J - Levente Vezér honlapja

J 

JX és XJ 553 

JV/B 554 

JC/Cs 556 

JD 558 

JP/F 559 

JG/Gy 560 

JH 561 

JJ 563 

JK/Ch 563 

JL/Ly 565 

JM 567 

JN/Ny 568 

JR 569 

JS 572 

JSz 574 

JT/Ty 575 

JZ/Zs 576 

552

J 

A héberben is kevés, de a magyarban csak elvétve akad j-vel kezdıdı szó. 

Korábban már említettük, hogy a "tó" és "jó-jı" (patak, víz, vezet, hoz, szállit) 

értelmeknek közös – a TX az ısgyöke. A t és j felcserélıdésére nagyon sok 

példánk van: tó-jó, tát-táj. tavak-javak, teve-jöve, tavas-javas – szét-szájszéjjel, 

Melyik volt elıbb? A t hang. A j viszont az emberi beszéd elsı 

igeképzıje – ami az idık folyamán többnyire l-re, vagy r-re cserélıdött. 

Számos nyelvben és nyelvjárásban még a megmaradó j hangok kiejtése is 

elváltozott már, pl. dz, dzs-re. (Egy konkrét példa: a héber/jiddis goj/gáj = 

nemzsidó ember – a cigány nyelvben gádzso = ember). 

A magyar felszólító mód jelének (j) nyilvánvalóan a JX gyök (jó-jı) az 

eredete. Ez a jıvı idejő igeragozásnál kap majd szerepet: csakhogy a héber 

jövı idı felszólító mód is egyben! (Pl.: jedaber = beszélni fog, de azt is 

jelenti, hogy "beszéljen!" Ez logikus is, hiszen ha azt mondom, hogy "gyere 

ide", a megérkezésedet a jövıben várom. 

Magyarázat: A felszólítás ısidık óta létezik, míg a múlt idejő igeragozás 

kifejezetten újkori. Annyira új, hogy az Ótestamentum még nem is ismeri. A 

bibliai héber még úgy képezte a múlt idıt, hogy a megfelelı jövı idejő 

igealakot a – ve = és, majd – elırag segítségével fordította át múlt idıbe. 

Például így: "ve-jómár Elohim" = majd azt mondja (akarja) Isten → azt 

mondta (akarta) Isten. 

JX és XJ gyök, héber 

A héber -xj képzı a J/IX gyök értelmének felel meg (jaá=illik, illeti, 

jae=ráillı, szép) és tulajdonságot fejez ki. Ebbıl keletkezett a közös magyarhéber 

melléknévképzı, az -i. Az -xj és -jx képzık használata, amelyek 

eredetileg az ıs-igeszerőeket állították elı, nagyon kiterjedt. Példák: tej → te-ej 

(ejend,:ehetı) – héj → hó-j (betakar), tolvaj → tolu-aj (-tól-ja), stb. 

A héber JX gyök: jae = illı (jó, megfelelı). A héber JX: jae = szemétlapát. 

jáh = Isten /'a Jó' – kiejtése: já/ 

jae = ráillı, szép alef /jó ez/ 

JX 

jaá = illik, illeti alef /jó arra/ 

jae = szemétlapát jud-ájin-hé /alkalmas/ 

JX 

553

aje? = hol van? alef-he 

ajá = ragadozó madár alef-he 

oj, ója=jaj, ajjaj! alef XJ 

JX és XJ gyök, magyar 

jae = illik jae = szép jae=szép, illı, jovel=kos 

ja /német/ jé! jó, jı /jön/ 

oj=jaj! aje=hol van? éjfa=sötétség ajá = rag. madár ajál = kos, szarvas 

aj! ej! éj íj új /zsákmány/ 

Az ısi magyar-héber-német JX gyökszavak: jó, jaá, ja. 

JB/V gyök, héber 

A héber JB/V gyök eredete a kárpátnyelvi jó, amit az ıskorban – s "jó 

vazsmegyeiesen" ma is – jaoú-nak ejtenek. Ebbıl lett a magyar jov- és jövszótı. 

A késıbbiekben a héber a déli B/V változó hangot is felvette és idıvel 

már nem mindig különböztette meg a kétféle v hangot. 

A héber JXV gyök: jaáv = kívánta. A JV gyök: j'vú = behozatal. 

A héberben nincs JB gyökszó, de vannak származékai: kiszárítást jelentenek. 

A héber JB/V szókezdı kétszótagúvá válása 

A héber JB/V gyök nem vesz fel c, d, p/f, g, j, k, sz, t, z hangot. 

jxv jv jbv jbb jvh jv/bl jbm jvn jvxn jv/br jv/bs 

JB/V, héber táblázat 

jaáv = kívánta, vágyódott /m'jáú!/ alef JXV JV alef j'vú = behozatal 

j'babá = zokogás, jajveszékelés 

jibev, jibúv=zokogott, -ás, jajveszékelt, -és JBB 

javhus = egy szúnyogfajta /hús jıü/ JVH 

JVL 

javál = patak /jıü-l/ 

JB/VL 

jablit = tarackfő /jı-belet/ 

hovil, huvál /javál/ = vezette, -ett, szállította, -ott 

juvál = mellékfolyó 

jibel = felhólyagosította, gyomlálta, jubilált /jı-bel/ 

jabelet = szemölcs, tyúkszem, bırkeményedés, kinövés /jı-belte/ 

/jövel/ jovel = kos, -szarv, jubileum, 50. év 

j'vul = termés, hozam 

554

jabám = sógor /jó-benn/ JB/VM 

j'bum = sógorházasság kötés 

javen = sár vav JVN vav jiven = görögösítette JVXN alef j'vuán = importır 

javán / j'vani, -t = görög, görög nyelv, Görögország /sáros-vizes/ 

JVN 

jabár = parlagon hagy /jó vad-on/ JB/VR 

BR hevír, hovír /bur/ = ugaron hagy huvár = parlagon hagyott 

javas = kiszáradt /jóv-os/ jibes, jubás = kiszárította, -ott JB/VS 

javes=szárított, száraz, kiszáradt 

jabasá = szárazföld 

jabeset = földrész, szárazföld, kontinens 

jibus = szárítás, aszalás 

jabasti / j'vesut, j'besut = szárazföldi / szárazság 

Javal = patak, vezet, szállít → javall. 

jóves=szárazság 

j'vóset = szárazság, kiszáradás 

Javes, jabeset = száraz, -föld → javasolt (a mocsarak kiszárítása). 

A magyar -val, -val eredete a héber hu-vál = vezetett, szállított. 

Jabám = sógor... de nem ám akármilyen! A jabám egy gyermektelenül 

elpusztult férj fivére, akinek elvileg kötelessége volna feleségül venni az 

özvegyet és a testvére helyett gyermeket nemzeni vele. Van ugyan ez alól – ha 

nem akarják egymást – kibúvó, de akkor az asszonynak kell, egy vallási 

ceremónia keretében kinyilatkoztatni, hogy ı "megveti" a sógort. 

JB/V gyök, magyar 

A magyar JV álgyök. Két gyökszava: java (jó), jıvı (jı). 

A JB/V gyök kétszótagúvá válása 

A gyök egyik nyelvben sem vesz fel c, p/f, g, j, k, sz, z hangot. 

jxv jv jbv jbb jvh jv/bl jbm jvn jvxn jv/br jv/bs 

jv jb jvd jvl jvm jvn jvr jvs jvt 

JB/V, összehasonlító táblázat 

jaáv = kívánta 

java /jó-a/ 

j'vú=behozatal 

jövı /jı-ú/ 

j'babá=zokogás 

jobb / jóba-be legyen!/ 

555

javú=behozatal 

javadalom 

j'vul = hozam 

jövedelem 

j'vul = hozam jovel=az 50. év jibel = jubilált 

javul joviális jubileum 

jabám = sógor* 

javam /-ra van/ 

jovel = kos, szarv 

jávor /fa, szarvas/ 

javál = vezette 

javas, javasol 

jibes = kiszárít 

javít /jó-bít/ 

jovel = szállít 

jövendı 

Jobb Mibıl származik a magyar melléknév középfoka? Egy BB gyök (bentbenne, 

mint a "bab") ragadt a jelzı végére. 

Joviális Lexikon: "Jupiter genitivusából, a Jovis istennévbıl képzett szó: 

kedélyes, jókedvő, barátságos. (Általában kövérkés, korosabb férfit jelent)." 

A jávorfa, a hegyi juhar termése, kétfelé áll, mint a szarvak. 

A jávorszarvas az északi mocsaras vidékeken él, lapát agancsa van. 

JC gyök, héber 

Bár létezik a héber JC gyök, a származékai késıi, vaskorszak utáni szavak. S az 

arámkori jeéc = tanácsol szó még késıbbi. A tsz -nek, vagyis a c hangnak 

önmagában is jelentése van: tesz. A JC gyök elvont jelentése pedig: jól-tesz. 

A héber JCX gyök: j'cíá = kijárat, vécére menés, jice = exportálta, 

jocé = kimegy, kijön, eleget tesz, kivételt képez. 

A héber JCX gyök: jacuá = fekhely, jacíá = erkély, jeéc = tanácsolja. 

A héber JC gyök kétszótagúvá válása 

A héber JC gyök nem vesz fel b, p/f, h, j, m, s, sz, z hangot. 

jcx jcx jcv jcg jch jck jcl jcxn jcr jct 

556

JC, héber táblázat 

jacá = kiment, kikerült, kijött, eleget tett, kivételt képezett alef /jı-teszá/ 

JCX 

alef jocé = kimegy, kikerül, kijön, eleget tesz /kötelesség/, kivételt képez 

jice, jicu = exportálta, kivitel alef 

alef j'cíá = kijárat, kivonulás, ki-, elmenés, testi szükség végzése 

jaác = tanácsolt jeéc = tanácsol ájin joec = tanácsadó ájin JCX 

jacíá = erkély, galéria ájin 

jacuá = fekhely ájin 

JCV 

jacív=állandó, szilárd, maradandó 

hicía, hucá /jacá/ = ajánl, ajánlott, ágyaz, -ott 

jicev, jucáv = rögzítette, megszilárdította, -ott 

jicúv = rögzítés, megszilárdítás 

j'civá = alap-, állás, testtartás 

JCG jiceg = képviselte jucág=képviselt 

JCH 

jicug = képviselet, reprezentálás 

jichár = frissen préselt olaj /olajbogyó/ 

jacák = öntötte /beton, vas/ kuf j'ciká = öntés JCK 

jacuk / jaceket = öntött beton, vas / vasöntvény kuf 

jacul = ekerúd, kocsirúd 

JCL 

jac'án = csavargó alef jicuán = exportır alef JCXN 

jacánit = utcalány alef 

jocanit = kikapós, parázna alef 

jacár=alkotta, teremtette, formálta j'cír, j'cúr = teremtmény JCR 

jecer = ösztön, hajlam, teremtmény 

jicer = termel /ipar/ 

jacrán = ipari termelı, gyáros jicur = termelés jocer = alkotó, fazekas 

jacát = égett, kigyulladt JCT j'círá=alkotás, fazekas mesterség 

JC/Cs, magyar gyök nincs 

jucár = termelt 

A jákint=jácint szóval kapcsolatos megjegyzés: A nyelvészek szerint nem 

tudhatjuk biztosan, hogy egyes latin szavakat c-vel, vagy k-val ejtettek-e ki a 

rómaiak? (pl. a cézár-t). Ez a zavar még az ókorban keletkezett. A tévedés 

forrása az volt, hogy a latin c pontosan olyan, mint egy héber kaf bető 

557

tükrözve. Ráadásul a héber és a latin írásirány is ellentétes. Kézenfekvı, hogy 

fordításkor könnyen felcserélték a ot‏-כ a c-vel. A "honfoglalás" utáni magyar 

nyelv pedig már ilyen, elváltozott hangzású szavakat "kapott vissza" a latinból. 

(A latin nyelv elıdje is egy kárpátnyelv – az etruszk volt. 

jakint = jácint 

jácint /idegen szó/ 

JD gyök, héber 

A JD gyök eredete a kárpátnyelvi XD volt, aminek elvont jelentése: ad. 

A héber JD gyök: jad = kéz, mellsı láb, fogó, nyél, rész, jidá = hajít, dobál. 

A JXD gyök: jaád = célpont, jied = kijelöl, rászán, jiud = rendeltetés. 

A JDX gyök: jadúa = közismert, jéda = tudás, jodéa = tud, ért, ismer, közösül. 

A héber JD gyök kétszótagúvá válása 

A héber JD gyök csak d, g, n, t hangot vesz fel. 

jd jxd jdx jdd jdg jdxn jdn jdt 

JD, héber táblázat 

jad = kéz, mellsı láb, fogó, nyél, rész, emlékmő jod = 'j' bető JD 

jadá = dobta, hajította, kézelı 

jidá = hajította, dobálta 

jaád = célpont, kijelölte, rászánta jied = kijelölte, rá-, szánta ájin juád=rá-, szánt 

JXD 

jiud = rendeltetés, küldetés, kijelölés ájin 

jadá = tudta, értette, ismerte, közösült vele JDX 

jadúa = közismert, bizonyos ájin jodéa = tud, ért, ismer, közösül vele 

ájin jéda = tudás, tudat j'diá = tudás, hír, ismeret ájin 

jidá = meghatározta, határozott névelıt használt 

jadid = jóbarát j'didut, -i = barátság, -os JDD 

hitjaded /jadad/=összebarátkozik 

JDG j'dug = halász zsákmány 

jadán = nagytudású jid'oní = jövendımondó ájin JDXN 

jad'anut = jártasság ájin j'dión = bulettin, közlemény ájin 

JDN 

j'donit=bilincs, muff, karmantyú 

jadit = fogantyú, nyél, edény füle, kilincs 

JDT 

558

Jidóni = jövendımondó – tehát a magyar "idı" szó eredeti alakja "jidó". 

A karmantyú karvédı ruha / rongy, amit leginkább a marokszedık használták. 

A JD gyök kétszótagúvá válása 

jd jxd jdx jd jdd jdd jdg jdxn jdn jds jdt 

JD, magyar szó nincs 

Nincs – de volt elıdje. A t hang változott j-re. Magyar TD gyökszó a tud. 

Visszaigazolás: a héber todaá = tudat – de jodéa = tud. 

j'didut=barátság jidá=hajít, dobál juád = rá-, szánt 

jiddis jód /új szó/ Júdás /árulásra/ 

A jiddis zsidó szó eredete valószínőleg a jadid = jóbarát. 

Jód Wikipedia: "Neve a görög jodész szóból ered, ami ibolyaszínőt jelent. Kis 

menyiségben a tengervizben is van jód. Ezt egyes algák, korallok felhalmozzák 

– a jód felfedezése is ezek hamujából történt. (A szerzı szerint az etimológia 

téves. A lila szó eredete a héber lajla = éjszaka és a szagol = ibolya. Tehát az 

ibolya-viola szavak nem színre, hanem illatra utalnak. A jód pedig onnan 

kapta nevét, hogy fémtörmelékkel érintkezve szétszikrázik: "dobál".) 

JP/F gyök, héber 

A JXF gyök: jaef=fáradt, j'áf=repülés, lendület. JFX gyök: jif'á=tündöklés. 

A JP/F gyök: jafe = kellemes, jó, hasznos, jofí = szépség, jupá = felhatalmazott. 

A JP/F gyök kétszótagúvá válása 

jf jxf jfx jff jph jpj jpn jft 

JP/F, héber táblázat 

jafá = szépül jipe = szépítette jofí = szépség JP/F 

jafe = kellemes, szép, jó, hasznos, ...értékő 

jupá = felhatalmazott 

j'áf = repülés, lendület ájin JXF jif'á=tündöklés JFX 

jaáf, jaef = el-, fárad ájin 

JXF 

JFF 

JFH 

j'féfe, j'féfijá = nagyon szép, gyönyörő 

hitjapéah /jafah/ = zokogott, sírva fakadt 

559

JP/FT jefet=görögség jipuj = szépítés JP/FJ 

Jipuj kóah = meghatalmazás: "megszépítés erı". A jafe koho = érvényes. 

JP/F, magyar szó nincs 

jafá = szép, -ül japán A "japán" szó jelentése valószínőleg szép, szépen. 

JG gyök, héber 

A kárpátnyelvi JG gyök jelentése: jég, de a héberben (jég hiányában) nem az 

eredeti jelentés maradt fenn, hanem egy elvont értelem: keserves dolog. 

A héber JGX gyök: jagéa = kimerült, jigá = kifáraszt. 

JG, héber táblázat 

jagá = elfáradt, fáradozott jigá, jugá = kifárasztotta, -ott JGX 

jagéa = fáradt, kimerült ájin 

jagía, jéga = fáradtság, fáradozás ájin 

j'giá=fáradozás 

hogá /jagá/=szomorította hé JG 

jagev = szántóföld 

JGV 

jagón = bú, bánat 

JGN 

jagór = fél /vmitıl/ jáger=vadász JGR 

JG/Gy gyök, magyar 

A magyar JG gyök: jég, jog. A JGy gyök: jegy. 

A "jog" és "jegy" szavak nem a héber JG, hanem a JD gyökkel rokoníthatók. 

A JG/Gy gyök kétszótagúvá válása 

jgx jg jd jdx jg jgy jgv jgn jgny jgr jgr jgys jgysz jgyz 

JG/Gy, összehasonlító táblázat 

jigá = kifáraszt 

jég 

jied = kijelöl 

jegy /bevésés/ 


jóga 

jad=fogó, jodéa=tud, ismer 

jog 

560

jagór = fél 

jagu-ár /félelem/ 


jegenye /hajladozik/ 

jadúa=bizonyos 

jegyes /jel-es/ 

j'dión=közlemény 

jegyzet 

JH és JH, héber 

jidá=meghatározta 

jogász 

A héber JH gyök: jáh! = jaj, Isten, jae/h/ = illı, szép. 

A JXH gyök: jae/h/ = szemétlapát. Egy ısige: jehi = éljen! 

A héber JH gyök kétszótagúvá válása 

A héber JH gyökök nem vesznek fel c, g, h, j, k, n, s, t, z hangot. 

jh jxh jh jhv jhd jhd jhf jhl jhl jhm jhr jhr jhsz jhsz 

JH és JH, héber táblázat 

jáh! = jaj, Isten j'he, j'hi = legyen JH 

jae/h/ jaá/h/ = illı, szép / illik, megillet /jó/ 

jehi = éljen! /háj=él/ 

JH 

jae/h/ = szemétlapát /kiejtés: jae/ JXH 

jaháv = ad j'hova = Isten JHV 

j'háv = adomány, teher, gond 

jáhad = egyesül, együtt JHD j'hidi = egyedül juhád = kijelölt, elkülönített 

jahíd = egyetlen, egyedülálló j'hidá = egység, lélek /poet/ 

jihed=kijelölte, elkülönítette, egyistenhitet hirdetett 

jehidí = egyedül, egyedüli jihud = kijelölés, elkülönítés 

j'hidut = egyedüllét, egyetlenség 

JHD jihud = zsidó vallásra térítés j'hudi = zsidó 

jahadut = zsidóság, judaizmus 

/jiddis és ladíno/ j'hudit = zsidó nı, nyelv* 

jahef = mezitláb, mezítlábas jihef = mezítlábra vetkezett JHF 

561

jahafán=szegénylegény, csavargó 

j'héfut = mezítlábasság 

JHF 

jihel, jihul = reménykedett, -és JHL 

jahalom / jahalomán = gyémánt / gyémánt kereskedı, ~ csiszoló 

JHL 

jahám, jihám=párzási ingert érzett jihem = párzásra ingerelte, -ingerelt JHM 

jahmúr = dámvad 

jihum = párzási inger 

jahír = gıgös, dölyfös JHR jihur = oltóág JHR 

jahará = gıg, dölyf 

hitjaher /jahár/ = henceg 

j'hirut = gıg, dölyf 

juhará = gög, dölyf 

jáhasz = le-, származás, elıkelı származás szin 

JHSz 

jihusz = le-, származás, elıkelı származás szin 

jáhasz=leszármazás, viszony, kapcsolat, elıkelı származás szamech JHSz 

szamech juhász = annak tulajdonított, hozzátartozónak számított 

szamech jihesz = neki tulajdonította, megállapította a származását 

jahaszí=arányos, relatív szamech 

szamech jihusz / johaszín = viszony, tulajdonítás, leszármazás / származás 

jahszán / jahszanut = rátarti, elıkelı / elıkelısködés szamech 

jahaszut = relativitás szamech 

szamech juhaszín = hozzátartozóság, leszármazás 

*Jehudit = zsidó nı, és (nemhéber) zsidó nyelv. 

Jahmur = dámvad (párzó). Innen ered a magyar juh szó is, ami: "szaporodó". 

És a "juhász"? A héber juhász = neki tulajdonított. 

Egy magyar JH gyökszó van: juh. 

JH gyök, magyar 

A JH gyök kétszótagúvá válása 

jh jxh jh jh jhv jhd jhd jhf jhl jhl jhm jhr jhr jhr jhsz jhsz jhsz 

JH, összehasonlító táblázat 

jihem=üzekedett 

juh 

562

juhará=dölyf, jihur=oltóág 

juhar /magas fa/ 

juhász=neki tulajdonított 

juhász 

Jihem = üzekedett. A héber j bető az Isten jele. Feltehetı, hogy az egyesülést, 

az aktust valamiféle "isteni tulajdonságnak" tekintették, hiszen az teremt 

mindent. Varga Csabának ismét igaza van: a jó az az egy. Az egy szétválása 

pedig – ami inkább rosszat, mint jót szokott jelenteni – a két (szét). 

j'já = Isten 2 jud 

JJ gyök, héber 

jájin, jénot = bor jéjní = boríző 2 jud JJN 

j'já jaj! /Istenem!/ 

jéjnán = borkereskedı 

JJ gyök, magyar 

Borral koccintáskor a magyarok azt mondják: Isten, Isten! 

JCh/K gyök, héber 

Egy héber JKX gyökszó van: jaká = kificamodott. 

A héber JCh/K gyök kétszótagúvá válása 

A héber JK gyök nem vesz fel g, j, k, sz, z, t hangot. 

jjá júj! 

jkx jkv jkc jkd jchh jchl jkm jchn jkr jks 

JJ 

JCh/K, héber táblázat 

jaká = kificamodott kuf-ájin /a jak csavart szarva/ 

JKX 

jekev = présház, borpince kuf 

JKV 

jakác = felébredt kuf JKC j'kicá = szúrás, felébredés kuf /akác = megszúrta/ 

jakád = égett, tüzelt kuf j'kidá = égés j'kod = égés kuf JKD 

jakud = tőzhely kuf /Jakutföld/ 

JChH 

hochiah /jachah/ = be-, bizonyította, rendreutasította, megrótta 

jachol = tud, bír, képes rá, lehetséges JChL 

563

jachol-ní = módomban áll, én képes vagyok /képes-ni/ 

jachólet = képesség, tehetség, lehetıség 

JKM 

/feléled/ kuf j'kum = élılény, világmindenség 

jochani = griffmadár JChN 

jakinton = jácint kuf-tav 

jakár = értékes, drága, becses, ritka /jelenség/ kuf /akar/ 

jakír = drága kedves, elıkelı kuf 

jeker, jakrut = drágaság kuf 

jikur = megdrágítás kuf 

jekár, j'kár = tisztelet, értéktárgy kuf 

jakranut = drágítás, magas árazás kuf 

jakrunít = cincér kuf-tav 

jóker=drágaság 

JKN 

JKR 

jakos = csapdás vadász kuf JKS jokes = csapdaállító vadász kuf 

jakás = csapdát állított, aknát rakott kuf 

jokeset = aknarakó hajó kuf 

Jakás (lerakás)=csapdát állított. A Jakus gyakori családnév: "csapdás vadász". 

JK gyök, magyar 

Magyar JK gyök nincs, csak a szamojéd nyelvben létezik: jak, jakut. (Persze 

ez a "számojjad" is a kárpátnyelvek egyike volt. Jé, tényleg rokonnyelv:-). 

A JCh/K gyök kétszótagúvá válása 

A héber JK gyök nem vesz fel g, k, sz, z, t hangot. 

jkx jk jkv jkb jkc jkd jchh jchl jkm jchn jkr jks jkt 

jakár = becses 

jak 

JCh/K, összehasonlító táblázat 

jaká=kificamodott 

jeke 

Jákov, Jákob /sarkos/ 

Jakab 

jakus=csapdás vadász 

jakut /föld, nép/ 

Jekének nevezik a túlzottan precízkedı német származású zsidót. 

564

A jakutok másik neve: szamojédek. Jakutföld: Szibéria, a jak (egy vad 

szarvasmarha faj) hazája. (Másféle vadmarha fajok Európában is voltak.) 

A számolást és a gondolkodást a héber és a magyar azonos dolognak 

tekintette, amire Varga Csaba számtalan példát sorol fel. De a héber szólás is, 

"érzem a hasamban" azt jelenti: "úgy gondolom". 

A számbavétel, vagyis a gondolkodás sok százezer éves tevékenység. A héber 

hesbón = számolás – bizony egy igazi magyar szó, magyarul is ragozva: hasban. 

A héber hás = érzi, hosev = gondolja. A -ba, -be rag pedig pontosan 

ugyanazt jelenti héberül is. S bár 2-3 millió évvel ezelıtt az ember "érzelmei", 

az éhség, a hasában jelentkeztek, ezek az érzelmek sokat fejlıdtek azóta. A mai 

ember már a szüleinek a vagyonára is éhes. 

A héber szah=mondjad! szohéah=társalog, szihá=párbeszéd. Afrika legnagyobb 

nyelvcsaládja a szuahéli. Persze a jakutok is "szaha" nyelven beszélnek – a 

szá/h/ukkal. (A j és h felcserélıdése szintén gyakori jelenség). 

JL gyök, héber 

A héber JXL gyököt csak egy név ırizte meg: Joel (magyar jelentése: jövel) – 

amelynek származékai mind születéssel és gyermekkel kapcsolatosak. 

A héber JXL gyök: jael = zerge, jail = hatásos, jiul = ésszerősítés. 

A zerge is jó, hogy jön – e gyök értelme: jól teszi. 

A héber JL gyök kétszótagúvá válása 

A héber JL gyök csak d, f, k, l, t hangot vesz fel. 

jxl jxl jld jlf jlk jll jxlt 

JL, héber táblázat 

jael, j'élá = zerge ájin jiul = racionálás ájin JXL 

jail = hatásos ájin 

JXL 

noál /jaál/ = ostobaságot követ el 

ho'il /jaál/ = használt /nem ártott/ ájin 

Joel /ffnév: az eljövendı/ alef 

hoil /jaál/ = beleegyezett, bátorkodott alef 

hoil ve... = mivelhogy alef 

jalád=nemzette jeled = gyerek jiled = szülést vezetett le julád=született 

jalud = újszülött /jıl-ed/ 

JLD 

565

jalid = benn-, szülött 

jaldá = megszülte, kislány 

jaldon, -et = fiúcska, leányka 

jaldut / -i = gyermekkor, gyerekség / gyerekes 

joledet=szülını 

JLD 

j'ludá = születési arány 

jalefet = ótvar 

jelek = sáskalárva kuf 

JLF 

JLK 

jalkut = táska /lárva/ irodalmi győjtemény tet 

j'lalá=jajgatás, üvöltés, nyávogás jilel = jajgatott, nyávogott, vonyított JLL 

j'ilut=hasznosság, hatásosság ájin JXLT 

jaalát hen = kecses, bájos nı ájin 

Jalefet = ótvar – a koszmós gyerekfejrıl lehetett szó. Jalád=nemzett (jıl-et). 

JL gyök, magyar 

A magyar JL gyök értelme is: jól teszi. 

A JL gyök: jel, jól. Mindkét szó igeszerő: jaj-ol, illetve jól érzı-tevı. 

A JL gyök kétszótagúvá válása 

A héber JL gyök csak d, f, k, l, t hangot vesz fel. 

jxl jxl jl jld jlf jlk jll jll jln jls jxlt 

JL, összehasonlító táblázat 

jilel=jajgatott, jael=zerge 

jel 

jilel=jajgatott, nyávogott 

jelvény, jelöl 

jilel = vonyított 

jelleg, jellem 

jelek = sáskalárva 

jelmez 

jilel=nyávogott 

jelen, jelent 

jail = hatásos 

jól 

566

jail = hatásos 

jeles /jó, jelölt/ 

j'ilut = hasznosság 

július 

A jel eredetileg jaj-ol lehetett, s a jeled, jeladim (a jeltadó): gyerek. Azt, hogy 

a j hang gy-re változhat, szintén a vasi tájszólás ırzi: jelez → gyelez. 

Jelen: jel-én A jellem (jel-el-em) a fajra jellemzı kapcsolattartó viselkedés. 

Július → Joel: az eljövendı – a termés, az utód. 

JM gyök, héber 

A héber JM gyök: jám = tenger, tó, jamá = nyugat felé, jom = nap (nappal). 

Jamin = jobbkéz, jobboldal, déli irány. 

"Elıttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra pedig 

kél." Húha! Hát itt pont fordítva van! Mikor van tılünk jobbra nyugat, a 

napnyugta, meg a tenger (az Atlanti Óceán)? Ha elıttem nem észak, hanem dél 

van. A JM gyök tehát – héber. S magyar gyök nem is létezik? Valójában nem. 

JM, héber táblázat 

jám=tenger, tó, medence, nyugat 

JM 

jáma = tó j'mé = napjai /pl. a hétnek/ jom = nap /idı/ 

jamá = nyugat felé 

jami = tengeri 

joma = nap /nappal/, ma 

jomi = napi 

jamáj = tengerész alef JMXJ jomjom = naponta JMJM 

jamijá = haditengerészet JMJ jom-jomi=mindennapi, hétköznapi 

j'mamá = a nap 24 órája jomám=nappal JMM 

jamim = napok 

jomáim = két nap 

jamin=jobbkéz, -oldal, dél /irány/ j'miní, j'mani = jobboldali 2 jud JMN 

hémin /jamán/ = jobbra megy, jobb oldalra fordul 

jomán, jomon = napló, napilap 

hitjamer /jamár/ = felvág, dicsekszik jomrá = igény JMR 

jamaut = tengészet alef-tav JMXT j'mot = ...napjai JMT 

jomit = napszámban 

567

JM, magyar gyökszó nincs 

A héber JM gyök kétszótagúvá válása 

A héber JM gyök csak j, m, n, r, t hangot vesz fel. 

jm jmb jmj jmm jmn jmr jmt 

JM, összehasonlító táblázat 

jám = tenger, b'- = benne /árad/ 

jámbor 

Az egyetlen magyar JM származék a jám-b'or – akiben tengernyi jó árad. 

JN gyök, héber 

A JN gyök ısi képe: születéssel érkezik (jön), szopós. 

A héber JN gyök: jone = sanyargat (a szopós), joná = galamb. 

A JXN gyök: jaen = strucc (jö-en, járkáló madár). 

JN, héber táblázat 

jaen, jaaná = strucc ájin JXN 

jaán = mivelhogy /jıvén/ 

janá = elnyomta, sanyargatta /szopós/ hé jon, -á=galamb JN 

janáj = makkabeus király alef 

janik=kisgyerek kuf j'niká = szopás, merítés JNK 

JNJ 

kuf jonek = fel-, magába szív, szopik, /erıt/ merít, csecsemı, szopós, új hajtás 

januká = gyerek /szoptatott/ arám, kuf-alef 

jankut = csecsemı-, gyermekkor 

jansuf = fülesbagoly 

jonkim = emlısök 

kuf jonkot = fiatal hajtások, hajszálgyökerek 

A joná = galamb jellegzetesen búgó hangú, ügyesen repülı madár. A hímek 

ugyanúgy költenek, mint a nıstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, amit a 

szülık túrószerő begytejjel táplálnak – mintha szoptatnák ıket. 

A jan'suf = fülesbagoly, uhu: sanyarúság-repülı. Mert a néphiedelem szerint 

olyan helyeken huhog esténként, ahol nagybeteg van, nemsokára meg fog halni. 

JNS 

568

JN gyök, magyar 

Miután az ı hang csak párezer éves, a magyar gyökszó, a "jön" nem lehet ısi. 

A JN gyök értelme a magyarban is születés-szopás, ami a gyerek számára "jóni", 

de a csecsemı (Jenı, János) az anyját "sanyargatja". 

A magyar JN gyökszavak: jány, jön, Jenı. 

A JN gyök kétszótagúvá válása 

jxn jn jn jnk jnr jns jns 

JN, összehasonlító táblázat 

janu=elnyomott 

jány /lány/ 

jaen=strucc, jonek=új hajtás 

jön, Jenı 

janá = sanyargatta 

január /jön-ár/ 

jonek=szopik, januká=gyerek jone=sanyargat jonek = felszív 

János, Janika Jónás /elnyomott/ június /felszárít/ 

Június: nedveket felszívó. A hónapok magyar nevei az etruszkból (szintén 

kárpátnyelv) kerültek a latinba, s onnan "jutottak vissza" a magyar nyelvbe. 

JR gyök, héber 

A JXR gyök: jaár = erdı, ja'rá = méz, viasz, jier = erdısít, j'ri'á = sátorlap. 

A gyök értelme: erdı, erdei termék. 

A JXR gyök: j'or = folyó, Nílus. A JRX gyök: jare, j'éra = fél tıle, tiszteli. 

A JR gyök: jore = lövész, az elsı (ıszi) esı, j'riá = lövés, sortőz, jorá = üst. 

E két gyök értelme: jó-rá, jı-rá. 

A héber JR gyök kétszótagúvá válása 

A héber JR gyök nem vesz fel p/f, l, m, r, sz, t, z hangot. 

jxr jxr jrx jr jrbx jrv jrd jrg jrh jrj jrch jrk jxrn jrs 

JR, héber táblázat 

jaár, -i = erdı, erdei ájin jier = erdısítte JXR juár=erdısített 

ja'rá = lépesméz, viaszlepény ájin 

j'ri'á = sátorlap, pergamentlap 

569

j'or = folyó, Nílus alef JXR 

jare, j'éra = fél, tart tıle, tisztel al jir'á = félelem, tekintélytisztelet alef JRX 

jará=lıtt, dobta 

j'ri, j'riá = lövés, sortőz jore = lövész, elsı esı JR 

norá /jará/ = meg-, lelövik 

jorá = üst 

horá /jará/ = tanít, oktat 

jarív = ellenfél, vetélytárs /riv=veszekedés/ 

JRV 

járbóa = ugróegér /járó: csak a hátsó lábon/ ájin JRBX 

JRD jored=leszáll, lemegy, kivándorol, csökken, rosszabbodik, esik /esı/ 

jarud, j'rud = legyengült, lezüllött, elszegényedett, silány, fejletlen 

jarid = nagyvásár /kiterítés/ 

jored=elszegényedik, kivándorol 

jeridá = /esı/ esés, lemenet, -el, leromlás, csökkenés, kivándorlás Izraelbıl 

jarden = Jordán folyó 

jored jám = tengerész 

jargazi=széncinke /zöldes-sárgás/ JRG 

jaréah = hold jeráh = holdhónap JRH 

jarhón=havilap j'rijá = lövés JRJ 

jarech = csípı, felsı lábszár, oldala, alsó része JRCh 

j'rechá = vég, a határ széle 

jarák = zöldség, zöldült, köpött j'riká = köpés jorek=köp, zöldül kuf JRK 

jerek = zöld növényzet kuf 

jarók = zöld, 'zöldfülő' kuf 

j'roká = hínár, sárgaság kuf 

jarkán = zöldségárus, -termesztı kuf 

jerakón = sárgaság, növényrozsda kuf 

jarkón=zöldpinty, Járkon folyó /zöld táj övezi/ kuf 

j'rakrak = zöldes kuf 

jarkut / j'rakot = zöld szín / konyhai zöldség kuf 

jaarán, -ut = erdész, -et ájin JXRN 

jarás = örökölte, elfoglalta, birtokba vette JRS jores = örökös j'rusá=örökség 

jerás = elrabol, birtokba vesz 

j'rusaláim = Jeruzsálem 

570

Horá /jará/ = tanít (járni is), oktat, utasít, mutat, elbírál, lı. 

JR gyök, magyar 

A magyar gyök az ısibb. A JR gyök közös értelme az "erdı-jelenség". A 

magyarban csak a jaár = erdı származékai vannak meg, ami egyben "jár neki". 

A magyar JR gyök: jár, jár (neki), jer (gyere!) 

A JR gyök kétszótagúvá válása 

A héber JR gyök nem vesz fel p/f, l, m, r, sz, t, z hangot. 

A magyar gyök nem alkot II. szótagot b, p/f, g, h, j, n, r, sz, z hangokkal. 

jxr jxr jrx jr jr jrbx jrv jrv jrc jrd jrd jrg jrh 

jrj jrch jrk jrk jrl jrm jxrn jrs jrs jrt 

jaár = erdı 

jár 

jerás=birtokba veszi 

jár /neki/ 

JR, összehasonlító táblázat 

jare=fél tıle, jarív=ellenfél 

járvány 

j'ridá = lemenet jore = dobáló 

járda /járóda/ jérce /ugrál/ 

jarud=elszegényedett 

járadék 

j'éra = tisztel jarók='zöldfülő' 

/elébe-/járul jerke /bárány nn/ 

jarech=alsó rész 

/hozzá-/járul 

j'ridá=tönkremenés 

járom 

571

jarás=elfoglalt, jaarán=erdész 

jarás /körzet/ 

jarád = elment jerusá=örökség j'riá = sátorlap 

járat Jeruzsálem jurta /körbejárt/ 

Jurta: a nagyállattartók rácsos falú, kupola tetejő, nemez borítású építménye. 

JS gyök, héber 

Az eredeti a kárpátnyelvi (már magyarnak nevezhetı) JX gyök volt: jó, jı. 

Ennek jelzıs alakja jó-s, jövı-s. (Az angol yes is ebbıl származik.) 

A JS gyök: jes = van, lét, kell, létezı, létesítmény. 

A héber JSX gyök: jésa, j'suá = mentés, segítség, megváltás. 

A JXS gyök: jeés = kétségbe ejt, jéus = lemondás, joás = remény vesztett. 

A héber JS gyök kétszótagúvá válása 

A héber JS gyök nem vesz fel b, c, p/f, h, j, k, l, sz, z hangot. 

jsx jxs js jsv jsf jsm jsn jsr jss jst jst 

JS, héber táblázat 

jes = lét, van, kell, létezı /dolog/ létesítmény 

JS 

jésu, jesúa = Jézus ↓ 

JSX 

jésa, j'suá = megváltás, mentés, segítség, üdvösség ájin 

jasá = üdvhadsereg ájin 

j'sá'ja = Ézsaiás jésui = jezsuita ájin 

JXS 

jeés = kétségbe ejt alef 

hosí'a /jasá/ = megsegítette ájin 

alef j'us, jéus = lemondás, kétségbeesés 

alef joás = reményvesztett 

jasáv=ült, lakott sev, sví /jasáv/ = ülj le! josev=ül, lakos JSV 

jisev=le-, betepít, megmagyaráz, elsimít /viszályt/ 

jusáv=megmagyarázott, elsimított, le-, betelepített 

jisuv = lakosság, lakott terület, település, -ítés, elsimítás 

jasván = telepítı, telepes, ülep 

jasvání = telepítési, kolonizációs 

j'sivá = győlés, ülés, otttartózkodás, jesiva 

jisuví = szelid /állat/, civilizált, társdalmi 

572

jasfe = jáspis JSF j'simon = pusztaság /jó-sima/ JSM 

jasen = alszik JSN jisen = elaltat, érlel, elavulni hagy /bort/ 

jesná = megvan, létezik, jelen van jusán = elavult, elaltatott 

jasán = régi, ócska, elavult jusún=elaltatás jósen = régiség, elavultság 

jasnán = álomszuszék 

jasár = egyenes, -en megy, becsületes /jó-sor/ 

jusár = kiegyenesített 

jasír = egyenes, közvetlen jiser = elsimít, kiegyenesít JSR 

JSR 

jóser = egyenesség, becsületesség 

jasranut = egyenesség 

jisur = egyengetés, kiegyenesítés, elsimítás 

j'sarot=kertelés nélkül, egyenesen jisrá = egyenesség 

jasrut = egyenesség, becsületesség, méltányosság 

jasís = aggastyán 

JSS 

JST jesut = lény, lét, létezés /jı-set: ami jó, ami jön/ tav 

JST 

tet hosit, husát /jasát/ = segítséget nyújt, ~ nyújtottak neki 

JS gyök, magyar 

A magyar JS gyökszó: jós – de az eredeti ısgyök itt is az JX volt: jó és jı. 

A JS gyök kétszótagúvá válása 

A héber JS gyök nem vesz fel b, c, p/f, h, j, k, l, sz, z hangot. 

jsx jxs js js jsv jsf jsp jsg jsm jsn jsr jss jss jst jst 

JS, összehasonlító táblázat 

j'suá = segitség 

jós 

jasfe = jáspis 

jáspis 

jisuví = szelid 

jóság 

jes=kell, jasís=aggastyán 

juss 

573

JSz kezdıszótag, héber 

A gyök eredete szintén a kárpátnyelvi JX: jó, jı. 

Héber JSz gyökszó nincs. Származékai: j'szodi = alapvetı, jaszáf = hozzátette, 

folytatta, jiszur = szenvedés. 

Egy JSz gyökszármazék van: iszrael = Izrael. 

JSz, héber táblázat 

jaszád = alapította, alapozta szam JSzD j'szodi = elemi, alapos, alapvetı 

szamech jiszed / juszád = elrendelte, alapozta, alapította / alapított 

szamech j'szod = alap, elem, tényezı, származás 

jiszud, j'szud = alapítás szamech 

szamech j'szodot / j'szodiut = alapok / alaposság 

jaszáf = folytatta, hozzátette szamech joszef = József JSzF 

jászmin = jázmin szamech JSzM 

JSzR szamech jiszer, juszár = megfeddte, megfenyítette, -ett 

jaszár = megfeddte, megbüntette 

jiszúr / jiszurim = fenyítés / szenvedés szamech 

jasz'úr = vészmadár szam-ájin-vav JSzXR 

Jiszrael, -i = Izrael, izraeli szin-alef 

JSzRX 

A héberben, Izrael nevén kívül minden szóban az új sz, a szamech bető van. 

Az Izrael szó jelentésérıl: 

A név jelentésének az "Isten segít" -et tartják (izer=segítette, el=Isten). 

Mivel nem z-vel, hanem sz-szel ejtik és a régi, a "sin/szin" betővel írják, ez a 

szófejtés kétségbevonható. A régi s/sz bető ma is fıként csak az s hangot jelöli 

s az sz-et ritkán. Ezért a jelentés inkább az iser=jóváhagyta, iser=igazolta, 

gazdagította szavakban keresendı, s akkor: Isten jóváhagyta, "felemelte". 

JSz gyök, magyar 

Egy magyar JSz gyökszó van: jász (nép). 

A JSz gyök kétszótagúvá válása 

jsz jszd jszf jszg jszl jszm jszxr jszr jszr jszt 

574

JSz, összehasonlító táblázat 

jaasze=csinálja! 

jász /nép/ 

jaszád=megalapozott 

jászol 

jiszud=alapítás 

Jász-ság 

oszek=foglalkozik vele 

jószág 

juszár=megfenyített 

juszt /is/ 

A jászok. A héber osze = tesz (te-tesz) – aki megcsinál valamit: megalapoz. A 

"jaász" a héberben felszólító / jövı idejő ige (tegye meg! vagy meg fogja 

tenni). A valódi gyök az -xsz képzıt felvett JX (jó, jı) volt. Így nem véletlen, 

hogy a héberben nincs is JSz gyökszó, s a magyarban is csak a "jász" szó van. 

A jászok az oszétek rokonai voltak, akik ma is, mint eredetileg a jászok, 

Grúzia környékén élnek. Amikor az idıszámítás táján az alánok meghódították 

a területüket, elmenekültek. A feltevés szerint a 13. században érkeztek a 

Felsı-Tisza vidékére – más kutatók szerint azonban korábban is ott voltak:-). 

(Szóval kik voltak a jászok? Mint a többi visszatérı... ık is magyarok.) 

Jószág, jászság: megalapított mezıgazdaság / körzet. 

JT gyök, héber 

A héber JXT gyök: jaát = beborította. JXT gyök: jaut = illı, helyes. 

A héber JT gyök kétszótagúvá válása 

A héber JT gyök csak v, d, ch, m, r, s hangot vesz fel. 

jxt jxt jtv jtd jtch jtm jtr jts 

JT, héber táblázat 

jaát = beborította ájin-tet /jı-te/ 

jaut = illı, helyes alef-tav /jó-t/ 

JXT 

JXT 

jatáv = jó, jól van tet /jó-tevı/ 

JTV 

jated = ék, cövek tav /jut-ad/ jited = éket vert tav JTD jutád = beékelt 

jitud = beékelés tav 

jatuch = tőzfogó /szerszám/ tav jitachen = lehetséges tav JTCh 

575

jatám = elárvult tav jitem = árvaságra juttatta JTM jutám=elárvult 

jatom, jatmut = árva, árvaság tav jitum=elárvulás j'tom = árvaság JTM 

jatár = fölös, nagy, túlzott tav jiter = hiába csinálta, - tette tav JTR 

/jut-ár/ tav jeter = a többi, maradvány, felesleg, fokozódás, kötél, húr, átfogó 

jatír = felesleges tav 

jitrá = hátralék, egyenleg, maradvány, szerzemény 

jatur = beékelés jitur = maradék jotér = több tav 

jateret = nyúlvány tav 

jitaron = elıny, haszon tav 

j'térut = felsıbbrendőség tav 

jatus = szúnyog tav /jı-tős/ 

JTS 

JT gyök, magyar 

A magyar JT gyök: (oda) jut, jut (neki). 

A JT gyök kétszótagúvá válása 

jxt jxt jt jtv jtd jtch jtk jtl jtm jtr jts 

JT, összehasonlító táblázat 

jad = kéz jaát=beborította geut = áradás 

jatt /szleng/ jött /gyütt/ jut /gyut/ 

jitur = maradék 

jut /neki/ 

jatár = fölös 

játék 

jitaron=haszon 

jutalom 

JZ gyök, héber 

A héber JZX gyök: jéza = verejték. Mivel a zea önmagában is izzadságot 

jelent, a jéza összetett szó, értelme: jön-verejték. 

noáz /jaáz/ = merészel, bátorkodik 

JZ, héber táblázat 

jéza = verejték hezia /jazá/ = izzad, izzaszt ájin JZX 

JXZ 

JZK /zoher=emlékszik/ jizkor = emlékima /halottért/ /jı-emlékezés/ kaf 

576

jazám = kezdeményezte 

jazum = kezdeményezett 

jozem = kezdeményez JZM 

jozmá = kezdeményezés 

jaz'án = stréber, túlbuzgó ajin JZXN 

Magyar JZ gyök nincs 

A JZ újkori, 8-10.000 éves gyök. A héberben is csak néhány szó képzıdött 

belıle – a magyarban mindössze egy: józan (jó-san viselkedı). 

A JZ gyök kétszótagúvá válása 

A héber JZ gyök csak k, m, n hangot vesz fel. 

jxz jzx jzk jzm jzm jzxn jzn 

jaszmin=jázmin 

jázmin 

JZ, összehasonlító táblázat 

jozem=kezdeményez 

józan 

577

K 

KX és XK 579 

KV/B 580 

KC/Cs 587 

KD 591 

KP/F 594 

KG/Gy 602 

KH 602 

KJ 605 

K/Ch 607 

KL/Ly 609 

KM 617 

KN/Ny 622 

KR 628 

KS 639 

KSz 643 

KT/Ty 647 

KZ/Zs 652 

578

K 

A héber kx- általános viszonyító elırag (jelentése: mint, olyan, ahogyan, stb.) 

A magyar ki igekötı rokona a héber ki = hányás szó. 

A héber elırag azonban nem a magyar igekötı elıdje. Nem is a régi k (kuf) 

betővel írják, hanem a fiatalabb k/ch -val. Ez eredetileg egy afrikai nyelvtani 

nem lehetett – talán a "hatni képes élettelenek" osztályát jelentette. S még 

azelıtt – a szerzı szerint az afrikait megelızı Pannon-elıember korában – a 

kı (ko, kov) lehetett a legısibb értelem. 

A -kx képzı jelentése mindkét nyelvben 1. tárgyiasítja azt, amit az alapszó 

jelent pl.: vé-ka (vesz-ke), sás-ka (surrog-ka) – héberben: avka=por, iszki=üzleti. 

XK és KX gyök, héber táblázat 

akó = zerge alef-kuf XK 

aká = el-, nyomás ájin-kuf XK ájin-kuf uká = gödör 

aká = baj /arám/ ájin-kuf-alef 

XKX 

ach = de, csak, bizony alef-kaf iká = van /arám/ alef-kaf-alef XK/Ch 

éch, -á = hogyan? alef-kaf 

akó = Akkó ájin-kaf XK 

hichá /kaá/=lehangolt kaf-alef-he KX kó/i/ = emlısállat /talmudi/ K 

k'-, ka-, ke-, ki /viszonyító elırag/ = olyan, mint, körülbelül, -kor, -ként kaf K- 

K' 

ki = azért, mert, hogy, ha, amikor, hanem kaf-jud 

ka=ez/t/ /arám/ ko = úgy, most, itt kaf-hé K 

KX kuf-alef ke = okádék ki = hányás, okádék kuf-jud-alef huká = kihányt 

KX és XK, összehasonlító táblázat 

A héber ki értelme hányás. A magyar ki igekötı ennek a szónak a rokona, 

pl.: az összes lomot "kihánytuk". 

aká=nyomás, akáv=akadályoz 

ék 

uká = gödör 

aká = az a... okev = követ okíja=súlyegység okev = követi ukáv=köbözött 

aki eke -ik /hányadik?/ ık ük /3.nemzedék/ 

ok 

579

ki = hányás 

ki /kifelé/ 

k'- = olyan, mint 

ki? aki 

koev = fájó 

kı, kő 

akó=Akkó, aká=nyomás 

akó /kert, bor: 54 lit/ 

KB/V gyökök, héber 

A kárpátnyelvi KV gyök ıse a KİV volt: állandó, púpos, tömeges, az ütése 

fáj, még életet is kiolt. 

A déli B/V felérkezése és a K/Ch hang megjelenése a gyök többrétegővé vált. 

A KV gyök: kavá = győjt, káv = vonás, irány, kivá = remél, kove = bizakodó. 

Közös értelem: kíván, elkívánkozik. 

A KV gyök: kavá = kisablak, kivá = kiéget. KXV gyök: k'ev=fájdalom. 

A KB/V gyök: kavá = kialszik, kibá = elolt, kiv = fekély. 

Közös értelem: amit a kı okozhat. 

A KB/VX gyök: kavá = megállapít, rögzít, kifoszt. keva = állandó 

A KB/V gyök: kav = mankó, gólyaláb, őrmérték, kavá = anyaméh, 

kéva = gyomor, széklet, kubá = kupola, sátor, fülke. 

A KB/VX gyök: kóva = sapka. Közös értelem: púpos, állandó – mint a kı. 

A héber KB/V gyökcsoport kétszótagúvá válása 

Egyik héber KB/V gyök sem vesz fel p/f, g, h, m, z hangot. 

kv kv kxv kv kb/vx kb/v kvv kbb kvc kvc kb/vc kb/vd 

kvj kvj kb/vj kbj kvkv kvkv kb/vl kb/vl kvn kb/vn 

kvr kb/vr kb/vr kb/vs kb/vsz kb/vsz kvt kbxt kb/vxt 

KB/V, héber táblázat 

kavá = egybe-, összegyőjtötte, remélte kuf-vav 

kivá = remélte kuf-vav 

KV 

kove = bizakodó, reménykedı 

káv = irány-, vonal, vonás, mérıszalag kuf-vav 

kavá = megéget kaf-vav kivá = kiégettte /sebet/ kaf-vav KV 

kavá, kavi/j/ón = kisablak, /kivágott/ nyílás kaf-vav 

580

kaáv = fáj, fájlal kaf-alef koev = fájó, -s KXV 

kauv = fájó k'ev=fájdalom k'ivá = fájdalomérzet kaf-alef 

KB/VX 

kiv = fekély kaf 

kóva = kalap, sapka kaf-ájin 

KB/V 

kavá = kialszik kaf kibá = ki-, elolt kaf kubá = ki-, eloltott 

KB/VX 

kviá = kialvás kaf 

kóva = acélsisak kuf-ájin 

kavá = megállapította, kijelölte /helyet/ leszögezte /tényt/ megszabta /árat/ 

állandósította, rögzítette, behelyezte, beverte /szög/ megzsarolta, kifosztotta kuf-ájin 

kví'á = állandósítás, megállapítás, -határozás, odaerısítés, rögzítés, beverés /szög/ 

kavúa = állandó, meghatározott, -állapított, -szabott, rögzített, odaerısített 

kuf-ájin keva = állandóság kibúa = rögzítés, beillesztés kuf-ájin 

kav, kabáim = mankó, mő-, faláb, gólyaláb kuf 

kav, kabim = őrmérték /2 lit/ kuf 

kavá = anyaméh /bibl/ kuf-hé 

kéva = gyomor, széklet kuf-hé 

KB/V 

kubá = kupola, sátor, hálófülke, nyilvánosház kuf 

kaváv = átkozta kuf 

kabab = kabáb /arab húsétel/ kuf 

KVV 

KBB 

kavác=összegyőjtötte, -szedte, -zsugorodott /kavics/ kovec=összeszed, győjtemény kuf 

KVC kuf kibec = egybe-, összegyőjtötte, -szedte, ráncolta, berakta /szoknyát/ 

kuf kubác = összegyőjtött, rakott /szoknya/ 

kuf kibuc = földmővelı-, csoport, összegyőjtés, győjtemény 

kuf kvicá / kvucá = összegyőjtés / földmővelı-, csoport, csapat 

kabcán = koldus, kéregetı kuf kibuci, kvucati = közösségi, csoportos, együttes kuf 

kabcanut = nincstelenség, szegénység, koldulás, kéregetés kuf kubuc='u' hang 

KVC 

KVC 

kaf-vav kivec = összezsugorodott, -zsugorította, -nyomta, be-, húzta 

kivuc / kuvác = összehúzás, -zsugorítás / -ott, összenyomott kaf-vav 

kvicá = összehúzódás, összezsugorodás kaf-vav 

581

KVC 

kivuc /koc/ = bogáncstalanítás kuf-vav 

kuf-vav kvucá = hajfürt, hajfonat 

kaved = súlyos, nehéz, máj, nagyértékő KB/VD kóved = súly, súlyosság kaf 

kavod=tisztelet, becsület, vagyon 

kaf kibed = megtisztelte, -kínálta, kisepert 

kaf kubád = meg-, tisztelt, -kínált, elfogadott /csekk/ 

kaf kibud = megtiszteltetés, -vendégelés, tiszteletadás, kiseprés 

kaved b'... = bıvelkedik kaf 

k'vodo = Ön, tisztelt kaf 

k'védut = nehézség, súlyosság kaf kaf k'vudá = vagyon, jószág 

kabáj = tőzoltó kaf-alef kibuj = el-, oltás kaf KB/VJ 

kavuj = kialudt, oltott kaf kvija = kialvás kaf 

kaf kiv'jachol = úgyszólván, állítólag, Isten /egyik neve/ 

KB/VJ 

kuf kubíjá = kocka 

kuf-2szam-tet kuv'jusztusz = kocka-, hazárdjátékos 

kavuj = összegyőjtött kuf-vav kivuj, kvíjá = remény, -kedés kuf-vav KVJ 

kvíja = égési seb kaf-vav KVJ 

kavkáv=fapapucs 2kuf /csoszogás/ KVKV 

KVKV 

kivkev, kuvkáv = vonalazta, -ott 2 kuf-2 vav 

kivkuv = vonalazás 2 kuf-2 vav 

KB/VL 

kaf kibel / kubál = megkötötte, bilincsbe verte / megbilincselt 

kavál = megbilincselte, megkötötte kaf 

/evel = gyász/ 

kavul = tızeg, fejdísz, megkötözött, -bilincselt kaf 

kvilá = megkötés, megbilincselés 

kaf k'vul = közlekedıcsı 

kevel = lánc, kábel, bilincs, hajókötél kaf 

kabál, kavál = panaszkodott, siránkozott, panaszt emelt kuf 

kubál=elfogadott 

kvalá = panasz kuf kibul = el-, be-, felfogadás /keblére/ KB/VL 

kibel = kapta, el-, fogadta, vállalta, felvette kuf 

kabalá = nyugta, átvétel, el-, fogadás, kabala, hagyomány, befogadóképesség kuf 

kablán = építési vállalkozó kuf 

kuf kuvlaná = panasz 

582

KB/VL kuf kibólet, kablanut = munkavállalás, akkordmunka 

kabáím = mankó, gólyalábak pár 

KBM 

kaván = vonalvizsgáló kuf-vav 

KVN 

kéván=miután, minthogy, mivel kivun = irány, irányzat, irányítás, beállítás kaf-vav 

kaf-vav kiven, kuván = beigazította, szándékozta, irányította, -ott, beállította, -ott 

kavaná = szándék, célzatosság, koncentrálás, az értelme... kaf-vav KVN 

kaf-vav kivnen, kivnun = beállította, -ás, összeillesztette, -és 

kavenet=irányzék kaf-vav /fegyver/ KVN kuvnán=beállított, összeillesztett 

kavún = feltőzött /haj/ kaf kiben = meg-, feltőzte, betakarta kaf KB/VN 

kvéna = hajtő, hajháló kaf 

kov'án = kalapos kaf-ájin 

kavár = elásta, el-, temette kuf kiber = eltemette kuf KB/VR 

kebár = elás kuf kvirá = temetés kuf kubár = eltemetett 

kavur = elásott, eltemetett kuf kibár = korpás liszt kuf 

kavrán = sírásó kever = sír, -halom kuf kvurá = sírhely, temetés kuf 

kvárnún=tengeri hal /Gobius/ kuf kibóret = karizom kuf-tav 

kabarnít = vezér, hajóskapitány kuf-tet 

kvár = már kaf 

kavár, kvará = rostálta, rosta kaf kvirá = rostálás kaf 

kabír, -ut = hatalmas, nagyság, hatalmasság kaf 

kavrán = méhész kaf 

kaveret = méhkas kaf-vav 

KB/VR 

KVR 

kavas = meghódította, leigázta, préselte, hengerelte, elfojtotta, 

magába zárta, konzerválta, besavanyította kaf /oves = penész/ 

KB/VS 

kaf kubás = meghódított, lehengerelt, konzervált 

kaf kibes = meghódította, lehengerelte, eltitkolta, konzerválta 

kavus=kitaposott /út/, meghódított, elfoglalt, rejtett, visszafojtott, préselt, savanyított kaf 

keves = konzerv, palló, feljáró, rejtély kaf 

koves = hódító kaf 

583

KB/VS 

kavis = préslap, préshenger kaf 

kaf kibus = meghódítás, elfoglalás, legyőrés, préselés 

kaf kvisá = konzerválás, elfoglalás, elnyomás, préselés, lehengerlés 

kvis = mőút, kövezett út kaf 

kibás = hódító, konzervkészítı kaf 

kaf kvusim = konzervált /zöldség/ 

kivsán = kohó, kazán, kemence /bisul = fızés/ kaf 

kvisón = rejtély, titok, misztérium kaf 

kevesz = undor, hányinger kuf-szamech 

kvasztán = undorító alak kuf-szam-tav 

kibesz = hányingert keltett kuf-szamech 

KB/VSz 

kavasz = mosta KB/VSz kibesz = mosta kaf-szamech kubász = kimosott 

kabász = mosodás kaf-szamech kibusz = mosás kaf-szamech kvuszá = mosóvíz 

kavisz = mosható kaf-szamech 

kvaszim = mosott ruha, szennyes 

kviszá=mosott ruha, mosás, szennyes ruha kaf-szam 

kaf-szamech kovesz, -et = mosodás, -nı 

kevesz = juh, bárány /ovesz = hízlal/ kaf-szamech 

kivszá = birka /nn/ kaf-szin 

KB/VSz 

kabaut = tőzoltás kaf-alef KBT kivit = bibic /fejdísz/ kuf-vav KVT 

KB/VXT kuf-ájin kviut = véglegesítés, állandóság 

kuf-ájin kubaát = serleg, üledék 

Kvárnún = tengeri halfajta /Gobius/. A géb ikrása 2-3 ikrát ragaszt a vízinövényekre, 

amelyek egyenként tojástokba vannak rejtve. Az ikrákat a hím ırzi. A 

mellúszóival vízáramot kavar, hogy mindig elég oxigénhez jussanak. 

KB/V gyök, magyar 

A magyar KB/V gyök: kaba (sólyom), kába, (kút) káva, kéve, kova (kı), köb. 

Elvont értelem: púpos, üreges. 

A KB/V gyök kétszótagúvá válása 

Semelyik héber KB/V gyök nem vesz fel p/f, g, h, m, z hangot. Ez azt jelenti, 

hogy az f, g, h, m, z hangokat valószínúleg mindkét k és v hang is megelızte. 

kv kv kxv kv kb/vx kb/v kb/v kvv kbb kvc kvc kb/vc kb/vc kvcs kb/vd 

kvj kvj kb/vj kbj kvkv kvkv kb/vk kb/vl kb/vl kb/vl kvly kvn kb/vn kb/vn 

kvr kb/vr kb/vr kb/vr kv/bs kvs kb/vsz kb/vsz kvsz kbxt kb/vxt kvt kb/vt kb/vz 

584

KB/V, összehasonlító táblázat 

kavá = kialszik kove=odaerısít kavúa=rögzített keb = őrmérték 

kába kéve /összekötött/ kivi /nem repül/ köb 

kavá = kifoszt 

kaba /sólyom/ 

kavá=rögzített, keva=állandóság 

kove=összegyőjt 

káva /kút/ kávé /kaffa, új szó/ 

kova /tőzgyújtás/ 

kavác=ö.zsugorodott 

kibuci=csoportos kabál = vállal 

kavics kibic /k'-bicbec/ kubikus 

kabcán=kéreget kibólet=térfogat kover = eltemet 

kabóca /énekel/ kobak /tök/ kuvik halálmadár 

kevel = kábel kabál=siránkozik, panaszkodik kubál=megkötött 

kábel, Kabul kebel kiabál kobold, kobalt 

kibul=elfogadás kavul = fejdísz ivá = kíván kabáim=gólyaláb keva = széklet 

kabala kevély kíván kóvályog kübli 

kiben = betakar 

kiven=irányít, kavaná=szándék 

kabin 

kiváncsi 

kibóret=karizom, kavár=rostál kvéna = hajtő kabír=hatalmas 

kavar, kaviár kever ki-von kövér 

kabír=hatalmas kvirá = rostálás kabarnít=hajóskapitány 

kabar /nép/ ki-ver /k'ver/ kóbor 

kavár = rostál 

kabaré 

kavuc = győjtött kavác=ö.zsugorodik kibusz = mosás kevesz=bárány 

kvarc kevés kovász /habzik/ kuvasz /bunda/ 

kaveret=méhkas kavál=siránkozik koves=savanyít, kvis=köves út 

kvartély kevesel köveszt 

kaved=nagy, nehéz 

kviut = állandóság 

/nagy/kabát 

követ, -kezetes 

585

kvala=panasz, koves=hódító 

követel /kivet rá/ 

kibá = kiolt 

kábít 

koves=leigáz, kóvec=összegyőjt 

koboz 

Kaba: a partba ütközı vizforgás kimosott öblének. 

Kaba egy nagyközség is Hajdú vármegyében. 

A kabasólyom gyors szárnycsapásokkal, légi balettban kapja el a táplálékát. 

A kivi Új-Zéland szigetein él, veszélyeztetett madár, Új-Zéland nemzeti 

szimbóluma. Röpképtelen, 1-4 kg tömegő, magassága 35-65 cm között van. 

Szárnya nincs, hosszú vékony a csıre. Kültakarója inkább szırzetre hasonlít. 

A kabóca a forró vidékeket kedveli, a mérsékelt övben csak a szılıtermelés 

határáig él meg. Napfénynél élénken ciripel. Szipókáival megszúrja a fák 

leveleit, gallyait és a nedveket szívja. A föl nem szívott nedv a levegın 

tömörül, ez az ú.n. manua-cukor. Énekes kabócák is vannak. 

Kubikus – a töltésépítı földmunkás neve. A kubikusok nomád életre voltak 

kényszerítve. Hálóhelyük 30-40 cm-re földbe ásott gödör volt, melyet gyékény 

takart be. Derekaljul és paplan gyanánt, úgy mint a juhászoknál, az egész 

évben elmaradhatatlan bunda szolgált. 

A héber kabál = panaszkodott, siránkozott, panaszt emelt → kiabált. 

Kabul az Indus mellékfolyója és Afganisztán fıvárosa. Már 50.000 évvel 

ezelıtt is éltek emberek a körzetben. 

Az utolsó Özönvíz utáni újjáéledésnek, népvándorlásnak is ez volt a színhelye. 

S valóban ezt a vidéket tekintjük "indoeurópainak"... de nem ıshazának. Mert 

ahhoz, hogy ıshaza legyen, legalább ezer éves otttartózkodást kellene 

feltételezni. Csakhogy az ú.n. indoeurópaiak kifejezetten az északi típushoz 

tartoznak! Ez a körzet tehát csak átmeneti szállásuk lehetett – mondjuk az elsı 

állomása az indoeurópainak nevezett keveréknyelvek kialakulásának. S 

honnan érkeztek oda? A Kaukázus vidékérıl – a hegyekbıl. 

Kobold (német): pajkos, bújkáló, jókedvő manó. 

Kobalt Az olyan, fémérceket, amelyekbıl sehogy sem tudtak fémet kinyerni – 

mintegy "meg voltak kötözve" – kobold-nak nevezték. 

Ivá = kíván (k-ivá → mint aki inni szeretne). 

Kavár = rostál → kever: kitőnı egyezés. 

586

Wikipedia: A kabar (kavar) a honfoglalás elıtt a magyarokhoz csatlakozó, 

valószínőleg török nyelvő népcsoport volt. Bíborbanszületett Konstantin a 

magyar küldöttség elmondása alapján közli, hogy a kavarok fellázadtak a 

kazárok ellen. Egy részüket lemészárolták, mások csatlakoztak a magyarokhoz 

(nála türkökhöz). Nevük valószínőleg a kavir: összehoz, -győjt szóra vezethetı 

vissza. (Csak azt nem írják, hogy milyen nyelven?) 

Koves = savanyít → kovász, kövesztés. A kovász úgy pezseg, mint a kı, ha 

savval leöntik. A kuvasz egy bozontos szırő terelıkutya. Kovesz = meghódít. 

A kövesztett szalonnát megtüzesített kövek fazékba dobásával fıztek meg. 

KC gyök, héber 

A KC (k-tsz) gyök jözös értelme: katt-tesz – levág, végére jut. 

A héber KC gyök: kacá = levágta, kace = hegye, széle, vége, 

kóc = tüske, tövis, szálka, kuc = felébred, megún, megutál. 

A K'C gyök: ká/j/ic = nyár, érett füge (gyümölcs). 

A KCX gyök: kacá = levág, lekapar, kciá = szárított füge, kicúa = lehántás. 

A héber KC gyök kétszótagúvá válása 

A héber KC gyök nem vesz fel b, d, p, g, k, l, m, s, sz, t, z hangot. 

kcx kc k'c kcv kcc kcd kcf kc-h kcj kcn kcr 

KC, héber táblázat 

kace = hegye, széle, vége kuf KC kóc = tüske, tövis, szálka kuf 

kacá = le-, vágta, vagdalta, széle kuf 

kac /kuc/ = felébredt, megúnta, -utálta 

koci, kocani = tüskés, tövises kuf 

kuc = felébred, megún, -utál kuf 

kuf kec = vég, vége van kica = felébredés, megundorodás kuf-jud 

ká/j/ic = nyár, érett füge, érett gyümölcs 

K'C 

kéci = nyári kuf-jud 

kacá=le-, vágta, -kaparta, /fügét/ szárított kuf-ájin 

kciá = /ókori/ illatszer szárított füge 

KCX 

kicúa = hántás, lekaparás kuf-ájin 

kacáv = le-, vágta, megszabta, adagolta, mészáros kuf 

KCV 

587

kcavi = szélsı kuf kicuv = adagolás kuf KCV 

kecev = ütem, ritmus, tempó kuf kocev=levág, megszab, adagol kuf 

kacúv = megszabott, ütemes, adagolt kicev = megszabta, adagolta, el-, vágta kuf 

kcavot = végek, sarkok, végletek kicvá, kicbá = megszabott, kegy-, nyugdíj, járadék 

kacac = levágta, vagdalta, megszabta /fizetést/ kocec = vág, -dal kuf KCC 

kecec=gally kaf 

kucac = levagdalt, csökkentett 

kicec, kicuc = levágta, -ás, vagdalta, nyirbálta, lefaragta, csökkentette, -és, korlátozás 

kacuc = fel-, vagdalt, levágott kcicá = levágás, fasírozott kaf 

kcacá=kitagadás, kiirtott erdı kaf 

kcóce = forgács 

kécád = hogyan? kaf-jud /hogy-teszed?/ KCD 

kacaf = meg-, haragudott kaf kcifá = krém /étel/ harag, haragvás kaf KCF 

kacif = habzó kecef = hab, tajték, harag kaf 

kcafá, kacuf = harag, -os, düh, felbıszített kaf 

kacefet = tejszínhab kaf 

KC-H kaf kecah = köménymag kicuj = lekaparás kaf 

KCJ 

kacin = tiszt, vezér kaf kicón, -i = leg-, szélsı, -séges kuf KCN 

kcinut = tiszti rang, tisztség kaf kiconi = szélsıséges kaf kcuná=tisztikar, -rang 

kocani = tüskés kuf 

kocin, kocic = akantusz kuf 

kacár = le-, aratta, kaszálta, megrövidült kuf KCR kócer = kaszál, arat, -ó, rövidség 

kuf kecer = rövidzárlat kicer, kucár =le-, rövidítette, -ett, rövidre fog, -ott 

kacír=aratás, kaszálás, hajtás /növ/ kcirá = aratás, kaszálás kaf 

kacur = learatott, lekaszált kicur = rövidítés /text/ kivonat, rövidség kaf 

kacrán = szőkszavú, gyorsíró kaf 

k'cárcár = nagyon rövid kaf 

kcat=egy kevés, keveset, kicsit, kissé, egy része kuf 

kaceret = asztma kuf 

588

KC/Cs gyök, magyar 

A c/cs az eurázsiai nyelvekben újkori bető (s a héberben nincs is cs). Írásban 

tehát újkori jelenség, de a beszédben nem. A legısibb afrikai nyelvekre 

kifejezetten jellemzı a csettegı hangok használata. Tehát ezek a hangok a 

korai kárpátnyelvben is meg kellett, hogy legyenek. S valóban, mert c/cs -t a 

tsz/ts mássalhangzók torlódása is elıállítja. 

A mássalhangzók torlódásának az volt az oka, hogy az elıember még nem 

tudta tetszés szerint szabályozni a légzését. Csak 2-3 magánhangzót volt képes 

kiejteni, de hosszabban kitartani azokat sem tudta. Ennek az emléke, pl. a 

szláv nyelvekben, máig fennmaradt. Az "afrikai gége" használata óta azonban 

magánhangzók kerültek a tsz/ts torlódások közé, amitıl a legtöbb c/cs 

hangzás "elveszett". Amennyi mégis fennmaradt, azokra vezettek be az 

újkorban önálló betüket. A magyar gyök értelme is katt-tesz. 

A magyar KC gyök: kac-kac, kece, kóc, koca, kuc-kuc. 

A KCs gyök: kacs, kacsa, kacsó, kecs, kicsi, kocsi. 

A KC/Cs gyök kétszótagúvá válása 

A héber KC gyök nem vesz fel b, d, p, g, k, l, m, s, sz, t, z hangot. 

A magyar KC/Cs gyök nem vesz fel v/b, d, p/f, h, j, l, s, sz, t, z hangot. 

kcx kc k'c kc kcs kcv kcc kcc kcf kcg kcsg kc-h 

kcj kck kcsk kcsm kcn kcsn kcsny kcr kcr kct 

KC/Cs, összehasonlító táblázat 

kacúv = ütemes kcat = kicsi koci = tüskés koc = szálka 

kac-kac /kis/ kece kóc kuc-kuc 

kace = vége kecec = gally koci=tüskés, kocev=levág 

kacs, kacsó kecs/es/ koca 

kacá=levág, koci=tüskés kicev = adagol kecev = ütem 

kacsa /csíp/ kicsi kocsi /döcög/ 

kacuc=szabdalt 

kacag k'-tszg 

kocec=vagdos, kicón=szélsı 

koccan, koccint 

kecev = ütem 

kocog 

589

kacuv = ütemes kacúv = ütemes kace = hegye 

kacagány /lifeg/ kecsege, kecsegtet kócsag /tüskés/ 

kacuc= levágott 

kacska 

koc = szálka 

köcsög 

kcavi = szélsı kace = hegye kacuc=legszabott kucac = kicsiny 

kackiás kecske /szarv/ kocka kuckó 

korec = kacsint kec = a vége korec=kacsint, kecef=hab kocani = tüskés 

kacsint Kecel /város/ /sörfızde/ kocsma, korcsma kucsma 

kecer=rövidzárlat kcat=egy kevés kicon = szélsı 

kacér /kacsint/ kicsiny kocsány 

kcat=kevés, kace=vége kájic=érett füge kucár=rövidített 

kacat kocsonya kucorog 

A héber koc = tüske – csíp és vagdal is egyben. 

Csak népdalban ırzıtt meg a "kis kece lányom..." Milyen egy kis kece lány? 

Fehér ruhás, kecses, karcsú pl. menyasszony. 

Kecs, kecses – báj, bájos. A kecs inkább a fizikum bája, amely mosolyban és 

mozdulatokban nyilvánul meg. 

Kecel (szlovákul: Ketel ): város Bács-Kiskun megyében. Elsı említése 1198-ból 

való: békés pásztornép lakta. A tatár és török pusztítások során elnéptelenedett, 

1734-ben alapítják újra. (A héber kotel = kiirt, elpusztít.) 

Mi köze lehet a kocsánynak a kocsonyához? "Kocsányon lóg a szeme": 

annyira néz valamit, hogy szinte kiugrik a szeme – aminek anyaga kocsonyás. 

A kecsege május-júniusban ívik a kavicspadokon, az áramló vízben. A lárvák 

4-5 nap alatt kelnek ki és megkezdik a vándorlást Fekete-tenger felé. Nem érik 

el mégsem, hanem visszafordulnak ("imitált migratio": a kecsege egykor 

tengeri hal volt). Magyar nevét nyilván a kecsesen hullámzó testérıl kapta. 

A kacagány farkasbırbıl készült, nyakba akasztható, hátat borító prém. Ha 

juhbırbıl készül: hátibır. A mellsı lábak nyakkötıül, a hátsók derékkötıül 

szolgáltak, a farkat rajta hagyták dísznek. Honfoglaló eleink is viselték. 

A köcsög azért rokonfogalom a kócsaggal (aminek "tüske" van a fején), mert 

régen a köcsögnek is volt tüskéje. Azzal szúrták a földbe, hogy biztosan álljon. 

Kacska: görbe, elnyomorodott, csonka – pl. kacska kező. A kacs szónak a 

590

szılıkacs az eredete s annak görbeségre emlékeztet (lásd még: gacsos). A 

kedveskedı "kacsó" szóban azonban már nem él benne a kacskaság képzete. 

Kackiás: nyalka, hetyke, kikent-kifent. Kackiás a menyecske, a bajusz, a járás. 

A kocsmában eredetileg sört fıztek... ami erjed, majd habzik. 

A kucsma, csuklya, vagy csalma göndör, gyapjas báránybırbıl készült férfi 

fejfedı. Vas megyében berbec a neve (bárány-ból-tesz). 

KD gyök, héber 

A héber KD gyökök értelme: lehajló, belefoglalt. 

A KD gyök: kád = amikor (arám), korsó, kanna, kod = gömbölyőség. 

A K'D gyök: k'dí = hiába, kid = baj, szerencsétlenség. 

A KD gyök: kidá = bók, hajongás. 

A héber KD gyök kétszótagúvá válása 

A héber KD gyök nem vesz fel v/b, c, p/f, g, sz, z hangot. 

kd kd k'd kdd kdd kdh kdj kdkd kdkd 

kdl kdm kdm kdn kdr kdr kds kdt 

KD, héber táblázat 

kád = amikor /arám/ kanna, korsó, gömbölyded kaf kod = gömbölyőség KD 

/arám/ k'dí /bichdí/ = hiába kid = baj, szerencsétlenség kaf 

k'dé = -nyire, -ig /mint, eléggé/ kaf 

kad, -á = meghajolt /pódium/ kuf kidá = bók, meghajlás, hajongás kuf KD 

kadád = korsókészítı kaf KDD kidod = szikra koded = kerekded, gömbölyő kaf 

kadád = kivágta /vmibıl/ meghajolt kuf KDD koded = kivág /vmibıl/ meghajol 

kadud = átfúrt 

kided, kudád = ki-, átfúrta, ki-, átfúrt kuf 

kidud=fúrás kuf 

K'D 

kuf kdidá = ki-, átfúrás koded = borús, bús, szomorú kuf 

kadah = fúrta, égett /lázban/ belázasodott, megbetegedett /maláriában/ kuf 

kadúah = át-, kifúrt kuf 

kedah = füstgáz, fúrás, égési seb, gyulladás kuf 

KDH 

kodeh = fúr, belázasodik kuf 

591

kadahtani = lázas /tevékenység/ kidah = ki-, át-, fúrta kuf KDH 

kadahtanut = lázas sietség kuf kdihá, kidúah = fúrás kuf 

kadáhat = mocsárláz /malária/ hideglelés, hidegrázás, nagy lelkesedés kuf 

k'dáj, k'dájiut = érdemes, -ség, kifizetıdı, rentábilitás kaf-alef 

KDJ 

KDKD 

KDKD 

k'dál = tarkó, szalonna kuf 

2 kaf kodkod = porfír /márvány/ karbunkulus 

kodkod = fejtetı, csúcs 2 kuf 

k'dilkamán = mint következik, következıképp kaf-kuf 

kadám = megelızte kuf KDM kidem=fogadta /vkit/ elıbbre vitte /ügyet/ m.elızte 

kuf kedem = ıskor, eleje, kelet kódem = megelız, azelıtt, mielıtt, elıbbrevaló kuf 

kadmá = ıskor, elıbbi állapot kuf k'dima=megelızés, elsıbbség, elıjog, elıny, elıleg 

kadum = ısi, ısrégi kuf kidum = elıbbre vitel kuf 

kadim = kelet, számum /szél/ kuf kidma = elıre-, haladás, keleti oldal kuf 

kadíma / kedmá = elıre, kelet / keletre kuf 

kadmón=elıd, ıs, ısi, ısrégi kuf 

kuf kdumim = ıskor 

kadmoni / kadmoniot = ısi, -régi, keleti fekvéső / ókori történelem kuf 

kadmut = elızı állapot, régi kor kidómet = elırag kuf 

kadúm = kotrógép, vasmacska kaf 

KDM 

ka-dome = és hasonlók, stb. kaf 

k'domá-ni = úgy tőnik nekem 

kadán = befogta, odakötötte kaf 

kiden, kudán = szuronyt tőzött, feltőzött szurony 

kidon=gerely, szurony, dárda kaf 

KDN 

kadár = be-, elborult, elsötétedett / arc, az ég/ kuf 

KDR 

kuf koder = be-, elborul, elsötétedik, borús, bús, szomorú /dér/ 

kadár=fazakas k'déra = fazék k'dirá = elsötétülés, elkomorodás kuf 

k'doráni=sötét, borús, komor kuf 

kadárut = fazekasság /kádár/ kuf 

k'doránit = szomorúan, elborult arccal kuf 

kadrut = sötétség, ború, szomorúság kuf 

kadur = labda, golyó, gömb, pilula, löveg kaf 

kaduri=gömbölyő, gömbalakú kaf 

kider = kerekítette, gömbölyítette 

KDR 

592

kadóret / kaduríut = kislabda / gömbölyőség kaf KDR kudár = gömbölyített 

kadurít = golyócska, vérsejt kaf 

kadás = megszentelte kuf KDS kidus=meg-, szentelés kuf kudás=meg-, felszentelt 

kados = szent, mártír kuf kides=meg-, szentelte, megtisztította /erkölcsileg/ 

kades=örömfiú k'désa = parázna nı kuf kuf kudsá = nıül vett, szentség 

kadis = ima /arám/ kuf 

kódes = szentély, szent, szentség 

kuf kidusin = esküvı 

kuf k'dusá = szentség 

kadát = elıírás szerint, 'ahogy dukál' kaf 

kadít=kiskorsó 

kid'estákád = mint tavaly kaf-alef 

KDT 

Kadim = kelet, számum: a keleti forró szél – aminek számolt napjai vannak! 

Az arám nyelv közeli rokona a hébernek. A babiloni fogságból visszatért 

héberek, mivel idıközben az arám lett az "otthoniak" nyelve, párszáz évig 

arámul beszéltek. Az arám olyan volt a hazatérıknek, mint egy távoli 

nyelvjárás: "héberes" volt ugyan, de már nem mindent értettek belıle. 

Érdekes példa erre a táblázat utolsó szava, a k'd'estakád = mint-mint-tavaly. 

A k'- héberül "mint" s a d'- ugyanaz – arámul. Miért van kétszer? Az estakád = 

tavaly – egy arám szó. Mivel az arám elırag a hébereknek még nem volt 

természetes – másodszor is a szó elé tették a "mint" -et. 

A magyar KD gyök: kád, kód, köd. 

KD gyök, magyar 

A gyök elvont értelme itt is: lehajlik, belefoglalt. 

A KD gyök kétszótagúvá válása 

A héber KD gyök nem vesz fel v/b, c, p/f, g, sz, z hangot. 

A magyar gyök csak v, cs, d, ly, r hangot vesz fel. 

kd kd k'd kd kdv kdd kdd kdd kdg kdh kdj kdkd kdkd kdk 

kdl kdly kdm kdm kdn kdr kdr kdr kds kdt kdt 

KD, összehasonlító táblázat 

kád = korsó 

kád 

kád = korsó 

kód /elrejtés/ 

593

koder=beborul 

köd /gomolygás/ 

kados = szent 

Kadocsa /vezér/ 

k'dáj=érdemes, kidá=bók 

kedv, kedvel 

keta=szakasz, koded=kivág 

kedd /ketted/ 

kedí = hiába 

kedig /pedig/ 

kidvaé=ahogy dukál 

kedély 

kadár=fazekas, kaduri=gömbölyő 

kádár /faárú/ 

kiden=szuronyt feltőz 

kadét 

kódes=szentség 

kódex 

k'doránit=elborult arccal 

kódorog 

k'dí=hiába, koder=szomorú 

kudarc 

Kedáj=érdemes. A kedu, kedv, kedély (Vas megyében: kedél): kedve van hozzá. 

Kados = szent. Kadocs, Kadocsa honfoglaláskori vezér-, és ma is családnevek. 

K'dumáni = "mint fent", mint ahogy elképzelem. Ez a kifejezés nem a szleng 

'dumál', hanem a héber dóme = hasonló szóval származéka. 

K'duráni = sötét, komor, borús ("durcá-ni") → durcás, vagy dıre. 

KP/F gyök, héber 

A KP/F gyök ısi képe: elıre dombrodó pofa – csücsörítı száj. 

A héber KP/F: kaf = tenyér, kéz-lábfej, talp, kanál, kef = sziklafok (tenger), 

kipa = kupola, sapka, cella, lomb, kfí = szerint, kofe = ráborít, rákényszerít. 

Az elvont értelem: homorú-domború. 

A KP/F gyök: kefe = hab (étel), kipá = leszed (habot), kof = majom, 

kuf = tőfok, kupá = pénztár, persely, halom, kosár, kas. 

Elvont értelem: kipúposodás. 

A KP/FX gyök: kafu = dermedt, fagyott, jeges, kofe = befagy, megmerevedik, 

kupai = pénztáros. Elvont értelem: fagyás, púposodás. 

594

A KP/F gyök kétszótagúvá válása 

A héber KP/F gyök nem vesz fel v/b, p, g, k, m, z hangot. 

kf kfx kp/fx kp/f kp/fc kp/fd kff kfh kp/fh kfj kfj 

kfl kp/fl kp/fn kp/fn kp/fr kp/fr kfs kfsz kp/fsz kp/ft 

KP/F, héber táblázat 

kaf = tenyér, kéz-, lábfej, talp, kanál, 'k' bető kaf kofe = ráborít, rákényszerít KF 

kafá = ráborította, -kényszeritette kipa = kupola, kis sapka, cella, pálmaág, lomb kaf 

kef, kafim = fok /tengerbe nyúló föld/ sziklafok kaf 

k'fao=kényszerítette kaf-alef KFX kfí = ahogy, amint, szerint kaf 

kafá = meg-, befagyott, megdermedt, -merevedett kuf-alef 

KFX 

kafu=dermedt, meg-, fagyott, fagyos, jeges kuf-alef 

kofe=meg-, befagy, megdermed, -merevedik kuf-al 

kfí'a = meg-, befagyás kuf-alef 

KP hekif /kuf/ = hitelez kuf kuf-alef kupai = pénztáros 

KP/F 

kuf kupá = pénztár, persely, halom, kosár, kas, leszedett /hab/ 

kefe=hab /étel/ kipá = leszed /habot/ kuf 

kafe=kávé új szó kef=élvezet /nincs a szótárban/ kuf kof, kofi = majom, majomszerő 

kuf = tőfok kuf kuf='k' bető kuf KF 

KP/FC kefec=izület kuf kfic = rugó kuf kofec = ugrál kuf /kopog/ 

kafac=át-, elı-, kiugrott, becsukta, bezárta, kapott /alkalmon/ rájött, felvágta /húst/ kuf 

kafuc = összeszorított /ajak, ököl/ kipec, kipuc = ugrándozott, ugrált, -ás, ugrás kuf 

kficá = ugrás, összeszorítás kuf 

kafcán = mő-, ugró, ugrándozó kuf kfici = rugós, rugalmas kuf 

kafcanim = rákfélék kuf 

kofic = húsvágó kés kuf 

kafed = szigorú kipod = sündisznó kuf KP/FD 

kfédá = szigorúság kuf 

kupád = elvágott, megrövidített 

kapdán = pontos, szigorúan kuf kiped = elvágta, megröviditette 

kapdani=precíz, szigorú, pedáns kfidá = szigorúság, harag, neheztelés kuf 

595

kafáf = meg-, le-, behajlította, kényszerítette kaf 

KFF 

kafif = hajlékony, hajlítható kaf kofef = meg-, le-, behajlít, kényszerít kaf 

kaf kefef = be-, hajlítás kfífá = hajlítás, vesszıkosár kaf 

kafuf = hajlott, meggörnyedt kaf kfífut = hajlíthatóság, alárendeltség kaf 

kfafá = kesztyő kaf 

kofah = tőzhely /egyfazekas/ kaf 

KPH kipéah, kipéah = hórihorgas kaf, kuf KPH 

kafah = üt, éget /nap/ elvon, megkárosit, elvesz kuf 

KP/FH 

kipah = megrövidít /kár/ károsodik, kizsákmányol, mellız, elveszít, üt, ver kuf 

kfihá=ütés, verés, nap égetés kuf 

kuf kipúah, kupah = megrövidítés, megrövidített /kárositás/ sérelem 

kafíja = arab fejkendı kaf 

KFJ 

kafuj = kényszeredett, kényszeritett kfíjá = kényszer, kényszerítés kaf 

kafuj = meg-, fagyott, fagyasztott kipu/j/ = hab /étel/ kuf KFJ 

kafál = megkettızte, szorozta, összehajtotta kaf kofel = szorzó kaf KFL 

kafil = hasonmás kaf 

kfílá = kettızés, szorzás, kettéhajtás kaf 

kefel = kétszeres, hajtóka, szorzás kaf 

kaful = kétszeres, kettıs, -szor, -szoros kaf 

kaf kfulá = sokszoros, másodpéldány, többes, felhajtás /ruha/ 

kifláím / kfilut = kétszeres, -en / kettısség kaf 

kafál = átfogta, belefoglalta, összehajtotta, hajtogatta kuf 

KP/FL 

kuf kefel = hajtás /ruha, papír/ kipul = összehajtás, felhajtás /ruha/ redı kuf 

kaflet = paróka kuf-tet 

kuf kupál = összehajtott, -gatott, átfogott 

kafán = hajlít, éhezik, éhség, ínség kaf KP/FN kaf kafun = kiéhezett 

kapáni = tenyéralakú /kapáló/ kaf 

KP/FN 

kuf-alef kipaón = fagy, megfagyás, pangás, dermedtség 

kapendária = átjáró út kuf kifón = halfajta /Mugil/ kuf 

kfár, kafri = falu, falusi kaf kfor = fagy, dér kaf KFR 

kafár = le-, tagad, beszurkoz kaf kfír = fiatal oroszlán kaf 

596

kofer = hitetlen, eretnek, tagadó, váltságdíj, bírság, falu, aszfalt, szurok, dísznövényfaj kaf 

kapará = bőnbak, engesztelés kaf kiper, kipur = kiengesztelte, -és KFR 

kafrán=hitetlen, megbízhatatlan 

kfírá = tagadás, eretnekség, nıstény oroszlán kaf 

kafranut=eretnekség, megbízhatatlanság /tagadás/ 

kupár = kiengesztelt kaf 

kaparot = levágandó szárnyas /jom kipurkor/ kaf 

kaporet = a frigyszekrény függönye kaf 

kefir = joghurt kuf 

KPR 

kapriza, -i = szeszély, -es kuf 

kafás = tetéz, tapos kaf kfísá = kosár, pálmalevélbıl kaf KFS 

kafus=taposott, csúnya, durva kaf 

kafísz = épületkı, -fa, szarufa kaf-szamech KFSz 

KP/FSz 

kapszula = kapszula kuf-szamech 

kufszá = doboz, persely kuf-szam 

kufszit = kis doboz kuf-szam-tav 

KP/FT kefet = kötés, csomó kaf-tav kofet = deszka-, fadarab kaf-tav 

kafat, kafut = meg-, odakötöz, -ött, egybekötött kaf 

kufta = gombóc kaf-tav 

kapit = kiskanál kaf 

kaftor = gomb, bimbó kaf-tav 

kfítá = összeköltözés kaf 

kifter, kiftur = begombol, -ás kaf 

kuftár = begombolt kaf 

A hórihorgas = kipéah héber szót mindkét k-val írhatjuk. A héber nyelv 

másfajta ábécét is bekebelezett s ezután az újonnan képzett szavak helyesírása 

néha bizonytalan maradt. 

A KP és KF gyökrıl általában 

A kárpátnyelvő p-bıl alakult át – hangzó módosulással – a héber bx- elırag, a 

magyar be-, bele- igekötık és a -ba, -be, -ban, -ben, -ból, -bıl ragok. 

A p hang az aktivitás szinonímája. Az ısi kép a száj, ami a cselekvés 

szándékát, vagy már magát a cselekvést jelenti. A száj valójában fejet is 

jelent, s a finnben, ahol a paa = fej, pontosan így is van. A száj pee-t mond, ha 

enni kap, phü-phü-t ha mérges, fff -t hallat, ha lélegzik, phöphö-t, ha köpköd, 

stb. Ezt az ısi, az összes emlıs tudatába kódolt jelentést az emberelıd 

valószínőleg már 6-7 millió éve volt képes "beszédben" is kifejezni. 

597

A héber af = száll, repül. A repülés fogalma is az szájjal-orral kapcsolatos, 

mert a légzés, a fújás megfigyelésébıl indul ki, pl.: be-szél egy be-széjt. (Az l 

igeképzı elıdje a j volt.) Ez, a "nemzetközi" bababeszéd alapján, amely az 

összes l-et j-re cseréli, biztosra vehetı. 

Példa: Jo-jo – mondja a kétéves, héber anyanyelvő unokám. "Jé, máris tud 

magyarul a drágám!" – kiáltom boldogan. "Még ne örülj annyira", böki oda a 

lányom a vacsorakészítésbıl. "Nem azt mondja, hogy jó-jó, hanem azt, hogy 

lo-lo (nem-nem). Láthatod, hogy folyton énrám néz! Neked mondja, hogy 

"nem-nem", mert már nagyon éhes – nem akar tovább játszani veled. 

A KP/F gyök és származékai a magyarban szinte kizárólag csak p-t 

tartalmaznak. Ahol mégis f-et, azok vagy "kvázi-héber" szavak: kofa, kófic, 

kaffog, kefél, kifli – vagy idegen eredetőek: koffer, kufár, kaftán. 

KP/F gyök, magyar 

A KP/F magyar-héber gyök értelme: kúpos (csücsörít), ráborul. 

A magyar KP gyök: kap, kapa, kápa, kapu, kép, kepe, 

kefe, kofa, kopó, kópé, köp, köpü, kúp, kupa, kupé. 

A magyar KF gyök: kofa, kefe. 

A KP/F gyök kétszótagúvá válása 

A héber KP/F gyök nem vesz fel v/b, p, g, k, m, z hangot. 

Magyar megfelelıjük nem vesz fel v/b, f, h, m hangot. 

kf kfx kp/fx kp/f kp/fc kp/fd kff kfh kp/fh kfj kfj 

kp kf kpc kpcs kpd kpp kff kpg kpj kpk 

kfl kp/fl kfn kp/fn kp/fr kp/fr kfs kfsz kp/fsz kp/ft 

kpl kply kfl kpn kpny kpr kfr kps kpsz kpt kft kpz 

KP/F, összehasonlító táblázat 

mint elkapó száj mint szırös száj mint 'szigorú' száj csücsörítı száj 

kaf=tenyér, kanál kof = majom kafu = fagyos kipa = kupola 

kap kép, képe /arca/ kopa /szállás/ kúp 

kfi'á = verés kupá = halom kefe = hab 

kap /kikap/ kepe /gabona/ köp 

598

kafá=ráborította 

kofi=majomszerő kupá=leszedett 

kapa, /nyereg/ kápa kofa, kópé kupa /sörhab/ 

kipa = kupola kofe=ráborít, kefe=hab kipa = cella 

kapu kefe köpü /kaptár/ 

kefet = csomó 

k'fao = kényszerít kipa = cella 

kipu /indián írás/ kopó /eb/ kupé 

kefec = izület kipah = üt, ver kafuc = szoruló 

kapocs kopácsol kupac, kupec 

kafuc=összeszorított kuftá = gombóc kafuc = szoros 

kapca köpcös kupica 

kfic = rugó 

kefe=hab, kiped=megrövidit 

kapacitál 

köpedelem 

kfí=szerint, kofef=kényszerít kafá=jeges, kafán=ínség 

-képp, -képpen /éppen úgy/ /éh/ kopp, koppan 

kaparot=szárnyas, kafah=károsit kaf=lábfej, kofeh=üt 

kappan 

kipp-kopp 

kof = majom 

kfífá=vesszıkosár 

kaffog 

koffer 

kofeh = üt, ver 

kopog 

kipéah=hórihorgas 

kopja 

kaf = tenyér 

kupá=persely, kefel=szorzás 

kapkod 

kopejka 

kipod = sündisznó 

kipah = károsodott kofec = becsuk 

kapdos /szúrós/ kopik kupak 

kfulá=sokszoros kipel=behajt, kifláim=kétszeres kofeh = üt kipá = kupola 

kapál kif-li köpül kupola /hupola/ 

599

gapáim=karok 

kipah=kizsákmányolta 

kapálózik /gyapál/ 

köpöly 

kipa=kis sapka kefel=sokszoroz kofen = éhezik 

kápli kefél koplal 

kipa = kupola kupál=behajtott kipul=redı, kifón=halfajta 

kápolna képlékeny kopoltyú 

kafil=hasonmás 

kipah=üt, kfulá=sokszoros 

képlet 

kopáncs /harkály, makkcsésze/ 

kapendária=átjáró 

kofe = ráborít 

kapilláris 

köpeny 

kipá = kupola 

koponya 

kaparot=szárnyas 

kafrán=megbízhatatlan 

kapar, kapirgál 

kufár 

kaporet=függöny kafri=falusi, kef=élvezet kfor = fagy kafrá=oroszlán 

kapor kefír kopár kuporog 

kaful=többszörös 

kofer=váltságdíj 

káplár /tizedes/ 

kuporgat 

kaporet=díszes függöny 

kapará=áldozat 

káprázik 

koporsó /elkapar/ 

kofec=kapva kap rajta kaparot = szárnyas kafus=taposott 

kapás, Kapos kapisgál kopás 

kafísz=szarufa kofez = tapos kipá=kupola, kufszá=doboz 

kapaszkodik kepesztet kopasz 

kipul=behajlítás, kofez=tapos 

káposzta /levél/ 

kaftor=bimbó /mell/ 

/rá/kapat 

600

kafut=megkötözött 

kapatos /részeg/ 

kupai=pénztáros 

kapitalista 

kefet = csomó 

képtelen 

kofez = tapos kafil=hasonmás kafúz=taposott 

kaptat képez kopott 

kuftár=gombolt kapriza=szeszély kofeh=üt, éget /nap/ 

kaftán képzel koptat 

kabarnit=kapitány 

kapitány 

A nyereg-kápa a lóra van erısítve, hogy kényelmessé és biztosabbá tegye az ülést. 

A kopaszállás, szabadvacok az állatok tartózkodó és hálóhelye a legelın. 

Kipu: szines fonalak segítségével létrehozott indián csomóírás. 

A köpü kaptár, amelyben a méhek laknak és abba rakják a mézet. 

Kofec = ugrál (kófic = húsvágó kés). 

Kapca (a lexikon szerint szláv eredető szó) rövid szárú, harisnyaféle lábbeli volt. 

A kopács a gyümölcs forradása helyén felpattanó darab. Kopács kisközség 

Baranya megyében van. A kopáncs a tölgyfélék makkcsészéje. 

A kappan herélt kakas. A kakasfölösleget kappanozni szokták – azért is, hogy 

ne "öljék egymást", meg avégbıl is, hogy jobban hizzanak. 

A kaf-ah → kop-og párhuzam dupla zöngésedés eredménye. Tenyérbıl, kafból 

(és kanálból) kapunk valamit. 

Kefel = kettızés. A magyar kifli – visszahajlitott, "megkettızött", tészta. 

A kápli a hajkontyot takaró, keménypapírból hajtogatott, öblös fıkötı. 

Fehér vászonborítását hímezték. A kipa kis kerek (zsidó vallási) fejfedı. 

A kápolna (fejet betakaró köpenyt is jelent) istentiszteletre szolgáló kisebb 

épület. Eredetileg a vértanúk sírjai fölé emelték, késıbb a messzebb fekvı 

községekben, tanyákon, temetıkben, utak mellett, bérceken létesítettek. Lehet 

keresztelı-, vagy sírkápolna, stb. Ha külön lelkésze is van, az a káplán. 

A köpülı a vajkészítés eszköze. A fa és cserép köpülıkben a tejfelt, 

aludttejet a függıleges irányban mozgó verıvel ütötték. 

Köpölyözés alatt helyi vérelvonást értünk. A köpöly egy szívóharang (népi 

601

gyógyeszköz). Úgy magyarázzák, hogy a mélyebb gyulladt szervektıl a felület 

felé vonja a vért s igy csökkentıleg hat a lobra – a magyarázat azonban kétséges. 

Kafán = éhezik, hajlítható! Népi bölcsesség: aki éhes, az mindenre kapható! 

Kapáni = tenyér alakú (kap-éni). 

A kopáncs a tölgyfélék makkcsészéje. A fakopáncs egy harkályféle. 

A kapor a Földközi tenger vidékén ıshonos – Európába a rómaiak hozták. 

A kufár (a német Kaufer=kereskedı), a vásárokon, nyilvános bódékban árúsít. 

Eredetileg szatócsot, piaci árust jelentett. A Czuczor-Fogarasi szótár szerint a 

kufár szó jelentése a kofáéval rokon: haszonlesı, üzér. 

A kefír (a török keif=jó érzés, a héber kef=élvezet) a Kaukázusból származó 

krémes joghurtféle, amely nemcsak tejsav baktériumokat, hanem élesztıgombákat, 

szén-dioxidot, s kevés alkoholt is tartalmaz. (A héber kefír = joghurt.) 

Kabarnit = kapitány. Mivel a kvárnun=tengeri halfajta és a kaveret=méhkas, 

világos, hogy a tenger képzete a kavargás fogalmából ered. 

KG héber gyök nincs 

A magyar KG/Gy gyök kétszótagúvá válása: kgl, kgyl. 

KG/Gy, összehasonlító táblázat 

k'dáj = érdemes 

kegy 

kid = baj 

kígyó 

kád=gömbölyded kidah = kifúr kod=gömbölyőség 

kagyló kígyász /-ölyv/ kugli 

kidá= bók, meghajlás 

kegyel, kegyelem 

KH gyök, héber 

ugát-agulá=kuglóf 

kuglóf /kerek/ 

A héberben háromféle (egyre erısebb hangzású) h van – de a legerısebbet, a 

ch-t, amely a változékony k/ch része, a k hangnál fogjuk tárgyalni. 

Az ısi KH gyök a köhögés hangutánzó szava, s ez a jelentés (a "kehely" 

kivételével) – a gyök származékaiból is látszik. 

A KH gyök: kahá = krákog, kíjah = köpet, kóah = erı, képesség. 

602

Az alábbi három gyök közös értelme: beteges, gyengülı. 

A KH gyök: kehe = tompa, sötét (színő), homályos, kehá = orvoslás, 

kihe = gyengül, haloványul. 

A KH gyök: kahá = eltompul, kehe = életlen, elvásott. 

A KH gyök: kah = fogd! kihá = elvevés. 

A héber Ch/KH gyök kétszótagúvá válása 

A KH gyökcsoport nem vesz fel v/b, c, p/f, g, h, m, r, sz, z hangot. 

kh kh kh kh khv khv khd khj khkh 

khl khl khl khn khn khn khs kht kht kht 

KH, héber táblázat 

kahá = elhomályosodott, meggyengült /fény/ kaf-2 hé 

KH 

kaf-2 hé kehá = orvoslás kihá, kihe = gyengült, halványult kaf-2 hé 

kehe = tompa, sötét /szín/, homályos kaf-2 hé 

kihe b... = megró, fedd kaf-2 hé 

kahá=eltompult, elvásott kuf-2 hé 

KH 

kehe = tompa, életlen, elvásott kuf-2 hé 

kahá = köpetet köpött, krákogott KH kóah = erı, érvény, képesség kaf 

kah /kúah/=slejmosan köhög kaf kí/j/ah, kihá = köpet, slejmos köhögés kaf-jud 

kah, khí = fogd, vedd el! kuf kihá = el-, vevés kuf KH 

kahve, kafe = kávé kuf-hé-vav /új szó/ KHV 

kahván = pipitér kuf-vav /sárga növény/ KHV 

KHD 

kihed, kihud = el-, letagadta, letagadás kaf 

kháj = ilyen, mint ez /arám/ kaf-hé-alef 

KHJ 

kahuj = homályos kaf-hé-jud kihuj = sötétítés, homályosítás, feddés, megrovás 

kehajón = tompaság kaf-hé 

kih'kéah = krákog 2 kaf KHKH 

k'hál = tıgy /kékeres/ kaf 

KHL 

kahál = szemet kékre festett, kék szemfesték, kékítı, zöld kánya kaf 

603

kahol = kék 

KHL k'hilá=kékítés, szemfestés k'hol = kékség, szemfesték kaf 

k'halhál = kékes kaf kihél=kékítette kuhál=kékített 

kahál = közönség, hitközség, gyülekezet kuf-hé 

KHL 

ka-hém, kahén, k-héna = ilyenek, mint ık kaf- hé 

KHN 

KHN 

kihel = össze-, egybegyőjtötte kuf-hé 

KHL 

kuf-hé khilá / k'hilijá = hitközség, gyülekezet / köztársaság 

kaf-hé kohol, kohál, kohel = alkohol, szesz 

koholi = alkohol tartalmú kaf-hé 

kohen, kohenet = kohanita, fı-, pap, papnı kaf-hé 

kaf-hé kihen=tisztséget töltött be k'huná = papság, tisztség kaf-hé 

kehaón = tompaság kuf-hé 

káhas = lefogyott, soványság, csalárdság, hazugság kaf 

kihún = kohanita, /vallási/ szolgálat kaf-hé 

KHN 

kohani=erıteljes, potenciális kaf 

kihes = le-, meg-, tagadta, hazudott kaf 

kaf kehás = csaló, hazug ember kihus=megcáfolás, letagadás kaf 

kahus=sovány, lesoványodott kaf 

lakáh, lakáhat /káhat/ = el-, venni kuf-tav 

KHS 

k'hisá, kihus=cáfolás, letagadás, soványodás kaf 

k'hisut = soványság kaf 

kehut = ború, homályosság kaf-hé 

kehut = tompultság, tompaság kuf-hé-tav 

A k'hol = kékség és a k'hál = tıgy kapcsolata a tögy kék ereire utalhat. 

KH gyök, magyar 

A magyar KH gyök egyelemő: kohó (erıs, dohog). 

A KH gyök kétszótagúvá válása 

A KH gyökcsoport nem vesz fel v/b, c, p/f, g, h, m, r, sz, z hangot. 

A magyar KH gyök csak g, j, l, ly, s, sz hangot vesz fel. 

KHT 

KHT 

KHT 

604

kh kh kh kh kh khv khv khd khg khj khj khkh 

khl khl khl khl khly khn khn khn khs khs khsz kht kht kht 

KH, összehasonlító táblázat 

kihel=összegyőjtötte 

kehely 

kóah=erı, kohe=krákog 

kohó 

kihúj = homályosodás kúah=köhögés 

ki-húny 

kahá=elgyengült, kahus=sovány 

kehes 

köhög 

kohe=köpköd, kehás=hazug 

kohol 

kohani=erıteljes 

kohász 

A kehes ló gyenge, beteges, amivel becsapják a vevıt. 

Ki-huj = sötétítés, homályosítás, feddés, megrovás – kihúny. 

Ha köhög a gyerek, magyarul is hasonlóan mondjuk: kuhog. 

KJ gyök, héber 

Héber KJ gyökszó már nincs – a koj egy ismeretlen, ókori emlısállat volt. 

A héber KJ gyök kétszótagúvá válása 

A héber KJ szókezdı nem vesz fel v/b, d, p, g, j, k, n, s, z hangot. 

kj kjc kjf kjh kjl kjm kjr kjsz kjt kjt 

KJ, héber táblázat 

KJ kaf-vav-jud ko/j/ = emlısállat /Talmudban/ 

kájic = nyár, érett füge, érett gyümölcs kuf-jud 

kijef = 'élte világát' kaf-jud 

KJC 

KJF 

ka/j/hán=köhögıs, köpködıs kaf ki/j/ah = köpet KJH 

ka/j/il = mérték, mérés kaf 

kijel = fel-, megmérte, mérıeszközt beállított 

kajál = földmérı kaf kijul = föld-, mérés kaf KJL 

ka-jom = manapság, jelenleg kaf KJM 

605

kajám = él, létezik, fennálló, érvényes kuf KJM kujám = érvényesített, megtartott 

kuf kijem=betartotta /ígéret/ el-, fenn-, életben tartotta, érvényesítette, igazolta, teljesítette 

kijum=lét, megélhetés, fenntartás, -állás, -maradás, betartás /ígéret/ teljesítés, igazolás kuf 

kjamá = fennmaradás, létezés /arám/ kuf-alef 

KJR 

kijer = mintázta, agyagot gyúrt, falat díszített kaf 

kaf kijor = katlan, mosdókagyló kaf kujár = megmintázott 

kaf kijur = agyaggyúrás, -mintázás, dombormő díszítés 

kajász = zsebtolvaj kaf-szamech /kisz=zseb/ KJSz 

kajaut = megfelelıen, illıen kaf-alef 

KJT 

ká/j/it = nyaralás kuf-tet kijet = nyaral kuf-tet KJT 

ka/j/tán=nyaraló /személy/ kuf-tet 

ka/j/taná = nyaralóhely, -telep kuf-tet 

KJ gyök, magyar 

A magyarban megvan a KJ gyök. Egyelten gyökszava, a kéj jól egybe is vág a 

héber kef = élvezet, kijef = "éli világát" kifejezésekkel. Bıvített magyar 

szavak a kujon, kaján, kujtorog, kéjenc. Ismét a magyar gyök az ısibb. 

S a kajszi-barack? Az a héber kéjci = nyári szóval van rokonságban. 

A magyar KJ gyök: kéj. 

A KJ gyök kétszótagúvá válása 

A héber KJ szókezdı nem vesz fel v/b, d, p, g, j, k, n, s, z hangot. 

A magyar KJ gyök csak h, k, l, m, n, sz hangot vesz fel. 

kj kj kjc kjf kjh kjh kjk kjl kjl kjm kjm kjn kjr kjsz kjsz kjt kjt 

KJ, összehasonlító táblázat 

kajaut=megfelelı 

kaja /szleng/ 

kef=élvezet, kijef= 'éli világát' 

kéj 

ka/j/hán=köpködı, kalách=ömlik 

kályha /füstöl/ 

vasi kiejtés: kálha 

606

kijer = díszít 

kijum=fennmarad 

kajla /szarv/ kölyök, -kezik /kele=gólya/ 

kijum=megélhetés 

kajmán 

kijef = élvezi kijef = élvez kijef=éli világát 

kaján kéjenc kujon 

kéjci = nyári 

kajszi /barack/ 

kijel = földet mér 

kajtat 

kijet = nyaral 

kujtorog 

A kályha és kölyök szavak palóc és vas-megyei tájszólásban "kálha" és 

"kölök" – ezért inkább a KL gyökcsoportba tartoznak. A kele (gólya) amely 

szárnyra kel – árulja el a kapcsolatot a "kölyök" és a "gólya" között. 

A kajmán egy kisebb krokodil, amely Amerika szub-trópikus és forróégövi 

belvizeiben honos. A kujon (francia: couyon) – gazfickó. 

A kaján nemcsak irigy, hanem titkos vagy nyilt rágalmakkal ártani is igyekszik. 

KCh/K gyök, héber 

Az alábbi két gyök ısi jelentése krákogás, kotkodácsolás. 

A KXKA gyök: ki'akéa = krákog, köhécsel. 

A KXKX gyök: kiaká = kotkodácsol, lerombol, elpusztít, tetovál. 

A KCh/K gyök: kach = így, úgy, kácha = ilymódon, kuch = szikla-, sírüreg. 

A KXCh gyök: kaach = perec. E két gyök ısképe: kukk – kukucs! 

A KK gyök: kik = ricinus (hányás). 

A héber KCh/K gyök kétszótagúvá válása 

A héber KCh/K gyök csak v, j, l, r hangot vesz fel. 

kxch kch kxkx kxkx kk kchv kkj kchl kkn kkr 

KCh/K, héber táblázat 

kaach = perec kaf-ájin KXCh KCh kaf kuch = szikla-, sírüreg 

kach = így, úgy kaf 

607

kácha = így, ilymódon, csakúgy kaf 

KK 

KXKX 

KXKX 

kaaka = tetoválás 2 kuf-2 ájin 

KChV 

kik, kikajón = ricinus 2 kuf /hányást okoz/ 

ki'akéa = krákogott, köhécselt 2 kaf-2 ájin 

KCh 

kiaká = kotkodácsolt, lerombolta, elpusztította, kiirtotta, tetoválta 

kuaká = tetovált 2 kuf-2 ájin 

kiakúa = kotkodácsolás, lerombolás, tetoválás 2 kuf-2 ájin 

kaf kocháv = szerencse-, csillag, Merkur bolygó, csillagbogáncs 

kachov = csillagos kaf kaf kochavón = kiscsillag /lábjegyzet/ 

KKJ 

KChL 

KChL 

KKN 

KKR 

kochevet = Vénusz /bolygó/ kaf 

kochavit=tyúkhúr /csillagvirág/ kaf 

kikjoni = rövid élető, futólagos 2 kuf 

kichli = rigó kuf-2 jud 

2 kuf kukija = kakukk 

kaf kochelet = illatszertartó, ısi ékszer 

kikion = ricinus /növény/ 2 kuf 

/k'-kör/ 2 kuf kikár = körönd, kenyér, tér, völgy, cipó, súlymérték /21.5 kg/ 

KK gyök, magyar 

A hangutánzó héber KCh/K gyök értelme krákog, hánytat, elpusztít, sír-üreg, 

sötétség – nagyon rossz. A magyar gyök is hangutánzó és az értelme is rossz. 

A magyar KK gyök: kaka, káka, kuka, kék (halott). 

A KCh/K gyök kétszótagúvá válása 

A héber KCh/K gyök csak v, j, l, r hangot vesz fel. 

A magyar KK gyök nem alkot II. szótagot v/b, p/f, g, h, s, sz, z hangokkal. 

kxch kch kxkx kxkx kk kk kchv kkc kkcs kkd kkj kkk 

kchl kkl kkn kkny kkr kkr kks kksz kkt 

KCh/K, összehasonlító táblázat 

kaka = kaka kahol = kék kuch = üreg 

kaka kakaó /barna/ kék /halott/ kuka /néma/ 

608

kehe=sötét, kahás=sovány 

káka /sás/ 

k'iaká=kotkodál kach = így-úgy kiakéa=köhécsel kuch = üreg 

kakadu /rikoltoz/ kekeckedik /kukacoskodik/ kókad /a káka is/ kukac, kukucs! 

kukija=kakukk kiaká=kotkodácsol klokel=hitvány kuch = üreg 

kakukk kikelet /tavasz/ kókler kukkol, kukkant 

kohel = kékít 

kikár = tér 

kökény /kék-eni/ 

kikár = körönd 

kokárda köralak 

kik = ricinusolaj /hánytató/ 

kikerics, kökörcsin /mérgezı/ 

küküllı /terület/ 

kiaká=kotkodál 

kukorica 


kukorékol 

k'iaká=kotkodál kikár = körönd kikár = cipó kuch=sziklaüreg 

kakas keksz koksz, kókusz kuksol 

kikár = körönd 

kaktusz 

Kuch = üreg – kukk – benézünk. 


kokettál 

"A kákán is csomót keres" mondja a magyar közmondás. Úgy tudja, hogy a 

kákán nincs csomó. Egy csomó mégis van rajta – alul, a szárán. 

A Küküllı egy folyó Erdélyben. Hasonló nevő vármegye is van. 

A kokárda kör alakú, fodros szélő szalagcsillag – nemzeti színő jelvény. 

A kukoricát a k'ikaá, vagyis a kukurikú szereti. 

A koksz (az angol coke szóból) – szénbıl elıállított tüzelıanyag. 

KL gyök, héber 

A héber kol=minden, az egész, tele, lehetıség – igazi ısige: egész-el, minden-el. 

A KL gyök: kal = könnyő, könnyelmő, enyhe, kalu = pörkölt, kol = hang. 

A KLX gyök: kalá = összefonta, parittyás, kalia = löveg, kliá = fonat, 

kil'á = dobta, célbalı, lövedék, vitorla, koléa = találó, eltalálja. 

E két gyök elvont értelme: könnyed, könnyedén felkerekedı. 

609

A héber KL gyök: kal, kol = minden, egész, összes, kaléa = múló, 

kalá = pusztulás, elfogyott, vége, menyasszony, kílá = szunyogháló, 

klí = edény, szerszám, szerv, kilai = zsugori, kuléa = egészen. 

A gyök értelme: minden, az egész. 

A KLX gyök: kalá = visszatartotta, bebörtönözte, pusztulás, pörköl, 

kliá = bezárás, kele = börtön, k'ilu = mintha. 

Értelem: akadályozás, pusztulás. 

A héber KL gyökök kétszótagúvá válása 

A héber KL gyökök nem vesznek fel c, d, z hangot. 

kl k'l klx klx kl klb/v klv klf klp/f klg klh klh klj klj klch klkl klkl 

kll kll klm klm kln klnx kln klr klr kls klsz klt klt klt 

KL, héber táblázat 

kal = minden, valamennyi, egész, összes kaf KL kuléa=egészen 

héchil /kol/ = tartalmaz, elvisel kaf kol = minden, valamennyi, egész, összes 

kaf kule / vechule = minden, egészen / satöbbi 

kalá = ki-, elfogyott, vége, pusztulás, véghatározat, menyasszony kaf 

kale, kaléa = múló 

kulá = befejezett, elpusztított 

klí = edény, szerszám, szerv kaf 

kílá = mennyezetes ágy, szunyogháló kaf-hé 

K'L 

kílá = szunyogháló kaf-jud 

kaf-jud kilai = zsugori 

kol-bo=áruház, bazár, sokoldalú 

kalá = elzárta, visszatartotta, bebörtönözte, pörkölte, pusztulás alef 

KLX 

kalu = be-, el-, zárt alef 

kliá = be-, elzárás alef 

alef kele = börtön, fogda k'ilu = mintha kaf-alef 

kol, koli = hang, szavazat / hangi kuf 

KL 

kal /kalál/ = könnyelmő, könnyő, jelentéktéktelenné válik, enyhe, megkönnyebbül kuf 

kalá / kalu, kali = pörkölte, -t, pirította, -ott kuf 

KLX 

kuf-alef, kuf-hé kulá = könnyítés /tilalom/ 

kalá = cél-, lövész, parittyás, célba lıtt, össze-, fonta kuf-ájin KLX 

610

KLX kuf-ájin kil'á = célba lıtt, dobta, összefonta, lövedék, parittya, vitorla 

kalúa = fonott kuf-ájin 

kliá = fonás, fonat, célbalövés 

kalia = löveg, lövedék 

kuf-ájin koléa = eltalál, célba lı, találó /válasz/ 

kalbá = szuka, kutya /nn/ klivá = satu, varródoboz KLB/V 

klavláv = öleb kelev = kutya /'befogott'/ klúv=vesszıkosár, kalitka, ketrec 

kalevet = veszettség 

kilev = fércelte 

kalbon=kutyus 

koláv = ruhafogas kuf KLV 

kélaf = csákány, szekerce kaf-jud 

kelef = szeplı kaf /mint-ezer/ 

klapé = szemben, felé, irányban kaf 

KLF 

kaláf = meghámozta, lehántotta kiluf, klifá=hántás, hámozás kuf KLP/F 

kalpé = urna 

klipa = hártya, héj, kéreg, démon, hárpia kuf 

kaluf = meg-, lehámozott kuf 

kuláf = lehántott, hámozott kuf 

kalif = hámozható kuf 

kilufá = illatos fakéreg kuf 

klaf / kalfán = kártya, pergament / kártyás kuf 

kalgasz /-im=közkatona / garázdálkodók kuf-szam 

KLG 

keláh = aggkor kaf 

KLH 

kalah = folyott, áramlott, ömlött klihá = folyás, áramlás kuf KLH 

kelah = torzsa, kocsány, szár növ kuláh = vezetett, zuhanyozott kuf 

kiláh = áramlott, vezette, zuhanyozott kuf 

kilúah = /víz/ sugár, folyás, ömlés kuf 

kaláhat = forgatag, üst, bonyodalom kuf 

kolah = gumicsı kuf 

klajá = végpusztulás kaf kiluj = befejezés, vég, elpusztítás KLJ 

kaf kelá/j/ = zsugori kil'já = vese kaf 

kaluj = pörkölt, pirított kuf klíja = pörkölés, pirítás kuf KLJ 

kalech = menj! fordulj! /hozzá/ kaf KLCh 

kalách = selyem /bourett/ kaf 

kelech = ernyıs növény /Ferula/ kolchit = szúnyogféle kaf 

611

KLKL kaf kilkel = ellátta, eltartotta, magába fogadta, hajat növesztett 

kalkali = anyagi, gazdasági kaf kilkul = ellátás, haj a halántékon kaf 

kalkalá = ellátás, gazdaság, gyümölcskosár kaf 

kalkalá = vétkezés, vétek, erkölcsi bukás 2 kuf 

KLKL 

kilkel = el-, meg-, rontotta, élesítette, lıtt 2 kuf 

2 kuf kilkul = géphiba, megromlás, el-, rontás, elromlás 

2 kuf kulkál = meg-, elromlott, meg-, elrontott 

klál = összesség, köz, közösség, általánosság, szabály kaf KLL 

kaf kolel, -et = összefoglal, -ó, átfogó, általános, beleértve 

klali = általános, egyetemes kaf 

kolel, -im = gyülekezet kaf 

kalul = tökéletes, bennfoglalt kaf 

kalíl = könnyed, égıáldozat kaf klíl = korona, koszorú kaf 

klalot = általánosság, egyetemesség kaf 

klulot = esküvı, jegyesség, nász 

kalil = könnyő, könnyed kuf 

KLL 

klalá = átok, szidalom kuf kilel = átkoz, szid, káromol kuf 

kal'lán = káromló, átkozódó kuf 

kuf kulál = szidott, megátkozott 

kalilut = könnyedség, könnyőség kuf 

KLM 

kaf klímá = szégyen, gyalázat klum = sebaj, semmi, valami kaf 

hachlám /kalám/ = megszégyenít 

kaf kulám = mindannyian 

kaf-alef kiláim = keresztezés, kevert szövet, vegyes ültetvény 

kaf kil'umát se... = olymódon klomár = azaz, vagyis kaf 

kalmár = tolltartó kuf KLM kuf-szamech kulmosz = írótoll 

kalanít = pipacs, kökörcsin kaf KLN kaf-szam klonász = rúd, cölöp, gólyaláb 

kalón=szégyen KLN kuf kilón = kútágas kolán = hangerısítı, -villa kuf 

klini = klinikai kolani = hangos, hangoskodó kuf 

kolnóa = mozi kuf-ájin KLNX 

kolár = nyakörv kuf 

kaliraám, kalía-barák=villámhárító /megfog-villám, célba-villám/ kaf-ájin 

KLR 

KLR 

612

kalas = ritkította, higította kuf klisá / koles = higítás, ritkítás / ritkít, higít kuf 

kalus = hiányos /tudás/, híg, ritkás, 'lapos' kuf 

KLS 

KLS 

kuf kilson = vasvilla kol-sehu=valamennyi, egy kevés 

KLSz 

kilesz=dícsıítette, ki-, gúnyolta kuf-szamech 

kelesz = gúny, dícsıítés kuf-szam 

kolász = szár, csutka /kalász/ 

klaszter = arc, ábrázat kuf-szam 

kilusz = dícséret, dícsıítés kuf-szamech 

KLT 

kuf-tet kolet = befogad, felfog, felszív, lefölöz, megfogamzik 

kalut = felfogott, felszívódott, megfogamzott, gyökeret vert kuf-tet 

kuf-tet klitá = felfogás, felszívás, vétel, befogadás, lefölözés, megfogamzás 

kalat = befogad, felfog, -szív, lefölöz, megfogamzik kuf-tet 

kelet = katonai győjtıállomás, ami befogad kuf-tet 

KLT kuf-tav kelet = kosár kuf-tav kulit = csomb-csont /benne van/ 

kalut = könnyedség kuf-tav kilut = fösvénység kaf-jud KLT 

Klapé = szemben, felé, irányában – k-lapé: lapjával. 

Kilón = kútágas – hasonlít a "kilóg" szóra... 

Kal = könnyít, raám = dörgés (rém), barak = villám (ba-rak). 

Kolász = szár, csutka → kalász. Kelet = befogadó → kelet (égtáj). 

KL gyök, magyar 

A KL gyök magyar értelmei: minden, az egész, könnyedén felkerekedı. 

A magyar KL gyök: Kál (-Kápolna), kála, kél, kele (gólya), kiló, kuli, kül. 

A KL/Ly gyök kétszótagúvá válása 

A héber KL gyökök nem vesznek fel c, d, z hangot. 

A magyar gyök nem alkot II. szótagot c, g, j hangokkal. 

kl k'l klx klx kl klb/v klv klf klp/f klg klh klh klj klj 

kl klb klv klcs kld klf klp klg klyh 

klch klkl klkl kll kll klm klm kln klnx kln klr klr klt klt klt 

klyk klk kll klm kln klr kls klsz klt klz 

613

KL, összehasonlító táblázat 

kál = az egész kal = könnyed kilón=kútágas, kol=összes kil'á = eldobta 

Kál/-Kápolna/ /fel/ kél kiló súly kül 

kaléa = múló kale=múló, kol=hang kuló = mind 

kála /virág/ kele /elmegy, kelepel/ kuli /mindenes/ 

klúv = kalitka kelev = kutya kilev=fércelı, koláv = ruhafogas klúv = ketrec 

kaliba kelevény /kelés, 'kutyaság'/ kolibri /csüng/ klub 

klajá=pusztulás kelev=kutya, klúv=ketrec kolbo=minden-benne 

Kálvin, kálvária kelevéz /csatolólánc/ kolbász 

kalúa = fonott 

kliá = bezárás 

kalács 

kulcs 

kalu = bezárt 

kal=könnyővé tesz klí = edény 

kalocsni kölcsön kulacs 

klivá=satu, kalúa=bezárt kolet = elfogad kalech = menj! 

kaloda koldul küld 

kiláh = áramlik 

kalah=áramlik 

kaldeus /arám: küldött/ 

köldök 

klipa = héj klúv = kalitka 

kalap kelepce 

kélaf = csákány kol=hang, pe=száj 

kalapács kelepel /szájal/ 

kalifot=kalifátus kolef = lehánt kilón = kútágas 

kalifa klepto/mánia/ ki-lóg 

kajhán=köpködı kihel=összegyőjt 

kályha /füstöl/ kelyhe /kehely/ 

kaláhat=forgatag klokel=hitvány kilkel = befogad kilúah = folyás kalkalá=gazdaság 

kaláka kelekótya klikk kólika hasmenés kulák 

614

kalkalí=gazdasági kal=mind, kipul=behajlítás koj=egy emlıs, kilúah=ömlés 

kalkulál kel-káposzta kölyök /szülés/ 

kalil = könnyed klál=összesség, kli=eszköz kolel=gyülekezı kolel = átfogó 

kallódik kell, kellék kolloid küllı 

kalilut=könnyen kalul=tökéletes klál = közösség klulot=koszorú 

kallantyú kellem kolléga kullog 

kalul=befoglalt kilusz=dícsıítés kalkalá=gyümölcskosár kolel = befoglal 

kallózás kelleti /magát/ kollekció kullancs 

kilón = kútágas kiláim = szövet kiláim=vegyített kulám=mindenki, pe=száj 

kalimpál kelme klíma kolomp /mindenki hallja/ 

kiláim=keveredés 

kiláim=keveredés kulám=mind, p'irá=szájat tát 

kalamajka klimax kolompér /krumpli/ 

kalmár=tolltartó /mindent tart/ 

kalmár /vegyes árut tart/ 

kalmár=tolltartó kiláim=kevert /kelemenc=albán/ kiláim = keverés 

kalamáris Kelemen, Kálmán kulimász 

kalón=szégyen /rákapaszkodó/ kilón = kútgém koles = higít kil'á = eldob 

kaland kilincs, kliens kölni külön 

kalá=menyasszony kilón = kútgém klonász = cölöp 

kelengye kilenc kolonc /lóg rajta/ különc 

kalá=összefonta kalah = áramló kal = könnyít klonász = rúd kulit=combcsont 

kalendárium kelendı klinika kólint kulináris 

kolár=nyakörv 

kolán=hangerısítı kol=mind, ore=kiüríti 

kaláris gyöngysor klarinét kolera /hasmenés/ 

kelesz = dícséret kliá = fonat kalus = 'lapos' kil'á = kidobta 

klassz kelés /gennypúp/ köles /nem jó étel/ külsı 

kolasz = csutka kulá=könnyítés kalkalá=ellátás 

kalász keleszt kolostor kolo /latin/=ellát 

615

kolet = befogad kelet=befogadó, győjtıállomás kalut=megfogan 

kalit/c/ka kelet /égtáj/ költ /tojást/ költı 

klitá = felfogás kalkalá=ellátás klitá = felfogás 

keltez költ /pénzt/ kultusz, kultúra 

kal=könnyelmő, könnyít 

kalóz, kalauz /irányít/ 

kalu = elzárt 

klozett 

Kál-Kápolna – Kápolna község egész körzete. 

Kál: nagyközség Heves vármegyében. Kál volt Bulcsu apja is. Egy Kál nevő 

lovag a Sopron vármegyei Káldon telepedett le. Kal'a, arabul, vár. 

Kele = elzár, visszatart. Ebbıl lett a kelev = kutya szó. 

Mivel a finn kota = ház nem a magyar ház-zal, hanem kötözött (pl. vesszıfalú), 

építménnyel, illetve kutya szóval rokon – eredeti jelentése kunyhó lehetett:-). 

Kelevény, kilis: gennygóc. Kelevéz: csatolólánc. 

Egy magyar-héber szó a "kol-b'-ász" – héber "fordítása": mindent-bele-tesz. 

Az arám nyelv korábbi elnevezése: káldeus. A nesztoriánusokból áttért 

katolikusok története 1445-ben kezdõdött, amikor a Cipruson élõ szír 

keresztények csatlakoztak Rómához. Rájuk alkalmazta a katolikus egyház a 

"káld" / "káldeus" nevet, ami ebben az összefüggésben arámi-szír nyelvût jelent. 

(Káldeusnak nevezik a Biblia arám fordításának, a "Targumoknak" nyelvét is.) 

A kallóz szénhidrátféle: a gombák sejtfalában, télen a növényi rostcsövekben. 

A kallózás a szövetek tömörítését végzõ mûvelet. Az árut meleg szappanos 

vizzel megnedvesítik, majd sokszorosan összenyomkodják. Ettõl a szálak 

végei összekuszálódnak, s tömött, vizhatlan nemez-felületet adnak. 

Kolompér, vagy krumpli – kulám pe-ár: "mindenkinek tele a szája". 

A kalmár = tolltartó, amiben minden íróeszköz benne van. A kalmárnál (az 

árusnál) is megvan minden fontos árucikk. 

Kilenc 

A két magyar számnév, a 8 és a 9 nevének eredetére Varga Csaba magyarázatát 

fogadjuk el. Szerinte a magyar 8 és 9 számnwvek a pi szám elıállításának 

eszközei voltak és nevüket is e számtani mőveletrıl kapták. A kilenc egy 

"kulcs", ami a nyolcon "lóg rajta"... hogy is van ez? 

Kör alapú építmények tervezéséhez szükség van a pi számra. Piramisokat 

616

pedig már 5 ezer éve építettek. Csak ÖTEZER? Ennél sokkal régebbieket is 

találtak – Varga Csaba és a szerzı véleménye szerint is, a π szám legkevesebb 

30.000 éve ismert. Az már természetes, hogy a sumérok is ismerték ezt a 

számot – bár ık másképpen számították ki, és rosszabb közelítést kaptak. 

Nézzük csak: 4x(8/9x8/9)=3.160. Nem teljesen pontos érték, de nagyon jó 

közelítés! A 8 tehát a számlálója, a 9 pedig a nevezıje annak a törtnek, 

melybıl az egyiptomiak a kör kerületének területének meghatározásához 

szükséges π számot elıállították. 

De vajon honnan került hozzájuk ez a módszer? (S honnan került hozzájuk a 

demotikus írás is, ami a magyar rovásíráshoz hasonló?) Feltesszük, hogy a 

kárpátember nemcsak az írást, hanem a π kiszámításának technikáját is 

ismerte – s hogy mindez több tízezer éves ıskultúrából származik. 

A boszniai piramisok piramis-mivoltát elıször is tagadják a tudósok – majd e 

tagadás következményeképp ásatásokat sem hajlandóak végezni bennük. 

Pedig e piramisok külsı formája is meggyızı, hogy természetes képzıdmények 

(magányos hegyképzıdmények) nem lehetnek. 

*** 

A zsidó kalendáriumot a babiloni fogságból való visszatérés után állapították 

meg, amikor az év kezdetét niszán (tavaszi) hónapról tisré hónap elsejére 

(ıszre) tették át. Ezek a káldeai eredető héber hónapnevek ma is használatosak: 

niszán, ijár, sziván, tamúz, áv, elúl, tisré, hesván, kiszlév, tévét, svát, adár. 

Kolostor, monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalom 

eredetileg különbözı funkciókat takart. A görög eredető monostor szóval 

jelölik a monasztikus rendek templommal egybeépített telepét, mely a 

rendtagok valamennyi életfunkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, 

gazdálkodás) kiszolgálja. A latin kolostor szó nem komplett kiszolgáló 

egységet, csak szállásépületet jelent, melyhez még templom csatlakozhat. 

Kelet = befogadó, győjtıállomás – kelet = kosár (két szó a kétféle héber t-vel). 

KM gyök, héber 

Mindkét nyelvben van valamiféle bizonytalanság afelıl, hogy a "kum" felkelést 

(sıt lázadást), vagy elalvást jelent-e? Lásd a héber kom=aludttej s a magyar 

"kum": alszik szavakat. Az ellentmondást a KM gyök elvont értelme oldja fel: 

az állapot megváltoztatása. 

A héber KM gyök: kám, kum = feláll, bekövetkezik, lázad, ellenség, 

kamai = elsıdleges, kom = aludttej, komá = emelet, magasság. 

617

A KMX gyök: kam'á = megkötötte, kaméa = talizmán, kim'á = kevés, kissé. 

A KM gyök: káma = mennyi? milyen! néhány, kímia = kémia, 

kimá = fiastyúk (számos), kmo = mint. 

A héber KM gyökök kétszótagúvá válása 

A héber KM gyökök nem vesznek fel d, p/f, g hangot. 

km kmx km kmv kmc kmh kmh kmh kmkm kmk kml kmm 

kmn kmxn kmnx kmn kmr kmr kms kms kmsz kmt kmxt kmxt kmz kmz 

KM 

KM, héber táblázat 

kimá = felkelés /ágyból/ felállás /ülésbıl/ kuf-jud 

kám /kum/ = felállt, felkelt, fellázadt, lázadó, ellenség, keletkezett, bekövetkezett kuf 

káma = lábon álló gabona kuf 

káma = elsı /arám/ kuf-alef 

kamai = elsıdleges, prototípus kuf-alef 

komá=emelet, termet, magasság 

kom = aludttej kuf 

komi = komikus kuf 

kam'á = megkötötte kuf-ájin 

kaméa = amulett, talizmán 

KMX 

kim'á = kevés, kicsit, kissé, valamennyire kuf-ájin 

kimá = fiastyúk kaf-jud /mennyi!/ KM 

káma = mennyi? hány? milyen! néhány kaf KM kmo = mint, amint, mintha kaf 

KMX 

kímia, kimai = kémia, kémikus kaf-jud 

kamuván = természetesen kaf KMV 

kamác = felcsíp, összeszorít, 'a' bető kuf KMC kómec = csipet, maroknyi kuf 

kamuc=összeszorított /száj, ököl/ kmicá = győrősujj, felcsípett kuf KMC 

kuf kimec=összegyőjtötte, takarékoskodott, megtakarította, felcsípte 

kamcuc = csipetnyi kuf 

kimuc = takarékosság, megtakarítás kuf 

kamcán = fukar, fösvény, zsugori kuf 

kámah=epedett, sóvárgott kaf-hé kmihá=epedés, sóvárgás, vágyódás kaf-hé KMH 

k'méha = gombafaj kaf-hé kamó-hu = olyan mint ı kaf-hé 

KMH 

kmuhá, kamúah = áhított kaf 

618

kamúah = lisztezés kuf kimah, kumah = belisztezte, -ett kuf KMH 

kamíah=lisztes kemah=liszt kuf kimhi = lisztes 

kimhá = liszt /arám/ kuf 

kimahón = lisztharmat kuf 

KMKM 

2 kuf kumkum=teáskanna, teafızı 

KMK 

komikán = komikus 2 kuf 

kamál = hervadt, fonnyadt kuf kmilá = hervadás, fonnyadás KML 

kamul, kamel = hervadt, fonnyadt kuf 

KMM 

kuf komem /kum/ = fellázít, újjáépít 

kimúm = helyreállítás, újjáépítés kuf-jud 

kuf komemiut = önállóság, emelt fıvel, kiegyenesedve 

kamón, samír = kömény kaf 

KMN 

kamnón = ánizs /ma: kinamón/ kaf 

k'maná = les-, rejtekhely kaf kimen = elrejtette, érlelte kaf 

l'kamán /kamán/ = alább kuf KMN komanit = penész /kenyéren/ kuf 

kamin = kandalló kuf kimonái = kiskereskedı kuf-alef KMNX 

kim'oni=kiskereskedelmi kuf-ájin KMXN 

kaamúr=ahogy mondtuk kaf-alef KMR kaf kumár = érlelt gyümölcs 

kamár = érlelte, kivetette /hálót/ kmirá = érlelés, sajnálkozás kaf 

kamríja = paplak, kolostor kaf kómer, komrít = pap, papné, papnı /nem zsidó/ kaf 

kaf kmurá = papság, klérus 

kamár, kimur = boltozta, -ás, domborította, -ás, beívelt, ívelés kuf KMR 

kamur=domború, ívelt, boltozatos kimrón = bolthajtás, domborulat kuf 

kimóret, kmirut=domborulat kuf 

kamas = elhervadt kaf kmisá = hervadás, fonnyadás kaf KMS 

kames=hervadó kemes = hervadás, fonnyadás kaf /emes = tegnap/ 

kamus = hervadt, fonnyadt kaf kimson = üszög /növénybetegség/ 

KMS /ki-húzzák/ kimos / kimson = bogáncs / gyom, bogáncs kuf 

619

kamász = elrejtette, eltitkolta kaf-szamech 

kamusz = rejtett kaf-szamech 

KMSz 

komsza = kepe /gabona/ kaf-szam 

KMXT kaf-ájin-tet kimát = majdnem kmot = mint kaf-tav KMT 

kamut, -i = mennyiség, -i kaf-tav 

kaf-tav kumtá = barett /sapka/ 

kamat = győrte, ısszeráncolta kimet = összegyőrte, összeráncolta kuf-tav 

kuf-tet kemet = ránc, győrıdés, redı kumát = összegyőrt, -ráncolt 

kamit, kamut = győrıdı, -ött, ráncos kuf-tet 

kamtor = ruhásláda kuf-tet 

kimut, kmitá=győrés, győrıdés, ráncosodás kuf-tet 

kamtut = ránc, redı kuf-tet 

kamaut = ısiség, elsıdlegesség kuf-alef-tav KMXT 

kamiz = rugalmas kuf kmizut = rugalmasság kuf KMZ 

KMZ 

kaf kumáz = ösi ékszer 

K'mehá: gombafaj – lisztszerő, letörölhetı. 

Kamría = kolostor, paplak – nyilvánvaló, hogy a magyar kamra rokonszava. 

Kómer = pap (komor). Kamász = eltitkol (kamasz). 

Kámtor = ruhásláda (komót). Kamat = összegyőr, kamut = mennyiség (kamat). 

KM gyök, magyar 

Az ısi értelem: az állapot megváltozása. 

A magyar KM gyök: kém, koma, kum (alszik). 

A KM gyök kétszótagúvá válása 

A héber KM gyök nem vesznek fel d, p/f, g hangot. 

km kmx km kmv kmc kmh kmh kmh kjm kmk kml 

km kmb kmd kmp kmf kml 

kmm kmn kmn kmr kmr kms kms kmsz kmt kmt kmz kmz 

kmn kmny kmr kmsz kmt kmty kmzs 

620

KM, összehasonlító táblázat 

kám=ellenség, kmo=mintha kmo=mint, om=nemzet kom = aludttej 

kém koma /mint mi/ kum /alszik/ 

kaméa=amulett chímia=kémia, kmihá=sóvárgás 

kaméa /domború/ kémia /aranyra.../ 

káma=néhány, bin=érti, bone=épít 

kom-bin-ál /alternatívák/ 

kamtor = ruhásláda 

komód /sublót/ 

kam=feláll, po=itt 

kampó 

kam=felkel, paná=odafordult 

kampány 

kám=felkel, poréah=szálló 

kámfor 

kamel=lekókad 

kamilla 

kam=feláll, paá=lézeng 

komp /oda-vissza/ 

kam=keletkezik, pote=csábít 

kompót 

kam=bekövetkezik, polet=kiad 

komplett 

kam=létrejön, pním=belsı 

kompánia /pán=teljes/ 

kam=keletkezik, poter=megold 

komfort 

kam=keletkezik, paszed=romló 

komposzt 

komikán=komikus 

komikus 

kamó'u = mint ı kimen=rejtette komel=lekókad 

kaméleon kímél komló 

kavaná = szándék 

koder = komor 

kemény /'kövi'/ 

komoly 

kumá=magasság 

kimec=összegyőjti 

kémény 

komondor /terel/ 

621

kamin=kandalló 

kemence 

kimen = érlelte 

Kemenes /alj: szılık/ 

karám=felhalmozta 

kamra 

kamusz=rejtett 

kamásli 

komesz=eltitkol 

kamasz 

kamón=kömény 

kömény 

kumán=rejtett, kimonai=kereskedı 

kumán /kun/ 

kómer = pap 

komor 

kimson=üszög, bogáncs 

komisz 

kamut=mennyiség 

kamat 

kamat = gyúr 

kamatyol 

kamász=elrejtette 

kámzsa 

kamtor=ruhásláda 

komót /komód/ 

Lexikon: A komondor hatalmas, fehérszırő – az egyik legismertebb magyar 

pásztor-kutya fajta. Neve valószínőleg a kumán (kun) szóból származik. 

KN gyökcsoport, héber 

A gyökcsoport ısi képe: hímvesszı – birtoklás, megalapozás. 

A KN gyök: kane = nád, rúd, szár, légcsı, kén = fészek, koni = kúpalakú, 

kone = vásárol, birtokol. 

A KNX gyök: kni'á = behódolás. A KXN gyök: kán = itt, chán, hán = kán. 

A KNX gyök: kaná = bosszúálló, kanái = irígy, vakbuzgó, kiná = féltékeny. 

A héber K'N gyök: káin = lándzsahegy, kiná = gyászének. 

A KN gyök: kaná = alapzat, palánta, vonalzó, kén = igen, igaz, tisztség, 

becsületes, kiná = megnevez, kiná = tető. 

622

A héber KN gyök kétszótagúvá válása 

A héber KN gyök nem vesz fel c, g, l, s, z hangot. 

knx kn kxn k'n kn knb/v knd knf knh knj knj knch knk 

knm knm knxn knn knn knr knr knsz knsz knxt knt knt knxt knt 

KN, héber táblázat 

káin, kénim=lándzsahegy kuf-jud kiná = sirató-, gyászének, elégia kuf-jud K'N 

kén = fészek, rekesz kuf koni = kúpalakú kuf KN 

kane=nád, szár, lég-, csı, rúd kuf 

kun /konen/ = gyászol, sirat kuf 

kaná = meg-, vásárolta, elsajátította, birtokolta kuf kone = vevı, vásárol, 'Teremtı' 

kaf kén = igen, helyes, alapzat, állvány, tisztség, igaz, ıszinte, becsületes 

kaná, -ot = alapzat, állvány, palánta, oltvány, vonalzó kaf 

KN 

kaf kiná, -im = tető kaf kiná, kuná = el-, meg-, nevez, -ett 

hechin /kon/ = elı-, készítette, felkészült kaf 

keén =...féle, olyan mint... kaf nachón /kon/ = igaz, úgy van kaf 

kanúa = megalázkodó kaf-ájin kni'á = megadás, behódolás kaf-ájin KNX 

hichnia /kaná/ = leigáz kaf-ájin 

kán=itt kaf-alef KXN kin'á = alázat kaf-ájin-hé 

chán, hán = kán, ázsiai /mongol/ fejedelem kaf-alef, het-alef 

ChXN 

kaná = bosszúálló kuf-alef 

KNX 

kanái=féltékeny, irígy, vakbuzgó kiná = irígyelte, féltékenykedett, kiállt érte kuf-alef 

kin'á = irígység, féltékenység, vakbuzgóság kuf-alef-hé 

KNB/V 

kanabusz = kender kuf-szamech 

KND 

kinev, kunáv = letép, lenyes, -ett, levág, -ott kuf 

kinuv, knivá = lenyesés, levágás, letépés kuf 

kuf-szamech kundász = cölöp, rúd, csínytevı 

kuf-szamech kundesz = csínytevı, csibész, vadóc 

kuf-szamech kundeszut = csínytevés, pajkosság 

kanaf = széle, szárny kaf KNF kaf-jud knufíá = banda 

623

KNH 

kinah = meg-, ki-, letörölte kuf 

kuf kinúah / kunáh = meg-, ki-, letörlés, meg-, ki-, letörölt 

KNJ 

kinuj = ál-, melléknév, elnevezés, névmás kaf 

KNJ 

kinuj = féltékenység, irígység kuf-jud 

kanuj = vásárolt, megszerzett knijá = vásárlás, vétel, beszerzés kuf-jud-hé 

kuf-jud kinján=tulajdon, szerzemény, javak, birtokbavétel 

KNCh 

konchijá = csigaház, kagyló kuf 

kankán = kancsó, korsó 2 kuf kinkál = rács, rostély 2 kuf KNK 

kankantum = rézgálic 2 kuf-tav 

knokenet = vékony ág 2 kuf-tav 

kinám, kinemet = tető, tetvesség kaf KNM 

knimá = növénytető 

kanom = fahéjszínő kuf kinamón=fahéj KNM 

kinamón=ánizs konám = eskü, fogadalom kuf 

kanaim = zelóták /zsidó háború/ kuf-alef 

KNN 

kaf konen /kon/ = alapít, beállít, felhúz /órát/, irányoz 

kaf kinen, kunán = tekercselte, -t, felhúzta /órát/, beállította, -ott 

kanón = parázstartó fazék kaf 

konán = alapított, irányozott kaf 

kaf kinún = alapítás, megalapozás, tekercselés, óra felhúzás 

kanenet = drótos emelıgép kaf kaf konanit = állvány /könyv, virág/ 

konenut=készség, készültség kaf 

knaán, knaáni = Kánaán, kánaáni, kalmár kaf-ájin 

KNXN 

KNN 

kuf kinen, kinún = lakozott, fészkelt, -és, fészket rakott, -ás 

kuf konen /kin, kon/ = gyászol, sirat 

kuf-jud knunijá = összejátszás, titkos összebeszélés 

kanár = hegedőmővész kaf kinor, kiner=hegedő, hegedől kaf KNR 

kanárít=kanári, hegedőmővésznı kineret = Genezáreti tó kaf 

kinresz = articsóka kuf-szamech KNR 

kanász = megbírságolta, megbüntette kuf-szamech 

KNSz 

624

knász=pénz-, bírság kuf-szamech kniszá=bírságolás, bejárat, belépés, vonulás KNSz 

KNSz 

kinesz=egybegyőjtötte, összehívta, -húzta kaf-szam 

kanász = összegyőjt, betakarít, behoz kaf-szamech kunász = összegyőjtött / -húzott 

kaf-szamech kenesz = összejövetel kinusz = egybegyőjtés, összejövetel, kongresszus 

kaf-szam knuszá = férjes asszony 

kniszá = bejárat, belépés, bevonulás kaf-jud-szam 

kneszíá = gyülekezet, keresztény templom, kongresszus kaf-szam-jud 

kaf-szam kneszet = zsinagóga, gyülekezet, konferencia, izraeli parlament 

KNT kaf-tav kénut = ıszinteség kni'ut = alázatosság kaf-ájin-tav KNXT 

kanut=haragos, felbıszült kuf-tet 

kantrán=kötekedı /kontra/ kuf-tet 

kinter, kintur=bıszít, -és, bosszant, -ás KNT 

hiknit /kanat/ = bosszant, ugrat kuf-tet 

kuntresz = nyomtatott füzet / ív kuf-tet-szamech 

kenet = fogó, nyél kuf-tav KNT 

kanatán = féltékeny természető kuf-alef-tav 

K'NT 

kinot = Jeremiás siralmai kuf-jud-tav /kínok/ 

kanaut = vakbuzgóság, fanatizmus kuf-alef KNXT 

K'én = ...féle, olyan mint (én-hez hasonló). 

Kéván = minthogy, kiven = irányít, szándékozik → "kéván", kíván. 

Kanász = betakarít, behoz, összegyőjt. Aki elkanászodik, azt megbüntetik. 

Konen /kin, kun/ = sirat, gyászol → kín. 

KN/Ny gyök, magyar 

A KN gyök ısi képe: a hím birtokol – megalapozás. 

A magyar KN gyök: kan, kán, ken, kén, kéne, kenu, kín, Kína, kún. 

A KNy gyök: kánya, kény(e). 

A KN/Ny gyök kétszótagúvá válása 

A héber KN gyök nem vesz fel c, p, g, l, s, z hangot. 

A magyar gyök nem alkot II. szótagot b, p/f, j, m hanggal. 

knx kn kxn k'n kn kn kny knv/b knv knyv knc kncs knd knd knf 

625

knh knj knj knch knk knm knm knxn knn knn 

kng kngy knyh knk knyk knl knyl knn knyny 

knr knr knyr knsz knsz knsz knysz knxt knxt knt knt knt knt knyt knz knyz 

KN, összehasonlító táblázat 

kaná=birtokolta kénim=lándzsahegyek kumá=magasság, kun=gyászol? 

kan kén /tőkristályok/ kun /kumán/ 

chán = kán ken = tisztség kin=sirat, kiná=tető 

kán /vezér/ ken /felkenik/ kín 

kone = vevı tin=iszap, szín=Kína t → sz 

kéne /kellene/ Kína 

kaná = birtokol kanái=féltékeny 

kánya kény/e-kedve/ 

kanabusz=kender 

kana-vász/on/ 

kane=szár, kenet=nyél 

kanóc 

konesz=összegyőjt, behoz 

kanca, kancsó 

kunász=ö.húzott konesz=betakar kinusz=győjtés 

kancsal /sanda/ kence, kenıcs kincs 

kunáv = vágott 

könyv 

k'onesz=erıszak, konesz=ö.győjt 

konc 

kundász=pajkos kiná = megnevezte kunász=összegyőjtött 

kandi, -kál kend konda 

kanon=parázstartó kanabusz=kender konchia=kagyló, konen=gyászol 

kandeláber kendı, kender kondul /harang/ 

kamin=kandalló kén = fészek anud=felcsatolt 

kandalló kengyel /lábtartó/ kondér /kong/ 

kán=birtokol, kundász=csínytevı 

oned = feltőzött 

kandúr 

kondor /keselyő, Andok/ 

626

ken=fészek, gur=lakik 

kenguru 

kanáf = szárny 

konflis 

konchia=kagyló 

kong 

kanún=parázstartó konchia=csigaház 

konyha kunyhó 

knokenet=vékony ág 

kanut=haragos 

kánkán 

konok 

kankán = korsó konen = beállít kankán = korsó 

kankalin /korsócska/ könyök kunkor 

kelev=kutya, kunáh=letörölt 

kankantum = rézgálic 

kánikula /verejték/ 

konkoly /mérgezı/ 

kane=szár, csı kníjá=vásárlás kanúa=megalázkodó 

kanál, kanális kínál /le/ konyul 

kinján = javak kin = sirat, kiná = tető 

kényelem kínlódik 

kane = csı 

konen = sirat 

kanna 

könny 

knaán=Kánaán konen = irányít kunáv=letépett 

Kánaán kinn /ki-/ könnyő 

kinor = hegedő kunáv=lenyesett, ken=fészek 

kanyar kenyér /köralak/ 

kanón = parázstartó 

kanyaró /vörös kiütés/ 

kanárít=kanári kiná=féltékeny kní'á=behódolás, kin'á=alázat 

kanári kényes könyörül kunyerál 

kanász=ö.győjt knuszá=férjes asszony koni=kúpalakú kundász=csíny 

kanász kényszer kónusz kunszt 

627

kinot=siralmak 

konen=irányít, kán=itt kone=megvásárol 

kántál kint /kinn/ kontó /más számlájára/ 

kanut=haragos 

kénytelen /kedve ellen/ 

kenet=fogó, kantrán=kötekedı 

kantár 

kunán = tekercselt 

konty, /le/konyul 

kintur=bıszítı 

kontár, konyít 

kintur = bosszantó 

köntör-falaz 

kinot=siralmak kantrán=kötekedik kunán = tekercselt 

kántor, kantáta kenter/-be ver/ köntös 

ken = fészek kiná = tetü kunász=begyőjtött 

kényeztet kínzó konzerv 

A kenu nyitott, mindkét végén csúcsos kishajó. Az elsı kenuk favázra épített 

bırbıl vagy kivájt fatörzsbıl készültek. 

Wikipediából: "Az angol China és Sino- szó a Qin (Csin) dinasztia nevébıl 

származtatható. Lehetséges, hogy az elsı uralkodó nevébıl számazik, mert 

Csin Si Huang volt az, aki Kínát egyesítette. A kínai nyelvő Zhongguó 

(Csungkuo) magyarul: Középsı birodalom. (Nem világos...) 

Kandeláber 1. temetéskor használt, tálban végzıdı oszlopállvány, amelyben 

világító / füstölı szert égetnek 2. nagy mérető díszes lámpaoszlop. 

Konyha A lexikon szerint "A magyar nyelvterületen ismert konyha szavunk 

1206-ban helynévként bukkant fel cuhna alakban – s latin eredető." (?) 

A kunyhó anyaga és alakja sokféle, de általában nádból vagy szalmából készül. 

Kankalin, kásavirág, sárga kükörcs, kikerics, kulcsvirág, kesztyővirág. 

Mivel a hettitáknál (a suméroknál is?) vezír volt a vezér, a magyar nyelv a z 

hang megjelenése után is közkincs kellett, hogy legyen a Közelkeleten. 

KR gyök, héber 

A gyök eredete nyilvánvalóan a vicsorgó állatok "krrr" hangja, amikor a 

támadó kering a búvóhely vagy a préda tulajdonosa körül. 

A KR gyök ısi képe a KÖR. A héber gyök értelme minden, ami körbevesz, ami 

a "körzetben" szükséges. Minen, amit kár volna elveszíteni: mezı, épület, 

628

gerenda, fal, állatok, szántás, bánya, tőzhely, kohó. E gyök az írás és az olvasás 

(a hívogatás) alapja is. Még a szükség szinonímáit is tartalmazza: hideg, csúnya. 

Az emberiség déli alfaja eleinte jégkorszakonként, késıbb már anélkül, 

folyamatosan is keveredett az ıshonos európai törzsekkel. Úgy néz ki, hogy a 

a másik k hang az afrikai elıemberi nyelvben vált a tárgyak és értékek névszóosztályának 

elıragjává – s onnan került "vissza" a héber nyelvbe. (Megjegyzés: 

a magyar rovásírásban is két különbözı k bető volt!) 

A KR gyök: kár, kor=hideg, kir = fal, kerá = tetıvel fed, krí=dac, magömlés, 

kore = megesik, korá = gerenda, kur = pókháló. 

A KRX gyök: kore = szólít, olvas, megnevez, kiált, kore = fogoly (madár). 

A KRX gyök: kerá = foszlány, kore = széttép, szakít. 

A KXR gyök: k'ará = tál, kier = homorít. 

A KR gyök: kár = faltörı kos, gyors teve, párna, legelı, hízott birka, 

karí = lovasfutár, kará = ás, bérel, vásárol, kera = lakoma, krí = gabonarakás, 

kirá = tőzhely, kore = bányász, kor = őrmérték, kur = kohó. 

A KRX gyök: kará = letérdel, kera = bútorláb, állatcomb. KXR: koer = elcsúfít. 

A héber KR gyök kétszótagúvá válása 

A héber KR gyök nem vesz fel f, l hangot. 

kxr krx kr kxr krx krx kr krv krv krb/v krb/v krc krc krd krp krp 

krg krh krh krh krj krj krk/ch krkr krkr krkx krk krm krm krn krn 

krr kxrr krr krs krs krsz krsz krt kxrt krtx krtx krt krt krz krz 

KR, héber táblázat 

kera, kérot = lakoma kaf KÖR krí, k'ráiim = gabonarakás kaf KR 

kirá = tőzhely kaf-jud-hé 

karí = futár, lovasküldönc kaf-jud 

kur = kohó, olvasztókemence kaf 

kár = faltörı kos, nyereg-, párna, gyorsjárású teve, mezıség, legelı, hízlalt birka kaf 

kará = ásta, bányászott, bérelte, vásárolt, lakomát rendezett 

kore = bányász kaf-hé 

kor = őrmérték /kb. 400 lit/ kaf 

kará=letérdelt, térdreesett, -borult kri'á = térdre borulás, letérdelés kaf-ájin KRX 

LEHAJLÓ 

kera, kraáim = láb, bútorláb, állatcomb kaf-ájin 

629

kaur = csúf kaf-ájin KÁR ki'ur = csúfság, csúnyaság KXR 

kaár = el-, csúfította kaf-ájin KXR koár = elcsúfított kaf-ájin 

KXR kaf-alef k'orá /lich'orá/ = felületesen nézve 

kár, kará = hideg KÖRBEVESZ kir, -ot = fal kor = hideg, -ség kuf KR 

kerá = tetıvel fed, boltoz kuf-hé korá = tetıvel fedett kuf 

korá = gerenda kuf-hé 

kuf hekír /kur/ = felszínre hozta /vízet/ kuf kur = selyemszál, pókháló 

kará = történt, megesett kuf-hé krí, kerí = magömlés, dac, ellenszegülés kuf-jud 

kuf korát rúah /korá/ = élvezet, öröm 

KRX 

kuf-jud-alef kri'á = fel-, olvasás, fel-, szólítás, fel-, hívás, kiáltás 

kará = el-, fel-, olvasta, szólt, szólitotta, meg-, nevezte, kiáltott, fel-, meg-, hívta kuf-alef 

kari, kru'im = olvasható, meghívott /vendég, -sereg/ kuf-jud-alef 

KÖRÖZ 

karai = karaita kuf-alef 

kore = fogolymadár, hív, szólít, olvas kuf-alef 

k'ará=tál kuf-áj KXR kier = homorított kuf-ájin koár = homorúság, homorított 

TÁMAD kéra = szét-, feltép, elszakít kuf-ájin KRX 

kará = el-, fel-, széttépte, el-, szét-, beszakította /ruhát/ kuf-ájin 

kuf-ájin kerá = el-, szakadás, foszlány korá = széttépett, elszakított kuf 

karúa = szakadt, rongyos kuf-ájin kri'á = eltépés, beszakítás /ruhát/ kuf-ájin 

kerván = egy éjjeli madár kaf-vav 

KRV 

karvijá = lopótök kuf-vav 

KRV 

karbólet = taréj kaf KRB/V kaf kruv = kerúb, káposzta 

kráv = felszántott ugar, harc kaf krivá = szántás kaf kruvit = karfiol 

kirbel, kurbál = rostálta, -t, bebugyolálta, -t 

kráv = harc, csata, játszma kuf KRV koráv = megközelített, felkarolt 

kravi=harci kuf kerev = belseje, belsı része kuf 

karáv, karev = közeledett, -ı kuf krivá = közeledés kuf-jud 

karóv = rokon, közel, -i, közelálló kuf 

kéráv = meg-, közelít, bizalmába fogad kuf 

630

kerúv=közelség kirvá, krivut = rokonság kuf -tav KRV 

krabáim = zsigerek, belsırészek kuf KRB/V korbán = áldozat kuf /kárban/ 

kerec= bélféreg kaf 

KRC 

kuf kérac = int, kacsint kricá = kacsintás kuf-jud 

KRC 

karac=intett, kacsintott, hunyorított, gyúrta, formálta, letépte, -szakította, levágta kuf 

kerec = vakarcs, csapás, szerencsétlenség kuf kurcá=vakarcs 

karuc = formált kuf kircuc=vakarás kórac = gyúrt, formált kuf 

karcit = kullancs kuf-tav kircef, kurcáf = le-, vakarta, -t, lekaparta, -t kuf 

kérád, kórad = ledörgöl, vakar, -t, lekapar, -t kuf 

kérud = le-, vakarás kuf kored = levakar 

kardom = balta, szekerce kuf 

karpadá = varangy kuf 

karpif = vasúti rakodóhely kuf 

karpión = ponty kuf 

karpasz = zeller, finom szıttes kaf-szamech 

k'rága = fejadó kaf 

KRD 

KRP 

KRP 

KRG 

karuh b... = -val jár, kapcs. vele KRH kórah = szükség, -esség kaf 

hichríah /karah/ = kényszerített kaf 

KRH 

kórah, korá = gerenda kuf 

kerah = jég, fagy, kopaszság kuf 

KRH 

karah = kitépte /hajat/ kopaszra nyírta kuf korhá=tar, kopaszság, kopár föld 

karáhat, kerhut = kopaszság kuf krihá = hajtépázás kuf 

keréah = kopasz, kopár kuf 

karuh = betakart, -kötött, rácsavart kuf 

kruhá = bél kuf 

karhón = gleccser, jéghegy kuf 

karáhat=kopaszság, tar, /szövet/ kopás, tisztás kuf 

karuj = megásott, gödör kaf kríjá = ásás, bányászás kaf-jud-hé KRJ 

kéruj = tetıfedés, boltozás kuf 

KRJ 

631

karuj = meghívott kaf KRJ kir'ja, krajot = nagy-, elı-, város, városrész kuf-jud 

karján=bemondó, felolvasó, elıadómővész kuf-jud 

KRCh kerech=kötet kaf krichá = be-, kötés, egybevetés, kalászfonat kaf 

karach = bekötötte /könyvet/ becsavarta, -göngyölte, egybe-, kötötte, egybevetette kaf 

karuch = bekötött /könyv/ rácsavart kaf 

kruchá /2 kaf/ kruhá /kuf-het/=bél 

korech = könyvkötı kaf 

karich = kardsás, szendvics kaf kaf kórach = kötet, bekötött /könyv/, egybekötött 

krach = nagy-, világváros kaf 

króchet = köteg, csomag kaf-tav 

kaf krichijá = könyvkötészet kaf krúch'ja = darumadár 

karkóv = párkány, perem, foglalat /rakó-v/ 2 kaf 

KRK/Ch 

karkevet = hornyoló gyalu 2 kaf kirkev = hornyolta, kivájta, legömbölyítette 2 kaf 

karkom=ostromfal, sáfrány 2 kaf kirkem = sáfránysárgára festette 

karkumi = sáfrányszínú 2 kaf 

2 kaf kurkám = sáfrány, sárgára festett 

karkeset = vastagbél kroket = köteg, csomag 2 kaf-tav kruchit = rétes 

KRKR 

kirker = körtáncot jár, udvarol, ugarabugrál 2 kaf 

2 kaf kirkár / kirkur = búgócsiga / ugrálás, táncolás, udvarlás 

2 kaf kurkár = homokkı, udvarol, körtáncol 

kirkará = homokfutó kocsi 2 kaf 

karká = talaj, föld, tengerfenék 2 kuf-ájin 

KRKX 

karkait = tenger-, hordófenék 2 kuf-ájin 

KRK 

2 kuf kurkeván = zuza 

karkafta=koponya /ar/ 2 kuf-tav-al kirkef, kurkaf = lefejez, -ett, megskalpol, -t 2 kuf 

karkefet = koponya, skalp, ernyıvirágzat 2 kuf-tav 

karkas = csengı, gong, fúró 2 kaf kirkes=csörget 

kirkász = cirkusz 2 kuf 

KRKR 

kurkár = szétrombolt 2 kuf 

kirker, kirkur=károgott, kotkodácsolt, -ás, brekegett, -és, ledöntötte, szétrombolta, -ás 

kark'rán = kotkodácsoló, "kereplı", fecsegı 2 kuf 

632

karám = szılıt mővelt, felhalmozta kaf KRM korem=vincellér, szılısgazda kaf 

kerem = mandula, szılı-, olajbogyó kert kaf 

karom=sáfrányszínő /tenyér/ kaf 

krum = színváltoztató madár kaf 

karmil = karmazsin kaf 

kiráim = tőzhely, rezsó kaf-2 jud 

karmel = terméketlen talaj, Karmel hegy kaf 

karm'lít = gazdátlan telek, pázsit kaf-tav 

karmid = tetıcserép kuf KRM kuf krum = hártya, heg, pille /a tej föle/ 

krimá = hártyásodás, hegesedés kuf 

karám = hártyásodik, bebırösödik, heged kuf krumi = hártyaszerő, hártyás, héjas 

kraim = cafatok, rongyok, foszlányok kuf-ájin KRXM 

KRN kuf kerún = sugárzás kriná=sugárzás kóren = ragyog, sugározó kuf-jud 

karán = sugározott, ragyogott kuf kóren = sugároz, sugárzik, -ó, ragyog, -ó 

kuf keren=szarv, agancs, sugár, kürt, /szoba/ sarok, sarokrúgás, alap-, tıke, alapítvány 

karni, -t = szarus, szaruhártya kuf-jud-tav 

kur'án = Korán kuf-alef 

karón = vagon, kocsi kuf 

kronit = csille, taliga kuf-tav 

karnáf = orrszarvú kuf 

karnán = szarvasmarha féle, szarvas üllı, "felszarvazott férj" kuf 

karenet=szaruhártya gyulladás kuf 

kuf-szamech kurnász = nagykalapács, pöröly 

kar'nzol = átló /arám/ kuf 

koranit = kakukkfő kuf-tav 

kaurán = méhész kaf-u króní = krónikus kaf KRN 

karír, krirut = hővös, -ség kuf kirur, kérúr = le-, hőtés kuf KRR 

karár /kuf/ = kocsis, kocsikísérı /kirkará=homokfutó/ korár = le-, ki-, hőtött kuf 

kaaruri, -t = homorú, homorodás kuf-ájin -tav KXRR 

karár = nyergesmester kaf kirurg = sebész kaf-jud KRR 

karis = cápa, póréhagyma kaf 

KRS 

karus = alvadt, kocsonyás kuf krisá = kocsonyásodás, alvadás kuf-jud KRS 

karas = megalvadt, megfagyott, megkocsonyásodott, összeállt, megsőrősödött kuf 

karis=kocsonya keres = deszka, léc kuf /'fagyott'/ 

633

karasz = összeroskadt, leguggolt kriszá, kerúsz = guggolás kuf-szamech KRSz 

keresz = horog, kapocs kuf-szam kursz=kurzus, árfolyam 

karszol = boka, -csont 

kirszem, kurszám = ki-, lerágta, -ott kuf-szamech 

karszom = marógép kuf-szamech kirszum = le-, kirágás 

keresz = pocak, has, belsırész kaf-szamech 

KRSz 

karszán = pocakos kaf-szamech 

kurszá=fotel, karosszék 

kaf-szamech kirszem, kirszum = meg-, lerágta, -ás, rágcsálás, marta, -ás /mőszaki/ 

kaf-szamech kurszám = megrágott, kimart 

karti = főzöld kaf-tav /kerti/ KRT koret = fatörzs kaf-tav 

karát, karut=ki-, levágta, -ott kaf kritá = ki-, levágás kaf-tav 

karet = kiirtás, idıelıtti halál kaf-tav 

kréti = krétai, szedett-vedett társaság kaf-tav 

kartisz / kartiszán = jegy / jegyárúsító, jegyszedı kaf-szamech 

kartiszijá, karteszet = kartoték kaf-szam-tav 

kritut = válás kaf-2 tav 

kaarit = tálka kuf-ájin-tav k'irut = csúnyaság kaf-ájin-tav KXRT 

KRTX 

kuf-tet-ájin kirtá, kirtúa = ficánkol, -ás, ugrándozik, -ás 

KRT 

kuf-tet kriti = válságos koret = csipet, csepp, szemernyi 

kuf-tet kurtov = csepp /kevés/ őrmérték 

kuf-tet kirtem, kurtám = lenyisszantotta, -ott, lenyeste, -ett, leszaggatta, -ott 

kirtum = levágás, -nyesés, -szaggatás kuf-tet 

kirton = kréta kuf-tet 

karta = város /arám/ kuf-tav-alef 

KRTX 

karaut = karaita tan kuf-alef likrát = elébe kuf-alef 

kuf-tav keret = város /poet/ korot=történelem, történetek, események KRT 

kartán = vidéki, kisvárosi /ember/ kuf-tav 

/korok/ ↑ 

kartanut = szőklátókörőség, provincializmus kuf-2 tav 

karáz, karúz = ki-, hirdet, kikiáltó kaf KRZ kaf krúz = felhívás, plakát 

634

kráza = plákát, felirat kaf 

KRZ 

karzil = juhászbojtár /köröz/ kaf 

karzul = göndörített kuf KRZ kirzel, kirzul = bodorít, fodorít, göndörít, -és kuf 

Korbán = áldozat – kárban van. 

Kurtám = lenyisszantott, lenyesett, leszaggatott → kurta. 

Kardom = balta, szekerce → kard. Mi ebbıl a tanulság? Az, hogy az ember 

eleinte az összes eszközt az "én" birtokának tekintette. 

Til'á = karmazsin A kermesztölgy Dél-Európában és Ázsiában élô fafajta, 

melyen egy bíbortető faj él. Régebben azt hitték, hogy a tető a növény része. 

KR gyök, magyar 

A magyar KR gyök: kar, karó, kár, kér, kor, kór, kóró, kör, kúr, kúra, kúria. 

A KR gyök ısi képe a KÖR. 

A KR gyök kétszótagúvá válása 

A héber KR gyök f, l hangot nem, de a magyar minden mássalhangzót felvesz. 

kxr krx kr kxr krx krx kr krv krv krv/b krv/b krc krc krd krp krp 

kr krb krv krc krcs krd krp krf 

krg krh krh krh krj krj krk/ch krkr krkr krkx krk krm krm 

krg krh krj krk krl krly krm 

krn krn krr kxrr krr krs krs krsz krsz krt kxrt krtx krtx krt krt krz krz 

krn/ny krr krs krsz krt krty krz krzs 

KR, összehasonlító táblázat 

kará = hideg kore = szólít kor=hideg, karom=sárga kore = ás 

kár kér kór kúr /fúr, közösül/ 

kore=széttép, kerá=befed kore = történik koreh = betakar 

kar /támad, véd/ kor kúra /betegség/ 

kore = hívja koár=homorú krí=gabonarakás 

kérı /vılegény/ kör kőr /kör/ 

635

koráh=gerenda korá = tetı kerá=tetıvel fed 

karó kóró kúria 

kráv = harc krúv=káposzta korot=történelem kera = láb 

karvaly kerub /kerek fejő/ korábbi kurbli 

korbán=áldozat kore = felszólít korbán=áldozat kéráv=m.közelít 

karabély kérvény korbács kurva 

karev=közeledik korev='felkarol' orev = holló 

karaván kerevet Korvin 

kircuc=vakarás kircuc=vakarás korec = levág 

karc, karcol korcsolya karcol kuruc 

kerec=bélféreg korec = levág kerec = vakarcs 

karcsú kerecsen sólyom korcs 

karuh=betakart, karuc=kivágott 

korec=int, kacsint /hív/ 

karácsony /hó, fenyı/ 

korcsma kocsma 

kardom=szekerce kore = hív kored = levakar 

kard kérdez kord /bársony/ 

kéráv = megközelít 

kore = leborul 

kéredzkedik 

kordé 

gerá = kérıdzött étel 

kirot = falak 

kérıdzik 

kordon 

karpasz=szıttes karpada=varangy, kirker=brekeg karpión=ponty 

karfiol, kárpit kerepel korpa pikkelyes 

karuch = felcsavart 

/szarvas-/ kerep 

kár=mezıség, pet'a=hirtelen kore=ás, pot=üreg 

Kárpátok 

kripta 

kur=selyemszál 

kurafi selyemfiú 

kirkász=cirkusz 

kerge kör-get 

kirker = brekeg 

korog 

636

kirkár=búgócsiga koreh=rácsavar hirgíz=zavarta kruhá = bél 

kerget kéreg kirgiz korhad, korhely 

kerah=jég, hoze=elırelát 

kórah=szükség 

kár-hozat 

korhol 

kir'já=városrész 

karján = bemondó 

karéj, karaj /köröj/ 

kurjant 

karun=sugaras 

krajcár /8 ágú csillag/ 

kirker = körtáncot jár kirkur=ugrándozás 

karika kerek, kerék kriksz-kraksz 

kirker = károg kore=elnevez, kadíma=elıre kirkur=ledöntés kurkár=udvarol 

krákog kérkedik krokodil kurkász 

kark'rán='kereplı' 

kirkur=ugrabugrálás kroket = köteg 

karakán krikett krokett /panírozott/ 

kirker=kotkodál kerá = lakoma kóren=sugárzás 

kárál /bele/ kerül körül /köröl/ 

karuj=meghívott kir'já=városrész karuj=meghívott kerá = foszlány 

Károly kerület király koráll 

kár=párna, lev=közepe 

korá = gerenda 

karalábé 

korlát 

kore=szólít, felhív 

korá='befedett' 

kérlel, kérelem 

korlátolt 

korem=f.halmoz karom=sáfrányszínő krum=színváltó madár 

karám krém króm 

krum = héj 

kiráim=tőzhely, krum=hártya 

karima 

korom 

krum = héj karmid=tetıcserép krum=héj, hártya 

karom, karmol kerámia köröm 

637

kraim=cafatok kraim=cafatok krumi=héjas, pela=darab 

káromol kriminális krumpli 

karmil = karmazsin 

korem=vincellér 

karmazsin 

kormány 

keren = szarv 

karnis függ.tartó 

kóren=ragyogó 

karnevál 

karon = kocsi 

kering 

kóren = ragyogó 

korán, Korán, Kornél 

kriná=sugárzás 

korong, korona 

kerem=szılıskert 

körönd, környék 

kroní=krónikus 

krónika 

keren = agancs 

kornyad 

kronit = taliga 

kornyikál /nyikorog/ 

karár = kocsis 

korár=lehőtött, kiur=csúfság kronit = csille 

karrier korrekt, korrupt kurrog 

keres=léc, tole=ráakaszt keresz = horog 

kristály Körös /folyó/ 

karus = fagyott kore = 'olvas' keres = deszka 

károsul keres kıris /fa, bogár/ 

keresz = pocak koresz=összeroskad keresz = pocak 

kárász kérész korsó 

kurszám=kimart karszol = boka kri'á = kiáltás 

karszt kereszt kórus 

koret=szemernyi karti = főzöld karszán = pocakos keren = szarv 

karát /gyémánt/ kert, kertész körte kürt, kürtı 

638

kartisz = jegy karta = város kaarit = tálka kurtám=levágott 

kártya /lapok/ kerít, keret köret kurta 

kirtum = szaggatás koret=cseppnyi kritá = kivágás 

kartács /szóró/ korty küret 

karát=ki-, levág 

kártékony 

kirton=kréta, karet=kiirtás 

kréta, Kréta /sziget/ 

karát = levág k'ur = csúnyaság kurtám= 'levágott' 

karton, karotta kertel /csal/ kritika 

kur = kohó 

kráter 

m'karker=karattyol 

karattyol 

karta = város 

Kerta /ma falu/ 

kritá = elvágás 

kritérium 

karzul=göndörített kurkár=udvarol 

körzı, körzet 

kurizál 

karáz=hirdette karzul=göndörítés karúz=kikiáltó 

karzat krizantém kurázsi 

A Wikipedia szerint a karácsony szó a keleti szláv nyelvbıl került a 

magyarba. Bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napforduló 

körüli ünnepnapokat jelenti. Macedon nyelven ugyanez karácsonyt jelent. (?) 

A kordé a talyigának földmunkára, kubikolásra használt változata. Szekrénye 

ládaszerően formált, a hátsó oldala suberrel zárul. A terhet kibillentették belıle. 

A szarvaskerep hüvelytermése magszórás után becsavarodik. 

Korán = ragyogó → korán reggel. 

A kıris anyaga erıs, rugalmas keményfa. Íjak, fogantyúk, stb. készítésére 

használják. A karotta: sárgarépa. 

A karmazsin eredetileg a kermesz tetőbıl nyert festıanyag. A karmazsinnal 

festett bársony, selyem, bırárú igen drága volt. 

KS gyök, héber 

A héber KS származékoknál is találunk tükörszavakat. Például: kiskus, siksuk. 

639

A héber kase, kosi = nehéz szó is így alakulhatott ki. Eredete valószínőleg a 

magyar só (sıt kısó:-) és sú (ső, sőly: betegség), amelyekbıl, a k elırag 

hozzáadásával kosi, kase lett: "mint a só". Ezzel szemben a magyarban – jóval 

késıbb – a sok szót jött létre a só-ból. 

A két héber elırag, a k és a s egymásutáni használatából a k'se = ahogy, 

amikor, amilyen, amerre, stb. összetett elırag lett. S ez az alapja a KS gyök 

"sok hasonló" értelmének. 

A héber KS gyök: kás = szalma (sok), hekis = összehasonlít, 

kase = kemény, nehéz, ártalmas, kisu = (kismérető) tökfajta. 

A héber KS gyök: kos = rúd, vetélıorsó, kusi = néger. 

A héber KS gyök kétszótagúvá válása 

A héber KS gyök nem vesz fel b, c, d, p, g, m, sz, z hangot. 

ks ks ksv ksf ksh ksj ksks ksks ksl ksn ksr ksr kss kst kst kst 

KS, héber táblázat 

kás = szalma kuf /sok/ KS kuf kosi = nehézség, keménység, konokság 

kase = kemény, nehéz, súlyos, ártalmas, megkeményedik, elnehezedik kuf 

kás v'gvavá /szalmabála/=zagyvaság 

kisu = kistök kuf-alef 

hekis /kis/ = összehasonlít kuf 

k'se = amikor KS kos = rúd, vetélıorsó kaf 

kaf kus = Szudán /régies kif/ 

kaf kusi = néger, 'fekete' 

kasáv / kasúv = meg-, hallgat, figyelı / figyelmes kuf KSV 

kesev, kisavón = figyelemmel hallgatás kuf 

kasaf = mágus, varázsló kaf kisef, kusáf = el-, varázsolta, -t KSF 

kasfán = varázsló /asaf=varázsló/ 

kasúah = kegyetlen kuf KSH 

kasafut=varázslat, boszorkányság 

kisuf = boszorkányság, varázslat kaf 

kaf kusáf = elvarázsolt 

ksihut = érzéketlenség, keményszívőség kuf-tav 

kas/j/ut = szigor, konokság kuf KSJ kusja=kérdés /talmudi kif./ kuf-jud 

kuf kisuj = keményítés, megkeményedés, megnehezedés, merevedés, vajúdás 

640

KSKS 

kiskus = farkcsóválás 2 kaf /sichsuch=farkcsóválás/ 

KSKS kiskes, kiskus = fecsegett, -és, firkált, -ás, csörgés, csörgetés 2 kuf 

kask'sán = fecsegı, szószátyár 2 kuf 

siksek=zakatolás 

kesel = botlás, bukás kaf /mint aki esel/ 

KSL 

kasál = el-, bukott, botladozott kosel = esett, bukott, gyarló, gyenge, botladozó kaf 

kasil = csákány kaf /mint ami ásol/ kisalón = kudarc, vereség, bukás kaf 

KSN kisán=ólábú kuf kuf kusán = telekkönyvi kivonat 

kaaser = amint, ahogyan, amikor kisur = guzsaj kaf-jud /iser=jóváhagy/ KSR 

kasár = alkalmas, helyes, megfelelı, kóser kaf /usár=megengedett/ 

kasurá=rendben kis'ron, kisroni=tehetség, -es kaf kóser = képesség, tehetség kaf 

kasrut = alkalmasság, megbízhatóság, becsületesség kaf-tav 

KSR uf keser = összeköttetés, kapcsolat, bog, csomó /sebesség/ összeesküvés 

kasár = megkötötte, -özte, hozzá-, összekötötte, összeesküvést szıtt kuf 

/sok-er/ kuf koser = összeesküvı, össze-, megköt 

kasur = meg-, összekötött, -kapcsolt, kapcsolatos, ragaszkodó kuf 

kiser, kusár = meg-, összekötötte, -kötött kuf 

kisur = meg-, összekötés, szalag, szalagdísz kuf 

k'sirá = összekötés, megkötözés kuf 

kasas = szedegette kuf ksisut = öregség kuf-tav KSS 

/sok-as/ kuf koses /kasas/ = szedeget, szénát győjt 

kasis = idıs, koros, öreg, idısebb mint... kuf /asus=elnyőtt/ 

kasát = fel-, díszítette, ékesítette, dekoratır kuf-tet KST kusát = fel-, díszített 

kisut = dísz, díszítés kuf-tet 

kuf-tet koset / ksot /arám/ = igazság / valóság 

kuf-tet kusta = Konstantinápoly 

kasit = szívóka kuf-tav /kás=szalma/ 

kasát = íjász keset = szivárvány, íj, /hegedő/ vonó, ív /mértani/ kuf-tav 

kasot = ívelt, ívalakú kuf-tav 

KST 

641

kasot = 'kemény szavak' kuf-vav-tav 

kastit = szivárványhártya, lombfőrész kuf-2 tav 

KST 

KST 

kaf k'sut = pehelyszır, aranka, komló 

KS gyök, magyar 

A héber gyöknél tárgyaltak miatt, a KS gyök származékai között nem fogunk 

valódi megfeleléseket találni. A két gyök szavai külön fejlıdtek ki. 

A magyar KS gyök: kas, kása, kés, kese, késı, kis, kos. 

Az elvont értelem: sok, nehéz. 

A KS gyök kétszótagúvá válása 

ks ks ks ksv ksf ksh ksh ksj ksks ksks ksk 

ksl ksl ksly ksn ksr ksr ksr kss kss kst kst kst kst 

KS, összehasonlító táblázat 

kás = szalma kase = kemény hekis=ö.hasonlít kos=rúd, kosi=konokság 

kas /gabonatár/ kés kis kos 

kase = nehéz 

kása nyögvenyelt 

kás = szalma 

kese /színehagyott/ 

kasis = idıs 

késı, kései 

kás = szalma 

keshedt 

kase = nehéz 

késik 

kás = szalma 

keskeny 

kesel = bukás 

keselyő 

ksihut=szigorúság 

kushad 

kosel = botladozó 

koslat 

kasár=alkalmas, koses=szedeget 

kosár 

kasur=ragaszkodik ksita=érme /ókori/ 

kísér 

kóstál 

642

kasur=ragasztott kesel = bukás kasur=ökapcsolt kasit = szívóka kasis = öreg 

kasíroz keserő, keserv kísérlet kóstol kussol 

A hiéna hátsó lábai rövidebbek, ezért a háta lejtıs és a járása koslató. 

Kas (Wikipedia): "Európa-szerte elterjedt vesszıbıl kötött nagyobb edény 

gabona tárolásra. Már a prehisztorikus idıkben is használták." 

Kasíroz: képet vagy szövetet kemény alapra ragaszt. 

KSz gyök, héber 

A KSz gyökök közös értelme: ráborul, "megeszi". 

A héber K/KXSz gyök: ke'esz = bosszant, dühít, ko'esz = haragszik. 

A KSz gyök: kaszá = betakarta, kiszá = fedezte, belepte, kesze = újhold, újév, 

kisze = trón, szék, kisz = zseb, tárca, zacskó, kosz = pohár, sors, kuvik. 

KSz gyök: kosze = elhájasodik. 

A héber KSz gyök kétszótagúvá válása 

A héber KSz gyök nem vesz fel c, g, s, z hangot. 

kxsz kxsz kxsz ksz ksz kszv kszv kszv/b kszd kszp/f kszh kszj kszj 

kszksz kszksz kszl kszm kszm kszxn kszn kszr kszsz kszsz kszt kszt kszt 

KSz, összehasonlító táblázat 

kaász, kaász = harag, düh kuf-ájin-sin / szamech KXSz KXSz 

ka'ász = harag, bosszúság, meg-, haragudott kaf-ájin-szamech 

KXSz 

ke'esz = bosszant, dühít kaf-ájin-szamech 

kausz = haragos kaf-ájin-szamech 

k'iszá = haragvás, harag, -ra lobban 

kaszá = be-, takar kaf-szamech KSz kuszá = fedett, betakart 

kaszá = elhájasodott kaf-szin-hé kiszá=be-, eltakarta, be-, elfedte, fedezte, belepte 

KSz kaf-jud-szamech kisz / kusz = zseb, tárca, zacskó / nıi nemiszerv /népiesen/ 

kaf-szamech kosz, -ot = pohár, sors, osztályrész 

kesz=trón, szék kisze = trón-, szék, hatalmi jelkép kaf-szamech-alef 

/betakart/ kesze = újhold, újév kaf-szam-alef / hé kosz, -im = kuvik 

kaszva = csésze kuf-szin-vav 

KSzV 

643

kaszva = csapágycsésze kuf-szamech-vav 

KSzV 

keszev = kos, juh kaf-szin 

/k'eszev = mint főevı/ 

kiszbá = birka kaf-szin 

KSzB 

kaszda=sisak kuf-szamech KSzD KSzB kaf-szamech kuszbár, -bará = koriander 

kaszaf = epedett, vágyott, ezüstmőves, pénzváltó kaf-szamech 

KSzP/F 

kaf-szamech koszef = sóvárgás, vágyakozás 

/oszef=győjtemény/ keszef = pénz, ezüst kaf-szamech 

kaszuf = ezüstös, áhított kaf-szam 

kuszpá = törköly, olajpogácsa 

kaszpí = ezüstös, pénzügyi kaf-szam /Kaszpi tenger/ 

kszafím = pénz, -ügyek, -összeg kiszufím = vágyakozás, áhítozás kaf-szamech 

kaszpit = higany kaf-szam-tav 

kszafszaf = ezüstös kaf-szamech 

kaszefet=növénybetegség, páncélszekrény kaf-szam 

kaszáh, kiszah = gazt, tövist irtott, gyepet nyesett kaf-szamech /kaszál/ KSzH 

kaszúah = lenyesett, -vágott 

kaf-szamech k'szuhá = levágott, lenyesett 

kiszúah = nyesés, fővágás, tisztás kaf-szamech 

k'szihá = nyesés, gyomlálás /szerszámmal/ kaf-szam 

kaszja=takaró, terítı kuf-jud-szam KSzJ koszija = pohárka kaf-szamech 

kszája = kesztyő kaf-szam KSzJ kiszuj = fedél, fedezet, takaró, borítás, fedı 

kaszkeszet = pikkely, korpa /fejen/ 2 kuf-2 szin tav KSzKSz 

kaszkuszím=árpakása 2kaf-2szam kiszkesz=dörzsölte, rágta, foggal törte KSzKSz 

kaszkeszet=dörzsdeszka /mosás/ kiszkusz = dörzsölés /mosás/ 2 kaf-2 szamech 

kaszál = balgaságot követett el k'szil=ostoba, balga, Orion csillagkép kaf-szam KSzL 

keszel = balgaság, ostobaság kaf-szamech /mintha eszelne/ 

kaszul = bicegı kaf-szam /'kaszál'/ kiszlá = remény, balgaság kaf-szam 

kszilut = balgaság, ostobaság kaf-szam-tav 

kiszlév = Hanuka hónapja /nov-dec/ kaf-szam-vav 

kaszám = bővész, el-, varázsolta, elbővülte, -bájolta kuf-szamech 

KSzM 

644

kaszum=elvarázsolt, varázslatos KSzM kuf-szamech koszem = varázsló, bővész 

keszem = varázs, -lat, bővölet kuf-szamech 

kiszem, kiszum=el-, varázsolta, varázslat kuf-szam 

kszimá = varázslás kuf-szamech 

készám = aprófa, forgács, szálka, fogvájó kuf-szam 

kiszmit = szálka, fogvájó, forgács kuf-szamech 

kaszám = nyírta kaf-szamech kszimá = hajnyírás KSzM 

kaf-szam kuszemet = köles-, hajdínakása 

kiszán = derelye kaf-szamech KSzN 

k'ászan = haragos kaf-ájin-szam kisz'on = kisszék kaf-szam-alef /zseb/ KXSzN 

k'ászanut = ingerlékenység kaf-ájin-szam 

készár, -i = császár, -i kuf-szam 

KSzR 

kszárketin = kaszárnya 2 kuf-szam-tet 

készária = Készária kuf-szamech 

kaszász = megromlik, -savanyodik kuf-2 szamech 

KSzSz 

kszaszá = göröngy kuf-2 szamech 

kiszosz = borostyán kuf-2 szam 

kaszasz=lerág, rágcsál, résztvesz k'sziszá = rágás, rágcsálás kaf-2 szam KSzSz 

kaszusz = lerágott kaf-2 szamech 

kszita = /ókori/ érme kuf-szin-tet 

KSzT 

kszáta=göröngy keszet = tintatartó kuf-szamech-tav /üreg/ KSzT 

keszet = dunyha kaf-szamech /sz'ét=dagadás/ 

KSzT 

/la-szét=viselni/ kaf-szam-tav k'szut = lepel, öltözék 

A kesz, kisze = szék (tükörszavak) – bemélyedést, 'zsebet" jelent. 

Kaszám = nyír – a kaszám. Kaszál = ostobaságot követ el – "elkaszál". 

Kuszá = fedett, betakart – rá-kuszó. K-szája = kesztyő – mint nyitott száj. 

Kuszbara = koriander: cigánypetrezselyem – keleti eredető zöldségnövény. 

KSz gyök, magyar 

A KSz gyök értelme a magyarban is: ráborul – mintegy "megeszi". 

645

A magyar KSz gyök: kasza, káosz, kész, kosz, kósza, kusza, kúszó, küsz (hal). 

A KSz gyök kétszótagúvá válása 

A héber KSz gyök nem vesz fel c, g, s, z hangot. 

A magyar gyök nem alkot II. szótagot c, d, p/f, h, j, s, sz, z hangokkal. 

kxsz ksz ksz kszv kszv kszv/b kszd kszp/f kszh kszj kszj 

ksz kszb kszv kszg 

kszksz kszksz kszl kszm kszm kszxn kszn kszr kszsz kszsz kszt kszt kszt 

kszk kszl kszm kszn kszr kszsz kszt kszty 

KSz, összehasonlító táblázat 

ka'ász = düh kosze = betakar kisze = szék kosze = belepi kuszá=belepett 

kasza kész kisze /járás/ kosz kusza 

kuszá = elfedett kesze = újhold kaszuf=ezüstös 

káosz /kusza/ kósza küsz /hal/ 

kuszbár=koriander ke'esz = dühít kuszá=befedett 

kaszabol /leszed/ köszvény küszöb 

kaszúah=nyesett 

keszeg /lapos/ 

kiszosz=borostyán 

kúszik 

koszéah=lenyes kaszja = terítı kaszul=bicegı kiszkesz=dörzsöl 

kaszál keszkenı kószál küszködik 

kesze = újhold kiszlév=nov-dec hó keszám=forgács 

kászálódik készül /télire/ koszmó /fejkorpa/ 

kiszán=derelye kosze = fedez kosz = pohár 

kaszni /öblös/ készlet köszön, köszönt 

kesz=méltóság 

kasznár 

kszárketin=kaszárnya 

kaszárnya 

készár=császár 

koszorú 

koszesz = lerág 

köszörő 

646

kaszpi=pénzügyi 

kassza 

kat = kaszt kiszá = befedte k'szut = öltözék 

kaszt készít kosztüm 

koszéah=lenyes k'szája=kesztyő koszesz=rágcsál 

kasztrál kesztyő koszt /étel/ 

KT gyök, héber 

A héber KT gyök két jelentése mindkét nyelven: 1. katt (szét): két 2. köt: kettı. 

Itt ismerünk rá Varga Csaba "rossz" és "jó" számnevére: a két és a kettı -re. 

A KTX gyök: keta = szakasz, részlet, kat'á = amputál, kitúa = félbeszakítás, 

kitá = elvág, részekre oszt, csonkít, kutá = szaggatott. 

A KT gyök: kat = kicsi, kat, kut = megutál. 

A KT gyök: kat = nyél, fogó, kicsi. 

A KXT gyök: kaát = egy bagolyfajta (kettızı). 

A KT gyök: kat = kaszt, falka, csoport, szekta, kitá = osztály (katonai) raj. 

A héber KT gyök kétszótagúvá válása 

A héber KT gyök nem vesz fel c, d, h, j, k, sz, z hangot. 

ktx kxt kt kt ktb/v ktb/v ktp/f ktp/f ktg ktl ktl ktl 

ktm ktm ktn ktnx ktn ktn ktr ktr ktr kts ktt ktt 

KT, összehasonlító táblázat 

kat = kaszt, falka, csoport, szekta kitá = osztály, /katonai/ raj kaf-tav KT 

ka-et = jelenleg kaf-ájin-tav KXT KÖT kaf-tav kuti=szamaritánus /szekta/ 

kaát = bagolyfajta /bibliai/ kuf-alef-tav KETTİ KXT 

kat = nyél, fogó, kicsi kuf-tav KT 

kat = kicsi, kicsiny kuf-tet KT 

kat /kut/ = megutálta kuf-tet KT kuf-tet kut = megutál 

KATT keta = szakasz, részlet kuf-tet-ájin KTX 

kuf-tet-ájin kitá = le-, elvágta, részekre osztotta, csonkította 

647

kat'á = levágta, csonkította kit'éa = amputált ember kuf-tet-ájin KTX 

katúa = levágott, -metszett, amputált kuf-tet-ájin 

kuf-tet-ájin kitúa, ktí'á = félbeszakítás, levágás, csonkítás, amputálás 

kuf-tet-ájin kutá = le-, elvágott, csonkított, szaggatott 

KTB/V ketev = vész, ragály kuf-tet kótev = sark, pólus, véglet kuf-tet 

kotev = mágneses-, sark, pólus, véglet kuf-tet 

kuf-tet kotbi = /észak, dél/ sarki, szélsıséges 

kuf-tet kotbijut = ellentétesség, szélsıségesség 

katáv = le-, irta, tudósító, riporter kaf-tav 

kotev=le-, ír, író, írnok, tollhegy 

ktáv = írás, írat, írásmő kaf-tav ktív = helyesírás, bibl. írásmód kaf-tav KTB/V 

katavá = tudósítás, riport kaf-tav ktivá = írás /cselekvés/ kaf-tav 

katúv = írott, írva van, bibliai mondat kaf-tav ktubá = házasságlevél kaf-tav 

katván, -it = írnok kaf-tav 

ktuvim = Szentíratok /Biblia 3. rész/ 

kitev = írogatott, betőt vésett kaf-tav 

katvánut = gépelés, grafománia 

któvet = felirat, lakcím kaf-tav 

kataf = letép, leszakít kuf-tet 

katif = gyümölcsszedés, -szüret 

KTP/F 

ktáf = mézga, gyanta kuf-tet 

katef = váll, oldal, hordár kaf-tav 

kitef=leszakította, szakajtott, letépte /virág, gyüm/ 

kituf = leszedés, -szakítás, -tépés /gyüm/ kuf-tet 

ktifá = bársony, letépés, -szakítás /gyüm/ kuf-tet 

ktifati = bársonyos kuf-tet-tav 

kitef, kituf=vállon vitte, - vivés, vállra tette, - tevés 

KTP/F ktéfá = vállpánt kaf-tav kotefet=vállpánt kaf-tav KETTİ 

ktéfiá = lebernyeg, ujjatlan kabát, nadrágtartó kaf-tav 

ktéfani = vállas kitfpá = /katonai/ vállpánt kaf-tav 

kategor, -i = vádló, ügyész / kategórikus kuf-tet-jud KATT KTRG 

kategória = vád, vádolás, ügyészség, osztály, fokozat kuf-tet 

katál = meg-, ölte, meggyilkolta kuf-tet kotel = megöl kuf-tet KTL 

ketel = gyilkolás, ölés, mészárlás kuf-tet 

katlani = gyilkos, halálos kimenetelő /fegyver/ kuf-tet 

648

katalog = katalógus kuf-tet kitleg, kutlág = katalogizálta, -t kuf-tet KTL 

katoli = katolikus kuf-tav 

katlit = fasírt /kotlett/ kaf-tav KTL kótel=fal, oldal, szalonna kaf-tav 

katám=levágta, -nyeste, csonkította k'timá = lemetszés, -vágás, csonkítás KTM 

katum=levágott, lenyesett kuf-tet kitem, kitá = lecsípte, levágta kuf-tet, kuf-tet-ájin 

katóm = arany-, narancssárga hichtím /katám/=foltot ejt kaf-tav KTM 

ketem = folt, pecsét, arany /poet/ kaf-tav 

ktamtam = sárgás kaf-2 tav 

katán = kis, kicsi, -ny, kisebbedik, csökken kuf-tet KTN 

katnóa=kismotor kuf-tet-áj KTNX ktiná=kicsike, apró gyerek /ar/ kuf-tet-alef KTNX 

katin = kiskorú kuf-tet 

kóten = kisujj, kicsinység kuf-tet 

katon = csökken, kisebbedik kitón = hálókamra, benyíló kuf-jud-tet 

ktanim=kicsinyek, vizelés kuf-tet 

katnuni = kicsinyes kuf-tet kitnit = hüvelyes kuf-tet 

ktantán = apró, kicsiny kuf-2 tet 

katinut = kicsinység, kiskorúság, gyermekkor kuf-tet-tav 

KTN 

KTN 

kitón = korsó, tál /mosdás/ kuf-tav 

kóten, kutná / kutónet = gyapot / ing kaf-tav 

katár = mozdony, tömjénezte kitor = gız kuf-tet KTR 

katráv = járomszeg kuf-tet kitur=pipázás, tömjénezés kuf-tet 

kóter = átló, átmérı kuf-tet 

ktorá / któret = tömjénezés, tömjén kuf-tet 

kitreg = vádolta, vádaskodott kuf-tet 

keter = korona, ékesítés kiter = bekerítette, fejcímeket írt kaf-tav KTR 

kitur = katonai bekerítés kaf-tav kutár=bekerített 

kaf-tav koteret = párta /növ/ oszlopfı, /újság/ cím 

katrosz = gitár /régi/ kuf-tav-szam 

KTR 

katás=összezúzta, törte, üt-verte 

kites = apróra törte /mag/ összeverte kaf KTS 

649

katus = törött /mag/ kaf-tav 

katis = húsverı kaf-tav 

katsán = verekedıs, mozsártörı kaf-tav 

ktatá = veszekedés, civakodás kuf-2 tet 

kotes = mozsár kaf-tav KTS 

ktisá = zúzás, törés /mozsárban/ kaf-tav 

KTT 

katat=porrá zúzta, ö.törte kaf-tav kitet = összezúzta, ö.törte, pusztította KTT 

katut=zúzott, össze-, törött kaf-tav 

katit = zúzott, feldörzsölt /seb/ 

kutát = szétzúzott, kiirtott kaf-tav 

kitut = össze-, széttörés, zúzás kaf-2 tav 

ktitá = szétzúzás, laposra verés, 'bécsi szelet' kaf-2 tav 

kitati, -ut = osztályos / osztály tagozódás kaf-2 tav 

KT/Ty gyök, magyar 

A magyar KT/Ty gyök elvont értelme: két (szét) és köt (egyesít). 

A magyar KT gyök: két, köt, kút. A KTy gyök: kátyu, kutya. 

A KT/Ty gyök kétszótagúvá válása 

A héber KT gyök nem vesz fel c, d, h, j, k, sz, z hangot. 

A magyar gyök alkot II. szótagot b, p/f, h, j, m, z hangokkal. 

ktx ktx kxt kt kt ktb/v ktb/v ktp/f ktp/f ktg ktl ktl ktl 

kt kty ktv ktc ktd ktyg ktk ktl 

ktm ktm ktn ktnx ktn ktn ktr ktr ktr kts ktt ktt 

ktn ktyn ktny ktr kts ktsz ktt 

KT/Ty, összehasonlító táblázat 

ktáv = írás kitá = elvágta kat=csoport, kat=fogó kat=nyél 

káté két köt kút /gémes/ 

kat = megfog 

kátyú 

kat=falka, megfog 

kutya 

katán = kicsi 

katica /bogár/ 

ktaf = gyanta 

kotyvaszt 

650

kótel = oldal 

katód 

katáv=tudósító 

katedra 

kutá=szaggatott 

ketyeg 

kat'úa=levágott, kitón=kamra 

katakom-ba /halott benne/ 

katál = megölte 

katlan 

kat=csoport, kol=mind 

katolikus 

katón=csökkent 

katáng /kóró: pótkávé/ 

katám = levágta 

katona 

kóten = gyapot 

kötvény 

kitati=osztályos 

kötıdés 

kutá=szaggatott 

kotyog, kótyagos 

ki'aká=kotkodál 

kotkodál 

kitá = elvágta kutár=bekerített kategor=ügyész 

kételkedik kotlik /fészkel/ kutakodik 

kat=fogó, kotel=megöl 

kötél 

kat=megfog, katsán=verekedıs 

köteles, kötekedı 

kóten = gyapot, kisebbedik 

kötény, Kötöny /király/ 

kat=nyél /nyelv/ 

kotnyeles 

koter = bekerít kitur = pipázás kaparot = szárnyas 

kátrány ki-túr kotor /kapar/ 

kutár = bekerített 

kóter, katrinca /disznóól/ 

keta = szakasz kitá=elvágta, kotes=összezúz kóten = gyapot 

kataszter két-es, kétség kötés 

kotes = tör, zúz katut = eltörött kitati=tagozódó kotet=feldörzsöl 

katasztrófa ketté, kettı kitt - gitt kotta kutat 

kutá = szaggatott 

kattan, kattog 

kettyint 

Kitúr: kitor = gız, kitur = pipázás → kátrány. 

Kitt, gitt: ablak-, fa-, fémragacs. Képlékeny, gyorsan szilárdul, ragaszt, és tömít. 

651

Beigazolódott Varga Csaba elmélete, hogy a kettı lehet rossz és jó értelemő 

is. Szerinte két külön szavunk is van erre: a "két" (ısibb alakja: "szét") – ez a 

rossz kettı, és a "más" (második, egymás, hasonmás): a jó értelemben vett 

kettı. Héberben: mas-ál = példa, hasonló → másol. 

KZ gyök, héber 

A héber KZ gyök: kuz = kancsó – (kosz = pohár). 

A KZ gyök: kize = nyereségrıl csökkentett összeg. 

KZ, héber táblázat 

ka-ze = mint ez, ilyen kaf KZ kaf kuz = kancsó, őrmérték 

KZ /kuszá = letakart/ kize = nyereségrıl csökkentett /könyvelés/ kuf 

kazáv = becsapta, hazudott, hazugság, lódítás kaf 

KZV 

kozev=hazug, csalóka, ámító kaf 

kaf kizev = hazudott, koholta, becsapta, csalódást okozott, kiapadt /forrás/ 

kazván, -i = hazug, hazudó kaf kozák = kozák 2 kuf KZK 

ka-zot = mint az, olyan kaf-alef KZR kaf kuzári = kazár 

KZV kozazá = rög kuf KZZ 

kizez / kizuz = nyereséget leír / nyer. leírása kuf 

A kuzari, kazár: a 8.-10. században állítólag zsidó vallásra tért tatár nép. 

KZ gyök, magyar 

A z hang valószínőleg csak az utolsó Özönvíz óta használatos, így a héber és a 

magyar gyökszavak között nem lehet közeli kapcsolat. 

A magyar KZ gyök: kéz, köz. 

A KZ gyök kétszótagúvá válása 

A magyar KZ gyök nem vesz fel v/b, c, f, h, j, sz hangot. 

kz kz kzv kzr kzz 

kz kzd kzp kzg kzk kzl kzm kzn kzr kz-s kzt 

KZ, összehasonlító táblázat 

óz=erı, k'osze=mint cselekvı 

kéz 

kuz=őrmérték, koser=összeköt 

köz, köze van 

652

kosze=betakar /rátámad/ 

mer-káz=közepe, központ kausz=haragos 

kezd, kezdet /more=mutat/ közép, központ küzd 

kóter = átló 

közeg 

kuszá=letakart kosze = betakar kutár=bekerített 

kazal kezel közel, közöl 

koszem=varázsló 

Kázmér 

k'aszán=haragos 

kazán 

kuzári=kazár, készár=császár 

kazár /ráterjedı/ 

kiszlév=nov-dec hónap 

közeledik 

kozazá = rög 

kozmás /leégett/ 

kaszum= 'elvarázsolt' 

közömbös, közöny /'nincs ott'/ 

koser=egybekapcsol 

közös, község 

kufszá = doboz kisz = tárca kozazá = rög 

kazetta kezes kızet 

Honnan eredhet a magyar kéz szó? Szuahéli: kazi = dolog, munka. K'osze = 

mint aki csinálja: a (két) kéz a tevékeny ágens. A köz pedig az a tér, ahol a 

kéz tevékenykedik. 

Kázmér Wikipedia: Az eredeti alak Kazimír, jelentése: alapít, hirdet + béke. 

Kazár A kazárok elnevezése törökül hazar, héberül kuzári, középgörög 

khadzarosz, latinul gazarus. Sokáig tévútra vitte nevük értelmezését, hogy a 

szóközi z -t tartották elsıdlegesnek. A kazárok török neve azonban kaszar volt 

– s a Caesar névre vezethetı vissza. 

Megjegyzés: a készár szó értelme "a közre ráháruló hatalom" lesz. 

653

J - Levente Vezér honlapja

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?