Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése - ESKI

Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérése
Bevezetés
Az egészség meghatározóinak – az 1974-ben készült úgynevezett Lalonde Jelentés 1 óta –
bizonyítottan a humán biológiai jellemzőket (genetika), a környezetet, az életmódot és az egészségügyi
ellátást tekintjük. A fejlett országokban az egészségre ható tényezők közül minden területen működnek
monitoring rendszerek, összefoglalónk ezek közül az egészségügyi ellátás teljesítményének
monitorozásával foglalkozik. Bemutatjuk a WHO megközelítéseit, az OECD projektjeit, valamint
országpéldákon keresztül az Egyesült Királyság, Németország és Kanada országos szintű monitorozó
rendszereit.
Az egészségügy teljesítményének dimenziói azok a meghatározható, lehetőleg mérhető attribútumai
a rendszernek, amelyek az egészség fenntartásához, visszaállításához vagy fejlesztéséhez kötődnek.
Az egészségügyi rendszerek teljesítményét meghatározó jellemzők három fő csoportba sorolhatók: a
minőséggel kapcsolatos dimenziók, az eléréssel, hozzáféréssel kapcsolatos dimenziók és a
költségekkel, kiadásokkal kapcsolatos dimenziók. Az ellátás minősége annak mértékeként határozható
meg, mely szerint az egyéni és lakossági szintű egészségügyi szolgáltatások növelik a megkívánt
egészségügyi kimenetek valószínűségét és összhangban állnak a fennálló szakmai ismeretekkel 2 .
A különböző országok az egészségügyi teljesítmény mérésénél számos dimenziót értékelnek. Vannak
országok, ahol a monitorozási rendszerek az egészségügyi rendszerek teljesítményének széles
spektrumát felölelik, közéjük tartozik az Egyesült Királyság és Kanada, van ahol szűkebben, a minőség
mérésével foglalkoznak, pl. Dániában. Az egészségpolitikára gyakorolt hatás következtében minden
ország számára kritikus döntés a mérésben használatos dimenziók kiválasztása.
Az országok és nemzetközi szervezetek gyakorlatában a mért, értékelt dimenziók között gyakoriságuk
sorrendjében a következők találhatók:
eredményesség (effectiveness), hatékonyság (efficiency – cél lehet adott inputtal maximális output
elérése, vagy adott színvonalú outputhoz az input minimalizálása), hozzáférés (access), biztonság,
méltányosság (equity), megfelelőség (appropriateness), időszerűség (timeliness), elfogadhatóság
(acceptability – mennyire humánus, figyelmes a szolgáltatás), a beteg és a társadalom preferenciáinak,
értékeinek figyelembe vétele vagy beteg-központúság, elégedettség, egészségjavulás és az ellátás
folyamatossága.
A teljesítmény és azon belül a minőség mérésének különböző szintjei lehetnek. Az Európa Tanács
1997-es ajánlása 3 szerint történhet központi (országos, területi), helyi (kórház, helyi vagy regionális
szervezet, praxisok együttműködése), egység (praxis team, kórházi részleg) és individuális (individuális
egészségügyi szolgáltató) szinteken.
1 Marc Lalonde: A New Perspective on the Health of Canadians, Ottawa, 1974, http://www.phac-aspc.gc.ca/phsp/pdf/perspect-eng.pdf
2 Edward Kelley and Jeremy Hurst: HEALTH CARE QUALITY INDICATORS PROJECT CONCEPTUAL FRAMEWORK
PAPER OECD HEALTH WORKING PAPERS NO. 23. 09-Mar-2006 http://www.oecd.org/dataoecd/1/36/36262363.pdf (10p.)
3 Council of Europe (1997). Recommendation on development and implementation of quality improvement systems (QIS) in
health care and explanatory memorandum (41st meeting, 24–26 June). Strasbourg, Council of Europe.
http://www.euro.who.int/document/e91397.pdf (7p.)
3