Itt - Magyar RadiolÃ³gusok TÃ¡rsasÃ¡ga

More documents

Recommendations

Info

Radiológiai Szakmai Kollégium – Jegyzőkönyvek, beszámolók, állásfoglalások javítása érdekében.” Egy teleradiológiai rendszer tervezésénél sosem szabad egyetlen funkciót kiragadni, hanem e komplex definíciónak mindig meg kell felelni. A teleradiológia a képalkotó diagnosztika valamely modalitásán készült képek elektronikus továbbítását jelenti nagyobb távolságra. A teleradiológia célja lehet orvosi konzultáció, vagy távleletezés. A konzultációs célra történő képtovábbítás már a digitális képalkotók megjelenése előtt is létezett, nehézkes, analóg technikákkal, telefonos képtovábbítóval, később E-mailen. A digitális képalkotók és képtovábbító rendszerek, valamint a gyors adattovábbítás lehetőségeinek kifejlesztésével megnőtt az igény nagyobb mennyiségű, jó minőségű (lényeges információveszteség nélküli) képek rendszeres továbbítására, akár több száz kilométeres távolságra is. Jelenleg a teleradiológia különféle szabványosított technikai megoldás segítségével világszerte használatos. A teleradiológiai technikák a távolságtól függetlenül használhatók, tehát akár a kórházon belüli képkiosztás rendszerével azonos módon építhető ki. A nagy távolság ugyanakkor számos egyéb, a működtetést érintő problémát vet fel. A szűk értelemben vett teleradiológia lényegében azt jelenti, hogy a képalkotó helyétől a képeket egy távolabb elhelyezkedő diagnosztikai centrumba küldik leletezés céljából (távleletezés). Fontos, hogy ebben az esetben a teljes vizsgálati anyag (beutaló, korábbi leletek, előzmények) hiteles másolata (fax) is továbbításra kerüljön. Az elkészült leletet az elektronikus formán (E-mail, DICOM lelet) kívül ugyancsak hiteles formában (fax) kell a vizsgáló helyre küldeni. A digitális aláírás törvényes bevezetése lehetőséget adhat a fax kiváltására. A teleradiológia távleletezés céljára leginkább a ritkán lakott területeken indokolt, ahol a teljes orvos-szakmai stábot nem érdemes a kisebb ellátó helyeknek fenntartani. Egyes szubspecialitásra, vagy akár több speciális szakmára kiterjedő vállalkozó leletező centrumok létrehozása is gazdaságos lehet. Megfelelő együttműködési szerződés alapján ezek a centrumok a szolgáltatást igénybevevő ellátó intézmények rendszeres továbbképzését is elősegíthetik. Külön lehetőséget jelenthet az ügyeleti rendszer teleradiológiai megszervezése. Egy, vagy akár több különböző szakágazatra specializálódott, egyetemi klinika, vagy diagnosztikai centrum vállalhatja nagyobb régiók teleradiológiai ügyeleti ellátását. A radiológiai ellátás minőségének megtartása a teleradiológia vitathatatlan előnyei mellett nem könnyű, ezért széleskörű elterjesztése előtt feltétlenül figyelembe kell venni az alábbiakat: • A közvetlen klinikus-radiológus találkozások, akár folyosói beszélgetések az alapjai annak a tapasztalatcserének, ami a magas szintű szakmai munkát biztosítják. A klinikoradiológiai kommunikáció új lehetőségeinek kidolgozása elengedhetetlen. (pl.: telekonferencia egyszerűen elérhető módszerei). • A csoportmunka hagyományos értelmezés szerint biztosan sérül, amit feltétlenül új módszerekkel kell pótolni. • A leletezés nyelvezetének széleskörű egységesítésére van szükség. • A vizsgálati anyag (beutaló, korábbi vizsgálatok leletei, zárójelentések) és a megelőző képalkotó vizsgálatok felvételei a teleradiológiai szolgáltató rendelkezésére kell, hogy álljanak. Ezek továbbítása sokszor nem könnyű. Fontos, hogy a papíron érkező beutaló ugyanabban a formában (analóg másolat) kerüljön továbbításra. A sokszor nagy mennyiségű papíralapú anyag továbbítása lehetetlen, megfelelő kiválogatásához a küldő oldalon, megfelelő szakértelemmel rendelkező kontaktszemélyre van szükség. Igen nagy szervezettséget igényel ezen körülmények között a betegcsere lehetőségének minimalizálása. (Jelen körülmények között a papíralapú adattárolás általános A dokumentum a <strong>Magyar</strong> Radiológusok Társaságának WEB szerveréről lett letöltve - http://www.socrad.hu 14. oldal
Radiológiai Szakmai Kollégium – Jegyzőkönyvek, beszámolók, állásfoglalások elterjedtsége és a digitálisan tárolt adatok különbözősége és szeparáltsága a legnagyobb gátja egy átfogó telemedicinális, ezen belül a teleradiológiai ellátás működtetésének.) • A távleletező radiológusnak feltétlenül hozzá kell férnie a korábbi képanyagokhoz, melyek filmek, papírképek és elektronikus formában állhatnak rendelkezésre. Ezek továbbítása megfelelő technikai hátteret (pl. filmszkenner) illetve PACS archívumhoz valamely módon biztosított hozzáférési jogosultságot kell, hogy jelentsen. • A minőségellenőrzés szerepe a teleradiológiai szolgáltatás esetén különösen fontos. A már az eddigi gyakorlatban is bizonyos szempontokból szeparálódott diagnosztikai tevékenység tovább osztódik, távolodik a klinikumtól, ami a visszajelzést, az elkerülhetetlen hibák és tévedések tanulságainak megfelelő levonását nehezíti (14, 16). A fentiek figyelmen kívül hagyása megbontja a szükséges bizalmat a klinikus és a teleradiológiai szolgáltató között, ami felesleges kiegészítő, vagy ismételt vizsgálatokat generálhat, nagymértékben növelve a költségeket és a betegek terhelését. A teleradiológia elterjedése jelentősen veszélyeztetheti a radiológiai szakma jelenlegi helyzetét. A helyi radiológusok egyre távolabb kerülhetnek a speciális, klinikailag nehezebb, de érdekesebb esetektől, ami devalválhatja munkájukat, elvándorlást, a radiológiai részlegek kiürülését okozhatja. Távolabb kerül a radiológus és a képalkotó asszisztens, szélsőséges esetben teljesen megszűnhet az asszisztencia orvosi felügyelete. A teleradiológiai szolgáltatás specializációja valószínűleg nagyon gazdaságos, ami a radiológiai szakma széthullását eredményezheti. Ez leghamarabb a neuroradiológia és a musculosceletalis radiológia teljes leválását okozhatja. A túlzott specializáció ismételt leletezést, ismételt vizsgálatokat, végső soron költségnövekedést okozhat. A radiológiai társaságok és különböző szakértő csoportok feladata, hogy a teleradiológia fejlődését ne engedje a rövid távú gazdasági érdekeknek megfelelően alakulni. A szakmai, gazdasági és jogi feltételek gondos és fokozatos kidolgozásával elő kell segíteni a teleradiológia elterjedését úgy, hogy a radiológus szakma megfelelő átalakulásával végső soron az egész orvoslás jól járjon (16, 15, 17). Teleradiológiai rendszereknél az adatmozgás egyirányú, a képforrás adatai nem módosíthatók. 1. megoldás: küldés – fogadás típusú dedikált teleradiológiai állomás, a feladatnak megfelelő saját képmegjelenítő alkalmazással és képsorozat fogadó szolgáltatással (esetleg DICOM), alapvető képkiértékelési funkciókkal, ami a teleradiológiai adatátviteli csatornában (pl. VPN) fogadja a küldő DICOM eszköz képsorozatait 2. megoldás: lekérés típusú dedikált web szerveren keresztüli képátvitel. A képkiosztás az internet technológia felhasználásával történik. A felhasználó (kliens) általános web böngésző használatával nézheti meg a képeket és a betegadatokat, esetleg ennek segítségével készítheti el az írásos leletet. A kliens oldali alkalmazást a web szerver adja, a kliens nem a PACS szerverrel áll kapcsolatban. A web szerverre a vizsgálati anyag, vagy az archívumból visszahívott képek beállítható vizsgálati státusza alapján kerülnek, de kiemelt jogosultsággal rendelkező teleradiológiai kliensek kereshetnek a PACS szerveren is (DICOM Query function) például előzmények lekérése miatt. Teleradiológiai célra a biztonságos működtetés érdekében virtuális magánhálózat (VPN) használata ajánlott. A külső (pl. VPN) kapcsolatokban legyen lehetőség a titkosított (kódolt) adatátvitel és a különböző típusú tömörítési funkciók kiválasztására. Ugyancsak A dokumentum a <strong>Magyar</strong> Radiológusok Társaságának WEB szerveréről lett letöltve - http://www.socrad.hu 15. oldal
Page 1 and 2: Radiológiai Szakmai Kollégium - J
Page 13: Radiológiai Szakmai Kollégium - J

Itt - Magyar RadiolÃ³gusok TÃ¡rsasÃ¡ga

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?