Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
történetek<br />
életmód<br />
Székletvisszatartás<br />
Azzal a nem titkolt szándékkal írom<br />
ezt a cikket, hogy kicsit könnyítsek<br />
azoknak a szülőknek a lelkén, akiknek<br />
gyermeke székrekedéses, vagy visszatartja<br />
székletét. Talán azért is nehéz<br />
dolguk van, mert erről a problémáról<br />
keveset hallunk.<br />
Pedig a szobatisztaságra szoktatás körüli<br />
időszaktól gyakran előfordul. Sokan meg is<br />
könnyebbülnek, amikor a manometria rendelésen<br />
a többi szülővel beszélgetve kiderül,<br />
hogy a másik gyereke még ritkábban kakil,<br />
mint az övé. Másik nehézséget a bélcsavarodás<br />
„mumusa” jelenti, ami szörnyű szorongást<br />
okoz a szülőknek. (Pedig teljesen egészséges<br />
gyerekeknél ez elég ritka).<br />
Egyik barátnőmnek panaszkodtam, hogy<br />
milyen borzasztó, hogy a lányom csak három-négynaponta<br />
kakil, és akkor is nagy<br />
cirkusszal. Barátnőm döbbenten nézett rám.<br />
Kiderült, hogy az Ő lányának sincs széklete<br />
gyakrabban, de még sosem jutott eszébe,<br />
hogy ez probléma lehet.<br />
Ez azért volt számomra tanulságos, mert sokszor<br />
abból lesz probléma, amit a szülő annak<br />
érez. Ezért fontos, hogy ne ijedjünk meg a<br />
székrekedéstől sem. A szobatisztaságra szoktatás<br />
időszakában például gyakran előfordul<br />
átmeneti jelenségként. (Azt is gyakran látjuk,<br />
hogy a pisilést is az utolsó pillanatig halasztják<br />
a gyerekek. Mintha meg kéne tanulniuk<br />
belőni az ideális időpontot).<br />
De, ha a gyermekünk szenved (mert kemény<br />
a széklete, vagy visszatartja, esetleg rendszeresen<br />
piszkítja a bugyiját, mert soha nem tud<br />
a teljes mennyiségű széklet távozni) akkor<br />
valahogy segíteni kell Neki. Ehhez szeretnék<br />
ötleteket adni.<br />
–<br />
mennyiségű rost, kevés cukor, gyümölcsök…És<br />
persze a jól bevált receptek: áztatott<br />
szilva leve éhgyomorra, tökmagolaj,<br />
lenmag, korpa…stb.)<br />
– Érdemes átgondolni, hogy eleget iszik-e a<br />
gyerek. A rost dús táplálkozás mellett fontos,<br />
hogy igyon, mert különben ellenkező<br />
hatást érünk el. Az se mindegy, hogy mit<br />
iszik. Nem csak a kakaó foghat, a székrekedéses<br />
gyerekeknél a sok tej, tejtermék sem<br />
mindig jó.<br />
–<br />
folyamat, ezért fontos a rendszeresség. Le-<br />
-<br />
dig felkínáljuk a gyermeknek a bilit, WC-t<br />
(esetleg a pelenkát). Ha WC-szűkítőt hasz-<br />
14<br />
legyen támasztva. Ne ültessük nagyon sokáig,<br />
és ne is váljon játékká a bilizés.<br />
– Elegendő időt és helyet kell biztosítani,<br />
hogy sokat mozoghassanak, mert ez segíti<br />
a megfelelő emésztést, bélműködést. (Bár<br />
ezt a legtöbb gyerek minden különösebb<br />
külső segítség nélkül megoldja). De jó hatású<br />
lehet a has masszírozása is. A maszszírozást<br />
az esti rutin részévé is tehetjük.<br />
Hiszen rengeteg jó hatása mellett az ellazulást<br />
is segíti.<br />
És most a konkrét dolgok után térjünk a pszichológia<br />
ingoványosabb talajára.<br />
– Első körben mindenki kezdje kicsit tudato-<br />
-<br />
ja meg, hányszor kerül szóba egy nap alatt<br />
a kakilás. Így látatlanban azt tippelném,<br />
hogy ezt a számot mindenképpen csökkenteni<br />
kéne. Csak akkor legyen ez téma,<br />
ha éppen a WC-zés ideje van. Mi is igen<br />
dacossá válnánk, ha folyton piszkálnának<br />
valamivel. Ez hatványozottan működik egy<br />
kisgyereknél. Hiszen úgy két éves korától<br />
az a feladata, hogy megtanulja, hogy mire<br />
képes Ő, önállón. Ezért amíg lehet, hagyjuk<br />
az Ő kezében a kontrollt. Érezze, hogy ez az<br />
Ő feladata. Ha megneszeli, hogy nekünk ez<br />
a dolog mennyire fontos, akkor akaratának<br />
kipróbálására remek tereppé válhat az ürítés.<br />
Hiszen sok mindenre kényszeríthetjük,<br />
de kakilásra nem.<br />
– Ne forogjon minden a kakilás körül. Van<br />
ahol a családi programokat is alárendelik<br />
ennek. A nagyszülők szívesen vesznek<br />
ajándékokat, ha a gyermek hajlandónak<br />
mutatkozik az együttműködésre. A gyerek<br />
pedig lassan átveszi a család irányítását.<br />
Elsőre úgy tűnik, hogy ebben a helyzetben<br />
a gyerekek jól érzik magukat. De ha<br />
rendszeresen azt tapasztalják, hogy szüleik<br />
elbizonytalanodnak, nem következetesek,<br />
akkor meginog a biztonságérzetük.<br />
– A visszatartás görcsösségét lazítással próbáljuk<br />
oldani. Ehhez elsődleges feltétel,<br />
hogy otthon elengedett legyen a hangulat.<br />
A következő, hogy a szülők próbáljanak<br />
minél kevésbé szorongani a székrekedés<br />
miatt. (Tudom, mondani könnyű). A gyerekek<br />
ugyanis pillanatok alatt átveszik a<br />
feszültséget és a félelmet.<br />
A tapasztalat azt mutatja, hogy a koszolás segíthet<br />
a széklet elengedésében, az ellazulásban.<br />
Nyáron jó a sarazás, hűvösebb időben<br />
pedig marad az ujjfesték, a gyurma vagy<br />
egy közös sütés, amikor a tésztát gyúrhatja<br />
a gyerek. Mert persze az az igazi, ha együttes<br />
a játék, és a szülő is fel tud oldódni a tevékenységben.<br />
– A következő téma, amit érdemes végiggondolni<br />
az indulatok, az agresszió kezelése<br />
a családban. Igen, az is fontos, hogy<br />
mi szülők, hogyan fejezzük ki érzéseinket,<br />
esetleg mennyire fojtjuk el, „tartjuk vissza”.<br />
A gyerekeknek pedig segíthetünk kifejezni<br />
ambivalens vagy agresszív érzéseiket. Ha<br />
megfogalmazzuk, talán már nem kell testi<br />
szinten megjeleníteni.<br />
– Sokszor tapasztalom, hogy ahol már hoszszú<br />
ideje küzdenek a székrekedéssel, és a<br />
gyerek szinte csak kúppal vagy beöntésre<br />
kakil, ott a szülők már nehezen hiszik el,<br />
hogy erre magától is képes. Pedig a gyereknek<br />
is tanulságos, ha megtapasztalja,<br />
hogy képes megküzdeni a helyzettel. De<br />
ehhez éreznie kell a szülők bizalmát.<br />
A beöntést pedig a pszichológia oldaláról<br />
nézve jó lenne elkerülni. Persze vannak orvosi<br />
szempontok és ajánlások is, amit fontos<br />
hiszek. Sajnos itt kész receptek nincsenek.<br />
Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy a saját<br />
gyerekénél meddig lehet halasztani a közbelépést.<br />
– Természetes, hogy ne undorodjunk a gyerek<br />
székletétől. Ez is belőle van. Talán Ő<br />
is valahogy saját részének éli meg, azért<br />
olyan nehéz tőle megválni.<br />
– Végül pedig ne ijedjünk meg a visszaesésektől.<br />
Ez nagyon jellemző a hasonló problémáknál.<br />
De ekkor már van tapasztalatunk<br />
arról, hogy meg lehet vele küzdeni.<br />
Olvastam olyan vizsgálatot, ahol azt találták,<br />
hogy öt éves kortól kilenc éves korra meredeken<br />
csökken a székrekedéses gyerekek<br />
száma. Úgy tűnik, hogy ez is egy korszak,<br />
amin csak túl kell lenni, úgy, hogy minél kevesebbet<br />
ártsunk közben a gyereknek. Talán<br />
ez erőt ad a nehézségek átvészeléséhez.<br />
Falus Judit<br />
Pszichológus