 

azaz közel 2 milliárd forint 

fizethetô ki. Ezen a keretösszegen 

felül benyújtott kérelmeket 

az MVH átütemezi a 

2011/2012. borpiaci évre, és 

azok az új idôszak elsôként benyújtott 

igényléseinek minôsülnek. 

Egy termelô egy borpiaci évben csak egy támogatási 

kérelmet nyújthat be, ami azonban több 

gépre is vonatkozhat. A kérelmeket az MVH a beérkezés 

sorrendjében bírálja el a helyszíni ellenôrzés 

elvégzését követôen. 

MVH 

Aki szôlôt telepítene, most kérvényezze! 

Maximum 150 ezer forintos hektáronkénti áron 

vehet a tulajdonosi jogokat gyakorló MVH-tól szôlô-újratelepítési 

jogot az érdeklôdô. Az árat több tényezô 

csökkentheti, melyet külön szabályoz a magyar 

és uniós jog. Az érdeklôdôk ez év végéig juttathatják 

el igényeiket a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési 

Hivatal (MVH) számára – olvasható a 

Magyar Agrárkamara legfrissebb közleményében. 

Minimum 20 ezer, maximum 150 ezer forintba 

kerül egy hektárnyi borszôlô újratelepítési joga. 

Ennyit kér érte az állam, s az év végégig nagyjából 

5 ezer hektárnyi területen vehetik ezt igénybe 

az érdeklôdôk. A jogosultság három évig használható 

fel miután a hegybíró javaslatát adta a telepítésre 

és kivágásra. Errôl nemrégiben jelent 

meg az MVH közlemény, melyben az is megtalálható, 

hogy miként csökkenthet a 150 ezer forintos 

ár legfeljebb 20 ezerre. (Ilyen például, ha a kérelmezô 

vállalja, hogy a vásárlást követô borpiaci év 

végéig elvégzi a telepítést, vagy a kérelmezô rendelkezett 

2010. július 31-ig hatályos jog alapján 

kiállított telepítési engedéllyel, amelyet nem 

használt fel, így a telepítési kérelemhez újratelepítési 

jogot kíván vásárolni és a vásárlási kérelemhez 

mellékeli a lejárt telepítési engedély má- 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 35


solatát.) Elôfordulhat olyan eset is – ilyen a fiatal 

gazdálkodók segítése –, hogy nem kell fizetni az 

újratelepítési jogért. Ez esetben a kérelemhez 

csatolni kell a fiatal gazda támogatási határozatot, 

vagy kizárólag forráshiány miatti elutasításról 

szóló döntés másolatát kell mellékelni. A részleteket 

az MVH hivatalos honlapján (www.mvh. 

gov.hu) találhatják meg az érdeklôdôk. Javasolt a 

kérelem és a hegyközségi igazolás együttes beküldése. 

Az MVH most azon területekre vonatkozó jogot 

hirdette meg, melyek tulajdonosai meghatározott 

ideig nem éltek az újratelepítés jogával és a jog átszállt 

az MVH által vezetett jogtartalékba. E termelôk 

korábban – 1996–2004 között – kivágták 

szôlôjüket, s ezzel egyben megszerezték az említett 

jogot új, a kivágottal azonos nagyságú ültetvény 

telepítésére, csakhogy 2010 nyaráig nem éltek 

vele, így az automatikusan átszállt az államra. 

Azoknak, akik most vásárolnak újratelepítési 

jogot, legkésôbb két borpiaci év végéig kell elvégezniük 

a borszôlô-telepítését. A vásárolt jog 

egyébként nem átruházható, ellentétben a kivágással 

korábban megszerzett újratelepítési joggal. 

Forrás: Magyar Agrárkamara 

A Vidékfejlesztési Minisztérium 

pályázati felhívása a 2011. évi 

Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj 

elnyerésére 

Jelentkezési határidô: 2010. november 9. 12.00 óráig 

A pályázat célja 

A 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelet alapján meghirdetésre 

kerülô pályázat célja azon hazai agrárgazdasági 

szervezetek országos szintû elismerése 

és díjazása, amelyek tevékenységük során 

bizonyíthatóan elkötelezettek a minôség ügye 

iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minôségi 

munkavégzésnek, az egyenletesen jó minôségû 

termékek elôállításának illetve szolgáltatás 

nyújtásának. 

A pályázat célja továbbá olyan modell kialakítása, 

bevezetése és hatékony mûködtetése a díjazott 

szervezetek által, amely példa értékû és segíti 

az agrárgazdaság többi szereplôinek folyamatos 

fejlôdését. 

A preferált kritériumok az alábbiak 

• az agrár-környezetvédelem, 

• a bio-diverzitás védelme, 

• az állatvédelem érvényesülése, 

• a minôségi termelés alapját szolgáló biológiai 

alapok elôállítása, megtermelése, 

• a fenntarthatóság követelményeinek teljesülése, 

• folyamatos, stratégiai jellegû minôségfejlesztés, 

innováció, 

• az élelmiszerbiztonság magas színvonalú 

érvényesítése, 

• a nyomonkövethetôség magas szintû teljesítése, 

• egészséges táplálkozást elôsegítô élelmiszerek 

fejlesztése, forgalmazása, 

• funkcionális és magas hozzáadott értékû termék 

fejlesztése. 

Pályázati feltételek 

Pályázatot nyújthatnak be azok a szervezetek, 

amelyek megfelelnek a következô részletes pályázati 

feltételeknek: 



• A szervezetnek lejárt és meg nem fizetett 

köztartozása nincs. 

• A szervezet nem áll sem csôd, sem felszámolás, 

sem végelszámolás hatálya alatt. 

• Amennyiben a pályázó tevékenységére – 

jogszabály által – kötelezô valamilyen minôségügyi 

rendszer (pl. HACCP) alkalmazása, 

abban az esetben ez is pályázati feltétel. 

Megjegyzés: 

Nem általános pályázati feltétel, de elônyt jelent 

az, ha a szervezet tanúsított minôségirányítási 

vagy igazolt minôségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. 

A pályázaton való részvételnek ugyancsak nem 

feltétele a pályázat követelmény-rendszerét ismertetô 

felkészítô tájékoztatón történt részvétel, amelynek 

idôpontja késôbb kerül meghirdetésre az VM 

(www.vm.hu) és az EOQ MNB (www.eoq.hu) honlapján. 

A pályázat benyújtása 

A pályázatot legkésôbb 2010. november 9-én, 

12.00 óráig beérkezôleg (személyesen vagy postán) 

4 példányban a következô címre kell benyújtani: 

Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj Bizottság 

Titkársága 

Vidékfejlesztési Minisztérium 

Élelmiszerlánc-elemzési Fôosztály 

Élelmiszerpiaci Osztály 

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 

(III. em. 375. szoba) 

A pályázatok elbírálásának rendje 

A beérkezett pályázatokat a Magyar Agrárgazdasági 

Minôség Díj Bizottság szükség esetén 

szakértôk bevonásával bírálja el. 

Fôbb értékelési szempontok: 

A pályázó kiemelkedô minôségû termékeket 

vagy termékcsaládokat elôállító, vagy magas színvonalú 

szolgáltatást nyújtó, eredményesen gazdálkodó, 

sikeres vállalkozás. 

1. A pályázat a termékek vagy termékcsaládok illetve 

szolgáltatás kiváló minôségét a következôkkel 

bizonyítja: 

• elôállítási adatokkal, 

• értékesítési információkkal, 

• termékre vonatkozó kiemelkedô minôségi 

jellemzôkkel (érzékszervi tulajdonságok, 

összetételi, táplálkozási, különlegesen elônyös 

felhasználási jellemzôk stb.) vagy a 

szolgáltatás magas színvonalú végzését bizonyító 

adatokkal, 

• arról szóló nyilatkozattal, hogy termékei 

minôségével, biztonságával kapcsolatban a 

hatósági ellenôrzés ebben az évben és a 

megelôzô évben lényeges kifogást vagy intézkedést 

nem tett, 

• elônyt jelentenek a már elnyert díjak vagy 

minôsítô védjegyek (pl. Termék Nagydíj, 

Szívbarát tanúsító védjegy, fogyasztóvédelmi 

elismerés, hazai és/vagy külföldi rendezvényeken, 

kiállításokon vagy vásárokon elnyert 

minôség díjak, Kiállítói Díj, Kiváló Magyar 

Élelmiszer védjegy, földrajzi árujelzés, 

elismerten hagyományos termékek stb.). 

2. A pályázat meggyôzôen bemutatja mindazokat 

a jogszabályokban vagy kereskedelmi kapcsolatokban 

elôírt rendszereket vagy azok elemeit, 

amelyeket a pályázó a jó minôségû és biztonságos 

agrárgazdasági termékek elôállításához, 

valamint a folyamatos fejlesztéshez alkalmaz. 

A pályázat tartalmi követelményei 

1. Elôlap 

A szervezet neve és a „Magyar Agrárgazdasági 

Minôség Díj 2011.” felirat. 

2. Kitöltött Pályázati jelentkezési lap a 2011. évia 

„Magyar Agrárgazdasági Minôség Díjra” (a pályázatba 

befûzve). 

A szervezet általános adatai és a cégjegyzésre 

jogosult által cégszerûen aláírt, illetve egyéni 

vállalkozó esetén az általa aláírt nyilatkozat. 

3. Tartalomjegyzék 

Maximum 1 oldal 

4. Általános ismertetô 

Maximum 4 oldal, amely tömören bemutatja a 

szervezet 

• történetét, 

• szervezeti felépítését és üzleti (esetleg jogszabályi) 

környezetét, 

• legfontosabb termékeit és kapcsolódó szolgáltatásait, 

• beszállítóinak és vevôinek körét, 

• fontosabb egyéb partnerkapcsolatait, 

• technológiai- és alapanyagbázisát, 

• természeti adottságait, környezetét, alapvetô 

környezetvédelmi és a fenntartható 

• mûködésre irányuló tevékenységét, 

• fôbb versenytársait, 

• hatósági ellenôrzések (élelmiszerbiztonság 

és minôség) megállapításait 2008–2010. évre 

vonatkozóan, valamint 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 37


• minden olyan fontos tényt, amely a pályázatban 

leírtak értékelését elôsegítheti. 

5. Önértékelés 

Maximum: 25 oldal 

Az önértékelés a szervezet mûködésének saját 

felmérése és értékelése, az alábbi területeken: 

• vezetés (a szervezet célkitûzései), 

• stratégia és mûködési politika (alkalmazott 

módszerek, eszközök), 

• humán erôforrások (a szervezet hogyan 

hasznosítja emberi erôforrásait az eredmények 

elérésére), 

• egyéb erôforrások (pénzügyi, anyagi, technikai, 

technológiai, információs források 

felhasználása), 

• folyamatok (a szervezet folyamatai miként 

vannak összhangban célkitûzéseivel), 

• külsô vevôi elégedettség (az eredmények 

alátámasztják, hogy a szervezet mûködése 

a vevôi igények lehetô legjobb kielégítését 

szolgálja), 

• dolgozói elégedettség (a dolgozók a szervezet 

stratégiájának, célkitûzéseinek teljesítésében 

motiváltak, elégedettek), 

• környezetvédelem és fenntarthatóság (a 

szervezet kiemelten figyelembe veszi a környezetvédelem 

és a fenntarthatóság kritériumait, 

helyi és a tágabb környezete elvárásait, 

valamint a társadalmi felelôsségvállalásból 

adódó feladatokat), 

• üzleti eredmények (a szervezet mûködésének, 

eredményének, teljesítményének 

kulcsfontosságú mutatói, jellemzôi). 

A fenti területekre vonatkozóan törekedni kell 

az elmúlt idôszaki (legalább 3 év) trendek, valamint 

a kitûzött célok elérésének bemutatására is. 

Amennyiben a pályázó a pályázatban nem tér 

ki az összes megadott kritériumra, akkor pályázata 

nem értékelhetô. 

6. Mellékletek 

Maximum: 10 oldal 

A mellékletek tartalmazhatják például: 

• a szervezeti felépítés részleteit, 

• a pályázathoz kapcsolódó dokumentumokat 

(pl. az ISO 9001:2000, ISO 14001 szerinti 

tanúsítvány, egyéb igazolás, oklevelek, 

termék- és más díjak másolatát), valamint 

• a meghatározó termékek vagy termékcsaládok 

minôségének ismertetését. 

A pályázat formai követelményei 

• Nyomtatott formátum 

• A4-es méretû, matt papír 

• Legkisebb betûméret 10 pt 

• Grafikonok, ábrák olvasható feliratozása 

• Magyar nyelv 

• A bemutatott kritériumok követelményrendszernek 

megfelelô számozása 

• Folyamatos oldalszámozás 

Az alkalmazott elválasztó lapok nem számítanak 

bele az oldalszám-korlátozásba, kivéve, ha 

bármilyen, a pályázat elbírálása szempontjából 

fontos információt – szöveget, idézetet, ábrát – 

tartalmaznak. 

és döntés a Díj odaítélésérôl 

A Magyar Agrárgazdasági Minôség Díj odaítélésérôl 

a bizottság javaslata alapján a vidékfejlesztési 

miniszter dönt. A pályázatok értékelését 

és a döntési folyamat során nyert üzleti információkat 

a közremûködôk bizalmasan kezelik. 

Díjátadás 

A Magyar Agrárgazdasági Minôség Díjat ünnepélyes 

keretek között, a minisztérium 2011. 

március 15-i ünnepsége keretén belül a vidékfejlesztési 

miniszter, illetve személyes megbízottja 

adja át. 

A díjazottak névsora megjelenik a Magyar 

Közlönyben, valamint az VM hivatalos lapjában. 

A nyertesek jogosultak ezt a tényt, illetve a Magyar 

Agrárgazdasági Minôség Díj védjegyet üzleti 

dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni. 

Visszajelzés 

Valamennyi pályázó visszajelzést kap arról, 

hogy az értékelôk milyennek ítélik meg felkészültségüket. 

Ezért valamennyi tartalmilag és formailag 

elfogadott pályázat vonatkozásában az értékelôk 

a pályázat erôsségeirôl és fejlesztendô területeirôl 

2011. június 30-ig visszajelzést készítenek 

a pályázó számára. 

A felhívás melléklete 

„Pályázati jelentkezési lap” (amelyet a pályázat 

elejére be kell fûzni). 

(Részletek a http://www.vm.gov.hu/main.php? 

folderID=832&articleID=15490&ctag=articlelist&i 

id=1) 

VM 


Tájékoztató 

takarmányjogi aktualitásokról 

Aktualitások 

Az 767/2009/EK rendelet alkalmazásához kötôdô 

egyes változások 

A 767/2009/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 

2009. szeptember 1-jén lépett hatályba, alkalmazni 

2010. szeptember 1-jétôl kell. A Rendelet 

30. cikke az elôzô takarmányjogi szabályozás 

lényeges elemeit helyezi hatályon kívül 2010. 

szeptember 1-jétôl. Az alábbi tájékoztató nem öleli 

fel a Rendelet által életbe léptetett valamennyi 

változást (pl.: a jelölésen a dátum formátumának 

változása), csak egyes területeket emel ki, amelyek 

az EU bizottsági üléseken jelenleg tárgyalások 

témáját képezik és kötelezettségeket rónak a 

forgalmazókra, felhasználókra. 

Az EU-ban 2010. szeptember 1-jétôl takarmányalapanyag 

csak úgy forgalmazható, ha az vagy a 

jegyzékben, vagy a nyilvántartásban szerepel. A 

két lehetôség két eltérô jelölési kötelezettséggel 

jár: a jegyzékben nem szereplô alapanyagokat 

(tehát a nyilvántartásban szereplôket is) részletesen 

kell jelölni a Rendelet V. melléklete szerint, 

míg a jegyzékben feltüntetett alapanyagok forgalmazásakor 

csak a jegyzékben az adott alapanyag 

kapcsán megadott adatokat (szûkebb adathalmaz) 

kell jelölni. A hatóság a jegyzék második 

tervezetének hatályba lépéséig (kb.: ez év vége) a 

fenti két jelölési lehetôség helytelen megválasztása 

kapcsán nem kezdeményez szankciót a 

242/2010/EU alapanyag-jegyzéken nem szereplô, 

de az új, még nem hatályos tervezetben már szereplô 

alapanyagok forgalmazása esetén. 

1. A takarmány-alapanyagok 

forgalmazása 

2010. augusztus 31-éig a takarmány-alapanyagok, 

valamint a takarmány-alapanyagok feldolgozási 

eljárásainak közösségi jegyzékét a 

96/25/EK irányelv, illetve az ennek átültetésére 

alkotott hazai jogszabály (44/2003. FVM rendelet, 

1. melléklet) tartalmazta. A Rendelet 2010. szeptember 

1-jétôl hatályon kívül helyezte a 96/25/EK 

irányelvet, ezzel együtt a 44/2003. FVM rendelet 

1. mellékletét. Szintén hatályon kívül helyezte a 

82/471/EGK irányelvet, amely a bioproteinekre 

vonatkozó szabályokat tartalmazta, és ez utóbbi 

termékeket szintén 2010. szeptember 1-jétôl alapanyaggá 

minôsíti. Ennek nyomán megszûnt az 

alapanyagok és bioproteinek kapcsán az a korábbi 

jogi rendszer, mely az EU-s irányelv hazai miniszteri 

rendelettel való átvételén alapult. Helyette 

új rendszer lépett életbe, melynek lényege, 

hogy az EU bizottsága a takarmányipari ágazat 

érdekeltjeivel (felhasználók, nemzeti hatóságok) 

folytatott egyeztetést követôen (tanácsadó bizottsági 

eljárás keretében) közvetlen hatályú rendeletet 

ad ki. Az új eljárással elfogadott takarmányalapanyag-jegyzékelsô 

változatát a 2010. szeptember 

1-jétôl alkalmazandó 242/2010/EU bizottsági 

rendelet lépteti hatályba, jóllehet még a korábbi, 

irányelvi jegyzékkel azonos tartalommal. 

Ez utóbbi rendelet kizárólagos célja a jogszabályi 

folytonosság fenntartása, de már 2010 tavaszán 

megindult a jegyzék régi tartalmának teljes felülvizsgálata. 

A Rendelet életbe lépteti a takarmányalapanyagok 

kötelezô nyilvántartását is. 

A takarmány-alapanyagoknak a 767/2009/EK 

rendelet alapján létrehozott új, kötelezô nyilvántartása 

(registry of feed materials) 

A Rendelet 24. cikkének (6) bekezdése a jegyzékkel 

párhuzamosan életbe lépteti a takarmányalapanyag-nyilvántartást 

is: 

„Az a személy, aki elôször hoz forgalomba a 

jegyzékben nem szereplô takarmány-alapanyagot, 

haladéktalanul értesíti annak felhasználásáról 

az európai takarmányipari ágazat 26. cikk (1) 

bekezdésben említett képviselôit. Az európai takarmányipari 

ágazat képviselôi az interneten 

közzéteszik ezen értesítések nyilvántartását, és 

rendszeresen frissítik azt.” 

A bejelentés tehát kötelezô minden, a jegyzékben 

és a nyilvántartásban még nem szereplô alapanyagnak 

2010. szeptember 1-je utáni, az EU-ban 

való elsô forgalomba hozatala kapcsán. Kizárólag 

a honlap útján benyújtott bejelentés érvényes. 

A bejelentés tartalmáért a honlap szerkesztôi felelôsséget 

nem vállalnak, ezért a honlapon való 

szerepeltetés semmilyen garanciát nem jelent a 

feltüntetett alapanyag biztonságosságát, vagy 

alapanyagként való besorolását illetôen. A nyilvántartásba 

való bejelentés nem vonja szükségszerûen 

maga után a jegyzékbe való felvételt. 

A bejelentés nem módosítható, de töröltethetô. 

A bejelentésben a bejelentônek meg kell adnia 

elérhetôségét. Az elérhetôségi adatokat a rendszer 

nem hozza nyilvánosságra, de a hatóságoknak 

megkeresésre kiadják. A bejelentést bármely 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 39

Aktualitások 

hivatalos nyelven meg lehet fogalmazni, mindazonáltal 

az angol nyelv használatát elônyben részesítik 

az egyszerûbb ügymenet miatt. A vállalkozó 

a bejelentésrôl e-mailen visszaigazolást kap. 

Az alapanyag-jegyzék új tervezetében szereplô 

alapanyagokat automatikusan feltöltik az alapanyag-nyilvántartásba, 

így azokat nem kell külön 

bejelenteni ahhoz, hogy eleget tegyenek a Rendelet 

24. cikk (6) bekezdésének. 

A fenti jogi szakaszban a honlap létrehozatalára 

vonatkozó felhatalmazás 2010. szeptember elsejétôl 

alkalmazandó. Ettôl a dátumtól az európai 

takarmányipar képviselôi létrehozták a fenti nyilvántartásra 

alkalmas honlapot: 

www.feedmaterialsregister.eu. 

A bejelentônek a következôk szerint kell eljárnia: 

Ellenôriznie kell, hogy terméke szerepel-e az 

alapanyag-jegyzék hatályos változatában (jelenleg: 

242/2010/EU rendelet); 

Amennyiben nem, ellenôriznie kell, hogy termékének 

neve és/vagy leírása szerepel-e az alapanyag 

nyilvántartásban, illetve leírása megfelel-e 

az ott megadottnak (egy alapanyagnévhez több, 

eltérô leírás is társulhat); 

Amennyiben nem, akkor új bejelentést kell 

kezdeményeznie a honlapon. 

Új alapanyag-jegyzék 

(Catalogue of feed materials) 

Valamely alapanyag jegyzékre való bejelentése, 

illetve a jegyzék használata önkéntes. Az új 

alapanyagjegyzék-tervezet a jelenleg hatályos 

jegyzék (242/2010/EU rendelet) teljes felülvizsgálata 

nyomán jött létre, mintegy 600 bejegyzéssel. 

Ezt a tervezetet várhatóan az EU bizottságának 

szeptemberi ülésén vitatják meg, októberi 

ülésén bocsátják szavazásra, legkorábban ez év 

végén lép hatályba. Az alapanyag-jegyzék új tervezetében 

szereplô alapanyagokat automatikusan 

feltöltik az alapanyag-nyilvántartásba, így azokat 

nem kell külön bejelenteni ahhoz, hogy eleget tegyenek 

a Rendelet 24. cikk (6) bekezdésének. 

Mivel a bizottság az alapanyag-jegyzék bôvítésével 

szakmai csoportot bízott meg, ezért a jegyzék 

bôvítésére irányuló bejelentéseket a CEFS, a 

FEFAQ vagy a COPA COGECA felé kell beterjeszteni, 

amennyiben valamely takarmányozási vállalkozó 

az általa forgalmazni szánt alapanyagot önkéntes 

alapon szerepeltetni szeretné a jegyzékben. 

E bejelentéshez kapcsolattartóként a következô 

személyt kell keresnie: 

Camille Perrin 

Scientific and Regulatory Affairs Manager 

Comité Européen des Fabricants du Sucre 

Avenue de Tervuren 182 - B.1150 

32 2 762 07 60 

Fax: 32 2 771 00 26 

camille.perrin@cefs.org 

www.cefs.org 

A jegyzék-tervezet rövid bemutatása a 4. pontban 

látható. 

2. Változás egyes kiegészítô takarmányok 

forgalmazása kapcsán 

A Rendelet 8(1) cikke meghatározza, hogy 

2010. szeptember 1-jétôl 

kokcidiosztatikumot nem tartalmazó kiegészítô-takarmány 

vagy takarmány-alapanyag nem tartalmazhat 

a teljes értékû takarmányra rögzített 

maximális adaléktartalom százszorosánál 

több adalékanyagot (tehát az 1%-os keverék 

még kiegészítô takarmány, az ennél töményebb 

pedig elôkeverék (premix)); 

kokcidiosztatikumot tartalmazó kiegészítô-takarmány 

vagy takarmány-alapanyag nem tartalmazhat 

a teljes értékû takarmányra rögzített 

maximális adaléktartalom ötszörösénél több 

adalékanyagot (tehát a 20%-os keverék még 

kiegészítô takarmány, az ennél töményebb pedig 

elôkeverék (premix)). 

Az adalékanyagot ennél nagyobb töménységben 

tartalmazó keverékek elôkeverék (premix) 

néven hozhatók forgalomba. 

A fenti fôszabály alól kivételt képez a 8(2) 

cikkben meghatározott termékek köre: 

Ennek értelmében a fenti határértéknél nagyobb 

töménységben adalékot tartalmazó termék 

csak akkor forgalmazható alapanyagként vagy kiegészítô 

takarmányként, ha rendeltetési célját 

szerepeltetik a különleges táplálkozási célok között 

(a Rendelet 10. cikke). A Rendelet 32(2) cikke 

szerint a már forgalomban lévô, de a különleges 

táplálkozási célok között nem szerepeltetett ilyen 

termékek forgalmazása csak akkor folytatható, ha 

2010. szeptember 1-jéig kérelmet nyújtanak be a 

különleges táplálkozási célokat tartalmazó lista 

adott termékkel való kiegészítésére. 

3. Változás egyes a takarmányadalékok 

forgalmazása kapcsán 

A 1831/2003/EK rendelet 10(2) cikke szerint a 

korábbi jogi környezet (70/524/EGK irányelv) 


Aktualitások 

Biztonságosság 

Valamely alapanyagnak a jegyzékben való szereplése 

nem igazolja takarmányozási célra való 

felhasználásának biztonságosságát. Az alapanyag 

biztonságosságáért a vonatkozó joganyag értelmében 

az elôállító felel. 

Kizárólagosság, önkéntes használat 

szerint engedélyezett adalékanyagok újraengedélyezésére 

kérelmet kell benyújtani vagy a határozott 

idôre szóló engedély lejárta elôtt egy évvel, 

vagy legkésôbb 2010. november 8-ig. Amennyiben 

valamely adalék kapcsán e határidôig kérelem 

nem érkezik be, az adalékot az adalékregiszterbôl 

(ez eltér a fent említett alapanyag– 

nyilvántartástól és -jegyzéktôl) törlik, forgalmazása 

nem lesz lehetséges. Az EU Bizottság állítása 

szerint az adalék-regiszterben feltüntetik, hogy 

a generikus adalékok (melyek elsô forgalomba 

hozatala nem egy engedélyeshez kötôdik) kapcsán 

érkezett-e már be valamelyik forgalmazótól 

kérelem. 

4. A takarmány-alapanyagoknak 

a 767/2009/EK rendelet alapján 

létrehozott jegyzékének második 

tervezete 

A tervezet bemutatása 

A tervezet elôszava szerint a jegyzék célja az 

alapanyagokra vonatkozó adatok mennél hatékonyabb 

közvetítése az elôállítók és a felhasználók 

között. A jegyzék megadja az alapanyag nevét, 

azonosító számát, leírását, amely a feldolgozási 

eljárásra is kiterjed, valamint megadja a termék 

jelölésének a Rendelet V. mellékletében megadottaktól 

eltérô, alternatív megoldását. 

A jegyzékben való szerepeltetés feltételei 

Az alapanyagnak meg kell felelnie a Rendeletben 

megadott alapanyag-meghatározásnak és 

biztonsági kritériumoknak. Szerepelnie kell az 

európai takarmánypiacon. Az alapanyagot megfelelô, 

a valóságot hûen ábrázoló névvel kell 

ellátni. 

A jegyzék nem kizárólagos. Ez azt jelenti, hogy 

az EU-ban olyan alapanyag is lehet forgalomban, 

amely a jegyzékben nem szerepel. A jegyzék 

használata nem kötelezô, mindazonáltal a jegyzékben 

szereplô nevet csak akkor lehet használni, 

ha az a jegyzék minden vonatkozó leírásának 

megfelel. 

Jelölési feltételek 

A tervezet röviden kitér mind a jegyzékben 

szereplô, mind pedig a jegyzékben nem szereplô 

alapanyagok jelölési követelményeire. A jegyzék 

egyes esetekben egy alapanyag kapcsán több, szinonim 

nevet megad zárójelben. Ebben az esetben 

bármely név használható, és ugyanazok a jelölési 

feltételek alkalmazhatók valamennyi szinonim 

elnevezés esetében. 

Glosszárium 

A jegyzék második része 66 feldolgozási eljárást 

tartalmaz, azok leírásával együtt, pl.: 

Eljárás Meghatározás Jelzô 

22 evaporáció A víztartalom 

csökkentése 

Tényleges alapanyag-jegyzék 

Evaporált 

Végül mintegy 600 alapanyag következik, 13 fô 

csoportba sorolva. Példaként álljon itt egy sor a 

„gabonák és származtatott termékeik” csoportból: 

Sorszám 

Sor- 

Név Leírás 

Kötelezô 

szám 

jelölés 

1.2.1 Kukorica Zea mays ssp. 

Mays L. 

szem termése 

Bendôvédett 

lehet – 

VM 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 41

Közlöny 

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô 

rendelkezések 

Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatának 

2010. június és augusztus közötti számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a 

mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. 

Állategészségügy, takarmányozás, 

növényvédelem 

A Bizottság 2010/34/EU irányelve (2010. május 

31.) a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének 

a penkonazol hatóanyag használatának kiterjesztése 

tekintetében történô módosításáról (1) 

Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L134 2010. június 1. 

73. oldal 

Az Európai Parlament és a Tanács 477/2010/EU 

határozata (2010. május 19.) az egyes élô állatoknak 

és azok friss húsának a Közösségbe történô 

behozatalára feljogosított harmadik országok 

vagy harmadik országok részei jegyzékének megállapításáról, 

valamint az állat- és közegészségügyi 

feltételek és a szükséges állatorvosi bizonyítványok 

meghatározásáról szóló 79/542/EGK 

tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérôl 


1. oldal 

Az EGT Vegyes Bizottság 17/2010 határozata 

(2010. március 1.) az Európai Gazdasági Térségrôl 

szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és 

növény-egészségügyi kérdések) és II. mellékletének 

(Mûszaki elôírások, szabványok, vizsgálatok 

és tanúsítás) módosításáról 


1. oldal 



szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és 

növény-egészségügyi kérdések) és II. mellékletének 

(Mûszaki elôírások, szabványok, vizsgálatok 

és tanúsítás) módosításáról 


4. oldal 



szóló megállapodás I. mellékletének (Állatés 

növény-egészségügyi kérdések) módosításáról 


8. oldal 






10. oldal 






11. oldal 






13. oldal 

Támogatások, vámok 

A Bizottság 479/2010/EU rendelete (2010. június 

1.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és 

tejtermékágazatban a tagállamok által a Bizottságnak 

küldött értesítések tekintetében történô 

végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról 


26. oldal 


3.) az egyes mezôgazdasági termékek magántárolásához 

nyújtható közösségi támogatás odaítélésére 

vonatkozó közös szabályok megállapításáról 

szóló 826/2008/EK rendelet módosításáról 


1. oldal 

EU A Tanács 2010/314/ határozata (2010. május 

10.) az Európai Unió és Brazília, Costa Rica, 

Ecuador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, 

Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru és Venezuela 

közötti „Genfi banánkereskedelmi megállapodás”, 

valamint az Európai Unió és az Amerikai 


Közlöny 

Egyesült Államok közötti banánkereskedelmi 

megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról 


1. oldal 

A Tanács 2010/316/EU határozata (2010. június 

3.) az 1999-es élelmiszersegély-egyezmény hatályának 

meghosszabbítása tekintetében az Élelmiszer-segélyezési 

Bizottságban az Európai Unió 

nevében elfogadandó álláspont megállapításáról 


7. oldal 


15.) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet VI. mellékletének 

a cukorágazatban megállapított kvótáknak 

a 2010/2011-es gazdasági évtôl kezdôdô kiigazítása 

tekintetében történô módosításáról 


40. oldal 


22.) a 2009/2010. gazdasági évben a 09.4317, a 

09.4318 és a 09.4319 tételszámú CXL engedményes 

cukor esetében a behozatali engedély iránti 

kérelemhez csatolandó kiviteli engedély benyújtására 

vonatkozó kötelezettség tekintetében a 

891/2009/EK rendelettôl való eltérésrôl 


1. oldal 


23.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezôgazdasági 

termékek állami intervenció keretében 

történô felvásárlása és értékesítése tekintetében 

történô végrehajtására vonatkozó részletes 

szabályok megállapításáról szóló 1272/2009/EU 

rendelet módosításáról és helyesbítésérôl 


1. oldal 


24.) az 1518/2003/EK, az 596/2004/EK, a 633/ 

2004/EK, az 1345/2005/EK, a 2014/2005/EK, a 

239/2007/EK, az 1299/2007/EK, az 543/2008/EK, 

az 589/2008/EK, a 617/2008/EK és a 826/2008/EK 

rendeletnek a mezôgazdasági piacok közös szervezése 

keretében teljesítendô értesítési kötelezettségek 

tekintetében történô módosításáról 


13. oldal 

A Tanács 565/2010/EU rendelete (2010. június 

29.) az Uniónak az egyes mezôgazdasági és ipari 

termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei 

megnyitásáról és kezelésérôl szóló 7/2010/EU 

rendelet módosításáról 


2. oldal 

A Tanács 566/2010/EU rendelete (2010. június 

29.) az egyes ipari, mezôgazdasági és halászati 

termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített 

autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztésérôl 



4. oldal 


29.) a vajnak a 446/2010/EU bizottsági rendelettel, 

illetve a sovány tejpornak a 447/2010/EU bizottsági 

rendelettel elôírt, pályázat útján történô 

értékesítése tekintetében az 1272/2009/EU rendelettôl 

való eltérésrôl 


32. oldal 

A Bizottság 585/2010/EU rendelete (2010. július 

2.) a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali 

szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében 

az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására 

vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 


Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L169 2010. július 3. 

1. oldal 

Borászat 

Tájékoztató az Európai Közösség és Ausztrália 

közötti borkereskedelemrôl szóló megállapodás 

hatálybalépésérôl 

Hivatalos Lap, 53. évfolyam, L205 2010. augusztus 

6. 1. oldal 

Román Zoltán, 

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 

Természeti Erôforrások Fôosztálya 

Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet 

a 301-4055-ös telefonon és a romanz@fvm.hu 

email címen. További jogszabályok megtekinthetôk 

a http://eur-lex.europa.eu oldalon. 

2010. 15. évfolyam 7–8. szám 43

Tájékoztató 

Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE 

 

 

 

A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. 

A szabad polcokon elhelyezett 2000-nél több könyv és mintegy 25-féle folyóirat helyben olvasható. Az állomány 

az Európai Unióval kapcsolatos magyar és idegen nyelvû általános, gazdasági, statisztikai, illetve mezôgazdasági 

témájú irodalmat öleli fel. Kiemelten gyûjtjük a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló dokumentumokat. 

A Gyûjteményben CD-k, DVD-k, videók is találhatók. A könyvtárban jelenleg elérhetô uniós internetes adatbázis 

a Bruxinfo-online. 

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA 

A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia [MABI] az Országos Mezôgazdasági Könyvtár könyv- és folyóiratállományára 

épülô adatbázis, mely folyóiratcikkek, tudományos és gyakorlati hasznú publikációk, valamint szakkönyvek 

bibliográfiai leírását tartalmazza, 1986-tól kezdôdôen. A naponta frissített anyag a könyvtár honlapjáról 

online hozzáférhetô. A MABI áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a hozzá kapcsolódó határterületek magyarországi 

szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat folyamatos feldolgozásával készül, kiegészítve a tárgyévben megjelent 

mezôgazdasági szakkönyvekkel. 

Az adatbázis egyes tételeit a témáiknak megfelelô tárgyszavakkal láttuk el, így megfelelô keresôszóval könnyen 

megtalálhatók. Ezen kívül az állomány agrárágazati szakterületek szerint rendezett és katalogizált. Évente 6000 

tétel kerül feldolgozásra, jelenleg (2009-ben) az adatbázis több, mint 138 000 rekordból áll. 

A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia széles körû, és az interneten keresztül bárhol hozzáférhetô tájékozódást 

tesz lehetôvé. Elôsegíti továbbá a publikációk teljes/részletes anyagának a könyvtári állományban való célirányos 

keresését; elôzetes használatával elôre tervezhetô, hogy a könyvtártól mely szakanyagokat kérjük ki. 

A Magyar Mezôgazdasági Bibliográfia és az Országos Mezôgazdasági Könyvtár katalógusa alapján külön tematikus 

bibliográfiákat is készítünk, melyek az egy-egy szakterületre vonatkozó szakirodalmi információkat gyûjtik össze. 

Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a szerkesztoseg@omgk.hu 

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG 

Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai 

munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai 

és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente 

az OMGK honlapján. 

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ 

Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók 

és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. 

A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium. 

BUDAI TELEHÁZ 

Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés 

és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés 

stb. Internetes könyváruház. 

Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: telehaz@omgk.hu, honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu 

A könyvtár agrárkulturális rendezvénysorozatának következô programja 

november 24-én 17 órakor kezdôdik, 

témája a magyar népi táplálkozás, magyar népi ételek lesz. 

Elôadó T. dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fôigazgató-helyettese. 

Egy tájjellegû ételt, az öhönt lehet megkóstolni a résztvevôknek. 


Színek, hangulatok 

Van valami egészen 

csodálatos az ôszben. 

Túl a színek tobzódásán, túl a párával, 

köddel birokra kelô napsugár nemes 

küzdelmén, az ôsznek hangja, illata van. Amikor a feltámadó 

szél lesöpri az aranyló faleveleket a fákról, azt a halk, finom 

és semmihez sem hasonlítható neszt talán csak az ôsz illatai 

múlják felül. Ez az illat egyszerre megrészegítô és szomorú. 

Mert búcsúzás az ôsz – elmúlásra emlékeztet. 

De mégis, örök visszatérés – a tél közvetítésével – 

a tavaszi ébredésbe. Emberek, 

megérdemeljük mindezt? 

Képek és szöveg: Tamás Enikô 

Szüret után 

Lilaakác ôsszel 

Nyári emlék Ötletadó Szimbiózis

A paraszti gazdálkodás 

és társadalom átalakulása 

Magyarországon a 

XX. század közepéig 

a lakosság mintegy 

felét a parasztság alkotta, 

melynek tagjai önálló 

mezôgazdálkodást folytattak, 

és sokoldalú gazdálkodási 

kultúrával rendelkeztek. 

Az agrártársadalomnak 

ez a része a kollektivizálást 

követôen utóparaszti rétegként 

továbbra is fennmaradt. 

A rendszerváltás után 

a termôföldek magánkézbe 

kerülésével új társadalmi 

csoport jelent meg, a mezôgazdaságból 

élô, saját gazdaságukban 

dolgozó gazdák 

rétege. Kovács Teréz „Az 

egyéni gazdálkodás és területi 

különbségei” címû akadémiai 

doktori értekezésének 

átdolgozott változatában a 

magyar paraszti gazdálkodás 

és társadalom egyes korszakait 

mutatja be részletesen 

a történelmi változások 

tükrében. A paraszti gazdálkodást 

társadalmi szempontból 

megközelítô könyv 

hiánypótló munka, mely a 

sokoldalú paraszti hagyományoknak 

és szokásoknak 

a különbözô korszakokon és 

nemzedékeken át való megôrzôdését 

és napjainkban 

való továbbélését vizsgálja. 

A szerzô a parasztság és a 

vidéki társadalom helyzetének 

értékelése mellett könyvében 

négy fô kérdésre 

keresi a választ. Egyrészt az 

európai hûbéri rendszerek és 

a jelenlegi mezôgazdálkodás, 

illetve birtokviszonyok 

közötti kapcsolatokat szeretné 

feltárni, másrészt hazánk 

területén az egyéni gazdálkodás 

térbeli eltéréseinek történelmi 

gyökereit kutatja. Ugyanakkor a történelmi tényeken túl azokat a személyes indítékokat, motiváló háttértényezôket 

is megpróbálja feltárni, melyek sokakat arra indítottak, hogy napjainkban a mezôgazdaságból egyéni 

módon gazdálkodva próbáljanak megélni. Emellett az egyéni gazdák és a parasztok életmódja, szokásai 

közötti hasonlóságokat és különbségeket is kiemeli. A könyvet haszonnal forgathatják mindazok, akik a hagyományos 

paraszti gazdálkodás, illetve a magyar mezôgazdálkodás története iránt érdeklôdnek. 

A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. 

Papp Mónika

7â8. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

7â8. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r