Biológia 8. tankönyv 10-14. oldal
Biológia 8. tankönyv 10-14. oldal
Biológia 8. tankönyv 10-14. oldal
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
JÓ, HA TUDOD!<br />
A laphám sejtjei laposak, vékony rétegük<br />
olyan felszíneket borít, amelyeken<br />
keresztül anyag forgalom zajlik. Egyrétegű<br />
lap hám alkot ja példá ul a tüdő<br />
légző felületét és a hajszál erek falát.<br />
A henger hám magas, vékony sejtek ből<br />
áll. Ilyen szövet típus béleli táp csatornánk<br />
leg nagyobb részét. Bizonyos szervek<br />
ben a henger hám felszínét vékony<br />
sejt nyúlvá nyok, csillók borítják. A csillók<br />
egyszerre, egy irányban csap kod nak,<br />
s így a felszínre kerülő részecs ké ket,<br />
szemcsé ket továbbsodorják. Ilyen csillós<br />
hám található például az em ber<br />
pete vezeté ké ben a pete sejt továbbítá<br />
sára, a légcső ben pedig a be légzett<br />
por szemcsék eltávolítására. <br />
A szövetek<br />
Az emberi testet felépítô sejtek változatos alakúak és<br />
mûkö dé sûek. A hasonló felépítésû és feladatú sejtek<br />
csoportjai szöveteket alkotnak. A különbözô szövetek<br />
között mûködés megosztás alakul ki.<br />
A legtöbb szövet sejtjei nem illeszkednek egymáshoz<br />
szorosan, hanem közöttük a mûködéshez szükséges<br />
sejt közötti állomány van.<br />
A testünket alkotó szövetek négy típusa: a hámszövetek,<br />
a kötô- és támasztószövetek, az izomszövetek és az idegszövet.<br />
HÁMSZÖVETEK<br />
Hámszövetek fedik a test külsô és belsô felszíneit. A sejtek<br />
szo rosan illeszkednek, közöttük erek nincsenek. A hámszövet<br />
alatt mindig kötôszövet található, ez táplálja a<br />
hámsejteket.<br />
A hámszöveteket felépítésük és mûködésük szerint csoporto<br />
sítjuk. Felépítés alapján egy- és többrétegû hámot<br />
különböztetünk meg. Az egyrétegû hámszövetek elnevezése<br />
onnan származik, hogy a sejtek egyetlen rétegben<br />
sorakoznak egymás mellett (2. ábra).<br />
1. Csillós hám részlete<br />
Az elektronmikroszkópos kép közepén<br />
látható hámsejtek felszínét sűrűn borítják<br />
a csillók.<br />
sejtmag<br />
hámsejtek<br />
3. Többrétegű hámszövet felépítése<br />
szaruréteg hámréteg kötőszövet<br />
2. Egyrétegű hám mikrosz kópos metszete és rajza<br />
A többrétegû hámszövetek sejtjei több sorban helyezked<br />
nek el egymás fölött (3. ábra). Többrétegû hámok<br />
általában a károsító hatásoknak, sérülés veszélyének<br />
kitett felületeket borítják. A felszíni sejtek többnyire<br />
elszarusodnak, elhalnak, és az ellenálló szaru réteg<br />
fokozza a védelmet. A legbelsô sejtek állandó osztódása<br />
folya ma tosan pótolja a pusztulókat. Ilyen többrétegû<br />
elszarusodó hám alkotja bôrünk felsô rétegét.<br />
<strong>10</strong><br />
SEJTEK ÉS SZÖVETEK
Mûködésük szerint is feloszthatjuk a hámszöveteket.<br />
A fedôhámok legfontosabb szerepe a beborított felület<br />
védelme, ilyen a bôr hámrétege. Felszívóhám béleli a<br />
bélcsatorna nagy részét, itt a sejtek felületén sorakozó<br />
apró, kesztyûujjszerû nyúlványokon keresztül történik<br />
a tápanyagok felszívása. A mirigyhám sejtjei váladékot<br />
termelnek, mely a sejtekbôl kiürül. Kisebb-nagyobb<br />
mirigyek igen nagy számban fordulnak elô az emberi<br />
szervezetben: ilyenek a tápcsatorna emésztônedveket<br />
termelô mirigyei, valamint a bôr verejtékmirigyei is.<br />
A külsô elválasztású mirigyek mirigyhámmal bélelt<br />
végkamráiból a váladék a kivezetô csövön át jut ki a test<br />
belsô vagy külsô felületére (4. ábra).<br />
KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK<br />
A kötô- és támasztószövetek sejtjei egymástól távolabb<br />
állnak. A nagy mennyiségû sejt közötti állományban<br />
vékony, mikroszkóppal látható fonalak, kötôszöveti<br />
rostok találhatók. Ezek részint rugalmasak, részint pedig<br />
nagy szakítószilárdságúak.<br />
A lazarostos kötôszövetben a rostok szabálytalan, laza<br />
hálózatot alkotnak. Ez a szövettípus valamennyi szervünkben<br />
megtalálható, a többi szövetet rögzíti és a köztük<br />
levô réseket tölti ki (5. ábra).<br />
Az ínszövetben a rostok tömött, sûrû kötegekben, párhuza<br />
mosan futnak. Ez az erôs, nagy szakító szilárdságú<br />
szövet alkotja az izmokat a csontokhoz rögzítô inakat<br />
(6. ábra).<br />
A zsírszövet sejtjei nagy energiatartalmú zsírokat tárolnak,<br />
elsôsorban a szervezet energiaraktárait alkot ják<br />
(7. ábra). A bôrben felhalmozott zsírszövet jó hôszige telô,<br />
és párná zó közegként a sérülések elleni védelem ben is<br />
szere pet játszik. Tenyerünk és talpunk rugalmas párnázata<br />
javarészt kötôszöveti rostokban gazdag zsír szövetbôl<br />
áll.<br />
6. Ínszövet<br />
sejtek<br />
kötőszöveti<br />
rostok<br />
7. Zsírszövet<br />
zsírsejtek<br />
4. A miri gyek felépítése<br />
5. Lazarostos kötőszövet<br />
sejtek<br />
fedőhám<br />
kivezetőcső<br />
végkamra<br />
mirigyhám<br />
rostok<br />
JÓ, HA TUDOD!<br />
Zsírszövet a sovány emberek szerve<br />
zetében is van. A normálisan táplált<br />
(nem sovány, nem kövér) ember<br />
testé nek zsír tartalma kb. 20%. Termé<br />
szetes élet tani különb ség, hogy<br />
a nők szer ve zete kissé több zsírt<br />
tartal maz, mint a férfiaké.<br />
A zsírok sűrűsége a víz nél kisebb,<br />
ezért a zsír tartalom növe ke dése a<br />
test átla gos sűrű sé gé nek csökkenésé<br />
vel jár. A kövér embe rek ezért könynyeb<br />
ben fenn marad nak a vízben. <br />
SEJTEK ÉS SZÖVETEK<br />
11
sejt közötti állomány<br />
<strong>8.</strong> Porcszövet<br />
porcsejtek<br />
A kötôszövetek közé tartozik a vér is, bár a többi kötôszövettel<br />
ellentétben sejt közötti állománya folyékony, nem<br />
tartalmaz rostokat. Részletesen a keringési rendszer rôl<br />
szóló fejezetben tanulunk róla.<br />
A támasztószövetek testünk belsô vázát alkotják. Közös<br />
jellemzôjük, hogy sejt közötti állományuk szilárd.<br />
A porcszövetben a sejtek kisebb csoportokban állnak, a<br />
rostok sûrû hálózatot alkotnak a többé-kevésbé szilárd<br />
sejt közötti állományban. A porcokban nincsenek erek.<br />
Porcszövet található például fülkagylónkban, és a csontok<br />
ízületi felszíneit is porc borítja (<strong>8.</strong> ábra).<br />
ÉRDEKESSÉG<br />
A szilárdságot biztosító szervet len<br />
anya gok teszik ki a csont szövet tö megé<br />
nek 70%-át. A csont szövet szilárdsá<br />
gát jellemzi, hogy az egész sé ges<br />
ember comb csontja hosszában 16 ezer<br />
N erő hatást is kibírna törés nélkül. Ez<br />
azt jelenti, hogy függőle ge sen állítva<br />
fölül ről több mint másfél tonnás tömeggel<br />
terhelhető. <br />
Csontszövet alkotja csontjaink nagy részét. A porcszövetnél<br />
kevésbé rugalmas, de szilárdsága rendkívül nagy.<br />
Sejt közötti állományának legnagyobb részét szervetlen<br />
sók teszik ki, fôképpen kalcium-karbonát, -foszfát és<br />
-fluorid. Ezek biztosítják a csontszövet keménységét.<br />
A kötôszöveti rostoknak tulajdonítható a csont szövet<br />
rugalmassága. A szövetben futó erek körül szabá lyos rendben<br />
helyezkednek el a nyúlványos csont sejtek. A nyúlványokon<br />
keresztül zajlik az értôl távo labbi szövet részek<br />
táplálása (9. ábra).<br />
<strong>10</strong>. Vázizomszövet<br />
ér<br />
sejt közötti állomány<br />
csontsejtek<br />
csont hártya<br />
9. A csontszövet felépítésének rajza és kereszt metszetének<br />
mikroszkópos képe<br />
izom fonal<br />
izom rostok<br />
IZOMSZÖVETEK<br />
Az izomszövetek összehúzódásra képes sejtjei a mozgásban<br />
játszanak szerepet. Az összehúzódás, és így a mozgás<br />
is energia igényes folyamat.<br />
A vázizomszövet hosszú, vékony sejtjeiben sok sejt mag<br />
található a sejt hártya alatt. Sejt plazmájuk ban hosszanti<br />
irányban, egymással párhuza mosan, feltûnô szabályosság<br />
gal igen vékony izom fonalak helyezkednek el. Ezek<br />
hozzák létre az össze húzódást (<strong>10</strong>. ábra).<br />
12<br />
SEJTEK ÉS SZÖVETEK
A szabályos elrende zô dés miatt mikroszkópban vizsgálva<br />
az izom rostok kereszt ben, más szóval harántirányban<br />
csíkozott nak látszanak. Ezért ezt a szövet típust<br />
harántcsíkolt izomszövetnek is nevezik. A mozgás akkor<br />
követ ke zik be, amikor a sejt plazmá ban levô fehérjefonalak<br />
egymás közé csúsznak. Az izom rostok így megrövidül<br />
nek, s ennek követ kez té ben az izom össze húzódik.<br />
Harántcsíkolt izom szövet elsô sorban a vázizmok ban található.<br />
Ezek mûködte tése akaratunk tól függ. A vázizomszövet<br />
gyors és erôteljes össze húzódásra képes, de hamar<br />
elfárad.<br />
A szívizomszövet gyors összehúzódásra képes, de nem<br />
fáradékony. A szív izomszövete is harántcsíkolt, akárcsak<br />
a vázizmok, de a sejtek rövidebbek (11. ábra).<br />
A simaizomszövet összehúzódása a harántcsíkolt izomhoz<br />
hasonlóan az izomfonalak mûködésével történik, de a<br />
fonalak elrendezôdése eltér a vázizométól, harántcsíkolat<br />
nem látható benne (12. ábra). Simaizomszövet a belsô<br />
szervekben található. Viszonylag lassú, de hosszan tartó<br />
összehúzódásra képes.<br />
IDEGSZÖVET<br />
Az idegszövet sejtjei az életfolyamatok szabályozásában,<br />
a szervek mûködésének összehangolásában játszanak<br />
szerepet (13. ábra).<br />
Az idegszövetet felépítô idegsejtek gazdagon elágazó<br />
nyúlványaikkal kapcsolatot teremtenek a különbözô<br />
szervek és szövetek között (<strong>14.</strong> ábra). Idegsejtek bonyolult<br />
hálózata építi fel az agyvelôt és a gerincvelôt, az<br />
élet mûködések legfôbb szabályozó központjait. Az<br />
ideg rendszer felépítésével és mûködésével „Az idegi<br />
szabályozás alapjai” címû fejezetben foglalkozunk részle<br />
tesen.<br />
11. Szívizomszövet fény mikroszkópos<br />
képe<br />
sejtmagok<br />
12. Simaizomszövet<br />
13. Idegszövet<br />
<strong>14.</strong> Idegsejtek<br />
rövid nyúlványok<br />
idegsejt<br />
hosszú nyúlvány<br />
SEJTEK ÉS SZÖVETEK<br />
13
JÓ, HA TUDOD!<br />
Néhány belső szervünkben is előfordul<br />
vázizomszövet, ahol lényeges a gyors<br />
mozgás. Megtalálható például a nyelvben,<br />
a garat és a nye lő cső falá ban,<br />
valamint a mell- és a hasüreget el választó<br />
rekeszizomban.<br />
Egy-egy izomrost átmérője néhány<br />
mikro méter, de hosszúsága nagyobb<br />
izmaink ban meghaladhatja a <strong>10</strong>-20<br />
cm-t is. Minél vastagabb egy izom,<br />
annál több izomrostot tartalmaz, és<br />
annál nagyobb erőt tud kifejteni, ahogy<br />
ezt például a sportolók egyes izmai és<br />
ezek ereje jól szemlélteti. <br />
RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS<br />
A szöv<br />
övet<br />
eteke<br />
ket hasonló felépítésû és feladatú sejtek,<br />
va<br />
lamint a sejt közötti állomány alkotja. A test külsô<br />
és belsô felületeit borító hámszövetek sejtjei szorosan<br />
illeszkednek egymáshoz. Szerkezetük alapján egy- és<br />
többrétegû hámokat különböztetünk meg. Mûködésük<br />
szerint fedô-, felszívó- és mirigyhámokat ismerünk.<br />
A kötô- és támasztószövetek rugalmasságát a sejt<br />
közötti állomány fehérjefonalakból álló rostjai adják.<br />
A laza rostos kötôszövet más szövetek között található,<br />
a nagy szakítószilárdságú ínszövet az izmokat rögzíti, a<br />
zsír szövet szerepe energiatárolás. Kötôszövet a vér is.<br />
A támasztó szövetek szilárdságát szervetlen sók bizto-<br />
sítják. A porcok kissé hajlíthatóak és rugalmasak, a<br />
csont szövet igen nagy szilárdságú. Az izom szövetek:<br />
vázizom szövet, szívizom szövet, simaizom szövet összehúzódásra<br />
képesek. Az ideg szövetet nyúlványos idegsejtek<br />
építik fel.<br />
<br />
ÚJ FOGALMAK<br />
hámszövetek: fedő-, felszívó- és mirigyhám •<br />
kötő- és támasztószövetek: lazarostos kötő szövet,<br />
ínszövet, zsírszövet; porcszövet, csont szövet •<br />
izomszövetek: vázizomszövet, szívizomszövet,<br />
simaizom szövet • idegszövet<br />
15. A sportolók izmai nagy erőkifejtés<br />
re alkalmasak.<br />
KÉRDÉSEK, FELADATOK<br />
Has<br />
ason<br />
onlí<br />
tsd össze a különböző szerkezetű hámszövetek<br />
felé<br />
lépítését!<br />
Működés szerint milyen fajtái vannak a hámszövetnek?<br />
Rajzolj le egy külső elválasztású mirigyet, és nevezd meg<br />
a részeit! Segít a 4. ábra.<br />
Mi a kötőszöveti rostok szerepe az ínszövetben?<br />
Hasonlítsd össze a csont- és a porcszövet tulajdonságait!<br />
Mi az eltérések oka?<br />
Foglald táblázatba, milyen eltérések mutatkoznak a<br />
váz-, a szív- és a simaizomszövet működésében és előfordulásában!<br />
Mi jellemző az idegsejtek felépítésére és műkö dé sére?<br />
Használd a <strong>14.</strong> ábrát!<br />
<br />
14<br />
SEJTEK ÉS SZÖVETEK
Change language