Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
688 VASÁRNAPI ÚJSÁG. <strong>42.</strong> SZÁM. IMM^g^,,<br />
TT- •""'" '<br />
SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> évFOLTá*.<br />
ID. ÁBRÁNYI KORNÉL.<br />
Id Ábrányi Kornélt, a jeles zeneköltőt, művé<strong>sz</strong>t<br />
és írót 80-ik <strong>sz</strong>ületésnapja alkalmából<br />
barátai, ti<strong>sz</strong>telői és a fővárosi zeneintézetek<br />
képviselői meleg üdvözletekkel halmozták el.<br />
Sok évtizedig volt buzgó és hivatott művelője a<br />
magyar zenének s még ma sem pihen, fáradhatatlanul<br />
dolgozik a zene nagy mesterének, Li<strong>sz</strong>t<br />
Ferencznek életrajzán.<br />
Li<strong>sz</strong>t Ferencz, a kinek a magyar zene első<br />
sorban kö<strong>sz</strong>önheti világhírét, volt az ö példányképe<br />
s Ábrányi <strong>sz</strong>erencsésnek mondhatja magát,<br />
hogy még ifjúsága idejében közelébe juthatott<br />
a mindeneket rajongással eltöltő lángelméhez.<br />
Mint Li<strong>sz</strong>t, néhány évet ő is külföldön: Bécsben,<br />
Parisban, Weimarban töltött, de megmaradt<br />
<strong>sz</strong>ivében, nyelvében magyarnak, hű maradt<br />
e<strong>sz</strong>ményéhez, a hazai művé<strong>sz</strong>et felvirágoztatásához,<br />
zá<strong>sz</strong>laján ezzel a jelmondással: ('Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />
művé<strong>sz</strong>i zenéje nem volt, hanem le<strong>sz</strong>!»<br />
Az ő fellépte előtt csak hallgató-nóták, andalgók,<br />
toborzók, frissek voltak, rövid íélekzetű,<br />
csekély változatosságot nyújtó, mondhatni kezdetleges<br />
műformák. Ábrányi kezdte a <strong>sz</strong>élesebb<br />
formákat, az aprólékos ös?zhangbeli finom<br />
ságokban jelentkező művé<strong>sz</strong>eti ihtencziókat.<br />
Ö irta az első magyar <strong>sz</strong>onátát is, ő adott pél<br />
dát nagyobb<strong>sz</strong>abású, magyarstilű férfi karénekeire<br />
; ő dolgozott ernyedetlenűl az50-es, 60-as<br />
években a dalegyesületeknek és or<strong>sz</strong>ágos <strong>sz</strong>ervezésüknek<br />
felépítésén ; ő alapította meg nagy<br />
áldozattal az első magyar zenei <strong>sz</strong>aklapot (sok<strong>sz</strong>or<br />
az egé<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ámot magának kellett írnia !), a<br />
zenei irodalomnak olvasóközönséget és Írókat<br />
teremtett s ő vitte végbe azt a csodát, hogy egy<br />
németajkú s a külföld klas<strong>sz</strong>ikusaival eltelt<br />
nagytehetségű zené<strong>sz</strong>t: Brand Mihályt, a magyar<br />
zene apostolává térített: Mosonyi Mihálylyá.<br />
Csekély zenei <strong>sz</strong>akirodalmunk eladdig csak<br />
Verseghy Ferencz, Fogarasy János, Bartay András,<br />
Mátray Gábor írásaiból állott; Ábrányi lapjában<br />
és kisebb nagyobb önálló műveiben nagy<br />
tevékenységet fejtett ki; e tevékenysége nem<br />
<strong>sz</strong>orítkozott az iskolás, <strong>sz</strong>áraz mesterségi ré<strong>sz</strong>re<br />
(ös<strong>sz</strong>hangtan), hanem a zenei e<strong>sz</strong>thetika, a magas<br />
felfogásból kiinduló tanulmányok, — behatolás<br />
a magyar nemzeti zene sajátosságába, —<br />
történelmi méltatás (Mosonyi, Erkel, Li<strong>sz</strong>t életrajzai)<br />
stb., — mind emberükre találtak a törhetetlen<br />
lelkesedéssel dolgozó Ábrányiban.<br />
Egé<strong>sz</strong> életének tevékenységét úgy<strong>sz</strong>ólván ö<strong>sz</strong><strong>sz</strong>esítette<br />
abban a 700 lapnyi könyvében, melyet<br />
1900-ban a kormány megbízásából állított<br />
ös<strong>sz</strong>e «A magyar zene a XIX. <strong>sz</strong>ázadban* czímmel.<br />
Bartay Edével ő alapította meg a zené3zsegélyező<br />
ós nyugdíj-egyesületet, úgy<strong>sz</strong>intén<br />
ré<strong>sz</strong>t vett az or<strong>sz</strong>ágos zeneakadémia létrehozásában<br />
; emitt ép úgy, mint a dalegyesületek<br />
or<strong>sz</strong>ágos <strong>sz</strong>övetségében mintegy hú<strong>sz</strong> éven át<br />
Ábrányi volt a «titkár» <strong>sz</strong>erény czímével az<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG. 689<br />
IDŐSB ÁBRÁNYI KÖRNÉL.<br />
intézmény éltető lelke, a kinek kezén átment<br />
minden ügy.<br />
írói érdemeiért a Petőfi-Társaság tagjául vála<strong>sz</strong>totta.<br />
Zenékritikusi tollát Ábrányi még a<br />
legutóbbi években is ifjúi tűzzel forgatta ; legközelebb<br />
megjelenendő művének, Li<strong>sz</strong>t Ferencz<br />
életrajzának pedig most dolgozik a befejezésén.<br />
Ilyen, munkában és eredményekben gazdag<br />
pályán ért9 meg Ábrányi <strong>sz</strong>ületésének 80-dik évforduló<br />
napját október 15-én. Leginkább írókból<br />
ós művé<strong>sz</strong>ekből álló társaság üdvözölte e napon.<br />
Margit<strong>sz</strong>igeti lakásán keresték föl ti<strong>sz</strong>telői s az<br />
ünnepély a Margit<strong>sz</strong>iget kis <strong>sz</strong>állójának téli<br />
kertjében ment végbe, a hol az ünnepelt, ki jó<br />
erőben érte meg a magas kort, családja körében,<br />
neje, <strong>sz</strong>ül. Katona Klementina, az ismert nevű<br />
irónő és fiai, Ábrányi Kornél és Emil társaságában<br />
fogadta a ti<strong>sz</strong>telgőket.<br />
Elő<strong>sz</strong>ör a Petőfi-Társaság küldöttsége üdvözölte,<br />
melyet Bartók Lajos, Szana Tamés és Vértesi Arnold<br />
vezettek. Bartók mondta az üdvözlő be<strong>sz</strong>édet. Ezután<br />
az Otthon küldöttsége lépett eló' Rákosi Jenő s<br />
Csajthay Ferencz vezetésével és Rákosi <strong>sz</strong>ólt nevében.<br />
Lendvay Mártonné, a Nemzeti Színház művé<strong>sz</strong>nője<br />
babérko<strong>sz</strong>orút nyújtott át. Az, Opera<strong>sz</strong>ínház<br />
küldöttségének nevében Máder igazgató nyújtott át<br />
babérko<strong>sz</strong>orút; majd Zollner Béla olvasta fel az<br />
opera tágjai által aláírt dí<strong>sz</strong>es kiállítású üdvözlő<br />
iratot. Következett a Nemzeti Zenede küldöttsége ;<br />
<strong>sz</strong>ónokuk Vajdafy Emil volt, a ki átnyújtotta az<br />
intézet alapító oklevelét, melylyel ez alkalomból<br />
három alapítványt tettek nevére. A budai zeneakadémia<br />
küldöttségét Juhá<strong>sz</strong> Aladár zongoraművé<strong>sz</strong><br />
vezette. Sorra következtek ezután a Siposs Antal,<br />
Somogyi Mór és Kuliffay Izabella zeneiskolái s a<br />
mester <strong>sz</strong>ámos ti<strong>sz</strong>telője és jóbarátja járult eléje.<br />
Igen sok levél és távirat is érkezett az or<strong>sz</strong>ág különböző<br />
ré<strong>sz</strong>eiből: a magyar zene<strong>sz</strong>erzők társasága, az<br />
oanzágos daláregyemlet, a magyar zeneiskola, a<br />
vidékről <strong>sz</strong>ámos művé<strong>sz</strong>, intézet és egyesület s a<br />
.társadalom előkelői ré<strong>sz</strong>éről, <strong>sz</strong>íves üdvözletekkel,<br />
még sokáig tartó munkabíró frisseséget és boldog<br />
rlt talltonyt kívánva az ő<strong>sz</strong> írónak és művé<strong>sz</strong>nek.<br />
Kere<strong>sz</strong>ty István.<br />
KIRÁLY PÁL.<br />
1841—<strong>1902.</strong><br />
Széles körökben igás ré<strong>sz</strong>vétet és mély megilletődést<br />
keltett a nevelésügy és irodalom jeles<br />
munkásának, a magyar nyelv lelkes búvárának,<br />
Király Pálnak folyó hó 12-én váratlan bekövetkezett<br />
elhunyta Teljes munkaerejében ragadta<br />
őt el a halál, midőn még annyit tehetett volna<br />
azon a téren, melyen hos<strong>sz</strong>ú éveken át igazi<br />
odaadással s fáradhatatlanul munkálkodott.<br />
E'.ete javaré<strong>sz</strong>e <strong>sz</strong>akadatlan munkásságban<br />
folyt le s mint tanár, író ós tudós egyaránt<br />
ti<strong>sz</strong>teletre méltó emléket hagy maga után.<br />
Különösen rokon<strong>sz</strong>envessé tette őt, hogy minden<br />
irányú működését mély, lángoló hazafiság<br />
és faj<strong>sz</strong>eretet sugározta be.<br />
Irodalmi munkássága négy évtizedre terjed<br />
ki, mely idő alatt a lapokban és folyóiratokban<br />
megjelent nagy<strong>sz</strong>ámú nyelvé<strong>sz</strong>eti, irodalomtörténeti,<br />
ismeretterje<strong>sz</strong>tő s iskolaügyi czikken és<br />
tanulmányon kívül, több önálló munkát is<br />
adott ki. Ballagi Károlylyal terjedelmes (Egyetemes<br />
Földrajz»-ot írt; Komáromy Lajossal együtt<br />
ő adta ki a Nyelvemléktár III. kötetét; Révé<strong>sz</strong><br />
Samuval együtt lefordította Beclusnak «A föld*<br />
czímű nagy fizikai földrajzát, Mendlik Alajossal<br />
pedig Emery Henrynek «A növények elete»<br />
czímű művét. Tárgyi és methodikai tekintetben<br />
egyaránt kitűnő iskolai kézikönyveket írt a<br />
magyar nyelvtan tanításához a polgári, középés<br />
<strong>sz</strong>akiskolák <strong>sz</strong>ámára s tevékeny ré<strong>sz</strong>t vett a<br />
fővárosi népiskolákban ha<strong>sz</strong>nált olvasókönyvek<br />
<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésében. Kezdettől fogva, tizenhét éven<br />
át <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőségi munkatársa és <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőbizottsági<br />
tagja volt az «Az O<strong>sz</strong>trák Magyar<br />
Monarchia írásban és Képben* czímű nagy<br />
irodalmi vállalatnak, valamint sok ideig buzgó<br />
helmunkatársa volt a «Vasárnapi Újság»-nak s<br />
melléklapjainak is. Mint írót különösen stíljének<br />
ti<strong>sz</strong>ta magyarsága és <strong>sz</strong>abatossága jellemzi.<br />
Tudományos búvárkodásának egyik fő tárgya<br />
volt a régi <strong>sz</strong>ékely-magyar, vagy rovás irás felderítésének<br />
kérdése, a mely irányban már több<br />
mint hú<strong>sz</strong> éve rendkívüli lelkesedéssel munkálkodott<br />
s fáradhatatlan utánjárásával, <strong>sz</strong>orgalmával<br />
meglepő sok idevonatkozó adatot gyűj-<br />
1 11 fcr<br />
A iii. kir. Opera<strong>sz</strong>ínház küldöttbe. A Petfői Társaság üdvözlő küldöttsége.<br />
ÜDVÖZLŐ KÜ LDÖTTSÉGEK IDŐSB ÁBRÁNYI KORNÉLNÁL NYOLCVANADIK SZÜLETÉSNAPJÁN A MARGITSZIGET TÉLI KERTJÉBEN. - Szmekál Gizella amatuer fényképei