A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ ... - Dr. Fehér Katalin
A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ ... - Dr. Fehér Katalin
A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ ... - Dr. Fehér Katalin
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Wolfgang Lazius: Magyarország térképe (1552)
II. Lajos<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
Az előreformátorok tanai hozzájárultak a<br />
reformáció elterjedéséhez hazánkban.<br />
A Szepességben és a bányavárosokban<br />
már a 15. században huszita gyülekezetek<br />
alakultak és több huszita templom épült.<br />
Magyarország főpapjai és főnemese részt<br />
vettek a konstanzi zsinaton (1414),<br />
sürgették az egyházi reformok<br />
bevezetését.<br />
Luther Márton és az 1517-es wittenbergi<br />
tételek híre hamar eljutott az országba.<br />
Mária, II. Lajos felesége, döntéseit német<br />
tanácsosok segítették.<br />
Már a mohácsi vész előtt érzékelhető volt<br />
a Magyar Királyságban a reformáció<br />
hatása.<br />
Mária királyné
o<br />
1521- a budai főiskola tanárai Luther szellemében tanítanak<br />
o<br />
Fiatalok látogatják a wittenbergi egyetemet<br />
o<br />
1520-as évek – a nyugat-magyarországi, felvidéki és erdélyi<br />
városok polgársága megismerkedik a lutheri tanokkalcsatlakoznak<br />
o<br />
Az új hit ellenségei<br />
o<br />
A reformáció első szakasza – Honterus János (1498-1549) és<br />
Stöckel János (1510-1560)
o<br />
1550-től érezhető – Zwingli és Kálvin hatása<br />
o Kálmáncsehi Sánta Márton (?-1557)<br />
o Szegedi Kis István (1505-1572)<br />
o Méliusz Juhász Péter (1536-1572)<br />
Méliusz Juhász Péter
o<br />
Az antitrinitáriusok<br />
(unitáriusok) –a<br />
reformáció radikális<br />
ága –tagadják a<br />
szentháromságot<br />
o Dávid Ferenc (1510-<br />
1579) az unitárius<br />
egyház megalapítója
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
A 16. században a katolikus egyház elveszti befolyását<br />
A király püspökségeket adományoz<br />
A szerzetesrendek sorra megszűnnek<br />
A pálosok és a ferencesek
o Keleti területek, Erdély –<br />
reformátusok<br />
o<br />
Felvidék – evangélikusok<br />
o<br />
Erdély – unitáriusok<br />
o<br />
Katolikusok<br />
o 1568 – Torda, országgyűlés -<br />
határozat: Európában példa<br />
nélkül. „Vallási nézetei miatt<br />
üldözni senkit nem szabad.”<br />
János Zsigmond (1540-1571)<br />
Izabella királyné és Szapolyai János fia<br />
o<br />
A protestánsok száma<br />
Magyarországon 75 %.
Új szakasz kulturális fejlődésünkben - megindul a magyar irodalmi<br />
nyelv kialakulása.<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
Európai – magyarországi könyvkultúra<br />
A török által megszállt területek könyvkultúrája<br />
A nyomtatott könyv elterjedése Magyarországon<br />
- a reformáció jegyében (1530-1625)<br />
- az ellenreformáció jegyében (1625 - 17. sz. vége)<br />
A reformáció könyvkultúrája hazánkban<br />
- könyvnyomtatás, nyomdák<br />
- iskolai könyvtárak<br />
- főúri könyvtárak<br />
- világi jellegű magánkönyvtárak
o<br />
A plébániai és plébániai<br />
iskolák protestáns kézbe<br />
kerülnek<br />
o<br />
A nép írni-olvasni tanítása<br />
o<br />
A legjelentősebb iskolák:<br />
Debrecen, Sárospatak,<br />
Kolozsvár, Gyulafehérvár<br />
o<br />
Egyetemek
Dévai Bíró Mátyás (Buda, Debrecen, Kassa)<br />
Sylvester János (Sárvár)<br />
Sztrárai Mihály (Tolna, Baranya)<br />
Gálszécsi István, Batizi András (a török uralta területek reformátorai )<br />
Mélius Juhász Péter (Debrecen) megalapította a magyar kálvinista<br />
egyházat, ekkor kapta a város a “kálvinista Róma” elnevezést.<br />
Heltai Gáspár, Dávid Ferenc (Erdély)<br />
Károli Gáspár (a királyi Magyarország reformátorai)<br />
Honterus János (szász reformátor)
o<br />
Az első nagyhatású magyar<br />
reformátor<br />
o<br />
Tanulmányok: Krakkó, Wittenberg<br />
o<br />
Magyar nyelvű tankönyve:<br />
Orthographia Ungarica, azaz igaz írás<br />
módjáról való tudomány.<br />
Dévai Bíró Mátyás<br />
bírái előtt<br />
o<br />
o<br />
Magyar nyelvű hittani kézikönyve:<br />
Az tíz parancsolatnak, ah hit<br />
ágazatainak, a mi atyánknak és a hit<br />
pecsétinek röviden való magyarázatja<br />
(Krakkó 1538)<br />
Vitairatai
Tanulmányai: Krakkó, Wittenberg<br />
Életműve: 1536 -Sárvár –iskola és nyomda<br />
korrektor: Abádi Benedek<br />
Újszövetség fordítás<br />
o<br />
o<br />
o<br />
Nyelvtana: Grammatica Ungarolatina (Sárvár,<br />
1539)<br />
Újszövetség fordítása (Sárvár,1541)<br />
Esszéi (a magyar értekező próza első<br />
képviselője)<br />
Betűi (fametszet)<br />
Illusztrációk az Újszövetségből
Tanulmányai: 1520 - Basel – egyetem + fametszés és<br />
nyomdászat.<br />
Életműve:<br />
o<br />
o<br />
1533 - visszatér Brassóba.<br />
Nyomdát alapít.<br />
Brassó – Fekete templom<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
1543-ban kinyomtatja "Reformationsbüchlein für<br />
Kronstadt und das Burzenland" - "Apologia„<br />
1547-ben a "Kirchenordnung aller Deutschen in<br />
Siebenbürgen" - egyházi szabályzat.<br />
1546 – Brassó - első papírgyár<br />
Nevelés - újjászervezi a brassói iskolát. 1541-új<br />
épület, saját könyvtár. Az iskola működési<br />
szabályzata: "Constitutio Scholae Coronensis"<br />
(1543) és diákegylet.<br />
Tankönyvek – verses forma, térképek.
Tanulmányai: Wittenberg (1543-?)<br />
Életműve:<br />
o 1550- Kolozsvár, nyomdát<br />
alapít<br />
o<br />
1551-1565 között – kiadja a<br />
Bibliát<br />
o 1566 -Száz fabula (fordítás –<br />
erkölcsi tanulságok)<br />
Heltai Gáspár<br />
pecsétje<br />
o<br />
1575 – magyar történelem<br />
(Chronica)
Tanulmányai: Brassó, Wittenberg<br />
Munkássága:<br />
o<br />
legjelentősebb munkája a Biblia<br />
teljes fordítása.<br />
Károli Gáspár<br />
szobra,<br />
Gönc<br />
o<br />
A fordítás 1590-ben Vizsolyban<br />
nyomtatásban is megjelent, 700-800<br />
példányban.<br />
o<br />
Mára 52 példány maradt fenn,<br />
ebből 24 található Magyarországon.
Tanulmányai: Wittenberg, Heidelberg,<br />
Strassburg, Herborn<br />
Életműve:<br />
o<br />
o<br />
Altdorf –latin-magyar szótár<br />
(Dictionarium latino-ungaricum és<br />
Ungaro-latinum, Nürnberg, 1604 )<br />
Nyelvtana: (Novae grammaticae<br />
ungaricae … lifbri duo, Hanau,<br />
1610)<br />
Szenci Molnár Albert<br />
o<br />
1624 – Erdély, Kolozsvár – Bethlen<br />
Gábor támogatása – megbízásából<br />
lefordítja Kálvin Institutióját, Az<br />
keresztyén religióra és az igaz hitre<br />
való tanítás (Hanau, 1624)<br />
Latin-magyar szótára<br />
Sírja, Kolozsvár
Nádasdy Tamás<br />
(1498-1562)<br />
Bethlen Gábor<br />
(1580-1629)
Díszterem<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
Kapcsolata<br />
Melanchtonnal<br />
Sárváron iskolát alapít<br />
A nyomdavezetője:Sylvester<br />
János<br />
Várépítészet<br />
Sárvár,<br />
Nádasdy vár<br />
bejárat<br />
Nyomda
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
o<br />
1526-Mohács –az ország három részre<br />
szakad<br />
Megjelennek a vándor költők és lantosok.<br />
Új műfaj – a históriás ének. Legjelentősebb<br />
művelője: Tinódi Lantos Sebestyén.<br />
Művészetével megteremtette az első<br />
önálló magyar műzenei stílust: ének –<br />
lantkísérettel.<br />
Gyűjteménye a Cronica (1554-Kolozsvár)<br />
Élete utolsó időszakát Nádasdy Tamás<br />
sárvári birtokán töltötte.<br />
Művei a XVI. századi magyar műzene<br />
kiemelkedő jelentőségű alkotásai.
o Gyulafehérvári udvara –<br />
művelődési központ<br />
o<br />
Diákok külföldi<br />
tanulmányainak támogatása<br />
Bethlen Gábor tudósai között<br />
(Dósa Géza festménye, 1870)<br />
o<br />
o<br />
1622 – Gyulafehérvár,<br />
református kollégium<br />
alapítása, külföldi<br />
professzorok<br />
Könyvtár
Hangszeres zene<br />
o A kor világhírű magyar<br />
lantvirtuóza és zeneszerzője<br />
Bakfark Bálint.<br />
o<br />
o<br />
Egyedülálló, lantfantáziái a XVI.<br />
századi európai hangszeres zene<br />
legértékesebb alkotásai.<br />
Magyar táncok, más néven<br />
Ungarescak , melyek igen<br />
népszerűek lettek Európa-szerte.<br />
Bakfark Bálint<br />
o<br />
Többségük a dudával kísért<br />
hajdútánc típusához tartozik.