Itt - Magyar RadiolÃ³gusok TÃ¡rsasÃ¡ga

Radiológiai Szakmai Kollégium – Jegyzőkönyvek, beszámolók, állásfoglalások 

A Radiológus Szakmai Kollégium állásfoglalása a radiológia 

digitalizálásával kapcsolatos kérdésekről 

A digitális radiológia, a PACS és a teleradiológia fejlődési irányai szakmai, 

technikai, jogi feltételrendszere 

A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása 

2005. 

Készítette: dr. Martos János PhD, ov. főorvos (OITI Budapest) 

A dokumentum 

a Magyar Radiológusok Társaságának WEB szerveréről lett letöltve - http://www.socrad.hu 

1. oldal


1. BEVEZETÉS 

1.1. Az állásfoglalás célja 

A film nélküli radiológia terjedése egyre intenzívebb világszerte és szerencsére 

Magyarországon is. A digitális képalkotó berendezések megjelenésével természetes igényként 

jelentkezett a digitális archiválás megoldásainak keresése. Az archiválás és a digitális 

képforgalom kiépítése vetette fel annak lehetőségét, hogy a vizsgálat folyamatából a 

filmkészítés teljesen kihagyható legyen. Ennek érdekében a képek továbbításán és 

archiválásán kívül meg kellett oldani a képernyőn történő leletezés és a megfelelő jogosultság 

alapján szervezett képkiosztás problémáját. A digitális hálózati rendszerek és az internet 

technológia fejlődésével a képeknek akár nagy távolságra történő rendszeres továbbítása is 

lehetővé vált. Ennek célja lehet távleletezés, konzultáció és a vizsgálati képi dokumentáció 

eljuttatása a vizsgálatot kérő kezelőorvoshoz. 

E kérdéskör tárgyalásánál együtt kell kezelni a képalkotó berendezések, a 

képarchiváló és továbbító rendszerek, a képnéző és leletező munkaállomások technikai 

feltételeit, valamint a megváltozott körülmények miatt felmerülő jogi és biztosítási, valamint 

financiális problémákat. 

Az eleve digitális képalkotók, mint a CT, MR, UH, DSA és a modern nukleáris medicina 

berendezései meglehetősen elterjedtek, a vizsgálati protokollok és a felhasználás korlátai jól 

ismertek. A digitális radiológia, illetve PACS rendszerek bevezetésének és felhasználásának 

problémái, az orvos-szakmai minimumfeltételek ellenben még széles körben nem elterjedtek. 

A gyártók egymástól meglehetősen különböző ideológiájú berendezéseket gyártanak és 

természetesen ezek elterjesztésében, ezen megoldások kizárólagosságának elfogadtatásában 

érdekeltek. 

A helyzetet csak súlyosbítja a szűkös anyagi helyzet, ami miatt az egészségügyi intézmények 

sokszor túlzott kompromisszumokra hajlanak, megfelelő standardok és szakmai ajánlások 

hiányában. Ebben a kérdésben a szállítók felelőssége igen nagy. 

További problémát jelent a klinikusok konzervatív hozzáállása, akik - időnként 

jogosan - meglehetősen idegenkednek a filmnélküli megoldásoktól. Ebben a kérdésben 

kiemelendő a radiológusok és klinikusok együttműködésének szükségessége. Itt kell 

megjegyezni, hogy a filmnélküli radiológia bevezetésénél kritikus a menedzsment részéről a 

radiológus szakemberek bevonása a tervezésbe, de tisztában kell lenni azzal is, hogy a 

filmnélküli radiológiai rendszer nem csak a képalkotó diagnosztikai osztályé. A képkiosztás 

kórházi vagy kórházközi megoldásának minősége az egész rendszer sikerét befolyásolja. 

Ennek másik oldala az, hogy a filmnélküli radiológia bevezetése és fenntartása természetesen 

a klinikai osztályok számára is költséget jelent. Ez utóbbi probléma élesen vetődhet fel abban 

az esetben, amikor a diagnosztikai szolgáltató filmnélküli megoldást vezet be, ami miatt a 

szolgáltatást igénybe vevő intézmény is invesztícióra és további költségekre kényszerül, de 

ennek finanszírozási háttere nincs. A rendszerrel kapcsolatos szakmai idegenkedés egyik oka 

ez az áthárított költség. 

Általában meg kell jegyezni, hogy a filmnélküli radiológia bevezetése a filmköltséget 

tekintve ugyan megtakarítást jelent, de a megvalósíthatósági tanulmányban nem csak a 

beruházási, hanem a fenntartási költségeket is figyelembe kell venni. A gondosan 

megtervezett filmnélküli megoldások ugyanakkor számtalan előnnyel rendelkeznek, mind 

orvos-szakmai, mind jogi szempontból. 

A dokumentum 


2. oldal


Mivel a filmnélküli radiológia működése nagyon összetett rendszereken zajlik, a 

gondos és folyamatos minőségellenőrzés különösen fontos. 

A hazai - és tulajdonképpen az európai - jogi háttér bonyolult, a filmnélküli radiológia, 

főleg a teleradiológia működtetése szempontjából aluldefiniált, ezért jelenlegi formájában 

alkalmatlan arra, hogy egyértelmű szabályozást, és ezen keresztül biztonságot nyújtson akár 

az egészségügyi intézmények, akár a betegek számára. 

Jelen állásfoglalás célja, hogy – elsősorban orvos-szakmai szempontból – ajánlásokat 

állítson fel a filmnélküli radiológia és a teleradiológia tervezéséhez és működtetéséhez. Mivel 

ezek a rendszerek gyorsan fejlődnek, a tervezési szempontok és minimumfeltételek is 

változhatnak, ezért fontos, hogy a Radiológus Szakmai Kollégium ezt az állásfoglalást 

legalább kétévente felülvizsgálja. 

Nemzetközi szinten többször találhatók eltérések az európai, amerikai és ázsiai 

megoldások között, ezért a technikai feltételek, szabványok, protokollok és a jogi háttér 

kidolgozásánál az európai minták követése ajánlatos. 

1.2. Nemzetközi és magyarországi helyzetfelmérés 

Az első PACS konferenciát 1982-ben tartották, jelentőségét, már akkor pontosan 

megfogalmazták. Azóta a PACS gyors fejlődésen ment keresztül. 1992-ben létrehozták a 

DICOM 3.0 standardot, ami megalapozta a filmnélküli radiológia széleskörű elterjedését. 

Ausztriában az első PACS projekt 1985-ben indult Grazban. Bécsben a Duna Kórházat 1992- 

ben már teljesen filmnélküli rendszerekkel adták át. Jelenleg Ausztriában minden nagyobb 

kórházban működik PACS, melyeknek egy része telekonzultációs összeköttetésben van 

egymással. 

Olaszország az elmúlt években jelentős előnyre tett szert más európai tagállamokkal 

szemben a digitális rendszerek alkalmazásában és integrálásában a radiológiai, illetve a 

kórházi és egészségügyi informatika terén. Jelenleg körülbelül 150 valódi PACS rendszer 

működik az olasz kórházakban, míg Franciaországban 20-30, Portugáliában 60, 

Németországban 40, Csehországban 2, Magyarországon legalább 8-10, Lengyelországban 

pedig egy sem (1, 2). Olaszország sikere a határozott központi akaratban és szakmai 

szándékban rejlik, így megfelelő források állnak a fejlesztések mögött. Ennek köszönhető, 

hogy nemcsak digitális radiológiai osztályról, radiológiai és kórházi információs 

rendszerekről lehet hallani, hanem egész városokat, régiókat és tartományokat átfogó hálózati 

rendszerekről és komoly teleradiológiai tapasztalatokról is. 

A teleradiológia a komplex telemedicina része, melynek elterjedése évtizedekre 

vezethető vissza, de az utóbbi években jelentősen felgyorsult, sok helyen alapvetően 

átalakítva az egészségügy rendszerét (3). Kezdetben főleg nagy kiterjedésű és ritkán települt, 

nagy távolságokkal rendelkező államokban terjedt el. Egyes kimutatások szerint a felesleges 

betegszállítások akár 80%-a megtakarítható a teleradiológiai konzultációval és lehetővé teszi 

a kezelés korai megkezdését is. A teleradiológia kisebb kórházak, speciális szakterületek 

optimális működését is elősegítheti. Németországban teleidegsebészeti szövetségek alakultak 

néhány tartományban. Ma Németországban az 5300 ágyat magának tudó 113 idegsebészeti 

intézmény között már nincs olyan, amelyik ne rendelkezne teleradiológiai összeköttetéssel. 

Egy 50 kis német kórházra kiterjedő teleradiológiai szolgáltatás, ami főleg a CT 

vizsgálatok leletezését oldja meg, egy év alatt több mint 64 000 beteget látott el. A 

telefonvezetéken kapott CT képeket leletezik, majd a leletet faxon küldik vissza, így ezekben 

a kis kórházakban a teleradiológia pótolja a szakorvosi teameket. Minden harmadik német 

kórház 100-250 ágyas, ahol sokszor csak egyetlen radiológus működik. Emellett egy-két ún. 

A dokumentum 


3. oldal


teleradiológus kolléga is alkalmazásban van, valahol az országban, akik a készenléti és 

hétvégi ügyeletet, és a szabadság alatti tele-helyettesítést vállalják. 

Németországban a teleradiológia engedélyköteles, amihez indokok kellenek. Ezen 

engedélyek kritériumai tartományonként különbözőek. Németországban és a skandináv 

országokban már elindultak olyan vizsgálatok, amelyek a teleradiológiai rendszer 

szabályainak globalizációját célozták meg. 

Az Európán kívüli teleradiológiai tevékenység nagy része az Egyesült Államokban, 

valamint az Egyesült Államok és Ausztrália, Szaúd-Arábia és India között zajlik, így 

lehetőség nyílik az éjszakai ügyeleti munka kiváltására. 

2. A DIGITÁLIS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA TECHNIKAI, ORVOS-SZAKMAI 

KÉRDÉSEI 

2.1. Digitális képalkotók 

2.1.1. Eleve digitális képalkotók 

A computeres tomográfok (CT, MR, UH, DSA, SPECT, PET) eleve digitális képet 

hoznak létre, melyek kezelése, tárolása, disztribúciója feltétlenül digitális, hálózati 

rendszerekkel optimális. A PACS rendszer több mint 20 évvel ezelőtti kifejlesztésének 

mozgatórugója a CT-k elterjedése volt. A CT és MR, a PACS-ra nézve - mai értelemben - 

nem diktál magas technikai követelményeket. 

2.1.2. Digitális technikával kiváltott hagyományos módszerek 

Foszforlemezes (CR) rendszerek jellemzői 

A foszforlemezes rendszerek (CR, Computed Radiography) előnye, hogy a 

hagyományos röntgen felvételezés munkafolyamataiban, lényegében a film-fólia kazetta 

helyett alkalmazható. Megfelelő digitalizáló-kiolvasó szükséges hozzá (4). 

A CR felvételi rendszerek érzékenysége nem értelmezhető a film-fólia rendszerek 

fogalmai szerint, mivel az exponálás után a kiolvasó berendezés szoftvere azonnal 

optimalizálja a képet, tehát az expozíció és a denzitás közötti szoros összefüggés értelmét 

veszti. Egy CR rendszer standard foszforlemezzel elérhető érzékenysége nagyjából egy 

zöldérzékeny ritkaföldfém film-fólia rendszer sebességével egyezik meg (200-400 közötti 

érzékenység). 

A CR képátviteli karakterisztikája lineáris, ezért alacsony expozíciós tartományban is 

megfelelő képet lehet kapni, de az alulexponált felvételek jel/zaj viszonya természetesen 

rosszabb. 

A CR rendszerek felbontásának meghatározásánál kísérletek igazolták, hogy a CR 

rendszerek felbontását elsősorban a foszforlemezek tulajdonságai befolyásolják (5). E 

tekintetben jobb MTF karakterisztikával (Modulation Transfer Function) rendelkeznek azok a 

foszforlemezek, melyekben a stimuláló lézersugár kevésbé szóródik, vagyis amelyeknek 

jobbak az optikai tulajdonságai. A foszforlemezen keletkező kép zaját viszont a lemez 

sugárelnyelési tulajdonságai befolyásolják, és nem az expozíciós kV érték. Ebből 

következően a keletkező kép felbontását sokkal inkább az adott CR rendszer 

foszforlemezének minősége, sem mint a mintavételi pixelméret vagy az expozíciós kV érték 

határozza meg. 

A dokumentum 


4. oldal


A CR rendszer általában maximum 5 megapixeles mátrixméretű képet készít, ami a 

diagnosztikai monitorok jelenlegi felbontás határértékével megegyező. 

Az ún. nagyfelbontású foszforlemez értelmezése gyártónként különböző: van olyan gyártó, 

amelyik az általános célú foszforlemez felülmintavételezését alkalmazza, van, ahol a 

nagyfelbontású foszforlemez fizikai tulajdonsága, vagy anyaga különböző, illetve ezek 

kombinációjára is találunk példát. Figyelembe kell venni, hogy a nagyfelbontású 

foszforlemezek alkalmazása általában a dózisterhelés növelésével, a kiolvasó berendezés 

kapacitásának csökkenésével, illetve az archívum tárigényének ugrásszerű növekedésével jár 

együtt. 

A CR mammográfia külön témakör. Fontos megjegyezni, hogy a foszforlemezes 

technológia alkalmazása a mammográfiában –különös tekintettel a mammográfiás szűrésre- a 

világon jelenleg még nem teljesen egyértelmű. Más szabványok léteznek az USA-ban és azon 

kívül. Az EDA ajánlás (European Digital Addendum on Digital Mammography) (6) 

kidolgozás alatt van, még nem minden uniós ország vezette be alkalmazását. Jelenleg 

országonként más-más elvárások vannak érvényben (pl. Németország, Franciaország). 

Hasonló a helyzet Ázsiában is (pl. a QMCC ajánlása: Japanese Quality Management Central 

Comittee). 

A CR mammográfiás felvételek felbontása 28 megapixel (24x30 cm-es mammográfiás 

kazettánál ez 50 µm-es pixelméretet jelent). Egy CR mammográfiás felvétel közel 60 

megabájt méretű lehet, tehát egyetlen vizsgálat során negyed gigabájtnyi képi információ 

keletkezhet. A CR mamográfiás rendszerek kapacitása jelenleg lényegesen alacsonyabb a 

filmtechnikában megszokottnál (30-40 kazetta/óra). A CR mammográfiás képek 

megjelenítésénél ragaszkodnunk kell a piacon kapható legnagyobb felbontású (5 

megapixeles) monitorokhoz, amelyekkel így is csak az eredeti felvétel redukált változata lesz 

látható. A CR mammográfiás képek nyomtatásához szükséges minimum követelmény 500 

dpi. 

A legalapvetőbb digitális képprocesszálás a kontrasztváltás (ablak-középérték váltás). 

A módosítás mértékét a CR rendszerek kontrasztfelbontása szabja meg. Minél nagyobb a 

rendszer kontrasztfelbontása, annál nagyobb lehetőségünk nyílik a kontraszt tartomány 

pásztázására. A testtájék szerinti karakterisztikák megfelelő alkalmazásánál ugyancsak fontos 

követelmény a kontrasztfelbontás. 

A CR kiolvasók szoftverei alapvetően meghatározzák a teljes rendszer minőségét. A 

CR rendszer DICOM szabványú képeket szolgáltasson, és DICOM szabványú munkalistát 

tudjon fogadni, melyhez magyar ékezetes karakterkészlet javasolt. A képminőséget számos 

szoftverrel lehet befolyásolni: pl.: képharmonizálás, automatikus sugárrekesz maszkolás, 

automatikus bucky-rács zaj elnyomás. A gyártók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ara, 

hogy rendszereikhez a különféle nemzetközi szabványoknak eleget tevő szoftver opciókat is 

ajánljanak: pl. az IHE ajánlás szerinti Procedure Mapping, Reject Analysis (hibás felvételek 

analízise) vagy a HIPAA ajánlás szerinti Security Audit Login, melyek nagyon fontosak, ha 

bármilyen nemzetközi képátviteli rendszerhez történő csatlakozást tervezünk, mert ennek 

feltétele a képalkotó rendszerek szabványos környezetben működése. 

Nagyon hasznos, ha a kiolvasó programja lehetőséget kínál a képek státuszának 

nyomonkövetésére, illetve arra, hogy a PACS rendszeren belül a képek könnyedén 

átirányíthatók legyenek (erre egy-egy munkaállomás üzemkiesésénél van szükség). 

Direkt digitális radiológia (DR) 

Ahogy a fotózás világát is rövid idő alatt megváltoztatta a digitális technológia 

rohamos elterjedése, az orvosi diagnosztika területén is az elmúlt néhány évben jelentős és 

A dokumentum 


5. oldal


pozitív változásokat eredményezett az ún. lapos detektor (flat detektorok, FD) alkalmazása. A 

flat detektor nem más, mint egy 5-10 cm vastag, kazettaméretű felülettel rendelkező dobozban 

elhelyezett mátrixdetektor, ami a röntgensugarak digitális jellé alakítását végzi el. Ezen jelek 

azonnali kép formájában tekinthetők meg a csatlakoztatott kijelző monitoron. A radiológia 

szerteágazó területein sokféle flat detektort alkalmaznak, azonban néhány alapvető 

tulajdonság szerint egyszerűen rendszerezhetőek (4, 7): 

• Aktív elem szerint lehet amorf szilícium (aSi) és amorf szelén (aSe). 

• Alkalmazási terület szerint angio-kardangiográfia, radiográfia, mammográfia céljára 

készülnek. 

• Méret alapján 20x20 cm és 43x43 cm közötti lehet. Létezik négyzet és téglalap alakú 

is. 

• Felbontás szerint 70 - 200 µm közötti lehetőségek vannak. 

Mammográfiás célra 70 és 100 µm, míg általános radiológiára 139 - 200 µm-es pixelméretű 

flat detektorokat gyártanak. 

A flat detektor rohamosan teret hódító technológia. Jelenleg még drága megoldás, 

ami a fő oka annak, hogy a radiológia teljes területét még nem fedi le (pl.: átvilágítok, 

sebészeti képerősítők), de mint a számítástechnika más ágazataiban, az ár az eladott 

mennyiség nagyságával ugrásszerűen csökkeni fog. 

A digitális technikából eredő összes kedvező tulajdonsága mellett (lényegesen 

csökkenti a rontott felvételek számát, kiváltja a kémiai filmkészítést, az óriási film 

archívumot, megszünteti a filmek elkeveredését), előnye, hogy leegyszerűsíti, és 

biztonságosabbá teszi a radiológiai munkafolyamatokat, mert a képküldés a képalkotástól 

kezdve teljesen elektronikus. A flat detektor minőségellenőrzése automatizálható, 

élettartama hosszú. 

A digitális radiográfia (CR, DR) minimum feltételei: 

Direkt digitális, vagy foszforlemezes radiográf legalább 200 µm pixelméretű 

felbontással, 10/8 bites színmélységgel. 

Az általános radiográfiás diagnosztikai munkaállomás céljára lehetőleg 2 db, 2 - 3 

Megapixel felbontású, álló formátumú, nagy fényerejű (min. 400 cd/m 2 ), min. 20" méretű, f/f 

monitor szükséges. A video adapter 8/10 bit színmélységgel rendelkezzen, és támogatnia kell 

a képernyőnkénti külön kalibráció lehetőségét. A munkaállomást feltétlenül szünetmentes 

tápegységgel kell ellátni. 

A munkaállomás minimum software igényeit, az általános célú diagnosztikai 

munkaállomás feltételeinek megfelelően kell összeállítani (DICOM rendszer, nagyítás, lupe 

funkció, geometriai mérés lehetősége, könnyű ablakolás, DICOM CD import/export 

lehetősége). A digitális mammográfia (MG), ma már ún. egész mezős digitális mammográfia 

(FFDM) klinikai bevezetése, a technikai megoldások szabványosítása jelenleg is folyik. A 

feltételek szigorú megfogalmazása és betartása kritikus, ezért az elfogadott rendszerek 

minimum feltételeit érdemes külön összegyűjtve tárgyalni (8): 

Direkt digitális mammográf: 

• 100 µm vagy kisebb pixelméret (ajánlott: legalább 70 µm) 

• 10 bit színmélység 

Foszforlemezes digitális mammográf: 

• 50 µm vagy kisebb pixelméret 

• 10 bit színmélység 

A dokumentum 


6. oldal


Mammográfiás diagnosztikai munkaállomás (AAPM TG18-nak megfelelő paraméterek): 

• 2 db, 5 Megapixel felbontású (min. 2048 x 2560 pixel), álló formátumú, nagy 

fényerejű (min. 450 cd/m 2 ), 21" méretű monitor, 

• min. 1024/1024 szürkeségi fokozat, 

• 10/8 bites színmélység, 

• az ehhez tartozó grafikus kártya (kártyák) képernyőnkénti külön kalibrációt (különkülön 

LUT) tesz lehetővé. 

• UPS 

Klinikai mammográfiához minimum software igények: 

• Nagyítás, digitális nagyítás (lupe funkció), geometriai mérés lehetősége 

• CD import/export lehetősége, DICOM formátumban, ablakolhatóan, ugyanarra a CDre 

írt automatikusan induló, DICOM nézegető programmal. 

• CAD (komputer asszisztált diagnosztika) bővítési lehetőség 

Szűréshez minimum software igény ezeken felül: 

• leletező orvosonként egyéni beállítási sémák (képek felhelyezési elrendezése) 

alkalmazása, 

• előző és aktuális mammográfiás felvételek szimmetrikus elhelyezése és szinkron 

ablakolása /automatikusan!/ 

Szűréshez minimum hardware igény: 

• Min. 40 kép/óra átfutás a képalkotásnál 

• Min. 400 új kép/óra átfutás a leolvasásnál 

Nyomtató minimum feltételek 

• Kötelező 1 nagy felbontású, mammográfiához dedikált száraz vagy nedves lézeres 

filmnyomtató berendezés megléte. 

• Csak a kiadásra szánt felvételeket kötelező filmre kinyomtatni abban az esetben, ha a 

szolgáltatást igénybe vevő intézmény nem képes a digitális képek megfelelő 

megjelenítésére. 

• A fenti készülékkel kinyomtatott film leletezése is engedélyezett (pl. munkaállomás 

hiba esetén). 

2.2. Digitális képek tárolása és kezelése (PACS) 

2.2.1. Képtovábbítási lehetőségek, hálózati feltételek 

A képtovábbításra a DICOM szabvány szerinti funkciókat kell használni. A DICOM 

funkciókat a feladatnak és az igényeknek megfelelően kell kiválasztani. A hálózat optimális 

megszervezését egyéb ajánlások is, például az IHE is segítik (4, 9, 10) 

A hálózat kiépítését CAT5, CAT6 kategóriájú korszerű hálózati struktúra (optikai 

gerinc, réz végpont) és legalább 20 perc áthidalási idővel rendelkező szünetmentes 

tápegységgel biztosított távmenedzselhető hálózati aktív elemek alkalmazásával kell 

megoldani. A PACS számára, legalább a szerverek között lokális, vagy leválasztott hálózat 

használata javasolt, a teljes hálózat kímélése érdekében 

2.2.2. Archívum típusok, tárolásvezérlők 

A tárolónak a számítógépes rendszerhez való viszonya szerint lehet: 

• közvetlen (on-line) médium (pl.: merevlemez, RAID) 

A dokumentum 


7. oldal


• közvetett (near-line) médium (pl.: DVD jukebox, vagy tape library) 

• független (off-line) médium (pl.: DVD-RAM lemezek szekrényben tárolva) 

A képek tárolása különféle szinten történhet: 

• képtárolás (gyors, átmeneti, korlátozott nagyságú, közvetlen (on-line) tárolás) 

• archiválás (végleges, felülről nem korlátozott nagyságú, közvetett (near-line), vagy 

független (off-line), esetleg közvetlen (on-line) tárolási rendszer) 

• az archívum másolata (általában független (off-line), esetleg közvetett (near-line) 

tároló, de közvetlen (on-line) tárolóval történő tükrözéssel is megoldható) 

• a vizsgálati anyag kiadására szolgáló médium (CD, DVD, film) 

A képeket eredeti formában, tömörítés nélkül kell tárolni, és eredeti minőségben, vagy 

veszteségmentes tömörítéssel kell archiválni. 

A DICOM szabványban megengedett veszteséges tömörítést csak másolatok 

készítésére lehet használni, de azokon fel kell tüntetni, hogy a felvételek diagnosztikai célra 

nem használhatók. Különösen áll ez azokra az esetekre, amikor a másolat nem a DICOM 

szabványnak megfelelően készül. 

A képek tárolását javasolt úgy végezni, hogy legalább az utolsó 1 év anyaga 

közvetlenül (on-line) elérhető legyen. A korábbi anyagok visszakereshető adatbázis alapján 

legalább független archív másolaton (off-line), a törvényeknek megfelelő ideig tárolandók. 

Ideális esetben az archív médiumon (near- vagy off-line) kívül annak egy másolati példánya is 

készül, lehetőleg más helyen tárolva (pl.: off-line). 

Ha lehetséges, az archiválást folyamatosan kell készíteni, de a napi vagy legalább 

tárolási egységenként (pl.: DVD-RAM) történő automatikus másolás feltétlenül javasolt. Az 

archív másolatokat a közvetlen (on-line) adattárolótól lehetőleg távol kell készíteni és 

tűzbiztos, klimatikai tényezőktől védett helyen kell tartani. 

Az archív másolat céljára meggondolandó optikai ROM típusú médium használata. A 

mágneses adathordozók a leggondosabb vírusvédelem és biztonsági rendszabályok mellett 

sem tekinthetők megváltoztathatatlannak. Azt is figyelembe kell venni, hogy becslések szerint 

fizikailag egy mágneses adathordozó 5-10 évig, de egy CD is legfeljebb 30 évig tárolja 

biztonsággal az adatokat (11). 

Adatbázist kell készíteni a tárolt információkra, és azt folyamatosan kezelni, 

karbantartani kell. Az adatbázis alapján a beteg, a vizsgálat és a képsorozat visszakereshető 

kell legyen, függetlenül attól, hogy az milyen tárolt formában van (on-line, vagy off-line). A 

kritikus beállítások és az adatbázis rendszeres, automatikus mentése, archiválása, a képektől 

függetlenül szükséges. 

Biztonságos képtárolás és archiválás érdekében a rendszer tervezésénél a 

következőkre kell figyelemmel lenni: 

• hibatoleráns tárolók a képhez, adatbázishoz, és a rendszerhez (RAID, biztonsági 

szünetmentes tápegységgel) 

• kvázi folyamatos másolat (backup, DVD-RAM, mágnesszalag) 

• a képtároló és archiváló rendszereket megfelelő, intelligens szünetmentes 

tápegységgel (UPS) kell ellátni. 

• katasztrófa-védelem (távoli, tűz és klímabiztos tükör, duplikált archiválás) 

A dokumentum 


8. oldal


A képtárolás számára a feladathoz méretezett, hibatoleráns tároló (RAID 3, 5, stb.) 

szükséges. A tárolásvezérlés kb. 2TB-ig Intel/Windows környezetben is elfogadható (12), de 

e felett Unix/RISC környezetben, külön szerver és volumen menedzser szoftver szükséges. 

Az archívum működésének optimalizációját és biztonságát jelenti az ún. hierarchikus 

archívum, ami a képeket egy meghatározott idő után, és a visszahívás valószínűségének 

csökkenése alapján egyre nagyobb kapacitású, de lassabban elérhető tárolóba helyezi (pl: online: 

RAID → near-line: DVD jukebox, vagy tape library → off-line: DVD, vagy 

mágnesszalag). 

Archív médium számára jelenleg a DVD-RAM (9GB) (DVD-R/RW nem megfelelő) a 

legmegfelelőbb, ha lehet több példányban, vagy szalagos (40-200 GB) biztonsági másolattal. 

Ha az archiválandó képanyag több mint 1 DVD oldal /nap (4.1 GB), vagy a visszatöltött 

képanyag több mint 2 GB/ nap , automata archívumkezelés kell. 

Közvetett (near-line) archívum számára DVD jukebox, vagy szalagkazettás ún. tape 

library jöhet szóba. A jukebox kiüríthető, a média cserélhető, ekkor gondoskodni kell az 

archív adatbázis alapú off-line médium kezelésről a visszatöltéshez. 

A szalagkazettás archívum nagyméretű (min. 2 év kapacitású) RAID esetén javasolt, 

amikor a visszakeresés nem túl gyakori. Másodpéldány (off-line másolat) ebben az esetben is 

szükséges. A szalagkazettás tárolással több évtizedes tapasztalatok vannak. A megfelelő 

adatbiztonság mellett előnye a nagy kapacitás és a költséghatékonyság. 

Az archívum konkrét megoldásait a szerver által kezelt adatmennyiség függvényében 

kell kiválasztani (1. táblázat) 

Nagy mennyiségű adatforgalom, több felhasználó esetén elkülönített, on-line tárolási 

rendszereket kell használni, melyek legegyszerűbb formája az ún. NAS (Network Attached 

Storage), ami a PACS szerver által irányított, de bizonyos funkciókat önállóan elvégző 

archívum. 

1. táblázat. Ajánlás a PACS szerver által kezelt adatmennyiség függvényében. A táblázat az 

ajánlott platformot és az archívum típusát adja meg a napi új adat, illetve visszakeresett adat 

mennyiségének függvényében 

Új adat 

Visszakeresett 

0-2 GB/nap 

2-5 GB/nap 

5-10 GB/nap 

0-5 GB/nap 5-15 GB/nap 15-25 GB/nap 25 GB/nap felett 

Intel/Windows, 

Kézi archívum 


Automatikus 

archívum 


Külön archív 

szerver 


Automatikus 

archívum 


Automatikus 

archívum 

RISC/Unix, 


szerver 

RISC/Unix, 


szerver 

RISC/Unix, 


szerver 

RISC/Unix, 


szerver 

Cluster RISC/Unix, 


szerver 



szerver 



szerver 

2.2.3. Távarchiválás 

Dedikált távhálózat (WAN), vagy bérelt vonali kapcsolat kiépítésével, min. 1 Mbps, 

kódolt adatátvitel biztosításával regionális képtároló centrumok hozhatók létre. A konkrét 

A dokumentum 


9. oldal


megoldásra több informatikai lehetőség is létezik (SAN, SSP, stb.). Ausztriában több ilyen 

centrum is működik. 

A megvalósítás előtt a távarchiválás technikai, jogi, adatvédelmi kérdéseit gondosan meg kell 

vizsgálni, és működését körültekintő szerződéssel kell biztosítani. 

2.2.4. Szerverek 

Az PACS rendszert olyan teljesítményűre kell tervezni, hogy a tárolt adatoktól 

függetlenül, a az elsődleges leletező munkaállomáson keresett beteg első képe a kérés után 

maximum 10 másodperc múlva elérhető legyen. (Pontosabban: a kép megjelenítési ideje 

RAID cache-ből ne haladja meg a 10 másodpercet - 100Mbit/sec hálózat mellett. Képsorozat 

(pl CT, MR szekvencia) esetén a megjelenítési idő az első képre vonatkozik, de akár 500 

képből álló sorozat esetén is az utolsó kép megjelenítési ideje se haladja meg a 30 

másodpercet. Szalagos háttértárból keresett kép esetén az első kép megjelenítési ideje 

maximum 10 perc legyen.) 

A rendszerrel szemben támasztott követelményeket a napi új képmennyiség, a 

visszakeresett képmennyiség és a napi archiválási igény alapján kell meghatározni. Ezen 

mutatók döntik el a hardwer erőforrások nagyságát (CPU teljesítménye és száma, memória 

mérete, HDD tömb, parallel működés illetve feladat megosztás) és a platform típusát (1. 

táblázat). 

A PACS szerver fő feladata az adatbázisok, a képtároló és az archívum vezérlése. 

Ennek megfelelően nagy teljesítményű rendszereknél ezek a funkciók külön-külön szerver 

hardvereken futhatnak. Az egyes szerverek egy belső nagysebességű hálón kommunikálnak. 

A munkafolyamatok szervezésénél törekedni kell a megelőző éjszakai letöltésekre 

(preload/prefetch, integrált RIS-PACS) a hálózat és a szerverek nappali kímélése érdekében. 

A szerver helység klimatizált, zárható és automatikus védelmi rendszerekkel (füst, betörés, 

stb.) felügyelt legyen. Célszerű a radiológiai osztályon elhelyezni, de bizonyos érvek az 

intézeti szerverfarmon történő elhelyezés mellett szólnak. 

2.2.5. A kórházi képkiosztás szervezése 

A kórházi képkiosztás ajánlott technikai megoldása a kép, adatbázis és alkalmazás 

szerver funkciókat egyben megvalósító dedikált web szerveren keresztüli DICOM képátvitel. 

A kliens oldali alkalmazást a web szerver adja, a kliens nem a PACS szerverrel áll 

kapcsolatban, ami fontos biztonsági szempont. A kliens alkalmazás lehetőleg csak szigorú 

felhasználó azonosítást igénylő klienseken fusson (Win 95/98/ME nem javasolt) ezzel is 

növelve az adatkezelési biztonságot. Előnyös megoldás a konkurens licensz alapú 

felhasználó-hozzáférés szervezés. Kiemelt jogosultsággal rendelkező kliensek kereshetnek a 

PACS szerveren is (DICOM Query function). 

A web szerveren történő képkiosztás esetén a kliens oldali képnéző állomás megfelelő 

minősége (megjelenítő) a felhasználó felelőssége. A képkiosztó kliens elsődleges leletező 

állomásként való alkalmazása intézményen belül nem indokolt. 

2.3. A munkaállomások és képnéző állomások telepítésének technikai kérdései 

2.3.1. A munkaállomások típusai a végzendő feladatok szerint 

A PACS és a teleradiológiai rendszerekben háromféle munkaállomás definiálható: 

A dokumentum 


10. oldal


• diagnosztikus munkaállomások, leletezés céljára; 

• képnéző munkaállomások, a leletezett vizsgálatok képeinek megtekintésére, a 

képkiosztás technikai megvalósítására, konzultációra; 

• képfeldolgozó munkaállomás, különleges feladatok elvégzésére, pl.: 2D-3D 

rekonstrukciók, CT-, MR-angiográfiás rekonstrukciók, dinamikus, perfúziós, stb. 

paraméterképek készítése, képfúziók, stb. 

A diagnosztikus (leletező) és képfeldolgozó munkaállomások minimum feltételei sokkal 

szigorúbbak az ún. képnéző munkaállomások feltételeinél. 

2.3.2. Monitorok - típusa, száma, nagysága, elhelyezése 

A diagnosztikus (leletező) munkaállomások számát alapvetően a leletező 

munkahelyek száma határozza meg, de a biztonság érdekében egy tartalék munkaállomás 

installálása is ajánlott. A tartalék munkaállomás használható például demonstrációs és 

konzultációs célokra is. A négy-, illetve többmonitoros állomásoknál javasolt a mátrixszerű, 

2x2, 3x2 stb. elrendezés a paralaxis okozta fényerő változás- és színtorzulási hiba csökkentése 

és a jobb áttekinthetőség érdekében. 

A diagnosztikus munkaállomások monitorainak megválasztását a legszigorúbb 

feltételeket megkövetelő feladathoz kell igazítani (12) (2. táblázat). 

A CR, DR, RF, XA és MG diagnosztikában csak kalibrált monitorok használhatók, de 

a kalibrálás ajánlott a többi képalkotó diagnosztikában is. Többmonitoros rendszernél az 

egyes monitorok külön-külön LUT (Look-up-Table) által vezéreltek legyenek a külön 

kalibrálhatóság érdekében. A csatlakozás lehetőleg DVI technikával történjen. Az adapter 

szükséges színmélységét a feladat határozza meg: kizárólag CT-MR leletezéshez elegendő 8 

bites, általános radiológiai célra 10/8 bites, míg mammográfiához 10 bites színmélységet kell 

alkalmazni (4). 

2. táblázat. A diagnosztikus munkaállomások monitorainak feladat szerinti megválasztása. 

Fekete-fehér (f/f), Felbontás Fényesség Méret 

db 

színes (co) 

(Mpx) (Cd/m²) (inch) 

Radiográfia f/f 1-2 2-3 400 20 

Mammográfia f/f 2 5 450 21 

CT, MR co, f/f 2-4 1,3 250 19 

NM, PET co 2 1,3 250 19 

DSA f/f (co) 2 2 400 (300) 20 

UH co, f/f 1 1 250 19 

A képnéző munkaállomásokat a klinikai osztályokon, orvosi szobákban és a 

műtőben helyezik el, a képdisztribúció érdekében. A képnéző munkaállomások lehetnek 

közvetlen (on-line) kapcsolatban a PACS rendszerrel és lehetnek függetlenek (off-line). Az 

utóbbi esetben valamilyen adathordozó médium, (CD, DVD) szükséges a képek átviteléhez. 

Telephelyen belül javasolt az online kapcsolat. 

A képnéző munkaállomások céljára általában 1,3 MPx, színes 19" nagyságú, ~200 

Cd/m² fényességű monitorok megfelelőek, nagyítási funkcióval rendelkező szoftver mellett. 

Mammográfiás felvételek megtekintésére a képnéző munkaállomásokat is minimum 5 MPx 

A dokumentum 


11. oldal


felbontású nagy fényerejű f/f monitorral kell ellátni, ha ez nem teljesíthető, akkor a 

képkiosztásra megfelelő nyomtatóval készített filmet kell használni. 

A monitorok száma szempontjából figyelembe kell venni a munkafolyamatokat, 

gyakori összehasonlítások esetén a duplamonitoros munkaállomás feltétlenül ajánlott. 

Hangsúlyozni kell, hogy a képnéző munkaállomás nem diagnosztikai célú! 

Különleges csoportot alkotnak a műtőbe installálandó munkaállomások. Itt speciális 

feltételeknek is meg kell felelni (fertőtlenítés, elektro-magnetikus kompatibilitás), ami a 

költségeket megtöbbszörözheti (három-négyszeres faktor). 

A képnéző és főleg a diagnosztikus munkaállomások elhelyezésénél ügyelni kell arra, 

hogy a környezeti megvilágítás homogén, szórt és szabályozható legyen (13). A helyiség a 

nemzetközi és hazai munkavédelmi előírásoknak (Eü.Min.50/1999 (XI.3) EüM rendelet, és a 

66/2003 (XII.11) ESZCSM rendelet) feleljen meg. Ma már törekedni kell TFT monitorok 

használatára és a megfelelő, ergonomikus bútorzat kialakítása is. 

2.3.3. Leletezés, képfeldolgozás és egyéb funkciók 

A képernyőről leletezéshez a munkaállomások lehetőleg redundáns funkcionalitással, 

a leggyakoribb funkciók többirányú megoldhatóságával rendelkezzenek. 

Minimum software igények: 

• Felhasználó azonosítás, jogosultságok beállítása 

• Egyéni beállítható felhasználói felület lehetősége javasolt 

• DICOM rendszer 

• nagyítás, lupe funkció, geometriai és denzitásmérés lehetősége 

• könnyű ablakolás (egér, trackball, stb.) 

• két sorozat szinkron futtatása 

• CD import/export lehetősége, feltétlenül DICOM formátumban, ablakolhatóan, 

ugyanarra a CD-re írt automatikusan induló, DICOM nézegető programmal. 

• Klinikai mammográfiához a fentieken kívül CAD (komputer asszisztált diagnosztika) 

bővítési lehetőség is szükséges. 

Mammográfiás szűrés céljára: 

• Leletező orvosonként egyéni beállítási sémák alkalmazása, 

• Előző és aktuális mammográfiás felvételek szimmetrikus elhelyezése és szinkron 

ablakolása. 

Páciens CD előállítása a vizsgálat anyagáról, lehetőleg veszteségmentesen, DICOM 

formátumban (szabványos DICOM directory), ugyanarra a CD-re írt automatikusan induló, 

DICOM képnéző és megjelenítő programmal. A megjelenítő programnak a következő 

funkciókat kell ellátni: 

• a vizsgálatok, sorozatok (szekvenciák) elkülönítése 

• a feliratok megtartása, vagy eltüntetése 

• ablakozás, az ablakparaméterek megtartása 

• lapozás, akár cine módban 

• legalább kétszeres nagyítás 

• távolságmérés, szögmérés, denzitásmérés 

• a tájékozódó felvétel parallel megjelenítése, a szeletpozíció meghatározására 

A dokumentum 


12. oldal


A képeket a CD-re a vizsgálat szerinti optimális ablakparaméterekkel kell tárolni. Kettős 

ablak használata esetén két külön sorozatot kell tárolni. 

Ajánlott a DICOM képek mellett 8 bites, megfelelően beablakolt (!) JPG, vagy TIFF 

képsorozat tárolása is. Több ablakkal vizsgálandó felvételeket -a fotódokumentációhoz 

hasonlóan- feltétlenül külön sorozatként kell tárolni. A CD-n lévő képnéző és megjelenítő 

program használati utasítását minden felhasználónak el kell juttatni. A diagnosztikai 

szolgáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a felhasználó képes a digitális képek 

fogadására, mielőtt CD-n rögzített képanyagot küld a filmdokumentáció helyett. 

A munkalista előállítása és szolgáltatása a RIS/HIS feladata TAJ szám és vizsgálati 

azonosító alapján. A képalkotók általában nem alkalmasak a magyar ékezetes szöveg 

bevitelre, ezért jelenleg az ékezetmentes (esetleg a Latin1 szerinti ékezetekkel) munkalista a 

legbiztonságosabb. Törekedni kell arra, hogy a HIS/RIS-ben mindenképpen ékezethelyes 

legyen. 

Legalább egy olyan film nyomtató berendezést kell installálni a PACS rendszerbe, 

ami a végzendő radiológiai vizsgálatok mindegyikének megfelelő, diagnosztikai minőségű 

film készítésére alkalmas. A nyomtatónak lehetőleg DICOM rendszerűnek kell lennie, azért, 

hogy a hálózat bármely részéről elérhető legyen. A nyomtatási jogosultság 

munkaállomásonként beállítható legyen. 

Általános radiológiai célra nagy felbontású (legalább 300 dbi), lehetőleg száraz 

technológiájú orvosi képalkotásra dedikált filmnyomtató berendezést kell használni, ami 

célszerűen többféle filmméretre tud nyomtatni egyszerre. 

A kiadásra szánt felvételeket filmre kell kinyomtatni abban az esetben, ha a 

szolgáltatást igénybe vevő intézmény nem képes a digitális képek megfelelő megjelenítésére 

(pl.: műtő). A fenti feltételeknek megfelelő készülékkel kinyomtatott film leletezése is 

lehetséges. 

Mammográfiás célra nagy felbontású (500 dpi), mammográfiához dedikált száraz vagy 

nedves lézeres filmnyomtató berendezés, vagy a meglévő nyomtató mammográfiás opciója 

szükséges. Mammográfiás célra készült felvételeket csak abban az esetben kell nyomtatni, ha 

azokat ki kell adni, és a szolgáltatást igénybe vevő intézmény nem képes a digitális képek 

megfelelő megjelenítésére. Dedikált készülékkel kinyomtatott film leletezése is engedélyezett 

(pl. munkaállomás hiba esetén). 

A leletezés megkönnyítésére kifejlesztett, és a magyar nyelvre is adaptált 

beszédfelismerő-leletező rendszer a jövőben kényelmesebbé és biztonságosabbá teheti a 

leletező orvos munkáját. Az ún. digitális diktálás, és a hangfájlok tárolása, továbbítása 

önmagában is leegyszerűsítheti a munkamenetet. A hangfájlok teleradiológiai továbbítása is 

megoldható, de az írott dokumentáció hitelesítésére megfelelő módszert kell kidolgozni. 

2.4. Teleradiológia 

A teleradiológia az ún. telemedicina része. A WHO definíciója szerint „a telemedicina 

a távolság, mint kritikus faktor leküzdése érdekében nyújtott olyan egészségügyi szolgáltatás, 

melynek során az egészségügyi szakemberek az informatikát és a kommunikációs 

technológiát arra használják, hogy kulcsfontosságú információkat cseréljenek a diagnózis 

felállításához, a betegségek és sérülések megelőzéséhez és gyógyításához, valamint, hogy az 

egészségügyi szolgáltatást nyújtók folyamatos továbbképzése, a kutatás és az eredmények 

kiértékelése biztosítva legyen; mindez az egyének és közösségeik egészségi állapotának 

A dokumentum 


13. oldal


javítása érdekében.” Egy teleradiológiai rendszer tervezésénél sosem szabad egyetlen funkciót 

kiragadni, hanem e komplex definíciónak mindig meg kell felelni. 

A teleradiológia a képalkotó diagnosztika valamely modalitásán készült képek 

elektronikus továbbítását jelenti nagyobb távolságra. A teleradiológia célja lehet orvosi 

konzultáció, vagy távleletezés. A konzultációs célra történő képtovábbítás már a digitális 

képalkotók megjelenése előtt is létezett, nehézkes, analóg technikákkal, telefonos 

képtovábbítóval, később E-mailen. A digitális képalkotók és képtovábbító rendszerek, 

valamint a gyors adattovábbítás lehetőségeinek kifejlesztésével megnőtt az igény nagyobb 

mennyiségű, jó minőségű (lényeges információveszteség nélküli) képek rendszeres 

továbbítására, akár több száz kilométeres távolságra is. Jelenleg a teleradiológia különféle 

szabványosított technikai megoldás segítségével világszerte használatos. A teleradiológiai 

technikák a távolságtól függetlenül használhatók, tehát akár a kórházon belüli képkiosztás 

rendszerével azonos módon építhető ki. A nagy távolság ugyanakkor számos egyéb, a 

működtetést érintő problémát vet fel. 

A szűk értelemben vett teleradiológia lényegében azt jelenti, hogy a képalkotó helyétől 

a képeket egy távolabb elhelyezkedő diagnosztikai centrumba küldik leletezés céljából 

(távleletezés). Fontos, hogy ebben az esetben a teljes vizsgálati anyag (beutaló, korábbi 

leletek, előzmények) hiteles másolata (fax) is továbbításra kerüljön. Az elkészült leletet az 

elektronikus formán (E-mail, DICOM lelet) kívül ugyancsak hiteles formában (fax) kell a 

vizsgáló helyre küldeni. A digitális aláírás törvényes bevezetése lehetőséget adhat a fax 

kiváltására. 

A teleradiológia távleletezés céljára leginkább a ritkán lakott területeken indokolt, ahol 

a teljes orvos-szakmai stábot nem érdemes a kisebb ellátó helyeknek fenntartani. Egyes 

szubspecialitásra, vagy akár több speciális szakmára kiterjedő vállalkozó leletező centrumok 

létrehozása is gazdaságos lehet. Megfelelő együttműködési szerződés alapján ezek a 

centrumok a szolgáltatást igénybevevő ellátó intézmények rendszeres továbbképzését is 

elősegíthetik. 

Külön lehetőséget jelenthet az ügyeleti rendszer teleradiológiai megszervezése. Egy, 

vagy akár több különböző szakágazatra specializálódott, egyetemi klinika, vagy diagnosztikai 

centrum vállalhatja nagyobb régiók teleradiológiai ügyeleti ellátását. 

A radiológiai ellátás minőségének megtartása a teleradiológia vitathatatlan előnyei 

mellett nem könnyű, ezért széleskörű elterjesztése előtt feltétlenül figyelembe kell venni az 

alábbiakat: 

• A közvetlen klinikus-radiológus találkozások, akár folyosói beszélgetések az alapjai 

annak a tapasztalatcserének, ami a magas szintű szakmai munkát biztosítják. A klinikoradiológiai 

kommunikáció új lehetőségeinek kidolgozása elengedhetetlen. (pl.: 

telekonferencia egyszerűen elérhető módszerei). 

• A csoportmunka hagyományos értelmezés szerint biztosan sérül, amit feltétlenül új 

módszerekkel kell pótolni. 

• A leletezés nyelvezetének széleskörű egységesítésére van szükség. 

• A vizsgálati anyag (beutaló, korábbi vizsgálatok leletei, zárójelentések) és a megelőző 

képalkotó vizsgálatok felvételei a teleradiológiai szolgáltató rendelkezésére kell, hogy 

álljanak. Ezek továbbítása sokszor nem könnyű. Fontos, hogy a papíron érkező beutaló 

ugyanabban a formában (analóg másolat) kerüljön továbbításra. A sokszor nagy 

mennyiségű papíralapú anyag továbbítása lehetetlen, megfelelő kiválogatásához a küldő 

oldalon, megfelelő szakértelemmel rendelkező kontaktszemélyre van szükség. Igen nagy 

szervezettséget igényel ezen körülmények között a betegcsere lehetőségének 

minimalizálása. (Jelen körülmények között a papíralapú adattárolás általános 

A dokumentum 


14. oldal


elterjedtsége és a digitálisan tárolt adatok különbözősége és szeparáltsága a legnagyobb 

gátja egy átfogó telemedicinális, ezen belül a teleradiológiai ellátás működtetésének.) 

• A távleletező radiológusnak feltétlenül hozzá kell férnie a korábbi képanyagokhoz, 

melyek filmek, papírképek és elektronikus formában állhatnak rendelkezésre. Ezek 

továbbítása megfelelő technikai hátteret (pl. filmszkenner) illetve PACS archívumhoz 

valamely módon biztosított hozzáférési jogosultságot kell, hogy jelentsen. 

• A minőségellenőrzés szerepe a teleradiológiai szolgáltatás esetén különösen fontos. A 

már az eddigi gyakorlatban is bizonyos szempontokból szeparálódott diagnosztikai 

tevékenység tovább osztódik, távolodik a klinikumtól, ami a visszajelzést, az 

elkerülhetetlen hibák és tévedések tanulságainak megfelelő levonását nehezíti (14, 16). 

A fentiek figyelmen kívül hagyása megbontja a szükséges bizalmat a klinikus és a 

teleradiológiai szolgáltató között, ami felesleges kiegészítő, vagy ismételt vizsgálatokat 

generálhat, nagymértékben növelve a költségeket és a betegek terhelését. 

A teleradiológia elterjedése jelentősen veszélyeztetheti a radiológiai szakma jelenlegi 

helyzetét. A helyi radiológusok egyre távolabb kerülhetnek a speciális, klinikailag nehezebb, 

de érdekesebb esetektől, ami devalválhatja munkájukat, elvándorlást, a radiológiai részlegek 

kiürülését okozhatja. Távolabb kerül a radiológus és a képalkotó asszisztens, szélsőséges 

esetben teljesen megszűnhet az asszisztencia orvosi felügyelete. 

A teleradiológiai szolgáltatás specializációja valószínűleg nagyon gazdaságos, ami a 

radiológiai szakma széthullását eredményezheti. Ez leghamarabb a neuroradiológia és a 

musculosceletalis radiológia teljes leválását okozhatja. A túlzott specializáció ismételt 

leletezést, ismételt vizsgálatokat, végső soron költségnövekedést okozhat. 

A radiológiai társaságok és különböző szakértő csoportok feladata, hogy a 

teleradiológia fejlődését ne engedje a rövid távú gazdasági érdekeknek megfelelően alakulni. 

A szakmai, gazdasági és jogi feltételek gondos és fokozatos kidolgozásával elő kell segíteni a 

teleradiológia elterjedését úgy, hogy a radiológus szakma megfelelő átalakulásával végső 

soron az egész orvoslás jól járjon (16, 15, 17). 

Teleradiológiai rendszereknél az adatmozgás egyirányú, a képforrás adatai nem 

módosíthatók. 

1. megoldás: küldés – fogadás típusú dedikált teleradiológiai állomás, a feladatnak megfelelő 

saját képmegjelenítő alkalmazással és képsorozat fogadó szolgáltatással (esetleg DICOM), 

alapvető képkiértékelési funkciókkal, ami a teleradiológiai adatátviteli csatornában (pl. VPN) 

fogadja a küldő DICOM eszköz képsorozatait 

2. megoldás: lekérés típusú dedikált web szerveren keresztüli képátvitel. A képkiosztás az 

internet technológia felhasználásával történik. A felhasználó (kliens) általános web böngésző 

használatával nézheti meg a képeket és a betegadatokat, esetleg ennek segítségével készítheti 

el az írásos leletet. A kliens oldali alkalmazást a web szerver adja, a kliens nem a PACS 

szerverrel áll kapcsolatban. A web szerverre a vizsgálati anyag, vagy az archívumból 

visszahívott képek beállítható vizsgálati státusza alapján kerülnek, de kiemelt jogosultsággal 

rendelkező teleradiológiai kliensek kereshetnek a PACS szerveren is (DICOM Query 

function) például előzmények lekérése miatt. 

Teleradiológiai célra a biztonságos működtetés érdekében virtuális magánhálózat 

(VPN) használata ajánlott. A külső (pl. VPN) kapcsolatokban legyen lehetőség a titkosított 

(kódolt) adatátvitel és a különböző típusú tömörítési funkciók kiválasztására. Ugyancsak 

A dokumentum 


15. oldal


fontos lehet a kliens oldali és csak az adott session élettartamáig létező cache lehetősége, ami 

a képsorozatok ismételt lekérését teszi feleslegessé. Legyen lehetőség bélyegképek alapján a 

képsorozat részeinek kiválasztására, és csak azok letöltésére. 

A teleradiológia különböző orvosi alkalmazásai: 

Radiológus - radiológus konzultáció 

Egy vagy kétirányú veszteségmentes képadat forgalom, E-mail, telefon, vagy 

videokonferencia technológiával kiegészítve. A képek megtekintéséhez az adott modalitásnak 

megfelelő, a diagnosztikus feladatokhoz megadott minimum feltételek betartása szükséges. 

Radiológus - klinikus konzultáció 

Jellemzően egyirányú, meghatározott veszteséggel tömörített képadat forgalom, E- 

mail, telefon, vagy videokonferencia technológiával kiegészítve. A képek megtekintéséhez a 

képnéző állomás minimum feltétel rendszerét kell figyelembe venni. Rendszeres 

diagnosztikus munkára nem használható. 

Klinikus - klinikus konzultáció 

Egy vagy kétirányú képadat forgalom, E-mail, telefon, vagy videokonferencia 

technológiával kiegészítve. A képek megtekintéséhez a képnéző állomás minimum feltétel 

rendszerét kell figyelembe venni. Diagnosztikus munkára nem használható. 

Távleletezés 

Egyirányú képadat forgalom, fax, esetleg E-mail, telefon, videokonferencia 

technológiával kiegészítve. A betegforgalomnak és a vizsgálati anyagnak megfelelő átviteli 

sávszélesség szükséges. A képek megtekintéséhez az adott modalitásnak megfelelő, a 

diagnosztikus feladatokhoz megadott minimum feltételek betartása szükséges. A fax mindkét 

irányban szükséges a hiteles dokumentumok küldésére. A vizsgáló oldalon normál és 

filmszkenner szükséges a beteg eredeti kísérő dokumentumainak átküldésére. Ajánlott a 

vizsgálati anyaghoz elektronikus szöveg, és/vagy hangüzenet, megjegyzés csatolásának 

lehetősége. Gondoskodni kell a vizsgálathoz tartozó előzmények elküldéséről, valamint 

biztosítani kell, hogy a leletező orvos által kért további képi anyag is elérhető legyen. Ennek 

érdekében esetleg ún. query funkció jogosultsága is megadható. A digitális aláírás 

rendszerének bevezetésével a fax kiváltható. 

A szolgáltatás kibővítése képfeldolgozási, rekonstrukciós feladatokra szükségessé 

teszi a kétirányú képadat forgalom kiépítését. 

Radiológiai távügyelet 

Lényegében ugyanaz, mint a távleletezés. A szolgáltatás csak a munkaidő 

viszonylatában tér el a komplett távleletezési szolgáltatástól. Elkülönítése akkor indokolt, ha 

az egészségügyi intézmény a leletezést maga szervezi, de ügyeleti időszakban távleletezést 

rendel meg. Előnye elsősorban a gazdaságosabb, nagyobb szakmai tudást kihasználó 

munkaerő-gazdálkodásban van, de nemzetközi példák vannak az éjszakai munka kiváltására 

szervezett transzkontinentális radiológiai távügyelet szervezésére is. 

Nemzetközi távleletezés 

A hazai távleletezés feltételeit és a szolgáltatási szerződést ki kell egészíteni a mindkét 

fél törvényi hátterét figyelembe vevő szempontokkal. 

A dokumentum 


16. oldal


2.5. A PACS és teleradiológiai rendszerek tervezésének egyes kérdéseiről 

A teljes rendszer elavulása kb. 5 év után nyilvánvalóvá válik, amikor a megfelelő 

rendszer upgrade-re van szükség.. 

A rendszer kialakítása során belső redundanciákat és tartalékokat kell kialakítani, 

melyek megakadályozzák a kritikus elemek és kritikus funkciók megjelenését, és egyes 

részegységek átmeneti meghibásodása sem gátolja a rendszer további működését. Adott 

esetben a tartalék jelentheti a hagyományos radiológia eszközeinek (filmkazetta, előhívó 

automata) megőrzését. A másodlagos filmkészítés lehetőségét (lézer-, vagy thermokamera) 

mindenképpen meg kell tartani. 

A PACS építés legfontosabb tényezői a kapacitás és az elegendő számú leletező 

munkaállomás, megfelelő számú és minőségű monitorral. A szerver fejleszthető, funkciói 

később szétválaszthatók a nagyobb és gyorsabb adatforgalom érdekében (pl.: elkülöníthető az 

adatbázis kezelő szerver, a képtároló, az archiváló rendszer, a nyomtató szerver, a web 

szerver), sőt képtároló vagy archiváló rendszer később akár több is beállítható, melyeket az 

adatbázis kezelő fog össze (12). 

Nem érdemes egyszerre több évre való tárolóegységet vásárolni, mert ezek idővel 

elavulnak, öregszenek. Különösen áll ez a keménylemezes (általában RAID-be szervezett) 

tárolókra. A RAID lemezegységei folyamatosan pörögnek, akár van rajtuk adat, akár nincs. 

Ma már extrém méretű (akár 4- 10 TB) RAID is összeállítható, de ezeknek az óriás RAIDeknek 

a szerepe nem a gyűjtögető típusú tárolóban van, hanem hatalmas, folyamatosan 

változó adatrendszerek (pl. banki adatbázisok) kezelésében. Egy képarchívumban a RAID 

általában a hierarchikus archívum első közvetlen (on-line), leggyorsabb fokozata, ami 

általában nem kell, hogy nagyobb legyen egy-, maximum kétévnyi anyag tárolásának 

igényénél. 

Adatvédelem és adatbiztonság 

Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és 

felhasználásának korlátozását jelenti, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, 

szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összességével együtt (1992 évi 

LXIII.tv.). 

Az adatvédelem több szinten kell, hogy megvalósuljon: 

• Fizikai védelem, tehát a számítógépek és hálózati elemek elzárása. 

• Hozzáférési jogosultság korlátozása (felhasználónév és jelszó használata) 

• Titkosítás, technikai adatvédelem (adathozzáférés titkosított vonalon keresztül) 

Az adatbiztonság az adatok megóvása, az adatvesztés elkerülése: 

• Fizikai védelem, a számítástechnikai és hálózati elemek vagyonvédelmi, katasztrófa 

elleni (tűz, robbanás) és klimatikai hatásoktól való védelme. 

• Hierarchikus archiválás, biztonsági másolat, dupla archiválás, tükörszerver 

alkalmazása, mágneses és optikai tárolás kombinálása. 

• Szünetmentes tápegység (UPC) különböző megoldásai. 

• Felhasználói hiba elleni védelem, törlés, módosítás letiltása, munkafolyamatok pontos 

leírása, minőségbiztosítás. A rendszerben történő adatmozgásokat naplózni kell. 

• Vírusvédelem. 

A dokumentum 


17. oldal


A biztonságos adatkezelés veszélyforrása elsősorban a felhasználó (kb. 50-60%), ezért 

a munkamenet megszervezése és betartása a legfontosabb: például a betegregisztráció menete, 

a képekhez tartozó adatok biztonsága (pl. a CR rendszereknél a betegazonosítás a képalkotó 

berendezés mellett történjen a képalkotó vizsgálat menetébe ágyazva). 

Az adatok kezelését és az adatvédelmi eljárásokat a nemzeti törvényeknek 

megfelelően kell kialakítani (nem pedig valamely egyéni, például a rendszer szállítójának - 

esetleg nagyon logikus- ajánlásai szerint). A nemzeti adatkezelési, adatvédelmi törvényeket 

korszerűsíteni, európai, nemzetközi normákhoz igazítani szükséges! 

A fentiek mellet figyelemmel kell kísérni a az elektronikus egészségügy terén jelenleg 

folyó aktív szabványosítási erőfeszítéseket (EHR, HISA, stb.), mert a jövőben ezeknek való 

megfelelés nélkül nehéz lesz a nemzetközi rendszerekhez csatlakozni. 

2.6. Minőségellenőrzés 

Csak kalibrált monitorok használhatók a CR, DR, RF, XA és MG diagnosztikában. 

A kalibrálást arra alkalmas eszközzel legalább kéthetente kell elvégezni. A kalibrálás ajánlott 

a többi képalkotó diagnosztikában is. 

A CR rendszerekkel kapcsolatban megfogalmazott minőségi követelmények a 

foszforlemezeket és azok kiolvasását érintik. A CR rendszerek folyamatos 

minőségellenőrzésének feladata, hogy a foszforlemezek cseréje ne csak akkor következzen 

be, amikor a képen már a diagnosztikát lehetetlenné tevő mechanikai sérülések jelennek meg. 

Vizsgálni kell a kiolvasó optikai egység szkennelési homogenitását. A törölt lemezeken 

árnyék maradhat, ami zavarhatja a diagnózist. 

Rendszeresen ellenőrzendők a következő tulajdonságok: CR tesztfantommal készített 

felvételek térbeli felbontása, geometriai torzítása, az optikai szkennelés linearitása, az 

expozíciós érzékenysége, képzaj és MTF függvény. Az ú.n. „flat field” próba a teszt fantom 

nélküli exponálás révén a lemez és a kiolvasó rendszer homogenitásáról (többek között a 

mechanikai sérülésekről), a törlés teszt pedig a lemeztörlés megfelelő minőségéről ad 

visszajelzést (4, 18). Az ellenőrzéseket havonta célszerű elvégezni a forgalom függvényében. 

A gyártók különböző mértékben helyeznek hangsúlyt a minőségellenőrzésre, de 

várható, hogy sor kerül egy egységes minőségellenőrzési rendszer kialakítására. 

A képtömörítés lehetőségei 

Az ACR standardok nem rendelkeznek a használható képtömörítésekről, ezt a kérdést 

orvos-szakmai megítélés tárgyának tekinti (19). A képtovábbítási feladatok, elsősorban a 

teleradiológiai tevékenység szempontjából a minél nagyobb adattömörítésnek fontos szerepe 

van. Ennek ellenére általánosságban csak az jelenthető ki, hogy a diagnosztikai célból 

továbbított képek tömörítése veszteségmentes legyen (20). A veszteségmentes tömörítés 

általában 2:1, 3:1 aránynál nem nagyobb. Vannak közlemények a különböző modalitások 

esetében alkalmazott veszteséges tömörítések következményeiről. A többszeletes CT 

berendezések terjedésével egyre nagyobb a jelentősége a CT képek veszteséges tömörítésével 

kapcsolatos vizsgálatoknak (21). Ezen vizsgálatok eredményei alapján mindenképpen 

megállapítható, hogy a tömörítő eljárástól függetlenül a tömörítés aránya semmiképpen sem 

haladhatja meg a 10:1 arányt, de a felbontóképesség csökkenése miatt különösen figyelni kell 

azokra az elváltozásokra, amelyek részletdúsabb felvételeket (pl.: uretralis meszesedés), vagy 

különlegesen finom kontrasztfelbontást (pl.: periuretrális beszűrődés) igényelnek (21). 

A dokumentum 


18. oldal


A PACS/teleradiológiai rendszerekben a DICOM szabványba épített tömörítő 

eljárások használata ajánlott (JPEG, JPEG-LS, JPEG2000). 

A képtovábbító és megjelenítő rendszer képminőség befolyásoló hatásának 

vizsgálatára ajánlott az ún. SMPTE teszt ábra (Society of Motion Picture and Television 

Engineers), mellyel kapcsolatban több közleményben is bebizonyosodott, hogy az általa 

kimutatott minőségromlás az orvosi felhasználású képek diagnosztikai minőségében is 

lényeges romlást jelent (14). 

2.7. Szerviz, karbantartás 

A PACS rendszert lehetőleg egységesen kell szervizelni. A minimális rendelkezésre 

állás legalább 95-96% legyen. Hálózati rendszerről lévén szó ki kell használni a 

távdiagnosztikai és távszerviz lehetőségeket. Az funkciókiesések számát a kritikus elemek 

intelligens szünetmentes tápegységgel (UPS) történő ellátásával lehet csökkenteni. 

2.8. Oktatás, továbbképzés 

A digitális radiológiai rendszerek biztonságos és effektív felhasználásának alapja az 

orvosok, asszisztensek, adminisztrátorok, ügyvitelszervezők és a technikai személyzet 

megfelelő képzése, továbbképzése (17). 

Ezen állásfoglalásnak az oktatás és továbbképzés nem tárgya, csupán útmutatás a 

képzés legfontosabb irányvonalainak kidolgozásához. A képzésnek ki kell terjednie az 

informatikai és jogi ismeretekre, valamint a megváltozott helyzetnek megfelelő orvosszakmai, 

szervezési, biztosítási és etikai problémákra. 

Általánosságban elmondható, hogy a digitális radiológiai rendszerek bevezetése 

informatikai szakember(ek) alkalmazását teszi szükségessé, de az állásfoglalásnak a 

későbbiekben ajánlásokat kell megfogalmaznia intézmény személyi állományára, mind a 

különböző képalkotó, mind a képfogadó állomásokra, mind pedig az esetlegesen elkülönített 

képarchiváló és kommunikációs részlegekre vonatkozóan. 

3. A DIGITÁLIS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA GAZDASÁGI KÉRDÉSEI 

A digitális technika gazdaságos bevezetésének és működtetésének egyes kérdései. 

A digitális radiológia nem olcsó. A CR rendszerek ára ugyan gyorsan esett az utóbbi években, 

de most újra stagnálni látszik. A DR rendszerek ára viszont nem esik olyan mértékben, 

ahogyan azt korábban gondoltuk. 

A digitális radiológia bevezetésének költségeihez tartoznak a képtovábbító, archiváló, 

digitális leletező és képkiosztó berendezések, tehát a hálózati, PACS és a teleradiológiai 

rendszerek. Ezek költségei is tetemesek. 

A gazdasági számításokhoz tartozik feltétlenül e digitális rendszerek fenntartási 

költsége: 

• A rendszer működtetése megfelelően képzett szakemberekből álló, szervezett 

informatikai hátteret igényel. 

• A felhasználó oldalán a képzés és továbbképzés jelent költségeket, főleg a kezdeti 

időszakban. 

• A berendezések karbantartása, szervizelése, folyamatos, szigorú minőségellenőrzése, a 

meghibásodás, elöregedés, elavulás miatti cseréje, a rendszer elemeinek, vagy 

egészének folyamatos upgrade-je komoly költségek. 

A dokumentum 


19. oldal


• Az archiválás sincs ingyen. A digitális média anyagköltsége, biztonságos (esetleg 

többszörös) tárolása, a tároló karbantartása, folyamatos ellenőrzése, időközönként az 

elavulás miatti cseréje, átírása, a közvetett (off-line) média elérhetőségének 

megszervezése és működtetése, az egész archívum törvények által előírt kezelése (pl. 

selejtezése), biztonságtechnikai és adatvédelmi rendszerek bevezetése és fenntartása 

mind költségtényező. 

A megtérülés kérdésének elemzése egyéb szempontból is bonyolult. Ma már 

egyértelműen bebizonyosodott, hogy az egészségügyi adatok magyarországi és nemzetközi 

törvényeknek megfelelő kezelése nem megoldható digitális rendszerek nélkül, ezért 

bevezetése nem lehet mérlegelés tárgya. Ebből következik, hogy nem lehet a jelenlegi, 

hagyományos, hosszú távon működésképtelen rendszerből kiindulni a megvalósíthatósági 

számításoknál, hanem figyelembe kell venni, hogy a rohamosan növekvő számú képi adatok 

és azok egyre nagyobb klinikai jelentősége új helyzetet jelent, melyet csak digitális formában 

lehet kezelni. 

A digitális képalkotó diagnosztika szükségessége mellett egyébként számtalan, 

közvetlen előnnyel is jár, nemcsak szakmailag, hanem teljesítménynövelő hatása miatt is 

(ezek az előnyök természetesen megfelelő szervezés nélkül nem használhatók ki.): 

• Az elrontott felvételek száma csökken, a vizsgálatok gyorsabban készülnek, a 

betegforgalom növelhető. A vizsgálatok minősége javítható, a minőségellenőrzés 

automatizálható. 

• A felvételek gyorsabban jutnak a leletező orvoshoz (főleg nagy távolság esetén, illetve a 

távolság nem befolyásoló tényező). A korábbi vizsgálatok előkeresése, összehasonlítása 

lényegesen gyorsul (sok esetben így válik lehetővé). A digitális munkaállomás 

támogatása és a vizsgálat típusának függvényében a leletezés gyorsul. 

• A teleradiológia lehetőségeinek kihasználásával tovább fokozható a hatékonyság. 

• A filmfogyasztás elvileg nullára csökkenthető. (megj.: szokás ennek környezetvédelmi 

hatására is hivatkozni, de a lecserélt digitális elemek felhalmozódása miatt ez a gond 

nem csökken.) 

• Az archivált vizsgálatok tárolása biztonságosabb, az elveszett felvételek száma elvileg 

nulla is lehet. 

• A klinikai képkiosztás gyorsabb, biztonságosabb, az adatvédelmi szempontok jobban 

érvényesíthetők. A képforgalom naplózással automatikusan dokumentálható. 

A költségek nemcsak a képalkotó diagnosztika oldalán jelentkeznek, hanem a 

szükséges képdisztribúció miatt a klinikai ellátó helyeken, elsősorban a műtéti ellátást végző 

osztályokon (legnagyobb súllyal a műtőben, ahová csak különleges feltételeknek megfelelő, 

drága elektromos berendezések telepíthetők). 

Az egészségügyi ellátás árának számításánál ezt az új helyzetet kell a jövőben 

figyelembe venni és érvényesíteni, ami alapvetően át kell, hogy írja az egészségügyi 

finanszírozás rendszerét. 

4. A DIGITÁLIS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA JOGI-ETIKAI KÉRDÉSEI 

Az orvosi tevékenységgel járó személyes és egészségügyi adatok kezelésének 

problémája a digitális radiológiai rendszerek bevezetésével elsősorban a teleradiológiai 

szolgáltatás működése szempontjából merül fel. Az adatkezelés feltételei alapvetően nem 

különböznek más kórházi informatikai rendszerektől, de az adatok nagy távolságra küldése, 

A dokumentum 


20. oldal


más telemedicinális ellátáshoz hasonlóan az ellátó rendszert kvázi, vagy valóban elhagyó 

adatok az adatvédelmi törvények speciális értelmezését, sőt módosítását igényelhetik. 

Korábban voltak olyan törekvések, melyek a képek küldése előtt a személyes adatokat 

leválasztották a képi adatokról (anonimizálták) az adatvédelem érdekében. Ez a megoldás 

bonyolult, rengeteg hibaforrást tartalmazhat, sok esetben nem is jelent teljes anonimizálást, és 

egyébként is ellenkezik a képi adatok küldésére kidolgozott DICOM szabvány ideológiájával. 

4.1. Adatvédelem 

Általános alapelvek 

Az egészségügyi ellátás alapelve az egyéni önrendelkezés (1997. évi CLIV. törvény 

15. §.). Az önrendelkezés jogának első hivatalos kinyilvánítására az 1994-es amszterdami 

nyilatkozatban került sor, de kulcseleme az egészségügyi ellátásról szóló 1997-es Oviedoi 

egyezménynek is, ahogyan a magyar egészségügyi törvénynek is (22). Az EU ajánlás 34. 

pontja szerint az önrendelkezés nem csak az emberi testre irányuló invazív beavatkozásra, 

hanem tágabb értelemben a teljes gyógyítási folyamat egészére értendő, amelybe az 

adatkezelés is beletartozik (23). Az egészségügyi ellátás jogbiztonsága megköveteli, hogy az 

elvégzett beavatkozások pontos és hiánytalan dokumentációját az egyes egészségügyi 

szolgáltatók törvényben szabályozott módon és ideig megőrizzék. Esetleges jogi ügyekben ez 

a tárolt adat biztosíthatja a per objektív lefolytatását, a szolgáltató intézmény önvédelemhez 

való alkotmányos jogát. Egyebekben azonban a páciensek lényegében szabadon 

rendelkezhetnek adataik mindenfajta felhasználásáról. 

Az 1992. évi LXIII. Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok 

nyilvánosságáról szóló törvény az egészségügyi adatokat különleges személyes adatoknak 

nyilvánította, amelyeket tárolni vagy felhasználni főszabályként csak önként, előzetes 

tájékoztatás után adott írásbeli hozzájárulás birtokában lehet. Az egészségügyi ellátó hálózat 

számára a magyar törvény felmentést adott a nyilatkozat beszerzésére vonatkozóan (a 

tájékoztatási kötelezettség továbbra is fennáll), amennyiben a páciens önként, a saját 

gyógyulása reményében keres fel egy egészségügyi szolgáltató intézményt (24). Ezt 

ellentételezendő, elvárja az adatok professzionális, titkos kezelését. Elvárja, hogy az 

adatoknak az ellátó hálózaton belül kell maradniuk, valamint az átlátható, folyamatos, 

hathatós és egyre szigorodó adatvédelmet, minden adatmozgás követhetőségét. 

Az önrendelkezés még törvényekkel sem korlátozható, azonban az Alkotmány néhány 

esetet felsorol: nemzetbiztonsági érdek, honvédelem, bűnüldözés, büntetés-végrehajtás, 

harmadik személy életének megmentése, járványveszély. Ezekben az esetekben az 

alkotmányban rögzített módon akár a különleges személyes adatok is megismerhetők és 

felhasználhatók. 

Törvények, rendeletek 

• A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. 

évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény, avtv.), amely 1993. január 1. napján lépett 

hatályba 

A dokumentum 


21. oldal


• Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és 

védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (egészségügyi adatok kezeléséről szóló 

törvény, eüaktv.) 1998. január 1-én lépett hatályba. 

• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (eütv.) 

• 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes 

adatok kezelésének egyes kérdéseiről 

• Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 1993-ban történt módosítása 

külön tényállásokként vezette be a jogosulatlan adatkezelést, tájékoztatás 

elmulasztását, illetve a különleges személyes adatokkal való visszaélést. 

• Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 

1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvény 

• Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és 

az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 

1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló 

Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról 

szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről 

szóló 2002. évi VI. törvény 

• Az Alkotmánybíróság 2002/65. számú határozata az 1997. évi XLVII. törvény 

(eüaktv.) módosításáról. 

• A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. 

évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XLVIII. törvény. 

Adatvédelmi szempontból a fenti jogszabályok közül csupán kettő (az avtv. és az 

eüaktv.) fogalmaz meg konkrétumokat. A többi jogszabály általános elveket tartalmaz. 

Minden esetben az adatok kezelését meg kell előznie az 1992. évi LXIII. törvény 6. §- 

ában leírt előzetes tájékoztatásnak. Ez után a pácienstől be kell szerezni a törvényben leírt 

beleegyezést, vagy a beleegyező hallgatást. A tájékoztatás elmulasztása és a beleegyezés 

automatikus feltételezése (mondván: a páciens nem tiltakozott) a Btk. 177A §-a szerint 

büntethető cselekmény. 

4.2. Az európai integráció miatt felvetődő kérdések 

Magyarország a nemzeti törvénykezésben folyamatosan követte a személyes 

adatvédelmi egyezményeket. Az ETS-108 számú Strasbourgi Egyezmény, amelyet ugyan 

csak 1998-ban hirdettek ki törvénnyel, már megjelent az 1992. évi adatvédelmi törvényben, 

amely egyúttal teljes összhangban van az Európa Tanács 95/46/EC számú irányelvével. Az 

Európai Parlament 45/2001 számú határozata miatt vált szükségessé az 1992. évi LXIII. 

törvény módosítása. Az eredeti EU jogszabály számos új eleme bekerült a 2002. évi XLVIII. 

törvénybe (az avtv. módosításába) (26). 

Az European Group on Ethics (Az Európai Etikai Csoport) dokumentumában is 

kinyilvánította, hogy az adatkezelésnek is szigorúan az egyéni önrendelkezés talaján kell 

állnia, maga az adatkezelés pedig semmilyen személyiségi jogot nem sérthet. 

A dokumentum 


22. oldal


Adatkezelési szempontból az Európai Unió, és azok az országok, amelyek aláírták az 

1981-es Strasbourgi Egyezményt, lényegében belföldnek számít, azaz ezekbe az országokba 

továbbíthatók személyes adatok. Különleges személyes adatokról lévén szó, a más európai 

egészségügyi intézménybe történő továbbítás feltétele az előzetes felvilágosítás és, hogy a 

páciens ne tiltakozzon ez ellen. Egyéb országokba, sőt nem egészségügyi intézménybe is 

továbbíthatók egészségügyi adatok, ha abba a páciens előzetesen (írásban) beleegyezik. 

A HIPAA, Health Insurance Portability and Accountability Act (A betegbiztosítás 

hordozhatóságáról és elszámolhatóságáról szóló törvény, USA) alapjában véve nagyon 

hasonló az európai szabályozáshoz. A különbség a még alaposabb személyi felelősség 

kialakításában van, pl. a háziorvos, vagy a gyógyszerész is adatvédelmi tervet kell készítsen, 

nemcsak az elektronizált, hanem minden írott karton sorsát is követő nyilvántartást kell 

vezessen, csak írásos felhatalmazás alapján kezelhet egészségügyi adatokat stb. A páciensek 

egyéni adatkezelési kívánságokat közölhetnek, amelyet a szolgáltató nem köteles elfogadni, 

de ha egyszer beleegyezett, akkor a későbbiekben ahhoz kell tartania magát. Életveszély 

esetén az adattovábbításra vonatkozó tiltást nem köteles figyelembe venni a szolgáltató, az 

adatkiadásról jegyzőkönyvet kell utólag felvennie. Egy közvetlenül az Egészségügy 

Minisztérium alá tartozó emberi jogi irodát alakítottak ki (Office of Civil Rights) (27), amely 

a beérkező betegadatokkal kapcsolatos panaszokat 15 napon belül kivizsgálja. Minden 

intézmény a saját hatáskörében folyamatosan adatvédelmi ellenőrzéseket kell tartson, 

amelynek az eredményét jelentenie kell. Bármilyen adatvédelmi hiba eltussolási kísérlete a 

szolgáltatóknál, szerződésbontást vonhat maga után a finanszírozó biztosító részéről. 

Az elkövetkező években mi várható? 

A törvények betartásának sokkal szigorúbb ellenőrzése, a személyes felelősség, 

hatáskörök kialakítása, a tájékoztatás szélesebb körűvé tétele, a páciensektől minden esetben 

írásos beleegyező nyilatkozat megkövetelése. 

Várhatóan módosításra kerül az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény (1997. 

évi XLVII. törvény), melyben az elektronikus adatkezelés és adatforgalom, valamint az 

adatkezelés hatásköreinek pontosabb definíciója lehetővé teszi az egészségügyi adatok 

technikailag rugalmasabb, de biztonságosabb felhasználását. 

4.3. A teleradiológiai szolgáltatás jogi kérdései 

A 2003. évi XLVIII. törvény szerint az egészségügyi ellátás során, valamilyen 

képalkotó eljárással készített kép egészségügyi adat. Az egészségügyi ellátó hálózaton belül a 

– megfelelő adatvédelem mellett – egészségügyi adatok továbbíthatók, amennyiben azt a 

páciens előzetes felvilágosítás után, nem tiltja meg (1997. évi XLVII. törvény 10. §.). 

Teleradiológiai szolgáltatás esetében az előzetes tájékoztatóban a képtovábbítás helyét, a 

felhasználók ismert körét, a felhasználás célját a legpontosabban meg kell nevezni (1992. 

évi LXIII. törvény 6. §). 

Az adatok minden olyan továbbítását más egészségügyi szolgáltató számára, amelyet 

nem törvény tesz kötelezővé, fel kell venni az adattovábbítási naplóba. Az adattovábbítási 

napló maga is lehet számítógépes rendszer. A pácienseknek joguk van megkapni az 

adattovábbítási napló rájuk vonatkozó részét. 

A nemzetközi távleletezés lehetőségének kidolgozásakor számos egyéb jogi 

szempontot kell figyelembe venni, amivel kapcsolatban további kérdések merülnek fel: 

A dokumentum 


23. oldal


A leletező radiológust regisztráltatni kell annak az országnak a megfelelő szerveinél, 

ahol a távleletezést megrendelik. Ehhez általában szükséges a megfelelő gyakorlat és a 

folyamatos továbbképzés (CME) igazolása. Néhány államban a teleradiológiai 

szolgáltatásban résztvevőket időközönként revalidálni kell (17). 

A teleradiológiai szolgáltatóknak be kell tartaniuk a megrendelő intézmény államában 

érvényes egészségügyi és munkatörvényeket, többek között a munkaidő direktívát. A 

maximálisan elvégezhető vizsgálatszám szempontjából ugyancsak vannak szabályozások 

(17). 

A felelősség megosztás kérdése a megrendelő intézmény és a teleradiológiai szolgáltató 

között nem teljesen megoldott. Felmerülhet a teleradiológiai leletet készítő radiológus 

közvetlen felelőssége is a paciens felé. 

Az adatkezelési törvények miatt a betegek beleegyezése valószínűleg szükséges 

ahhoz, hogy a vizsgálati anyagát az intézmény a teleradiológiai szolgáltatónak küldhesse. 

Különösen meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy a vizsgálati anyag másik országba (EU-n 

belül, vagy kívül) küldése milyen adminisztratív intézkedést igényel. 

A jogi kérdésekben felmerülő peres eljárásokat általában abban az országban kell 

lefolytatni, ahol a felperes lakik. A betegeknek joguk van közvetlenül pert indítani a másik 

országban működő teleradiológiai szolgáltató ellen. Ezért a szolgáltatás megszervezésénél a 

megrendelő országának törvényeit ajánlatos különös gondossággal tanulmányozni. 

A teleradiológiai szolgáltatónak különös figyelmet kell fordítani az egészségügyi és 

személyes adatok biztonságára. Megfelelő technikai felszereltséggel kell rendelkeznie a 

biztonságos adatfogadás, tárolás és továbbítás céljára. Az adatvédelemnek meg kell felelnie az 

összes, az adatforgalomban résztvevő ország törvényeinek (17). Ez utóbbi feltétel esetleg 

ellentmondásokat is hordozhat. 

Meg kell felelni az Euroatom direktívának. Ebből a szempontból különösen fontos 

szerződésben rögzíteni, hogy kinek a feladata és/vagy joga, illetve felelősége a radiológiai 

(elsősorban a CT) vizsgálatok protokolljának összeállítása. 

5. ÖSSZEFOGLALÁS 

A digitális radiológiai rendszerek, a képalkotók, a PACS és a teleradiológiai 

megoldások széleskörű elterjesztése Magyarországon feltétlenül kívánatos. A rendszerek 

tervezésénél a digitális radiológiára általában, és egyes elemeire külön kidolgozott technikai 

és orvos-szakmai feltételeket kell figyelembe venni. Alapvető feltétel, hogy a kép minősége a 

képalkotótól a megjelenítőig ne változzon, függetlenül attól, hogy a megtekintés mikor és hol 

történik. A diagnosztikai célú megjelenítőknek a képalkotó közvetlen közelében, a PACS 

rendszer elemeként, és távol, teleradiológiai összeköttetéssel, vagy off-line módon 

kapcsolódva, ugyanazon szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Ezeket a feltételeket a 

képalkotó modalitása határozza meg (pl: CT, MR, általános célú CR, digitális mammográfia). 

A szigorú feltételektől csak abban az esetben lehet, bizonyos mértékig eltérni, ha a már 

leletezett vizsgálat interpretációjához szükséges képmegjelenítésről van szó (pl: konzultáció, 

klinikai képkiosztás). 

A képek kezelésére és küldésére más egészségügyi adatokra vonatkozó adatvédelmi 

rendelkezéseket kell betartani. Ezek alapja a technikai adatbiztonság mellett a beteg megfelelő 

tájékoztatása és beleegyezése. Különös gondosságot igényel az adatok kezelése a 

teleradiológiai rendszerek használatában. Nemzetközi teleradiológiai szolgáltatás esetén 

mindkét fél jogi, biztosítási és etikai szabályait figyelembe kell venni, de tudomásul kell 

venni, hogy a betegvizsgálat helyén érvényes törvények mindenképpen irányadók. Különös 

A dokumentum 


24. oldal


odafigyelést igényel, ha a teleradiológiai szolgáltatás az Európai Unión kívül, esetleg az 

Egyesült Államokba irányul. 

6. IRODALOM 

1 Barta H. Miklós, Forrai Gábor, Palkó András: BESZÁMOLÓ - Digitális radiológia 

Európában – radiológia a digitális Európában, Magyar Radiológia 2004. 78. 

évfolyam 6. szám 

2 Barta H. Miklós, Berentey Ernô, Forrai Gábor: Digitális radiológia gyakorlati 

használata az OGYK-ban, IME III. 2. 2004. 32-37. 

3 D. Rw. Leodolter, Telemedicina, Manage Med, 2001,0,5,17-19. 

4 Maidment,A., J.A.Seibert, M.Flynn: Technical Advances in DR and CR: Part I, 

Imaging Economics, 2004.03.12 

http://www.imagingeconomics.com/library/200403-12.asp 

5 Samei E, Flynn MJ.: An experimental comparison of detector performance for 

computed radiography systems. Med Phys. 2002 Apr;29(4):447-59 

6 Addendum on Digital Mammography. v1.0, 2003 

(http://www.crs.cz/docs/pdf/Digital_Addendum.pdf) 

7 Digital Radiography Systems 

http://www.advanceforioa.com/resources/AR060104_P70ChartSmart.pdf 

8 Food and Drug Administration, USA: FDA approves first digital mammography 

system. (http://www.fda.gov/bbs/topics/ANSVERS/ANS01000.html) 

9 IHE standard topples imaging's Tower of Babel 

http://www.diagnosticimaging.com/DR/ihe.jhtml 

10 Maróti Tamás: IHE, avagy az eltérő kórházi informatikai rendszerek 

integrálhatósága ,IME II. 9. 2003. 48-50. 

11 R.F. Fidler: Digital Alzheimer’s Disease: Erasing the Memory Of Cyber Media’s 

Birth, 1999 (http://www.futureprint.kent.edu/articles/fidler03.htm) 

12 Battyány I., Papp Á., Duliskovich T.: Orvosi képek menedzsmentje, mit várunk a 

PACS rendszerektől, IME, III. 6. 2004, 42-50. 

13 ACR Standard for Digital Image Data Management. 1/1/2002. (http://www.acr.org) 

14 Tobin, M.: SMPTE Evaluation of Teleradiology Using Data Compression and a 

Standard Modem, M.D. Computing , 16(2), March/April, 1999, pp. 55-59. 

(http://www.mikety.net/Articles/MD.SMPTE/SMPTE.html) 

15 Decker András: Az intelligens leletezés a radiológiában, IME III. évfolyam 9. szám 

2004. 

16 European, Australian, and U.S. radiologists react to outsourced diagnostic imaging 

interpretation, 3/8/2005 

(http://www.auntminnie.com/index.asp?Sec=sup&Sub=pac&Pag=dis&ItemId=6563 

3) 

17 Svenska Radiologförbundet: Teleradiology a Guidance Document for Clinical 

Radiologists (http://www.radiologforbundet.se/Dokument/RCR_Teleradiology.pdf) 

18 EAR-online: Teleradiology (http://www.ear-online.org/hauptframe.php?=&pid=92) 

19 CE. Willis: What's New in Quality Assurance for Computed Radiography? Imaging 

Economics, Oct 2004, (http://www.imagingeconomics.com/library/200410-02.asp) 

20 ACR Technical Standard for Teleradiology 10/31/2003 (http://www.acr.org) 

21 Tobin, M.: Effects of Lossless and Lossy Image Compression and Decompression 

on Archival Image Quality in a Bone Radiograph and an Abdominal CT Scan. 

A dokumentum 


25. oldal


http://www.mikety.net/Articles/ImageComp/ImageComp.html, May, 2002. 

22 Kalyanpur, A. VP. Neklesa, CR. Taylor, AR. Daftary, BS and JA. Brink:Evaluation 

of JPEG and Wavelet Compression of Body CT Images for Direct Digital 

Teleradiologic Transmission, Radiology. 2000;217:772-779. 

23 Convention for the Protection of Human Rights and Dignity of the Human Being 

with regard to the Application of Biology and Medicine: Convention on Human 

Rights and Biomedicine. Oviedo, 4.IV.1997. 

http://conventions.coe.int/Treaty/en/Treaties/Html/164.htm 

24 Convention for the protection of Human Rights and dignity of the human being with 

regard to the application of biology and medicine: Convention on Human Rights and 

Biomedicine. Oviedo, 4.IV.1997.Explanatory Report 

http://conventions.coe.int/Treaty/en/Reports/Html/164.htm 

25 1997. évi XLVII. törvény 

26 7. Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals: 

Writing and Editing for Biomedical Publication. Updated October 2004, 

International Committee of Medical Journal Editors, 

http://www.icmje.org/index.html 

27 Az európai parlament és a tanács 45/2001/ek rendelete a személyes adatok közösségi 

intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének 

védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (2000. december 18.) 

http://www.edps.eu.int/legislation/1_regulation%20EC%2045- 

2001/r452001_p12_hu.pdf 

28 Office for Civil Rights - HIPAA http://www.hhs.gov/ocr/hipaa/ 

A dokumentum 


26. oldal

Itt - Magyar RadiolÃ³gusok TÃ¡rsasÃ¡ga

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?