You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia<br />
Az egészségbiztosítók szabályos működésének, valamint a szolgáltatók tevékenységének felügyeletére<br />
és ellenőrzésére 2004-ben hozták létre a Felügyeleti Hivatalt, amely a biztosítás standard<br />
színvonalának betartására és a biztosítók folyamatos fizetőképességének megtartására is felügyel.<br />
Az egészségbiztosításról szóló reformtörvény szerint a rendszer szolidáris és univerzális, az<br />
egészségbiztosítást közpénzekből fedezik, melyeket kötelező járulékként szednek be. Az általános<br />
egészségbiztosításban való részvétel kötelező az egész lakosság számára. Mindenki szabadon<br />
választhat egészségbiztosítót (a biztosító senkit sem utasíthat vissza).<br />
A járulékrendszer lineáris, a kivetési összeg alsó határa a minimálbér, felső határa az átlagbér<br />
háromszorosa. A járulékokat jövedelemarányosan állapítják meg, mértékük 14%-os. Ebből 10%-ot a<br />
munkáltatók, 4%-ot a munkavállalók fizetnek. Az önálló vállalkozók biztosítási járuléka szintén 14%. Az<br />
állam az átlagbér meghatározott százalékát fizeti az inaktív személyek (eltartottak, idősek, katonák,<br />
fogyatékossággal élők) után, amely 2008-ban 4,5%, 2009-ben pedig 4,9%.<br />
A kockázat szerinti szelekció kiküszöbölésére az egészségbiztosítók között a beszedett havi járulék<br />
85%-a kerül újraelosztásra, a biztosítottak száma alapján, korrigálva az egyes nemek korcsoportjai<br />
biztosítottjainak költségkockázati indexével.<br />
2005-ben megtörtént az egészségbiztosítók adósságmentesítése, ezt követően az egészségbiztosítók a<br />
2004. évi reformtörvény alapján részvénytársaságokká alakultak. A két legnagyobb állami intézmény, az<br />
Általános Egészségbiztosító és a Közös Egészségbiztosító 100%-ban állami tulajdonban maradt.<br />
A törvény piaci szabályokat vezetett be az egészségbiztosítók gyakorlatában. Amennyiben az<br />
egészségbiztosító nyereséget ért el, azt az érvényes jogszabályok szerint használhatta fel, mint minden<br />
más vállalkozás. Előtte azonban ki kellett elégítenie valamennyi biztosítottja és szerződéses partnere<br />
igényét.<br />
A 2006-os kormányváltás utáni egészségügyi vezetés (Valentovič miniszter) az egészségbiztosítással<br />
és az egészségbiztosítók működésével kapcsolatban több módosítást készített elő.<br />
2007. január l-től az egészségbiztosítók számára meghatározták a működési költségek felső határát,<br />
amely akkor a beszedett járulékok 4%-a volt. 2007 októberében a parlament újabb módosító javaslatot<br />
fogadott el, amelynek célja a nyereség korlátozása és az egészségbiztosítók működési költségeinek a<br />
csökkentése volt. A javaslat szerint az egészségbiztosítók járulékbevételének 3,5%-ára csökkent a<br />
működési költségek határa, és meghatározta azt, hogy az egészségbiztosítók a pozitív gazdasági<br />
eredményüket, illetve nyereségüket kizárólag az egészségügyi ellátás céljaira fordíthatják.<br />
A magán egészségbiztosítók tiltakoztak a törvénymódosítás ellen. A külföldi részvényesek is<br />
bejelentették, hogy minden lépést ki fognak használni arra, hogy bírósági úton megvédjék jogaikat.<br />
Nehezményezik, hogy az állam megfosztja őket attól a joguktól, hogy nemzetközi megállapodás szerint<br />
beruházásaikat saját döntésük szerint használják fel.<br />
- 5 -