Villamos energetika VMK Laboratórium
Villamos energetika VMK Laboratórium
Villamos energetika VMK Laboratórium
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2013.03.05.<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong><br />
Laboratórium<br />
BMEVIVEA207<br />
Mérési segédlet<br />
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem<br />
<strong>Villamos</strong> Energetika Tanszék
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
<strong>Villamos</strong>energia-átviteli szabadvezeték modellvizsgálata<br />
A mérés során a hallgatók megismerik egy nagyfeszültségű, villamosenergia-átviteli távvezeték<br />
fizikai sajátosságait leíró paramétereket, a paraméterek meghatározásának módszereit. A nagy<br />
teljesítmények átvitelére létesített váltakozó feszültségű (50 vagy 60 Hz) vezetékeknél a névleges<br />
(vonali) feszültség 120 – 750 kV, a jellemző vezetékhossz 50 – 800 km, a vezeték természetes<br />
teljesítménye pedig 30 – 2000 MW (háromfázisú).<br />
Laboratóriumi körülmények között a nagyfeszültségű távvezeték átviteli jellemzőit egy megfelelően<br />
kialakított, kisfeszültségű fizikai modellen vizsgáljuk. A valóságos rendszer és a modellje közötti<br />
kapcsolatot a léptéktényezők teremtik meg. Ezek: a U , a I , a Z , a t , vagyis a feszültség-, áramerősség-,<br />
impedancia- és az időlépték. Annak érdekében, hogy valóságos rendszer 1 Ω impedanciájának a<br />
modellen is 1 Ω feleljen meg és a valódi távvezetéken tapasztalható folyamatok a modellen is<br />
azonos időtartam alatt játszódjanak le, a modell a Z és a t léptékét 1-re választottuk. Az 5. mérési<br />
feladat során a távvezeték üzemviteli kérdéseit is érintjük, ekkor a feszültség- és áram léptékeknek<br />
is szerepe lesz.<br />
S<br />
l [km]<br />
(r + jx L ) [Ω/km]<br />
-jx C [Ω⋅km]<br />
R<br />
a.)<br />
I S R jX L I R<br />
U S<br />
I S<br />
k<br />
I<br />
I R<br />
k<br />
U R<br />
-j2X C<br />
-j2X C<br />
b.)<br />
c.)<br />
1. ábra.<br />
Háromfázisú szabadvezeték pozitív sorrendű modellje; a.) egyvonalas séma, b.) egyfázisú<br />
helyettesítő kapcsolási vázlat (névleges Π-modell), c.) egyfázisú távvezeték mérőpanel.<br />
1
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
A háromfázisú távvezeték paramétereire vonatkozó fogalmi meghatározásokat, a távvezeték<br />
stacioner és tranziens üzemének a leírására szolgáló egyenleteket, ill. differenciálegyenleteket a<br />
tárgy előadásaiból ismertnek tételezzük fel. A fizikai kép megértéséhez, valamint a mérés<br />
lefolytatásához szükséges egyenleteket azonban ebben az útmutatóban röviden megismételjük.<br />
Egy távvezeték megoszló paraméterű rendszere jellemezhető az egységnyi hosszra jutó<br />
induktivitással, kapacitással, a soros és párhuzamos ellenállással (L', C', R', G'). A szabadvezeték<br />
(távvezeték) egyvonalas sémáját az 1.a) ábrán, stacioner, állandó frekvenciájú üzemére vonatkozó<br />
egyfázisú névleges Π helyettesítő kapcsolási vázlatát az 1.b.) ábrán adtuk meg. Az 1.c.) ábra a<br />
mérés során használt TVM-1f jelű egyfázisú távvezeték - jelgenerátor mérőpanel modell<br />
összeállítást mutatja.<br />
A távvezeték modell kialakítása történhet a vezeték rövid szakaszokra bontásával, az adott hosszt<br />
leképező Π-tagok sorba kapcsolásával. Ekkor a vezeték soros induktivitását ferritmagos tekercs, a<br />
sönt kapacitását egy-egy kondenzátor, a soros veszteséget pedig egy koncentrált ellenállás képezi le.<br />
A modell kialakításának egy másik, fejlettebb módja, amikor a távvezeték viselkedését a<br />
végpontokra felírható egyenletek valós időben - egy mikrokontroller segítségével – történő<br />
megoldásával képezzük le. A mérés során használt mérőpanel távvezeték modelljének kialakítása ez<br />
utóbbi módon történt.<br />
Az 1.b.) ábrán adott modell állandó frekvencián, a végpontokon korrektül képezi le a<br />
szabadvezetéket. A teljes hosszra vonatkozó soros impedanciát a fajlagos vezetékadatok és a<br />
vezeték hosszának szorzataként állíthatjuk elő.<br />
'<br />
Z = z⋅l<br />
(r + j⋅<br />
x ) ⋅l<br />
= (r + j⋅ω ⋅ L ) ⋅l<br />
= (R + jX ) [ Ω]<br />
(1)<br />
S<br />
=<br />
L<br />
L<br />
A teljes hosszra vonatkozó sönt impedancia a hosszegységre eső érték vezetékhosszal történő<br />
osztással adódik. A sönt impedancia valós része a távvezetéki szigetelők felületi szivárgási<br />
ellenállása. Az ellenállás azonban olyan nagy, hogy a gyakorlati (stacioner üzemviteli és zárlati)<br />
vizsgálatoknál ezt a kapacitív reaktanciával párhuzamosan kapcsolódó ellenállást elhanyagolhatjuk.<br />
, x<br />
C<br />
1<br />
Z C<br />
= z / l ≅ − j = = - j⋅<br />
X<br />
C<br />
[ Ω]<br />
'<br />
l j⋅ω<br />
⋅ C ⋅ l<br />
(2)<br />
Az (1) és a (2) egyenletben:<br />
L ' : a távvezeték hosszegységre eső soros induktivitása [H/km];<br />
C ' : a távvezeték hosszegységre eső sönt kapacitása [F/km];<br />
l: a vezeték hossza [km];<br />
f: a frekvencia [Hz].<br />
-1<br />
ω = 2⋅π<br />
⋅f<br />
[s ]<br />
(3)<br />
Az 1.a.) ábrán az R a távvezeték fogyasztói vagy fogadó oldala (Receiving end), míg az S oldalt<br />
tekintjük a tápoldalnak (Sending end).<br />
2
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
A mérés folyamán használt távvezeték modell paraméterei nincsenek megadva, azokat méréssel kell<br />
meghatározni. Egyes mérési mozzanatoknál, amelyeket elsősorban a jelenségek fizikai hátterének a<br />
megvilágítására szánunk, a soros és sönt impedanciák valós részét elhanyagoljuk, azaz a vezetéket<br />
veszteségmentesnek tekintjük. Ekkor a távvezetékre az [1] irodalmi hivatkozás (9.76) egyenlete<br />
alapján írható, hogy:<br />
U<br />
S<br />
= U<br />
R<br />
' '<br />
' '<br />
( ⋅ L ⋅C<br />
⋅l) + j⋅I<br />
R<br />
⋅ Z ⋅sin( ω ⋅ L ⋅C<br />
⋅ ) [V]<br />
' '<br />
' '<br />
sin( ⋅ L ⋅C<br />
⋅l) + I<br />
R<br />
⋅cos( ω ⋅ L ⋅C<br />
⋅l) [A]<br />
⋅cos ω<br />
0<br />
l<br />
(4)<br />
U<br />
R<br />
IS<br />
= j ⋅ ω (5)<br />
Z0<br />
Az U S , I S , U R , I R : a távvezeték S ill. R oldali feszültség ill. áramerősség időfüggvényeit<br />
reprezentáló komplex fazormennyiségek (effektív érték). U=|U| ∠δ<br />
A (4) – (5) egyenletben Z 0 a veszteségmentesnek tekintett szabadvezeték karakterisztikus vagy<br />
hullámimpedanciája [Ω].<br />
'<br />
L<br />
Z0 = [ Ω ]<br />
(6)<br />
'<br />
C<br />
Mérési feladatok:<br />
1. Hullámimpedancia meghatározása az üresjárási és rövidzárási impedanciából.<br />
2. Vezetékhossz meghatározása a rezonancia frekvenciából.<br />
3. Tranziens jelenségek vizsgálata. Vezeték befutási idejének mérése.<br />
4. A vezeték A,B,C,D láncparamétereinek meghatározása.<br />
5. Teljesítmény áramlások vizsgálata.<br />
A méréseket Textronix TDS2000 típusú oszcilloszkóppal végezzük. Az oszcilloszkóp kezelését<br />
elolvashatjuk a letölthető 'Tektronix TDS oszcilloszkóp használata' anyagban.<br />
A feszültség effektív értékeket az oszcilloszkópon MEASURE módban Cyc RMS állásban mérjük. A<br />
feszültség és áram közötti fázisszöget (a nulla-átmenetek közötti időt) CURSOR módban Type Time<br />
állásban mérjük. Fontos, hogy a bemenetek AC állásban legyenek. Ügyelni kell az áram és a<br />
feszültség nulla-átmenetek közötti Δt idő előjelhelyes mérésére. A Δt nem lehet nagyobb, mint 5<br />
msec (miért is). Az áramokkal arányos feszültség a mérőpanel BNC csatlakozású pontjairól vehető<br />
le. Áramméréskor a lépték 10mA/V, azaz I mért =U mért /100. A 100 Ω-os mérőellenállás a modellbe be<br />
van építve.<br />
A távvezeték Δt befutási idejének meghatározásakor (3. mérés) a bemenetek DC állásban legyenek.<br />
Nagy bemenő impedanciák esetén (pl. 1. mérési feladatban az üresjárási impedancia mérésekor<br />
vagy a 4. Mérési feladatban az A és C láncparaméterek meghatározásakor) célszerű a generátor és a<br />
vezetékmodell közé ellenállást (kb. 100 Ω ... 1 kΩ) beiktatni.<br />
A rezonancia frekvenciák meghatározása legcélszerűbben az oszcilloszkóp DISPLAY FORMAT XY<br />
állásában történhet. A rezonancia frekvencián ekkor a jelektől függően egyenest vagy függőleges<br />
tengelyű ellipszist látunk.<br />
3
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
1. mérési feladat<br />
Mérjék meg a távvezeték modell üresjárási és rövidzárási bemenő impedanciáját 50 Hz–en és<br />
számítsák ki a vezeték hullámimpedanciáját. Határozzák meg a vezeték befutási idejét és<br />
hosszúságát! Határozzák meg 50 Hz-en a vezeték fajlagos (1 km hosszra vonatkoztatott) soros<br />
impedanciáját és sönt reaktanciáját! Készítsenek egyetlen Π tagból álló helyettesítési vázlatot a<br />
vizsgált távvezetékről ezekkel az adatokkal!<br />
1. feladat: Az üresjárási (1/a. feladat) és a rövidzárási (1/b. feladat) bemenő impedancia<br />
meghatározása 50 Hz frekvencián. A mérés elvi kapcsolási vázlatát a 2. ábrán adtuk meg. A<br />
mérések elvégzéséhez használják a mérőpanelbe épített jelgenerátort, a generátor kimenőjelének<br />
amplitúdóját kb. 3 V eff értékűre állítsuk be.<br />
I S<br />
U G<br />
U S<br />
U R<br />
U m ~ 100*I S<br />
Oszcilloszkóp<br />
Y1<br />
Y2<br />
t<br />
2. ábra.<br />
Helyettesítő kapcsolási vázlat távvezeték modell üresjárási- és rövidzárási bemenő impedanciája<br />
fázisszögének meghatározásához. (A 2. ábrán az üresjárási mérést tüntettük fel. A rövidzárási<br />
esethez az R oldali kapcsokat rövidre zárjuk.)<br />
Az üresjárási és a rövidzárási bemenő impedancia abszolút értékét az U S<br />
és az I S<br />
abszolút<br />
értékének a hányadosából képezzük. Az effektív értékeket az oszcilloszkópon MEASURE módban<br />
Cyc RMS állásban mérjük. A bemenetek AC állásban legyenek. Az U S<br />
és az I S<br />
közötti fázisszöget<br />
az áram és a feszültség nulla-átmenetek közötti Δt idő előjelhelyes mérésével határozhatjuk meg.<br />
1/c. feladat: A hullámimpedancia meghatározása 50 Hz frekvencián.<br />
Ha a (4) és az (5) egyenletben figyelembe vesszük az üresjárás (I R = 0); majd a rövidzárás (U R = 0);<br />
esetét, és mindkét mérésnél képezzük az U I<br />
S<br />
S<br />
bemenő impedanciát, akkor kapjuk, hogy:<br />
4
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
Z0 = Zrz<br />
⋅ Z<br />
üj<br />
= Im (Zrz<br />
) ⋅ Im( Z<br />
üj<br />
) [ Ω]<br />
(7)<br />
Ahol:<br />
Z rz : a modell adott körfrekvenciához tartozó bemenő impedanciája rövidzárásban [Ω];<br />
Z üj : a modell adott körfrekvenciához tartozó bemenő impedanciája üresjárásban [Ω];<br />
Mivel a (4) – (5) egyenletekben a soros és sönt veszteségeket elhanyagoltuk, a (7) egyenletben a Z üj<br />
és a Z rz valós része zérus, azaz a hullámimpedancia az imaginárius tagokból számítható. A (7)<br />
egyenlet érvényben maradna akkor is, ha a veszteségeket nem hanyagolnánk el, ebben az esetben a<br />
hullámimpedancia is komplex mennyiségként értelmezhető. Z 0 =|Z 0 | ∠γ<br />
2. feladat: A vezeték befutási idejének meghatározása.<br />
Állítsuk a jelgenerátor kimenőjelének amplitúdóját kb. 2⋅ 2 V pp (1 V eff ) és 50 Hz-es állásba, majd<br />
a kétsugaras oszcilloszkóp egyik sugarát kapcsoljuk a vezetéket reprezentáló modell R, a másik<br />
sugarát pedig az S oldalára, az U R és az U S időfüggvények mérése céljából. Tápláljuk az üresen járó<br />
távvezetéket az S oldalon. Növeljük a frekvenciát igen lassan és figyeljük meg az U S és az U R<br />
időfüggvényeket!<br />
A jelenséget a (4) egyenlet alapján értelmezzük. Az S oldali üresjárás esetén írható:<br />
U<br />
' '<br />
( ⋅ L ⋅C<br />
⋅ l)<br />
U = ⋅ cos ω [V]<br />
(8)<br />
R<br />
S<br />
U R<br />
=<br />
cos<br />
U<br />
S<br />
' '<br />
( ω ⋅ L ⋅ C ⋅ l)<br />
Az egyenletből látható, hogy abban az esetben, ha a tápoldalon állandó nagyságú feszültséget<br />
tartunk és a frekvenciát lassan növeljük, akkor a fogadó oldali feszültség növekszik. Ezt a jelenséget<br />
hívják az erősáramú gyakorlatban Ferranti hatásnak. Ugyanez történik akkor is, ha állandó<br />
frekvencia mellett a vezeték hosszát növeljük. Az U R időfüggvény amplitúdója a rezonancia<br />
frekvencia környezetében nagymértékben megnövekszik, mivel a cos( ) függvény közel nulla lesz.<br />
Ekkor a jelalak is torzulhat. Ezért van szükség az oszcilloszkópos megfigyelésre. (Ha a túlvezérlés<br />
LED világít, csökkentsük a generátorfeszültség nagyságát!)<br />
Az elektromágneses hullámterjedés sebességére ismert a következő összefüggés:<br />
v = 1<br />
[km/ s]<br />
(10)<br />
' '<br />
L⋅C A hullámterjedési sebesség veszteségmentes szabadvezetéken = 300 000 km/s, így az utóbbi két<br />
egyenlet alapján írható:<br />
U<br />
S<br />
U<br />
R<br />
=<br />
[V]<br />
(11)<br />
⎛ 2 ⋅π<br />
⋅ f ⋅ l ⎞<br />
cos⎜<br />
⎟<br />
⎝ v ⎠<br />
Az első feszültség rezonancia frekvencián (f rez ) a (11) egyenlet nevezője ⇒ 0,<br />
tehát a (11) egyenletben:<br />
[V]<br />
(9)<br />
5
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
π 2⋅π<br />
⋅ f ⋅l<br />
v<br />
= [1] ⇒ l =<br />
2 v<br />
4⋅<br />
f<br />
rez<br />
[km]<br />
(12)<br />
A vezeték befutási ideje a (12) egyenlet alapján:<br />
1<br />
Tf<br />
= l =<br />
v 4⋅f<br />
[s]<br />
(13)<br />
T f értéke majd a 4. feladat eredményével hasonlítható össze, ahol a feszültség hullámok<br />
visszaverődése alapján határozzuk meg ugyanezt a vezetékjellemzőt.<br />
3. mérési feladat<br />
Mérje meg a távvezeték modell A, B, C és D négypólus paramétereit (láncparamétereit) 50 Hz<br />
frekvencián. Mérési eredményeit hasonlítsa össze a (4) és az (5) egyenletből kiadódó<br />
számértékekkel.<br />
Ha a veszteségeket nem hanyagoljuk el, akkor az S és az R oldali mennyiségek közötti kapcsolatot<br />
a (14) és a (15) írja le. (ld az [1] irodalmi hivatkozás 9.76.a egyenletét.)<br />
rez<br />
Ahol:<br />
U = A⋅U + B⋅I<br />
[V] (14)<br />
S R R<br />
I = C⋅U + D⋅I<br />
[A] (15)<br />
S R R<br />
( ⋅l) [1]<br />
⋅ sh( γ ⋅ ) [ Ω]<br />
A = ch γ<br />
(16)<br />
B = Z 0<br />
l<br />
(17)<br />
1<br />
C = ⋅ sh( γ ⋅ l) [1/ Ω]<br />
(18)<br />
Z 0<br />
z<br />
γ = = j ⋅ω<br />
⋅<br />
'<br />
z<br />
L' ⋅C'<br />
[1/km]<br />
(19)<br />
A (14) – (19) egyenletrendszerben a láncparaméterek, a hullámimpedancia és a terjedési együttható<br />
komplex szám, a méréseknél tehát a láncparaméterek valós és a képzetes részét is meg kell<br />
határozni.<br />
3.1/a. feladat: Az A láncparaméter meghatározása üresjárásban.<br />
Állítsuk a jelgenerátor kimenőjelének amplitúdóját kb. 3 V eff és 50 Hz-es állásba, majd kapcsoljuk a<br />
kétsugaras oszcilloszkóp egyik sugarát a modell R a másik sugarát pedig az S oldalára az U R és az<br />
U S időfüggvények mérése céljából. Tápláljuk az üresen járó távvezetéket az S oldalon (V.ö. az 1/a.<br />
feladattal). Mérjük meg az U R és az U S feszültségek effektív értékét és az időfüggvények<br />
nullaátmenete közötti fázisszöget az oszcilloszkópon. A (14) egyenlet alapján:<br />
A U S<br />
= [V/ V] ha I R =0<br />
U<br />
(20)<br />
R<br />
Számítsuk ki az A láncparaméter közelítő értékét a (11) egyenlet alapján is. Ekkor kapjuk:<br />
( ω ⋅T<br />
) [1]<br />
A ≅ A = cos<br />
(21)<br />
f<br />
6
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
3.1/b. feladat: A D láncparaméter meghatározása rövidzárásban.<br />
Mivel a távvezeték reciprok, azaz A = D, ennek a feladatnak a részletes kidolgozásától<br />
eltekinthetünk. A D láncparaméter értéke a (15) egyenlet alapján:<br />
3.2. feladat: A B láncparaméter meghatározása rövidzárásban.<br />
D I S<br />
= [A / A] ha U R =0<br />
I<br />
(22)<br />
R<br />
A B láncparaméter mért értéke a (14) egyenlet alapján határozható meg:<br />
B<br />
U S<br />
= [ Ω ] ha U R =0<br />
I<br />
(23)<br />
R<br />
Állítsuk a jelgenerátor kimenőjelének amplitúdóját kb. 3 V eff és 50 Hz-es állásba, majd a kétsugaras<br />
oszcilloszkóp egyik sugarát kössük a vezetéket reprezentáló modell S a másik sugarát pedig az R<br />
oldalára az U S és az I R időfüggvények mérése céljából. Tápláljuk az R oldalon rövidre zárt<br />
vezetéket az S oldalon. Mérjük meg az U S és az I R időfüggvények effektív értékét és az<br />
időfüggvények nullaátmenete közötti fázisszöget az oszcilloszkópon.<br />
Számítsuk ki a B láncparaméter képzetes részének közelítő értékét a (4, 10, 13) egyenletek alapján<br />
is:<br />
B ≅ j⋅Z ⋅sin ω ⋅T [ Ω ]. (24)<br />
( )<br />
0 f<br />
3.3. feladat: A C láncparaméter meghatározása üresjárásban.<br />
Állítsuk a jelgenerátor kimenőjelének amplitúdóját kb. 3 V eff és 50 Hz-es állásba, majd a kétsugaras<br />
oszcilloszkóp egyik sugarát a kössük a vezetéket reprezentáló modell S a másik sugarát pedig az R<br />
oldalára az I S és az U R időfüggvények mérése céljából. Tápláljuk az üresen járó vezetéket az S<br />
oldalon. Mérjük meg az I S és az U R effektív értékét, valamint a nullaátmenetek közötti időt<br />
(fázisszöget) az oszcilloszkópon.<br />
A C láncparaméter mért értéke a (15) egyenlet alapján:<br />
C = I [1/ Ω ] ha I R =0 (25)<br />
US<br />
R<br />
Számítsuk ki a C láncparaméter képzetes részének közelítő értékét a (4), (8) és a (11) egyenlet<br />
alapján is:<br />
( ⋅ )<br />
C ≅ j sin ω T f<br />
[1/ Ω ]. (26)<br />
Z<br />
0<br />
Ellenőrzésül számítsuk ki a mért eredményekből az A⋅ D – B⋅ C számértékét. Eredményül 1-et kell<br />
kapnunk.<br />
4. mérési feladat<br />
4.1. feladat: Tranziens folyamatok vizsgálata; a vezeték hullámimpedanciájának, valamint befutási<br />
idejének meghatározására.<br />
7
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
Állítsa össze a 3. ábrán látható kapcsolást. A mérőpanel jelgenerátorát állítsa négyszög-generátor<br />
üzemmódba és ne feledje, hogy az oszcilloszkóp bemeneteit most DC állásba kell kapcsolni.<br />
S<br />
i s<br />
T f<br />
R<br />
i R<br />
Z 0<br />
U p = 3 V<br />
U S<br />
U R<br />
R L<br />
Oszcilloszkóp<br />
Y1<br />
Y2<br />
t<br />
3. ábra.<br />
Helyettesítő kapcsolási vázlat hullámjelenségnek a távvezeték modellen történő vizsgálatához.<br />
Vizsgálják meg az U S (t) és az U R (t) időfüggvényt az oszcilloszkópon üresjárásban (R L =∞). Mérjék<br />
meg U R (t) első és a második lengési amplitúdóját, ebből a csillapítás számítható. Határozza meg a<br />
távvezeték befutási idejének (T f ) értékét és hasonlítsa össze az 2. feladatban kapott értékkel. Ezt<br />
követően a vezetéket zárják le akkora R L ellenállással, hogy a reflexiók megszűnjenek az R ponton.<br />
A távvezeték hullámimpedanciája ebből a mérésből: Z 0 = R L.<br />
4.2. feladat: A névleges Π vázlat elemeinek meghatározása.<br />
A (6) és a (10) egyenletből az L ' és a C ' kiszámítható, értékük:<br />
Z<br />
L 0<br />
= [ Ω ⋅s/km<br />
= H/km]<br />
v<br />
(27)<br />
' 1 −1<br />
C = [ Ω ⋅s/km<br />
= F/km]<br />
v ⋅ Z<br />
(28)<br />
0<br />
A távvezeték teljes hosszára vonatkozó L és C érték a vezetékhosszal történő szorzás és a (13)<br />
egyenlet figyelembe vételével:<br />
'<br />
L = L ⋅ l = Z0<br />
⋅ Tf<br />
[ Ω ⋅s]<br />
⇒ X<br />
L<br />
= ω ⋅ Z0<br />
⋅Tf<br />
[ Ω]<br />
(29)<br />
' Tf<br />
−1<br />
Z0<br />
C = C ⋅l<br />
= [ Ω ⋅s]<br />
⇒ XC<br />
= [ Ω]<br />
(30)<br />
Z<br />
ω ⋅ T<br />
0<br />
A kiszámított C értékének felét (vagy az X C kapacitív reaktancia kétszeresét) az R oldalra, a másik<br />
félét pedig az S oldalra helyezve a feladat megoldható, melynek eredményeképpen a távvezeték u.n.<br />
névleges (nominális) Π helyettesítő kapcsolási vázlatához jutunk (ld. 1.b). ábra).<br />
f<br />
8
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
5. feladat<br />
A 4. ábra szerinti mérési összeállításban egy változtatható R L ohmos terhelés 10·Z 0 > R L > 0.1·Z 0<br />
határok közötti beállításával határozzák meg a P S , P R és Q S teljesítményeket. Állítsák a jelgenerátor<br />
kimenőjelének amplitúdóját kb. 3 V eff és 50 Hz-es állásba, majd a kétsugaras oszcilloszkóp egyik<br />
sugarát kössük be a modell U S a másik sugarát pedig I S időfüggvény megjelenítése céljából. Mérjük<br />
meg az U S és az I S időfüggvények effektív értékét és az időfüggvények nullaátmenete közötti<br />
fázisszöget az oszcilloszkópon. Az U R feszültség időfüggvény effektív értékét a mérőpultba épített<br />
digitális multiméter segítségével mérjük meg, így egy adott R L beállítás mellett egyszerre 4 mérési<br />
értéket lehet rögzíteni: Us, Is, Δt, U R .<br />
A mért értékekből határozzák meg a P S , Q S és P R teljesítményeket. Ábrázolják a távvezeték S és R<br />
oldali hatásos teljesítményét (P S , P R ) az S oldali meddőteljesítmény függvényében. A számításoknál<br />
feltételezzük, hogy a háromfázisú távvezeték pozitív sorrendű soros impedanciája és sönt<br />
admittanciája a korábbi mérésekben meghatározott paraméterű egyfázisú vezetékmodell hasonló<br />
adataival egyezik meg. A vezeték névleges U N vonali feszültségét tetszőlegesen választhatjuk meg,<br />
javasolt érték: 120, 220, 400, 750 kV. A feszültségszint megválasztása egyúttal az a U<br />
feszültségléptéket is megadja.<br />
U<br />
N<br />
a U<br />
= [1]<br />
(31)<br />
U<br />
S<br />
S<br />
I s, P S , Q S<br />
R<br />
I R , P R<br />
Z 0<br />
T f<br />
U eff = 3 V<br />
U s<br />
U R<br />
R L<br />
Oszcilloszkóp<br />
Y1<br />
Y2<br />
t<br />
4. ábra.<br />
Helyettesítő kapcsolási vázlat a távvezeték modellen történő teljesítmény átvitel vizsgálatához.<br />
Határozzák meg a távvezeték természetes teljesítményét.<br />
A jegyzőkönyvben válaszolják meg az alábbi kérdéseket:<br />
• Miért változik a Qs előjele<br />
• Qs=0 értéknél mekkora a Ps és ennek mi a neve<br />
• Miből adódik a Ps és a P R közötti különbség<br />
2<br />
s<br />
U<br />
Pt = [MW] (32)<br />
Z<br />
0<br />
9
BMEVIVEA207<br />
<strong>Villamos</strong> <strong>energetika</strong> <strong>VMK</strong> labor<br />
Ellenőrző kérdések<br />
Az ellenőrőz kérdések rövid számításokat is tartalmazhatnak, ezért számológépet mindenki<br />
hozzon magával.<br />
1. Adja meg a távvezeték egyfázisú névleges Π helyettesítő kapcsolási vázlatát!<br />
2. Adja meg a távvezeték láncparaméteres egyenletét!<br />
3. Az ABCD láncparaméterek függenek-e a frekvenciától<br />
4. Mit nevezünk Ferranti hatásnak<br />
5. Számítsa ki a terjedési együtthatót!<br />
6. Számítsa ki a távvezeték hullámimpedanciáját! Hogyan függ az értéke a vezeték hosszától<br />
7. Számítsa ki a távvezeték természetes teljesítményét!<br />
8. Mekkora az elektromágneses hullám terjedési sebessége, ha a távvezeték veszteségmentes<br />
9. Határozza meg a távvezeték befutási idejét!<br />
10. Határozza meg az üresen járó távvezeték első rezonancia-frekvenciát!<br />
Irodalomjegyzék<br />
[1] Dr. Geszti P. O.: <strong>Villamos</strong>energia-rendszerek II. Tankönyvkiadó, Budapest, II. kötet<br />
13.-55. oldal. http://www.vet.bme.hu/okt/alap/vm/energ/tananyag/GPO_II_2-09.pdf<br />
A beadandó és/vagy elkészítendő jegyzőkönyvre vonatkozó információk:<br />
A mérési jegyzőkönyv az elvégzett munka dokumentációja. Minden olyan mérési eredményt és<br />
információt tartalmaznia kell, ami ebben az "Útmutató"-ban nem szerepel, de egy mérési<br />
jegyzőkönyvhöz szükséges.<br />
A jegyzőkönyvet a mérés alatt kell elkészíteni digitális formában a mérőhelyeken található<br />
számítógépre telepített MS-Excel táblázat segítségével, majd a D: meghajtó VIEN_Labor_2013<br />
mappába a mérőcsoport háromkarakteres azonosítójából és a vezetékmodell gyári számából képzett<br />
fájlnéven kell elmenteni. Pl. H1A_001.xls<br />
A mérési jegyzőkönyv vázlata a következő oldalakon látható.<br />
Bp. 2013.03.07 – P.L.<br />
10
Nagyfeszültségű villamos energiaátviteli szabadvezeték modellvizsgálata<br />
A mérést végezték<br />
Mérőcsoport<br />
Dátum<br />
Modell gyári szám<br />
Us<br />
Is<br />
Δt<br />
Fázisszög<br />
[V]<br />
[mA]<br />
[ms]<br />
[Ω]<br />
[fok]<br />
Üresjárás<br />
Rövidzár<br />
Zo<br />
[Ω]<br />
2. Vezetékhossz meghatározása rezonancia frekvenciából<br />
A vezetéket üresjárásban táplájuk meg növekvő frekvencájú jellel (50Hz-ről indulva a<br />
frekvenciát lassan változtatva, kb 200-500 Hz-ig) az első rezonancia frekvenciáig. A<br />
vezetéknek sok rezonancia frekvenciája van. Ha a mérési időbe belefér, mérjék meg a 2.<br />
rezonancia frekvenciát is.<br />
Ha a túlvezérlés jelzés fellép, csökkentsük a generátorfeszültség amplitudóját.<br />
A rezonancia frekvenciá(ko)n az U S és az I S azonos fázisban van.<br />
Az 1. rezonancia frekvencián U R >> U S , I S nagy, Z be =Z üj veszteségmentes esetben rövidzár.<br />
Az 2. rezonancia frekvencián U R ~= U S , I S kicsi, Z be =Z üj veszteségmentes esetben szakadás.
frez<br />
Hullámhossz<br />
Befutási idő<br />
Vezetékhossz<br />
[Hz]<br />
[km]<br />
[us]<br />
[km]<br />
1. rez. fr 2.rez. fr<br />
3. A vezeték láncparamétereinek meghatározása<br />
A láncparaméterek a következők<br />
U S = A*U R + B*I R<br />
I S = C*U R + D*I R<br />
és A*D - B*C = 1<br />
3.1 Az A paraméter mérése<br />
Mérési összeállítás az 1/a. mérés szerint.<br />
3.2 A B paraméter mérése<br />
U R rövidzárban. Mérési összeállítás az 1/b. mérés szerint.<br />
3.3 A C paraméter mérése<br />
Mérési összeállítás az 1/a. mérés szerint.<br />
3.1 Az A láncparaméter mérése<br />
Us [V]<br />
UR [V]<br />
Δt [ms]<br />
α [°]<br />
A [V/V]<br />
3.2 A B láncparaméter mérése<br />
Us [V]<br />
IR [mA]<br />
Δt [ms]<br />
δ [°]<br />
B real [Ω]<br />
B imag [Ω]<br />
3.3 A C láncparaméter mérése<br />
UR [V]<br />
Is [mA]<br />
Δt [ms]<br />
δ [°]<br />
C real [mS]<br />
C imag [mS]<br />
A*D-B*C<br />
4. Tranziens jelenségek vizsgálata<br />
4.1 Befutási idő és hullámimpedancia<br />
Az oszcilloszkóp bemeneteit DC állásba kapcsoljuk.<br />
A generátort négyszögjelalakját impulzusra állítjuk.<br />
Megmérjük a futási időt és az UR első és második impulzusának amplitúdóját.<br />
Az R oldalt lezárjuk akkora ellenállással, hogy ne legyen reflexió, ez a Zo.
Futási idő<br />
Vezetékhossz<br />
UR 1. imp<br />
UR 2. imp<br />
Csillapítás<br />
Zo<br />
[usec]<br />
[km]<br />
[V]<br />
[V]<br />
[V/V]<br />
[Ω]<br />
4.2 A névleges Π vázlat elemeinek meghatározása (a fenti adatokból automatikusan)<br />
vezeték L<br />
vezeték C<br />
vezeték R<br />
[mH]<br />
[uF]<br />
[Ω]<br />
5. Teljesítmény áramlások vizsgálata<br />
Zárjuk le a vezetéket 10*Zo > R >0.1*Zo ellenállással<br />
Mérjük meg az S és az R oldali feszültségeket, áramot és fázisszöget.<br />
A jegyzőkönyv készítő .xlsx ezekből kiszámítja az S oldali P és Q teljesítményeket a modell<br />
feszültségszintjén. A vezeték névleges vonali feszültségének beírásával a teljesítményeket<br />
valós szintre transzformálja a program (aU feszültséglépték, aZ=1, at=1).<br />
Ábrázoljuk az eredményeket.<br />
Értelmezzük az ábrát.<br />
Feszültségszint [kV]