ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

visszaesést figyelhetünk meg, amelyet 1999-et követően egy folyamatos növekedés
trend váltott fel, melynek hála 2007-ben már megközelítették az 1996-os kibocsájtási
volumenüket.
A fogyasztási oldalt elemezve Magyarország esetében hasonló adatokat kapunk, mint a
termelés esetében (Melléklet – 3.3.2. ábra). 1990-et követően enyhe csökkenés, majd
azt követő hosszú távú stagnálás jelentkezett. Egyedüli kiugró értéket 2005-ben
figyelhetünk meg, amely még mindig alatta marad a kiindulási csúcsértéknek, majd
pedig ezt követően újabb visszaesés jelentkezett. Hasonló képet mutatott Szlovákia,
valamint bizonyos tekintetben Lengyelország és Csehország is, azonban a korábbi
Uniós tagállam – Ausztria – már 1990-től folyamatosan növekvő energiaigénnyel
jelentkezett a világpiacon, amely 30%-os növekedést jelent 17 év alatt. Ezen időszak
alatt a legnagyobb keresleti visszaesés Romániát sújtotta, hiszen fogyasztásuk közel
40%-kal esett vissza.
Habár a korábbiakban főként az egy főre jutó fogyasztási értékekkel foglalkoztunk
behatóbban, ezen esetben inkább az egy főre jutó fogyasztás és az egy főre jutó
termelés különbségét tanulmányoztuk (Melléklet – 3.3.3. ábra). Referenciaként az Unió
27 tagállamának ez irányú értékeit vettük alapul.
Magyarország esetében ez a mutató a 27 tagállam átlagánál rosszabb. Egy főre vetítve
közel 30 ezer kWh-val többet fogyasztunk évente, mint amennyit saját erőforrásainkból
elő tudunk állítani. Folyamatosan közelítünk az Unió átlagához, amely szintén stabil
növekedést mutatott az elmúlt 20 éves periódusban. A vizsgált régióbeli országok közül
hazánknál jobb helyzetben csak Lengyelország és Románia van. Főként az utóbbi
tekinthet bizakodóan a jövőbe, hiszen az elmúlt 10 évben a termelés-fogyasztás aránya
jelentősen nem változott.
Fontos kitérni arra is, hogy a világ átlagos energiafelhasználásához képest az egyes
országok milyen mértékű pluszenergiát fogyasztanak el. Magyarországon ez az érték
1990-től napjainkig fejenként átlagosan évi plusz 1,2 millió kWh körül mozgott. Ez az
érték 40%-a az EU 15-ök és 50%-a az EU 27-ek átlagának. A régió országai közül
ezzel az értékkel – a 2007-es adatot tekintve Bulgáriával holtversenyben - a
középmezőnyben foglalhatunk helyet, hiszen van olyan ország ahol egy főre jutóan
jóval több energiát emésztenek fel - mint például Görögország, Szlovákia, Csehország
vagy Ausztria - viszont van olyan is, aki ennél jóval kevesebbel is beéri, mint például
Lengyelország és Románia.
Újra külön kiemelnénk Ausztriát és Romániát. Előző azért érdekes, hiszen 1995-től
folyamatosan, növekvő ütemben, az EU 15-ök többletfogyasztása – a Magyarországinál
átlagosan fejenként évi 1,2-2 millió kWh-val - felett teljesít. Utóbbi pedig azért, mert a
90-es évekbeli hatalmas, átlagosan évi 1,67 millió kWh/fő többlettől folyamatosan
közelített a világátlaghoz, melyet 2007-ben már csak alig 120 ezer kWh/fővel teljesített
túl.
A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló
Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió
és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 24