Kis- és középvállaltok mint a gazdaságélénkítés tényezői - Általános ...

A GYORSAN NÖVEKVÕ VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI SZEREPÉRÕL
A gyorsan növekvõ vállalkozások társadalmi szerepe legalább annyira fontos, mint gazdasági
jelentõségük, ugyanis húzóerõt képviselnek, példát mutatnak más cégek számára, azokat is növekedésre
ösztönzik (Brophy, 1996), így a gazdaság motorját jelentik (Szirmai, 2002). Számos ilyen
nemzetközi (Microsoft, Google, Starbucks Coffee, Subway stb.) és hazai (Graphisoft, Fornetti, e-
Ventures stb.) sikertörténetrõl olvashatunk, hallhatunk. Mi a közös ezekben a cégekben? Mind olyan
viszonylag fiatal vállalkozások, melyek nemrég még kicsiben kezdték, majd az elmúlt idõszak során
hihetetlen mértékû növekedést mutattak fel és alapjaiban változtattak meg egy-egy iparágat. A munkahelyteremtésben
betöltött szerepük és a GDP-hez való hozzájárulásuk folytán gyorsan a gazdaságpolitikusok
figyelmének is a középpontjába kerültek e gazellák. Az Európai Unió is felismerte a
gyorsan növekvõ cégek szerepét, a Lisszaboni Program végrehajtásáról kiadott közleményben a következõképpen
fogalmaz: „Ha Európa meg kívánja õrizni társadalmi modelljét, akkor nagyobb ütemû
gazdasági növekedésre, több új vállalatra, a vállalkozók részérõl az innováció terén fokozottabb
befektetési kedvre, és még több magas növekedési potenciállal rendelkezõ kis- és középvállalkozásra
van szüksége” (Európai Közösségek, 2006).
Mint a bevezetõben is írtuk, a vállalkozások nagy száma önmagában nem garancia egy-egy gazdaság
sikerességére. Ezt támasztja alá a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatás is, mely
szerint a gazdasági fejlettség és a vállalkozói aktivitás közötti kapcsolatot egy U alakú, parabolikus
görbével lehet leírni. Ennek magyarázata a következõ: a gazdasági fejlettség alacsony szintjén levõ
országokban a lakosság egy része más lehetõség hiányában vállalkozásba kezd, így törekszik megélhetésének
megteremtésére 2 . Ezért ezekre az országokra a magas vállalkozói aktivitás jellemzõ. A
jólét növekedésével a saját vállalkozás alapításának kényszere csökken, a nagyvállalatoknál, multinacionális
cégeknél végzett munkával megkeresik az emberek az igényeik kielégítéséhez szükséges
pénzt – ez elsõsorban a kényszervállalkozások számának visszaesését okozza. A legfejlettebb társadalmakban
(ahol általában az egy fõre jutó jövedelem 30 ezer $ feletti) elegendõ tudás, erõforrás
(ebbõl elsõsorban a tõkének van meghatározó szerepe), tapasztalat áll rendelkezésre ahhoz, hogy a
lakosság egy része ismét (részben önmegvalósítása beteljesítéseként) vállalkozásba kezdjen (Szerb,
2005: 11–12), így a vállalkozási aktivitás ismét növekszik (ld. 1. ábra).
1. ábra
Teljes vállalkozói mutató és a gazdasági fejlettség kapcsolata (2004)
Forrás: (Szerb, 2005: 41.)
46
XXI. Század – Tudományos Közlemények 2008/19