Labor IV. - Villamos Energetika Tanszék
Labor IV. - Villamos Energetika Tanszék
Labor IV. - Villamos Energetika Tanszék
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1. A bekapcsolási áramlökés kedvezőtlen hatásai és csökkentésének<br />
módszerei<br />
Üresen járó transzformátorok bekapcsolásakor a névleges áram 5-8-szorosát is elérni képes<br />
áramlökés léphet fel. A kapocszárlati áram nagyságrendjébe eső bekapcsolási áram<br />
amplitúdóját a transzformátor-vasmag konstrukciója, a primer és szekunder oldali tekercs<br />
kialakítása (csillag/delta), a remanens fluxus nagysága és főképpen a bekapcsolás<br />
fázishelyzete (a hálózati feszültség pillanatértéke a megszakító pólus záródásának<br />
pillanatában) szab meg. A nagy bekapcsolási áram fellépésével együttjáró feszültség alá<br />
helyezésnek számos kedvezőtlen következménye lehet:<br />
• a transzformátor-tekercs a dinamikus igénybevétel miatt fellazul, a szigetelés<br />
erodálódik, ami a transzformátor élettartamának csökkenésével jár.<br />
• a lassan csillapodó bekapcsolási áramlökés a táphálózaton 2-4 s időtartamig<br />
fennálló feszültségletörést okoz, ami az adott hálózathoz csatlakozó valamennyi<br />
fogyasztói berendezést kedvezőtlenül érinti (a villamosenergia szolgáltatás<br />
minőségének romlása, távközlési zavar)<br />
• a nagy bekapcsolási áramlökés a transzformátor differenciálvédelmek beállítását<br />
szintén megnehezíti. Tekintve, hogy a bekapcsolási áram -csupán az amplitúdója<br />
alapján- nem különböztethető meg a belső zárlattól a differenciálvédelmekben<br />
speciális áramkörökkel, ill. algoritmusokkal kell gondoskodni a reteszelésről. Ezek<br />
a módszerek azonban az újabb tervezésű transzformátoroknál alkalmazott nagy<br />
remanenciájú transzformátorlemez valamint a transzformátor vasanyag telítődéshez<br />
közeli kihasználása miatt sokkal kevésbé megbízhatóak és sok esetben téves<br />
védelmi működésre vezetnek.<br />
A veszélyes bekapcsolási áramok kiküszöbölhetők vagy amplitúdójuk jelentősen<br />
mérsékelhető, ha a transzformátor bekapcsolása a visszamaradt fluxus fázishelyzetének<br />
(polaritás és nagyság) megfelelően történik. Ez a módszer a vezérelt bekapcsolás (angolul:<br />
point on wave controlled switching). A bekapcsolási áramok csökkentése érdekében<br />
célszerű a transzformátor kikapcsolását is úgy időzíteni, hogy a rákövetkező bekapcsolás<br />
szempontjából kedvező remanens fluxuseloszlás alakuljon ki. A ki -és bekapcsolás<br />
időzítése -optimális esetben- lehetővé teszi a remanens fluxus által igényelt fázishelyzetben<br />
történő telítődés-mentes transzformátor bekapcsolást, vagyis a bekapcsolási áramnak a<br />
névleges üresjárási áram tartományába való csökkentését. Tekintetbe kell venni azonban,<br />
hogy a nagy és középfeszültségű megszakítók működése minden esetben bizonyos<br />
szórással jár, ami a bekapcsolási áram értékét a fenti optimális értékhez képest megnöveli.<br />
A vezérelt transzformátorbekapcsolás sikeres megvalósításához mindenekelőtt korszerű,<br />
pontos működésű megszakítóra van szükség. (A bekapcsolási idő szórása ne haladja meg a<br />
±1 ms-ot). A vezérlési stratégia kialakítását számos szempont befolyásolja, ezek közül a<br />
legfontosabbak:<br />
• a transzformátor kapcsolási csoportja<br />
• a megszakító hajtás típusa (fázisonként külön, vagy közös hajtás, közös hajtás<br />
esetén mindhárom fázis egyszerre kapcsol vagy időben késleltetve, u.n “elékelt”)<br />
• a remanens fluxus befolyásolhatósága a kikapcsolás vezérlésével. Ehhez ismerni<br />
kell a megszakító áramlevágási tulajdonságait, a kikapcsoláskor a transzformátoron<br />
maradó fogyasztók jellemzőit és a megszakító, ill. transzformátor közötti gyűjtősín<br />
(kábel) paramétereit.<br />
- 2 -