24.01.2015 Views

Vadföld és legelőgazdálkodás

Vadföld és legelőgazdálkodás

Vadföld és legelőgazdálkodás

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>Vadföld</strong> <strong>és</strong><br />

<strong>legelőgazdálkodás</strong><br />

Vadlegelők<br />

A term<strong>és</strong>zetes <strong>és</strong><br />

term<strong>és</strong>zetközeli gyepek<br />

„ősgyepek” term<strong>és</strong>zetvédelmi értékének<br />

megőrz<strong>és</strong>e nagy jelentőségű<br />

A védendő területek kezel<strong>és</strong>ében a legelő<br />

állatoknak egyre nagyobb szerep jut<br />

E erületek fajgazdagok. Vinczeffy<br />

• hazánk gyepeiben előforduló fajok száma 1300<br />

körüli.<br />

• Ebből körülbelül. 300 étkez<strong>és</strong>re vagy fűszernek is<br />

alkalmas<br />

• 650 fölötti a mézelők taxon száma<br />

• 550 fajnak bizonyított a gyógyhatása<br />

A legeltet<strong>és</strong>es hasznosítás<br />

a gyepeknek, megmarad az adott talajtípusra<br />

jellemző biotóp, a gyep faji összetétele<br />

értékesebbé válik<br />

A term<strong>és</strong>zetközeli élőhelyek elsősorban<br />

extenzív hasznosítás mellett maradtak fenn<br />

A szikes puszták rövidfüvűségét <strong>és</strong><br />

biodiverzitását a rövidfüvű területeken főleg<br />

juhokkal <strong>és</strong> lovakkal, míg a magasabb füvű,<br />

mezofilabb térszíneken szarvasmarhákkal lehet<br />

megvalósítani.<br />

A term<strong>és</strong>zetvédelemben a legeltet<strong>és</strong> eszköz,<br />

amivel megőrizhető az életközösségek<br />

fajösszetétele<br />

A rétek <strong>és</strong> legelők<br />

(term<strong>és</strong>zetvédelmi <strong>és</strong><br />

gyepgazdálkodási) értéke<br />

botanikai összetétel: a hasznos, a káros <strong>és</strong> az<br />

egyéb fajok egymáshoz viszonyított aránya<br />

A különböző hasznosítási módok<br />

nagymértékben hatnak a gyepek összetételére<br />

kaszáláskor a pázsitfüvek:pillangósok:egyéb<br />

kétszikűek borítási aránya 48%:9%:43%<br />

legeltet<strong>és</strong>kor ez az arány 69%:15%:22%.<br />

A rétek <strong>és</strong> legelők<br />

(term<strong>és</strong>zetvédelmi <strong>és</strong><br />

gyepgazdálkodási) értéke<br />

az egyoldalú legeltet<strong>és</strong> következtében nőtt a<br />

Trifolium repens borítási aránya<br />

a legeltet<strong>és</strong> <strong>és</strong> kaszálás váltogatásával<br />

egyensúlyt lehet teremteni a legelő <strong>és</strong> a<br />

kaszáló típusú fajok között<br />

pillangós virágúak r<strong>és</strong>zesed<strong>és</strong>e csökken a<br />

legeltet<strong>és</strong> hatására <strong>és</strong> a kétszikű fajok is.<br />

A fűfélék különösen az első növedék legeltet<strong>és</strong>i<br />

ideje alatt gyorsan elvénülnek, a<br />

pillangósvirágúak lassabban.<br />

Gyepek a hasznosítás módja<br />

szerint<br />

Legelő: term<strong>és</strong>ét a teljes vegetációs<br />

időben legeltet<strong>és</strong>sel hasznosítják<br />

• Másodrendű, rövid füves gyepek –<br />

birkalegelő<br />

• Finom levélzetű, magas füves gyepek –<br />

tejelő szarvasmarha<br />

• Durva füves gyepek – húsmarhatartás<br />

• A legeltet<strong>és</strong>t akadályozza rövid legeltet<strong>és</strong>i<br />

idény <strong>és</strong> a nyári szárazság<br />

1


A gyepek fajgazdagsága <strong>és</strong> a<br />

legelő állatok közötti kapcsolat<br />

A fajgazdag gyepen nevelkedett állatok<br />

legterm<strong>és</strong>zetesebb <strong>és</strong> legértékesebb<br />

takarmánya a legelőfű <strong>és</strong> a gyepszéna<br />

a legelőt, a legelő állat képes<br />

term<strong>és</strong>zetes állapotában karbantartani<br />

A legelő élettere az állatnak, szelektíven<br />

legeli, patájával tapossa, ürülékével<br />

táplálóanyagot juttat vissza<br />

A legelő állat hatása<br />

Szarvasmarha<br />

• a puhább, dús levélzetű, aljfüvekben gazdagabb,<br />

mérsékelten magas állományú legelőt kedveli<br />

• kev<strong>és</strong>bé válogat, mint a juh<br />

• Virágzás után már nem nagyon kedveli a<br />

legelőfüvet<br />

• Legel<strong>és</strong>ének előnye, hogy nem rágja tövig a füvet<br />

• egel<strong>és</strong>i tulajdonságai révén jól meg tudja nyitni a<br />

bokrokkal benőtt, elhanyagolt, területeket<br />

• a puha talajú legelőt zsombékossá teszi, melyhez<br />

nagy tömege, <strong>és</strong> az is hozzájárul, hogy az előtte<br />

járó csapásába lép bele, így tovább mélyíti azokat,<br />

A legelő állat hatása<br />

A legelő állat hatása<br />

A ló<br />

• a leginkább válogatva legelő állatok közé tartozik<br />

• Bizonyos területeket túllegelnek, más területek<br />

növényzetéhez pedig hozzá sem nyúlnak<br />

• Fokozott taposásuk miatt gyomosíthatják a<br />

területet<br />

• A ló a rostosabb, alacsonyabb szálfüveket szereti<br />

jobban, ezért az öregebb füvet is lelegeli<br />

<br />

Juh<br />

• különösen válogatva, a növényeket mélyen harapják le<br />

• term<strong>és</strong>zetvédelmi szempontból nagy előnye, hogy hatására mozaikos<br />

növényzet alakul ki<br />

• Egy idő után a nem kedvelt, kev<strong>és</strong>bé ízletes fajok elterjedtebbekké<br />

válnak<br />

• A csoportonkénti optimális állatlétszám 400-600, kis gazdaságok<br />

esetén 40-60 anya<br />

• A szakaszos legeltet<strong>és</strong> mind a legelő botanikai összetételére, mind az<br />

anyajuhok kondíciójára jobb hatással van, mint a pásztoroló legeltet<strong>és</strong><br />

• A juhok 30% körüli mennyiségben fogyasztanak feltételes gyomokat<br />

• Az elöregedett füvet nem legelik le.<br />

• A nyílt homoki gyepben az alacsony hozam következtében csak<br />

juhlegeltet<strong>és</strong> valósítható meg<br />

• Ezzel párosulva a Kárpát-medence központi terültén a ritka pannon<br />

homoki puszták fenntartásában nagy a jelentőségük<br />

A legelő állat hatása<br />

a legeltet<strong>és</strong> hatására az egyéves fajok<br />

mennyisége felszaporodik<br />

A terület diverzitása függ a legeltet<strong>és</strong><br />

intenzitásától.<br />

Leginkább fajgazdag területek a kev<strong>és</strong>bé<br />

igénybe vett, alullegeltetett területek<br />

A felhagyás fajcsökken<strong>és</strong>sel, esetlegesen a<br />

vegetáció jellegtelenebbé válásával járt<br />

A nagytestű növényevők jelentős változást<br />

okoznak a vegetációban, a térbeli mintázatban,<br />

a vegetáció szerkezetben<br />

Gyepek a hasznosítás módja<br />

szerint<br />

Kaszáló: hasznosítás csak kaszálással<br />

• Szálfüvekből áll<br />

• Fekv<strong>és</strong> szerint lehet üde, nedves, vizenyős<br />

Rét: r<strong>és</strong>zben legeltet<strong>és</strong>sel, r<strong>és</strong>zben<br />

kaszálással hasznosítjuk<br />

Parlaggyep: felhagyott, gyomosodó,<br />

cserj<strong>és</strong>edő szántóföldek<br />

Degradált gyepek: szakszerűtlenül<br />

kezelt, degradálódó gyepterületek<br />

2


Gyepek növényzete<br />

Term<strong>és</strong>zetes úton kialakult<br />

növénytársulás<br />

Mesterségesen kialakított növénytársítás<br />

Első rendű füvek: egy vegetációs időben<br />

többször is adnak hasznosítható term<strong>és</strong>t<br />

Másodrendű füvek: apró csenkeszes,<br />

kishozamú gyepek, term<strong>és</strong> tömeg<br />

agrotechnikai beavatkozásokkal sem<br />

növelhető<br />

Gyepek növényzete<br />

Harmadrendű vagy gyomfüvek:<br />

vegetációs idejük rövid (puha rozsnok),<br />

korán magot érlelnek (egérárpa)<br />

Aljfüvek: alacsonyak, sok levélsarjat<br />

fejlesztenek, tűrik, igénylik a legel<strong>és</strong>t,<br />

rágást, taposást<br />

Szálfüvek: magasak, leveleket száron<br />

hoznak, legel<strong>és</strong>t, taposást nem tűrik<br />

aljfű<br />

szálfű<br />

réti csenkesz<br />

réti komócsin<br />

angol perje<br />

francia perje<br />

sziki mézpázsit<br />

lazabokrú<br />

csomós ebír<br />

taréjos búzafű<br />

olasz perje<br />

taréjos cincor<br />

sudár rozsnok<br />

nádas csenkesz<br />

réti perje<br />

magyar rozsnok<br />

vörös csenkesz<br />

réti ecsetpázsit<br />

tarackos<br />

tarackos tippan<br />

zöld pántlikafű<br />

csillagpázsit<br />

tarackos búzafű<br />

Fehér színnel a száraz, sárgával az üde, kékkel a nedves élőhelyre valók<br />

a legelő talajának <strong>és</strong> növényzetének<br />

összetétele tápanyag hozzáadás,<br />

trágyázás hatására<br />

sziki gyepeken végzett kisérlet<br />

• trágyázás hatására évről évre nőtt a hozam<br />

• 8 év során a gyep növényállományában szukcesszív változás<br />

történt<br />

• Nőtt a szárazanyag tartalom is<br />

• Az NPK kezel<strong>és</strong> a gyepek hozamát jelentősen növeli (83-<br />

241%), de a talajokat elsavanyítja<br />

m<strong>és</strong>zlepedékes csernozjomon 4 év alatt az NPK hatására gyep<br />

szerkezete megváltozott<br />

• a Dactylis glomerata 64-92%-os borítása csökkent<br />

• a gyomok aránya 4-19%, a borítatlan területek nagysága 4-<br />

18%-ra emelkedett<br />

• A pillangósok kiszorultak <strong>és</strong> a Poa pratensis borítása 13-21%-<br />

ra csökkent, a Bromus inermis pedig 40-58 %-ra nőtt<br />

• A szárazanyag-term<strong>és</strong>ben 119-173% többlethozam volt<br />

megfigyelhető.<br />

Vadlegelők, kaszálók létesít<strong>és</strong>e<br />

<strong>és</strong> a kezel<strong>és</strong> alapelvei<br />

Nem minden területen →<br />

csapadékviszonyok (min. 800 mm/év;<br />

300 mm teny<strong>és</strong>zidőben, egyenletes<br />

eloszlásban)<br />

Optimális: humuszos, alacsony<br />

m<strong>és</strong>ztartalmú, vályogtalaj DE talajerő<br />

növel<strong>és</strong> (visszapótlás) → műtrágyázás<br />

→ vastagabb, tömörebb gyep.<br />

Extenzív gyepek ÷ fogas használata<br />

nem megengedett<br />

Tisztítókaszálás ősszel<br />

Vadlegelők, kaszálók létesít<strong>és</strong>e<br />

<strong>és</strong> a kezel<strong>és</strong> alapelvei<br />

KASZÁLÁS ÷ élővilág érdekeit! ÷<br />

szakaszolás<br />

JÚLIUS KÖZEPE UTÁN ÷ f<strong>és</strong>zkek<br />

körül 10 x 10 m kaszálatlan folt<br />

kaszálatlan foltokat nyár végén<br />

levágni<br />

A kaszálatlan folt érintkezzen egyéb<br />

zöld foltokkal ÷ zöld folyosók;<br />

3


Vadlegelők, kaszálók létesít<strong>és</strong>e<br />

<strong>és</strong> a kezel<strong>és</strong> alapelvei<br />

Kaszálás térbeli rendje<br />

Tarlómag. ÷ 6-10 cm;<br />

Lassú haladás<br />

Vadriasztó<br />

Levágott növ.r<strong>és</strong>zek begyűjt<strong>és</strong>e<br />

Nedves réteket NEM LECSAPOLNI<br />

Műtrágya, gyomirtó ÷ ne! ÷ faji<br />

összetétel + szerkezetváltozás;<br />

Vadlegelők, kaszálók létesít<strong>és</strong>e<br />

<strong>és</strong> a kezel<strong>és</strong> alapelvei<br />

Élővíz közelsége ÷ műtrágya, kemikália ÷<br />

bemosódás!<br />

Tápanyag utánpótlás ÷ érett istállótrágya;<br />

Gyomokat CSAK visszaszorítani, elszaporodás ÷<br />

kaszálás, szárzúzózás ÷ KÖZVETLENÜL virágzásuk,<br />

magfogásuk előtt (pl. aranyvessző júl. előtt) + 2., 3.<br />

kaszálás;<br />

ÉGETÉS ÷ ha semmi nem segít, foltokban! ÷<br />

menekül<strong>és</strong><br />

Gyep bebokrosodása, cserj<strong>és</strong>ed<strong>és</strong> ÷ ∅ télen kivágni<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

Gyepek felülvet<strong>és</strong>ére javasolt fajok egyes talajtípusokon<br />

Talajtípus<br />

Növényfaj<br />

Vörös csenkesz (Festuca rubra)<br />

Réti perje (Poa pratensis)<br />

Csernozjom vagy réti önt<strong>és</strong>talaj<br />

Szarvaskerep (Lotus corniculatus)<br />

Fehérhere (Trifolium repens)<br />

Vörös csenkesz (Festuca rubra)<br />

Szódás szik<br />

Réti perje (Poa pratensis)<br />

Fehérhere (Trifolium repens)<br />

Komlóslucerna<br />

Réti csenkesz (Alopecurus pratensis)<br />

Homok<br />

Szarvaskerep (Lotus corniculatus)<br />

Taréjos búzafű (Agropyron pectinatum)<br />

Vörös csenkesz (Festuca rubra)<br />

M<strong>és</strong>ztelen szik<br />

Réti perje (Poa pratensis)<br />

Szarvaskerep (Lotus corniculatus)<br />

Réti csenkesz (Alopecurus pratensis)<br />

Vörös csenkesz (Festuca rubra)<br />

Savanyú talaj<br />

Fehérhere (Trifolium repens)<br />

Sziki mézpázsit (Puccinellia distans)<br />

A term<strong>és</strong>zetes vadlegelők<br />

vadeltartó szerepe<br />

Legfontosabb term<strong>és</strong>zetes<br />

takarmányokat a vad-legelők<br />

• erdei tisztások<br />

• Nyiladékok<br />

• Árterületek<br />

• Védgátak<br />

• elektromos vezetékek villanypásztái<br />

A term<strong>és</strong>zetes vadlegelők<br />

vadeltartó szerepe<br />

Évente felül vizsgálni, értékelni, szükség esetén<br />

átalakítani.<br />

Ha a terület kb. 80%-ban értéktelen gyomok<br />

(kutyatejfélék, pitypang, lósóska, szamártövis,<br />

acat, bókoló bogáncs, boglárkafélék, csalán;<br />

tövises iglic, gólyaorr, mentafélék stb.)<br />

• nincs vadeltartó értéke.<br />

• a gyomokat virágzás előtt lekaszáljuk, a<br />

megszáradt növényeket elégetjük (szükség<br />

esetén ismételni)<br />

• a következő évben - felülvet<strong>és</strong><br />

A term<strong>és</strong>zetes vadlegelők<br />

vadeltartó szerepe<br />

Ha a növényzet 50%-a fűféle <strong>és</strong> csak a<br />

másik fele az említett gyomtársulás<br />

• egy-két virágzás előtti kaszálással rendbe<br />

hozható.<br />

• fehérherét érdemes rávetni (homokkal<br />

összekeverve, 5-6 kg/ha magot) <strong>és</strong><br />

befogasolni<br />

• Első kaszálás után 100kg/ha körüli<br />

nitrogénműtrágya<br />

4


A term<strong>és</strong>zetes vadlegelők<br />

vadeltartó szerepe<br />

Ha a növényállomány 50%-t különböző<br />

vadherék alkotják (legjobb)<br />

• fűfélék (pl. 5 kg/ha réti komócsin <strong>és</strong> 6<br />

kg/ha holland perje) tavaszi felülvet<strong>és</strong><br />

• nyár közepén feltétlenül le kell kaszálni <strong>és</strong><br />

el kell égetni a már sárguló, értéktelen,<br />

rostos növénytakarót<br />

• Eső után fejtrágyázás (100 kg/ha pétisó)<br />

Gyepek létesít<strong>és</strong>e<br />

Legelőnek:<br />

• aljfű : szálfű : pillangós arány: 60:30:20<br />

• Javasolt fajok:<br />

Angol perje, vörös csenkesz, réti perje,<br />

magyar rozsnok, réti csenkesz, fehér here,<br />

szarvas kerep<br />

Széna, szenázs k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>nek:<br />

• Arány: 20:60:20<br />

• Az első növedék kaszálva, a többi<br />

legeltetve is lehet<br />

Gyepek létesít<strong>és</strong>e<br />

Telepít<strong>és</strong><br />

• Tavasszal (március vége)<br />

Előnye a téli nedvesség megőrz<strong>és</strong>e, őszi szántás<br />

utáni könnyebb magágy k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong><br />

Hátránya: az időjárás (csapadék, hőmérséklet)<br />

miatti elhúzódás, erős gyom konkurencia, gyenge<br />

első növedék<br />

• Nyár végén (augusztus, szeptember)<br />

Előnye: kisebb gyom konkurencia, telepít<strong>és</strong> előtt<br />

elővetemény lehet<br />

Hátránya: nyári nehéz talaj elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>, száraz<br />

ősz<br />

Aprómag vetőgép<br />

5


Gyepek létesít<strong>és</strong>e<br />

<br />

Mechanikus rendszerű, kanalas vetőszerkezetű aprómag vetőgép.<br />

Egy géphez 11 garnitúra különböző kanáltípus tartozik.<br />

A vetőegységek karos felfüggeszt<strong>és</strong>űek, a vet<strong>és</strong>i mélység 0-10 cm között<br />

fokozat nélkül állítható be.A csúszócsoroszlyák által nyitott vetőbarázdát<br />

takarólemez tölti fel, <strong>és</strong> egy gumikerék tömöríti vissza a vetősávot, amely<br />

egyúttal lánckerék áttételen keresztül a kanalas adagolótárcsát is meghajtja.<br />

Az egyes tőtávolságok ,( magtávolságok) a kanalas kelyhek számából ( ez egy<br />

vetőtárcsánál max.24 db lehet) <strong>és</strong> a lánckerekes meghajtás átttételeivel 2,5-100<br />

cm közöttti fokkozatban állítható be.<br />

Telepít<strong>és</strong> előtt talaj tápanyagszintjének<br />

ellenőrz<strong>és</strong>e<br />

Pótlás szerves trágyával, de az<br />

elővetemény alá <strong>és</strong> nem közvetlenül!<br />

Éretlen szerves anyag ne kerüljön vet<strong>és</strong><br />

előtt a talajba, mert N konkurencia lesz a<br />

lebontó baktériumok <strong>és</strong> a csíra közt!<br />

Aprómorzsás szerkezetű, tömött,<br />

kertszerű talaj<br />

Gyepek létesít<strong>és</strong>e<br />

Vet<strong>és</strong> mélység: 0.5 – 1.5 cm<br />

Aprómag vetőgéppel<br />

• Két henger <strong>és</strong> egy vetőláda<br />

• Első henger nyitja a magágyat <strong>és</strong> tömöríti<br />

a talajt a mag előtt<br />

• Záró henger takarja a magágyban a magot<br />

Ha gyomosodik: gazoló kaszálás,<br />

magasra állított kaszával<br />

Gyepek felújítása<br />

Gyepek felújítása<br />

Degradálódott gyepterület újbóli kultur<br />

állapotba hozása újratelepít<strong>és</strong>sel, vagy<br />

felülvet<strong>és</strong>sel<br />

Felújítás gyeptör<strong>és</strong>sel:<br />

• Első kaszálás után, felszántás, tárcsázás,<br />

hengerez<strong>és</strong><br />

• a felszántásra keresztbe 30-40 t/ha trágya<br />

20 cm mélyre alászántva<br />

Ősszel újratelepít<strong>és</strong><br />

Vagy<br />

1-2 évig szántóföldi kultúra<br />

• Tör<strong>és</strong> után trágyázás, majd tavasszal<br />

burgonya<br />

• 2. évben zabos-bükköny, utána trágyázás<br />

• 3. évben: korai burgonya, majd telepít<strong>és</strong><br />

6


Gyepek felújítása<br />

Felújítás tör<strong>és</strong> nélkül, direkt vetőgéppel<br />

• Tavasszal vagy nyár végén<br />

• Ha tavasszal akkor a gyomokat magasra<br />

állított fűkaszával kell visszaszorítani<br />

• Nagy életképességű fajokkal: magyar<br />

rozsnok, nádképű csenkesz, vörös<br />

csenkesz, angol perje, szarvaskerep, fehér<br />

here<br />

HERBAMAT gyep<br />

direktvetőgép 2,5m<br />

A gyepfelujitás speciális<br />

direktvetőgépe, speciális nyilásvágó<br />

k<strong>és</strong>csoroszlyával, a gyep<br />

gyökérzónába.<br />

Speciális ék nyitja tovább 15mm<br />

szélesre a nyilást, hogy a mag a<br />

nedves talajzónába juthasson.<br />

speciális nyomóújj tömöriti vissza a<br />

talajt a magok fölé.<br />

Az összterm<strong>és</strong> havi megoszlási százaléka<br />

a gyepfekv<strong>és</strong> függvényében<br />

Term<strong>és</strong> %/hónap<br />

A gyep<br />

fekv<strong>és</strong>e<br />

IV.<br />

V.<br />

VI.<br />

VII.<br />

VIII.<br />

IX.<br />

X.<br />

hó<br />

Száraz<br />

15<br />

40<br />

20<br />

5<br />

0<br />

10<br />

10<br />

Üde<br />

10<br />

30<br />

20<br />

10<br />

5<br />

15<br />

10<br />

Nedves<br />

10<br />

20<br />

20<br />

10<br />

10<br />

20<br />

10<br />

Különböző kaszálási technológiák<br />

vizsgálata a term<strong>és</strong>zetbarát<br />

gyepgazdálkodásban<br />

MME Term<strong>és</strong>zetvédelmi Tanácsadó<br />

Szolgálat<br />

LIFE Nature Projekt<br />

Dobkasza<br />

A dobkasza felülhajtott vágószerkezet,<br />

meghajtása kardánon keresztül a<br />

vontató járműből<br />

a k<strong>és</strong>ek együtt forognak a<br />

k<strong>és</strong>tányérokkal <strong>és</strong> a központi<br />

hengerrel<br />

A vágás ellenk<strong>és</strong> nélküli<br />

7


Dobkasza<br />

Dobkasza<br />

A vágási magasság az alsó tányér állításával<br />

szabályozható, de csak 28 <strong>és</strong> 50 mm között<br />

A vágás során az egymás felé forgó dobok közé dobja be<br />

a kasza a levágott füvet, mely aztán erősen<br />

nekicsapódva a védőponyvának leesik a földre.<br />

A dobkaszák közepes <strong>és</strong> nagy vontatót igényelnek, mivel<br />

nehezek <strong>és</strong> energiaigényük is nagy. (520 kg,<br />

teljesítményigénye 26 kW, 35 Le)<br />

Sebessége miatt zajosabb <strong>és</strong> nehezebben állítható le, ha<br />

szükséges.<br />

Munkaszélessége 1,85 m, egy tömör, 0,5 m széles<br />

rendet hagy maga után.<br />

Korongos kasza<br />

Korongos kasza<br />

A korongos vagy tárcsás kasza egy alulhajtott<br />

vágószerkezet<br />

lapos, tojásdad korongok forognak a<br />

tartógerincen<br />

Az ellipszis alakú korongokra vannak erősítve a<br />

k<strong>és</strong>ek.<br />

A vágás ellenk<strong>és</strong> nélküli.<br />

Egy csővázra húzható kötény véd az esetleges<br />

balesetet okozó kirepülő kövek ellen<br />

az átlag vágómagasság pár centiméterrel magasabb, mint a<br />

dobkaszánál.<br />

a levágott füvet a nagyon gyorsan forgó korongok valósággal<br />

fújják a levegőben, nekicsapva a hátsó ponyvának<br />

Az alsó tartógerinc csúszótalpainak vastagsága még<br />

"megfejelhető" így a vágásmagasság növelhető.<br />

Akorongos kasza korongjainak kisebb a tömege <strong>és</strong> kerületi<br />

sebessége a dobkaszánál így gyorsabban megállítható<br />

Az eszköz súlya <strong>és</strong> ebből kifolyólag energiaigénye is kevesebb,<br />

mint a dobkaszáé. Teljesítményigénye: 35 LE.<br />

Munkaszélessége 2 m, <strong>és</strong> két, egy szélesebb <strong>és</strong> egy<br />

keskenyebb rendet hagy maga után.<br />

Korongos kasza<br />

Duplak<strong>és</strong>es kasza<br />

vágók<strong>és</strong>es technológia, a füvet két éles k<strong>és</strong><br />

vágja le, a vágási felület sima<br />

A két ellentétes irányban oda-vissza mozgó<br />

k<strong>és</strong>sort egy tartógerincre tartja, mely<br />

csúszótalpakkal támaszkodik a földre<br />

A csúszótalpakon a 3. felfüggeszt<strong>és</strong>i pont<br />

állításával, hátrafelé billentve, jeleptősen<br />

emelhetjük a vágásmagasságot <strong>és</strong> a kicsit<br />

felfelé álló kasza így könnyedén felcsúszik a<br />

talajegyenetlenségekre<br />

A vágás a két k<strong>és</strong>sor között történik, melyet a<br />

k<strong>és</strong> élessége is nagyban befolyásol<br />

8


Duplak<strong>és</strong>es kasza<br />

Duplak<strong>és</strong>es kasza<br />

itt nem jelentkezik a rotációs technológiánál előzőkben<br />

ismertetett szívó-örvénylő hatás, mely az eg<strong>és</strong>z<br />

növényzetet átforgatva nekicsapja a doboknak, <strong>és</strong> a<br />

ponyvának, elpusztítva a kisebb állatokat<br />

A rendképz<strong>és</strong> is ebből adódik: az eldőlő füvet a lábon<br />

maradó növényzet mellől mintegy 30 cm szélességből<br />

elhúzza a rendképző, helyet k<strong>és</strong>zítve a visszaforduló<br />

traktorkeréknek<br />

a képzett rend majdnem teljes szélességben marad<br />

kiterítve a lekaszált r<strong>és</strong>zen, feltárva az élővilágot<br />

súlya 192 kg, energiaigénye 20-25 Le.<br />

A kaszálás időpontja<br />

Kieg<strong>és</strong>zítő védelem a kaszálás<br />

során<br />

Kieg<strong>és</strong>zítő védelem a kaszálás során<br />

A kaszálás térbeli rendje<br />

Búvó sávok meghagyása<br />

Vágásmagasság értékek különböző<br />

kaszatípusoknál (fent)<br />

Kétéltűeknél mért sérül<strong>és</strong>i arányok különböző<br />

vágásmagasságoknál <strong>és</strong> kaszatípusoknál<br />

9


A tarló képe különböző<br />

kaszálások után<br />

10

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!