44. ÃVFOLYAM * 2008. ÃPRILIS * 4. SZÃM A KUKORICA ...
44. ÃVFOLYAM * 2008. ÃPRILIS * 4. SZÃM A KUKORICA ...
44. ÃVFOLYAM * 2008. ÃPRILIS * 4. SZÃM A KUKORICA ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
196 NÖVÉNYVÉDELEM 44 (4), 2008<br />
Az, hogy az engedélyezett intervallumon belül<br />
mekkora dózist választunk, szintén befolyásolja<br />
sikerünket. A dózisok határértékeit szélsôséges<br />
talaj-, ill. gyomviszonyokra tervezték.<br />
Az osztott kezelések dózisai az ajánlott, korai<br />
gyomstádiumra szabottak, és nem vegyszer-takarékosságot<br />
hivatottak adni.<br />
Ha megkésünk a permetezéssel a gyom feno -<br />
lógia szempontjából, a dózist is korrigálni kell. Jó<br />
példa: a Motivell Turbo esetében fejlett két -<br />
szikûek, különösen selyemmályva ellen, rendre<br />
kevésnek bizonyul a Cambio „papírforma” szerinti<br />
2,0 l/ha dózisa. Különösen fontos a dózisok<br />
helyes megválasztása kedvezôtlen légköri viszonyok<br />
(nagy meleg, szárazság) között, amikor a<br />
gyomok herbicidfelvevô képessége korlátozott.<br />
A fenyércirok elleni védekezés során a magról<br />
kelô és az évelô alak kedvezôtlen ütemû<br />
megjelenésekor elôfordulhat, hogy a gyomok<br />
osztott kezelés helyett csak 1–1 csekély dózisú<br />
permetezést kapnak.<br />
Láthatjuk, a posztemergens permetezéssel<br />
van a legtöbb gondunk. Ebben a gyomirtási idôszakban<br />
már látjuk a terület évente is változó<br />
gyomösszetételét, megpróbáljuk kiválasztani a<br />
megfelelô hatásspektrumú herbicideket, és beleilleszteni<br />
azokat a technológiánkba. Megkíséreljük<br />
összehangolni a szerhez elôírt hatékony<br />
gyomfenológiát és dózist a kukorica szelektív<br />
idôszakával, ill. tûrôképességével. Ez nem mindig<br />
sikerül: Pl. bromoxinil hatóanyagú szerekkel<br />
a 2–4 leveles gyomfejlettséget, 4 levelesnél fejlettebb<br />
kukorica fenológiával kellene összeegyeztetni.<br />
Vagy: az osztott kezelésekkor szinte<br />
mindig vannak olyan fajok, melyek fenológiája<br />
a relatíve kis dózisokhoz már túlságosan fejlettek.<br />
Nem beszélve a kombinációk, fôleg a<br />
„gyûjtôcsomagok” alkalmazásakor az egyszikû<br />
és kétszikû fajok, vagy a magról kelô egy szikûek<br />
és a rizómás fenyércirok eltérô csírázási, ill. kihajtási<br />
ütemébôl adódó idôzítési nehézségekrôl.<br />
Sorolhatnánk még a kukorica posztemergens<br />
gyomirtásának problematikáját, de azt mindenképpen<br />
elmondhatjuk, hogy a gyomnövények biológiája,<br />
a gyomirtó szerek hatásspektruma nagyon<br />
sok esetben indokolja a preemergens és<br />
posztemergens kezelések együttes, kombinált alkalmazását.<br />
A pre+poszt kombinációval kihasználhatjuk<br />
a pre talajon keresztüli tartamhatását, a<br />
két típusú kezelés (a talaj- és levélherbicid-hatás)<br />
a hatásspektrumot is bôvítheti, idôjárástól kevésbé<br />
függô, biztonságos gyomirtást tesz lehetôvé.<br />
Elméletileg az osztott, reziduális hatóanyaggal<br />
kiegészített állománykezelések is teljesítik<br />
ezeket a kritériumokat. A két permetezés idôzítése<br />
azonban az idôjárás és a talajviszonyok miatt<br />
dupla kockázatot is rejt magában.<br />
Extrém esetekben elôfordulhat, hogy a két<br />
kezeléstípus együtt sem elegendô (pl. mandula -<br />
palka elleni védekezés).<br />
Az ún. ,,kísérô gyomok” jelentôségét látványosan<br />
bizonyítja pl. a fenyércirokra fókuszált<br />
Merlin WG (pre) + Callisto+ Motivell (pst) kezelés<br />
után tömegesen virágzó pipacs (Papaver<br />
rhoeas) – igaz, gyomirtatlan kalászost követôen<br />
– vagy a kölesfajok elleni „nagyágyú” Merlin<br />
WG (pre) + Mikado (poszt) kezelés után a csak<br />
ugari szulákpohánkát tartalmazó terület látványa.<br />
Adalékanyagok<br />
A herbicidek hatáskifejtését a segédanyagok<br />
különbözôképpen javíthatják. Az adalékanyagok<br />
között van olyan, amelynek használata kötelezô<br />
(pl. WG, DF formulációjú szulfonilureák hoz) az<br />
elfogadható gyomirtó hatás eléréséhez. Vannak,<br />
melyeket a még jobb felszívódás végett, esetleg<br />
dóziscsökkentés igényével keverünk a permetlébe.<br />
Egyes kukorica herbicidekhez nem ionos<br />
anyagok, növényi eredetû olajok és N-mûtrá gyák<br />
használata egyaránt javasolt. Ez utóbbi anyagokat<br />
elsôsorban tartós szárazságban alkalmazzuk<br />
szulfonilurea herbicidekhez (<strong>4.</strong> táblázat).<br />
AJÁNLOTT IRODALOM<br />
Benécsné B. G. és Molnár F. (2000): Mire figyeljünk a kukorica<br />
posztemergens gyomirtása során? Gyakorlati<br />
Agrofórum, 11 (6): 12–15.<br />
Benécsné B. G. és Hartmann F. (2004): Mire figyeljünk a<br />
kukorica posztemergens gyomirtása során? Gyakorlati<br />
Agrofórum Extra, (5): 49–60.<br />
Benécsné B. G., Hartmann F., Radvány B. és Szentey L.<br />
(szerk) (2005): Veszélyes 48. Veszélyes, nehezen<br />
irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés.<br />
Mezôföldi Agrofórum Kft., Szekszárd<br />
Dávid I. és Szabó L. (2004): Kukorica gyomirtási kísérletek<br />
veszélyes gyomokkal fertôzött területen. Gyakorlati<br />
Agrofórum, 15 (5): 45–47.<br />
Dimitrievits Gy. (2006): Permetezô szórófejek és fúvókák I.<br />
Agrárágazat Mezôgazdasági Havilap, 2006. november.<br />
Dimitrievits Gy. (2006): Permetezô szórófejek és fúvókák II.<br />
Agrárágazat Mezôgazdasági Havilap, 2006. de cember.
Change language