L.évfolyam 2012/3. szám - Dunaferr

Móger Róbert, Titz Imre, Cseh Ferenc *
A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL)
projekt kezdeti lépései
Az Európai Bizottság által alapított Szén és Acél
Kutatási Alap (RFCS) szervezeti felépítéséről, működési
területéről és a hozzá beérkező pályázatok
kiértékelési mechanizmusáról egy korábbi cikkben
(L. évfolyam 2. szám – 2012) már szó esett. Jelen
írás az említett Alap által támogatott, ISD Dunaferr
Zrt. közreműködésével megvalósuló, a nagyolvasztói
fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL) projekt
bemutatását célozza meg.
The structure, operational area and the tenders
evaluation mechanism of the Research Fund for Coal
and Steel founded by the European Commission has
already been mentioned in a previous article (Volume
L, Number 2 – 2012). The present article aims to
present the project on lifetime extension of blast
furnace tuyères (ExTuL), being realized with the aid of
the mentioned Fund and with the collaboration of ISD
Dunaferr Zrt.
1. A projekt születése
Az ISD Dunaferr Zrt. 2010. évben felkérést kapott,
hogy vegyen részt egy olyan — az Európai Bizottság
által támogatott — acélipari projektben, ahol a cél a
nagyolvasztók fúvóforma-élettartamának növelése volt.
A vállalat vezetése támogatta a projektben való részvételt,
amely így benyújtásra került a Szén és Acél Kutatási Alap
felé. Az ISD Dunaferr Zrt.-n kívül a konzorcium tagja a
ThyssenKrupp, a Voest Alpine és mint a konzorcium vezetője,
a VDEh-BFI kutatóintézet is. A pályázat sikeresen
szerepelt a kiértékelési folyamatban, így 2011 júliusában el
is indulhatott a 3,5 éves munka. A program teljes költségvetése
1.354.000 €, melyből az ISD Dunaferr Zrt. 200.000
€-val részesül.
2. A projekt kialakítása
A projekt egy, a nagyolvasztói működés szempontjából
fontos területet érint, amely jelentős hatást gyakorol a
nyersvasgyártás gazdaságosságára. A fúvóformák a nagyolvasztók
medencéjének felső részében helyezkednek el.
Ezen szerelvényeken keresztül jut a nagy hőmérsékletű
levegő (forrószél) a kohóba. A nagyolvasztók fúvóforma-meghibásodása
egy előre nem betervezhető esemény,
amely átlagosan évente 30–80 alkalommal következik be
a nagyolvasztók normál működése során. Minden egyes
fúvóforma-meghibásodás a kohó 1–2 órás teljes leállását
eredményezi, azonban bizonyos esetekben ezt jelentősen
meghaladó mértékű is lehet. Annak ellenére, hogy a nagyolvasztó
leállításával a forrószélellátás megszűnik, és a
beolvadás minimális, pótlólagos kokszmennyiség beadagolására
lehet szükség a kohóállás alatti hőveszteségek
fedezésére, amely lényegében haszon nélküli energiafogyasztás.
A nagyolvasztói fúvóformák meghibásodása miatt
bekövetkező nem tervezett leállások az alábbi hatásokkal
járnak:
— pótlólagos energiafelhasználás (koksz, egyéb energia),
— pótlólagos költségek, főként anyag-energia és személyi
jellegű ráfordítások,
— pótlólagos emisszió (CO 2
stb.),
— termeléskiesés.
A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelésének érdekében
létrehozott ExTuL projekt céljai a következők:
— a nagyolvasztói működési feltételek és a fúvóformameghibásodások
közötti korreláció meghatározása
többváltozós statisztikai módszerekkel,
— a nagyolvasztói fúvóforma-kialakítás „szűk keresztmetszeteinek”
meghatározása az üzemelés közben
történő fúvóforma-ellenőrzés alapján,
— a nagyolvasztókat üzemeltetők számára gyakorlati
intézkedések megfogalmazása a kohói fúvóformák
élettartamának meghosszabbítására vonatkozóan,
— az energiafelhasználás, a CO 2
-kibocsátás és a költségek
csökkentése azáltal, hogy a fúvóforma-meghibásodások
miatti kohóállások száma lecsökken.
A projekt RFCS-hez történő benyújtása előtt a konzorciumban
résztvevők között részletes egyeztetés történt
az elvégzendő feladatokról, illetve azok felosztásáról.
Ennek eredményeként megfogalmazásra kerültek a
különböző munkaprogramok (MP), melyek egymáshoz
kapcsolódása látható az 1. ábrán. Az egyes munkaprogramokban
a konzorciumi tagok részfeladatokat végeznek
el. A részfeladatokat a konzorcium vezetője (BFI) fogja
össze, készít belőle egységes jelentést a Szén és Acél
Kutatási Alap felé.
A feladatok megtervezésekor szándékosan került a
munkaprogramba, hogy a fúvóformák élettartam-növelése
egy nagyobb (TKSE) és egy kisebb (ISD Dunaferr)
kohó körülményei között is vizsgálhatók legyenek.
A nagyolvasztók méretén kívül természetesen számos
lényeges különbség mutatkozott az említett berendezések
üzemelési körülményei között. Ezek közül fontos
megemlíteni a fúvóforma kialakítását (egykamrás, ill.
kétkamrás hűtésű), a kohóba befújt tüzelőredukáló anyagok
típusát (szénpor, ill. földgáz), valamint a felhasznált
alapanyagok összetételét.
* Móger Róbert metallurgiafejlesztési főosztályvezető, Technológiai Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt. • Titz Imre termelésvezető, nagyolvasztómű,
ISD Dunaferr Zrt. • Cseh Ferenc gyárvezető, nagyolvasztómű, ISD Dunaferr Zrt.
152 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2012/3.