7–8. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

EU Agrárium és piacszabályozás – Kutatás
helyett a közös nyerés elvén alapulna a tevékenységünk?
Bízzunk a határozott igen válaszban!
Idén nem csak a szôlô, de a cukor is savanyú a
gazdák számára. A borvidéki hegyközségi tanácsok
többségétôl augusztusban jelzés érkezett,
hogy az idei kedvezôtlen idôjárás miatt a szüret
során szükség lehet arra, hogy a must természetes
alkoholtartalmának növelésére – a 479/2008
EK rendelet V. melléklete 2/c pont szerint engedélyezett
1,5 v/v százalék alkoholtartalom felett,
a V. melléklet 3 pont szerinti lehetôséggel élve –
további 0,5 v/v % alkoholtartalomnak megfelelô
mustjavítás engedélyezését kérelmezze Magyarország.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2010.
augusztus 23-án intézkedést kért a Vidékfejlesztési
Minisztérium illetékes fôosztályától a szükséges
lépések megtétele érdekében.
Sürgôs döntés
A tárca kérésének megfelelôen szeptember 6-
án részletes indoklás is készült a kérelemhez,
mely rávilágított arra, hogy a gyakran változó meleg
és hideg idôszakok mellett elsôsorban a lehullott
csapadék mennyisége okozott problémát a
2010-es évben. Ez egyben nagymértékben csökkentette
a napfényes órák számát, amely a cukorfelhalmozás
mértékére volt kihatással. A nyáron
is gyakran változó középhômérsékleti értékek,
valamint a megdôlt hidegrekord is az alacsonyabb
mustfok kialakulásához vezettek.
A 2010. szeptember 22-i Szôlô és Bor Termékpálya
Bizottsági ülésen a Vidékfejlesztési Minisztérium
képviselôje arról tájékoztatta a résztvevôket,
hogy az Irányító Bizottság Brüsszelben alapvetôen
támogatóan állt a Magyarország és
Ausztria által kezdeményezett +0,5%-os javításhoz,
de még több és még részletesebb adatra lenne
szüksége. (Ez utóbbi több mint érdekes felvetés,
bár Brüsszel már többször tanújelét adta,
hogy földrajzilag és gondolkodásban is távol esik
a szôlôterületektôl!)
A szakmai szervezetek képviselôi egyértelmûen
jelezték, hogy a rendelkezés kihirdetése
nem késlekedhet, hiszen most – szeptember végétôl
– tart a fô szüret. Októberi döntés esetén
lehetetlenné válik annak szabályszerû végrehajtása.
A termelôk egyértelmû, azonnali döntést
és tájékoztatást várnak. A döntés elodázása
egyenlô értékû a nyilvánvaló károkozással.
A jövôre vonatkozóan a rendszer hibáit ki kell
javítani pl. döntés tagállami szintre decentralizálása
révén, bejelentési és elszámolási kötelezettség
mellett. Miért kell az Irányító Bizottságot
olyan döntés meghozatalával zavarba ejteni,
melyhez sem információja, sem szakértelme
nincs és ráadásul központi költségvetési kihatással
sem jár?
Oldjuk meg a problémákat, egyszerûsítsük az
eljárásokat, hiszen lesz szüret jövôre is. Remélhetôleg
jobb körülmények között milyen jó lesz
majd az „édes életrôl” elmélkedni.
Horváth Csaba
fôtitkár
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Francia modell
Tudomány és technológia
az (agrár)környezetvédelem szolgálatában
Franciaországban – a CEMAGREF
A franciaországi költségvetési kutatási intézmények
sorában a CEMAGREF az, ahol a környezetvédelemmel,
vízbázissal és hulladékgazdálkodással
kapcsolatos kutatások legnagyobb arányban
találhatók. A CEMAGREF 1981-ben alakult két
ágazati alkalmazott kutatóintézet összevonásával,
mint önálló pénzügyi gazdálkodással rendelkezô,
közfinanszírozású, a mezôgazdasági minisztérium
felügyelete alá tartozó intézmény. A francia
közigazgatásban és kutatási rendszerben bekövetkezett
folyamatos fejlôdés eredményeként
szükségessé vált a CEMAGREF státusáról rendelkezô
eredeti jogszabály többszöri módosítása és
gyakorlatilag teljes újrafogalmazása. Így a
CEMAGREF napjainkban olyan „tudományos és
technológiai jellegû nemzeti közintézmény”,
melynek felügyeletét a mezôgazdasági és a kutatási
minisztérium közösen – egyenrangú felekként
– látja el. Jogszabályban rögzített feladatai
közé tartozik többek között a mezôgazdasággal, a
20 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA