Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
692 VASÁENAPIJJJSÁG.<br />
tí. SZÁM. VMH. <strong>49.</strong> hVFOLTAM.<br />
&. SZÁM. <strong>1902.</strong><strong>49.</strong> ^FOLYAM.<br />
J&SÁMAPI ÚJSÁG.<br />
693<br />
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.<br />
vei. A bírálat irója méltatja a két regényben nyilatkozó<br />
irói képességet és erőt, kiemeli mindkettő jó<br />
tulajdonai között, hogy <strong>sz</strong>erencsés megfigyelések,<br />
zamatos magyar kifejezések váltakoznak bennök,<br />
•A halá<strong>sz</strong> regényé •-ről azt is, hogy «cselekménye<br />
gazdag és változatost s hogy erős törekvés mutatkozik<br />
az Írónál a magyar sajátságok feltűntetésére.<br />
A magyar para<strong>sz</strong>tot — irja a biráló — gyakran jellemzik<br />
regényíróink: de többnyire csak adoma<strong>sz</strong>erűen.<br />
Szemere a magyar para<strong>sz</strong>t lelki világát:<br />
erkölcsi jelességeit, komolyságát, termé<strong>sz</strong>et<strong>sz</strong>erűségét,<br />
naivitását, <strong>sz</strong>ilajságát, egy<strong>sz</strong>erűségét, <strong>sz</strong>abadság-<br />
és vendég<strong>sz</strong>eretetét, vallásosságát <strong>sz</strong>erető<br />
elmélyedéssel iparkodik feltűntetni. A magyar<br />
para<strong>sz</strong>t, a magyar nemes erkölcsi élete a magyar<br />
regényírók <strong>sz</strong>ámára még eléggé ki nem kutatott<br />
kincseket rejt. Szeretnők, ha Szemere György mindinkább<br />
erősbödő megfigyelő tehetséggel ezeket keresné."<br />
A «Budapesti Szemle», mely Gyulai Pál<br />
<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésében jelenik meg a Franklin-Társulat<br />
kiadásában, félévre 12 koronával rendelhető meg.<br />
A filozófia története. Ös<strong>sz</strong>eállította Pékár Károly.<br />
A filozófiai irodalom terén buzgó és sikeres munkásságáról<br />
ismert <strong>sz</strong>erző e munkájában világos és<br />
könnyen áttekinthető kézikönyvet akart adni a bölcsé<strong>sz</strong>eti<br />
e<strong>sz</strong>mék iránt érdeklődő közönség s az egyetemi<br />
ifjúság kezébe, hogy ezzel is előmozdítsa <strong>sz</strong>ellemi<br />
életünkben a filozófiai e<strong>sz</strong>mék terjedését. Könynyed,<br />
egy<strong>sz</strong>erű stílusban, a filozófiai íróknál gyakori<br />
nehézkességet és homályt gondosan kerülve állította<br />
ös<strong>sz</strong>e az emberi gondolkodás fejlődésében fontossággal<br />
biró irányokat és rend<strong>sz</strong>ereket; e tekintetben<br />
könyve nagyon megkönnyíti a filozófia tanulmányozását.<br />
Áttekinthetőségét nagyban növeli az<br />
anyag helyes beo<strong>sz</strong>tása s a végén nyújtott ré<strong>sz</strong>letes<br />
.név és tárgymutató s a kik e munka áttanulmányozása<br />
után behatóbb és ré<strong>sz</strong>letesebb tanulmányokra<br />
kapnak kedvet, jó ha<strong>sz</strong>nát ve<strong>sz</strong>ik a gazdag és megbízható<br />
bibliográfiának, melyet a <strong>sz</strong>erző <strong>sz</strong>ámukra<br />
ös<strong>sz</strong>eállított. A könyv Semsey Andornak, tudományos<br />
törekvéseink bőkezű pártfogójának van ajánlva.<br />
Az Athenaeum adta ki csinos kiállításban. Ára hat<br />
korona.<br />
Hunyadi Mátyás király az igazságos czímmel<br />
emlékfüzetet <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tettek Kovács Dezső és Szabó<br />
Samu. Közérthető módon, régi krónikák és jeles<br />
történetírók után közölnek benne Mátyás és atyja<br />
életéből <strong>sz</strong>ámos jelenetet, jeles költőinknek a Hunyadiakat<br />
dicsőítő verseit, krónikás anekdotákat<br />
stb. A füzetet Kolozsvár városa adta ki, emlékűi a<br />
nemzetnek a nagy király <strong>sz</strong>obrának leleplezése alkalmából.<br />
Jelentés a kolozsvári Mátyás • <strong>sz</strong>oborról.<br />
G. .Vagy Lajos tanár, a kolozsvári Mátyás-<strong>sz</strong>oboralap<br />
pénztárnoka, kiadta a jelentést a kolozsvári<br />
Mátyás-<strong>sz</strong>oborról. Elmondja a <strong>sz</strong>obor történetét,<br />
ismerteti a gyűjtés folyását, adatait és be<strong>sz</strong>ámol az<br />
eredményről. E <strong>sz</strong>erint a <strong>sz</strong>oborra begyűlt adományok<br />
ös<strong>sz</strong>ege a kamatokkal együtt idáig 280fi09 korona,<br />
A mi a költség teljes fedezésére még nem elegendő.<br />
Remélhetőleg azonban újabb adományok<br />
pótolni fogják, a mi még hiányzik.<br />
A VACZ1 SIKETNÉMA INTÉZET BÉGI ÉPÜLETE.<br />
Röpirat. • Királyunk és tanácsosai* czímmel politikai<br />
röpirat jelent meg Csávol<strong>sz</strong>ky Lajos függetlenségi<br />
párti képviselőtől. Ara két korona.<br />
Jövő Magyaror<strong>sz</strong>ág. Ezen czím alatt társadalompolitikai<br />
tanulmányokat tett közzé Tonelli Sándor;<br />
könyve Nagy-Kőrösön jelent meg.<br />
Kri<strong>sz</strong>tus temetése. Fe<strong>sz</strong>ty Árpádnak bibliai hármas<br />
képét, 'Kri<strong>sz</strong>tus temetését* a «Könyves Kálmánt<br />
műkiadó társaság kétféle művé<strong>sz</strong>eti másolatban<br />
adta közre, heliogravurban és <strong>sz</strong>ínes fénynyomatban.<br />
Maga a művé<strong>sz</strong> ügyelt föl a sok<strong>sz</strong>orítás<br />
hűségére, s minden útmutatása <strong>sz</strong>erint ké<strong>sz</strong>ült.<br />
A műlapok valóban <strong>sz</strong>épek és az eredetinek hu<br />
másai; a <strong>sz</strong>ínes lapok a kép <strong>sz</strong>íneit is vis<strong>sz</strong>aadják.<br />
Hogy a legdí<strong>sz</strong>esebb teremben is helyet foglaljanak,<br />
a keretről a magyar műipar gondoskodott,<br />
Horti Pál tervezetei után. A kép ára a keretben<br />
vidékre bérmentes <strong>sz</strong>állítással 130 korona, de hét koronás<br />
havi ré<strong>sz</strong>letekre is megrendelhető a kiadónál.<br />
A Könyves Kálmán ilyen művé<strong>sz</strong>ies reprodukcziók<br />
kiadásával sokat tehet a Németor<strong>sz</strong>ágból behurczolt<br />
olajnyomatok ki<strong>sz</strong>orítására és terje<strong>sz</strong>ti a művé<strong>sz</strong>etet,<br />
az ízlést és magyarságot.<br />
A kuruczok Parisban. Bérezik Árpádnak «A kuruezok<br />
Párisban» czímű háromfölvonásos vígjátékából,<br />
mely a Nemzeti Színház jövő heti újdonsága<br />
le<strong>sz</strong>, nagyban folynak a próbák. A <strong>sz</strong>ínház a darabot<br />
új, dí<strong>sz</strong>es kiállítással hozza <strong>sz</strong>ínre; a dí<strong>sz</strong>letek<br />
és jelmezek stíl<strong>sz</strong>erűek le<strong>sz</strong>nek, nevezetesen a<br />
Bátki-hu<strong>sz</strong>árok egyenruhái korhű képek és párisi<br />
minták <strong>sz</strong>erint ké<strong>sz</strong>ülnek.<br />
Nép<strong>sz</strong>ínház. Október 11-ikén jó fogadtatásban<br />
ré<strong>sz</strong>esült egy eredeti operetté, t Casanova*, melynek<br />
<strong>sz</strong>övegét Faragó Jenő írta, zenéjét Barna Izsó <strong>sz</strong>erezte.<br />
Faragó Jenő Casanovának, a XVHI-dik<br />
<strong>sz</strong>ázad kalandorának ismert pikáns történeteit<br />
vette alapúi. A <strong>sz</strong>ínpad és a könnyű termé<strong>sz</strong>etű<br />
operettek hatását eléggé ismerve dolgozott ki egy<br />
estére való és zene mellé <strong>sz</strong>ánt <strong>sz</strong>öveget nem bő<br />
elmésséggel, vagy <strong>sz</strong>ellemmel, de formát tartott<br />
benne. Casanova lovaghoz oda képzelte azonban<br />
Don Jüan és Fau<strong>sz</strong>t komorvégű legendáját és a<br />
vidám, léha <strong>sz</strong>erelmeskedő tragikusan enyé<strong>sz</strong>ik el<br />
az operettet néző közönség <strong>sz</strong>eme elől. Barna Izsó<br />
zenéjo megtet<strong>sz</strong>ett az első hallás után, s a közönség<br />
estenkint egé<strong>sz</strong>en megtölti a <strong>sz</strong>ínházat. Küry<br />
Klára nagy vidámsággal ját<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a a hármas női <strong>sz</strong>erepet.<br />
Tet<strong>sz</strong>ett a czím<strong>sz</strong>erepben Nyarai is, a <strong>sz</strong>ínház<br />
új tagja, hangban, játékban jóravaló erő.<br />
Blaha Lujza búcstífölléptei a Nép<strong>sz</strong>ínházban.<br />
Blaha Lujza most tartja utolsó föllépteit a Nép<strong>sz</strong>ínházban<br />
legjobb nép<strong>sz</strong>ínműi <strong>sz</strong>erepeiben. A Nemzeti<br />
Színház mint örökös tagot <strong>sz</strong>erződtette nagy<br />
művé<strong>sz</strong>etének elismeréséül s Blaha Lujza most<br />
vis<strong>sz</strong>avonul a Nép<strong>sz</strong>ínháztól, melynek legfényesebb<br />
estéi és sikerei megnyílta óta az ő nevével vannak<br />
ös<strong>sz</strong>ekötve. Búcsúföllépteinél a közönség folyton<br />
ünnepli, tapsolja, éljenzi és ko<strong>sz</strong>orúzza.<br />
A Magyar Tud. Akadémia október 13-iki ülésén,<br />
Pauler Gyula elnöklésével Wertheimer Ede<br />
tartott felolvasást Napóleon fiáról, a reichstadti<br />
herczegről, tA reichstadti herczeg politikai állásat<br />
czímen. Új, kiadatlan források alapján, leginkább<br />
a bécsi levéltárakból irta meg dolgozatát Napóleon<br />
fiáról, kit Bécsben neveltek és őriztek. Wertheimer<br />
a felolvasott ré<strong>sz</strong>ben egykorú politikusok<br />
iratait idézi, hogy mikép vélekedtek az ifjú herczegről,<br />
annak jövőjéről és a politikai állapotokról. Ha<br />
megjelenhetett volna Francziaor<strong>sz</strong>ágban, trónra<br />
emelik. Au<strong>sz</strong>tria azonban, bár érdekei nem tiltakoztak<br />
ellene, nem akarta trónra emelni, s az ifjú<br />
herczeg is betegeskedni kezdett. 1832 májusában<br />
Metternich a következőket írja a párisi követnek,<br />
Apponyinak Parisba: «A herczeget már halottnak<br />
tekintem. Az a tüdőbaj lepte meg, a mely nem<br />
kíméli ugyan az embert az élet egyetlen kor<strong>sz</strong>akában<br />
sem, ;de a hu<strong>sz</strong>onegy éves korban föltétlenül<br />
megöli, t És II. Napóleon nemsokára, a dicsőség kü<strong>sz</strong>öbén<br />
talán, a mes<strong>sz</strong>i idegenben, <strong>sz</strong>áműzetésben<br />
meghalt s halálával egy időre nagyon könnyített a<br />
politikusok gondjain.<br />
A Kárpát-egyesület új dí<strong>sz</strong>tagja. A magyaror<strong>sz</strong>ági<br />
Kárpát-egyesület dr. Darányi Ignácz földmívelésügyi<br />
mini<strong>sz</strong>tert dí<strong>sz</strong>tagjává vála<strong>sz</strong>totta. A mini<strong>sz</strong>ternek<br />
a megvála<strong>sz</strong>tásról <strong>sz</strong>óló oklevelet a képviselőházban<br />
e hó 15-ikén délelőtt küldöttség adta<br />
át, melynek <strong>sz</strong>ónoka Münnich Aurél or<strong>sz</strong>ággyűlési<br />
képviselő volt.<br />
A mini<strong>sz</strong>ter megkö<strong>sz</strong>önte a kitüntetést és azt<br />
mondta: mindig arra törekedett, hogy a Tátra déli<br />
lejtője magyar kézben maradjon; oly sok fontos<br />
érdek van ahoz fűzve, hogy azt bővebben magyarázni<br />
nem <strong>sz</strong>ükséges. Csendesen, de folytonosan<br />
haladunk ebben az irányban, talán nem is múlik el<br />
fél e<strong>sz</strong>tendő, hogy valami ebben a tekintetben<br />
ne történnék. De még csak a dolog kezdetén vagyunk,<br />
ezt nemzedékről-nemzedékre kell folytatni.<br />
Miután most már maholnap a kincstár, legalább a<br />
déli lejtőn egyike a legelső birtokosoknak, ebből<br />
folyik az a kötelesség is, hogy a kincstár vezető és<br />
irányító <strong>sz</strong>erepet játs<strong>sz</strong>ék és reméli, hogy ebben az<br />
irányban sokat fogunk tehetni és <strong>sz</strong>ámít az egyesület<br />
hazafias támogatására. A mini<strong>sz</strong>ter <strong>sz</strong>avait<br />
nagy tet<strong>sz</strong>éssel fogadták.<br />
A Néprajzi Társaság október 15-ki ülésén Vikár<br />
Béla tett jelentést a nyáron folytatott népköltési és<br />
etnográfiai gyűjtéséről s néhány <strong>sz</strong>ékely ballada s<br />
néhány <strong>sz</strong>övegtelen nóta melódiáját is bemutatta<br />
fonográfon. A nyáron gyűjtött Nyitrában, Barsban,<br />
Nógrádban, Tolnamegyében, legtovább és leggazdagabb<br />
eredménynyel pedig a <strong>sz</strong>ékelyek között. A Székelyföldön<br />
másfél hónapot töltött Vikár s ös<strong>sz</strong>egyűjtött<br />
mintegy három<strong>sz</strong>áz, jobbára ismeretlen melódiát,<br />
négy<strong>sz</strong>áznál több vers-<strong>sz</strong>öveget, köztük egy<br />
eddig ismeretlen népballadát, <strong>sz</strong>áznál több lírai<br />
verset, köztük menyegzö-dalokat s mintegy harmincz<br />
darab <strong>sz</strong>övegtelen figurás nótát, a melyet<br />
behegedültek vagy beklárinétoztak a fonográfba.<br />
Vikár után Gönczi Ferencz olvasott föl a <strong>sz</strong>ámok<br />
jelentéséről a göcseji néphagyományban.<br />
MI UJSÁG?<br />
A kolozsvári ünnepek. Kolozsvár fényes ünnepélyeiről<br />
czikkekben és képekben adunk ismertetést,<br />
és társlapunk, a "Politikai Újdonságok" is bő<br />
ré<strong>sz</strong>letességgel <strong>sz</strong>ólt a történtekről. Az ünnepnapok<br />
gazdag és lelkesedéstől áthatott eseményeiből<br />
fölemlítünk itt még némely ré<strong>sz</strong>letet.<br />
Az ünnepélyek már e hó 11-ikén kezdődtek a<br />
vendégek érkezésével, a mini<strong>sz</strong>terek, az or<strong>sz</strong>ággyűlés<br />
tagjainak, este pedig József Ágost főherczegnek<br />
fogadásával. Az ünnep első mozzanata volt az Erdélyi<br />
Irodalmi Társulat dí<strong>sz</strong>gyűlése. Jókai Mórt,<br />
a ki feleségével együtt érkezett Kolozsvárra, küldöttség<br />
hívta meg a gyűlésre. Ott volt Hegedűs<br />
Sándor, Zichy Jenő gróf és <strong>sz</strong>ámos budapesti vendég.<br />
Bartha Miklós or<strong>sz</strong>ágos képviselő tartott emlékbe<strong>sz</strong>édet<br />
Mátyás királyról s Mátyást mint hadvezért,<br />
diplomatát és nemzeti királyt méltatta. Azután<br />
Szabolcska Mihály <strong>sz</strong>avalta el alkalmi költeményét,<br />
majd Jankó Abigél (néhai Jankó János festőművé<strong>sz</strong><br />
leánya) Jókainak azt a versét, a melyet a<br />
költő annak idején maga <strong>sz</strong>avalt el Mátyás király<br />
emléktáblájánál. Este a várost kivilágították. Október<br />
12-ikén délelőtt 10 órakor kezdődött maga az<br />
ünnepély. Midőn a <strong>sz</strong>oborról lehullt a lepel, néhány<br />
pillanatig néma csendben nézte mindenki Mátyás<br />
király hatalmas alakját. Egy<strong>sz</strong>erre fölviharzott a<br />
tet<strong>sz</strong>és, harsogott az éljen. József Ágost főherczeg<br />
bemutattatá magának a <strong>sz</strong>obor alkotóját, Faáruit<br />
Jánost s a művé<strong>sz</strong> társaságában járta körűi a<br />
<strong>sz</strong>obrot.<br />
A <strong>sz</strong>obor ünnepe után következett Mátyás király<br />
<strong>sz</strong>ülőházában az Erdélyi Kárpát-Egylet néprajzi<br />
múzeumának megnyitása és az egylet Erzsébetlobogójának<br />
föl<strong>sz</strong>entelése. Báró Feilitzsch Artúr<br />
képviselő, az egylet elnöke üdvözölte itt a főherozeget,<br />
ki mellett báró Wesselényi Istvánné foglalt<br />
helyet, mint a zá<strong>sz</strong>lóanya, Augu<strong>sz</strong>ta fó'herczegnő<br />
helyettesítője. A zá<strong>sz</strong>ló megáldása után a <strong>sz</strong>okásos<br />
<strong>sz</strong>ögbeverések következtek, ezután pedig a főherczeg<br />
a múzeum gyűjteményeit <strong>sz</strong>emlélte meg. Délután<br />
három órakor nyílt meg a <strong>sz</strong>épművé<strong>sz</strong>eti társaság<br />
műkiállitása a sétatéren levő korcsolyacsarnokban.<br />
A megnyitásra megjelent főherczeget Wlassics Gyula<br />
közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>ter kö<strong>sz</strong>öntötte. A kiállítás<br />
gazdag és érdekes, a festmények, <strong>sz</strong>obrok hét termet<br />
foglalnak el. A főherczeg délután még az or<strong>sz</strong>ággyűlés<br />
két házának ti<strong>sz</strong>telgését fogadta és este 11<br />
órakor utazott el Kolozsvárról; Széli mini<strong>sz</strong>terelnök<br />
is ekkor utazott el. Október 13-ikára maradt az<br />
egyetemi új épületek és igazságügyi palota fölavatása.<br />
A kolozsvári Nemzeti Színház e hó 12-iki dí<strong>sz</strong>előadását<br />
Jókainak ez alkalomra írt prológja nyitotta<br />
meg, melyet Tóvölgyi Margit <strong>sz</strong>avalt el. A költemény<br />
végén <strong>sz</strong>ép csoportozatban Mátyás alakja<br />
tűnt fel. Előadták még Kisfaludy Károlynak a Mátyás<br />
életéből vett *A hűség próbája* czímű kis vígjátékát<br />
és Mosonyi Mihály «8zép Honka» operájának egy<br />
felvonását.<br />
A budapesti <strong>sz</strong>ínházak is megülték Mátyás király<br />
emlékét e hó 12-ikén. A Nemzeti Színházban a<br />
délutáni népies előadáson Balog Istvánnak egykor<br />
oly kedvelt «Mátyás diák» <strong>sz</strong>ínművét ját<strong>sz</strong>ották el.<br />
Este volt a dí<strong>sz</strong>eiőadás. Jókai tApotheozisét" <strong>sz</strong>avalta<br />
el Fáy Szeréna s aztán <strong>sz</strong>ínre került Szigligetinek<br />
"Mátyás király le<strong>sz</strong>» czímű történeti drámája.<br />
Az előadást hétfőn ismételték.<br />
Fadru<strong>sz</strong> János Kolozsvártt. A Mátyás-<strong>sz</strong>obor<br />
alkotóját, Fadru<strong>sz</strong> Jánost, ki még az ünnepélyek<br />
után is Kolozsvártt maradt, a társadalom minden<br />
körében ünnepelték. Ritka egyértelműséggel üdvözölték<br />
sikeréért mindenütt. Fáklyásmenettel is meg<br />
akarták ti<strong>sz</strong>telni a művé<strong>sz</strong>t, de alkalmasabbnak<br />
találják az elismerés kifejezésére, hogy a város legközelebbi<br />
közgyűlésén dí<strong>sz</strong>polgárrá vála<strong>sz</strong>tására<br />
tegyenek javaslatot.<br />
A Vörftsmarty-<strong>sz</strong>obor. A nagy költőnek emelendő<br />
<strong>sz</strong>obor bizottsága október 14-ikén Bákosi<br />
Jenő elnöklésével ülést tartott, a ki bejelentette a<br />
<strong>sz</strong>obor-pályázat eredményét, és hogy a beérkezett<br />
<strong>sz</strong>obormintákat <strong>sz</strong>éto<strong>sz</strong>tották egyletek iskolák és<br />
vidéki muzeumok <strong>sz</strong>ámára. A biráló bizottság határozata<br />
alapján a <strong>sz</strong>obor-bizottság elhatározta, hogy<br />
<strong>sz</strong>űkebb pályázat legyen Kallós Ede, Ligeti Miklós,<br />
Róna József, Teles Ede és Tóth István között. A pályázat<br />
1903 január 31-én délután négy órakor jár le.<br />
A SÜKETNÉMÁK VÁCZI OBSZAGOS INTÉZETÉNEK ÚJ ÉPÜLETE.<br />
Apályaművek legkevesebb egy hétig le<strong>sz</strong>nek kiállítva<br />
és ez idő alatt dönt is a bizottság, a mely, a mennyiben<br />
a pályázók közül valakinek megbízást ad, a<br />
megbízást nyert pályaművet nem díjazza. Az esetleges<br />
pályaterven túl. mint a mely. nem kap díjat,<br />
a bizottság a következőképen díjazza a pályaműveket:<br />
az elsőt 3000 koronával, a másodikat 2000<br />
koronával, a többit 1000—1000 koronával.<br />
A Szögyény-család jótékonysága. Székesfejérvárról<br />
írják : Szögyény Marich Lá<strong>sz</strong>ló berlini nagykövet<br />
és családja, a kik tudvalevőleg az év egy ré<strong>sz</strong>ét<br />
csoóri birtokukon töltik, minden évben, mikor<br />
az idő hűvösre változik, gondoskodnak a csoóri<br />
<strong>sz</strong>egény iskolásgyermekekró'l. A minap is, felruházó-ünnep<br />
volt a csoóri iskolában. A nagykövet<br />
leányai maguk o<strong>sz</strong>tottak ki két<strong>sz</strong>ázötven gyermeknek<br />
téli ruhát; azonkívül könyvet, Író<strong>sz</strong>ert, sőt<br />
még süteményt is adtak a <strong>sz</strong>egény gvermekeknek.<br />
A tanítók is értékes ajándékot kaptak. A Szögyénycsalád<br />
jótékonyságát Janky József főtanftó kö<strong>sz</strong>önte<br />
meg.<br />
Szent István király budavári emlék<strong>sz</strong>obra.<br />
A budavári koronázó Mátyás-templom környékének<br />
rendezésével egvidejűleg kiépítették a régi, úgynevezett<br />
Hal á<strong>sz</strong>-bástyát, s annak közepére jön Szent<br />
István király lovas érczemléke. melvet Stróbl ké<strong>sz</strong>ített.<br />
A <strong>sz</strong>obor talapzatának fölállítását már megkezdték.<br />
Az egé<strong>sz</strong> hara<strong>sz</strong>ti kőből ké<strong>sz</strong>ül, négv sarkán<br />
négy hatalmas kőoro<strong>sz</strong>lánnal. Négy oldalfalán pedig<br />
karrarai márványból faragott domborművek a nagy<br />
király életének főbb mozzanatait tüntetik föl életnagyságú<br />
alakokkal. Ezek között van a templomalapítás,<br />
a várépítés és Bécs hódolása. E talapzatra<br />
jön Szent István <strong>sz</strong>obra, mely az első királyt a<br />
koronázási palástban, fején a koronával és kezében<br />
a királyi lándsával örökíti meg. Lován gazdag<br />
bizanczi stílű <strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ám. A lovas <strong>sz</strong>obor bronzból<br />
ké<strong>sz</strong>ül, de érdekes kisérletképen egyes ré<strong>sz</strong>eit<br />
arany- és zománczdi<strong>sz</strong>ítéssel látják el.<br />
Jókai Nagy-Váradon. Jókai Mór nejével a kolozsvári<br />
ünnepek után Nagy-Váradra utazott, a hová e<br />
hó 13-ikán délután érkeztek. A vasútnál nagy sokaság<br />
üdvözölte és Rimler Károly polgármester mondta<br />
a kö<strong>sz</strong>öntő <strong>sz</strong>avakat. A város dí<strong>sz</strong>hintaján hajtattak<br />
be a városba, hol este a <strong>sz</strong>ínházban dí<strong>sz</strong>előadás volt,<br />
az előadás után lakoma, melyet a Szigligeti nevét<br />
viselő irodalmi társaság rendezett. A társaság elnöke<br />
Rádl Ödön kö<strong>sz</strong>öntötte fel a Jókai-párt. Jókai Nagy-<br />
Várad közönségére emelte poharát; érdekes be<strong>sz</strong>édéből<br />
a következő ré<strong>sz</strong>t közöljük:<br />
«A mit ti<strong>sz</strong>telt barátom és az irodalomban<br />
vezértársam, a "Szigligeti Társaság" elnöke elmondott,<br />
abban egé<strong>sz</strong> életem munkásságának jutalma<br />
van. O, legkiválóbb e<strong>sz</strong>tétikusunk, meggyőzött arról,<br />
hogy nem hiába küzdöttem az ideálizmus terén. Az<br />
életet én is ép úgy ismerem, miiít a veristák. Tudom<br />
az or<strong>sz</strong>ág és a világ társadalmának <strong>sz</strong>ennyét. De<br />
tagadom, hogy a mi az Istentől való munkához<br />
méltó, hogy az nem irfaz. Hogy nem igaz a hon<strong>sz</strong>eretet,<br />
a női erény és a férfibecsület. Én pedig<br />
azt mondom, hogy ez az igaz. ezek a regulák; a rút<br />
csak kivétel. Ezt én így tanultam hos<strong>sz</strong>ú pályámon,<br />
ez az én meggyőződésem,"<br />
Egé<strong>sz</strong>ségtani muzeumok. Dr. Liebermann Leo<br />
egyetemi tanár felhívást intézett az or<strong>sz</strong>ág nagyobb<br />
városainak tanácsához egé<strong>sz</strong>ségtani muzeumok felállítása<br />
érdekében. A muzeumok czélja az volna,<br />
hogy a lakosság megismerje egé<strong>sz</strong>ségének és életének<br />
ellenségeit s a védekezés e<strong>sz</strong>közeit s hogy az<br />
egé<strong>sz</strong>ségtani ismeretek <strong>sz</strong>emlélhető módon terje<strong>sz</strong>tessenek<br />
a nép között. A muzeumot egy<strong>sz</strong>erű e<strong>sz</strong>közökkel<br />
egy tágas s könnyen hozzáférhető helyen<br />
kellene berendezni s fel<strong>sz</strong>erelni az ivóvfz ti<strong>sz</strong>tántartására<br />
<strong>sz</strong>olgáló különböző rend<strong>sz</strong>erű e<strong>sz</strong>közökkel,<br />
kutak és vízvezetéki berendezések rajzaival, mintáival,<br />
<strong>sz</strong>ellőztető ké<strong>sz</strong>ülékek, építő anyagok, <strong>sz</strong>obafestékek,<br />
ffltésberendezések, világítási e<strong>sz</strong>közök,<br />
lakások, bútorok, ruhanemfiek fertőtlenítésére <strong>sz</strong>oleáló<br />
e<strong>sz</strong>közök mintáival, a miket az ilyen e<strong>sz</strong>közök<br />
ké<strong>sz</strong>ítésével foglalkozó gyárak saját érdekükben<br />
minden költség nélkül bocsátanának a múzeum rendelkezésére.<br />
Ezeket a tárgyakat az orvosok időnkint<br />
bizonyára <strong>sz</strong>ívesen ismertetnék s a muzeumok így<br />
igen ha<strong>sz</strong>nos <strong>sz</strong>olgálatot tehetnének a közegé<strong>sz</strong>ség<br />
ügyének.<br />
Az ©ftz liaj/at eredeti <strong>sz</strong>iliének vis<strong>sz</strong>anyerése czéljából<br />
nagyon ajánlatos a tStella* hajvizet ha<strong>sz</strong>nálni,<br />
melynek rendkívüli előnye, hogy nem mint festék hat,<br />
de a liai eredeti <strong>sz</strong>ínét állítja vis<strong>sz</strong>a. E <strong>sz</strong>er ké<strong>sz</strong>ítője<br />
Zoltán Béla. budapesti gyógyFzeré<strong>sz</strong>. ő cs. és kir. fensége<br />
József főherczeg udvari <strong>sz</strong>állítója.<br />
HALÁLOZÁSOK.<br />
PETHÖ GYULA, a m. kir. földtani intézet főgeologusa<br />
elhunyt Budapesten e hó 14-ikén 54 éves<br />
korában. Avatott művelője volt a termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />
irodalomnak, sok ideig társ<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tője a<br />
• Termé<strong>sz</strong>ettudományi Közlöny »-nek, másodtitkára<br />
a Termé<strong>sz</strong>ettudományi Társulatnak. S úgy e társulatnak,<br />
mint a földtani társulatoknak egyik legbuzgóbb<br />
tagja volt. Temetése e hó 16-ikán délután a<br />
földtani intézetből történt. A dí<strong>sz</strong>es ravatalt a tanácskozó-teremben<br />
állították föl. Az egyetem és<br />
műegyetem tanárai, a termé<strong>sz</strong>ettudományi társulat<br />
vezetői, a Nemzeti Múzeum ásványtani o<strong>sz</strong>tályának<br />
ti<strong>sz</strong>tviselői közül többen voltak jelen, a földtani in-
Change language