Vadtakarmányozás - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István ...
Vadtakarmányozás - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István ...
Vadtakarmányozás - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A vadtakarmányozás értékelése<br />
Dr. Szemethy László<br />
<strong>Szent</strong> <strong>István</strong> Egyetem<br />
Vadvilág <strong>Megőrzési</strong> <strong>Intézet</strong>
Fogalmak<br />
„Vadföld alatt a vadgazdálkodó egység kezelője által<br />
gondozott olyan területeket értünk, amelyeken a<br />
termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam<br />
előállítása.” (Kőhalmy)<br />
Vadföld-gazdálkodás: a vad számára kedvező, több<br />
célra kialakított mezőgazdasági vagy erdészeti<br />
kultúra, rövidebb vagy hosszabb időszakra. A<br />
takarmánytermesztéstől megkülönbözteti a lehető<br />
legkevesebb agrotechnikai beavatkozás, környezeti<br />
terhelés minimalizálása, a vad igényeinek a teljes<br />
időszak alatt való figyelembevétele. Legnagyobb<br />
változatosság kialakítása.
Fogalmak<br />
<strong>Vadtakarmányozás</strong>: vad fajaink érdekében végzett,<br />
szabadterületi takarmányozás, melynek célja lehet:<br />
─ az állomány átsegítése táplálékszűk időszakokon;<br />
─ magasabb állománysűrűség fenntartása ill. elérése;<br />
─ az állomány felkészítése a táplálékszűk időszakokra;<br />
─ egyes produktumok (pl. trófea vagy felnevelt<br />
malacszám) célzott támogatása;<br />
─ az állomány elvonása a potenciálisan<br />
vadkárérveszélyes területekről.<br />
A vadtakarmányozáshoz nem szükséges<br />
takarmánytermesztés vagy vadföldgazdálkodás.
Fogalmak<br />
Vadtakarmány-termesztés: legjobb agrotechnika → a<br />
vad számára kedvező takarmánynövény → feletetés<br />
„lábon” vagy későbbi kiszállítással →<br />
tenyészidőszakban a vadtól védem → gazdasági<br />
jellegű cél: legkevesebb költség, legjobb termésátlag
Egy kis ökonómia<br />
• a vadgazdálkodás<br />
nyereségessége romlik<br />
• a vadgazdálkodási<br />
költség a legnagyobb<br />
kiadás (ide tartozik a<br />
vadtakarmányozás is)
Biológiai alapok<br />
• Mit esznek a vadfajaink?<br />
– őz: friss hajtások, rügyek, gyümölcsök,<br />
magok<br />
– szarvas: fásszárúak hajtásai, kétszikűek<br />
– mezei nyúl: sokféle egy- és kétszikű<br />
– magas fehérje és víztartalom<br />
– könnyű emészthetőség<br />
– kevés kultúrnövény
A mezei nyúl őszi-téli táplálék-összetétele öt különböző<br />
vizsgálati területen 2000-2002. között.<br />
100%<br />
90%<br />
80%<br />
70%<br />
60%<br />
50%<br />
40%<br />
30%<br />
20%<br />
10%<br />
0%<br />
2000<br />
2001<br />
2002<br />
2000<br />
2001<br />
2002<br />
2000<br />
2001<br />
2002<br />
2002<br />
Táplálékalkotó aránya (db)<br />
Kompolt Kompolt Kompolt Csongrád Csongrád Csongrád Apaj Apaj Abádszalók Tőserdő<br />
Tarackbúza Repce Rozsnok Pásztortáska<br />
Sás Kakaslábfű Zörgõfű Csillagpázsit<br />
Egyéb egyszikű Keskenylevelű ezüstfa Csenkesz Gledicsia<br />
Egyéb kétszikű Egyéb mag Lucerna Fásodó részek<br />
Fenyő Kökény Szeder Bodza<br />
Vadrozs Búza Búzamag
Mennyire használják a mg-i táblák belsejét?<br />
(A mezei nyúl ürülékek eloszlása különböző növénykultúrákban a tábla<br />
szegélyétől a tábla belseje felé haladva.)<br />
Átlagos ürülék bogyószám (db<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150<br />
Távolság a táblaszegélytől (m)<br />
Búzatarló Gyep Lucerna Kukorica Napraforgó Olajtök<br />
• az apró- és a nagyvadfajok is a táblaszegélyeket<br />
részesítik előnyben, a táblák belsejét elkerülik
A növénycsoportok szezonális változása a szarvas<br />
táplálékában Hajóson (H), Imre-hegyen (IH) és Babaton<br />
(B)<br />
90<br />
Növénycsoport (%)<br />
60<br />
30<br />
0<br />
Tavasz Nyár Ősz Tél<br />
Fásszárúak H Egyszikűek H Kétszikűek H<br />
Fásszárúak IH Egyszikűek IH Kétszikűek IH<br />
Fásszárúak B Egyszikűek B Kétszikűek B<br />
• minden élőhelyen és évszakban a fásszárúak<br />
dominálnak
A gímszarvas erdei táplálékának<br />
nyersfehérje/nyersrost aránya (xxx) és a magas<br />
tápértékű növények fogyasztása (▲▲▲)<br />
Hajósszentgyörgyön a vegetációs periódus alatt.<br />
• a szarvasnak legalább<br />
annyi fehérjét kell<br />
fogyasztania, mint<br />
rostot<br />
• ezt a magas<br />
fehérjetartalmú<br />
növények (növényi<br />
részek) fokozódó<br />
kiválogatásával éri el
A gímszarvas kultúrnövény-fogyasztása<br />
(%) a mezőgazdasági területen<br />
100<br />
Táplálékalkotók (%)<br />
80<br />
60<br />
40<br />
20<br />
0<br />
06.16. 06.29. 07.18. 07.31. 08.15. 08.30. 09.15. 09.30. 10.30.<br />
Lucerna Kukoricalevél Kukoricaszem Búzalevél Búzaszem Egyéb<br />
• a kultúrnövények aránya még mg. területen is alacsony
Felvett tápanyag (g/10kg)<br />
3000<br />
2500<br />
2000<br />
1500<br />
1000<br />
500<br />
0<br />
Gímszarvas táplálékának minõsége két élőhelyen<br />
Hajós 1998 június<br />
erdõ<br />
mezõgazdaság<br />
Nyersfehérje Nyerzsír Nyersrost Nyershamu<br />
• az erdei táplálék magasabb fehérje és alacsonyabb<br />
rosttartalma miatt kedvezőbb a mg-inál
A vadtakarmányozás, vadföldművelés<br />
hatékonyságának értékelése
A vadföldre érdemes növényfajok "népszerűsége"<br />
A növényt használó<br />
gazdálkodók (db)<br />
18<br />
16<br />
14<br />
12<br />
10<br />
8<br />
6<br />
4<br />
2<br />
0<br />
Búza<br />
Rozs<br />
Zab<br />
Kukorica<br />
Repce<br />
Napraforgó<br />
Cirok<br />
Szója<br />
Csicsóka<br />
Vadlegelő<br />
Növény<br />
• rendkívül kevés féle takarmánynövényt használnak<br />
• többnyire egyszikűek<br />
• többnyire monokultúrában,<br />
• kevés a kétszikű és az évelő<br />
• mennyire felel ez meg a céloknak?
A rádió-telemetriás lokalizációs pontok<br />
eloszlása a különböző élőhelyi foltok<br />
között<br />
• a vadföldek használtsága elmarad a várttól
A hullatéksűrűség az egyes mintaterületeken<br />
• a vadföldek használata változékony, csak a legjobbak képesek<br />
koncentrálni a vadat<br />
• a táplálék elfogyása után gyorsan elhagyják a vadföldet
A sózók, a dagonyák és kontroll<br />
területek körül található nyomsűrűség<br />
alakulása<br />
• a sózók és a dagonyák jelentősen emelik a vadföld<br />
látogatottságát<br />
• ezek nélkül a vadföldek nem különböznek lényegesen a<br />
cserjésektől
Hullaték-sűrűség a vadföldeken és a kontroll területeken<br />
25,00<br />
• az őszi gabonával<br />
bevetett<br />
vadföldek<br />
használata tél<br />
elejéig magasabb,<br />
tavasszal nincs<br />
különbség a<br />
természetes<br />
növényzetű<br />
területektől<br />
db/1000m 2<br />
db/1000m 2<br />
20,00<br />
15,00<br />
10,00<br />
5,00<br />
0,00<br />
50,00<br />
40,00<br />
30,00<br />
20,00<br />
10,00<br />
0,00<br />
-10,00<br />
IV.05.<br />
IV.26.<br />
V.10.<br />
V.25.<br />
VI.15.<br />
VI.29.<br />
VII.20.<br />
IV.05.<br />
IV.26.<br />
V.10.<br />
V.25.<br />
VI.15.<br />
VI.29.<br />
VII.20.<br />
X.03.<br />
XI.05.<br />
XI.21.<br />
XII.10.<br />
I.11.<br />
II.13.<br />
II.29.<br />
III.26.<br />
X.03.<br />
XI.05.<br />
XI.21.<br />
XII.10.<br />
I.11.<br />
II.13.<br />
II.29.<br />
III.26<br />
Vadföldek<br />
Kontroll területek<br />
Cinegés<br />
<strong>Szent</strong> Páli<br />
Tuskós<br />
Gólyás<br />
Széles nyiladék<br />
Kontroll Terület1<br />
Kontroll Terület2<br />
Kontroll Terület3
Az elfogyasztott biomassza a vadföldeken<br />
(2007. tavasz, nyár)<br />
• a táplálék napi fogyása a vadföldeken tavasszal-nyáron<br />
változékony, de ált. alacsony<br />
• az elfogyasztott táplálékot a vadföldet használó egyedek<br />
számával kell elosztani
Az elfogyasztott biomassza a vadföldeken<br />
(2007 ősz, tél)<br />
• ősszel-télen a fogyasztás magasabb, de ekkor több<br />
egyed látogatja, ezért itt is az egy egyedre jutó<br />
mennyiséget kellene számolni
Hullatéksűrűség az egyes etetőhelyek körül<br />
(almatörköly: Lugozi, Kukulla, kukorica szilázs: Tinósi, Kismajor)<br />
25<br />
20<br />
15<br />
10<br />
5<br />
őz<br />
vaddisznó<br />
gímszarvas<br />
0<br />
2007.10.08<br />
2007.11.22<br />
2007.12.13<br />
2007.12.29<br />
2008.01.15<br />
2008.02.11<br />
2007.10.08<br />
2007.11.22<br />
2007.12.13<br />
2007.12.29<br />
2008.01.15<br />
2008.02.11<br />
2007.10.08<br />
2007.11.22<br />
2007.12.13<br />
2007.12.29<br />
2008.01.15<br />
2008.02.11<br />
2007.10.08<br />
2007.11.22<br />
2007.12.13<br />
2007.12.29<br />
2008.01.15<br />
2008.02.11<br />
2007.10.08<br />
2007.11.22<br />
2007.12.13<br />
2007.12.29<br />
2008.01.15<br />
2008.02.11<br />
Átlagos hullatéksűrűség (db/100m)<br />
nincs adat<br />
nincs adat<br />
Lugozi Kukulla Tinósi Kismajor Erdő<br />
• a használtság (az etetőn eltöltött idő) változékony, de<br />
ált. magasabb, mint az erdőben<br />
• az etetőt legnagyobb arányban a szarvas használja
Kihelyezett takarmány jelenléte a Tinósi etetőhelyen gyűjtött<br />
hullatékokban (makroszkópos vizsgálat eredményei)<br />
Megvizsgált hullatékok száma (db)<br />
14<br />
12<br />
10<br />
8<br />
6<br />
4<br />
2<br />
Nincs benne takarmány<br />
Van benne takarmány<br />
0<br />
Gím, nov.22. Gím, febr. 12. Vaddisznó<br />
• nem minden a vadföldön megjelenő egyed fogyaszt a<br />
takarmányból, hanem csak a kisebbség
Kihelyezett törkölytakarmány jelenléte a Lugozi etetőhelyen<br />
gyűjtött gímszarvas hullatékokban 2007. 11.22, 12.13. és 12.29-én<br />
(mikroszkópos vizsgálat eredményei).<br />
Törköly aránya a hullatékban (db)<br />
100%<br />
90%<br />
80%<br />
70%<br />
60%<br />
50%<br />
40%<br />
30%<br />
20%<br />
10%<br />
0%<br />
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10<br />
Minta sorszáma<br />
egyéb<br />
törköly<br />
Törköly aránya a hullatékban (db)<br />
100%<br />
90%<br />
80%<br />
70%<br />
60%<br />
50%<br />
40%<br />
30%<br />
20%<br />
10%<br />
0%<br />
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10<br />
Minta sorszáma<br />
egyéb<br />
törköly<br />
100%<br />
Törköly aránya a hullatékban (db)<br />
90%<br />
80%<br />
70%<br />
60%<br />
50%<br />
40%<br />
30%<br />
20%<br />
egyéb<br />
törköly<br />
• a takarmány aránya<br />
alacsony, < 10%<br />
10%<br />
0%<br />
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10<br />
Minta sorszáma
Összefoglalva<br />
• a vadföldek és etetőhelyek csak a legjobb<br />
kezelés mellett és csak időszakosan gyűjtik<br />
össze a vadat<br />
• a takarmány aránya alacsony a táplálékban<br />
• a vadfölgazdálkodás, vadtakarmányozás<br />
jelenlegi gyakorlata nem hatékony
Mennyire fontos a termeszetes erdei<br />
táplálék?
A vizsgálati<br />
területek<br />
Sefag Rt. Nagyatádi és. Zselici Erdészete<br />
Gemenc Rt. Hajósi és Szekszárdi<br />
Erdészete<br />
Egererdő Rt. Felsőtárkányi Erdészete
Mekkora a<br />
természetes<br />
takarmánykínálat?
Kínálat szezonális eloszlása – hajtás db<br />
2000<br />
1800<br />
tél tavasz nyár ősz<br />
Kínálat<br />
(hajtás db/100 mintavételi terület)<br />
1600<br />
1400<br />
1200<br />
1000<br />
800<br />
600<br />
400<br />
200<br />
0<br />
Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány<br />
• a vad főként a fásszárúak fiatal hajtásait fogyasztja,<br />
• az erdő cserjeszintje a táplálékkínálat meghatározója<br />
• egyes erdészeti beavatkozások elszgényítik a<br />
cserjeszintet
Kínálat szezonális eloszlása – kg/ha<br />
Növénykínálat (kg/ha)<br />
3500<br />
3000<br />
2500<br />
2000<br />
1500<br />
1000<br />
500<br />
0<br />
tél tavasz nyár ősz<br />
nincs adat<br />
nincs adat<br />
Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány<br />
• a cserjeszintben, ha van, a fogyasztható biomassza<br />
mennyisége magas lehet
1<br />
0,8<br />
0,6<br />
0,4<br />
0,2<br />
0<br />
Rágási preferenciák - Hajós<br />
tél<br />
tavasz<br />
nyár<br />
ősz<br />
Rágottsági arány<br />
akác<br />
bodza<br />
bükk<br />
ezüsthárs<br />
fagyal<br />
fenyő<br />
galagonya<br />
gyertyán<br />
tölgy<br />
kökény<br />
kőris<br />
mezei juhar<br />
mézgás éger<br />
fehér nyár<br />
ostorfa<br />
szeder<br />
vadrózsa<br />
veresgyűrű som<br />
zöld juhar<br />
Egyéb
1<br />
0,8<br />
0,6<br />
0,4<br />
0,2<br />
0<br />
Rágási preferenciák - Gemenc<br />
tél<br />
tavasz<br />
nyár<br />
ősz<br />
Rágottsági arány<br />
akác<br />
bodza<br />
bükk<br />
ezüsthárs<br />
fenyő<br />
galagonya<br />
gyertyán<br />
tölgy<br />
kőris<br />
mezei juhar<br />
mézgás éger<br />
nyár<br />
ostorfa<br />
szeder<br />
vadrózsa<br />
veresgyűrű som<br />
zöld juhar<br />
Egyéb
1<br />
0,8<br />
0,6<br />
0,4<br />
0,2<br />
0<br />
Rágási preferenciák - Segesd<br />
tél<br />
tavasz<br />
nyár<br />
ősz<br />
Rágottsági arány<br />
akác<br />
bodza<br />
bükk<br />
ezüsthárs<br />
fagyal<br />
fenyő<br />
galagonya<br />
gyertyán<br />
kocsányos tölgy<br />
kocsánytalan tölgy<br />
kökény<br />
kőris<br />
juhar<br />
mézgás éger<br />
nyár<br />
ostorfa<br />
szeder<br />
vadrózsa<br />
veresgyűrű som<br />
zöld juhar<br />
Egyéb
1<br />
0,8<br />
0,6<br />
0,4<br />
0,2<br />
0<br />
Rágási preferenciák - Zselic<br />
tél<br />
tavasz<br />
nyár<br />
ősz<br />
Rágottsági arány<br />
akác<br />
bodza<br />
bükk<br />
ezüsthárs<br />
fagyal<br />
fenyő<br />
galagonya<br />
gyertyán<br />
kocsányos tölgy<br />
kocsánytalan tölgy<br />
kökény<br />
kőris<br />
mezei juhar<br />
mézgás éger<br />
nyár<br />
ostorfa<br />
szeder<br />
vadrózsa<br />
veresgyűrű som<br />
zöld juhar<br />
Egyéb
1<br />
0,8<br />
0,6<br />
0,4<br />
0,2<br />
0<br />
Rágási preferenciák - Felsőtárkány<br />
Rágottsági arány<br />
akác<br />
bodza<br />
bükk<br />
ezüsthárs<br />
fagyal<br />
fenyő<br />
galagonya<br />
gyertyán<br />
kocsányos tölgy<br />
kocsánytalan tölgy<br />
kökény<br />
kőris<br />
mezei juhar<br />
mézgás éger<br />
nyár<br />
ostorfa<br />
szeder<br />
vadrózsa<br />
veresgyűrű som<br />
zöld juhar<br />
Egyéb<br />
tél<br />
tavasz<br />
nyár<br />
ősz
Rágottság szezonális eloszlása<br />
0,6<br />
0,5<br />
tél tavasz nyár ősz<br />
Teljes rágottsági arány<br />
0,4<br />
0,3<br />
0,2<br />
0,1<br />
0<br />
nincs adat<br />
nincs adat<br />
Hajós 03 Hajós 04 Gemenc 04 Segesd 03 Segesd 04 Zselic 04 Felsőtárkány<br />
03<br />
• vannak kedvelt és kevésbé fogyasztott fajok<br />
• megfelelő kínálat és fajválaszték mellett a<br />
rágottság („vadkár”) alacsony<br />
• a vad-eltartóképesség magas
Miért takarmányozunk?<br />
• gazdasági nyereség növelésére<br />
– jelentős és növekvő költségek – hatékonyság?<br />
• célok<br />
– a vadászat megkönnyítése<br />
– az állomány átsegítése a táplálékhiányos<br />
időszakokon<br />
– az állomány minőségének (trófeaminőség) javítása<br />
– a vadkár csökkentése<br />
• különböző célok – különböző időzítés és<br />
különböző takarmányok
Mikor és hogyan<br />
takarmányozzunk?<br />
• a vadászat megkönnyítése<br />
– a vadászati idényben, csak a vadászat<br />
idejére szorítkozik (pl. bőgésre megnyitott<br />
kukorica)<br />
– az adott vadfaj számára vonzó, de<br />
– a vadászatot nem zavaró módon<br />
– különböző fajok – különböző idények és<br />
igények (pl. őz – vaddisznó - gím)
Mikor és hogyan<br />
takarmányozzunk?<br />
• az állomány átsegítése a táplálékhiányos<br />
időszakokon<br />
– mikor van a táplálékhiány<br />
• ált. télen, de mg. területen aratás után is<br />
– mire van szüksége a vadnak<br />
• más-más igény nyáron, ősszel és télen<br />
• nyáron fehérje + víz<br />
• ősszel-télen + energia<br />
– takarmányváltás szoktató etetéssel
Mikor és hogyan<br />
takarmányozzunk?<br />
• az állomány minőségének (trófeaminőség)<br />
javítása<br />
– a trófea felépítéséhez szükséges anyagok<br />
• energia, fehérje, ásványi anyagok<br />
– trófea építése idején és azt megelőzően<br />
– az adott területen hiányzó tápanyagok pótlása<br />
• biztos, hogy jó a német v. osztrák viszonyokra kidolgozott<br />
„csodatáp”?<br />
– külön, célzottan a trófeás vadra (öreg bika, remete<br />
kan elkülönül a csoporttól, ált. nem látogatja az<br />
etetőket
Mikor és hogyan<br />
takarmányozzunk?<br />
• a vadkár csökkentése – elterelő etetés<br />
– a vadkár jelentkezése előtt és alatt (tavasz<br />
–nyár -ősz)<br />
– a károsított növénnyel vagy annál jobbal<br />
– az érzékeny területtől távol
Jók-e az állattenyésztésből<br />
átvett módszerek?<br />
• háziállatok<br />
– a legkevésbé válogatós, mindenevő vagy igénytelen fűevő<br />
fajok (disznó - mindenevő, szarvasmarha, juh, kecske legelő,<br />
fűevő)<br />
– a háziállat kevesebbet mozog, kevesebb veszély fenyegeti,<br />
többet táplálkozik<br />
– rosszabb minőségű táplálék is elég<br />
• vadállatok<br />
– könnyen emészthető (rostban szegény) táplálékot igényelnek<br />
– nagyobb energiaigény<br />
– veszélyesebb élet<br />
– több és jobb takarmány kell (pl. kutya napi 0,5-0,6 kg<br />
kutyatáp – farkas napi 2-3 kg hús)<br />
• a háziállatoknak készült takarmány a vadnak általában<br />
nem elég
A korszerű takarmányozás alapjai<br />
• a cél pontos megjelölése<br />
• a biológiai alapok tisztázása<br />
• szakítás a hibás gyakorlattal<br />
• az eredményesség mérése<br />
• gazdaságosság
Javaslatok<br />
• a természetes táplálékbázis megbecsülése, védelme<br />
• sokféle (pl. gyepkeverékek)<br />
• könnyen emészthető (alacsony rosttartalmú – réti<br />
széna nem jó),<br />
• magas fehérje- és energiatartalmú (főleg kétszikűek:<br />
pillangósok, repce),<br />
• rágócserjés (akác, bodza, szeder, pusztaszil stb.)<br />
• szétszórtan (nem egy nagy vadföld hanem kis<br />
vadföldek etetők mozaikja)<br />
• rendszeresen<br />
• takarmányváltás mindig fokozatosan<br />
• fejlesztés, kutatás kell
Köszönetnyilvánítás<br />
• A terepi felvételezésekben résztvevő minden<br />
munkatárs és szakdolgozó<br />
• Gemenc Zrt.<br />
• Sefag Zrt.<br />
• Egererdő Zrt.<br />
• Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt.<br />
• Földművelésügyi és Vidékfejlesztési<br />
Minisztérium (73028/2002)
Change language