Kis- és középvállaltok mint a gazdaságélénkítés tényezői - Általános ...

2. térkép
A hazai kistérségek politikai fejlettsége (1990–2006)
A TUDATVILÁG HAGYOMÁNYAI ÁLTAL MOTIVÁLT STRUKTÚRÁK SZEREPE
A továbblépéshez mindenekelõtt érdemes megvizsgálni, milyen kapcsolat van a kistérségek általános
fejlettsége, illetve politikai fejlettsége között. A két fõkomponens korrelációs együtthatója
0,455, vagyis a két adatsor között 45,5%-os, közepesen erõs kapcsolatot detektálhattunk. Az általános
fejlettség politikai fejlettségre gyakorolt hatása (0,455)² = 0,207 (a torzításokat kiküszöbölve:
20,2%), 8 azaz a hazai kistérségek politikai fejlettségét 20,2%-ban azok aktuálisan érvényes (vizsgálatunkban:
2005-ös) általános fejlettsége határozza meg. Pozitív irányú, tagadhatatlanul létezõ hatásról
van tehát szó, azonban korántsem az egyedüli hatásról. A dunakeszi kistérség (az általános
fejlettségi rangsorban 2., a politikai fejlettség rangsorában 105.), vagy a vasvári kistérség (a politikai
fejlettség rangsorában 17., az általános fejlettség rangsorában viszont csak 138.) példája talán még a
korrelációs együtthatónál is érzékletesebben mutat rá arra, hogy az aktuálisan érvényes általános
fejlettség egymagában nem magyarázza meg a politikai fejlettség színvonalát. Ez a tény (ii) képlet
alapján nem kell, hogy meglepjen bennünket, hiszen tudjuk: a politikai fejlettség fõkomponensét a
tudatvilágot motiváló hagyományok is befolyásolják. Márpedig ezeknek csupán az aktuális szegmense
mutatkozik meg az általános fejlettség fõkomponensében. A maradék (az úgynevezett potenciális
szegmens) számszerûsítését legegyszerûbben a lineáris regresszióanalízis reziduálisainak segítségével
oldhatjuk meg. A lineáris regresszióelemzés során a regressziós egyenes egy olyan
(vi)
ì = a + BX
egyenletét írhatjuk fel, amelynek segítségével a független változó (X) – jelen esetben: az általános
fejlettség fõkomponensének – minden értékéhez hozzárendelhetjük a függõ változó (ì) – jelen eset-
208
XXI. Század – Tudományos Közlemények 2008/19