SZLOVÁKIA - ESKI

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY
Pozsony
SZLOVÁKIA
Egészségügyi
Stratégiai
Kutatóintézet
2010. február

Tájékoztató országtanulmány
SZLOVÁKIA 2010
Gazdasági-politikai háttér ____________________________________________________________ 2
Demográfia, egészségi állapot ________________________________________________________ 2
Egészségügyi rendszer ______________________________________________________________ 3
Finanszírozás ____________________________________________________________________________ 4
Az egészségbiztosítás rendszere _____________________________________________________________ 4
Egészségügyi szolgáltatások _________________________________________________________ 6
Egészségügyi dolgozók______________________________________________________________ 8
Gyógyszerpiac_____________________________________________________________________ 8
Egészségügyi reform________________________________________________________________ 9
A 2004. évi egészségügyi reform _____________________________________________________________ 9
A 2004. évi egészségügyi reform eredményei __________________________________________________ 10
A 2006-ban beiktatott kormány reformcéljai, törvénymódosítások___________________________________ 10
2009-2010 aktualitásai ____________________________________________________________________ 11
Készítette: ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Iroda
2010. február

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
Gazdasági-politikai háttér
A GDP növekedési rátája az előző évhez képest 2008-ban: 6,4%, 2009 I-III. né.: -6,7%
Inflációs ráta 2009: 1,6
Munkanélküliségi ráta (2009. dec., regisztrált, %): 12,7
Államháztartási egyenleg a GDP %-ában (2008): -2,3
Államadósság a GDP %-ában (2008): 27,7
Szlovákia 2009-től vezette be az eurót. Az Európai Bizottság közlése szerint teljesítette a legfontosabb
kritériumokat: érvényesül a költségvetési fegyelem, alacsony az államadósság, stabil az átváltási
árfolyam, alacsony az infláció és a hosszú távú kamatlábak is az uniós referenciaértékek alatt vannak.
2009-ben a hazai össztermék nagyarányú visszaesésért csakúgy, mint a korábbi növekedésért a
szakértők szerint a szlovák ipar autóipari túlsúlya okolható.
1989 novemberében a békés "bársonyos forradalomban" Csehszlovákia a kommunista rezsim bukását
követően visszatért a demokráciához. A rendszerváltás után előtérbe került a Csehszlovákián belül élő
csehek és szlovákok közötti viszony rendezése. 1993. január elsején az egykori Csehszlovákia helyett
létrejött az önálló Cseh Köztársaság és az önálló Szlovák Köztársaság. Az önálló Szlovák Köztársaság
1992. szeptember 1-én fogadta el alkotmányát.
Szlovákia élén az állampolgárok által közvetlenül, öt évre választott köztársasági elnök áll. A legutóbbi
államfőválasztás 2009. március 22-én és április 4-én volt, ekkor Ivan Gasparovic eddigi elnököt
választották újra. A végrehajtó hatalom letéteményese a kormány, élén a miniszterelnök áll, a kormány
tagjai nem lehetnek egyben parlamenti képviselők is. A szlovák törvényhozó hatalom a pozsonyi
parlament, mely egykamarás, 150 tagja van, hivatalos neve a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa. A
képviselőház tagjait általános, titkos választásokon négy évre választják meg. Szlovákiában 2006
júniusában tartottak előrehozott választásokat (ennek oka az volt, hogy a szlovák Kereszténydemokrata
Mozgalom kilépett a kormányból).
A szavazatok 29,14 %-ának, valamint a mandátumok egyharmadának megszerzésével a Robert Fico
vezette Smer - szociáldemokrácia párt lett a győztese a választásoknak. A Smer, a HZDS (a
Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) és az SNS (Szlovák Nemzeti Párt) lépett koalícióra.
Demográfia, egészségi állapot
A rendszerváltás óta eltelt 20 éves időszak alatt a demográfiai mutatók alapján a lakosság száma nem
változott számottevően. Ugyanakkor megfigyelhető a lakosság öregedése, amely a születéskor várható
átlagos élettartam hosszabbodásában nyilvánult meg. A korösszetételt a 0-14 évesek arányának
csökkenése jellemzi, szemben a 60 éven felüliek arányának növekedésével. A születési és a
termékenységi arány hosszú távon csökkenő tendenciájú, 2003-tól mérsékelt javulás tapasztalható. Az
általános mortalitás alakulását stabilitás jellemzi, azonban jelentős csökkenés következett be a
csecsemőhalálozás terén.
- 2 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
Szlovákia lakossága 2008 végén 5 412 254 fő volt. 2008-ban az élveszületések rátája 1000 főre
számítva 10,6 volt, a nyers halálozási mutató 9,8 és ezzel a természetes szaporodás értéke 0,8,
mérsékelten növekedő.
2008-ban a teljes termékenységi arányszám értéke 1,3 volt, enyhe növekedés tapasztalható.
2008-ban a születéskor várható átlagos élettartam mutatója férfiaknál 70,9 és a nőknél 78,7 év volt.
Ugyanakkor a csecsemőhalálozás 5,9 volt 1000 élveszülöttre számítva.
A vezető halálokok a keringési rendszer betegségei, amelyek 2008-ban a haláleseteknek több mint felét
idézték elő (53,6%). A második leggyakoribb halálokot a daganatok jelentik (22,6%). A sorrendben a
külső okok (6,0%) következnek, ebben a csoportban a férfiak mutatója háromszorosan meghaladja a
nőkét. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás aránya 5,7%, a légzőrendszer esetében pedig
5,6%.
A lakosság egészségi állapota javításának hosszú távú stratégiája magába foglalja a mortalitás, a
morbiditás és a kockázati tényezők rendszeres monitorozását. A fertőző betegségek monitorozásának
hosszú távú tradíciójával szemben a nem fertőző, civilizációs betegségek megfigyelése korábban
háttérben volt. A fertőző betegségek okozta halálozás és mortalitás stabilizálása után egyre nagyobb
hangsúlyt kapott a társadalmat súlyosan érintő betegségek vizsgálata. A 80-as években indult a
nemzeti kardiovaszkuláris és onkológiai program. A létrehozott nemzeti egészségügyi regiszterek olyan
információs rendszerek, amelyek feladata az adatok gyűjtése, elemzése és az alapvető epidemiológiai
és klinikai eredmények szakmai közreadása. A törvényben meghatározott aktuális nemzeti regiszterek
az alapvető egészségügyi adatokra, onkológiai betegségekre, a szív- és érrendszeri betegségekre, az
1.típusú diabetes mellitusra, a veleszületett szívrendellenességekre, az agyi érbetegségekre, a krónikus
tüdőbetegségre terjednek ki. A hospitalizáltak, a munkaképtelenség, a rokkantság átfogó adatbázisai
információt szolgáltattak a lakosság morbiditásának alakulásáról, aminek elsősorban társadalmigazdasági
szempontból volt jelentősége.
Egészségügyi rendszer
Szlovákia egészségügyi rendszere egészségbiztosításon alapul, amely több-biztosítós rendszerben
működik.
Az egészségügy irányító szerve az Egészségügyi Minisztérium (Ministerstvo zdravotníctva), alapvető
feladatai közé tartozik az egészségpolitika, a törvények kidolgozása, az egészségügyi intézmények
szakmai irányítása, egészségvédelmi és egészségfejlesztési programok felügyelete, a közvetlen
irányítása alá tartozó intézmények működtetése.
Az egészségügyi rendszer, benne a finanszírozási rendszer mai működését alapjaiban ma is a 2004-
ben kiadott hat reformtörvény határozza meg - az egészségügyi ellátásra, az egészségbiztosításra, az
egészségbiztosítókra és az egészségügyi felügyeletre, az általános egészségbiztosításból fedezett
egészségügyi ellátásra, az egészségügyi ellátás szolgáltatóira és a szakmai szervezetekre, valamint a
mentőszolgálatra vonatkozóan. Több reformtörvény által szabályozott területen 2006-tól számos
lényeges változást vezettek be.
- 3 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
Finanszírozás
Az egészségügyi kiadások a GDP-hez viszonyítva 2007-ben 7,7%-ot tettek ki. Az egy főre jutó
egészségügyi kiadás vásárlóerő-paritáson számítva 1555 US$ volt.
Az egészségügyi kiadások finanszírozása 2007-ben 66,8%-ban állami erőforrásokból történt (ebből
89,9% az egészségbiztosítás és 10,1% az adózás), ugyanakkor a magánkiadások aránya 33,2% volt.
Az állami egészségügyi fedezet legnagyobb részét, az összes kiadás 60%-át a társadalombiztosítás
képezi.
A magánkiadások döntő része out-of-pocket kiadás. A magánkiadások alakulására hatást gyakoroltak a
Szlovákiában végrehajtott intézkedések: 2003. július 1-től került sor a biztosítottak hozzájárulásának -
co-payment - bevezetésére. Ezek a díjak az egészségügyi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokra
vonatkoztak (hotel-, étkezési, takarítási, adminisztrációs hozzájárulás). 2006-ban az új kormány első
intézkedései között szerepelt a hozzájárulási díjak megszüntetése, illetve változtatása. (2006.
szeptember l-jén lépett életbe az a kormányrendelet módosítás, amely megszünteti az egészségügyi
ellátással kapcsolatos hozzájárulási díjak közül a 20 koronás vizitdíjat, valamint az 50 koronás napi
kórházi hozzájárulást. Változatlan maradt a 60 koronás ügyeleti díj és a kilométerenként 2 koronás
betegszállítási díj. 2007. október 1-jétől jóváhagyták a receptdíj 20-ról 5 koronára történő csökkentését,
és változás történt abban is, hogy a díjak teljes összege a gyógyszertárak bevételét képezze.)
A hozzájárulási díjak (co-payment) bevezetése után 2004-ben a lakosság magánkiadásai növekedtek.
2007-ben az összes egészségügyi kiadás 33,2%-a volt magánkiadás, ennek nagy része, 79,1% a
lakosság kifizetéseiből tevődött össze. Magas, de pontosan nem mérhető az informális fizetések
mértéke, mivel ezekhez a betegek a gyorsabb ellátás, a választott orvoshoz fordulás érdekében,
esetleg olyan ellátásokért folyamodnak, amelyek különben nem képezik részét a finanszírozott
ellátásnak.
Az egészségbiztosítás rendszere
Az általános adózáson alapuló rendszert 1994-ben az egészségbiztosítás váltotta fel. A több-biztosítós
rendszer bevezetése 1994-ben az egészséges verseny kialakulását, a hatékonyság és
költségtudatosság növelését célozta. Az egészségbiztosítók száma a 90-es években csökkent, 1995-
ben 10, 2006-ban 6 volt (két állami és 4 magán).
2009-ig 5 egészségbiztosító működött, ezek közül kettő állami, három magántulajdonú. A legnagyobb
az Általános Egészségbiztosító (VsZP), mely a lakosság 55%-ára terjedt ki. A másik állami tulajdonú a
Közös Egészségbiztosító (SZP), amely a belügyi, a vasúti és a honvédségi biztosítók egyesítésével jött
létre és a biztosítottak 13%-át tömörítette. A három magán egészségbiztosító a Dovera, az Apollo és az
Union (a negyedik, az Europska magánbiztosító 2008-ban kivonult a piacról, ügyfeleit a Közös
Egészségbiztosító vette át).
Szlovákiában 2010-től változásokat hajtanak végre. A két állami egészségbiztosító - VsZP és SZP -
összevonásra kerül, és 2010. január 1-től egy állami egészségbiztosító működik. Az összevont
Általános Egészségbiztosítónak (VsZP) 3,5 millió biztosítottja van. Hasonló lépés történik a Dovera és
az Apollo magán egészségbiztosítók esetében is, az összevont Dovera egészségbiztosító 1,4 millió
ügyféllel fog rendelkezni. Ezen kívül a piacon tovább működik az Union magán egészségbiztosító.
Végeredményben három egészségbiztosító marad, egy állami és két magán.
- 4 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
Az egészségbiztosítók szabályos működésének, valamint a szolgáltatók tevékenységének felügyeletére
és ellenőrzésére 2004-ben hozták létre a Felügyeleti Hivatalt, amely a biztosítás standard
színvonalának betartására és a biztosítók folyamatos fizetőképességének megtartására is felügyel.
Az egészségbiztosításról szóló reformtörvény szerint a rendszer szolidáris és univerzális, az
egészségbiztosítást közpénzekből fedezik, melyeket kötelező járulékként szednek be. Az általános
egészségbiztosításban való részvétel kötelező az egész lakosság számára. Mindenki szabadon
választhat egészségbiztosítót (a biztosító senkit sem utasíthat vissza).
A járulékrendszer lineáris, a kivetési összeg alsó határa a minimálbér, felső határa az átlagbér
háromszorosa. A járulékokat jövedelemarányosan állapítják meg, mértékük 14%-os. Ebből 10%-ot a
munkáltatók, 4%-ot a munkavállalók fizetnek. Az önálló vállalkozók biztosítási járuléka szintén 14%. Az
állam az átlagbér meghatározott százalékát fizeti az inaktív személyek (eltartottak, idősek, katonák,
fogyatékossággal élők) után, amely 2008-ban 4,5%, 2009-ben pedig 4,9%.
A kockázat szerinti szelekció kiküszöbölésére az egészségbiztosítók között a beszedett havi járulék
85%-a kerül újraelosztásra, a biztosítottak száma alapján, korrigálva az egyes nemek korcsoportjai
biztosítottjainak költségkockázati indexével.
2005-ben megtörtént az egészségbiztosítók adósságmentesítése, ezt követően az egészségbiztosítók a
2004. évi reformtörvény alapján részvénytársaságokká alakultak. A két legnagyobb állami intézmény, az
Általános Egészségbiztosító és a Közös Egészségbiztosító 100%-ban állami tulajdonban maradt.
A törvény piaci szabályokat vezetett be az egészségbiztosítók gyakorlatában. Amennyiben az
egészségbiztosító nyereséget ért el, azt az érvényes jogszabályok szerint használhatta fel, mint minden
más vállalkozás. Előtte azonban ki kellett elégítenie valamennyi biztosítottja és szerződéses partnere
igényét.
A 2006-os kormányváltás utáni egészségügyi vezetés (Valentovič miniszter) az egészségbiztosítással
és az egészségbiztosítók működésével kapcsolatban több módosítást készített elő.
2007. január l-től az egészségbiztosítók számára meghatározták a működési költségek felső határát,
amely akkor a beszedett járulékok 4%-a volt. 2007 októberében a parlament újabb módosító javaslatot
fogadott el, amelynek célja a nyereség korlátozása és az egészségbiztosítók működési költségeinek a
csökkentése volt. A javaslat szerint az egészségbiztosítók járulékbevételének 3,5%-ára csökkent a
működési költségek határa, és meghatározta azt, hogy az egészségbiztosítók a pozitív gazdasági
eredményüket, illetve nyereségüket kizárólag az egészségügyi ellátás céljaira fordíthatják.
A magán egészségbiztosítók tiltakoztak a törvénymódosítás ellen. A külföldi részvényesek is
bejelentették, hogy minden lépést ki fognak használni arra, hogy bírósági úton megvédjék jogaikat.
Nehezményezik, hogy az állam megfosztja őket attól a joguktól, hogy nemzetközi megállapodás szerint
beruházásaikat saját döntésük szerint használják fel.
- 5 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
Egészségügyi szolgáltatások
1990-ig az egészségügyi intézményhálózat háromfokozatú rendszerben (országos, megyei, járási)
működött. Az összes intézmény állami tulajdonban volt, a gyógyító-megelőző ellátást általános adókból
finanszírozták, közvetlen térítés nem létezett.
Az egészségügyi ellátórendszer decentralizációja és a gyors ütemmű privatizáció következtében az
egészségügyi intézmények hálózata a 90-es évek elején megváltozott. Addig mintegy 200 intézmény
működött, néhány év alatt az intézmények, illetve szolgáltatók száma meghaladta a tízezret. A fogászati
ellátás, a gyógyszertárak és a járóbeteg-rendelők túlnyomó többsége magánintézmény lett, ezzel
szemben a kórházak többsége állami, illetve önkormányzati tulajdonban maradt.
2008-ban az önálló intézmények száma 12 527 volt, ebből 9669 járóbeteg-ellátó intézmény és 179
fekvőbeteg-intézmény (73 általános kórház, 41 szakkórház), 1433 gyógyszertár és 11 hematológiaitranszfúziós
intézmény).
Alapellátás
A reformlépésekkel jelentkező decentralizációs és privatizációs tendenciák leggyorsabban az
alapellátásban mutatkoztak meg. A háziorvosok privát praxisban dolgoznak. A magánpraxis kialakítása
engedélyhez kötött, a magánorvosok az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján kapják fejkvóta
szerint történő díjazásukat. Az egészségbiztosító köteles minden olyan háziorvossal szerződést kötni,
akihez legalább egy beteg feliratkozott. Az alapellátásban a szabad orvosválasztás elve érvényesül.
A háziorvosok kapuőri szerepet töltenek be a törvényben meghatározott előírások szerint.
Járóbeteg-szakellátás
A szakorvosoknak mintegy háromnegyed része dolgozik magán praxisban. Önálló rendelők működtetői,
vagy foglalkoztatottként dolgoznak magánintézményben. Sok szakorvos - függetlenül attól, hogy
magánpraxist tart fenn, az állami vagy önkormányzati tulajdonban levő kórházak járóbeteg-rendelőiben
vagy rendelőintézetben dolgozik. A szakorvosok szolgáltatásokon alapuló pontrendszer szerint kapják
díjazásukat az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján.
Az egészségügyi ellátási törvény értelmében 2005 januárjától a betegeknek nem kellett kérniük az
általános orvostól beutalót a szakorvos felkereséséhez, ennek ellenére egyes szakorvosok továbbra is
ragaszkodtak hozzá. A beutaló rendszer vita tárgyát képezi mind a betegek, mind az orvosok körében.
A probléma rendezése érdekében a minisztérium törvénymódosítást adott ki, amely szerint 2008
januárjától a beutaló ismét kötelezővé vált. A legújabb törvénymódosítás szerint meghatározott
szakorvosi ellátás esetén 2009. júniusától nem kötelező a beutaló (nőgyógyász, fogorvos, pszichiáter,
valamint szemorvos esetén, amennyiben szemüveg felírásáról van szó).
Fekvőbeteg-ellátás
A szakellátás súlypontját a fekvőbeteg-ellátás jelenti. A kórházak túlnyomórészt állami tulajdonban
vannak, 2003 óta a kórházak nagy része az önkormányzatok tulajdonába került. A fekvőbetegintézmények
típusai: általános kórházak, oktató kórházak, specializált intézmények, amelyek a
legkülönbözőbb szakágakat ölelik fel (tüdőgyógyászat, onkológia, kardiológia, pszichiátria, geriátria
stb.) és gyógyfürdők.
- 6 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
2008-ban 73 általános kórház, 41 specializált intézmény, 24 gyógyintézet, 9 hospice, 29 gyógyfürdő
működött. Ugyanakkor az ágyak száma 35 678 volt (10 ezer lakosra 66 ágy jutott). A 10 ezer lakosra
jutó ágyellátottság legmagasabb a pozsonyi megyében (89 ágy) és legalacsonyabb a nagyszombati
megyében (49 ágy).
A kórházi ágyak száma nem változik számottevően, annak ellenére, hogy a kórházi ellátórendszerre
vonatkozó koncepciók több ezres csökkenéseket tartanak szükségesnek. A minisztérium törekvése az
egynapos járóbeteg-ellátás fejlesztése, az ilyen intézmények száma 2005-ben 24 volt, 2008-ban pedig
46.
A kórházakban 2002. április 1-jén bevezették az esetátalány alapján történő finanszírozást. A
szakmánként egységes esetdíj (24 órát meghaladó ápolás esetén) minimumát és maximumát az
Egészségügyi Minisztérium határozza meg.
A 2004. évi reformtörvények lehetőséget adtak arra, hogy a szolgáltatók, amennyiben teljesítették a
működés feltételeit szabadon vállalkozhassanak az egészségügyben. A kórházak 51%-os állami
tulajdonrész megtartása mellett részvénytársaságokká alakulhattak át, a törvénymódosítás lehetővé
tette a non profit forma választását is. A törvény szerint a kórházak csak adósságaik törlesztése után
alakulhatnak át. Az átalakulás segítése érdekében kormányrendeletet adtak ki az egészségügyi
intézmények végrehajtásának ideiglenes megtiltásáról 2006-ig. A kórházak ezt az időt a gazdasági
problémákat enyhítő intézkedésekre (adósság-konszolidáció, hálózatok kialakítása, kórházak
összevonása, struktúra-átalakítás) fordíthatták. Az Egészségügyi Minisztérium az adósságmentesítésre
hozta létre az állami tulajdonú Veritel Rt. intézményt. Ennek segítségével a magasan
specializált oktató kórházak, valamint a megyei és városi önkormányzatok tulajdonában levő kórházak
adósságait sikerült 2005 végére csökkenteni.
Az átalakításának ez a folyamata azonban megszakadt, a kormány társadalmi nyomás hatására 2006-
ban, a választások előtt jóváhagyta a részvénytársaságokká alakulás leállításáról szóló törvényt. Az
állami, az önkormányzati, a kisebb városi általános és szakkórházaknak csak egy része alakult át
részvénytársasággá, kisebb része pedig non profit formában működik. A magán kórházi ágyak aránya
elenyésző (néhány kisebb intézmény).
A jelenlegi Egészségügyi Minisztérium nem támogatja a kórházak privatizációját, szorgalmazza viszont
a kórházak struktúra átalakítását, illetve profilváltását, a kórházi ágyak számának csökkentését. 2007
októberében hagyták jóvá a minimális hálózatról szóló kormányrendelet, amely 34 állami egészségügyi
fekvőbeteg-intézményt tartalmaz, ezekkel az egészségbiztosítók kötelesek szerződést kötni. A többi
kórház az egészségbiztosítóval külön megállapodás alapján köthetett szerződést. A decentralizáció
keretében a megyék hatáskörébe került kórházak, valamint a kisebb kórházak így előnytelen helyzetbe
kerültek. Az 58 kisebb kórházat tömörítő Szlovák Kórházak Szövetsége fellépett a különböző
kórházaknak az egységes szabályok szerinti megítélése érdekében.
A minimális hálózat korszerűsítését szolgálja a 2008 év végén kiadott új kormányrendeletet, amely
2009-ben lépett érvénybe. A minimális hálózat kiterjed a járó- és fekvőbeteg-ellátásra. Az általános és
járóbeteg-szakellátás minimális hálózatát az orvosi állások számával határozza meg, a fekvőbetegellátást
illetően megjelöli a súlyponti és a rögzített hálózatot, a minimális ágykapacitást szakmai és
megyék szerinti bontásban tartalmazza. A súlyponti hálózat 39 konkrét intézményt foglal magába
(állami oktató kórházak, országos hatáskörű specializált fekvőbeteg-intézmények), amelyekkel az
egészségbiztosítók kötelesek szereződést kötni. A rögzített hálózat 37 - nem konkrétan felsorolt -
intézményt tartalmaz. Szlovákia területét 37 régióra (járáscsoportra) osztották fel, és az
egészségbiztosítók minden régióból legalább egy olyan kórházzal kötelesek szerződést kötni, amelyek
megfelelnek az előírt követelményeknek.
- 7 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
Egészségügyi dolgozók
2008-ban Szlovákia egészségügyi létesítményeiben 18 121 orvos működött, 100 ezer lakosra 334,8
orvos jutott. A fogorvosok száma 2745 (100 ezer lakosra számítva 50,7), az ápolónők száma 33 778
(100 ezer lakosra 624,1), a gyógyszerészek száma 2777 (100 ezer lakosra 50,3). A háziorvosok száma
2424 volt 2007-ben (100 ezer lakosra számítva 44,8).
Az orvos- és ápolónő-ellátottság a pozsonyi és kassai megyében magasabb az országos átlagnál, a
többi megyében alacsonyabb. Szlovákiában is növekszik az orvos és az ápolónőhiány a magas
fluktuáció következtében. A szakorvosok elégedetlenségüket fejezték ki az egészségbiztosítókkal
szemben a hiányos anyagi megbecsülésük miatt, és ez is oka annak, hogy sokan külföldön vállalnak
munkát. A Szlovák Orvosi Kamara adatai szerint 2200 szakorvos hiányzik, és nemcsak a produktív
korúak, hanem a frissen végzett orvosok közül is sokan távoznak külföldre. Ezenkívül az ambuláns
orvosok nagy része közel van a nyugdíjkorhatárhoz, ami a jövőben tovább fogja növelni a hiányt.
A kormány intézkedéseket tesz a dolgozók munka- és képzési körülményeinek javítására, ezek közé
tartozott például az ápolónőknek 2008-tól adott adókedvezmény, amennyiben továbbképzésben
vesznek részt saját költségükön. Azzal a céllal, hogy az orvosokat ösztönözzék a hiányszakmákban a
szakosítás elvégzésére és a Szlovákiában való munkavállalásra, 2008-ban az Egészségügyi
Minisztérium felhívást tett közzé vissza nem térítendő kiegészítő pénzügyi támogatás igénylésére
általános orvostan, fogászat, aneszteziológia és intenzív gyógyászat, klinikai onkológia és allergológia
területeken szakképesítést szerzők számára. E szakterületeken a legnagyobb az orvoshiány az
országban. A támogatást elnyerő orvosoknak el kellett kötelezniük magukat arra, hogy legalább egy
éven keresztül Szlovákia területén levő egészségügyi intézményben dolgoznak.
Gyógyszerpiac
Szlovákiában a gyógyszerköltségek 1991 után jelentősen növekedtek. A gyógyszerpiac a
gyógyszergyártó cégek intenzív marketing tevékenysége folytán jelentősen megváltozott. Azelőtt a
gyógyszerfogyasztás 85%-át a hazai gyógyszergyártás elégítette ki. Ez az arány a 90-es évek közepére
20%-ra zuhant. A hazai egészségügyi intézményeket és lakosokat a mintegy 250 nagykereskedelmi
szállítócég és több mint 1500 gyógyszertár látja el. A gyógyszertárak túlnyomó többségét privatizálták.
A gyógyszerköltségek emelkedése és az 1993-95 közötti gyors patikaprivatizáció problémákhoz
vezetett, a gyógyszerterápia ésszerűsítése, új árrendszer bevezetése, az intenzívebb gyógyszerpolitika
a költségek fékezését célozta. Bevezették a gyógyszerek kategorizálását, amely a biztosítók által teljes
egészében, részben, illetve a nem térített gyógyszerek csoportjának meghatározását jelenti.
Szigorították az egészségbiztosítás által térített gyógyszerek körét, és maximálták a térítendő
gyógyszerek árát. Az Egészségügyi Minisztérium irányításával 2009-ben bevezetésre került a
referencia árrendszer, amelyet az egészségügyi miniszter a 2009. év legeredményesebb
intézkedésének tartott. Az EU-ban fellelhető hat legalacsonyabb ár átlaga alapján határozták meg az
árakat a hazai piac számára. Minden gyógyszergyártó számára egyforma árszabályok érvényesek. A
gyógyszer-referenciaár eredményeképpen (első körben áprilisban, másodszor októberben) a
közkiadások terén jelentős megtakarítást értek el. Az egészségbiztosítók 2009-ben a gyógyszereken 71
millió eurót takarítottak meg.
- 8 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
Egészségügyi reform
Szlovákia egészségügyének fejlesztésében a 2004-es reform volt az, amely az egészségügy egyes
területeinek rendszerben történő szabályozására, átalakítására tett kísérletet. A reformintézkedéseket
jelentős figyelem kísérte az országhatárokon túlról is.
A 2004. évi egészségügyi reform
A reform célja a stabilizálás elérése, a pazarlás megállítása, a hatékony gazdálkodás, a finanszírozási
források bővítése, a korrupció és a hálapénz megszüntetése, és nem utolsó sorban a lakosságnak
egészségi állapotával kapcsolatban felelősségteljesebb magatartásra való ösztönzése.
A stabilizáló intézkedések célja az adósságállomány felhalmozódásának megállítása, valamint az
egészségügyi szolgáltatások indokolatlan igénybevételének és a gyógyszerek túlzott fogyasztásának
korlátozása a díjak bevezetésével. A rendszerező intézkedések célja egy olyan új struktúra kialakítása,
mely méltányos és financiális szempontból fenntartható. Fontos lépése a biztosítás, a biztosító
társaságok, a szolgáltatók, az egészségügyi ellátás és az alapvető szolgáltatási csomag újradefiniálása.
A szlovák reform keretében kialakuló új szabályozást az Egészségügyi Minisztérium az alábbi hat
törvénytervezetben foglalta össze, amelyeket a parlament 2004. október 21-én hagyott jóvá.
Az egészségbiztosításról szóló törvény: a rendszer elveinek rögzítése mellett két biztosítási típust vezet
be, az általános kötelező egészségbiztosítást és az egyéni kiegészítő egészségbiztosítást. A kiegészítő
biztosítás önkéntes, ami a kötelező biztosításon felüli szolgáltatások igénybevételét téríti a
szerződésben meghatározottak szerint.
Az egészségügyi ellátásról szóló törvény: definiálja az egészségügyi ellátást és a szolgáltatások formáit,
a jogokat és a kötelességeket. A törvény fontos részét képezik a betegek tájékoztatáson alapuló
beleegyezésére vonatkozó előírások. Új elem az egészségügyi ellátással kapcsolatos szolgáltatások
fogalma.
Az egészségbiztosítókról és az egészségügyi felügyeletről szóló törvény: előírja az egészségbiztosítók
részvénytársasággá alakulását. Az egészségbiztosítók a szükséges engedélyek megszerzése után
működhetnek, nem vállalkozhatnak, a nyereséget az érvényes jogszabályok szerint használhatják fel. A
törvény rendelkezik a felügyeleti hivatal létrehozásáról.
Az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátás mértékéről szóló törvény: A törvény a
reform kulcskérdése, mivel meghatározza azokat a betegségcsoportokat, amelyek gyógyítása
közfinanszírozással történik, valamint meghatározza azoknak a betegségeknek a körét és prioritását,
amelyek gyógyításáért fizetni kell.
Az egészségügyi ellátás szolgáltatóiról és a szakmai szervezetekről szóló törvény: Liberalizálja az
egészségügyi piacot, lehetővé teszi a szabad vállalkozást az egészségügyben. Tartalmazza, hogy az
egészségügyi intézmények 51%-os állami tulajdonrész megtartása mellett részvénytárságokká
alakulhatnak át. Új fogalom a törvényben az ún. minimális hálózat, amely az állam által meghatározott
optimális hálózatot jelenti, ami alá nem csökkenhet az adott területen dolgozó egészségügyi
szolgáltatók száma.
- 9 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
A mentőszolgálatról szóló törvény: Szabályozza a mentőszolgálatot, szoros együttműködésben az
orvosi elsősegéllyel. Az egészségügyi hálózat egyedül ebben az esetben szigorúan kötött, itt nem
alakulhat ki verseny, a biztosítóknak minden mentőszolgálattal szerződést kell kötniük. Előírja a
mentőállomások hálózatának fejlesztését.
A 2004. évi egészségügyi reform eredményei
Az egészségügyi reformtörvények gyakorlati bevezetése 2005 januárjában indult Szlovákiában. A
lépések egy új egészségügyi rendszer, új viszonyok és a kapcsolatok kialakítását jelentették. A reform
első évében megteremtették az új rendszer kialakításához szükséges alapokat.
A reform eredménye a jogi szabályozás alapjainak megteremtése. Számos olyan rendszerbeli változás
történt, amelyek az égető problémák megoldását segítették elő. Beindult az egészségügyi rendszer
gazdasági stabilizációjának megteremtése, megtörtént az egészségbiztosítók részvénytársaságokká
alakítása, beindultak az egyes korrupció elleni intézkedések, csökkent az egészségügyi szolgáltatások
igénybevétele. Elkészültek az első minőségi rangsorok az orvosok és a kórházak tevékenységét
illetően. Kidolgozták az egészségügyi ellátás összes szakmai területét átfogó, mintegy 18 000 tételből
álló katalógust, amely tartalmazza a betegségek diagnosztizálásához és gyógyításához szükséges
eljárásokat és rövid jellemzésüket. A kormány 2006. június 7-én jóváhagyta a katalógus kiadását,
azonban a 2007. január 1-én tervezett bevezetésére nem került sor.
Az eredmények mellett a reform negatívumai a szlovákiai előrehozott választások miatt felerősödtek.
Nem indult be igazi szolgáltatói és biztosítói verseny, főként az állami adósságkonszolidáció
csökkentette a hiányt. A kórházak a gazdálkodás problémáit anyagi megszorításokkal, a bérek
csökkentésével igyekeztek megoldani, ami komoly konfliktusokhoz vezetett. Az előző vezetés is
elismerte, hogy sokkal többet kellett volna fordítani a humán oldalra: az állampolgárok tájékoztatására,
a páciensek, az egészségügyi dolgozók helyzetére.
A 2006-ban beiktatott kormány reformcéljai, törvénymódosítások
A 2006-os előrehozott választások után alakult új kormány az egészségügyet prioritásnak tekinti,
számos korábbi törvényben és folyamatban azonban más elképzeléssel élt és változtatott.
A kormány első intézkedése volt a felhasználói díjak (co-payment) döntő többségének a
megszüntetése. Az egészségügy finanszírozásának javítása érdekében 2007-ben és 2009-ben emelték
az állam biztosítottjai után fizetett járulékok összegét.
A következő lépés volt az egészségbiztosítókról szóló törvény módosítása, amely a működési költségek
csökkentésére és az egészségbiztosítók nyereségképzésének a korlátozására irányult.
Az egészségügyi vezetés szerint az egészségbiztosítóknak a korábbi piaci működése, versenye helyett
közhasznú intézményekként kell működniük. Nem a tulajdonosok szerepét kell betölteniük, hanem
feladatuk a járulékbevételből származó pénzeszközök kezelése és az egészségügyi ellátás
hozzáférhetőségének szabályozása.
- 10 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
2009-2010 aktualitásai
2008. június közepén egészségügyi miniszterváltás volt Szlovákiában, Ivan Valentovic lemondása után
az új miniszter Richard Rasi, aki akceptálja az ex-miniszter döntéseit és prioritása az elégedett és
meggyógyított páciensek és elégedett egészségügy dolgozók.
Az egészségügyi tárca törekvése az állami egészségbiztosítók működésének a megerősítése. 2009.
július közepén a szlovák kormány jóváhagyta a két állami, nevezetesen az Általános (VsZP) és a Közös
(SZP) egészségbiztosító összevonását. A 2010-ben induló összevonás szükségességét a gazdasági
válság hatásának mérséklésével, a működtetési költségek megtakarításával, az adminisztráció
egyszerűsítésével indokolják. Az összevont Általános Egészségbiztosítónak (VsZP) 2010. január 1-jétől
3,5 millió biztosítottja van, és az egészségbiztosítási piac 67%-ára terjed ki. A VsZP konszolidációja
2011-ig tart. A párhuzamos feladatok, a költségek és a szerződéses ügyek csökkentésével
megtakarítás érhető el, amely az egészségügyi tárca feltételezése szerint az első évben a működési
költségek 10%-át jelentheti. Folyamatban van a két biztosító informatikai rendszerének automatikus
átkapcsolásához szükséges programok kidolgozása. A két állami egészségbiztosító vezetői szerint a
biztosítottaknak az összevonás miatt semmilyen rendkívüli kötelezettségük nem lesz, és
adminisztrációs terhet sem jelent.
A magán egészségbiztosítók is igyekeznek ellensúlyt kialakítani a megalakuló egy állami
egészségbiztosítóval szemben. 2009 augusztusában a Dovera és az Apollo magán egészségbiztosító
is bejelentette összevonási szándékát, aminek hátterében a Penta pénzügyi csoport áll, mivel
megszerezte a tulajdonrészvények többségét. Az új magán egészségbiztosító mintegy 25%-os piaci
részvételt érhet el. A fúziótól a működési költségek jelentős megtakarítását remélik. A Dovera
biztosítónak már van gyakorlata és pozitív tapasztalata az összevonással kapcsolatban, mivel korábban
a Sideria magánbiztosítóval fuzionált. A Dovera és az Apollo magán egészségbiztosítók is előre
vetítették, hogy az ügyfeleket az összevonás nem fogja negatívan érinteni. A biztosítottak számára
kedvező változást jelent, hogy több orvos és egészségügyi intézmény fog rendelkezésükre állni,
valamint bővül a szolgáltatások, a standardon felüli ellátás köre. Az új Dovera egészségbiztosító
összevonása létszámcsökkentéssel jár, amelyet az év folyamán több lépcsőben fognak végrehajtani. A
személyi változásokra, illetve leépítésekre a párhuzamos menedzseri pozíciók, és a regionális fiókoknál
a központosított tevékenységek vonatkozásában kerül sor. Jelenleg csak becslések állnak
rendelkezésre arról, hány dolgozót kell elbocsátani (hozzávetőlegesen 260 fő).
A minisztérium a kórházak tervezett átalakításáról szóló jelentése szerint mintegy 6000 ágy
megszüntetése, illetve átprofilírozása célszerű. 2008 végén hagyták jóvá a minimális hálózatról szóló
kormányrendelet, amely 2009-ben került bevezetésre. A kórházak helyzetének javítása érdekében
került kiadásra az a törvénymódosítás, amely nem engedélyezte 2009. december 31-ig a kórházak
végrehajtását.
2008. december végén az egészségügyi ágazat teljes adóssága 273,2 millió EUR. Ebből a minisztérium
tulajdonában levő állami intézmények terheltek a legnagyobb arányban, 195,6 millió EUR. A
részvénytársasággá átalakított kórházak adóssága 498 ezer EUR, a nonprofit kórházaké 76,7 millió
EUR, az egészségbiztosítók adóssága pedig 398 ezer EUR.
A 2009-es év - a végrehajtás elleni védelem lejárta előtt - a kórházak adósságmentesítése jegyében is
zajlott. Erre a célra 130,2 millió eurót irányoztak elő, amelyet 25 egészségügyi intézmény számára
folyósítanak visszafizetendő pénzügyi támogatás formájában. A tartozások kiegyenlítésére kapott állami
- 11 -

Tájékoztató országtanulmány - Szlovákia
kölcsönt az intézményeknek 15 éven belül kell visszafizetniük. A kölcsön feltétele volt a
kiegyensúlyozott gazdálkodás, amelyet a vállalkozói tervekben kell deklarálniuk.
A 2009. év eredményei közé tarozott az Egészségügyi Operációs Program (OPP) és az egészségügyi
informatikai (e-health) fejlesztés elindítása. 2009 márciusában lépett érvénybe az új minőségi
indikátorokról szóló kormányrendeletet, amellyel rugalmassá kívánják tenni az egészségbiztosítók
számára az egészségügyi szolgáltatók értékelését. A jogszabály egységesítette az indikátorok körét és
új elemként gazdasági indikátorokat is beiktatott az értékelés rendszerébe.
Az Egészségügyi Minisztérium 2009-ben rendeletet adott ki a biztosítottak műtéti várólistájának
egységes rendszeréről, amely 2010-ben lép érvénybe. A rendelet célja a műtéti várólisták országosan
egységes kezelése. Az egészségbiztosítók korábban a várólisták összeállításánál saját szabályokat
alkalmaztak, így az összevetésre nem volt lehetőség. A rendelet szerint a szolgáltató abban az esetben
javasolja a biztosítottnak az irányított betegellátást, ha a beavatkozásra 3 hónapnál hosszabb ideig kell
várnia. A biztosított nem szerepelhet ugyanazzal a diagnózissal több listán, azonban több betegség
esetén mindegyikkel felkerülhet külön listára. Az egészségbiztosító a várakozási idő lerövidítése
érdekében javasolhatja a biztosítottnak a műtét más szolgáltatónál való elvégzését. Amennyiben a
páciens a várakozási idő alatt biztosítót változtat, az új biztosító őt a várólista végére sorolja.
Forrás
Szlovákia Egészségügyi Minisztériumának anyagai - http://www.health.gov.sk -
http://www.zzz.sk - 2007- 2010.
Statistická rocenka Slovenskej republiky, 2008. NCZI, 2009.
Zdravotnícke noviny, 2007 - 2010.
Hospodárske noviny 2007 – 2009.
http://data.euro.who.int/hfadb/profile/
http://www.ecb.int/pub/pdf/stapobo/spb200906en.pdf
WHO/Europe, European HFA Database, January 2010.
European Central Bank Statistics, Pocket book, June, 2009,
TASR, 2009. 12. 01. – 12. 31.
TASR, 2010. 01. 14.
Pravda, 07. 16.
SME, 2009. 08. 21.
OECD Health Data 2009. Version: November 09
Eurostat structural indicators:
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/structural_indicators/introduction
Statistical Office of the Slovak Republic http://portal.statistics.sk/
- 12 -

Influenza pandémia helyzet Szlovákiában
Szlovákiában 2010. január 29-ig 1176 H1N1 influenza megbetegedési esetet regisztráltak, és a fertőzés
következtében 48-an haltak meg. Január utolsó hetében 22 új megbetegedés történt (a 3. héten még 96
új megbetegedés volt). A téli szünet után növekedett a szezonális influenza megbetegedések száma is.
Az influenza 5220 embert betegített meg (az összes légúti megbetegedés 12%-a).
Az oltásokat illetően Szlovákia kormánya a szeptemberi tárgyalásán döntött a H1N1 elleni vakcina
beszerzéséről, amely szerint a WHO ajánlásai alapján a lakosság 20 százaléka számára kell oltást
biztosítani, vagyis egymillió fő részére. A beszerzés t októberre tervezték, azonban a tárgyalások
elhúzódása miatt ezt decemberben sikerült megvalósítani.
Szlovákiában 2009. december közepén kezdték meg az oltásokat az új típusú influenza ellen,
december 14-én érkezett az első 30 ezer Panenza oltóanyag a Sanofi Pasteur francia gyártó-cégtől.
Először az oktató kórházakat látták el, majd további 10 ezer adagot szállítottak a többi kórházba.
A nagyobb beszerzés januárban valósul meg. Január 12-ig 145 ezer adag oltóanyag érkezett, a
következő hetekben 200 ezer, illetve 655 ezer adag várható. A szerződés szerint az oltóanyag-szállítást
február első hetében kell befejezni.
Az egészségügyi miniszter és az Állami Anyagi Tartalékok Igazgatósága szerint Szlovákiának szüksége
lesz a megrendelt 1 millió vakcina mennyiségre, és nem terveznek ebben módosítást.
Az egészségügyi dolgozókat 2009. december közepén kezdték oltani a kórházakban, és kiterjesztették
a háziorvosok körére. A vártnál kevesebben oltatták be magukat (átlagosan 6% körüli részvétel). Az
oltás folytatódik, és január utolsó hetében kiterjesztik a specializált egészségügyi intézmények, valamint
szociális szolgáltatásokat végző dolgozókra is.
Az egészségügyi dolgozók után történik a többi rizikócsoport oltása. 2010. január közepétől szállítják a
vakcinát a háziorvosoknak és a gyermekorvosoknak a terhes nők, valamint a veszélyeztetett súlyos
betegek oltása céljából. Az oltásra jogosultak: terhes nők a terhesség egész ideje (három ciklusa) alatt,
felnőtt krónikus betegek, gyermekek hat hónapos kortól és serdülők súlyos krónikus betegség esetén.
Az egészségügyi vezetés és a járványügyi szakemberek szorgalmazzák és nyomatékosan buzdítanak
az oltásokra, főleg a terhes nők és a rizikócsoportok vonatkozásában. Az oltóanyag hatásáról elvégzett
elemzések jó eredményeket mutatnak, semmilyen rendkívüli káros utóhatást nem tapasztaltak.
Az Egészségügyi Minisztérium nyilatkozata szerint rövid időn belül rendelkezésre fog állni oltóanyag a
nem rizikó csoportba tartozó emberek számára, akik igénylik az oltást.
Forrás: http://www.health.gov.sk/
TASR, 2009 - nov. 29, dec. 15.
TASR, 2010 - jan. 5 - febr. 2.
SME, 2009. dec. 18.
Pravda, 2010. jan. 16.