27.11.2014 Views

A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ ... - Dr. Fehér Katalin

A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ ... - Dr. Fehér Katalin

A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ ... - Dr. Fehér Katalin

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Wolfgang Lazius: Magyarország térképe (1552)


II. Lajos<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

Az előreformátorok tanai hozzájárultak a<br />

reformáció elterjedéséhez hazánkban.<br />

A Szepességben és a bányavárosokban<br />

már a 15. században huszita gyülekezetek<br />

alakultak és több huszita templom épült.<br />

Magyarország főpapjai és főnemese részt<br />

vettek a konstanzi zsinaton (1414),<br />

sürgették az egyházi reformok<br />

bevezetését.<br />

Luther Márton és az 1517-es wittenbergi<br />

tételek híre hamar eljutott az országba.<br />

Mária, II. Lajos felesége, döntéseit német<br />

tanácsosok segítették.<br />

Már a mohácsi vész előtt érzékelhető volt<br />

a Magyar Királyságban a reformáció<br />

hatása.<br />

Mária királyné


o<br />

1521- a budai főiskola tanárai Luther szellemében tanítanak<br />

o<br />

Fiatalok látogatják a wittenbergi egyetemet<br />

o<br />

1520-as évek – a nyugat-magyarországi, felvidéki és erdélyi<br />

városok polgársága megismerkedik a lutheri tanokkalcsatlakoznak<br />

o<br />

Az új hit ellenségei<br />

o<br />

A reformáció első szakasza – Honterus János (1498-1549) és<br />

Stöckel János (1510-1560)


o<br />

1550-től érezhető – Zwingli és Kálvin hatása<br />

o Kálmáncsehi Sánta Márton (?-1557)<br />

o Szegedi Kis István (1505-1572)<br />

o Méliusz Juhász Péter (1536-1572)<br />

Méliusz Juhász Péter


o<br />

Az antitrinitáriusok<br />

(unitáriusok) –a<br />

reformáció radikális<br />

ága –tagadják a<br />

szentháromságot<br />

o Dávid Ferenc (1510-<br />

1579) az unitárius<br />

egyház megalapítója


o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

A 16. században a katolikus egyház elveszti befolyását<br />

A király püspökségeket adományoz<br />

A szerzetesrendek sorra megszűnnek<br />

A pálosok és a ferencesek


o Keleti területek, Erdély –<br />

reformátusok<br />

o<br />

Felvidék – evangélikusok<br />

o<br />

Erdély – unitáriusok<br />

o<br />

Katolikusok<br />

o 1568 – Torda, országgyűlés -<br />

határozat: Európában példa<br />

nélkül. „Vallási nézetei miatt<br />

üldözni senkit nem szabad.”<br />

János Zsigmond (1540-1571)<br />

Izabella királyné és Szapolyai János fia<br />

o<br />

A protestánsok száma<br />

Magyarországon 75 %.


Új szakasz kulturális fejlődésünkben - megindul a magyar irodalmi<br />

nyelv kialakulása.<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

Európai – magyarországi könyvkultúra<br />

A török által megszállt területek könyvkultúrája<br />

A nyomtatott könyv elterjedése Magyarországon<br />

- a reformáció jegyében (1530-1625)<br />

- az ellenreformáció jegyében (1625 - 17. sz. vége)<br />

A reformáció könyvkultúrája hazánkban<br />

- könyvnyomtatás, nyomdák<br />

- iskolai könyvtárak<br />

- főúri könyvtárak<br />

- világi jellegű magánkönyvtárak


o<br />

A plébániai és plébániai<br />

iskolák protestáns kézbe<br />

kerülnek<br />

o<br />

A nép írni-olvasni tanítása<br />

o<br />

A legjelentősebb iskolák:<br />

Debrecen, Sárospatak,<br />

Kolozsvár, Gyulafehérvár<br />

o<br />

Egyetemek


Dévai Bíró Mátyás (Buda, Debrecen, Kassa)<br />

Sylvester János (Sárvár)<br />

Sztrárai Mihály (Tolna, Baranya)<br />

Gálszécsi István, Batizi András (a török uralta területek reformátorai )<br />

Mélius Juhász Péter (Debrecen) megalapította a magyar kálvinista<br />

egyházat, ekkor kapta a város a “kálvinista Róma” elnevezést.<br />

Heltai Gáspár, Dávid Ferenc (Erdély)<br />

Károli Gáspár (a királyi Magyarország reformátorai)<br />

Honterus János (szász reformátor)


o<br />

Az első nagyhatású magyar<br />

reformátor<br />

o<br />

Tanulmányok: Krakkó, Wittenberg<br />

o<br />

Magyar nyelvű tankönyve:<br />

Orthographia Ungarica, azaz igaz írás<br />

módjáról való tudomány.<br />

Dévai Bíró Mátyás<br />

bírái előtt<br />

o<br />

o<br />

Magyar nyelvű hittani kézikönyve:<br />

Az tíz parancsolatnak, ah hit<br />

ágazatainak, a mi atyánknak és a hit<br />

pecsétinek röviden való magyarázatja<br />

(Krakkó 1538)<br />

Vitairatai


Tanulmányai: Krakkó, Wittenberg<br />

Életműve: 1536 -Sárvár –iskola és nyomda<br />

korrektor: Abádi Benedek<br />

Újszövetség fordítás<br />

o<br />

o<br />

o<br />

Nyelvtana: Grammatica Ungarolatina (Sárvár,<br />

1539)<br />

Újszövetség fordítása (Sárvár,1541)<br />

Esszéi (a magyar értekező próza első<br />

képviselője)<br />

Betűi (fametszet)<br />

Illusztrációk az Újszövetségből


Tanulmányai: 1520 - Basel – egyetem + fametszés és<br />

nyomdászat.<br />

Életműve:<br />

o<br />

o<br />

1533 - visszatér Brassóba.<br />

Nyomdát alapít.<br />

Brassó – Fekete templom<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

1543-ban kinyomtatja "Reformationsbüchlein für<br />

Kronstadt und das Burzenland" - "Apologia„<br />

1547-ben a "Kirchenordnung aller Deutschen in<br />

Siebenbürgen" - egyházi szabályzat.<br />

1546 – Brassó - első papírgyár<br />

Nevelés - újjászervezi a brassói iskolát. 1541-új<br />

épület, saját könyvtár. Az iskola működési<br />

szabályzata: "Constitutio Scholae Coronensis"<br />

(1543) és diákegylet.<br />

Tankönyvek – verses forma, térképek.


Tanulmányai: Wittenberg (1543-?)<br />

Életműve:<br />

o 1550- Kolozsvár, nyomdát<br />

alapít<br />

o<br />

1551-1565 között – kiadja a<br />

Bibliát<br />

o 1566 -Száz fabula (fordítás –<br />

erkölcsi tanulságok)<br />

Heltai Gáspár<br />

pecsétje<br />

o<br />

1575 – magyar történelem<br />

(Chronica)


Tanulmányai: Brassó, Wittenberg<br />

Munkássága:<br />

o<br />

legjelentősebb munkája a Biblia<br />

teljes fordítása.<br />

Károli Gáspár<br />

szobra,<br />

Gönc<br />

o<br />

A fordítás 1590-ben Vizsolyban<br />

nyomtatásban is megjelent, 700-800<br />

példányban.<br />

o<br />

Mára 52 példány maradt fenn,<br />

ebből 24 található Magyarországon.


Tanulmányai: Wittenberg, Heidelberg,<br />

Strassburg, Herborn<br />

Életműve:<br />

o<br />

o<br />

Altdorf –latin-magyar szótár<br />

(Dictionarium latino-ungaricum és<br />

Ungaro-latinum, Nürnberg, 1604 )<br />

Nyelvtana: (Novae grammaticae<br />

ungaricae … lifbri duo, Hanau,<br />

1610)<br />

Szenci Molnár Albert<br />

o<br />

1624 – Erdély, Kolozsvár – Bethlen<br />

Gábor támogatása – megbízásából<br />

lefordítja Kálvin Institutióját, Az<br />

keresztyén religióra és az igaz hitre<br />

való tanítás (Hanau, 1624)<br />

Latin-magyar szótára<br />

Sírja, Kolozsvár


Nádasdy Tamás<br />

(1498-1562)<br />

Bethlen Gábor<br />

(1580-1629)


Díszterem<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

Kapcsolata<br />

Melanchtonnal<br />

Sárváron iskolát alapít<br />

A nyomdavezetője:Sylvester<br />

János<br />

Várépítészet<br />

Sárvár,<br />

Nádasdy vár<br />

bejárat<br />

Nyomda


o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

o<br />

1526-Mohács –az ország három részre<br />

szakad<br />

Megjelennek a vándor költők és lantosok.<br />

Új műfaj – a históriás ének. Legjelentősebb<br />

művelője: Tinódi Lantos Sebestyén.<br />

Művészetével megteremtette az első<br />

önálló magyar műzenei stílust: ének –<br />

lantkísérettel.<br />

Gyűjteménye a Cronica (1554-Kolozsvár)<br />

Élete utolsó időszakát Nádasdy Tamás<br />

sárvári birtokán töltötte.<br />

Művei a XVI. századi magyar műzene<br />

kiemelkedő jelentőségű alkotásai.


o Gyulafehérvári udvara –<br />

művelődési központ<br />

o<br />

Diákok külföldi<br />

tanulmányainak támogatása<br />

Bethlen Gábor tudósai között<br />

(Dósa Géza festménye, 1870)<br />

o<br />

o<br />

1622 – Gyulafehérvár,<br />

református kollégium<br />

alapítása, külföldi<br />

professzorok<br />

Könyvtár


Hangszeres zene<br />

o A kor világhírű magyar<br />

lantvirtuóza és zeneszerzője<br />

Bakfark Bálint.<br />

o<br />

o<br />

Egyedülálló, lantfantáziái a XVI.<br />

századi európai hangszeres zene<br />

legértékesebb alkotásai.<br />

Magyar táncok, más néven<br />

Ungarescak , melyek igen<br />

népszerűek lettek Európa-szerte.<br />

Bakfark Bálint<br />

o<br />

Többségük a dudával kísért<br />

hajdútánc típusához tartozik.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!