ESPAN Nyugat-dunÃ¡ntÃºli RegionÃ¡lis Energia StratÃ©gia

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 

1. Vezetői összefoglaló 

Készítők neve: 

Angster Tamás 

Kalcsú Zoltán 

Magyar Dániel 

Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft 2011 

A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló 

Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió 

és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

1. Vezetői összefoglaló 

A jelen stratégia elkészítésével az abban résztvevő több mint 20 szakember célja 

a regionális politikai-, ipari-, intézményi vezetők energetikai vonatkozású 

döntéseinek támogatása - a fenntarthatóság jegyében. Ennek megfelelően a 

készítők nagy hangsúlyt fektettek a régió megújuló energiaforrás bázisának 

kiaknázási lehetőségeinek bemutatására, az energiahatékonysági kérdések 

tárgyalására az innovatív technológiák jegyében. 

A stratégia bemutatja a Nyugat-dunántúli Régió energetikai adottságait és 

lehetőségeit, amelyek kedvezőnek mondhatók még a szomszédos Ausztria 

lehetőségeinek figyelembe vétele mellett is. Megmutatja a hagyományos és a 

megújuló energiák jelenlegi használati formáit és jövőbemutató hasznosítási 

lehetőségeit, a mellékleteiben a megértést és az alkalmazást segítő kiegészítő 

adatokkal, grafikonokkal, ábrákkal illetve fotókkal (7. és 9. fejezet). 

A stratégia megállapításait figyelembe véve lehetséges a régió növekvő energia 

igényeit egyre csökkenő fosszilis (és egyéb nem megújuló) energiaforrások 

igénybevételével fedezni, egyrészt a megújuló energiaforrásokra egyre növekvő 

mértékben támaszkodva másrészt az energiahasznosítás hatékonyságát növelve. 

A feladat összehangolt intézkedéseket igényel az állam, a lakosság és a 

versenyszféra részéről egyaránt (ld. 6. és 8. fejezet). 

Kiváló adottságokkal rendelkezünk a régióban biomassza-, szél- és napenergia 

valamint geotermikus energia tekintetében így a jövőben ezeket az energiafajtákat 

javasoljuk fokozott mértékben hasznosítani. De van még bőven potenciál a biogáz 

és kismértékben a vízenergia hasznosításában is. A hosszú távú cél, az 

energetikai szempontból fenntartható és önellátó régió megvalósítása lehetséges, 

de sok energetikai rendszereket érintő szabályozási illetőleg infrastrukturális 

akadályt kell ehhez még elhárítani a törvényhozóknak és az energiaszolgáltatóknak 

(ld. 7. és 10. fejezet) 

Fontosnak tartjuk a Régió fenntartható energetikai jövője szempontjából a 

regionális-, országos- és EU-s pályázati források mind nagyobb arányú helyben 

történő költséghatékony felhasználását. Ehhez, javasoljuk a helyi megújuló 

energiaforrások kiaknázását segítő Regionális Energiaügynökség létrehozását 

koordinációs, javaslattételi és esetenként ellenőrzési jogkörökkel az energetikai 

beruházások, fejlesztések területén, amely a helyi adottságok figyelembe vételével 

javasolhatná regionális pályázatok, komplex pályázati programok kiírását a 2020- 

ig terjedő időszakban. Ezzel biztosítva a hazai és EU-s források hatékony 

felhasználását. 

Több nagy, megújuló energiaforrást hasznosító beruházás várja „ugrásra készen” 

a feltételek (első sorban, az energia átvételi tarifák és a szabályozások) 

kedvezőbbé, kiszámíthatóbbá válását. Az így megvalósuló fejlesztések, komoly 

előrelépést jelentenének a 2020-as célok elérésében (ld. 7. fejezet). 




ESPAN Regionális Energia Stratégia 

2. Stratégia célja, tárgya, módszertana 

Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft 2011-2012 




2. Stratégia célja, tárgya, módszertana 

A stratégia célja, célcsoportja 

Az ESPAN osztrák-magyar határon átnyúló projekt keretében elkészült Nyugatdunántúli 

Energia Stratégia célja, hogy a vállalati-, intézményi-, önkormányzatiilletve 

politikai döntéshozói réteg számára gyakorlatias segítséget nyújtson az 

energetikai kérdéseik megválaszolásában. 

Teszi mindezt úgy, hogy az energetika egyes szakterületei iránt érdeklődő, de 

mélyebb energetikai szaktudással nem rendelkező vezető hiteles, gyors, érthető 

és szakszerű tájékoztatást kap a lehetőségekről és a teendőkről. Legyen szó akár 

az energiahatékonyságról, az energia-megtakarításról, a megújuló energiák 

használatáról vagy éppen az energiatárolás lehetőségeiről. 

Jelen kézikönyvet fellapozva a megfelelő fejezetnél tömören megfogalmazott 

tájékoztatást kap a lehetőségekről illetőleg a teendőkről – ha energetikai 

beruházást hajtana végre. 

A stratégia tárgya 

A stratégia felöleli és bemutatja a régiót energetikai adottságai és lehetőségei 

szempontjából. Megmutatja a hagyományos és a megújuló energiák jelenlegi 

használati formáit és jövőbemutató hasznosítási lehetőségeit, a mellékleteiben a 

megértést és az alkalmazást segítő kiegészítő adatokkal, grafikonokkal, ábrákkal 

illetve fotókkal. 

Az ESPAN projekt energetikai alapelveit figyelembe véve készítettük az egyes 

fejezeteket: helyi energiatermelés és helyi felhasználás, megújuló energiaforrások 

hasznosítása a nem megújulókkal szemben, energiahatékonyság növelése, 

intelligens energiatárolás, CO 2 kibocsátás regionális csökkentése. 

Az egyes fejezetek kidolgozásánál figyelembe vettük továbbá az alábbi szabadon 

hozzáférhető dokumentumokban foglaltakat, az ott leírt alapelvekre építettük a 

regionális stratégiánkat: 

Európa 2020 [1] 

Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia [2] 

Nemzeti energiastratégia 2030 [3] 

Válságkezelés a megújuló energiaforrások részarányának növelésével [4] 

Nemzeti éghajlatváltozási stratégia 2008-2025 [5] 

Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020 [6] 

Új Széchenyi Terv [7] 




A stratégia módszertana 

A stratégiakészítésben az alábbi lépéseket követtük: 

1. A stratégia bizonyos fejezeteihez kiválasztottuk azokat a neves szakértő, 

konzulens partnereket, akiket bevontunk a kidolgozás folyamatába (Bakoss 

Géza, Borovics Attila, Csete Sándor, Hallgató Ferenc, Horváth Olga, 

Kapuváry Gusztáv, Kovacsics István, Kovács Attila, Lendvai Péter, Nádasdi 

Péter, Nemes Kálmán, Németh György, Pálfy Miklós, Popovics Attila, 

Szabó Árpádné, Szabó István, Tóth Péter, Unk Jánosné). 

2. A rendelkezésre álló alapadatokat és az MTA RKK által kidolgozott 3., 4. és 

5. fejezetet ahol szükségesnek ítéltük kiegészítettük az adott szakterület 

további releváns információival (számadatok, diagramok, ábrák, rajzok, 

fotók). 

3. Mindezekre alapozva felépítettük a stratégia magját - magát a kézikönyvet - 

és ezzel párhuzamosan a melléklet részbe csatoltunk olyan a kiegészítő 

információkat, amelyek fontosak lehetnek vagy elengedhetetlenek a 

kézikönyvben megfogalmazottak megértéséhez, alkalmazásához. 

4. Az így elkészült fejezeteket workshopok keretében egy szélesebb 

célcsoportnak is bemutattuk és velük (is) megtárgyaltuk. A jobbító 

javaslatokat és a kritikai észrevételeket - lehetőség szerint - beépítettük a 

stratégia vagy a kapcsolódó mellékletek anyagába. 

5. Az így elkészült anyagrészeket civil szervezeteknek (REFLEX 

Környezetvédő Egyesület, Pannon Megújuló Energia Klaszter) is átadtuk 

véleményezésre, hogy egy nagyobb „körből” is kapjunk visszajelzést az 

elkészített anyaggal, annak használhatóságával kapcsolatban. A 

megalapozottnak ítélt vélemények ugyancsak a stratégiát gazdagították. 

6. Ezek után vált csak egy-egy fejezet véglegessé. 

7. Az utolsó előtti lépésben elkészültek a fő fejezetek bevezetői és a 

kidolgozásba bevont szakemberek kooperációjában a jövőképek. 

8. Végső lépésként a magyar és az angol nyelvű összefoglaló készült el. 

Az így összeállt kézikönyvbe még további mellékletek kerültek beszerkesztésre, 

amelyek más ESPAN projektpartnerek által korábban kerültek kidolgozásra, 

esettanulmányokat és konkrét elemzéseket tartalmaznak. 




Felhasznált irodalom 

[1]. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája; A Bizottság 

közleménye, Európa 2020; Brüsszel, 2010.március. 

[2]. Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 

(NFÜ) – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja; 2007. 

június. 

[3]. Magyarország hosszú távú 2030-ig szóló Energiastratégiája; Nemzeti 

Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkársága; 2011. július. 

[4]. Tarnai Mária: Válságkezelés a megújuló energiaforrások részarányának 

növelésével, Lélegzet Alapítvány 2010. szeptember. 

[5]. Nemzeti éghajlatváltozási stratégia 2008-2025; Környezetvédelmi és Vízügyi 

Minisztérium, 2008 

[6]. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020; 

NFM, 2010. 

[7]. Új Széchenyi Terv; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. január. 





3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek 

Készítette: MTA RKK Nyugat – magyarországi Tudományos Intézet 2011-2012 




Tartalom 

3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek ............................................................... 4 

3.1 Globális folyamatok ................................................................................................. 4 

Teljes energiaigény és felhasználás .......................................................................... 4 

Kőolaj ......................................................................................................................... 5 

Földgáz ...................................................................................................................... 7 

Szén .......................................................................................................................... 9 

Villamos energia ...................................................................................................... 10 

Bioüzemanyagok ..................................................................................................... 13 

3.1.1 Szektoronkénti energiafelhasználás ................................................................... 14 

Ipar .......................................................................................................................... 14 

Közlekedés .............................................................................................................. 14 

Lakossági és kereskedelmi épületek ....................................................................... 14 

A CO 2 kibocsájtás .................................................................................................... 15 

3.2. Európai Unió ....................................................................................................... 16 

Teljes energiaigény .................................................................................................. 16 

Kőolaj ....................................................................................................................... 17 

Földgáz .................................................................................................................... 17 

Szén ........................................................................................................................ 19 


Bioüzemanyagok ..................................................................................................... 22 

3.3. Magyarország és a környező országok összehasonlítása ................................... 23 

Teljes energia .......................................................................................................... 23 

Kőolaj ....................................................................................................................... 25 

Földgáz .................................................................................................................... 26 

Szén ........................................................................................................................ 27 





3.4 A Nyugat-dunántúli régió ....................................................................................... 30 

Teljes energia .......................................................................................................... 30 


Földgáz .................................................................................................................... 31 

3. fejezet mellékletei ...................................................................................................... 32 




3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek 

A fejezet a világban, Európában, Magyarországon és annak közvetlen környezetében, 

valamint a Nyugat-dunántúli régióban végbemenő energetikai trendeket, tendenciákat 

mutatja be egészen az 1980-as évektől kezdődően napjainkig, továbbá egyes 

esetekben hosszabb távú előrejelzést is megállapít azok jövőbeli változására 

vonatkozóan. 

Külön megjelennek az egyes fosszilis- (kőolaj, földgáz, szén) és megújuló erőforrásokra 

(nap, szél, biomassza, bioüzemanyagok, stb.) vonatkozó statisztikai adatsorok, így a 

rendelkezésre álló készletek/potenciálok, a kitermelés intenzitása, a felhasználás 

nagysága, valamint az ez által keletkező károsanyag-kibocsájtás is. A fejezet a 

termelés/fogyasztás aspektusában kitér a teljes energiára, a villamos energiára továbbá 

az energiaintenzitásra és a szektorális energiafelhasználásra is. Ennek köszönhetően 

összehasonlíthatóvá válnak a Magyarország és a környező országok adatsorai is. 

3.1 Globális folyamatok 

A stratégia megalkotása előtt fontos áttekintenünk a világ energia termelésében és 

fogyasztásában végbemenő folyamatokat. 

Teljes energiaigény 1 és felhasználás 

A teljes energiatermelés és felhasználás adatait vizsgálva (Melléklet - 3.1.1. ábra) 

feltűnő a 80-as évek elején jelentkező visszaesés, mely minden bizonnyal a 70-es évek 

végén végbemenő második olajválság következménye. Az olajválság lecsengését 

követően a világ energiatermelése/felhasználása ugrásszerű növekedésbe kezdett, 

mely 1983 és 2007 között 70 %-kal – 83 ezermilliárd KW-ról 141,7 ezermilliárd KW-ra - 

nőtt. Érdemi stagnálásról csak 1989 és 1993 között beszélhetünk, mely a Szovjetunió 

területének és gazdaságának összeomlásával köthető össze. Ezekben az években a 

világ teljes energiaigénye jelentősen nem mozdult el a 103 ezermilliárd KW-os értéktől. 

Habár az elmúlt évtizedekben a világ népessége ugrásszerűen megnőtt, ennek ellenére 

1983 és 2007 között az egy főre jutó energiafelhasználás is közel 20 százalékkal 

növekedett. Ennek hátterében főként a fejlődő országok gazdaságának és iparának 

ugrásszerű növekedése áll, mely sok esetben nincs összhangban az energia hatékony 

berendezések elterjedésével. 

A Független Amerikai Energia Információs Hivatal (U.S. Energy Information 

Administration, továbbiakban: EIA) 2010. július 27-én kiadott tanulmánya alapján (EIA, 

[2010]) 2035-re – természetesen a jövőben várható szabályozási politikák nélkül - a 

világ energia fogyasztása 49 százalékkal fogja meghaladni a 2007-es adatokat. A 

szervezet vizsgálatai alapján a recesszió 2008-ban 1,2; 2009-ben pedig 2,2%-kal 

csökkentette a világ energiaéhségét. Azonban a világgazdaság motorjának 

felpörgésével ez a folyamat megállni látszik, sőt – köszönhetően a hihetetlen gyorsan 

növekvő ázsiai országoknak, mint például Kína és India - újabb energiaigény robbanás 

előtt állunk. Az EIA tanulmánya alátámasztja azon állításunkat, mely szerint a GDP 

1 Teljes energia= primer energia (szén, olaj, földgáz, atom-, megújuló és villamos energia) 




növekedés összhangban van a növekvő energia felvétellel. A tanulmány megállapítja 

azt is, hogy 2035-ig továbbra is a folyékony – elsősorban a kőolaj – alapú 

energiaforrások maradnak a legmeghatározóbbak, azonban a teljes 

energiafelhasználás tekintetében a 2007-es 35%-hoz képest 2035-re már csak 30%-os 

részesedéssel fognak szerepelni. Ez többek közt annak köszönhető, hogy a kitermelés 

mértéke már csak igen limitált mértékben növelhető, valamint a piaci árak folyamatos 

növekedésének hatására egyre többen próbálnak más, alternatív energiaforrásokra 

átváltani. 

Kőolaj 

Jelenlegi társadalmunkról minden vita nélkül elmondható, hogy a világgazdaságot a 

szénhidrogének korlátlan mennyiségére alapozva építette fel. A szénhidrogének közül 

is a legnagyobb függés a folyékony erőforrásokhoz, elsősorban kőolajhoz köthető – 

hiszen kimondottan erős pozitív (0,713) korrelációs kapcsolat figyelhető meg a világ 

éves GDP növekedése és az éves kőolaj fogyasztás változása között 2 -, ezért ezen 

erőforrás statisztikáinak elemzésével folyatjuk tanulmányunkat. 

A kőolaj kitermelés 30 éves adatait vizsgálva (Melléklet - 3.1.2. ábra) elmondható, hogy 

az 1971-ben kirobbant első és az 1979-es második olajválságot követően a 80-as évek 

elején megjelent kitermelési és fogyasztási lejtmenet csak 1983-ban állt meg, azonban 

attól kezdve egészen 2006-ig folyamatos emelkedésnek indult. Ezen 23 év alatt a 

termelés évi 21,2 milliárd hordóról 30,9 milliárd hordóra emelkedett, amely közel 

46%-os növekedést jelent. 30 éves távlatban 4 rövidebb periódust különíthetünk el, 

melyek termelési és fogyasztási növekedéssel indultak, majd pedig az előző évekhez 

mérten kisebb értékkel zárultak. 

Az első periódus a 70-es évektől 1983-ig tartott, a második 1984-től 1993-ig, a 

harmadik 1994-től 2002-ig és az utolsó, azaz a negyedik 2003-tól – adataink alapján - 

2009-ig. Az utolsó 5 évet figyelembe véve azt tapasztalhatjuk, hogy az olajkitermelés 

üteme – ellentétben a fogyasztással – folyamatosan stagnált, sőt kismértékben 

csökkent is a 2006-os csúcshoz képest. Első ránézésre a jelenséget a pénzügyi- és 

világgazdasági válság számlájára írhatnánk, azonban nem szabad elfelejteni azt, hogy 

a válság 2008. szeptember 15-én robbant ki, a kitermelés csökkenése pedig már közel 

másfél évvel korábban jelentkezett. A csökkenés hátterében többen a M. King Hubbertféle 

olajhozam-csúcselmélet (Hubbert, [1956] 21. old.) beigazolódását vélik felfedezni. 

Az elméletet a Shell Oil Kutatólaboratórium geofizikusa alkotta meg még 1956-ban. Fő 

állítása arra vonatkozott, hogy a világ kőolaj kitermelésének időbeli változása egy 

haranggörbére emlékeztető görbét, a logisztikus eloszlás görbéjét fogja követni. 

Megjegyezte azt is, hogy az Amerikai Egyesült Államok olajkitermelése 1965 és 1970 

között fogja elérni a maximumát. A feltevést többen kétségbe vonták, azonban 

1971-ben az USA olajkitermelése mégis tetőzött és attól kezdve meredek esésbe 

csapott át. Hubert modelljében használt görbét Hubbert-görbeként (Melléklet - 3.1.3. 

ábra), csúcsát pedig általános formában olajhozam-csúcsként vagy pedig Hubbertcsúcsként 

emlegetik. 

2 Statisztikai elemzés alapján 




Az elmúlt években több nemzetközileg elismert elemző és nemzeti/nemzetközi 

szervezet is arra a megállapítására jutott, hogy legkésőbb 2015-ig a világ 

kőolajtermelése el fogja érni a csúcspontját és onnantól megállíthatatlan csökkenésbe 

kezd. Elemzéseikben az elmúlt 5-6 évet kőolaj kitermelési platónak tekintik, mely 

becsléseik szerint az elkövetkező években nem - vagy csak igen kis mértékben – fog 

nőni, sőt hamarosan csökkenésbe vált át. A feltételezést megerősíteni látszik a 

hivatalos új olajkút projektetek adatbázisa is. Eszerint míg 2008-ban napi 4,4 millió 

hordónyi új kitermelés jelent meg, addig ez a szám várhatóan 2010-ben 3,24; 2012-ben 

2,27; 2014-ben pedig már csak 2,05 millió lesz. 

A várható olajcsúcs az USA Energiaminisztériuma szerint 2011 és 2015 között (EIA, 

[2009]), a Pentagon szerint 3 pedig 2011-ben következik be. Az Egyesült Államok 

Védelmi Minisztériuma egyenesen azt állítja, hogy „a világon 2015-ben már naponta 

tízmillió hordóval kisebb lesz a termelés a szükségesnél, a 2030-as években pedig, az 

akkori napi 118 millió hordós igénnyel szemben csak százmillió hordót fognak 

kitermelni”. 4 

Némi bizakodást nyújthat a föld alatt rejlő bizonyított, gazdaságosan kitermelhető 

konvencionális tartalékok, melynek becsült értéke 30 év alatt 642 milliárdról 

1342 milliárd hordóra növekedett. Ez alapján a készleteink megduplázódtak. E 

tekintetben azonban több dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni! 

Az egyik az, hogy a bizonyított készletek növekedése nem lineárisan következett be. A 

folyamat több periódusra is felosztható, mely szerint 1980 és 1988 között nem történt 

érdemi változás. A folyamatot 1988-ban, majd pedig 1990-ben egy jelentősebb ugrás 

szakította meg. Ekkor 190, majd pedig 100 milliárd hordó kőolajjal nőttek készleteink. 

1990-től egészen 2002-ig folyamatos stagnálás volt jellemző a periódusra. 2003-ban 

azonban újabb, 200 milliárd hordónyi ugrást könyvelhettünk el. Csak ettől az évtől 

beszélhetünk egyenletes növekedésről, hiszen 6 év alatt további 130 milliárd hordó 

kőolaj „került elő”. Némi összefüggés tapasztalható az aktuális világpiaci ár és a kőolaj 

lelőhelyek felkutatásának intenzitása között is. Minél inkább nőtt az ár, annál 

fontosabbá vált újabb lelőhelyek feltárása. 

Meglepő módon az EIA tanulmány azt prognosztizálja, hogy a 2007-es napi 86,1 millió 

hordónyi kőolaj kitermelés 2020-ben meghaladja a 92,1; 2030-ban a 103,9; 2035-ben 

pedig a 110,6 millió hordós napi kitermelést. Ez alapján a feltételezés az, hogy 28 év 

alatt – 2007-től számítva -, hogy 28,5%-al fog nőni a kőolaj kitermelési ráta. A 

tanulmány azzal nem számol, hogy az elmúlt 6 évben lényegében ez az érték stagnált, 

sőt inkább csökkent. Állításuk szerint hosszú távon a kőolaj továbbra is fontos 

erőforrása lesz az iparnak és az építőiparnak, valamint a közlekedésben további 

45%-os felhasználás növekedés várható 2035-re. Azonban a villamosenergia ipar a 

kőolaj magas világpiaci ára miatt mielőbb próbál alternatív erőforrások után nézni. 

Az elmúlt 30 év kőolajfogyasztását vizsgálva ugyanaz mondható el, mint a termelés 

esetében, azaz az 1983-as holtpontot követően erős növekedés jelentkezett egészen 

2007-ig. A növekedés mértéke ebben az esetben már meghaladja a 46,7%-ot. 1980 óta 

3 http://petrole.blog.lemonde.fr/2010/03/25/washington-considers-a-decline-of-world-oil-production-as-of-2011/ 

(2012.03.01.) 

4 http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/pentagon-a-vartnal-elobb-johet-az-olajhiany.html (2012.03.01.) 




20 esetben volt nagyobb a fogyasztás, mint a kitermelés! Ezekben az években az 

országok korábbi megtakarításaikból fedezhették a többletigényt. A legnagyobb eltérés 

2008-ban volt, amikor is a két érték közötti különbség túllépte a 670 millió hordót. A 

fogyasztás csak 2009-ben kompenzálódott - a korábban már említett világgazdasági 

válság hatására - jelentősen 775 millió hordóval, ezzel elérve a 2005-ös év keresleti 

szintjét. 

A kőolaj éves átlagos világpiaci áráról elmondható, hogy nem igazán követi a 

kitermelési és fogyasztási mennyiség mozgását. Árát sok esetben geo- és világpolitikai 

csatározások határozzák meg nem pedig az éppen aktuális kereslet/kínálat egyensúlya. 

Bizonyos esetekben azonban a kőolaj ára és a kitermelés/fogyasztás egyensúlya között 

is fellelhető némi párhuzam. 1983 és 2003 között az olaj éves átlagára végig 

30 US dollár alatt maradt. A folyamatosan növekvő fogyasztás ellenére – 30 év 

távlatában – a legalacsonyabb árát 1998-ban érte el. Ez az érték a dollár 2010-es 

értékéhez korrigálva is helytálló. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ebben az évben 

merült fel az eddigi legnagyobb mértékű túltermelés is (Melléklet - 3.1.4. ábra). 

2003 és 2008 között hihetetlen mértékű olajár növekedésnek lehetünk a szemtanúi, 

hiszen 5 év alatt az ára több mint háromszorosával növekedett! Ennek több oka is volt, 

mint például az II. Öbölháború vagy az iráni világpolitikai konfliktus. A helyzeten csak 

tovább rontott a csökkenő kitermelés és a növekvő túlfogyasztás. A világpiaci ár 

tekintetében valamelyest javulást hozott a világgazdasági válság, hiszen 

nagymértékben visszaesett a világ kőolaj felhasználása, ezáltal az ár is csökkent. 

A kőolaj fogyasztás szén-dioxid kibocsátását vizsgálva az 1983-as mélypontot – 

8141 millió tonna – követően 2007-ig – 11268,5 millió tonna – ugyanúgy, mint korábban 

a kőolaj kitermelése és fogyasztása esetében tartós növekedést figyelhetünk meg, 

azonban meglepő módon a növekedés értéke alig érte el a 38,5%-ot amely a 

fogyasztásból eredő növekedést több mint 8%-al múlta alul. Ez részben annak 

köszönhető, hogy a kitermelt kőolaj bizonyos hányadát tartós cikkek, műanyagok és 

gumiszármazékok készítéséhez használják fel, továbbá annak, hogy az olaj alapú 

villamos erőművek fokozatos modernizáción estek át. A 2008-as évben a CO 2 

kibocsátás a válság hatására kismértékben alulmúlta a 2007-es csúcsértéket és minden 

bizonnyal 2009-ben is hasonló értékekre számíthatunk. 

Földgáz 

Sajnos a földgáz kitermelés bruttó mennyiségét illetően csak a 90-es évektől 

kezdődően rendelkezünk megfelelő adatokkal (Melléklet – 3.1.5. ábra). A korábbi 

évekre vonatkozóan csak a „megtisztított” száraz földgáz kitermeléséről és 

fogyasztásáról nyerhetőek ki adatok. Az azonban bizonyos, hogy a bruttó gáztermelés 

80-85%-a hasznosítható csak tiszta földgázként. A maradék 15-20%-ból pedig vagy 

egyéb termékeket, például propán-bután gázt készítenek, vagy pedig elégetik azt. 

A száraz földgáz (továbbiakban: földgáz) esetében 1980 és 1983 között stagnálás 

1984-től pedig folyamatos növekedés figyelhető meg. A 80-as évek elején tapasztalt 

stagnálás a korábban már többször említett második olajválság számlájára írható, 

melyet 1984-ben egy kisebb ugrás, majd pedig napjainkig tartó, egyenletes növekedés 

követett. Természetesen – mint a kőolaj kitermelésének esetében is – a vizsgált 




periódus alatt voltak kisebb törések, de ezek nem voltak túlzottan nagymértékűek. 

Figyelemre méltó azonban, hogy habár a világ jelentős gázkészletekkel rendelkezik, 

mégis a kitermelés csak alig tud lépést tartani a felhasználással. 2002 és 2008 között 

az elfogyasztott gázmennyiség magasabb volt az az évi megtermeltnél, azonban ez 

nem jelenti azt, hogy komolyabb világpiaci problémák jelentkeznének az igények 

kielégítése miatt. 

Az EIA tanulmánya szerint a folyamatos fogyasztói igényeknek köszönhetően a földgáz 

éves felhasználása a 2007-es 3,06 ezermilliárd köbméterről 2035-re eléri a 

3,83 ezermilliárd köbmétert. Természetesen a recesszió a földgázfelhasználás mértékét 

is érintette, hiszen 2009-ben átlagosan 1,1%-kal csökkent az érték. Az iparban mért 

fogyasztáscsökkenés ettől jóval nagyobb, 6%-os csökkenést mutatott. Habár a 

csökkenés jelentős, ettől függetlenül világszerte az ipar a legjelentősebb földgáz 

felhasználó. Az EIA számításai szerint 2035-re az ipar világszerte az évente 

elfogyasztott földgázmennyiség 39%-át, míg a villamosenergia termelés pedig – a 

2007-es 33%-ról – 36%-ra fogja növelni részesedését. A válságból való kilábalás 

következményeként megjelenő újabb földgázigények nem jelentenek világméretű 

problémát, hiszen – a kőolajjal ellentétben – ezen erőforrásból még komoly 

tartalékokkal rendelkeznek elsősorban a Közel-Keleten, Afrikában és a nem OECD 

országokban. Emellett az Egyesült Államok, Kanada és Kína is jelentős 

földgázkészlettel rendelkezik, melyet a mai technikai színvonalon már gazdaságosan 

kinyerhető. Ennek köszönhetően a földgáz ára a közeljövőben nem fog drasztikusan 

emelkedni, marad relatív olcsó erőforrásként. További pozitívum, hogy a jövőben mind 

a gáz, mind pedig a folyékony halmazállapotú földgázszállítás jelentős mértékű 

növekedésre számíthat, hiszen újabb és újabb gázvezeték hálózatokat fektetnek Afrika 

és Európa, valamint Eurázsia és Kína között. Nem szabad megfeledkezni az egyre 

nagyobb ütemben bővülő LNG kapacitásokról – a Közel-Keleten és Ausztráliában -, 

mely 2035-re elérheti 0,54 ezermilliárd köbméter mennyiséget is. 

A világ becsült földgázkészleteit illetően kijelenthető, hogy habár igen jelentős mértékű 

növekedés következett be - 1980: 72,78 ezermilliárd köbméter; 2009: 177,1 ezermilliárd 

köbméter - a becsült mennyiségeket illetően, mégis komoly probléma elé nézünk. A 

2009-ben becsült gázkészlet a 2008-as kitermeléssel számítva 45 év alatt kimerül! Ez 

bizonyos országok számára komoly gondokat okozhat, mint például Magyarországnak 

is, ahol a lakosság megközelítőleg 80%-a télen gázzal fűt. 

A fölgáz felhasználásának és az ezen tevékenységgel kapcsolatos CO 2 kibocsájtásnak 

a növekedése között szoros kapcsolat figyelhető meg, szinte illeszkednek a két változó 

tendencia adatai. Csakúgy, mint a földgázfelhasználás, úgy a CO 2 kibocsájtás is – 

3100 millió tonnáról 6250 millió tonnára - megduplázódott a vizsgált periódusban. 

Érdekességképpen megemlítendő, hogy míg a kőolaj fogyasztása során keletkező CO 2 

30 év alatt kevesebb, mint 40%-kal, addig a földgáz fogyasztás során – a megduplázott 

felhasználás hozományaként - keletkező CO 2 mennyisége több mint 100%-kal 

növekedett. 




Szén 

A világ talán harmadik legfontosabb fosszilis erőforrása a szén. Az elmúlt 30 évben a 

felhasználása igen vegyes képet mutatott (Melléklet – 3.1.6. ábra). Habár a kitermelés 

1980 és 2008 között majd 74%-kal növekedett, mégis voltak olyan periódusai, ahol 

vagy stagnált, vagy pedig csökkent. A kezdeti, 10 éven át tartó folyamatos emelkedést 

1991-ben 300 millió tonnás esés szakította meg, majd ezután 9 éven át tartó stagnálás 

következett be. Sajnos az EIA adatbázisában az 1992-es és 1993-as évekre 

vonatkozóan nem lelhetőek fel pontos adatok. Ez minden bizonnyal – mint ahogy a 

szénkitermelés megcsappanása is – a Szovjetunió felbomlásával hozható 

összefüggésbe. A termelés érdemi növekedésnek csak 2000 után indult, hiszen abban 

az évben jelentkező túlkereset jelentős lökést adott a piacnak, ezáltal a termelésnek is, 

mely 8 év alatt közel 50%-os növekedést produkált. 

A termelés és a fogyasztás viszonyát vizsgálva – a kőolajjal és a földgázzal ellentétben 

– nem állapíthatunk meg komolyabb különbségeket, sőt az utóbbi években enyhe 

túltermelést tapasztalhatunk. A világ energiapolitikájának szempontjából a szén 

rengeteg negatív tényezője mellett – környezetromboló külszíni fejtés és roppant magas 

CO 2 kibocsájtás – rendelkezik egy igen jelentős pozitívummal is. Történetesen azzal, 

hogy a 2005-ben becsült 844,1 milliárd tonnányi szénkészlet, a 2008-as fogyasztással 

számolva a World Coal Institute 5 számításai szerint 120 évre elegendő fosszilis 

erőforrást jelent számunkra. Ez a korábban említett erőforrásokkal szemben közel 

háromszor több időre elegendő energiát jelent! 

Az EIA tanulmánya szerint a nemzetközi szerződések szénre vonatkozó 

paragrafusainak hiányában egyre nagyobb mértékű szénfogyasztásra számíthatunk, 

főleg a nem OECD, azaz a fejlődő és harmadik világbeli országok esetében. Hiába az 

egyik legnagyobb CO 2 kibocsájtó a szénfogyasztás, mégis 2007 és 2035 között az éves 

fogyasztás meg fog duplázódni, mely növekedés 95%-áért pedig a nem OECD államok 

– köztük is leginkább Kína - lesznek a felelősök. Ennek az előjelei már ma 

tapasztalhatóak, hiszen 2000 és 2007 között a nem OECD országok fogyasztása 

megduplázódott, míg a világ többi országában stagnált. 

Érdemes beszélni a szén felhasználásának környezetre gyakorolt hatásáról. Vita nélkül 

kijelenthető, hogy a környezetre leginkább káros erőforrásunkról beszélünk, hiszen 

1 egységnyi szén elégetésével 1,75-2 egységnyi CO 2 kerül a légkörbe! Ez annak 

köszönhető, hogy míg például a kőolaj esetében az üzemanyagon kívül – melyet 

elégetünk – egyéb termékeket is, mint például műanyagot vagy gumit készítünk, addig 

a szénből nem készülnek termékek, azaz nem kötnek le CO 2 -t, hanem közvetlenül a 

légkörbe jutva szennyezik azt. A szén felhasználását illetően technológiai hatékonyság 

növekedésről sem beszélhetünk – szigorúan környezetvédelem szempontjából -, hiszen 

míg 1980-ban 1 egység szén elégetése után 1,75 egységnyi CO 2 keletkezett, addig 

2008-ra ez az érték már megközelítette a 2-t! Mindezek alapján kijelenthető, hogy a 

szén környezetbarát erőforrásnak a legcsekélyebb mértékben sem nevezhető, sőt 

megkockáztathatjuk azt is, hogy hosszú távon – utalva a közel 120 évig kitartó 

készletekre - a legkárosabb az ökoszisztéma számára. 

5 http://www.worldcoal.org/coal/where-is-coal-found/ (2012.03.01.) 




Villamos energia 

A világ villamos energia igénye és termelése 1980 és 2007 között azonos mértékben 

növekedett, egyetlen egy évben sem figyelhetünk meg még minimális csökkenést sem 

(Melléklet – 3.1.7. ábra). A vizsgált 27 év alatt a termelés évi 8072 milliárd kilowattóráról 

18779 milliárd kilowattórára növekedett – 132,6%-os növekedés -, míg a fogyasztás 

7348 milliárd kilowattóráról 17110 milliárd nőtt. A termelés és a fogyasztás közötti, 

folyamatosan növekvő különbséget a hálózati veszteség jelenti, mely 2007-ben 

meghaladta az 1666 milliárd kilowattórát. Ebből kiindulva mára már a megtermelt 

villamos energia közel 10%-a szimplán elveszik a hálózatban. 

A villamos energia igen jelentős hányadát a – olaj, földgáz vagy szén által fűtött – 

hőerőművek adják (Melléklet - 3.1.8. ábra). A vizsgált periódusban a világ villamos 

energia termelésének 60-70%-át ezen erőművek adták. Részarányuk a 80-as évek 

elejétől egészen 1995-ig folyamatosan csökkent, azonban 1996-tól újra növekedésnek 

indult. Nem túl jó hír, hogy ezzel mára már megközelítette az 1980-as kiinduló értékét. 

Habár a sorban második helyen szereplő megújuló energia alapú villamos 

energiatermelés a vizsgált periódusban folyamatosan növekedett, pontosan 

megduplázódott, mégis a világ teljes villamos energia termelésében a részaránya a 

kezdeti 22%-ról 2003-ra már 18% közelére esett vissza. Sajnos – a technológiai 

fejlődés, a nemzetközi egyezmények és kvótarendszerek, valamint az egyre növekvő 

környezettudatos kampányok ellenére – az utóbbi években nem igazán történt 

előrelépés a részarányukat illetően. 

A megújuló villamos energiatermelésen belül a legmeghatározóbb szerepet a 

vízenergia részaránya képezi (Melléklet - 3.1.9. ábra). Habár a vizsgált periódusban a 

részaránya folyamatosan csökkent, még ma is a világ megújuló erőforrás alapú villamos 

energia termelésének – a kezdeti 98%-kal szemben - 86%-át teszi ki. Csökkenését a 

más, nem vízalapú megújuló energiaforrások térnyerésének köszönheti (Melléklet – 

3.1.10. ábra). Míg ezen erőforrások közül a 80-as évek elején a legnagyobb mértékben 

a biomassza és a hulladék hasznosítása mellett a geotermális energia volt a 

legmeghatározóbb, addig 2007-re már a szélenergia háromszor több energiát termelt, 

mint a korábbi második. 

A megújuló villamos energiaforrások terén igen komoly növekedést mondhat magának 

a szélenergia, jelenlegi növekedési ütemét figyelembe véve az EIA adataiból kiindulva a 

világ villamos energia termelésében a megújuló energiaforrások közt 2010 és 2012 

között a második helyre fog előrelépni. Habár a szélenergia hasznosítása – 

köszönhetően a viszonylag gyors engedélyezési eljárásának és a pár hetes 

összeszerelésének - az elmúlt években igen komoly növekedésen ment keresztül és 

még komolyabb potenciálokkal rendelkezik, vízenergia által termelt villamos energia 

mennyisége még így is elérhetetlen távolban helyezkedik el. 

Meglepő módon a megújuló erőforrás alapú villamos energiatermelés tekintetében a 

legkisebb részaránnyal a nap, az árapály és a hullám alapú energiatermelés szerepel. 

Mindezek közül a napenergia hasznosításának roppant alacsony értéke a 

legmegdöbbentőbb. Hiába állítják évtizedek óta, hogy hosszú távon a leginkább 

hasznosítható megújuló energiaforrás, az adatok alapján mégis azt kell mondjuk, hogy 

felhasználása napjainkban szinte jelentéktelen. Ezen minden bizonnyal csak az 




elkövetkezendő évtizedekben megvalósuló technológiai fejlődés és költségcsökkenés, 

továbbá a felépülő monumentális naperőmű parkok fognak valamelyest változtatni. 

A részarányokat illetően harmadik helyen a nukleáris alapú villamos energiatermelés áll 

a maga – 2007-es – 13,8%-os részarányával. A nukleáris erőművek kapacitása a 1980 

és 1988 között igen impozáns, 162%-os növekedést tudhatott a magáénak. Ezen 8 év 

alatt 8,5%-ról 17,1%-ra növelte a részarányát a világ áramtermelésében. Csúcsát 

1996-ban 17,65%-os részaránnyal érte el. A 80-as évek elején jelentkező ugrásszerű 

növekedését minden bizonnyal annak köszönhette, hogy a villamos energiatermelés 

tekintetében az egyik legolcsóbb erőforrás, eltekintve a kiépítés hosszú időigényétől és 

a magas ráfordítási költségeitől. A törést az 1986. április 26-án bekövetkezett 

atomkatasztrófa, a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának leolvadása és felrobbanása 

okozta. A tragédiát követően pánik söpört végig az egész világon mind a lakosság mind 

pedig a kormányzatok körében. 

Atomerőművek sorát vizsgálták tüzetesen át, az esetleges újabb meghibásodások 

elkerülése végett. A történtek természetesen kihatottak az újabb erőmű beruházásokra 

is, hiszen a kormányzatok – lakossági és környezetvédői nyomásra – nem rendeltek 

újabb reaktorokat, inkább az elavultabb technológiák – olaj, földgáz és szén alapú 

hőerőművek – felé fordultak. Több helyen a félkész erőművek építését is leállították. A 

90-es években az újabb reaktorok építése helyett a már meglévőek teljesítményének 

megemelésével – főként dúsabb urán felhasználásával – sikerült növelni a megtermelt 

villamos energiában való részarányukat. Természetesen az erőművek élettartamának 

és teljesítményének megemelése hosszú távon nem kifizetődő, ezért napjainkra - a 

nukleáris létesítmények ellen szóló magas építési és biztonsági költségek, valamint a 

civil antinukleáris mozgalmak ellenére - egyre több kormányzat nyújtotta be igényét 

újabb és újabb reaktorok építésére. 

Ezt bizonyítja az is, az atomerőmű-építési kapacitások hamarosan szűkösnek 

bizonyulhatnak a világpiacon, 2007-ben ugyanis csak az Egyesült Államokban húsz 

reaktor építésének megkezdésére készültek, ezen kívül Finnországban, 

Oroszországban, Franciaországban, Ukrajnában, Bulgáriában és - olasz támogatással - 

Szlovákiában is zajlottak ilyen jellegű előkészítő munkálatok. Sőt, a jelenleg ismert 

elképzelések szerint Lettország és Litvánia szintén fontolgatja egy-egy atomerőmű 

felépítését. Ilyen mértékű fellendülésre még nem volt példa az elmúlt 15 évben. A 

kapacitások azért is szűkösek, hiszen jelenleg csak az amerikai General Electrics és a 

Westinghouse, a kanadai AECL, a francia-német Areva, a japán Hitachi, Toshiba és a 

Mitsubishi Heavy Industries, valamint az orosz Atomsztrojtexport vállal ilyen jellegű 

megbízást. Emellett van több olyan kínai és indiai vállalat is, amelyik reaktorépítéssel 

foglalkozik, azonban őket saját országukon kívül egyelőre aligha bízzák meg 

kivitelezéssel. Az igények felfutására jellemző, hogy a vízenergia-szolgáltatás területén 

tevékenykedő francia Szuez-csoport is fontolgatja egy atomerőmű építésének 

lehetőségét. Mindezek eredőjeként lassan olyan helyzet alakul ki, amikor a vállalatok 

egyszerűen nem tudnak több atomerőmű kialakításába belekezdeni. A 2011-ben, 

japánban bekövetkezett fukushimai atomerőmű-katasztrófa felerősítette az atomellenes 

lobbit. Németország az esetet követően elhatározta atomerőműveinek 2022-ig történő 




fokozatos bezárását. 6 Kérdéses, hogy az eset milyen hatást gyakorol majd a világ többi 

országában esedékes atomerőmű-építésekre. Az azonban világos, hogy a világ hat 

legnagyobb nukleáris nemzete közé tartozó Indiát aligha érdeklik a japán katasztrófa 

következményei, ugyanis 2020-ig a mostani négyszeresére kívánja növelni nukleáris 

energiatermelését. 7 

Az EIA 2010-es referencia tanulmánya szerint 2007 és 2035 között a villamosenergiatermelés 

87%-os növekedést fog elkönyvelni. A villamos energia felhasználás esetében 

is jól elkülöníthetőek az OECD és a nem OECD országok, hiszen előbbiek esetében az 

éves növekedés 1,1, míg utóbbiak esetében 3,3%-os az igénynövekedés. 2003 és 

2008 között bekövetkezett rapid energiaár növekedés és az üvegházhatású gázok 

szabályozása miatt egyre növekvő érdeklődés indult a nukleáris energia és a megújuló 

energiaforrások iránt. A magas fosszilis erőforrás árak és a kormányzati ösztönzők 

hatására a jövőben hosszú távon folyamatos növekedés várható ezen erőforrások 

irányában. A tanulmány alapján 2007 és 2035 között a megújuló erőforrások évente 3 

(18%-ról 23%-ra), a szén alapú villamosenergia-termelés 2,3, a földgáz alapú 2,1, a 

nukleáris energiatermelés pedig 2%-kal fog növekedni. A szén alapú villamosenergiatermelés 

növekedésénél azonban figyelembe kell venni a jövőben várható 

üvegházhatást erősítő gázok kibocsájtására vonatkozó előírásokat, mely szerint a 

fentebb leírt növekedési ráta változhat. A földgáz és a nukleáris energia esetében erre 

nem kell számítani, hiszen a CO 2 kibocsájtásuk igen alacsony, vagy megközelítőleg 

nulla. 

A megújuló erőforrás alapú villamos energiatermelés esetében a vizsgált periódusban 

230%-os növekedés várható. Ezen növekedés 54%-áért a víz, 26 %-áért pedig a 

szélenergia lesz a felelős. Sajnos ezen két alternatív energiaforrás kivételével ma nincs 

gazdaságos megújuló erőforrás alapú versenytársa a fosszilis erőforrásoknak. 

Tipikusan, kormányzati programoknak, támogatásoknak köszönhetően bővülnek az 

egyéb megújuló erőforrású létesítmények. Ennek hatására csak igen kis mértékben 

részesülnek a világ villamos energia termelésében. Ilyen a biomassza és hulladék, a 

napenergia, a geotermális energia, valamint a hullám és árapály alapú létesítmények. A 

biomassza esetében azért elmondható, hogy 2007 és 2035 között az EIA tanulmány 

négyszeres növekedést prognosztizál! 

Komoly lehetőség előtt áll a nukleáris energia hasznosítása is, hiszen 2007 és 2035 

között 173%-os növekedést kalkulálnak. Ez többek közt a fosszilis erőforrások egyre 

növekvő árának köszönhető. Emiatt a korábban igen drága atomerőművek építése 

gazdaságossá válik. Sok esetben hallhatunk a korábban épült létesítmények 

teljesítményének bővítéséről, vagy pedig az élettartamuk meghosszabbításáról. A 

legnagyobb ütemű éves növekedés a nem OECD országokban (évente 7,7%), azon 

belül is Kínában (8,4%) és Indiában (9,5) várható. Összehasonlításképpen Európa 

OECD tagállamaiban ez a növekedés átlagosan csak 0,8 % lesz. 

6 http://energiatudatosfte.org/?tart=blog&id=9&lang=hu (2012.03.06.) 

7 http://www.energiacentrum.com/news/indiaban_az_atomenergiae_lehet_a_jovo.html (2012.03.06.) 




Bioüzemanyagok 

Fontos szót emelni a bioüzemanyagok terjedéséről is (Melléklet - 3.1.11. ábra). Habár 

ezen erőforrások 9 év alatt robbanásszerű – a bioetanol 4-szeres, a biodízel 

18,8-szoros! - növekedést könyvelhettek el, mégis a fosszilis alapú erőforrások 

továbbra is elérhetetlen távolságban vannak, hiszen amíg 2008-ban 551 millió hordónyi 

bioüzemanyagot állítottak elő, addig a kőolaj kitermelése ugyanazon évben meghaladta 

a 30,5 milliárdot! Eszerint a bioüzemanyagok a világ termelésének alig 1,6%-át adják, 

azonban máris kedvezőbb képet festhetünk, ha figyelembe vesszük azt, hogy a 

kőolajból nem csak üzemanyagot készítenek. Ezen erőforrások rohamos elterjedésével 

kapcsolatban meg kell jegyezni azt is, hogy 9 év során jelentős túltermelés produkáltak. 

A biodízel esetében 0,5–14; a bioetanol esetében pedig 5,4–42,4 millió hordós éves 

felesleg keletkezett. Ez átlagosan 10%-nyi plusztermelést jelent. Némileg árnyalja a 

képet, hogy előállításukhoz élelmiszereket használnak fel, melyek termelése során egy 

sor más – elsősorban mezőgazdasági – probléma merülhet fel. Jelen állapotában az 

alternatív üzemanyagforrások pár évtizeden belül – még az elképesztő növekedési 

tendenciákat figyelembe véve sem – nem képesek kiváltani a fosszilis erőforrásokat. 

Minden bizonnyal a 21. század első felében azok kiegészítésére lesznek csak 

alkalmasak. 

Fontos még megjegyezni azt, hogy a világ bioüzemanyag termelésének megoszlását 

tekintve az első helyen az Egyesült Államok áll, melyet szorosan követ Brazília és kissé 

lemaradva az Európai Unió. Míg bioetanol esetében a helyzet változatlan addig a 

biodízel termelés tekintetében már az Unió igen nagy aránnyal utasítja maga mögé az 

USA-t és Brazíliát. 




3.1.1 Szektoronkénti energiafelhasználás 

Az alábbiakban az energia felhasználást szektorális bontásban mutatjuk be. (EIA 

[2010]) 

Ipar 

A világ energiafogyasztásának legjelentősebb szereplője az ipari szektor, hiszen a 

megtermelt energia megközelítőleg 50%-át használja fel. Hosszú távú prognózis szerint 

2007 és 2035 között az ipari villamos energia felhasználás 54 ezermilliárd KW-ról 

76,8 ezermilliárd KW-ra fog növekedni. Mindezen növekedés 5%-áért az OECD 

államok, 95%-áért pedig a nem OECD államok lesznek a felelősek. A különbség több 

tényezőnek köszönhető. Míg az előbb említett országok esetében a gazdasági 

növekedés pár százalék, addig az utóbbi országok esetében ez többször megközelíti a 

kétszámjegyű növekedést. A fejlett országokban technikailag jóval hatékonyabb 

eszközöket használnak, míg a fejlődőek esetében korábbi generációs eszközök 

áramfelvétele jóval magasabb ennél. A legjelentősebb különbség az, hogy az OECD 

országok a termelésről egyre inkább a szolgáltatói szektor irányába fejlődnek, melynek 

energiaigénye nem olyan jelentős nehézipari műveletekkel szemben. A megújuló 

energiaforrások ipari felhasználása esetében 2035-re 8%-os részesedés 

prognosztizálható, melynek 90%-át a biomassza és a hulladék alapú hő és villamos 

energiatermelés adja majd. 

Közlekedés 

Az energiafelhasználás a közlekedési szektorban magába foglalja azt az energiát, 

amely különböző termékek és emberek - vasúton, közúton, levegőben, vízen és 

vezetékben (csőhálózatban) való – szállítása során használtak fel. 

A világ energia fogyasztásának – melynek túlnyomó része folyékony halmazállapotú - 

30%-áért a közlekedési szektor a felelős. Így a közlekedés a folyékony üzemanyagok 

felhasználásának 2007 és 2035 közötti várható növekedésének 87%-át fogja 

produkálni, valamint a vizsgált periódusban a közlekedési szektor a világ folyékony 

üzemanyag fogyasztásában 53%-ról 61%-ra fogja növelni a részesedését. 

Míg az OECD országok üzemanyag fogyasztása hosszútávon stagnáló tendenciát 

mutat, addig a nem OECD országoknál egy üzemanyagigény bummnak lehetünk majd 

a szemtanúi, hiszen az éves igénynövekedés az előbbi esetében 0,3%, míg az utóbbi 

esetében 2,6% lesz várhatóan. A keresletnövekedésért elsősorban a közúti, a légi és a 

vízi teherszállítás lesz a felelős, a növekvő igény hatására pedig egyre dráguló 

üzemanyagárakkal szembesülhetünk. 

Lakossági és kereskedelmi épületek 

A világ teljes energia felhasználásának 1/5-éért a háztartások és a kereskedelmi 

épületek a felelősek. Az elfogyasztott villamos energia országonként különböző. A 

mértéke függ a jövedelemszintektől, a nemzeti erőforrásoktól, a klímától és a 

rendelkezésre álló energia infrastruktúrától. Egy tipikus OECD állambeli háztartás több 

energiát fogyaszt, mint egy nem OECD tagállambeli. Ennek oka az, hogy egy 




magasabb jövedelemből élő család nagyobb lakással és több elektromos eszközzel 

rendelkezik, mint az alacsonyabb jövedelemből gazdálkodó társa. 

A háztartások esetében a lakásméret az egyik legfontosabb indikátor az elfogyasztott 

energiamennyiség esetében, emellett fontos indikátor még a jövedelemszint és az 

éghajlat is. A lakásméret azért a legfontosabb tényező, hiszen több energiára van 

szüksége fűtés, hűtés és világítás tekintetében. Emellett a nagyobb tér több lehetőséget 

ad elektromos eszközök elhelyezésére is, mint például televízió, mosó- és mosogatóés 

szárítógép, valamint IT és telekommunikációs eszközök. 

A háztartások energiaigényének növekedése 2007 és 2035 között várhatóan 

14,65 ezermillárd KW-ról 20,22 ezermilliárd KW-ra fog növekedni. Ez évente összesítve 

1,1%-os növekedést jelent. Az OECD országok esetében ez az érték 0,4%, míg a nem 

OECD országok esetében – köszönhetően a növekvő lakosságszámnak és a 

gazdasági növekedésnek – várhatóan 1,9% lesz. 

A szolgáltatási szektor épületeinek energiaigénye az elkövetkezendő periódusban 

évente az OECD országok esetében átlagosan 0,9; a nem OECD országok esetében 

pedig 2,7%-kal fog növekedni. A tanulmány a szolgáltatói szektorba sorolja a 

kereskedelmi egységeket, valamint az egyéb – főként állam által fenntartott – 

intézményeket, mint például az iskolákat vagy a kórházakat, ahol természetesen a 

meghatározó tényező a lakosság és a gazdaság növekedési üteme lesz. 

A CO 2 kibocsájtás 

1980 és 2008 között a szén-dioxid kibocsájtás 18488 millió tonnáról 30377 millió 

tonnára emelkedett. A több mint 64%-os növekedésért egyértelműen a fosszilis 

üzemanyagok a felelősek. Míg a 80-as évek elején a kőolaj a 47,7; a szén 35,6; a 

földgáz pedig 16,7 százalékkal részesedett a világ CO 2 kibocsájtásából, addig ez a 

részarány 2008-ra már 37; 42,4; 20,6 %-ra módosult. Ennek hátterében az áll, hogy 

míg az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb mértékben próbálták visszaszorítani a kőolaj 

és annak származékainak fogyasztását addig a szén növekvő felhasználását nem 

gátolták különböző jogi előírások. Világszerte egyre szigorúbb törvényeket vezettek be 

a járművek fogyasztását és azok káros anyag kibocsájtását illetően, viszont a szénről 

és annak elsődleges felhasználási területéről – hőerőművek – nem születtek kellő 

mértékű szabályozások. Ennek köszönhetően a 21. század elején, elsősorban 

Ázsiában, azon belül Kína és India területén gombamód szaporodni kezdtek a 

széntüzelésű hőerőművek. Emiatt 9 év alatt a szén alapú CO 2 kibocsájtás 48%-kal nőtt. 

Habár az arányok megváltoztak, sajnos egyetlen egy fosszilis erőforrás esetében sem 

beszélhetünk arról, hogy környezetszennyező hatása csökkenne. Olybá tűnik, hogy a 

technológiai fejlődés nem tud lépést tartani a növekvő energiaéhséggel. 

Az egy főre jutó éves CO 2 kibocsájtást vizsgálva érdekes jelenségnek lehetünk a 

szemtanúi. Folyamatosan növekvő népesség és CO 2 kibocsájtás mellett az egy főre jutó 

károsanyag kibocsájtás nem mutat arányos eloszlást. 1980 és 2001 között ez a mutató 

3,89 és 4,15 között ugrált, 10 éven keresztül – 1992 és 2002 között – tartósan 4 alatt 

helyezkedett el, 2003-tól viszont robbanásszerű növekedésbe kezdett, mellyel 2008-ra 

elérte a valaha mért legnagyobb 4,54 tonna CO 2 /fő-s értéket. Ez alapján arra a 

következtetésre juthatunk, hogy a környezetünk szempontjából egyre pazarolóbban 




használjuk fel erőforrásainkat. Hiába az egyre összetettebb kvótarendszerek, a 

nemzetközi klímaegyezmények és az egyre szélesebb körben támogatott társadalmi 

környezettudatosság, mégis évről évre egyre több szennyező anyagot juttatunk 

bolygónk légkörébe. Sajnos még nem bizonyulnak elegendőnek az energia hatékony 

eszközökre vonatkozó fejlesztések sem. Mindezen alapján kijelenthető, hogy a 

lakosság energiaéhségének megzabolázása mellett égető szükség van az ipar és a 

villamosenergia-termelés minél hatékonyabb technológiai fejlesztésére is. 

A tanulmány szerint a jövőben a kezdeti 2007-es 29,7 milliárd tonnányi CO 2 kibocsájtás 

2020-ra 33,8; 2035-re pedig 42,4 milliárd tonnányira fog növekedni. Ez 28 év alatt 

43%-os CO 2 kibocsájtás növekedést jelent! Az EIA szerint a CO 2 kibocsájtás 

mennyisége erős kapcsolatban áll a gazdasági növekedéssel, ezért ebben az esetben 

is párhuzam húzható a nem OECD országok gazdasági fellendülése és a növekvő 

kibocsájtás között. Míg 2007-ben a fejlett és a fejlődő országok közötti kibocsájtás 

különbség csak 17% volt, addig 2035-re ez az érték várhatóan 100% lesz. Ennek 

értelmében a teljes CO 2 kibocsájtás 2/3-át a nem OECD országok fogják adni! 

3.2. Európai Unió 

Teljes energiaigény 

Habár az Európai Unió több mint egy évtizede komoly szószólója a 

környezettudatosságnak és az energiahatékonyságnak, termelési adataiból és 

fogyasztási szokásaiból mégsem látszik. 

Először is vegyük szemügyre az Unió teljes energiatermelésének és fogyasztásának 

kapcsolatát. Mivel a stratégiánk egyik igen fontos pillére éppen az, hogy lehetőségeink 

szerint annyi energiát termeljünk, amennyit elfogyasztunk – másképpen fogyasszunk 

annyit, amennyit meg tudunk termelni -, ezért emellett semmiképp sem mehetünk el szó 

nélkül. 

1992 és 2007 közötti periódusban külön vizsgáltuk az EU 15; EU 25 és EU 27 termelési 

és fogyasztási adatait, valamint az egy lakosra jutó teljes elfogyasztott energiát 

(Melléklet - 3.2.1. ábra). 

Kezdjük a legfontosabbal: Jelen pillanatban az Európai Unió nem képes ellátni önmagát 

elegendő energiával! Sajnos be kell látni, hogy Európa nem rendelkezik komoly 

mennyiségű, nem megújuló erőforrásokkal. Az Unió energiaéhsége 1992 és 2006 

között folyamatos, de nem kiugró növekedést produkált, majd pedig 2007-ben már 

csökkenésnek indult. Ezzel ellentétben a teljes energiatermelés 1996-tól folyamatos 

lejtmenetet produkált. Ennek következtében 2007-re saját forrásokból az EU15 

energiaéhségének 41,5; az EU25 43,1; az EU 27 pedig 43,8%-kát tudta csak fedezni! 

Természetesen a teljes igény mellett az egy fő által elfogyasztott energia mennyisége is 

folyamatosan növekedett egészen 2006-ig. Még jobban érzékelteti a pazarlást az egy 

főre jutó elfogyasztott energiavolumen is (Melléklet – 3.2.2. ábra), hiszen az Unió 

állampolgárainak energiafogyasztása bőven a világ átlaga felett helyezkedik el, mely 

érték sok esetben kétszerese a megtermelt mennyiségnek. 




Kőolaj 

Rövid történelme során az Európai Unió egyetlen tagállama sem volt kőolaj 

szempontjából világpolitikai meghatározó tényező, hiszen ezen 27 ország a világ 

kevesebb, mint 1 százaléknyi kőolajtartalékát birtokolja. Továbbá kitermelési adataik 

sem sokkal kedvezőbbek, hiszen a világ össztermelésének csak 3%-át adják. 

Teljesen más a helyzet, ha a felhasználási mértéket vesszük figyelembe. Megdöbbentő 

az, hogy az Európai Unió ötször több kőolajat fogyaszt el, mint amennyit képes 

megtermelni (Melléklet - 3.2.3 ábra)! Ez évente 3700-4600 millió hordónyi többletigényt 

jelent. A vizsgált periódusban ez az arány nemigen változott, igényeinek 4/5-ét 

importból fedezte. A tartós arány annak köszönhető, hogy az 1992 és 2008 között – a 

világtendenciával ellentétben – csak alig 10%-os keresleti növekedés jelentkezett, míg 

ezt részben – egészen 1999-ig – egy nagyobb mértékű termelési növekedés kísérte. 

2009-ben – a többször említett világgazdasági válság hatására – az Unió által 

felhasznált kőolaj mennyisége visszaesett az 1992-ben tapasztalt szintre. Habár így a 

mennyiség megegyezett, a világ összes fogyasztásában betöltött kezdeti 20,65%-os 

részesedése 16,8%-ra módosult. 

Lehangoló képet kapunk, ha összehasonlítjuk az Európai Unió 2009-es kőolaj 

felhasználásának és a rendelkezésére álló készleteinek kapcsolatát. Tegyük fel, hogy 

más, külső forrásból hosszabb ideig nem tud kőolajhoz jutni, de saját igényeit képes – 

megfelelő, elméleti maximális kitermeléssel – kielégíteni. Az Unió a 2009-es fogyasztási 

adatokkal – mely jelzem még nem is a valaha mért legmagasabbak - számolva is alig 

több mint egy év alatt kiapasztaná forrásait! Ha csak ezt az egy erőforrást vesszük 

figyelembe, akkor energiapolitikailag a világ egyik legkiszolgáltatottabb térségéről 

beszélünk! Természetesen minden tagállam rendelkezik – az előírásoknak megfelelően 

- stratégiai készletekkel, azonban ezek mértéke 30, maximum 90 napra elegendő, mely 

egy esetleges Közel-keleti konfliktus vagy egy orosz-ukrán árpolitikai csatározás során 

nem túlzottan megnyugtató. 

Földgáz 

Szénhidrogének közül a földgáz tekintetében - a kőolajjal ellentétben - valamelyest jobb 

helyzetben van az Európai Unió (Melléklet - 3.2.4. és 3.2.5. ábra). Rendelkezésre álló 

gázkészletei a világ 1,3%-ával; földgáz termelése pedig annak alig több mint 6,5%-ával 

egyenlő. A fogyasztásnál azonban itt is megjelenik a túlzott mértékű falhasználói igény, 

hiszen a vizsgált részarány már 17% körül mozog. 

A nagyobb mértékű készleteknek és a termelésnek köszönhetően az Unió igényeinek 

közel 40%-át képes saját maga biztosítani, mely sokkal kedvezőbb a kőolaj esetében 

jelentkezett alig 20%-os részaránynál. A 2009-es fogyasztási adatokat figyelembe véve 

pedig – a korábban felvázolt tényezők esetén – akár 3 évig is képes lenne ellátni 

önmagát rendelkezésre álló készleteiből. 

Az 1992-2009-es periódust vizsgálva azonban elkeserítő, hogy míg 1992 és 2008 

között a felhasználás 44%-kal nőtt, addig az utolsó 10 év alatt a becsült gázkészletek 

38%-kal csökkentek. A világgazdasági válság csakúgy, mint a kőolajnál, a földgáz 

felhasználásnál is éreztette hatását, azonban nem olyan nagymértékben, hiszen a 

fogyasztás csak a 2001-2002-es szintre esett vissza. 




Mivel a tagállamok földgáz készletei rohamos léptékben csökkennek, ezért az Unió 

növekvő földgázéhségét csak fokozott importból képes kielégíteni. Egyes becslések 

szerint ez az arány 2030-ra elérheti a felhasználás 70%-át is, amely valljuk be a mai 

60%-hoz képest még igen szerény adat. A tagállamok szempontjából négy térség 

rendelkezik jelentős földgázkészletekkel. Ezek Oroszország, Norvégia, az észak-afrikai 

mediterrán térség és Nigéria. További potenciális partnerként szóba jöhetnek a Közel- 

Kelet egyes országai is. 

Oroszország - a korábban már említettekre hivatkozva, mely szerint jelenleg a világ 

legnagyobb földgázkészletének birtokosa – kiemelten fontos helyen szerepel az európai 

beszállítók között. Habár a kapcsolat mindkét fél számára előnyös – hiszen 

Oroszország számára igen fontos az európai piacon való részesedés megőrzése, 

valamint annak növelése – ez mégsem jelent teljes energetikai biztonságot, hiszen 

jelenleg az orosz gáz négy különböző irányból, Finnországon, Törökországon, 

Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül éri el Európát. A problémát az jelenti, hogy 

Európa orosz gázimportjának több mint 80%-a azon az Ukrajnán keresztül érkezik, 

amely az elmúlt tíz évben folyamatos vitában állt Oroszországgal a földgáz elszámolási 

árát és tranzitvámját illetően. Ez a vita sokszor komoly nehézségeket okozott Európa 

számára is. A legsúlyosabb helyzet 2009 januárjában alakult ki, amikor is Oroszország 

– több európai ország gázellátását veszélybe sodorva - teljes mértékben megszűntette 

az Ukrajnán át történő földgázszállítást. A szállítási nehézségektől eltekintve azonban 

középtávon továbbra is Oroszország marad Európa legperspektivikusabb 

földgázszállítója. Erre jó okot adnak jelentős tartalékai és az, hogy már ma is a 

legnagyobb nyugat-európai fogyasztók igényeit 30-40%-ban, a legtöbb kelet- és 

délkelet-európai országét pedig 80-90%-ban az orosz gáz fedezi. A korábban 

említetteken túl talán egy komolyabb nehézség bukkanhat fel a jövőben, ez pedig Kína 

ugrásszerű gazdasági növekedésével társuló mérhetetlen energiaigény, mely már 

megjelent az orosz exportban is. 

Oroszországgal ellentétben az európai gázpiac legmegbízhatóbb szállítója az a 

Norvégia, amely jelenleg az európai gázellátás 15%-át biztosítja és ez a partneri 

viszony előreláthatólag a következő évtizedekben is megmarad. Természetesen a 

norvég gáznak is vannak hátrányai. Az egyik az, hogy az orosz importnál valamelyest 

drágább. Ennek oka az, hogy a kitermelés túlnyomó hányada a Barents-tengeren 

történik, ahonnét a földgázt a távolság miatt csak cseppfolyósított formában lehet 

Európába szállítani. A cseppfolyósítási folyamat azonban speciális infrastruktúrát 

igényel, melynek költségei igen magasak. További költségnövelő tényező az is, hogy a 

folyamat során a kitermelt gáz 15-18%-a elvész, valamint a biztonsági kockázatok is 

jóval magasabbak a csővezetéken keresztüli szállítással szemben. A másik komoly 

hátrány pedig az, hogy a növekvő igényekkel szemben Norvégia készletei, kitermelési 

és környezetvédelmi megfontolásokból nem kívánja növelni exportját. Ennek tükrében, 

a magasabb árakat kompenzálandó földrajzi közelség és a megbízhatóság ellenére 

hagyományos partnerei – elsősorban Németország és Franciaország – kiszolgálásán 

kívül a jövőben nem vehető figyelembe a növekvő európai fogyasztási igények 

kielégítése szempontjából. 

Az említett észak-afrikai mediterrán országok közül a legjelentősebb földgázkészlettel 




Algéria rendelkezik. Ez a vagyon a jelenlegi kitermelési ütemmel számolva is még 

évtizedekig elegendő forrást biztosít. Algéria jelenleg elsősorban az európai mediterrán 

országok, Portugália, Spanyolország, Olaszország és Franciaország számára szállít 

gázt. Exportjának jelentős részét a cseppfolyósított földgáz (LNG) adja, amelynek 

nagyrészt a már említett Spanyolország és Franciaország mellett Belgium hasznosít. Az 

algír gáz mellett szól, hogy a korábban említett két exportőr országgal szemben 

viszonylag alacsony áron szállít, azonban a mediterrán országokon kívül nemigen 

marad kapacitása más nemzetek ellátására is (Íjgyártó, [2006], 89.old.). 

Alternatív beszállítóként még szóba jöhet Omán, Katar, az Arab Egyesült Emirátusok, 

Egyiptom, Líbia, Nigéria és a Közel-Kelet országai, azok közül is elsősorban Irán. 

Sajnos azonban az említett országok esetében a politikai kiszámíthatatlanság, a nagy 

távolság és a szállítási költségek, valamint a fokozatosan növekvő ázsiai, leginkább 

kínai igények miatt a megfelelő ellátás lehetősége egyelőre nem biztosított. 

Szén 

Európa szénvagyona a korábban említett két szénhidrogénnel ellentétben valamelyest 

biztatóbb képet mutat, hiszen a 2005-ös becslések alapján a kinyerhető szénmennyiség 

eléri a 32595 millió tonnát, amely a világ teljes szénvagyonának 3,5%-át teszi ki 

(Melléklet - 3.2.6. ábra). Ez a mennyiség – továbbra is a korábban már felvezetett 

metódust követve, a 2005 és 2009 közötti kitermelés mennyiségét levonva és a 

2009-es fogyasztási értékekkel számolva – akár még 45 évre elegendő Európa 

számára. Ez az adat jelentős többletet mutat Európa kőolaj és földgáz készlet 

potenciáljával szemben, hiszen előbbi alig másfél, utóbbi pedig háromévnyi fogyasztást 

tudna kielégíteni. 

A kitermelt és a felhasznált szénmennyiség kapcsolatát vizsgálva is pozitívabb képet 

kapunk a korábbi két erőforrással szemben, hiszen az Európai Unió tagállamai 

átlagosan csak 45%-kal több szenet fogyasztanak el, mint amennyit a felszínre tudnak 

hozni. 

Az elmúlt közel két évtized során a kitermelés és a fogyasztás is folyamatos csökkenést 

mutatott, egyedüli törés csak 1999-ben jelentkezett, amikor is a felhasznált 

szénmennyiség egy enyhe növekedést követően 9 éven keresztül 700 és 800 millió 

tonna között stagnált. Természetesen a világgazdasági válság ezen a téren is éreztette 

hatását, hiszen a stagnálást 2009-ben egy majd 120 millió tonnás esés szakította meg. 

A közel két évtizedet vizsgálva, az 1992-es kiinduló állapothoz mérten a kibányászott 

szén esetében 47, a felhasználás esetében pedig 36%-os visszaesés jelentkezett. 

Habár mindkét érték igen jelentős, az adatokból mégis arra következtethetünk, hogy 

Európa szerte a bányabezárások gyorsabb ütemben zajlottak, mint a szénfelhasználás 

visszaszorulása. A szén felhasználásának visszaszorulását több tényező is 

magyarázza. Az egyik az, hogy a lakosság a különböző kormányzati programok és 

támogatások következtében fokozatosan földgáz alapú fűtési rendszerekre váltottak. A 

másik tényező pedig az, hogy szén alapú hőerőművek által kibocsájtott káros anyagok 

után fizetendő környezetterhelési díjak jóval magasabbak voltak, mint új – más 

erőforrás alapú – erőművek építése esetén. 

Az európai szénipar hanyatlása még az Európai Unió megalakulása előtt, az Európai 




Szén- és Acélközösség idejében megindult. A közösségi szén és a behozott szén 

közötti verseny egyensúlyhiánya arra kényszerítette az európai szénipart, hogy 

termelését jelentős mértékben csökkentse, valamint alapvető szerkezetátalakítási 

intézkedésekbe fogjon. Ezen folyamatot tovább erősítette az Európai Tanács 

1407/2002/EK rendelete, 8 mely az európai szénipar részére nyújtott állami 

támogatásokat szabályozta egészen 2010. december 31-ig. Mivel az Unió 

széntermelésének jelentős hányada versenyképtelen volt a világpiacon vásárolttal 

szemben, ezért a tagállamok részben a bányabezárások, részben pedig követve egy 

bizonyos elővigyázatossági elvet, állami támogatással bizonyos mértékű széntermelési 

kapacitásokat fenntartottak. A támogatások mellett azonban nem hagyták figyelmen 

kívül a fokozatos szerkezetátalakítási folyamat szükségességét sem. Az Unió – 

energiabiztonságának megőrzése érdekében – célul tűzte ki, hogy a jövőben a 

széntermelést, ha minimális szinten, állami támogatásokkal is, de fenn fogja tartani. 

Erre utalnak a stratégiai készletek azonnali hozzáférését biztosító rendelkezések is. 

Az arányosság elvét szem előtt tartva a támogatások mértéke maximálisan csak a 

beruházási költségekre és esetlegesen a folyó termelési veszteségek fedezésére 

korlátozódhatnak, így a szerkezetátalakítási folyamat során felszabaduló, korábban 

szénbányászati támogatásként kezelt forrásokat az Unió hosszú távon a 

környezetvédelem és a megújuló energiaforrások támogatására fogja fordítani. 


Az elmúlt közel két évtized villamos energiatermelési adataira tekintve az Európai Unió 

szempontjából egy igen lesújtó képpel szembesülhetünk, hiszen míg ezen időszakban a 

világ összes országa által termelt villamos energia értéke közel 62%-al nőtt, addig a 27 

tagállamban ez az érték 2007-ig csak 36% volt (Melléklet - 3.2.7. ábra). 

Az európai trendek hátterében részben a kismértékű gazdasági növekedés, részben 

pedig az elhanyagolható mértékű lakosságszám változás állhat. A harmadik igen fontos 

tényező pedig az, hogy Európa az elmúlt időszak erőteljes energiahatékonysági 

törekvéseinek köszönhetően, az elektromos hálózati terhelés kiküszöböléseként 

próbálta a villamosenergia fogyasztást minél inkább kordában tartani. Nem 

elhanyagolható az sem, hogy a teljes, a 27 tagállamon belül megtermelt energia alig 

6,5%-a jelentkezik hálózati veszteségként, ellentétben a világ 8,9%-os átlagával 

szemben. Ez azt jelenti, hogy az európai elektromos hálózat állapota jóval kielégítőbb a 

világ átlagához képest. 

Meglepő módon a felhasznált villamos energia mennyiségét vizsgálva a tagállamok 

közötti különbségeket is megfigyelhetjük. EU 27 által termelt áram 86%-át az EU 15 

adja, amely arány a fogyasztás esetében is közel megegyezik. 

A villamos energiatermelés erőforrás alapú bontását vizsgálva az Unió esetében 

különböző értékekkel találkozhatunk, mint a világ esetében (Melléklet - 3.2.8. ábra). A 

legfontosabb eltérés az, hogy 1992 és 2008 között a 27 tagállam fosszilis hőenergia 

alapú villamos energia termelése 52 és 57 % között mozgott. Ez messze elmarad a 

világ 61-68%-os átlagától! A másik komoly különbség a nukleáris energia 

hasznosításánál jelentkezik, mely szerint az, míg a világban az összes megtermelt 

8 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2002R1407:20070101:HU:PDF (2012.03.08.) 




áram átlagosan 13,8-17,6%-át, addig az Unióban 28,3 – 33,4%-át adta! A már említett 

németországi atomerőmű-bezárások következtében ezen arány csökkenése várható 

Európában. 

A megújuló erőforrás alapú áramtermelés területén viszont átlagosan 1 – 7,5 

százalékpontnyi különbséget fedezhetünk fel a világátlag javára! Ebből azt a 

következtetést vonhatjuk le, mely szerint Európa a megújuló erőforrások felhasználása 

területén nem tett kellően elegendő lépést azok elterjedésének szorgalmazása 

ügyében. 

A hálózati veszteség mértékében sem találhatunk azonosságokat, hiszen – az adatok 

tanulsága szerint – az európai vezetékek jóval hatékonyabban, átlagosan 6,4 – 7,8 

%-os veszteséggel továbbítják a generált energiát. 

A megújuló erőforrások felhasználásával generált villamos energia mennyiségét 

vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 1992 és 2008 között az összteljesítmény több mint 

55%-kal növekedett. Ezen növekedés hátterében a biomassza és a szélenergia 

dinamikus elterjedése állt (Melléklet - 3.2.9. ábra). Ennek köszönhetően napjainkban a 

27 tagállam megújuló erőforrás alapú villamos energiájának közel 3/5-ét a vízenergia, 

1/5-ét a biomassza, 1/5-ét pedig a szélenergia adja. 

Sajnálatos módon a vízerőművek kapacitása az elmúlt közel két évtized alatt stagnált, 

sőt 2001 és 2005 között – a világtrenddel szemben - közel 18%-kal csökkent a víz 

alapú megtermelt villamos energia mennyisége. Remélhetőleg a tendencia iránya nem 

nevezhető hosszú távúnak, hiszen 2007-ben már 2400 MW-nyi vízerőmű állt építés 

alatt. Ezen felül pedig további 10000 MW-nyi pedig a tervezés fázisába lépett. További 

bizakodásra ad okot az Európai Unió 2020-ig elérendő megújuló energia-részarányra 

vonatkozó célkitűzései, melynek teljesítéséhez például Spanyolországban és 

Portugáliában újabb vízerőművek építése kezdődött el. Emellett további példát jelent 

az, hogy Bulgária és Románia a közös Duna szakasz vízenergia hasznosításában 

állapodott meg, melynek keretében folyik a Nikopol és Turnu Magurele között 2*400MW 

teljesítményű vízerőmű kiviteli tervezése, valamint a Silistra-Calarasi közötti 2*265 MW 

teljesítményű erőmű megvalósítási feltételeinek megvalósítása (Szeredi, [2009] 5. old.). 

Habár az elmúlt évtizedben az Unión belül megtermelt víz alapú villamos energia 

mennyisége hosszú távon stagnált, mégis a 27 tagállam a világ össztermelésének több 

mint 10%-át biztosítja. A tagállamok közül a vízenergia hasznosításában Svédország, 

Franciaország, Olaszország és Ausztria jeleskedik. Utóbbi esetében a vízenergiára, 

mint a nukleáris energia kiváltójára tekintenek. 

Napjainkra a megújuló erőforrások által termelt villamos energia összegét vizsgálva a 

második helyre – 2007-ben megelőzve a biomasszát – a szélenergia lépett. 

Térhódítása a 90-es évek közepétől egészen napjainkig töretlen, melyet bizonyít az is, 

hogy az összteljesítmény 2004 és 2008 között megduplázódott. Sajnos azonban itt is 

látszik, hogy a szélparkok telepítésében az EU15-ök az élenjárók, hiszen az összes 

tagország szélenergia termelésének csaknem 99%-át biztosítják. Közülük is 

toronymagasan kiemelkedik Németország és Spanyolország, akik az EU 

összteljesítményének közel 61%-át biztosítják! Habár megtermelt villamos energia 

mennyiségét vizsgálva sok ország elmarad a két említett tagországhoz képest, azonban 

sok esetben megfigyelhető az igyekezet. E tekintetben szerencsére hazánk is 




jeleskedik, hiszen 2008-ban márt közel 32 és félszer több villamos energiát állított elő 

széllel, mint 2004-ben! 

A víz és a szélenergia után az Európai Unió harmadik számú legfontosabb megújuló 

erőforrása a biomassza és a hulladék. Mivel az EIA adatai ezen két alapanyagot együtt 

kezelik, ezért sajnos nem állapítható meg pontosan, hogy a megtermelt energia 

mekkora hányada származik biomasszából, azonban az kijelenthető, hogy az Unió a 

világtermelés 2/5-éért felelős. Ezen erőforrás felhasználásának területén a korábbi 

példával valamelyest ellentétesen az tapasztalható, hogy az első 15 tagállam által 

termelt bioenergia már csak 93%-át adja az Uniós egésznek. Ez az adat arra enged 

következtetni, hogy az újonnan csatlakozott 12 tagország elsősorban ezen a téren 

próbál erőfeszítéseket tenni. További alátámasztást ad az is, hogy az EU15 és az EU27 

közötti bio-villamosenergiai olló további távolodását tapasztalhattuk az elmúlt 5 évben. 

A hasznosítás terén leginkább Németország és az Egyesült Királyság jeleskednek a 

maga 28 és 10,8 százalékos részesedésével. Meglepő módon egyes országok, mint 

például Románia – amely kiterjedt erdőségekkel rendelkezik – alig pár millió KWh-nyi 

bio-villamosenergiát állít elő. 

Az említetteken túl, felhasználásukat tekintve sereghajtó erőforrásként megjelenik a 

geotermikus, a nap, az árapály és a hullámenergia is. A geotermikus energia Európai 

felhasználása a világhoz viszonyítva – a korábbiakkal ellentétben - nevetségesnek 

tekinthető a maga 9,5%-os részesedésével. Nemcsak az ad lehangoló képet, hogy az 

Unió 27 tagállamából – termelés mennyiségi sorrendben – Olaszországon, Portugálián, 

Németországon és Ausztrián kívül más nem állít elő villamos energiát a föld hőjéből, 

hanem az is, hogy 2003 és 2008 között a teljes termelés összege lényegében stagnált, 

azaz ezen a területen nem történtek újabb beruházások. 

Más a helyzet a nap-, árapály- és hullám energia hasznosítása területén. Habár 

részesedésük a teljes villamos energia termelésében roppant kicsi, mégis Európa ezen 

technológiák élenjárójának tekinthető, hiszen 2007-ben az említett erőforrások által 

generált energia világtermeléshez mért 80%-át biztosította! Nem elhanyagolható az 

sem, hogy ez a részarány évek óta folyamatos növekedést mutat! Ennek a háttérben 

minden bizonnyal a napelemek és az újonnan megépülő naperőmű parkok elterjedése 

állhat. További alátámasztást ad az, hogy 2010-ben a világ 10 legnagyobb 

teljesítményű naperőmű parkjából 9 Európában, azon belül is Spanyolországban, 

Németországban és Portugáliában található! Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 

világon Spanyolország és Németország rendelkezik a legnagyobb mértékű beépített 

naperőmű kapacitásával, a terület vezető 10 országából pedig 7 európai! 9 

Bioüzemanyagok 

Bár az EIA adatai alapján 2001 és 2008 között Európában a bioüzemanyagok 

előállítása rohamos mértékben növekedett, mennyiségét tekintve megtízszereződött, 

Európa mégsem tekinthető élre törőnek, hiszen a világ teljes termelésének 

megközelítőleg csupán csak a 14-15%-át adja. Figyelemre méltó az adat, mely szerint 

az EU egy év alatt sem képes megtermelni annyi hordónyi bioüzemanyagot, amennyi 

kőolajat egy nap alatt kitermelnek a világban! A legkiemelkedőbb teljesítményt – mint 

9 http://www.pvresources.com/en/top50pv.php (2011.12.15.) 




már korábban több esetben is – Németország nyújtja, melyhez rohamléptékben 

zárkózik fel Franciaország. Ketten a teljes európai termelés több mint 50%-kát 

biztosítják. A többi tagország közül még Olaszország, Spanyolország, Svédország és 

Nagy Britannia méltó említésre. Ausztriáról is érdemes pár szót szólnunk, hiszen habár 

jelentős mezőgazdasági területekkel nem rendelkezik, mégis képes olyan, jellemzően 

agrárgazdálkodásnak kedvező tulajdonságú országokat is maga mögé utasítani, mint 

például Lengyelország vagy Magyarország. 

A korábban tapasztaltakkal ellentétben az Európai Unióban előállított bioüzemanyag 

túlnyomó hányadát, nem a bioetanol, hanem éppen fordított arányosan – 70%-át - a 

biodízel teszi ki. Ez a 2000-res évek elején még magasabb, 90%-os értéket is 

megközelítette. Természetesen a részleges térvesztés hátterében a bioetanol 

előállításának lassú terjedése áll. A három legnagyobb termelő Németország, 

Franciaország és Olaszország, míg a fogyasztóknál az első kettő mögé, harmadik 

helyre Nagy Britannia lépett fel. 

Bioetanol előállításában a korábbi sorrend valamelyest módosul, hiszen 2007-ben 

Franciaország lépett elő az elsőszámú termelővé, ezzel megelőzve Németországot és 

Svédországot. A fogyasztási oldalon a sorrend azonos. 

A bioüzemanyagok előállításának és felhasználásának Unión belüli viszonyait vizsgálva 

azonnal szembetűnik az, hogy a bioteanol esetében 2002, a biodízel esetében pedig 

2007 óta kismértékű túlfogyasztás jelentkezik. Ennek értelmében a tagállamok sajnos 

nem képesek teljes mértékben kiszolgálni ez irányú belpiaci szükségleteiket és emiatt 

az EU importra szorul. Ezt igazolják azon adatok is melyek szerint, amíg biodízel 

esetében a világ előállításának 56,1%-át biztosítják, addig a teljes megtermelt 

mennyiség 71,2%-át fogyasztják el. Szerencsére ez a nagymértékű túlfogyasztás az 

imént említett üzemanyag esetében tapasztalható, hiszen a bioetanol esetében ez az 

adat már csak 4,2% és 5,4%. 

3.3. Magyarország és a környező országok összehasonlítása 

A továbbiakban – a korábbi metódust követve – Magyarország és néhány régióbeli, 

elsősorban Európai Uniós tagállam energetikai adatait, tulajdonságait vetjük össze. 

Teljes energia 

A teljes energiatermelés mennyiségét tekintve az EIA adataiból kiindulva 

megfigyelhetjük (Melléklet - 3.3.1. ábra), hogy a rendszerváltás és napjaink között 

Magyarországon drasztikus, átlagosan több mint 36-38%-os teljesítménycsökkenés 

következett be. Ezt a jelenséget három szakaszra bonthatjuk. 1990 és 1993 között 

moderált visszaesés, 1994 és 1997 között viszonylagos stagnálás, 1997 után pedig 

folyamatos visszaesést tapasztalhatunk. Hasonló, csökkenő tendenciát mutat – az 

időszakok bizonyos szintű eltérésével – Lengyelország és Románia is. Az azonban 

igaz, hogy a visszaesés sokkal jelentősebb, mint hazánk esetében. A régió többi 

országát vizsgálva kijelenthetjük, hogy jelentősebb mértékű, folyamatos növekedési 

vagy csökkenési tendencia egyik országra sem jellemző. Többségük a kiinduló 90-es 

évekbeli adatokhoz hasonló termelést produkál még napjainkban is. Egyedüliként 

Csehország lóg ki a sorból, hiszen 1993-tól egészen 1999-ig jelentős termelési 




visszaesést figyelhetünk meg, amelyet 1999-et követően egy folyamatos növekedés 

trend váltott fel, melynek hála 2007-ben már megközelítették az 1996-os kibocsájtási 

volumenüket. 

A fogyasztási oldalt elemezve Magyarország esetében hasonló adatokat kapunk, mint a 

termelés esetében (Melléklet – 3.3.2. ábra). 1990-et követően enyhe csökkenés, majd 

azt követő hosszú távú stagnálás jelentkezett. Egyedüli kiugró értéket 2005-ben 

figyelhetünk meg, amely még mindig alatta marad a kiindulási csúcsértéknek, majd 

pedig ezt követően újabb visszaesés jelentkezett. Hasonló képet mutatott Szlovákia, 

valamint bizonyos tekintetben Lengyelország és Csehország is, azonban a korábbi 

Uniós tagállam – Ausztria – már 1990-től folyamatosan növekvő energiaigénnyel 

jelentkezett a világpiacon, amely 30%-os növekedést jelent 17 év alatt. Ezen időszak 

alatt a legnagyobb keresleti visszaesés Romániát sújtotta, hiszen fogyasztásuk közel 

40%-kal esett vissza. 

Habár a korábbiakban főként az egy főre jutó fogyasztási értékekkel foglalkoztunk 

behatóbban, ezen esetben inkább az egy főre jutó fogyasztás és az egy főre jutó 

termelés különbségét tanulmányoztuk (Melléklet – 3.3.3. ábra). Referenciaként az Unió 

27 tagállamának ez irányú értékeit vettük alapul. 

Magyarország esetében ez a mutató a 27 tagállam átlagánál rosszabb. Egy főre vetítve 

közel 30 ezer kWh-val többet fogyasztunk évente, mint amennyit saját erőforrásainkból 

elő tudunk állítani. Folyamatosan közelítünk az Unió átlagához, amely szintén stabil 

növekedést mutatott az elmúlt 20 éves periódusban. A vizsgált régióbeli országok közül 

hazánknál jobb helyzetben csak Lengyelország és Románia van. Főként az utóbbi 

tekinthet bizakodóan a jövőbe, hiszen az elmúlt 10 évben a termelés-fogyasztás aránya 

jelentősen nem változott. 

Fontos kitérni arra is, hogy a világ átlagos energiafelhasználásához képest az egyes 

országok milyen mértékű pluszenergiát fogyasztanak el. Magyarországon ez az érték 

1990-től napjainkig fejenként átlagosan évi plusz 1,2 millió kWh körül mozgott. Ez az 

érték 40%-a az EU 15-ök és 50%-a az EU 27-ek átlagának. A régió országai közül 

ezzel az értékkel – a 2007-es adatot tekintve Bulgáriával holtversenyben - a 

középmezőnyben foglalhatunk helyet, hiszen van olyan ország ahol egy főre jutóan 

jóval több energiát emésztenek fel - mint például Görögország, Szlovákia, Csehország 

vagy Ausztria - viszont van olyan is, aki ennél jóval kevesebbel is beéri, mint például 

Lengyelország és Románia. 

Újra külön kiemelnénk Ausztriát és Romániát. Előző azért érdekes, hiszen 1995-től 

folyamatosan, növekvő ütemben, az EU 15-ök többletfogyasztása – a Magyarországinál 

átlagosan fejenként évi 1,2-2 millió kWh-val - felett teljesít. Utóbbi pedig azért, mert a 

90-es évekbeli hatalmas, átlagosan évi 1,67 millió kWh/fő többlettől folyamatosan 

közelített a világátlaghoz, melyet 2007-ben már csak alig 120 ezer kWh/fővel teljesített 

túl. 




Kőolaj 

A kőolaj statisztikai adatsorait vizsgálva bizakodóan nyugtázhatjuk azt, hogy másfél 

évtizeddel ezelőtt, a régióban Románia után Magyarország volt a második számú 

kitermelője ezen erőforrásnak (Melléklet – 3.3.4. ábra). Sajnos az elmúlt két évtizedet 

figyelembe véve azonban arról kell beszámolnunk, hogy a 90-es évek derekán 

megjelenő jelentős növekedést 1997-től kezdve még nagyobb ütemű csökkenés 

követte. Ennek következtében mára már napi szinten nagyságrendileg csak feleannyi 

kőolajat termelünk ki, mint a 90-es évek derekán. Ezzel a régión belül a legnagyobb 

visszaesést könyvelhettük el, mellyel termelési potenciálunk 2009-ben már 

Lengyelországéval megegyező volt, akik velünk ellentétben folyamatosan növelni tudták 

kapacitásaikat. Termelést tekintve a legrosszabb helyzetben Szlovákia van, hiszen 

naponta alig pár ezer hordónyi olajt tud a felszínre hozni. Nincs sokkal jobb helyzetben 

Csehország és Ausztria sem. A leginkább lehangoló képet azonban a legnagyobb 

termelő, Románia mutatja, hiszen a 90-es évek eleje óta folyamatosan csak veszít a 

naponta kitermelt kőolaj mennyiségét illetően, amely az elmúlt 20 év alatt közel 2/3-ára 

esett vissza. 

Regionális szinten nem sok bizakodásra ad lehetőséget az sem, hogy az utóbbi 5 

évben egy ország sem tudta jelentősen növelni a kitermelési potenciálját, mellyel 

szemben fogyasztási oldalon jelentős túlkereslet jelentkezett (Melléklet – 3.3.5. ábra). 

Ez főleg Lengyelországról, Ausztriáról és Csehországról mondható el. Szerencsére 

hazánk esetében ilyenekről nem beszélhetünk, éppen ellenkezőleg azon csoportba 

tartozik Romániával egyetemben, akik a 90-es évekbeli csúcsértékhez képest jóval 

kevesebbet fogyasztanak kőolajból. 

Az erőforrás bizonyított készleteit vizsgálva kijelenthetjük, hogy Románián kívül egyik 

tagállam sem rendelkezik jelentősebb mennyiségű kőolajjal a régióban. Azt is 

hozzátehetjük, hogy Lengyelországot kivéve sehol sem növekedtek jelentősebb 

mértékben a feltárt kőolajmezők. A korábban már felvezetett metódust alkalmazva, ha 

az egyes országok a 2009-es fogyasztási igényeiket szeretnék kielégíteni saját 

forrásból, akkor egyedül Románia tudná ellátni magát egy évnél hosszabb ideig, 

pontosan hét és fél évig. Ausztria esetében ez az érték fél év, Magyarország esetében 

pedig megközelítőleg 125 nap lenne. Ez hosszú távon mindenképpen azt mutatja, hogy 

a régió nem építhet ezen energiahordozóra, hiszen szinte 100%-ban függ a külső 

behozataltól. 

Ezen felül külön érdemes még megvizsgálni azt is, hogy a világ átlagához képest egy 

főre jutóan évente hány hordó olajjal többet fogyasztunk el (Mellékletek – 3.3.6. ábra). 

Ennek értelmében Románia kivételével minden vizsgált régióbeli ország, így hazánk 

lakói is azok közé tartoznak, akik egy főre lebontva a világátlagnál jóval több kőolajat 

használnak fel. Hazánkban az egy főre eső éves kőolaj túlfogyasztása átlagosan – 

folyamatosan növekvő tendenciával - 1,3 hordóval lépi túl a világ átlagát. Hasonló 

szinten mozog Szlovákia és Lengyelország is. A régióban csupán Ausztria tekinthető 

notórius túlfogyasztónak. Bőven a 27 tagállam átlaga felett teljesít, sőt kismértékben 

még az EU15 átlagát is túllépi. 




Földgáz 

A korábbi szénhidrogén erőforráshoz hasonlóan hazánk az elmúlt 20 évben a 

földgázkitermelés volumenét tekintve is jelentős mértékű – közel 50%-os - csökkenést 

könyvelhetett el (Melléklet – 3.3.7. ábra). Ezzel a vizsgált régióbeli országok 

versenyében az előkelő második helyről a harmadik helyre csúszott vissza. A kőolaj 

esetéhez hasonlóan a kinyert földgázmennyiség a rendszerváltás után egészen 1995-ig 

jelentős mértékben nem változott, egyes években valamelyest még növekedett is. A 

hazai földgázipari lejtmenet csak 1996 után jelentkezett, amelynek mértékét a régió 

országai közül csak Románia múlta felül a maga 60%-os értékével. 

A környező országokat vizsgálva kijelenthető, hogy az elmúlt 20 évben komolyabb 

mennyiségű növekedést egyetlen ország sem tudott felmutatni, nincs ez másképp 

Ausztria és Lengyelország esetében sem, hiszen ők is csak minimális 

potenciálnövekedést produkáltak. Szlovák és cseh társainkról pedig egyértelműen 

kijelenthető, hogy termelési kapacitásaik erősen konvergálnak a nullához. 

Fogyasztást tekintve teljesen más képet kapunk (Melléklet – 3.3.8. ábra), hiszen 

alapvetően jól megfigyelhető az, hogy a Szovjetunió összeomlását követően a volt 

szocialista államokban, így hazánkban is egy enyhe mértékű visszaesés következett 

be, melyet a 90-es évek közepétől kis ütemű, azonban stabil növekedés váltott fel. A 

tendencia Magyarország mellett Lengyelországra és Csehország esetében is 

elmondható volt. Ennek hátterében az áll, hogy míg a szovjet időszakban a legnagyobb 

gázfogyasztók a szocialista ipar egységei voltak, addig a 90-es években végbemenő 

lakossági gázinfrastruktúra kiépítésének köszönhetően a hangsúly a háztartások – 

elsősorban fűtési célú – felhasználására helyeződött át. 

Habár hazánkban a földgázfelhasználás növekedési üteme és annak mennyisége a 

90-es évektől folyamatosan versenyben volt a lengyel gazdaságéval, meglepő módon 

2005-tól ez a növekedés megállt, sőt egyre nagyobb mértékű zuhanásba kezdett. 

Ennek köszönhetően 2009-ben a hazánkban felhasznált földgázmennyiség már az 

1991-ben mért mennyiséget közelítette meg. A háttérben minden bizonnyal igen fontos 

és egyben komplex tényező állhat. 2005 után a magyar gazdasági növekedés 

sajnálatos módon nem tudott lépést tartani a környező országokkal, így a piac mérete 

sem növekedett. Ezzel szemben fokozatos gázár növekedés jelentkezett, melyre a 

magyar lakosság azzal reagált, hogy ezen szénhidrogén helyett alternatív fűtési 

lehetőségekre, elsősorban tűzifa felhasználásra váltott. 

Érdemes néhány szót szólni hazánk bizonyított gázkészleteiről is. Sajnos lesújtó 

adatokkal szolgálhatunk, hiszen hiába kutatnak újabb és újabb földgázmezők után, a 

becsült – konvencionális, gazdaságosan kinyerhető - készleteink 106,5 milliárd 

köbméterről 8,1 milliárd köbméterre estek vissza! Ez alig másfél évtized alatt több mint 

92%-os zuhanást jelent! További lesújtó tény az, hogy a jelenlegi – 2009-es – 

kitermelési ütemmel számolva ez a mennyiség alig 3 év alatt biztosan kimerül! Arról 

már nem is érdemes beszélni, hogy ha a teljes éves fogyasztásunkat a saját 

forrásainkból kívánnánk kielégíteni, akkor megközelítőleg 260 napra elegendő földgázt 

tudnánk előállítani. Fontos megjegyezni azt is, hogy a korábbi előkelő helyzetünkkel 

szemben ma már Szlovákia és Ausztria is kétszer annyi földgázzal rendelkezik, mint mi. 

A fogyasztási adatokat tovább bontva szomorúan kell nyugtáznunk azt, hogy az egy 




főre jutó földgázfelhasználás tekintetében hazánk a vizsgált régióbeli országok közül 

jelentős mértékben kimagaslik (Melléklet – 3.3.9. ábra)! A 90-es évek elejétől kezdve 

folyamatosan, egy főre jutóan átlagosan 600-1000 m 3 -rel többet fogyasztottunk 

földgázból a világ átlagánál, továbbá az EU 27-ek átlagát is 200-400 m 3 -rel léptük túl! A 

legnagyobb kiugrás 2005-ben jelentkezett, amikor is egy főre jutóan közel 1500 m 3 -t 

használtunk fel! Szerencsére az elmúlt 5 évben ez a „negatív” tendencia megfordulni 

látszik, mellyel egyre közeledünk az európai és világviszonylatban is kívánatos 

fogyasztási rátához, azonban amíg a világban az egy főre jutó gázfelhasználás 2008- 

ban megközelítőleg 470 m 3 volt, addig Magyarországon ez az érték meghaladta az 

1325 m 3 -t! A régió uniós országait tekintve csak Románia – még a 90-es évek elején – 

és Szlovákia esetében beszélhetünk ilyen mértékű pazarlásról! 

Szén 

A régió országaiban, így hazánkban is a korábban vizsgált szénhidrogén-hordozókhoz 

hasonlóan a szén is stagnáló vagy fokozatosan leépülő kitermelési potenciállal 

rendelkezik (Melléklet – 3.3.10. ábra). Magyarország kapcsán azonban kijelenthető, 

hogy a korábban tárgyalt erőforrások adataival szemben ez esetben több régióbeli 

tagország – Lengyelország, Csehország és Románia - is megelőz minket a kitermelt 

szén mennyiségét illetően. Ez nemcsak manapság, hanem a rendszerváltás 

időszakában is igaz volt és értékeit tekintve nem is változott, amellett, hogy 20 év alatt a 

magyar szénbányászati tevékenység termelékenysége mennyiségét tekintve felére 

esett vissza. 

Hasonló helyzettel találkozhatunk az egyes országok szénfelhasználásával 

kapcsolatban is (Melléklet - 3.3.11. ábra), hiszen Görögország kivételével minden 

országban fokozatosan csökkent a felhasznált szén mennyisége, melyet három tényező 

indokol. Az egyik az, mely szerint a 90-es évek elejét jellemző lakossági – fűtési célú – 

szénkereslet az évtized végére közel nullára redukálódott – köszönhetően a lakossági 

földgázhálózat nagymértékű kiépülésének -, a második az, hogy a szocialista 

országokban korábban meghatározó jelentőségű széntüzelésű hőerőművek többségét 

a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején, gazdaságossági és környezetterhelési 

okokra hivatkozva fokozatosan bezárták. Utolsó fontos tényezőként pedig megemlíthető 

az is, hogy ezen országok többségében a korábbi szovjet berendezkedés maradványát 

képviselő vas és kohóipar is leépült. Meg kell említeni azt is, hogy a csökkenő 

fogyasztás következtében egyes országok mára már nemhogy nem szorulnak importra, 

hanem vagy teljes mértékben önfenntartóak – efelé halad Magyarország és Bulgária – 

vagy pedig kismértékű exporttal jelentkeznek a világpiacon. Minden bizonnyal ez annak 

is köszönhető, hogy a három meghatározó szénhidrogén-hordozó közül a régió 

országainak többsége ezen erőforrásban bővelkednek a leginkább. A régió országainak 

többsége - Románia kivételével - a jelenlegi fogyasztási arányukkal számolva is akár 

több évtizedre elegendő szénmennyiség felett rendelkezik. Magyarország esetében ez 

az időszak – köszönhetően a relatíve alacsony felhasználásunknak – akár 300 évet is 

meghaladhatja! Ehhez kapcsolódóan pozitívumként tekinthetünk arra is, hogy a szén 

elégetésével kibocsájtott CO 2 mennyiségét tekintve az egy főre jutó átlagértékünk már 

egy évtizede regionális szinten a legalacsonyabb értéket mutatja, arról már nem is 




eszélve, hogy ezt tartósan a világ átlaga alá tudjuk szorítani. 


Villamos-energia termelés viszonylatában Magyarország potenciálja az rendszerváltást 

követően tartós növekedésnek indult egészen 1997-ig (Melléklet – 3.3.12. ábra). A 

növekedés mértéke a nem egész egy évtized alatt közel 40,5%-kal növekedett. 

Meglepő módon ezt egy jelentős törés követte, melynek hatására a megtermelt energia 

végösszege a következő hét évben összesen 11%-kal csökkent, mely tendencia 

2004-ben megfordult és 2008-ra 19%-os növekedést produkálva az eddigi 

legmagasabb, 37,8 milliárd kWh-s értéket érte el. A jelentős mértékű 

teljesítményvesztés egyik meghatározó tényezője lehetett az, hogy a 2003. április 10-én 

a paksi atomerőmű 2. blokkjában bekövetkezett üzemzavar miatt közel 4 évig ezen 

blokk csak csökkentett teljesítményen működhetett (Szatmáry, [2003] 266.old.). 

Regionális viszonylatban vizsgálva sajnos nem lehetünk ennyire pozitívak, hiszen hiába 

növekedett jelentősen a hazánkban megtermelt villamos-energia mennyisége, mégis a 

környező tagországok közül Szlovákia kivételével minden egyes ország megelőz 

bennünket. Területét és lakosság számát tekintve hozzánk hasonló országok közül 

Ausztria a hazánk teljesítményének másfélszeresét, Csehország pedig a dupláját képes 

felmutatni! 

Szerencsés módon a villamos-energia felhasználásunk a gyatra termelési 

potenciálunkkal szemben nem mutat kiugróan magas adatokat (Melléklet – 3.3.13. ábra), 

így nem kell arról beszélnünk, hogy jóval többet fogyasztunk annál, amit elő tudunk 

állítani, azonban így is felvetődik annak a kérdése, mely szerint: El tudjuk-e látni 

magunkat önerőből villamos-energiával? A kérdésre a válasz sajnos kiábrándító: Az 

elmúlt 20 évben minden egyes alkalommal a belföldi áramtermelés mellett igénybe kellett 

vennünk pótlólagos villamos-energia importot is! A régió országai közül a legrosszabb 

helyzetben 2004-ben voltunk, amikor is a fogyasztásunk közel 20%-kát csak külföldről 

tudtuk fedezni! Habár százalékos arányt tekintve hazánk van a legrosszabb helyzetben, 

azonban Ausztria pozíciói sem sokkal jobbak. Természetesen találkozhatunk 

ellenpéldával is. Ilyen például Csehország, aki – több mint egy évtizede - az általa 

megtermelt energia mennyiségének legalább 10-15%-kát, egyes esetekben 20-25%-kát 

is a világpiacon képes értékesíteni! 

Tovább árnyalja a képet az is, hogy az egyes országok villamos-energia hálózatában a 

megtermelt energia hány százaléka veszik el. Sajnos hazánk esetében arra a 

következtetésre jutunk, hogy a régió országai közül Románia kivételével a hazai villamosenergia 

infrastruktúra a legelmaradottabb. Évente átlagosan a megtermelt energia 

10,5%-a – 90-es évek közepén közel 15%-a! - veszik el a rendszerben, mely még 

világviszonylatban is 3 százalékpontos eltérést mutat! Arról már nem is beszélve, hogy 

Szlovákiában 3,7; Ausztria és Csehország esetében pedig ez az adat 5,6-6%-ot mutat! 

Ennek tudatában kijelenthetjük, hogy nemcsak a termelés, hanem az infrastrukturális 

fejlesztés tekintetében is van még mit bepótolnunk Uniós tagtársainkhoz képest. 

Magyarország energiamérlegét vizsgálva (Melléklet - 3.3.14. ábra) kijelenthetjük, hogy 

egészen 2003-ig az ország energiaellátása a konvencionális – azaz szénhidrogén alapú 

– hőerőművekre és a paksi atomerőmű köré épült. A megújuló erőforrások térhódítása 




csak ezután indulhatott meg. A 90-es évek elejétől kezdve egészen napjainkig 

megfigyelhető azon folyamat mely szerint az atomenergia részaránya egyre kisebb 

szerepet kap a hazai energiaszolgáltatásban. Megjegyzendő, hogy csak részarányosan 

mondhatjuk ezt, hiszem a paksi atomerőmű teljesítménye 2009-ben annyi villamosenergiát 

állított elő – számszerűen 14,471 milliárd kWh-t – amennyit korábban még 

sohasem. A különbség csak annyi, hogy az utóbbi 20 évben a hőerőműi kapacitás – 

elsősorban a gázerőművek révén - még nagyobb mértékben növekedett. Ennek 

eredményeképp a fosszilis erőforrás és a nukleáris erőforrás alapú energiatermelés 

közötti olló fokozatos távolodása volt megfigyelhető egészen 2000-ig. Azóta egy 

konstansnak tekinthető különbség realizálódott, melytől az egyetlen, 2003-as kiugrás a 

korábban már említett paksi üzemzavarra hivatkozva magyarázható. Összességében 

hazánk energiamérlegének 93-94%-át a vizsgált két erőforrás teszi ki, a maradék 6-7% 

pedig a megújuló erőforrásokból egészül ki. Ezek megoszlása alapján a 

legmeghatározóbb a biomassza, amely a hazai villamos-energiatermelés 5,1%-át adja. 

Ezt követi a vízenergia a maga 0,56%-ával és a szélenergia átlagos 0,5%-ával. 

Sajnálatos módon a többi megújuló erőforrás közül a napenergia hasznosítása csak igen 

csekély, a geotermikus villamosenergia-termelés pedig eleddig egyáltalán nem 

honosodott meg hazánkban. 




3.4 A Nyugat-dunántúli régió 

Teljes energia 

A Nyugat-dunántúli régió teljes energia felhasználása szektorális bontásában (Melléklet 

- 3.4.1. táblázat) - a közlekedés energiaigényének kalkulációja nélkül -, 

energiahatékonyság szempontjából igen előkelő helyet foglal el hazánk régiói között, 

hiszen a Dél-dunántúli régió után ezen térség az, amely a legkisebb arányban használja 

fel a rendelkezésre álló energiaforrásokat. További fontos tényező az is, hogy a 

gazdasági növekedés ellenére 2000 és 2007 között az ipari, valamint a mezőgazdasági 

energiafelhasználás folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, melynek 

köszönhetően – a kommunális és a lakossági felhasználás növekedése ellenére – a 

régió energiaigénye is mérséklődött. Amennyiben a tendenciák változatlan intenzitást 

mutatnak, úgy abban az esetben a Nyugat-dunántúli régió hosszú távon hazánk egyik 

leginkább energia intenzív területe lehet. 

A régióban található három megye energetikai viszonyát vizsgálva (Melléklet - 3.4.2. 

táblázat) kitűnik, hogy a legnagyobb energiaigény – ugyan csökkenő tendenciát 

mutatva – az ipari teljesítményét vizsgálva legproduktívabb Győr-Moson-Sopron megye 

oldalán jelentkezik, a másik két megye pedig közel megegyező mennyiségű energiát 

használt fel a 2000-es, valamint a 2007-es években. A régió három megyéjének 

szektorális felhasználását vizsgálva kijelenthető, hogy Győr-Moson-Sopron megyében 

az ipari és mezőgazdasági energiaigény visszaeséséhez a kommunális és lakossági 

energiaigény növekedése, Vas megyében az ipari felhasználás jelentős erősödéséhez 

a mezőgazdasági igény enyhülése, Zala megyében pedig az ipari növekedéshez az 

összes szektor energiafelhasználásának kisebb csökkenése párosul. 


A beépített erőművek teljesítményét és azok összetételét vizsgálva kijelenthető, hogy a 

Nyugat-dunántúli régió 2011-ig nem rendelkezett komolyabb villamosenergia termelő 

kapacitással (Melléklet - 3.4.1. ábra), azonban ez a csekély teljesítmény teljes 

mértékben megújuló erőforrásokra, azon belül is – kihasználva a térség pozitív 

tulajdonságait – szélenergiára támaszkodott. Fontos megjegyezni, hogy ezen 

erőművek/szélparkok - amelyek az ország szélerőmű kapacitásának több mint 90%-át 

adják (Melléklet - 3.4.2. ábra) - a régió területén nem elszórtan, hanem koncentráltan, 

egy-egy kistérségben – így Mosonmagyaróvár és Fertőd térségében (Melléklet - 3.4.3. 

táblázat) – koncentrálódtak. A térség energiamixében való változását egyedül a 2011 

júniusában feladatott gönyűi, kombinált ciklusú gázerőmű okozott, amely a 433 MW-os 

beépített teljesítményével 600 ezer háztartás ellátására képes. 

A villamosenergia felhasználás volumenét (Melléklet - 3.4.3. ábra) és annak 

összetételét (Melléklet - 3.4.4. ábra) vizsgálva kijelenthetjük, hogy a Nyugat-dunántúli 

régió – a teljes energiafelhasználáshoz hasonlóan – a Dél-dunántúli régió után a 

legalacsonyabb energiaigénnyel jelentkezik, továbbá a háztartások villanyfelhasználása 

is elmarad az ország többi régiójában tapasztaltaknál. A szolgáltatott villamosenergia 

volumenét tekintve 7 év alatt alig 14%-os növekedés következett be, amely az éves 

szintre lebontott 1,8-1,9%-os növekedési ütemmel kalkulálva elenyészőnek tekinthető a 




Közép-magyarországi régió 2,63%-os felhasználás-növekedési rátájához képest. Külön 

ki kell emelni azt is, hogy 2007-ben az ország hét régiója közül a Nyugat-dunántúli régió 

volt az, ahol a lakossági villamosenergia felhasználás a legalacsonyabb szintet érte el. 

Meglepő módón a régió lakosságának 2000 és 2007 közötti közel 14%-os növekedése 

is csak 8%-os lakossági energiaigény növekedést generált, mely leginkább a 

nagyvárosok – mint például Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron - és azok 

közvetlen agglomerációs térségében jelentkezett (Melléklet - 3.4.4. táblázat). 

Földgáz 

A Nyugat-dunántúli régió földgázfelhasználását tekintve a teljes energiafelhasználás, 

valamint a villamosenergia fogyasztás statisztikáit követve, ez esetben is az ország 

többi régióját alulteljesítve, igen csekély igényeket mondhat magáénak, amely 

hátterében elsősorban – a többi régióval összevetve – gázvezeték-hálózatra 

csatlakoztatott háztartások kisebb aránya indukál (Melléklet - 3.4.5. táblázat). Emellett 

azért természetesen nem szabad arról megfeledkezni, hogy az utóbbi években mind a 

földgázfelhasználók száma, mind pedig a felhasznált mennyiség – fűtés és egyéb célú 

felhasználás - is komoly mértékben növekedett, elsősorban az urbánus térségekben. 





3. fejezet mellékletei 




1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

2008 

2009 

Ezermilliárd kW 

160 

140 

120 

100 

80 

60 

40 

20 

0 

Ezer kW/fő 

22 

20 

18 

16 

14 

12 

10 

Teljes Primer 

Energia 

Termelés 

(Ezer Mrd kW) 

Egy Főre Jutó 

Teljes Primer 


Felhasználás 

(ezer kW/fő) 

Év 

3.1.1. ábra: A világ teljes primer energia termelése és felhasználása (1980-2007) 

Saját szerkesztés az EIA adatai alapján 

Millió hordó 

33 000 

31 000 

29 000 

27 000 

25 000 

23 000 

21 000 

19 000 

17 000 

15 000 

Millió tonna 

10 500 

8 500 

6 500 

4 500 

2 500 

500 

Világ 

olajkitermelése 

(millió hordó) 

Világ 

olajfelhasználása 


Az 

olajfelhasználás 

okozta CO2 

kibocsátás 

(millió tonna) 

Év 

3.1.2. ábra: A világ kőolajtermelése és - felhasználása (1980-2009) 


3.1.3. ábra: A Hubbert-görbe 

Saját szerkesztés Hubbert (1956) 22. oldal, 20. ábra alapján 




1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

2008 

2009 

1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

2008 

1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

2008 

USD/ hordó 

100 

90 

80 

70 

60 

50 

40 

Inflációval 

kompenzált olajár 

Nominál olajár 

30 

20 

10 

0 

Év 

3.1.4. ábra: A kőolaj átlagos világpiaci árának alakulása (1980-2009) 


Ezermilliárd m 3 

4 

3,5 

3 

Bruttó 

gázkitermelés 

2,5 

2 

1,5 

Száraz 

gázkitermelés 

Száraz 

gázfogyasztás 

1 

Év 

3.1.5. ábra: A világ földgázkitermelése (1980-2008) 


Millió tonna 

12 000 

10 000 

Világ 

szénkitermelése 

8 000 

Világ 

szénfogyasztása 

6 000 

4 000 

2 000 

Szénfogyasztás 

CO2 

kibocsátása 

0 

ÉV 

3.1.6. ábra: A világ széntermelése, szénfogyasztása és a szénfogyasztásból eredő 

CO2 kibocsátás (1980-2008) 





1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

Milliárd kWh 

18000 

16000 

14000 

12000 

10000 

8000 

6000 

4000 

2000 

0 

Év 

Hálózati veszteség 

Teljes villamosenergiatermelés 

Teljes villamosenergiafogyasztás 

Hagyományos 

villamosenergia-termelés 

(kőolaj, földgáz, szén) 

Teljes megújuló 

energiatermelés 

Nukleáris 

villamosenergia-termelés 

3.1.7. ábra: A világ villamos energia termelése és fogyasztása (1980-2007) 


Százalék 

70 

60 

50 

40 

30 

20 

10 

0 

Hagyományos 

villamosenergiatermelés 

(kőolaj, 

földgáz, szén) 



Nukleáris 

villamosenergiatermelés 

Év 

3.1.8. ábra: A világon megtermelt villamos energia előállítási mód szerinti megoszlása (1980-2007) 





1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

2008 

1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

Milliárd kWh 

3500 

3000 



2500 

2000 

1500 

Vízenergia 

1000 

500 

0 

Év 

Egyéb megújulók 

3.1.9. ábra: A világ megújuló villamos energiatermelése, különös tekintettel a vízenergiára 

(1980-2007) 


Milliárd kWh 

250 

Biomassza és 

hulladék 

200 

150 

100 

50 

Geotermális 

energia 

Nap, hullám és 

árapály 

energia 

Szélenergia 

0 

Év 

3.1.10. ábra: Az egyes megújuló villamos energiatermelések nagysága a világon (1980-2008) 





1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 


450 

400 

Biodízeltermelés 

350 

300 

Biodízelfogyasztás 

250 

200 

150 

Bioetanol-termelés 

100 

50 

0 

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Év 

Bioetanolfogyasztás 

3.1.11. ábra: Az egyes bioüzemanyagok termelése és fogyasztása a világon (2000-2008) 


Milliárd kWh 

25,0 

22,5 

20,0 

EU 15 teljes primer 

energiatermelése 



17,5 

15,0 

12,5 

10,0 




energiafogyasztása 



7,5 

5,0 

Év 



3.2.1. ábra: Az EU teljes primer energiatermelése és - fogyasztása (1992-2007) 





1992 

1992 

1993 

1992 

1993 

1993 

1994 

1994 

1994 

1995 

1995 

1995 

1996 

1996 

1996 

1997 

1997 

1997 

1998 

1998 

1998 

1999 

1999 

1999 

2000 

2000 

2000 

2001 

2001 

2001 

2002 

2002 

2002 

2003 

2003 

2003 

2004 

2004 

2004 

2005 

2005 

2005 

2006 

2006 

2006 

2007 

2007 

2007 

2008 

2008 

2009 

Ezer kWh/fő 

55 

50 

45 

EU 27 egy főre jutó 

primer 


40 

35 

30 

EU 27 egy főre jutó 

primer 


25 

20 

15 

Év 

A világ egy főre 

jutó primer 


3.2.2. ábra: Az EU egy főre jutó primer energiatermelése és – fogyasztása 

a világhoz viszonyítva (1992-2007) 



10000 

9000 

8000 

7000 

EU 27 Kőolaj 

kitermelése 

6000 

5000 

4000 

EU 27 Kőolaj 

felhasználása 

3000 

2000 

1000 

EU 27 Kőolaj 

tartaléka 

0 

Év 

3.2.3. ábra: Az EU kőolajtermelése, - felhasználása és - tartaléka (1992-2009) 


Százalék 

15 

12 

EU 27 

Földgázkitermelése 

(világ %-ban) 

9 

EU 27 Gázkészlete 

(világ %-ában) 

6 

3 

0 

Év 

3.2.4. ábra: Az EU földgázkitermelése és - készlete a világ százalékában (1992-2008) 





1992 

1992 

1992 

1993 

1993 

1993 

1994 

1994 

1994 

1995 

1995 

1995 

1996 

1996 

1996 

1997 

1997 

1997 

1998 

1998 

1998 

1999 

1999 

1999 

2000 

2000 

2000 

2001 

2001 

2002 

2001 

2002 

2003 

2003 

2002 

2004 

2004 

2003 

2005 

2005 

2004 

2006 

2006 

2005 

2007 

2007 

2006 

2008 

2008 

2007 

2009 

2009 

2008 

Milliárd m 3 

4500 

EU 27 

4000 

3500 

Földgázkitermelése 

(milliárd m3) 

3000 

2500 

2000 

1500 

1000 

500 

EU 27 

Földgázfelhasználása 


EU 27 Gázkészlete 


0 

Év 

3.2.5. ábra: Az EU földgázkitermelésének, - felhasználásának és – készletének mennyisége 

(1992-2009) 


Millió tonna 

1200 

1000 

EU 15 


800 

600 

EU 27 


400 

EU 15 

szénfelhasználása 

200 

0 

Év 

EU 27 

szénfelhasználása 

3.2.6. ábra: Az EU szénkitermelése és - felhasználása (1992-2009) 


Milliárd kWh 

20000 

17500 

15000 

Világ teljes 

villamos energia 

termelése 

12500 

10000 

EU 27 teljes 


termelése 

7500 

5000 

Világ teljes 


fogyasztása 

2500 

0 

Év 

EU 27 teljes 


fogyasztása 

3.2.7. ábra: A világ és az EU villamos energia termelése és fogyasztása (1992-2008) 





1990 

1992 

1992 

1991 

1993 

1993 

1992 

1994 

1994 

1993 

1995 

1995 

1994 

1996 

1996 

1995 

1997 

1997 

1996 

1998 

1998 

1997 

1999 

1999 

1998 

2000 

2000 

1999 

2001 

2001 

2000 

2002 

2002 

2001 

2003 

2003 

2004 

2002 

2004 

2005 

2003 

2005 

2006 

2004 

2006 

2007 

2005 

2007 

2008 

2008 

2006 

2007 

Százalék 

60 

50 

EU 27 fosszlis 

hőenergia alapú 


termelése 

40 

EU 27 nukleáris 

alapú villamos 

energia termelése 

30 

20 

EU 27 teljes 

megújuló alapú 


termelése 

10 

0 

Év 

EU 27 villamos 

energia hálózati 

veszteség (EU 27 

termelés %-ban) 

3.2.8. ábra: Az EU-ban megtermelt villamos energia előállítási mód szerinti megoszlása 

(1992-2008) 


Milliárd kWh 

120 

100 

80 

EU 27 biomassza 

és hulladék alapú 


termelése 

EU 27 geotermális 

alapú villamos 

energia termelése 

60 

40 

EU 27 szél alapú 


termelése 

20 

0 

Év 

EU 27 nap, 

árapály és 

hullám alapú 


termelése 

3.2.9. ábra: Az EU-ban megtermelt megújuló villamos energia fajták szerinti mennyisége 

(1992-2008) 


Milliárd kWh 

1,2 

Magyarország 

1 

0,8 

Csehország 

Románia 

0,6 

0,4 

Lengyelország 

0,2 

Szlovákia 

0 

Év 

Ausztria 

3.3.1. ábra: Teljes energiatermelés az EU egyes országaiban (1990-2007) 





1990 

1990 

1990 

1991 

1991 

1991 

1992 

1992 

1992 

1993 

1993 

1993 

1994 

1994 

1994 

1995 

1995 

1995 

1996 

1996 

1996 

1997 

1997 

1998 

1997 

1998 

1999 

1998 

1999 

2000 

1999 

2000 

2001 

2000 

2002 

2001 

2001 

2003 

2002 

2002 

2004 

2003 

2003 

2005 

2004 

2004 

2006 

2005 

2005 

2007 

2006 

2006 

2008 

2007 

2007 

2009 

Milliárd kWh 

1,2 

1 

Magyarország 

Csehország 

0,8 

0,6 

0,4 

0,2 

Románia 


Szlovákia 

0 

Év 

Ausztria 

3.3.2. ábra: Teljes energia felhasználás az EU egyes országaiban (1990-2007) 


Ezer kWh/fő 

50 

45 

40 

35 

30 

25 

20 

15 

Eu 27 

Magyarország 

Csehország 

Románia 


Szlovákia 

10 

Év 

Ausztria 

3.3.3. ábra: Egy főre jutó energiafelhasználás és - termelés különbsége 

az EU egyes országaiban (1990-2007) 


Ezer hordó/nap 

160 

140 

120 

100 

80 

60 

40 

20 

0 

Év 

Magyarország 

Csehország 

Románia 


Szlovákia 

Ausztria 

3.3.4. ábra: Kőolaj-kitermelés az EU egyes országaiban (1990-2009) 





1990 

1990 

1990 

1991 

1991 

1991 

1992 

1992 

1992 

1993 

1993 

1993 

1994 

1994 

1994 

1995 

1995 

1995 

1996 

1996 

1996 

1997 

1997 

1997 

1998 

1998 

1998 

1999 

1999 

1999 

2000 

2000 

2000 

2001 

2001 

2001 

2002 

2002 

2002 

2003 

2003 

2003 

2004 

2004 

2004 

2005 

2005 

2005 

2006 

2006 

2007 

2006 

2007 

2008 

2008 

2007 

2009 

2009 

2008 

Ezer hordó/nap 

600 

500 

400 

Magyarország 

Csehország 

Románia 

300 


200 

100 

0 

Év 

Szlovákia 

Ausztria 

3.3.5. ábra: Kőolaj-felhasználás az EU egyes országaiban (1990-2009) 


Hordó/év 

10 

8 

6 

4 

Magyarország 

Csehország 

Románia 


2 

Szlovákia 

0 

Ausztria 

-2 

Év 

3.3.6. ábra: Az egy főre jutó kőolaj-felhasználás világátlagtól való eltérése 



Millió m 3 

30 000 

25 000 

Magyarország 

20 000 

Románia 

15 000 

10 000 


5 000 

0 

Év 

Ausztria 

3.3.7. ábra: A földgázkitermelés mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2009) 





1990 

1990 

1990 

1991 

1991 

1991 

1992 

1992 

1992 

1993 

1993 

1993 

1994 

1994 

1994 

1995 

1995 

1995 

1996 

1996 

1996 

1997 

1997 

1997 

1998 

1998 

1998 

1999 

1999 

1999 

2000 

2000 

2001 

2000 

2001 

2002 

2001 

2002 

2003 

2002 

2003 

2004 

2003 

2004 

2005 

2004 

2005 

2006 

2005 

2006 

2007 

2006 

2007 

2008 

2007 

2008 

2009 

2008 

2009 

Millió m3 

35 000 

Magyarország 

30 000 

25 000 

20 000 

Románia 

Csehország 

15 000 


10 000 

5 000 

Év 

Szlovákia 

3.3.8. ábra: A földgázfelhasználás mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2009) 


m 3 /fő 

1200 

1000 

800 

Magyarország 

Románia 

600 

Csehország 

400 

200 

0 

-200 

Év 


Szlovákia 

Ausztria 

3.3.9. ábra: Az egy főre jutó földgázfelhasználás világátlagtól való eltérése 



Millió tonna 

200 

150 

100 

Magyarország 

Csehország 

Románia 

50 


0 

Szlovákia 

Év 

3.3.10. ábra: A kibányászott szén mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2009) 





1990 

1990 

1990 

1991 

1991 

1991 

1992 

1992 

1992 

1993 

1993 

1993 

1994 

1994 

1994 

1995 

1995 

1995 

1996 

1996 

1996 

1997 

1997 

1997 

1998 

1998 

1998 

1999 

1999 

1999 

2000 

2000 

2000 

2001 

2001 

2002 

2001 

2002 

2003 

2002 

2003 

2004 

2003 

2004 

2005 

2004 

2006 

2005 

2005 

2007 

2006 

2006 

2008 

2007 

2007 

2009 

2008 

2008 

Millió tonna 

200 

Magyarország 

150 

Csehország 

100 

Románia 

50 


0 

Szlovákia 

Év 

3.3.11. ábra: Szénfelhasználás mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2009) 


Milliárd kWh 

140 

120 

Magyarország 

Csehország 

100 

80 

60 

40 

20 

Románia 


Szlovákia 

Ausztria 

Év 

3.3.12. ábra: A villamos energiatermelés mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2008) 


Milliárd kWh 

140 

Magyarország 

120 

Csehország 

100 

80 

60 

40 

20 

Románia 


Szlovákia 

Ausztria 

Év 

3.3.13. ábra: A villamos energia-felhasználás mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2008) 





1980 

1981 

1982 

1983 

1984 

1985 

1986 

1987 

1988 

1989 

1990 

1991 

1992 

1993 

1994 

1995 

1996 

1997 

1998 

1999 

2000 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

2008 

Milliárd kWh 

100 

90 

80 

Konvencionális 

hőenergia 

(fosszilis) 

70 

60 

50 

40 

Nukleáris 

energia 

30 

20 

10 

0 

Év 

Megújuló 

energia 

3.3.14. ábra: Magyarország villamos energia-termelésének szerkezete (1980-2008) 


3.4.1. táblázat 

Összes energia felhasználás 10 Magyarországon szektorok szerinti bontásban, 2000 és 2007 (adatok TJ-ban) 

Régió Ipar Kommunális szektor Lakosság Mezőgazdaság Összesen 

2000 2007 2000 2007 2000 2007 2000 2007 2000 2007 

Dél-Alföld 9083 9490 11683 11867 28473 27624 6320 5499 55559 54480 

Dél-Dunántúl 7515 5732 9244 8806 18631 18504 3694 3245 39084 36287 

Észak-Alföld 13374 12550 13196 15999 31249 31620 5774 4985 63593 65154 

Észak- 

Magyarország 

35083 42521 10018 9103 25309 24936 2856 2431 73266 78991 

Közép-Dunántúl 62738 57427 8457 8213 22473 23252 3679 3343 97347 92235 

Közép- 

Magyarország 

Nyugat- 

Dunántúl 

20841 17593 57655 65737 71353 73495 1626 1482 151475 158307 

13649 12470 7686 7887 19070 19524 2557 2152 42962 42033 

Összesen 162283 157783 117939 127612 216558 218955 26506 23137 523286 527487 

Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján 

10 Összes energia felhasználás = A nemzetgazdaság összes energia felhasználása (közlekedés nélkül) 




Dél-Alföld régió 

Dél-Dunántúl 

régió 

Észak-Alföld 

régió 

Észak- 

Magyarország 

régió 

Közép- 

Dunántúl régió 

Közép- 

Magyarország 

régió 




Összes energia felhasználás szektorok szerint a Nyugat-dunántúli régióban, 2000 és 2007 (adatok TJ-ban ) 

Szektor Ipar Kommunális szektor Lakosság Mezőgazdaság Összesen 

Év 2000 2007 2000 2007 2000 2007 2000 2007 2000 2007 

Győr-Moson- 

Sopron megye 

8109 5825 2597 2841 9004 9658 1101 891 20811 19215 

Vas megye 2768 3564 2570 2648 4685 4578 805 689 10828 11479 

Zala megye 2772 3081 2519 2398 5381 5288 651 572 11323 11339 

Nyugatdunántúli 

régió 

13649 12470 7686 7887 19070 19524 2557 2152 42962 42033 


MW 

2500 

2000 

Foszilis 

1500 

1000 

Megújuló 

500 

Nukleáris 

0 

Régió 

3.4.1. ábra: Erőművek beépített teljesítménye Magyarország régióiban (2007) 







régió 


régió 

Észak- 

Magyarország 

régió 

Közép- 


Közép- 

Magyarország 

régió 



MW 

120 

100 

80 

60 

40 

20 

Biogáz-erőmű 

Biomasszabá 

zisú 

erőművek 

Hulladékéget 

ő 

Szélerőmű 

Vízerőmű 

0 

Régió 

3.4.2. ábra: Megújuló erőművek beépített teljesítménye Magyarország régióiban (2007) 






Megújuló erőművek, beépített teljesítmény a Nyugat-dunántúli régióban, 2007 (adatok MW-ban) 

Település Beépített telj. MW Orsz.% Típus Gép db. 

Mosonszolnok 48 0,602 Szélerőmű 24 

Sopronkövesd 21 0,2634 Szélerőmű 7 

Mosonmagyaróvár 10 0,1254 Szélerőmű 5 

Mosonmagyaróvár 10 0,1254 Szélerőmű 5 

Jánossomorja 8 0,1003 Szélerőmű 4 

Ikervár 2,44 0,0306 Vízerőmű 5 

Nagylózs 2 0,0251 Szélerőmű 1 

Nick 1,542 0,0193 Vízerőmű 2 

Mosonszolnok 1,2 0,015 Szélerőmű 2 

Csorna 0,8 0,01 Szélerőmű 1 

Mecsér 0,8 0,01 Szélerőmű 1 

Mosonszolnok 0,8 0,01 Szélerőmű 1 

Újrónafő 0,8 0,01 Szélerőmű 1 

Csörötnek 0,73 0,0092 Vízerőmű 4 

Mosonmagyaróvár 0,6 0,0075 Szélerőmű 1 

Mosonmagyaróvár 0,6 0,0075 Szélerőmű 1 

Ostffyasszonyfa 0,6 0,0075 Szélerőmű 1 

Vép 0,6 0,0075 Szélerőmű 1 

Győr 0,5 0,0063 Biogáz-erőmű 2 

Alsószölnök 0,46 0,0058 Vízerőmű 6 

Körmend 0,4 0,005 Vízerőmű 2 

Sopron 0,33 0,0041 Biogáz-erőmű 1 

Pornóapáti 0,16 0,002 Vízerőmű 1 

Hegyeshalom 0,132 0,0017 Vízerőmű 2 

Kapuvár 0,11 0,0014 Vízerőmű 2 

Szentpéterfa 0,11 0,0014 Vízerőmű 1 

Lukácsháza 0,04 0,0005 Vízerőmű 1 

Chernelházadamonya 0,03 0,0004 Vízerőmű 1 








régió 


régió 


régió 


régió 

Észak- 

Magyarország 

régió 

Észak- 

Magyarország 

régió 

Közép- 


Közép- 


Közép- 

Magyarország 

régió 

Közép- 

Magyarország 

régió 





Milliárd kWh 

11 

10 

9 

8 

7 

6 

5 

4 

3 

2 

1 

0 

2000 

2007 

Régió 

3.4.3. ábra: Szolgáltatott villamos energia mértéke Magyarország régióiban (2000 és 2007) 


Milliárd kWh 

10 

8 

6 

Nem házt. 

4 

2 

Házt. 

0 

Régió 

3.4.4. ábra: A háztartások és egyéb fogyasztók számára szolgáltatott villamos energia mértéke 

Magyarország régióiban (2007) 






Háztartások villamos energia felhasználása a Nyugat-dunántúli régióban 2000 és 2007 között 

Kistérség 

Háztartási villamos energia fogyasztók (db) 

Háztartások részére szolgáltatott villamos 

energia (ezer kWh) 

2000 2007 2000 2007 

Celldömölki 12448 13515 26757 28910 

Csepregi 5190 5850 11932 13275 

Csornai 15319 15973 48062 44415 

Győri 75044 87889 155183 183560 

Kapuvár-Beledi 10393 11557 33413 31168 

Keszthelyi 30570 33823 63519 60207 

Körmendi 9506 10542 25171 26354 

Kőszegi 8520 10105 21136 22777 

Lenti 11564 12647 22096 21595 

Letenyei 7822 8409 15012 16757 

Mosonmagyaróvári 29008 32706 92115 96548 

Nagykanizsai 43457 46521 64566 67952 

Őriszentpéteri 3466 3603 8890 8109 

Sárvári 15863 17214 38190 41776 

Sopron-Fertődi 39414 48128 88505 102326 

Szentgotthárdi 5749 6201 15313 15621 

Szombathelyi 45318 53227 93841 108784 

Téti 15326 16447 40191 41582 

Vasvári 7427 7769 15673 15204 

Zalaegerszegi 49226 55701 84178 94494 

Zalaszentgróti 9280 10033 18694 19449 

Összesen 449910 507860 982437 1060863 





Kistérség 

Háztartási 

gázfogyasztók 

száma (db) 


Földgázfelhasználás a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és 2007) 

A háztartások 

részére 

szolgáltatott gáz 

(ezer m3) 

Vezetékes gázzal 

rendelkező 

lakások aránya 

(%) 

Gázzal fűtött 

lakások aránya 

(%) 

Az összes szolgáltatott vezetékes 

gáz (ezer m3) 

2007 

2000 2007 2000 2007 2000 2007 2000 2007 2000 

Házt. 

Nem 

házt. 

Összesen 

Celldömölki 5910 7098 6996 7906 53 63 53 62 13274 7906 5961 13867 

Csepregi 3361 3807 4779 5417 73 75 73 75 12453 5417 12180 17597 

Csornai 3795 7412 4815 10836 26 49 26 49 10624 10836 11688 22524 

Győri 54184 64056 51984 68874 82 88 44 54 

21024 

9 

68874 

17398 

5 

242859 

Kapuvár-Beledi 4455 6098 6450 7593 45 59 45 59 14326 7593 6085 13678 

Keszthelyi 12645 16561 14426 15277 61 72 58 70 32645 15277 24083 39360 

Körmendi 2866 4246 3259 4897 33 46 33 46 10959 4897 7856 12753 

Kőszegi 2793 3807 3878 5246 43 55 43 55 11869 5246 4456 9702 

Lenti 4859 6870 4137 5009 49 68 49 67 9830 5009 7651 12660 

Letenyei 4990 5262 4542 3836 70 73 70 73 7319 3836 2657 6493 

Mosonmagyaróvári 8283 14184 14159 25970 32 50 32 50 76790 25970 36399 62369 

Nagykanizsai 26042 29251 23125 26248 81 87 66 73 74454 26248 61900 88148 

Őriszentpéteri 78 848 36 780 2 25 2 25 42 780 497 1277 

Sárvári 7736 9057 9747 11390 53 60 53 60 29216 11390 21353 32743 

Sopron-Fertődi 28260 32634 32735 36653 81 84 55 61 96841 36653 64702 101355 

Szentgotthárdi 2294 2806 2655 3075 41 49 41 49 8867 3075 6356 9431 

Szombathelyi 33402 36818 36589 41625 80 82 57 60 

10323 

3 

41625 66854 108479 

Téti 4527 7194 6200 10642 35 52 35 52 10721 10642 4843 15485 

Vasvári 1307 2347 1188 2150 20 35 20 35 2527 2150 2931 5081 

Zalaegerszegi 28004 34579 25839 29776 70 81 59 70 87563 29776 72381 102157 

Zalaszentgróti 2776 4542 2613 4368 37 59 37 59 6633 4368 3907 8275 

Összesen 242567 299477 260152 327568 1065 1312 950 1206 

83043 

5 

32756 

8 

59872 

5 

926293 






4. Előzmények – Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata 





Tartalom 

4. Előzmények – Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata ............................................ 3 

4.1. Globális klímavédelmi és energiafogyasztási kezdeményezések, egyezmények 3 

4.2. A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában ................... 8 

4.3 Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, stratégiai 

dokumentumok, vállalások) ................................................................................. 12 

4.3.1 Az Új Széchenyi Terv ...................................................................................... 13 

4.3.2 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ................... 16 

4.4. Megújuló energiák a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban ...... 19 

Nyugat-dunántúli régió ........................................................................................ 19 

Győr-Moson-Sopron megye ................................................................................ 21 

Vas megye .......................................................................................................... 22 

Zala megye .......................................................................................................... 23 

4. fejezet mellékletei ................................................................................................. 25 




4. Előzmények – Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata 

Ezen fejezetben a globális és lokális szintű klímavédelmi és energiapolitikai 

elképzelések bemutatását tesszük meg a teljesség igénye nélkül. Először a 

legfontosabb nemzetközi klímavédelmi és energiafogyasztási egyezményekre térünk 

ki, amit az Európai Unió ide vonatkozó hosszú távú energiapolitikájának és a 

tagországok részére előirányzott direktíváinak az ismertetése követ. Ezek után 

Magyarország hosszú távú energiapolitikai elképzeléseinek a bemutatására kerül 

sor, különböző célkitűzéseken, stratégiai dokumentumokon keresztül. A fejezet 

végén részletesebb kitekintést teszünk a Nyugat-dunántúli régió energiaügyi terveire. 

4.1. Globális klímavédelmi és energiafogyasztási kezdeményezések, 

egyezmények 

Globális felmelegedés, klímaváltozás, biodiverzitás vesztés, ivóvíz- élelem- és 

energiaválság. Néhány, napjaink legtöbbet hangoztatott és legégetőbb nehézségei 

közül, melyeket az elmúlt évtizedekben már több kiváltó ok is előre vetítette. 

Ilyen és talán a legfontosabb a túlnépesedés témaköre, hiszen az elmúlt hat 

évtizedben nemcsak a Föld lakóinak száma háromszorozódott meg, hanem ez egy 

sor egyéb más folyamatot is felgyorsított. A népesség növekedésének 

következtében a fogyasztói igények is jelentős ugrásnak indultak, amely hatalmas 

tömegű ásványi eredetű energiahordozó kitermelést és ipari kibocsátást indukált. Míg 

az előbbi a 20. század elejéhez képest megharmincszorozódott, addig utóbbi ma 

már több mint ötvenszeres értéket mutat úgy, hogy mindezen növekedés 80%-a csak 

az 1950-es évektől ment végbe! Természetesen az erőforrások mértéktelen 

pazarlása, továbbá az ipari kibocsátás fokozása egyes országokban és régiókban 

jelentős mértékű gazdasági- és életszínvonal növekedéssel párosult. A növekedés 

iránti igény hatására a világ minden pontján további erőforrások bevonására került 

sor, mely alatt a modern társadalmak folyamatosan figyelmen kívül hagyták az egyik 

legalapvetőbb közgazdaságtani tételt, mely szerint véges ökológiai rendszerben, 

ahol a társadalom igényei korlátlanok, viszont az energia, a nyersanyagok és egyéb 

természetes erőforrások szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre a népesség és 

a gazdaság állandó növekedése előbb-utóbb szűkösséget eredményez! (Barbier, 

[1989]) 

Sokat hallhatjuk, hogy a jelenlegi gazdasági növekedés és ezzel összefüggésben a 

mértéktelen erőforrás felhasználás egy minden eddiginél nagyobb, globális krízishez 

vezethet, melynek leginkább két fő aspektusáról beszélhetünk. Az egyik a humán-, 

míg a másik az ökológiai világkrízis. 

Előbbi alatt a túlnépesedést, szegénységet, éhezést, a természeti katasztrófák elől 

menekülők növekvő tömegét valamint a gazdasági- és életszínvonalbeli hanyatlást 

értjük, míg utóbbi esetében a meg nem újuló – elsősorban a fosszilis alapú – 

erőforrások kimerüléséről, az ásványi nyersanyagok véges készleteiről, az édesvíz 

készletek korlátozottságáról és szennyeződéséről, a termőföld eróziójáról, az 

üvegházgázok mennyiségének növekedéséről, a savas esők kockázatának 




megemelkedéséről valamint az erdők gyors fogyatkozásáról beszélhetünk. 

Mind-mind az emberi tevékenység következményei, melyek tudatában ki kell 

jelentenünk, hogy az elkövetkező évtizedekben a gazdasági növekedés bizonyos 

mértékű beszűkülésére kell felkészülnünk, amennyiben a jelenlegi gazdálkodási 

módszereinken sürgősen nem változtatunk! Mindez összefüggésben van azzal a 

folyamattal, amely során a robbanásszerű gazdasági növekedés és erőforrás 

felhasználás hatására, „szándékunktól független mellékhatásként számottevő 

változások jelentek meg a Föld légkörében, és az egész bioszférában, 

veszélyeztetve ezzel bolygónk egészének évmilliók során kialakult, az emberiség 

számára kedvező viszonyait” (Kerekes, Kobjakov [2000]). 

A humán és ökológiai világkrízis minden egyes – legyen az fejlett, fejlődő vagy 

harmadik világbéli – országot fenyeget, hiszen ma már a társadalmi, gazdasági és 

környezeti jelenségek, folyamatok nem szűkíthetőek le bizonyos térségi szintekre, 

régiókra, hanem a Föld egészére kiterjednek. Mindezen változások alapvetően két fő 

okkal magyarázhatóak. 

Az egyik mennyiségi a másik tényező pedig minőségi jellegű. Előbbi esetében az 

emberiség természetátalakító tevékenységének ugrásszerű, a bioszféra méreteihez 

képest is jelentős növekedésére kell gondolnunk. Utóbbi esetében kiemelendő, hogy 

az egyes országok egymásra utaltsága rendkívüli mértékben megnövekedett az 

elmúlt évtizedek során, így egy adott térségben bekövetkező nagyobb jelentőségű 

gazdasági vagy természeti változás a világ más pontjain is sokkoló hatást 

gyakorolhat a gazdaságra vagy a környezetre! (Beckman, [2011]) 

A két fő tényező mellett nem szabad megfeledkeznünk a túlnépesedés, korábban 

már említett multiplikátor hatásáról sem. Ezt tovább fokozhatja az a tény, mely szerint 

2030-ra a világ lakóinak száma nagyságrendileg elérheti a 9 milliárd főt, melyből 

kifolyóan az élelmiszerigény megduplázódhat, az ipari termelés és az 

energiafelhasználás pedig megháromszorozódhat. Már maga ez a növekedési arány 

is alapvetően magában hordozza a környezeti katasztrófák kockázatát. (Kerekes, 

[2007]) 

Mindezen folyamatok már a 80-as években előre láthatóak voltak, ezért a világ 

országai mérsékelt ütemben egy olyan fejlődési irány meghatározásába kezdtek, 

mely értelmében a gazdaság egy új pályára állhat, amely nagyobb összhangot lenne 

képes teremteni a bolygó eltartó képessége és a növekedési igények között. 

Mivel az ökológiai és humán katasztrófák elkerüléséhez, megfékezéséhez az adott 

problémák nemzetközi szintű kezelésére van szükség, ezért az ENSZ Közgyűlése 

1983-ban az akkori norvég miniszterelnök asszonyt, Gro Harlem Brundtland-ot és 

bizottságát – Környezet és Fejlődés Világbizottság 1 – bízta meg azzal, hogy a 

bioszférát veszélyeztető környezeti válság megelőzése céljából dolgozzanak ki egy, 

a szükséges változás irányait kijelölő, átfogó programot. A Brundtland Bizottság 

további feladatai között szerepelt az is, hogy: (Korompai, [2003]) 

kidolgozzon egy hosszú távú stratégiát, ami az ezredfordulón túl is lehetővé 

teszi a környezetkímélő fejlődést, valamint a különböző fejlettségű és 

1 

World Comission on Environment and Development 




erendezkedésű országok együttműködési kereteit olyan közös és 

kölcsönösen előnyös megoldások érdekében, amelyek figyelembe veszik az 

emberek, erőforrások és a fejlődés kölcsönhatásait; 

felmérje a környezet megóvására alkalmas, hatékonyabb nemzetközi 

együttműködést lehetővé tévő módszereket és eszközöket; valamint 

kialakítsa a környezetvédelemhez szükséges erőfeszítések keretrendszerét és 

ehhez kapcsolódóan hosszú távú cselekvési programot készítsen a világ 

számára. 

A jelentés publikálására 1987. augusztus 2-án, Közös Jövőnk 2 címmel került sor, 

melyben először jelentek meg azon alapelvek és javaslatok, amelyek alkalmazása 

esetén a Föld és annak jelenlegi bioszférája, életkörnyezete megmenthető és 

továbbadható a jövő generációi számára. Ezen alapelvek később a fenntartható 

fejlődés alapelveiként váltak ismertté világszerte. 

„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, 

hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék 

szükségleteiket. Két alapfogalma: 

a szükségletek (a világ szegényeinek alapvető szükségleteiről van szó 

elsősorban), amelyeknek feltétlen elsődlegességet kell biztosítani, és 

a korlátozások eszméje, amelyet a technológiai fejlettség és a társadalom 

szervezete hív életre, hogy a környezet képes legyen mind a jelen, mind a 

jövő igényeinek kielégítésére.” (Közös jövőnk, [1998]) 

A jelentés megállapította, hogy az emberiség a gazdasági növekedés jelenlegi 

módjának hajszolásával a földi bioszféra teljes összeomlását kockáztatja, ezért a 

gazdaság működésének egy új, fenntartható pályára való állítását javasolta. Az 

elmélet elsősorban azt szorgalmazta, hogy eddigi szükségleteinket minél kevesebb 

természeti, nem megújuló erőforrás felhasználásával valamint a termelő tevékenység 

szennyező hatásainak minimalizálásával próbáljuk a jövőben kielégíteni. 

A fenntartható fejlődés elméletét később, 1991-ben az IUCN, az UNEP és a WWF 

közösen egy tanulmány keretében kibővítette és megalkotta a fenntartható 

társadalom és fejlődés kilenc alapelvét, melyekre napjainkban a világ országainak 

klímavédelmi dokumentumai is építkeznek: (Carling for the Earth, [1991]) 

Figyelem és gondoskodás az életközösségekről. 

Az ember életminőségének javítása. 

A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése. 

Az életet támogató rendszerek megőrzése, 

A biodiverzitás megőrzése, 

A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása. 

2 

Our Common Future 




A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása. 

A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni. 

Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását. 

Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját 

környezetükről. 

Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit. 

Globális szövetséget kell létrehozni. 

Az alapelvek közül külön ki kell emelni a harmadikat és a negyediket. Fontos, hogy 

maga a kutatás, már 90-es évek elején realizálta az erőforrás felhasználásunk 

problematikáját, a fosszilis erőforrások felhasználásának túlzott mértékét valamint a 

megújuló erőforrások alkalmazásának nagyobb arányú szükségszerűségét. 

Klímavédelem szempontjából ebben pionír időszakban, a Brundtland jelentést 

követően kormányok és világszervezetek sorra hívták fel a figyelmet arra, hogy a 

környezeti problémák közül ezen folyamat igényli a jövőben legszélesebb körű 

összefogást. (Faragó, [2008] 45-50. old.) 

A bolygó bioszférájának megóvása és természetesen a szén-dioxid és egyéb káros 

gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az első jelentős, világméretű és a 

legmagasabb politikai és gazdasági köröket is érintő tárgyalás az ENSZ 1992-es Rio 

de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján történt, ahol 172 ország és 

2400 egyéb gazdasági- és környezetvédelmi szervezet képviselői is megjelentek. A 

konferencia legfontosabb kezdeményezése egy közös éghajlat-változási 

keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change, 

röviden UNFCCC) létrehozása volt. 

A keretegyezmény célja az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan szinten 

való stabilizálása volt, amely megakadályozza az éghajlati rendszerre gyakorolt 

veszélyes, emberi tevékenységből származó hatást, így biztosítva az 

élelmiszertermelést és a fenntartható gazdasági fejlődés folytatását. (UNFCCC, 

[1992]) 

Bár az elgondolás és a kezdeményezés precedens értékű volt, mégis egyes kutatók 

már akkor azt hangoztatták, hogy a légkörben található CO 2 koncentrációjának a 

stabilizálására 60-80%-kal kellene csökkenteni a kibocsájtást, globális szinten! Itt 

jelentkezett először az a felvetés, ha valóban hajlandóak vagyunk a CO 2 emissziónk 

ilyen szintű, radikális redukálására, akkor előbb-utóbb az energiagazdaság alapvető 

szintű irányváltására lesz szükség a jövőben. 

A Rió-i konferencia után több tárgyalásra is sor került, azonban a következő 

mérföldkő csak 1997 decemberében következett, nevezetesen az ENSZ által életre 

hívott éghajlat-változás keretegyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása és annak 

ratifikálása keretében, amely lényegében az 1992-es Rió-i konferencián elfogadott 

Keretegyezmény kiegészítő, az életbe léptetendő korlátozások konkrét előírásait és 

célszámait tartalmazó jegyzőkönyve, protokollja volt. 

A dokumentumban rögzítették, hogy az aláíró országok átlagosan 5,2%-kal 




csökkentik, hat meghatározott Üvegház Hatású Gáz (továbbiakban: ÜHG) 

kibocsájtását 2008 és 2012 között az 1990-es bázisértékhez – a volt szocialista 

országok, így hazánk esetében 1985-87 közötti időszakhoz – viszonyítva. 

Természetesen az „ÜHG kvóták” változatosan oszlottak meg, hiszen míg a 

szerződés az európai országok többsége esetében 8 – Magyarország esetében 6 – 

százalékos csökkentést írt elő, addig Ausztrália és Izland 8-10%-os kibocsájtás 

növeléssel számolhatott. 

A jegyzőkönyv rendelkezett egy igen fontos kitétellel is, amely szerint csak akkor 

léphet életbe, ha legalább annyi ország ratifikálja azt, ahány az 1990-es évben az 

összes iparosodott állam szén-dioxid kibocsájtásának 55%-áért volt felelős. Ez 

később komoly problémát okozott, hiszen a legnagyobb légszennyező – a világ CO 2 

termelésének 1/3-áért felelős – ország, az Amerikai Egyesült Államok új, 2001-ben 

hivatalba álló kormányzata a hosszú távú gazdasági érdekeire hivatkozva nem volt 

hajlandó ratifikálni a számára 7%-os redukálást előíró dokumentumot. (Bíró, [2003]) 3 

A megoldást végül 2004 őszén Oroszország csatlakozása jelentette, aki az 1990-es 

kibocsájtási szintjének szinten tartását vállalta. Ennek köszönhetően a Kiotói 

Egyezmény – melyhez a mai napig 191 ország, köztük Kína és az összes Európai 

Uniós tagállam csatlakozott – 2005. február 16-án ténylegesen életbe léphetett. 

A szerződés egy újfajta megközelítésű szabályozást is alkalmazott, amely keretében 

a környezetszennyezést az egyes tagállamok közötti korlátozott ÜHG kvóta 

kereskedelmének engedélyezésével, közgazdasági módszerekkel, úgymond az 

externális költségek piacivá tételével próbálta kezelni. Ennek alapja az, hogy a 

kiosztott kvótán felül kibocsátó államok – a kvótákat vállalati, intézményi szinten 

tovább osztják, ezért elsősorban súlyosan környezetszennyező vállalataik – a többlet 

emisszióért kvótavásárlás formájában fizetnek. Ez arra sarkallhatja őket, hogy minél 

„tisztább” és hatékonyabb technológiákat alkalmazzanak a kisebb 

környezetszennyezés érdekében. Amennyiben nem így tesznek, akár tartós 

versenyhátrányba kerülhetnek, majd pedig kiszorulhatnak az adott piacról. 

Az egyezmény az ÜHG-k visszaszorítása és azok kvótáinak kereskedelme mellett 

több javaslatot tartalmazott a fenntartható fejlődésre, a fosszilis erőforrások 

felhasználásának mihamarabbi visszaszorítására, valamint a megújuló erőforrások 

kutatásának és alkalmazásának fokozott támogatására is. 

A kiotói találkozót több, ENSZ által szervezett nemzetközi klímavédelmi konferencia 

(COP) is követte. Az utolsót 2011-ben a dél-afrikai Durbanban tartották, amelyen 

közel 190 tagállam képviseltette magát. A konferencia a sok évig tartó huzavona 

után végül eredményesnek mondható, mivel a felek megújították a kiotói 

jegyzőkönyvet és megállapodtak, hogy 2012-ben döntenek az egyezmény második 

vállalási időszakának pontos lezárulási idejéről. 4 

3 A Kiotói Jegyzőkönyvet az USA kormányzata 2011 szeptemberében még mindig nem ratifikálta. 

4 http://greenfo.hu/hirek/2011/12/11/veget-ert-a-klimacsucs-durbanben (2012.03.08) 




4.2. A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában 

Ahogy már korábban felvázoltuk a világ több országában és globális szinten is 

látható trendek mutatkoznak arra, hogy – közösen, vagy akár külön-külön is – 

egyrészt csökkentsék energiafelhasználásukat, másrészt lokális megújuló 

erőforrások alkalmazásával mérsékeljék a klímaváltozás várható hatásait. Nincs ez 

másképp az Európai Unió és tagságunkból fakadóan Magyarország esetében sem. 

Az elmúlt évtizedekben a megújuló erőforrások támogatását és hasznosítását 

szorgalmazó egyik leginkább elkötelezett úttörőnek az Európai Uniót tekinthetjük, 

hiszen annak gazdasága – köszönhetően a minimális mértékű fosszilis 

erőforráskészleteinek – igencsak kiszolgáltatott a világpiacon végbemenő 

változásokkal szemben. 

Egyrészt az Unió számára a három alapvető szénhidrogénforrás közül (Melléklet - 

4.2.1. táblázat) komoly problémát jelent az, hogy a bizonyított kőolaj és a földgáz 

készletekhez és az éves termelő kapacitásokhoz képest stagnáló, de mégis jelentős 

túlfogyasztás jelentkezik. Másrészről tagállamait a Kiotói Egyezmény – az ÜHG-k 

csökkentésén keresztül – a fosszilis erőforrások arányának visszaszorítására 

sarkallja, mely igen komoly próbatétel elé állítja a tagállamokat, hiszen többségük 

2012-ig 8%-os CO2 kibocsájtás csökkentést vállalt az 1990-es bázisévhez 

viszonyítottan. 

Vállalásának teljesítése és a korábban felvázolt függőségének leküzdése érdekében 

az Európai Unió az elmúlt másfél évtizedben több intézkedést is hozott, melyek többkevesebb 

sikerrel a megújuló erőforrások elterjedését is előmozdították. A 

következőkben ezen dokumentumokról nyújtunk egy rövid áttekintést. 

1997. november 26. : Fehér könyv – A jövő energiái: Megújuló erőforrások 

Az első jelentősebb dokumentum, az úgy nevezett Fehér Könyvek5 közül került ki, 

amely a megújuló erőforrások fokozott hasznosításának szorgalmazása mellett 

rámutatatott arra is, hogy amennyiben a tagállamok nem változtatnak az addigi 

felhasználási szokásaikon, akkor 2020-ra az energiaimportjuk – a már akkor is igen 

magas 50%-hoz képest – meghaladhatja a teljes felhasználás 70%-át. A tanulmány 

– mely közösségi stratégiát és cselekvési tervet fogalmazott meg – megvitatása után 

az Európai Parlament határozatott hozott, melynek értelmében 2010-ig a megújuló 

erőforrások arányának a teljes energiafelhasználásban el kell érnie a 12%-ot 

(Lukács, [2008]). A Közösség vezetői mindezt azért tartották különösen fontosnak, 

mert a növekvő importfüggés esetén a jövőben súlyosan sérülhetnek az Európai 

Unió tárgyalási pozíciói a nemzetközi energiapiacon. 

2000. november: Zöld könyv: Európa energiaellátást biztosító stratégiája 

A következő energetikai dokumentum, a Zöld Könyvek6 tagjaként felhívta a figyelmet 

a hatalmas kihívást jelentő, klímaváltozást előidéző ÜHG-k növekvő kibocsájtásának 

mihamarabbi megfordítására, az energiafüggőség megfékezésére és az alternatív 

5, 6 

A Fehér és Zöld Könyvek bárki számára elérhetőek az Európai Unió hivatalos dokumentumai között. 




technológiák támogatására. A közös energiapolitika legfontosabb 

alapkövetelményének az energiaellátás-, a fenntartható fejlődés-, a gazdaság- és a 

versenyképesség biztosítását tekintette. Hangsúlyozta, hogy az energiapolitikának 

segítenie kell a nemzetgazdaságok – összességében az egész EU – 

versenyképességének folyamatos fenntartását és növelését, de ez nem jelentheti a 

természeti erőforrások mértéktelen kihasználását és a növekvő 

környezetszennyezést. Éppen ellentétesen, azok megóvására és az emisszió 

csökkentésére kell törekedni! A dokumentum az alapkövetelmények teljesítéséhez 

különböző prioritásokat is rendelt, melyek közül fontos kiemelni azt, hogy a megfelelő 

energiahordozó-struktúra kialakításán belül a megújuló erőforrások fokozott, erőteljes 

növelését szorgalmazta. 

2000. március és 2001. június: A Lisszaboni és Göteborgi Stratégia 

Következő lépésben a megújuló erőforrások a Lisszaboni és Göteborgi Európai 

Uniós stratégiákba való beemelésére került sor. Habár a két dokumentum nem egy 

helyen és időben került elfogadásra, mégis együtt kezelendőek, hiszen bár más-más 

eszközökkel és időhorizonttal, de egymást kiegészítve szolgálják az Európai Unió 

klímapolitikájának stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását, melyre később az 

Európa 2020 stratégia is építkezett. A Lisszaboni Stratégia az Unió gazdasági és 

társadalmi fenntartható fejlődésének megvalósítását, a Göteborgi Stratégia pedig az 

előbbi hosszú távú jövőképét és annak környezeti feltételeit vázolta fel. Közösen azt 

a célt tűzték ki az EU elé, hogy az 2010-re a világ legversenyképesebb és 

legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljék, amelynek a fenntartható 

növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs 

technológia széles körű alkalmazásán alapul. Mindehhez 2001-ben hét fő prioritást 

csatoltak, melyek közt kiemelt szerepet kapott az éghajlatváltozás elleni küzdelem és 

az emberi egészség védelme jegyében az energiagazdálkodás javítása és a „tiszta” 

és megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. 




2001. szeptember 27. : 2001/77/EK irányelve a belső villamosenergia-piacon a 

megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról 

2001-ben az Európai Unió elismerte, hogy a „megújuló energiaforrások kiaknázása 

elmaradt a lehetőségektől. A Közösség felismerte a megújuló energiaforrások 

támogatásának elsődleges szükségességét, mivel ezek kiaknázása hozzájárul a 

környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez. Ezen felül helyi munkahelyeket 

teremthet, kedvezően hat a társadalmi kohézióra, biztonságosabbá teszi az 

energiaellátást, és lehetővé teszi a kiotói célkitűzések gyorsabb megvalósítását. 

Mindezek érdekében biztosítani kell, hogy ezeket a lehetőségeket a belső 

villamosenergia-piac keretein belül minél nagyobb mértékben aknázzák ki.” 7 

A direktíva konkrét tagállami szintre lebontott (Melléklet - 4.2.1. ábra) célszámokat is 

tartalmazott, melyeken keresztül kötelezte azokat, hogy 2010-ig az EU15-ök teljes 

villamosenergia termelésének megújulókból biztosított akkori 13,9%-os részesedését 

22,1%-ra növeljék. Mindezek mellé az egyes országok számára olyan nemzeti 

célkitűzések elkészítését is előírta, amelyek – az egyes országok eltérő természeti és 

gazdasági adottságaihoz igazodva – középtávon biztosítják a megújulók 

részarányának növelését (akár ösztönző-támogatási rendszereken keresztül), a 

Közösség céljainak megvalósulását, továbbá a Kiotóban elfogadott 

kötelezettségvállalásokat is. Ezen előírások már az újonnan csatlakozni kívánó 

országokra is, így hazánkra is vonatkoztak. Természetesen a velük szemben elvárt 

megújuló alapú villamosenergia termelési arány nem volt olyan szigorú, mint az 

eredeti 15-ök esetében, azonban már így is bizonyos mértékű közösségi 

felelősségvállalásra kötelezte őket. 

2007. január 10. : „Megújuló energia útiterv” – Megújuló energiák 

a XXI. Században: egy fenntarthatóbb jövő építése 

A 2000-ben elfogadott Zöld könyvhöz hasonlóan a „Megújuló Energia Útiterv” is 

tartalmazott néhány alapkövetelményt, melyek több hasonlóságot mutattak a 

korábbiakkal. Továbbra is fontos tényező volt az ellátásbiztonság, azonban itt már 

nemcsak prioritásként, hanem alapkövetelményként jelent meg a megújuló 

erőforrások részarányának a növelése és az azok elterjedése előtt álló indokolatlan 

akadályok kiküszöbölése, továbbá a hűtés-fűtés témaköre is. 

Mindezekre azért került sor, mert a dokumentum adatainak tanulsága szerint az 

Európai Uniónak minden korábbi erőfeszítése ellenére sem sikerül elérnie azon 

korábbi vállalását, mely szerint 2010-re a teljes energiafelhasználás 12%-át megújuló 

erőforrásokból fogja biztosítani. További indoklást jelentett az is, hogy az útiterv 

alapján a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy 2020-ra ez az arányszám – Uniós 

szinten – el fogja érni a 20%-ot. Az egyes országok természetesen továbbra is 

különböző vállalásokkal szerepeltek a dokumentumban, azonban az mindannyijuk 

számára kötelező érvényű volt, hogy a céldátumig a közlekedésben felhasznált 

7 

2001/77/EK Irányelv 




energia legalább 10%-át megújulókból biztosítsák. 8 

2009. április 23. : 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból 

előállított energia támogatásáról 

Mivel az Európai Unió több alkalommal is bizonyította, hogy a klímaváltozás elleni 

harc egyik legnagyobb képviselője, továbbá a megújuló erőforrások alkalmazásának 

úttörője, ezért ez irányú céljait 2009-ben további közösségi dokumentummal 

erősítette. A korábbi irányelvekhez képest ez már jóval szigorúbb előírásokat 

fogalmazott meg a tagországok számára. Mivel több kutatás is azt prognosztizálta, 

hogy az ezt megelőzően felállított célok a jelenlegi szabályozási keretek között nem 

fognak teljesülni, ezért az Európai Unió a megújuló erőforrások ösztönzési 

rendszerének felülvizsgálatát és nyomon követését írta elő. 

Ennek értelmében minden tagállam számára kötelező érvénnyel elrendelte, hogy 

azok 2009. december 30-ig a saját célértékeikhez (Melléklet - 4.2.2. ábra) 

viszonyított Előrejelzési Dokumentumokat; továbbá 2010. június 30-ig több 

energetikai forgatókönyvvel, ágazati hasznosítási lebontással, támogatási és 

együttműködési intézkedésekkel rendelkező Nemzeti Cselekvési Terveket 

készítsenek. 

2010. március 3. : Európa 2020 – Az okos, fenntartható és 

inkluzív növekedés stratégiája 

Napjaink egyik legfontosabb közösségi szintű gazdaság- és energiapolitikai 

dokumentuma az Európai Bizottság által készített, az Európai Unió hosszú távú, 

2020-ig szóló gazdasági, energetikai és politikai célrendszerét tartalmazó Európa 

2020 stratégia. A dokumentum az elmúlt években lezajlott pénzügyi- és 

világgazdasági válságra adott válaszként is aposztrofálható, amelyben az uniós 

döntéshozók felismerik, hogy mind a klímapolitikai célok, mind pedig a 

gazdaságélénkítő intézkedések jól összekapcsolhatóak! Véleményük szerint a 

válság lehetőséget adott arra, hogy alapvető szerkezeti reformok véghezvitelével, 

valamint egy „Green New Deal” kidolgozásával a gazdaság és a növekedés egyik 

jövőbeli hajtóerejévé a zöld technológiák fejlesztése és azok hasznosítása válhat az 

Európai Unió számára. 

Ennek érdekében a stratégia keretében 5 kiemelt cél került felállításra: 

1. Foglalkoztatás 

2. K+F és innováció 

3. Éghajlatváltozás és energia 

4. Oktatás 

5. Szegénység és társadalmi kirekesztés 

Ezek alapján az éghajlatváltozás és energia célkitűzések olyan kihívások elé állítják 

a Közösséget, mint például az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásának 20%-kal 

8 Nemcsak bioenergia-források, hanem egyéb megújuló erőforrások által előállított energiák (hidrogén, 

villamosenergia) is szerepelhetnek a célirányszám teljesítésében. 




– szükséges feltételek teljesülése esetén akár 30%-kal – való mérséklése az 1990- 

es évhez képest, az energiahatékonyság 20%-os növelése vagy – a 2009/28/EK 

irányelvből korábban már jól ismert – a megújuló erőforrások teljes primer 

energiafelhasználásban történő 20%-os részarányának elérése! 

Fontos szerepet kap a fenntartható növekedés szellemében az erőforráshatékonyabb, 

környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság megteremtése is, 

melyet az „Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezés keretében 

elsősorban a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazásával és az 

alacsony szén-dioxid kibocsájtású gazdaság felé való elmozdulás lehetőségével 

próbálnak ösztönözni. Mindezen intézkedések nyomán a Stratégia nemcsak az 

energiaimport csökkenésével és a közösségi gazdaság élénkítésével, hanem a 

beruházások révén legalább 600 000 új munkahely létrejöttével is számol. 

4.3 Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, 

stratégiai dokumentumok, vállalások) 

Hazánkban a környezet- és az energiapolitika – korlátos saját erőforrásainkból 

kifolyóan – mind a rendszerváltás előtt, mind pedig utána igen jelentős 

nemzetgazdasági tényező volt, azonban a megújuló erőforrások hasznosításának 

gondolata csak a Kiotói Egyezményhez való csatlakozásunkat követően jelent meg, 

amelyet később az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk tovább erősítet. 

Mivel az Unió ezen a területen több lépéssel előttünk járt, ezért a hazai döntéshozók 

legalább a jogszabályok terén, különböző intézkedésekkel próbálták – kisebbnagyobb 

sikerrel – behozni a hátrányunkat. (Antal, [2010]) 

Természetesen az Unióhoz való csatlakozásunkat követően a folyamat valamelyest 

felgyorsult, így az elmúlt években több igen fontos dokumentum is napvilágot látott, 

amelyek az energiapolitika mellett a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre 

helyezték a hangsúlyt. 

Ezek közül ki kell emelni Magyarország 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó 

energiapolitikáját 9 és az ugyanezen időszakra szóló Megújuló Energiahordozó 

Felhasználás Növelési Stratégiát, 10 amelyek főként az Európai Unió által elfogadott 

irányelvek és alapelvek mentén, továbbá a nemzetközi klímaegyezményekben 

foglaltak alapján olyan célkitűzéseket állítottak fel, mint: 

- a fosszilis erőforrások importjának mérséklésével elérendő ellátásbiztonság, 

- az erőforrások költségeinek csökkentésével és racionalizálásával való 

gazdasági versenyképesség növelés, 

- valamint a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a megújuló 

erőforrások fokozott alkalmazásával a fenntartható fejlődés. 

9 

40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról 

10 2148/2008. (X. 31.) Korm. h. A magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának 

növelésére vonatkozó 2008-2020 közötti stratégiáról 




Ezeken túl a dokumentumok külön kitértek a megújuló erőforrások hazai 

hasznosításának mennyiségi lehetőségeire és azok támogatási kereteire, mellyel 

megalapozták a korábbiakat felülbíráló, jövőbeli stratégiai dokumentumok, így az Új 

Széchenyi Terv és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési 

Tervének alapvető irányvonalait is. 

4.3.1 Az Új Széchenyi Terv 

A 2010. július 28-án bemutatott és 2011. január 14-én elindult Új Széchenyi Terv 

Magyarország 10 évre szóló gazdaságfejlesztési programja, amely olyan célokat állít 

maga elé, mint például a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás 

fenntartása valamint hazánk gazdasági versenyképességének javítása. 

Mindezek eléréséhez 7 kitörési pontot és azokhoz kapcsolódó programokat fogalmaz 

meg. Az egyes kitörési pontok szoros kapcsolatban állnak egymással, programjaik 

több különböző iparágat foglalnak magukba, továbbá azok a lehető legtöbb területen 

próbálnak harmonizálni az Európai Unió 2020-as stratégiájával és annak elsődleges 

céljaival is. A kitörési pontok az alábbiak: 

1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 

2. Zöldgazdaság – fejlesztési Program 

3. Otthonteremtési Program 

4. Vállalkozásfejlesztési Program 

5. Tudomány – Innováció Program 

6. Foglalkoztatási Program 

7. Közlekedésfejlesztési Program 

Mindezek közül az energetika és a megújuló erőforrások vizsgálatának 

szempontjából a legfontosabbnak a másodikat, azaz a Zöldgazdaság-fejlesztési 

programot tekinthetjük. A program alapvető felvetése szerint a 21. században egy 

nemzetgazdaság elsődleges feladata energiagazdálkodási szempontból az, hogy 

minél nagyobb mértékben csökkentse a fosszilis erőforrásoktól való függését, melyek 

több égető problémát is felvetnek, mint például a környezetszennyezés és a globális 

klímaváltozás, a gazdasági és társadalmi konfliktusok kockázata, növekvő 

energiaigényekből következő ellátásbiztonság és a kiszámíthatatlan erőforráspiac 

keltette gazdasági instabilitás. 

Egyértelműen kijelenti, hogy „az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság 

időszakának vége”, továbbá azt is, mely szerint ezen időszakban „a talaj, a víz, a 

levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz bolygónk 

gazdaságának és ökoszisztémája fenntarthatóságának legfontosabb kérdése”. 

Ebből következően a program hazánk számára a fosszilis erőforrásoktól való 

elszakadás és az erre épített új gazdaság kialakításának lehetőségét a tiszta és 

alternatív technológiák hasznosításában látja. Az új, fenntartható gazdasági modell 




(Melléklet - 4.3.1. ábra) alapjának az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a 

megújuló- valamint a saját erőforrások négyesét tekinti, melyek ésszerű 

kombinálásával új zöld iparágak és innovációk jöhetnek létre. Ezzel teremtve meg a 

hazai, fenntartható gazdaság jövőbeli kulcstényezőit. 

A programban megjelennek a korábban már említett – az Európai Parlament és 

Tanács által elfogadott 2009/28/EK irányelvben szereplő – kötelezettségek is, így 

például az, hogy Magyarországnak is egy, a megújuló erőforrásokra vonatkozó 

Nemzeti Cselekvési Tervet kell készítenie, melyben szavatolja a primer 

energiafelhasználásban számára előírt – hazánk esetében 13%-os – megújuló 

energiahányad teljesítését. Az Új Széchényi Terv ezen passzust nem 

kötelezettségnek, hanem – az Európa 2020 stratégiához hasonlóan – a gazdasági 

krízisből való kilábalás és struktúraváltás egyik lehetőségének, kiugrási pontjának 

tekinti, így nemzeti vállalásként már 14,65%-os elérendő megújuló erőforráshányadot 

említ. Indoklásként megjelenik, hogy ez által átfogó piaci és gazdasági reformok, 

külföldön is versenyképes termékek, valamint új munkahelyek jöhetnek létre. 

Mindezek eléréshez azonban az összes nemzetgazdasági ágazat, legfőképp a 

mezőgazdaság és az ipar összehangolására lesz szükség. Ha ez teljesül, akkor egy 

új zöldipar és ezt koordináló gazdaságfejlesztés építhető fel, melynek hatására 

potenciálisan 70 ezer új – a megújuló erőforrásiparban dolgozó – úgynevezett 

„zöldgalléros” foglalkoztatottal és további 80-130 ezer indukált munkahellyel 

számolhatunk. 

A hazai és az export piacokra is termelő zöldipar (kutató-fejlesztő egységek, gyártóés 

termelőüzemek) alapjának az erdészetből, mezőgazdaságból és kommunális 

hulladékból keletkező szerves hulladékokat (biomasszát, biogázt és a különböző 

bioüzemanyagokat), a geotermikus-, nap- és szélenergiát végül a kis- és törpevízerőműveket 

tekinthetjük. Azonban csupán a termelés és gyártás nem lesz 

elegendő az új gazdasági modell sikerének biztosításához, ezért törekedni kell a 

minél magasabb hozzáadott érték biztosítására is. 

A Zöldgazdaság-fejlesztési program egy nyolc tényezőből álló eszközrendszert 

(Melléklet - 4.3.2. ábra) párosít a célok eléréséhez. A korábban ismertetett célokon 

túl felhívja arra is a figyelmet, hogy a megújuló energiákat hasznosító gazdálkodási 

módszerek alkalmazásával nemcsak a hozzáadott érték és a gazdasági teljesítmény 

növelhető – ami ugye elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettséggel 

rendelkezőket érinti -, hanem a mai modern társadalmak egyik legnagyobb 

problémáját, a szakképzetlen munkaerő jelentős számú munkaerőpiaci elhelyezését 

is megoldhatja. 

Példaként említenénk a biomassza begyűjtését, az enegiaültetvényeken történő 

gazdálkodást vagy a geotermikus hővel fűtött üvegházakban való zöldség- és 

gyümölcstermesztést. Nem elhanyagolható az sem, hogy mindez nemcsak 

gazdasági és foglalkoztatási értelemben vett haszonnal járhat, hanem felzárkózási 

pontot jelenthet a rurális terek számára, erősítheti azok lakosságmegtartó 

képességét, javíthatja a – szociális egyenlőtlenségek redukálásával – társadalmi 




kohéziót, új lehetőségeket biztosíthat az itt működő kis- és középvállalkozások 

számára is. 

Mindezek eléréséhez azonban nem szabad megfeledkezni arról a sarkalatos pontról 

sem, mely szerint a fejlesztési források hatékony felhasználásához az egyes 

programokat, akcióterveket az adott területek környezeti, társadalmi és gazdasági 

adottságaihoz kell igazítani. Ebben az esetben viszont felértékelődik a régiók, 

kistérségek és a települések szerepe, nem beszélve a területi tervezés 

intézményéről sem! 

A program további 4 fő prioritásra – Zöldenergia; Energiahatékonyság; Zöldoktatás, 

foglalkoztatás és szemléletformálás; Zöld K+F+I – és 15 alprogramra bontható. 

Meghatározásra kerülnek a hazai megújuló erőforrások fajtái és azok 

hasznosíthatósági lehetőségei is. Ez alapján elsődleges és másodlagos kategóriákat 

alakít ki, ahol az előbbibe az erdészeti és mezőgazdasági alapanyagokból származó 

biomassza, biogáz és a bioüzemanyagok, valamint a geotermikus energia; az 

utóbbiba pedig a nap-, szél- és a vízenergia tartozik. Természetesen ezen „rangsor” 

az egyes tájegységek vonatkozásában – az adott terület természeti adottságaitól 

függően – módosulhat. 

A dokumentum elsősorban a megújuló erőforrások rövid, tömör és általános 

bemutatására, azok hazai hasznosítására fókuszál, azonban egyes esetekben az 

alapvető megállapításokon kívül néhány kitételt és követelményt is belecsempész az 

anyagba. Ilyen például az, hogy habár hazánkban a biomassza és a 

bioüzemanyagok az egyik legnagyobb potenciállal bíró megújuló erőforrások, 

mégsem szabad kockáztatni túlzott alkalmazásukkal a hazai élelmiszerellátást, sőt 

nem jelenthetnek versenyt az élelmiszertermelés számára sem! 

További hangsúlyos megállapítás az is, mely szerint hazánk világviszonylatban is 

kiválónak minősülő geotermikus adottságai és potenciálja „természeti kincseink közül 

a magyar nemzeti vagyon egy szinte érintetlen része. Védelme a nemzet elemi 

érdeke, ésszerű felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, a 

biztonságos energiaellátás kitüntetett tényezője”. 

Ezen túl fejlesztési eszközök is megjelennek, melyek alapjának a jövőben 

felülvizsgálatra és átalakításra kerülő jelenlegi támogatási és pályázati rendszereket 

tekinthetjük, amelyek megfelelő szabályozásával a gazdaság és az infrastruktúra 

több területe – így például a közlekedés és az úthálózat, az építőipar és a 

lakásállomány, a hulladékipar, közintézményi hálózat, oktatási és kutatási területek – 

is bekapcsolódhat az átstrukturálódó gazdaságba. 

Jelentős hangsúly helyeződik a foglalkoztatáspolitika és gazdaságpolitika mellett – a 

minél nagyobb jövőbeli hozzáadott érték elérése érdekében – a megújuló erőforrások 

alkalmazását, fejlesztését támogató képzésrendszer kialakítására is, hiszen egy új 

gazdasági modell kiépítéséhez komoly szemléletformálásra és új szakembergárdára 

lesz szükség. A program előrevetíti egy új intézményrendszer, a regionális 

energetikai szaktanácsadói és tudásközpont hálózatát is, amelyről bővebb 




tájékoztatást sajnos nem nyújt. 

Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési programja a felvázolt prioritások, 

célok és alprogramok teljesülése esetén olyan várható eredményekkel számol, mint 

az energiaimport függőség leküzdése, több tízezer új munkahely létrejötte, az 

államháztartási egyensúly 10 éven belüli megteremtése, a hazai KKV szektor 

versenyképességének növelése, az aktív korú népesség munkaerőpiacon való 

könnyebb elhelyezkedése, a K+F költségeinek GDP-hez viszonyított részarányának 

növelése, a hátrányos helyzetű térségek életszínvonalának és népességmegtartó 

képességének javulása, hazai energetikai eszközök termelése és így új piacok 

elérése, továbbá az Európai Uniós és nemzetközi klímavédelmi és energetikai 

vállalásaink teljesítése. 

4.3.2 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK Irányelve alapján minden egyes 

tagállamnak a megújuló erőforrások hasznosítására vonatkozó nemzeti cselekvési 

tervet kellett készítenie és azt 2010. június 30.-áig be kellett nyújtania az Európai 

Bizottság számára. 

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve részben épít hazánk 

korábbi, a 2008 és 2020 közötti időszakra szóló Megújuló Energia Stratégiájára, 

azonban a bekövetkezett gazdasági és politikai változások hivatkozva felül is bírálja 

azt. További alapját képezi az Új Széchenyi Terv, melyből a megújuló erőforrások 

által gerjeszthető zöldipar, mint gazdasági kiugrási pont került kiemelésre. 

Elkészítésében a Magyar Energia Hivatal koordinálása alatt, több szakmai 

szervezet– így például a holland ECORYS, a német ECOFYS, az osztrák Energy 

Economics Group, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft., valamint az Energia Klub 

– is közreműködött. A gazdasági és energetikai számítások és hosszú távú 

előrejelzések az úgynevezett Green-X modell alapján kerültek kidolgozásra. 

„A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, 

társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb 

össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló- és alternatív energia 

hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése.” 

(MMEHCsT, [2010]) 

Magyarország új, megújuló energetikai stratégiáját megalapozó dokumentumaként 

három, hosszú távú célt tűz ki maga elé, amelyek az ellátásbiztonságot, a 

versenyképességet és a fenntarthatóságot foglalják magukban. A stratégiai célok öt 

további kulcsterület köré csoportosulnak: 

Ellátásbiztonság 

Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem 

Mezőgazdaság-vidékfejlesztés 




Zöldgazdaság-fejlesztés 

Közösségi célokhoz való hozzájárulás 

Mint az jól látható az ellátásbiztonság hosszú távú szavatolása kiemelten fontos 

szerepet tölt be, hiszen hazánk energetikai viszonylatban az európai országok közül 

is kiugró kiszolgáltatottsági helyzetben van. Ezt alátámasztja az is, mely szerint a 

belföldi kőolaj és földgáz szükségleteink 80-83%-át csak importból tudjuk fedezni. 

A dokumentum szerint jövőben azonban nagymértékben csökkenthető a 

szénhidrogén függőségi helyzetünk a megújuló erőforrások minél szélesebb körű 

hazai hasznosítása révén, amelyek emellett további pozitív nemzetgazdasági 

haszonnal is kecsegtetnek. Ilyen lehetőség a mezőgazdaság és az ipari megújulása, 

a foglalkoztatás növelése, a károsanyag kibocsájtás csökkentése, valamint a 

környezet minőségének javulása. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról 

sem, hogy mindez elsődlegesen az Európai Unió felé tett vállalásunkat – mely szerint 

2020-ban a teljes energiafelhasználásunk minimum 13%-át megújuló erőforrásokból 

biztosítjuk – hivatott biztosítani. 

A fentebb meghatározott célok eléréséhez több tényezőt is figyelembe kell venni és 

össze kell hangolni. Ilyen tényező a lakosság, a piac és a költségvetés teherbíró 

képessége; a rendelkezésre álló szabad fejlesztési források volumene; a 

támogatásokra és ösztönzésre vonatkozó közösségi jogszabályok; a magyar 

villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és befogadóképessége; valamint az 

egyenletes jövedelem-megosztás biztosítása az egyes termékpályák mentén. 

Hazánk 2020-ig tartó végső bruttó energiafelhasználási trendjére vonatkozóan 3 

szcenárió – BAU pálya, 11 referencia pálya, kiegészítő energiahatékonysági pálya – 

került kidolgozásra. A számításokhoz, a gazdasági világválság okozta 

energiafelhasználási anomáliák kiküszöbölése érdekében a 2005-ös évi adatok 

szolgáltak referenciaként. A Megújuló Energia Direktíva 12 terminológiájának 

értelmében ezen szcenáriók nem tartalmazhatják az energiaátalakítás veszteségeit 

(így az atomerőmű villamosenergia-termelésének átszámítási veszteségét), továbbá 

az „anyagjellegű” és a „nem energetikai” célú energia felhasználás értékeit sem. 

Az első modell (BAU) olyan fogyasztási tendenciákkal számol, amely 

energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki. A 

második módszer (referencia pálya) az első pálya adatait a 2009. előtt elfogadott 

energiatakarékossági és hatékonysági intézkedések hatásaival korrigálja. A 

harmadik (kiegészítő energiahatékonysági pálya) pedig a jövőbeli energetikai 

intézkedések, szabályozások – így a következő években tervezett Nemzeti 

Energiatakarékossági Program – pályamódosítását szimulálja. Mindezeket 

összevetve 2020-ban a három felhasználási pálya alapján a hazai energiafogyasztás 

11 Business As Usual - Azon energiafogyasztási pálya, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági 

intézkedések nélkül alakulna ki. 

12 2009/28/EK Irányelv 




és a hozzájuk tartozó megújuló erőforrásarány a Melléklet - 4.3.1. táblázatban 

felvázoltak alapján fog alakulni. 

A harmadik forgatókönyvhöz kapcsolódóan a megújuló erőforrások jövőbeli 

célszámai is kialakításra kerültek (Melléklet - 4.3.2. táblázat). Ezek alapján 2020-ban 

a korábbi évekhez viszonyítottan – habár csökkenő arányban – továbbra is a 

biomassza alapú energiatermelés lesz a leginkább meghatározó. Ezt a sorban a 

geotermikus-, a hőszivattyús-, a szél- és biogáz, valamint a napenergia alapú 

erőforrás hasznosítások fogják követni. A korábbi kormányzati nyilatkozatokkal 

összhangban az utolsó helyen a vízenergia felhasználás fog szerepelni, mely ebben 

az évtizedben érdemi jellegű növekedést nem fog tudni felmutatni. 

A megújuló cselekvési terv a kialakított energiamix arányainak alátámasztása 

céljából több érvet és ellenérvet is felsorolt az egyes megújuló erőforrások 

alkalmazásával kapcsolatban (Melléklet - 4.3.3. táblázat). Így habár mindegyik 

magában hordozza a fosszilis erőforrásokkal szembeni függés leküzdésének, a 

decentralizált energiatermelésnek, továbbá – elsősorban a vidéki – gazdaság 

fellendülésének lehetőségét, mégis több ponton korlátozó és visszatartó tényezőkkel 

kell számolnunk. Emiatt a Magyar Energia Hivatal az egyes megújuló 

energiaforrások várható nemzetgazdasági hatásainak, pozitívumainak és 

negatívumainak összevetésével leszűkítette a támogatásra szorgalmazott 

technológiákat és területeket. A befolyásoló kritériumok között – a teljesség igénye 

nélkül – megjelent a villamosenergia hálózat biztonságos szintű befogadó 

kapacitása, a foglalkoztatás növelésének lehetősége, az egyes berendezések 

támogatási költsége, az adott technológia kiforrottsága és a környezetvédelem 

kérdésköre is. 

Az NCST felhívja a figyelmet arra is, mely szerint jelenleg a fosszilis erőforrások piaci 

árába nem épülnek be az általuk kiváltott közvetlen vagy közvetett negatív 

externáliák, ezért a megújuló energiatermelési módok csak korlátozott mértékben 

versenyképesek azokkal. Ennek kiküszöbölése és az utóbbiak gyorsabb elterjedése 

érdekében a kezdeti időszakban minél nagyobb arányú állami szerepvállalásra és 

támogatásra lesz szükség, amely a financiális támogatások mellett (Melléklet - 4.3.4. 

táblázat) megjelenhet egyéb immateriális eszközök (tájékoztatás, promóció) 

formájában is. 

Mint a 4.3.4 táblázatból látható az egyes erőforrások különböző mértékű 

támogatásban részesülhetnek. A forrásokat korlátozottságuk miatt allokálni kellett, 

amelyhez a Green-X modellt felhasználva hat fő szempontot – a megtermelt 

energiamennyiséget, a CO 2 kibocsátás csökkentés mértékét, a hulladékok 

energetikai hasznosítását, a GDP növekményt valamint kiemelt súlyozással a 

munkahely-teremtő képességet és az egységnyi támogatással előállított energia 

mennyiségét – értékeltek. 

A cselekvési terv hatékonyabb megvalósítása érdekében kihangsúlyozásra kerültek 

azon jogszabályi és intézkedési keretek is, amelyek a legtöbb megoldandó feladattal 




és problémával rendelkeznek. Ezeket négy pillér köré csoportosították: 

Támogatási intézkedések, programok 

Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők 

Általános szabályozási, átfogó programalkotási ösztönzők 

Társadalmi intézkedések 

A megújuló erőforrások alkalmazásának foglalkoztatásra gyakorolt hatását illetően a 

cselekvési terv az Új Széchenyi Tervhez hasonlóan 10 évre vetítve – elsődlegesen a 

vidéki térségekben – 70-80 ezer új zöldgalléros munkahellyel számol, mely további 

80-120 ezer munkahelyet indukálhat. Ehhez és a hosszú távú karbon-szegény 

energiagazdálkodás megalapozásához több intézkedést is előrevetít, mint a 

jogszabályi környezet egyszerűsítése és a hatósági engedélyeztetések felgyorsítása, 

integrált komplex zöld közfoglalkoztatási programok indítása önkormányzatok 

részére, egy Zöld Fejlesztési Bank 2012-es esetleges felállítása, pilot programok 

indukálása, valamint a következő programozási időszakban, azaz 2014 és 2020 

között egy önálló energetikai Operatív Program indítása. Ez utóbbit külön ki kell 

emelnünk, hiszen a tervek szerint 2014-et követően hozzávetőlegesen 800 milliárd 

forinttal járulna hozzá az energiahatékonyság növeléséhez és a megújuló 

erőforrások elterjedéséhez. 

4.4. Megújuló energiák a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési 

dokumentumaiban 

A Nyugat-dunántúli régió társadalmi és gazdasági szempontból is a Kárpát-medence 

harmadik legfejlettebb régiója, melyhez nemcsak a geopolitikai helyzete és a 

dinamikus, innovációkra épülő policentrikus fejlődése, hanem a Nyugat-dunántúli 

Regionális Területfejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség példaértékű 

aktivitása és kezdeményező készsége is közrejátszott. 

A régió térsége és annak fejlesztéséért elkötelezett szereplői már a magyar 

regionális politika 1990-es évek közepén elindított újjászervezésétől kezdve egészen 

napjainkig folyamatos kapcsolatot alakított ki elsődlegesen az osztrák kollégákkal, 

továbbá az Európai Unió tervezésért és fejlesztésért felelős szakembereivel. 

Mindezen kapcsolatrendszer és tapasztalat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 

Nyugat-dunántúli régió a területi tervezés tekintetében hazánk egyik úttörőjévé 

váljon. Ezt jól példázza az, hogy az elmúlt években a térségben megjelent fejlesztési 

dokumentumokban a hazai stratégiai célokon túlmutatóan a megújuló erőforrások – 

még az Új Széchenyi Terv és az NCST előtt – már igen komoly szerepet kaptak. 

Nyugat-dunántúli régió 

A Nyugat-dunántúli régió 2007-ben elkészült 2007 és 2013 közötti időszakra 

vonatkozó Regionális Átfogó Fejlesztési Programja külön fejezet keretében az 

energetikával is foglalkozott, melyben több ponton is utalásokat tett a térség 




megújuló energiák hasznosítására vonatkozó lehetőségeire, potenciáljára is. 

A régió 3 megyéjét energetikailag részben azonos jellemzőkkel illette, érdemi eltérést 

abban látott, hogy az energia ágazati nagyrendszerek és bázislétesítmények – új 

földgázbázisú erőmű, bioetanolgyár, biomassza középerőmű és szélerőművek – 

főként Győr-Moson-Sopron megye területére esnek és csak csekély hányad jut ebből 

Vas megyére, illetve még kevesebb Zala megyére. 

A program a korábbi regionális energetikai koncepcióhoz kapcsolódóan az alábbi 

állásfoglalásokat fogalmazta meg: 

A Nyugat-Dunántúli Régió nem zárja ki a környezetbarát technológiájú kis-, 

közép- és nagyteljesítményű vízerőmű létesítését és a szomszédos 

tagállamokkal történő kooperáció helyreállítását; 

helyet ad a hidrogén, mint új energiahordozó termelésének, hasznosítási 

technológiák kifejlesztésének, mint innovációs programnak; 

a Régió valamennyi ismert és a helyzetelemzés során feltárt, gazdag 

megújuló energiahordozói potenciáljára alapozva támogatja ezeknek, az 

eddiginél nagyságrenddel nagyobb kitermelési és hasznosítási technológiai 

tevékenységére vonatkozó programokat, projekteket; 

a megújuló energiahasznosító létesítmények közül kizárólag a decentralizált 

kistérségi fejlesztések; lakossági, kommunális és mezőgazdasági 

energiaellátást célzó objektumok megvalósítására összpontosít; 

valamint támogatja a biomassza energiahordozók részarány-növelését. 

Regionális energiagazdálkodás területét érintve a régió akkori 2004-2006-os 

adataival kalkulálva a megújuló erőforrások a teljes energiahordozói szerkezetben 

elérte a mintegy 5%-ot. A program 2013-ig célul tűzte ki – a kedvező biomassza és 

geotermikus energia potenciálra alapozva – a 15%-os részarány elérését. 

A korábbi tervekkel ellentétben a 2007-es fejlesztési dokumentum már komoly 

fejlesztési irányokat is kijelölt megyei, sőt regionális szinten is. Decentralizált erőművi 

kapacitások – főleg kisteljesítményű biomassza és biogáz alapú fűtőművek, 

geotermikus mintaerőművek és hibrid technológiák (biosolár, szél-solár, szélhidrogén, 

szél-tüzelőanyagcellás berendezések) – telepítését, továbbá a 22 

kistérségében decentralizált energetikai bázisok létrejöttét szorgalmazta. 

A többtényezős célrendszerre épülő (Melléklet - 4.4.1. táblázat) energetikai 

programban úttörő javaslatként megjelent az is, hogy a régióban működő 17 ipari 

parkban (Melléklet - 4.4.1. ábra) a versenyképes gazdaság megteremtése és a helyi 

KKV-k számára olcsó villamos és hőenergia ellátás érdekében innovatív 

technológiájú, helyi megújuló energiahordozóra alapozott kiserőművek létesüljenek 

3, maximum 6 MW villamos és 10, maximum 20 MW hőenergia teljesítményben. 

A program keretében a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás bővítésének 

kérdésköre is felvetődött, melynek érdekében megjelent, hogy az oktatási 




programokat egy hosszabb távú tervezés keretében ki kell bővíteni a környezetbarát 

megújuló energiaforrások és azok hasznosításának lehetőségeivel. 

Győr-Moson-Sopron megye 

A megye területfejlesztési dokumentumaiban több alkalommal is találkozhatunk 

hivatkozásokkal a megújuló erőforrások hasznosítására. Mind a 2001-ben, mind 

pedig a 2007-ben elkészült területfejlesztési programokban külön alfejezetet kapott a 

megújuló erőforrások hasznosítása. A dokumentumok tanulsága alapján Győr- 

Moson-Sopron megyében az elmúlt évtizedben energetikai célokból már több 

településen is alkalmazták a megújuló erőforrások egyes válfajait: 

- Geotermikus energia hasznosítása: 

kertészeti fűtési célok: Abda, Lébény, Lipót 

fűtési és használati melegvíz: Győr, Mosonmagyaróvár, Csorna 

távfűtési célok: Kapuvár 

- Biogáz hasznosítása: 

épületfűtés és járművekben komprimált állapotban üzemanyagként: Győr 

műhely és irodaépület fűtés: Sopron 

- Biomassza hasznosítása: 

kazántüzelés: CARDO Bútorgyár, CEREOL Növényipari Kft, Tanulmányi ÁEG, 

Sopron, Fertőmenti Mgtsz, Hegykő 

- Biodízel hasznosítása: 

Első Repce Szövetkezet kísérletei: Mosonmagyaróvár 

- Napenergia hasznosítása: 

közvetlen fűtés és melegvíz előállítás: Mindszenty József Gimnázium és 

Népfőiskola – Mezőőrs; Németh László Népi Akadémia – Sopron 

- Energetikai ültetvények: 

Nyugat-Magyarországi Egyetem kutatásai 

A 2007-es megyei területfejlesztési program igen előremutatóan Geo-Termál 

Programot és Földhő alprogramot is elkülönített, melyben Győr-Moson-Sopron 

megye legfontosabb természeti kincsének a termál- és gyógyvíz készletet említette, 

amellyel kapcsolatban alternatív energiaellátó rendszerek kiépítését szorgalmazta. A 

program a megyét a geotermikus energetikai adottságokat tekintve az ország egyik 

legkedvezőbb pontjának minősítette, melynek több részét is alkalmas helyszínként 

említette egy-egy hagyományos gőzturbinás technológiájú villamos erőmű vagy egy 

kogenerációs (hő- és villamosenergia) kiserőmű felépítésére és működtetésére is. 

További villamos-energetikai hivatkozásként megjelent a szél- és napenergia 

potenciál kutatására alakult tudományos konzorcium is, amely az NKFP 




3A/0038/2002 projekt keretében megalkotott egy adatbázist, amelynek segítségével 

előzetes javaslat készíthető az optimális szélerő-hasznosítás preferálható területeire. 

A tanulmány szerint a szélenergia hasznosítására leginkább alkalmas területek 

országos viszonylatban éppen a Dunántúl északi részén találhatóak. Ezen területek 

közé tartozik Győr-Moson-Sopron megye csaknem teljes területe is. A fejlesztési 

dokumentum a korábbi területfejlesztési program mintáját követve ez esetben is 

megemlít pár, a megye területén már működő és engedélyeztetés alatt álló, 

referenciaként szolgáló erőművet. 

Potenciális alternatív erőforrásként megjelent a szerves hulladék hasznosítása is. 

Példaként említik a győri hulladéklerakóban és a városi szennyvíztisztítóban 

keletkező deponált biogáz hasznosítását. A dokumentum röviden a biomassza 

megyei szintű alkalmazását is boncolgatja. Ezzel kapcsolatban azon elképzelés 

jelenik meg, mely szerint az intenzív mezőgazdálkodásra nem vagy csak kevésbé 

alkalmas területek esetében az energetikai célú hasznosítás érdekében a nem 

kizárólagosan fás szárú energianövények telepítése lenne a javallott. 

Vas megye 

Vas megye területfejlesztési dokumentumai közül elsősorban a 2007 és 2020 közötti 

időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepció és program foglalkozott behatóbban 

a megújuló erőforrások hasznosításával, amely az infrastrukturális fejezeten belül 

külön alfejezetet szentelt a megye energiagazdálkodására és energiaellátására is. 

Ebből megtudhatjuk, hogy az energiaforrások megyei szerkezetében a megújuló 

energiaforrások alkalmazása igen csekély, mindössze 1,7%-os (főleg biomassza, 

faipari hulladék és vízenergia). Szombathelyen biogázt, Vasváron a termálvíz 

geotermikus energiáját, Pornóapátiban pedig a bio-fűtőüzemben biomasszát 

hasznosítanak lakások és intézmények fűtésére. 

A 2007-es fejlesztési dokumentum utal arra is, hogy milyen mértékben kívánatos a 

megye potenciális megújuló energiaforrás-adottságait hasznosítani a magyar 

energiapolitikai- és a nemzetközi környezetvédelmi célok teljesítése érdekében. Ez 

alapján a tervezett megújuló energiamix 50-55%-ban biomasszára, 38-40%-ban 

geotermikus energiára, 12-15%-ban pedig víz-, szél- és napenergiára támaszkodna. 

Ebből következően a 2005-ös bázisévhez mérten 2014-ig a megújuló erőforrásokból 

termelt villamosenergia mennyiségét 1,7%-ról 4-5%-ra, a biohajtóanyagok 

közlekedésben betöltött szerepét pedig legalább 1%-ra kívánja növelni. 

A területfejlesztési koncepció minden egyes programjában szerepet kapott a 

megújuló erőforrások hasznosítása, külön alprogramként szerepelt a 

Környezetfejlesztés programon belül a megújuló energiaforrások használata. A célok 

közt megjelent a fosszilis energiahordozók részbeni kiváltása, a tervszerű megújulóenergiagazdálkodás 

és a mezőgazdasági termelés kihasználatlan kapacitásainak 

átfordítása a bioenergia termelésére, melynek érdekében több preferálandó 

tevékenységet is elkülönítettek, úgy, mint: 




különböző biomassza projektek, így a kis kapacitású erőmű-telepítések; 

a szennyvíziszapból keletkező biogáz hasznosítása; térségi biogáz-üzemek 

kialakítása, kismérető egyedi fogyasztói biogáz-üzemek létesítése, a 

szennyvíziszap energetikai és mezőgazdasági hasznosítása; 

a helyi lakossági, intézményi és termelői hőenergia igények kielégítése 

érdekében geotermikus erőművek támogatása; 

napelemek és napkollektorok támogatása a lakossági fogyasztók melegvíz és 

elektromos energia ellátására; 

a már meglévő vízerőművek élettartamának növelése, hatékonyságának, 

energiaátalakítási hatásfokának javítása, illetve további kisebb vízerőművek 

létesítése; 

a szélenergiával történő villamosenergia-termelés elsősorban lokális, illetve 

közösségi szélerőgépek formájában való támogatása; 

illetve a közvilágítás energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra alapozott 

kialakítása. 

Mindezen tevékenységekkel szemben pedig az alábbi elvárások fogalmazódtak meg: 

fosszilis energiahordozók kiváltása a megújuló erőforrások révén, valamint a 

hagyományos energiahordozóktól való energiaimport-függőség mérséklődése; 

új munkahelyek keletkezése; 

a mezőgazdasági struktúra megváltozása; 

új, magas szintű technológiák alkalmazása; 

a környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszap) energiává történő 

átalakításával a környezeti terhelések jelentős csökkentése. 

Zala megye 

A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül a megújuló erőforrások alkalmazására 

vonatkozó terveket illetően Zala megye valamelyest elmaradottnak tekinthető, hiszen 

első komolyabb ez irányú megállapításait és javaslatait csak a 2010 júniusában 

módosított Területrendezési Tervében fogalmazta meg. 

A dokumentum Energiagazdálkodás és energiaellátás fejezetéből megtudhatjuk, 

hogy a megyében az egyik legnagyobb tömegben elérhető megújuló erőforrás a 

vízenergia, amelynek elméleti hasznosítási potenciálként feltüntetett 50 MW-os 

teljesítményének kiaknázását a már meglévő rendszerek kibővítésével, további kis 

és törpe vízművek telepítésével szorgalmazta. 

A dokumentum a megye területének jelentős erdősültsége miatt kiemelten kezelte a 

biomasszát, mint jövőbeli alternatív erőforrást. Ezen kijelentését arra alapozta, hogy 

az erdőgazdasági, a fa és bútoripari és egyéb növénytermesztési hulladékok, 

valamint az energiahasznosítási céllal telepített faültetvények felhasználásával, 




megfelelő kogenerációs technológiákkal, hosszú távon kiválthatóvá válhatna a 

keszthelyi távfűtés hőbázisa; a nagyobb kommunális oktatási, kórházi és egyéb 

intézményi létesítmények hagyományos hőenergia hordozói, valamint az ipari parkok 

új, egyéb vállalkozások hő- és villamosenergia-átalakító bázisai is. Ezek mellett 

fejlesztési irányként a biomassza alapú fűtőegységek alap energiaforrásául 

szolgálhatnának az új vidékfejlesztési, turisztikai és rekreációs intézményeknek is. 

A terv emellett megemlítette a nap-, szél- és geotermikus energia hasznosításának 

lehetőségét is, azonban ezeket a megye területi adottságaiból fakadóan 

elenyészőnek ítélte. További érdekes gondolat az is, hogy a Területrendezési Terv a 

környezet- és klímavédelem szempontjából a megújuló erőforrások alkalmazásának 

ösztönzését fontosnak találja, azonban azokat jelenleg még meg nem térülő 

beruházásnak tekinti, amely csak pénzügyi támogatással válhat gazdaságossá. 

Hasonló megállapítással találkozhatunk a megújuló erőforrások foglalkoztatás növelő 

szempontjából is, hiszen a terv Zala megyében egyedül csak az alacsonyan képzett 

munkaerő magas talajvízszint állású és időszakosan vízzel borított területeken 

létesítendő energiaültetvényeken való elhelyezésében lát lehetőséget. 









Bizonyított 

készletek 

Éves 

kitermelés 

Éves 

felhasználás 

Bizonyított 

készletek 

Éves 

kitermelés 

Éves 


Bizonyított 

készletek 

Éves 

kitermelés 

Éves 


Kőolaj alapú 

Földgáz alapú 

Szén alapú 


Az Európai Unió fosszilis erőforrásai bizonyított készleteik, éves kitermelésük és 

felhasználásuk, valamint az ebből felszabaduló CO 2 mennyiség alapján 1990 és 2009 között 

Év 

Kőolaj 


Földgáz 


Szén 


CO2 kibocsájtás 


1990 6755 1054 4887 3088 213 363 n.a. 1076 1211 1848 662 1667 

1991 7386 1056 4953 3088 226 376 n.a. 934 1071 1867 695 1535 

1992 7722 1082 5087 3680 224 373 n.a. 899 1029 1939 687 1492 

1993 8336 1120 5056 3906 246 385 n.a. 840 969 1927 718 1403 

1994 8646 1341 5105 3904 249 388 n.a. 791 933 1929 726 1349 

1995 8472 1396 5197 4025 254 418 n.a. 775 908 1956 793 1304 

1996 8460 1431 5285 4043 280 449 n.a. 771 907 2002 854 1309 

1997 8676 1412 5338 3990 264 439 n.a. 745 871 2018 836 1297 

1998 9191 1446 5440 3994 260 447 n.a. 684 832 2049 853 1227 

1999 9212 1471 5390 3938 265 461 n.a. 646 787 2008 887 1186 

2000 9227 1350 5328 3878 269 473 n.a. 646 821 1990 912 1220 

2001 9144 1349 5407 3868 271 487 n.a. 653 826 2025 938 1236 

2002 8624 1356 5380 3519 264 490 n.a. 651 821 2012 945 1199 

2003 8738 1301 5420 3469 256 515 n.a. 651 846 2047 992 1241 

2004 8691 1200 5452 3368 262 530 n.a. 642 840 2050 1023 1241 

2005 8508 1107 5509 3326 244 539 29570 623 818 2066 1041 1199 

2006 8043 1025 5505 3213 233 536 n.a. 611 827 2054 1036 1232 

2007 7313 1012 5390 2687 219 527 n.a. 610 835 2013 1017 1240 

2008 6759 965 5390 2545 219 537 56148 588 801 2013 1039 1182 

2009 6333 913 5123 2387 n.a. 481 n.a. 497 674 n.a. n.a. n.a. 





Svédország 

Lettország 

Finnország 

Ausztria 

Portugália 

Dánia 

Észtország 

Szlovénia 

Románia 

Franciaország 

Litvánia 

Spanyolország 

Németország 

Görögország 

Olaszország 

Bulgária 

Írország 


Egyesült Királyság 

Hollandia 

Szlovákia 

Belgium 

Cseh Köztársaság 

Ciprus 

Magyarország 

Luxemburg 

Málta 

Ausztria 

Svédország 

Lettország 

Portugália 

Szlovénia 

Finnország 

Szlovákia 

Spanyolország 

Dánia 

Olaszország 

Franciaország 

Közösség 

Görögország 

Írország 

Németország 

Egyesült Királyság 

Hollandia 

Cseh Köztársaság 


Litvánia 

Belgium 

Ciprus 

Luxemburg 

Észtország 

Málta 

Magyarország 

Százalék 

80 

70 

60 

1997 

50 

40 

30 

2010 

20 

10 

0 

Ország 

4.2.1. ábra: A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben az egyes 

európai országokban (1997-valós adatok, 2010-célirányszámok) 

Saját szerkesztés a 2001/77/EK Irányelv alapján 

Százalék 

50 

45 

40 

35 

30 

25 

20 

15 

10 

5 

0 

Ország 

2005-ös 

tényadat 

Célkitűzés 

2020-ra 

4.2.2. ábra: Nemzeti átfogó célkitűzések a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 

2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára 

Saját szerkesztés a 2009/28/EK Irányelv alapján 




Fenntartható gazdaság 

Zöld iparágak 

Innovációk 

Energiatakarékosság 

Energiahatékonyság 

Saját- és megújuló 

erőforrások 

4.3.1. ábra: Az új fenntartható gazdaság alapvető modellje 

Saját szerkesztés az Új Széchenyi Terv alapján 




észaránya (%) 

mennyisége (PJ/év) 

BAU forgatókönyv 

(PJ/év) 

Referencia forgatókönyv 

(PJ/év) 

Kiegészítő 

energiahatékonysági 

intézkedéseken alapuló 

forgatókönyv (PJ/év) 

tervezett részaránya (%) 

tervezett mennyisége a 3. 

forgatókönyv adatai 

alapján (PJ/év) 

Környezetipa 

r, 

hulladékipar 

Zöldgazdaság- 

Fejlesztés 

Zöldfoglalkoztatás 

Kutatásfejlesztés 

és 

innováció 

Oktatás, 

képzés, 

szaktanácsa 

dás 

Agrárenergetika- 

Mezőgazdasági 

bioenergia 

Zöldenergia- 

Megújuló 

erőforrások 

Energiahatékonyság 

Energiatakarékosság 

Energiaracionalizálás 

Támogatás 

és 

finanszírozás 

4.3.2. ábra: A Zöldgazdaság-fejlesztési program eszközrendszere 

Saját szerkesztés az Új Széchenyi Terv alapján 


Magyarország bruttó végső energiafelhasználása és a megújuló erőforrások aránya szektorális 

bontásban (2005-re és 2020-ra vetítve) 

2005 (bázisév) 2020 

Bruttó energiafelhasználás (PJ/év) 

Ebből: megújuló 

erőforrások 

Bruttó energiafelhasználás (PJ/év) 

Ebből: megújuló 

erőforrások 

fűtés-hűtés 524,80 5,40 28,34 491,00 434,00 407,00 18,90 76,92 

villamosenergiafelhasználás 

151,00 4,30 6,50 191,00 189,00 185,00 10,90 20,17 

közlekedés 166,00 0,22 0,37 240,00 230,00 224,00 10,00 22,40 

Bruttó végső 


841,80 4,18 35,21 922,00 853,00 816,00 14,64 119,49 

Saját szerkesztés Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 alapján 





A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók 

megoszlása 2010-ben és várhatóan 2020-ban 

2010 2020 

% PJ/év % PJ/év 

Biomassza 83 40,74 62 60,97 

Biogáz 1 0,32 5 4,63 

Geotermikus 9 4,23 17 16,43 

Hőszivattyú 0 0,25 6 5,99 

Szélenergia 5 2,49 5 5,56 

Vízenergia 1 0,7 1 0,86 

Napenergia 1 0,25 4 3,73 





Nemzetgazdasági 

hatások és 

foglalkoztatási 

lehetőségek 


Az egyes megújuló erőforrások energiamixet befolyásoló tulajdonságai 

Felhasználási 

területek 

Pozitívumok Negatívumuk Támogatandó területek 

Szilárd biomassza 

- Agrár- és 

vidékfejlesztési eszköz 

(biomassza begyűjtés, 

energiaültetvények) 

- Mezőgazdaság 

értékesítési csatornáinak 

bővítése, az alapanyagok 

többféle feldolgozása 

(gyógyszeripar, vegyipar) 

- Fűtés 

- Villamosenergia 

előállítás 

- Könnyen elérhető 

- Olcsó erőforrás 

- Új jövedelemforrás 

- Kiváló hazai 

agroökológiai adottságok 

- Jól tervezhető és 

szabályozható az általa 

előállított energia 

mennyisége 

- Felhasználható 

termőterületek véges 

száma 

- Helyi, vidéki hőenergia 

termelés 

- Kis- és közepes 

kapacitású decentralizált 

villamosenergia termelés 

maximum 20 MW-ig 

- Nagyvárosi távhő 

esetében támogatható a 

25 MW feletti 

teljesítményű erőmű is 

Bioüzemanyag 

- Agrárium és 

állattenyésztés 

- Bioüzemanyag ipar 

- Közlekedés 

- Kiváló agroökológiai 

adottságok 

- Versenyt jelenthet az 

élelmiszertermelés 

számára 

- Motortechnikai korlátok 

- Kisméretű, évi 5-10 ezer 

tonna kapacitású üzemek 

- Bioüzemanyag 

meghajtású 

tömegközlekedés 

Biogáz 


- Biogáz és biometán ipar 

- Közlekedés 

(elsősorban vidéki 

városokban) 


- Hűtés-fűtés 

- Mezőgazdasági és 

élelmiszeripari hulladék 

hasznosítása 

- Földgáz kiváltása 

- 

- LNG-hez hasonló 

rendszerű 

CNG 

töltőállomások kialakítása 

Geotermikus 

energia 


- Termál és gyógyturizmus 

- Épületfűtés, 

távhőszolgáltatás 

- Használati melegvíz 

szolgáltatás 

- Gyógyfürdők víz- és 

hő ellátása 

- Üvegházak, 

kertészetek hő 

ellátása 

- Természeti kincs 

- A geotermikus gradiens 

meghaladja a világátlagot 

- Többlépcsős, komplex 

hő hasznosítási rendszer 

építhető ki 

- Nem racionális és 

optimális kihasználás 

szemléletének hiánya 

- Korlátozó tényező a 

finanszírozás biztosítása 

- Épületek hő ellátása 

- 57 MW-nyi 

villamosenergia termelés 

kiépítése 

- Az egyik legszélesebb 

körben alkalmazható 

megújuló erőforrás 

Hőszivattyú - Hőszivattyúgyártás - Hűtés-fűtés 

- Jól használható 

urbanizált területeken is 

- Korlátozó tényező a 

finanszírozás biztosítása 

- Hőszivattyúgyártás és 

telepítés 

- Gyorsan kiépíthető 

- Hatalmas 

erőforráskészlet 

Szélenergia 

- Alkatrészgyártás 


termelés 

- Jövőben cseppfolyós 

hidrogén előállítás 

- Több ezer MW hazai 

szélenergia potenciál 

- Zérus CO2 kibocsájtás 

- Könnyen és gyorsan 

telepíthető 

- Nem szabályozható, 

időjárásfüggő, 

- A villamos elosztó 

rendszer addicionális 

tartalék erőművi 

teljesítményt igényel a 

biztonságos szolgáltatás 

érdekében 

- 740 MW-nyi szélfarm és 

10 MW-nyi kisméretű 

háztartási autonóm 

szélkerék telepítése 




Nemzetgazdasági 

hatások és 

foglalkoztatási 

lehetőségek 

Felhasználási 

területek 

Pozitívumok Negatívumuk Támogatandó területek 

- Hő és 

villamosenergia 

termelés 

Napenergia 

- Alkatrészgyártás 

- Hálózati meleg víz 


- Medencefűtés 

- Komplex rendszer 

(melegvíz, fűtés 

rásegítés, 

villamosenergia 

termelés) 

- Távhőszolgáltatás 

kiegészítése 

- Több ezer m 2 

hasznosítható felület 

- Több tízezer MW 

potenciál 

- Drága berendezések 

- Alacsony támogatási 

keret 

- Technológiai és 

teljesítménybeli 

fejlesztések szükségesek 

- Más erőforrásokkal 

szemben még nem 

hordoz elég komparatív 

előnyt 

- Családi házak, 

közintézmények melegvíz 

ellátása 

- Országutak és tanyák 

villamosítása 

- Lakótelepi melegvíz 

szolgáltatás 

Vízenergia 


termelés 

- Kiválóan szabályozható, 

így hozzájárul a 

villamosenergia rendszer 

szabályozhatóságához 

- Az egyik legtisztább 

erőforrás 

- Nagy vízhozamú, 

azonban kis esésű hazai 

folyók 

- Duzzasztóművek 

szükségesek 

- Szétszórt vízenergia 

vagyon 

- Vízgazdálkodási, 

árvízvédelmi 

és 

környezetvédelmi 

problémákat vet fel 

- Reálisan 16-17 MW 

beépített villamosenergia 

teljesítmény beépítése 

- Indokolt esetben 

maximálisan 66 MW-nyi, 

már 

meglévő 

duzzasztóművekbe 

beépíthető 5 MW alatti 

törpe 

turbinák 

beszerelése 

- Háztartási méretű 

kiserőművek (mikrohidro 

5 -100 kW, pikohidro 5 

kW alatt) és 

folyómedrekbe telepített 

átáramlásos turbinák 

alkalmazása 






Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott finanszírozási jellegű 

állami beavatkozási területek 

Termelési 

támogatás 

Közvetett ösztönzés 

Beruházási 

támogatás 

Zöld finanszírozás 

Vízenergia X X X 

Szélenergia 

X 

Geotermikus energia X X X 

Napenergia X X X X 

Hőszivattyú X X X X 

Biomassza X X X 

Biogáz X X X 

Bioüzemanyag X X X 



Nyugat-Dunántúli Régió hosszú távú (2007–2020) koncepcionális céljai – célrendszere 

Regionális energetikai program 

 

megújuló 

energia 

hasznosító, 

átalakító 

technológiák 

létesítése a 

kistérségekben 

megújuló 

kiserőművek 

létesítése ipari 

parkokban 

innovációs 

program új 

környezetbarát 

technológiák 

honosítására 

nagyvárosi 

megújuló pólusok 


és ellátás 

korszerűsítése 

település 

rehabilitáció 

megújuló 

forrásokkal (nap, 

geotermia, 

hőszivattyú, 

biogáz, szél) 

megújuló energia 

célnövények 

termesztése (erdő, 

faültetvény, 

lágyszárú 

biomasszák) 

környezetbarát 

iparfejlesztés 

decentralizált 

bioüzem anyag 


–alapanyag 

termelés 

–nyersszesz 


„felzárkózó 

kistérségek 

elsődleges 

támogatása 

megújuló 

energiaellátás 

létrehozására (11 

kistérség) 

energetikai 

oktatás, 

tudatformálás és 

referencia helyi 

bemutatás 

helyi energia 

elosztóhálózatok 

bővítése 

kistérségi 

energetikus-hálózat 

létrehozása 

kistérségi 

önkormányzatok 

szövetkezése 

feljogosított 

fogyasztói piaci 

megjelenés 

szervezése 

határon átnyúló 

biomassza, 

geotermikus 

projektek, hálózatok 

Saját szerkesztés a Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program 2007-2013 alapján 




4.4.1. ábra: Megújuló energiabázisú erőmű telepítési programjavaslat a Nyugat-dunántúli régió 

kistérségi központjaiba és ipari parkjaiba 

Forrás: Nyugat-dunántúli régió regionális átfogó program 2007-2013, 155.oldal E-7 sz. ábra 





5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői 





Tartalom 

5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői ......................................................................... 3 

5.1 A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból ............................................ 3 

5.2 Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai ................................... 4 

5.3 Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése ...................................... 6 

5.3.1 Mező- és erdőgazdaság .................................................................................... 6 

5.3.2 Ipar .................................................................................................................... 7 

5.3.3 Szolgáltatások és a közszféra ........................................................................... 8 

5.3.4 Háztartások, közlekedés .................................................................................... 9 

5.4 Energetikai Infrastruktúra .................................................................................... 10 

5.4.1 Villamosenergia-hálózat .................................................................................. 10 

5.4.2 Gázvezeték-hálózat ......................................................................................... 12 

5.4.3 Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) ....................... 14 

5.4.4 Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ..................................................... 16 

5.4.5 Lokális távhőellátó rendszerek ........................................................................ 18 

5.5 A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise .................... 19 

5. fejezet mellékletei ................................................................................................. 20 




5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői 

Ezen fejezet a régió általános földrajzi, demográfiai, gazdasági és infrastruktúrális 

jellemzőivel foglalkozik. A fejezet külön figyelmet fordít a Nyugat-dunántúli régió 

legfontosabb múltbeli és jelenleg futó megújuló energiákra irányuló projektjeinek a 

bemutatására. Az általános jellemzők bemutatása is energetikai megközelítésben 

történik. 

5.1 A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból 

A Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének 

három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A 

régió négy országgal határos, északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával, 

délnyugaton pedig Szlovéniával és Horvátországgal. A régió határvonala a 

leghosszabb szakaszon Ausztria Burgenland tartományával közös. Keleti és déli 

határa a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli régió. 

A Nyugat-Dunántúl három jelentős nagytája a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúlidombság 

kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. 

A Nyugat-Dunántúl fekvésének köszönhetően a felszíne igen változatos, sokszínű 

tájegység jellemzi. A talaja nagytájanként különböző szerkezetű és minőségű, a 

Kisalföldet jó termőképességű csernozjom talajok jellemzik, az Alpokalját pedig a 

fejlődés különböző fokán álló barna erdőtalajok. A Cser és Kemeneshát vidékén 

kavics teraszok terülnek el, a folyók völgyében pedig őstalaj. 

A régió fosszilis energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény. A zalai 

kőolajmezők kimerülőben vannak az őrségi földgázkészlet nem hasznosítható. 

Jelentős azonban az alacsony fűtőértékű tőzeg és lignit kitermelhető mennyisége, 

valamit a természetes széndioxid készlet. További fontos ásványi nyersanyag még a 

hordalékon lerakódott kavics és agyag. A régió legfontosabb természeti kincse a 

termál és gyógyvíz készlete, melyből bőségesen található a Nyugat-Dunántúlon. 

Ezért a megújuló energiaforrások egyik alapja lehet a geotermikus energia ebben a 

térségben. Az éghajlatát tekintve meghatározó a Kárpát-medencét ezen a területen 

elérő északnyugati szélirány. Így a szélenergia felhasználása a másik jelentős 

megújuló energiaforrás, valamit a jó termőföldeknek köszönhetően a biomassza. 

A Nyugat-Dunántúl 656 településsel rendelkezik (Melléklet – 5.1.1. táblázat) melynek 

köszönhetően a legnagyobb településszámmal rendelkező régió Magyarországon. A 

Nyugat-Dunántúli régió megalakulása óta, településeinek száma 23-mal növekedett. 

Az utóbbi évtizedben is tovább folytatódott ez a tendencia, mivel 8 Veszprém megyei 

község 2001-ben Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott. A régióban utoljára 

2010. október 3.-án önállósult település Győr-Moson-Sopron megyében, így a 

korábban Mosonmagyaróvárhoz tartozó Mosonudvar jelenleg a legfiatalabb 

települése. 




A régió északi részén viszonylag magas létszámú települések jöttek létre, (1000- 

2000 fő) a középső és a déli részeken viszont főleg kistelepülések találhatók. A 

Nyugat-dunántúli régióban öt megyei jogú város található Győr, Sopron, 

Szombathely, Zalaegerszeg, és Nagykanizsa. Az országos és a nemzetközi 

tendenciákhoz hasonlóan, a régióban is a nagyobb városok környezetében 

szuburbanizációs folyamatok indultak el. A régióban ez a folyamat leginkább Győr 

térségére jellemző. 

5.2 Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai 

Magyarország lakosságának egy tizede a Nyugat-Dunántúlon él (992 ezer fő), 

melynek népessége a 2001-es népszámláláshoz képest közel 16 ezer fővel 

csökkent. A régión belül is jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes megyék között, 

Győr-Moson-Sopron megye népessége ugyanis több mint 160 ezer fővel több, mint 

Vas, és Zala megye népessége. Ezzel együtt Vas és Zala megye népessége a 

2001-es népszámlálás óta 12-14 ezer fővel csökkent, Győr-Moson-Sopron megye 

népessége pedig 11 ezer fővel bővült. Ez a növekedés Győr-Moson-Sopron 

megyében a migrációnak köszönhető, ami évente 1-2 ezer, főleg fiatal betelepülőt 

jelent. A természetes szaporodás ugyanakkor továbbra is fogyást mutat. Vas és Zala 

megyében a természetes szaporodás mellett az elvándorlás negatív egyenlegének 

köszönhető a népességfogyás. 

A népesség elöregedése követi a hazai trendeket, nagyjából az országos átlag körül 

alakul. A Nyugat-Dunántúlon élők várható élettartama a legmagasabb a régiók 

között, 2008-ban a nők várható élettartama 78,7 év, a férfiaké 70,5 év volt. 

A gazdasági válságnak köszönhetően, a régióban a foglalkoztatottak száma közel 

20 ezer fővel lett kevesebb (Melléklet – 5.2.1. táblázat). Érthetően ugyanennyivel nőtt 

a munkanélküliek száma is (Melléklet – 5.2.2. táblázat). A régióban a 

nemzetgazdasági ágazatok közül a legtöbben az ipar területén, azon belül is a 

feldolgozó iparban dolgoznak. A melléklet 5.2.3. táblázat alapján az ipar és a 

mezőgazdaság területén 2005-ben volt egy visszaesés az alkalmazottak létszámába, 

ami aztán 2008-ig nem változott jelentősen. 

A feldolgozóipar jelentős része jelenleg is olyan hulladékokat termel, melyeket 

lehetséges megújuló energiaként alkalmazni. Ugyanakkor a jövőben ezeknek az 

iparágaknak a nagytöbbsége megújuló energiák felhasználásával működhet majd. 

Ezrét ezen a területen szükség lesz a megfelelő szakemberekre, akik tisztában 

vannak a hulladékok újrahasznosításával, és energia célú felhasználásával. 

A Nyugat-Dunántúlon az alapfokú, és a középfokú oktatás mindenhol megfelelően 

biztosított. Energetikai szempontból a régióban jelentős műszaki képzés folyik 

(pl. építészet, gépészet, stb.), melyek jó alapot szolgáltathatnak a különböző 

megújuló energiákkal kapcsolatos tananyagok bevezetésre. A felsőoktatás tekintve 

négy felsőoktatási intézmény található a régióban. Ebből a Széchenyi István 

Egyetemen Műszaki Tudományi, és a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki 




karán található olyan képzés, ahol a jövőben nemcsak a megújuló energiákkal 

kapcsolatos képzések, hanem kutatások is helyet kaphatnak. 




5.3 Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése 

Ez az alfejezet a Nyugat-dunántúli régió nemzetgazdasági ágait hivatott bemutatni, 

energetikai megközelítésben. A mezőgazdaságnak, iparnak, szolgáltatói szférának 

és a háztartásoknak igen fontos szerepe van az energiatakarékosság, 

energiahatékonyság tekintetében, meg nem feledkezve a közlekedés jelentőségéről. 

5.3.1 Mező- és erdőgazdaság 

Az ágazati szerkezet sajátosságai között a mezőgazdaságra vonatkozóan kiemelést 

érdemel, hogy a strukturális változások ellenére a társas cégek maradtak a 

legfontosabb és legtöbb munkavállalót alkalmazó egységek (2008-ban 1664 

vállalkozás). A vállalkozások között ugyanakkor szám szerint az egyéniek kerültek 

túlsúlyba, számuk 2008-ban már túllépte a 36 ezret, jórészt azért, mert a korábbi 

alkalmazottak munkahelyük elvesztése után – speciális ismeretük, képzettségük és 

szoros vidéki kötődésük miatt – magánvállalkozás keretei között keresnek 

megélhetést. A tulajdonosi szerkezet átalakulása réven módosult a földhasználatban 

az egyes gazdálkodási formák szerepe. A régióban 2008-ban az összes földterület 

1 108 ezer hektárt tett ki, amiből 901 ezer hektár kiterjedésű volt a termőterület, 

ennek 45%-a szántó, 25%-a pedig erdő. A szántó aránya a régión belül – a 

humuszban gazdag öntéstalaj nagyarányú kiterjedtségéből fakadó kitűnő termőhelyi 

adottságok miatt – Győr- Moson-Sopronban jóval magasabb (45%), Vas (29,8%) és 

Zala (24,5%) megyében azonban közel azonosasak. 

A szántóföldi növénytermesztés vázát a gabonafélék alkotják, közülük a legnagyobb 

területen termelt növény a búza, amely kissé felülmúlja a kukorica, jelentősebben az 

árpa területét. A kifejeztettem energia növénynek számító repce betakarított területe 

az elmúlt években folyamatosan növekedett (Melléklet – 5.3.1. ábra). A régióra – 

különösen annak északi es középső területére – jellemző növény a cukorrépa és a 

tavaszi árpa, köszönhetően a feldolgozóüzemek jelenlétének. A zöldségtermelés 

szerepe csak néhány speciális termőhelyi adottságú térségben jelentős (pl. uborka, 

gyökérzöldségek). 

A Vasi Hegyháton és a Zalai Dombságon a gyepgazdálkodás és a 

gyümölcstermesztés jelentős. Az ország legnagyobb egybefüggő körtése Zala 

megyében tálalható, ahol az alma is egyre nagyobb területeket hódít meg. Sopron, 

Pannonhalma és a Balaton melléke híres borvidékek. A művelési ágak közül a 

legkevésbé az erdőbirtoklás aprózódott el, a 281,3 ezer hektár kiterjedésű erdő 

túlnyomó részét a korábbi állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok jogutódjai kezelik. 

Az állattenyésztés az 1990-es években sokat veszített szerepéből. Legnagyobb 

mertekben a szarvasmarhák száma esett vissza, de még így is a régió legfontosabb 

haszonállatfaja maradt (Melléklet – 5.3.2. ábra). A sertéshizlalás más régiókkal 

ellentétben a Nyugat-Dunántúlon kevésbé jellemző. A szárnyasok tártasa és a 

pulykahizlalás a feldolgozóüzemek sikeres magánosítása réven viszont meghatározó 




(Melléklet – 5.3.3. ábra). Nagyobb vágóhíd Sopronban (szarvasmarha), Kapuvaron 

(sertés), Sárváron es Győrben (szárnyasok) működnek. 

A régió intenzív erdősültsége, erdészeti hulladék volumen potenciálja, valamint 

energiaültetvényezésre alkalmas talajadottságai, klimatikus viszonyai lehetővé teszik 

összetett biomassza termelő-hasznosító technológiák; kis- és középteljesítményű 

erőművek, fűtőművek, faluközponti hőellátó rendszerek távlati létesítését, melyre már 

helyi referenciaművekkel rendelkeznek Vas és Zala megyében is. Győr-Moson- 

Sopron megyében jó példa a Pannonhalmi Főapátság, melynek fűtését a jövőben a 

2009-ben felavatott biomassza erőműve fogja biztosítani, így a hőtermelés közel 

80%-a megújuló energiaforrásból fog származni. 

Az agroenergetikai vizsgálatok eredményei szerint a régió meghatározott területei 

alkalmasak a biodízel és bioetanol átalakítására alkalmas primer célnövénytermesztésre. 

A mezőgazdaság növénytermesztési, állattenyésztési szerves hulladékok biogázra 

történő átalakítása, összekapcsolva egyéb (kommunális, élelmiszeripari stb.) 

hulladékártalmatlanítási célokkal jelentheti a régió integrálható biogáz 

energiahordozó-termelő új hálózatát, amelyet vagy helyi gázellátásra 

hasznosíthatnak, vagy biogáz kiserőművekben villamos és hőenergia termelésre – 

szolgáltatásra alkalmazhatnak. 

5.3.2 Ipar 

A Nyugat-dunántúli régióban egyértelmű az ipar meghatározó szerepe, az országban 

csak a Közép-dunántúli régió bír hasonló ipari teljesítménnyel a többi ágazathoz 

képest (Melléklet 5.3.1. táblázat). A régióban az ipar GDP-ből való részesedése 

38,6%. A 25,2%-os országos átlagot Győr-Moson-Sopron megye majd 20 

százalékponttal, Vas megye 8 százalékponttal, de még a kevésbé iparosodott Zala is 

5 százalékponttal haladja meg. A szekunder szektor elsősorban a mezőgazdaság 

súlyának kárára a kilencvenes évek közepéhez képest majd 5 százalékponttal bővült. 

Ugyanakkor a szolgáltatások szerepe a GDP-ben az elmúlt évtizedben, ellentétben 

az országos folyamtokkal nem igazán változott. Középtávon mindenképpen a 

jelenlegi folyamatokkal ellentétben az ipar részesedésének enyhe, de tartós 

csökkenése prognosztizálható, a tercier szféra folyamatos bővülés mellett. 

A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai – élelmiszeripar, 

könnyűipar, textilipar – leértékelődtek, és folyamatosan veszítettek szerepükből, míg 

az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkező gépipar a kilencvenes évtized 

elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsősorban a 

multinacionális befektetők (Audi, Flextronics, General Electric, LUK, GM Opel stb.) 

megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelműen a 

járműalkatrész gyártás és az autóiparhoz kapcsolódó beszállítói háttéripar a 

domináns. Más feldolgozóipari ágazatokhoz viszonyítva a gépek, berendezések 

előállítása, a villamos gép, műszer, valamint a híradástechnikai termékek gyártása is 




számottevő teljesítményt tudott felmutatni. A második legnagyobb iparágban, az 

élelmiszeriparban a húsfeldolgozásé a vezető szerep, de jelentős értékű termelés 

volt a tejiparban, illetve az italgyártás ágazatban is. A legdinamikusabban fejlődő 

iparág mellett jelentőséggel bír a vegyipar is, ami elsősorban a műanyag 

termékgyártásra épül, de a vegyi alapanyag előállítása, azon belül az ipari 

gáztermelés is, amely természeti adottságra épül. (Répcelak környékén található 

Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű természetes széndioxid lelőhelye.) 

A régión belül nagyobb a gépipar súlya Győr-Moson-Sopron megyében, a vegyiparé, 

textiliparé, valamint elektronikai iparé Vasban, a bányászaté, a villamos-energia-, 

gáz-, gőz-, vízellátásé és a feldolgozóipari ágazatok többségének pedig Zalában. 

Míg Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a feldolgozóipari ágazatok közül 

meghatározó a gépipar, azon belül is döntő hangsúlyt a közúti gépgyártás kapott. 

Vasban a gépjárműgyártás mellett nem elhanyagolható a villamos termékek és a 

híradástechnikai termékek gyártása sem. Zalában az energiatermeléssel közel 

azonos teljesítményt nyújtott a jelentős húsipari háttérrel rendelkező élelmiszeripar. 

A külföldi beruházások egy részére (pl. elektronikai ipar) jellemző, hogy alacsonyabb 

hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet honosítottak meg, valamint nem 

voltak képesek hazai beszállító láncok kiépítésével integrálódni a megye 

gazdaságába. A textilipari tevékenységre jórészt a nemzetközi bérmunka a jellemző, 

a sajátkollekciós termékek előállítása csekély mértékű. Emiatt a nemzetközi 

folyamatok változására igen érzékeny ez az ágazat. Jelenleg válsággal küzd, 

amelynek legfőbb oka a korábbi alacsony bérszínvonal által kínált versenyelőny 

elvesztése, a kereslet csökkenése és az egyre erőteljesebb távol-keleti dömping. 

5.3.3 Szolgáltatások és a közszféra 

A gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottság területén a régió helyzete alapvetően 

az országos dimenzióban átlagosnak nevezhető, bár megint csak jelentős 

különbségek tapasztalhatók magán a Nyugat-Dunántúlon, mint ahogy már a 

kilencvenes évek közepén sem nyújtott egységes képet a térség. A Nyugat-dunántúli 

régióból Győr és környéke az egyetlen terület, amely fejlett üzleti szolgáltatásaival 

kiemelkedik és országos viszonylatban is képes átlag feletti szolgáltatási feltételeket 

biztosítani. Győr mellett a régió magasan urbanizált területei, nagyobb városok és 

vonzáskörzeteik ellátottsága átlagosnak mondható, míg a belső és határ menti 

perifériák átlag alatti, vagy kifejezetten rossz üzleti feltételeket tudnak csak nyújtani 

(Lenti, Letenyei, Őriszentpéteri, Körmendi vagy Csepregi kistérség) 

A közigazgatás a régió GDP-nek 12%-át teszi ki, ami jelentősen elmarad az 

ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatásoktól, mely 28%. 




5.3.4 Háztartások, közlekedés 

A Nyugat-dunántúli háztartások lakáshasználatát tekintve 89% rendelkezik 

tulajdonosi jogcímmel, ami 2002 óta gyakorlatilag változatlan (Melléklet – 5.3.2. 

táblázat). A bérleti jogcímmel rendelkező lakások száma azonban 6 év alatt jelentős 

ingadozást mutatott. Jelenleg a lakások 10%-át bérlik, az egyéb lakáshasználati 

jogcímek pedig még az 1%-ot sem érik el. A fűtést tekintve az egyedi fűtés aránya 

2004-ig növekedett, majd 3%-al csökkent. Az ezt követő években ugyan ismét nőtt 

az egyedi fűtéssel rendelkezők száma, azonban 2008-ban jelentősen vissza esett az 

előző évekhez képest. A legtöbben az egyéb fűtési megoldásokat alkalmazzák a 

régióban, ami 51%-át tette ki 2008-ban a lakások fűtési módjának. A lakások több 

mint 95%-a gázzal, és szennyvízelvezetéssel is ellátott a Nyugat-Dunántúlon, átlagos 

alapterületük 82,2 m², illetve 32,5%-uk kétszobás (5.3.3. táblázat). 

Minden 100 háztartásra a régióban jut 65 autó, és 87 mosógép, és 186 mobiltelefon. 

Az autók száma meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években, de nem 

emelkedtek jelentősen. Egyértelmű növekedés a mobiltelefonok számában látható, 

ami 6 év alatt megduplázódott (5.3.2. táblázat). A háztartások egy főre jutó éves 

kiadásai között így nem meglepő hogy a második a sorban a lakások fenntartása, és 

energia fogyasztása (5.3.4. táblázat). 2008-ban ez az összeg csak az elektromos 

energiára, gázra, és az egyéb tüzelőanyagokra lebontva majdnem 100 ezer forintot 

tett ki. Ez a szám az elmúlt 6 évben több mint a duplája lett. A lakások teljes 

fenntartását tekintve 2005-ben volt egy jelentős emelkedés, ami aztán visszaesett, 

de még így is 2008-ig folyamatosan nőtt a kiadások összege. 

A régió személygépkocsi használatáról elmondható, hogy a legtöbb benzin üzemű, 

és Győr-Moson-Sopron megyében található (Melléket – 5.3.4. ábra). A 

személygépjárművek közel 80% benzinfogyasztású, és alig 20% használ gázolajat. 

Vas és Zala megyében arányait tekintve hasonló mondható el, a 

személygépjárművek üzemanyag felhasználásról. Azonban Vas megyében 1%-al, 

Zalában pedig 2%-al nagyobb a benzines gépjárművek aránya a gázolaj 

meghajtásúakkal szemben, mint GYMS megyében. 

A tehergépkocsik arányáról, és üzemanyag használatáról már mást lehet elmondani 

(Melléklet 5.3.5. ábra). A teherautók száma jóval kevesebb a 

személygépjárművekhez képest (a 320 ezer személygépkocsival szemben 42 ezer 

tehergépkocsi volt 2008-ban a Nyugat-Dunántúlon), valamit a fogyasztásukat 

tekintve a 42 ezer teherautóból majdnem 39 ezer gázolaj meghajtású. Ezért a 

biodízel felhasználása a teherautók üzemanyag ellátásában mindenképpen 

megfontolandó. A személygépjárművek esetében sajnos nem mondható el ugyanez, 

mivel a régióban csak 20% gázolaj meghajtású. Ezért ezen a téren jelentős 

változtatásokra lesz szükség a jövőben. 

A benzin üzemű személy- és tehergépkocsi, száma nem emelkedett jelentősen az 

elmúlt hat évben, azonban a gázolaj meghajtásúak szám a duplájára növekedett. 

Viszont még így is jelentősen elmarad a számuk a benzin üzemű járművekkel 




szemben. 

A tömegközeledés terén a Nyugat-Dunántúlon 10 millióval kevesebb utast szállítottak 

2008-ban a helyi buszjáratokon, mint a Dunántúl többi régiójában (Melléklet – 5.3.6. 

ábra). Az utasok száma az országos átlaghoz is jelentősen elmarad, ami egyrészről 

feltételezi a nagyarányú személygépjármű használatot. A legtöbb utast Győr-Moson- 

Sopron, a legkevesebbet pedig Vas megyében szállítottak 2008-ban. A buszok 

üzemanyag felhasználást tekintve is a biodízel, vagy más alternatívenergia 

meghajtás jelentheti a megoldást a fenntartható tömegközeledés biztosításához. 

Ehhez azonban elsősorban szükség van a helyi autóbusz közlekedés minőségi 

fejlesztésére is, hogy az utas szám növekedjen. 

5.4 Energetikai Infrastruktúra 

Egy régió életét jelentős mértékben befolyásolja a helyben kiépített energetikai 

infrastruktúra, mint például a villamosenergia-hálózat, a gázhálózat, a távhőellátás és 

közlekedési infrastruktúra kiépítettsége, vagy éppen a hulladékkezelés színvonala. A 

fejezet során ezen tényezők bemutatására térünk ki. 

5.4.1 Villamosenergia-hálózat 

A villamos energia országos alapellátást és nemzetközi kooperációt szolgáló 

400 kV-os és 220 kV-os feszültségű szállító rendszerének hálózatai elérik és átszelik 

a régiót. Megcsapolásuk 400 kV-on történik a győri-, a szombathelyi és a hévízi 

400/120 kV-os alállomásokban. A régiót ténylegesen ellátó 120 kV-os villamos 

főelosztóhálózatnak ezek a táppontjai. 

A 400 kV-os tranzit hálózatok rácsatlakoznak az UCTE európai egyesített 

rendszerre, Ausztriában a Győr-Wiener Neustadti, Szlovákiában a Pozsonyi, 

Szlovéniában a Hévíz-Cinkovcei, Horvátországban a Hévíz-Zerjevinec közötti 

rendszer-összeköttetés révén a jelölt 400/120 kV-os alállomásokra. 2004 év óta a 

villamos energia szabad piac megnyitása és a hálózatok szabad hozzáférhetősége 

révén, a MAVIR rendszerirányító és kereskedelmet bonyolítón keresztül bármely ipari 

nagyfogyasztó megválaszthatja, hogy melyik európai termelő-szolgáltató cégtől 

vásárolja meg a szükséges villamos energiáját a közös piacon. Az energia 

infrastruktúra rendszernek ezek az autópályáknak megfelelő kategóriájú 

szállítórendszerei, a 120 kV-os hálózat pedig az „autóút”, gyorsforgalmi főút 

kategóriának feleltethetők meg. 

A Nyugat-Dunántúli Régióban Vas megye csak a közelmúltban kapcsolódhatott be a 

kiépített Győr-Szombathely közötti 400 kV-os új szakaszon és az új 400/120 kV-os 

transzformátor állomáson keresztül a vázolt nagyrendszerbe. Zala megye, s így a 

régió is egy másik, az előzőtől független táppontból (Litérről) kapja táplálását 

400 kV-on már jó ideje. Ebből a táppontból történik a szlovén-magyar és a horvátmagyar 

rendszer-összeköttetés és kooperáció, amely korábban, a délszláv háborúk 




idején, csak 120 kV-on működött. Ez a kooperáció regionális szinten továbbra is 

megmaradt, üzemel. 

A Régió gazdasága, ipara a megyei jogú városok, ipari parkok és kistérségi 

központok és a nagyobb települések, üdülőhelyek biztonságos villamos energia 

ellátására ma már nélkülözhetetlen a 120 kV-os villamos főelosztóhálózatok 

folyamatos továbbfejlesztése és a 120/20 kV-os transzformátor alállomások sűrítése, 

ill. a meglévők kapacitásbővítése. Ezekre tudnak a középméretű, 6–20 MW-os, 

megújuló energiákra alapozott erőművek rátáplálni. (Ilyen épült a közelmúltban a 

Zalaegerszegi Ipari Parkban, Lentiben és Őriszentpéteren.) 

A meglévő 20 kV-os középfeszültségű hálózatok általában leterheltek, kevés szabad 

kapacitással rendelkeznek, számos térségben felújításra szorulnak. E hálózatok 

fejlesztésére a külföldi tulajdonos-szolgáltató cégek aránytalanul keveset fordítanak, 

különösen, amikor a megújuló bázisú kiserőművek által termelt energia átvételéhez 

aránytalanul nagy hálózatfejlesztési igénnyel lépnek fel. Célszerű ezért már a 

koncepciót megalapozva, előzetes területszerkezeti és előnyös csatlakoztatási 

feltételeket biztosítani a megújuló energia-hasznosítási programot megelőzően. 

Mindenképpen meg kell említeni a 2011. június 27.-én átadott gönyűi gázerőművet, 

mely bruttó 443 MW teljesítményével a legmodernebb, és legmagasabb hatásfokú 

létesítmény jelenleg Magyarországon. Az erőmű kombinált ciklusú gáz-és 

gőzturbinás berendezése nemcsak környezetbarát, de rendkívül magas, nettó 

59%-os hatásfokú teljesítménnyel rendelkezik. Ennek a világszínvonalú 

technológiának köszönhetően több mint 600 ezer háztartás energiaellátása 

biztosítható. A Gönyűn termelt áram a magyar átviteli hálózatba kerül betáplálásra, 

melynek köszönhetően a teljes hazai hálózat számára elérhető. Emellett a gönyűi 

áram elegendő Győr, és térségének egész éves energiaellátására. 

A villamos energia felhasználás a Nyugat-Dunántúlon az országos viszonylathoz 

képest alacsonynak mondható. A régióban a villamos energiát fogyasztók száma a 

10%-át adják az ország energiafogyasztóinak. Ilyen alacsony fogyasztói számmal 

csak a Dél-Dunántúl rendelkezik. A többi régió fogyasztói arányát tekintve 11% és 

13% között mozog kivéve a Közép-Magyarországot ahol ez az arány 29%. Az éves 

energiafogyasztásról is hasonlót lehet elmondani, mely szintén 10%-a volt 2008-ban 

az ország összes éves fogyasztásának (1 115 ezer MWh volt az összes villamos 

energiafelhasználás a Nyugat-Dunántúlon, az országban 11 243 ezer MWh). 

Az elmúlt hat évben a háztatások éves villamos energiafelhasználása nagyjából 

hasonló volt, ami 2008-ban ugrott meg jelentősen GYMS megyében (Melléklet – 

5.4.1. ábra). Az egy fogyasztóra jutó felhasználás viszont GYMS megyében csökkent 

a legtöbbet, a három megye közül (Melléklet – 5.4.2. ábra). Vas megyében is 

egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, ami azonban kisebb mértékű volt. Zala 

megye meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években az egy főre jutó 

villamos áram felhasználása terén, ami hol emelkedett, hol pedig csökkent, de 

2002-höz képest valamennyivel alacsonyabb volt. A megyék közül Győr-Moson- 




Sopron megyében volt a legnagyobb az egy fogyasztóra jutó havi energiafogyasztás 

2008-ban, 206 kWh és Zala megyében a legalacsonyabb 143 kWh. 

A kizárólag közvilágítási hálózat hossza Győr-Moson-Sopron megyében (451 km) 

közel azonos Vas megye hálózatának hosszával (450 km). Egyedül Zala megye 

marad el 20 km-el a másik két megyei hálózat hosszától. A Nyugat-Dunántúli 

közvilágítási hálózat a 12%-át teszi ki az országos hálózatnak. A közvilágítási 

fényforrások száma a Nyugat-Dunántúlon az ország összes közvilágítási 

fényforrásának 10%-át teszi ki (Nyugat-Dunántúl 135 ezer közvilágítási fényforrás, 

Magyarország 1 352 ezer). Érdekes módon azonban a megyék között Vas 

megyében van a legkevesebb közvilágítási fényforrás (39 ezer) holott a közvilágítási 

hálózatának hossza közel ugyan annyi mit Győr-Moson-Sopron megyében. Zala 

megyében pedig 20 km-rel rövidebb ugyan a közvilágítás hálózatának hossza, de 

44 ezer fényforrással rendelkezik, amit 5 ezerrel több Vas megyénél, viszont 7 

ezerrel kevesebb GYMS megyéhez képest. 

A megyék összes energia fogyasztását nézve azonban Vas és Zala megye közel 

azonosan teljesített 290 ezer MWh-val, míg Győr-Moson-Sopron megye 534 ezer 

MWh villamos energiát használt fel 2008-ban. 

A régió szélenergia potenciálja egyedül itt a legkedvezőbb az országban, különösen 

a régió északi és középső részéig bezárólag, emiatt nem csupán elszórt 

szélerőgépek, hanem nagyobb teljesítményű szélerőmű parkok telepítése is 

lehetséges. Referenciahelyek működnek Győr-Moson-Sopron, és Vas megyében. 

Valamennyi vázolt megújuló energia átalakító technológiához kapcsoltan, de 

önállóan működve is, javasolható a napenergia potenciál közvetlen villamos 

energiára, illetve hőenergiára történő átalakítása, annak technológiai 

berendezéseinek a régióban történő gyártása, majd alkalmazásuknak a jelenleginél 

nagyobb mértékű elterjesztése, mivel a közvetlen napsugárzási adottságok, a 

legnyugatibb keskeny sáv kivételével mindenütt igen kedvezőek általános európai 

összehasonlításban. 

5.4.2 Gázvezeték-hálózat 

Az országos és nemzetközi szénhidrogén csőtávvezeték-hálózati nagynyomású 

rendszerek közül a földgázhálózat beteríti a régiót és nagy/középnyomású gázátadó 

állomásokon keresztül látja el a térség középnyomású fogyasztói elosztóhálózati 

alrendszereit. Ezen felül Győr-Moson-Sopron megye helyet ad nagynyomású tranzit 

földgázvezeték-hálózatnak is, egy Vecsés-Baumgarten közötti ág megyére eső 

szakaszán, amely már ma is a K-Ny-i tranzitszállításokat is elvégzi. 

Már a középtávú tervekben szerepel a dél-orosz földgáz („Déli Áramlat” névvel) mely 

a Fekete-tengeri Beregovaja kompresszorállomásáról indítva Bulgárián és a 

Balkánon át, Magyarországon keresztül vezetett nyomvonallal épülne ki ugyancsak 

Baumgartenig (Ausztriai kp.) a meglévővel párhuzamosan fektetve. A Déli Áramlat 




kétoldalú kormányközi egyezménye 2010-ben megszületett, és az első vezeték 

építésének bejezését 2015-re tervezik. 

A másik terv a NABUCCO gázvezeték a Kaszpi-tengeri (iráni) táppontból indítva, 

ugyancsak elérné Magyarországot és ugyancsak a Baumgarten csomópontra 

csatlakozna. A NABUCCO gázvezeték támogatási szerződést az érdekelt országok, 

köztük hazánk is 2011 júniusában írta alá. Az igazi mérföldkő majd a beruházási 

döntés lesz, de ahhoz még nagyon hosszú utat kell megtennie a beruházónak. 

Ezek a tranzit-nagyrendszerek a telepítési helyszükségletükért folyamatos és 

jelentős díjjal honorálják az illető térség tulajdonosait, ezért célszerű a 

területhasználati díjat a régió egyéb fejlesztéseire hasznosítani. 

Egy korábbi É-D irányú a szibériai Yamal félszigeti táppontról indított – 

Oroszországon – Fehér-Oroszországon – Lengyelországon vezetett ún. „északitengeri 

gázok” projekt délre leágazó szakasza átszelné a Ny-Dunántúli Régió keleti 

részét, Bana és Tornyiszentmiklós közötti szakaszával, majd elér egy adriai-tengeri 

olasz LNG (folyékony földgáz) kikötőhelyet. 

Összességében a régió tranzitáló szerepe a földgázhálózati rendszeren tovább 

erősödik, amely kereskedelmi szerep folyamatos bevételt jelent mind az 

értékteremtéssel, mind az építési kivitelezés, mind pedig a folyamatos üzemelés 

idején. 

Addig azonban, míg ezek a gázellátó rendszerek elsősorban hazai ipari és 

energiaipari termelőhelyek igényeit elégítik ki, a lakossági-kommunális és tercier 

szektor számára aránytalanul költséges és környezetszennyező hőellátásmódot 

jelentenek. Kiváltásukra célszerű törekedni ezekben az ágazatokban és a teljes 

mezőgazdasági energiaigények kielégítésére is (villamos-, hő- és bioüzemanyag 

felhasználások) a térség gazdag megújuló potenciális energetikai adottságaira 

alapozva. Előnyben kell részesíteni a földgázzal még el nem látott településeket, 

illetve a régi, rekonstrukcióra szoruló települési hőellátó rendszereket. 

A Nyugat-Dunántúl összes gázhálózatának hossza 10 ezer km ami durván 

1500 km-rel marad el a régiók átlagától. De ez a gázhálózat a leghosszabb a 

Dunántúlon, mert a Közép-Dunántúlon több mint 500 km-el, a Dél-Dunántúlon pedig 

több mint 1500 km-el rövidebb a gázhálózat. A fogyasztók számát tekintve (300 ezer 

fogyasztó) a Nyugat-dunántúli durván megegyezik a közép-dunántúli fogyasztók 

számával. A régiók átlagához képest majdnem 200 ezerrel kevesebb a 

gázfogyasztók száma a Nyugat-Dunántúlon. Ennél alacsonyabb értékkel a régiók 

közül, csak a Dél-dunántúli rendelkezik (242 ezer fogyasztó) mely 60 ezer 

fogyasztóval kevesebb a Nyugat-dunántúlihoz képeset. A fogyasztók több mint 

80%-a minden régióban, hasonlóan az országos tendenciához, a gázt egyben 

fűtésre is használja. Ezen a területen jelentős változatást és energia-megtakarítást 

jelenthetne, ha a geotermikus energia válthatná ki a fűtést, amelyre azonban 

középtávon is csekély az esély. 




A háztartások számára értékesített gáz 307 055 ezer m³ volt 2008-ban, ami a 

második legalacsonyabb érték a régiók között. A régiók átlagához képest pedig több 

mint 200 000 ezer m³-el kevesebbet értékesítettek a Nyugat-Dunántúlon. 

A háztartásoknak értékesített gáz mennyisége 2004-ig, Vas megyében 2003-ig 

növekedett, majd fokozatosan csökkeni kezdett (Melléklet - 5.4.3. ábra). Ezzel 

ellentétben a fogyasztók száma folyamatosan növekedett mindhárom megyében 

(Melléklet - 5.4.4. ábra). 

A megyék között Győr-Moson-Sopronban található a legtöbb fogyasztó (134 ezer), 

és itt értékesítették a legtöbb gázt is (149 259 ezer m³) 2008-ban. Zala és Vas megye 

jóval elmarad a fogyasztók számát, és a fogyasztást tekintve GYMS-tól. Itt külön 

kiemelendő, hogy Vas megye 74 ezer fogyasztóval rendelkezik, ami a 

legalacsonyabb érték a megyék között. Az éves gázfelhasználása sem érte el a 

75 000 ezer m³-t, ami 8 000 ezer m³-el kevesebb Zalához képest. 

Az egy fogyasztóra jutó felhasználást tekintve azonban Vas megelőzi Zala megyét, 

de még így is GYMS megye az első. A felhasználások mértéke azonban nem sokban 

tér el egymástól, mert amíg GYMS megyében az egy főre jutó gáz mennyisége 

92,8m³ volt havonta, addig Vasban 86,9m³, Zalában pedig 70,6m³. A melléklet 5.4.5. 

ábráján jól látható, hogy az egy fogyasztóra, és lakosra jutó havi gázfogyasztás, a 

háztarásoknak értésesített gáz éves mennyiségéhez hasonlóan változott. Ugyanis 

2005-től mindhárom megyében folyamatosan csökkeni kezdett az értéke. 

Az egy fogyasztóra jutó havi gázfelhasználás 2008-ban a régiók közül a Nyugat- 

Dunántúlon volt a legalacsonyabb 84,3m³. Ez az érték 10 m³-rel kevesebb az 

országos átlaghoz képest. 

5.4.3 Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) 

A Nyugat-Dunántúlon régióközlekedést tekintve a legforgalmasabbnak Győr-Moson- 

Sopron megye tekinthető, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Budapestet 

Béccsel összekötő autópálya a területén halad át. Valamit GYMS megye közelében 

található Szlovákia fővárosa Pozsony is. 

A vasúti közlekedésről hasonló mondható el, ami nemcsak annak köszönhető, hogy 

a MÁV egyik legforgalmasabb és a Nyugat-Európával kapcsolatot jelentő 

vonalhálózata található Győr-Moson-Sopron megyében, hanem annak is, hogy a 

GYSEV hálózatának jelentős része ezt a területet érinti. A GYSEV járatainak 

többsége pedig a szomszédos Ausztriába közlekedik. 

A légi közlekedést tekintve szintén Győr-Moson-Sopron megyét, azon belül is a péri 

repülőteret kell kiemelni. A repülőtér fejlesztésének köszönhetően, jelentős 

nemzetközi forgalommal rendelkezik, melyből külön kiemelendő a teherszállítás. 

A kerékpáros infrastruktúrát tekintve az Országos Területrendezési Tervről szóló 

2003. évi XXVI. törvény által az országos kerékpáros törzshálózat elemeiként kijelölt 

27 regionális kerékpárútvonal közül hat érinti a régiót. 




A közlekedési infrastruktúra tehát adott az e-mobilitás számára, azonban mégsem 

terjedt még el a régióban. Ennek egyik oka, hogy az alternatív meghajtású járművek 

(legyen az elektromos, hidrogén, vagy biodízel meghajtású) számára még nem 

építettek töltőállomásokat a régióban. Egyedül Zalaegerszeget lehet kiemelni, ahol a 

Zalavíz Zrt. 2010-ben felavatott egy biogáz töltőállomást. Az állomást egyelőre csak 

a cég saját autóinak tankolására használják, de a jövőben tervezik a helyi 

önkormányzati cégek gépjárműveinek, és a városi buszok üzemanyag ellátását is. 

A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség több projektet 

is indított, ami az e-mobilitást, az alternatív meghajtású járműveket, és azok 

használatát hivatott népszerűsíteni. Ezek közül kiemelendő a REZIPE program, és 

az ELMO projekt. 

A REZIPE projekt célja, hogy a zéró kibocsátású járművek használatát bevezesse a 

városi közlekedésbe. A projekt keretein belül több elektromos töltőállomás is épülne, 

melyek közül az egyik hamarosan elkészül Győrben. Mindamellett az elektromos 

járművek népszerűsítésének jegyében lehetőség lesz e-autók, e-mopedek, és 

e-biciklik kölcsönzésére is. Az e-mobilitást népszerűsíti például a győri Leier cég is, 

mely 2010-től elkezdett elektromos járműveket forgalmazni. 

Az ELMO projekt a fenntartható közlekedést hivatott biztosítani a városokban és a 

régiókban egyaránt, az elektromos járművek használatának segítségével. Ezért a 

projektben nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek is részt vesznek, akik közös 

koncepciókat készítenek az e-mobilitás kutatására, képzésére, és fejlesztésére. 

Amit mindenképpen meg kell még említeni az a Széchenyi István Egyetem alternatív 

meghajtású járművekkel kapcsolatos kutatása, valamint azok népszerűsítése. Ide 

tartozik többek között a Széchenyi futam, mely az alternatív meghajtású járművek 

versenye, valamint az egyetem Szenergy Team nevű csapata, amelyik évek óta 

jelentős sikereket ér el a nemzetközi Shell-Eco-marathon Europe versenyen 

napelemes autójának köszönhetően. 

Az alternatív meghajtású járművek fent említett népszerűsítései azért is fontos, mert 

amíg a régióban az utóbbi öt évben, a benzin, és gázolaj meghajtású 

személygépjárművek száma növekedett, az egyéb meghajtású járművek száma 

fokozatosan csökkent. A legnagyobb növekedést a gázolja meghajtású járművek 

jelentik, melyek száma majdnem a duplájára nőtt 2003 óta (Melléklet – 5.4.6. ábra). 

Az alternatív meghajtású járműveket először a tömegközeledésben célszerű 

alkalmazni. Az elektromos buszok, és villanymozdonyokat követhetnénk aztán a 

közszférában, és a helyi önkormányzatok használatában álló gépjárművek alternatív 

meghajtásúra cserélése. Az elektromos, és más alternatív meghajtású 

üzemanyagokkal rendelkező töltőállomások cseréjével pedig biztosított lenne a régió 

személygépjármű állományának fokozatos átállása a benzin üzeműről, az alternatív 

meghajtásúra. 




5.4.4 Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés 

A hulladékgazdálkodás szempontjából a régió meglehetősen eltérő képet mutat. A 

2009-ben átadott Győr-sashegyi regionális hulladékkezelőnek köszönhetően, a 

Nyugat-Dunántúl északi területén található 112 település nagytérségi 

hulladékgazdálkodása kezdődött meg. A két-kannás rendszer bevezetésével a 

szelektív hulladék gyűjtés már a családok otthonaiban elkezdődik a komposzt és 

kommunális hulladék szétválasztásával. A rendszer egyelőre csak a családi házaknál 

került bevezetésre, a társasházak esetében továbbra is az egykannás 

szemétgyűjtést alkalmazzák, de a közeljövőben itt is áttérnek majd a két-kannás 

gyűjtésre. A sashegyi regionális hulladékkezelő teljes mértékben megfelel, az 

Európai Unió követelményeinek, ahol a mechanikai-biológiai kezelőművet, 

válogatóművet, és komposztálót állítottak fel. Ezek kívül több hulladékudvart (36 db), 

és hulladékszigetet (179 db) is kialakítottak a nagytérségen belül a szelektív 

hulladékgyűjtés minél hatékonyabb megvalósítása érdekében. A hulladékkezelő 

megépülésével természetesen a régi szeméttelep rekultiválásra került. 

A Nyugat-Dunántúli régió déli részén szintén megvalósult egy hasonló nagytérségi 

hulladékgazdálkodás, mint az északi részén, valamint minden nagyobb településen, 

úgymint Szombathely, Nagykanizsa, Sárvár, Körmend, stb. megvalósult a szelektív 

hulladékgyűjtés is. 

Zalabéren 2007-ben átadásra került egy 1 millió m³-es kapacitású lerakó, a Zalaispaprogram 

keretén belül. Ezzel Zala, és Vas megye határán található települések 

hulladékgazdálkodása valósult meg. A hulladéklerakón kívül hulladékgazdálkodási 

létesítmények, hulladékkezelő központok, válogatók, átrakodók, hulladékudvarok, és 

szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesültek. Ennek a komplex hulladékgazdálkodási 

rendszernek köszönhetően több mint 130 településen felszámolták, illetve 

rekultiválták a régi szemétlerakókat. 

Vas megyében kiépülőben van még egy nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer, 

ami 2009-ben alakult 129 vasi önkormányzat részvételével, melynek központja 

Szombathely. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati 

Társulás célja a sashegyi, és a zalabérihez hasonló szilárdhulladék-gazdálkodási 

rendszer létrehozása, valamint a meglévő hulladéklerakók rekultiválása KEOP 

pályázat segítségével. A társulás az első fordulón már elnyerte a 

hulladékgazdálkodási program előkészítéséhez szükséges támogatást, melynek 

támogatási szerződést 2010 áprilisában aláírták. Az előkészítés fázisa így 2012 

tavaszáig lezárulhat, és ha sikeres a 2. fordulója a pályázatnak akkor a beruházások 

legkésőbb 2014 első felében befejeződhetnek. A rendszer üzemelése így 2014-ben 

már elkezdődhet. 

A Nyugat-Dunántúlon a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 

2003-tól 2008-ig több mint 15 ezerrel emelkedett. Ebből is kiemelkedik Győr-Moson- 

Sopron megye ahol 10 ezerrel voltak többen 2008-ban, mint öt évvel korábban 

(Melléklet – 5.4.7. ábra). Vas és Zala megyében 6 és 7 ezer növekedés 




tapasztalható a lakások számában. A régióba a rendszeres hulladékgyűjtésbe 

bevont lakások száma még így is alacsonynak mondható a régiók között, de a Dél- 

Dunántúlon több mint 20 ezerrel alacsonyabb ez a szám. A begyűjtött települési 

szilárd hulladék terén GYMS megye egyértelmű csökkentést mutat 2006-tól kezdve, 

azonban Vas és Zala megyékről nem mondható el egyértelműen ugyanez. Míg 2006 

és 2007 között egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, addig 2008-ban ismét 

növekedett a települési szilárd hulladék mennyisége (Melléklet – 5.4.8. ábra). A 

folyékony hulladékok esetében viszont már más a helyzet. A lakosságtól gyűjtött 

folyékony hulladék 2006-tól folyamatosan csökkent a Nyugat-Dunántúlon több mint 

20 ezer m³-el. Ez leginkább annak köszönhető, hogy egyre több lakás csatlakozott a 

helyi csatornahálózatra. A megyék között viszont Zalában szállítják el még mindig a 

legtöbb folyékony hulladékot (Melléklet – 5.4.9. ábra). Ez az elszállított mennyiség 

nagyjából a duplája a GYMS és Vas megyei értékeknek. 

A szennyvízelvezetés is meglehetősen változatos képet mutat a régióban, mert amíg 

a tisztítottan elvezetett szennyvíz egyedül Zala megyében csökkent folyamatosan 

2003-tól, addig GYMS, és Vas megye meglehetősen változatos képet mutatnak. Míg 

GYMS megyében a tisztítottan elvezetett szennyvíz szinte évente növekedett és 

csökkent, addig Vas megyében 2004-ben hirtelen megnövekedett, majd 2006-ig 

csökkent, utána ismét megnövekedett de 2008-ban már megint csökkentő tendenciát 

mutatott (Melléklet – 5.4.10. ábra). A víztisztítás módját tekintve mechanikailag utolját 

a régióban 2004-ben tisztítottak szennyvizet GYMS és Vas megyében, Zalában 

pedig 2005-ben. Mindhárom megyében a biológiai tisztítás csökkenést mutat, a III. 

tisztítási fokozattal szemben (Melléklet – 5.4.11. ábra). Vas és Zala megyében 

2008-ban nagyjából 25%-át tette ki a biológia tisztítása a szennyvíznek. A 

legnagyobb változást a víztisztítás terén GYMS megye mutatja, ahol 2003-ban még a 

szennyvíz több mint 90%-át biológiai úton tisztították, addig 2008-ban már csak az 

56%-át. Azonban GYMS megyében még így is a szennyvíz jelentős részét biológiai 

úton tisztítják ellentétben a másik két megyével. Vas megyében érdekes módon 2003 

óta közel azonos átlagosan 3500 m³ körül volt a biológiailag tisztított víz mennyisége, 

addig Zalában éppen fordítva átlagosan 7700 m³ volt a III. tisztítási fokozattal 

tisztított víz mennyisége. 

A Nyugat-Dunántúlon a regionális hulladékgazdálkodásnak, és a szelektív 

hulladékgyűjtésnek köszönhetően, kiválogathatók a megújul energiaforrásként 

felhasználható hulladékok. Ebbe beletartozik a rekultivált hulladéklerakók biogáz 

termelésének begyűjtése, valamint a folyékony hulladékok szintén hasonló célra 

történő felhasználása is. A szennyvíztisztító telepek esetében a keletkezett biogázok 

felhasználhatók hő, és elektromos áram termelésére, valamint magának a szennyvíz 

tisztítótelepnek az energiaellátására is. 




5.4.5 Lokális távhőellátó rendszerek 

A Nyugat-dunántúli régió távhőellátását tekintve, Vas megyében található a legtöbb 

olyan település, amelyik távfűtéssel és meleg-vízhálózattal ellátott (szám szerint 8 

település volt 2008-ban, míg 2004-ig hét előtte pedig hat). Győr-Moson-Sopron 

megyében az utóbbi 5 évben nem változott a távfűtéssel rendelkező települések 

száma, így továbbra is 5 város rendelkezik lokális távhőellátó rendszerrel. Egyedül 

Zala megyében található egy település, amelyik távfűtés és melegvíz szolgáltatással 

rendelkezik, és amelyiknek távfűtésbe kapcsolt lakásainak száma is gyakorlatilag 

változatlan maradt az elmúlt években. GYMS megyében 2007-ig folyamatosan 

növekedett a távfűtéssel rendelkező lakások száma, egyedül 2008-ban volt 

tapasztalható enyhe csökkenés. Érdekes módon azonban míg GYMS és Zala 

megyében közel azonos arányban állnak egymással a távfűtésbe és 

melegvízellátásba bekapcsolt lakások száma, addig Vas megyében közel 6 ezerrel 

több a távfűtéssel ellátott lakások száma (Melléklet – 5.4.1. táblázat). A régió egészét 

tekintve a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2006-ig folyamatosan növekedett, 

majd ezt követően némi csökkenés és stagnálás figyelhető meg. A melegvízellátásba 

bekapcsolt lakások száma ezzel ellentétben folyamatos növekedést mutatott 

(Melléklet – 5.4.12. ábra). 




5.5 A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise 

ERŐSSÉGEK (belső +) GYENGESÉGEK (belső -) 

Primer megújuló energiahordozói adottságok (nap, víz, 

szél, geotermikus, szilárd biomassza, lágyszárú 

biomassza) a legkedvezőbbek az országban. 

Másodlagos, harmadlagos átalakítással nyerhető 

biomassza alapú energiahordozói adottságai (biogáz, 

biodízel, bioetanol) országos szinten kedvezőek. 

Villamos energiaellátó hálózati rendszerek közül a 

nemzetközi együttműködésben résztvevő tranzit 

hálózatok jelenlegi és tervezett kiépítettsége a régióban 

európai színvonalú és sűrűségű, ami a szabad 

energiapiac feltétele. 

A régió innovációs központjai, tervezett K+F 

kutatóintézményei alkalmasak újabb megújuló 

energetikai technológiák (tüzelőanyag-cellák, 

hidrogénbontás) kifejlesztésére, kísérleti alkalmazására. 

Földgázenergia ellátó, szállító nemzetközi kooperáló 

hálózatok meglévő adottságai és tervezett nagyarányú 

fejlesztése, a tárolótér bővítést is beleértve a régió 

energiapiacai szerepét növelik, tranzit kereskedelmét 

szolgálják. 


Primer hagyományos energiahordozók (kőolaj, kőolajtermék, 

földgáz, szén) közül a szilárd tűzifát kivéve teljes behozatalra 

szorul a régió. 

Biodízel, bioetanol technológiák létrehozására hazai 

tőkebefektetők hiányoznak. 

Az új magisztrális villamos tranzit hálózatok építése újabb 

területsávokat hasít ki a régió természeti területéből, szemben az 

azonos tartóoszlopos szerkezetre rögzíthető 4-4 áramkörös (400 

kV, 120 kV) helytakarékos megoldásokkal. 

A tranzit földgáz kereskedelem a helyi energiaellátásban nem 

jelenti az életminőség javulását (olcsóbb fogyasztói árat, 

biztonságot). 

Nagy energetikai függőség, megújuló energiaforrások alacsony 

hasznosítási foka a régióban 

LEHETŐSÉGEK (külső +) VESZÉLYEK (külső -) 

Megújuló energiahasznosítási technológiák köztudottak, 

hazai fejlesztésük elterjesztésére már 

referenciaüzemek és szomszéd országi tapasztalatokra 

támaszkodhatnak. 

Bioüzemanyag alapanyag termelésének és 

átalakításának helyi, szervezett, termékláncban történő 

üzemeltetése új iparágat teremthet. 

A meglévő 400 kV-os villamos alaphálózati rendszer 

távlatban történő megcsapolására a régió két mj. 

városa számára (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) mód 

nyílik. 

A földgáz tranzit rendszerek bővítésével 

helyszükségletük kielégítésével megnövekedhet a régió 

és az érintett önkormányzatok folyamatos bevétele, 

amennyiben ennek jogát és feltételeit időben biztosítják. 


Pénzügyi, jogszabályi hiányok miatt, a megújuló energia 

termelési és átalakítási technológiák telepítése, kiépítése, az 

ezzel járó foglalkoztatás bővítés üteme, életkörülmények javítása 

lassúbb lesz a tervezettnél. 

Biohajtóanyag előállítás és forgalmazás nemzetközi 

monopóliumok (pl. MOL, GASPROM) kezében marad, ami 

kizárja a helyi termelők összefogásnak alapuló fejlesztések 

lehetőségét. 

Villamos főelosztó és elosztó hálózati rendszerek (120 kV, 20 kV) 

rekonstrukciója és újabb szakaszok fejlesztése, 120/20 kV-os 

alállomások építése nem tart lépést az igényekkel a privatizáció 

óta sem, ami a megújuló energiabázisú erőműfejlesztés gátját is 

képezheti, vagy azt megdrágíthatja. 

A hazai földgáztároló-kapacitás biztonsága csökken, ha az 

nemzetközi tulajdonba és irányítás alá kerül. 

Megújuló energiaforrásaink külső, pénzügyi befektetők általi 

privatizációja (ökogyarmatosítás) által diszfunkcionális megújuló 

energia ellátási struktúrák kialakulása 










A Nyugat-dunántúli régió településszerkezete (2011) 

Területi Terület Települések Városok Lakosságszám -499 

500- 

999 

1000- 

4999 

5000- 

9999 10000- 

egység (km 2 ) száma száma (ezer fő) 

fős települések aránya, % 

Győr- 

Moson- 

Sopron 4 208 183 11 449 30,6 25,68 39,89 1,09 2,73 

Vas 3 336 216 12 257 61,11 24,54 11,57 0,46 2,31 

Zala 3 784 257 10 286 61,48 21,4 15,18 0,78 1,17 


Dunántúl 11328 656 33 992 52,74 23,63 20,88 0,76 1,98 

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 


A foglalkoztatottak száma a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és 2006-2010) 

Megye, régió 

Foglalkoztatott, ezer fő 

2000 2006 2007 2008 2009 1 2010 1 

Győr-Moson-Sopron 184,0 186,7 192,6 190,9 190,3 189,5 

Vas 120,1 113,4 113,8 110,2 100,7 107 

Zala 127,2 127,9 127,4 123,6 114,8 109,2 

Nyugat-Dunántúl 431,3 428,0 433,8 424,7 405,8 405,6 



A munkanélküliek száma a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és 2006-2010) 


A munkanélküliek száma, ezer fő 

2000 2006 2007 2008 2009 1 2010 1 

Győr-Moson-Sopron 8,2 8,4 7,3 7,0 13,9 14,5 

Vas 5,8 9,1 8,3 6,4 13,1 11,4 

Zala 5,0 8,6 7,2 8,7 14,3 13,5 

Nyugat-Dunántúl 19,0 26,1 22,8 22,1 41,3 39,3 


1 A 2009-es és 2010-es oszlop az adott év utolsó negyedévének adatait mutatja 




Búza 

Kukorica 

Őszi árpa 

Tavaszi árpa 

Napraforgó 

Repce 

Cukorrépa 

Silókukorica 

Lucerna 

Egyéb 


Az alkalmazásban állók létszáma a Nyugat-Dunántúlon nemzetgazdasági ágak szerint (2003-2008) 


Győr-Moson-Sopron 

Vas 

Zala 

Nyugat-Dunántúl 

Év 


Mezőgazdaság, vad- 

, erdő-, 

halgazdálkodás 

Ipar 

Ebből: 

feldolgozóipar 

Építőipar 

Kereskedelem, 

javítás 

2003 5 821 52 110 49 137 5 493 12 038 

2004 5 653 50 886 47 898 5 735 12 798 

2005 5 166 48 500 45 659 5 841 13 129 

2006 5363 48092 45581 8084 19537 

2007 5 084 48 004 45 621 8 215 20 239 

2008 5 029 49 428 46 990 8 051 20 560 

2003 3 532 37 619 36 366 3 085 6 868 

2004 3 439 36 143 34 892 3 178 6 857 

2005 

3 150 32 858 31 642 3 397 6 782 

2006 3 392 33 921 32 846 4 370 9 744 

2007 3 406 34 098 33 026 4 474 10 134 

2008 3 431 33 144 32 053 3 856 10 099 

2003 4 099 31 106 28 696 4 326 7 767 

2004 3 039 31 926 29 750 4 396 8 155 

2005 

2 984 25 312 23 179 4 298 7 928 

2006 3 249 28 548 26 673 5 468 11 572 

2007 3 186 27 607 25 946 5 233 11 686 

2008 3 116 28 130 26 426 4 628 12 467 

2003 13 452 120 835 114 199 12 904 26 673 

2004 12 131 118 955 112 540 13 309 27 810 

2005 

11 300 106 670 100 480 13 536 27 839 

2006 12 004 110 561 105 100 17 922 40 853 

2007 11 676 109 709 104 593 17 922 42 059 

2008 11 576 110 702 105 469 16 535 43 126 

Hektár 

140 000 

120 000 

100 000 

80 000 

60 000 

40 000 

2001–2005 

évek átlaga 

2004 

2005 

2006 

2007 

20 000 

2008 

0 

Növény 

5.3.1. ábra: A jelentősebb szántóföldi növények betakarított terüelte a Nyugat-Dunántúlon 

(2004-2008) 





2002 

2002 

2003 

2003 

2004 

2004 

2005 

2005 

2006 

2006 

2007 

2007 

2008 

2008 

2002 

2002 

2003 

2003 

2004 

2004 

2005 

2005 

2006 

2006 

2007 

2007 

2008 

2008 

2002 

2002 

2003 

2003 

2004 

2004 

2005 

2005 

2006 

2006 

2007 

2007 

2008 

2008 

Ezer darab 

250 

200 

150 

Sertés 

100 

Szarvasmarha 

50 

0 

Győr-Moson-Sopron Vas Zala 

Megye/ Év 

5.3.2. ábra: Sertés és szarvasmarha-állomány a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) 


Ezer darab 

2250 

2000 

1750 

1500 

1250 

1000 

750 

500 

250 

0 

Baromfi 


Megye/ Év 

5.3.3. ábra: Baromfiállomány a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) 






5. tábla: A GDP ágazati megoszlása Magyarország régióiban (2000, 2007) 

2000 2007 

Megye/Régió 

Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások 

Győr-Moson- 

Sopron 4,1 48,9 4,1 43 3,8 44,9 4,6 46,5 

Vas 3,6 41,5 4,7 50,3 7,5 33,6 5,2 53,4 

Zala 4,4 34,8 5,1 55,6 5,4 30,1 5,3 59,1 


Dunántúl 3,8 39,6 4,8 51,9 5,2 38,6 4,9 51,4 

Közép- 

Magyarország 0,7 18,5 4,4 76,3 0,7 18 4,1 77,2 

Közép- 

Dunántúl 3,6 40,3 5,1 51 4,7 43,9 4,5 46,9 

Dél-Dunántúl 7,2 21,9 5,6 65,2 8,5 21,6 5,5 64,4 

Észak- 

Magyarország 4,1 31,6 5,4 58,9 4,2 34,9 5,2 55,7 

Észak-Alföld 6,2 26,8 5,5 61,5 8,4 24,1 5,6 61,9 

Dél-Alföld 8,1 22,4 5,4 64,2 11,0 22,4 5,0 61,6 

Magyarország 3,3 25,5 4,9 66,3 4,0 25,2 4,6 66,2 






A háztartások legfontosabb jellemzői a Nyugat-dunántúli régióban (2002-2008) 

A háztartások megoszlása lakáshasználati jogcím és a fűtés módja szerint (%) 

Lakáshasználati jogcím 

A fűtés módja 

Régió 

Év 

tulajdonosi bérleti egyéb távfűtés 

épület egyedi 

kazánfűtéssel 

lakás egyedi 


egyéb fűtés 


Dunántú 

l 

Régió 


Dunántú 

l 

2002 89,4 6,3 4,3 13,3 5,9 26,2 54,6 

2003 88,5 9,0 2,5 11,2 5,4 34,8 48,5 

2004 88,8 8,1 3,1 11,4 6,2 38,0 44,5 

2005 88,8 7,8 3,4 9,2 5,5 35,5 49,8 

2006 90,4 9,0 0,7 11,9 6,4 36,0 45,5 

2007 88,9 10,5 0,6 11,4 7,2 36,5 44,9 

2008 89,0 10,2 0,7 12,5 7,3 29,2 51,0 

A lakások megoszlása a szobák száma szerint (%) 

Év 

Egyhelyiséges, 

félszobás 

Egyszobás 

Másfél 

szobás 

Kétszobás 

Két és fél 

szobás 

Három és 

annál több 

szobás 

Összesen 

2002 0,7 7,1 15,5 34,0 22,3 20,3 100,0 

2003 0,2 8 13,1 30 22,5 26,2 100,0 

2004 0,4 7,3 11,8 32 20,4 28,1 100,0 

2005 0,5 7,4 14,2 27,5 20 30,4 100,0 

2006 0,5 6,5 14,6 30,9 20,3 27,1 100,0 

2007 1,0 6,7 15,7 29,8 18,8 28,1 100,0 

2008 0,6 7,8 13,6 32,5 19,5 26,1 100,0 

A száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikkek éves átlagos állománya (darab) 

Régió Év Hűtőszekrény Fagyasztógép 

Személygépkocsi 


Dunántú 

l 

Hűtő- és 

fagyasztógép 

Mosógép, 

automata 

és 

félautomata 

Asztali 

számítógép 

(PC) 

Mobiltelefon 

2002 85 69 23 71 19 85 51 

2003 82 70 28 77 31 130 65 

2004 80 71 29 78 33 144 66 

2005 81 – – 81 13 148 62 

2006 77 66 34 90 40 167 63 

2007 75,0 62,0 37,0 92,0 43,0 176,0 64,0 

2008 69 57 41 87 44 186 65 



A lakások mennyiségi és minőségi mutatói a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) 

A lakások mennyiségi és minőségi mutatói (%) 

Régió 

Év 

Lakások 

átlagos 

területe, m² 

Gázzal 

ellátott, % 

Szennyvízelvezetéssel 

ellátott, % 

Vezetékes 

telefonnal 

ellátott, % 


Dunántúl 

2002 

79,0 94,2 97,3 83,1 

2003 83 96,6 96,6 78,9 

2004 84 96,2 97,9 82 

2005 85,6 99 97 98,3 

2006 84 96,5 98,8 68,9 

2007 84,0 95,9 99,1 66,7 

2008 

82,2 96,9 98,1 62,7 





2002 

2002 

2003 

2003 

2004 

2004 

2005 

2005 

2006 

2006 

2007 

2007 

2008 

2008 

2002 

2002 

2003 

2003 

2004 

2004 

2005 

2005 

2006 

2006 

2007 

2007 

2008 

2008 

2002 

2002 

2003 

2003 

2004 

2004 

2005 

2005 

2006 

2006 

2007 

2007 

2008 

2008 

Régió 


Dunántúl 

Év 

2002 


Az egy főre jutó évi kiadás néhány főbb COICOP csoportban a Nyugat-Dunántúlon 

Az egy főre jutó évi kiadás néhány főbb COICOP csoportban (Ft) 

Élelmiszerek és 

alkoholmentes 

italok 

Lakásfenntartás, 

háztartási energia 

Ebből: 

elektromos 

energia, gáz 

és egyéb 

tüzelőanyag 

Lakberendezés, 

háztartásvitel 

Egészségügy 

Közlekedés 

141 121 84 817 38 067 25 146 29 990 81 254 

2003 137 979 92 347 42 480 23 804 19 641 62 731 

2004 143 290 102 285 53 421 28 443 19 463 66 418 

2005 134 240 177 355 – – 21 151 88 635 

2006 163 212 129 485 74 170 33 733 22 681 88 272 

2007 165 942 137 411 83 655 27 843 24 773 88 797 

2008 

172 122 157 957 99 672 29 989 29 549 86 738 


Személygépkocsik 

száma (db) 

160 000 

140 000 

Összesen 

120 000 

100 000 

80 000 

60 000 

Benzinüzemű 

Gázolajüzemű 

40 000 

20 000 

0 


Megye/ Év 

5.3.4. ábra: A személygépkocsik száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag típusa szerint 

(2002-2008) 


Tehergépkocsik 

száma (db) 

22 500 

20 000 

Összesen 

17 500 

15 000 

Gázolajüzemű 

12 500 

10 000 

Benzinüzemű 

7 500 

5 000 

2 500 

0 


Megye/ Év 

5.3.5. ábra: A tehergépkocsik száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag típusa szerint 

(2002-2008) 





2002 

2003 

2004 

2002 

2005 

2003 

2004 

2006 

2005 

2007 

2006 

2008 

2007 

2002 

2008 

2003 

2002 

2003 

2004 

2004 

2005 

2005 

2006 

2006 

2007 

2007 

2008 

2008 

2002 

2002 

2003 

2003 

2004 

2004 

2005 

2006 

2005 

2007 

2006 

2008 

2007 

2008 

Ezer fő 

60000 

56233 

50000 

40000 

30000 

30634 

Szállított utas 

20000 

10000 

0 

11926 

Győr-Moson-Sopron Vas Zala Megye 

5.3.6. ábra: A helyi autóbusz-közlekedés által szállított utasok száma a Nyugat-Dunántúlon 

(2008) 


MWh 

550 000 

500 000 

450 000 

400 000 

Villamosenergiafelhasználás 

350 000 

300 000 

250 000 

200 000 

150 000 

100 000 

50 000 

0 


Megye/ Év 

5.4.1. ábra: A háztartások éves villamosenergia felhasználása a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) 


kWh 

225 

200 

175 

150 

125 

100 

75 

50 

Egy 

fogyasztóra 

jutó havi 


Egy lakosra 

jutó havi 


25 

0 


Megye/ Év 

5.4.2. ábra: A háztartások egy főre jutó havi villamosenergia felhasználása 

a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) 





2002 

2003 

2002 

2002 

2004 

2003 

2003 

2005 

2004 

2004 

2006 

2005 

2005 

2006 

2006 

2007 

2007 

2007 

2008 

2008 

2008 

2002 

2002 

2002 

2003 

2003 

2003 

2004 

2004 

2004 

2005 

2005 

2005 

2006 

2006 

2006 

2007 

2007 

2007 

2008 

2008 

2008 

2002 

2002 

2002 

2003 

2003 

2003 

2004 

2004 

2004 

2005 

2005 

2005 

2006 

2006 

2006 

2007 

2007 

2007 

2008 

2008 

2008 

Ezer m 3 

180 000 

160 000 

140 000 

Háztartásoknak 

értékesített gáz 

120 000 

100 000 

80 000 

60 000 

40 000 

20 000 

0 


Megye/ Év 

5.4.3. ábra: A háztartásoknak értékesített gáz mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) 


Fő 

140 000 

120 000 

Fogyasztók 

száma 

100 000 

80 000 

Ebből a fűtési 

fogyasztók 

száma 

60 000 

40 000 

20 000 

0 


Megye/ Év 

5.4.4. ábra: A vezetékesgáz fogyasztók száma a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) 


m 3 

125 

100 

75 

Egy 

fogyasztóra 

jutó havi 


50 

25 

Egy lakosra 

jutó havi 


0 


Megye/ Év 

5.4.5. ábra: A háztartások havi gázfogyasztása a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) 





2006 

2003 

2007 

250 857 

251 048 

2004 

2008 

2005 

252 252 

2006 

253 789 

255 195 

2009 

2007 

257 644 

2008 

2006 

2003 

2007 

33 370 

39 358 

2004 

2005 

45 339 

2008 

2006 

50 156 

55 719 

2007 

2009 

2008 

61 214 

2003 

2006 

2004 

834 

770 

2007 

2005 

579 

2006 

2008 

456 

359 

2007 

2008 

2009 

285 

Személygépjármű 

(db) 2003 

250 000 

2004 

200 000 

2005 

150 000 

100 000 

2006 

2007 

2008 

50 000 

0 

Benzinüzemű Gázolajüzemű Egyéb üzemű Üzemfajta 

5.4.6. ábra: A személygépjárművek száma a Nyugat-Dunántúlon 

üzemanyag-felhasználás alapján (2003-2008) 


Darab 

180 000 

160 000 

140 000 

120 000 

100 000 

80 000 

60 000 

40 000 

20 000 

0 

Rendszeres 

hulladékgyűjtésbe 

bevont lakások 

száma 


Megye/ Év 

5.4.7. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma a Nyugat-Dunántúlon 

(2003-2008) 


Ezer tonna 

300 

250 

200 

150 

100 

50 

Települési 

szilárd 

hulladék 

Ebből: 

lakossági 

0 


Megye/ Év 

5.4.8. ábra: A települési szilárd hulladék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2006-2008) 





2003 

2003 

2004 

2003 

2005 

2004 

2004 

2005 

2006 

2005 

2006 

2007 

2006 

2007 

2008 

2007 

2008 

2009 

2008 

2009 

2003 

2003 

2003 

2004 

2004 

2004 

2005 

2005 

2005 

2006 

2006 

2006 

2007 

2007 

2007 

2008 

2008 

2008 

2009 

2009 

2003 

2003 

2003 

2004 

2004 

2004 

2005 

2005 

2005 

2006 

2006 

2006 

2007 

2007 

2007 

2008 

2008 

2008 

Ezer m 3 

200 

180 

160 

140 

120 

100 

80 

60 

40 

20 

0 

Települési 

folyékony 

hulladék 

Ebből: 

lakossági 


Megye/ Év 

5.4.9. ábra: A települési folyékony hulladék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2005-2008) 


Ezer m 3 

25 000 

20 000 

15 000 

10 000 

Tisztítottan 

elvezetett 

szennyvíz 

5 000 

0 


Megye/ Év 

5.4.10. ábra: A tisztítottan elvezetett szennyvíz mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008) 


Ezer m 3 

20 000 

17 500 

15 000 

12 500 

Biológiailag 

tisztított 

10 000 

7 500 

5 000 

2 500 

III. tisztítási 

fokozattal 

tisztított 

0 


Megye/ Év 

5.4.11. ábra: Közüzemi szennyvízkezelés a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008) 






A távfűtés és melegvíz-szolgáltatás a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008, db) 

Győr-Moson-Sopron megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása 

Megnevezés 2003 2004 2005 2006 2007 2008 

Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal 

rendelkező település 5 5 5 5 5 5 

Távfűtésbe bekapcsolt lakás 33 205 33 727 34 384 34 466 34 473 34 426 

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás 30 033 30 382 31 264 31 507 31 518 31 434 

Vas megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása 





Zala megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása 





A Nyugat-Dunántúl távfűtés és melegvíz-szolgáltatása 






Darab 

55 000 

2003 

50 000 

2004 

2005 

45 000 

2006 

2007 

40 000 

2008 

35 000 

Távfűtésbe bekapcsolt lakás 

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás 

5.4.12. ábra: A Nyugat-dunántúli régió távfűtés és melegvíz-szolgáltatása (2003-2008) 






6. Jövőkép megfogalmazása 


Kovacsics István 

Popovics Attila 

Szabó István 





6. Jövőkép megfogalmazása 

A fosszilis energia felhasználás tekintetében a megfogalmazható jövőkép kettős 

hatás mentén alakul. Mindkét hatás egyértelműen egyszerre jelentkezik, ugyanakkor 

ellentétes irányú folyamatokat indukál. Egyrészt érvényesül a térség országon belüli 

fejlettségéből adódó magasabb teherviselő képesség és a lakosság átlagosnál 

nagyobb elkötelezettsége a környezetvédelmi kérdésekben, másrészt ez a relatív 

fejlettség és ennek további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb fosszilis 

energiafelhasználás növekedést eredményez. Mindez érvényes a lakossági és az 

intézményi felhasználók, valamint az ipari felhasználók vonatkozásában is. 

Fosszilis energiafelhasználás jövőképe 

Az egyéni elkötelezettség és motiváció feltehetően meghatározó lesz a 2020-ig tartó 

folyamatok érvényesülésében, mert a gazdasági racionalitás ezen időtávban még 

nem fogja a felhasználókat elegendő mértékben inspirálni az energiatakarékossági 

és megújuló felhasználási döntéseik meghozatalában, ahhoz már ösztönző 

eszközökre lesz szükség. 

A megújuló energia felhasználást elősegítő beruházás támogatások térséget érintő 

támogatási intenzitása, illetve az országosan rendelkezésre álló támogatási források 

szintén azt támasztják alá, hogy az egyéni elkötelezettségre apellálva érhetők el 

időarányosan az energiapolitikai célok. 

A régió jelentős megújuló energia potenciállal rendelkezik a szélenergia, a 

biomassza, a biogáz gyártás és a geotermia területén. Az elsődleges biomassza 

potenciál a kedvezőtlen termőterületek energetikai ültetvény céljára történő 

hasznosítás terén is jelentős, hiszen a térség középső és déli területein a 

termőterületek minősége az élelmiszertermelésre kevésbé alkalmas. A 

nagyságrenddel magasabb terméshozamot produkáló energetikai ültetvények 

javítják a térség mezőgazdasági vállalkozóinak jövedelemtermelő képességét, 

hosszútávon kiszámítható piacot garantálnak a termékükre. Mindez részletesen 

kifejtésre kerül a 7.1.1.2. fejezetben. 

A térség erdősültsége majd duplája a hazai átlagnak. Az erdőgazdálkodásban az 

évek óta folyamatosan növekvő erdei fatömeg még további fenntartható fejlesztési 

lehetőségeket teremt az alkalmas válogatások energetikai célú felhasználásán 

alapuló projektek megvalósíthatóságára. 

Mindezen megfontolások alapján a térségre az országos átlagnál magasabb 

energiatakarékossági és megújuló felhasználási arányok érvényesülhetnek. 

A térség vezetékes elosztó hálózatainak fejlettsége magas, a felhasználók 

ellátottsági aránya országos átlag feletti, így ezen a területen a fosszilis 

energiahordozók bővülésével nem kell számolni, ellenkezőleg: az 

energiatakarékossági és megújuló felhasználási készség miatt a hagyományosnak 

és elterjedtnek tekinthető földgáz felhasználás csökkenése várható. 




Országos szinten is kiemelkedő beruházások indultak el és várhatóan fognak is 

elindulni a Nyugat-dunántúli régióban. Az autóipari beruházások (győri AUDI, 

szentgotthárdi OPEL) és a hozzájuk kapcsolódó háttéripari fejlesztések, valamint a 

térség középső részein alakuló logisztikai projekt (Szombathely-Vát Nemzetközi 

Cargo Repülőtér) és egyéb gépipari és elektronikai beruházások energiaigénye az 

átlagosnál nagyobb bővülést eredményez a fosszilis és a megújuló felhasználások 

terén is. 

A várható beruházások mindegyikében megtalálhatók a fenntartható fejlődés elvének 

megfelelő projektrészek, ugyanakkor a fejlesztések fosszilis energiahordozó igénye a 

hálózatok bővítését és a felhasználás régiós növekedését eredményezi. A fosszilis 

energiahordozókon belül a földgáz felhasználás tekintetében kell számolnunk további 

növekedéssel. Ugyanakkor a villamosenergia-felhasználás növekedése is 

számottevő ezen projektek esetén. 

A beruházások megvalósítását követően jelentősen növekszik a térség 

áruszállításhoz kapcsolódó közlekedési energia felhasználása mind a közúti, mind a 

vasúti, mind a légi közlekedés tekintetében. A növekedés mértékére jellemző, hogy a 

Váti logisztikai központhoz tartozó SIA-PORT Nemzetközi repülőtér kerozin igénye 

heti 6000 tonna, mely mennyiség országos mértékben a MOL finomítói kapacitását 

érintő nagyságrendben jelent új igényeket. A gépjárműgyártáshoz kapcsolódó 

szállítási kapacitásnövekedés is jelentős mértékű, igaz ennek térségi felhasználás 

növekedése nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a jelentős részben közúton 

történő áruszállításhoz kapcsolódó tankolási trendek nagyban függnek a szállítással 

érintett országokban alkalmazott üzemanyagárak arányaitól. 

A Nyugat-dunántúli régióra vonatkozó energiapolitikai célokat az EU irányelvek és a 

Nemzeti Energia Stratégiában rögzített – az uniós vállalásokhoz igazodó – célok 

határozzák meg az alábbiak szerint: 

2009/28/EK irányelv és EU 2020 stratégia: a klímaváltozás és energiahatékonyság 

területén elfogadott uniós szintű kiemelt célkitűzés három számszerű célt fogalmaz 

meg 2020-ra: a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra növelését, a 

teljes energiafelhasználás 20 százalékos mérséklését, valamint az üvegházhatású 

gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését (az 1990-es bázisévhez képest). 

A CO 2 kibocsátási kvóta kereskedelem fellendítése érdekében az Európai Bizottság 

felvetette az üvegházhatású gázok 30 százalékkal való csökkentését 2020-ra. 

A Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig terjedő időszakra az energiatakarékossági 

célokat úgy határozza meg, hogy a 2010. évi 1085 PJ primer energia felhasználás 

növekedést 6 %-ban maximálja, 1150 PJ értékben. Az épületek energia felhasználás 

csökkentésére az Európai Unió részéről nincs a tagállamokra kötelező érvényességű 

célkitűzés. Az energia stratégiában 2030-ig 30%-os csökkenés került 

meghatározásra, melyet a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan a könnyen 

elérhető, legnagyobb megtakarítást eredményező a legrosszabb épületenergetikai 

tulajdonságokkal rendelkező épületek felújításával 20% megtakarítást 

prognosztizálunk. 

A megújuló energiaforrások arányát a hazai vállalás 2020-ig 14,65%-ban határozza 




meg. Ez az arány 2030-ig 20% fölé kell hogy emelkedjen. Az első időszakban a 

biogáz, biomassza és geotermikus energia hasznosítását tűzi ki célul az 

energiastratégia. A második időszakban a napenergia villamos energia célú 

hasznosítását feltételezik a tervezők. A biogáz és a biomassza hasznosítása során a 

kapcsolt termelési technológiák részesülnek előnyben, melynek következtében 

kiemelt jelentőségű a jelenlegi hőbázisok megtartása és bővítése. 

A hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás jövőképét a régióban is 

a fent ismertetett országos stratégiai célok határozzák meg. Ahhoz ugyanis, hogy az 

országos célok teljesülhessenek, legalább ilyen, illetve, tekintettel a régió több 

szempontból kedvezőbb adottságaira, némileg az országos átlagot meghaladó 

eredményeket kell elérni. 

Mind a Nyugat-Magyarországi Régió adottságai (lakosság és közületi szektorok 

meghatározó, 65%-os részesedése az energiafogyasztásból, és e szektorok 

fogyasztási struktúrája – lásd a 8. fejezetet), mind a nemzeti energiastratégiai 

dokumentumok fő irányai alapján megállapítható, hogy az energiahatékonyság 

javítás legfontosabb területe a lakossági és közületi épületenergetika lesz. 

Az energiahatékonyság javítása, fogyasztáscsökkentés alapvetően két úton érhető 

el: 

a fogyasztói viselkedés befolyásolásával, így az igények 

csökkentésével, és 

hatékonyságjavító beruházásokkal. 

Beruházások vagy azok támogatása tekintetében a régió közigazgatásának 

gyakorlatilag nincs mozgástere, ezért e területen konkrét, számszerű stratégiai célok 

nem tűzhetők ki. Fontos azonban, és ennek stratégiai célnak kell lennie, hogy a 

központi kormányzat által kínált energiahatékonysági beruházás-támogatások 

felhasználását a régió minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse, mozdítsa elő, 

hogy minél nagyobb számban valósulhassanak meg ilyen beruházások, valamint 

biztosítsa, hogy e ráfordítások minél jobban hasznosuljanak, nagyobb energetikai 

eredménnyel, és így minél több ÜHG kibocsátás-csökkenéssel járjanak. E stratégiai 

célok elérésének eszközeiről az egyes forgatókönyvek ismertetésénél térünk ki. 

A fogyasztói viselkedés befolyásolása területén, a tudatosságfejlesztésben 

ugyanakkor jóval nagyobb szerep juthat a régiónak. Ezek olyan tevékenységek, 

amelyek lokálisan, a helyi erőforrások, civil szervezetek bevonásával végezhetők 

leghatékonyabban, és költségigényük is jóval kisebb. Amint a jelen dokumentum más 

helyen is megállapítja, az ismeretek és informatikai háttér hiánya, szemléletbeli 

hiányosságok a hatékonyabb energia-felhasználás jelentős korlátai. Az 

energiahatékonyság javítása területén a regionális stratégia fő céljai között kell 

szerepelnie e korlátok megszüntetésének. 




A következőkben bemutatott jövőképek alapvetően abban térnek el egymástól, hogy 

milyen mértékben várhatók támogatások a stratégiai célok megvalósításához. Ennek 

megfelelően a energiafelhasználás hatékonysága javításának eszközei nem 

különböznek az egyes forgatókönyvek esetén, csak arányuk változik, a hangsúlyok 

tolódnak el a beruházás igényes intézkedések és a szemléletformáló, viselkedést 

befolyásoló tevékenységek között. 

Itt kell megjegyeznünk még, hogy az energiahatékonysági célok nem vizsgálhatók 

önállóan, azok szoros kölcsönhatásban vannak a többi stratégiai céllal. Így például, 

ha hatékonyságjavító intézkedések eredményeképpen jelentősen csökken a távfűtött 

lakások hőigénye, az alapvetően befolyásolja a hőforrások korszerűsítését innovatív 

technológiákkal vagy a megújuló energiára történő áttérést. 

A Nemzeti Energia Stratégiai célok értékelése és a Nyugat-dunántúli régióban való 

érvényességének elemzése során több anomáliával is szembesülünk. Országosan a 

primer energiafelhasználás 40%-a lakáscélú felhasználás. Az országban 4,3 millió 

lakás 70%-a nem felel meg a jelenleg érvényes épületenergetikai előírásoknak sem. 

A várhatóan bevezetésre kerülő szigorú előírások esetén ez az arány tovább romlik: 

a teljes lakásállomány 10-12%-a felel csak meg a szigorúbb előírásoknak. 

Régiónkban hasonló a helyzet 515 ezer lakás épületenergetikai állapotát szükséges 

felülvizsgálni. Az országos statisztikákhoz hasonló arányban a lakások kb. 10-12%-a 

felel meg a szigorodó épületenergetikai előírásoknak, a jelenlegi lakásállomány 

alapján ez 62 ezer lakást jelent. További 5-7% (26-36 ezer) lakás esetében olyan 

műszaki állapottal kell számolni, ami a lakások energetikai korszerűsítését 

értelmetlenné teszi, a statikai, épületszerkezeti, vagy a területfejlesztési szempontok 

alapján ezen lakások elbontásával, minőségi cseréjével kell kalkulálni a vizsgált 

időszakban. A régióban 410 ezer lakás épületenergetikai rekonstrukciójához kell 

forrást biztosítani, annak érdekében, hogy a hazai, illetve Uniós vállalásoknak eleget 

tudjunk tenni. 

A megújuló energiahordozók részaránya országos szinten a teljes primer energia 

felhasználásból jelenleg 6%. A cselekvési terv részét képező, rossz hatékonysággal 

működő biomassza tüzelésű nagy erőművi blokkok leállításával ez az arány 2,5%-ra 

csökken. A 2020-ig fennmaradó időben tehát több mint 12%-kal kellene növelni a 

megújuló energiahordozók részarányát. A jelenlegi trendek figyelembe vételével ez 

az elképzelést mind az Uniós, mind a hazai viszonyokat elemezve rendkívül 

optimistának mondható. 8 év áll rendelkezésre a célértékek eléréséhez, ugyanakkor 

a kitűzött célok jelentős részt alacsony gazdasági hajtóerő mellett kell, hogy 

megvalósuljanak. A motivációt lényegében az energiatudatos magatartás és a 

támogatások biztosítják. 

A régió megújuló energiahasznosításra vonatkozó jövőképe úgy körvonalazható, 

hogy az északi területen továbbra is a szélenergia felhasználása marad a domináns, 

amely kiegészülhet az egész régióra vonatkozóan a mezőgazdasági 




hulladékhasznosításból és az energetikai növénytermesztésből származó biomassza 

hasznosítással. A régió középső és déli részén fokozottan jelentkezik a rossz 

termőképességű földterület esetén a termőföld minőségéhez igazodó energetikai 

növénytermesztés, úgy a fásszárú, mind a lágyszárú növények tekintetében. Vas és 

Zala megye területén az erdőgazdálkodás fenntartható fejlesztésével és alakításával 

tovább növelhető a kitermelhető biomassza mennyisége. 

A térség jövőképének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül a szomszédos 

Ausztria alapanyag felszívó hatása. Ausztriában évtizedes tradíciókkal rendelkezik, 

kiforrott technológiával és kialakult logisztikával a biomassza hasznosítás. Mivel az 

osztrák energiapiaci árarányokat nem torzítja az egyetemes földgáz tarifájának 

szociális jellege, ezért a biomassza ára magasabb, mint hazánkban. A határon 

átnyúló kereskedelem következtében jelenleg nagy mennyiségben történik fásszárú 

és lágyszárú alapanyag kiáramlása az országból, melyet csak a hazai gázárrendszer 

piaci viszonyainak kialakulásával csökkenhet. 

Amennyiben az árviszonyok és a támogatási rendszer alakulása lehetővé teszi, úgy 

a jövőben a térség nagyvárosai közvetlen közelében létesülhetnek nagyobb 

kapacitással (20 MW nagyságrendben) kapcsolt hő- és villamos energiatermelő 

biomassza erőművek. A biomassza erőműveket a térség hőbázisaihoz telepített 

biomassza fűtőművek, vagy biogáz üzemek egészíthetik ki, így biztosítva a nagyobb 

városok alap hőigényét. Három-négy helyszínen képzelhető el kapcsolt technológiájú 

erőmű, és további 4-5 telephelyen létesíthető megfelelő kapacitású fűtőmű. 

A további kisebb koncentrált hőigények, és/vagy villamos igények decentralizáltan 

létesített biogáz üzemek, biomassza kazánok, illetve geotermikus és napenergia 

felhasználását célzó berendezések létesítésével fedezhetők. Ezen berendezések 

kapacitása a 100 kW-tól az 1-2 MW nagyságrendig prognosztizálható. Ilyen 

berendezések már jelenleg is működnek a térségben, jellemzően a 

szennyvíztelepeken keletkező szennyvíziszapból történő biogáz gyártásra alapulva, 

de minta projektként már található mezőgazdasági hulladékkal működő biogáz üzem 

is a térségben. 

A fosszilis energiahordozók megtakarítására az épületenergetikai átalakításokon túl 

a hatékonyságnövelés és a takarékosság a járható út. A hatékonyságnövelés 

szokványos módszerei közé tartozik a kondenzációs tüzelési technológiák 

alkalmazása, illetve az épületek helyiségenkénti időjárás és használatfüggő 

szabályozása. Ezen szokványos megoldásokkal néhány százalékos tüzelőanyag 

megtakarítás érhető el éves szinten, illetve a nagyobb kapacitású berendezések 

esetében oxigén korrekciós szabályozással és egyéb beavatkozásokkal 4-5%-os 

primer energiahordozó megtakarítás realizálható. Az innovatív technológiák 

alkalmazásával lényegesen nagyobb az elérhető megtakarítás. A vízbeporlasztásos 

katalizátoros gázégő alkalmazásával például 20% energia megtakarítás érhető el, 

amelyet maradékhő hasznosítással kiegészítve 60-65%-ra is lehetséges növelni. 

Teljesen új utat jelent a fosszilis energiafelhasználás terén a zéró kibocsátású, 

energiatermelő ipari épületek alkalmazása. Itt olyan technológiai megoldásokat 




alkalmazhatunk, melyek révén az ipari csarnok a benne folyó termelési 

technológiától függetlenül aktív energiatermelő funkcióval rendelkezik. Ezen 

kérdéskörhöz tartozik a komplex hulladékhasznosítási eljárások alkalmazása is. A 

komplex kémiai és energetikai feldolgozó rendszerrel lehetőség nyílik kommunális 

hulladék, mezőgazdasági melléktermékek, szennyvíziszap, hígtrágya, valamint 

biomassza újrahasznosítására, ultra alacsony környezetterhelés gyakorlatilag zéró 

káros anyag kibocsátás mellett. A folyamat során a hulladékáramból első lépésben 

leválasztásra kerül a fém és üveg, a hulladékáram széntartalmú része (műanyag, 

trágya, gázok) etanollá, illetve metanollá alakíthatók át. A rendszer energiaellátása 

egyszerűen fenntartható, akár valamilyen megújuló energiaforrás segítségével. 

A 9. fejezetben és a 7.1.1.1.-3 sz. mellékletben részletesen bemutatott innovatív 

technológiák révén elérhető tüzelőanyag megtakarítás azonos mértékű lehet, mint az 

épületenergetikai korszerűsítésekkel elért földgáz felhasználás csökkentés. A 

technológia alkalmazhatóságát mutatja be az alábbi összehasonlítás. 

A régióban található távhőszolgáltatók által ellátott többnyire iparszerű technológiával 

épült lakások száma megközelítőleg 50 ezer, melynek 30-35%-ában történt meg az 

épületenergetikai korszerűsítés. A fennmaradó 32 500 lakás épületenergetikai és 

épületgépészeti korszerűsítése lakásonként 400 ezer forint beruházási költséggel 

számolva megközelítőleg 13 milliárd forint, melynek révén 20-25%-os energia 

megtakarítás érhető el lakásonként. A vizsgált 32 500 lakás hőellátásához 

szükséges távhőkapacitás 200 MW. Figyelembe véve a térségre jellemző, túlnyomó 

részt kis termelőegységekből álló távhőszolgáltatói állapotot, kb. 40 db tüzelőegység 

vízbeporlasztásos katalizátoros gázégővel történő felszerelésével kell kalkulálnunk, 

ezen teljesítmény biztosítása érdekében. A 40 db tüzelő berendezés becsült teljes 

beruházási költsége 2 milliárd forint, mely összeg az épületenergetikai korszerűsítés 

beruházási összegének alig 15%-a. 

Az innovatív technológiák alkalmazásával elképzelhető a hazai energia megtakarítási 

célok vállalási mértékének növelése, korlátot csak a jelenleg még K+F jellegű 

technológiák elterjedése, illetve ennek finanszírozási kérdései jelentenek. 

Az energia megtakarítási és az üvegház hatású gázkibocsátás csökkentési 

célértékek eléréséhez elengedhetetlen az átgondolt, és szisztematikus képzési 

rendszer kialakítása. A célértékek eléréséhez hármas képzési szempontrendszert 

kell figyelembe vennünk. 

Elsőként szükséges az a tudatformáló, a környezettudatos magatartási mintákat 

bemutató és népszerűsítő tevékenység, mely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a 

2020, illetve 2030-ig meghatározott energia megtakarítási és megújuló energiaforrás 

hasznosítási célok megvalósulhassanak. Ezen tudatformálást az általános iskolai 

képzéstől kezdődően számos célterületen és számos felületen (médiák, kiadványok, 

népszerűsítő előadások, stb.) szükséges megvalósítani. 

Másodikként szükséges azon energetikai és környezetvédelmi szakember csoport 

képzése, amely a célértékekben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó operatív 

munkát elvégzi. Kétszintű képzésben kell gondolkodni, egyrészt konstruktív 




energetikai és épületgépészeti mérnökképzés, illetve továbbképzés kialakítása 

szükséges, másrészt a magas elvárásokat támasztó technológiák telepítésében, 

üzemeltetésében és karbantartásában jártasságot szerzett minőségi szakmunkás 

képzés, illetve átképzés szükséges. 

Harmadikként megfogalmazható az a cél, hogy a dunántúli régió ne csak 

felhasználóként kapjon szerepet az innovatív technológiák alkalmazásában, az 

energiatakarékossági intézkedések helyi kivitelezésében és a megújuló 

energiaforrások alkalmazásában, hanem a régió töltsön be vezető, irányító, tervező 

szerepet mindezen területeken. Ehhez magasan képzett külföldi tapasztalatokkal 

rendelkező, kifejezetten innovatív irányító testület és szakember gárda felkészítése 

szükséges. Mindezen célok eléréséhez szükséges első lépések a térségben már 

megvalósultak, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a keszthelyi 

tudásközpontokban kialakított képzésekben résztvevők a képzésüket követően már 

alkalmazhatók ezen feladatok végzésére. 

A realista, pesszimista, optimista változatok megvalósulását alapvetően a fosszilis 

energiahordozó – elsősorban a földgáz – jelenlegi költségszintjének változása 

befolyásolja a legnagyobb mértékben. 

A lakossági földgáz ára jelenleg is tartalmaz szociális elemeket, az egyetemes 

szolgáltatás díjai és a szabadpiacon beszerezhető gázár között alig mutatkozik 

különbség, ezáltal a hazai gázárrendszer nem tükrözi a fogyasztás nagyságrendjéből 

eredő költségkülönbségeket. A hazai gázárrendszer fenti sajátosságai alapvetően 

befolyásolják az alternatív technológiák versenyképességét. A környezettudatosság 

mellett a versenyképesség dönti el, hogy milyen mértékben alkalmazzák a 

felhasználók az alternatív forrásokat. A ráfordításokat tükröző gázárrendszer, 

megszabadítva az egyetemes fogyasztók szociális tarifa elemeitől, tisztán a piaci 

viszonyoktól befolyásolt árakkal, önmagában is nagyrészt helyre teszi a megújuló 

energia felhasználás gazdaságossági szempontjait. 

6.2. Realista forgatókönyv 

A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó maradhat a fosszilis 

energiafelhasználás, így a jövőben nominálisan növekedhet a gáz és villamos 

energia igény, bár a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódni fog a hazai 

vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitás létesítése is. 

A gázfelhasználás trendjeinek vizsgálata során célszerű külön vizsgálni a lakossági 

felhasználók és az ipari, közületi felhasználók gázfelhasználási lehetőségeit, illetve 

megújuló energiaforrásokra való áttérésüknek, valamint korszerűsítési 

hajlandóságuknak szempontjait. 

A lakossági felhasználókra jellemző, hogy a városi jellegű beépítéseknél a földgáz 

rákötési arány 80% körüli, ez az arány a falusi jellegű építkezéseknél mindössze 

60%, következésképp a vidéken élők már jelenleg is nagyobb arányban használják 

az alternatív tüzelőanyagokat. A földgázfelhasználás csökkenése leginkább az 

épületenergetikai korszerűsítések következtében az előzőek szerinti 20%-os 




mértékben prognosztizálható a 2020-ig terjedő időszakban. 

Nincs megoldva ezen felhasználói kör számára megfelelő segítség, sem 

korszerűsítések lebonyolítása, sem a pályázati támogatások elkészítése 

tekintetében. 

6.2.1. Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás 

A fentieknek megfelelően a realista forgatókönyv esetében azt feltételezzük, hogy 

megvalósulnak a nemzeti stratégiai dokumentumokban kitűzött országos célok. Ez 

egyúttal azt is feltételezi, hogy a kormány a deklarált stratégiai célok eléréséhez 

hozzárendeli a megfelelő eszközrendszert. E feltételezések tükrében a régiós 

stratégia energiahatékonysági célja, hogy a régió is – arányosan – legalább az 

országos céloknak megfelelő, de inkább azt meghaladó hatékonyságjavítást érjen el. 

E célkitűzés elérése érdekében a következő eszközöket lehet és kell igénybe venni: 

Meg kell teremteni a források igénybevételének feltételeit, illetve meg kell 

könnyíteni a pályázatok benyújtását. Ezen belül pl. 

o folyamatos pályázatfigyelést kell végezni, a pályázati lehetőségeket 

minél szélesebb körben kívánatos megismertetni a potenciális 

pályázókkal; 

o segítséget kell nyújtani a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához 

(pályázatkészítési tanácsadás, informatikai háttér biztosítása); 

o Elő kell segíteni, hogy a hatóságok minél hatékonyabban, meggyorsítva 

adják ki a pályázatokhoz szükséges dokumentumokat, igazolásokat, 

esetleg engedélyeket. 

A sikeres pályázatokat, az azokkal elért eredményeket – ösztönöző 

szándékkal – meg kell ismertetni más lehetséges pályázókkal. 

Törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló támogatások igénybe vehető 

források minél jobban hasznosuljanak, azaz egységnyi beruházás minél 

nagyobb energia-megtakarítást és kibocsátás-csökkentést eredményezzen. 

Erre elsősorban közintézmények energetikai korszerűsítésénél nyílik 

lehetőség. Ehhez azonban el kell végezni az intézmények valamilyen 

energetikai minősítését – optimális esetben energetikai felülvizsgálatokkal, de 

legalább valamilyen benchmarking módszerrel. (Ennek módszerével többek 

között a 8. fejezet és mellékletei foglalkoznak). 

Az energiahatékonysági célokhoz kapcsolódóan a régió egésze szempontjából 

fontos stratégiai cél lehet még, hogy a megvalósuló hatékonyságjavító beruházások 

járulékos előnyeiből (munkahelyteremtés, gazdaságélénkítő hatás) a régió minél 

nagyobb arányban részesedjen. Ehhez a Nyugat-dunántúli régió jó adottságokkal 

rendelkezik, hiszen több olyan vállalkozás is működik itt, amelyik 

energiahatékonyság-javító beruházások anyagait, berendezéseit állítja elő (ilyen pl. 

Austrotherm győri üzeme, vagy a korszerű nyílászárókat gyártó Ablakcentrum Kft.) A 




égióban hatékonyságjavító beruházásai során preferálni szükséges tehát a helyi 

beszállítókat, illetve a helyi kivitelezőket. Erre elsősorban közintézmények esetében 

van közvetlenül lehetőség, de a lakossági beruházások esetében is lehet közvetve, 

pl. megfelelő tanácsadással, információszolgáltatással erre törekedni. 

A helyi tervezők, kivitelezők igénybevételéhez azonban szükség van ilyen 

szakemberek képzésére. Stratégiai cél tehát a korszerű energiahatékonysági 

technológiákban jártas tervezők, műszaki ellenőrök és kivitelező szakemberek 

oktatása, továbbképzése. Ebben tanácsos kihasználni Ausztria közelségét, a 

regionális együttműködést, hiszen Ausztria mind az energiahatékonyság, mind a 

megújuló energiák hasznosítása terén komoly tapasztalatokkal rendelkezik. 

A beruházások mellett azonban a realista forgatókönyv esetében is igen fontos a 

tudatosságfejlesztés, szemléletformálás, hiszen bizonyos fogyasztói szegmensek (pl. 

a már modern otthonokban, vagy a felújításra nem érdemes épületekben lakók) csak 

így érthetők el. 

6.2.2. Gondolatok az épület energetikai korszerűsítéshez 

Az épületenergetikai korszerűsítése során a régióban 330.000-340.000 lakás 

felújításának financiális és műszaki problémáival szembesülünk. A 2020-ig terjedő 

időszak célkitűzéseinek megvalósítása érdekében ezen felújításra váró 

lakásállomány tekintetében 20%-os energia megtakarítás elérése lehet a cél. A 

vizsgált időszak elején – figyelembe véve a jelenlegi támogatási intenzitást – a 

felújítások során nem lehet számolni a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával 

minden fogyasztó esetében. Az iparosított technológiával épült épületek 

épületenergetikai korszerűsítése a Panel Plusz Program keretében központi és 

önkormányzati forrásból valósulhat meg, ami 66% támogatási arányt jelent a 

felhasználó szempontjából. Ezen épületek esetében az épületenergetikai 

korszerűsítések teljes körűek, vagyis tartalmazzák a homlokzati és födém 

hőszigetelést, valamint a nyílászáró cserét is. Ebből adódóan az energiafelhasználás 

csökkenése elméletileg 50-60% között alakul. A program sajátossága, hogy a 

korszerűsítés nem tartalmazza kötelezően az épületgépészeti rendszerek felújítását. 

Az egyedi szabályozás és elszámolás hiánya miatt a tényleges energia megtakarítás 

elmarad az elméletileg várható optimumtól. 

Más a helyzet az épületállomány többségét kitevő és a térségre jellemző kis 

társasházi, illetve családi ház felújítások esetén. Ez a célcsoport a korszerűsítési 

költségeinek legfeljebb 30%-át tudja a jelenlegi gyakorlat szerint támogatási forrásból 

fedezni. Így jelentős hányaduk számára a támogatás nem elérhető, mert nem 

rendelkeznek a pályázatíráshoz szükséges informatikai háttérrel, illetve alapvető 

ismeretekkel. 

A közületi felhasználókra jellemző, hogy mind a korszerűsítéseik, mind az energia 

felhasználásuk költségeit központi forrásból fedezik. A jelenlegi támogatási 




endszerben az épületenergetikai korszerűsítések, illetve a megújuló energiaforrások 

felhasználására irányuló korszerűsítések tekintetében 50-85%-os támogatási 

intenzitásra számíthatnak az ipari és intézményi felhasználók. Ezen felhasználói kör 

fejlesztéseinek csak az elérhető források nagysága szab határt. 

Helyzetükből adódóan a távhőszolgáltatók esetében várható reálisan nagyobb 

mértékű fejlesztés az alternatív technológiák alkalmazásának irányában. A kötelező 

átvételi rendszer megszüntetésével a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés 

leépül a régió távhőszolgáltatói körében. Az így kialakult kapacitás hiányt, illetve a 

versenyképességi szempontokat figyelembe véve a 2020-ig terjedő időszakban a 

térség távhőszolgáltatói várhatóan a kapacitásaik 18-20%-át állítják át alternatív 

technológiára, ezek közül is első sorban a biomassza felhasználást célzó 

technológiákat részesítve előnyben. 

Az ipari felhasználók fejlesztési elképzelései és lehetőségei eltérőek. A 

fejlesztéseikhez 40-50%-os támogatás intenzitást vehetnek igénybe, ugyanakkor a 

döntéseiket kizárólag racionálisan megalapozott gazdaságossági szempontok 

alapján hozzák meg. Amennyiben részükre megfelelő támogatási rendszer érhető el, 

akkor esetükben reálisan feltételezhető az energia stratégiában szereplő célszámok 

regionális szinten való teljesülése. 

A térségben jelentős ipari beruházások indultak el és valósulnak meg a vizsgált 

időszakban. A járműipari fejlesztések és a kistérségi ipari parkok fejlődése a fosszilis 

energiahordozók, így elsősorban a földgáz felhasználásának növekedését 

elkerülhetetlenné teszik. Ezen beruházásokhoz csakis olyan mértékű megújuló 

energiahordozó felhasználás társul, ami a vállalkozás gazdaságossági szempontjai 

szerint a beruházáshoz kapcsolható. A jelenlegi gyakorlat szerint a fejlesztéseket két 

tényező befolyásolhatja: az elérhető támogatások révén megvalósítható 

beruházások, illetve a gazdasági racionalitások mellett elvégezhető fejlesztések. 

Tekintettel arra, hogy az alternatív technológiák földgázhoz való versenyképessége 

ezen időszakban feltehetően jelentősen nem változik, ezért a nagyipari 

beruházásokhoz csak támogatott megújuló energia felhasználás kapcsolódhat, a 

központi célkitűzésekkel megegyező mértékben. 

A régióban reálisan 60-80 MW kapacitás létesíthető biomassza alapon és további 

800-1000 MW hőkapacitás biomassza és egyéb megújulóból. Az átállás 

túlnyomórészt a földgáz felhasználást fogja csökkenteni, hasonlóan az épület 

energetikai korszérűsítésekből eredő 20% közeli megtakarítással. A térség 

fejlettsége és további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb 

energiafelhasználás növekedést eredményez, az innovatív technológiák 

használatával a fosszilis energia felhasználása az összes tényező 

figyelembevételével 4-5% csökkenés mutathat a vizsgált időszakban. 

6.2.3. A régió megújuló energia felhasználás fejlesztési lehetőségei 

A Nyugat-dunántúli régióban a biomassza felhasználás jelenlegi állapotában főként 

faapríték alapú kazános hőtermelésből áll. A beépített fűtőművi, illetve egyedi 




felhasználói kazánkapacitás 35-40 MW. A jövőben a térség nagyvárosai mellé 

telepített biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművek 

biztosíthatják a hőbázisok alap hőellátását. A meglévő hőbázisok figyelembe 

vételével ez 3, legfeljebb 4 helyszínen 20 MW vill. teljesítmény alatti erőmű létesítését 

jelenti. A biomasszára alapuló erőmű kapacitáson túl, a helyi hőigényekre alapuló 

fűtőművi- és kazános hőtermelés vehető számításba. Ezen technológiával létesíthető 

kapacitás 200-300 MW, amely 80 ezer lakás egyenérték hőenergia szükségletét 

biztosítja. 

A térségben már jelenleg is 100 MW feletti beépített szélerőmű kapacitás található. 

Ez a teljesítmény a magyar villamos energia hálózat alkalmassá válása esetén 2-3- 

szorosára növelhető. Ennek a technológiának határt a helyettesítő kapacitások 

megteremtése szab. A szélerőművek kihasználási óraszáma ugyanis évente 

legfeljebb 2000 óra. Az üzemidő nem esik egybe a villamos energia igények hálózati 

képével, így ameddig nem lehetséges megoldani a termelés és a felhasználás 

közötti eltéréseket (pl.: magaslati víztároló), addig a szélenergia felhasználása a 

MAVIR részéről adminisztratív eszközökkel korlátozott. 

A térségben jelenleg 6-7 MW vízi erőmű kapacitás működik, amely legfeljebb 

megduplázható olyan projektek megvalósításával, melyek ökológiai lábnyoma nem 

jelentős (kis tájrombolással jár). 

A biogáz gyártáshoz kapcsolódó erőműi kapacitás a térségben a néhány MW-os 

nagyságrendet éri el. Ezen a területen jelentős potenciállal számolhatunk: a biogáz 

alapú erőművek, illetve a gázhálózatba táplált biometán teljesítőképessége alapján 

több száz MW kapacitás létesítése lehetséges. A biomassza alapú hőelőállítás 

tekintetében még nagyobb a térség potenciálja, amint azt már korábban jeleztük. 

A geotermikus energiafelhasználás is túlnyomó részt a hőigények fedezésére 

szolgálhat a 2030-ig terjedő időszakban. A térség geotermikus potenciáljának 

paraméterei az erőművi célú felhasználást a jelenleg ismert általános technológiai 

megoldásokkal nem teszik lehetővé. A technológia hőpotenciálja azonban jelentős, a 

hőigényekhez közeli új termelő kutak fúrásával 400-500 MW hőigényt lehet fedezni 

150-200 termálkút termelésbe állításával. A termálhő hasznosítás potenciálját 

nagyban befolyásolja, hogy 2 db termelő kút létesítése mellett 3 db visszasajtoló kút 

létesítése is szükséges. A technológia költségességére jellemző, hogy a fenti 

kapacitás létesítésének költségei 50 milliárd forint körüli összegre becsülhetők, és 

ebbe az összegbe nem értendő bele a termálvíz hasznosítását célzó berendezések 

(termálvezetékek, hőtávvezetékek, hőközpontok) költségei. 

A napenergia hasznosítás szintén jelentős potenciált képvisel. Az általánosan 

alkalmazott terminológia szerint a napenergia hasznosítás technológiái közé soroljuk 

a 100 métert el nem érő mélységig a földhő hasznosítás technológiáit is (kút, 

talajszonda, stb.) Ezek döntően hőszivattyús hasznosítási módok, jelentőségük első 

sorban az új építésű, családi házas jellegű beruházások esetében merülhet fel 

egyáltalán, tekintettel a technológia beruházási költségeire. A közvetlen napenergia 

hasznosítás (napelem, kollektor) széles körben releváns. A kollektoros napenergia 

hasznosítása a meghatározó irány a használati melegvíz termelés kiváltására. A 




néhány kW egységteljesítményű berendezések elsősorban családi házas és 

társasházi rendszerek esetében alkalmazhatók, a biomassza hasznosítással 

kombinált bioszolár rendszerek azonban már jelentősebb kapacitásokat is 

kiszolgálhatnak. A távhőszolgáltatás nyári hőigényét a biomassza fűtőművek 

kiegészítéseként napkollektorokkal fedezhetjük. Ezen nyári hőigények a térségben 

30-40 MW napkollektor létesítését teszik reálissá, mely kapacitás helyettesítheti az 

üzemből kiszoruló fölgáz alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést. 

A napelemekkel mind családi házas, mind intézményi, mind ipari létesítmények 

villamos igényének részbeni biztosítása lehetséges. A közeljövőben várható a 

napelemek új generációjának piacra kerülése, ezen új technológia már 20%-os 

napenergia hasznosítást valósít meg, tömeggyártása esetén elfogadható 

költségszinttel. A technológiához kapcsolódó kapacitás előzetesen nehezen 

felmérhető, de a térségünkben 10-100 MW nagyságrend becsülhető. 

A CO 2 kibocsátás csökkenés a fosszilis energia felhasználással arányosan fog 

alakulni, mert a vizsgált időszakban várhatóan még nem kerülnek alkalmazásra az 

elnyeletési technológiák. 

6.3. Pesszimista forgatókönyv 

Pesszimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális 

változásokat segítő támogatások mértéke és elérhetősége elmarad a várakozástól, 

illetve az alap energiahordozónak tekinthető földgáz árstruktúrája továbbra is 

megtartja szociális elemeit, ezáltal az alternatív technológiák versenyképességét 

korlátozza. 

Valamint, ha az épület energetikai korszerűsítések nem a szükséges mértékben 

valósulnak meg, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött 

célértékeknek megfelelően nem csökken a városias beépítésű település részeken, a 

vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók aránya sem fog növekedni a lehetőségek 

szerint. 


A pesszimista forgatókönyv alapfeltevése tehát, hogy az országos célok 

megvalósulásához szükséges támogatások nem, vagy csak részben állnak majd 

rendelkezésre, így jóval kevesebb beruházás valósulhat meg. 

E forgatókönyv esetében magasan felértékelődik fogyasztói viselkedés 

befolyásolása, a tudatos fogyasztás, takarékosság és bármely ezeket elősegítő 

tevékenység, és jóval kisebb jelentősége van a realista forgatókönyvnél ismertetetett, 

beruházásokhoz kapcsolódó eszközöknek. A kitűzött energiafogyasztás-csökkenés a 

következő módszerekkel érhető el: 

Energetikai tanácsadás a lakosság részére. Ilyen tevékenység, pl. tanácsadó 

szolgálatok, vagy telefonos energetikai „segélyvonal” működtetése viszonylag 




kis költséggel megoldható. Igen fontos a régióban működő civil szervezetek 

bevonása, részben a helyi kötődés, részben a tájékoztatás függetlenségének, 

hitelességének biztosítása érdekében. E tekintetben a Nyugat-magyarországi 

régió kedvező helyzetben van, hiszen a térségben több erős, jól felkészült 

környezetvédő civil szervezet működik (pl. Reflex Környezetvédő Egyesület, 

Győr; a Magyar Természetvédők Szövetségének régióbeli tagszervezetei [pl. 

Castanea Környezetvédelmi Egyesület ,Sopron, Domberdő Természetvédelmi 

Egyesület, Zalaegerszeg, Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület, stb.]). 

Ezek közül pl. a Reflex már jelenleg is működtet energia tanácsadó irodát, így 

tapasztalataik jól hasznosíthatók térségi szinten. 

Közintézmények energiagazdálkodásának szorosabb nyomonkövetése. El kell 

érni az energiafogyasztási adatok gyakori leolvasását és rögzítését a 8. 

fejezetben leírtak szerint. Hatékonyabbá válik ez a tevékenység, ha az 

intézményeket fenntartó szervezet rendszeresen jelentést kér be ezekről az 

adatokról, és visszajelzést is ad. 

Már rövidtávon is megnő az oktatás szerepe. A környezettudatosságnak, 

energiatakarékos viselkedésnek már általános iskolás kortól kezdve szerepet 

kell kapnia a tantervben. Szorgalmazni kell, hogy az iskolák legalább az 

osztályfőnöki órák keretében foglalkozzanak e kérdéskörrel. Ehhez oktatási 

segédanyagok, oktatók biztosításának is szerepelnie kell a stratégia 

eszköztárában. E területen is célszerű keresni a civil szervezetek és osztrák 

partnerek együttműködését. 

Tudatosságfejlesztő információs kampányok, információterjesztés. Ezek fő 

eszközei a helyi sajtó, önkormányzati kiadványok lehetnek. 

Az épületenergetikai fejlesztések révén így megközelítőleg 10%-os megtakarítás 

realizálható, de ehhez is megfelelő orientáló kampányok szükségesek. 

A megújulók alkalmazása tekintetében még rosszabb a kép. A távhőszolgáltatásban 

megfelelő támogatottság és önerő hiányában elmaradnak a megújuló 

energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások, valamint az energia 

megtakarítást célzó fejlesztések is csak az üzleti megtérülést szolgáló mértékben 

valósulnak meg. A régió energia szolgáltatóinak és iparának megújuló kapacitásai a 

jelenlegi értéken maradnak, a 7.1.2.2. fejezetben részletezett beruházások nem 

valósulnak meg. Az ágazat megújuló arány növekedése a jelenlegi kapacitások jobb 

kihasználására korlátozódva 1-2 %-os növekedést mutat. 

A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó marad a fosszilis energia 

felhasználás, így a jövőben nominálisan jelentősen növekedni fog a gáz és villamos 

energia felhasználás, a beruházásokhoz nem minden esetben kapcsolódnak a hazai 

vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitáslétesítések. 

A pesszimista forgatókönyvet vizsgálva, szükséges kitérni a technológiai fejlődés 

felső korlátaira, valamint a jövőben alkalmazható technológiák hatékonyság 

javulásának visszahatására a megújuló energiaforrások felhasználására. A 




hatékonyságot növelő és a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó 

technológiák bizonyos tekintetben versenyeznek egymással az energiapiacon. A 

versenyt a létesítési és az üzemeltetési költségek együttesen döntik el. 

A vízi energia, a szélenergia és a napenergia hasznosítása esetén tüzelőanyag 

költséggel nem kell számolni, de a technológia beruházási költségeinek 

megtérülésével igen. 

Biomassza és a biogáz előállítás esetében kalkulálni kell tüzelőanyag költséggel 

is. A jelenlegi árarányok szerint a fásszárú biomassza alapanyag tüzelésre 

előkészített állapotban fele költséggel szerezhető be, mint az ugyanakkora 

fűtőértékkel rendelkező földgáz. A megtérülés kalkulációja során, egy zöldmezős 

beruházás esetén, a biomassza tüzelés beruházási költsége csak annyival lehet 

magasabb a gázkazános beruházási költségnél, amennyit az üzleti tervben 

meghatározott futamidő alatt a tüzelőanyag költségmegtakarítás lehetővé tesz. 

Amennyiben tehát a földgázárak emelkednek, abban az esetben nagyobb 

beruházási összeget visel el a projekt, vagy rövidebb megtérülési idővel 

kalkulálhatunk. Amennyiben viszont a gázkazános technológia hatékonysága javul, 

úgy a tüzelőanyag költség különbség elolvad, projektenként kalkulálható az a 

hatékonysági küszöb, amely felett a megújulós beruházás pusztán a gazdasági 

megfontolások alapján értelmetlen. 

A fosszilis energiahordozó felhasználás növekedés az optimista forgatókönyvhöz 

képest 6-8%-os, mely részben az épületenergetikai korszerűsítések elmaradásából, 

részben pedig a megújuló hasznosítás tervezett szinthez képesti 6-8%-os 

elmaradásából adódik. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fosszilis 

energiahordozók áremelése megtakarításokra ösztönzi a felhasználókat. Ez a 

megtakarítás, mind azt a későbbiekben részletesen bemutatjuk, a technológiai 

fejlesztésekből eredő hatékonyság növelés és az épületek kényszerű alulfűtéséből 

eredő megtakarításból áll össze. Ezen hatások eredőjeként prognosztizálható az 

összességében 6-8%-os növekedés a realista változathoz képest. 

A CO 2 kibocsátás tekintetében a realista változathoz képest 8-9% növekedés 

várható, ami a fosszilis energiahordozók aránynövekedésének közvetlen, valamint a 

támogatási rendszer szűkösségéből következő CO 2 csökkentésre irányuló közvetlen 

beruházások elmaradásának közvetett következménye. 

6.3. Optimista forgatókönyv 

Optimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális változásokat 

segítő támogatások mértéke és elérhetősége lényegesen meghaladja a realista 

forgatókönyvben szereplő mértéket, illetve az alap energiahordozónak tekinthető 

földgáz árstruktúrája megszabadul a szociális elemektől, ezáltal az alternatív 

technológiák versenyképességét továbbiakban nem korlátozza. Valamint, ha a 

fosszilis energiahordozók fogyasztói ára jobban emelkedik, mint az a realista 

forgatókönyvben feltételezett. 




Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló 

energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. Ezek meghatározása 

mellett lehetséges – a maradék igények alapján – a még szükséges fosszilis 

energiaforrások és azok esetleges infrastrukturális fejlesztéseinek kalkulációja. A 

technológiai fejlődés felső korlátai, illetve a jövőben alkalmazható technológiák 

hatékonyság javulása jelentős tényező a fosszilis energiahordozók felhasználása 

során. 


Abban az esetben tehát, ha az igénybevehető támogatások meghaladják a realista 

forgatókönyv által feltételezett mértéket, jóval ambiciózusabb célok valósíthatók meg. 

Ekkor azonban még inkább megnő realista forgatókönyvnél leírt célok 

megvalósításának jelentősége, azaz különösen fontossá válik 

a források igénybevétele feltételeinek biztosítása (pályázatfigyelés, segítség a 

pályázatok benyújtásához és menedzseléséhez, stb.); 

a pályázati lehetőségek és eredmények széleskörű propagálása; 

a hatékonyságjavító beruházások járulékos hozadékainak minél jobb 

kihasználása a régióban; 

tervező és kivitelező szakemberek képzése. 

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nagyobb volumenű hatékonyságjavító 

beruházások megvalósulásai jóval nagyobb hatásúak, mint bármely másik 

forgatókönyv esetében. Ez pedig sokkal jobban kiemeli annak fontosságát, hogy e 

beruházások minél inkább rendszerszemlélettel, az egyes beavatkozások korábban 

vázolt kölcsönhatását figyelembe véve, megfelelő sorrendben valósuljanak meg. E 

szempontból különös figyelmet kell szentelni a távhőrendszerek fogyasztó- elosztásés 

forrásoldali korszerűsítésének megvalósítására. 

E szcenárió szerint az épületenergetikai korszerűsítések a szükséges mértékben 

valósulnak meg, valamint a fosszilis energiahordozó árak növekedése miatt még 

nagyobb a felhasználói ösztönzés a beruházások elvégzésére. A háztartások 

tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeket meghaladó mértékben csökken a 

városias beépítésű település részeken, a vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók 

aránya lényegesen növekszik, meghaladja a realista forgatókönyvben 

megfogalmazott lehetőségeket, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a 

kitűzött célértékeknél jobban, régiós szinten 25%-kal is csökkenhet. 

A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó jelentőségű ugyan a fosszilis 

energia felhasználás, de a jövőben nominálisan sem fog jelentősen növekedni a gáz 

és villamos energia felhasználás, a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódik a 

hazai vállalási arányokat meghaladó megújuló kapacitás létesítése is. A fosszilis 

tüzelőanyagok felhasználása a közlekedési energiahordozók felhasználás 




növekedésével növekszik csak, minden egyéb vonatkozásban csökken. 

Az optimista verzió megvalósulásának feltétele a gazdasági fejlődés pozitív 

alakulása, a felhasználók beruházási lehetőségeinek bővülése. 

Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló 

energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. 

A térség kedvező megújuló energia potenciálja megfelelő mértékig kihasználásra 

kerül a lakossági és az ipari szektorban egyaránt. A jelenleg megvalósíthatósági 

tanulmány szinten álló biomassza hasznosítási projektek többségében realizálásra 

kerülnek, illetve újabb projekteket generál a pozitív irányban változó gazdasági 

környezet. 

A távhőszolgáltatásban megfelelő támogatottság és önerő birtokában jelentős 

kapacitású kapcsolt megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások 

létesülnek. A két meghatározó szolgáltató (Győr és Szombathely) szolgáltatási 

területén összességében 60 MW kapcsolt biomassza tüzelésű erőmű létesül, 

melynek hőfelhasználásával 400 000 -500 000 GJ-ra növelhető a megújulók aránya 

ezen két településen. A kisebb településeken fűtőműi biomassza felhasználás 

létesül, illetve geotermikus és napenergia hasznosítási projektek valósulnak meg. 

Csak a távhőszektorban a beruházások révén 80.000-100.000 tonna CO 2 kibocsátás 

csökkenés prognosztizálható az optimista változatban, melyhez hozzáadódik az 

épületenergetikai korszerűsítések révén régiós szinten az optimista változathoz 

képest 5%-os növekedés, illetve a fosszilis energia felhasználás csökkenése az ipari 

és lakossági felhasználók körében a reális 20%-oshoz képest 30%-ra növekedésével 

400.000 tonna üvegház hatású gáz kibocsátás csökkenés várható. 





7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás 



Borovics Attila 

Kapuváry Gusztáv 

Kovács Attila, Dr. 

Lendvay Péter 

Nádasdi Péter 

Németh György 

Popovics Attila 

Szabó László 

Szabó István 


A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési 

Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország 

társfinanszírozásával valósul meg. 

1

Tartalom 

7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás ............................................................. 5 

Bevezetés ................................................................................................................... 5 

Gázellátás ........................................................................................................... 6 

Villamosenergia-ellátás ....................................................................................... 7 

Szén, kőolaj, felhasználás ................................................................................... 8 

Megújuló energiahordozó-felhasználás ............................................................... 9 

7.1.1. Primer energiahordozók ................................................................................... 9 

7.1.1.1. Fosszilis energiahordozók ........................................................................... 10 

Földgáz felhasználás ......................................................................................... 10 

Szén felhasználás ............................................................................................. 12 

Kőolaj felhasználás ........................................................................................... 12 

7.1.1.2. Megújuló energiahordozók .......................................................................... 14 

7.1.1.2.1.Biomassza hasznosítás ............................................................................. 16 

Elsődleges biomassza ....................................................................................... 16 

Másodlagos biomassza ..................................................................................... 19 

Harmadlagos biomassza ................................................................................... 20 

Mezőgazdasági biogáz üzemek technológiai bemutatása................................. 21 

A biogáz fejlesztésre felhasználható regionális biomassza potenciál bemutatása 

egy konkrét példán keresztül ................................................................................. 24 

7.1.1.2.2. Szélenergia ............................................................................................... 24 

A szélerőművek lakossági felhasználási lehetőségei ............................................ 27 

7.1.1.2.3. Napenergia hasznosítás ........................................................................... 28 

A napenergia passzív hasznosítása ...................................................................... 30 

Napelemes rendszerek ......................................................................................... 32 

Villamos hálózatra kapcsolt napelem rendszer ..................................................... 33 

7.1.1.2.4. Geotermikus- és geotermális energia hasznosítás ................................... 34 




2

Hő- és villamos áram termelés geotermiával ........................................................ 36 

7.1.1.2.5. Vízenergia hasznosítás ............................................................................ 39 

7.1.2. Szekunder energiahordozók ........................................................................... 43 

7.1.2.1. Tüzelőanyagok ............................................................................................ 43 

7.1.2.2. Gőz és forró víz ........................................................................................... 44 

A távhőszolgáltatás regionális lehetőségei, javaslatok ...................................... 47 

7.1.2.3. Villamos energia .......................................................................................... 50 

A fejezet összefoglalója ............................................................................................ 54 

7. fejezet mellékletei .......................................................................................... 58 

7.1. – 1 Ausztria energetikai jellemzői ...................................................................... 58 

7.1.1.1. – 1 Fosszilis energiahordozók kistérségenként ........................................... 59 

7.1.1.1. – 2 A CO 2 kibocsátást csökkentő technológiák ........................................... 60 

7.1.1.1. – 3 Jövőbemutató technológiák bemutatása ............................................... 60 

7.1.1.1. – 4 Hibrid technológiák ................................................................................ 62 

7.1.1.2-1. Energianövények fajtái és várható biogáz termelődése ........................... 65 

7.1.1.2-2. Szilárd tüzelőanyag előállítására alkalmas lágyszárú növények .............. 66 

7.1.1.2-3. Faalapú biomassza – Erdőgazdálkodás ................................................... 71 

7.1.1.2-4. Faalapú biomassza – energetikai faültetvények ....................................... 72 

7.1.1.2-5. Állattartó telepek biogáz potenciáljára vonatkozó adatok ......................... 78 

7.1.1.2-6. Állati eredetű hulladékok besorolása és a vonatkozó FVM rendeletek. .... 79 

7.1.1.2-7. Szennyvíztelepek biogáz képződése a lakosságra lebontva. ................... 81 

7.1.1.2-8. Mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezésének folyamata ................ 82 

7.1.1.2-9 Állattartó telepek a NYD-i régióban ........................................................... 83 

7.1.1.2-10. Biogáz üzem beruházási költségeinek megoszlása ............................... 92 

7.1.1.2-11. Biogáz Erőmű megtérülési adatok (példa).............................................. 94 

7.1.1.2-12. Szélerőművek létesítésének törvényi háttere ......................................... 96 

7.1.1.2-13. A régióban tervezett, de meg nem valósult szélerőmű parkok ............... 97 




3

7.1.1.2-14. Példa egy házi szélerőmű felépítésére ................................................... 98 

7.1.1.2-15. Energiatárolási lehetőségek a megújuló energiatermeléshez ................ 99 

7.1.1.2-16. Jogszabályi háttér ................................................................................. 102 

7.1.1.2-17. A napelemes rendszerek engedélyeztetésének főbb lépései ............... 103 

7.1.1.2-18. Napelemes rendszer kiépítésének és egyszerű megtérülésének 

számítása pályázati támogatás nélkül és pályázati támogatással .......................... 104 

7.1.1.2-19. Talajkollektorral történő hőnyerés bemutatása egy konkrét példán 

keresztül ................................................................................................................. 105 

7.1.2.3-1 A világ primer energiafelhasználása ........................................................ 106 

7.1.2.3-2 Együttműködő villamosenergia-rendszerek struktúrája ........................... 106 




4

7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás 

Bevezetés 

Az előző fejezetben láthattuk azokat a jövőképeket, amelyek közül a realista 

magvalósulása a legvalószínűbb. A Nyugat-dunántúli régió az ország egyik 

legfejlettebb régiója. Az elmúlt években jelentős energetikai beruházások történtek 

(szombathelyi 400/120 kV-os állomás, gönyűi erőmű, szélparkok Gy-M-S megyében, 

stb.), amelyek az energia hálózat megerősítését és kismértékű „zöldítését” mutatják. 

A 2020-as EU-s célok megvalósításához a jelenlegi ütem lassúnak tűnik, a 

következő években olyan pozitív változások kellenek a beruházások ösztönzésében, 

amelyek lehetőleg nem „csak” megvalósítják az EU-s célokat, de túl is teljesítik 

azokat. Ehhez az állam részéről hosszútávon kiszámítható gazdaságpolitika kell, 

megfelelő pályázati/támogatási rendszerrel és lehetőleg hazai befektetők, akik 

megvalósítják a zöld energiatermelő beruházásokat. 

Ausztriában és ezen belül Burgenlandban azt tűzték ki célul, hogy a 2030-ig tartó 

időszakban 75%-ban, 2050-re pedig 100%-ban megújuló erőforrások 

felhasználásával termeljék meg a szükséges energiát (jelenleg az 50%-ot közelítik). 

Ehhez nem csak az energiatermelést kell zöldíteni, hanem az energiahatékonyságot 

(ld. jelen Stratégia 8. fejezete) is javítani kell. A konkrét lépésekről az ESPAN 

keretein belül 2012-ben elkészülő Burgenlandi Energia Stratégia fog részletekkel 

szolgálni (ld. még 7.1-1. melléklet). 

Ebben a fejezetben áttekintjük a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat és 

javaslatokat teszünk a 2020-as (és azon túli) célok eléréséhez szükséges lépésekre. 

A régió primer energia felhasználása 2008-ban az alábbi táblázat szerint alakult. 

Összes energia felhasználás szektorok szerint 

Ipar Kommunális Lakosság Mezőgazdaság Összesen 


Dunántúl régió 12 470 TJ 7 887 TJ 19 524 TJ 2 152 TJ 42 033 TJ 

7.0.1 táblázat. Forrás: szerkesztve a 3.4.1 táblázat 

Mint a táblázatból látható a kommunális és lakossági szektor együttesen közel 

kétszer akkora primer energia felhasználást jelent a térségben, mint az ipar és 

mezőgazdaság együttes energia igénye. A régiók összehasonlításában 42 PJ 

összes primer energia felhasználással a térség lényegesen az országos átlag alatti 

felhasználást produkál, mint azt a 3. fejezet 3.4.1 táblázata részletesen bemutatja. 

Ez a tény különösen figyelemre méltó, ha vizsgáljuk a térség ipari teljesítményét is. A 

régió kistérségeinek ipari potenciálja jelentős országos viszonylatban is, a relatíve 

alacsony energiafelhasználás mutatja e térség energetikai fejlettségét. 




5

Az energiahordozók vizsgálata során kiemelkedő jelentőséggel a földgáz és a 

villamos energia felhasználás bír, számottevő még a megújuló energiahasznosítás, 

ugyanakkor mind inkább csökken a szén és a kőolaj energetikai célú felhasználása. 

Mint az a 3.4. fejezetben részletesen bemutatásra került a térség infrastruktúrával 

kiemelkedően ellátott, ezen belül is a vezetékes energiahordozókkal való ellátottság 

villamos hálózat esetében közelíti a 100%-ot, a gázhálózat esetében a 80%-ot. 

Gázellátás 

A térség földgáz ellátottsága kiemelkedően magas, a 655 településből 613 

rendelkezik vezetékes földgázzal. A Nyugat-Dunántúl összes gázhálózatának hossza 

közelítőleg 10 ezer km. A fogyasztók számát tekintve (303 ezer fogyasztó) a nyugatdunántúli 

durván megegyezik a közép-dunántúli fogyasztók számával. A fogyasztók 

több mint 80%-a a régióban, hasonlóan az országos tendenciához, a gázt egyben 

fűtésre is használja. A háztartások számára értékesített gáz 307 millió m³ volt 2008- 

ban. A földgázzal ellátott településeken városi beépítésű környezetben a fogyasztók 

80%-a csatlakozott a földgáz hálózatra, míg falusi jellegű beépítésű környezetben ez 

az arány 65%. A térség teljes gázfelhasználása 925 millió m 3 /év. A fogyasztók 

döntően közép és nagyközép nyomáson csatlakoznak a hálózathoz, csak a városi 

településeken található kisnyomású hálózat. A fogyasztók gázigényét döntő részben 

az országos tranzitvezeték hálózatról elégíti ki a térségben található három hálózati 

engedélyes. Ugyanakkor a régió rendelkezik feltárt lencseszerű gázelőfordulásokkal, 

melyek hasznosítására az első lépések már megtörténtek Bőny térségében, ahol a 

térséghez tartozó települések gázigényét a helyi gázelőfordulás kitermelésével 

elégítik ki. További hasonló gázelőfordulások találhatók az Örségben és Dél- 

Zalában, melyek kitermelhető gázvagyona milliárd m 3 nagyságrendű. Ez a 

gázvagyon a térség fosszilis energiaellátásában jelentős szerepet kaphat a 

következő két évtizedben. 

A meglévő gázhálózatok fejlesztése a régióban kétirányú. Egyrészt az ellátás 

biztonságot növelő fejlesztésekkel, az elöregedett hálózati szakaszok cseréjével a 

meglévő igények kiszolgálására vonatkozó beruházások képzelhetők el. A térség 

növekvő ipari jellegű felhasználását, valamint újonnan kialakított lakóparkjainak 

gázellátását kell biztosítani a hálózat fejlesztésével. Más irányú fejlesztések 

szükségesek a biometán gyártás során keletkező gáz hálózatba, valamint 

felhasználói helyekre juttatásához. A biometán hálózatba történő táplálását és a 

hálózati engedélyes számára a kötelező átvételt a Gázenergiáról szóló 2008 évi XL 

törvény előírja, ugyanakkor mindez új technikai problémákat vet fel a hálózati 

engedélyesek számára. A folyamatosan és adott nyomásszinten hálózatra táplált 

biometán betáplálási és felhasználási egyensúlyát a gázfogyasztási 

völgyidőszakokban nehéz megoldani, szükséges tehát a biometán tárolását vagy 

magasabb nyomásszintre való komprimálásának lehetőségét megoldani. 

A térségben kutatandók azok a geológiai képződmények, melyek gáztárolás 

szempontjából igénybe vehetők, mert jelenleg a térségben kiépített gáztároló 




6

kapacitás nincs, eltekintve a biogáz üzemek melletti néhány 100-1000 m 3 -es tároló 

kapacitástól. 

A térséghez szorosan kapcsolódik a szomszédos Ausztria Burgenland 

tartományának energiaellátása. Ausztriában egészen más szempontok szerint 

alakult az energiaellátás mérlege. Már most jellemző a megújuló tüzelőanyagok 

nagymértékű felhasználása. A 2009. évi adatok szerint az ország 2 496 000 TJ 

primer energiafelhasználásából 1 251 000 TJ a saját termelés és 1 245 000 TJ 

mindössze az import. Figyelembe véve, hogy 343 000 TJ energiát exportálnak, 

elmondható, hogy az ország 58%-ban képes fedezni a saját energiaigényét. Az 

osztrák energiafelhasználás jellemzőit és értékelését a melléklet 7.1. – 1 pontjában 

mutatjuk be részletesen. 

Villamosenergia-ellátás 

A villamos energia országos alapellátást és nemzetközi kooperációt szolgáló 400 kVos 

és 220 kV-os feszültségű szállító rendszerének hálózatai elérik és keresztezik a 

régiót. Megcsapolásuk 400 kV-on történik a győri, a szombathelyi és a hévízi 

400/120 kV-os alállomásokban. A régiót ténylegesen ellátó 120 kV-os villamos 

főelosztóhálózatnak ezek a táppontjai. 

A 400 kV-os tranzit hálózatok rácsatlakoznak az UCTE európai egyesített 

rendszerre, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország közötti rendszerösszeköttetés 

révén a helyi 400/120 kV-os alállomásokra. 

A Nyugat-Dunántúli Régióban Vas megye csak a közelmúltban kapcsolódhatott a 

kiépített Győr-Szombathely közötti 400 kV-os új szakaszon és az új 400/120 kV-os 

transzformátor állomáson keresztül a vázolt rendszerhez. Zala megye, s így a régió 

is, egy másik, az előzőtől független táppontból (Litérről) kapja táplálását 400 kV-on 

már jó ideje. Ebből a táppontból történik a szlovén-magyar és a horvát-magyar 

rendszer-összeköttetés és kooperáció. 

A Régió gazdasága, ipara, a városok ipari parkjai és kistérségi központok valamint a 

nagyobb települések biztonságos villamosenergia-ellátására ma már 

nélkülözhetetlen a 120 kV-os villamos hálózatok folyamatos továbbfejlesztése és a 

120/20 kV-os transzformátor alállomások sűrítése, valamint a meglévők 

kapacitásbővítése. Ezekre tudnak a középméretű, 6–20 MW-os, megújuló energiákra 

alapozott erőművek rátáplálni. (Ilyen épült a közelmúltban a Zalaegerszegi Ipari 

Parkban, Lentiben és Őriszentpéteren.) 

A meglévő 20 kV-os középfeszültségű hálózatok általában leterheltek, kevés szabad 

kapacitással rendelkeznek, számos esetben felújításra szorulnak. 

A térség jelentős erőmű kapacitással a közelmúltig nem rendelkezett. A 

távhőbázisokra telepített gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő 

kiserőművek kapacitásai jelentek meg a térségben. Összességében 42 MW ilyen 

kapcsolt erőmű létesült. Ezen erőművek az elmúlt 8 éven belül épültek ki, 

összhatásfokuk megközelíti, sőt egyes esetekben meghaladja a 90%-ot. A 

villamosenergia-termelés hatásfoka is 40% körüli ezen a hazai viszonylatban 




7

korszerűnek mondható erőműparknak. A fosszilis energiahordozó felhasználású 

erőművek a 2011. június 27-én átadott gönyűi gázerőművel egészültek ki, mely 

bruttó 443 MW teljesítményével a legmodernebb, és legmagasabb hatásfokú 

létesítmény jelenleg Magyarországon. Az erőmű kombinált ciklusú gáz- és 

gőzturbinás berendezése környezetbarát, rendkívül magas, nettó 59% hatásfokkal 

rendelkezik. 

A megújuló energiahordozókon alapuló villamosenergia-termelés a térség vízi 

erőműveivel indult még a múlt század elején. A mára már csak néhány megmaradt 

vízi erőművet az utóbbi időben felújították, vagy ismét termelésbe állították, így a 

térség vízi erőmű kapacitása kb. 8 MW. A tradicionális vízi erőműveket az utóbbi 

években telepített 120 MW beépített kapacitású szélerőmű park egészíti ki. A 

szélerőművek döntő többségükben Győr-Moson-Sopron megyében találhatók. A 

térség villamos energia kapacitását kiegészítik még azok a biogáz motorok, melyek a 

szennyvíztisztításból keletkező szennyvíziszap fermentálásán alapuló biogázzal 

üzemelnek, illetve azok a gázmotorok, amelyek mezőgazdasági hulladékokból 

származó biogázt égetnek el. A térség összes biogáz motor kapacitása kb. 6 MW. 

A villamosenergia-felhasználás a Nyugat-Dunántúlon az országos viszonylathoz 

képest alacsonynak mondható. A régióban a villamos energiát fogyasztók száma a 

10%-át adja az ország energiafogyasztóinak. Villamos energiával 515 ezer 

fogyasztót lát el a térségben működő két hálózati engedélyes. 2010-ben 3,9 millió 

MWh villamos energiát értékesítettek a régióban. 

Szén, kőolaj, felhasználás 

A régió szén és kőolaj felhasználása az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. A 

60-as, 70-es években még jelentős felhasználás volt mindkét energiahordozóból, a 

nagyvárosok gázellátása is szénbázisú elgázosításos technológián alapult, az ipar, a 

lakosság és a távhőszolgáltatás is szén, tüzelőolaj és fűtőolaj felhasználással 

fedezte a hőigényét. Az energiahordozó világpiaci árának növekedésével, és a 

környezetvédelmi szempontok érvényesítése következtében a fosszilis 

energiahordozó felhasználáson belül átcsoportosítás indult el a földgáz javára, 

melynek eredményeként a szén-, és kőolaj-termékek folyamatosan kiszorultak az 

alap energiahordozók közül és helyüket a földgáz vette át. Ezt a folyamatot segítette 

a hazai szénbányászat visszafejlesztése. Napjainkban a régió szénfelhasználása az 

ipari és az energetikai ágazatokból teljesen kiszorult, a lakossági felhasználásban 

maradt többnyire kiegészítő tüzelőanyagként, éves szinten néhány ezer tonna 

mennyiségben. A földgáz drágulásával azonban ismét növekvő szerepet kaphat ez a 

tradicionális tüzelőanyag, a 2011-es értékesítési adatok erre utaló tendenciát 

sejtetnek. 

A kőolajszármazékok elsősorban a közlekedésben maradtak fent, energetikai célú és 

háztartási felhasználásuk az energiahordozók árának drasztikus növekedése miatt 

jelentéktelenné vált. 




8

A térség középső részén, Szombathely környékén található jelentős mennyiségű, 

felszíni műveléssel kitermelhető lignitvagyon. A felszíni bányászat és a kapcsolódó 

logisztika, valamint az erőművi technológia környezetterhelése olyan nagymértékű, 

hogy az a jelenlegi tendenciák figyelembe vételével az érintettek számára 

elfogadhatatlan. A lignit kiaknázására a térség épített és természeti környezetének 

megóvása mellett nem lehet gazdaságosan megoldani, ezért a lignitvagyon 

kitermelésére irányuló próbálkozások eleve kudarcot vallottak és a jövőben sem 

számolhatunk ezen energiahordozók felhasználásával. 

A fosszilis energiafelhasználás csökkentésére az épületenergetikai korszerűsítések, 

a hatékonyság növelés és a takarékosság hármas szabályát alkalmazva lehet 

eredményt elérni. Az épületenergetikai beavatkozásokkal 20%-os megtakarítást, a 

hatékonyság növelésével további 20%-os megtakarítást lehet elérni. A megtakarítás 

elsősorban fogyasztói környezettudatosság fejlesztése útján érhető el. 

Megújuló energiahordozó-felhasználás 

A megújuló energiahordozókra épülő energiafelhasználás terjedését segíti a 

környezettudatosság, a fosszilis energiahordozók árrendszere ugyanakkor negatívan 

befolyásolja. Nem lehet elegendő hangsúllyal ismételni, hogy a torz gázárrendszer 

akadályozza leginkább a megújuló energiaforrások alkalmazását. Amíg ezen a téren 

a piaci viszonyokat politikai, szociálpolitikai indíttatású megfontolások befolyásolják, 

addig nem számolhatunk a megújuló technológiák áttörésével. Az alacsony fosszilis 

energiahordozó költségek, mindezen túl a hatékonyság növelő beruházások 

terjedését is korlátozzák. 

Némileg megoldást adhat a fosszilis energiahordozó ár és megújuló energiaforrás 

dilemmájára a hibrid erőművek alkalmazása. Amennyiben ezt a technológiát 

helyezzük előtérbe a következő időszak erőmű építései során, akkor az így létesült 

berendezések alkalmasak mind a fosszilis, mind a megújuló energiahordozók 

eltüzelésére, így átalakítás nélkül, vagy csak csekély átalakítással tehetők 

alkalmassá tisztán megújuló energiahordozók hasznosítására. Sajnos a biomassza 

esetében az együtttüzelés szinte kizárólag szénnel képzelhető el, míg a földgáz és 

biogáz együtttüzelésének nincs komoly technológiai akadálya. A biomassza-szén 

együtt-tüzelés korlátja a szén hozzáférhetősége térségünkben. 

7.1.1. Primer energiahordozók 

A térség primer energiahordozói közé soroljuk a földgáz, a szén, a kőolaj és 

származékai, valamint a megújuló tüzelőanyagok összességét. Fosszilis 

energiahordozónak nevezzük a földtörténet során szerves anyagok részleges 

bomlásával kialakult energiahordozókat, szenet, kőolajat, földgázt. A megújuló 

energiahordozók csoportja a biomassza, ezen belül dendromassza, mezőgazdasági 

hulladék, szerves hulladék (trágya, szennyvíziszap, kommunális szerves hulladék), 

szél, geotermia, napenergia, ezen belül közvetlen napenergia hasznosítás és 

közvetett napenergia hasznosítás (földhő). Másodlagos megújuló energiahordozónak 




9

tekintjük a biogázt, a biodízelt, bioetanolt, valamint ezek egyéb tisztított, vagy 

vegyiparilag átalakított változatait. 

7.1.1.1. Fosszilis energiahordozók 

A megújuló energiaforrások mellett lassan csökkenő tendenciával, de még 

évtizedekig számolnunk kell a szén, olaj, földgáz, valamint ezek származékainak 

felhasználásával. 

Térségünkben meghatározó a földgáz felhasználás. A fűtési energiát 80%-ban 

földgázból állítja elő. A maradék fa, faapríték és pellet tüzelés, illetve néhány % 

egyéb fosszilis tüzelőanyag (szén, tüzelőolaj, villany.). 

Földgáz felhasználás 

A földgázellátás népszerűségét a meglévő infrastruktúrához való könnyű hozzáférés, 

az egyszerű kezelhetőség, a kevésbé észrevehető és kisebb mértékű 

környezetterhelés növeli. További pozitívum, hogy a korlátozott anyagi forrásokkal 

rendelkező lakossági felhasználók a szolgáltatás minimális szinten történő 

igénybevételével költségeiket a lehetőségeikhez tudják igazítani. A technológiai 

fejlődéssel viszonylag kis beruházási költség mellett már jó hatásfokú tüzelő 

berendezések szerezhetők be, így a földgáz ellátás hatékonysági mutatói nagyon 

gazdaságosan javíthatók. 

A melléklet 7.1.1.1. – 1 pontjában bemutatjuk a régió kistérségeinek földgáz 

felhasználását a fogyasztás jellege szerinti bontásban. Mint a táblázatból látható a 

földgáz felhasználás szempontjából a győri, a sopron-fertődi, a szombathelyi és a 

zalaegerszegi kistérség meghatározó jelentőségű, ezen kistérségekben létezik, vagy 

nyílik lehetőség a hőbázisok megtartására, illetve kialakítására. 

Feltételezhető, hogy a vizsgált időszak végéig a felsorolt kistérségek, a nagyvárosok 

nagy energia igényű területein a fosszilis energiahordozó felhasználás jelentős 

arányban megmarad. A felhasználás mértékének alakulása függ az épületenergetikai 

beavatkozások megvalósítási ütemétől és arányától, valamint a hatékonyság növelő 

technológiák alkalmazhatóságától. 

Vizsgálandó továbbá az ezen folyamatok mellett megmaradó fosszilis 

energiahordozók okozta üvegházhatású gázkibocsájtás csökkentési lehetősége. Az 

üvegházhatást okozó kibocsájtott gázok közül legjelentősebb hatást a CO 2 okozza a 

kibocsájtás volumenéből adódóan. A már említett innovatív technológiák közül az 

FDT dekarbonizációs katalizátoros rendszer alkalmazása hozhat átütő sikert a CO 2 

kibocsájtás csökkentésében. Részletesen lásd a melléklet 7.1.1.1. – 2 pontjában. 

A CO 2 kibocsátás csökkentés másik lehetősége a kibocsájtások során keletkezett 

széndioxid leválasztása és tárolása, vagy elnyeletése. A kísérleti technológiák 

alkalmazása térségünkben nem tűnik lehetségesnek a vizsgált időszakban, hiszen 

nincsenek olyan ismert geológiai képződmények, ahol a leválasztott CO 2 nagy 




10

iztonságban, hosszú időre letárolható. Elvi lehetőséget ad a már említett 

földgázlencsék kiaknázását követően CO 2 -vel való feltöltése. 

Az ipari gázfelhasználás mindenkép növekedni fog a vizsgált időszakban, a már 

ismert beruházások gázigénye miatt. A térség ipari parkjaiba nagymértékű járműipari 

és kereskedelmi, valamint egyéb összeszerelő kapacitások létesítése várható a 

2020-ig terjedő időszakban. A térségre jellemző gépjárműipar fejlődése, az Audi és 

az Opel stratégiai beruházásai és a kapcsolódó beszállítói háttéripari növekedések 

döntően fosszilis, földgáz bázissal elégítik ki energiaigényüket. Az előkészítés előtt 

álló Szombathely-Vát térségében létesülő SIA-PORT Nemzetközi Cargo Repülőtér 

és Ipari park jelentős energia igényű fejlesztését 50%-ban megújuló energia források 

felhasználásával tervezi a beruházást előkészítő szervezet. Ezen szándék mellett is 

2 000 – 4 000 m 3 /h gázfelhasználási többlet teljesítmény igény jelentkezik a 

beruházás kapcsán. Az adatforrás a szerzők egyéb irányú megbízásából származik. 

Az M7-es közlekedési útvonal kiépítésével Nagykanizsa térségi szerepe is megnőtt, 

így a régió déli részén is több kisebb-nagyobb ipari fejlesztési elképzelés valósulhat 

meg. A régió iparosodási folyamatát tovább erősítik az észak-déli közlekedési 

tengely folyamatban lévő építési munkái. 

A tradicionálisnak mondható Győr-Mosonmagyaróvári Ipari központ fejlődése is azt 

mutatja, hogy az Audi beruházáson kívül is települ a térségbe további gyártó és ipari 

összeszerelő kapacitás. A térség mezőgazdasági jellemzői különösen alkalmasak a 

megújulón alapuló üzemanyagok (biodizel, bioetanol) alapanyagainak termesztésére, 

ami további feldolgozó ipari kapacitások létesítését vetíti elő. 

A felhasználás bővülésének korlátot a technikai színvonal és az energiahordozó ár 

növekedésével együtt járó hatékonyságnövekedés szabhat. A kondenzációs 

technológiák már elérhetők a felhasználók széles rétegei számára. Az ipari 

hőenergia előállítás tekintetében új, innovatív eljárások alkalmazása szükséges. A 

térség fejlettsége miatt a K+F jellegű beruházások fontos szerepet játszhatnak a 

gázfelhasználás hatékonyságának javítása érdekében. 

Nagy lehetőség látszik a technológiai fejlesztésben: katalizátoros-vízbeporlasztásos 

gázégők alkalmazásával 20% gáz felhasználás csökkenés érhető el. A melléklet 

7.1.1.1. – 3 pontjában részletesen bemutatjuk ezen technológiákat és az elérhető 

megtakarítást. 

A vizsgálat ezen részében kell foglalkoznunk a hibrid technológiák bemutatásával is. 

A hibrid rendszerek fő tulajdonsága, hogy több különböző energiaforrást, közöttük 

megújulókat is használnak energiatermelés céljára. A hibrid rendszerek részben 

kiegészítik egymást, így az energiatermelést biztonságossá és állandóan 

hozzáférhetővé teszik, másrészt a hibrid rendszerekkel előállíthatjuk megújuló 

energiaforrásokból azt az energiahordozót, amit a hagyományosnak tekinthető 

technológiákban használunk fel. Mindezekről részletesen a melléklet 7.1.1.1. – 4 

pontjában adunk tájékoztatást. 




11

A jelenlegi hálózati és hálózatfejlesztési vizsgálatok kapcsán megállapítható, hogy a 

földgázzal való ellátottság oly mértékű, amely jelentős további hálózatbővítést nem 

indokol. A meglévő gerincvezetékekre lehetséges még további, eddig rá nem 

kapcsolt fogyasztókat csatlakoztatni. Néhány ipari park és lakópark esetében válik 

szükségessé a helyi hálózatok bővítése. A gázhálózat fejlesztése során az 

ellátásbiztonság kap hangsúlyos szerepet. A gázhálózatok felújítása, a szivárgások 

csökkentését célzó beruházások kapnak prioritást. 

A biogáz termelés fejlődésével fel kell készíteni a hálózatokat a tisztított biometán 

befogadására és továbbítására. Ez új kihívásokat jelent a nyári kis fogyasztású 

körzetek betáplálási és fogyasztási pozitív különbségének kezelésére. 

A földgáz felhasználás stratégiai célja a régióban a felhasználás csökkentés, 

melyhez eszköz a hatékonyság növelés a bemutatott innovatív technológiák 

alkalmazása és a megtakarítást célzó intézkedések, közülük is elsődlegesen az 

épületfizikai korszerűsítés. További fontos stratégiai szempont a megújulok 

mind szélesebb körben történő alkalmazása. 

A régió lehetőségeit vizsgálva a földgázfelhasználás csökkentés direkt eszköze 

lehet a megfelelően előkészített és kezelt biometán közvetlen gázhálózatba 

táplálása. 

Szén felhasználás 

Térségünkben a szén kitermelése korábban sem volt jellemző. A szén lakossági 

felhasználásának jelentősége folyamatosan csökkent az elmúl 15 esztendőben, az 

ipari felhasználás pedig lényegében megszűnt. 

A régióból Vas megyében található jelentősebb lignitvagyon, melynek kitermelésére, 

mint azt az előzőekben már bemutattuk nincs kialakult koncepció. A jövőben a 

régióban energetikai célú, ipari energia célú szén bázison alapuló projekt nem ismert, 

ugyanakkor a lakossági célú felhasználás bővüléssel számolhatunk. 

Kőolaj felhasználás 

A kőolaj felhasználás esetében hasonló megállapítások tehetők, mint az előzőekben 

a szénfelhasználás vonatkozásában. A közlekedési célú üzemanyagként 

alkalmazáson túl az olaj energetikai célú eltüzelés az energiahordozó növekvő ára 

miatt mind kisebb az igény. Az olajfelhasználás bővülésével a jövőben sem 

számolhatunk tekintettel arra, hogy ezen energiahordozó esetében az alternatív 

tüzelőanyagok alkalmazása komoly gazdasági előnyt jelent. 

A régió tüzeléstechnikai színvonala az országos átlaghoz hasonlóan alakul. A 

szakvállalatok és a nagyobb ipari energiafogyasztók odafigyelnek arra, hogy 

tüzelőberendezéseik korszerűek és jól karbantartottak legyenek. A kis-, és 

középvállalkozások, a lakosság és a mezőgazdaság tekintetében sokkal árnyaltabb 

a kép. Mind többen alkalmazzák a korszerű kondenzációs technológiákat, 

ugyanakkor a felhasználók jelentős része elhanyagolja a tüzelőberendezések és a 

kapcsolódó technológiai részek (pl.: kémények) karbantartását, illetve 




12

korszerűsítését. A régió fűtésmódjainak alakulását és a különböző technológiák 

közötti megoszlását mutatja a következő táblázat. 

A régió fűtés módjának százalékos megoszlása 

távfűtés 



lakás egyedi 

kazánfűtéssel egyéb fűtés 

2008 12,5 % 7,3 % 29,2 % 51% 

7.1.1.1. 1. táblázat Forrás: Szerkesztett KSH adat A települési infrastruktúra fejlődése a Nyugat- 

Dunántúlon című kiadványból [2009] 

A 7.1.1.1 1. táblázatból látható, hogy a térségben meghatározó az egyedi fűtési 

technológia. A gázfelhasználású fogyasztóknál ez gázkonvektor, illetve gázkályha 

formájában jelenik meg. A vegyes tüzelésű technológiák alkalmazásánál szén, vagy 

fatüzelésű kályhák és cserépkályhák használata a jellemző. A tüzelőanyag váltás a 

gázalapú egyedi fűtés esetén a legösszetettebb és a legnagyobb költséggel járó 

feladat. A technológiai váltáshoz kéményépítés, tüzelőanyag tároló létesítés 

szükséges az épületgépészeti átalakítások mellett. Ezen technológia esetén 

költséghatékonyabb megoldás a távhőszolgáltatásba történő bekapcsolás, ahol erre 

lehetőség nyílik. Az egyedi fűtéssel ellátott területek esetén megfontolható új hőbázis 

kiépítése, vagyis itt lehetséges a távhőszolgáltatás korszerű elvek szerint történő 

kialakítása. 

Az egyedi kazánfűtéssel ellátott épületek esetében a tüzeléstechnikai váltás 

viszonylag egyszerű, a tüzelőberendezés cseréjével megoldható. A fejlesztés 

költségeinek vizsgálatakor minden esetben foglalkozni kell a tüzelőberendezés 

cseréjén túl az égési levegőellátás és az égéstermék elvezetés vizsgálatával is. 

Az egyedi kazánfűtéssel rendelkező lakások esetében hasonló a helyzet, mint az 

egyedi fűtésnél. Az egyedi kazánfűtés a gyakorlatban túlnyomó többségben fali 

gázkazánok alkalmazásával történik. Ezen technológia tüzelőanyag váltása és 

helyettesíthetősége költséges és bonyolult, mivel szükséges a kémények átalakítása, 

valamint tüzelőanyag tárolók a lakásokon belül nem alakíthatók ki. E fűtésmód 

esetében is legcélszerűbb egy központi tüzelő berendezés kialakítása, vagy 

amennyiben lehetséges, a meglévő hőbázisokhoz, távhőszolgáltatáshoz integrálása. 

A tüzelőanyag váltás legkönnyebb a távhőszolgáltatás esetén, ahol a hőtermelő 

bázisok átállítása a legköltséghatékonyabb. 

A koncentrált felhasználási helyek energiaigényének fosszilis energiahordozóval 

történő leghatékonyabb technológiája továbbra is a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés. 

A technológia a térségben jelentős tradíciókkal és kapacitással 

rendelkezik. Túlnyomó többségében gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergiatermelésről 

beszélhetünk, melynek hatékonyságát és a kibocsátás csökkentését a 

maradékhő hasznosítást célzó átalakításokkal javíthatjuk. A meglévő gázmotorok 

fluidkatalizátorral és dekarbonizációs katalizátorral való felszerelése 25-40%-kal 

csökkentheti a tüzelőanyag felhasználást, így a CO 2 kibocsátást is. 




13

Komplex rendszerek alakíthatók ki az energiaigények fedezésére, hiszen biogáz 

felhasználása során alkalmazott gázmotoros kapcsolt hő és villamosenergia-termelő 

berendezések dekarbonizációs és maradékhő hasznosítású technológiákkal 

kiegészítve rendkívül hatékony energetikai rendszerek kialakítását eredményezik. 

7.1.1.2. Megújuló energiahordozók 

Napjainkban egyre inkább kezd előtérbe kerülni a megújuló energia, mint a nap-, a 

víz-, a szél-, a geotermikus energia, valamint a biomasszából kinyerhető bioenergia 

egyre nagyobb mértékű felhasználása. A megújuló energiaforrások hasznosításával 

javíthatunk környezetünk állapotán, valamint takarékoskodhatunk a nem megújuló 

erőforrás-készleteinkkel. Ezért szükség van egy össztársadalmi szemléletmód 

váltásra, amellyel mindezen problémák elkerülhetőek, illetve az eddig bekövetkezett 

emberi tevékenységek hatásai mérsékelhetőek. Ezeknek a törekvéseknek az 

eléréséhez a megfelelő törvényi hátteret, valamint egyszerűsített engedélyeztetési 

eljárást kell kialakítani, amely hosszútávon elősegíti a megújuló energiát előállító 

erőművek létesítését. 

A megújuló energiából előállított villamos energia hálózatra csatlakozásának 

lehetőségei törvényekben vannak szabályozva. A törvényekhez végrehajtási 

rendeletek kapcsolódnak szervesen, amelyek közösen határozzák meg a 

feltételeket. Lakossági villamosenergia-termelés esetén egy egyszerűsített eljárást 

kell elvégezni, amely tartalmazza a hatósági bejelentéseket és az engedélyek 

megszerzését. A különböző megújuló energiából előállított villamos energia 

csatlakoztatására más és más engedélyeztetési eljárás vonatkozik. 

Szélerőművek esetében a felállításra kerülő torony építési magasságát a helyi 

építési rendeletek szabályozzák és ezért a helyi építési hatóságot is be kell vonni az 

eljárásba. Az eljárás folyamán meghívott szakhatóságok, azok állásfoglalásai és 

jóváhagyó nyilatkozatainak megszerzése sokszor nagymértékben megnehezíthetik 

az eljárás sikeres lefolytatását, sőt esetenként teljesmértékben el is lehetetleníthetik 

azt, így megakadályozva a megújuló energia felhasználására irányuló projekteket. 

Napelemes rendszerek esetében hasonló eljárást kell lefolytatni, függetlenül attól 

hogy a tervezett napelemek új vagy meglévő létesítményre kerülnek felhelyezésre. 

Egyszerűbb az eljárás olyan szempontból, hogy csak az adott helyszín mellett lévő 

szomszédok jelennek meg az ügyben érintettként és nincs akkora szerepe a 

tájképbe való beillesztésnek, mint pl. egy szélgenerátornál. 

Geotermikus energia felhasználása esetén attól függően változik az eljárás, hogy 

milyen típusú hő-előállító egységet kíván telepíteni a beruházó. Abban az esetben, 

ha például talajszondákat kívánunk telepíteni, amelynek építési technológiája során a 

szondák vízszintesen vannak elhelyezve a föld felszíne alatt (a padlófűtéshez 

hasonlóan), akkor nem szükséges engedély megszerzése. Abban az esetben, ha 

viszont a szondákat le kell fúrni és a föld hőjét zárt vagy nyitott rendszeren keresztül 

hasznosítjuk, úgy a területileg illetékes bányakapitányság engedélyét kell 




14

megszerezni. A levegős hőszivattyúk telepítése során nem kell bevonni engedélyező 

hatóságot, viszont megjegyeznénk, hogy ez a fajta hőszivattyús techonlógiai 

megoldás rendelkezik mindközül a legrosszabb hatásfokkal. 

Vízerőművek telepítése során vízhasználati engedélyt kell kérni a területileg illetékes 

vízügyi igazgatóságtól. 

Ezen engedélyek megszerzését követően, ott ahol villamosenergia-termelés történik, 

a területileg illetékes áramszolgáltató engedélyét is meg kell szerezni. Az 

engedélyezési eljárás lefolytatásával az áramszolgáltató következtetni tud arra, hogy 

a hálózatához, milyen és mennyi villamos energia termelőegység csatlakozik. Az 

adatgyűjtésen túlmenően meghatározásra kerülnek azok a feltételek, előírások is, 

amelyek szükségesek a szolgáltatói hálózathoz való csatlakozáshoz. 

Az előbbiekben említett energia termelő egységek számos előnnyel rendelkeznek, 

amelyek közül talán az egyik legfontosabb, hogy a termelt villamos energia az 

előállítás helyén kerül felhasználásra, amelynek következtében a szállítási veszteség 

elhanyagolható mértékű. A másik előnye, hogy ún. „sziget” üzemeket lehet 

létrehozni, kialakítani, amelyek így a megtermelt villamos energia felhasználása 

révén, részben, vagy teljes egészében függetlenné válhatnak az országos villamos 

hálózattól. Az ilyen esetekben viszont számolni kell azzal a ténnyel, hogy a megújuló 

energia rendelkezésre állása nem minden esetben elegendő a szükséges villamos 

energia fedezésére. Az ilyen esetekben az energia szükségletet a villamos hálózatról 

való vételezéssel, esetleg tárolt energia felhasználásával, vagy más alternatív 

energiaforrás bevonásával kell biztosítani. 

A kisebb lakossági energiatermelő egységek létesítésére jelenleg nincsen érvényben 

korlátozás. Viszont azt meg kell jegyezni, hogy a koncentráltabb elterjedésük 

következtében már ezek a „kisebb” teljesítményű villamos energia termelőegységek 

is hatást gyakorolnak az adott régió, vagy éppen az ország villamos hálózat 

rendszerére. 

Összességében elmondható, hogy a lakossági megújuló energia felhasználás 

nagyban függ attól, hogy mennyire egyszerűsödik a közigazgatási eljárás az 

engedélyeztetéssel kapcsolatban, valamint az egyes energiatermelő egységek 

beruházási költségei milyen mértékben csökkennek, hogy a beruházni 

szándékozóknak rövid megtérülési idővel kelljen számolniuk. Amennyiben ezeknek a 

beruházásoknak a piaci előállítási és kereskedelmi költsége nem tud – jelentősen - 

csökkenni, úgy további Európai Uniós és Kormányzati támogatásokkal kellene 

segíteni az ilyen jellegű beruházások nagymértékű elterjedését az ország régióiban. 

Az alternatív energia felhasználására és hasznosítására irányuló beruházások 

támogatása a számottevő munkahelyteremtő képessége miatt is fontos. Nem 

beszélve arról az egyszerű gazdasági tényről, hogy azok, akik függetleníteni tudják 

magukat részben vagy teljes egészében a villamos energia rendszertől, a beruházás 

megtérülését követően újabb hasonló, vagy más egyéb beruházásba kezdhetnek, 

amellyel lendületet adhatnak a Magyar gazdaság fejlődésének. 




15

7.1.1.2.1.Biomassza hasznosítás 

Elsődleges biomassza 

Elsődleges biomassza előállítása olyan növényi kultúrákban történik, amelyeket 

kifejezetten energetikai célra termesztenek. Az energianövények előállításának 

minden költsége ezért a főtermékként jelentkező szilárd növényi biomasszában kell, 

hogy megtérüljön. Ki kell hangsúlyozni, hogy az erdőgazdálkodás is jelentős 

elsődleges biomassza előállító ágazat, mivel az évente kitermelhető faanyagnak 

csupán fele alkalmas magasabb feldolgozottságú faipari termék előállítására, a 

másik fele túlnyomóan tűzifaként hasznosul. A lágy- és fás szárú energianövényeket 

célszerű elkülöníteni, mivel termesztésükből és felhasználásukból fakadóan 

jelentősen eltérő tulajdonságaik vannak. Nagy jelentőségű a melléktermékekre 

alapozott energiatermelés, de azok összegyűjtésénél felmerülő többletköltségek, 

logisztikai problémák miatt a nagyobb koncentráltsággal előállítható ültetvényi 

energianövények termesztésének is szerepet kell kapnia a megújuló energia 

előállításában. 

Lágyszárú energianövények 

Az energetikai célra termesztett lágyszárú növények a felhasználás típusa szerint 

négy fő csoportba sorolhatók: 

Bioetanol előállítását célzó növénytermesztés során a magas keményítő, 

cellulóz, inulin és cukortartalmú növények jöhetnek szóba. Ilyenek például a 

kukorica, a csicsóka és a burgonya. 

Biodízel számára a magas olajtartalmú növények ültethetők, mint például a 

repce és a napraforgó. 

Biogáz előállítása szempontjából a magas lágyszövet-tartalmú, vékony és 

könnyen lebomló szöveti szerkezetű, magas szénhidráttartalmú növények az 

ideálisak, mint például a kukorica, tritikálé, kanáriköles. 

Szilárd tüzelőanyagként történő hasznosítás számára a magas lignocellulóz- és 

rosttartalmú növények a legmegfelelőbbek, mint az energiafű, a japánfű, 

olasznád, pántlikafű vagy a kender. 

A biogáz termelés szempontjából a legnagyobb potenciált természetesen a 

szántóföldi növénytermesztés adja, ahol viszont a biogáz versenyben van egyrészt 

az élelmiszer- és takarmánytermesztéssel, másrészt az egyéb energetikai 

területekkel (folyékony bio-üzemanyag, égetési célú biomassza energiaültetvény). A 

szántóföldi növénytermesztés által lehetséges biogáz potenciált a 7.1.1.2-1.számú 

mellékletben található táblázatokban mutatjuk be. A mellékelt táblázatokban látható, 

hogy 200 hektáron termesztett energianövénnyel (a terméshozamok és a 

növényfajták függvényében) egy 200–550 kW el nagyságrendű biogáz üzem látható el 

alapanyaggal. A 200-550 kW el nagyságrendű biogáz üzem alkalmas helyi 

energiaigények (beleértve hőenergia) kielégítésére. A méretnöveléshez 

értelemszerűen nagyobb termőterület és nagyobb helyi hőenergia igényre van 




16

szükség. A helyi adottságoknak legjobban megfelelő növényfajták kiválasztásával, a 

kedvezőtlenebb adottságú területek bevonásával lehet optimalizálni a biogáz 

alapanyag termesztést. 

A szántóföldi növénytermesztés bevonására a gazdaságos üzemméret elérése és a 

stabil alapanyag ellátás érdekében akkor is szükség lehet, ha a biogáz üzem 

elsősorban trágya és/vagy hulladékok feldolgozására jön létre. 

A fentiekkel szemben a kifejezetten szilárd tüzelőanyag céljából termelt elsődleges 

biomassza alapanyagok esetében nem érvényesül az élelmiszerpiaci verseny. 

Jelenleg a japánfű (Miscanthus×giganteus) és a hazai nemesítésű energiafű 

(„Szarvasi-1”) esetében állnak rendelkezésünkre olyan technológiai ismeretek, 

hozamvizsgálatok, növény egészségügyi tapasztalatok, amelyek alapján a 

termesztés biztonságosan elindítható (lásd: 7.1.1.2-2. sz. melléklet). 

Az erdészeti gyakorlatban számos szárazságot jól toleráló és jelentős biomassza 

hozamot produkáló fafaj terjedt el (pl. fehér akác), ugyanakkor a lágyszárú növények 

termesztése is indokoltnak látszik az erdő számára termőhelyi körülmények között, 

szilárd tüzelőanyag előállításra nem hasznosítható területen. Erre a régióban a 

Kisalföld erdőssztyepp klímájú kötött talajai adnak elsősorban lehetőséget. 

A lágyszárú elsődleges biomassza előállítás előnye a fás szárúakkal szemben, hogy 

jobban illeszkednek a tradicionális mezőgazdasági gyakorlatba. A legtöbb lágyszárú 

energianövény telepítése, gondozása és betakarítása az agráriumban megszokott 

gépekkel, technológiákkal megoldható, és az elvégzendő mezőgazdasági munkák 

időbeli ütemezése is jobban kapcsolható a már megszokott, hagyományos 

tevékenységekhez. 

Faalapú biomassza 

a.) Erdőgazdálkodás 

Magyarországon szigorúan szabályozott, fenntartható erdőgazdálkodás folyik, ami 

azt jelenti, hogy a vágásérett állományt hosszú távú erdőtervek és engedélyek 

alapján lehet kitermelni, majd a kitermelést követően kötelező újra telepíteni. A 

fenntartható módon kitermelhető fa mennyisége évente 10 millió m 3 , amelynek 

azonban csak 70%-a kerül ténylegesen kivágásra. A hazai erdőterület és előfakészlet 

nagysága az erőművek fatüzelésre történő részbeni átállását követően is 

folyamatosan növekszik, így a faanyag energetikai célú hasznosítása nem 

eredményezett túlhasznosítást (7.1.1.2-3. sz. melléklet). 

Az erőművek által eltüzelt gyenge minőségű tűzifa mennyiséget az erdőgazdálkodók 

eddig is kitermelték, de felvevő piac hiányában korábban külföldön értékesítették. A 

magasabb értékű, ipari célra is alkalmas faanyag ára lényegesen meghaladja a tűzifa 

árát, ezért az erdőgazdálkodóknak nem érdeke a magas értékű faanyag energetikai 

célú hasznosítása. 




17

.) Energetikai faültetvények 

Fűz-, illetve nyár fajták és szelektált akác − szaporítóanyag felhasználásával, 

valamint intenzív mezőgazdasági módszerekkel, rövid vágásfordulóban és 

sarjaztatással kezelt − ültetvényei jelentős mennyiségű biomassza előállítására 

képesek. Az ilyen típusú ültetvények évente akár 30-40 élőnedves tonna 

hektáronkénti hozamra is képesek a hagyományos erdőgazdálkodás 3-4 tonnájával 

szemben. A rövid vágásfordulójú ültetvények gazdaságosságát és környezeti 

viselkedését legjelentősebb mértékben a szaporítóanyag minősége befolyásolja. 

Olyan tulajdonságok, mint a növekedés, rezisztencia betegségekkel, vagy tolerancia 

szárazsággal és faggyal szemben, víz- és tápanyag hasznosítás, meghatározzák az 

egész termelési rendszer versenyképességét. A hagyományos erdőgazdálkodástól 

eltérően a rövid vágásfordulójú sarjaztatásos ültetvények intenzív agrotechnológiát 

igényelnek, a talaj előkészítéstől, a gyomkorlátozáson, trágyázáson át a 

növényvédelemig. A széleskörű piaci elterjedés jelen korai stádiumában nagy 

jelentőségű a hazai környezeti feltételekhez alkalmazkodott, biztonságosan 

termeszthető hazai fajták köztermesztésbe vonása (lásd: 7.1.1.2-4. sz. melléklet). 

Az energetikai faültetvényekben megtermelt faapríték kiváló energetikai és 

égetéstechnológiai jellemzőkkel bír, tulajdonságai nagyon hasonlóak az erdőből 

származó faanyagéhoz. A régiós lehetőségekről szintén a 7.1.1.2-4. sz. mellékletben 

található bővebb információ. 

A rét és legelő vegetációja ugyanúgy felhasználható biogáz alapanyagként, mint 

takarmányként. A széna begyűjtése és tartósítása önmagában nem képezheti egy 

biogáz üzemi beruházás alapját. Ennek oka a terméshozam jelentős ingadozása és 

a relatív alacsony biomassza mennyiség. A rét és legelő vegetációját ezért csak 

korlátozott, kiegészítő jelentőségű, helyi forrásként lehet számításba venni. 

A természetes vegetációból, biogáz szempontból a gátak felületéről begyűjthető fű 

vehető számításba, azonban erre is érvényesek a rét és legelő kapcsán fent 

megfogalmazott korlátok. Meg kell említeni, hogy a közutak, illetve a mezőgazdasági 

utak környezetének karbantartása során keletkező kaszált fű a biogáz üzem 

alapanyag struktúrájának kiegészítésére szolgálhat. Azzal, hogy a levágott és 

begyűjtött fű energetikai hasznosításra kerül, csökkenthető lenne a fűfélék 

pollenjeinek levegőbe kerülése, amely a lakosság számára elviselhetőbbé tenné az 

allergiás időszakokat. Az egészségügyi szempontokon túl további előnyökkel is 

járna, a fű hasznosítása: a rendszeres kaszálással az utak balesetveszélyessége is 

csökkenthető volna, mert az út melletti sávok karbantartásával javítani lehetne a 

közlekedők észlelési idejét. 

A kertészeti növénytermesztés hulladékai (pl. minőséghibás termék, paradicsomszár, 

borsószár, stb.) is feldolgozhatók biogáz üzemekben. Ezekre az anyagokra jellemző 

a szezonális jelleg, az egy helyen rendelkezésre álló relatív alacsony biomassza 

mennyiség és az (energianövényekhez viszonyítva) alacsony fajlagos biogáz hozam. 

Ezek következtében a kertészeti növénytermesztésből származó anyagokra 




18

önmagában nem lehet biogáz üzemeket telepíteni, de kiegészítő biomassza 

forrásként minden biogáz üzem esetében hasznosíthatók. 

A vízben élő növények (pl. nád, gyékény, stb.), jellemzően magas cellulóz tartalmuk 

és alacsony fajlagos biogáz potenciáljuk miatt, nem képezhetik biogáz üzemek 

alapanyagát. 

Másodlagos biomassza 

A másodlagos biomassza körébe tartoznak az állatvilág, a gazdasági haszonállatok, 

az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei és hulladékai. 

A természetben élő állatvilág biogáz szempontból érdektelen, a gazdasági 

haszonállatok trágyája azonban értékes biogáz forrás. Az energetikai hasznosítással 

párhuzamosan a biogáz üzem egyben a trágyák környezetbarát kezelését is 

biztosítja, a biogáz üzemekből kikerülő fermentációs maradék pedig értékes talajerő 

utánpótlást (műtrágya kiváltást) ad. 

Az állattartó telepek biogáz potenciáljára vonatkozó adatokat a 7.1.1.2-5. számú 

mellékeltben található táblázatok foglalják össze. Ehhez meg kell jegyezni, hogy nem 

minden trágya alkalmas önmagában biogáz üzem telepítésére, például a hígtrágyás 

technológiájú sertéstelep alacsony szerves szárazanyag tartalmú hígtrágyájának 

fermentációja az alacsony energiasűrűség miatt nem gazdaságos; a baromfitrágyát 

más anyagokkal közösen kell fermentálni. 

A táblázat adataiból az látható, hogy a kisméretű állattartó telepeken (pl. 100 tehén 

vagy 100 koca) csak 40-50 kW el kapacitású kogenerációs egységet lehet telepíteni, 

amelynek villamos hálózati csatlakoztatása várhatóan nem lenne gazdaságos. 

Ezeken a kisméretű telepeken akkor célszerű biogáz üzemet létrehozni, ha a termelt 

energiát (villamos és/vagy hőenergiát) a helyszínen, meglévő igények kielégítésére 

fel lehet használni. 

Az állattartó telepek méretének növekedésével a kapcsolódó biogáz üzem mérete is 

növekszik, a lehetséges mérettartomány 150–500 kW el . Ennél nagyobb méretű 

biogáz üzemet állattartó telep mellé csak akkor lehet megépíteni, ha egyéb 

alapanyagok (energianövények, harmadlagos biomasszák) is rendelkezésre állnak. 

A gazdaságossági számítások azt mutatják, hogy több állattartó telep trágyájának 

egy helyszínen történő feldolgozása korlátokba ütközik: hígtrágya gazdaságosan 

csak 2-3 km távolságra, csővezetéken szállítható, a szarvasmarha almos trágyára 

elfogadható távolság 10 km, a baromfitrágyára 20-25 km. A telepítésnél – egyebek 

között – azt is figyelembe kell venni, hogy miként és hol lehet a koncentráltan 

keletkező fermentációs maradékot kihelyezni. Mindazonáltal lehetségesek nagyon 

célszerű kombinációk, például az alacsony szárazanyag tartalmú sertés hígtrágya és 

a magas szárazanyag tartalmú baromfitrágya együttes fermentációja, amely mind a 

biotechnológia, mind az üzemméret szempontjából kívánatos. 




19

Az elhullott tetemek biogáz üzemi feldolgozása a vonatkozó szigorú 

állategészségügyi előírások betartása mellett, csak akkor képzelhető el, ha erre a 

célra egy regionális létesítményt építenek. A speciális kezelés többlet beruházási- és 

üzemeltetési költségeinek figyelembe vételével ez a tevékenység új létesítményben 

(az ÁTEV rendszerén kívül) legalább 5.000 tonna mennyiségben igényel 

alapanyagot, azaz vágóhídi hulladékot és elhullott tetemet. Még ha az alapanyag 

nagyobb része a vágóhidakról is származik, akkor is több ezer elhullott tetemről van 

szó. 

Az állati trágyákat feldolgozó biogáz üzem „mellékterméke”, a fermentációs maradék 

kitűnő minőségű talajerő utánpótló anyag, magas nitrogén-, foszfor- és 

káliumtartalmával a műtrágyát helyettesíti. A homogén, könnyen kiszórható vagy 

kihordható fermentációs maradék szántóföldi kihelyezése nem jár semmiféle növényvagy 

állategészségügyi kockázattal, de a kihelyezés során természetesen 

figyelembe kell venni a nitrogénre vonatkozó kijuttatási korlátokat (170 kg/ha). Az 

állati trágyákat feldolgozó biogáz üzemekből kikerülő fermentációs maradék azonban 

nem tekinthető többlet bevételi forrásnak, minthogy összes tápértéke nem 

magasabb, mint a trágyáké volt. 

Harmadlagos biomassza 

A harmadlagos biomasszába a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok 

termékei, melléktermékei, hulladékai és az emberi települések szerves eredetű 

hulladékai tartoznak. 

Az élelmiszeripar (pl. tejüzemek, vágóhidak, konzervgyárak, gyümölcslé üzemek, 

szeszgyárak, sörfőzdék, cukorgyárak, stb.) melléktermékei és hulladék anyagai a 

biogáz üzemek fontos alapanyagát képezik, azonban a biogáz célú feldolgozás 

tervezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni ezen anyagok alternatív 

hasznosítási lehetőségeit és hasznosítási értékét. Így például a sörtörköly vagy a 

szeszmoslék általában takarmányként is hasznosítható. Ugyancsak vizsgálandó 

kérdés, hogy elhelyezhető-e a biogáz üzem az élelmiszeripari üzem közvetlen 

közelében, amely a szállítási költségek minimalizálásán túlmenően a kapcsoltan 

termelt hőenergia értékesítésének legjobb lehetőségét is kínálná. 

A konyhai/éttermi hulladékok biogáz üzemi hasznosítása környezetvédelmi 

szempontból kívánatos, a begyűjtés megbízható és gazdaságos megszervezése 

azonban komoly feladat. A feldolgozási technológia kialakítása során is speciális 

követelmények jelentkeznek, mint az idegen anyagok leválasztásának 

szükségessége, aprítás/hőkezelés igénye, stb. Ezeknek a többlet beruházási- és 

üzemeltetési költségeknek a figyelembe vételével az állapítható meg, hogy egy erre 

szakosodott biogáz üzem megépítése csak akkor jöhet számításba, ha a 

konyhai/éttermi hulladék mennyisége eléri legalább az évi 20.000 tonnát. 

Az állati eredetű melléktermékek (elsősorban vágóhídi hulladék) biogáz üzemi 

feldolgozását a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, de szigorúan szabályozza is 




20

(71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a 

hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi 

szabályairól). Az állati eredetű hulladékok besorolását és az idevonatkozó FVM 

rendeleteket a 7.1.1.2-6.számú melléklet tartalmazza. 

A szennyvíziszap külön kategóriát képez, (lásd: 7.1.1.2-7.számú melléklet) amelynek 

rothasztása szinte kizárólagosan a szennyvíztelepeken valósul meg, aminek okai a 

következők: 

 

 

A viszonylag alacsony szárazanyag tartalmú szennyvíziszap szállítása nagyobb 

távolságra nem gazdaságos. 

A szennyvíztelep egyben energiafogyasztó is, ahol mind a villamos- mind a 

kapcsoltan termelt hőenergia felhasználása helyben biztosított. 

Mezőgazdasági biogáz üzemek technológiai bemutatása 

A biogáz üzem technológiailag a következő főbb egységekre bontható: 

1. Alapanyag tárolás (silótároló, folyadéktároló, stb.), beviteli technológia 

2. Fermentációs szakasz, fermentáló technológia 

3. Fermentációs maradék kezelése 

4. Gázmotoros blokk-fűtőerőmű 

Alapanyag tárolás, beviteli technológia 

A szilárd halmazállapotú alapanyagok (ún. kukorica- és cirok szilázs) tárolására 

általában a telepeken meglévő takarmánytároló(k) kerülnek átalakításra. A 

célszerűségből kialakított napi alapanyag tárolók nagy szolgálatot tesznek a 

szükséges almos trágya ideiglenes tárolására, szemrevételezésére (törekedni kell az 

inert szennyeződések elkerülésére – pl. kövek, beton maradványok) a felhasználást 

megelőzően. A beszállított folyékony halmazállapotú alapanyag összegyűjtésére és 

elhelyezésre az előtároló tartály szolgál. Gyakorlat szerint ezek a tartályok földfeletti, 

vagy földalatti függőleges, kör keresztmetszetű monolit-vasbeton szerkezetű tárolók, 

azonban lehetőség van a már meglévő tárolók átalakítására, felhasználására is. 

Monolit-vasbeton kivitelű előtároló: 

föld alatti illetve föld feletti 

7.1.1.2.1-1. ábra. Forrás: IPS Power Kft. 




21

A tartály méretét a beszállítások gyakorisága, valamint a felhasználandó mennyiség 

határozza meg. Az anyag keverését és homogenizálását merülő-motoros keverőmű 

biztosítja. 

Alapanyag adagolók. A balodalon konténeres, a jobb oldalon vasbeton 

szerkezetű látható. 


A szilárd halmazállapotú alapanyagok adagolását, fermentáló tartályokba való 

bejuttatását csigás vagy szállító szalagos rendszerrel lehet megvalósítani. Az 

alapanyagok, a szállítójárművek, valamint a szállítás gyakoriságának függvényében 

az adagolóberendezések széles választékából kerül kiválasztásra az üzem 

körülményeinek legjobban megfelelő technológia. 

Fermentációs szakasz, fermentáló technológia 

Az alapanyag bevitel a fermentáló tartály(ok)ba történik, tömegmérés és 

nyilvántartás mellett. Az előbbiekben említett szilárd anyagok csigás vagy szállító 

szalagos rendszerrel, a folyékony anyagok szivattyú segítségével kerülnek be a 

tartály(ok)ba. A bejuttatott anyag növeli az anyag szintjét a rothasztóban és a rothadt 

anyag átfolyós rendszerrel a következő tartályba kerül. A fermentáló tartályok 

függőleges, kör keresztmetszetű tárolók monolit-vasbeton vagy fémlemezes 

szerkezettel. Méretüket a bejuttatott anyag minősége valamint a biológiai 

körülmények határozzák meg. A fermentáló tartály(ok)ban elhelyezett horizontális 

és/vagy vertikális elhelyezkedésű keverőmű(vek) biztosítják az anyag folyamatos 

mozgatását, homogenizálását. Az üzemeltetési tapasztalatok nyomán ideálisan 

beállított keverők elősegíthetik a nagyobb gáztermelést. 

A fermentáló tartály gáztároló duplamembrános kupolával vannak ellátva. A tartály 

belsejébe épített fűtőrendszer egyenletes hő eloszlást biztosít, ami a 

mikroorganizmusoknak optimális életkörülményeket teremt. Az integrált 

fűtőrendszernek köszönhetően nem képződik a falakon lerakódás, ami a keverőket 

valamint az egyenletes hő eloszlást és a biológiai lebontó folyamatokat megzavarná. 

Az üzemben történő anyagáramlást, valamint a magasabb üzemeltetési biztonságot 

egy, a vezérlőépületbe telepített szivattyú elosztó állomás segíti. Ez lehetővé teszi az 

anyagok tartályok közötti, minden irányba történő áramoltatását, valamint folyékony 

alapanyagok fermentáló tartály(ok)ba történő juttatását. 




22

Szubsztrátum-keverő berendezések: nagylapátos (bal) és merülőmotoros 

(jobb). 


Fermentációs maradék kezelése 

A magyarországi előírásoknak megfelelően hat hónapnak megfelelő 

tárolókapacitással kell rendelkezni az erjesztési maradék tárolására. A másodlagos 

fermentáló tartály(ok) tároló képességét figyelembe véve kis mértékben le lehet 

csökkenteni a tárolótartályok mennyiségét. Másik lehetőség az erjesztési maradék 

elszeparálása, valamint szárítása. A hígfázisú fermentációs maradéktároló a 

fermentáló tartályhoz hasonlóan függőleges, kör keresztmetszetű tartály monolitvasbeton 

vagy fémlemezes szerkezettel, azonban fűtés nélkül. A tartályokat szükség 

szerint szagemisszió-csökkentő fóliafedéssel vagy duplamembrános fóliafedéssel 

lehet ellátni, amelynek köszönhetően csökkenthető a környezeti szagterhelés. 

Gázmotoros blokk-fűtőerőmű 

A fermentációs folyamat során keletkező biogáz a megfelelő tisztítás és víztelenítés 

után a konténeres kialakítású gázmotoros blokk-fűtőerőműbe kerül, ahol hő- és 

villamos energia keletkezik belőle. A blokk-fűtőerőmű motorja speciálisan alacsony 

fűtőértékű gázok elégetésére alkalmas motor. A motor és a kipufogógáz hűtéséből 

nyerhető hőenergia 80-90°C hőmérsékletű forró víz formájában áll rendelkezésre, 

amelyet a fermentáló tartály(ok) fűtésére, valamint a helyi igényeknek megfelelően 

lehet hasznosítani (pl. lakóházak, istállók, ipari épületek fűtésére). A villamos energia 

egy része az üzem elektromos ellátására kerül felhasználásra, nagy része pedig a 

villamos hálózatba kerül betáplálásra és a Villamos Energia Törvénynek megfelelően 

kerül kifizetésre. 

Összefoglalva a biogáz technológia előnyei a fentiek értelmében a következőkben 

rejlenek: 

Villamos- és hőenergia termelés. 

Szerves hulladék átalakítása kiváló minőségű trágyává. 

Higiéniai viszonyok javítása a kórokozók, stb. mennyiségének 

visszaszorításával. 

Környezeti előnyök a talaj, a víz és a levegő megóvása révén. 

Kiegészítő bevétel a gazdáknak energia- és trágyatermelés útján. 




23

Makroökonómiai előnyök a decentralizált energiatermelés és a 

környezetvédelem által. 

Profitáló, hosszú távú befektetés. 

A mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezési eljárásának folyamatát a 7.1.1.2- 

8.számú melléklet ábrája szemlélteti. 

A biogáz fejlesztésre felhasználható regionális biomassza potenciál bemutatása egy 

konkrét példán keresztül 

A régión belül számos olyan állattartó telep működik, amelyeken megfelelő 

mennyiségű trágya keletkezik, és ezen felül rendelkeznek annyi földterülettel, ami a 

kiegészítő alapanyagokat meg tudja termelni. Lásd: 7.1.1.2-9. melléklet. 

A biogáz üzemek beruházási költségeit egy 625kW-os villamos teljesítményű 

projekten keresztül szemléltetjük (lásd: 7.1.1.2-10. melléklet). A melléklet 

táblázatában szereplő költségek irányadó számok, hiszen az adott helyszínen mindig 

pontos felmérést kell végezni, amelyek befolyásolják a beruházás költségeit. 

A 7.1.1.2-11. melléklet a megadott beruházási költségekhez a megtérülési adatokat 

szemlélteti, amely tartalmazza az éves alapanyag felhasználásokat, a megtermelt 

biogáz és villamos mennyiségeket, valamint az érvényben lévő kötelező átvételi 

árakat. A biogáz üzem által megtermelt éves bevételek és kiadások szembeállítása 

esetén látszik, hogy az ilyen energiatermelő egységek megtérülése csak akkor 

lehetséges 10 éven belül, ha a kormány támogatja pályázati forrásokon keresztül a 

beruházást, vagy olyan kötelező átvételi rendszert dolgoz ki a villamos energia 

vonatkozásában, amely a beruházók számára biztonságot ad. 

7.1.1.2.2. Szélenergia 

A szél energiájának hasznosítása az emberiséget régóta foglalkoztatja. 

Folyamatosan olyan műszaki, technikai megoldásokat fejlesztünk, amelyekkel egyre 

hatékonyabban tudjuk a szél energiáját saját igényeiknek kiszolgálására fordítani. Az 

utolsó félszáz évben felfedezett anyagszerkezeti megoldások (pl. szénszál) lehetővé 

tették, hogy a szélenergia kinyerésére olyan nagy berendezéseket állítsunk elő, 

amelyekkel képesek vagyunk már ipari méretben a szél energiáját villamos 

energiává alakítani. A szélből kinyerhető energia mértéke exponenciálisan függ a 

levegő mozgási sebességétől. Azaz, minél nagyobb sebességgel fúj a szél, annál 

nagyobb energiával rendelkezik, tehát sokkal nagyobb villamos energiát lehet vele 

előállítani. Azon területeken érdemes ezért szélerőgépeket felállítani, ahol a szél 

többé-kevésbé folyamatosan, nagy sebességgel fúj. A szélből kinyerhető villamos 

energia mértéke attól is függ, hogy milyen a környezet tagoltsága, tehát a 

domborzata, illetve a növénytakaró. Erősen tagolt, növényekkel borított területen a 

szél sokkal több akadályba ütközik, iránya többször változik, turbulenssé és 

kiszámíthatatlanná válik. A benne rejlő energiát így sokkal nehezebb befogni, 




24

átalakítani. Az egyenletesen áramló levegő a szélerőgépek szabályozhatóságát is 

befolyásolja. Így a gépek szabályozása hatékonyabban tudja a gépet szélirányba 

állítani, s így több energiát tud hasznosítani. A tagoltság szempontjából a tengerek 

sík felülete a legkedvezőbb és itt a szél sebessége is nagyobb, mint a szárazföldön. 

Magyarország - ilyen tekintetben – kedvezőtlen földrajzi fekvéssel rendelkezik, 

hiszen hegységekkel körülvett, és a tengerektől távol helyezkedik el. Kedvezőtlen 

földrajzi fekvését kompenzálja a természetes szélcsatornák kialakulása, amely az 

ország egyes területeit kedvezőbbé tudja tenni a többihez képest. Elsősorban a 

Kárpát-medence észak-nyugati területén, - az Alpok nyúlványánál és a Kárpátok 

találkozásánál - alakult ki egy olyan természetes szélcsatorna, ahol a szél 

felgyorsulva áramlik be az ország területére. A mért szélsebességek és azok 

előfordulási gyakorisága alapján a kisalföldi régióban az átlagos szélsebesség 15- 

20%-kal magasabb, mint az ország más régiójában. A 4. ábrán Magyarország 

széltérképe látható, amelyen színek szerint különülnek el a 75 méteres magasságra 

vonatkozó átlag szélsebesség értékek. Az ország közepe felé haladva az átlagos 

szélsebességek mértéke csökken és a legalacsonyabb értékek az ország északkeleti 

területén találhatóak. 

Magyarország széltérképe a földfelszíntől 75 méteres magasságban mérhető 

szélsebességekkel 

7.1.1.2.2-1. ábra. Forrás: Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület Honlapja (http://www.szelmszte.hu), 

2011.augusztus. 

A jelenlegi műszaki megoldások alapján egy szélturbina 3-5 m/s szélsebességnél 

kezd el termelni villamos energiát és nagyságrendileg 25 m/s sebességnél a 

szabályzás, a berendezés műszaki védelme érdekében a gépet leállítja. A hasznos 

szélsebességi tartomány tehát e kettő érték között van. Gazdasági szempontokat 




25

figyelembe véve a turbinák fizikai elhelyezhetőségének gyakorisága – a jelenlegi 

technikai megoldások mellett – hasonló eloszlásban képzelhető el, mint ahogy azt a 

fenti ábra a szélerősség gyakoriságában mutatja. A sötétebb árnyalattal jelzett 

területeken nagyobb, míg a világosabb területeken kisebb szélerőmű kapacitást lehet 

beépíteni. 

A helyi szélviszonyokat figyelembe véve, a 80-110 méter rotoragy magasságú, 1,5-3 

MW el teljesítmény közötti berendezéseket érdemes telepíteni a régióban. A 3 MW el 

feletti tartományban működő berendezésekhez jóval magasabb torony építése 

szükséges, ahhoz hogy megfelelő nagyságú szél álljon rendelkezésre és ez jelentős 

mértékben drágítja a beruházást, illetve az 1,5 MW el alatti berendezések 

kivitelezéséhez kapcsolódó egyéb beruházási költségek, mint például a villamos 

hálózat oly mértékben drágítják az így előállított villamos energia tőkeköltségét, hogy 

ugyancsak nem érdemes megvalósítani. 

Egy turbina rendelkezésre állása eléri a 97-98%-ot, tehát szinte mindig kész arra, 

hogy termeljen. Magyarországon a legjobb (legszelesebb) területek 

kihasználhatósági mutatója csak 22-27% körül mozog. Ez abból adódik, hogy a 

turbinák teljes teljesítményüket 12-13 m/s körül érik el, míg a magyarországi és a 

régiós átlagos szélsebesség 5-6 m/s körül van. A kihasználhatósági mutató a 

berendezés egy évre vonatkoztatott százalékos üzemét mutatja meg azt feltételezve, 

mintha egész évben csak a névleges terhelésen járt volna. A berendezések 

telepítésekor az egyik legfontosabb tényező, hogy olyan földrajzi helyre kerüljön a 

turbina, ahol ez az érték magas, mivel a megtérülést alapjaiban ez határozza meg. 

A szélerőművek telepítésekor a beruházási költségek közel háromnegyedét 

általában maga a torony és a kapcsolódó berendezések teszik ki. További jelentős, 

közel 10%-os súlyú költséget jelent a hálózathoz való kapcsolódás kiépítése. Ennek 

mértéke függ a szélpark elhelyezkedésétől, illetve a már meglévő kapcsolódási 

lehetőségektől. Ezen főbb költségek mellett a telepítés további költségei szinte már 

eltörpülnek. Az elmúlt időszakban Magyarországon épült szélerőmű-parkok 

beruházási értékei 1400 és 1800 EUR/kW el között mozogtak, annak megfelelően, 

hogy milyen messze helyezkedett el a villamos csatlakozási pont a parktól, illetve 

milyen hálózati csatlakozási kiépítést kellett hozzá megvalósítani. A nagyobb méretű 

parkok a tartomány alsó felénél, míg a kisebb méretűek a tartomány felső végén 

helyezkednek el. 

A megtérülést nagymértékben befolyásolja – a fent említett kihasználhatósági 

értéken és az előbb említett beruházási költségeken túl – a villamos energia átvételi 

ára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi költségszerkezet és KÁT (kötelező 

átvételi rendszer) tarifa fennmaradása esetén a szélerőművek megtérülése 10-15 

évre tehető. Ugyanakkor a tőkeköltség pár százalékpontos növekedése vagy a KÁT 

ár kismértékű, 3-5%-os változása esetén már jelentős mértékben ingadozik a 

projektek megtérülése. A piaci átlagárak mellett viszont a szélerőművek telepítése és 




26

üzemeltetése nem térül meg. A szélparkok megtérüléséhez a piaci árat 

számottevően meghaladó kötelező átvételi tarifára van szükség. 

A szélerőművek közvetlen működési és karbantartási költségei, mivel üzemanyagra 

nincs szükség, jóval alacsonyabbak a többi erőműtípus költségeinél. A szélerőművek 

főbb működési költségei közé a rendszeres karbantartás, biztosítás, javítások, 

pótalkatrészek, adminisztrációs és személyi költségek tartoznak. A magyarországi 

szélerőművek működési költségei (tőkeköltség nélkül, 2010-ben) kb. 6-8 Ft/kWh 

körülire voltak tehetők. A teljes termelési költséget figyelembe véve (tőkeköltséggel 

együtt), a szélerőgépek által előállított villamos energia várhatóan olcsóbb lesz a 

jövőben, mint a szén- vagy gázerőművekben, hiszen a technológia igen dinamikus 

fejlődésével a kihasználtság nőni, míg a fajlagos beruházási költségek pedig 

csökkeni fognak. Az előállított villamos energiát viszont nem befolyásolja további 

nyersanyag árváltozás, valamint költség. 

A szélerőművek lakossági felhasználási lehetőségei 

A nagy szélerőművekhez hasonlóan a kisebb pár kW-os szélerőművek működését 

és kihasználhatóságát is a rendelkezésre álló szél befolyásolja a legnagyobb 

mértékben. Ezeknél a típusú szélerőműveknél meg kell jegyezni, hogy a telepítési 

magasságok miatt (7-15 méter) a terepi műtárgyak sokkal nagyobb befolyással 

vannak a működésre, mint a nagyobb szélerőművek esetében, hiszen a sűrűn lakott 

és beépített helyeken az egyes műtárgyak és lakóingatlanok teljes mértékben le 

tudják árnyékolni a szélerőgépet. Ezért a helyszín kiválasztásánál mindenképpen 

figyelembe kell venni az adott környezetet. Ezen felül nagyon fontos, hogy a 

telepítésnek meg kell felelni a területileg illetékes előírásoknak. Az illetékes építési 

hatóság által szabott építési magasság korlátot jelenthet a lakossági szélerőművek 

elterjedésének, amely esetenként olyan alacsony felállítási magasságra szorítja 

vissza a szélerőművek telepítést, hogy az a minimális villamos energia előállítására 

sem alkalmas. Ezen felül meg kell jegyezni, hogy ezen berendezések működésénél 

jelentős hanghatások jelentkeznek, amelyek a szabadidő és pihenő övezetben 

kellemetlenséget okozhatnak. Az érvényben lévő előírások értelmében az ilyen 

típusú berendezések felállításához a szomszédok hozzájárulása is szükséges, ezen 

túlmenően pedig mindenkit ügyfélként kezel az engedélyező hatóság, akire 

bármilyen hatást gyakorolhat (hang, valamint látvány szempontjából) az erőmű. 

Összegezve a lakossági szélerőművek lehetőségét, ott várható az elterjedésük, ahol 

a ritkán lakott területeken a villamos hálózat még nincs kiépítve, vagy a nagy 

távolságok miatt az energiaszolgáltatás minősége nem megfelelő. Ilyen terület 

Magyarországon például az Alföldi tanyavilág vagy a nyugati régiókban az olyan 

helyek, ahol mezőgazdasági gazdálkodás folyik és a lakó ingatlanok távolabb 

helyezkednek el a nagyobb villamos ellátottságú területektől. Telepítési lehetőség 

lehet továbbá az erdészházak és külterületen található gazdasági, majorsági 

épületek szomszédságában. 




27

A szélerőművek által megtermelt villamos energia felhasználása többféleképpen 

történhet, ezt a rendeletek pontosan szabályozzák, amely az 7.1.1.2-12. számú 

mellékletben találhatóak. A régióban tervezett, de eddig meg nem valósult 

szélerőmű-parkokról a 7.1.1.2-13. számú mellékletben, egy házi szélerőmű 

megvalósításáról pedig a 7.1.1.2-14. számú mellékletben található bővebb 

információ. 

Meg kell jegyezni, hogy a szélerőművek a szabályozhatatlan erőművekhez tartoznak, 

olyan szempontból, hogy a szél kiszámíthatatlansága miatt a keletkezett villamos 

energia mennyisége is kiszámíthatatlan. A MAVIR – Magyarországi Villamos 

Rendszerirányító – negyedórás prognózisok alapján dolgozik, éppen ezért 

szélerőművek által termelt villamos energia előrejelzést is negyedórás lebontásban 

kell megadni az üzemeltetőknek. Természetesen az üzemeltetők törekednek arra, 

hogy az előrejelzést a legpontosabban adják meg a rendszerirányítónak, de sajnos 

az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények nagy nehézségeket támasztanak, 

mind az üzemeltető, mind az irányító számára. A lakossági szélerőművek tömeges 

beépítése és elterjedése esetén ezek a problémák megnövekedhetnek. 

A megoldás a jelenlegi műszaki körülmények között csak az lehet, ha az előállított 

villamos energia teljes mértékben szabályozhatóvá válik. Nagyon fontos hogy a 

szabályozhatóság teljes értékű, ill. kétirányú legyen. A nagyobb szélerőmű parkok 

esetében a szabályozhatóság részlegesen már megoldott, ami azt jelenti, hogy a 

villamos energia termelés mennyiségét - a beépített digitális szabályozók és 

védelmek segítségével – szükség szerint csökkenteni lehet, olyan mértékben, hogy 

az a villamos hálózati rendszer stabilitása számára még kezelhető és biztonságos 

legyen. Viszont azokban az időszakokban (pl. csúcsidőszak), amikor a villamos 

hálózati rendszernek esetleg szüksége lenne többlet villamos energiára, és nem fúj a 

szél, - tehát nincs energia termelés - akkor a villamos hálózati rendszer csak más 

forrásból (pl. importból) tud többlet villamos energiához juttni. 

A teljes szabályozhatóság csak akkumulátor vagy kémiai-, mechanikai tároló 

(víztározó, lendkerék, hidrogén előállítás, stb.) beépítésével történhet meg, hiszen 

ezen berendezések tudják tárolni a villamos energiát akkor, amikor a rendszernek 

nincsen szüksége rá és a szél fúj. Egy hasonló műszaki megoldásnak a bemutatása 

a 7.1.1.2-15. számú mellékletben található. 

7.1.1.2.3. Napenergia hasznosítás 

Adottságok 

Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából a következők: az 

évi napsütéses órák száma 1900−2200, a beeső napsugárzás éves összege 

átlagosan 1150-1360 kWh/m 2 (lásd: 7.1.1.2.3-1 ábra). 




28

Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából 

7.1.1.2.3-1.ábra. Forrás: SolarGis Honlapja (http://www.solargis.info), 2011.augusztus. 

Régiónk északi- és középső része gyengébb, míg a déli része közepes 

adottságokkal rendelkezik napenergia hasznosítás szempontjából – az ország 

adottságait figyelembe véve. A Nap hőenergiája a télen fűtésre csak korlátozottan 

használható fel, és a berendezéseknek fagy esetén is működőképeseknek kell 

lenniük. 

A ma forgalomban lévő napenergia-hasznosító berendezések (termikus) megfelelő 

tájolással, dőlésszögbeállítással, illetve árnyékmentes helyen történő telepítés 

esetén éves átlagban 30−50%-os hatásfokkal működnek Magyarországon. Meglévő 

lakossági melegvíz előállítási rendszerekhez csatlakoztatott napenergia hasznosító 

rendszerek 60-70%-ban tudnak rásegíteni a „hagyományos” hőelőállítási rendszerre. 

Természetesen azoknál a szezonális intézményeknél, amelyek működése a nyári 

időszakra esik ez elmehet 80-90%-ig is. Jelenleg viszont nagyon minimálisan 

alkalmazzák ezt az energiaforrást, annak ellenére, hogy számos előnnyel 

rendelkezik: 

• forgalomban kapható, könnyen elérhető; 

• tiszta, környezetkímélő energiaforrás; 

• kíméli a nyersanyagkészletet; 

• alkalmazása kedvezően hat a helyi gazdaságra; 

• nincsen szállítási költség, és nincsenek szállítási veszteségek; 

• „kimeríthetetlen” energiaforrás. 

Közvetlenül a napkollektorok és a napelemek képesek a napenergiát 

számunkra hatékony módon hasznosítani (aktív napenergia hasznosítás). 




29

Közvetett módon pl. a hőszivattyúk és az infra panelek tudják a napenergiát hő 

formájában felhasználni. Ezekkel a berendezésekkel a jelenlegi 

energiaszükségletünknek csupán 2%-át, míg a fejlett ipari országokban is 

csupán 7%-át fedezik. Ahhoz, hogy az Európai Unió által előirányzott 

normatívákat elérjük, a napenergia felhasználást jelentős mértékben növelni 

kell. 

Továbbá a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Tervben (NCST) rögzített 

célok teljesítéséhez 2020-ig több száz háztartási méretű és 150-200 db 50-5000 

kW teljesítményű megújuló villamosenergia-termelő egységet kell a közcélú 

hálózathoz csatlakoztatni, mivel a magyar kormány a megújuló energiát 

termelő erőművek arányát 14,65%-ban határozta meg. Ezek a számok nem 

tartalmazzák a szélerőműi fejlesztéseket. 

A napenergia passzív hasznosítása 

A forgalomban lévő napelemek alkalmasak arra, hogy mind a lakossági, mind a 

közintézményi, valamint az ipari felhasználásban a felhasznált villamos energia egy 

részét, vagy teljes egészét ezek a berendezések termeljék meg. Az ilyen típusú 

villamosenergia termelő egységeknek számos előnye van. Az első és talán 

legfontosabb, hogy a villamos energia előállítás megújuló energiából történik. A 

másik nagyon fontos szempont, hogy ezek a berendezések decentralizáltan, a 

felhasználási helyen kerülnek telepítésre, így a villamos energia szállítási 

veszteségeivel és költségekkel nem kell számolni, ami a rendszer hatékonyságát 

tovább növeli. Ezen termelő egységek telepítésével lehetőség nyílik arra, hogy egy 

nagyobb energiaválság esetén a mindennapi élethez már-már nélkülözhetetlen 

villamos energia, ha minimális mértékben is, de rendelkezésre álljon a telepítési 

helyszíneken. 

Egy átlagos családi ház esetében a 3-5kW-os rendszerek már számottevő energia 

termelő egységnek számítanak, amelyek az éves energiafogyasztás 70-80%-át 

tudják fedezni. Ezen energia termelő beruházásokat, ha fogyasztói 

megtakarításokkal kombináljuk (például a meglévő világítási lámpatestek cseréje 

ledes lámpatestekre), akkor nagyobb mértékben is képesek részt venni a fogyasztási 

és termelési energia mérlegben. Nem csak a világítási lámpatestek cseréjével lehet 

javítani az energia mérleget, hanem ha a fűtési rendszerbe olyan villamos energia 

hasznosító berendezéseket építünk be, amelyeknek a villamos energián kívül 

nincsen más energia igényük, akkor a fűtés szempontjából is függetleníteni tudja a 

beruházó magát a fosszilis energiahordozók díjának változásától is. 

Közintézményeknél, ipari létesítményeknél hasonlóan a lakossági napenergia 

felhasználáshoz, komoly segítséget nyújthat egy részleteiben átgondolt rendszer 

kiépítése. 




30

Jelen pillanatban a beruházások megtérülése nagy mértékben függ a 

támogatási rendszertől. Minden környezeti, valamint egyéb előnytől 

elvonatkoztatva, addig ezek a rendszerek nem tudnak és nem is fognak 

elterjedni, amíg megfelelő garanciák mellett 6-8 éven belül meg nem térülnek. 

A napenergia hasznosítására szolgáló eszközök 

Napkollektorok 

A napkollektor nem más, mint a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító 

berendezés, amit legtöbbször víz melegítésére használnak, de előfordul hőcserélő 

közegként légnemű anyag alkalmazása is. Ezt a felmelegített anyagot használják 

fűtésre, felhasználási területei között megtalálható még például a fűtésen kívül a 

meleg-víz szolgáltatás mosogatáshoz, fürdéshez és akár medencék 

vízutánpótlásához is, de olyan megoldással is találkozhatunk, ahol a fényt 

összegyűjtve üvegszálakon, vagy tükrös csöveken keresztül vezetik el épületek 

világításához. 

Napkollektorok típusai (lásd 7.1.1.2.3-2. ábra): 

• Sík napkollektor 

• Vákuumcsöves napkollektor 

• Nemesgáz töltésű napkollektor 

Sík-, vákuumcsöves és nemesgáz töltésű napkollektorok 

7.1.1.2.3-2.ábra. Forrás: Buderus Kft. Honlapja (http://www.buderus.hu), 2011.augusztus 

Napelemek 

A napelem olyan fotovillamos elem, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül 

alakítja át villamos energiává. Az energiaátalakítás folyamata a félvezetőben 

játszódik le, amely a napelemek alapanyaga. 

Napelemek típusai (lásd 7.1.1.2.3-3.ábra): 




31

• egykristályos napelemek (mono), 

• polikristályos napelemek, 

• amorf-szilícium napelemek, 

o fém - félvezető – fémszerkezetek, 

o adalékolt amorf félvezető napelemek. 

Poli-, és monokristályos napelemek. 

7.1.1.2.3-3.ábra. Forrás: Manitu Solar Kft. Honlapja (http://napelem.net), 2011.augusztus. 

Napelemes rendszerek 

A napelemek által előállított villamos energia felhasználása történhet azonnal (az 

energia vételezés időpontjával megegyező időben), például ha állandó fogyasztókat 

üzemeltetünk (szigetüzem), illetve ha a fogyasztás időszaka nem esik egybe a 

napsütéses időszakkal, vagy kevesebb a felhasználási igény az előállított energiánál, 

akkor a közcélú hálózatra is visszatermelhetjük az energiát (villamos hálózatra való 

kitáplálás). Ld. 7.1.1.2.3-4.ábra. 

Mindkét említett esetben olyan energiaátalakító eszköz (inverter) rendszerbe állítása 

szükséges, amely képes a hálózattal való együttműködésre, így hasonló minőségű 

villamos áramot szolgáltat, mint a vezetékes ellátást biztosító villamos 

közszolgáltató. Az inverter hálózatra csatlakoztatásához a szolgáltató engedélye 

szükséges, amelynek jogszabályi háttere a 7.1.1.2-16. számú mellékletben található. 

Hálózatfüggetlen, szigetüzemű rendszer 

Az olyan igények esetén, ahol van villamosenergia felhasználás, de nincs villamos 

hálózat, úgynevezett „szigetüzemű” rendszereket használhatunk (pl. tanyák, 

erdészházak esetében). 

A rendszer működése: a szigetüzemű rendszereknél maga az energiatermelő 

rendszer független, nem kapcsolódik hálózathoz, az energia tárolása jellemzően 

akkumulátorokban történik. Az akkumulátorok közvetlenül nem képesek energiával 

ellátni a ház (pl.: erdészház) belső elektromos hálózatát, mivel az akkumulátorok az 

energiát egyenáram formájában tárolják, a hálózati eszközök nagy része pedig 




32

váltóárammal működik. Így szükséges egyéb kiegészítő berendezések telepítése is. 

Ilyen például az inverter, ami az akkumulátor egyenáramát alakítja át hálózati 

váltóárammá. 

Villamos hálózatra kapcsolt napelem rendszer 

Villamos hálózatra kapcsolt napelem rendszert alkalmazunk, ha rendelkezünk 

hálózati csatlakozási lehetőséggel, és a fogyasztási költségeket részben vagy 

egészben csökkenteni szeretnénk, valamint ha a napelemekkel előállított villamos 

energiát nem közvetlenül a megtermelés idejében kívánjuk felhasználni. (pl.: nyáron 

nagyobb villamosenergia mennyiséget táplálunk be, mint a fogyasztásunk, így télen 

részben vagy egészében tudjuk a nagyobb villamosenergia igényünket a betáplált 

villamosenergia terhére biztosítani, de ugyanez történik este is, amikor a napelemek 

nem termelnek, s a szükséges energiamennyiséget a villamos hálózatból vesszük 

fel). Hálózati visszatáplálásos üzemben nem alkalmazunk akkumulátorokat, hanem a 

fel nem használt villamos áramot a közüzemi hálózatba táplálhatjuk vissza, így a 

hálózatot, mint akkumulátort használjuk. Jelenlegi törvényi szabályozás szerint a 

villamos energia szolgáltatónak a visszatáplált villamos áramot meg kell vásárolnia. 

Ez esetben olyan invertert kell alkalmaznunk, amely biztosítja az áramszolgáltató 

által támasztott követelményeket a visszatáplálás folyamán. Ilyenkor olyan mérőóra 

kerül felszerelésre, amely mind a vételezett, mind a betáplált villamos áramot méri, 

így a számlánk a két érték különbségét fogja tartalmazni. Egy jól megtervezett és 

kiépített rendszer képes az egész éves áramigényt is biztosítani. A rendszer 

létesítésével kapcsolatban a felhasználóval jogviszonyban álló elosztó hálózati 

engedélyesnek kell igénybejelentést benyújtani. 

Hálózatfüggetlen, illetve hálózatra kapcsolt napelemes rendszer 

7.1.1.2.3-4.ábra.Forrás: Acrux Épületgépész Bt. Honlapja (http://www.acrux.hu), 2011.augusztus. 

A hálózatra kapcsolt napelem rendszer két csoportja: 

• háztartási méretű: 50 kVA csatlakozási teljesítményig 

• nagy (kiserőmű) méretű: 50 kVA csatlakozási teljesítmény fölött 




33

A rendszer kiépítése mindkét esetben megegyezik, csak a beépített 

teljesítményekben, és a felhasznált berendezések teljesítményében (pl.: inverter) van 

különbség. 

A napelemes rendszerek engedélyeztetésének főbb lépéseit lásd a 7.1.1.2-17-as 

mellékletben. 

Megtérülés és pályázati lehetőségek 

A napelemes rendszerek megtérülése nagymértékben függ a mindenkori villamos 

energia árától, a rendszer bekerülési összegétől és a pályázati támogatások 

mértékétől. 

A háztartási méretű kiserőművek esetében az 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet 5. § 

(6) bekezdése értelmében az elszámolási időszak során betáplált villamosenergiatöbbletet 

a háztartási méretű kiserőmű üzemeletetőjével jogviszonyban álló 

kereskedő által a betápláló – mint felhasználó – részére értékesített villamos energia 

szerződés szerint átlagos termékár + RHD 85%-ával kell elszámolni. Előzőek alapján 

javasolt a rendszert úgy tervezni, hogy éves szinten – javasolt elszámolási időszak – 

ne termeljen több villamos energiát a háztartási méretű kiserőmű, mint amennyit 

elfogyaszt az adott épület, mivel ebben az esetben csak 85%-os áron lehet 

értékesíteni a többlet villamos energiát. 

Napelemes rendszer kiépítésének és egyszerű megtérülésének számítását pályázati 

támogatás nélkül és pályázati támogatással lásd a 7.1.1.2-18-as mellékletben. 

Előzőek alapján jól látható, hogy pályázati támogatás nélkül – akárcsak a többi 

energetikai beruházás esetén – a beruházások hosszú megtérülési idővel 

rendelkeznek, ami a megújuló energiát előállító háztartási méretű kiserőművek 

elterjedését nagymértékben hátráltatja. 

A Nyugat-dunántúli régióra vonatkozóan, akárcsak az egész ország területére 

elmondható, hogy pályázati támogatással nagymértékben elősegíthető lenne a 

megújuló energiák elterjedése, amelynek több előnye is közismert, mint 

például a decentralizált energiatermelés, a hálózati veszteségek csökkentése, a 

munkahelyteremtés, vagy a szén-dioxid kibocsájtás csökkentése. 

A jelenlegi pályázati rendszer forráshiánnyal küzd, amelynek folyamatos 

biztosítása esetén a háztartási méretű kiserőművek nagyságrenddel 

gyorsabban terjedhetnének, ezáltal kihasználva az előbb említett előnyöket. 

7.1.1.2.4. Geotermikus- és geotermális energia hasznosítás 

Adottságainkat tekintve, akár az energia függetlenség éllovasai is lehetnénk. Abban 

a szerencsés helyzetben van részünk, hogy nem csak napos órák számában 

bővelkedünk, hazánk felszíne nem csak a biomassza előállítására alkalmas, hanem 




34

a föld mélyén értékes megújuló energia lapul. A Kárpát-medence alatt a földkéreg 

szerkezete, vastagsága csaknem 10 km-rel vékonyabb az átlagosnál. Ezen helyzeti 

előnyünk miatt országunkat olyan országokkal említik egy lapon mint Japán, Izland, 

Fülöp-szigetek vagy Alaszka. 

Összehasonlításul, Magyarországon a megfúrt kutak esetében kilométerenként 

45°C-kal emelkedik a hőmérséklet, az Alföldön még ennél is nagyobb mértékben, 

míg a szomszédos országokban ez nagyságrendileg 30 °C körül mozog. Ezen 

adottságok mellett, már kisebb kutak fúrásakor is lehetőség nyílik a lakossági fűtésre. 

Ahhoz, hogy az ipari felhasználásban is használható legyen ez az energia, sokkal 

mélyebbre kell fúrni, olyan rétegekbe ahonnan gőz tör elő. Ilyen esetekben már 

lehetőség nyílik villamos energia előállítására is. Magyarországon 900-1000 db 

hévízkút van, amelyekből a 60-70°C-os feljövő vizet kórházak, fürdők vízellátására 

használják és néhány nagyobb településen távhőszolgáltatáshoz csatlakoztatják. A 

7.1.1.2.4-1. ábrán látható, hogy 1000m mélyen milyen vízhőfokok vannak az egyes 

régiókban, valamint a 10. ábra a 2000 méteres mélységben található hőfokokat 

szemlélteti. 

Hőmérséklet térkép 1000 m mélyen a felszín alatt 

7.1.1.2.4-1. ábra. Forrás: Geotermikus Erőmű Projekt Honlapja (http://www.geothermalpower.net), 

2011. augusztus 

A geotermikus energia (termálvíz) közvetlen hasznosítási formái: 

Kommunális fűtés. 

Használati melegvíz készítés, szolgáltatás. 

Növényházak, fóliasátrak fűtése. 

Terményszárítás. 

Baromfinevelés, temperált vizű haltenyésztés. 




35

Hőmérséklet térkép 2000 m mélyen a felszín alatt 

7.1.1.2.4-2. ábra. Forrás:Geotermikus Erőmű Projekt Honlapja (http://www.geothermalpower.net), 

2011.augusztus. 

Hő- és villamos áram termelés geotermiával 

Közvetlen hőtermelés 

A geotermikus erőforrásokat elsősorban nem elektromos áram termelésére 

hasznosítják, hanem mint energiahordozó közeget használják. 

Gyakran a forró víz túl sós és korrozív ahhoz, hogy közvetlen fel lehessen használni, 

ezért korrózió mentes hőcserélőket alkalmaznak. Ezután a nyert hőt hatalmas 

üvegház rendszerekben hasznosítják lég- vagy talajfűtésre. Háztartási alkalmazás 

esetén radiátoros vagy padlófűtésre alkalmas. 

A geotermikus energia közvetlen felhasználása hőmérséklet szerint az alábbiak 

szerint oszlik meg: 

20°C Haltenyésztés. 

30°C Uszodafűtés, biolebontás, erjesztés. 

40°C Talaj melegítés. 

50°C Gombatermesztés, balneológia. 

60°C Állattenyésztés, üvegházak lég- és melegágyfűtése. 

70°C Alacsony hőmérsékletű fűtés. 

80°C Fűtés, üvegházak légfűtése. 

90°C Intenzív jégtelenítés, raktározott hal szárítása. 

100°C Szerves anyagok szárítása, tengeri moszatok, zöldségek, széna 

szárítása. 




36

Fűtés, hűtés, melegvíz 

Elsősorban alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek láthatók el hőszivattyúval 

előállított energiával, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer 

hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Leginkább a padló-, falés 

mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hő leadó felület miatt már 35 °C is 

elegendő. Említést érdemel, hogy ezek a megoldások nem befolyásolják az épület 

esztétikumát, és helyet foglaló radiátorokra sincs szükség. A hőszivattyú használati 

melegvíz készítésre is felhasználható, a kinyerhető víz maximális hőmérséklete kb. 

55°C. Ha pedig jön a nyár, a folyamat megfordításával a hőszivattyú fűtés helyett 

hűtésre, az épület tökéletes klimatizálására is bevethető, ekkor ugyanis a fűtésnél 

hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségből elvont hőt. 

Villamos energia termelés 

Geotermikus hőből történő villamosáram-termelés esetén a legtöbb esetben 

termálvizet használnak hőforrásként. A termálvizet kutakból vagy kútból nyerik és a 

hőenergia kinyerése után gondoskodni kell a víz elhelyezéséről. Ahogy ennek a 

technológiának a megvalósítása elterjedt, a környezetvédelmi hatóságok előírták a 

használt víz talajba történő visszasajtolását. A visszasajtolás jelentős energia igényű 

és előfordulhat, hogy a visszasajtoló kútból többet kell létesíteni, mint a hőforrást 

biztosító kutakból. 

Közvetett hőtermelés, a hőszivattyús rendszerekről általában 

A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely a környezet energiáját hasznosítja úgy, 

hogy egy átadó közeg és egy hőcserélő segítségével kivonja a környezeti hőt és 

átadja a fűtésre használt közegnek. Az így nyert energia a fűtési közeg 

hőmérsékletét emeli, amellyel már lehetséges fűteni, illetve melegvizet előállítani. A 

legtöbb esetben a rendszer teljesítménytényezőjével (COP) jellemzik a rendszer 

hatékonyságát, amely érték 3 és 5 közé esik (a 3 ma már gyengének számít, a 

jobbak közelítenek az 5-höz). Más szóval a megújuló energiaforrásból kivont hő 

esetén 1 kW elektromos energia elégséges ahhoz, hogy 3-5 kW fűtő teljesítményt 

tudjunk generálni. A hőszivattyús rendszerek ezért 3-5-ször hatékonyabbak, mint a 

hagyományos rendszerek és teljesen ki tudják fűteni a lakóépületet, még a 

leghidegebb téli napokon is. Ezen fűtőrendszerek növekvő népszerűségét jól 

jellemzi, hogy elterjedésük a hideg klímájú Skandináviában és fejlettebb 

országokban már évek óta rendkívül gyorsan nő. 

A hőszivattyús rendszerek csendes működésűek, alig több helyet foglalnak el, mint a 

tárolós melegvíz- és fűtő rendszerek, valamint rendkívül megbízhatóak. Villamos 

energiával működnek, így függetlenek a gáz ellátástól, illetve a gáz árának változása 

sincs közvetlen hatással az üzemeltetés költségére. Továbbá óriási előny, hogy a 

legtöbb rendszer nem csak fűt, hanem a nyári időszakban a hűtést is megoldja. Az 

egyik legfontosabb szempont, ami a hatékonyságból következik, hogy nem csak a 




37

pénztárcánkat, hanem környezetünket is 3-5-ször kevésbé terheli egy ilyen korszerű 

megoldás, mint a hagyományos rendszerek. 

Hőszivattyúk alkalmazási lehetőségei a lakosság körében 

Hőnyerés talajkollektorral 

Az egyik megoldás, amikor a földfelszínhez közeli hőenergiát hasznosítjuk úgy, hogy 

néhány méter mélyen hosszú csőkígyót helyezünk el a talajban. A berendezés a 

csőkígyóban a folyadékot áramoltatja, és a földben felmelegedő folyadékból kinyeri a 

hőenergiát, majd a hideg folyadék ismét bekerül a csőkígyóba, hogy azután fűtésre, 

valamint melegvíz előállítására is hasznosítjuk. A talajkollektoros rendszer 

kiépítésének egy konkrét példán keresztül történő bemutatását lásd a 7.1.1.2-19-es 

mellékletben. 

Hőnyerés a talajból-talajszondával 

Az alsóbb rétegekből nyernek energiát, amikor mély kutakat fúrnak, és ezekbe 

úgynevezett szondákat helyeznek. Az elv és a hasznosítás nagyon hasonló az előző 

példához, azonban ebben az esetben a hőenergiát a mélyebb rétegekből nyerik. 

A másik gyakori megoldás, amikor a talajvíz hőenergiáját hasznosítjuk. Ehhez két 

kutat fúrnak, és az egyikből kiszivattyúzzák a vizet, amelyből kinyerik a hőenergiát, 

majd a másikon visszajuttatják a talajba a lehűlt vizet, hogy ott ismét felmelegedjen. 

Hőnyerés a környezeti levegőből 

A levegőben lévő hőenergiát hasznosíthatjuk úgy, hogy a hőszivattyús rendszerrel 

„bevisszük” a lakásba. Egy kis sarkítással azt mondhatjuk, olyan ez, mint egy 

kifordított hűtőszekrény. Ez a módszer nagyon ígéretes a jövőre nézve, mert 

kivitelezése, telepítése gyors és egyszerű, így a beruházási költségek is 

alacsonyabbak lehetnek. Az elmúlt néhány évben sokat fejlődött ez a technológia, 

egyre jobb COP értékeket (hatásfokot) érnek el. 

Talajkollektoros, talajvizes és levegős hőkinyerés 

7.1.1.2.4-3. ábra. Forrás: Gallatherm Épületgépész, Szolg. és Kivitelező Kft. Honlapja 

(http://gallatherm.gportal.hu), 2011. augusztus. 




38

7.1.1.2.5. Vízenergia hasznosítás 

A vízenergia az egyik legrégebb óta hasznosított energia, amelynek szerepe az idők 

változása során jelentős átalakuláson ment keresztül. Az első vízkerekeket az ókori 

Rómában aquaductokról lezúduló vízzel hajtották meg. Időszámítás szerint 537-ben 

megszálló gótok lerombolták az aquaductokat hogy kiéheztessék és megtörjék a 

város népét. A találékony rómaiak azonban a malomköveket mozgató lapátkerekeket 

a Tiberis városfalakkal védett szakaszán horgonyzó hajókra szerelték. Ezek voltak az 

első hajómalmok. Krónikák szerint 1863-ban a Kárpát-medencében több mint 4000 

hajómalom működött, gabonát és pirospaprikát őröltek velük. 

Az elmúlt században több törpeerőművet építettek a mezőgazdaság és a szűk körű 

lakosság számára, ott ahol a közelben lehetőség volt a vízenergia hasznosítására. A 

második világháborút követően megugrott a kisvízerőművek telepítése, majd az 

ötvenes évek közepétől elkezdődött a nagyobb vízierőművek telepítése, és a 

kisvízerőművek fokozatosan a háttérbe szorultak és megkezdődött az elöregedésük 

és sorozatos karbantartások és rekonstrukciók helyett a bezárások és az erőművek 

leállítása került előtérbe. Napjainkban az egyre fokozódó energiaigény miatt, 

valamint az Európai Unios törekvéseknek köszönhetően, újból kezd előtérbe kerülni 

a megújuló energia egyik és jelentős fajtája a víz. Az erőművi fejlesztések átalakultak 

az elmúlt századhoz képest. Akkoriban a mezőgazdaságot, az ipart részesítették 

előnyben, napjainkban már a villamos energia előállíthatósága a döntő szempont. 

Hiszen az így keletkezett energia a viszonylag jónak mondható villamos elosztói 

hálózaton keresztül bárhová eljuttatható. Annak érdekében, hogy a beruházási 

költségek, valamint a megtérülési mutatók is elfogadható szinten maradjanak, 

előnyben részesülnek azok a helyszínek, ahol már a múltban megépült a 

duzzasztómű. Nem csak gazdasági szempontok miatt kedveltek ezek a helyszínek, 

hanem az érvényben lévő környezeti előírások miatt is, mivel a természetes vízi, 

illetve szárazföldi élőhelyek megóvása is kiemelt szerepet kap. Egy ilyen típusú 

erőmű telepítésnél ott, ahol már készen van az esetleges duzzasztó mű, nem kell 

olyan környezeti beavatkozást véghezvinni, amelynek hatásai rövid, közép, illetve 

hosszú távon feltételezéseken alapulnak. A vízi energia megújuló energia, nem 

szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, 

melegházhatást kiváltó gázt. Hasznosított energia mennyisége az átömlő víz 

mennyiségétől, a víz forrása és a kilépési helyének magasságkülönbségétől függ. 

Ezt a magasságkülönbséget esésnek nevezzük. A potenciális energia egyenesen 

arányos az eséssel. A vízrendszer jellegéből adódóan Magyarországon nagyon 

alacsony a folyók esése − nagy alföldi térségbe futnak ki a hegyvidéki területekről − 

és a világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába sorolhatóak. Ilyen adottságok 

mellett Magyarország nem lesz a vízerőművek hazája. Mint minden beruházásnak, 

úgy a vízerőművek (7.1.1.2.4-4. ábra) építésének is vannak előnyei és hátrányai. 

Előnyei: 

Olcsó villamosenergia-előállítás, nincs szükség energia befektetésre. 




39

Az üzemeltetéshez kis létszámú személyzet is elegendő. 

A duzzasztást hasznosíthatja a mezőgazdaság. 

A duzzasztógát sok esetben kis ráfordítással közúti hídként is szolgálhat. 

Gyors indíthatóság. 

Hátrányai: 

Gátszakadás esetén nagy árhullám alakulhat ki. 

A duzzasztás hatására a vízszintemelkedés megváltoztatja a már kialakult 

talajvízszintet, ez károsan hat a környezetre és a már megépült 

létesítményekre. 

A szennyvízelvezetést csak folyamatosan üzemelő szivattyúkkal lehet 

megoldani a környező településeken. 

A csúcsra járatásnál jelentkező állandó vízszintingadozás tönkreteszi a partot. 

A zsilip rendszer miatt drágább és lassabb lesz a hajózás. 

Fontosnak tartjuk, hogy azokon a vízszakaszokon, ahol már korábban 

megépült duzzasztómű üzemel, de eddig még nem építettek hozzá erőművet, 

ott a gazdaságosan létesíthető erőműi kapacitások kihasználásra kerüljenek, 

azaz erőművek létesüljenek. 

Vízerőmű vázlata. 

A - Víztározó, B - Gépház, C - Turbina, D - Generátor, E - Vízbevezetés, 

F - Frissvíz csatorna, G - Villamos távvezeték, H – Folyó. 

7.1.1.2.4-4. ábra: Forrás: Wikipédia (http://hu.wikipedia.org), 2011.augusztus. 

A Duna, a Tisza, a Dráva vízpotenciáljának hasznosítása jelen pillanatban nem 

aktuális feladat. A Dunán nincs – és várhatóan a közeljövőben nem is lesz – 

villamosenergia-termelésre szolgáló létesítmény. A Tiszán a – hazai viszonyok között 

nagynak számító – Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei 

Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MVA beépített teljesítménnyel. A Dráván jelenleg 

nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és 




40

törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken működő energiatermelő 

berendezés nincs üzemben. 

Teljesítőképességűk szerint az erőműveket 3 kategóriába sorolhatjuk: 

I. kategóriába sorolhatók az 500 kW fölötti erőművek. Ilyenek lehetnek a nagyobb 

folyóink (Duna, Tisza, Dráva. Maros vagy a Kőrösök) vízkészleteit hasznosító 

erőművek. 

II. kategóriába sorolhatók a 100-500 kW teljesítménytartományba eső erőművek 

vagy a még kihasználatlan lehetőségek. Ide tartoznak a meglévő kisvíz-erőművek 

egy része, vagy mint lehetőség, néhány nyugat-dunántúli vízfolyás vagy az alföldi 

főcsatornák. 

III. kategóriába a 100 kW alatti lehetőségeket soroljuk, amelyekre számos példa van 

a magyar gyakorlatban. 

Hazai kis- és törpe vízerőműveink nagy része a kedvező hidrológiai és topográfiai 

adottságokkal rendelkező vidékeken üzemel. 

A magyarországi vízerőművek legfiatalabb tagjára a Kenyeri község területén 

megépített erőmű lehet példa, hiszen a beruházók kihasználták, hogy a Rába ezen 

részén már a múltban megvalósult a duzzasztás. 

A Rábán megvalósított projektekhez hasonlóan lehetne létesíteni még többek között 

a Hernádon és a Sajón is. További lehetőség még, hogy a meglévő és működő 

erőművek kapjanak kiegészítéseket, mint például Gibárt vagy Felsődobsza. 

Nyugat-magyarországi törpe vízerőművek 

Magyarország egyik legjobban kihasznált vízfolyása a Gyöngyös volt. Az egykor 

megépített több tucat vízerőműből ma is jó néhány megtalálható, amelyek 

üzemelnek. Ezen erőművek többsége az 1920-as években épült. Vízerőmű 

építésére legalkalmasabb helyszínek a Gyöngyösre: Kőszeg mellett, illetve 

Bogáton találhatóak. Viszont nem csak a Gyöngyös rejt magában kiaknázatlan 

lehetőségeket vízenergia szempontjából, hanem a Pinkán Vaskeresztesen 

lehetne különösebb környezetkárosítás vagy terhelés nélküli megoldással 

energiát termelni. Hasonló helyzet a Répcén is. 

A Nyugat-magyarországi törpe vízerőművek helyzete egyelőre kedvezőbb a keleti 

szomszédjaiknál. Ez köszönhető annak, hogy (főként osztrák) magántulajdonba 

kerülésük után a tulajdonosok sorra korszerűsítették és üzembe állították a régi 

telephelyeken a leromlott átlagú kiserőműveket. 

A Zala egyike azon kevés folyóknak, amely a határainkon belül ered és itt is ér véget: 

126km-es útja után a magyar tengerbe, a Balatonba torkollik. Esése Zalalövőtől majd 

100 m, vízbősége néha eléri a 6 m 3 /s vízhozamot is, ami már bőven elegendő volt 

vízimalmok meghajtására, így a XVIII. századtól folyamatosan üzemeltek itt malmok. 




41

Volt, hogy 50 felett járt a számuk; egy 1870-es térkép 35 malomhelyet jelöl és ebből 

még több mint 20 ma is felkereshető. Ez a sűrűség azt jelenti, hogy sok szakaszon 1- 

2 kilométer távolságban álltak a malmok, miközben a víz esése 1,5-2,5 m-t tett ki. 

Nagyon sok helyen a malom már nincsen meg, de a természetes esés miatti sebes 

áramlást, partrombolást mesterséges zúgókkal akadályozzák, azaz a víz ott van, 

lezubog – anélkül, hogy munkát végezne. A Zalán mintegy 5-10 olyan törpe 

erőművet lehetne létesíteni (kb. 20 kW-osakat) amelynek építése gyakorlatilag 

minimális mederkorrekcióval járna. 

Mikro vízerőművek 

A törpe- és mikro vízerőművek elemei gyakorlatilag katalógus alapján rendelhetők. A 

kereskedelemben egyre több, egészen kis teljesítményű turbina is kapható (500 W – 

10 kW-ig). Ez az a méret, amely a Nyugat−magyarországi vizeken a 

legköltséghatékonyabban lehet beépíteni, hiszen a múltban megépített 

gátrendszerek és védművek esetleges felújítása szükséges csak ahhoz, hogy az 

energiatermelés megvalósuljon. 

Élettartam 

Az erőmű az átadást követően nem kíván folyamatos személyzetet, mert az újonnan 

megépített erőművek távfelügyeleti rendszerekkel rendelkeznek és nem csak az 

erőmű tulajdonosa, de a turbina és a generátor szállítója is folyamatosan szemmel 

tudja követni a termelést és a működést, valamint elemzéseket tud készíteni az 

egyes üzemállapotokról. 

A vízerőműveket esetenként 100 év felett is üzemben lehet tartani, azonban ehhez 

az egyes egységeket élettartamuk szerint nagyjavításnak kell alávetni. Folyamatosan 

ellenőrizni kell a turbina lapátok állapotát, mert az esetlegesen bekerülő idegen 

anyagok károsíthatják, így befolyásolva a termelést. Nem szabad elfelejtkezni a ritka 

(15-30 évenkénti), de rendellenes vízjárások, elsősorban áradások által okozott 

károkról sem, ami a folyamatos karbantartásnál nagyobb feladatokat ró az 

üzemeltetőre. A technológia elemek élettartama és karbantartási igénye más és más. 

A gátak élettartama 100 év, karbantartás szempontjából a folyamatos ellenőrzéssel 

és tisztán tartásával megelőzhető, hogy egy nagyobb áradás esetén a tervezett 

terheléseket ne bírja, és egy esetleges katasztrófához vezessen, ami komoly károkat 

okozna a gépi berendezésekben is. Az árapasztó kapuk várható élettartama 50 év. 

Karbantartás szempontjából folyamatos felülvizsgálattal észlelhető egy esetleges 

anyagszerkezet probléma, hogy az árvizek esetén törések és rongálódások ne 

lépjenek fel. 

A turbina, generátor és villamos berendezések élettartama 30-50 év, ezeken a 

berendezéseken 10 évente nagyfelújítást kell végezni a folyamatos karbantartások 

mellett. Ezen berendezések esetében vizsgálni kell, hogy az esetleges cseréjükkel, 




42

amelyek nem okoznak környezetterhelést, milyen hatásfok növekedés érhető el, és a 

hatásfok növekedések milyen költségekkel járnak. 

A vízerőmű rendszereknél az elméletileg kinyerhető energiát a vízmennyiség és 

esése határozza meg, ezért az egyes elemek korszerűbbre cserélésével lehet 

teljesítményt növelni (pl. turbina csere a nagyobb hatásfok érdekében). 

Hasonlóképpen változhat egy erőmű szerepe, amikor a korábbi kisebb, folyamatos 

teljesítmény helyett (mellett), egy jobban szabályozható, vagy részben csúcsüzemű 

turbina is beépítésre kerül. 

Tipikus hatásfok növelő eljárás a turbinavezérlések korszerűsítése. A hagyományos 

elektrohidraulikus megoldások nem mindig tudták optimálisan vezérelni a turbina 

lapátok beeresztő lemezek állásszögét, a rendelkezésre álló vízesés és 

vízmennyiség függvényében. Az új digitális szabályozások alkalmazása (és a 

korszerűbb turbinák) a hagyományos 80-90%-os hatásfokot néhány %-kal emelni 

tudja. 

7.1.2. Szekunder energiahordozók 

Szekunder energiahordozók között is megkülönböztetünk fosszilis energiahordozó 

származékokat, és megújuló energiahordozó származékokat. Fosszilis szekunder 

energiahordozónak tekinthetők a szén, a kőolaj és a földgáz különböző származékai, 

a megújuló szekunder, vagy másodlagos energiahordozók közé soroljuk a biogázt, 

valamint az energetikai növénytermesztésből származó, egyéb tüzelőanyagokat, 

mint a bioetanol, vagy a biodízel. 

7.1.2.1. Tüzelőanyagok 

A hagyományosnak mondható energiahordozók létjogosultsága és jelentősége 

feltehetően továbbra is megmarad a gazdaság egyes területein a 2030-ig terjedő 

időszakban. A kőolajszármazékok a közlekedés célú energiaigények kielégítésében 

továbbra is kulcsszerepet fognak játszani, felhasználásuk a másodlagos 

energiahordozók térnyerésével is csak lassan csökkenhet, ugyanis a járműpark 

jelentős része korlátozottan tudja a bio üzemanyagokat felhasználni. 

A széntüzelés néhány ezer tonna/év mennyiségre zsugorodott a térségben, a 2030- 

ig terjedő időszakban nem látható sem a szükségessége, sem a lehetősége annak, 

hogy ezen tüzelőanyag újból teret nyerjen. A régió lignitvagyonának kiaknázása csak 

környezeti kompromisszumok árán és kizárólag olyan fejlett technológia 

alkalmazásával lehetséges, amely jelenleg még nem áll rendelkezésre. 

A koksz jelentősége a széngáz gyártás és az ezzel együtt járó koksz előállítás 

megszűnésével jelentőségét vesztette az energetikai felhasználását tekintve. A 

termék fokozottan kiszorult a piacról. 

Széngáz felhasználásáról nincs adatunk, vélhetően nulla. 

Fűtőolaj és PB gáz tekintetében az energiahordozó áremelésével a kereslet 




43

nagymértékben lecsökkent. Felhasználása a vezetékes gázzal el nem látott 

felhasználók esetén kiegészítő jellegű. 

A szintetikus földgáz (SNG) szerepe is egyre korlátozottabb, a gázfelhasználási 

csúcs letörésére eseti az alkalmazhatósága. A földgázhoz képest magas felhasználói 

áron kívül a készletezési költségek is alkalmazásának csökkenését sejtetik. 

A SIA-PORT nemzetközi repülőtér 2014-re tervezett elindulásával a légiforgalmi 

igények heti 6 000 tonna kerozin felhasználás bővülését eredményezik a térségben. 

Az éves közel 320 000 tonna kerozin felhasználás háttéripari kapacitásai még 

megteremtendők az országon belül. 

A másodlagos energiahordozók szerepe és jelentősége folyamatosan növekszik a 

térségben. A biodízel és bioetanol gyártása fejlődő iparág, és az 

élelmiszertermelésre nem használható mezőgazdasági területek esetén vonzó 

alternatíva az előállításukhoz szükséges alapanyag termesztése. 

A dekarbonizációs technológiák alkalmazása esetén további jelentős mennyiségű etil 

és metanol előállítása lehetséges, ezzel felmerül a tüzelőanyag ismételten 

energetikai célú hasznosítása. Ezen energiahordozók alkalmazása egyszerű módon, 

a meglévő hőtermelők tüzelőberendezéseinek átalakításával megoldható. 

7.1.2.2. Gőz és forró víz 

Gőz és forró víz előállítása térségünkben koncentrált energiatermelő helyszíneken a 

távhőtermelők és egyes ipari üzemek telephelyein történik. Hőkiadás szempontjából 

a távhőtermelők helyzete vizsgálandó részletesen. 

A távhőszolgáltatás regionális helyzete 

A régió energia felhasználásának megközelítőleg 40%-a fűtési célú energia 

felhasználás. Az épületfűtés adatait vizsgálva megállapítható, hogy az egyedi fűtés 

aránya 2004-ig növekedett, majd 3%-al csökkent. Az ezt követő években ugyan 

ismét nőtt az egyedi fűtéssel rendelkezők száma, azonban 2008-ban jelentősen 

visszaesett az előző évekhez képest. A legtöbben az egyéb fűtési megoldásokat 

alkalmazzák a régióban, ami 51%-át tette ki 2008-ban a lakások fűtési módjának. 

Különvizsgálva a távhőszolgáltatás részarányának alakulását a megállapítható, hogy 

az rendre12% körül alakul. 

A távhőszolgáltatás a térségben az 1960-as években kezdődő, tömeges, iparosított 

technológiával történő lakásépítési programmal együtt alakult ki. Jelenlegi helyzetét a 

rendszerváltás utáni vagyonátadás során kialakult önkormányzati tulajdonosi és 

ármegállapító szerep döntően meghatározza. 

A távhőszolgáltató társaságok tulajdonviszonyai többnyire tisztázottak, jellemző az 

önkormányzati tulajdon, a vegyes tulajdonú társaságok esetében is tendencia, hogy 

az önkormányzati tulajdonrész a nagyobb. A hőtermelő berendezések 

tulajdonviszonyainak tekintetében módosul a kép, több esetben pénzügyi és /vagy 

szakmai befektetők tulajdonában vannak a gázmotoros kiserőművek. 




44

A Nyugat-Dunántúli régió távhőszolgáltató cégei többnyire földgáz bázison állítják elő 

a kiadott hőt, de 2003 óta egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a megújuló 

energiaforrásokat is. 

A fűtés mód alakulása a Nyugat- Dunántúlon [%] 

távfűtés 



lakás egyedi 

kazánfűtéssel egyéb fűtés 

2002 13,3 5,9 26,2 54,6 

2003 11,2 5,4 34,8 48,5 

2004 11,4 6,2 38 44,5 

2005 9,2 5,5 35,5 49,8 

2006 11,9 6,4 36 45,5 

2007 11,4 7,2 36,5 44,9 

2008 12,5 7,3 29,2 51 

7.1.2.2.-1. táblázat. Forrás: Szerkesztett KSH adat A települési infrastruktúra fejlődése a Nyugat- 

Dunántúlon című kiadványból [2009] 

A régió távhőszolgáltató társaságainak adatait az alábbi táblázat tartalmazza. 

A távfűtés adatai a Nyugat- Dunántúl településein 

Város 

Lakásszám 

Értékesített Megújulóból 

hőenergia [GJ] [GJ] 

arány % 

Körmend 1 498 58 438 41080 

Szentgotthárd 494 27 514 0 48,7 

Vasvár 270 24 626 12735 

Kőszeg 485 32 198 0 0,0 

Sárvár 1 457 86 376 0 0,0 

Celldömölk 463 28 000 0 0,0 

Szombathely 11 446 466 819 56200 12,0 

Győr 22 609 1 464 647 0 0,0 

Sopron 6 115 706 463 0 0,0 

Csorna 379 146 789 0 0,0 

Mosonmagyaróvár 3 608 221 882 0 0,0 

Pornóapáti 64 1 600 1600 100,0 

Összesen 48 888 3 265 352 111 615 3,4 

7.1.2.2-2. táblázat. Forrás: Matászsz kiadvány és Nettcalor Kft. információgyűjtés [ 2007-2010] 

Az adatok elemzésévvel megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron megyében 5 

településen található távhőszolgáltatás, Vas megyében 8 településen, míg Zalában 

csupán egy település rendelkezik szervezett hőbázissal. GYMS és Vas megyében a 

lakásszámhoz mérten azonos súlyt képvisel ez a szolgáltatás, míg Zala lényegesen 

elmarad ebben a tekintetben. A lakossági szolgáltatáson kívül jelentős az intézményi 

és az ipari célú hőkiadás is szinte valamennyi társaságnál. 




45

A műszaki színvonalat és technológiai megoldásokat tekintve még árnyaltabb a kép. 

A hőtermelés többnyire blokkégős meleg vagy forróvíz kazánokban történik. A 

kazánkapacitások igen széles skálán mozognak. A Győri Távhőszolgáltató Kft 

esetében 80 MW-os erőműkazánok üzemelnek, de kisebb távhőszolgáltató 

társaságok néhány 100 kW-os berendezésekkel üzemelnek. A Távhőszolgáltatás 

kondenzációs kazánt jellemzően nem alkalmaz, tekintettel a magas visszatérő 

vízhőmérsékletre. Ugyanakkor jelentős a távhőszolgáltatói hőbázisra telepített 

kapcsolt hő- és villamosenergia-kapacitás, ami a gyakorlatban korszerű és hatékony 

gázmotoros kiserőműi blokkok üzemét jelenti. A beépített gázmotoros kapacitás a 

régióban 42 MW. 

A hőelosztás műszaki állapotát meghatározza, hogy a távhőszolgáltatói rendszerek 

többsége a 70-es, 80-as években alakult ki. Jellemző a vasbeton védőcsatornás, 

utólag hőszigetelt távhővezeték. A 90-es évek után létesült, vagy felújított 

távhőrendszerek esetében alkalmazták a lényegesen jobb hőszigetelő képességgel 

rendelkező előre szigetelt távvezetéki technológiát. 

A fogyasztói hőközpontok mára szinte minden távhőszolgáltató esetében korszerű 

hőcserélőkkel, időjárásfüggő szabályozással és jórészt energiatakarékos 

szivattyúkkal rendelkeznek. 

A régió távhőszolgáltatóinak energetikai mutatóit meghatározó mértékben a 

távhővezetékek állapota befolyásolja negatív irányban. Míg a hőtermelő 

berendezések hatásfoka kivétel nélkül 90% fölött alakul, addig a hőelosztás rontja az 

összhatásfokot 78-82%-os szintre. A hőveszteségek vizsgálata során a legnagyobb 

anomáliát a nyári üzem okozza. Ezen időszakban az elvétel a csúcsigények 10%-ára 

esik vissza, miközben a távvezetéki hőveszteség gyakorlatilag, abszolút mértékben 

változatlan. 

Az energiahordozó vásárlásnál a távhőszolgáltatók nem tudják érvényesíteni a 

kapacitásukból eredő előnyöket. A hazai torz gázárrendszer eredményeként a több 

millió m 3 -es éves gázfelhasználású fogyasztók egységárai közel azonosak a 

kisfogyasztói egységárakkal. Európában nem szokatlan, hogy a kisfogyasztói és a 

fűtőműi gázár között másfél-kétszeres különbség is kialakuljon a fűtőművek javára. A 

magyarországi gázár jelentősen rontja a távhőszolgáltatók versenyképességét az 

egyedi földgázellátáshoz képest. A versenyhelyzetet tovább befolyásolja negatív 

irányban az a tény, hogy a távhőszolgáltatás jellemzően az iparosított technológiájú 

lakásépítés eredményeként létrejött városi lakótelepeken valósult meg. A nagy 

hőigényű panelépületek rosszul szabályozott hőleadóinak és túlfűtésének 

következtében energia és költségpazarló fűtésmódot eredményeznek, ami a magyar 

távhőszolgáltatást megbélyegezte a fogyasztók szemében. 

A távhőszolgáltatás versenyképességét egyedül a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés 

technológiájának elterjedése javította. A 30% primerenergia megtakarítást 

jelentő technológiát egészen napjainkig a villamos energia kedvező áron történő 




46

kötelező átvételével ismerte el a hazai energiapolitika. A kötelező átvétel 

megszűnésével és a villamos energia szabadpiacon történő értékesítésével az addig 

a szolgáltatás költségeit csökkentő technológia a szolgáltatók számára teherként 

jelentkezik. A többnyire még meg nem térült beruházások állandó költségei sújtják a 

termelőket, a termelői ár befagyasztásával és az alacsony villamosenergiaértékesítési 

árakkal üzemi szinten is veszteséget okoznak a változatlanul magas 

gázárak. Jelenleg a távhőszolgáltatók csak veszteséggel tudnak szolgáltatási 

kötelezettségüknek eleget tenni. A veszteség oly mértékű, hogy az a társaságok 

finanszírozhatóságát és működését veszélyezteti. 

A gázalapú kapcsoltenergia-termelés helyzete a kötelező átvétel megszűnését 

követően nem kizárólag energetikai probléma. Jelenleg nem látszik alternatíva az így 

termelt villamos energia elhelyezésére. Stratégiai lehetőségüktől lettek a 

távhőtermelők megfosztva, ráadásul felkészülési időszak nélkül. Legsúlyosabban az 

önkormányzati tulajdonú és a KKV jellegű társaságokat sújtja a kialakult helyzet. A 

változásokkal megszűnt a cégek gázköltségeinek kompenzációja, vagy az alapdíj 

költségek csökkenése, ezzel együtt megszűnt a forrás a technológia- váltás 

önerejének biztosításához is. A már meglévő pénzeszközök veszteségek fedezésére 

lettek fordítva, a társaságok egy részénél a szolgáltatás már csak folyószámla 

hitelekből fedezhető. 

A közeljövő kilátásai sem pozitívak, az elkerülhetetlen áremelések leválási hullámot 

indíthatnak el. A szolgáltatás versenyképességét vizsgálva jelenleg az egyetlen 

előny az alacsonyabb ÁFA következtében mutatkozik. 

A távhőszolgáltatás regionális lehetőségei, javaslatok 

A kialakult helyzet ellentmondásos, tekintettel arra, hogy a hazai energiastratégia 

számol a távhőszolgáltatás hőbázisaival, illetve azok bővülését feltételezi a 2030-ig 

terjedő időszakban. Mint az már bemutatásra került, a távhőszolgáltatás hőbázisai 

igen nagy jelentőségűek mind országosan, mind regionális szinten, az 

energiatakarékossági és a megújuló energiaforrások felhasználási cél elérése 

érdekében. A távhőszolgáltatás keretében nyílik közvetlen lehetőség beavatkozni a 

városi energetikai kérdésekbe, úgy épületenergetikai szinten, mint a megújulók 

elterjedése tekintetében. A távhőtermelői kapacitások könnyen állíthatók át megújuló 

energiaforrásokra és esetükben hatékonyan alkalmazhatok az innovatív 

technológiák. 

Megfelelő támogatási rendszer mellett lehetőség nyílik a jobbára önkormányzati 

tulajdonú társaságok technológiai fejlesztésének összehangolására, az energetikai 

koncepció szerinti váltásra. 

A vizsgált időszak végéig várhatóan a földgáz marad a nagyvárosok nagy 

energiasűrűségű területeinek fő energiahordozója. A távhőszolgáltatók 

gázfelhasználása tekintetében az egyedüli mozgástér a hatékonyság javítása, 

melynek egyik eszköze továbbra is a kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. A 

kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés technológiájának átalakítása a maradékhő 




47

hasznosítási és dekarbonációs technológiákkal új lendületet adhat az ágazatnak és a 

régió energia hatékonysági programjának. A távhőszolgáltatói kazánparkok 

katalizátoros technológiával való kiegészítése költséghatékony módszer lehet az 

energia-megtakarítási célszámok eléréséhez. Új hatékonyság növelő technológiák 

elterjesztésére kell az ösztönzőket kialakítani és a támogatási rendszert módosítani. 

A gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő technológia kiváltása 

történhet biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés technológiával. 

A kiváltás azonban rendkívül költséges, tekintettel arra, hogy a meglévő technológia 

egyetlen eleme, sőt túlnyomó többségében a telephely sem alkalmas a technológiaváltásra. 

Figyelembe véve a biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés 

tüzelőanyag költségét, költséghatékonyabb a meglévő gázmotoros 

technológia - előzőekben bemutatott - hatékonyság javítása. 

A távhőszolgáltatás hatékonysága egyszerű módon növelhető a meglévő nagy 

hőveszteséget okozó távvezetéki rendszerek korszerű előre szigetelt technológiával 

készült távhővezetékekre cserélésével. A hatékonysági mutatókat tovább javíthatja a 

szolgáltatásban alkalmazott hőfoklépcsők csökkentése. Az alacsonyabb 

hőmérsékletű közegek alkalmazása esetén távhőszolgáltatásba integrálhatók azon 

megújuló energiaforrások is, melyek csak alacsony hőmérsékleten állnak 

rendelkezésre, így hőszivattyús alkalmazásokra és geotermikus 

energiafelhasználására is lehetőség nyílik. 

Mint a 7.1.2.2. 2 sz. táblázatból kiderül, a távhőszolgáltatás terén könnyen 

felhasználhatók a megújuló energiaforrások. A Körmend-Szentgotthárd és Vasvár 

térségében működő Régióhő Kft. által értékesített hőenergia 48,7 %-a megújuló 

energiaforrásból származik. Szombathely esetében is közel 12 %-os arányt 

képviselnek a hőtermelésben a megújulók. A többi távhőszolgáltató esetében is 

műszakilag egyszerű módon alkalmazható akár biomassza, napenergia, vagy 

geotermikus energia is. Az alkalmazhatóságnak kizárólag financiális problémái 

vannak. 

A régió távhőszolgáltatói közül Körmenden, Szombathelyen, Vasváron és 

Pornóapátiban történik biomassza alapú hőtermelés, geotermikus hőhasznosítás 

Vasváron, napenergia hasznosítás Szombathelyen és Körmenden valósult meg. 

Régiós szinten 3,4% a megújuló energiafelhasználás aránya. A bemutatott és 

működő gyakorlat alapján ez az arány 40-45%-ig növelhető, ami 1 500 TJ fosszilis 

energiahordozó kiváltását eredményezheti. 

Az előzőekben részletezett hatékonysági intézkedések révén, 15% hatékonyság 

növekedéssel számolva további, megközelítően 500 TJ primer energiahordozó 

megtakarítás érhető el régiós szinten a távhőszolgáltatásban. Amennyiben a 

megújuló energiaforrásokra való átállás megközelítőleg 50%-ban biomassza 

tüzeléssel valósul meg, akkor a 800 ezer GJ tüzelőhőt kb. 75 ezer tonna faaprítékból 

lehet előállítani. A térségben nagyságrenddel nagyobb mennyiségben is áll 

rendelkezésre biomassza. A további 700 ezer GJ megújuló energiahordozója a 

biogáz, a geotermia és a napenergia együttesen lehet. 




48

A fogyasztó oldali beavatkozások két fő iránya határozható meg, az egyik a már 

többször tárgyalt épületenergetikai beavatkozás, mely a panelépületek 

hőszigeteléséből és nyílászáró cseréjéből áll. A másik a helyiségenkénti szabályozás 

és mérés kialakítása, melyhez a fogyasztói oldal épületgépészeti átalakítása 

szükséges. A fogyasztó oldali beavatkozások is problémák tömegét vetik fel, a 

távhőszolgáltatók szándékaik ellenére sem tudják felvállalni ezen beruházásokat, 

mert ezekre nincs forrásuk, valamint a számviteli és adó szabályok is akadályokat 

okoznak. Ezen akadályok a tulajdonviszonyok keveredéséből származó karbantartás 

és üzemeltetés rendezetlenségében, vagy az ÁFA fizetési kötelezettség 

keletkezésében jelentkeznek. 

Mindez kihat a távhőszolgáltatás versenyképességére is, hiszen a primer 

energiahordozó földgáztüzelésű kazánban történő elégetésével - a jelenlegi 

gázárrendszer mellett - nem lehetséges versenyhelyzetet teremteni a kisfogyasztói 

hőtermeléssel szemben. 

A jelenleg még érvényes CO 2 kereskedelmi rendszer gyakorlata sem támogatja a 

távhőszolgáltatást, semmilyen módon nem javítja, inkább rontja a 

versenyképességet. A kvótakiosztás szűkülése miatt a szolgáltatók kénytelenek CO 2 

kvótát vásárolni, és ezzel költségeiket növelni, miután a kvótakereskedelem csak a 

20 MW feletti bemenő teljesítményű energiatermelőket érinti, ezért a kisfogyasztók 

ebben a tekintetben is versenyelőnyt élveznek. A hatékonyság növelésével és a 

megújulók használatával azonban kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek a 

távhőszolgáltatók, hiszen az így megtakarított kvótákat értékesíthetik az üveghatású 

gázok kibocsátás kereskedelmi rendszerében. 

Jelenleg a távhőszolgáltatás környezetvédelmi és nemzetgazdasági előnyei 

semmilyen módon nem jelennek meg a szolgáltatást igénybe vevők számára. Ezen 

előnyök megjelenésének módja az energiabizonyítvány rendszerek kialakításában 

lehetséges. Ilyen rendszer azonban a Villamos Energia Törvény (VET) által előírtak 

ellenére sem került kialakításra. 

Meglátásunk szerint a szolgáltatás legnagyobb problémáját az jelenti, hogy sem a 

távhőszolgáltató társaságok, sem a tulajdonos önkormányzatok nem rendelkeznek 

azon forrásokkal, amelyek a szolgáltatás korszerűsítését, valamint az 

energiastratégiai programban szereplő célok eléréséhez szükséges beruházások 

finanszírozását fedeznék. Az esetleges pályázatok önerejének előteremtése is egyre 

lehetetlenebb feladat, miközben a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók tovább nem 

terhelhetők anyagilag. 

A távhőszolgáltatás vonatkozásában a régió stratégiai célja egyrészt a meglévő 

hőbázisok megtartása és bővítése a szolgáltatás versenyképességének 

javításával, másrészt a megújuló energiaforrások alkalmazásához szükséges 

technológiai váltás. További cél a távhőszolgáltatás szolgáltatói és fogyasztó 

oldali veszteségeinek markáns csökkentése, a szolgáltatásban meglévő 

környezetvédelmi lehetőségek felszínre hozása, az externáliák bemutatása és 




49

számszerűsítése, ezzel a társadalmi elfogadottság javítása. 

A térség távhőszolgáltatása területén konkrét projektek is meghatározhatók. A 

szombathelyi kistérségben biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés 

megvalósítását célzó projekt, valamint biomassza alapú hőtermelés 

kialakítására vonatkozó projekt is előkészület alatt áll. A kapcsolt hő- és 

villamosenergia-termelésre a vépi 400 kV-os átadó állomás közelében egy 14-18 

MW el teljesítményű, valamint Szombathely déli területére egy 6 MW el teljesítményű 

létesítmény előzetes tanulmányai és engedélyei készültek el. A győri kistértségben 2 

db 20 MW el , a Győri Távhőszolgáltató Kft. hőbázisára termelő berendezés létesítése 

is indokolt. Sopron térségében 15-20 MW el kapacitással hasonló technológiájú 

berendezés létesítése reális a távhőszolgáltatói hőigények alapján. 

A felsorolt, megközelítőleg 80 MW villamos kapacitás tüzelőanyag igénye 800 000 t 

évente, mely mennyiség a 7.1.1.2. fejezetben bemutatott mezőgazdasági területek 

egészének energetikai növénnyel történő beültetése esetén is csak részben 

(500 000 t/év) biztosítható. A fennmaradó mennyiséget a térség 

erdőgazdálkodásából kellene pótolni, amennyiben erre az éves fanövekmény 

lehetőséget biztosít. 

7.1.2.3. Villamos energia 

A villamos energia termelésére és elosztására fokozottan igaz, hogy a Nyugatdunántúli 

Régiós és az országos vagy uniós stratégia csak egymást erősítő 

kölcsönhatásban valósítható meg. 

A villamos energia olyan kivételes termék - talán már azt is mondhatjuk, hogy áru -, 

mely az ipar, a mezőgazdaság tevékenységét és a lakosság életét közvetlenül, vagy 

közvetve sűrűn átszövi, ezért az igények is kivételesen magasak a villamos 

energiával kapcsolatosan. A felhasználók oldalán a feszültség nagyságát és 

frekvenciáját szűk sávban kell tartani és elvárás az ellátás nagy üzembiztonsága. 

A mai villamosenergia-termelő (erőmű) és szállító (hálózat) rendszer kialakulása 

szénhidrogénre, szénre és hasadóanyagra alapozva történt. Az erre alapozott 

termelés gazdaságosan csak a nagy erőművek (több száztól – több ezer MW 

teljesítményig) képesek villamos energiát előállítani. A kisszámú, de nagy 

egységteljesítményű erőművek egyre nagyobb méretű villamosenergia-átviteli 

hálózatok kifejlesztését követelték. Az átviteli hálózatok feszültségszintenként 

vertikálisan is tagozódtak, alap-, főelosztó és elosztóhálózatokra. 

Az így kialakult együttműködő (szinkronban üzemelő) rendszer biztosítja jelenleg is a 

fogyasztók által elvárt feszültség- és frekvenciasávon belül az energiát. 

Természetesen a nagy rendszer rugalmassága folyamatosan fejlődik, hiszen épültek 

a fogyasztási csúcsoknál gyorsan üzembe helyezhető pl. gázturbinás erőműi 

egységek, melyek egy korszerűbb és kiterjedtebb irányítástechnikát igényeltek a 

rendszer stabilitásnak megőrzése érdekében. Ezek a fejlesztési megoldások (gyors 

reagálás, fejlett irányítástechnikai megoldások) tulajdonképpen már tekinthetők a 




50

decentralizált villamosenergia-termelés előzményeinek. A fenti együttműködő 

rendszer előnyeit mindenképp célszerű megtartani, azzal a kikötéssel, hogy ez nem 

korlátozhatja a helyi szintű villamosenergia-termelést, a kiserőművek létesítését. 

A villamosenergia-rendszer nagy problémája, hogy az energia tárolása ezen belül 

nehezen megoldható és rontja a termelés gazdaságosságát. A rendszer irányítónak 

a termelést és a fogyasztást egyensúlyban kell tartania, mivel az egyensúly 

megbomlása a szolgáltatott energia minőségét és üzembiztonságát veszélyezteti. 

Bár az erőmű-hálózat-fogyasztó rendszernek működik egy egyfajta önszabályozó 

mechanizmusa, a hierarchia csúcsán szükséges a rendszerirányító. Megújuló 

energiaforrások esetében a tárolás kérdése a rendszerüzemeltetés egyik 

kulcskérdése erőmű nagyságtól függetlenül. Az erőmű nagysága csak a tárolás 

módját befolyásolja. 

A Magyar Energia Hivatal adatai szerint a villamosenergia-termelésében a 

felhasznált energiaforrások megoszlása 2010-ben az alábbi volt: 

- 37% hasadóanyag, 

- 29% szénhidrogén, 

- 14% szén, 

- 7% megújuló energiaforrás, 

- 13% import. 

Felmerül a kérdés, hogy a jelenleg jól működő rendszer miért szorul változtatásra? 

Egyrészről a gáz és olajkészletek csökkenésével és stratégiai időtávon belüli 

kimerülésével kell számolnunk, másrészről ismert korunk fő problémája, hogy a 

környezetszennyezéssel végzetesen veszélyeztethetjük bolygónkat. A felvetett 

kérdésre olyan választ kell találnunk, amely alapvetően változtatja meg a jelenlegi 

szemléletünket, mely a jelenleg működő rendszer előnyeit megtartja, így a villamos 

energia minőségét negatív irányban nem befolyásolja. Szembesülünk azzal a 

problémával, hogy az így kialakított villamosenergia-rendszer költségei nem 

emelkedhetnek drasztikusan a fogyasztók által megszokott és elvárt színt fölé. 

A stratégia érthetősége kedvéért a melléklet 7.1.2.3. – 1 pontjában bemutatjuk a 

világ primer energia előrejelzését, mely szerint a felhasználásban alapvető 

strukturális változások következnek be. Mindez alapjaiban hat a villamosenergiatermelésre 

is. Mint ahogy az a prognózisból kiderül, előtérbe kerül a nap, a szél és 

biomassza villamosenergia-termelésre történő felhasználása. Ez mindhárom olyan 

energiaforrás, melynek felhasználása helyhez kötött. 

Elismerve az egyéni kezdeményező képesség nagy hajtóerejét, a potenciális 

lehetőségek kihasználásához a beruházások gazdasági-, műszaki feltételein makro 

és régiós szinten is szükséges javítani. A megújuló energia jelenleg még drágább a 

hagyományosnál, ezért vagy támogatni szükséges, vagy a nem megújuló 

energiaforrásoknál lehetne az árképzésbe externáliákat beépíteni. 

A meglévő villamosenergia-rendszer mind a termelés-elosztás, mind az irányítás 

szempontjából alapvetően felülről-lefelé működő rendszer, a szükségesnél kevesebb 




51

visszacsatolással az alacsonyabb szintekről. 

A meglévő struktúrát alkalmassá kell tenni egészen a háztartásoktól, ipari, 

mezőgazdasági felhasználóktól kiindulva, hogy a helyben meglévő megújuló és 

kapcsolt primer energiaforrások fogadására alkalmas legyen. A létesülő kiserőművek 

teljesítménye nagy szórást mutat. Néhány száz kW-tól a néhány tíz MW 

teljesítményig. Ezért a fogadókészség megteremtése nagyobb 6-40MW 

teljesítménynél a meglévő 120/középfeszültségű (20,10 kV) alállomások 

létesítésével, vagy bővítésével oldható meg. Az ennél kisebb teljesítmények 

fogadása a középfeszültségű (20 és 10kV-os) elosztóhálózaton célszerű. 

A villamos energia átvétele és felhasználóhoz juttatása megfelelő 

hálózatfejlesztéssel biztosítható. A hálózati kapacitások kiépítése a kiserőmű 

közvetlen létesítési költségével sok esetben összemérhető. Célszerű lenne a 

kiserőművek beruházását függetleníteni attól, hogy az optimális telepítési helyen 

éppen milyen a meglévő hálózat fogadókészsége. Előnyös lenne, a mögöttes (már 

meglévő és/vagy kiépítendő) hálózaton szükséges beruházásokra vonatkozóan 

valamilyen módon, például a kiépítendő erőművi teljesítményhez kapcsolva 

normatívákat meghatározni. Az elszámolási mérés helye, az átvételi tarifa és ezzel 

összefüggésben az építendő hálózat tulajdonjogának pontosítása mindenképp 

hasznos lenne. 

Az eddig leírtak mind azt feltételezik, hogy a kiserőmű a villamosenergia-hálózat 

részeként üzemel. Kisebb, vagy hálózattól távol eső kiserőmű telepítésénél a mai 

technológiai szinten elképzelhető a villamosenergia-hálózattól független un. 

szigetüzem is. Ilyenkor a teljes ellátási felelősség természetesen a villamosenergiatermelőé. 

A szigetüzem esetén pl. szélerőműnél célszerű a fel nem használt villamos energiát 

megfelelő módon tárolni. 

A megújuló energiával működő kiserőművek mind jobb kihasználása, az 

energiaforrások struktúraváltásának elősegítésére, és a kiserőművek gazdaságos 

üzemeltetése együttes célként jelölhető ki, így a megújuló energiaforrásokból a 

maximális energia kinyerés érhető el. 

Az előzőekben megfogalmazott cél elérése érdekében két egymást nem kizáró 

megoldás körvonalazható, a megoldások egyedül, vagy egymással kombinálva is 

alkalmazhatók. 

Az erőmű bevonása az együttműködő hálózat irányítási rendszerébe 

Megítélésünk szerint kb. 10 MW teljesítménytől cél lehet az erőmű bevonása az 

országos vagy regionális főelosztó hálózat irányításába. Ez azt jelenti, hogy az arra 

alkalmas irányító központba folyamatosan érkeznek az információk, melyek 

feldolgozása a központban megtörténik a rendszerirányítás prioritásainak 

megfelelően (prioritást kaphat pl. a szélerőmű is, ha túltermelés esetén más 

erőműnél a termelés csökkenthető). Az információ feldolgozása után dönt a 

rendszerirányító a szükséges beavatkozásról. A helyi beavatkozó berendezéshez 

(kapcsolóhoz) az információt vissza kell juttatni. Fontos hangsúlyozni, hogy a hálózat 




52

stabilitása, az elfogadhatatlan feszültségek és áramerősségek, a fogyasztói 

berendezések meghibásodásának elkerülése érdekében az irányított régió más 

helyeiről is kell információkat gyűjteni és feldolgozni egy adott erőműre vonatkozó 

döntéshez. 

Ilyen komplex irányító rendszer megvalósítása, mely lenyúlik a 10 és 20 kV-os 

elosztóhálózatok szintjéig, vagy akár a kisfeszültségig már nem csupán a 

kiserőművek kérdéskörét fedi le, hanem egy újfajta többcélú rendszerirányítás 

kiépítését jelenti országos vagy áramszolgáltatói szinten. 

A Nyugat-dunántúli Régió az informatikai, technológiai háttér az irányítási rendszer 

kiterjesztéséhez rendelkezésre áll. 

Autonóm irányítási rendszer 

Az autonóm irányítási rendszer kialakítható az energia helyi tárolása nélkül. 

A tárolás nélküli autonóm rendszer a feszültség és áramerősség erőműnél, esetleg 

az erőmű betápláló hálózatának a végpontján mért jellemzőinek alapján működik. 

Prioritása a fogadó hálózatnak van. Így abban az esetben, ha a fogadó hálózat az 

energiát nem tudja fogadni, mert energia felesleg van a rendszerben, az erőmű 

leválasztásra kerül és csak akkor kapcsolódhat vissza,ha a fogadó hálózat villamos 

jellemzői ezt lehetővé teszik. Ebben az esetben az erőmű által termelt energiában 

kiesések jelentkeznek. 

Lehetséges az autonóm irányítási rendszer kiegészítése az energia tárolásával. 

Ebben a továbbfejlesztett megoldásban az autonóm irányítási rendszer kiegészítésre 

kerül az erőmű hálózatról történő leválasztása után termelhető villamos energia 

tárolásával. 

A regionális kb. 1-100 MW teljesítménytartományban akkumulátoros és lendkerekes 

energiatárolók kerültek kifejlesztésre. Amikor az erőmű nem dolgozik a hálózatra, a 

megtermelt energiát akkumulátorok, vagy lendkerekes rendszerek tárolják. 

A tárolt energiát csúcsidőben az erőmű visszatáplálja a hálózatba. A csúcsidőben az 

energia kedvezőbb tarifával értékesíthető. A tárolás kialakítása még meglehetősen 

költségigényes, de tömeggyártás esetén és a technológia folyamatos fejlesztésével 

az ára nagymértékben csökkenhet. Mindkét ismertetett irányítási megoldás a 

villamosenergia-előállítás költségét növeli. 

A villamosenergia-rendszer felhasználói oldalát vizsgálva az a tendencia 

várható, hogy az eddigi passzív felhasználók egyre inkább aktív energia- és 

környezettudatos felhasználókká, ezzel együtt energiatermelőkké válnak. Ez a 

változás a villamosenergia-rendszer kisfeszültségű felhasználói oldalát, de a 

középfeszültségű elosztó rendszereket is új kihívások elé állítja. Ezen 

kihívásokkal és a kihívásokra adható válaszokkal, a „smat grid „ hálózatok 

ismertetésével a melléklet 7.1.2.3. – 2 pontjában részletesen foglalkozunk. 




53

A fejezet összefoglalója 

A stratégia összefoglaló célja, hogy a régió megújuló energia kapacitásaira, 

adottságaira alapozva adjon iránymutatást elsősorban az energiatermelés 

fejlesztéséhez. Ez a hosszú távú fejlesztés a szállító hálózatok fejlesztését is 

magával hozza és a fogyasztói oldal hatékonyságának növelését is megkívánja. 

Fontos, hogy az energetikai elosztóhálózatok az eddigi egyirányúról (termelőtől a 

fogyasztóig) kétirányúvá kell fejleszteni (a termelőtől a fogyasztóig, de a fogyasztó 

már termelő is lehet). Ez bonyolultabb berendezéseket, helyenként megerősített 

hálózatokat – úgynevezett „smart grid” kiépítését igényli a villamos hálózatok 

esetében. 

Az áram- és gázhálózatokból vételezhető energia(hordozó) a régióban jelenleg 

túlnyomórészt nem megújuló energiaforrásokból származik. Ennek megváltoztatása, 

amint azt az előzőekben láttuk, sokrétű és sokféleképpen kivitelezhető 

beruházásokkal valósítható meg. A 8. fejezet megmutatja, hogy az új 

energiaszükségleteket, változatlan nagyságú vagy kismértékben csökkenő 

termeléssel is ki lehet elégíteni, ha a meglévő energiafogyasztók növelik 

hatékonyságukat, valamint ha szemléletváltással és fogyasztói szokásaik 

megváltoztatásával csökkentik fogyasztásukat. 

A megújuló energiaforrások használatát nagymértékben elterjeszteni elsősorban 

hosszútávon kiszámítható, kedvező szabályzói környezettel (árképzéssel), 

másodsorban megfelelő ösztönző erőt képviselő pályázati lehetőségek nyújtásával 

lehet. Természetesen nem csak a termelést, hanem a felhasználói oldali 

hatékonyságnövelést, megtakarítást is egyidejűleg kell ösztönözni. Ezzel a regionális 

energiamérleg javítása mellett néhány ezer új munkahely is teremthető. 

Ha a megyékhez egy-egy megújuló energiaforrást akarnánk rendelni, akkor Győr- 

Moson-Sopron megyéhez a szélenergiát, Vas megyéhez a biomasszát, míg Zala 

megyéhez a napenergiát tennénk az adottságaik alapján. Természetesen a kép 

árnyaltabb, hisz mindegyik megye alkalmas mindegyik megújuló kiaknázására és a 

víz- illetőleg geotermális energiáról még nem is beszéltünk. A régió egészét tekintve 

a legjelentősebb mégis a biomasszában rejlő potenciál. 

A régió északi részén húzódó (és a burgenlandi területen már nagymértékben 

kiaknázott szélcsatornára) további 500 MW-os termelői kapacitást lehet építeni csak 

a meglévő tervek alapján (7.1.1.2-13. melléklet). Ez a teljesítmény azonban nem 

képzelhető el a rendszer szintjén a termelés kiesését részben kompenzáló 

energiatárolás (7.1.1.2-15. melléklet) vagy energiatermelő egység (9. fejezet) nélkül. 

Hasonóan a régió déli része jobb adottságokkal bír a napsugárzás tekintetében 

(7.1.1.2.3-1.ábra). Itt napratartást segítő, forgatóberendezésekkel kiegészített 

fotovoltaikus rendszerekkel komoly teljesítményű villamos energia rendszereket lehet 




54

építeni – jelenleg hosszú megtérülés mellett. Itt is szükséges azonban energiatárolás 

vagy kompenzáló termelés. 

Az elsődleges biomassza nagyon jelentős energetikai lehetőségekkel bír (részben a 

szomszédos Ausztriában hasznosul). Ez egy olyan energiaforrás, amely könnyen és 

viszonylag hosszan tárolható további energiabefektetés nélkül, illetőleg változatos 

formában érhető el (bioetanol, biodízel, biogáz, tűzifa, szalmabála, faapríték, pellet, 

stb.). 

Energetikai célú növényeket (nyárfa, fűz, mischanthus) a gyenge minőségű 

termőtalajokon lehet és érdemes termeszteni (7.1.1.2-4 melléklet), a régióban több 

mint 28000 ha-on van erre lehetőség, kedvező megtérülés mellett. Ez szintén jó 

munkahelyteremtő tevékenység. 

A 7.1.1.2-9-es mellékletben látható, hogy a régióban jelentős a közepes- illetve a 

nagy állattartó telepek száma. Ezekre akkor érdemes biogáz erőművet építeni, ha a 

keletkező hő hasznosítása is is megoldott (pl. távhő, üvegház, terményszárító). 

A jelenlegi földgázszükséglet csökkenthető biogáz (biometán) termelésével és 

(megfelelő kezelést követően) a fölgáz-hálózatba táplálásával is, miként a korábban 

említett bioetanol és biodízel a gépjárművek kőolajszükségletét csökkentheti. 

A geotermikus gradiens hazánkban és a régióban is magasabb a környező európai 

országokéhoz képest, így ezt többféleképpen is érdemes a hasznunkra fordítani. 

Geotermikus erőművön ott lehet gondolkodni, ahol a víz hőmérséklete 120-130 o C 

feletti és kellően nagy vízhozam mutatkozik, hogy 2-5 MW nagyságú gazdaságosan 

üzemeltethető erőmű létesülhessen. Jelenlegi szabályozás mellett gondoskodni kell 

a kitermelt forró víz visszasajtolásáról, ami megduplázza a fúrási költségeket. A 

termálvizet 70-80 o C víz esetén már távfűtés céljára is lehet alkalmazni a jelenlegi 

rendszerekben. Ráadásul lépcsőzetes hőelvonással több alkalmazási területen is 

tudunk hőenergiát kinyerni ugyanabból a vízből (ld. 36.oldal). 

A régióban a vízfolyásokhoz igazodva törpe vagy mikro vízierőműveket lehet még 

néhány helyen építeni (~500W-20kW). Meglévő, de ilyen célra még nem hasznosított 

gátak a legalkalmasabbak, illetve a Zala folyón a korábbi malmok helyén lehetne 

kialakítani erőműveket. 

Ne feledkezzünk meg azonban a rendelkezésre álló fosszilis energiahordozókról 

sem. Megállapítottuk, hogy a szénfelhasználásnak várhatóan még a mainál is kisebb 

szerep jut, helyette inkább a földgáz dominál. A földgáz szempontjából szerencsés a 

régió hiszen 2012-ben elkezdődhet a megelőző évben talált több mint 11 Md m 3 -esre 

becsült földgázvagyon kitermelése a magyar-szlovén határ közelében Lovászinál. 

Ezzel a régió földgázimportja jelentősen csökkenthető addig, amíg a megújulók 

nagyobb teret nyernek. 




55

Felhasznált irodalom 

[1] SEMBERY, P. – TÓTH, L. (szerk.) (2004): Hagyományos és megújuló 

energiák. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest. 

[2] Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának 

növelésére 2008-2020. Budapest. (Tanulmány) 

[3] IMRE, L. (2003.): A megújuló energiaforrások hasznosítása az Európai 

Unió tagállamaiban. Magyar Energetika 2003/4 (Tanulmány) 

[4] KACZ, K. – NEMÉNYI, M. (1998): Megújuló energiaforrások. 

Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. 

[5] Réczey, G. (2007): A biomassza energetikai hasznosításának 

lehetősége és a vidékfejlesztés gyakorolt hatása az Európai Unió 

támogatási rendszerének tükrében. (Doktori Iskola) 

[6] Führer Ernő (2004): Nemzeti erdővagyon bővítése a 

mezőgazdaságilag gazdaságosan nem hasznosított földterületek 

beerdősítésével. In: Molnár Sándor: Erdő-fahasznosítás 

Magyarországon. Sopron. 

[7] 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 

[8] NRG Services Kft. honlapja (http://nrgservices.hu) 

[9] Szilágyi K. Szabolcs: A biogáz energetikai célú hasznosításának 

lehetőségei hazánkban (http://www.zoldtech.hu) 

[10] Dr. Bai Attila - Kormányos Szilvia: A biogáz, mint hajtóanyag (előadás) 

[11] Dr. Bai Attila (szerk., 2002): A biomassza felhasználás, Szaktudás Kiadó 

Ház, Budapest. 

[12] Szerzők: Petis Mihály Szerves hulladékok újrahasznosítása - a 

Nyírbátori Biogáz Üzem; Agrárágazat, 2004. (5. évf.) 9. sz. 32-36. old. 

[13] Magyar Biogáz Egyesület honlapja (http://www.biogas.hu) 

[14] Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja 

(http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium) 

[15] Dr. Lengyel Attila (2010): A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi 

környezete, az engedélyezés eljárása, Kecskemét 

[16] TÓTH, L. – SCHREMPF, N. – TÓTH, G. (2007): A szélenergiát 

hasznosító berendezések fejlődése. SZIE Gépészmérnöki Kar 

[17] TÓTH, L. (2007): Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható 

energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, 

Magyarországon. SZIE Gépészmérnöki Kar (Tanulmány) 

[18] SZÉPSZÓ G. – HORÁNYI A. – KERTÉSZ S. – LÁBÓ E. (szerk.) (2005): 

MMT előadás, OMSZ Budapest, 2005.10.13. 

[19] PATAY, I. (1991): A, szél, mint energiaforrás. Magyar Mezőgazdaság. 

[20] NEMÉNYI, M. – VARGA, J. (1994): Nyugat-Dunántúl környezet- és 

tájvédelmének műszaki kérdései. MTA AMB és az MTA Veszprémi 

Területi Bizottság Agrártudományi Szakbizottság együttes ülése. 

Vitaanyag. Mosonmagyaróvár. 

[21] Greenetik Kft. honlapja (http://www.greenetik.eu) 




56

[22] Power Consult Kft. (2007): A szélenergia termelés beillesztése a magyar 

villamos energia - rendszerbe – az integráció feltételei és akadályai. 

Budapest. 

[23] Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület honlapja (http://www.szelmszte.hu) 

[24] TÓTH, G. (2005): Energia célú szélfelmérés. Gödöllő. (Dokt. értekezés) 

[25] Ferenczi Ödön: Napenergia-hasznosító áramtermelő rendszerek, Rádió- 

Technika Évkönyve, 2005. 

[26] SolarGis honlapja (http://www.solargis.info) 

[27] Buderus Kft. honlapja (http://www.buderus.hu) 

[28] Manitu Solar Kft. honlapja (http://napelem.net) 

[29] Acrux Épületgépész Bt. honlapja (http://www.acrux.hu) 

[30] 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet 

[31] American Electric Power honlapja (http://www.aep.com) 

[32] VRB East Europe Társaság honlapja (www.vrbeasteurope.hu) 

[33] Geotermikus Erőmű Projekt honlapja (http://www.geothermalpower.net) 

[34] Gallatherm Épületgépész, Szolg. és Kivitelező Kft. honlapja 

(http://gallatherm.gportal.hu) 

[35] Monoki Ákos: Geotermikus energia 

(http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Geotermikus%20energia/Geoter 

mikus%20energia.html#kozvetlen) 

[36] Ormat Technologies, Inc. honlapja (http://www.ormat.com) 

[37] Magyar Állami Földtani Intézet honlapja (http://www.mafi.hu) 

[38] Energia Központ Nonprofit Kft honlapja (http://www.energiakozpont.hu) 

[39] Wikipédia A szabad enciklopédia honlapja (http://hu.wikipedia.org) 

[40] Göőz Lajos - Kovács Tamás: Vízenergia 

(http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html) 

[41] Vízenergia Alapítvány honlapja (http://www.vizenergia.hu) 

[42] 

[43] 

[44] 

[45] 

[46] 

[47] 

[48] 

[49] 

Központi Statisztikai Hivatal honlapja (http://www.ksh.hu) 

Központi Statisztikai Hivatal (2009): A települési infrastruktúra fejlődése 

a Nyugat-Dunántúlon. Internetes Kiadvány 

Major Zoltán (2010): Hidrogén szélenergiával történő előállításának 

lehetőségei. MET, Budapest 

Magyar Köztáraság Kormánya (2011): Nemzeti Energiastratégia 2030. 

Budapest 

Magyar Köztáraság Kormánya (2007): Nemzeti Fenntartható Fejlődési 

Stratégia. NFÜ, Budapest 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2010): Magyarország Megújuló 

Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020, Budapest 

Tarnai Márton (2010): Válságkezelés a megújuló energiaforrások 

részarányának növelésével. Lélegzet Alapítvány, Budapest 

Statistics Ausztria (2009): Average annual prices and taxes for the most 

relevant fuels. Internetes Kiadvány, Wien 




57


7.1. – 1 Ausztria energetikai jellemzői 

Ausztria energiamérlege 

Éves primer energiafelhasználás 

Saját termelés 

Primer energiahordozó import 

Energia export 

2 496 231 TJ 

1 251 336 TJ 

1 244 895 TJ 

342 927 TJ 

A villamos energia, földgáz, gőz és forróvíz szolgáltatás országos szinten 196 352 TJ 

megújuló energiahordozót használ fel, és mindössze 92 478 TJ az erre a célra 

felhasznált földgáz mennyisége. (az adatok az Osztrák Statisztikai Hivatal 

honlapjáról kerültek letöltésre 2009. évre vonatkozóan 2011. 08.10.-én) 

Ausztria energiahordozó árai 2009. év EUR-ban: 

7.1-1 táblázat 

Annulált energiahordozó árak (EUR-ban) 

Nettó 

ár 


adó 

Áfa 

Összes 

adó 

Fogyasztói 

ár 

Nehéz tüzelő olaj (ipari) 1000 kg 283,68 67,70 0,00 67,70 351,38 

Nehéz tüzelő olaj (energiatermelés) 1000 kg 182,71 7,70 0,00 7,70 190,41 

Gázolaj ipari célú 1000 kg 226,39 109,05 0,00 109,05 335,44 

Gázolaj lakossági célú 1000 kg 407,38 109,05 103,29 212,34 619,72 

Diesel és közösségi közlekedés (liter) 0,21 0,39 0,00 0,39 0,60 

Diesel privát közlekedés (liter) 0,43 0,39 0,20 0,55 0,97 

Benzin 98 octan (liter) 0,51 0,48 0,20 0,68 1,19 

Benzin 95 octan (liter) 0,39 0,48 0,20 0,66 1,04 

Szén (ipari célú) 1000 kg 122,36 50,00 0,00 50,00 172,36 

Szén (energetikai célú) 1000 kg 86,65 0,00 0,00 0,00 86,65 

Földgáz lakossági célú 1000 kg oe 555,77 69,34 125,02 194,36 750,14 

Villamos energia lakossági célú kWh 0,13 0,02 0,03 0,06 0,19 

Forrás: Osztrák Statisztikai Hivatal elektronikus adatszolgáltatása [2009] 

Az osztrák energiahordozó árakat vizsgálva azonnal érthetővé válik a megújuló 

energiaforrások használatának jelentős aránya. Az osztrák energiahordozó 

árpolitikában az adórendszert úgy alakítják, hogy az energiaadó és az Áfa az egyes 

energiahordozók között versenysemlegességet eredményezzen, valamint a 

mindenkori energiapolitikai céloknak megfelelően alakítják az adórendszert, teljes 

mértékben mentesítve azt a szociálpolitikai szempontoktól. Az árlistából 

egyértelműen kiderül, hogy a legdrágább energiahordozó a vezetékes földgáz. 

Végfelhasználói ára 1,2 szerese a tüzelőolajnak. Az így kialakított árrendszer 

önmagában is versenyhelyzetbe hozza a megújuló energiaforrásokat. 




58

A beruházások szövetségi támogatása az Áfa mérséklésében jelentkezik, míg az 

egyes tartományok további támogatásokat biztosítanak a megújuló energia 

felhasználását célzó beruházásokra. 

A magyarországi energiahordozó árrendszerben éppen ellenkező tendenciákat 

tapasztalhatunk. Az energiahordozó árrendszerben a legkedvezőbb a vezetékes 

földgáz ára. A megújuló beruházások Áfa kedvezményben nem részesülnek, az 

Uniós közös finanszírozású projektek forrása korlátozott, a lakossági felhasználók 

számára egészen minimális mértékben érhető el. 

7.1.1.1. – 1 Fosszilis energiahordozók kistérségenként 

Földgázfelhasználás a Nyugat-dunántúli régióban 2007 (ezer m 3 ) 

Háztartás Nem házt. Összesen 

Celldömölki kistérség 7 906 5 961 13 867 

Csepregi kistérség 5 417 12 180 17 597 

Csornai kistérség 10 836 11 688 22 524 

Győri kistérség 68 874 173 985 242 859 

Kapuvár-Beledi kistérség 7 593 6 085 13 678 

Keszthelyi kistérség 15 277 24 083 39 360 

Körmendi kistérség 4 897 7 856 12 753 

Kőszegi kistérség 5 246 4 456 9 702 

Lenti kistérség 5 009 7 651 12 660 

Letenyei kistérség 3 836 2 657 6 493 

Mosonmagyaróvári kistérség 25 970 36 399 62 369 

Nagykanizsai kistérség 26 248 61 900 88 148 

Őriszentpéteri kistérség 780 497 1 277 

Sárvári kistérség 11 390 21 353 32 743 

Sopron-Fertődi kistérség 36 653 64 702 101 355 

Szentgotthárdi kistérség 3 075 6 356 9 431 

Szombathelyi kistérség 41 625 66 854 108 479 

Téti kistérség 10 642 4 843 15 485 

Vasvári kistérség 2 150 2 931 5 081 

Zalaegerszegi kistérség 29 776 72 381 102 157 

Zalaszentgróti kistérség 4 368 3 907 8 275 

Összesen 327 568 598 725 926 293 

Forrás: Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján [2008] 




59

7.1.1.1. – 2 A CO 2 kibocsátást csökkentő technológiák 

A fejezetben vázolt fejlesztési elképzelések alapján a legóvatosabb becslés szerint is 

az ipari kapacitások 10-12%-os bővülése várható a térségben, a 2020-ig tartó 

időszakban. A kalkuláció alapját szolgáló növekedés a következő 8 évben alig 1,5% 

éves növekedési ütem mellett teljesül. Miután ezen ipari fejlesztések energia 

felhasználásának mutatói kedvezőbbek, mint a meglévő kapacitásoké, ezért a 12%- 

os volumenbővüléshez legfeljebb 8%-os energiaigény-növekedés kalkulálható. 

Amennyiben figyelembe vesszük a megújuló energia források felhasználásának 

várható arányát, akkor megközelítőleg 6% fosszilis energiahordozó igény bővüléssel 

kell számolnunk a vizsgált időszakra vonatkozóan. Miután a fűtéscélú 

gázfelhasználás a teljes gázfelhasználásnak a 40%-a és ezen felhasználás 20%-os 

csökkenésével kalkuláltunk az épületenergetikai korszerűsítések következtében, 

ezért összességében 8%-os földgáz megtakarítás várható. Az összes 

gázfelhasználásból 60%-ot képviselő ipari felhasználás 6%-os bővülése 3,6 %-os 

növekedést eredményez. A vizsgálat eredményeként a 2020-ig várható 

földgázfelhasználás csökkenés 4,4 % a realista változat szerint. 

7.1.1.1. – 3 Jövőbemutató technológiák bemutatása 

További innovatív technológiai megoldásokat a stratégia 9. fejezete tartalmaz. 

1. ábra: Maradékhő hasznosítás alkalmazása belső égésű motoroknál 

Forrás: Technology Know Logistic (TKL) [2011] 

Gázmotoros maradékhő hasznosításos dekarbonizációs eljárással. 

Az 1. ábrán bemutatott berendezés alkalmazásával 40-45%-kal csökkenthető a CO 2 

kibocsátás. A komplett tüzeléstechnikai megoldás lényege, hogy a nagy 

hatékonyságú katalikus izzótér eleve rendkívül alacsony káros anyag kibocsátás 

mellett alakítja a földgázt hővé, széndioxiddá és vízzé. A berendezés 




60

dekarbonizációs katalizátoros egysége minden további beavatkozás vagy adalék 

anyag nélkül a füstgáz CO 2 és víztartalmát alakítja át etil és metil alkohollá. 

Szeparálást követően az alkohol másodlagos tüzelőanyagként felhasználható 

energetikai célra, vagy közlekedési energiahordozóként is. A technológia 

alkalmazható a belsőégésű motoroknál, mint azt az 1. ábra is mutatja. 

A vízbeporlasztásos katalizátoros gázégő alkalmazásával 20% energia megtakarítás 

érhető el, amelyet maradékhő hasznosítással kiegészítve 60-65%-ra is lehetséges 

növelni. Teljesen új utat jelent a fosszilis energiafelhasználás terén a zéró 

kibocsátású, energiatermelő ipari épületek alkalmazása. Itt olyan technológiai 

megoldásokat alkalmazhatunk, melyek révén az ipari csarnok a benne folyó 

termelési technológiától függetlenül aktív energiatermelő funkcióval rendelkezik. 

Az innovatív technológiák kérdésköréhez tartozik a komplex hulladékhasznosítási 

eljárások alkalmazása is. Ezen komplex kémiai és energetikai feldolgozó rendszerrel 

lehetőség nyílik kommunális hulladék, mezőgazdasági melléktermékek, 

szennyvíziszap, hígtrágya, valamint biomassza újrahasznosítására, ultra alacsony 

környezetterhelés, gyakorlatilag zéró káros anyag kibocsátás mellett. A folyamat 

során a hulladékáramból első lépésben leválasztásra kerül a fém és üveg, a 

hulladékáram széntartalmú része (műanyag, trágya, gázok) etanollá, illetve 

metanollá alakíthatók át. A rendszer energiaellátása egyszerűen fenntartható, akár 

valamilyen megújuló energiaforrás segítségével. Az innovatív technológiák 

alkalmazására a teljesség igénye nélkül az alábbi képekben mutatunk be példákat. 

2. ábra: Zéró kibocsátású, energiatermelő ipari csarnok 

A: optikai áttételű napkollektor, B: szilárd hőtároló, C: forrólevegő gyűjtőcső, D: hűtő levegő rendszer, 

E: dekarbonizáló katalizátor, F: katalitikus izzótér, G: turbó légkompresszor és generátor, H: kondenzátum gyűjtő, 

I: termo-elektromos hőcserélő, J: melegvíz hőcserélő, K: pneumatikus áttételű szélkollektor, L: inverter, 

M: rotosugár szintézisgáz elgázosító 

Forrás: Technology Know Logistic (TKL) [2011] 




61

3. ábra: Katalitikus elgázosító FDT 

1.: katalitikus izzótér, termikus vízbontással, 2.: légellátás, 3.: földgáz, 4.: turbókompresszor, 5.: dekarbonizáló 

katalizátor, 6.: füstgáz kondenzleválasztó, 7.: termo-elektromos hőcserélők,8.: melegvíz maradékhő hasznosító, 

9.: inverter 

Forrás: TKL[2011] 

A 3. ábrán bemutatott katalizátoros gázégő forradalmasíthatja a gázkazános alapuló 

ipari hőellátást. 20 % primer energiahordozó megtakarítás mellett másodlagos 

tüzelőanyagot előállítva drasztikusan csökkenti a CO 2 kibocsájtást. 

Az előzőekben bemutatott innovatív technológiák révén elérhető tüzelőanyag 

megtakarítás azonos mértékű lehet, mint az épületenergetikai korszerűsítésekkel 

elért földgáz felhasználás csökkentés. 

7.1.1.1. – 4 Hibrid technológiák 

Az alábbiakban a jelen technológiai színvonal mellett szóba jöhető technológiai 

megoldásokat ismertetjük kizárólag elvi szinten a részletezés igénye nélkül. 

Egyes esetekben olyan megoldásokat is bemutatunk, melyek esetén legalább 

előrehaladott alapkutatások zajlanak. A felsorolás nem teljes körű, de arra rámutat, 

hogy milyen sokrétű lehetőség jöhet szóba. 

Szélhidrogén: szélenergiával termelt villamos energia segítségével vizet bontanak, 

így nyerik a hidrogént. Az eljárás a villamosenergia-rendszer szempontjából is 

előnyös, mivel nem szigetüzemben történő termelés esetén a megtermelt 

hidrogén a tartalékképzés, vagy kiegészítő termelés üzemanyaga. 

Napenergiával három lehetőség is rendelkezésre áll hidrogén előállításra. 

- Napelemekkel történő villamosenergia-termelés, majd vízbontás. 

- Naperőművekben, termokémiai vízbontás. 

- Katalitikus fotolízis. 

A költségek mindhárom esetben még igen magasak, egyes esetekben 

alapkutatásokra is szükség van. A fotokatalitikus vízbontásra irányuló kutatások az 




62

MTA Kémiai Kutatóintézetében is kezdődtek 2009-től; 

Hidrogén forrásként biomasszából szóba jöhet a mezőgazdasági hulladékoktól, 

melléktermékeken, az energetikai ültetvényeken át, egészen a tengeri 

algapopulációkig sokféle szerves anyag; 

Biotechnológiai módszerrel bizonyos egysejtűek, megfelelő külső körülmények 

között hidrogént termelnek, anyagcseréjük végtermékeként a hidrogéngázt ki lehet 

nyerni a rendszerből. Az így megszerkesztett foto-bioreaktor kis befektetéssel a 

nap energiáját kihasználva olcsó hidrogént képes előállítani, de a kihozatali 

arányokkal még komoly problémák vannak. E területen kutatás a Szegedi 

Tudományegyetemen is zajlik; 

Hulladékokból elgázosítással vagy anaerob fermentálással, majd reformálással; 

Nukleáris energiával is többféle módszer jöhet szóba, pl.: termokémiai módszerek, 

magas hőmérsékletű elektrolízis, egyéb hibridmódszerek. Ezen a területen is 

kutatások zajlanak. 2020-2025 között tervezik az első létesítmény kereskedelmi 

üzemet az USA-ban, amely nukleáris alapú, így olcsón, nagy mennyiségben tudna 

hidrogént termelni és nem mellékesen az atomerőművek villamosenergiatermelése 

is némileg szabályozottabb lehetne. 

A fentiek alapján a hidrogén egyfajta energiatároló médiumnak is tekinthető a 

megújuló energiaforrások terjedése kapcsán. A fenti, alternatív előállítási módok 

közül a szélenergia és elektrolízis segítségével történő előállítási mód technikailag 

már jelenleg is érett, a szükséges eszközök kereskedelmi forgalomban 

beszerezhetők. 

Szélhidrogén erőmű 

A szélenergia segítségével történő hidrogéntermelés rendszer, amely hagyományos 

szélerőművel villamos energiát termel, de ha a villamosenergia-rendszer az így 

megtermelt energiát nem tudja fogadni, akkor elektrolízis alkalmazásával hidrogént 

állítanak elő, és azt bizonyos mennyiségben tárolni tudják. A hidrogént a 

későbbiekben például biogázhoz keverik, amellyel a szintén a rendszerhez tartozó 

biogáz-erőműben villamos energiát (és hőt) állítanak elő. A teljes rendszer így 

szélcsendes időben is kb. 6 MW villamos energiát tud biztosítani. 

Napelemes hibriderőmű 

A fő tulajdonsága a hibrid napelemes rendszereknek, hogy több különböző 

energiaforrást használ. A fotovoltaikus alkalmazásoknál ez a másik energiaforrás 

lehet egy gázmotoros generátor, szélkerék vagy a hálózat. Az inverterekbe integrálva 

kerül egy akkumulátortöltő, amelyhez kapcsolódnak a különböző váltóáramú 

fogyasztó berendezések, melyek a mindenkori teljesítmény igénynek megfelelően 

vagy az akkumulátorból, vagy a másodlagos energiaforrásból kerülnek 

megtáplálásra. A hibrid rendszereknél lehetséges, hogy az akkumulátort a 

másodlagos energiaforrás töltse. Másik nagy előnyük, hogy nem szükséges a 

napelemes rendszert túlméretezni, ami jelentős megtakarítást eredményez a kezdeti 

befektetési költségekben. A napelemek által előállított energia mindig elsőbbséget 




63

élvez a másodlagos energiaforrásokkal szemben, a másodlagos energiaforrásokkal 

kombinált hibrid rendszer megbízható ellátást biztosít egész nap és egész évben. 

Hibrid erőműnek tekinthető az előzőekben már bemutatott gázmotoros maradékhő 

hasznosítású technológia, mely abban tér el az előzőekben bemutatottaktól, hogy a 

földgáz üzemű gázmotor széndioxid és víz égéstermékét katalizátor segítségével 

alakítja át ipari alkohollá, mint másodlagos előállítású tüzelőanyaggá. 




64

7.1.1.2-1. Energianövények fajtái és várható biogáz termelődése 

Energia növények fajtái és várható biogáz termelődésük. 

Szerves Biogáz hozam, Biogáz hozam, 

Szárazanyag 

Energianövény 

szárazanyag teljes tömeg szerves sz.a. 

tartalom [%] 

tartalom [%] [m 3 /t] 

[m 3 /t] 

Silókukorica 22 - 35 85 - 95 170 - 200 500 - 700 

Cukorcirok 22 - 32 85 - 95 170 - 210 550 - 700 

Gabona másodvetés 

silózva 

28 - 35 92 - 98 170 - 220 550 - 650 

Fűszenázs 25 - 50 70 - 95 170 - 200 550 - 600 

Cukorrépa 22 - 25 90 - 95 170 - 180 800 - 860 

Takarmányrépa 11 - 13 75 - 85 75 - 100 620 - 750 

Csicsóka szár/levél 20 - 30 85 - 95 150 - 180 450 - 600 

Szilfium 25 - 30 85 - 95 170 - 210 600 - 720 

Forrás: Kovács Attila, Dr. 

Energianövények hektáronkénti terméshozama. 

Közepes talaj Gazdag talaj 


[t/év] 

[t/év] 

Silókukorica 30 50 

Cukorcirok 40 60 

Gabona másodvetés silózva 30 40 

Fűszenázs 25 35 

Cukorrépa 25 60 

Takarmányrépa 25 50 

Csicsóka szár/levél 30 45 

Szilfium 50 80 


Várható biogáz képződés 200 hektáron termesztett energianövényekből. 


Közepes 

talaj [t/év] 

Gazdag talaj, 

[t/év] 

Átlagos 

biogáz 

hozam, 

[m 3 /év] 

Biogáz 

hozam, 

[kWh/év] 

Kogeneráció 

mérete, 

[kW el ] 

Silókukorica 6 000 10 000 1 428 480 7 428 096 325 

Cukorcirok 8 000 12 000 1 794 000 9 867 000 469 

Gabona 

másodvetés silózva 

6 000 8 000 1 097 250 6 034 875 287 

Fűszenázs 5 000 7 000 952 200 5 237 100 249 

Cukorrépa 5 000 12 000 1 376 320 7 982 656 349 

Takarmányrépa 5 000 10 000 432 000 2 505 600 119 

Csicsóka szár/levél 6 000 9 000 928 125 5 383 125 256 

Szilfium 10 000 16 000 2 210 208 13 261 248 630 





65

7.1.1.2-2. Szilárd tüzelőanyag előállítására alkalmas lágyszárú növények 

Japánfű – kínai nád (Miscanthus×giganteus) 

Származás, taxonómia (rendszertan) 

Kelet-Ázsiából származik, ahol 17 Miscanthus faj található a trópusoktól egészen a 

meleg mérsékelt övig húzódó széles elterjedési területen. Az Európában már a múlt 

század 30-as évei óta vizsgált japánfű a Miscanthus × giganteus a M. sinensis és a 

M. sacchariflorus természetes hibridje. Ez az első növény, amellyel a biomasszanövények 

vizsgálata elindult Európában. Eredetileg kerti dísznövényként került 

behozatalra az 1950-es években, 10 évvel később Dániában folytatták vele az első 

ipari célú vizsgálatot, mint papíripari és energetikai alapanyag. Az első szabadföldi 

kísérleti parcellákat a 80-as évek elején hozták létre. A japánfű viszonylag fejletlen a 

termesztett növények között, az eddigi termesztési kísérletekbe vont klón ugyanaz, 

mint amit egy dániai dísznövénygyűjteményből jó 40 évvel ezelőtt kiválasztottak, és 

mivel hibrid növényről van szó, genetikai tulajdonságainak további javítása 

klasszikus keresztezési eljárásokkal nem várható. Más kérdés, hogy jelentős pénzés 

időráfordítással a Miscanthus nemzetségből további jól termő vonalak 

nemesíthetők, ahol a hozamok növelése mellett a fő cél a nagyobb szárazságtolerancia 

és nagyobb fagytűrés elérése lehet. Az egyetlen hazai fajta a 

Miscanthussinensiscv. Tatai szintén kerti dísznövényként lett elismertetve. 

Morfológia, növekedés 

Erőteljes növekedésű, évelő, rizómás, C 4 -es növény, amelyet rendszerint egyszer, 

késő ősszel vagy téli időszakban aratnak. Rizómája közepesen vastag, rövid 

szártagú. Szél-porozta nemzetség, de a kultivált M. × giganteus steril triploid hibrid, 

mely nem hoz létre termékeny magokat. Szaporítása csak vegetatív úton, a rizómák 

feldarabolásával vagy mikroszaporítással (szövettenyésztéssel) oldható meg. 

Magassága elérheti a 4 métert is. Állományai megfelelő művelés mellett hosszú 

életűek lehetnek, elérhetik a 20-25 éves kort is, a legöregebb európai ültetvény 18 

éves. 

A japánfű-biomassza égéshője eléri, illetve meghaladja a 17-19 MJ/kg-ot. A 

viszonylag alacsony hamu-olvadáspont miatt égetése speciálisan az ilyen jellegű 

tüzelőanyag számára kifejlesztett kazánokban történik. Az ismert Miscanthus fajok és 

fajták között jelentős eltérés lehet a hamu karakterisztikus összetételében, így az 

égési tulajdonságokban is. 

Termesztés 

Szaporítása vegetatív úton rizómákkal, vagy szövettenyészetekben előállított klónpalántákkal 

történik. Ez utóbbi költsége akár tízszerese is lehet az előbbinek, bár 

technikailag mindkét módszer kidolgozott és elérhető. Az ültetést a téli fagyok 

elmúltával kell megkezdeni. Az ültetési sűrűség 1-2 növény vagy rizóma 




66

négyzetméterenként, az első tavaszon és nyáron alkalmazott öntözés jelentősen 

növelheti az állomány megeredését. A telepítést követően az állomány 4-5 év alatt 

éri el a teljes hozamszintet. Ez Dél-Európában a magas besugárzási értékek (6200 

MJ/m 2 ), magas átlaghőmérséklet (15,5 o C) és rendszeres öntözés mellett elérheti a 

30t DM/ha értéket, míg Közép- és Észak-Európában (globálsugárzás: 3500-3900 

MJ/m 2 , átlagos hőmérséklet: 7,3-8 o C) 10-25t DM/ha körül alakul. Nitrogén 

műtrágyázás csak a kimondottan N-szegény talajok esetén szükséges, egyébként a 

hozzáadott N-többlet nem jár hozamnövekedéssel. A szárazanyagon vett 

tonnánkénti Miscanthus-biomassza 2-5 kg N-t, 0,3-1,1 kg P-t, 0,8-1 kg kálciumot és 

0,8-1,2 kg káliumot tartalmaz. Javasolt a kora tavaszi betakarítás, amikorra a lábon 

álló biomassza jelentősen veszít víztartalmából, a téli csapadék hatására klór- és 

káliumtartalma lecsökken, javítva ezzel az égési tulajdonságokat. Ősztől tavaszig a 

biomassza tömege is csökkenhet, amely mérték elérheti a 25 %-ot is, de a növényi 

anyag nedvességtartalmának 30% alá történő lecsökkenését mindenképpen 

ajánlatos megvárni a betakarítással. Az első évben jelentős gyomosodásra kell 

számítani, ezért a megfelelően végzett posztemergens gyomirtásnak nagy szerepe 

lehet az állomány jó megeredésében. Növényi kórokozók okozta jelentős 

terméskiesésről szakirodalom ez idáig nem tesz említést. 

Egyszeri, késő ősz és koratavasz között elvégzett betakarítás ajánlott, kétszeri vagy 

többszöri vágás a rizómák túlhasználtságát okozhatja és az állomány pusztulását 

vonhatja maga után. A maximális évi terméshozamot szeptember első napjaiban éri 

el, és ettől fogva minden nap átlagosan 70 kg szárazanyagot veszít hektáronként. A 

Miscanthus esetében az őszi magas víztartalom miatt mindenképpen javasolt 

későtéli, kora tavaszi betakarítás; az összesített veszteség így elérheti a 10t DM/ha 

értéket is. 

Termőhely 

Széles termőhelyi toleranciájú, de a levegőtlen talajokat nem kedveli. Laza, homokos 

talajokon általában jobb megeredésű, de kötöttebb, jó vízgazdálkodású talajokon 

nagyobb hozamokat produkál. A M. × giganteus európai termesztésének akadálya 

lehet a rizómák gyenge télállóképessége. A M. × giganteus esetében már -3,4 o C-on, 

a M. sinensis esetén -5,4 o C-on megtörténik az elfagyás. A rizómák 10-12 o C mellett 

kezdenek hajtani. A víz elérhetőségére hozamai érzékenyen reagálnak. 450 mm 

csapadéknál átlagos hozama 20-22t DM/ha, míg 750 mm csapadék mellett ez az 

értéke elérheti a 30-32t DM/ha-t, megfelelő tápanyag-ellátottság mellett. 

Környezeti kockázatok 

Habár idegenhonos növény, a termesztésbe vont Miscanthus × giganteus steril 

triploid hibrid, amely nem termel életképes pollent, így magot sem hoz. Rövid 

szártagú rizómáival terjedése erősen korlátozott. A spontán terjedéséből adódó 

természetvédelmi kockázat nem jelentős, habár az állományainak felszámolását 

követő vadsarjadás mértéke nem ismert. 




67

Széles körű elterjedését a következő tényezők akadályozzák: 

 

 

 

Keskeny genetikai alap: az 1990-es évekig mindössze egyetlen, kellően nagy 

hozamú fajtát ismertek, a Miscanthus × giganteus-t. Ez részben a kártevők és 

kórokozók gyors adaptálódását, és széles körű elterjedését vetíti előre, ami az 

ültetvények nagyfokú fertőződését és jelentős növényvédelmi költségeket 

valamint agrokémiai környezetterhelést indukálhat. Másrészt pedig hiányzik az a 

genotipikus sokféleség, amely a növényt eltérő termőhelyi adottságok mellett is 

kimagasló hozamok eléréséhez segíti. 

Gyenge télállóság. Különösen Észak-Európában (pl. Németország, Írország, 

Dánia) az ültetvények jelentős téli fagykárokat szenvedtek el a telepítést követő 

első évben. 

A növény telepítése csak vegetatív úton, rizómadarabokkal történik. A rizómák 

feldarabolása vagy az alternatív útként adott mikropropagáció jelentősen 

megnöveli a telepítés költségeit, nem is szólva a technikai akadályokról. 2006-os 

európai árakon számolva 1 ha Miscanthus-ültetvény létesítése 0,75 – 1,5 millió 

forintba került. 

Energiafű, Szarvasi-1(Elymuselongatusssp. ponticuscv.Szarvasi-1) 

Származás, taxonómia 

A „Szarvasi-1 energiafű” (Elymuselongatusssp. ponticuscv. ’Szarvasi-1’) hazánkban, 

a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-által nemesített, államilag elismert 

fűféle (Gramineae család). A szelekció bázisát képező magas tarackbúzaanyapopuláció 

hazánkból származik. Az őshonos magas tarackbúza pontusimediterrán 

faj, a Fekete-tenger vidékétől egészen az Ibériai-félszigetig mindenhol 

megtalálható. Két, morfológiai alapon jól elkülöníthető alfaja van: az alacsonyabb, 

filigránabb növekedési formájú Elymuselongatus (Host) Runemarkssp. elongatusaz 

elterjedési terület nyugati, míg a magasabb, robusztusabb megjelenésű 

Elymuselongatus (Host) Runemarkssp. ponticus(Podp.) Melderis a keleti felében él. 

Magyarországon ez utóbbit találjuk, annak legészakibb és legnyugatibb 

előfordulásaként. 

Morfológia, növekedés 

Az energiafű nem rendelkezik tarackokkal. Csomós növekedésű évelő fűféle. 

Magassága elérheti a 200-220 cm-t. Tövéből erőteljes, nagy tömegű gyökérzet hatol 

mélyen (2,5-3 m) a talajba. A gyökérzet fő tömege azonban a felső 20 cm mély 

talajrétegben található, mint a legtöbb fűfélének. Szürkészöld színű szára gyéren 

leveles, egyenes, sima felületű, kemény. Levelei merevek, számuk hajtásonként 2-4. 

Virágzata egyenes, 20-30 cm hosszú, kalászképű buga. Április közepén hajt, június 

végén - július közepén virágzik. Július végén - augusztus hónap elején érik meg 

szemtermése a betakarításra. Ezerszemtömege 6,0-6,5 g. Évről-évre jelentős 

gyökértömeget képez, az elhalt gyökérágak nagymértékben növelik a talaj 




68

szervesanyag-tartalmát. C 3 -as fotoszintetikus úttal bír, így a nyár közepi aszályos 

időszakban fejlődése lelassul. Az augusztusi kaszálást követően még 40-50 cm-es 

sarjút hoz a vegetációs időszak végéig. A nagy hideget is jól elviseli. 

Termesztés 

Magról vethető. Ajánlott vetési ideje szeptember középső hete. Könnyen csírázik, 

speciális körülményeket nem igényel. Fontos azonban, hogy a csírázás időszakában 

jelentős nedvesség érje a magokat, egyébként a csíranövények gyorsan elhalnak. 

Szintén igényli a versenytársaktól mentes csírázási körülményeket, a 

gyomkonkurenciát nem viseli ebben az életfázisban. Rövid, 7 napos, naponként 16 

órás sötétperiódus és átlagosan 18-20 fok körüli hőmérséklet a csírázási százalékot 

maximalizálhatja. Egyéb körülmények között is jól csírázik, csírázási aránya közel 

80-90%, amely érték a termőhelytől függően jelentősen változhat: 52-90%. Csírázás 

idején és fiatalon rosszul tűri az elárasztást, ilyenkor a növények fejlődése lelassul 

vagy el is marad. A növény május végén szökken szárba, július közepén virágzik. 

Idegenmegporzású, de nem teljesen önsteril, így pollinációja, a virágok kötése 

nagyarányú, és a generatív szaporító-képletek genetikailag nagyon heterogének, egy 

táblában létrejövő magok között is nagy a genetikai különbség. Ennek köszönhetően 

az utódok kimagasló alkalmazkodási potenciállal rendelkeznek. 

Talajtípustól és a csapadékviszonyoktól függően hazai körülmények között 10-25 t 

DM/ha hozamra képes, de erősen kötött, száraz termőhelyen ez az érték 5 tonna alá 

is kerülhet. Az évenként egyszeri, augusztus közepén végzett betakarítással a fenti 

hozamok realizálhatók úgy, hogy a vegetációs periódusból fennmaradt három-négy 

hónap alatt további 30-40 cm-es sarjú képzésére képes. A sarjú lágy szövetű, 

könnyen emészthető, így állati takarmányozás céljára felhasználható. 

A megtermelt biomassza 15-20%-körüli nedvességtartalom mellett fűkaszával 

vágható, és pár napos száradást követően 9 %-os nedvességtartalom mellett 

bálázható. A megfelelően tömörített bálákban rothadás nélkül is sokáig eltárolható. 

Az így nyert tüzelőanyag közvetlenül bálás formában vagy pelletálva-brikettálva is 

égethető. Fűtőértéke 16-17 MJ/kg között változik. A hamutartalom 4-6,5 %. 

Az első évben a növény nagy vegetatív allokációja ellenére sem alakít ki zárt 

állományokat, spontán foltjai és nagyüzemi kultúrái sok más, elsősorban nagy 

versenyképességű gyomfajjal keverednek. Ebben az évben posztemergens 

gyomirtásra mindenképpen szükség van. Az átlagos gyomborítás az első éves 

mezőgazdasági vetett táblákon 50% körüli, amely érték a második évre 13,3%-ra 

csökken. Az energiafű ilyen mértékű gyomelnyomó képessége nagy 

versenyképességet mutat. 

Sokféle gombabetegséggel szemben érzékeny, kísérleti körülmények között 

állományaiban a lisztharmat (Blumeriagraminis) jelentős fertőzése figyelhető meg. 

Szükség esetén növényvédelmi kezelést kell alkalmazni a gombabetegségekkel 

szemben. 




69

Termőhely 

A talajjal szemben nem igényes, alacsony humusztartalmú homoktalajoktól a 

közepesen kötött agyagos talajokig sokféle fizikai típuson megél. A 6,5-10 pH közötti 

termőhelyeken tenyészik, de optimális fejlődést a magasabb, 7,5-9 pH-jú területeken 

mutat. Ideális körülmények között hosszú, 10-15 éves élettartamú, de félsivatagi 

klímában, talajvíz nélkül, csupán néhány évig él. 

A tartós vízborítást fiatalon, mielőtt zsombékjait kifejleszthette volna, rosszul tűri. 

Később akár már egy hónapos elárasztást is jól elvisel. A szárazságot és a talaj 

magas só koncentrációját csak magasan álló talajvízszintnél tolerálja. Nagy 

versenyképességét részben az erőteljes, bojtos gyökérzetének köszönheti. 

Szárazabb időszakokban elmaradó csapadékot a talajvízből ezen keresztül pótolja. 

Környezeti kockázatok 

Noha termesztésbe vonását széles körű szakmai viták kísérték, a természet közeli 

élőhelyek elözönlésével kapcsolatos félelmek ez idáig nem igazolódtak. Noha a 

közel rokon tarackbúza fajokkal történő hibridizációjának esélye fennáll, az eddigi 

vizsgálati eredmények alapján nem állapítható meg a növény kultúrából való 

kiszökése miatti jelentős természetvédelmi kockázat. Inváziós szempontból 

mérlegelve a Szarvasi-1 energiafű genetikai, életmenet, morfológiai és autökológiai 

sajátságait, megállapítható, hogy a tulajdonságok nagy része nem vetít előre 

termesztésbe vonással járó nagy inváziós kockázatot. A mezőgazdaságban bevett 

közönséges vetés-előkészítő eljárásokkal kultúrái maradék nélkül felszámolhatók. A 

gyomszegélybe szorult kisebb állományai folyamatos degradációt mutatnak, bár a 

parlagokon, útszéleken, földutakon megtelepedett állományai hosszú ideig 

fennmaradhatnak, számottevően módosítva ez által az út menti gyomnövényzet 

összetételét. 

Mivel termesztés-technológiája az ismert lágyszárú és fás szárú energianövények 

között a legalaposabban kidolgozott, nagyléptékű termesztésbe vonását már csak az 

égetésére alkalmas tüzeléstechnológia elterjedése hátráltatja. 




70

7.1.1.2-3. Faalapú biomassza – Erdőgazdálkodás 

A hazai erdőkben a körzeti erdőtervek alapján kitermelhető és az erdészeti hatóság 

engedélye alapján ténylegesen kitermelt összes faanyag mennyiségét mutatja az 

alábbi ábra 2002-2009 között. 

Az erdészeti hatóság engedélye alapján a tényleges fakitermelés (2002-2009) 

Erdőtervi 

lehetőség 

[ezer m 3 ] 

Tényleges 

fakitermelés 

[ezer m 3 ] 

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 

9 444 9 857 10 130 10 078 10 235 10 160 10 384 10 508 

7 013 7 086 7 095 7 167 7 005 6 609 7 024 6 773 

Forrás: MgSzH Erdészeti Igazgatóság Központ 

A táblázat adatai alapján egyértelmű, hogy az erdőkben az elmúlt évtizedben a 

tényleges fakitermelés az erdészeti hatóság által meghatározott lehetőség alatt 

maradt, és kiegyenlített 7 millió köbméter körül mozog, nem jellemzi emelkedő 

tendencia. 

Energetikai célra felhasznált erdei fatermékek (2001-2009) 

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 

Erdei apríték 

[ezer m 3 ] 

Vastag tűzifa 

[ezer m 3 ] 

Vékony tűzifa 

[ezer m 3 ] 

Összesen 

[ezer m 3 ] 

3 3 7 5 14 31 50 151 151 

1 494 2 092 2 472 2 356 2 774 2 869 2 550 2 588 3 012 

196 303 302 311 348 346 279 396 363 

1 693 2 398 2 781 3 672 3 136 3 246 2 879 3 135 3 526 


A táblázatok adatainak összevetéséből látható, hogy az összes fakitermelés éves 

szintje közel állandó, ugyanakkor a tűzifa választék aránya változó mértékben ugyan, 

de jellemzően növekszik. Az erdei apríték mennyiségének dinamikus növekedése 

jelzi, hogy a kereslet mennyiségi növekedése nem a fakitermelés szintjének 

növekedését, hanem – a választékszerkezet átalakulásán túl – új választék 

megjelenését és mennyiségének felfutását eredményezte. 




71

Az erdők élőfa készletének változása 2006-2009 között. 

Év Élőfa készlet [millió m 3 ] 

2006 341,4 

2007 347,4 

2008 351,9 

2009 355,8 


7.1.1.2-4. Faalapú biomassza – energetikai faültetvények 

Fajtaválasztás legfontosabb szempontjai 

A jelenlegi fajtaválasztékban is találhatók energetikai célra is alkalmasak, amelyek 

biztonságosan termeszthetők és jelentős hozamra képesek. Ugyanakkor energetikai 

célú új fajták előállítása is szükséges, amelynél tekintetbe kell venni a dugványokkal 

történő telepítésből, a sűrű ültetési hálózatból és sarjaztatásból fakadó termesztési 

sajátságokat. A külföldön előállított fajták hazai alkalmazhatóságát igazolni 

szükséges, klón- és fajtakiválasztó kísérletekben kell először honosítani azokat! 

Energetikai célra ajánlott, államilag elismert nyárfa fajták 

1. Populusxeuramericanacv. Pannónia: Jelenleg a legnagyobb termesztési 

területtel bír hazánkban. Különösen a fiatalkori növekedése erőteljes. Nagy a 

termőhelyi plaszticitása. 

2. Populusxeuramericanacv. Kopecky: Kezdeti növekedése erőteljes. Főleg a 

közepes fatermőképességű nemes nyáras termőhelyeken lehet versenyképes. 

Elviseli a nagyobb agyagtartalom miatt időszakosan túlnedvesedő és a lápi 

eredetű termőhelyeket, valamint a talaj magasabb szénsavas-mész tartalmával 

kapcsolatban kialakuló viszonylag szárazabb körülményeket. 

3. P. deltoidesx P. xeuramericanacv.Adonis: 2004-ben minősített, gyors fiatalkori 

növekedésű hímivarú nemesnyár fajta. Erőteljes növekedési képessége 

mindenekelőtt a gyengébb (közepes) nyár termőhelyeken mutatkozik meg. 

4. Populusxeuramericanacv.Triplo: Kezdettől fogva és tartósan erőteljes. Tág 

termőhelyi tűrésű, de kimagasló teljesítményt csak jó fatermőképességű 

termőhelyen nyújt. 

5. Populusxeuramericanacv.Koltay: Hímivarú nemesnyár fajta. Növekedési erélye 

kezdettől fogva és tartósan erőteljes, az egyik legkiemelkedőbb a hazai 

nyárfajtáink között. Széles termőhelyi skálán termeszthető, tág tűrőképességű 

fajta. 

Energetikai faültetvények termesztés-technológiája 

• Egysoros ültetvény – kétéves vágásforduló 

– ideális egyensúly a jövedelmezőség, a fa apríték minősége és mennyisége 

között 

• 2-3 m-es sortávolság – 40-60 cm-es tőtávolság 




72

– 8-10 000 növény hektáronként jól kezelhető, ugyanakkor jelentős hozamot 

produkál 

• Intenzív növekedésű államilag elismert fűz és nyár fajták, szelektált akác 

szaporítóanyag 

– biztonságos és jövedelmező termesztés 

1. Termesztési ciklus 

1. Vegetációs időszak 

• Talajelőkészítés-szántás (40 cm) → tárcsázás → ültetési sorok talajmarózása 

vagy forgó boronálása (20 cm). 

• Dugványok termőhelytől függően megválasztott fűz vagy nyár fajták, akác 

csemete, ültetésig hűtőkamrában szükséges tárolni. 

• Ültetése a fagyok elmúltával március közepétől április végéig végezhető, 

dugványozó illetve ültetőgéppel, kézzel. 

• Növényvédelem: 

– Vegyszeres: ültetést követően azonnal vegyszeres csírázásgátlás, gyomirtás 

– Gépi: 3-4 alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor) 

• Kártevők elleni védelem: tömeges lombrágó rovar kártétel megjelenésekor. 


• Növényvédelem: 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor). 

• Betakarítás eszközei széles választékban állnak rendelkezésre, az ültetvény ezt 

követően magától újrasarjad. 

2. Termesztési ciklus 


• Sarjaztatás: levágást követően az ültetvény magától intenzíven újrasarjad, nem 

szükséges az újratelepítés. 

• Növényvédelem: márciusban vegyszeres gyomirtás szerekkel, majd 2-3 

alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor). 

• Kártevők elleni védelem: tömeges lombrágó rovar kártétel esetén. 


• Növényvédelem: 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor). 

• Betakarítás, majd sarjaztatás. 

3. Termesztési ciklustól az ültetvény teljes hozamú 

További ciklusokban a műveletek megegyeznek a 3. és a 4. vegetációs időszakban 

leírtakkal 

Kiegészítő műveletek 

• Tápanyag utánpótlás: szerves trágyázás az ültetést megelőzően, termesztési 

ciklusonként hígtrágya kijuttatás, levelek őszi-tavaszi betárcsázása vagy 

műtrágyázás. 

– Telepítés előtt PK, telepítés évében lombtrágya, beállt ültetvényben N 

• Öntözés: ültetéskor esőztető, később elárasztás. 




73

• Felszámolás: 6-7 ciklust követően, vegyszerezés (Garlon), talajmarózás, majd 

mélyszántás. 

Jövedelmezőség 

Összehasonlítva a hagyományos erdőgazdálkodás átlagos 3-4 t/ha*év hozamával a 

nyár energetikai faültetvények képesek akár a 30-40 t/ha*év hozamra amennyiben: 

• Jó a termőhely. 

• A fajta a termőhelynek megfelelően lett megválasztva. 

• Az ültetvény megfelelő kezelést kap – gyomok elleni védelem. 

Várható élőnedves hozamok, két éves betakarítási ciklusonként. 

60 

50 

40 

30 

2. év 

1. év 

20 

10 

0 

1. ciklus 2. ciklus 3. ciklus 4. ciklus 5. ciklus 

Forrás: Borovics Attila (saját számítás) 

Különböző termőhelyeken létesülő ültetvények jövedelmezősége 

A fás szárú energetikai ültetvények eredményeinek vizsgálatára három különböző 

terméshozammal bíró esetet vizsgáltunk meg. Az alkalmazott technológia szinte 

azonos, csupán a növényvédelmi beavatkozásokban generáltunk különbségeket. 

Feltételeztük, hogy a gyengébb termőhelyen nagyobb eséllyel lépnek fel kórokozók 

és károsítók. 

Ennek megfelelően a jó viszonyok között termesztett ültetvényben 3-3, a közepesben 

4-4, a gyenge termőhelyen létesített ültetvényben 6-6 alkalommal végeztünk 

károsítók és kórokozók ellen irányuló beavatkozást. 

A legfontosabb különbséget a hozamok nagyságában fejeztük ki. Értékeik a 

következők: 




74

A hozamok nagysága a vizsgált esetek ciklusaiban 

Terméshozam t/ha 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

gyenge Nedves tömeg 25 39 40 38 37 35 34 32 30 29 

közepes Nedves tömeg 31 46 47 46 43 42 40 40 39 37 

jó Nedves tömeg 40 55 55 52 50 48 45 44 42 40 

Forrás: Borovics Attila 

A fenti esetekben a számítások elvégzésekor a következő eredményekre jutottunk: 

Éves átlagos jövedelem: 

Éves átlagos jövedelmek (eFt/ha) 

1. eset (jó) 89,74 

2. eset (közepes) 58,16 

3. eset (gyenge) 17,74 


Az éves átlagos jövedelmek a három csoport között közel egyenlő, kb. 31 ezer Ft-os 

különbséget mutatnak. Az első és a második esetben is az elérhető értékek 

magasak, a többi mezőgazdasági kultúrával versenyképesek, azok hozamait 

bizonyos esetekben már meg is haladják. A kis hozamok mellett vizsgált harmadik 

eset alig rentábilis, az elért nyereség mindössze 17,74 ezer Ft. Helyette más 

növénykultúráknak lehet létjogosultsága. 

Belső kamatláb (IRR) 

Belső kamatláb (%) 

1. eset (jó) 42,92 

2. eset (közepes) 28,80 

3. eset (gyenge) 14,16 


A belső kamatláb az a szám, amely megmutatja, hogy a tőkebefektetés évi hány % 

kamatot hoz belátható időn belül. A belső kamatláb (IRR) az a diszkontráta, amely 

mellett a beruházás nettó jelenértéke (NPV) zérus. Akkor gazdaságos az adott 

beruházás, ha IRR nagyobb, mint a piaci kamatláb Ebből a szempontból az 

ültetvények kedvezőtlenebbik esete is megállja még a helyét, de amint láttuk, éves 

pénzhozamai szerényebbek. 




75

Lehetőségek az Észak - Nyugat Magyarországi régióban 

A tervezett hosszú távú erdőtelepítések és energetikai faültetvény létesítések 

kiindulása az erdőtelepítésre tervezhető gyenge és rossz termékenységű szántók 

területi felmérése erdőgazdasági tájanként. 

A III. gyenge és rossz minőségű szántón a szántóföldi művelés gazdaságtalan és 

hasznosításuk egyik lehetősége az erdősítés és ültetvénylétesítés, mint 

elsődleges biomassza hasznosítási lehetőség. 

A Nyugat-Dunántúli régió (Nyugat-Dunántúli és Kisalföldi erdőgazdasági 

tájcsoportonként) ilyen területei a Führer (2004) alapján a következők. 

Erdőtelepítésre tervezhető III. osztályú gyenge és rossz termékenységű 

szántóterületek megoszlása a Nyugat-Dunántúli erdőgazdasági 

tájcsoportban 

Erdőgazdasági táj 

Összes 

terület 

Összes 

szántóterület 

III. osztályú 


[ha] 

Déli Pannonhát 173120 58270 4270 

Göcseji bükktáj 74167 24730 2530 

Göcseji fenyőrégió 45260 14890 840 

Őrség 75590 24210 3440 

Vas - zalai hegyhát 191103 86410 7320 

Vas me.-i dombvidék 70149 42270 7150 

Írottkő alja 49115 19810 2190 

Soproni hegyvidék 9109 4140 190 

Soproni dombvidék 33497 7750 210 

Összesen 721100 282500 28100 

Forrás: Führer Ernő (2004) 

Erdőtelepítésre és energetikai ültetvény létesítésére tervezhető III. osztályú 

gyenge és rossz termékenységű szántóterületek megoszlása a Kisalföld 

erdőgazdasági tájcsoportban 

Erdőgazdasági táj 

Összes 

terület 

Összes 


III. osztályú 


[ha] 

Kisalföldi- homok 141776 58270 4270 

Kemenesalja 187945 24730 2530 

Hanság 107043 14890 840 

Szigetköz 64046 24210 3440 

Összesen 500800 122100 11100 

Forrás: Führer Ernő (2004) 




76

Hektáronként 10 atrotonna évenkénti hozammal számolva, mintegy 14 lutrotonna 

(30%-os víztartalmú, égetésre technikailag alkalmas) elsődleges faalapú biomassza 

termelését lehet elérni évente energetikai faültetvények létesítésével. Az ilyen 

tulajdonságú faanyag fűtőértéke kilogrammonként 14 MJ, vagyis összesen közel 200 

GJ energia állítható elő hektáronként. Mivel összesen közel 40 ezer hektár olyan 

szántó terület van a térségben, amely gyengébb adottsága révén javasolható 

energetikai faültetvény létesítésére, ezért átlagosan és évente mintegy 8 millió GJ az 

az energiapotenciál, amely a térség számára energetikai faültetvények létesítése 

érvén, elsődleges biomassza termeléssel rendelkezésre állhat. 




77

7.1.1.2-5. Állattartó telepek biogáz potenciáljára vonatkozó adatok 

Állati trágyák típusa 

Szarvasmarha 

hígtrágya 

Szarvasmarha almos 

trágya 

Jellemző állati trágya típusok és biogáz potenciálja. 

Szárazanyag 

tartalom [%] 

Szerves sz. anyag 

tartalom [%] 

Biogáz hozam, 

teljes tömeg, [m 3 /t] 


sz.sz.a., [m 3 /t] 

8 - 11 75 - 82 20 - 30 250 - 300 

24 - 26 68 - 76 40 - 50 250 - 380 

Sertés hígtrágya 5 - 7 75 - 86 20 - 35 300 - 450 

Sertés almos trágya 20 - 25 75 - 80 55 - 65 270 - 450 

Baromfitrágya 21 - 38 63 - 80 70 - 90 250 - 450 

Várható biogáz 

termelés 


Trágyaképződés mennyisége 

Trágyaképződés 

mennyisége 

Hígtrágya 

[kg/év] 

Almos trágya 

[kg/év] 

Tejelő tehén 7 280 19 240 

Hízó marha, üsző - 11 960 

Koca + alom 3 952 5 096 

Hízó 1 664 1 846 

1000 tojótyúk ketrecben 41 860 - 

1000 brojler - 11 336 

1000 pulykatojó - 17 160 

Hígtrágya 

[t/év] 


Várható biogáz termelés 

Almos trágya 

[t/év] 

Biogáz 

hozam 

[m 3 /év] 

Biogáz 

hozam 

[kWh/év] 

Kogeneráció 

mérete [kW el ] 

100 tehén 728 1 924 147 726 812 492 36 

500 tehén 3 640 9 620 738 629 4 062 458 193 

1000 tehén 7 280 19 240 1 477 258 8 124 917 386 

100 koca + 800 

hízó 

1 726 1 986 159 178 923 234 40 

300 koca + 2.400 

hízó 

5 179 5 959 477 535 2 769 701 132 

500 koca + 4.000 

hízó 

8 632 9 932 795 891 4 616 169 219 

200.000 tojótyúk 

ketrecben 

8 372 - 632 923 3 797 539 180 

500.000 brojler - 5 668 507 853 3 047 117 145 

100.000 

pulykatojó 

- 1 716 168 168 


1 009 

008 

44 




78

7.1.1.2-6. Állati eredetű hulladékok besorolása és a vonatkozó FVM 

rendeletek. 

Állati eredetű hulladékok besorolása 

Hulladék Osztály Sterilizálás Pasztőrözés 

Gyomor-, bél-, bendőtartalom 2. 

Kérődző állatok vére 2. X X 

Nem-kérődző állatok vére 3. X 

Egészséges állatok testrészei 3. X 

Nyesedék, zsír, stb. 3. X 

Szőr, bőr, pata, szarv stb. 3. X 

Rácsszemét 2. X X 

Szennyvíziszap 2. X X 

Csatornaiszap 2. X X 

Hibás, selejtes húsáru 3. X 


A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet kimondja: 

16. § A biogáz- és komposztáló telepnek – a létesítés és működés engedélyezése 

feltételeként: 

a) Meg kell felelnie a külön jogszabály előírásainak. 

b) Meg kell felelnie az 5. számú melléklet II. fejezet A) pontjába foglalt 

engedélyezésre vonatkozó követelményeknek. 

c) Az állati hulladékokat az 5. számú melléklet II. fejezete B) pontjába foglalt 

speciális állat-egészségügyi feltételeknek és C) pontjába foglalt hőkezelési 

feltételeknek megfelelően kell kezelnie. 

d) Meg kell határoznia a kezelés kritikus ellenőrzési pontjait, azok határértékeit, 

mérési módszerét, az adatok rögzítési módját, az intézkedésre kötelezettek 

körét. 

e) Biztosítania kell, hogy a szilárd anaerob lebontási maradékok megfeleljenek az 

5. számú melléklet II. fejezete D) pontjában lefektetett mikrobiológiai 

feltételeknek. 

A 4. számú melléklet a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelethez meghatározza az állati 

hulladékot kezelő és feldolgozó üzem létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó 

általános követelményeket, amelyek az állati hulladékot kezelő és feldolgozó biogáz 

üzemre is vonatkoznak. Az I. Fejezet 1. pontja szerint: 

“Az állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem csak ipari területen – a települési 

rendezési terv alapján – létesíthető. A kezelő és feldolgozó üzem telekhatára és a 

meglévő, vagy a település általános rendezési tervében kijelölt összefüggő 

lakóterület, illetve lakott épület közötti védőtávolságot a környezetvédelmi, 

természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg, a környezethasználati 




79

engedély köteles tevékenység esetén az egységes környezethasználati 

engedélyben. A távolság nem lehet kevesebb, mint 500 méter.” 

Ez az elhelyezésre vonatkozó szabályzás egyértelműen vonatkozik a biogáz üzemre. 

Az 5. számú melléklet a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelethez II. Fejezete tartalmazza 

a biogáz-üzemben feldolgozott állati hulladékok kezelésének speciális 

követelményeit. Az állati hulladékokat fel kell szerelni olyan pasztőröző egységgel, 

amely nem megkerülhető, amelyben a feldolgozott 2. osztályba sorolt állati 

hulladékot vagy a feldolgozatlan 3. osztályba sorolt állati hulladékot hőkezelik a 

biogáz-reaktorba történő belépés előtt. Ennek az egységnek felszereltségét és a 

hőkezelés paramétereit (max. 12 mm, min. 70°C, min. 60 perc) a rendelet részletezi. 

A mellékelt táblázatban szerepelnek a harmadlagos biomassza biogáz célú 

hasznosítására vonatkozó számítások eredményei. 

Harmadlagos biomassza biogáz potenciálja 

Szárazanyag 

tartalom [%] 

Szerves sz. 

anyag tartalom 

[%] 


teljes tömeg, 

[m 3 /t] 


sz.sz.a., [m 3 /t] 

Sörtörköly 20 - 25 70 – 80 105 - 130 580 - 750 

Gabonatörköly 

(szeszmoslék) 

6 - 8 83 – 88 30 - 50 430 - 700 

Konyhai/éttermi hulladék 9 - 37 80 – 98 50 - 480 200 - 500 

Gyomor/bendő/bél 

tartalom 

22 - 25 90 – 95 170 - 180 800 - 860 

Baromfi vágóhídi hulladék 15 - 22 75 – 85 40 - 130 450 - 550 

Repcedara 50 - 60 85 – 95 340 - 480 750 - 850 

Szennyvíziszap 6 - 12 70 – 80 15 - 35 300 - 350 


Harmadlagos biomassza biogáz termelése 

Mennyiség 

[t/év] 

Átlagos biogáz 

hozam [m 3 /év] 

Biogáz hozam 

[kWh/év] 

Kogeneráció 

mérete, [kW el ] 

Sörtörköly 10 000 990 000 5 148 000 225 

Gabonatörköly 

(szeszmoslék) 

100 000 2 904 000 15 972 000 759 

Konyhai/éttermi hulladék 10 000 535 500 2 945 250 140 

Gyomor/bendő/bél 

tartalom 

10 000 1 619 200 9 391 360 411 

Baromfi vágóhídi hulladék 10 000 720 000 4 176 000 198 

Repcedara 5 000 1 980 000 11 484 000 545 

Szennyvíziszap 100 000 1 920 000 11 520 000 547 


A fenti táblázatból hiányzik a cukorrépaszelet, amely ugyan kitűnő biogáz alapanyag 

(az egyetlen hazai cukorgyárban már így is hasznosítják), de Kaposváron túlmenően 

nem áll rendelkezésre. A táblázat azt mutatja, hogy a szeszmoslék kivételével a többi 

harmadlagos biomassza elsősorban 300-500 kW el mérettartományú biogáz üzem 




80

telepítését alapozhatja meg, kivéve természetesen olyan helyszíneket, ahol több 

különböző forrásból származó biogáz alapanyag összegyűjthető. 

7.1.1.2-7. Szennyvíztelepek biogáz képződése a lakosságra lebontva. 

Biogáz hozam szennyvíziszapból 

LEÉ [fő]* 

Biogáz termelés Gázmotor 

[m 3 /nap] kapacitás [kW el ] 

6 000 120 10 

10 000 200 16 

20 000 400 32 

30 000 600 48 

50 000 1 000 80 

75 000 1 500 120 

100 000 2 000 160 

150 000 3 000 240 

200 000 4 000 320 


*LEÉ: lakos egyenérték 




81

7.1.1.2-8. Mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezésének folyamata 

Mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezésének folyamatábrája 





82

7.1.1.2-9 Állattartó telepek a NYD-i régióban 

Megnevezés Település Megye Állatfaj 

Létszám 

(becslés) 

Németh Vilmos Dénesfa GY-M-S megye szarvasmarha 109 

Takács László Bősárkány GY-M-S megye szarvasmarha 114 

Nyerges András Veszkény GY-M-S megye szarvasmarha 129 

Horváth Imre Töltéstava GY-M-S megye szarvasmarha 138 

Tóth Lajos Rábasebes GY-M-S megye szarvasmarha 149 

Farmer I Családi Gazd. Máriakálnok GY-M-S megye szarvasmarha 150 

Mező Gold 21. Kft. Páli GY-M-S megye szarvasmarha 152 

Tóth Lajos Nyúl GY-M-S megye szarvasmarha 156 

Agro-Invenció BT Rábcakapi GY-M-S megye szarvasmarha 172 

Március 15. Mg. Sz. Lébény GY-M-S megye szarvasmarha 172 

Nagy Ferenc Fertőd GY-M-S megye szarvasmarha 174 

Nagy Zoltán Ferenc Fertőd GY-M-S megye szarvasmarha 174 

Kapuvári Mg. Sz. Sz. Kapuvár GY-M-S megye szarvasmarha 176 

Mészáros László Bogyoszló GY-M-S megye szarvasmarha 179 

Tordosa-Menti Mg. T.Sz.Sz. Babót GY-M-S megye szarvasmarha 188 

Faluszövetkezet növendék Magyarkeresztúr GY-M-S megye szarvasmarha 189 

Mezőgazdasági Faluszövetkezet Magyarkeresztúr GY-M-S megye szarvasmarha 189 

Pöltl József Románd GY-M-S megye szarvasmarha 197 

Előre Sz. Beled GY-M-S megye szarvasmarha 198 

Jó Barátság Mg. T. F. K. Szöv. Szilsárkány GY-M-S megye szarvasmarha 203 

Szabó László Rábcakapi GY-M-S megye szarvasmarha 215 

AGRO-MILCH Kft. Lázi GY-M-S megye szarvasmarha 262 

Agro-Milch Mg. Sz. Kft. Sikátor GY-M-S megye szarvasmarha 262 

Bezenyei Mg.Sz. Bezenye GY-M-S megye szarvasmarha 284 

Agrár RT Himod Himod GY-M-S megye szarvasmarha 296 

Agrár T. Sz. Rt. Mihályi GY-M-S megye szarvasmarha 296 

Nyugati Kapu T.K.Sz.Sz. Levél GY-M-S megye szarvasmarha 302 

Fertő-Hanság Np. Sarród GY-M-S megye bivaly 320 

Fertő-Hanság Np. Sarród GY-M-S megye szarvasmarha 320 

Kisalföldi Rt. Kapuvár GY-M-S megye szarvasmarha 320 

Búzakalász Sz. Püski GY-M-S megye szarvasmarha 342 

Agyagosszergényi Győzelem Mg. Sz. Agyagosszergény GY-M-S megye szarvasmarha 355 

Kisalföldi Rt. Bőny GY-M-S megye szarvasmarha 370 

Tejtermelő Kft. Csorna GY-M-S megye szarvasmarha 387 

Mórich Kft. Mórichida GY-M-S megye szarvasmarha 415 

Haladás Vagyonkezelő Mg. Sz. Kóny GY-M-S megye szarvasmarha 417 

Zöld Mező Mg.Tsz. Kunsziget GY-M-S megye szarvasmarha 450 

Lajta-Hanság Rt. Károlyháza GY-M-S megye szarvasmarha 457 

Lang Tejtermelő és Állattenyésztő Kft. Egyed GY-M-S megye szarvasmarha 481 

BOSFLOR Kft. Bakonyszentlászló GY-M-S megye szarvasmarha 489 

Bosflór Mg.Sz.Kft. Románd GY-M-S megye szarvasmarha 489 

LEGLER BALÁZS Szany GY-M-S megye sertés 511 

NÉMETH MÁRTON Rábacsanak GY-M-S megye sertés 521 

Szénaház Kft. Győrsövényház GY-M-S megye szarvasmarha 521 

Rákóczi Mg. T.Sz.Sz. Kimle GY-M-S megye szarvasmarha 523 

Hanság T.Sz.K.Szöv. Bősárkány GY-M-S megye szarvasmarha 526 

KOVÁCS MIKLÓS Rábaszentmihály GY-M-S megye sertés 544 

RÁBA MEZŐGAZDASÁGI SZ. Árpás GY-M-S megye sertés 547 

Dunaszentpáli Mg. Sz. Dunaszentpál GY-M-S megye szarvasmarha 554 

SOÓS IMRÉNÉ Babót GY-M-S megye sertés 558 

Soponyi István Nemeskér GY-M-S megye sertés 560 

Kisalföldi Rt. Rétalap GY-M-S megye szarvasmarha 587 

Simon László Pásztori GY-M-S megye sertés 595 

Modrovich István Lébény GY-M-S megye sertés 602 




83


Létszám 

(becslés) 

Halászi Zöldmező Sz. Halászi GY-M-S megye szarvasmarha 608 

BÁBOTA Kft Koroncó GY-M-S megye sertés 609 

KEMÉNY GÁBOR Szany GY-M-S megye sertés 609 

Müller egyéni cég Szakony GY-M-S megye sertés 609 

Erőss Kálmán Sopron GY-M-S megye juh 627 

Kovács farm Bezi GY-M-S megye sertés 634 

Rábamenti Mg. Sz. Rábakecöl GY-M-S megye szarvasmarha 641 

Horváth István Szany GY-M-S megye sertés 655 

Fertődi Zöld Mező Mg. Sz. Fertőd GY-M-S megye szarvasmarha 662 

Virágzó Term. Ker. Szolg. Szöv. Nyalka GY-M-S megye sertés 662 

NÉMETH GYULA Rábacsanak GY-M-S megye sertés 672 

INICIA Rt. Enese GY-M-S megye szarvasmarha 683 

Inícia Rt. Ikrény GY-M-S megye szarvasmarha 683 

Agrár ZRt. Darnózseli GY-M-S megye szarvasmarha 687 

PORC Kft. Nagyszentjános GY-M-S megye sertés 710 

Rábapordány Rt növendék Dör GY-M-S megye szarvasmarha 730 

Rábapordányi Mg. Rt. Rábapordány GY-M-S megye szarvasmarha 730 

Petőfi Mg.T.Sz.Sz. Csorna GY-M-S megye szarvasmarha 739 

SER-CO KFT. Pásztori GY-M-S megye sertés 774 

Hidráns Mg. Sz. Kft. Szil GY-M-S megye szarvasmarha 781 

Lajta-HAnság Rt. Mosonmagyaróvár GY-M-S megye szarvasmarha 799 

Szabóné Miskoczi Mónika Jánossomorja GY-M-S megye sertés 801 

Kiss Mihály Gézáné, Kapuvár-Garta Kapuvár GY-M-S megye sertés 807 

Horváth Károly Jánossomorja GY-M-S megye sertés 808 

Dózsa T. É. Sz. Szöv. Szany GY-M-S megye szarvasmarha 821 

PONGRÁCZ GYULA Bágyogszovát GY-M-S megye sertés 853 

Horváth Géza Rábapordány GY-M-S megye sertés 859 

Lajta-Hanság Rt. Jánossomorja GY-M-S megye szarvasmarha 860 

NÉMETH ANTAL Markotabödöge GY-M-S megye sertés 868 

SZÍJJ DEZSŐ Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés 889 

ŐSZE JÓZSEF Osli GY-M-S megye sertés 893 

Duna Mg. Zrt. Mosonmagyaróvár GY-M-S megye szarvasmarha 909 

Böcskör György Magyarkeresztúr GY-M-S megye sertés 919 

PÁLI GAZDA MG. KFT. Magyarkeresztúr GY-M-S megye sertés 956 

VISY KÁROLY Magyarkeresztúr GY-M-S megye sertés 956 

Cséry László Szakony GY-M-S megye sertés 959 

Czankó 2000. Mg. T. K. Sz. Kft. Bogyoszló GY-M-S megye szarvasmarha 986 

Farádi Mg Farád GY-M-S megye szarvasmarha 993 

Csicsics Zoltán Rábapatona GY-M-S megye sertés 1 030 

ÁCS GYÖRGY Szany GY-M-S megye sertés 1 042 

Ács György Szany GY-M-S megye sertés 1 042 

G-CSEI FARM BT. Gyóró GY-M-S megye sertés 1 050 

KOVÁCS ERVIN Rábaszentmihály GY-M-S megye sertés 1 054 

Agro-Nexus Mg. Ker. Bt. Bősárkány GY-M-S megye szarvasmarha 1 083 

Bácsai Agrár Rt. Kisbajcs GY-M-S megye szarvasmarha 1 083 

KARAKAI fívérek (István,Zsolt) Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés 1 122 

Kiss M Vencel Kapuvár GY-M-S megye szarvasmarha 1 183 

Bakonyér Mg.Sz. Mezőörs GY-M-S megye szarvasmarha 1 203 

Hegykői Mg. Rt. Hegykő GY-M-S megye szarvasmarha 1 208 

Lajta-Hanság Rt. Mosonszolnok GY-M-S megye szarvasmarha 1 231 

Csicsics György Rábapatona GY-M-S megye sertés 1 236 

Berki Mg.Sz.É.Sz. Beled GY-M-S megye szarvasmarha 1 251 

Horváth István sertés hízó Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés 1 377 

TÖREKI GYULA Sobor GY-M-S megye sertés 1 377 

Kisalföldi Rt. Nagyszentjános GY-M-S megye szarvasmarha 1 459 

NÉMETH ZOLTÁN Rábapordány GY-M-S megye sertés 1 492 

SCROFA Bt. Hegyeshalom GY-M-S megye sertés 1 631 




84


Létszám 

(becslés) 

POZSGAI ISTVÁNNÉ Mihályi GY-M-S megye sertés 1 632 

NAGY GYULA Rábacsécsény GY-M-S megye sertés 1 663 

Horváth Zsolt Rábacsanak GY-M-S megye sertés 1 760 

Takács János Halászi GY-M-S megye sertés 1 772 

Szíjj Dezső Sobor Sobor GY-M-S megye sertés 1 807 

MÉSZÁROS TAMÁS Osli GY-M-S megye sertés 1 856 

Karakai Szabolcs Rábasebes GY-M-S megye sertés 1 997 

EGYESÜLT SZ. Táp GY-M-S megye sertés 1 998 

GALAMBOS ZOLTÁN Rábacsanak GY-M-S megye sertés 2 077 

Kiss M. Vencel Kapuvár GY-M-S megye sertés 2 290 

Sipos Lajos Rábapatona GY-M-S megye sertés 2 488 

BENDES JÓZSEF Mihályi GY-M-S megye sertés 2 728 

Kovács Péter Bezenye GY-M-S megye sertés 2 746 

BACON KFT. Rábacsanak GY-M-S megye sertés 2 911 

HIDRÁNS MG. SZOLG. KFT. Szil GY-M-S megye sertés 2 923 

HIDRÁNS MG. SZOLG. KFT. Szil GY-M-S megye sertés 2 923 

HORVÁTH CSABA Bágyogszovát GY-M-S megye sertés 2 930 

AGRO-MILCH Kft. Bakonypéterd GY-M-S megye sertés 3 095 

Kozma Tamás Lázi GY-M-S megye sertés 3 095 

Horváth István tenyész Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés 3 241 

NAGY IMRE Kisbabot GY-M-S megye sertés 3 280 

Horváth Imre Töltéstava GY-M-S megye sertés 3 347 

MG. RT. Töltéstava GY-M-S megye sertés 3 347 

Töltéstavai Mg. Rt. Pázmándfalu GY-M-S megye sertés 3 347 

Új élet sz. Mosonszentmiklós GY-M-S megye sertés 3 517 

AGRO-MILCH Kft. Lázi GY-M-S megye sertés 3 725 

HORVÁTH ATTILÁNÉ Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés 3 800 

RÁBAMENTI TAK. HÚS RT. Rábakecöl GY-M-S megye sertés 4 056 

Zöld Mező Mg. Tsz. Kunsziget GY-M-S megye sertés 4 385 

GASZTONYI GYÖRGY Rábaszentandrás GY-M-S megye sertés 4 417 

HORVÁTH ISTVÁN Barbacs GY-M-S megye sertés 4 604 

Agro-Nexus Kft Bősárkány GY-M-S megye sertés 5 210 

RÁBAPORDÁNYI MG. RT. Rábapordány GY-M-S megye sertés 8 054 

KÓNY-PIG KFT. Kóny GY-M-S megye sertés 8 626 

AGRO-TÉT Kft. Tét GY-M-S megye sertés 9 996 

Galliform Kft. Szerecseny GY-M-S megye házityúk 10 572 

Lőrinci Medalion Kft. Szakony GY-M-S megye pulyka 10 596 

Extra-Pig Kft. Rajka GY-M-S megye sertés 10 649 

Hollósi Zsolt Zsira GY-M-S megye pulyka 10 910 

PANNON PULYKA KFT Kimle GY-M-S megye pulyka 11 434 

Táp Kft. Újkér GY-M-S megye pulyka 11 860 

RÁBAMENTI MG. SZÖV. Rábakecöl GY-M-S megye sertés 11 886 

Hollósi Zsolt Szakony GY-M-S megye pulyka 12 986 

PANNON PULYKA KFT Kimle GY-M-S megye pulyka 13 720 

Dózsa népe szövetkezet Újkér GY-M-S megye pulyka 15 260 

BÁRKOVICS GYULÁNÉ Szárföld GY-M-S megye házityúk 15 927 

FARÁDI MEZŐGAZDASÁGI 

SZÖVETKEZET 

Farád GY-M-S megye házityúk 16 706 

Kövi Pál Rétalap GY-M-S megye házityúk 17 612 

ÉLETFA 2001 KFT Szilsárkány GY-M-S megye pulyka 18 387 

Domonkos László Kimle GY-M-S megye pulyka 21 026 

Barabás Csaba Mórichida GY-M-S megye házityúk 21 600 

Tóth László Győrszemere GY-M-S megye házityúk 22 550 

Kövesi Mg. Term. és Szolg. Kft. Bőny GY-M-S megye pulyka 24 331 

Lajta-Hanság Rt. Mosonmagyaróvár GY-M-S megye sertés 26 036 

Fiorács Kft. Jánossomorja GY-M-S megye sertés 27 811 

Csiron Kft. Ásványráró GY-M-S megye házityúk 28 944 

Simon Tibor Tényő GY-M-S megye házityúk 44 000 




85

Létszám 


(becslés) 

Táp Kft. Lövő GY-M-S megye pulyka 52 052 

Kövesi Mg. Term. Szolg. Kft. Bőny GY-M-S megye pulyka 68 541 

Stoller Csaba Rábapatona GY-M-S megye házityúk 77 690 

B-BROILER Kft. Győr GY-M-S megye házityúk 83 374 

GALLI-TÉT Kft. Győrszemere GY-M-S megye házityúk 115 247 

TÁPI CSIPOGÓ Kft. Táp GY-M-S megye házityúk 151 430 

B-BROILER Kft. Győr GY-M-S megye házityúk 316 383 

B1-Entertainment Kft. Győr GY-M-S megye házityúk 482 742 

B-BROILER KFT. Bőny GY-M-S megye házityúk 506 707 

Szimszolg Kft. szarvasmarha telepe Szeleste Vas megye szarvasmarha 100 

OMT Rt. szarvasmarha telepe Szombathely Vas megye szarvasmarha 101 

Németh László zsennyei szarvasmarha 

telepe 

Zsennye Vas megye szarvasmarha 103 

Sorokmenti Term. és Szolg. Szöv. 

nemeskoltai szarvasmarha telepe 

Sorokmenti Term. és Szolg. Szöv. taródházi 

szarvasmarha telepe 

Őrségi Nemzeti Park őriszentpéteri 


Sorkifalud Vas megye szarvasmarha 109 

Sorkifalud Vas megye szarvasmarha 109 

Őriszentpéter Vas megye szarvasmarha 111 

Németh Béla Bérbaltavár Vas megye szarvasmarha 113 

Jurisich Mg. Rt. szarvasmarha telepe Nemescsó Vas megye szarvasmarha 116 

Egyetértés Agrár Kft. kecskédi 


Kenyeri Vas megye szarvasmarha 118 

Tarack Bt. Szalafő Vas megye szarvasmarha 145 

Szabadföld Mg. Szöv. szarvasmarha telepe Pápoc Vas megye szarvasmarha 152 

Pintér Imre szarvasmarha telepe Szergény Vas megye szarvasmarha 159 

Húshasznú Bt Felső major szmarha Bejcgyertyános Vas megye szarvasmarha 171 

Húshasznú Bt nyőgéri Külső major szmarha Nyőgér Vas megye szarvasmarha 171 

Húshasznú Bt. káposztáskerti 


Nyőgér Vas megye szarvasmarha 171 

Egyetértés Agrár Kft. kenyeri szarvasmarha 

telepe 

Kenyeri Vas megye szarvasmarha 183 

INDRI Farm Kft.-szarvasmarha telepe Csákánydoroszló Vas megye szarvasmarha 188 

Rába András Nemeskeresztúr Vas megye szarvasmarha 193 

APHA Mezőgazd.és Keresk. Kft. 


Bozsok Vas megye szarvasmarha 202 

Varga Gyula szarvasmarha telepe Olaszfa Vas megye szarvasmarha 229 

Lajta Hanság Rt. szentgotthárdi 


Szentgotthárd Vas megye szarvasmarha 243 

Rumi Génmegőrző centrum- Rum 

szarvasmarhatelep 

Rum Vas megye szarvasmarha 246 

Felszabadulás Mg. Szöv. szarvasmarha 

telepe 

Szombathely Vas megye szarvasmarha 268 

Vasi Agro Pannonia Kft.- balogunyomi 

üszőtelep 

Balogunyom Vas megye szarvasmarha 268 

Vasi Agro Pannónia Kft.-Sorokpolány 


Sorokpolány Vas megye szarvasmarha 268 

Szélesi Zoltán szarvasmarha telepe Gérce Vas megye szarvasmarha 292 

Kovács Ervinné Pácsony Vas megye szarvasmarha 302 

Provid Kft Győrvár Vas megye szarvasmarha 302 

Petőfi Mg. Szöv. óhegyi szarvasmarha 

telepe 

Ostffyasszonyfa Vas megye szarvasmarha 326 

Rábavölgye MG Szövetkezet Rum Rum Vas megye szarvasmarha 333 

Gazdaszövetkezet Sárvár tilosaljai 


Sárvár Vas megye szarvasmarha 341 

Rádóci Agrár KFT. egyházasrádóci telepe Egyházasrádóc Vas megye szarvasmarha 361 

Rádóci Agrár Kft. nemesrempehollósi 

sertéstelepe 

Nemesrempehollós Vas megye szarvasmarha 361 

Hetyei Berzsenyi kft. mesteri szarvasmarha 

telepe 

Mesteri Vas megye szarvasmarha 395 

Kisfaludy Mg. Szöv. kámi szarvasmarha 

telepe 

Kám Vas megye szarvasmarha 411 




86


Csörnöcmenti Mg. Szöv. györgy-majori 


Csörnöcmenti Mg. Szöv. alsóújlaki 


Létszám 

(becslés) 

Vasvár Vas megye szarvasmarha 576 

Alsóújlak Vas megye szarvasmarha 578 

Szabó György Vép Bozzai Sertéstelepe Vép Vas megye sertés 612 

Rába Völgye MTSz. szarvasmarha telepe Körmend Vas megye szarvasmarha 649 

Sárvári Mg. ZRt. hegyfalui szarvasmarha 

telepe 

Hegyfalu Vas megye szarvasmarha 650 

Moser Kft. szarvasmarha telepe Karakó Vas megye szarvasmarha 690 

Ráczné Gyalog Stefánia Ják Vas megye szarvasmarha 740 

Ráczné Gyalog Stefánia sertéstelepe Ják Vas megye szarvasmarha 740 

Celli Sághegyalja Rt. szarvasmarha telepe Celldömölk Vas megye szarvasmarha 766 

Raschka Zsolt szarvasmarha telepe Kemenesmagasi Vas megye szarvasmarha 886 

Ráczné Gyalog Stefánia sertéstelepe Ják Vas megye sertés 1 012 

Hári Bt.Pápa Szergényi Sertéstelepe Szergény Vas megye sertés 1 050 

Rumi Génmegőrző Centrum Kft Sertéstelep Alsóújlak Vas megye sertés 1 213 

Petőfi Mg. Szöv. csermajori szarvasmarha 

telepe 

Ostffyasszonyfa Vas megye szarvasmarha 1 225 

Szombathelyi Tangazdaság Rt.- 

Táplánszentkereszt-Rangut 

Táplánszentkereszt Vas megye szarvasmarha 1 386 

Francsics Gábor Vasasszonyfai Sertéstelep Vasasszonyfa Vas megye sertés 1 403 

Rádóci Agrár Kft. nemesrempehollósi 

sertéstelepe 

Nemesrempehollós Vas megye sertés 1 447 

Agro Euro Mode Kft. Sárvár borgátai 

sertéstelepe 

Borgáta Vas megye sertés 1 451 

Kovács Dezső Merseváti Sertéstelepe Mersevát Vas megye sertés 1 589 

Hús Állat Import Export Kft. Szombathely 

vassurányi sertéstelepe 

Sárvári Mg. ZRt. Káld-lajosmajori 


Vassurány Vas megye sertés 1 652 

Káld Vas megye szarvasmarha 1 804 

Sokmalac Kft. kemenesszentmártoni 

Kemenesszentmárton Vas megye sertés 9 411 

sertéstelep 

Bábolna Tetra Kft. Hintós tenyésztyúk telep Jákfa Vas megye házityúk 10 118 

Simonné Pál Ibolya pulyka telepe Kemenespálfa Vas megye pulyka 10 900 

Borsi Zoltán pulykatelep Meggyeskovácsi Vas megye pulyka 11 107 

Dabi Kft. pulyka telepe Rábapaty Vas megye pulyka 11 490 

Bábolna Tetra Kft. Urai Dózsa major 

tenyésztyúk telep 

Uraiújfalu Vas megye házityúk 11 660 

Komonczky István tojótyúk telep Acsád Acsád Vas megye egyéb tyúk alkatúak 11 800 

Agro Univerzál Kft. Húscsirke Telep Peresznye Vas megye házityúk 11 942 

Schrott István húscsirke telepe Peresznye Vas megye házityúk 11 942 

Márfi Józsefné pulykatelepe Jánosháza Vas megye pulyka 11 976 

Káld-Szitamajori Sertéstelep Káld Vas megye sertés 11 977 

Csepregi Baromfi Szöv. Németh Bálint Vasi 

Mg. Kft 

Csepreg Vas megye pulyka 12 392 

Sárvári Mg. Rt. Csöngei sertéstelep Csönge Vas megye sertés 12 606 

Banai István pulykatelepe Csénye Vas megye pulyka 12 991 

HORVÁTH GÁBOR húscsirke Csepreg Vas megye házityúk 13 450 

Sipos László húscsirke telepe Csákánydoroszló Vas megye házityúk 14 224 

Bábolna Tetra Kft. Rábapaty tenyésztyúk 

telep 

Rábapaty Vas megye házityúk 14 329 

Tancsics István és Tamás pulykatelepe Vép Vas megye pulyka 14 402 

Őri -Baromi Kft. húscsirke telepe Ivánc Vas megye házityúk 14 420 

Bábolna Tetra Kft Teszt telep tojótyúk telep Uraiújfalu Vas megye házityúk 14 476 

Vasakarat 2001. Kft. pulyka telepe Sótony Vas megye pulyka 15 317 

Bábolna Tetra Kft. Vasegerszeg 

Tenyésztyúk telep 

Vasegerszeg Vas megye házityúk 16 086 

Balogh László pulyka Rábapaty Vas megye pulyka 16 444 

West Pannónia Kft. húscsirke telepe Szombathely Vas megye házityúk 16 800 

Tancsics Tamás pulyka telepe Pecöl Vas megye pulyka 17 058 

Dr. Varga Sándor pulyka telepe Jánosháza Vas megye pulyka 17 065 




87


Létszám 

(becslés) 

Sága Foods RT Jánosháza Vas megye pulyka 17 065 

Csepregi Baromfi Szöv. Németh Bálint Vasi 

Mg. Kft 

Csepreg Vas megye pulyka 18 253 

HORVÁTH ANTALNÉ HÚSCSIRKE Csepreg Vas megye házityúk 19 850 

Horváth János húscsirke telepe Csepreg Vas megye házityúk 19 850 

Táp KFT. Újkér pulyka telepe Sajtoskál Vas megye pulyka 20 786 

Sága Foods pulykatelepe Ják Ják Vas megye pulyka 21 333 

Berghoffer Lajos pulykatelepe Szeleste Vas megye pulyka 21 814 

Báblna Tetra Kft. Központi telep 

tenyésztyúk 


Gallen Attila broilercsirke Gersekarát Vas megye házityúk 23 040 

Agroinvest TSB.Kft.Szalafői húscsirke 

telepe 

Szalafő Vas megye házityúk 23 224 

Pannon Pulyka Mg. Szöv. Nemesbőd Vas megye pulyka 23 690 

Agro-univerzál kft húscsirke telep Kőszegdoroszló Vas megye házityúk 23 826 

Vasi Gallus Kft. pulykatelepe Kemenesmihályfa Vas megye pulyka 25 521 

Fülöp József baromfi Csepreg Vas megye házityúk 28 100 

Bábolna Tetra Kft. Szentivánfa tenyésztyúk 

telep 


Molnár János pulyka telepe Tormásliget Vas megye pulyka 33 568 

Szabó Lászlóné pulyka telep Ikervár Vas megye pulyka 33 630 

Rábamenti Agrár Kft Ikervár 

Meggyeskovácsi tojótyúktelep 

Meggyeskovácsi Vas megye házityúk 34 036 

Jandrasits István húscsirke telepe Kondorfa Vas megye házityúk 34 650 

Domokos Lajos dr csirke telepe Vasszécseny Vas megye házityúk 35 050 

Márfi Józsefné csirke telepe Vasszécseny Vas megye házityúk 35 050 

Bársony József húscsirke telepe Táplánszentkereszt Vas megye házityúk 35 100 

Berghoffer Imre pulyka telepe Gencsapáti Vas megye pulyka 35 828 

Broiler 2000 Bt. pulyka telepe Felsőmarác Vas megye pulyka 35 947 

Kóbor Tamás húscsirke telepe Szentgotthárd Vas megye házityúk 36 875 

Czetin és Társa Kft. húscsirke telepe Tormásliget Vas megye házityúk 37 936 

Czetin és Társa Kft. húscsirke telepe Lukácsháza Vas megye házityúk 39 562 

Kövesi Kft. pulyka telepe Simaság Vas megye pulyka 40 776 

Tak KFT. Vasasszonyfa Vasasszonyfa Vas megye pulyka 41 452 

Bartik Tibor húscsirke telepe Őriszentpéter Vas megye házityúk 47 280 

Diószegi Zoltán húscsirke telepe Halogy Vas megye házityúk 50 900 

Erdőlaki Tojás termelő Kft. tenyésztyúk 

előnevelés 

Pósfa Vas megye házityúk 57 280 

Bábolna Tetra kft. Új telep tenyésztyúk Jákfa Vas megye házityúk 70 948 

Hegyhát Br. Kft húscsirke telepe Szentgotthárd Vas megye házityúk 74 330 

Horpet 2001 Kft. húscsirke telepe Magyarlak Vas megye házityúk 75 690 

HE-SI-PU Bt. húscsirke telepe Csehimindszent Vas megye házityúk 78 540 

Szigeti László húscsirke telepe Vát Vas megye házityúk 81 300 

Agroinvest TSB. Kft. húscsirke telepe Őriszentpéter Vas megye házityúk 81 520 

Szigeti János húscsirke telepe Pusztacsó Vas megye házityúk 100 986 

Hantó Attila húscsirke telepe Vasvár Vas megye házityúk 106 247 

Hantó Jánosné húscsirke telepe Hegyhátszentpéter Vas megye házityúk 110 267 

Sága Foods Ikervári pulykatelepe Ikervár Vas megye pulyka 113 545 

Németh Pál Szombathely Vas megye házityúk 121 323 

Vass László húscsirke telepe Hegyháthodász Vas megye házityúk 143 310 

Gyöngyösmente Szöv. pulyka telepe Sorkikápolna Vas megye pulyka 143 346 

Bartik Tibor húscsirke telepe Szentpéterfa Vas megye házityúk 160 460 

Bedics Istvánné hús csirke telepe Hegyhátszentpéter Vas megye házityúk 169 500 

Agroinvest TSB Kft. húscsirke telepe Hegyhátsál Vas megye házityúk 192 786 

Grót-Broyler Kft. húscsirke telepe Rábahídvég Vas megye házityúk 200 705 

Gallen Attila húscsirke telepe Vasvár Vas megye házityúk 233 840 

Sága Foods Rt. Bögöte Vas megye pulyka 342 245 

Vörös József Nemesszentandrás Zala megye szarvasmarha 109 

Pálfi László húsmarhatelep Zalaigrice Zala megye szarvasmarha 120 




88


Létszám 

(becslés) 

Országh László szarvasmarha Nagyrécse Nagyrécse Zala megye szarvasmarha 122 

Országh László szarvasmarha Zalakomár Zalakomár Zala megye szarvasmarha 122 

Ulme Kft. szarvasmarhatelep Ozmánbük Zala megye szarvasmarha 128 

Best Trade Kft szarvasmarha telep Zalacséb Zala megye szarvasmarha 142 

Best Trade Kft. Angéla major Vasboldogasszony Zala megye szarvasmarha 142 

Best Trade Kft. Hegyestető major Vasboldogasszony Zala megye szarvasmarha 142 

Georgikon Kht. Keszthely Úsztató major 


Keszthely Zala megye szarvasmarha 173 

Boros Antalné szarvasmarhatelep Galambok Zala megye szarvasmarha 181 

Balatoni Nemzeti Park Zalavár Zala megye bivaly 183 

Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 

Bivalyrezervátum 

Zalakomár Zala megye bivaly 183 

Zalafarm Kft. szarvasmarhatelep Gelse Gelse Zala megye szarvasmarha 188 

Farmer Dél Kft. Söjtör szarvasmarha Söjtör Zala megye szarvasmarha 195 

Farmer Dél Kft. szarvasmarha 

Szentpéterfölde 

Szentpéterfölde Zala megye szarvasmarha 195 

Cziráki Gábor húsmarha telep Zalaszentmihály Zala megye szarvasmarha 263 

Gólicza Kft. szarvasmarha Lendvajakabfa Lendvajakabfa Zala megye szarvasmarha 273 

Gólicza Kft. szarvasmarha Resznek Resznek Zala megye szarvasmarha 273 

Kerka Genetics Kft. Lentikápolna 

szarvasmarha 

Lenti Zala megye szarvasmarha 300 

Kerka Genetics Kft. szarvasmarha 

Gáborjánháza 

Gáborjánháza Zala megye szarvasmarha 300 

Kerka Genetics Kft. szarvasmarha Rédics Rédics Zala megye szarvasmarha 300 

Kerka Genetics Kft. szarvasmarha 

Zalabaksa 

Zalabaksa Zala megye szarvasmarha 300 

Salato Kft. szarvasmarha Felsőrajk Felsőrajk Zala megye szarvasmarha 300 

Póker Impex Kft tehenészet Pókaszepetk Zala megye szarvasmarha 319 

Miklósfai Mg. Rt Miklósfa szarvasmarha Nagykanizsa Zala megye szarvasmarha 337 

Agro Metz Kft. szarvasmarha Csesztreg Csesztreg Zala megye szarvasmarha 349 

Fűzvölgyi Agrár Rt. szarvasmarha 

Magyarszerdahely 

Magyarszerdahely Zala megye szarvasmarha 385 

Fűzvölgyi Agrár Rt. szarvasmarha 

Zalaszentbalázs 

Zalaszentbalázs Zala megye szarvasmarha 385 

Fűzvölgyi Agrár Rt. szarvasmarhatelep 

Fűzvölgy 

Füzvölgy Zala megye szarvasmarha 385 

Zalarét Kft tehenészet Zalaszentgyörgy Zala megye szarvasmarha 401 

Mandl Kft tehenészet Zalalövő Zala megye szarvasmarha 413 

Alkotmány MgTSZ tehenészet Bajcsa Nagykanizsa Zala megye szarvasmarha 429 

Alkotmány MgTSZ üszőnevelő Alsómajor Nagykanizsa Zala megye szarvasmarha 429 

Tyrol Kft tehenészet Zalaszentiván Zala megye szarvasmarha 463 

Póker-Impex Kft. sertéstelep Kemendollár Zala megye sertés 524 

Szekeres István sertéstelep Iklódbördöce Iklódbördőce Zala megye sertés 526 

Csalló Tamás sertéstelep Gősfa Zala megye sertés 530 

SZABADICS kFT HÍZÓSERTÉS TELEP Söjtör Zala megye sertés 560 

Kodrikné Farkas Eugénia juhászat Lenti Lenti Zala megye juh 594 

Határmenti Korona Bt. sertéstelep Lovászi Zala megye sertés 613 

Cilinkó Agrár Kft. tehenészet Szentgyörgyvölgy Zala megye szarvasmarha 635 

Kutas-Farm Kft. sertéstelep Kerkakutas Zala megye sertés 680 

Zal-Agro Rt. szarvasmarhatelep Szalapa Szalapa Zala megye szarvasmarha 728 

Krisztina Tej Kft. szarvasmarhatelep 

Krisztina major 

Nova Zala megye szarvasmarha 739 

He-Si-Pu Kft telep(pulyka+sertés) 

Zalaszentmihály 

Zalaszentmihály Zala megye sertés 760 

Tóth '95 Bt. sertéstelep Zalaszentiván Zala megye sertés 778 

Kondricz Tamás sertés Belezna Belezna Zala megye sertés 833 

Backó Kft. szarvasmarhatelep Felsőrajk Felsőrajk Zala megye szarvasmarha 838 

Blasko Milch und Tier Kft Salomvár Zala megye szarvasmarha 912 

Simon László Csonkahegyhát Zala megye sertés 959 

Métnek Agrár Kft. juhászat Métnekpuszta Szentgyörgyvölgy Zala megye juh 1 010 

Takács Árpád sertéstelep Misefa Misefa Zala megye sertés 1 102 




89


Létszám 

(becslés) 

UNI VAS Bt. Zalaszántó sertéstelep Zalaszántó Zala megye sertés 1 148 

MNT Agrár Bt. Zalalövő Zala megye sertés 1 157 

Fűzvölgyi Agrár RT. sertés 

Magyarszentmiklós 

Magyarszentmiklós Zala megye sertés 1 294 

Fűzvölgyi Agrár Rt. sertés 

Magyarszerdahely 

Magyarszerdahely Zala megye sertés 1 294 

Fűzvölgyi Agrár Rt. sertés Zalaszentbalázs Zalaszentbalázs Zala megye sertés 1 294 

Hahóti Várdomb Kft. sertés Pölöskefő Pölöskefő Zala megye sertés 1 385 

Horváth Tibor sertéstelep Pölöske Zala megye sertés 1 417 

Mikó György sertés (Murarátka) Murarátka Zala megye sertés 1 708 

Mikó György sertés Semjénháza Semjénháza Zala megye sertés 1 708 

Taxbi Kft tehenészet Hottó Zala megye szarvasmarha 1 926 

Szabó Győző Zalaszentgrót Zala megye sertés 1 938 

Vortes Kft sertéstelep Egervár Zala megye sertés 2 055 

Agrár-Coop Kft Nagykapornak Zala megye szarvasmarha 4 599 

Farmer Kiss Kft. sertés Szepetnek Szepetnek Zala megye sertés 6 401 

Hungária-Barnak Kft. Pölöske Zala megye sertés 6 623 

Göcsej Pig Kft. sertéstelep Hízó Ormándlak Zala megye sertés 7 228 

Göcsej Pig Kft. sertéstelep malac utónevelő Ormándlak Zala megye sertés 7 228 

Göcsej Pig Kft. sertéstelep tenyész Ormándlak Zala megye sertés 7 228 

Backó Kft. sertéstelep Pötréte Pötréte Zala megye sertés 10 829 

Király Gyula Vaspör Zala megye házityúk 10 960 

Lábodi Ferencné Broiler Becsehely Tuskós 

major 

Becsehely Zala megye házityúk 11 709 

Balogh Sándorné bfitelep Szentgyörgyvár Szentgyörgyvár Zala megye pulyka 11 936 

Andróczi László Broilertelep Semjénháza Semjénháza Zala megye házityúk 12 775 

Takács Attila broilertelep Kerkafalva Zala megye házityúk 12 885 

Be-Ne Kft. Pulykatelep Becsvölgye Zala megye pulyka 13 680 

Balogh Lajos bfitelep Zalaszentgrót Zalaszentgrót Zala megye pulyka 15 168 

Rosta László Pölöske Zala megye egyéb tyúk alkatúak 17 668 

Csibe 98 Bt. broilertelep Felsőrajk Felsőrajk Zala megye házityúk 18 070 

Kiss László bfitelep Alsópáhok Alsópáhok Zala megye házityúk 18 100 

Pergel Alajos bfi telep Baktüttös Zala megye egyéb tyúk alkatúak 19 515 

Gombos Lajos keltető Letenye Letenye Zala megye házityúk 20 570 

Molnár Imre Broilertelep Letenye Letenye Zala megye házityúk 20 570 

Sánta Lajos broilertelep Letenye Letenye Zala megye házityúk 20 570 

Taki Farm 2003 Kft. pulykatelep Kerkakutas Zala megye pulyka 21 323 

Külső majori pulykatelep Pusztaszentlászló Zala megye pulyka 21 626 

Brenner József Broiler Páka Zala megye házityúk 25 773 

Gallo-Trade Kft pulyka telep Bak Zala megye pulyka 27 500 

Zalatárnok Tófej Mg. Kft. Pusztaederics 

broilertelep 

Pusztaederics Zala megye házityúk 27 711 

Végh Róbert Pakod Zala megye sertés 29 069 

Nagy Gábor broilertelep Zalasárszeg Zalasárszeg Zala megye házityúk 31 480 

Nérel Kft. Pulykatelep Csonkahegyhát Csonkahegyhát Zala megye pulyka 35 619 

Horváth János broiler Nova Zala megye házityúk 39 460 

Kálmán és Tsa Kft Vasboldogasszony Zala megye házityúk 39 700 

Szabó Győző Bfitelep Tekenye Zalaszentgrót Zala megye házityúk 46 268 

Kovács Ferenc broiler Nagykanizsa Zala megye házityúk 47 210 

Kovács Ferenc broiler Nagykanizsa Zala megye házityúk 47 210 

AB OVO TRADE Kft. Zalavár tenyész Zalavár Zala megye házityúk 50 642 

Zalatárnok tófej Mg. Kft. Zalatárnok 

Központi major pulykatelep 

Zalatárnok Zala megye pulyka 50 983 

Páterdombi Szakközépiskola Zalaegerszeg Zala megye házityúk 51 100 

Gorza Ferenc Tojótyúktelep Gősfa Zala megye házityúk 51 800 

Domján Péter broiler Nova Nova Zala megye házityúk 58 080 

Gájer '96 Kft. Zalakoppány bfitelep Zalaszentgrót Zala megye házityúk 73 461 

Szepetneki Zöldmező Szöv. Broiler 

Szepetnek 

Szepetnek Zala megye házityúk 77 570 




90


Létszám 

(becslés) 

Gilikter Imre broilertelep Barlahida Zala megye házityúk 78 870 

Németh Tibor broiler Muraszemenye Zala megye házityúk 108 948 

Szabó Győző Bfitelep Pakod Pakod Zala megye házityúk 130 310 

Forrás: KSH. 




91

7.1.1.2-10. Biogáz üzem beruházási költségeinek megoszlása 

1. Engedélyeztetés 10.000.000 

2. Kiviteli tervezés 15.000.000 

3. Biogáz üzem építése 607.500.000 

3.1. Szubsztrátum adagolási- és tárolási technikája 90.000.000 

3.1.1. Keverő- és fogadó tartály 20.000.000 

3.1.2. Szilárd fázisú szubsztrátumadagoló 55.000.000 

3.1.3. Híg fázisú szubsztrátumadagolás opció 

3.1.4. Szilázs / száraz anyag tároló opció 

3.1.5. Előtároló tartály 15.000.000 

3.2. Fermentorok / Végtermék tárolók 230.000.000 

3.2.1. Szigetelt anaerob fermentációs tartály 75.000.000 

3.2.2. Utótároló tartály 75.000.000 

3.2.3. Folyékony fázisú fermentációs végtermék tároló 65.000.000 

3.2.4. Szeparátor 15.000.000 

3.3. Gázrendszer / Gázmotor / Transzformátor állomás 202.000.000 

3.3.1. Gázmotor 150.000.000 

3.3.2. Gáztisztítás, gázhűtés technikája 5.000.000 

3.3.3. Gázmérés technikája 2.000.000 

3.3.4. Biogáz tároló opció 

3.3.5. Biogáz kéntelenítő berendezés opció 

3.3.6. Biogáz fáklya opció 

3.3.7. Transzformátor állomás/villamos hálózati csatlakozás 45.000.000 

3.4. Irányítás- és adagolástechnika 82.000.000 

3.4.1. Szubsztrátum elosztó 10.000.000 

3.4.2. Hőelosztó, fűtőrendszer 10.000.000 

3.4.3. Irányító központ 50.000.000 

3.4.4. Csővezeték építés az építményeken kívül 10.000.000 

3.4.5. Villámvédelem 2.000.000 

3.5. Egyéb infrastruktúrális létesítmények opció 

3.5.1. Útépítés opció 

3.5.2. Kerítésépítés opció 

3.5.3. Tüzivíz tároló opció 

3.5.4. Hőenergia hasznosítás opció 

3.6. Építésvezetés 3.500.000 

4. Beüzemelés és próbaüzem 6.500.000 

4.1. Műszaki átadás 500.000 

4.2. Biogáz üzem biológiai próbaüzemének előkészítése 1.000.000 

4.3. Biogáz üzem biológiai próbaüzeme 5.000.000 

Összesen 639.000.000 

Forrás: Szabó István (2010. árak alapján) 




92

A fentiekben szemléltetett konkrét példa alapján látható, hogy egy 625 kW el 

teljesítményű biogáz üzem megvalósítása esetén az építészeti, a gépészeti, a 

technológiai és az egyéb költségek összesen mintegy 639.000.000 forintot tesznek 

ki. 

A beruházás helyét meghatározó feltételek: 

alapanyagok rendelkezésre állása, 

alapanyagok tárolásához és előkészítéséhez szükséges létesítmények 

megléte, 

a melegvíz, hulladékhő hasznosítása, 

a biogáz közvetlen hőtermelésre való hasznosítása, 

a fermentációs maradék szilárd fázis (ún. biotrágya) felhasználása, 

infrastrukturális kapcsolódás lehetőségei. 




93

7.1.1.2-11. Biogáz Erőmű megtérülési adatok (példa) 

Számított biogáz képződés 550 db állatlétszámra vonatkozóan 

Alapanyagok megnevezése 

Alapanyag 

mennyiség 

[tonna/év] 

Szárazanyag 

tartalom 

[TS%] (2) 

Szerves sz.a. 

tartalom 

[oTS%] (2) 

Fajlagos biogáz 

tartalom 

[Nm 3 /t oTS] (2) 

Fajlagos CH 4 

CH 4 tartalom 

[%] (2) tartalom 

[Nm 3 CH 4 /t oTS] 

Szárazanyag 

mennyiség 

[tonna/év] 

Szerves sz.a. 

mennyiség 

[tonna/év] 

Biogáz 

termelés 

[Nm 3 /év] 

CH 4 képződés 

[Nm 3 /év] 

Mezőgazdasági trágya 

Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét] (1) 

Tejelő tehén (24 hónapnál idősebb)* 

Almos trágya 370 10 582,0 t/év 21,8% 82,3% 337,0 53,2% 179,3 2 306,9 t/év 1 898,6 t/év 639 814,4 340 381,2 

Hígtrágya 140 4 004,0 t/év 8,5% 81,4% 345,0 58,0% 200,1 340,3 t/év 277,0 t/év 95 577,7 55 435,1 

Növényi alapanyag 

Kukorica Szilázs 

5 800,0 t/év 32,6% 94,7% 642,0 54,0% 346,7 1 890,8 t/év 1 790,6 t/év 1 149 557,2 620 760,9 

ÖSSZESEN 20 386 t/év 22,3% 19,5% 53,9% 4 538 t/év 3 966 t/év 1 884 949 1 016 577 

(1) 59/2008. (IV,29.) FVM rendelet alapján 5 164 Nm 3 /nap 

(2) A KTBL (Kuratorium für Technik und Bauwesen in der Landwirtschaft) irányszámai alapján CH 4 Fűtőérték MJ/Nm 3 35,9 36 495 122 MJ/év 

* Saját számítás 550 db állatlétszámra vonatkoztatva 10 137 533,82 kWh/év 

Specifikus vill. termelés Nm 3 /kWh 

0,47 4 010 530 kWh/év 

Forrás: IPS Power Kft, Szabó István 

5,38 kWh/Nm 3 

1. számú melléklet a 389/2007. 

(XII. 23.) Korm. rendelethez 

Megújuló energiaforrásból 

termelt villamos energia 

átvételi árai

Egy hétre vonatkoztatott, számított üzemvitel 

8 ünnepnap/év (max. 10 nap lehet egy évben) 

5 1 1 

Üzemvitel 

Hétköznap Szombat Vasárnap 

16,0 

4,5 19,5 19,5 

0,0 0,0 0,0 

20,5 19,5 19,5 

102,5 19,5 19,5 141,5 52 hét/év 


A 625 kW el teljesítményű biogáz üzem összesítő táblázata. 

A feltételezett alapanyagokból 

termelhető biogáz mennyiség 

1 696 454 

Gázmotor(ok) biogáz igénye 1 689 203 

Értékesíthető/fáklyázandó biogáz 

mennyiség 

7 252 

Éves üzemóraszám 6 622 

Rendelkezésreállás 90% 

Éves villamos energia termelés 3 184 864 

Önfogyasztás/veszteség 15% 

Éves villamos energia értékesítés 2 707 135 

Villamos energia értékesítési átlagát 

(2012) 

31,76 

Éves villamos energia 

árbevétel (2012) 


85 987 780 Ft 

A villamos energia árbevétel közel 60%-át a járulékos költségekre kell fordítani, úgymint alapanyag (pl. kukorica szilázs) előállítás, 

munkabérek, logisztika, karbantartás, banki költségek, stb. Fentiekből következik, hogy biogáz potenciálban rejlő lehetőségeket 

csak állami támogatással lehet gazdaságosan megvalósítani. 




95

7.1.1.2-12. Szélerőművek létesítésének törvényi háttere 

Szélerőmű létesítésének engedélyezése négy önálló eljárásból áll, amelyekből 

hármat közigazgatási szerveknek, egyet pedig, az illetékes hálózati engedélyes 

társaságnak kell benyújtani. Ez a négy folyamat több ponton kapcsolódik 

egymáshoz, egyes eljárások előfeltételei a többinek. 

Az engedélyezési eljárás módját a 2004. évi CXL Törvény a Közigazgatási Hatósági 

Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályairól (KET), a 2007. évi LXXXVI Törvény a 

Villamos Energiáról (VET), és az ennek végrehajtását szabályozó 187/2008 (VII. 24.) 

kormányrendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes 

környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) 

kormányrendelet szabályozza. 

Az engedélyezési eljárás négy része kiserőművek (nem lakossági célú) esetében: 

Környezetvédelmi engedélyezési eljárás: az építésügyi hatósági eljárás 

kezdeményezésének előfeltétele. 

Építési engedély. 

Hálózati csatlakozási szerződés, amelynek a környezetvédelmi és az építési 

engedély, valamint a pályázati úton megnyert kvóta előfeltétele. 

MEH (Magyar Energia Hivatal) engedély, aminek a hálózati csatlakozási 

szerződés előfeltétele. 

Az engedély kiadása mind a négy fórumon szakhatóságok és főhatóságok 

bevonásával történik, ami önmagában időigényessé teszi az egész procedúrát. 

Ráadásul az előírt határidőket a szakhatóságok gyakran nem tartják be, a 

főhatóságok pedig a szakhatóságok állásfoglalásának bevárása nélkül nem hoznak 

döntést, ezért az eljárások sokszor évekig elhúzódnak. 



és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 96

7.1.1.2-13. A régióban tervezett, de meg nem valósult szélerőmű parkok 

A régióban számos szélerőmű parkot készítettek elő a beruházók, akik külön 

projektcégekben szerezték meg az építéshez szükséges engedélyeket. Ezek a 

projektek Magyar Energia Hivatali engedélyek hiányában nem tudnak megépülni. 

Hiszen jelen pillanatban nincsen szabad kvóta, amit fel tudnának használni a 

befektetők. Továbbá, ahhoz hogy nagyszámú projekt valósulhasson meg és a 

folyamatos működésük biztosított legyen a villamos hálózat fejlesztésére is szükség 

van, valamint meg kell oldani a villamos rendszer szabályozhatóságát is. 

A régióban tervezett szélerőmű beruházások: 

• Csákhegy Szolgáltató és Termelő Kft, Hegyeshalom, 850kW 

• Renerwind Kft, Kapuvár, 1,8 MW 

• ECO - Wind Környezettechnológia Kft, Kőszegpaty, 25,3 MW 

• Totál Wind Kft, Agyagosszergény, 39,1 MW 

• Totál Immobilien Projekt Kft, Vitnyéd, 23 MW 

• Totál Szél Kft, Vitnyéd, 23 MW 

• Bana H2 Szélerőmű Kft, Bana, 44 MW 

• Mov - R H1 Szélerőmű Kft, Mosonmagyaróvár, 24 MW 

• Mecséri Szélpark Kft, Mecsér, 26 MW 

• Szél - Erő Energia Hasznosító Kft, Perenye, 20 MW 

• Alfa - Szélpark Energiatermelő Kft, Mosonmagyaróvár/Levél, 18 MW 

• Pannon Szél - Erő Szolgáltató Kft, Bogyoszló, 44 MW 

• Schnell Invest Ingatlanforgalmazó, Tervező és Szolgáltató Kft, Lövő, 22MW 

• Aero Energia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, Lövő 4 MW 

• Bágyogszováti Szélerőműpark Energia Termelő Kft, Bágyogszovát, 

Rábapordány, 32 MW 

• HungaroConcept Szélerőmű Üzemeltető Kft, Sopronkövesd/Nagylózs, 39 MW 

• Vienna Energy Természeti Erő Kft, Levél, 24 MW 

• Vill - Korr Energia, Energiatermelő és Befektető Kft, Veszkény 1,6 MW 

- Szélerő Vép Energiatermelő Nonprofit Kft. Vép, 0,8 MW 

• Greenergy Szélenergetikai Befektető Kft, Ács, 2 MW 

• Kaptár "B" Energetikai Szolgáltató Kft, Károlyháza, 2 MW 

• Greenergy Szélenergetikai Befektető Kft, Kapuvár, 8 MW 

• Greenergy SRG Szélerőmű Kft, Kapuvár, 20 MW 

• Central Energy Energiaipari Kft, Vönöck, 8 MW 

• VIS FAVONIUS Szél- és Megújuló Energia Termelő, Kereskedelmi Kft, Újkér, 

13,8 MW 

• SZ - Energy Alternatív Energiatermelő és Szolgáltató Kft, Újkér, 46 MW 

• Szélerőmű Park Kisfalud Tervező, Építő és Üzemeltető Kft, Kisfalud, 40 MW 

• Qvantum Szélpark Energiatermelő Kft, Veszkény, 20 MW 




7.1.1.2-14. Példa egy házi szélerőmű felépítésére 

Alap adatok: 

Függőleges szélkerék SFTV4,2 (Maximum 4,5kW) 

Névleges teljesítmény 4,2kW, 11,3 m/s-nál (11,3m/s = 40,7 km/h) 

Fordulatszám NT-nél 165 ford./perc 

Hálózati kapcsolódás kb. 3 m/s (10,8km/h) 

Fékezés kezdete 11,3m/s 

Kikapcsolás > 13 m/s (46,8km/h) 

GENERÁTOR 4,2kW, 165 ford./perc-nél 

Rotor magasság 4,0 m 

Rotor átmérő 4,0 m 

Rotor súly 390 kg generátorral 

Anyag GFK + Carbon 

Szélnyomás 50m/s –nál 1000 kg 

Elektromos és mechanikus biztonsági fékrendszer 

Inverter 4200W, max. 4500W 

1-fázis 230V 50 Hz 

Túlélési sebesség> 50 m/s (180 km/h) 

Opcionálisan: Villámhárítás, Aktív jégtelenítés, Távvezérlés 

Nagyon egyszerű és robusztus: hajtómű nélkül, nincsen szükség a rotor lapát- és 

azimut állításra. Kellemes üzemeltetés: nagyon halk, nincs stroboszkóp effektus. 

Magas hatásfok: turbulens földközeli és tetőn szerelt széláramlásnál, ferde 

széláramlás fentről vagy lentről lehetséges. 

A tervezett szélkerék szélsebesség – teljesítmény grafikonja 

Forrás: Greenetik Kft. Honlapja (http://www.greenetik.eu) 




7.1.1.2-15. Energiatárolási lehetőségek a megújuló energiatermeléshez 

Az alul látható képen az a villamos energia–tároló látható, amit az American Electric 

Power (AEP) helyezett üzembe, 2008 októberében Ohio államban. A Columbus-i 

székhelyű hálózati engedélyes szolgáltatási jellemzői és tapasztalatai 

összemérhetőek a magyarországiakkal, attól eltekintve, hogy itthon több szereplő 

van jelen a villamos-energia hálózati szektor szolgáltatóit tekintve. 

A berendezés névleges teljesítménye 2 MW és 12 MWh energia tárolására alkalmas. 

A szigetüzemet is tudó elosztó hálózati tároló, – feszültség átalakító-, töltő-, kisütő-, 

minőségi jellemzőket felügyelő – funkcióit az S&C Electric Company rendszereivel 

valósították meg. A vezetett hálózatok (Smart Grid) jellemzőivel bíró és funkcióit 

megvalósító rendszerek SCADA alatt, autonóm mérő-, elemző és beavatkozó 

elemekkel oldják meg feladatukat. 

NAS (Nátrium-kén) akkumulátor rendszer 

Forrás: American Electric Power Honlapja (http://www.aep.com) 

A kiserőművek hálózatra kapcsoláshoz teljesítendő feltételek meghatározásakor az 

AEP-t a Magyarországon is klasszikusnak tartott szempontok vezérelték: 

A rendelkezésre állás legyen kiszámítható. 

A szolgáltatási jellemzők tarthatósága. 

A hálózati szennyezés csökkentése. 

Az energiaszállítás irányíthatósága. 

A csúcsterhelés irányíthatósága. 

Az eszközhatékonyság növelése. 

A beruházások időbeni optimalizáltak legyenek. 

A rendszer a NAS (Nátrium-Kén) akkumulátor technológiát alkalmazza, ami a japán 

NGK cég terméke. A tulajdonságai a következők: Feszültség: 2,076 V (cellánként) 

Elektrolit: szilárd alumínium-oxid tartalmú ionvezető kerámia. Anód: folyékony 




nátrium. Katód: folyékony kén. Számos előnyös tulajdonsága van: nem veszti el 

töltést, mint a nikkel-kadmium akkumulátorok, nagy az energiatárolási kapacitása (45 

Wh/kg). (kb. egyharmad méretű, mint az ólomakkumulátor.) Viszonylag olcsó. 

Élettartama hosszú, kb. 15 év, illetve kb. 2500 töltési/kisütési ciklus. Ugyanakkor 

vannak hátrányos tulajdonságai is: a nátrium és a kén 290 - 390°C között folyékony. 

Ez elég veszélyes, mivel a folyékony nátrium rendkívül reakcióképes, vízzel 

gyulladást és robbanást okoz, és csúnya égési sérüléseket is okozhat, valamint 

erőteljes felmelegedés történhet, ha a nátriumot és ként elválasztó kerámia eltörik. 

Az energiatárolásnak egy másik módja a VRB-ESS rendszer lehet. A VRB-ESS 

alapja a szabadalmaztatott vanádium alapú redox regeneratív tüzelőanyag cella, 

amely kémiai energiát vált elektromossá. Az energiát a vanádium különböző ionos 

formáiban kémiailag tárolja egy híg kénsavas elektrolit oldatban. Az elektrolitot 

szivattyúk mozgatják a műanyag tartályokból a cellákba protoncserélő membránokon 

(PEM) keresztül, ahol az elektrolit egyik formája elektrokémiailag oxidálódik, a másik 

pedig redukálódik. Ez egy elektronáramot indít el, melyet az elektródákon keresztül 

lehet egy külső áramkörbe táplálni. Ez a reakció megfordítható, tehát az 

akkumulátort fel lehet tölteni, kisütni, majd újratölteni. 

Előnyei: 

a VRB-ESS oda-vissza (töltés-kisütés) hatásfoka 65-75%; 

az ismétlődő mélytöltések és –kisülések nem okoznak anyagromlást. A VRB- 

ESS-t több mint 13,000-szer lehet feltölteni és kisütni (20-80%-os töltési 

állapoton). A rendszer várható élettartama több mint 10 év, de a cellakötegek 

membránjainak cseréjével ez növelhető. Az elektrolit maradványértéke az 

eredeti költség körül marad, mivel teljesen újrahasznosítható; 

elméletileg a töltés/kisütés időarányosan 1:1 is lehet (gyakorlatilag 1.5-1.8:1). 

Ez völgyidőszaki töltést és csúcsidőszaki visszaadást tesz lehetővé – más 

akkumulátor rendszereknek ennek többszörösére van szükségük –, ill. 

ugyancsak ideális szélparki alkalmazásokhoz; 

alacsony működési hőmérsékletű (0-35°C), valamint kevéssé érzékeny a 

környezeti hőmérséklet-változásokra; 

az elektrolitok kereszt-elegyedése nem vezet azok szennyeződéséhez; 

az elektrolit végtelen élettartammal rendelkezik (nincsenek kezelési, ill. 

szennyezési problémák); 

töltött állapotban marad sokáig, mivel az elektrolitnak nagyon alacsony az 

önkisülése; 

az elektrolit energia-sűrűsége 15 Wh/liter és 25 Wh/liter között van – ezek 

tényleges mért és szállított adatok; 

a teljesítmény-sűrűség a cellakötegek és az elektrolit mennyiségének 

függvénye. Nagyobb rendszereknél ez 100-150 W/kg, kisebbeknél 80 W/kg 

körüli. 




Hátrányai: 

az elektrolit nagy helyet foglal, a rendszer sokkal nagyobb helyigényű, mint a 

NAS technológia; 

az üzemanyag cellák öregedésével a hatásfok romolhat, ezek cseréje jelentős 

költség. 

VRB rendszer elektrolit tároló tartályai (King Island Ausztrália) 

Forrás: VRB East Europe Társaság Honlapja (www.vrbeasteurope.hu) 




7.1.1.2-16. Jogszabályi háttér 

Az erőművek létesítésének jogszabályi alapjait – egyebek mellett – a villamos 

energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) és annak 

végrehajtási rendelete, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) 

fekteti le. A Vet. egyik legfontosabb fejezete a villamosenergia-termelés 

szabályozásával foglalkozik, melynek értelmében a 7. § (1) bekezdése kimondja, 

hogy saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a Vet.-ben és a 

külön jogszabályokban meghatározottak szerint. 

A 0,5 MW-nál kisebb teljesítőképességű kiserőművek létesítéséhez, illetve 

üzemeltetéséhez a törvény szerint nem kell engedélyt kérni a Magyar Energia 

Hivataltól. 

A Vhr. 4. §-a kimondja, hogy a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt 

villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő 

villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni, ellenben a 

csatlakozás tényleges intézését, fizikai kivitelezését az adott csatlakozási ponton 

működő elosztó hálózati engedélyessel kell intézni (a továbbiakban: Elosztó). Egy 

adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni 

a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény 

határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, – vagy a rendelkezésre álló 

teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a Vet 3. § 24. pontjában meghatározott 

teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett –, a 

hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói 

szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes 

szabályok szerint lehet. Fontos, hogy háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre 

állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi 

teljesítőképességet kell érteni. 




7.1.1.2-17. A napelemes rendszerek engedélyeztetésének főbb lépései 

1. Háztartási méretű (50 kVA) napelemes rendszer esetén: 

A termelő berendezés kialakítása és hálózatra csatlakoztatása: 

a. Igénybejelentés benyújtása az Elosztói engedélyeshez: „Villamos energia 

rendszerhasználói igénybejelentés” és a „Betétlap háztartási méretű kiserőmű 

hálózatra csatlakoztatásához” című formanyomtatványok kitöltése (1 hét) 

b. Elosztói engedélyes előzetes hálózatcsatlakozási tájékoztatója (30 nap) 

c. Csatlakozási dokumentáció elkészítése, benyújtása az Elosztói engedélyeshez 

(30 nap) 

d. Elfogadott csatlakozási dokumentáció, Csatlakozási szerződés megkötése (30 

nap) 

e. Napelemes rendszer kivitelezése, készre jelentése (2-3 hónap) 

f. Hálózathasználati szerződés megkötése (1 hét) 

g. Mérőfelszerelés (Elosztói engedélyes végzi), üzembe helyezés (2-3 hét) 

2. Kiserőműi (50 kVA feletti) napelemes rendszer esetén: 

A termelő berendezés kialakítása és hálózatra csatlakoztatása: 

a. Igénybejelentés benyújtása az Elosztói engedélyeshez: „Csatlakozási 

igénybejelentőhöz szükséges adatok” című formanyomtatvány kitöltése (1 hét) 

b. Elosztói engedélyes előzetes hálózatcsatlakozási tájékoztatója (30 nap) 

c. Csatlakozási terv elkészítése, benyújtása az Elosztói engedélyeshez (1 hónap) 

d. Csatlakozási terv jóváhagyása, Csatlakozási szerződés megkötése (30 nap) 

e. Kiviteli terv elkészítése, benyújtása az Elosztói engedélyeshez (1-2 hónap) 

f. Kiviteli terv jóváhagyása (30 nap) 

g. Napelemes rendszer kivitelezése (3-4 hónap) 

h. Megvalósulási terv elkészítése (1 hónap) 

i. Üzembe helyezési eljárás (2-3 hét) 

j. Üzemviteli megállapodás, hálózathasználati szerződés megkötése (1 hét) 




7.1.1.2-18. Napelemes rendszer kiépítésének és egyszerű megtérülésének 

számítása pályázati támogatás nélkül és pályázati támogatással 

Példa a háztartási méretű kiserőmű megtérülésére (családfi ház): 

Tető tájolása: DNY 28° 

Tető dőlésszöge: 28° 

Épület éves villamosenergia fogyasztása: 5700 kWh 

Tervezett napelemes rendszer: 

- 22 db 235 Wp-es napelem 

- 2 db 2100 W-os inverter 

- egyéb szerelési anyagok, tervezés, kivitelezés 

Várható éves villamosenergia termelés: 5448,9 kWh 

Villamos energia ára, A1-es tarifa esetében: 48,78 Ft/kWh 

Egyszerű megtérülés számítás pályázati támogatás nélkül: 

Bekerülési költség: 6.300.000 Ft(br) 

Éves megtakarítás: 5448,9 kWh/év x 48,78 Ft/kWh = 265.797 Ft(br)/év 

Megtérülés: 6.300.000 Ft(br) / 265.797 Ft(br)/év = 23,7 év 

Jelenlegi pályázati rendszer esetén a megtérülési idők 50%-os, illetve 85%-os 

támogatás (önkormányzatok) esetén: 

Egyszerű megtérülés számítás 50 %-os pályázati támogatással: 


Szükséges önerő: 3.150.000 Ft(br) 


Megtérülés: 3.150.000 Ft(br) / 265.797 Ft(br)/év = 11,85 év 

Egyszerű megtérülés számítás 85 %-os pályázati támogatással: 


Szükséges önerő: 945.000 Ft(br) 


Megtérülés: 945.000 Ft(br) / 265.797 Ft(br)/év = 3,55 év 




7.1.1.2-19. Talajkollektorral történő hőnyerés bemutatása egy konkrét 

példán keresztül 

Alapadatok: 

-fűtött alapterület: 260 m 2 

-fűtési csúcshőigény: 12 kW=43,2 MJ/ó (Tk= -15 Cfok, Tk átl= 3,5 Cfok →c=0,4714) 

-tervezési hőmérsékletlépcső: 35/27 Cfok 

-használati melegvíz (hmv) tároló: V=300 l; Tmax=48 Cfok 

-hőszivattyú: IDM TERRA 13 S/W 

A fűtési idény egészében (kb. 200 nap, napi 18 óra fűtés) átlagosan a csúcshőigény 

„c”-szeresével lehet számolni, így a fűtési hőfelhasználás: 

Qfűtés,év=43,2*0,4714*18*200=73312 MJ 

A használati melegvíz hőfelhasználás egész évre, napi egyszeri felfűtéssel: 

Qhmv,év=300*(48-10)*0,0042*365=17476 MJ 

Az összes éves hőigény: 

Qösszes,év=73312+17476= 90788 MJ/év = 25219 kWh 

Különböző hőforrásokkal a számított felhasználás illetve költség: 

1. Földgáz (95 % hatásfokkal, kondenzációs kazán): 2811 m3 → 340.000.- Ft/év 

2. Fa (80 % hatásfokkal, faelgázosító kazán): 7566 kg → 200.000.- Ft/év 

3. Hőszivattyú (COP=4, H tarifa): 6305 kWh → 177.000.- Ft/év 

A fentiekben részletezett példa költségmegosztása az alábbiak szerint alakul: 

1. Hőszivattyús rendszer, fűtésre, hűtésre, használati melegvízre, IDM TERRA 13 

S/W-BA 13 kW hőteljesítménnyel Navigator 1.0 vezérléssel, üzembe helyezéssel 

(hőszigetelési, kőműves, villanyszerelési munkák valamint HGL technika és IDM 

Hygienik nélkül): 2.100.000 Ft + ÁFA 

2. Talajkollektorok lehelyezése, telepítése, fagyálló folyadék, szonda osztó-gyűjtő a 

szükséges szerelvényekkel, épületig (kazánházig) becsövezve: 1.600.000 Ft + ÁFA 

(Bányakapitánysági létesítési engedélyeztetés nélkül!) 

3. Kazánházi kapcsolás szükség szerinti átalakítása, a meglévő rendszerre történő 

rácsatlakozás, medence épület fogadórész kialakítása (lakóépület és medence 

épület közötti összekötő vezeték nélkül): 300.000 Ft + ÁFA 




7.1.2.3-1 A világ primer energiafelhasználása 

A világ primer energiafelhasználása és annak várható alakulása 

Forrás: Source LBST [2005] 

Az ábrázolt csökkenő szénhidrogén és szén felhasználás nem jelenti automatikusan, 

hogy a villamos energia előállításban a részarányuk ilyen mértékben csökken, hiszen 

még tartalékok vannak főleg a szénhidrogén felhasználás hatékonyságának 

növelésében (pl. kapcsolt villamosenergia-termelés). 

7.1.2.3-2 Együttműködő villamosenergia-rendszerek struktúrája 

A fogyasztói energiafelhasználás hatékonyságának növelése nagyságrendtől 

függetlenül cél, a hatékony megoldás eszközeire szerencsére napjainkban sok 

megoldás adódik. 

A megújuló villamos energiát termelő fogyasztók a feleslegüket a lehetőségeikhez és 

nagyságukhoz mérten sokféle módon hasznosíthatják. Azon kívül, hogy a saját 

felhasználás feletti többletet visszatáplálják a villamos rendszerbe, 

akkumulátorokban tárolhatják (saját használatra, vagy későbbi hálózati 

visszatáplálásra), vízbontással hidrogént és oxigént állíthatnak elő, melyet később 

kombinált ciklusú erőműben hasznosíthatnak vagy tüzelőanyag cellában újra 

villamos energiává alakítják át. És ez csak a villamos része az épület energetikai 

rendszerének. 

Az épület energetikai optimalizálásának (ld. még 8. fejezet) épp az a feladata, hogy 

adott építményhez, az abban működő technológiához kiválassza a megfelelő 

megoldásokat és épület menedzsment rendszer irányítsa az energiagazdálkodást. A 

külső hálózattól „csak” annyi az elvárás, hogy a villamos mérő által a 

rendszerirányítóhoz küldött mérési jeleket megossza az épületirányító rendszerrel, 

és biztosítsa a termelt villamos energia felesleg fogadását. Természetesen a dolog 

nem ilyen egyszerű. Például tömeges elosztott termelésnél - veszélyes üzemről 

lévén szó – a külső hálózat karbantartásakor komoly biztonságtechnikai 

problémákkal nézünk szembe. 




A nagy együttműködő villamosenergia-rendszerek struktúrája az alaperőművektől a 

közép- és kisfeszültségű felhasználóig megváltozik. Ez a struktúraváltás a villamos 

energetika fenntartható fejlődésének egyetlen lehetséges alternatívája. Ezen új 

rendszert fémjelzi a „smart grid” (intelligens vagy okos hálózatok) megnevezés.Mint 

minden nagy változást, ezt is a kényszerűség a jelenleg felhasznált primér 

energiaforrások szűkössége generálta. 

A nagy kihívások egyben nagy lehetőségek hordozói. Új iparágak, új gazdasági 

fejlődési pályák felfutásának kiinduló pontjai. Nem lehet a cél a központi és elosztott 

villamosenergia-termelés egymással történő szembeállítása. A cél az összhang 

megteremtése, a kölcsönös előnyök kihasználása. 

A fejlődésből – éppen a decentralizációból adódóan - a kisebb régiók, sőt az egyes 

ipari, intézményi és lakossági fogyasztók is kivehetik részüket. Olyan rendszer 

kialakítása szükséges a teljes vertikumban, ahol az energia kétirányú áramlásának 

lehetősége biztosított. Ehhez a megfelelő irányítástechnika telepítése szükséges 

(mérés, információátvitel, információfeldolgozás, értékelés és szükséges 

beavatkozások). Az irányítástechnika fejlettsége nagy, komplex rendszerek 

kezelését is lehetővé teszi. Mindennek úgy kell megvalósulnia, hogy az ellátás 

biztonságának, a villamos energia minőségi paramétereinek (elsősorban 

frekvenciájának és feszültségének) csak a javulása fogadható el az átvevői oldalon. 

A „smart grid” (intelligens vagy okos hálózatok) rendszerének három területét 

emelnénk ki: 

 

 

 

Egyrészt a nagy rendszerek összekötése, integrálása szükséges a kiegyenlítő 

hatás növeléséhez. A kiegyenlítő hatás az alaphálózathoz kapcsolódó gyors 

reagálású erőmű kapacitások létrehozása, valamint nagy kapacitású tározós (víz 

magaslati tározóba szivattyúzása, földalatti sűrített levegős tárolás) erőművek 

építése a napi egyenlőtlen terhelés- és megújuló termeléseloszlás 

kiegyenlítésére, annak érdekében, hogy az alaprendszer rugalmasságának 

növelésével alkalmasabb legyen a megújuló energiaforrások villamosenergiatermelésének 

korlátozás nélküli fogadására. 

Másrészt fontos szempont a gáz, szén alaperőművek hatásfokának növelése. A 

nukleáris energia felhasználásának még biztonságosabbá tétele, a felszámolás 

helyett. 

Harmadsorban az erőműveket, az alap- és főelosztó hálózatokat (HV) irányító 

meglévő rendszerek folyamatos fejlesztését kell megoldani összhangban a 

„smart grid” filozófiával. 

Az irányítási rendszer kiterjesztése az alaphálózati és főelosztó-hálózati szintről a 10 

és 20 kV-os középfeszültségű (MV) és kisfeszültségű (LV) rendszerekre is az 

elosztott energiatermelés hatékony fogadása érdekében (a felsőbb szintek irányítása 

sok analógiát biztosít). Az együttműködő rendszert alkalmassá kell tenni az eddig 




csak túlnyomórészt passzív fogyasztói szerepet betöltő ipari, intézményi és lakossági 

felhasználók által kialakított belső energetikai irányítási rendszereivel történő 

együttműködésre és felhasználónál keletkező termelt (saját fogyasztás feletti) 

villamos energia fogadására. 

A közép- és kisfeszültségű rendszer fejlesztési lehetőségeit két szinten célszerű 

vizsgálni. 

A villamosenergia-átviteli hálózat: 10 és 20 kV-os hálózatai alapvetően ívesgyűrűs 

kialakításúak, a betáplálás minimum kétirányú. Kb.1 MW teljesítmény 

befogadására kisebb fejlesztésekkel most is alkalmasak. A betáplált teljesítmény 

változása következtében azonban feszültségingadozások várhatók. A jelenlegi 

kisfeszültségű hálózat azokon a helyeken (családi házak), ahol a megújuló 

energia (szél, nap) felhasználása szóba jöhet, általában kis átviteli kapacitású, 

sugaras hálózatok. Ezeken a hálózati elemeken már néhány tíz kW közvetlen 

betáplálása is gond lehet. Megoldásként a kis teljesítményű, közép/kisfeszültségű 

transzformátorállomás kínálkozik. (természetesen a meglévő középfeszültségű 

hálózatig a középfeszültségű vezetéket ilyenkor ki kell építeni) 

Irányítási rendszer: teljesítmény és feszültségmérési pontok kialakítása szükséges 

a hálózatokon. Kézenfekvő megoldás a fogyasztásmérőket úgy kialakítani, hogy 

ennek a célnak megfeleljenek. A középfeszültségű hálózatok jellemzői a 

transzformátor állomásoknál mérhetők. A jelek bevitelére a regionális irányító 

központba a jelátvitel a villamos hálózat felhasználásával lehetséges. Az irányító 

központból szükség szerint be kell avatkozni a hálózat megfelelő pontjain, az erre 

a célra beépített villamos készülékeknél. A beavatkozásnak lehetőleg olyannak 

kell lenni, ami nem okoz szolgáltatás kiesést, de nem jár a kiserőmű 

kikapcsolásával sem. 

A mérőt követő hálózaton a nagyszámú, különböző nagyságú, és építményen belül 

más-más technológiájú felhasználónál sokszínű rendszer alakulhat ki. 

A külső hálózat fogadóképességének és a felhasználó és/vagy termelő irányításba 

történő bevonásról már volt szó. Nagyon fontos a felhasználói energia- és 

környezettudatos gondolkodás fejlesztése: meg kell találni a hangot a szakemberrel 

és a laikussal is. Minél szélesebb körben kell ismertté tenni a lehetséges 

megoldásokat és azok előnyeit. Az igény felkeltése az első lépés a 

megvalósuláshoz. Az igényből fizetőképes kereslet akkor lesz, ha a fejlesztésekhez 

a szükséges anyagi, technikai feltételek biztosítottak, és ha a megújuló energiát 

felhasználó beruházás minimum 4-6 éven belül megtérül. A megújuló 

energiaforrások megjelenése szükségszerűen piaci versenyt is generál a termelői 

körben. 

Fentiekből akkor lesz valóság, ha a piacon fenti technikai megoldások 

versenyképesnek bizonyulnak. A trend a hagyományos energiahordozók árának még 

nehezen kiszámítható emelkedése, és az alternatív megoldások megvalósítási 




költségeinek drasztikus csökkenése a technológiai fejlesztések következtében és a 

tömegtermelés beindításával. 

Nagy kérdés, hogy az új struktúrába történő fokozatos áttérés óriási költségeit a 

meglévő nagy hálózati rendszereknél ki állja? 






8. Energiatudatos fogyasztás, energiahatékony felhasználás 


Kovacsics István 

Bakoss Géza 





Tartalomjegyzék 

8.1. Az energiafelhasználás globális és helyi problémái ................................... 3 

8.2. Alapfogalmak, hatékonyság és takarékosság ............................................ 4 

8.3. A Nyugat-Dunántúli régió energiafogyasztásának jellemzői és fő szereplői4 

8.4. A tudatos és takarékos fogyasztás alapja: mérés, nyilvántartás, elemzés, 

felülvizsgálat .......................................................................................................... 7 

8.5. Energetikai felülvizsgálatok ........................................................................ 8 

8.6. Energiatakarékossági lehetőségek az épületenergetikában ...................... 9 

8.7. Irodai és háztartási berendezések, készülékek energiahatékonysága ..... 10 

8.8. Energiahatékonyság az iparban ............................................................... 11 

8.9. Energiahatékonysági beruházások értékelése ......................................... 12 

8.10. A Regionális Energiastratégia javasolt energiahatékonysági elemei .... 13 

8.11. Felhasznált irodalom ............................................................................. 14 




8.1. Az energiafelhasználás globális és helyi problémái 

Míg az világ primer energia igénye és termelése – aminek döntő része fosszilis 

energia – folyamatosan, sőt némileg gyorsuló ütemben nő 1 (lásd a 8.1-1. 

mellékletet), addig a legtöbb kutatás nagyon közelinek, vagy már elérkezettnek 

látja az ún. „olaj csúcsot” ill. a „gázcsúcsot”. Ez az pont, amikor a kitermelés eléri 

a maximumát, és amelytől kezdődően csökkenni kezd. A hagyományos módon 

kitermelt fosszilis energiahordozók tehát már a közeljövőben is egyre 

nehezebben, szűkösebben lesznek hozzáférhetők. 

Az energiafelhasználás növekedése, de jelenlegi mértéke is számos környezeti 

problémát is felvet. A klímakutatók többsége egyetért abban, hogy a Föld 

átlaghőmérsékletének kimutatható emelkedése összefüggésben van az emberi 

tevékenységgel, és ezen belül is az úgynevezett üvegház-hatású gázok (ÜHG-k) 

légkörbe kerülésével, ami elsősorban a fosszilis energiahordozók 

felhasználásának következménye. Az ÜHG-kibocsátás miatti hőmérsékletemelkedés 

hatásai már jelenleg is megfigyelhetők és már középtávon is igen 

jelentős változásokat okoznak az éghajlatban, a természeti környezetben, majd 

ennek következtében a gazdaságban, társadalomban is. Emiatt Magyarország 

más, elsősorban európai országokkal együtt, komoly nemzetközi 

kötelezettségeket vállalalt az ÜHG kibocsátás csökkentése érdekében. 

Az ÜHG-kibocsátás mellett az energiafelhasználás más kedvezőtlen környezeti 

problémák forrása is: Ilyen például az energiahordozók bányászatához és 

felhasználásához kapcsolódó tájrombolás, ami elsősorban a szénbányászat 

kapcsán merül fel. Jelentős lehet az energiahordozók szállításának környezeti 

hatása is (pl. tartályhajó balesetek 2 , az olaj-, de főként a földgázvezetékek, 

tengeri kitermelő-platformok szivárgásai. (A környezeti hatásokra több példával 

szolgál a 8.1-2. sz. melléklet) 

Regionális, vagy helyi szinten az indokoltnál nagyobb energiafogyasztás 

elsősorban gazdasági hátrányokat okoz, pl. rontja a régió versenyképességét, 

vagy megnehezíti az intézményrendszer működtetését, rontja a lakosság 

életszínvonalát. 

Az energiafelhasználás kedvezőtlen globális és helyi hatásai csökkentésének 

leghatékonyabb útja a felhasználás csökkentése, a tudatos energiafogyasztás. 

1 A Nemzetközi Energia Ügynökség kb. 20-50% igénynövekedést jelez előre 2035-ig a 2008-as 

értékekhez képest [1] 

2 Bár vélhetőleg mindenki csak néhány ilyen esetre emlékszik, a valóság az, hogy 1970 és 2010 

között összesen 1797 olajkiömléssel járó baleset történt (ebből a kiömlött olaj mennyisége 461 

esetben meghaladta a 700 tonnát), az összes kiömlött olaj mennyisége pedig több mint 5,7 millió 

tonna volt. (www.itopf.com, 2011. augusztus) 




8.2. Alapfogalmak, hatékonyság és takarékosság 

Kisebb energiafelhasználás vagy a hatékonyság javításával, azaz azonos 

igények kevesebb energiával való kielégítésével, vagy az igények abszolút 

értékben való csökkentésével, azaz takarékossággal érhető el. 

A tudatos, hatékony és/vagy takarékos energiafogyasztás alapfeltétele, hogy 

tisztában legyünk azzal, mikor, milyen célból fogyasztunk energiát. A fűtés, hűtés, 

világítás, gépek működtetése közvetlen energiafelhasználással jár. Kevésbé 

szembetűnő azonban a különböző anyagok, áruk felhasználása, de akár a 

szolgáltatások igénybevétele kapcsán is jelentkező közvetett, indirekt 

energiafogyasztás. Az anyagok, áruk előállítása, gyártása, szállítása és végül a 

felhasználás után történő elhelyezése, vagy feldolgozása, ártalmatlanítása is 

jelentős energiafelhasználást igényel, így ezek felhasználásával közvetve is 

fogyasztunk energiát. 

Az energiaigények jelentős, „mellékhatások nélküli” csökkenése 

energiatakarékossággal érhető el, ezért célszerű az ilyen jellegű intézkedéseknek 

prioritást adni. A hatékonyságjavító intézkedések ugyanis rendszerint 

beruházással, azaz anyagok, áruk felhasználásával járnak – az ezekben 

megtestesülő energiafelhasználás pedig csökkenti az elérhető megtakarítást. 

A tudatos, takarékos energiafogyasztás alapelve tehát: csak akkor és annyi 

energiát, árut és szolgáltatást felhasználni ill. igénybe venni, amikor és amennyit 

feltétlenül szükséges. Bár ez az elv egyszerűnek, sőt közhelyszerűnek tűnhet, a 

gyakorlatba való átültetése sokszor korántsem magától értetődő. Hogy ezt milyen 

módon érhetjük el, azt mutatják be a következő fejezetek. 

8.3. A Nyugat-Dunántúli régió energiafogyasztásának jellemzői és fő szereplői 

A régió energiafogyasztásban a lakossági és intézményi fogyasztók, valamint az 

ipar játszanak döntő szerepet. A lakosság és intézményi szektor 65,2%-ban, az 

ipar 29,7%-ban felelős az energia felhasználásért, azaz együttesen e fogyasztói 

csoportok, az országos átlagot meghaladóan, 94,9%-ban részesednek az 

energiafelhasználásból. Az energiahatékonyság javítása szempontjából tehát 

elsősorban ezek a területek, ill. ezen belül kiemelten is a lakosság érdemel 

figyelmet. 

Az intézményi szektoron belül különös jelentősége van az egészségügynek és az 

oktatásnak, részben az ilyen intézmények nagy száma miatt, részben pedig azért, 

mert a több hasonló intézmény lehetővé teszi az egyes programok, 

beavatkozások ismételt megvalósítását. A régióban 12 nagyobb, önkormányzati 

tulajdonú egészségügyi intézmény van, ezek között öt olyan kórház, amelyben az 

ágyszám meghaladja az ötszázat.(Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás 

2010. Országos Egészségbiztosítási pénztár Budapest, 2011) Emellett a Nyugat- 




Dunántúli régióban 569 önkormányzati fenntartású és 87 civil szervezet vagy 

egyház által fenntartott oktatási intézmény is működik. (KIR Hivatalos 

Intézménytörzs. Hiv-szám: ASZ-02712. Oktatási Hivatal Közoktatási Információs 

Iroda, Győr - 2009.) 

A régióra jellemző sajátosság, hogy igen jelentős a turizmus: a vendégéjszakák 

száma 2010-ben 2–4-szeres volt a többi régióhoz képest, a Budapestet is 

magában foglaló Közép-Magyarországi régió kivételével. Ezen belül is jelentős a 

balneológiai turizmus és az az ezt kiszolgáló infrastruktúra. A 2006-ban a Nyugat- 

Dunántúlon működő 24 fürdő közül 11 minősült gyógyfürdőnek, köztük olyan 

nevezetes és kiemelkedően nagy forgalmú, mint Hévíz, Bük, Sárvár vagy 

Zalakaros. (Statisztikai Tükör. Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon. 

KSH, Zalaegerszeg, 2007.) Fontossága miatt tehát ez a terület is kiemelt 

figyelmet érdemel az energiahatékonysági stratégiában. 

Az energiahatékonyság fő mutatói alapján a Nyugat-Dunántúli régió a többi 

magyarországi régióval összehasonlítva a középmezőnybe tartozik, vagy az 

átlagnál némileg jobb. Ezt szemlélteti az 1 ábra. A magyarországi épületállomány 

70%-a azonban nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, valamint 

hőtechnikai követelményeknek, és Magyarország az EU-27 átlagához 

viszonyított, az éghajlati különbségekkel korrigált lakossági energiafogyasztás 

tekintetében a tíz legmagasabb között van (Nemzeti Energiastratégia 2030. 

Magyar Közlöny 2011. évi 119. Szám, 30240.old.). Hasonló a helyzet az 

energiaigényesség (bruttó hazai termékre vetített energiafelhasználás) esetében 

is: ez Magyarországon 2007-ben mintegy 2,4-szerese volt az Európai Unió 

átlagának. (Nemzeti Energiastratégia 2030. Magyar Közlöny 2011. évi 119. 

Szám, 30234.old.) Ez jól mutatja, hogy az átlagtól csak kismértékben eltérő 

Nyugat-Dunántúli régió is jelentős energiahatékonyság-javítási potenciállal bír. 

A következőben röviden áttekintjük, hogy az előzőekben meghatározott súlyponti 

szektorokban melyek az energiafelhasználás fő területei, majd a továbbiakban 

bemutatjuk, hogy e területeken milyen intézkedésekkel csökkenthető az 

energiafelhasználás. 




1 ábra: Magyarország régióinak energiahatékonysági mutatói: egy 

főre jutó összes energiafogyasztás, egy lakásra vetített lakossági 

energiafelhasználás és a régióban megtermelt bruttó hazai termékre 

vetített összes energiafogyasztás (energia-igényesség) 

Forrás: 3. fejezet; KSH adatok [2], [3] 

Ipari fogyasztók esetében a tapasztalat szerint a technológiai fogyasztás a 

döntő. A technológia jellemzően hő- és villamos energiát, valamint 

segédenergiákat (pl. hűtött víz, sűrített levegő) használ fel. Gyakori, hogy itt, az 

egyéb fogyasztói csoportoktól eltérően, a hőre gőz formájában van szükség. A 

technológiai energiafogyasztás mellett iparok esetében jelentős lehet még az 

épületenergetikai jellegű (elsősorban fűtés, esetleg szellőzés) valamint kisebb 

mértékben az „irodai” jellegű (számítógépek, másológépek, nyomtatók, stb.) 

fogyasztás. 

Közintézmények vagy más intézmény jellegű fogyasztók esetében az 

épületenergetikai célú (fűtés, szellőzés, világítás, esetleg klimatizálás) 

felhasználás a döntő, de az intézmény jellegétől függően itt is jelentkezhet az 

„irodai” jellegű fogyasztás, de akár, pl. idősek otthona, napközi esetében 

háztartási készülékek energiaigénye. Kórházaknál bizonyos technológiai jellegű 

fogyasztás is jelentkezik (mosoda, konyha), ahol előfordulhatnak gőzös 

rendszerek is. A kórházak sajátossága a magasabb helyiséghőmérséklet-igény 

és a folyamatos üzem, nagy kihasználtság. 

Fürdők, gyógyfürdők jellemzője, hogy a meghatározó épületenergetika mellett 

jelentős lehet a technológia (vízgépészet) energiaigénye, valamint az, hogy 

speciális épületgépészeti igények (pl. párátlanítás) jelentkeznek és gyakran 




jelentősek nyári hőigények is (nagy használati melegvíz-igény, medencefűtés). A 

nagy mennyiségű alacsony potenciálú hulladékhő (elfolyó langyos szennyvizek) 

jó lehetőséget kínálnak hőszivattyúk alkalmazására. 

Lakossági fogyasztóknál is az épületenergetika a döntő, de itt – elsősorban 

városi környezetben - jelentős lehet a háztartási készülékek energiaigénye is. 

Meg kell jegyezni, hogy stratégiai szempontból a lakossági fogyasztók különös 

jelentőséggel bírnak: ez a fogyasztói szegmens ugyanis csak közvetve 

befolyásolható, nem esik pl. a költségvetési gazdálkodás vagy akár az emissziókereskedelem 

hatálya alá, ami közvetlenül ösztönözné e szektorban a takarékos 

energiafelhasználást. 

8.4. A tudatos és takarékos fogyasztás alapja: mérés, nyilvántartás, elemzés, 

felülvizsgálat 

Az egykori vonatkozó jogszabály deregulációjával megszűnt az energetikusok 

alkalmazásának kötelezettsége. Ma jellemzően energetikusok helyett az ilyen 

feladatokkal rendszerint a gazdálkodó szervek, önkormányzatok műszaki vagy 

pénzügyi osztályának valamelyik munkatársa, kisebb intézményeknél pedig az 

intézményvezető foglakozik számos más teendője mellett. Emiatt ez a 

tevékenység tipikusan az ellátási hibák kiküszöbölésére, esetleg általános 

statisztikai és más kimutatások készítésére korlátozódik. 

Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, így a költségek csökkentése 

azonban csak akkor várható, ha nem csupán regisztráljuk – és fizetjük – a 

felhasznált energiamennyiséget, hanem azzal ésszerűen gazdálkodunk, tehát 

tisztában vagyunk azzal, hogy az energiafelhasználás sok-e vagy kevés, indokolte, 

túlzott fogyasztás esetén pedig beavatkozunk. Mindez nyilvánvalóan csak 

akkor érhető el, ha megfelelő információ áll rendelkezésre, valós célokhoz 

hasonlítják az adatokat, minden érintett tájékoztatást kap, a beavatkozásoknak 

intézményesített formája van – tehát energiagazdálkodási rendszer működik. A jól 

működő energiagazdálkodási rendszertől elvárható, hogy: 

biztosítsa az energiafogyasztási és más szükséges adatok gyűjtését 

megfelelő gyakorisággal; 

tegye lehetővé (megfelelő módszer alkalmazásával) az adatok reális 

kiértékelését; 

biztosítsa, hogy minden érdekelt megfelelő szintű információt kapjon; 

Különösen az energia-végfelhasználók esetében fontos, hogy 

tájékozódhassanak saját “teljesítményükről”; 

tegye lehetővé a hatékony beavatkozást jelentős többletfogyasztások esetén; 

segítsen meghatározni a hatékonyságjavítási lehetőségeket; 

szolgáljon alapul a hatékonyságjavító intézkedések eredményének 

kimutatásához. 




Ha azonban forrás- vagy időhiány miatt ilyen rendszer működtetésére mégsincs 

mód, minimum elvárásként legalább a megbízható, megfelelő gyakoriságú 

adatgyűjtést biztosítani kell. Információ nélkül ugyanis nem lehet döntéseket 

hozni: a fogyasztási adatok ismerete minden szerződés, tarifaváltás, beruházási 

döntés, energiaköltség-tervezés, pályázat, jó üzemeltetési gyakorlat alapja - és az 

adatok hiánya utólag nem pótolható. Sajnos, ma már a szolgáltatói számlák sem 

adnak mindehhez elegendő információt. 

Stratégiai célnak kell tehát lennie annak ösztönzése, hogy a fogyasztók 

fogyasztási adatokat rendszeresen leolvassák, rögzítsék. Amennyire 

azonban ezt a lehetőségek megengedik, szükséges az adatok kiértékelése is – 

ha ez helyben, minél gyakrabban és rendszeresen történik, az lehetőséget 

biztosít a gyors beavatkozáshoz. Az adatgyűjtés módszereit és a kiértékelés 

egyes egyszerűbb technikáit a 8.4-1 melléklet tekinti röviden át. 

A fentebb vázolt, igazán hatékony energiagazdálkodási rendszer azonban 

fejlettebb elemzési technikákat kíván meg. Ezek sem túl bonyolultak, és ma már 

megfelelő számítógépi programok segítik az alkalmazásukat. Ilyen technikák 

alapelveit és néhány alkalmazását mutatja be a 8.4-2 melléklet. 

Az adatok felhasználásának másik egyszerű módszere a referenciaértékekkel, 

vagy más hasonló létesítmények adataival való összevetés, közkeletű idegen 

szóval a benchmarking. Ennek segítségével értékelhetők a fogyasztók 

(épületek, intézmények) és ez teszi lehetővé, hogy azokkal 

energiahatékonyságuk szerinti sorrendben foglalkozzunk, és az ilyen célra igen 

szűkös forrásokat a leghatékonyabban használjuk fel. A benchmarking módszerét 

és egyes viszonyítási értékeket a 8.4-3 melléklet mutat be. 

8.5. Energetikai felülvizsgálatok 

A helyes energiagazdálkodás, a tudatos energiafogyasztás azonban nem merül ki 

az előzőekben ismertetett adatgyűjtésben és -elemzésben: szükség van az 

igényeket és költségeket csökkentő intézkedésekre is. Ilyen célra azonban 

rendszerint igen korlátozott források állnak rendelkezésre, célszerű tehát azokat 

minél hatékonyabban felhasználni. Ebben és az energiafelhasználás jellemzőinek 

alapos megismerésében lehetnek igen hasznosak az energetikai felülvizsgálatok 

(„energia-auditok”). Ilyen vizsgálatot a legjobb megfelelő képzettséggel és 

tapasztalatokkal rendelkező külső szakértőkkel, szakcégekkel végeztetni, ebben 

az esetben előny az elfogulatlan külső szemléletmód. Az auditot az intézmények, 

önkormányzatok saját energetikusa (ha van ilyen) is elvégezheti – ekkor viszont 

az alapos helyismeret jelenthet előnyt. 

A jó energetikai felülvizsgálat megállapítja az energiafogyasztást és annak 

jellemzőit, a fogyasztást és költségeit minél részletesebben lebontja fogyasztókra 

(ha kell, helyszíni mérések alapján), optimalizálja a szolgáltatói szerződéseket, 




meghatározza az energiafelhasználás kulcsfontosságú területeit, és ezekre 

kidolgozza a különböző hatékonyságjavítási intézkedések műszaki tartalmát, a 

várható bekerülési és üzemeltetési költségeket és gazdaságossági vizsgálatot 

végez. Végül gazdaságossági kritériumok alapján cselekvési tervet ad a 

döntéshozók kezébe. Az energetikai felülvizsgálat eredményeit rendszerint 

jelentésben foglalják össze. Ilyen jelentés javasolható tartalmára ad példát a 8.5-1 

melléklet. 

8.6. Energiatakarékossági lehetőségek az épületenergetikában 

Az előzőekben láttuk, hogy az épületek fűtése, hűtése, szellőztetése, világítása 

szinte minden fogyasztói csoportnál meghatározó jelentőségű. Ezért különösen 

fontos áttekinteni az itt alkalmazható energiatakarékossági és 

hatékonyságjavítási technikákat. Itt csak vázlatszerűen soroljuk fel az egyes 

lehetőségeket, de azokat részletesebben is bemutatjuk az alább hivatkozott 

mellékletekben. 

 

Építészeti megoldások 

Az épületek energiaigénye jelentősen csökkenthető a megfelelő tájolással, 

a benapozás minél jobb kihasználásával a megfelelő belső hőmérséklet és 

világítási igények biztosítása érdekében. A tájolás mellett fontos az 

energetikai szempontok figyelembe vétele az épület arányainak, 

formájának (kevés legyen a lehűlő felület) vagy az ún. üvegezési arány 

meghatározásakor, illetve a szerkezeti anyagok kiválasztása során. (Lásd 

a 8.6-1 mellékletet) 

 

Transzmissziós és sugárzási hőveszteség csökkentése 

Az épületek fűtési energiafelhasználása gyakorlatilag teljes egészében az 

épület hőveszteségeit pótolja. A transzmissziós hőveszteségek új épületek 

esetén elsősorban jól megválasztott anyagú, vastagságú és rétegrendű falés 

födémszerkezetekkel és alacsony hőátbocsátású nyílászárókkal 

csökkenthetők. A sugárzási veszteség elsősorban a nyílászárók 

árnyékolásával, ill. megfelelő sugárzáscsökentő üvegbevonatok 

alkalmazásával szorítható le. (Lásd még a 8.6-1 mellékletet) 

 

Fűtésoptimalizálás 

Rendszerint a fűtés a legnagyobb energiafogyasztó egy épületben, így 

különös figyelmet érdemel. A fűtési igények leghatékonyabban megfelelő 

szabályozással csökkenthetők, de jó megoldás a minél jobb hatásfokú 

hőforrások (pl. kondenzációs kazánok) alkalmazása. A költségek és az 

energiafelhasználás környezeti hatásai a különböző megújuló 




energiaforrást használó fűtési rendszerek alkalmazásával csökkenthetők. 

(Bővebben lásd a 8.6-2 mellékletet.) 

 

Világítás-optimalizálás 

Az épületenergetika fontos területe a világítás. A leghatékonyabb 

energiaigény-csökkentési mód itt is a megfelelő vezérlés és szabályozás, 

de igen jelentős megtakarítás érhető el a jó hatásfokú világítási módok (a 

megfelelő lámpatestek és takarékos fényforrások) alkalmazásával is. Ezek 

lehetőségeit kicsit részletesebben a 8.6-3 melléklet mutatja be. 

 

Szellőzés, légkondicionálás 

A megfelelő komfortérzet elengedhetetlen feltétele a megfelelő légcsere, 

szellőzés, a keletkező szagok, pára, elhasznált levegő eltávolítása. Ez 

azonban, különösen fűtött, hűtött épületek esetében jelentős 

energiaveszteséget is okoz. Az energiatakarékos szellőzés alapvető 

feltétele, hogy a szellőzés ne spontán, pl. nyílászárók résein keresztül, 

hanem ellenőrzött módon történjen: csak így biztosítható, hogy a légcsere 

ne legyen nagyobb a kívánatosnál, és lehetőség legyen a 

hővisszanyerésre. Ennek lehetőségeit ismerteti a 8.6-4 melléklet. 

8.7. Irodai és háztartási berendezések, készülékek energiahatékonysága 

A háztartási készülékek, irodai berendezések energiatudatos üzemeltetésének 

legfontosabb előfeltétele, hogy az üzemeltető tisztában legyen a készülékek 

energiafogyasztásával, az egyes készülékek e szempontból értelmezett 

fontosságával. Itt nem elsősorban egy készülék névleges teljesítményfelvétele, 

sokkal inkább az éves üzemóra, a kihasználtság játszik szerepet. Hiába van 

ugyanis pl. egy középiskola tanműhelyében egy nagyteljesítnményű 

égetőkemence, ennek hatékonysága szinte lényegtelen, ha azt évente csak egykét 

alkalommal használják. Ezzel szemben igen fontos pl. egy irodaépületben a 

szerverek teljesítményfelvétele, hiszen ezek a számítógépek egész évben 

folyamatosan működnek. Ilyen szempontból fontos, hogy az üzemeltető saját 

felmérésére, adataira, vagy egy energetikai felülvizsgálatra támaszkodva 

elkészítse az energiafelhasználás végfelhasználókra való lebontását – ez mutatja 

meg, mely készülékeket kell alaposabban megvizsgálni. 

Lakossági fogyasztók esetén általában külön figyelmet érdemelnek a hűtők és 

mélyhűtők, hiszen ezek egész évben üzemelnek. Jelentős minden vízmelegítést 

igénylő fogyasztó (mosó-és mosogatógépek), mert ehhez nagy teljesítményre 

van szükség, és használatuk gyakori. Irodákban a legfontosabbak a folyamatosan 

működő számítógépek. 




Az ilyen berendezések energiafogyasztása leginkább beszerzéskor, megfelelően 

takarékos üzemű típusok kiválasztásával csökkenthető. Fontos, hogy vegyük 

figyelembe az energiafelhasználásról tájékoztató címkéket, osztályba sorolást 

(Magyarországon 2002 óta jogszabály írja elő az ilyen tájékoztatást hűtő- és 

fagyasztószekrények, mosó-szárítógépek, mosogatógépek esetében), ezek 

hiányában pedig a névleges teljesítményfelvételi adatok alapján választhatunk. 

Részesítsük előnyben az olyan berendezéseket, amelyek használaton kívül 

kikapcsolnak, vagy minimális energia-felvételű üzemmódba kapcsolnak (pl. 

fénymásoló gépek), vagy van takarékos üzemmódjuk (pl. mosogatógép fél 

töltettel való működtetése esetén). Közintézmények, önkormányzatok esetén 

előnyben kell részesíteni az ún. „zöld közbeszerzést”, azaz környezetvédelmi, 

takarékossági szempontokat kell szerepeltetni a közbeszerzési eljárások 

kritériumrendszerében. 

Törekedni kell a takarékos üzemeltetésre – ez azonban elsősorban felhasználói 

tudatosság kérdése, és csak kis részben automatizálható. Ennek egyik 

legfontosabb területe az ún. üresjárási energiafogyasztás elkerülése, vagy 

minimumra szorítása. A használaton kívüli, de készenléti („stand-by”) állapotban 

lévő berendezések is fogyasztanak energiát, és mivel ez állandó, tartós 

fogyasztás, bármilyen kicsi is az így felvett teljesítmény, éves viszonylatban 

komoly fogyasztás adódik ki 3 . Amikor csak lehet, ki kell tehát kapcsolni a „standby” 

állapotot is (pl. TV-k). Számítógépek esetén olyan elosztót kell alkalmazni, 

amelyik a számítógép kikapcsolásakor az összes rákapcsolt periféria (nyomtató, 

hangszóró, lapolvasó, stb.) energiaellátását is lekapcsolja. Ugyanígy jellemző, de 

észrevétlen fogyasztás a különböző tápegységek, töltők (telefon, akkumulátor) 

üresjárási vesztesége: ezeket használaton kívül ki kell húzni a falból. 

8.8. Energiahatékonyság az iparban 

Az ipari technológiák egyediek, így az energiahatékonyságuk javítása is egyedi 

megoldásokat kíván. Így csak néhány általános alapelv fogalmazható meg, illetve 

néhány gyakoribb hatékonyságjavító lehetőségre hívjuk fel a figyelmet. 

Törekedni kell a berendezések névleges terhelésen, tervezési munkapontban 

való üzemeltetésére. Így a gyártási- és munkafolyamatokat lehetőség szerint úgy 

kell időzíteni, hogy lehetőleg a berendezések teljes kapacitását kihasználják. a 

részterhelésen való üzemet el kell kerülni – a berendezések hatásfoka ilyenkor 

rendszerint rosszabb. 

3 Egy átlagos amerikai háztartásban legalább negyven olyan készülék van, amely stand-by 

üzemmódban működik. Ezek együttesen akár az éves villanyfogyasztás 10%-ért is felelősek 

(http://standby.lbl.gov/) 




Preferálni kell a minél alacsonyabb paramétereken (hőmérsékleten, nyomáson) 

történő energiaellátást, amennyire a technológia megengedi – ezzel csökkenek a 

veszteségek és az energia-előállítás ráfordításai. Meg kell vizsgálni a „hulladék” 

energiák hasznosításának lehetőségeit: hőhasznosítás (hőcserélőkkel, vagy 

hőszivattyúval); alacsonyabb nyomású gőzfogyasztók ellátása magasabb 

nyomású gőzök kondenzátumának kigőzölögtetésével, melegvíz készítés 

sűrítettlevegős kompresszorok hulladékhőjének felhasználásával, stb. 

Iparban jellemző, hogy technológiai és egyéb célokra gőzt használnak. 

Gőzrendszereknél igen fontos a megfelelő kondenzleválasztás és 

kondenzgazdálkodás: ezzel nem csak jelentős energiaveszteség előzhető meg, 

hanem az értékes kezelt víz pazarlása is megakadályozható. 

Szárítási folyamatoknál előnyben kell részesíteni a mechanikai módszereket, 

mert ezek energiaigénye nagyságrendekkel alacsonyabb a termikus szárításénál. 

Nagy belmagasságú ipari épületekben sokszor jól alkalmazható a sugárzó fűtés: 

ez nem melegíti fel a teljes légtérfogatot, így a hagyományos (pl. légbefúvós) 

fűtésekhez képest töredék energiaráfordítást igényel. 

Nagy jelentősége van az energia-elosztó rendszerek karbantartásának, megfelelő 

szigetelésének. Megfelelő energiatároló (hő- vagy hidegenergia tárolása) 

rendszerek beépítésével egyenletessé tehető a kazántelep vagy 

hűtőkompresszorok terhelése, és kisebb beépített teljesítmény is elegendő. 

8.9. Energiahatékonysági beruházások értékelése 

Gyakori, hogy az energiahatékonysági beruházásokat pusztán gazdaságossági 

szempontból értékelik, és azt is csupán az elvárt közvetlen megtakarítás és 

bekerülési költségből adódó ún. egyszerű megtérülési idő alapján, sőt, rossz 

esetben egyszerűen csak azért vetnek el egy ilyen beruházást, mert drága. 

Amilyen egyszerű és gyors ez a módszer annyira félrevezető is lehet. 

A pusztán bekerülési költség alapú összehasonlítás szinte biztosan 

energiapazarló megoldáshoz vezet, hiszen a hatékony megoldások rendszerint 

drágábbak. Ha azonban figyelembe vesszük az élettartam alatti 

energiamegtakarítást – másképpen: az „olcsóbb” megoldás többlet üzemeltetési 

költségét, könnyen belátható, hogy az olcsóbb megoldás lehet a drágább. Jó 

példa erre a rövidebb élettartamú hagyományos izzók és a kompakt fénycsövek 

vagy LED-es lámpák összevetése. 

Korrekt gazdaságossági értékeléshez figyelembe kell venni a közvetlen 

bekerülési költségek mellett a finanszírozás költségeit (pl. kamatok, pályázati 

díjak, adminisztrációs költségek) és az üzemeltetés során jelentkező költségeket 

is (pl. kezelő személyzet, karbantartás, segédenergia, segédanyag, tartalékalkatrészek 

stb.), valamint az amortizációt is. A megtakarítások számbavételekor 




sem csupán a közvetlen energiaköltség-megtakarítással kell számolni, de más 

anyagi előnyökkel (pl. esetleg alacsonyabb lekötési díj, kedvezőbb tarifa), 

elmaradó költségekkel (csökkenő karbantartási költségek, kevesebb alkatrész, 

pótlás) is. Az sem mindegy, hogy ezek az előnyök és költségek időben mikor 

merülnek fel: ezért a számításoknál az egyszerű megtérülési idő helyett 

érdemesebb az ún. belső megtérülési rátát („internal rate of return” - IRR) 

alkalmazni. 

A végleges döntés meghozatala előtt pedig a gazdaságosságon túl mérlegelni 

kell a beruházás nem számszerűsíthető előnyeit is, pl. a komfortérzet javulását, a 

kedvezőbb munkakörülményeket, jobb megvilágítást; a projekt demonstrációs, 

tudatosságfejlesztő de akár politikai hatását is. 

8.10. A Regionális Energiastratégia javasolt energiahatékonysági elemei 

1. A Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseivel és prioritásaival összhangban a 

Regionális Energiastratégiában is kiemelten kell kezelni az 

épületenergetikai hatékonyságjavítást. Amint bemutattuk, az 

épületenergetika elsősorban alakossági és közintézményi szektorok 

energiafelhasználásában meghatározó. E szektorokban a 

hatékonyságjavítás fő eszközei a következők: 

o Energiafogyasztási adatok nyilvántartásának és figyelésének 

ösztönzése. Elsődleges célcsoport: oktatási intézmények, 

egészségügyi intézmények, egyéb önkormányzati intézmények. 

Másodlagos célcsoport: lakosság (civil szervezeteken keresztül). 

o Energetikai felülvizsgálatok a közintézményekben. Ennek 

elősegítésére minta auditok a legnagyobb 

• egészségügyi intézményekben (Petz Aladár Megyei Kórház, 

Győr; Sopron Megyei Kórház-Rendelőintézet; Vas Megyei 

Markusovszky Kórház, Szombathely; Nagykanizsa Város 

Kórháza; Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg); 

• önkormányzati v. állami fenntartású oktatási intézményekben 

(méreténél fogva elsősorban a Nyugat-Magyarországi 

Egyetem soproni, szombathelyi, győri és mosonmagyaróvári 

létesítményei és gyakorló iskolái); 

• a legnagyobb ill. legismertebb, ezért legnagyobb 

demonstrációs potenciállal rendelkező gyógyfürdőkben (Balf, 

Bük, Hévíz, Kehidakustyán, Sárvár, Zalakaros) 

majd az eredmények széles körben történő megismertetése. A 

vizsgálatokkal feltárt költséghatékony hatékonyságjavítási 

beavatkozások megvalósítása pl. pályázatok segítségével. 




o Épületek minősítése, de legalább benchmarking. 

o Nagyobb fogyasztóknál (lásd az előző pontban) és a sok intézményt 

működtető önkormányzatoknál: energetikus alkalmazása vagy 

igénybevétele, energiagazdálkodási rendszer működtetése. 

o Önkormányzatok: építési hatóságként az épületek energetikai 

előírásainak szigorú betartatása és ellenőrzése. 

o Szakemberek, elsősorban építőipari és épületgépészeti tervezők, 

kivitelezők képzése a korszerű, energiahatékony technológiák 

alkalmazása területén. 

2. A Nemzeti Energiastratégiában meghatározott másik pillér a 

szemléletformálás. A lakossági energiafogyasztás átlagot meghaladó 

aránya okán ez lehet a Régiós Stratégia másik alap-prioritása. Ezt a 

következő eszközökkel szolgálhatják: 

o Tudatosságnövelő kampányok, információszolgáltatás, tanácsadás 

a lakosság számára (civil szervezetekkel, de akár a szolgáltatókkal 

együttműködve) 

o Tudatos vásárlás (alacsony energiatartalmú áruk előnyben 

részesítése) ösztönzése, ehhez információszolgáltatás. 

8.11. Felhasznált irodalom 

1. OECD/IEA (2011): Key World Energy Statistics, International Energy Agency 

Párizs 2011 

2. KSH (2011): A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2011. január 1. 

Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2011 

3. KSH (2009): Magyarország nemzeti számlái 1995–2007. Központi Statisztikai 

Hivatal, Budapest, 2009 




4. Mellékletek 

8.1-1. melléklet. Mennyire végesek a világ fosszilis energia tartalékai? 

A világ primerenergia-felhasználása az elmúlt 40 évben – az olajválságok és 

gazdasági válságok időszakait leszámítva gyakorlatilag folyamatosan nőtt ezt 

mutatja be a 2. ábra. 

2. ábra:A világ primerenergia-termelésének alakulása 1971-2010 között 

(Forrás: OECD/IEA (2011): Key World Energy Statistics, IEA Párizs, 2011) 

Friss, hivatalos előrejelzések szerint a világ jövőbeli energiatermelése az alábbi 

diagram szerint alakul. 




3. ábra: A világ primerenergia-termelésének előrejelzése2035-ig 

(Forrás: OECD/IEA (2011): Key World Energy Statistics, IEA Párizs, 2011) 

Az ábrákból jól látható a fosszilis energiahordozók döntő, 2008-ban kb. 80%-os 

részaránya, valamint a termelés egyre gyorsuló trendje. Hogy a növekedés nem 

áll meg, arra jó példa az alábbi előrejelzés. A diagramból a növekedési trend az 

RS-sel jelölt ún. referencia forgatókönyv esetében, de az igen optimista 450 PS 

jelű forgatókönyv szerint is enyhe növekedést, és a mainál magasabb szinten 

való stabilizálódást mutat. (A 450 RS forgatókönyv azt feltételezi, hogy a világ 

országai megvalósítják mindazokat a klímavédelmi, kibocsátás-csökkentő 

intézkedéseket, amelyek eredményeképpen a Föld légkörében az üvegházhatású 

gázok koncentrációja 450 ppm-nél nem lesz magasabb. A jelenlegi 

klímapolitikai folyamatok fényében ez meglehetősen optimista feltételezésnek 

látszik.) 

Jól látszik, hogy még az optimista forgatókönyv esetén is döntő marad a fosszilis 

energiahordozók részaránya: a referencia esetben ez 80,1%, míg a 450 

forgatókönyv esetében 68,1%. Ez utóbbi azonban – a csökkenőnek feltételezett 

össz-energiaigény miatt – gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fosszilis energiakitermelés 

kb. a 2008-as szinten stabilizálódna. 




8.1-2. melléklet Néhány tény és illusztráció az általános felmelegedés és az 

energiafelhasználás környezeti hatásainak témaköréhez 

A Föld átlaghőmérsékletének növekedése, és ezzel összefüggésben a 

világóceán szintjének emelkedése, valamint a hóval fedett felületek csökkenése 

jól megfigyelhető. Ezt illusztrálják a következő ábrák. 

4. ábra:A Föld átlaghőmérsékletének változásai különböző kutatások szerint 

(Forrás: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. 

Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working 

Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. 

Cambridge University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA) 




5. ábra: Az átlaghőmérséklet növekedés gyorsuló trendjei és a leginkább érintett 

területek 


Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: Technical Summary. Contribution of Working Group I 

to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge 

University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA). 




6. ábra: tengerszint változása az 1960-91 közötti időszak átlagához képest 

(piros – rekonstruált értékek, kék – árapály mérések fekete – műholdas mérések) 


Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: Technical Summary. Contribution of Working Group I 

to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge 

University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA). 

7. ábra: Az északi félteke hóval borított felülete március-áprilisban 


Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen 




Ground. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the 

Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge University Press 2007, Cambridge, 

United Kingdom and New York, NY, USA) 

A klímakutatással foglalkozó nemzetközi szervezetek publikációi, az ezzel 

foglalkozó elemzések a fentieken túl mára számos olyan jelenséget 

azonosítottak, amelyek a megfigyelt felmelegedéssel összefüggésbe hozhatók. 

Ilyen például a sarkvidéki jég mennyiségének jelentős csökkenése, a gleccserek 

jelentős visszahúzódása, vagy eltűnése, a tengerszint mérhető emelkedése vagy 

mediterrán rovarfajok mérsékeltebb égöveken való megjelenése. Néhány példát 

az alábbiakban mutatunk be. 

8. ábra: Az északi-sarki jégtakaró megfigyelt mérete a szeptemberi minimum 

idején. Műhold adatok alapján készült képek 

(Forrás: Hassol et al: Impacts of a Warming Arctic. Cambridge University Press 2004, Cambridge, 

United Kingdom and New York, NY, USA) 




9. ábra: Az alaszkai Muir gleccser visszahúzódása 1941-2004 

(Forrás: http://www.grid.unep.ch/glaciers/graphics.php, 2011 augusztus) 

A klímakutatók hosszabb távon azonban további, a mindennapi életünket 

közvetlenül befolyásoló súlyos hatásokkal számolnak: nő az extrém 

hőmérsékletviszonyok, szárazságok és a hirtelen extrém nagyságú csapadék 

gyakorisága, jelentősen csökken a hóval fedett területek nagysága, a trópusi 

viharok gyakoribbak és súlyosabbak lesznek. Mindez befolyásolja az állat- és 

növényvilágot, az élelmiszertermelést, a gazdasági életet: az állat- és 

növényfajok 20-30%-át fokozottabban fenyegeti a kihalás veszélye, szubtropikus 

területeken megnő az éhínség veszélye, jelentős népesség kerül veszélybe az 

áradások miatt. Európában elsősorban a délebbi területek válnak sérülékenyebbé 

a vízhiány, gabona-termésátlagok csökkenése sőt a turizmus csökkenése 

következtében 4 . 

4 Climate Change 2007: Synthesis Report. An Assessment of the Intergovernmental Panel on 

Climate Change (IPCC, 2007) 




Az energiahordozók bányászatához és felhasználásához kapcsolódó 

tájrombolásra a leglátványosabb példákat a külszíni fejtésű szénbányák 

szolgáltatják. Az egyre inkább terjedő külszíni bányaművelés hatalmas 

mennyiségű föld, kőzet megmozgatásával jár, hegyek tűnnek el. A kibányászott 

anyagnak pedig csak kis része hasznosítható, a többi meddő kőzet, amelyet 

hatalmas meddőhányókon helyeznek el. 

10. ábra: Külszíni bányaművelés Ausztráliában, az USÁ-ban... 

(Forrás: www.mongabay.com, Friends of the Earth (www.foe.org) 2011.augusztus ) 

11. ábra....és a magyarországi Bükkábrányban. 

(Forrás: Panoramio (www.panoramio.com), Lantos Zoltán, 2011 augusztus) 




8.4-1. melléklet Adatgyűjtés, egyszerű kiértékelési módszerek 

Az egyszerű adatgyűjtés helyes módszere 

Az adatgyűjtés legegyszerűbb módja – bármilyen kézenfekvőnek is tűnhet – a 

mérők (villany-, gáz- és vízmérők) rendszeres és minél gyakoribb leolvasása, és 

az adatok rögzítése. Ha megoldható, a napi leolvasás az optimális, de legalább 

heti gyakoriság szükséges. Fontos, hogy mindig azonos időközökben (pl. 

naponta, kétnaponta, hetente) történjen meg a leolvasás, és minél rövidebb ez az 

időköz, annál fontosabb, hogy a leolvasásra közel azonos időpontban kerüljön 

sor. Az adatok rögzítése akár egy erre célra használt füzetben is történhet, de a 

feldolgozást nagyban megkönnyíti, ha az adatokat számítógépbe, valamilyen 

táblázatkezelőbe írják. Az adatok mellett mindig rögzíteni kell a leolvasás 

időpontját is. 

Olyan esetben is, ha az energiát nem mérik – ez jellemzően széntüzelés, vagy 

fatüzelés esetében fordul elő – célszerű a fogyasztást valamilyen mérőszámmal 

rögzíteni pl. hány vödör szenet hordtak fel a kályhákhoz. 

Bár ez már némileg túlmutat az egyszerű adatrögzítésen, a későbbi elemzéseket, 

adatfeldolgozást nagyon megkönnyíti, ha nem csak magukat a mérőállásokat 

rögzítik, hanem néhány olyan további paramétert is, ami nyilvánvalóan 

befolyásolja az energiafelhasználást. Ilyen például a külső hőmérséklet, a napi 

működési idő, egyes esetekben a létszám, vagy ipari üzem esetében a termelés 

valamilyen mérőszáma. 

A tapasztalat azt mutatja, hogy ha ezt megfelelően kommunikálják, pusztán a 

rendszeres adatrögzítés bevezetése is megtakarítást (nagyságrendben 5-10%-ot) 

eredményez: nagyban segít ugyanis a fogyasztás tényének tudatosításában, és 

abban, hogy pl. egy épület használói, egy intézmény dolgozói szem előtt tartsák: 

valaki odafigyel arra, mennyi energia fogy. 

Az adatok egyszerű kiértékelése 

Az egyszerű kiértékelési módszerek – időbeli lefutás ábrázolása, költségek 

és/vagy fogyasztások lebontása – akár egy háztartásban is használhatók, de 

intézményekben, vagy több fogyasztót „kezelő” szervezetekben mindenképpen 

célszerű az alkalmazásuk. 

A gyűjtött mérő-leolvasási adatokból tehát célszerű azonnal fogyasztási adatot 

képezni. Ez két egymást követő leolvasási adat kivonásával állítható elő, de 

figyelembe kell venni – ha van ilyen – a mérőóra szorzóját is. (Utóbbit vagy 

magán a mérőn, vagy a szolgáltatói szerződésben, esetleg a szolgáltatói számlán 

tüntetik fel.) Az így kapott fogyasztás villamos energia esetében közvetlenül 

energiában kifejezve, rendszerint kWh-ban jelenik meg. Földgáz esetében 

bonyolultabb a helyzet, itt csak az határozható meg kivonással, hogy hány m 3 gáz 




fogyott. Ahhoz, hogy ezt korrekt módon átszámíthassuk energia mértékegységre 

(ami a számlázás alapja is), figyelembe kell venni a gáz mindenkori nyomását, 

hőmérsékletét és aktuális fűtőértékét. Ezeknek az adatoknak a havi átlagát a 

szolgáltató rendszerint feltünteti a számlán, így a korrekció és az átszámítás 

utólag elvégezhető. Ez azonban ne vegye el a kedvét annak, aki az ilyen 

számításokban járatlan: ahhoz, hogy egyszerűbb elemzéseket elvégezzünk, 

megvizsgáljuk a trendeket, figyeljük a kiugró fogyasztási értékeket, azaz 

működtessük az energiagazdálkodási rendszert, elegendő, ha az átszámítást 

csak némileg durva közelítéssel végezzük, és a leolvasott m 3 -ben kifejezett 

fogyasztást korrekció nélkül, közvetlenül az átlagos 34,5 MJ/Nm 3 -es fűtőértékkel 

szorozva számítjuk át. Az energiagazdálkodási rendszer működtetése sokkal 

fontosabb, mint az abszolút pontosság. 

Ha az így megkapott energiafogyasztási adatok időbeli lefutását diagramban 

ábrázolják, azonnal szembeszökik, ha valamilyen lényegi változás, ugrás 

következik be, de jól megítélhető a fogyasztás jellege, pl. szezonalitása is. Ez 

önmagában jó alap lehet pl. a szolgáltatói szerződések optimalizálásához is. Erre 

mutat példát a következő diagram, ahol egy közepes nagyságú közintézmény 

gázfogyasztásának napi alakulását mutatja be egy év során. 

12. ábra: Példa közintézmény gázfogyasztására 

Érdemes a diagramot kicsit jobban szemügyre venni. A szezonalitás szembeötlő, 

a téli magasabb fogyasztásból nyilvánvaló, hogy a gázfelhasználás jelentős része 

fűtési célú. Feltűnő ugyanakkor, hogy viszonylag magas és meglehetősen 




egyenletes a nyári, fűtési szezonon kívüli energiafogyasztás. (A 7,5 GJ körüli 

átlagot a barna egyenes mutatja.) Az egyenletességből arra lehet következtetni, 

hogy ez az alapfogyasztás nagy valószínűséggel télen is jelentkezik. Ha ez így 

van, a görbék alatti területek becslésével, „szemre” a felhasznált gáz kb. felét 

nem fűtésre, hanem más célra használta az intézmény. Ha működik benne pl. 

konyha mosoda, vagy valamilyen más technológia célú fogyasztó akkor ez 

érthető. Ellenkező esetben használati melegvíz felhasználásnak ez a kb. 50% 

szokatlanul magas – bár az intézmény jellege indokolhatja. Mindkét esetben 

célszerű azonban ezt az alapfogyasztást részletesebben vizsgálni. 

Jellemző adatrögzítési hibára utal a két piros körrel jelzett diagram-rész. Mindkét 

esetben hirtelen a korábbinál nagyobb fogyasztás jelentkezik, amit közvetlenül 

egy a korábbiaknál alacsonyabb követ. Bár lehet ennek fizikai magyarázata is, 

sokkal valószínűbb, hogy nem a többiekkel azonos időben történt a leolvasás a 

második napon. Így e nap fogyasztásának egy része az előző napéhoz 

„számítódott” – ez indokolja a magasabb, majd az alacsonyabb értéket. 

Látható a diagramból az is, hogy sok esetben meglehetősen széles határok 

között változik a napi fogyasztás. Ezt indokolhatják fizikai okok is, de utalhat 

valamilyen meghibásodásra is (pl. rossz szabályozás). Annak eldöntésére, hogy 

melyik valószínűbb, további adatokra és fejlettebb elemzési módszerekre van 

szükség. 

Több fogyasztó, pl. önkormányzati intézmények esetében célszerű azokat az 

energiafogyasztás és az energiaköltségek alapján sorrendbe állítani (pl. 

kördiagramban, vagy táblázatban), ill. egy fogyasztó esetén is összesíteni 

energia-fajtánként a fogyasztásokat és a költségeket. Ebből közvetlenül kitűnik, 

melyek a súlyponti, több odafigyelést igénylő területek. Annak jelentőségét, hogy 

mind a fogyasztást, mind a költségeket meg kell jeleníteni, a következő, egy 

konkrét intézmény (kórház) adatait ábrázoló diagram mutatja: 

Energiafelhasználás megoszlása 

Energiaköltség megoszlása 

13. ábra: Egy kórház energiafelhasználása és -költségei 




Az első diagram alapján úgy tűnhet, hogy a villamosenergia-fogyasztás olyan kis 

mértékű, hogy nem érdemel különösebb figyelmet. A költségek megoszlásából 

azonban kiderül, hogy a villamos energia jóval nagyobb részarányt képvisel, tehát 

mindkettő fontos terület. Az is látszik, hogy a vízköltségek is hasonlók, így a 

részletesebb vizsgálatoknak erre is ki kell terjedniük. 




8.4-2. melléklet Fejlettebb elemzési technikák 

„Energetikai kézjegy” 

Az adatfeldolgozás egy fokkal bonyolultabb, de komolyabb szakértelmet még 

nem igénylő, ugyanakkor sok információt adó módszere az ún. „energetikai 

kézjegy” előállítása. Ehhez meg kell határozni egy olyan paramétert, amitől az 

energiafogyasztás nagy valószínűséggel a leginkább függ. Ez lehet pl. fűtési 

energiafogyasztás, vagy földgázfogyasztás esetén a külső átlaghőmérséklet, 

vagy villamosenergia-fogyasztás esetén az üzemidő, az épület kihasználtsága. A 

fogyasztási adatokkal együtt, azokkal azonos időszakra vonatkozóan ezeket is 

gyűjteni és rögzíteni kell, majd a fogyasztási adatokat e paraméter függvényében 

diagramban ábrázolni. Az erre az adatsorra fektetett regressziós egyenest, vagy 

trendvonalat – ennek előállítása táblázatkezelő programmal igen egyszerű – 

nevezzük energetikai kézjegynek. Ez a trendvonal és a mérési pontok attól való 

eltérése ugyanis rendkívül sok információval szolgál: meglehetős pontossággal 

megállapítható az alapfogyasztás (szerződésoptimalizáláshoz nélkülözhetetlen), 

az energiafogyasztás szabályozottsága (megfelelően kézben van-e tartva), a 

költségérzékenység és a fogyasztás több más jellegzetessége. 

Az energetikai kézjegy használatának illusztrálására használjuk a 8.4-1. 

mellékletben szereplő intézmény fogyasztási adatait, pontosabban az azokból 

képezhető napi átlagteljesítményeket. (Ezt a napi fogyasztást 3600 másodperccel 

osztva kapjuk meg, és kW-ban fejeztük ki.) A lefutás alapján azt feltételeztük, 

hogy az energia nagy részét a fűtés használja fel, így független változóként jó 

választásnak tűnik a napi külső átlaghőmérséklet. A következő diagram ennek 

függvényében mutatja a napi átlagteljesítményeket. 




14. ábra: Példa az energetikai kézjegyre 

A diagramról több következtetés is levonható. Jól láthatóan elkülönül a külső 

hőmérséklettől független alapterhelés (a trendvonal R 2 értéke gyakorlatilag nulla), 

és a hőmérsékletfüggő ponthalmaz. Az alapterhelés gyakorlatilag állandó, hiszen 

a ponthalmaz alig mutat szóródást: ez valamilyen technológiai jellegű, nem 

szezonális fogyasztásra utal. Ha például az intézmény olyan iskola lenne, ahol az 

alapterhelést a használati melegvíz-fogyasztás adja akkor két, vízszintes egyenes 

mentén szóródó ponthalmazt látnánk: egy a nyári szünetnek megfelelő alacsony 

fogyasztást, a másik a még fűtési időszakon kívüli, de már a tanítási évben 

előforduló magasabb fogyasztást jelezné. 

Az alapterhelésnek elsősorban új megújuló hőforrások beépítése tervezése során 

van jelentősége. Ezeket a berendezéseket, magas bekerülési költségük miatt, 

célszerű úgy mértezni, hogy minél nagyobb éves üzemóraszámban működjenek 

teljes kihasználással: ez biztosítja a minél jobb gazdaságosságot. Így tehát 

célszerű a berendezés (pl. napkollektor, biomassza kazán) kapacitását az 

alapterheléshez illeszteni. Ha a példában szereplő intézményben egy kb. 75 kW 

biomassza kazánt építenének be, az –a 8.4-2. mellékletben szereplő diagramból, 

a görbék alatti területek arányából becsülhetően – az éves gázfogyasztás kb. 40- 

50%-át váltaná ki. 




Az ábrából megállapítható még a szükséges kazán-kapacitás. A fűtési 

adathalmazra fektetett trendgörbét a méretezési hőmérsékletig 5 meghosszabbítva 

(zöld szaggatott egyenes) kiadódik, hogy az adott intézményben kb. 400 kW 

hőteljesítményre van szükség. Ezt kb. 15%-kal megnövelve (felfűtési tartalék) jól 

becsülhető a szükséges beépített teljesítmény. Ha ezek után azt találjuk, hogy 

ennél valamilyen okból – pl. korábban több épületet fűtöttek innen, de azután 

egyesek leváltak - sokkal nagyobb kazán van beépítve, tudható, hogy ezek 

részterhelésen, tehát rossz hatásfokkal működnek. 

Sokat elmond az adatpontok trendvonal körüli szóródása is. Az ábrából látható, 

hogy különösen a nagyobb hidegekben a pontok elég nagy szóródást mutatnak. 

Ez arra utal, hogy az hőmérséklet-szabályozás nem megfelelő. A pirossal 

keretezett tartományban pl. látható, hogy közel azonos külső átlaghőmérsékletnél 

(-7,5°C) a napi átlagos hőteljesítmények 275-350 kW között szórnak, azaz az 

eltérés akár 27% is lehet. Ha ezt valamilyen más ok (pl. az épület egy részét nem 

mindig fűtötték) nem indokolja, akkor szinte biztos, hogy a rossz 

hőmérsékletszabályozásra vezethető vissza. Mivel pedig, 1°C többlethőmérséklet 

kb. 6% többlet energiafelhasználást jelent, és a szabályozás jellemzően nem 

drága, a diagram alapján szinte látatlanban javasolható egy várhatóan jó 

megtérülésű hatékonyságjavító intézkedés. 

Energiafigyelés és célkitűzés 

Az energiafogyasztási adatok csak akkor értékelhetők reálisan, ha azokat 

ésszerűen választott elvárt, ún. “célértékkel” összehasonlítva vizsgáljuk. A 

célértékektől való eltérések ezután számos technikával elemezhetők, és az 

elemzés eredményeitől függően beavatkozásokra kerülhet sor. 

A hatékony energiagazdálkodás igen jó eszköze tehát a rendszeres méréseken, 

valamint a mért értékek és a valós célérték közötti eltérések elemzésén alapuló 

energiafigyelés és célkitűzés (E&C) módszere 6 . 

Nyilvánvaló, hogy a módszer eredményessége többek között alapvetően függ 

attól, hogy a kitűzött célok mennyire reálisak, és nem utolsósorban attól, hogy e 

célok mennyire elfogadhatók az energia-végfelhasználók számára. Reális 

célértékek többféle módon is előállíthatók. Az egyik lehetőség, ha az adott 

létesítmény energiafogyasztását az épületfizikai jellemzők, kihasználtsági 

mutatók, meteorológiai viszonyok és számos egyéb tényező alapján modellezzük, 

5 Magyarországon ez szabvány szerint -11°C, -13°C vagy, mint jelen esetben -15°C lehet a 

földrajzi elhelyezkedéstől függően. 

6 Az angol eredetű módszer eredeti, közismertebb elnevezése: monitoring and targeting (M&T). 




és így állapítjuk meg, hogy adott viszonyok között mekkora a reálisan várható 

fogyasztás. Bár ez nyilvánvalóan meglehetősen pontos módszer, olyan 

mennyiségű adat gyűjtését és olyan mélységű számítások elvégzését teszi 

szükségessé, ami szinte csak „laboratóriumi” körülmények között elképzelhető – 

a gyakorlatban ehhez sem a szükséges erőforrások sem a megfelelő idő és 

adatmennyiség nem áll rendelkezésre. 

Bár nem ilyen pontos, de eredményeiben egyáltalán nem rosszabb módszer, ha a 

célok meghatározásakor abból indulunk ki, hogy az adott energiafogyasztó, pl. 

épület hosszabb idő távlatában hogyan „viselkedett”, azaz adott körülmények 

között hogyan alakult az energiafelhasználása. E módszer alkalmazásához az 

energiafelhasználáson kívül azt is ismerni kell, hogy azt milyen tényezők 

befolyásolják. Intézmények esetében általában elegendő a fűtési fogyasztást 

alapvetően meghatározó külső hőmérséklet, valamint a fűtésen kívül a villamos 

energia felhasználásra és a vízfogyasztásra hatást gyakorló kihasználtsági 

adatok – létszám és üzemidő – nyilvántartása. 

Megfelelő számú adat birtokában statisztikai módszerekkel (az egyszerűség 

kedvéért célszerű lineáris regressziót alkalmazni) elő lehet állítani azt a függvényt 

(egy változó esetében ez egy egyenes) amely leírja, hogy adott körülmények 

esetén mekkora fogyasztás várható a létesítmény múltbeli viselkedése alapján. 

Ennek alapján például meg lehet „jósolni”, hogy egy gimnázium, ha egy adott 

héten, amikor az átlagos hőmérséklet –2,5°C, és 1000 tanuló 96 órán át 

használja az épületet, akkor 320 GJ értékű gázt, 5200 kWh villamos energiát és 

150m 3 vizet fog fogyasztani. A valós fogyasztási adat ezután az így előállított 

célértékkel hasonlítható össze. A módszer segítségével azonnal érzékelhető, ha 

a fogyasztás jellegében valamilyen változás áll be, és be lehet avatkozni. 

A gyakorlatban alkalmazott (E&C) rendszerek tehát a célérték meghatározásánál 

az energetikai kézjegy koncepcióját fejlesztik tovább: a fogyasztási adatokra 

fektetett trendvonal alapján ugyanis előre jelezhető egy elvárt fogyasztási érték, 

azaz kitűzhető egy fogyasztási cél. 

A valós adatokat az elvárt értékekkel rendszeresen összehasonlítva nagyon jól 

követhető a fogyasztás és minden, akár a fogyasztás nagyságára, akár jellegére 

vonatkozó változás azonnal észlelhető, kimutatható, de bármely takarékossági 

intézkedés hatása is számszerűsíthető. A rendszer alkalmazása során létrejövő 

adatbázis és kimutatások megbízható alapul szolgálnak a költségtervezéshez, 

energiatakarékossági beruházások előkészítéséhez és utólagos értékeléshez, a 

tudatos és hatékony üzemeltetéshez is. 

Az összehasonlítás legegyszerűbb módja az „elvárt” és a valós fogyasztási 

adatok időbeli lefutását egymás mellett ábrázoló trendgörbék felrajzolása, ahogy 

ezt az alábbi példa, egy óvoda gázfogyasztását ábrázoló diagram szemlélteti: 




GJ 

120 

100 

80 

Valós fogyasztás 

Célfüggvény 

60 

40 

20 

0 

02/02/1997 

II. III. IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV 

03/02/1997 

04/02/1997 

05/02/1997 

06/02/1997 

07/02/1997 

08/02/1997 

09/02/1997 

10/02/1997 

11/02/1997 

12/02/1997 

15. ábra: Trendgörbék 

01/02/1998 

02/02/1998 

03/02/1998 

04/02/1998 

Az ábrán jól nyomonkövethető, hogy a nyári időszakban mennyire esik vissza a 

fogyasztás, de az is látszik, hogy míg a valós értékek és a célfüggvény értékei 

sokáig többé-kevésbé egybeesnek, kb. a második év elejétől kezdődően – amikor 

az intézményben kicserélték a fűtésszabályzókat – rendre kevesebb a fogyasztás 

a vártnál. 

Az eltérések, azok nagyságrendje, valamint a tendencia azonban jóval 

szemléletesebben látszanak, ha ezeket külön diagramban ábrázoljuk. Bár ez a 

diagramtípus jó szemlélteti az eltérések jellegét, nem határozható meg belőle, 

hogy egy adott időszak alatt mennyi az összes megtakarítás vagy a veszteség. 

Ezért célszerű az akkumulált eltérések görbéjét is előállítani, ami minden pontban 

a diagram kezdőpontjától számítva az addig eltelt időszak eltéréseinek előjeles 

összegét mutatja. 

Az ilyen görbékből első pillantással megállapítható, mikor történt valamilyen 

változás: ahol a görbének töréspontja van, ott megváltozott az eltérések trendje, 

tehát a fogyasztás jellege is. Még fontosabb a görbének az a tulajdonsága, hogy 

egy változás hatására bekövetkező megtakarítások vagy veszteségek összegzett 

hatása könnyen leolvasható. Az ábrából például egy pillantásra látszik, hogy a 

fűtési szabályozók cseréje óta – ami a fentieknél pontosabban megállapíthatóan 

december végén, január elején, azaz vélhetően a karácsonyi szünetben történt – 

az azt követő április végéig mintegy 290 GJ megtakarítást értek el. Az ilyen típusú 

elemzés különösen alkalmas a haszonrészesedéses szerződések esetén az 

elszámolás alapjául szolgáló megtakarítások számszerűsítésre. 




GJ 

02/02/97 

03/02/97 

04/02/97 

05/02/97 

06/02/97 

07/02/97 

08/02/97 

09/02/97 

10/02/97 

11/02/97 

12/02/97 

01/02/98 

02/02/98 

03/02/98 

04/02/98 

350 

300 

250 

200 

150 

100 

50 

0 

-50 

II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV 

16. ábra: Példa az akkumulált eltérések görbéjére 

Bár elvileg ez módszer akár táblázatkezelő program segítségével is 

alkalmazható, célszerű valamelyik kimondottan erre a célra kifejlesztett 

energiagazdálkodási szoftvert alkalmazni. Ezek ugyanis jellemzően nem csak az 

adatrögzítést, célérték-képzést, összehasonlítást és fenti ill. azokhoz hasonló 

elemzéseket automatizálják, de a jelentéskészítést is, valamint számos kiegészítő 

funkciót tartalmaznak, pl. fajlagosok képzése, benchmarking módszerek. 

17. ábra: Egy energiagazdálkodási szoftver a sok közül 

Forrás: Monitoring and Targeting Software. (SystemsLink brochure) (SYSTEMSLINK 2000 

LIMITED www.systems-link.com, 2011. augusztus) 




A módszer viszonylagos bonyolultsága, a szükséges ráfordítások nagysága miatt 

ezt az eljárást elsősorban nagyobb közintézmények (pl. kórházak), több 

intézményt működtető önkormányzatok, és nagyobb iparvállalatok alkalmazhatják 

eredményesen. 

Fontos hangsúlyozni, hogy az energiafigyelés és célkitűzés módszerén alapuló 

energiagazdálkodási rendszer nem csak az adatok előbb leírt gyűjtéséből és 

elemzéséből áll – sőt ez csak a kisebb része a teljes folyamatnak. Eredmények, 

energiamegtakarítás és költségcsökkentés csak akkor várható, ha a feldolgozott 

adatok és a kapott eredmények alapján beavatkozás történik. Ennek első lépése 

az eltérések okainak megkeresése. Meg kell jegyeznünk, hogy nem csak akkor 

van erre szükség, ha kiértékelés túlfogyasztást mutat, hanem akkor is, ha a valós 

fogyasztási adatok rendre a célfüggvény értékei alatt maradnak, tehát 

megtakarítások jelentkeznek, hiszen célszerű azt is megvizsgálni, hogyan 

biztosítható, hogy ez hosszú távon így maradjon. 

Az eltérések okait kivizsgálva meg kell állapítani, milyen beavatkozás szükséges 

ahhoz, hogy a túlfogyasztásokat megszüntessük, vagy a megtakarításokat 

megőrizzük. A beavatkozás sokféle lehet, a beruházást nem igénylő 

intézkedésektől (pl. a karbantartó vagy takarítószemélyzet kioktatása, fűtési 

szabályozó átprogramozása) a kis beruházást igénylő beavatkozásokon át (pl. 

ablakszigetelés öntapadó gumicsíkkal) a komolyabb beruházást igénylő 

projektekig (pl. kazáncsere). 

Nyilvánvaló, hogy a beavatkozások módosítják az intézmények 

energiafogyasztási jellemzőit, tehát egy idő után a célfüggvény módosítására van 

szükség. 

Hangsúlyozni kell, hogy a folyamat ciklikus, tehát a beavatkozások hatására 

megváltozott paramétereket rendszeresen módosítani kell a kiértékelő 

folyamatban. A módszer bevezetésének és működtetésének folyamatát a 

következő, egyszerűsített ábrán mutatjuk be. 




Legyünk tudatában a lehetőségeknek 

Az önkormányzat kötelezze el magát 

Előzetes felmérés, 

információáramlás megszervezése 

Visszajelzés/jelentés 

Figyeljük a felhasználást 

Elemezzük és hasonlítsuk 

össze a célokkal 

Ha szükséges, 

jelöljünk ki új célfüggvényt 

Tudatosságfejlesztés, 

képzés 

Kisköltségű 

v. „ingyen” 

projektek 

Részletes 

tanulmányok 

Beruházás 

18. ábra: E&C módszeren alapuló energiagazdálkodási rendszer 




1. Gimnázium 

1. Iskola 

2. Iskola 

Zeneiskola 

3. Iskola 

4. Iskola 

5. Iskola 

6. Iskola 

7. Iskola 

8. Iskola 

Szakközépiskola 

2. Gimnázium 

Kisegítő iskola 

8.4-3. melléklet Benchmarking: példák épületek referenciaértékeire 

Az egyes energiafogyasztók egymással, vagy valamilyen külső referenciaértékkel 

való összehasonlítása jó alapja az egyes fogyasztók értékelésének, prioritások 

felállításának. Az energiafogyasztó létesítmények különbözősége miatt azonban 

érdemi összehasonlítás csak valamilyen közös alapra vetített fajlagos érték 

segítségével lehetséges. Épületek esetében ilyen lehet pl. az egy légköbméterre 

vetített fűtési energiafelhasználás (pl.MJ/lm 3 ) vagy a külföldi példák alapján egyre 

jobban elterjedő alapterületre vetített energiafogyasztás (kWh/m 2 ), de igen fontos 

lehet a fajlagos energiaköltség is (pl. Ft/m 2 , Ft/m 3 ). Fontos azonban, hogy nagyon 

eltérő jellegű fogyasztók (pl. lakóépület és iroda, kórház és iskola, stb.) 

összehasonlítása még ilyen fajlagosok segítségével sem ad komolyan 

értékelhető információt. 

Hasonló létesítmények összehasonlítása: Elsősorban sok intézményt 

üzemeltető vagy felügyelő szervezetek (pl. önkormányzatok, megyei 

önkormányzatok) alkalmazhatják sikerrel. A fajlagosok összehasonlításából 

azonnal kitűnik, melyik létesítmény érdemel nagyobb odafigyelést, hol van 

legtöbb lehetőség hatékonyságjavítási intézkedésekre. Erre mutat példát a 

következő ábra: 

3,00 

2,50 

2,00 

kWh/főnap 

Iskolák villamos energia fogyasztásának 

hatékonysága 

kWh/év 

Tényleges fogyasztás 

Fajlagos fogyasztás 

80000 

70000 

60000 

50000 

1,50 

40000 

1,00 

0,50 

30000 

20000 

10000 

0,00 

0 

19. ábra: Példa intézményi „benchmarking”-ra 

A nyers fogyasztási adatok alapján az iskolák üzemeltetője úgy ítélhetné meg, 

hogy ha energetikahatékonyság-javító beruházásra kerül sor, a 7.iskolának a 

prioritási lista élén kellene szerepelnie, hiszen nagy fogyasztóról, és nagy 

energiaköltségről van szó. Ha azonban a fajlagos értékeke vizsgáljuk, kiderül, 

hogy ezt pusztán a létesítmény nagy mérete és kihasználtsága okozza, de az 

alacsony fajlagos azt sejteti, hogy kevés a lehetőség a további javítása, az 

iskola hatékonysága jó. Nyilvánvaló, hogy jóval több figyelmet érdemel az 1. 

Gimnázum, vagy a 2. Iskola. Ugyanakkor az abszolút értékeket is figyelembe 




kell venni, hiszen pl. a kis Zeneiskola hatékonysága igen rossz, de abszolút 

értékben kevés villamos energiát fogyaszt – az esetleges beruházással sem 

érünk el jelentős megtakarítást. 

A fajlagos energiaköltségek összevetése hibásan kötött szolgáltatói 

szerződésekre vethet fényt. 

Referenciaértékekkel való összehasonlítás. A szakirodalomban, a jogi 

szabályozásban találhatók olyan fajlagos referenciaértékek melyekkel 

összehasonlítva akár egy létesítményről is eldönthető, hogy mennyire 

energiapazarló vagy éppen takarékos. Ezek az összehasonlítások megfelelő 

szakértelem nélkül azonban csak durva értékelésre alkalmasak. Bár a 

számítás bonyolultabb, célszerű a magyar jogszabály minősítési rendszerét 

alkalmazni. Itt jegyezzük meg, hogy a követelményrendszert 2020-ig a 

vonatkozó EU direktívának megfelelően szigorítani fogják. A cél többek között 

az, hogy 2020-tól minden új építésű épület csak ún. passzív ház legyen. (A 

passzívház olyan épület, amelynek fűtési energia igénye nem haladja évi 

15 kWh/m 2 -t, és összes energiafelhasználása, mely a fűtési energián kívül 

magában foglalja a hűtést, a használati melegvíz készítését, a műszaki 

berendezések használatát, a világítást, az ellenőrzött szellőztetés 

üzemeltetését és az épület használatával járó egyéb energiafelhasználást, 

nem lehet több mint 42 kWh/m 2 év) 

Az alábbiakban bemutatunk néhány középület-típusra vonatkozó egyszerűen 

használható referenciaértéket brit források alapján. Itt is fel kell hívnunk a 

figyelmet, hogy az ezekkel való összehasonlítás megfelelő szakértelmet kíván. 

Közvetlen összehasonlításuk egy magyar intézményre kiszámított fajlagos 

értékkel csak nagyságrendi tájékozódásra alkalmas de akár félrevezetők is 

lehetnek, hiszen a külföldi fajlagosok esetében (elsősorban a német és 

angolszász szakirodalomban találhatók ilyenek) figyelembe kell venni az éghajlat 

eltéréseit és sok más feltételezést, amelyek segítségével e fajlagosokat 

meghatározták. Így jelentős eltérés lehet pl. az egyes intézmények 

kihasználtsága (munkaidő hossza) az elvárt komfort-színvonal, a munkahelyek 

gépesítettsége stb. között. 

Kórházak 

Átlagos és jó 

gyakorlatnak 

megfelelő fajlagos 

energiafelhasználás 

GJ/fűtött lm 3 

Klinika, oktató 

kórház 

(nagy, 30000 m 2 

felett) 

Általános jellegű 

kórház 

1. táblázat 

Kórházak referencia-energiafelhasználása 

Kisebb, pavilonos 

jellegű kórház 

Szanatórium, 

elmegyógyintézet 

Átlagos Jó Átlagos Jó Átlagos Jó Átlagos Jó 

Fosszilis energia 51,0 42,0 63,3 52,4 61,0 55,0 64,3 49,7 

Villamos energia 15,1 10,7 13,4 9,2 9,7 6,8 8,9 6,0 

Forrás: Energy Consumption in Hospitals. Energy consumption Guide 72. (Efficiency Best Practice Programme of 

the UK Government) 




Közigazgatási (iroda) épületek 

A táblázatban szereplő épülettípusok jellegzetes példáit a következő ábra mutatja 

(az egyes ábrákat a táblázatban a sorszámuk azonosítja): 


1. 

gyakorlatnak 



kWh/m 2 

Természetes 

szellőzésű, különálló 

irodákkal rendelkező 

épület 

2. táblázat 

Irodaépületek referencia-energiafelhasználása 

2. 

3. 

4. 

Természetes 

szellőzésű, egyterű 

irodákkal rendelkező 

épület 

Légkondicionált, 

átlagos 

Légkondicionált, 

korszerű, magas 

komfortú 

Átlagos Jó Átlagos Jó Átlagos Jó Átlagos Jó 

Fosszilis energia 

(gáz vagy olaj) 

151 79 151 79 178 97 210 114 

Villamos energia 205 112 236 133 404 225 568 348 

Forrás: Energy performance in the government’s civil estate. Good Practice Guide 286. (Energy 

Efficiency Best Practice Programme of the UK Government) 




Iskolák 

3. táblázat 

Iskolák referencia-energiafelhasználása 


gyakorlatnak 



kWh/m 2 Általános iskolák Középiskolák 

Átlagos Jó Átlagos Jó 

Fosszilis energia 

(gáz vagy olaj) 

173 126 174 136 

Villamos energia 28 20 30 24 

Forrás: Saving energy in schools. Energy consumption Guide 73. (Efficiency Best Practice 

Programme of the UK Government) 

A külföldi adatokkal való összehasonlítás fentebb vázolt bizonytalanságai miatt 

jóval pontosabb a vonatkozó magyar jogszabályok előírásaiból kiindulni, noha az 

abban szereplő paraméterek kiszámítása kissé bonyolultabb. 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) 

TNM rendelet három épülettípus (lakó- és szállásjellegű épületek, irodaépületek 

és oktatási épületek) összesített energetikai jellemzőjére ad meg 

referenciaértékeket az épület határoló felülete és térfogata hányadosának 

függvényében. Egy adott épületet pedig az ettől a referenciaértéktől való eltérése 

alapján lehet besorolni az I (rossz)-tól az A+ (fokozottan energiatakarékos)-ig 

terjedő kategóriák egyikébe a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásainak 

megfelelően. 

A minősítéshez először az épület határoló felületét és térfogatát kell 

meghatározni. Az épület határoló felülete alatt a fűtött épülettérfogatot határoló 

szerkezetek összfelülete értendő, amelybe beszámítandó a külsőlevegővel, a 

talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és a fűtött épületekkel 

érintkezővalamennyi határolás. A térfogat alatt pedig a fűtött épülettérfogat 

(fűtött légtérfogat) értendő. 

Az így kapott két érték hányadosával az épület rendeltetésétől függően az alábbi 

diagram alapján meghatározható az ún. összesített energetikai jellemzőre 

vonatkozó követelmény, azaz annak legnagyobb megengedhető értéke. 

(Figyelem! A lakó- és szállásjellegű épületekre megadott értékek nem 

tartalmazzák a világítási energiaigényt, míg a mási két épülettípusnál igen!) 




20. ábra: Épületenergetikai alapkövetelmények 

A következő lépésben meg kell határozni a konkrét épület összesített energetikai 

jellemzőjét. Az összesített energetikai jellemző az épületgépészeti és világítási 

rendszerek primer energiafogyasztása összegének egységnyi fűtött alapterületre 

vetített értéke. 

Ha tehát az épületben nem működik valamilyen technológiai jellegű fogyasztó (pl. 

konyha, mosoda, stb.), akkor az összesített energetikai jellemző jó közelítéssel az 

éves (pl. számlák alapján megállapított) energiafogyasztás és a fűtött alapterület 

hányadosa. 

Az így kapott értéket a fentebb meghatározott követelménnyel összehasonlítva 

minősíthető az épület. 

Osztály 

A követelménytől 

való eltérés annak 

%-ában 

4. táblázat 

Épületek minősítése energiafogyasztásuk alapján 

Minősítés 

A+




8.5-1 melléklet Energetika felülvizsgálati jelentés javasolt tartalma 

1. A létesítmény rövid jellemzése 

A létesítmény megnevezése, funkciója, mérete (pl. … osztályos iskola, … 

ágyas kórház stb.), a beépített alapterület vagy a fűtött légtérfogat, az 

energiafelhasználás célja (fűtés, melegvízszolgáltatás, szellőzés, világítás, 

konyha, mosoda stb.), az épület(ek) rövid jellemzése és kora (pl. „15 éves 

panelépület” vagy „30 éves téglaépület utólagos szigeteléssel” stb.), a 

közelmúltban végrehajtott lényegi korszerűsítések rövid leírása (pl. „a belső 

világítás teljes rekonstrukciója 2004-ben” vagy „nyílászárócsere 1998-ban” vagy 

„a hőközpont felújítása …” stb.). 

2. A létesítmény energiamérlege 

Ebben a fejezetben gyűjtünk össze minden olyan adatot, ami a későbbiekben 

részletezett projektekben számított energiamegtakarítás meghatározásához 

szükségesek. Szerepel benne az összes energiafelhasználás lebontása 

energiahordozónként, illetve – amennyire lehet – végfelhasználónként. 

2.1. Hőenergia 

Kazánház vagy hőfogadó 

Éves primer energiahordozó felhasználás, GJ mennyiségben, havi bontásban. 

Ezek forrása vagy az intézmény saját nyilvántartása (pl. kazánnapló), vagy 

pedig a szolgáltatói számlák. 

Termelt hő mennyisége GJ-ban, ugyancsak havi bontásban. Forrása a beépített 

hőmennyiségmérők adatai (az esetek többségében ilyen berendezések 

nincsenek), ezek hiányában a becsült vagy mért kazántelepi hatásfokból 

számítható. A termelt hő paraméterei (melegvíz esetén méretezési 

hőmérséklet, gőz esetén nyomás és hőmérséklet). 

Hőenergia-felhasználás megoszlása GJ/év mennyiségben: 

 

 

 

fűtés, 

használati melegvíz, 

technológiai fogyasztás. 

Ha nincsenek almérők beépítve, a havi lefutásból következtethetünk a fűtési és 

az egyéb célokra termelt hő megoszlására. Ha a használati melegvízen kívül 

egyéb célra is használnak hőt (pl. mosoda, klíma stb.), akkor a megoszlást a 

berendezések teljesítményéből és kihasználási óraszámából lehet kalkulációval 

megbecsülni. 




Fűtési energia megoszlása az egyes épületek között (ha a létesítmény több 

épületből áll, amelyeket központilag látnak el hővel). Légtérfogatokból, 

elosztóhálózati veszteségekből, az épületek állagából, az egyes hőközpontok 

fűtési teljesítményéből becsülhető. 

Kazánházon kívüli egyéb hőfelhasználás 

Meghatározására akkor van szükség, ha mértéke számottevő és valamelyik 

projektben javaslat születik ennek csökkentésére. A szükséges adatok 

szerkezete megegyezik a fent leírtakkal. 

2.2. Villamos energia 

Éves villamosenergia-felhasználás (kWh), havi bontásban, külön-külön az 

egyes időszakokra (éjszakai és nappali). Teljesítménydíjas tarifa esetén a 

nappali és csúcsidei maximális teljesítmények (kW) havi bontásban. Ezek 

forrásai a villanyszámlák. Az éves villamosenergia-felhasználás megoszlása (pl. 

világítás, főzés, hűtés, melegvízkészítés). Almérők hiányában ezeket helyszíni 

mérések segítségével, vagy a berendezések teljesítményéből és éves 

üzemóraszámából becsülhetjük meg. 

2.3. Ivóvíz 

Éves vízfelhasználás (m 3 ), havi bontásban. A vízfelhasználás megoszlása (pl. 

kazánház, kommunális fogyasztás stb.). 

3. Létesítmények és fő berendezések jellemzése 

Azokat a létesítményeket és berendezéseket kell ismertetni, melyek az egyes 

projektekben cserére kerülnek, vagy állapotuk és üzemvitelük az egyes 

projektekben számított megtakarításokat befolyásolja. Ilyenek lehetnek pl.: 

3.1. Épületek 

Hőszigetelésre vagy nyílászáró cserére/felújításra szoruló épületek rövid 

jellemzése (légtérfogat, felhasznált éves fűtési hő, homlokzatok/tetők/aljazatok 

mérete, nyílászárók felülete, becsült hőátbocsátási tényezők stb.) 

3.2. Hőtermelő berendezések 

Kazánok száma, kazánonként típus, életkor, teljesítmény, éves üzemóraszám, 

tüzeléstechnikai hatásfok (mérés alapján). 

3.3. Villamos berendezések 

A főbb villamos fogyasztók (világítás, motorhajtások stb.) teljesítménye és éves 

üzemóraszáma. 




3.4. Hűtőberendezések 

3.5. Klímaberendezések 

3.6. Egyebek 

4. Energiaköltségek, szolgáltatói szerződések 

Az egyes projektek megvalósításával jelentkező költségmegtakarításokhoz 

lényeges az energiaköltségek és azok szerkezetének pontos ismerete és 

dokumentálása. Ezek egyrészt a szolgáltatói szerződésekből, másrészt az 

aktuális energiaárakból derülnek ki. Az energiaköltségek között a szolgáltatói, 

és tüzelőanyag-vásárlási számlákon kívül az energiafogyasztással kapcsolatos 

valamennyi költségelemet figyelembe kell vennünk (karbantartási költségek, 

vegyszerköltségek, személyzeti költségek, az esetleges környezetvédelmi 

bírságok stb.). 

5. Helyzetértékelés 

Az eddigiek alapján a létesítmény rövid energetikai értékelése, a főbb 

megtakarítási területek - melyekre a projekteket kifejlesztettük - kijelölése és 

rövid indoklása. Itt szerepelhet a létesítmény referenciaértékek alapján történő 

értékelése is. 

6. Az egyes beavatkozási lehetőségek projektek felépítése 

(A következők projektenként értendők) 

6.1. A megvalósítás helye (pl. kazánház, … épület hőközpontja stb.) 

6.2. A projekt ismertetése 

A projekt rövid leírása és indokoltsága. 

6.3. Energiafogyasztás, valamint energia- és egyéb költségek a megvalósítás 

előtt 

A jelenlegi energiafogyasztás és -költségek meghatározása a 2-4. pontokban 

felvett kiinduló adatok alapján. Kiegészítésül ismertetni kell a csak erre a 

projektre vonatkozó további fogyasztási és berendezésadatokat, valamint a 

számításokat. 

6.4. Energiafogyasztás, illetve energia- és egyéb költségek a megvalósítás után 

A megvalósítás után jelentkező energiafogyasztások, energia és egyéb 

költségek meghatározása a 2-4. pontokban felvett kiinduló adatok alapján. A 

fogyasztás megtakarítások meghatározását részletes számításokkal kell 

alátámasztani. Becslések esetén szükséges azok indoklása. 




6.5. Megtakarítások 

Energiamegtakarítás 

Energiaköltség-megtakarítás 

Egyéb költség-megtakarítás/többlet (karbantartás, személyzeti költség, 

anyagköltség stb.) 

Összes megtakarítás 

6.6. Beruházási és üzemeltetési költségek 

Beépítendő főberendezések jegyzéke és ára. Bontási, építési, kivitelezési és 

tervezési költségek. Beüzemelés és üzemeltetés költségei. Egyéb költségek (pl. 

vám, szállítás stb.). 

Költségek összesítése. 

6.7. Gazdaságossági értékelés 

Egyszerű megtérülési idő. A finanszírozó preferenciáitól függő egyéb 

gazdaságossági mutatók számítása (pl. IRR, NPV, fajlagos energiamegtakarítás 

[GJ/év/MFt beruházás] stb.). 

6.8. Kockázatok 

A projekt megvalósítása során felmerülő esetleges kockázatok értékelése 

7. Cselekvési terv 

Javaslat az előzőekben azonosított beavatkozási lehetőségek megvalósításának 

ütemezésére. (Pl. a projektek sorrendje megtérülés alapján, a műszaki 

megvalósíthatóság figyelembevételével.) 




8.6-1 melléklet Épületek hőigényének csökkentése 

Elsősorban új épületeknél, már a tervezéskor, de régebbi épületek felújításakor, 

átépítésekor alkalmazhatók az energiatakarékosság építészeti megoldásai. Ezek 

közül legfontosabb a napsugárzás minél jobb kihasználása a fűtési és világítási 

energiaigények csökkentésére. Erre már az épületek tájolásakor célszerű 

gondolni: az ablakkal rendelkező helyiség lehetőleg délre nézzenek. A délre néző 

homlokzatokat pedig a falsík megfelelő döntésével, kiugró épületelemek (pl. 

erkély, árnyékvető elem) segítségével úgy kell kialakítani, hogy az ablakok, 

üvegezett felületek a nyári magasabb napállásnál árnyékban legyenek, télen 

pedig, amikor az nap alacsonyabban „jár”, teljes benapozást kapjanak. A 

világítási energiaszükséglet felülvilágítók beépítésével csökkenthető. Ezek 

korszerű változatai tükröző felületek vagy üvegszálak segítségével tetszőleges 

helyre vezetik a tetőn elhelyezett felülvilágítók fényét. 

Az előbbi elv mellett azonban ügyelni kell a megfelelő üvegezési arányra: az 

ablakok, üvegezett felületek hőtechnikai paraméterei ugyanis elmaradnak az 

egyéb épülethatároló szerkezetekétől, így, ha nem kapnak napot, hőveszteségük 

nagy. Ezért fontos, hogy hogy a nem délre néző felületeken minél kisebb legyen 

az üvegezési arány, és a meglévő ablakok minél jobb hőtechnikai paraméterekkel 

(optimális esetben háromrétegű, hőszigetelő kivitel), és – az éjszakai sugárzásos 

hőveszteség csökkentése érdekében – megfelelő redőnnyel, reluxával vagy más 

takarószerkezettel rendelkezzenek. 

Nagy szerepe van az épület hőkapacitása, azaz hőtároló képessége helyes 

megválasztásának is. Minél nagyobb ez, az elsősorban a falak tömegének 

növelésével és anyaguk megfelelő megválasztásával befolyásolható érték, annál 

egyenletesebb a belső hőmérséklet, mesterséges beavatkozás (fűtés-hűtés) 

nélkül. 

Fontos az épületek formája is: a minél kevesebb lehűlő felület (alacsony 

felület/térfogat arány) jelentősen csökkenti az energiaigényt. 

A különböző hőmérséklet-igényű helyiségek megfelelő elrendezésével is 

csökkenthető a fűtési igény: a magasabb hőmérsékletű helyiségeket 

(lakóépületeknél pl. fürdőszoba) célszerű az épület belsejében, esetleg felső 

szinten, külső fallal nem érintkező módon kialakítani, a alacsonyabb 

hőmérsékletet igénylő helységeket pedig az északi tájolású épületrészeken. 

Az épületek fűtési energiafelhasználása gyakorlatilag teljes egészében az épület 

hőveszteségeit pótolja. Igaz ugyan, hogy a hőveszteség döntő részért a 

homlokzati falak és a nyílászárók felelősek, de nem elhanyagolható a tetők és a 

talajjal érintkező épületrészek (aljzat, pince) vesztesége sem: családi házaknál ez 

30-45%, többlakásos házak esetén kevesebb, 5-20% is lehet. 




A transzmissziós hőveszteségek új épületek esetén elsősorban jól megválasztott 

anyagú, vastagságú és rétegrendű fal- és födémszerkezetekkel és alacsony 

hőátbocsátású nyílászárókkal csökkenthetők. Korszerű passzív házaknál többféle 

megoldást alkalmaznak: a fal lehet valamilyen masszív kerámia, pórusbeton vagy 

mészhomok tégla falazat, megfelelő ásványgyapot, vagy polisztirol 

hőszigeteléssel, vagy beton kitöltésű polisztirol keményhab zsaluelem, de akár fa 

vázas szerkezetek befújt, vagy tartóvázas hőszigeteléssel, vakolva, vagy fa 

burkolattal is. Meglévő épületeknél az utólagos külső hőszigetelés és szintén 

alacsony hőátbocsátású nyílászárók alkalmazása a megoldás. Itt a minél 

nagyobb rétegvastagságra kell törekedni, amit a falszerkezet és az épület 

kialakítása megenged. Padlásfödémek utólagos hőszigetelése akár házilag is 

megoldható járható, terhelhető, ún. lépésálló kialakítású szigetelőelemekkel. 

A nyílászárók kiválasztásánál a hőveszteséget jellemző ún. U w -érték 7 lehet 

irányadó. A többrétegű, a rétegek között nemesgázzal töltött üvegezésű, 

többkamrás keretszerkezetű nyílászárók alkalmazásával jelentősen csökkenthető 

a hőveszteség. Kaphatók olyan nyílászárók is, amelyek visszaverő bevonata a 

sugárzási veszteségeket is csökkenti, de, mint fentebb írtuk, erre a célra a 

különböző árnyékoló, sötétítő szerkezetek (reluxa, sötétítő függöny, redőny) is 

megfelelnek. 

7 Olyan kombinált hőátbocsátási tényező, ami nem csak az üvegezés, hanem a beépített 

keretszerkezet hőátbocsátását is figyelembe veszi. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb a 

hőveszteség. A nagyságrendet érzékelteti, hogy U w =0,8 W/m 2 K érték már teljesíti a passzív ház 

nyílászáróival szemben támasztott követelményeket. 




8.6-2 . melléklet Fűtésoptimalizálás 

Fűtésszabályozás 

Különösen fontos, hogy az egyes helyiségekben csak olyan hőmérsékletet 

tartsunk, ami feltétlenül szükséges (lásd az alábbi táblázatot), hiszen magyar 

éghajlati viszonyok között a szükségesnél magasabb átlagos 

helyiséghőmérséklet 1°C-onként kb. 6% többlet energiafelhasználást jelent. Így a 

fűtési energiaszükséglet csökkentésének legkisebb költségű, de igen hatásos 

módja a megfelelő fűtésszabályozás. Ez a fűtési rendszertől függően 

egyszerűbb esetben szoba- vagy kazán-termosztátokkal is megoldható, de 

pontosabb szabályozás, jobb eredmény érhető el a programozható, sőt időjáráskompenzált 

szabályozók alkalmazásával. Melegvízzel fűtött nagyobb épületek (pl. 

távfűtött panelházak) esetében jól alkalmazhatók az ún. termosztatikus fejjel 

ellátott radiátorszelepek. Költséget nem igénylő, de igen hatásos intézkedés lehet 

a meglévő szabályozók beállításainak (hőmérséklet, időprogram) rendszeres 

ellenőrzése, hiszen a helyiségek használati módja, az igények változhatnak. 




5. táblázat 

Javasolt, szabványos helyiséghőmérsékletek 

(Forrás: Recknagel, Sprenger, Schramek - Fűtés- és klímatechnika 2000. 

Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000) 




21. ábra: Gyártói ajánlás különböző helyiségekben beépített termosztatikus 

radiátorszelepek beállításához 

(Forrás: www.thermotrade.hu, 2011.augusztus) 

Kondenzációs kazánok 

A hatékonyságjavítás és költségcsökkentés másik módja a minél jobb hatásfokú 

hőforrások alkalmazása. Földgáz alapú épületfűtésre jól bevált technológia a 

kondenzációs kazánok alkalmazása. Ezek a berendezések a füstgázt a 

harmatpont alá hűtik, így a füstgázban lévő vízgőz kondenzációs hőjét is 

hasznosítják, így még a korszerű, jó hatásfokú hagyományos kazánokhoz képest 

is mintegy 10-15% megtakarítás érhető el alkalmazásukkal. Alkalmazásuk 

korlátja, hogy a füstgázok lehűtéséhez, azaz a kondenzációs üzemmódhoz 

megfelelően hideg vízre van szükség, ami alacsonyabb radiátorhőmérsékletet 

jelent. Meglévő rendszereknél tehát csak akkor használható nagyobb átalakítás 

(radiátorcsere) nélkül, ha a rendszert eredetileg megfelelő tartalékkal méretezték. 

Ezen kívül a keletkező kondenzátumot össze kell gyűjteni, és el kell vezetni, 

valamint gondoskodni kell a megfelelő füstgáz elvezetésről (bélelt kémény, 

füstgázventilátor). 

Hőszivattyúk 

Igen divatos megoldás a hőszivattyúk alkalmazása. Ezek a berendezések 

valamilyen környezeti forrásból (talaj, talajvíz, élővíz, levegő) vonnak el hőt, és 




külső energiát (rendszerint hálózati villamos energiát) csak arra használnak, hogy 

annak hőmérsékletszintjét emeljék. Így a forrásból elvont hővel együtt a 

felhasznált villamos energia többszörösét képesek fűtési célra biztosítani: minél 

magasabb a forrás hőmérséklete, és minél alacsonyabb fűtési rendszerben 

megkívánt hőmérséklet, annál többet. Így tehát nagyon hatékonyan lehet 

hőszivattyúval fűteni, ha pl. valamilyen langyos hulladékvíz áll rendelkezésre 

(esetleg egy fürdőben) és a fűtési rendszer padló- vagy falfűtés, ami kb. 30°C-os 

fűtővizet igényel. Ugyanakkor jellemzően rossz a levegő hőforrást használó fűtési 

hőszivattyúk hatékonysága, hiszen a levegő akkor a leghidegebb, amikor a 

leginkább van szükség fűtésre, azaz a legmelegebb fűtőközegre. A hőszivattyúk 

hatékonyságát a leadott hasznos hőteljesítmény és a bevitt hajtóteljesítmény 

hányadosával (COP), illetve a szezonális teljesítménytényezővel (SPF) jellemzik 8 . 

A hőszivattyúk minimális energetikai követelményeiről a Európai Bizottság 

2007/742/EK határozata („a villamos meghajtású, gázmotoros vagy 

gázabszorpciós hőszivattyúkra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével 

kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról”) rendelkezik. Ennek 

értelmében az ilyen berendezések hatékonyságának a fűtési hatásfok (COP) és 

az elsődleges energia hányados (PER) tekintetében a következő 

minimumkövetelményeket kell meghaladnia: 

8 Ez a fajlagos fűtőteljesítmény vagy jóságfok, szokásos idegen eredetű rövidítéssel COP 

(„Coefficient of Performance”). Ha ezt az értéket hosszabb időre, jellemzően az az egész fűtési 

szezonra számítják ki (az időszakban leadott összes fűtési energia és az összes hajtóenergia 

hányadosa) akkor szezonális teljesítménytényezőről beszélünk, szokásos jelölése SPF („seasonal 

performance factor”). 




6. táblázat 

Hőszivattyúk követelményértékei 

A hőszivattyú 

típusa 

hőforrás/hőleadás 

levegő/levegő 

levegő/víz 

Kültéri egység (°C) 

Bemeneti száraz hőmérő:2 

Bemeneti nedves hőmérő:1 

Bemeneti száraz hőmérő:2 

Bemeneti nedves hőmérő:1 

sós víz/levegő Bemeneti hőm.: 0 

Kimeneti hőm.: – 3 

sós víz/víz Bemeneti hőm.: 0 

Kimeneti hőm.: – 3 

víz/víz Bemeneti hőm.: 10 

Kimeneti hőm.: 7 

víz/levegő Bemeneti hőm.: 15 


Forrás: 2007/742/EK 

(vízhurok hőforrás) 

Bemeneti hőm.: 20 


Beltéri egység (°C) 

Bemeneti száraz 

hőmérő:20 Bemeneti 

nedves hőmérő: max. 15 

Bemeneti hőmérséklet: 

30 Kimeneti 

hőmérséklet: 35 


40 Kimeneti 



hőmérő:20 

Bemeneti nedves 

hőmérő: max. 15 


30 

Kimeneti hőmérséklet: 

35 


40 Kimeneti 



30 Kimeneti 



40 Kimeneti 








Min. COP 

Villamos 

hőszivattyú 

Min. COP 

Gázmotoros 

hőszivattyú 

Min. 

PER 

2,90 1,27 1,16 

3,10 1,36 1,24 

2,60 1,14 1,04 

3,40 1,49 1,36 

4,30 1,89 1,72 

3,50 1,54 1,40 

5,10 2,24 2,04 

4,20 1,85 1,68 

4,70 2,07 1,88 

4,40 1,93 1,76 

Itt kell megjegyezni még, hogy hőszivattyúk alkalmazásával csak akkor érhető el 

primerenergia-megtakarítás és üvegház-gáz kibocsátás csökkentés, ha az SPF 

nagyobb, mint négy, hiszen a magyar villamosenergia-rendszer együttes 

termelési és elosztási hatásfoka kb. 25%, azaz egységnyi helyben felhasznált 

villamos energia előállítása és szállítása 4 egységnyi primerenergia 

felhasználását igényli. 

Fontos alkalmazási korlát, hogy a felhasznált munkaközegek tulajdonságai miatt 

a kereskedelemben kapható hőszivattyúk legfeljebb 55°C-os fűtővizet tudnak 

előállítani, így az ilyen rendszerek is megfelelően nagyra méretezett hőleadó 

felületekkel használhatók csak. 

Biomassza tüzelés 

A biomasszával (ezen belül fával vagy lágyszárú növényekkel, és az ezekből 

előállított tüzelőanyagokkal) működő hőforrások ma már széles választékban 




állnak rendelkezésre a kézzel üzemeltetett de akár kisebb intézmények fűtését is 

biztosítani tudó szalmabála tüzelő berendezésektől a teljesen automata üzemű 

pellett-tüzelésű kazánokig. Ezekkel a berendezésekkel energiamegtakarítás 

gyakorlatilag nem érhető el, hiszen hatásfokuk általában elmarad a korszerű 

gáztüzelésű berendezésekétől, vagy legfeljebb csak eléri azt. Ugyanakkor igen 

fontos szerepet játszhatnak az ÜHG kibocsátások csökkentésében 9 , és abban, 

hogy a nagy távolságról érkező fosszilis energiahordozókat helyben termelt 

forrással váltsuk ki. 

Fontos azonban, hogy ilyen technológia alkalmazása előtt a nyilvánvaló 

gazdaságossági megfontolásokon túl számot vessünk a műszaki 

megvalósíthatóság technológiánként eltérő feltételeivel (tüzelőanyagtárolás, 

ellátásbiztonság; égési maradékok, hamu elhelyezése; kezelőszemélyzet-igény; 

égéstermék elvezetés, stb.) és a járulékos környezeti hatásokkal (füst, ezen belül 

esősorban CO és lebegő por kibocsátás) is. 

Napkollektorok 

Ilyen berendezések alkalmazása elsősorban ott gazdaságos, ahol sok melegvízre 

van szükség: erre célra jól kihasználható a kollektorok nagy nyári teljesítménye. 

Fűtésre nemigen és fűtés-rásegítésre is korlátozottan alkalmazhatók, mivel éppen 

akkor a legkisebb a teljesítményük, amikor fűtésre a leginkább szükség van. 

Meg kell említeni a meglévő, hagyományos gázkazánok karbantartásának 

fontosságát is, ezzel biztosítható a megfelelő hatásfok fenntartása. Tapasztalatok 

bizonyítják, hogy a rendszeresen (legalább kétévente) elvégzett hatásfokmérés 

és égéslevegő-arány beszabályozás jelentős megtakarítást eredményez. 

9 A növények elégetése során csak annyi CO 2 szabadul fel, amennyit a növény élete során 

megkötött, így az ilyen tüzelőanyagokat nettó nulla ÜHG kibocsátásúnak tekintik. 




8.6-3 melléklet Világítás-optimalizálás 

Az energiatakarékosság legolcsóbb módja ezen a területen is annak biztosítása, 

hogy csak akkor és ott működjék a világítás, amikor és ahol arra szükség van. Ezt 

legegyszerűbben az épület használói biztosíthatják, így a takarékos fogyasztás 

elsődleges eszköze a tudatosság erősítése: erre sok jól bevált módszer létezik, a 

felvilágosító kampányoktól kezdve a villanykapcsolóknál elhelyezett figyelmeztető 

matricákig. Ugyanerre kínálnak műszaki megoldást a különböző világításvezérlő 

automatikák. Ezek lehetnek időkapcsolók, amelyek bizonyos világítási 

menetrendet biztosítnak, de jóval elterjedtebbek a fényérzékelők (fotocellák), a 

mozgásérzékelők, valamint ezek kombinációi. A legtöbb vezérlőrendszer 

hatékony működéséhez előfeltétel, hogy a világítási rendszer megfelelően 

szakaszolt legyen. 

Az energiafelhasználás csökkentésének további módja megfelelő lámpatestek és 

takarékos fényforrások alkalmazása. Energiatakarékosság szempontjából nagy 

jelentőségű a lámpatestek optikai és fénytechnikai hatásfoka 10 és a lámpatest 

fényeloszlása (azaz a kilépő fény mekkora hányada éri el a megvilágítandó 

felületet. Egy adott helyszínre és célra jól kiválasztott lámpatest esetén jóval 

kisebb teljesítményű fényforrás is elegendő lehet. 

Ma már szinte közhely, hogy a hagyományos izzólámpák mennyire 

energiapazarlóak, sőt a vonatkozó EU-direktíva (244/2009 EK) fokozatosan ki is 

kívánja szorítani ezeket a piacról. Igen alacsony áruk miatt azonban még mindig 

népszerűek így cseréjüket más módokon is célszerű szorgalmazni. 

Helyettesítésük elsősorban valamilyen kisülőcsöves (egyenes, vagy kompakt 

fénycsővel) valósítható meg – ezek 4-5-ször kisebb villamos teljesítményt 

igényelnek az izzólámpákhoz képest, és újabb generációjuk hasonló 

színhőmérsékletet, komfortérzetet is nyújthat. Fontos tudni, hogy mára már a 

fénycsövek is jelentős technikai fejlődésen mentek keresztül: egy korszerű kis 

átmérőjű T5-ös fénycsövekkel megvalósított világítás akár 30-40%-kal 

alacsonyabb energiaigényű lehet, mint a régebbi T8-as fénycsővel szerelt 

rendszer. Meglévő fénycsöves világítás esetén jó és költséghatékony intézkedés 

lehet az elektronikus előtétek alkalmazása a hagyományos induktív előtétek 

helyett. Ez nem csak akár 25%-os megtakarítást eredményez, de javítja a 

világítás minőségét, növeli a fénycsövek élettartamát is. 

Feltörekvőben van a LED-technológia, ami a fénycsöveknél is hatékonyabb lehet, 

és a fénycsövek néhány problémáját (pl. élettartammal csökkenő fénykibocsátás, 

szabályozhatóság nehézsége, ki-be kapcsolásra való érzékenység) is 

10 

Optikai hatásfok: a lámpatestből kilépő fényáram és a lámpatestben működő lámpák 

fényáramának aránya. Fénytechnikai hatásfok: a lámpatestből kilépő fényáram és a lámpatesten 

kívül, referenciakörülmények között működő fényforrás fényáramának aránya. 




kiküszöböli, élettartama pedig akár tízszer hosszabb. Egyelőre azonban ez a 

technológia – pontosabban annak megfelelő minőségű reprezentánsai, amelyek 

valóban rendelkeznek az említett előnyökkel – még drága, így egyelőre 

elsősorban csak speciális célokra jöhet szóba. 

Új épületek, rekonstrukciók esetében pedig törekedni kell a természetes fény 

minél nagyobb mértékű felhasználására, pl. megfelelő ablakok, vagy felülvilágítók 

beépítésével. 




8.6-3 melléklet Szellőzés, légkondicionálás 

A hatékony szellőzés biztosításának első lépése az épületek rés-szigetelése, 

„tömítése”. Ezzel egyidőben lehetőséget kell biztosítani a megfelelő mértékű, de 

szabályozható szellőzésre. Természetes szellőzésű épületek esetén kis 

mértékben nyitható ablakok (bukóablak) vagy kimondottan szellőztető-ablakok, 

esetleg zsaluval zárható fali vagy az ablakok keretébe mart szellőzőnyílások 

beépítésével/kialakításával. Utóbbiakból olyan automatikus működésű is kapható, 

amely a légnedvesség változásának hatására nyit-zár. Különösen fontos – sőt 

kötelező – ilyen szellőzőnyílások kialakítása, ha a helyiségben tüzelőberendezés 

(pl. tűzhely, falikazán) van. Mesterséges szellőzésű épületekben részben az 

elszívó ventilátor szabályozásával (időszakos működtetés, fordulatszámszabályozás) 

részben hővisszanyerő hőcserélők segítségével csökkenthető a 

szellőzés okozta energiafelhasználás. Utóbbiak a távozó elhasznált levegővel 

fűtött épületeknél előmelegítik, hűtött épületeknél pedig előhűtik a friss levegőt. 

Ilyen korszerű rendszerek a távozó levegő hőjének akár 90%-át is 

hasznosíthatják . 

Klímarendszerek üzemeltetésénél a működtetés időtartamának van a legnagyobb 

szerepe (csak akkor és ott működjön, ha az igazán szükséges), de fontos még a 

hőmérséklet szabályozása is (ne hűtsük túl a helyiségeket), noha fizikai okokból 

ez kisebb jelentőségű, mit fűtés esetében. Nagy a jelentősége azonban a 

légkondicionáló készülék kiválasztásának: új korszerű berendezések 20-30%-kal 

kevesebb energiát fogyasztanak, mint kevésbé hatékony társaik. 

Légkondicionálók energiahatékonyságát a hűtési teljesítménytényezővel (angol 

rövidítésével: EER), illetve ennek hosszabb időtartamra értelmezett értékével 

(szezonális teljesítménytényező, SEER) jellemzik. 

Az EER a pillanatnyi hűtőteljesítmény és az ehhez felhasznált hajtóenergia 

hányadosa, míg a SEER a teljes hűtési szezonban elvont összes hő („hűtési 

energia”) és az ehhez felhasznált hajtóenergia-felhasználás hányadosa. 

Energetikai, gazdaságossági számításokhoz a SEER használható jobban, ez ad 

jobb képet az adott készülék valós energiafelhasználásához, mivel az EER értéke 

nagyban függ a külső körülményektől, elsősorban a hőmérsékletviszonyoktól. A 

különböző készülékek összehasonlításához azonban a meghatározott 

referenciakörülmények között kimért EER-t használják: ez pontosabban 

meghatározható. Magyarországon még nincs olyan érvényes jogszabály, ami a 

légkondicionálók energetikai osztályba sorolását előírná, azonban külföldi minták 

alapján ezt mégis gyakorta megteszik, és hirdetésekben nem ritkán hivatkoznak 

egy készülék „A” vagy akár „AAAA+” besorolására. 

Tájékoztatásul a 12kW alatti léghűtő és léghűtéses split /multi split klímák 

szokásos hűtőteljesítmény szerinti besorolását az alábbi táblázatban közöljük: 




7. táblázat 

12kW alatti léghűtő és léghűtéses split /multi split klímák követelményértékei 

EER > 3,20 

3,20 >= EER > 3,00 

3,00 >= EER > 2,80 

2,80 >= EER > 2,60 

2,60 >= EER > 2,40 

2,40 >= EER > 2,20 

2.20 >= EER 

Forrás: 2002/31/EC 





9. Innováció, kísérleti fázisban lévő technológiák, a jövő útjai 


Pálfy Miklós 

Unk Jánosné 

Hallgató Ferenc 

Nemes Kálmán 

Bujna Ferenc 





Tartalom 

9. Innováció, kísérleti fázisban lévő technológiák, a jövő útjai .................................... 5 

Bevezető..................................................................................................................... 5 

9.1. Stirling-motoros rendszerek – Bevezető .............................................................. 5 

9.1.1. Technológia rövid műszaki leírása ................................................................ 5 

9.1.2 Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt 

műszaki megoldással .............................................................................................. 6 

9.1.3 Technológia jelenlegi (prototípus, pilot projekt stb. jellegű) alkalmazása és 

előretörésének jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai . 6 

9.1.4. A Stirling-motoros rendszerek alkalmazásának várható jövője ..................... 7 

9.1.5. Technológia gazdaságossági paraméterei .................................................... 8 

9.2. Pirolízis rendszerek ............................................................................................. 8 

Bevezető..................................................................................................................... 8 

9.2.1 Technológia műszaki leírása .......................................................................... 8 

9.2.2 Technológia műszaki- üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt 

műszaki megoldással .............................................................................................. 9 

9.2.3 Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi jogszabályi, 

műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai ............................................. 9 

9.2.4 Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési tendenciái, 

széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, nyugat- dunántúli 

regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges alkalmazások ................. 10 

9.2.5 Technológia paraméterei .............................................................................. 11 

9.3. Hidrogén (hidrogéntartalmú energiahordozó) alapú rendszerek bemutatása – 

Bevezető................................................................................................................... 11 

9.3.1. Technológia leírása ..................................................................................... 12 

9.3.1.1 A hidrogén előállítása ............................................................................ 12 

9.3.1.2. A hidrogén felhasználása tüzelőanyag-cellákban ................................. 12 

9.3.2. Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt 

műszaki megoldással ............................................................................................ 12 

9.3.3. Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi korlátai ... 13 




9.3.4. Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési tendenciái, 

széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, Nyugat-dunántúli 


9.3.5. Technológia gazdaságossági paraméterei .................................................. 15 

9.4. Geotermikus erőművek a jövőben ..................................................................... 15 

Bevezető................................................................................................................... 15 

9.4.1 Technológia leírása ...................................................................................... 16 

9.4.2 Technológia összehasonlítása ..................................................................... 16 

9.4.3 Technológia előnyei, korlátai ........................................................................ 17 

9.4.4 Technológia várható jövője........................................................................... 17 

9.4.5. Regionális fejlesztési stratégiai javaslatok .................................................. 18 

9.4.6 A technológiák gazdaságossági paraméterei ............................................... 19 

9.5. A jövő napelemes rendszerei ............................................................................ 19 

9.5.1. Technológia műszaki leírása ....................................................................... 19 

9.5.2. Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt 

műszaki megoldással ............................................................................................ 20 

9.5.3. Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi jogszabályi, 

műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai ........................................... 21 

9.5.4. Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési tendenciái, 

széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, Nyugat-dunántúli 


9.5.5. Technológia gazdaságossági paraméterei .................................................. 21 

9.6. Jó példák Ausztriából......................................................................................... 22 

Irodalmjegyzék ......................................................................................................... 23 

9. FEJEZET MELLÉKLETEI ..................................................................................... 25 

9.1. - 1 A Stirilng-motorok fejlődésének rövid áttekintése ......................................... 25 

9.1.3. – 1. Különleges üzemanyagokkal is üzemelő ipari méretű Stirling-motor .... 25 

9.1.3. – 2. Pellettel üzemelő 3 kW-os Stirling-motoros CHP modul .......................... 26 

9.1.3. – 3. A Stirling-motoros rendszerek alkalmazásának előnyei és hátrányai ...... 27 




9.1.4. – 1. A fűtésre és 1-9 kW teljesítményben elektromos energia előállítására 

képes Stirling-motoros készülékek elterjedésének várható hatásai .......................... 28 

9.1.4. – 2. Stirling-motor alkalmazási lehetősége elektromos járművekben: ............ 29 

9.1.4. – 3. Parabolatükrök alkalmazása .................................................................... 29 

9.2.1. – 1. Elgázosító felépítése ............................................................................... 30 

9.2.2. – 1. Példák jelentősebb korszerű elgázosítási technológiákra ........................ 31 

9.2.3. – 1. Fotó pirolizáló berendezésről ................................................................... 34 

9.2.4. – 1. A folyamat reakciói .................................................................................. 34 

9.3. – 1. Az üzemanyagcella fogalma: ...................................................................... 35 

9.3.1.1. – 1. Fosszilis alapú hidrogéntermelés.......................................................... 35 

9.3.3. – 1. Hidrogén tárolás jövője ............................................................................ 36 

9.3.5. – 1. A hidrogéngazdaság kialakulásának fázisai: ........................................... 37 

9.4.1. – 1.: P. Ungemah féle diagram ....................................................................... 38 

9.4.1. – 2.: A szekunder köri villamos energia átalakítás hatásfoka az alkalmazott 

munkaközeg összetételétől és nyomásától függően jelentősen változhat: ............... 39 

9.4.1. – 3. Innovatív javaslat az FC és ORC rendszerek, mint alaptípusok kombinált 

technológiája, az átalakítási hatásfok növelése érdekében ...................................... 39 

9.4.2. – 1. Összehasonlító értékelés ........................................................................ 44 

9.4.2. – 2. A választott technológiai – prototípus jellegű – változatok alkalmazási 

körülményei, problematikája ..................................................................................... 46 

9.4.4. – 1. Magyarország geotermikus energiaforrás-adottságai kedvezőek általában 

és a Nyugat-dunántúli Régióban kitüntetett potenciállal rendelkeznek: .................... 47 

9.5.1. – 1. Kiegészítő leírás a jövő napelemes rendszereihez .................................. 48 

9.5.2. – 1. BIPV Technológia .................................................................................... 49 

9.5.2. – 2. Napelemes áramforrások ........................................................................ 50 

9.5.3. – 1. Kiegészítés a technológia gazdaságossági paramétereihez – napelemek 

közeli jövőben várható bekerülési költsége: ............................................................. 51 

Melléklet irodalomjegyzék......................................................................................... 54 




9. Innováció, kísérleti fázisban lévő technológiák, a jövő útjai 

Bevezető 

A 7. fejezetben csoportosítva bemutatásra kerültek a különböző energiahordozók 

felhasználásai a Nyugat-dunántúli régióban. Mivel az Ausztria-Magyarország 

Határon Átnyúló Együttműködési Program megvalósítása során energetikai 

szempontból fő célkitűzés, hogy a felhasznált primer energiahordozók között a 

megújuló tüzelőanyagok aránya növekedjen összességében a legnagyobb 

mértékben, ezért ebben a fejezetben azokat az innovatív, kísérleti fázisban lévő 

technológiákat választottuk ki és mutatjuk be, amelyek megvalósulása, adaptálása, 

és elterjedése nagyban elősegítheti a jövőben a megújuló energiaforrások egyre 

szélesebb körben történő felhasználását. 

A következőkben bemutatásra kerülnek a Stirling-motoros és a pirolízis elvén 

működő rendszerek, melyek segítségével a napenergia közvetlen hasznosításán túl, 

a gáznemű és a szilárd halmazállapotú biomassza alapanyagok decentralizáltan 

hasznosíthatók, majd a megújuló energiaforrásokkal előállított elektromos áram 

elsősorban hidrogén formájában történő tárolásának lehetőségeit, a 

hidrogéngazdaság kialakulásához vezető út első lépéseit vizsgáljuk. 

A geotermikus energia hasznosítása terén először is az erőművi felhasználás 

innovatív lehetőségeit tárgyaljuk, amelyek szóba kerülhetnek a magyarországi 

projektek megvalósításakor is, majd a jövő nagyberuházásaihoz köthető építészeti 

projektek keretében, a vékonyréteg napelemekkel már a közeli jövőben is 

megvalósítható lehetőségeket mutatjuk be. 

9.1. Stirling-motoros rendszerek – Bevezető 

A Stirling-motor egy hőerőgép. A Stirling-motoros rendszerek, mint a hőerőgépek, a 

hőenergiát tudják mechanikai munkává alakítani (ld. 9.1. - 1. melléklet). Számunkra 

azért érdekesek ezek a Stirling-motoros rendszerek, mert felépítésüknél fogva, a 

legkülönfélébb üzemanyagokkal (különböző megújuló energiaforrásokkal) is 

működtethetők, akár a lakások, családi házak nagyságrendjéhez igazodva is, 

továbbá az üzemeltetésük nem igényel speciális biztonsági követelményeket, 

szakmai ismereteket és a berendezés szervizigénye alacsony. 

9.1.1. Technológia rövid műszaki leírása 

A Stirling-motoros technológiák vezérgépe a Stirling-motor. A technika abban 

különbözik az Otto- és Diesel-motorokétól, hogy az üzemanyag nem kerül a Stirlingmotor 

belsejébe. A működéshez a motorba zárt munkagázt kell melegíteni, illetve 

hűteni. Mivel ezeknél a motoroknál használt üzemanyag feladata a munkagáz 

hevítése, így nagyon sokfajta megújuló energiaforrás is felhasználható 

üzemanyagként a motorok üzemeltetéséhez. (pl. napfény, biomassza, stb.) Ezek a 

motorok egyszerű felépítésűek, viszonylag könnyen előállíthatók, a bennük 

alkalmazandó tömítési rendszerek kivételével, amelyek megfelelő kialakításához 

különleges minőségű anyagokra és csúcstechnológiára van szükség. 




A Stirling-motornak nagyon sokfajta kialakítása működőképes. Mindegyik variációra 

jellemző, hogy elméletileg bármilyen hőforrással is képes üzemelni. (Pl. működhet 

hulladék gázok elégetésével, kazánnal összeépítve, forró füstgázokkal, fosszilákkal, 

biogázzal, depóniagázzal, atomenergiával, napfénnyel, stb., így akár lehetővé teheti 

eddig hulladékként kezelt anyagok üzemanyagként történő felhasználását is.) 

9.1.2 Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg 

elterjedt műszaki megoldással 

A kapcsolt hő-és villamosenergia-termelési technológiákat (CHP technológiákat) már 

régóta használjuk (pl. fűtőművekben, kereskedelmi épületekben, egyetemeken, 

kórházakban, szállodákban, stb.) azért, hogy csökkentsük az energiaköltségeket. 

A jelenleg a kapcsolt hő-és villamosenergia-termelésben használt technológiák 

fosszilis eredetű üzemanyagokkal működnek. A Stirling-motoros rendszerek 

alkalmazásával lehetővé válik az, hogy hasonlóan előnyös rendszereket 

üzemeltessünk, de az üzemanyagok sokkal szélesebb körét alkalmazhatjuk. 

Már a kisebb ipari üzemekben is működnek jelenleg kapcsolt hő-és villamosenergiatermelést 

megvalósító berendezések, melyek között általában gázmotorral hajtott 

egységeket találunk. Ezekhez képest a Stirling-motoros rendszerek, a sajátos és 

előnyös tulajdonságaikkal, újabb helyszíneken teszik lehetővé a kapcsolt hő-és 

villamosenergia-termelés gazdaságos megvalósítását. 

- A belsőégésű motorokkal ellentétben itt az üzemanyag és az égéstermék nem 

találkozik a motor mozgó alkatrészeivel, így azok nem szennyeződnek el az 

üzemeltetés közben. 

- Kisebb a kopás, kicsi a szervizigénye, nincs szükség olajcserére. 

- 50%-kal kevesebb mozgó alkatrésze van, mint a belsőégésű motornak. 

- Alacsony szintű vibráció, csendes üzem jellemzi. 

- Az üzemanyag folyamatos elégetése miatt, alacsony szennyezőanyag kibocsátás 

jellemzi. 

9.1.3 Technológia jelenlegi (prototípus, pilot projekt stb. jellegű) 

alkalmazása és előretörésének jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, 

gazdaságpolitikai korlátai 

Stirling-motoros rendszereket több helyen is alkalmaznak. 

Készültek már kazánnal egybeépített változatok és sok helyen használják hűtésre is. 

Épült naperőmű park parabola tükrök fókuszpontjaiba szerelt Stirling-motorokkal, az 

Egyesült Államokban. Ugyanitt fejlesztették ki a kb. 40 kW elektromos teljesítményű 

egységeket (ld. 9.1.3. – 1 melléklet). Ezekből a kapcsolt hő- és áramtermelő 

egységekből már néhányszor 10 db üzemel az Egyesült Államokban, Indiában és 

már lehet néhány darabot találni Európában is. 

Németországban megjelent egy 3 kW-os pellettel üzemelő változat (ld. 9.1.3. – 2. 

melléklet) és egy 2-9 kW közötti elektromos teljesítményű Stirling CHP modul. 

A fenti rendszerek elterjedésének hazánkban nincsenek jogszabályi korlátai, 

háztartási méretű erőműként dolgozhatnának (ld. 9.1.3. – 3. melléklet). 




Ezen rendszerek sorozatgyártása napjainkban kezdődhet el, de amíg ez megvalósul, 

áruk nagyon magas szinten marad. Az elterjedéshez meg kell oldani egy más 

szemléletet és speciális berendezéseket igénylő szervizháttér kialakulását. 

Szerintünk a Stirling-motoros rendszerek elterjedésének egyetlen korlátja 

hazánkban, a magas áron kívül, a fenti műszaki, üzemeltetési feltételek hiánya. 

9.1.4. A Stirling-motoros rendszerek alkalmazásának várható jövője 

Az elterjedésének kezdetén lévő fosszilis eredetű üzemanyagokkal működtetett 

Stirling-motoros házi erőmű méretű rendszerek területén gyors előretörés várható, 

mert a lakásokban is alkalmazható, mikro-CHP kettős energiatermelő rendszerek 

rendkívül hatékonyan dolgoznak, mint fűtő- és melegvíz előállító rendszerek, 

hasonlóan a széleskörűen alkalmazott kondenzációs kazánokhoz, de alacsony 

széndioxid-kibocsátás mellett képesek villamosenergia-termelésére is, 1 kW-os 

nagyságrendben. A berendezések azért nagyon hatékonyak, mert a működésük 

során, a lakásokban hasznosítjuk az elektromos áram termelése közben előállított 

hőt is, amely hőt, más áramtermelő rendszerekben, gyakran kényszerhűtőkön 

keresztül vezetnek a környezetünkbe (ld. 9.1.4. – 1. melléklet). 

A Stirling-motoros rendszerek között létezik egy nagyobb teljesítményű, piacérett 

kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító egység. A gáz halmazállapotú 

üzemanyagokkal működő, 38 kW elektromos teljesítményű, Stirling-motoros CHP 

rendszer gyors elterjedésére számítunk azokon a helyszíneken, ahol olcsón 

rendelkezésre áll olyan eddig nem hasznosított üzemanyag, amely üzemanyag 

alkalmazása a berendezés gyors megtérülését biztosítja. (ld. 9.1.3. – 1. melléklet). 

(Akkor számíthatunk áttörésre a nevezett rendszerek piacán, ha széleskörű kutatási 

tevékenységgel sikerül szilárd, megújuló üzemanyagokkal is működő rendszereket 

forgalomba hozni.) (ld. 9.1.4. – 2. melléklet). 

Jelenleg a fosszilis energiahordozókra (földgázra) épülő Stirling házi erőművek 

elterjedése várható leggyorsabban a lakossági felhasználók körében. A régióban is 

várható a parabolatükörrel egybeépített áramtermelő egységek megjelenése, mert 

egyes beruházásoknál esetleg csak kisebb területen lehet megvalósítani az 

áramtermelést közvetlenül a napsütésből. (ld. 9.1.4. – 3. melléklet). 

Az ipari méretekben alkalmazható 38 kW-os Stirling-motoros erőmű elterjedése a 

régió több helyszínén is várható, ahol jelenleg nem megoldott a rendelkezésre álló, 

gyenge minőségű, de itt mégis hasznosítható éghető gázok hasznosítása. 

(Alkalmazásra javasoljuk azokon a helyeken, ahol pl. hulladékból depónia gáz 

termelődik.) A nyugat-dunántúli régióban alkalmazni lehetne a 38 kW-os erőmű 

mellett egy elektromos áram tárolására alkalmas VRB rendszert is. (Ld. 7.1.1.2-15 

sz. melléklet). 

A két rendszer együttes alkalmazásával kisebb üzemek energiaellátása is 

biztosítható, mert a 38 kW-os erőmű működtetése közben a két rendszer együttesen, 

akár a 100-150 kW-os csúcs teljesítményigényt is tudná kezelni, mivel egy 




energiatároló, VRB rendszer 5, 10, vagy 50 kW-os nagyságrendben is kapcsolódhat 

a Stirling-motoros erőműhöz. 

9.1.5. Technológia gazdaságossági paraméterei 

A sorozatgyártásra már képes néhány cég, de a széleskörű alkalmazására még nem 

került sor napjainkban. A Stirling-motorok jelenleg drágák, de elterjedésükkel áruk 

drasztikusan csökkenhet. (A sokak által keresett, fosszilis üzemanyagokkal működő 

1 kW elektromos teljesítményű egységek elterjedése nagymértékben elősegítheti ezt 

a folyamatot. – A kísérleti fázisban lévő darabok vagy megfizethetetlenül drágák, 

vagy nem alkalmasak még a sorozatgyártás elindítására.) 

A nagyobb méretű, különféle gáz halmazállapotú üzemanyaggal működtethető, 38 

kW-os egységek megtérülése nagyban függ attól, hogy milyen olcsón áll 

rendelkezésre a motorban felhasználható „üzemanyag”. 

A beruházás-igényes fejlesztés gyorsan megtérül, ha pl. rendelkezünk depónia 

gázzal, ami változó minősége miatt nem hasznosítható egy szintén beruházásigényes 

fejlesztéssel megvalósítható gázmotoros egységben, így a berendezés 

lehetővé teszi a gáz kapcsolt áramtermelés keretében történő felhasználását, ami 

biztosítja annak gyors (2-5 éven belüli) megtérülését, de más egyéb, pl. fáklyázásra 

kerülő ipari gázok esetén még kifizetődőbb. 

9.2. Pirolízis rendszerek 

Bevezető 

A magas szerves anyag tartalmú hulladékok, elsősorban a szilárd halmazállapotú 

biomassza melléktermékek pirolízis útján történő decentralizáltan megvalósítható 

energiatermelési lehetőségeit vizsgáljuk meg. 

A technológia használatával a szilárd halmazállapotú alapanyagok (szerves anyag 

tartalmú hulladékok és biomassza alapú melléktermékek) hasznosítása válik 

lehetővé jelentős nagyságrendben, decentralizáltan. 

9.2.1 Technológia műszaki leírása 

A pirolízis hosszú múltra visszatekintő, tradicionális eljárás. Alapvetően a cellulóz 

tartalmú biomassza hőbontását jelenti. A folyamat végeredménye szempontjából 

éghető gázok, és/vagy pirolízis olaj, bioszén a végtermék. A bioszén ipari alapanyag, 

az olaj hajtóanyag, a gáz gázmotorban elégethető, villamos áram és hő nyerhető ki, 

hő és vízgőz jelenlétében magas hőértékű éghető gáz nyerhető. E gáz hidrogénben 

gazdag, így hidrogén forrásként is felhasználható. 

A pirolízis folyamata különböző típusú gázosítóban is végezhető. (ld. 9.2.1. - 1. 

melléklet). A felhasználói igények, és a rendelkezésre álló alapanyagok 

függvényében háztartási méretekben is és ipari méretekben is alkalmazhatók 




faelgázósító kazánok, pirolítikus úton működő elgázosítók. A faelgázósító kazánok 

nagyon magas hatásfokkal tudják elégetni a gyengébb minőségű fűtőanyagokat is, a 

faelgázosítók alkalmazása esetén pedig jó hatásfokkal válik lehetővé az előállított 

pirolízis gáz belső égésű motorban (vagy Stirling-motorokban) történő hasznosítása, 

így a hőtermelésen túl a helyi áramtermelés is lehetővé válik. 

9.2.2 Technológia műszaki- üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg 


A pirolizis nem vetélytársa a biogáz erőműnek, hagyományos hőerőműveknek. 

Gyorsan, olcsón felállítható, egyszerű technológia. Egységnyi energiatartalomra 

vetítve kedvező a villamos energia arány, hasonló a biogáz erőművekéhez. Kicsi a 

helyigénye. A közeli/távoli jövőben a fagázok (alapanyag fa, mezőgazdasági 

hulladék, esetleg pirolizálható kémiai összetételű környezetszennyező anyag, mint a 

gumi) jól beilleszkednek a kis és közepes kogenerációs (villamos áram és 

hőtermelés együtt) erőművek sorába. Akár háztartási méretben vagy kisvárosi erőmű 

méretében képesek gyorsan, rugalmasan áramot és hőt termelni. 

A megtermelt biomassza (energiafű, fás szárú energianövény stb.) korszerűbb 

termikus hőbontásával, a legmodernebb elgázosítási eljárásokkal (ld. 9.2.2 – 1. 

melléklet) a tüzelőanyagban lévő összes karbont és hidrogént megpróbálják 

elgázosítani egy teljesen automatizált és folyamatos eljárás során, mint pl. az Arts 

Eco Group technológia, mellyel lehetővé válik a nagy erőművek pirolitikus eljárással 

való kiszolgálása, méltó vetélytársaként bármely biomassza alapú energiahordozó 

termelő eljárásnak. Pl. metil/etil alkoholtermelés. A pirolízis technológia és a biogáz 

erőművek egymásra épülve további előnyt hoznak, mert pl. ebben az esetben a 

biogáz kierjedt fermentumának (száraz iszap) további felbontása, hasznosítása is 

lehetségesé válik a pirolízissel. 

9.2.3 Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi 

jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai 

A pirolízis elvén működő kis erőművek elterjedésének nincs jogi akadálya. Nem új 

technológia, csak a földgáz bőségében elfeledkeztünk erről a lehetőségről. Mivel 

földgáz és olaj egyre kevesebb lesz, a fagáz felhasználása fűtésre vagy áram és 

hőenergia nyerésére egyre elterjedtebbé válik. Jelenlegi hátránya, hogy bár több 

évtizedes múltra visszatekintő eljárás, a bevezetett innovációk száma kevés, viszont 

óriási még a fejlesztési lehetőség. Kevés a referencia. Üzemeltetési, munkavédelmi 

szempontból hátrány, hogy a termelt gáz szénmonoxid tartalmú, mely mérgező. 

A technológia folyamat során keletkező hamu sterilizált, nem veszélyes anyag, sőt a 

talaj javítására egyenesen kívánatos. Ha a pirolízis reaktorban kis mennyiségű 

levegő hozzáadásával plusz hőenergiát termelünk és vízgőzt is adagolunk, un. 

szintézisgázt nyerünk, mely igen gazdag hidrogénben. Így fűtőértéke is magasabb a 

fagázénál. 




A pirolízis vagy fagáz, mint tüzelőanyag rövid távolságban könnyen szállítható, 

további égése egyszerűbb mint a szilárd vagy folyékony fűtőanyagé. A gáz 

elégethető tűzhelyen és különféle típusú gázmotorokban. Hagyományos diesel motor 

gázmotorrá alakítható át. 

A pirolitikus berendezések nagyon kis helyigényűek. Felépítésük olcsó, kinyerhető 

gáz mennyiség jól számítható. Üzemanyaga, mint bármely biomassza anyag bárhol 

elérhető. Mivel a pirolízis gáz fűtőértéke kisebb, alig harmada, negyede, mint a 

metánban gazdag biogáz fűtőértéke, azaz kicsi a gáz energiasűrűsége, nagy 

teljesítményű erőművek jelenleg alig működnek. Általánosak viszont a kis vagy 

közepes, 100 kW-ig használatos erőművek, amelyeknek létjogosultsága széleskörű. 

A pirolizis elvén működő kis, közepes erőművek, házi vagy kisvárosi használatra 

elterjedőben vannak. Ezt bizonyítja, hogy a világban itt-ott új és új cégek jelennek 

meg gyártásukkal. Talán a jövőben, amint a benzin, gázolaj még kevesebb lesz, újra 

előtérbe kerül az erőgépek működtetése fagázzal. 

A pirolizáló berendezés tehát szilárd biomasszából állít elő hagyományos módon 

felhasználható gáznemű éghető anyagot, kiváló alkalmazása van ott, ahol kis erőmű 

kiépítése nem lehetséges, továbbá mezőgazdasági üzemeknél, ahol a szükséges 

technológiai folyamatokhoz áramot és hőenergiát szolgáltat. Tehát a jövőben várható 

különféle teljesítmény nagyságban a tömeges megjelenésük, háztartások, 

mezőgazdasági kisüzemek használatában. 

Feltehetően tanyai viszonylatban nélkülözhetetlen lesz, kiváltja a ma még népszerű 

kőolajszármazékokkal üzemeltetett belsőégésű motoros generátorokat. 

Sorozatgyártásuk néhány cégnél megtörtént. (ld. 9.2.3. – 1. melléklet, 9.2.3. – 1. 

ábra). A technológia fejlesztése folyamatban van, hisz hazai, még be nem jelentett 

know-how alapján, infra hő és katalizátor jelenlétében sokkal könnyebb lesz a 

biomassza anyag krakkolása, hőbontása. (Arts Eco Group technológia) 

Valószínűleg, amennyiben a pirolízis technológiája terjed, új és új megoldások 

születnek a képződő gáz tisztítására, egyre jobb hatásfokú égetésére. 

Nem nagy beruházás igényű technológia, jól kihasználható, megtérülése igen gyors. 

9.2.4 Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési 

tendenciái, széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, 

nyugat- dunántúli regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges 

alkalmazások 

Alig száz éve még általános volt a járművekre, erőgépekre szerelt kazán, melyben a 

keletkező fagáz helyben, gázmotorban égett el, ezzel hajtva meg olaj, benzin nélkül 

az erőgépet. 

Ha a keletkező gázt generátorral kapcsolt gázmotorban égetik, elektromos áram 

nyerhető és a füstgázzal és motor vizes hűtésével jelentős hőenergia is. 

A forró gázzal szárítani lehet akár takarmányt is, míg a forró hűtővízzel fűteni lehet 

lakást, üvegházat, medencét stb. (Ld. 9.2.4. – 1. melléklet) 




Várhatóan lakossági, háztartási méretekben 3-10 kW között fog elterjedni a 

technológia. 

A régió mezőgazdaságilag jelentős részein például terményszárítók, pellettáló, 

brikettáló üzemek alkalmazhatják. Ilyen helyen különös előnyt jelent, hogy bármely 

mezőgazdasági hulladék, mint maghéj, léha mag, burok maradvány azonnal 

felhasználható. 

Szárított szennyvíz iszap, egyéb biomassza jellegű veszélyes hulladékok (pl. 

szeszgyári kifőzött anyag, más élelmiszeripari hulladékok) száraz változatai szintén 

jól pirolizálhatóak, hasonló hatásfokkal állítva elő gázt, illetve ezen keresztül áramot, 

hőenergiát. 

9.2.5 Technológia paraméterei 

A pirolízis rendszerek beruházási igénye kisebb a biogáz telepekénél. 

A klasszikus, levegőtől elzárt térben végbemenő pirolízis végterméke a bioolaj. A 

folyamat veszteségmentes, szinte 100%-ban hasznosul a beadott biomassza 

alapanyag. A folyamat során a kiindulási anyagtól függően keményfa-puhafa-fűfélék, 

szalma a képződő magas értékű bioolaj mennyisége 75-62%, keletkezik kb. 10% 

finom minőségű faszén, melyet talajjavításra, biomassza égetésekor hozzáadott 

tüzelőként lehet hasznosítani. A folyamat hőigényének nagy részét a képződő 

éghető gázok fedezik. 

A biomasszában rejlő energia tartalmat jobb hatásfokkal alakítja át a pirolízis alapú 

erőmű elektromos árammá és hővé, mint a biogáz telep vagy biomassza alapú 

etanol gyártás. Utóbbi révén a pirolízis technológia kedvezőbb megtérülési mutatót 

produkál. 

9.3. Hidrogén (hidrogéntartalmú energiahordozó) alapú rendszerek 

bemutatása – Bevezető 

A hidrogén energetikai célú használatának elterjedésével hosszú távon az 

energiapiac és sok környezetvédelmi (pl. levegő tisztaság védelmi) probléma is 

orvosolható. A hidrogénre, mint energiatároló közegre épülő gazdaságot gyakran 

„hidrogéngazdaság” néven használják. (A hidrogéngazdaság az energetika és a 

közlekedés hidrogén alapú rendszerek irányába történő határozott orientációját 

jelenti.) 

A hidrogén előállításával akkor nem terheljük környezetünket, ha vegyipari 

folyamatok melléktermékeként keletkező hidrogént hasznosítunk, vagy ha a hidrogén 

előállítását megújuló energiaforrások segítségével tudjuk megvalósítani. Mivel a 

hidrogén felhasználásakor (hidrogén üzemanyagcella alkalmazásakor, ld. 9.3. – 1. 

melléklet) csak vizet kapunk vissza, így a körfolyamat biztosítja a hosszú távú 

környezetbarát felhasználást. A hidrogén üzemanyagcellák jellemzője, hogy nincs 

káros anyag kibocsátásuk. 




9.3.1. Technológia leírása 

9.3.1.1 A hidrogén előállítása 

A hidrogén a Földön hasznosítható módon nem önállóan, hanem molekula 

alkotórészként fordul elő (CH 4 , H 2 O, C 2 H 5 OH stb.). Utóbbiakból állítható elő energiabefektetéssel. 

Mivel az előállítási energia nagyobb, mint a képződő hidrogén gáz 

energiatartalma, ezért a hidrogén nem energiaforrás, hanem energiatároló. 

A hidrogén nagy energiasűrűségű tömegre vonatkoztatva (1 kg H 2 142 MJ), de kicsi 

energiasűrűségű térfogatra (1 m 3 H 2 12,8 MJ). 

Megújuló energia felhasználásával napjainkban a hidrogént vízből elektrolízissel 

állítják elő kb. 50-80%-os hatásfokkal technológiától függően. 

(Más megújuló energiát hasznosító lehetőségek, mint pl. napelemekkel történő 

villamosenergia-termelés, majd vízbontás, termokémiai vízbontás naperőművekben, 

katalitikus fotolízis költségei még túl magasak, ld. 7.1.1.1. – 4 melléklet). Előbbi 

mégis nagy jelentőségű a szél és nap eredetű nem hasznosított elektromos áram H 2 

gázzá történő átalakítása (vízbontás villamos árammal) révén, mert így ezzel az 

egyre inkább elterjedő megoldással hidrogén formájában tudják tárolni a többletben 

termelődő és a mélyvölgyi időszakban megtermelt villamos energiát (ld. 9.3.1.1. - 1. 

melléklet). 

9.3.1.2. A hidrogén felhasználása tüzelőanyag-cellákban 

A hidrogéngazdaságban a hidrogén felhasználása főként tüzelőanyag-cellákban 

történik, ahol a hidrogénben tárolt kémiai energia elektromos árammá és hővé alakul. 

(Tüzelőanyag-cellák azok az eszközök, amelyekben a tüzelőanyag kémiai energiája 

közvetlenül elektromos energiává alakul át.) 

Az elektromos áramot előállító üzemanyagcellának számos előnye van az 

akkumulátorokkal szemben. (Pl. gyorsan utántölthető, könnyebb, nagyobb 

kapacitású, nagyobb energiasűrűségű, mint a jelenlegi akkumulátorok, elméletileg 

korlátlan a cella élettartama – ha nincs szennyezőanyag a hidrogénben.) További 

előnyük, hogy méretük miatt alkalmasak mobil eszközök üzemeltetésére is. 

9.3.2. Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg 


A hidrogén mobil eszközök energiaforrásaként, közlekedési célú üzemanyagként és 

kapcsolt hő- és áramtermelés üzemanyagaként jöhetnek elsősorban számításba. 

Tüzelőanyag cellás felhasználásnál az energetikai hatásfok 20-30%-kal (cella 

típustól függően) javul, a belsőégésű motorokban történő felhasználáshoz képest. 

Tüzelőanyag cella alkalmazásakor elmarad a környezetszennyező kenőolajcsere, 

üzemeltetés közben káros gázemisszió gyakorlatilag nincs (vízpára képződik). 




Várhatóan rendkívül nagy környezetvédelmi hatása lesz a tüzelőanyag cellák 

széleskörű alkalmazásának, a hidrogén alapú hajtás közlekedésben történő 

elterjedésének a levegő tisztaság védelemben. 

A hidrogén és a tüzelőanyag-cella alkalmazások fontos területe a jó hatásfokú, 

környezetkímélő, decentralizált kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés. 

A hidrogén energetikai célú használatának pozitív hatása az, hogy ha a hidrogén 

előállításakor bekövetkező környezetszennyezést minimalizáljuk, akkor később, a 

hidrogén hasznosításakor már csak víz (vízpára) keletkezik. – Vigyázzunk, a 

hidrogén belsőégésű, benzines motorban történő alkalmazásakor légszennyező 

(NO x ) molekulák is keletkeznek! (http://www.sparkplugengineering.com/ 

[2010.12.10]) 

A hidrogén energetikai célú, széleskörű használatához jelenleg még meg kell oldani 

a hidrogén termeléséhez, tárolásához, szállításához és a gazdaságos 

felhasználásához köthető jelentős műszaki és gazdaságossági problémákat jelentő 

kérdéseket. 

9.3.3. Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi 

korlátai 

A hidrogén tárolásának és szállításának területén jelenleg hazánkban a kötött, azaz 

szilárd adszorbenseken történő hidrogéntárolás területén értek el jelentős 

eredményeket, így a tároló nyomása jelentősen (pl. 100 bar-ról 10 bar-ra) 

csökkenthető. 

A közeljövőben várható a hidrogén felhasználásának tömeges megjelenése a 

tartalék energiaforrásokban és a mobil energiaellátó rendszerekben. 

Nagy ütemben terjed és versenyképesnek látszik, a tüzelőanyag-cellák 

szünetmentes áramellátásban való alkalmazása. (Fix telepítésű szünetmentes 

tápegységgel kereskedelmi célú projektek már futnak jelenleg is.) 

Ebben az évtizedben várható a tömegközlekedésben és a személygépkocsikban a 

hidrogén és tüzelőanyag-cella meghajtású járművek demonstrációs célú 

bemutatkozása. (Pl. „Három darab hidrogén hajtóanyagot használó és azt 

tüzelőanyag-cellákban elektromos energiává alakító Mercedes kisautó indult 

világkörüli útra, hogy az automobil feltalálásának 125 éves jubileumát ünnepelje és 

egyben bemutassa és tesztelje az új technológiát.”) 

(http://www.energiacentrum.com/news/a_mercedes_f_cell_hidrogenauto_elindult_vil 

agkoruli_utjara.html, [2011.11.30]) 

Sajnos jelenleg, egy kisebb, pl. 50 kW-os benzines autó, hasonló teljesítményű 

üzemanyagcellája még több millió dollárba is kerülhet. 

A háztartásokban is használható, 1-5 kW közötti nagyságrendű, valamint a 

középületek és ipari létesítmények energiaellátására alkalmas 50-500 kW közötti 

nagyságrendű rendszerek mintaprojektekben már léteznek, s nagyon jó hatásfokkal 




tudnak különböző alternatív tüzelőanyagokat (pl. a biogázt) is hasznosítani. Sajnos 

az üzemanyagcellák élettartama (elszennyeződésük miatt átlagosan 10000 óra), 

még nem teszi lehetővé gazdaságosan a folyamatos működtetést. 

A szennyezőanyagokra kevésbé érzékeny, hosszabb élettartamú üzemanyag-cellák 

kifejlesztése hozhat a közeli jövőben lendületet, a hidrogén alapú kapcsolt hő- és 

elektromos áram előállítására alkalmas (CHP) alkalmazások elterjedésében. 

Az üzemanyagcellák ára kW-onként 1000-2000 dollárról indult, de a tömeggyártás 

beindulásával ez az ár jelentősen csökkenhet. (Egy hagyományos belső égésű 

motorral már 20-30 dollárból kihozható 1 kW teljesítmény.) 

Ígéretes eredményeket sejtet, ha a hidrogénnel való autózás árát, a hazánkban 

jelenleg elérhető palackos hidrogéngáz árából becsüljük meg, mert 5.000 Ft-ért kb. 

5,5 kg, 99,8%-os tisztaságú hidrogént kaphatunk, amivel 300 km út is megtehető egy 

hidrogén benzin hibrid autóval. (5000 Ft-ból egy 100 km-en kb. 6 l-t fogyasztó 

hagyományos autóval, 430 Ft/l benzin ár mellett, kb. 200 km-t tudunk megtenni.) 

9.3.4. Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési 


Nyugat-dunántúli regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges 

alkalmazások 

Mivel a hidrogén a hidrogéngazdaságban energiahordozó közeg, ezért hosszú távon 

csak akkor biztosíthatjuk segítségével az energiaellátás biztonságát, ha a hidrogént 

megújuló energiaforrásból állítjuk elő. Ilyen forrás a csúcsidőn kívüli szél és 

napenergia eredetű villamos áram hidrogéntermelésre, tárolásra fordítása 

(elektrolízissel). Utóbbi egyben lehetővé teszi a kiegyenlítettebb áramtermelésüket is. 

A hidrogént energiatároló erőműben tudjuk energiatárolásra használni, ahol pl. az 

olcsóbb éjszakai/mélyvölgyi áram felhasználásával vízbontó berendezésben 

hidrogént állítunk elő, amit a csúcsidőszakban ismét villamos energiává alakíthatunk. 

A régió nagyobb városaiban előnyös lenne legalább demonstrációs céllal egy-egy 

közlekedési, fix telepítésű és mobil tartalék-áramforrás, mikro-kogenerációs rendszer 

telepítése. 

A hidrogén középtávon várható növekedő piaci részesedése speciális infrastruktúra 

kialakítását kívánja meg mind a tárolás, mind a szállítás számára. A 

hidrogéninfrastruktúra fokozatos építése válik szükségessé a hidrogén energetikai 

felhasználásának elterjesztéséhez, mert csak így lehet biztosítani azt, hogy a 

hidrogén eljusson a termelőktől a felhasználókig. (A hidrogéninfrastruktúra 

kialakulása már elkezdődött a mobil elektromos eszközök üzemanyagcelláinak 

üzemeltetéséhez szükséges hidrogénpalackok töltési igényének megjelenésével.) 

Előretörőben van a H 2 fémporban elnyeletett tárolási módja és a folyékony fázisú 

tárolási módja (ld. 9.3.3. - 1. melléklet) is, amelyek rövidesen (kb. a következő 5 

évben) a piacra kerülnek. A folyékony fázisú tárolás a jelenlegi folyékony fázisú 




(benzin, gázolaj) közlekedési üzemanyagokat képes kiváltani. (prof. Shih-Yuan Liu, 

[2011]) 


Gazdasági megfontolások 

A hidrogén infrastruktúra műszakilag rendelkezésre áll, de nem tömegesen elterjedt. 

A hidrogéngazdaság kialakulásának várható fázisait a 9.3.5. – 1. mellékletben látható 

táblázat szemlélteti. 

A hidrogén alapú energiatermelés fő költségoldali elemei (H2=hidrogén): 

H2 előállítás 220-660 Ft/kg hidrogéntermelés ára, az előállítási módszerektől 

függően) 

H2 szállítás 220 Ft/kg (vezetékes szállítás esetén) 

H2 tárolás 22-220 Ft/kg 

H2 felhasználás költségeit a tüzelőanyag cellák jövőbeni ára és várható élettartama 

határozza meg. 

Tárolás költségei: 

A hidrogén tárolása nagyméretű földalatti földgáztárolókban, napjainkban az 

egyetlen, kis költségű hidrogén-tárolási technológia (20-260 Ft/kg hidrogén), de a 

tároló-berendezéshez történő szállítás költségeit is figyelembe kell venni. Ez 

rendkívül nagy lehet a decentralizált hidrogéntermelés esetén. Ráadásul egyelőre 

még nem nyert bizonyosságot, hogy minden egyes hajdani földalatti földgáztározó 

alkalmas lenne hidrogéntárolására is. (STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV, [2010]) 

A földalatti hidrogéntárolás azért kutatandó terület, mert segítségével hosszú távon 

nagy energiasűrűségű áramtárolás valósítható meg. 

Gazdaságosságot javító bevételi tényezők: Hőhasznosítás, 

Környezetvédelmi kedvezmények (Meggi 

N. Kft, [2011]) 

9.4. Geotermikus erőművek a jövőben 

Bevezető 

A Földből származó geotermikus energia egy tiszta, megújuló energiaforrás, amely 

megbízhatóan, éghajlattól függetlenül áll rendelkezésre. Forrása a Föld olvadt 

belsejéből származó hő. Azokon a helyeken, ahol a geotermikus energia forró víz 

formájában jut a felszínre, már sok helyen régóta hasznosítják az emberek, pl. 

fürdőket (gyógyfürdőket) üzemeltetnek (ld. 7.1.1.2.4 fejezet). 

Ahol lehetséges a földalatti víztárolókba fúrt kutakkal felszínre hozni a magas 

nyomású gőzt és forró vizet, ott erőművek turbináit meghajtva tudunk áramot és hőt 

is termelni a geotermikus energia hasznosításával. A lehűlt geotermikus folyadékot 




vissza kell préselni a vízgyűjtőbe, ahol újra felmelegszik, így biztosítva a folyamatos 

működés feltételeit. 

A geotermikus energia erőművi technológiája csak hazánkban újszerű, külföldön már 

több helyen is léteznek működő rendszerek. Innovációs kísérletnek számít az 

alábbiakban bemutatott ismert technológiák kombinálása, az összetett rendszerektől 

várható jobb kihasználás és ez által a még kedvezőbb hatásfok, mint fő cél elérése. 

Innovatív javaslatok (ld. 9.4.1. – 3. melléklet): 

FC és ORC rendszerek, mint alaptípusok kombinált technológiája (ld. 9.4.1. 

melléklet 9.4.1. – 3. ábra), 

teljes folyadékáramú ciklus (TFC) gőzlecsapolásos (FC) rendszerrel 

kombinálva, (ld. 9.4.1. melléklet 9.4.1. – 5. ábra jobb oldala), 

többlépcsős integrált villamosenergia-termelés (ORC) bináris rendszerrel. (ld. 

9.4.1. melléklet 9.4.1. – 6-7. ábra). 

9.4.1 Technológia leírása 

A geotermikus energia erőművi hasznosítása a 95°C hőmérsékletű termálvíztől 

(fluidumtól) kezdődően történhet egészen a több száz fokos hőmérsékletű 

tartományig, de a hagyományosabb technológiák a 120°C feletti hőmérsékletet 

igénylik (ld. 9.4.1. – 1. melléklet). Az alacsony hőmérsékletű termálvíz esetében 

kettős folyadékciklusú – bináris – rendszert, az ún. ORC (Organic Rankine Cycle: 

Clausius-Rankie-féle szerves folyadékciklusú) technológiát (Pierre Ungemach, 

[1987]) célszerű alkalmazni, ahol a második körben olyan szerves folyadékot (CH 

származékot) melegít fel a primer-köri termálvíz, amely folyadék forráspontja a víznél 

alacsonyabb hőfokú, már alkalmas a turbina meghajtására. Hasonló bináris 

rendszerű az ammónia munkaközeget és nagyobb nyomást alkalmazó ún. Kalina 

rendszer (Dr. Pall Valdimarsson prof., [2006], M+W Zander FE GmbH, Dr. Manfred 

Renz, Manfred Engelhard, [2006], Uri Kaplan, [2007]), melynek hatásfoka már jóval 

kedvezőbb (ld. 9.4.1. – 2. mell.). 

Mindkét technológia bevált, alapvető átalakítási mód, számos külföldön megvalósult 

példái ismeretesek. A 100-120°C feletti geotermikus energiahordozói közegű 

folyadékok villamos erőművi hasznosítására az egyszeri, kétszeri gőzlecsapatásos 

alapvető technológiák, majd a kigőzölögtetéses FC (flashing cycle) rendszerű ismert 

technológiák alkalmazhatók, amelyek hatásfoka a 15-20-25%-ot is elérheti. A teljes 

folyadékáram elvén (TFC rendszer) alapuló technológia esetében az expanzió két 

fázisban történik, ami által a termálvíz teljes energiatartama hasznosul megfelelő 

befúvó fúvóka és szeparátor beépítése segítségével. E rendszer hatásfoka elérheti a 

28-max. 40% nagyságrendet (ld. 9.4.1. – 3., 9.4.2. - 1 melléklet). 

9.4.2 Technológia összehasonlítása 

A geotermikus energia különböző hasznosítási módjai a fluidum (termálvíz) 

hőmérsékletétől változnak (ld. 9.4.1. – 1. melléklet 9.4.1. - 1. sz. ábra), 




összehasonlításukat pedig a különböző hatásfokuk szerint lehet megtenni. (ld. 9.4.2. 

– 1 melléklet 9.4.2. - 1. sz. táblázat). 

A termálvizek balneológiai hasznosítása széleskörűen megvalósult hazánkban. 

A geotermikus energia fűtésre történő alkalmazására jellemző, hogy az erőművi 

hasznosításhoz képest kisebb az egyes projektek beruházási költsége, de a fűtést 

megvalósító beruházások esetén a kedvező geológiai adottságú helyeken sem 

használjuk ki a megújuló energiaforrásra alapozott áramtermelés lehetőségét. 

Hazánk kedvező geológiai adottságú helyszínein minden esetben a geotermikus 

energia erőművi hasznosítása javasolt, mert ebben villamosáram-termelése mellett 

kapcsoltan valósítjuk meg a hőtermelést (9.4.2. – 1-2. melléklet). 

9.4.3 Technológia előnyei, korlátai 

A röviden bemutatott technológiák alkalmazására alkalmas termálvízadó – 

geotermikus termálvizet tároló – rétegek eloszlása – mind az 50°C-nál melegebb, 

porózus kőzetekben, mind a repedezett és karsztos – már korántsem olyan 

egyenletes megoszlást mutat hazánkban, mint a hőmérsékleti eloszlások, bár 

együttesen értékelve, kellőképpen lefedik az ország területét. 

A geotermikus energia megújuló energiaforrás, amely energia elméletileg korlátlan 

és folytonosan termelődik. Energiatermelésben történő alkalmazása esetének 

legnagyobb előnye, hogy a levegőt nem szennyezi és kedvező adottságokkal 

rendelkező helyeken a kitermelése viszonylag olcsó. 

Erőművi alkalmazás esetén meg kell oldani a talajrétegek vízutánpótlását, mert a 

rétegenergia csökkenése következtében idővel a hőkinyerésre kialakított kutak egyre 

kevesebb vizet adnának. A legtöbb esetben azt a megoldást alkalmazzák, hogy a 

kitermelt és már lehűlt vizet visszasajtolják a mély rétegekben található vízszint 

csökkenésének megakadályozására. 

Jogi szabályozás bányászati engedélyeztetés; törvényi szabályozások: 

Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 

203/1998. (XII.19) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról 

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének 

valamint értékszámítás mód 54/2008 (III.20) Kormányrendelet, ill. tervezet 

módosítása 

(Valamennyi energiaátalakítás mód esetén valamennyi fluidumot vissza kell sajtolni, 

kivéve a halasztást kapott kertészeti üzemi hőellátó rendszereket.) 

9.4.4 Technológia várható jövője 

A Kárpát-medence területeinek felsőpannon üledékeinek és a paleo-mezozoós 

termálkarszt-rendszereinkben 50–100°C-os kifolyóvíz-hőmérsékletű termálvizei csak 

közvetlen hőhasznosításra alkalmasak, ugyanakkor az ilyen tárolók korlátozott 




utánpótlódása, valamint vízellátási és balneológiai hasznosítások fenntarthatósága és a 

felszíni befogadók vízminőség-védelme miatt, energetikai hasznosításuknál itt is 

szükséges és ajánlatos a hévíz-visszatáplálás, visszasajtolás alkalmazása. Ennek 

műszaki-gazdasági feltételei a hasadékos-karsztos tárolóknál már jelenleg is 

biztosíthatóak, a pliocén homok-homokkő rétegekbe történő használt-hévíz 

visszatáplálás általános elterjesztése viszont csak néhány éve tekinthető megoldottnak 

(Hódmezővásárhely, Fülöpjakab Kistelek, stb.) (. Nádasi Tamás, Udud Péter, Dr. Unk 

Jánosné, [2002]) 

Ismeretesek (Dr. Pápay József, Dr. Árpási Miklós, [1993]) az 50°C réteghőmérséklet 

izoterma eloszlások térképei, mely rétegek termálvize csak hőenergia ellátására 

alkalmas. Erőművi energiaátalakításra legalább 90–100°C hőmérsékletű 

hordozóközegek használhatóak. 

Erőművi hasznosítás szempontjából legfontosabb a reménybeli hőhordozó közeg (a 

termálvíz) hőmérséklete és az adott térség tárolókapacitása (a víztermelő kutak 

vízhozama). Ilyen szempontból az ország jól feltártnak minősíthető (Dr. Unk 

Jánosné, [1987]), (Fodor Zoltán, [2004] 18. old.) 

A közelmúltban megjelent hazai szakirodalom újabb eredményei (Dr. Lorberer Árpád, 

[2004], Dr. Török József, [2007]) egyre pontosabb tájékoztatásul szolgálnak. A 

szakirodalomban bemutatott mélyebb, közepes és nagyobb entalpiájú helyeken 

feltételezhetően termálvíz található. Az ilyen túlnyomásos helyek ― melyek 

hőmérséklete 90°-150°C közötti ― alkalmasak lehetnek úgynevezett kogenerációs 

erőművek létesítésére. Egyrészt hagyományos, másrészt ORC (Organic Rankine 

Cycle) kettős rendszerű technológiákkal valósítható meg az áramtermelés és 

kapcsolt hőenergia-hasznosítás. Várhatóan kisebb hányadban valósulnak meg a 

villamos energiát is termelő projektek, nagyobb részben hőenergia termelhető 

beruházások megvalósítása várható. Az ideális hőenergia-hasznosítás többlépcsős 

kaszkád rendszerben történik. A régióban e kedvező helyek Zala megyében 

prognosztizálhatók. (A Magyar Köztársaság Kormánya az „Országos 

Területfejlesztési Koncepció”-ban rögzítette, hogy e területek geotermikus 

energiahasznosítási preferált funkcióra fenntartottak Zala megyében.) 

9.4.5. Regionális fejlesztési stratégiai javaslatok 

Az erőművi telepítés javasolt helyszínei: Mosonmagyaróvári, Csornai, Sárvári, 

Zalaegerszegi, Lentii, Letenyei, Nagykanizsai Kistérségek. 

Fűtőművi mezőgazdasági hőenergia ellátó rendszerek telepítésére a teljes régió 

alkalmas mégis kiemelten javasoljuk a Kapuvári, Celdömölki, Körmendi, Vasvári, 

Zalaszentgróti-, valamint Keszthelyi kistérségeket. 

Zala megyében Bak, Lenti és Zalalövő térségében érdemes leginkább feltárni azt, 

hogy mely területeken voltak pontosan kedvező, magas hőmérsékletű termálvizet 

feltáró MOL fúrások (ld. 9.4.4.-1. ábra). A meglévő termál kutak és a meddő kutak 

adatainak feldolgozása után kell eldönteni, hogy a működő termál kút 

felhasználásával, vagy a meddő kutak mellett új kutak igénybevételével lehet-e a 




kedvező geotermikus adottságokat hasznosítani. (A meddő kutakat általában nem 

célszerű újra kitisztítani, mert a hasznosításuk kb. egy új kút fúrásának másfélszeres 

költségével valósítható meg. Ezeket a kutakat általában, legfeljebb visszasajtolásra 

alkalmas állapotig érdemes felújítani, ld. 9.4.4. – 1. melléklet). 

A meglévő termál és meddő kutak adatainak feldolgozása után mindig meg kell 

vizsgálni, hogy az adott helyszín alkalmas-e arra, hogy ORC technológiával áramot 

is termeljünk. Kedvező körülmények esetén csak elektromos áramtermeléssel 

egybekötött geotermikus hőhasznosítás projektjeit javasoljuk támogatni. 

9.4.6 A technológiák gazdaságossági paraméterei 

A hazai megújuló Nemzeti Cselekvési Tervbe (Magyarország Megújuló Energia 

Hasznosítási Cselekvési Terve, [2010]) bekerült két geotermikus erőművi 

technológia, egy kis és egy közepes beépített teljesítménnyel (4,0 MW e és 50 MW e ) 

feltételezett ORC és ORC+FC technológiákkal (Dr. Unk Jánosné, Kapros Zoltán 

[2010], [2011]), amelyek benchmark számítások alapján 15 éves megtérülési idővel, 

támogatásra jogosult minősítést kaptak. (A választott ORC+FC technológiák 

számítási példáját ld. a 9.4.1. – 3. mellékletben) 

9.5. A jövő napelemes rendszerei 

9.5.1. Technológia műszaki leírása 

Ebben az évtizedben jelentős figyelem irányul az épület anyagok fejlesztésére és az 

épületek teljes rendszerben történő vizsgálatára. A BIPV (épületbe integrált napelem, 

Building Integrated PV) az egyik legjobb technika az energiahatékonysági célok 

elérésére. 

A BIPV technológia alapvetően a széles körben elterjedt fotovillamos modulok 

műszaki és üzemeltetési jellemzőihez hasonló. A fotovillamos modulok strukturális 

épületelemkénti kezelése nem hagyható ki a hőszigetelés javításából, a zaj 

csökkentéséből, a benapozás vezérléséből. Ugyanakkor ezek a napelem modulok 

kompenzálják többletköltségüket a villamosenergia-termeléssel és ebből eredően az 

életciklusuk alatt kifejtett CO 2 emisszió csökkentő hatásukkal. A BIPV tervezés egy új 

szemlélet kialakulását eredményezi az építészetben. Ehhez építészek és a napelem 

technológiai fejlesztők szoros kooperációja szükséges. Alátámasztja ennek a 

technológia hazai alkalmazásának várható fejlődését a többszázezer hazai épület 

rendkívül rossz energiahatékonysági mutatója, amelynek javítása a jelenlegi 

fejlesztési programok között is szerepel. 

A technológia jelenlegi alkalmazását néhány példával illusztráljuk: 




Hőszigetelő üvegezés, hőszigetelő függönyfal, függönyfal 

9.5.1.-1. ábra. Forrás: Photo: Fraunhofer ISE, Freiburg; 

További leírás a 9.5.1. – 1. mellékletben található. 

9.5.2. Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg 


A fotovillamos elemeket általában két főbb csoportba szoktuk sorolni mégpedig 

a kristályos szilíciumból készült napelemek. Jó hatásfok (15-20%) a jellemzőjük és a 

vékonyréteg napelemek (alacsonyabb hatásfok (5-10%)) és kis anyagfelhasználás a 

jellemzőjük. 

Egy másik csoportosítást is alkalmazhatunk, mégpedig a koncentrátoros és a 

koncentrálás nélküli napelemek. A BIPV alkalmazásoknál a fix tájolás alkalmazása 

miatt csak a koncentrátor nélküli napelemek alkalmazása jöhet szóba. A 

koncentrátoros rendszerek erőteljesen fejlődnek elsősorban kis aktívanyag 

felhasználásuk és kedvező hatásfokuk miatt. Ezekkel kapcsolatban néhány példát a 

mellékletben (9.5.2. – 1.) bemutatunk. 

Alkalmazás tekintetében általában az alábbi főbb irányokat szoktuk 

megkülönböztetni, mégpedig az autonóm napelemes áramellátást és a közvetlenül 

villamos hálózatra dolgozó rendszert, ill. ezek kombinációja a kváziautonom 

áramellátó rendszer. A napelemes áramellátást a mellékletben (9.5.2. – 2.) 

elhelyezett villamos sémákban követhetjük végig. A BIPV rendszerek villamosan a 

korábban említett sémák szerint alkalmazhatók. Üzemeltetésük is megegyezik a 

hagyományos rendszerekkel. 




9.5.3. Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi 

jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai 

Magyarországon a BIPV rendszerek alkalmazásáról nincs elegendő információnk. 

Ennek számos oka van. Az egyik legfontosabb ok a technológia ismeretének hiánya. 

Az építészeket meg kell győzni, akik sajnos a hagyományos anyagokat alkalmazzák 

szívesebben. A másik ok pedig az, hogy költségesebb, mint egy hagyományos 

üvegfelület. Harmadik okként említhetnénk, hogy nincs preferált támogatás az 

épületekben történő felhasználásra. Napelemek meglévő épületekben történő 

alkalmazása egyébként nem engedélyköteles, amennyiben nem változtatja meg az 

épület jellegét. Kivétel a műemlék jellegű épületek. Új épületeknél, pedig a megújulók 

alkalmazását javasolják. Európában már gazdag tapasztalat áll rendelkezésre a 

BIPV alkalmazása tekintetében. 

9.5.4. Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési 


Nyugat-dunántúli regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges 

alkalmazások 

Magyarországon a BIPV értelemszerűen a napelemek épületekben történő 

használatánál fog várhatóan elterjedni. A BIPV előnye nemcsak a helyi 

villamosenergia-termelés és ezzel az épület saját energiaellátása, vagy 

energiaháztartás javítása, hanem hőszigetelési és esztétikai előnyök biztosítása is. 

Az alkalmazás két területen várható: 

Meglévő lakó és középületek felújításánál, korszerűsítésénél. Az épületek 

energiaháztartásának javításánál. Ismeretes, hogy Magyarországon többszázezer 

energiafaló épület van, elsősorban a rossz, korszerűtlen szigetelés alkalmazása 

miatt. Ezek felújítása, energiaháztartásának javítása Kormányprogram. A BIPV itt 

igen komoly szerephez fog jutni. 

Új lakó és középületek tervezésénél. Az EU „20-20-20” klíma és energetikai célja 

megköveteli a tagállamoktól a CO 2 csökkentését 20%-al, a megújulók 20%-os 

részesedését az energiamérlegben, és az energiahatékonyság növelését 20%-al. 

Továbbá az EU épület energiahatékonysági direktívája (EPBD 2010) 2020-ra minden 

újonnan készülő épületre a közel zéró energiafelhasználást feltételként írja elő. 


A BIPV általában költségesebb, mint egy hagyományos üvegfelület. Ha azonban 

speciális pl. fényvédőréteges üvegfelülettel vetjük össze, akkor a villamosenergiatermelés 

és ebből adódó bevétel, költség megtakarítás átbillenti a mérleget a BIPV 

javára. 

A BIPV készülhet kristályos, vagy vékonyréteg napelemek alkalmazásával. A BIPV 

funkciótól függő többletköltsége jelenleg 30-100% a hagyományos napelem 

modulokhoz viszonyítva. Várhatóan ez a költségnövekedés felére csökken az 

alkalmazás terjedésével. A napelemes rendszer költségén belül a kristályos napelem 




modul majdnem 60%-ot képvisel (9.5.5.–1. melléklet 9.5.5.-1. ábra.). 

Villamosenergia-termelő képessége azonban jelenleg legalább kétszerese a 

vékonyréteg napelemekhez viszonyítva. 

A vékonyréteg napelemes rendszer költségén belül a vékonyréteg napelem modul 

alig éri el az 50%-ot (9.5.5.–1. melléklet 9.5.5.-2. ábra). Villamosenergia-termelő 

képessége, azonban jelenleg mintegy fele a kristályos napelemekhez viszonyítva. 

A napelem előállítási alaptechnológiák rendelkezésre állnak, illetve fejlődésük során 

a BIPV-ben alkalmazásra kerülnek és ez garancia a gyors, széleskörű elterjedésre. 

A további konkrét költségösszetevők a 9.5.5.–1. mellékletben találhatók. 

9.6. Jó példák Ausztriából 

A güssingi Megújuló Energiák Európai Központjában jó példával szolgál a biomassza 

alapú energiahordozók különböző energetikai célú felhasználására és a beszállítói 

struktúra kialakítására, ahol a térségben működő erdőségek erdőtulajdonosok, faipari 

vállalkozók, őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók, földtulajdonosok adatbázisának 

összeállítására már megtörtént. Erre a feltárt együttműködési lehetőségekre 

támaszkodva, a konkrét beszállítói struktúra kialakításával, a beszállítókkal történő 

rendszeres kapcsolattartással folyamatosan fenntartható projekteket valósítanak 

meg. 

„Ökoenergiaturizmus“ keretében mutatják be Güssing város energiatermelő üzemeit. 

A güssingi modell nem más, mint egy kisváros megújuló energiaforrásokra alapozott 

energiaellátása. Bemutatásra kerülnek hőtermelő (helyi ipari fahulladék hasznosítása 

távfűtőműben) biomassza erőmű (áramtermelés a megtermelt hő hasznosításával) 

és kombinált (biomassza és napkollektor) projektek. 

Az International Geothermal Association (IGA) tudományos, oktatási és kulturális 

szervezet adatai szerint Ausztriában geotermikus áramtermelő kapacitás 2009 

decemberében három helyszínen volt. (Altheim 106°C-os termálvízből távhőellátás + 

0,50 MW áramtermelés, Simbach / Braunau 40 MWth távhőellátás + kicsi, 0,20 MW 

áramtermelés, Bad Blumau 110°C-os termálvízből fürdő üzemeltetés + 0,18 MW 

áramtermelés Összesen 0,88 MW elektromos teljesítménnyel.) 

Hazánkban jelenleg nincs geotermikus áramtermelés. A geotermikus áramtermelés 

nagyságát a hazai adottságoknál rosszabb körülmények között Ausztriában 6 MW-ra 

tervezik növelni 2015-re. (http://www.geothermal-energy.org/148,welcome_to_our_ 

page_with_data_for_austria.html, [2011.11.10]) 

A zöld áram támogatási rendszer eltérése a két ország között nemcsak az üzemek 

számára hat, hanem a méretére is. Minél nyereségesebb a mindennapok termelése, 

annál kisebb üzemméret elegendő ahhoz, hogy gyorsan megtérüljön a beruházás. 

Megfelelő támogatási rendszerek kialakításával a megalomán projektek tervezése 

megszüntethető. (Magyar Energia Hivatal, [2011]) 




Irodalmjegyzék 

1. AQUAPLUS Kft. Kurunczi Mihály: „A visszasajtolás” Kisteleki Geot. Konf. 2007. 

febr. 6. 

2. AQUAPROFIT Rt. Nádasi Tamás, Udud Péter – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: „Zala 

megye meddő szénhidrogén CH kutak hasznosítását feltáró és biztosító ELŐZETES 

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY I-II. rész. Területi-, hasznosítási-, műszakigazdaság 

és értékelési munkarészek.” Bp. 2002. július 

3. Beszámoló a kötelező átvételi rendszer 2010. évi alakulásáról – Magyar Energia 

Hivatal 2011 

4. Dr. Gőöz Lajos: „The natural resources of Hungry. Towards a sustainable future” 

Nyíregyháza, 2003. 

5. Dr. Pall Valdimarsson prof.: „The Kalina power plant in Husavik – why Kalina and 

what has been learned” University of Iceland. 2006. 14-16. Sept in Strasbourg: 

„Electricity generation from Enhanced Geothermal Systems” (exorka) 

6. Dr. Török József: „A Kárpát-medence geológiai adottságai” Kisteleki Geot. Konf. 

2007. febr. 6-7. 

7. Dr. Unk Jánosné: „Klímára illesztett területfejlesztés, környezetvédő 

energiagazdálkodás, fenntartható energiaellátás”. Szeged, 2009.04.16-17. 

8. Dr. Unk Jánosné: „Regionális megújuló energiagazdálkodás és energiaellátás 

kutatások, területi-fejlesztés koncepció és programjavaslatok, ezen belül a 

geotermikus energiahasznosítások” Önálló, folyamatos kutatás. Bp. VÁTI – 

PYLON 1981-2008 

9. ÉVM–VÁTI Dr. Unk Jánosné: TERVEZÉSI SEGÉDLET a megújuló energiaforráshasznosítások 

bevezetésére a KOMPLEX ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS 

ENERGIAELLÁTÁS TERVEZÉSE munkarészben, a területrendezési tervek 

tartalmi követelményei keretében. Bp. 1987. okt. 

10. Fodor Zoltán: A geotermikus energia hasznosítás fejlesztésének lehetőségei 

2010-ig. „MGSZ, Budapest, 2004 május 18. p. 

11. György Zoltán AQUAPLUS Kft.: „A geotermikus energia hasznosítása a 

mezőgazdaságban, kertészetben: a Fülöpjakabi minta” 2006.01. 

12. Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform STRATÉGIAI 

KUTATÁSI TERV, (2010) 

13. HRD-Consortium – ÖKO Rt. – PYLON Kft.: „KISTELEK város-térség geotermikus 

energiahasznosító távhőellátási közműrendszer PEA támogatással késült 

Pályázati Dokumentációja és Műszaki-gazdasági megvalósíthatósági 

tanulmányterve. Tervezők: Dr. Ress Sándor, Magyar Emőke, Dr. Unk Jánosné, 

Kapros Zoltán, Tombácz E., Marossi Zoltán, Molnár Gyöngyi 

14. M+W Zander FE GmbH, Dr. Manfred Renz, Manfred Engelhard: „The „New 

Kalina” Cycle.” September 2006 

15. Meggi N. Kft, Hidrogén energetikai célú felhasználása, Piaci elemzés a hidrogén 

technológiákról (2011) 

16. MEH Magyar Energia Hivatal – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné, Kapros Zoltán: 

„Javaslat a magyarországi KÁT – Kötelező Átvételi Tarifa – rendszer Green-X 

alapú átalakítására 2011-12 évre. Budapest, 2011.03. 

17. MEH-PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné, Kapros Zoltán: „A hazai Megújuló 

Energiahasznosítási Cselekvési Terv NCST-t megalapozó kutatások, „B kötet: 

Magyarország 2020-ig hasznosítható megújuló energiapotenciáljának 




gazdaságossági, megtérülési modell, optimális támogatási eszközök vizsgálata 

(Benchmark költség meghatározások)”Budapest, 2010.02. 

18. MOL Rt. – OGIL Magyar Olaj és Gázipari Rt. Olaj és Gázipari Laboratórium, Dr. 

Pápay József, Dr. Árpási Miklós: „AZ ORSZÁG GEOTERMÁLIS 

LEHETŐSÉGEINEK FELMÉRÉSE, különös tekintettel a MOL érdekeltségére.” Bp. 

1993 

19. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási 

Cselekvési Terve a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozói felhasználás 

alakulásáról. 2010 december 

20. Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és 

munkacsoportja: „Zalai geotermikus energiahasznosítás területfejlesztési Programja. 

GEOTERMIKUS MINTAERŐMŰ A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN”. Bp. 2000. 

jún. 

21. Pierre Ungemach: „Electric Power Generation from Geothermal Sources” Applied 

Geothermics. Edited by M. Economides and P. Ungemach, 1987 John Wiley & 

Sons, Ltd. 

22. University of Oregon, prof. Shih-Yuan Liu, (2011) 

23. Uri Kaplan: „Organic Rankine Cycle Configuration” (Ormat Technologies Reno – 

USA) European Congress 2007. 30. May – 1. June Unterhacing, Germany 

24. VITUKI Dr. Lorberer Árpád: „A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési 

koncepciója” Bp. 2004. Beszámoló a kötelező átvételi rendszer 2010. évi 

alakulásáról – Magyar Energia Hivatal 2011 

25. http://www.energiacentrum.com/news/a_mercedes_f_cell_hidrogenauto_elindult_v 

ilagkoruli_utjara.html, (2011.11.30) 

26. http://www.geothermalenergy.org/148,welcome_to_our_page_with_data_for_austria.html, 

(2011.11.10) 

27. http://www.sparkplugengineering.com/ (2010.12.10) 




9. FEJEZET MELLÉKLETEI 

9.1. - 1 A Stirilng-motorok fejlődésének rövid áttekintése 

Az 1800-as évek végén a Stirilng-motorok együtt indultak a piacon a belsőégésű 

motorokkal. Az 1900-as évek elején, a „végtelen” mennyiségben rendelkezésre álló 

kőolajszármazékokkal, megfelelő hatékonysággal működő belsőégésű motorok 

kiszorították a piacról a Stirling-motorokat. 

A Stirling-motorok modern változatának kialakítása kb. 1940-től kezdődhetett, amikor 

a Philips, egy rádiók üzemeltetéséhez szükséges áramellátást biztosító, 200 W-os 

Stirling-motoros generátor kifejlesztésével kezdett kísérletezni. 

Használták a Stirling-motoros rendszereket a hadiiparban, műholdak áramellátására, 

és csendes üzemű tengeralattjárók kifejlesztésére. 

Ezeket a rendszereket alkalmazták továbbá mélyhűtésben is, mert ha a motor 

tengelyét forgatjuk, akkor hőszivattyúként üzemel, és a hűtéshatárnak csak a 

gyakorlatban felhasznált anyagok szabtak határt. 

A ’70-es évek olajválsága hozta ismét a figyelem középpontjába a Stirling-motoros 

rendszerek polgári életben történő használatának vizsgálatát. 

A járműiparban is sikerült Stirling-motorral üzemelő autóbusz prototípusokat üzembe 

helyezni, de komoly problémaként jelentkezett, hogy a motorok teljesítményének 

gyors szabályozását csak nagyon bonyolultan tudták megoldani. 

A fejlesztések során már gördülő membránnal oldották meg a Stirling-motor 

tömörítését (szivárgásmentesítését), de ez a megoldás nem terjedhetett el a 

tömegtermelésben. 

Az ezredforduló tájékán az anyagtudományok nagyarányú fejlődése tette lehetővé, 

hogy tömegtermelésre is alkalmas tömítési rendszerek születhessenek a Stirlingmotorok 

számára. Ebben az időben kezdtek megjelenni a piaci felhasználásra szánt 

komolyabb teljesítmény leadására alkalmas Stirling-motorok. 

9.1.3. – 1. Különleges üzemanyagokkal is üzemelő ipari méretű Stirlingmotor 

A Stirling-motorokban a metán tartalmú gázok egyszerűen hasznosíthatók, 

hasonlóan a belsőégésű motorokhoz, de különleges üzemanyagok is 

felhasználhatók bennük, amiket általában nem is tartunk üzemanyagnak. 




38 kW elektromos teljesítményű Stirling motoros CHP rendszer 

9.1.3. – 1. ábra. Forrás: Qalovis Farmer Automatic, [2009] 

A képen látható 38 kW elektromos teljesítmény, és 65 kW hasznosítható 

hőteljesítmény leadására alkalmas Stirling-motoros CHP rendszerben felhasználható 

üzemanyagként pl.: 

- a szennyvíztisztításkor anaerobképződésű alacsony fűtőértékű biogáz, 

- a mezőgazdasági melléktermékekből (pl. anaerob fermentációs) metán, 

- hulladéklerakókban képző megcsapolt gázok, 

- fáklyázásra kerülő gázok, 

- ipari melléktermékek illékony szerves vegyületei. 

A 38 kW-os egység négyhengeres kettős működésű Stiling-motorja: 

9.1.3. - 2. ábra. Forrás: Hallgató F.: Stirling-motor használata villamosáram-termelési 

célra, [2009] 

9.1.3. – 2. Pellettel üzemelő 3 kW-os Stirling-motoros CHP modul 

Minden tekintetben nagyon szimpatikus német megoldás az alábbi kapcsolt hő- és 

áramtermelésre alkalmas egység, ami széleskörűen elterjedhet hazánkban is, ha 

kedvező áron kerül forgalomba. 




Pellet CHP modul 

9.1.3. - 3. ábra.Forrás: Sunmachine® tájékoztató füzet (2007) 

9.1.3. – 3. A Stirling-motoros rendszerek alkalmazásának előnyei és 

hátrányai 

A Stirling-motoros egységek használatának előnye, hogy csak megfelelő 

hőmérsékleteket kell biztosítani a működéséhez, amit mindegy, hogy milyen 

energiahordozóból állítunk elő. Gyakorlati hátrány, hogy a piacérett egységekben, 

még nem tudjuk ezt a lehetőséget széleskörűen kihasználni. 

A Stirling-motorok előnyös tulajdonságait már fosszilis tüzelőanyagok alkalmazása 

mellet is ki lehet használni. (pl. csendes üzem, alacsony szennyezőanyag 

kibocsátás, alacsony szervizigény), de a megújuló energiaforrásokkal üzemelő 

változatok megjelenését és gyors elterjedését prognosztizáljuk. 

Stirling-motor alkalmazási lehetősége mini (háztartási méretű) erőműben 

2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint annak 

végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet alapján kisfeszültségű 

közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztó 50 kVA-ig úgynevezett háztartási méretű 

kiserőművet létesíthet. Ebbe a kategóriába tartoznak a bemutatott Stirling-motoros 

erőművek, így pl. az alábbi alkalmazásuk előtt megszűntek a jogi akadályok: 

- amennyiben a fogyasztóként rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig épül be 

termelőkapacitás a meglévő csatlakozási szerződés marad érvényben, csatlakozási 

díjfizetési kötelezettség nem keletkezik, 

- nincs akadálya annak sem, hogy a fogyasztó a rendelkezésre álló teljesítményét 

meghaladó termelőkapacitást csatlakoztasson a hálózatra, de ebben az esetben a 




endelkezésre álló teljesítményét meg kell emelni legalább a termelőkapacitás 

teljesítőképességéig. A teljesítménykülönbözetre csatlakozási díjat kell fizetnie 

(117/2007 GKM rendelet szerint), és új csatlakozási szerződést kell kötnie. 

9.1.4. – 1. A fűtésre és 1-9 kW teljesítményben elektromos energia 

előállítására képes Stirling-motoros készülékek elterjedésének várható 

hatásai 

Napjainkban az 1 kW elektromos teljesítményű Stirling-motoros egységek fejlődése 

látványos. Eleinte yacht-ok elektromos ellátására készült egységekkel találkoztunk, 

majd megjelentek a lakások konyháiban használható Stirling-motoros egységek. 

A közeli jövőben világszerte elterjedhet a Stirling-motoros kondenzációs fali 

gázkazán, amely a fűtési- és a használati melegvíz előállítása mellett egy 

villamosenergia előállító házi „minierőmű". Az elterjedésének elején járó készülékek 

1 kWh elektromos energia előállítására képesek a kazánjukba épített Stirling-motor 

segítségével óránként. A „minierőmű"-ben előállított áram, normál 230 Voltos 

csatlakozással nyerhető ki a rendszerből, így csökkenthetjük az elektromos áram 

számlánk összegét. 

A Stirling-motoros kondenzációs fali kazánok úgy működnek, mint a kondenzációs 

kazánok, de a szabályozásuk úgy van kialakítva, hogy a Stirling-motor a lehető 

legtöbbet üzemeljen működési hatásfokának maximumán. A készülék gyorsan képes 

áramot termelni, amint a hőtermelés beindul, így a légkör CO 2 terhelését 

csökkenthetjük, mert a potenciális felhasználási helyek száma több millió. 

Alkalmazásuk esetén a háztartás villamos energia szükségletének kb. 2/3-át lehet 

megtermelni éves szinten a Stirling-motoros kazánnal. 

Egyes terméktípusok magyarországi forgalmazását is tervezik. 

(http://okemike.blogter.hu/465094/stirling_motor_szerepe_az_epuletgepeszetben, 

[2012.02.22]) 

A fenti megállapítások hasonlóak az elterjedésének kezdeti fázisában lévő, 

elsősorban földgázzal üzemelő, 2-9 kW elektromos teljesítményű Stirling-motoros 

egységekre is. 

A lakásokban és kisebb üzemekben is alkalmazható Stirling-motoros mikro-CHP 

kettős energiatermelő rendszer elektromos teljesítménye 2-9 kW, a hőteljesítménye 

8-25 kW között változtatható. Elektromos hatásfoka eléri a 24%-ot. A fűtő- és 

melegvíz előállító rendszerrel együtt az egység teljes hatásfoka több mint 90%, így a 

széleskörűen alkalmazott kondenzációs kazánokhoz elterjedése várható, így a 

sorozatgyártás alacsonyabb árakon történő forgalmazást tesz majd lehetővé. 




9.1.4. – 2. Stirling-motor alkalmazási lehetősége elektromos járművekben: 

2008-ban mutta be Dean Kamen a világ első Stirling - elekromos kétülésés hibrid 

autóját, a DEKA Revolt-ot. (http://blog.vadaenergy.com/?p=807, [2011.10.29]) 

A Revolt Stirling Hibrid rendszerű jármű egy hagyományos elektromos autó, amiben 

különféle üzemanyagokkal (pl. növényi olajjal, biogázzal vagy szilárd, megújuló 

üzemanyagokkal, amiből hőenergia nyerhető) működtethető Stirling-motor újratölti 

menet közben az akkumulátorokat, így megnövelve a jármű hatótávolságát. – Mivel a 

külső égésű Stirling-motorokban folyamatos az üzemanyag elégetése, ezért égésük 

tisztább, károsanyag-kibocsátásuk jóval alacsonyabb, mint a belsőégésű motoroké. – 

A Stirling-motoros elektromos autók várhatóan a következő évtizedben válnak 

ismerté az autópiacon. 

9.1.4. – 3. Parabolatükrök alkalmazása 

A parabolatükör alkalmazásakor a koncentrált napenergiát általában vízmelegítésre 

használjuk. A koncentrált napenergia hasznosítása történhet Stirling-motor 

beiktatásával is. Ekkor elektromos áramot, vagy kapcsolt hő- és áramtermelést 

tudunk megvalósítani a napenergia közvetlen hasznosításával. 

Olaszországban az Infinia gyárt 3 kilowattos Stirling-motorral egybeépített 

parabolatükröt, amellyel a családi ház villamos energia igényét csaknem ki tudja 

elégíteni éves szinten.1-3 kW elektromos teljesítményű Stirling motoros szolár 

CHP rendszer 

9.1.4.- 1. ábra. Forrás: http://www.deltaeonline.com/solar_cogenerator_system.html, 

[2011.11.30] 




A rendszert úgy tervezték, hogy működhet több mint 20 éven keresztül karbantartás 

nélkül és az üzemeltetéséhez nem szükséges vízvezeték rendszer sem. 

Az Infinia rendszere 24%-os hatásfokú, ami hatékonyabban átalakítja át a napfény 

energiáját, mint a fotovoltaikus rendszerek, melyek hatásfoka 16-18%. 

A koncentrált napenergia hasznosító egység további előnye, hogy kisebb a 

helyigénye, mint ha ugyan azt az elektromos energiát fotovoltaikus napelemek 

segítségével állítanánk elő. 

9.2.1. – 1. Elgázosító felépítése 

A példában a gázosítóba felül beadagolt darabos tüzelőanyagot elgázosítják az 

alulról befúvott levegő-vízgőz keverékkel, melynek során a karbon részlegesen 

oxidálódik szénmonoxiddá. A keletkező gáz felfelé áramolva felül hagyja el a 

generátort, a lefelé haladó tüzelőanyagokból álló salak pedig alultávozik a 

gázfejlesztőből. 

A folyamatot, annak jellemző zónáit és hőmérsékleteit a következő ábra szemlélteti: 

A felszálló tüzelésű elgázosítás technológiai zónái 

9.2.1. - 1. ábra. Forrás: Tanulmány Miskolci Egyetem Tüzeléstani Tanszék 2009 




Pirolízis reaktor belső felépítése 2. 


9.2.2. – 1. Példák jelentősebb korszerű elgázosítási technológiákra 

1. GE ENERGY (KORÁBBAN TEXACO PROCESS) 

Jellemzői: 

szén zagy alapanyag 

oxigénes technológia 

tűzálló falazatú elgázosító 

alkalmas feketeszén, petrolkoksz, vagy együttgázosítás esetén gyengébb 

minőségű szenek elgázosítására 

elgázosítási technológia: GE Energy 

kombinált ciklusú erőmű: GE Power 

IGCC teljes garancia: Bechtel + GE Energy 




Texaco típusú elgázosító 

9.2.2. - 1. ábra Forrás: Tanulmány Miskolci Egyetem Tüzeléstani Tanszék 2009 

Coal slurry, Oxigen from Air Separtion Plant szén (biomassza), oxigén adagolása, 

Food water tiszta víz, Radiant Syngas Cooler sugár irányú szintézisgáz hűtő, 

High pressure steam magasnyomású gőz, Syngas szintézisgáz, 

Slag to Disposal Salakanyagok ártalmatlanításra (lerakóba) 

„Black Water” Recycled szennyezett víz visszaforgatásra 




2. SHELL 

Jellemzői: 

száraz alapanyag (aprított és szárított szén) 

oxigénes technológia 

vízcsöves falazatú elgázosító 

alkalmas különböző minőségű szenek elgázosítására 

elgázosítási technológia: Shell 

kivitelezés: Black & Veatch és Uhde 

Előnyei: 

megbízható, nagy hatásfokú 

flexibilis az alapanyagok és a termékgáz szempontjából 

alacsony környezetszennyezési mutatók 

számos referencia, sokéves tapasztalat 

Shell típusú elgázosító 





9.2.3. – 1. Fotó pirolizáló berendezésről 

Pirolizáló berendezés 

9.2.3. – 1. ábra. Forrás: http://www.powerhearth.net [2011.11.30] 

9.2.4. – 1. A folyamat reakciói 

Amennyiben a cellulóz alapú biomasszát ellenőrzött mennyiségű levegővel, (vagy 

éppen tiszta oxigénnel) égetik, úgy generátorgáz keletkezik. Az előző, oxigén mentes 

pirolízishez képest itt faszén és kátrányos anyagok tökéletlen égése során jelentős 

mennyiségű szénmonoxiddal dúsul a gáz. Mint neve is jelzi, ez a gáz alkalmas belső 

égésű motorokban való elégetésre. 

Generátorgáz képződési reakciók – A végbemenő kémiai reakciók. 

C + O 2 = CO 2 ∆H= -4067 kJ/mol (ex.) ∆ H = reakcióhő 

CO 2 + C = 2 CO 

∆H=+1609 kJ/mol (en.) 

Amennyiben a levegőtől elzárt pirolízis folyamatában oxigén helyett vízgőzt juttatnak 

a reakciótérbe, úgy a következő kémiai folyamatok játszódnak le: a képződő 

gázelegy a vízgáz nevet viseli. 

C + H 2 O = CO + H 2 ∆H=+13257 kJ/mol + hőt igénylő kémiai folyamat 

C + 2 H 2 O = CO 2 + 2H 2 ∆H=+8971 kJ/mol - hőtermelő kémiai folyamat 

CO 2 + H 2 = CO + H 2 O ∆H=+4287 kJ/mol 

A folyamat magas hőmérsékleten tud csak lezajlani, vagyis ahol az izzó szén 

szemcsék redukálják a vizet (900-1200°C). 

A generátorgáz elégetése során lejátszódó reakciók: 

2CO + O 2 = 2CO 2 

∆H=-10112 kJ/kg 

CH 4 + O 2 = CO 2 + H 2 O ∆H=-50009 kJ/kg 

2H 2 + O 2 = 2H 2 O 

∆H=-144307 kJ/kg 




9.3. – 1. Az üzemanyagcella fogalma: 

Az üzemanyagcellák a szárazelemekhez hasonlóan kémiai 

reakciók útján elektromos áramot állítanak elő. Amíg a ma széles 

körben használt „elemeket" kimerülésük után nem tudjuk újra 

felhasználni - hulladékká válnak -, az üzemanyagcella mindaddig 

újra és újra használható, amíg az üzemanyagát biztosítjuk. Ez a 

legtöbbször hidrogén, de léteznek metánnal és metanollal működő cellák is. A 

reakció során a hidrogénből víz keletkezik, a szénvegyületekből még szén-dioxid is, 

amely közismert üvegházhatású gáz. Ezért a hidrogén felhasználása környezeti 

szempontból előnyösebb (kép forrása: http://www.nrel.gov/data/pix, [2011.12.02]). 

Az üzemanyagcella lényegében katalizátorok és speciális membránok segítségével a 

hidrogénből és oxigénből vizet és elektromos áramot állít elő. 

(http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Hidrogen/Hidrogen.html, 

[2011.11.25]) 

9.3.1.1. – 1. Fosszilis alapú hidrogéntermelés 

A biotechnológiai hidrogéntermelés csak akkor tud versenyezni a 

földgázreformálással, ha az alapanyag biomassza ára 0 Euro/GJ vagy ez alatt van. 

Tehát egyelőre csak a hulladékokból, valamint veszélyes hulladékokból (ahol bevétel 

származik az anyag átvételéből, érdemes a mai technológiákkal hidrogént előállítani. 

A technológiai fejlesztések célja, hogy az előállított hidrogén árát csökkentse. Ebben 

az esetben – a földgáz addig prognosztizálható áremelkedését is figyelembe véve – 

a biotechnológiai eljárás önmagában is versenyképes lehet a többi technológiával. 

Alapvetően elmondható, hogy a felhasználók igényei fogják meghatározni, hogy mely 

hidrogén-előállítási technológiát kell/lehet gazdasági szempontból előnybe 

részesíteni. Mivel a felhasználói követelmények igen változatosak, várható, hogy 

más és más hidrogén előállítási módszerek válhatnak gazdaságossá a különböző 

felhasználók számára. Ez azzal is jár, hogy bármely új hidrogén-előállítási 

technológiának lehet speciális piaca, ahol versenyképessé válhat a többi módszerrel 

szemben. 

Jelenleg úgy tűnik a fosszilis forrásokból történő hidrogéntermelés költsége 

alacsonyabb, mint a megújuló energiaforrásokból történő előállítás. A 

hidrogénszállítás magas költsége, a megújuló energiaforrásokból történő hidrogén 

előállítás költségeit, a hidrogén árát, földrajzi problémák miatt, tovább növeli. 




9.3.3. – 1. Hidrogén tárolás jövője 

Folyadék fázisú boron-nitrogén alapú hidrogéntároló anyag, 

szobahőmérsékleten, levegőn is stabil 

9.3.3. – 1. ábra. Forrás: Oregon University, USA 

Magyar fejlesztésű „hidrogénakkumulátor": 

Több éves kutatási-fejlesztési tevékenység eredményeképpen az Accusealed Kft. 

kifejlesztette új szabadalmát, a hidrogén termelő és tároló egységet. A 

„hidrogénakkumulátor" a hidrogént vízbontás révén fejleszti és a keletkező hidrogént 

a speciális tárolóanyag rögtön le is köti. Amennyiben a hidrogénre szükség lenne, az 

bármikor felszabadítható. A rendszer - eltérően az eddig használt tárolási 

rendszerektől - szobahőmérsékleten működik, túlnyomás nélkül. A tárolás 

tökéletesen tűz- és robbanásbiztos, ezáltal a közlekedésben is biztonságosan 

használható. A találmány elnyerte a Genius díjat is. 

A rendszer energiasűrűsége 140-190 Wh/kg (a hidrogéngázra számolva), 

beleszámolva a tartály és a tárolóanyag súlyát is. Ára összevethető az 

ólomakkumulátorokéval. (http://www.hidrogenakkumulator.hu/, [2011.12.05]) 

A hidrogénakkumulátor felhasználási területei: 

üzemanyagcellák hidrogénellátása, 

napelemes és szélkerekes energiatermelő rendszerekhez hidrogénes 

energiatárolás, 

autóiparban hidrogénautók és hibrid autók meghajtása, 

otthoni energiatermelő rendszerek, 

laboratóriumi felhasználás, 

hegesztési technológiákhoz. 

Ez a hidrogén akkumulátor 1 m 3 hidrogént tartalmaz: 




9.3.3. – 2. ábra. Forrás: Accusealed Kft. 

9.3.5. – 1. A hidrogéngazdaság kialakulásának fázisai: 

9.3.5. – 1. ábra 

Forrás: Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform 

STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV, (http://www.hidrogenplatform.hu/files/ 

24311278340451SKT-2-1-final-2010july-2.pdf, [2011.11.30]) 




A hidrogén energiapiaci elterjedése eleinte speciális területeken várható. Az áttörés 

indulhat tömeges alkalmazáskor pl. a mobil telefonok vagy a laptopok akkumulátorait 

kiváltó tüzelőanyag-cellák elterjedésétől. 

Világszerte folynak kísérleteket a hidrogén közlekedési célú hasznosításával 

kapcsolatban. 

Stratégiai Kutatási Tervet készített a Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti 

Technológiai Platform, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 

támogatásával, melynek célja a „hidrogéngazdaság” hazánkban való kialakításának 

megalapozása. (http://www.hidrogenplatform.hu/files/24311278340451SKT-2-1-final- 

2010july-2.pdf, [2011.11.19]) 

9.4.1. – 1.: P. Ungemah féle diagram 

A geotermikus termálvíz hőfoklépcsőire ajánlott, különböző hasznosítási célokra az 

ún. LINDAL féle diagram (1973) alapján továbbfejlesztett P. Ungemah féle diagram 

használatos: 

A geotermikus energiaforrások hőmérsékletétől függő felhasználási módjai, 

alapvető technológiái P. Ungemach-féle diagram 

KONDENZÁTUM KINYERÉS 

FOLYAMAT HŐ 

IPARI FELHASZNÁLÁS 

ÁRAMFEJLESZTÉS 

KÖZVETLEN FELHASZNÁLÁS 

VILLAMOS ERŐMŰVI FEJLESZTÉS 

9.4.1. - 1. ábra. Forrás: Pierre Ungemach [1987] 




Teljesítmény (kW) 

9.4.1. – 2.: A szekunder köri villamos energia átalakítás hatásfoka az 

alkalmazott munkaközeg összetételétől és nyomásától függően jelentősen 

változhat: 

A szekunder-köri villamos energia átalakítási hatásfok 

9.4.1. – 2. ábra. Forrás: Pierre Ungemach, [1987] 

– az ORC technológiával a hatásfok 8 – max. 10%, 

– Kalina ciklusú technológiával 40 bar nyomáson 11 – max. 21%, ill. 

– Kalina ciklusú technológiával 70 bar nyomáson 11 – max. 23%. 

A bemutatott alapvető technológiák fejlődési eredményét az egyre jobb hatásfokú 

rendszerek támasztják alá, s a megvalósult külföldi példák igazolják ezek 

életképességét, széria-gyártásuk fenntarthatóságát. 

Újszerűségnek, innovációs kísérletnek számít az előzőekben vázolt technológiák 

kombinálása, az összetett rendszerektől várható jobb kihasználás és ezáltal a még 

kedvezőbb hatásfok, mint főcél elérése. 

9.4.1. – 3. Innovatív javaslat az FC és ORC rendszerek, mint alaptípusok 

kombinált technológiája, az átalakítási hatásfok növelése érdekében 

A geotermikus források túlnyomó többségéből kétfázisú (gőz+víz) geotermikus 

termálvizet termelnek. Ha ezekre a forrásokra geotermikus áramfejlesztő egységeket 

telepítenek, akkor rendszerint a kigőzölögtetéses (FC) rendszert valósítják meg. 

Azonban a kigőzölögtetéses rendszerből távozó geotermikus termálvíz (140–180°Cos) 

még jelentős energiatartalmú, ezért célszerű kombinálni a hasznosító egységet 

az ORC rendszerrel. 




A kettős folyadékciklusú és a kigőzölögtetéses rendszerek kapcsolódása látható a 3. 

ábrán. 

Kombinált kigőzölögtetéses ORC rendszerek 13–28%-kal több villamos energiát 

termelnek, mintha csak elgőzölögtetéses rendszert építenénk és gazdaságosabbak 

is (az áramfejlesztés fajlagos költsége is kisebb) (Pierre Ungemach [2007], Ronald Di 

Pippo, Ph.D. [1999], Dr. Csaba József [1994], Dr. Unk Jánosné [2007]) 

ORC és FC rendszerek kapcsolása 

Háromfokozatú lecsapatás optimális módszere 

9.4.1. – 3. ábra. Forrás: Ronald Di Pippo, Ph.D. [1999], Dr. Csaba József [1994] 

Még több elemzés és kutatás szükséges a különböző technológiák közötti 

választáshoz. Az előzetes becslések szerint ennek a kombinált rendszernek a 

hatásfoka elérheti az erőművi rendszer kapacitásának legalább eff = 21% – max. 

30%-át. 

További várható előnyök 

A kigőzölögtetéses rendszerhez hasonlóan a szeparálási nyomás határozza meg a 

kombinált körfolyamat optimális működését, amint az a következő ábrán látható, a 

szeparálási nyomás egy bizonyos értéke hozza létre a maximális kimenő 

teljesítményt. 

Az ORC ciklus esetében a szeparátorban bekövetkező növekedés megnöveli mind a 

munka entalpiakülönbségét a turbinában, mind a forró termálvíz tömegáramát. 

Kombinált körfolyamat optimum pontjai 




9.4.1. – 4. ábra. Forrás: Paloso JR, G; Mohanty, [1993] 804-814. old. 

Tehát az ORC ciklus kimenő teljesítménye a szeparátornyomással együtt nő, amint 

az az ábrán is látható. Összeadva a két ciklus kimenő teljesítményét, a kombinált 

ciklus számára az optimális szeparátornyomás jóval nagyobb, mint az egyszerű 

gőzölögtetéses ciklus esetében. Ez lehetővé teszi, hogy mind a kigőzölögtetéses, 

mind az ORC rész munkaközege kis fajlagos térfogattal lépjen be a saját turbinájába; 

tehát a kombinált ciklushoz szükséges turbinák viszonylag kisebbek és szilárdabbak 

lehetnek. 

A választott ORC+FC technológiájú, közepes teljesítményű geotermikus erőmű főbb 

paraméterei: 

– beépített villamos teljesítmény: 50,0 MW e , – kiadható hőteljesítmény: 88,0MW th 

– csúcskihaszn. óraszám (vill.): 7.000 óra/év, – csúcskih. óraszám (hő): 2.000 

óra/év, 

– villamosenergia-önfogyasztás: 0,5% 

– a termelt villamos energia: 350.000 MWh/év, megfelel: 1.260.000 GJ/év 

– a hálózatra adott vill. energia: 348.250 MWh/év, megfelel: 1.253.700 GJ/év 

– a hasznos kiadott hőenergia: 176.000 MWh/év, megfelel: 633.600 GJ/év 

– a projekt várható technikai élettartama: 25 év 

– ÜHG kibocsájtás csökkentés: 323.873 t/év villamos termeléssel 

745.412 t/év hőtermeléssel 

– becsült bevétel: villamos energia fajlagos értéke: 14 458,0 Ft/MWh 

– becsült bevétel: hőenergia fajlagos értéke: 2 590,0 Ft/ GJ 

– súlyozott, átlagos tőkeköltség WACC: 6,8015% 

– megtérülési idő: 15 év 

– feltételezett METÁR/KÁT támogatás (2012-ig): 31 389,0 Ft/MWh 




Innovatív módszer: teljes folyadékáramú ciklus (TFC) – kétfázisú expanziós ciklusú – 

gőzlecsapolásos (FC) rendszerrel kombinálva (TFC+FC) 

Jellegzetes energia-átalakító rendszer. 

Gőzlecsapatásos és teljes folyadékáramlású rendszer elvi kapcsolási rajza 

9.4.1. – 5. ábra. Forrás: Pierre Ungemach, [1987] 

Kétfázisú forgószeparátoros turbinák elve (Pierre Ungemach, [1987]) 

A gőzlecsapatásos (FC) és teljes folyadékáramú (TFC) ciklusok átalakító rendszere 

magába foglal egy folyadék-gőzszeparáló egységet, egy többfokozatú 

turbógenerátoros áramfejlesztő egységet, egy kondenzátort és a nem kondenzálódó 

gázok leválasztó-rendszerét. A rendszer becsült hatásfoka igen kedvező, elérheti = 

28 – max. 40% nagyságrendet. 




Többlépcsős – többfázisú – többturbinás – integrált villamosenergia-termelés (ORC) 

bináris rendszerrel. 

Többlépcsős geotermikus villamosenergia-termelés folyamatábrája 

9.4.1. – 6. ábra. Forrás: Uri Kaplan, [2007] 

A nagyhagyományú ORMAT cég a közelmúltban fejlesztette ki és alkalmazta az ún. 

integrált ORC rendszerét, melyben a nagy entalpiájú, 150°C-nál melegebb primer 

munkaközeg jelentős hőfoklépcsőjét megosztva két lépcsőre, annak kihasználását 

két áramtermelő egységgel, jelentős hatásfoknöveléssel oldotta meg. A 

munkafolyamat elvét a 9.4.1.-6. ábra szemlélteti. 

A 150°C-os primer hőből, technológiai veszteséggel, 145°C-os ORC munkaközeg áll 

rendelkezésre. 35°C-os hőlépcsővel még mindig 110°C-ról kell a munkaközeget 

hűteni, hogy a Carnot körbe az optimális hatásfokot elérjük. 

Ma ezt a „lehűtést” kommunális/ipari hőfelhasználással oldják meg, jó esetben. 

Általában csak lehűtik a munkaközeget, ráadásul többletenergia felhasználásával. 

Éppen itt van az a többlet, amit csak a geotermikus energia tud a többi megújuló 

közül létrehozni (Uri Kaplan, [2007]). 

Az integrált kombinált kogenerációs technológiájú erőmű (9.4.1-7. ábra) többfokozatú 

elektromos áramtermelő egységekkel bővült ki, bár a vázolt speciális elemekkel 

megnövelte a berendezések számát és ezeknek az elemeknek a költségét is. 




ORMAT rendszerű „integrált geotermikus kogenerációs erőmű” (Combined 

Cycle Power Plant), becsült = < 40% 

9.4.1. – 7. ábra. Forrás: Uri Kaplan, [2007], Tímár Lajos [2007] 

9.4.2. – 1. Összehasonlító értékelés 

A bemutatott különböző elven működtetett technológiák („alapvető”, már tipizált és a 

„kombinált”, integrált rendszerek) fejlődési folyamatában a legfontosabb cél, az 

erőművi rendszerhatásfok növelése volt. 

Az irodalomból ismert (Paloso JR, G; Mohanty, B., [1993] 804-814 old.), megvalósult, 

speciális, kedvező hatásfokú geotermikus erőművek között már (lásd a 9.4.2.-1. 

táblázatot) megtalálhatók azok a kombinált, ill. integrált innovatív technológiák 

néhány referencia jellegű példái, amelyek közül jó néhány exergiai (vagyis a 

rendelkezésre álló, felhasználható energia) hatásfoka meghaladja a 40%-ot is. 

A részletes elemző műszaki-gazdasági számítások elvégzése után lehet majd 

eldönteni, hogy a nagyobb villamosenergia-termelőkapacitások bővülését 

eredményező hatásfoknövelés-e a főcél, vagy az egyszerűbben fenntartható 

konstrukciójú, mérsékelt beruházási költségű rendszer (Cédric Nathanaël Hance 

[2005], Wilson Rickerson and Robert C. Garace [2007], Dr. Unk Jánosné [2008], Dr. 

Árpási Miklós [2008]). 

A döntéshozók világos, műszaki-gazdasági számításokkal megalapozott és 

bizonyított számításokat kell, hogy kapjanak. Előzetes becslések szerint az integrált 

és kombinált technológiákkal =32 – max. 38% hatásfok értékkel lehet számolni. 

Meglévő geotermikus erőművi technológiák kedvező energetikai hatásfok értékei [%] 

maximálisan kihasználhatók a kombinált technológiákból származó előnyökkel. 




Technológia megnevezése 

Geotermikus erőművek exergetikai hatásfoka 

(a növekvő hatékonyság eredményeként) 

Az 

helye 

erőmű 

Fajlagos 

exergy 

input 

(kJ/kg) 

Exerget 

i-kai 

hatásfo 

k* (%) 

Binary (kettős folyadék ciklusú) Brady 36,70 16,3 

Binary (kettős folyadék ciklusú) 

Brady 

botteming 

49,86 17,9 

Binary: (hő visszanyeréssel) Rotokowa 227,96 18,7 max.23% 

Binary (kettős folyadék ciklusú) Nigorikawa pilot 92,77 21,6 

Binary (kettős folyadék ciklusú) Kalina Husavik 81,49 23,1 

Double flash (kettős 

lecsapatásos) 

Beowawe 205,14 26,0 

Binary: (kettős FC egyszeri) Rotokowa 646,71 27,8 max. 35% 

Single-flash 

lecsapatásos) 

(egyszeri 

Blundell 278,67 35,6 

Binary two phase (kétfázisú 

kettős folyadék ciklusú) 

Hybrid flash binary (kettős folyadék 

ciklusú hibrid lecsapatásos) 

Binary: dual-level (kettős 

folyadék ciklusú két szintes) 

Binary: flash evaporator (kettős 

folyadék ciklusú lecsapatásos 

elgőzölögtető) 

Pico-Vermelho 219,65 40,8 

Rotokawa 461,45 42,0 

Heber SIGC 125,84 43,0 

Otaka pilot 126,65 53,9 

max. 54% 

9.4.2. – 1. táblázat. Forrás: Uri Kaplan (Ormat, USA-Reno) 

* ahol az exergetikus hatásfok az erőmű elméleti maximális terhelési arányát jelenti a 

helyi feltételek mellett 

Összehasonlító elemzés (Tímár Lajos [2007]) készült a többlépcsős rendszerek 

beruházási költségszerkezetére (lásd a 9.4.2.-2. táblázatot), amely jól mutatja a 

különbségeket a hagyományos technológiákhoz képest. 




Többlépcsős villamosáram-termelés geotermál energiával. 

Költségmegoszlásai arányok 

9.4.2. – 2. táblázat. Forrás: Tímár L.: ENERGOexpo 2007 Debrecen, [2007.09.26.] 

További összehasonlító vizsgálat készült a geotermikus energiaforrás hőmérsékletétől 

függő erőművi berendezések fajlagos költségeire (Cédric Nathanaël Hance, [2005]), 

ezek eredményei: 

– jelentős különbség mutatkozik a bináris és a gőzalapú technológiák költségei 

között, 

– a nagyobb hőmérsékletű technológiák relatíve olcsóbbak, 

– az alacsonyabb hőmérsékletű és egyben kisebb teljesítőképességűek jelentősen 

drágábbak, 

– a fajlagos költségeket (több mint 10 évesek) aktualizálni kell. 

9.4.2. – 2. A választott technológiai – prototípus jellegű – változatok 

alkalmazási körülményei, problematikája 

Néhány munkaközi eredmény és publikálható előzetes döntés egy Kárpát-medencei 

potenciális geotermikus energiára alapozott kogenerációs középerőműre. 

1. Az előzetes, ismert módszerekkel végzett, kedvező magas felszíni 

hőmérsékletű és jelentős hozamú kutak potenciális adottságaira vonatkozó 

becslésekre alapozva, jó közelítéssel kijelölhető az a mikro régió, ahova a 

próbafúrási rétegvizsgálati mérések eredményeitől függően telepíthető a 

szükséges számú termelő-visszasajtoló kút, a lehetőleg középteljesítményű 

(min 50 MW e ) geotermikus kogenerációs erőmű (kapcsoltan termelt 80–110 

MW hőteljesítménnyel) és a csatlakozó villamos és hő-tápvezetéki rendszer, 

valamint fogyasztói csatlakozólétesítmények (kaszkád rendszerű hő 

hasznosítással). 

2. A műszaki – gazdasági – technológiai elemzés során 5 technológiai változat 

kiválasztása történt meg, ezek: 1. Kalina ciklus, 2. ORC+FC kombinált 

rendszer, 3. TFC, 4. TFC+FC, 5. integrált ORMAT rendszer 

3. Ezekhez három változat (I., II., III. változat) szerint feltételezett hidrogeológiai 

adottságok alapján; 5 vagy 3-2 db termelő-visszasajtoló kútpár tartozhat. 




4. A mértéktartó változat esetén az ORC+FC technológiát célszerű választani, 3 

kútpár feltételezésével. Az optimista, extrém változatban az ORC+FC vagy a 

TFC technológia ajánlható, 2 kútpárral. 

5. A termelhető és értékesíthető villamos energia menetrendet tartva rátáplálható 

az országos fő elosztóhálózati rendszerre folyamatosan és állandóan, min. 

7000 óra kihasználtsággal, éghajlattól függetlenül, minimális károsanyag 

kibocsátással. Ezen felül, amennyiben a vízgőz fluidumról leválasztott gáz 

hasznosítására szükség van, valamint ha azt a volument is bevonják a 

kogenerációs energiatermelésbe, úgy teljesítménye tovább növekedik (Dr. 

Árpási M. – Dr. Unk Jánosné, [2003]). 

6. A durva becslésekhez, előzetes kalkulációkhoz a választott ORC+FC 

technológiájú erőművi rendszer villamos hatásfokát egyelőre =20%-ra 

lehetett feltételezni. A technológiai berendezés pontos méretezése a termelő 

kutakon végzett, rétegenként különböző mélységben mért legfőbb adatok 

kimutatása után dolgozható ki a munka következő fázisában, valamint a 

gazdaságossági számítások is ezt követhetik. 

7. Az előzetes vízjogi engedélyezési folyamat megindult, azonfelül: a hazai 

befektető társulás pályázati támogatásra benyújtotta az előkészített 

programot, amelynek elbírálása ugyancsak folyamatban van. 

9.4.4. – 1. Magyarország geotermikus energiaforrás-adottságai kedvezőek 

általában és a Nyugat-dunántúli Régióban kitüntetett potenciállal 

rendelkeznek: 

Hazai példák (Hódmezővásárhely, Fülöpjakab, Kistelek, stb.) mellett két példa 

hőhasznosításra, a Nyugat-dunántúli Régió szomszédságából: 

Somogy megyében, a Csurgói kistérség központjában, Csurgó városa, a 

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007- 

2013 keretében az „Innovatív Geotermikus Energia Kutatás Csurgó és Kapronca 

közelében” (Innovative Geothermal Energy Research surrounding Csurgó and 

Koprivnica, IGER-CsK) című projekt megvalósításán dolgozik. A projekt e két 

település közelében a felszín alatt nyugvó geotermikus lelőhelyek azonosítására, 

geotermikus kutak létesítésére legalkalmasabb helyek feltárására irányul. A 

projektnek úttörő szerepe van a két ország közös geotermikus kincsének 

hasznosításában és a megújuló energiaforrások alkalmazásában. 

(http://www.igercsk.eu/sub.php?m=2&n=a-projekt, [2011.11.30]) 

Jó példa a szomszédos Ausztriából: 2014-től negyvenezer bécsi háztartást lát el 

Ausztria legnagyobb 40 megawattos teljesítményű geotermikus erőműve, amelyben 

ötezer méteres mélységből kinyert, 150 fokos víz hőenergiáját hasznosítják a bécsi 

távfűtésben. A kihűlt vizet 3.600 méteres mélységbe vezetik vissza. 

(http://www.alternativenergia.hu/ausztria-legnagyobb-geotermikus-eromuve-epulbecsben/40606, 

[2011.12.05]) 




9.4.4. - 1. ábra. Forrás: Dr. Lorberer Árpád [2004], Dr. Török József [2007]. 

Szénhidrogén-kutató mélyfúrások eredménye 3000 m mélységben mezozoós 

képződményekben, ahol a hőmérséklet nagyobb, mint 120°C 

9.5.1. – 1. Kiegészítő leírás a jövő napelemes rendszereihez 

A fotovillamos energia átalakítók (napelemek) a Nap sugárzási energiáját közvetlenül 

alakítják át villamos energiává. Ez egy rendkívül elegáns módja a megújuló 

villamosenergia-termelésnek. A napelemek alkalmazási lehetősége - moduláris 

felépítésének, emisszió mentes, csendes működésének köszönhetően - széleskörű 

és lényeges szerepet játszhat a jövő villamosenergia-ellátásában. 

A napenergia tudatos hasznosításának története az ókorba nyúlik vissza. A nap 

sugárzási energiájából közvetlenül villamos energiát előállító eszközök múltja jóval 

rövidebb időszakot ölel át. A 19. században felfedezett fotovillamos hatástól csak a 

20 század közepén jutott el a tudomány és technika a mai értelemben napelemeknek 

nevezhető eszközök létrehozásáig. A földi alkalmazás elterjedésének az 1972-es 

olajválság adott jelentős lökést. Az ezt követő időszakban néhány év alatt a kutatási 

ráfordítások összege a világon mintegy 100 szorosára emelkedett. A technológiai 

fejlesztésre költött dollár milliárdok meghozták az eredményt. Az előállítási költségek 

rohamosan csökkenni kezdtek, és a napelemek alkalmazási köre szélesedett. 




A fejlődés az óta töretlen. Különböző alapanyagokból és felépítéssel, különböző 

technológiákkal 2010-ben több mint 20 000 MW p napelemet állítottak elő és mintegy 

12 000 MW p -al nőtt a világon a napelemes villamosenergia-termelő berendezések 

teljesítménye (Forrás: www.solarbuzz.com, [2011, szeptember]). Az eddig legyártott 

napelemekből készült berendezések összteljesítménye meghaladta a 30 000 MW p -t 

(MW p : Megawatt peak, névleges csúcs-teljesítmény). Bátran mondhatjuk, hogy 

ennek a technológiának a jelenlegi fejlődése a számítástechnika korábbi 

robbanásszerű fejlődéséhez hasonló. 

Európa alkalmazás tekintetében az első helyen áll a világon. 

9.5.2. – 1. BIPV Technológia 

Tetőbe integrált napelemek, napelemzsindely 

9.5.2-1 ábra. Forrás: Solar Design Associates, Brooklyn,USA Image: Braas, 

Heusenstamm 

Fénykorlátozó tetőablakok 

9.5.2.-2. ábra. Forrás: Fraunhofer ISE, Freiburg 




9.5.2. – 2. Napelemes áramforrások 

9.5.2.-3 ábra. Forrás: Pálfy, [2011] 

9.5.2. -4 ábra. Forrás: Pálfy, [2011[ 




9.5.2.-5. ábra. Forrás: Pálfy Miklós, [2011] 

9.5.3. – 1. Kiegészítés a technológia gazdaságossági paramétereihez – 

napelemek közeli jövőben várható bekerülési költsége: 

Az európai fejlesztési irányokat az Európai Fotovillamos Technológiai Platform 

(EUPVPlatform) végzi és többszöri szakértői egyeztetés után most már második 

kiadásban A Strategic Research Agenda for Photovoltaic Solar Energy Technology 

(SRA) kiadványban hozza nyilvánosságra. 

Az SRA az alábbiakban megfogalmazott célokat jelöli ki a fotovillamos 

energiahasznosítás területén. 

A kulcsra kész 100 kW-os napelemes rendszer ÁFA mentes fajlagos árát, amely ma 

átlagban 2,5 €/W, 2020–ra le kell csökkenteni 1,5 €/W-ra, 2030-ra 1 €/Wra és 

hosszútávon 0,5 €/W-ra. 

Továbbá a napelemekkel termelt villamos energia költségét Dél Európában, amely 

ma átlagban 0,19 €/kWh, 2020–ra le kell csökkenteni 0,1 €/kWh-ra, 2030-ra 0,06 

€/kWh-ra és hosszútávon 0,03 €/kWh-ra. 

Valamint a napelemes rendszerek tipikus energiamegtérülését (a gyártásuk során 

felhasznált energia megtermelését), amely ma átlagban 0,5-1,5 év, 2020–ra le kell 

csökkenteni 0,5 évre 2030-ra < 0,5 évre és hosszútávon < 0,25 évre. 




A rendszerárból számolt energia költség néhány feltételezést tartalmaz miután a 

telepítési hely, rendszer élettartam, hatásfok és gazdasági tényező függő. 

A feltételezésnél 80% rendszer hatásfokot, azaz 1000 kWh/m 2 /év fajlagos 

besugárzás értéknél 800 kWh/kW/év értéket vesz figyelembe. Dél Európában 

optimális tájolású és dőlésszögű telepítésnél 1800 kWh/m 2 /év fajlagos besugárzás 

értéknél 1440 kWh/kW/év értéket vesz figyelembe. A rendszer gazdaságos 

működési élettartamára 25 évet és a működtetése során a rendszer árának évi 1%- 

kal számol karbantartási költségként. 

A 9.5.5.-1 ábra bemutatja a kristályos szilícium napelemből készült villamos 

hálózatra dolgozó rendszer átlagos főbb költségösszetevőit, azok arányát és az 

egyes főbb költségelemek, mint berendezés, anyag, munkabér, és rezsi/villamos 

energia arányát. 

Kristályos szilícium napelemből készült villamos hálózatra dolgozó 

rendszer átlagos főbb költségösszetevői 

9.5.5-1. ábra. Forrás: Winfried Hoffman 2011 (fordítás: overhead/electricity = 

rezsi/villamos áram, labour=munka, materials=anyagok, equipment=berendezések) 




A 9.5.5-2. ábra bemutatja a vékonyréteg szilícium napelemekből készült villamos 

hálózatra dolgozó rendszer átlagos főbb költségösszetevőit, azok arányát és az 

egyes főbb költségelemek, mint berendezés, anyag, munkabér, és 

rezsi/villamosenergia arányát. 

Vékonyréteg szilícium napelemekből készült villamos hálózatra dolgozó 

rendszer átlagos főbb költségösszetevői 

9.5.5.-2 ábra. Forrás: Winfried Hoffman 2011 (fordítás: overhead/electricity = 

rezsi/villamos áram, labour=munka, materials=anyagok, equipment=berendezések) 

(Winfried Hoffman, [2011]) 




Melléklet irodalomjegyzék 

1. Csináljuk jól” Geotermikus energia hasznosítása Magyarországon 2007. Írta: 

PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné Megbízó: Energiaközpont UNDP/GEF projekt. 

HUN/00/G41/1G/99 sz. 

2. Dr. Árpási M. – Dr. Unk Jánosné: „A nagy gáztartalmú, 100oC-nál nagyobb felszíni 

hőmérsékletű geotermikus fluidum kombinált energiahasznosítási javaslata” 

Európai Geotermális Konferencia – Szeged, 2003. május 25-30. 

3. Dr. Árpási Miklós: „A geotermális energiahasznosítás Magyarországon – 2008” 

Tanulmány, Bp. 2008. ápr. 

4. Dr. Árpási Miklós: „Szakvélemény a geotermikus energia hasznosításáról és a 

környezetvédelemmel való kapcsolódásáról Magyarországon” Bp. 2006. dec. 

5. Dr. Csaba József: „Környezetkímélő villamosenergia-termelési és 

településfejlesztési lehetőségek a geotermikus energia hasznosításával a világon 

– elvi lehetőségek hazánkban.” OMIKK Kiadvány, 1994/23. 

6. Dr. Szanyi János, Kovács Balázs: „A Kárpát-medence geotermikus 

energiapotenciálja” Kistelek 2007. április 

7. Dr. Török József: „A Kárpát-medence geológiai adottságai” Kisteleki Geot. Konf. 

2007. febr. 6-7. 

8. Főv. Vízművek Rt. –EnergoBanking Kft. – PYLON Kft.: „Geotermikus erőmű 

létrehozásához kapcsolódó megvalósíthatósági szakvélemény” 

Villamosenergetikai munkarész szerzője: Dr. Unk Jánosné, PYLON Kft. Bp. 2008. 

ápr. 

9. GEOTHERMAL ENERGY ASSOCIATION for the U.S. Department of Energy 

Washington, USA: „Factors Affecting Costs of Geothermal Power Development” 

Kidolgozója: Cédric Nathanaël Hance, August 2005 

10. HEINRICH BÖLL FOUNDATION, Wilson Rickerson and Robert C. Garace: „The 

Debate over Fixed Price Incentives for Renewable Electricity in Europe and the 

United States: Fallout and Future Directions.” A White Paper, February 2007 

11. http:// okemike.blogter.hu/465094/stirling_motor_szerepe_az_epuletgepeszetben, 

2011 

12. János Haas: „GEOLOGY OF HUNGARY” Eötvös University Press 2001 

13. Kujbus Attila, CEGE: „Geotermikus erőmű létesítésének lehetőségei 

Magyarországon.” Bp. Magyar Hidr. Társ. 2009. IV. 21. 

14. Magyar Köztársaság Kormánya: „Országos Területfejlesztési Koncepció” az 

Országgyűlés 35/1998. (III. 20.) OGY Határozatának háttéranyaga Bp. 1997. 

Energia fejezet, Megújuló energiahasznosítások területi javaslata (szerző: PYLON 

Kft. Dr. Unk Jánosné) 

15. MOL Rt. – OGIL Magyar Olaj és Gázipari Rt. Olaj és Gázipari Laboratórium, Dr. 

Pápay József, Dr. Árpási Miklós: „AZ ORSZÁG GEOTERMÁLIS 

LEHETŐSÉGEINEK FELMÉRÉSE, különös tekintettel a MOL érdekeltségére.” Bp. 

1993 




16. Monostori Tibor: „Pannon rétegek.” Demokrata – Zöld jövő melléklet, 2008. július 

9. 

17. Pálfy Miklós. (2011. május 21): A napenergia fotovillamos hasznosításának 

lehetőségei és perspektívája. Szakmérnöki tanfolyam. SZIE Gödöllő 

18. Paloso JR, G; Mohanty, B.: „A flashing binary combined cycle for geothermal 

power generation” Energy 18.k.8.sz.1993.p.804-814. 

19. Pierre Ungemach: „Electric Power Generation from Geothermal Sources” Applied 

Geothermics. Edited by M. Economides and P. Ungemach, 1987 John Wiley & 

Sons, Ltd. 

20. PROTACON Kft. – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: „Balotaszállás-Mélykút térségi 

CH-meddő fúrásból átképzett M3 és M6 jelű víztermelő és M7 jelű víznyelő 

kutakra, szűkebb területükre vonatkozó értékelési, hasznosítási terv” 

előtanulmánya 2007-ben 

21. Ronald Di Pippo, Ph.D.: „Small Geothermal Power Plants: design, performance 

and economics” University of Massachusetts Dartmouth. GHC Bulletin, June 1999 

22. Tímár Lajos: „A termálenergia felhasználásának gazdasági kérdései” 

ENERGOexpo 2007 Debrecen, Hungary 

23. Uri Kaplan: „Organic Rankine Cycle Configuration” (Ormat Technologies Reno – 

USA) European Congress 2007. 30. May – 1. June Unterhacing, Germany 

24. VITUKI Dr. Lorberer Árpád: „A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési 

koncepciója” Bp. 2004. 

25. Winfried Hoffman. (2011 június 30.): Preliminary results of study „ PV competing 

int he energy sector” EPIA 6th GAM of PV Tecnology Platform, Brussels 

26. http://blog.vadaenergy.com/?p=807, [2011.10.29] 

27. http://www.alternativenergia.hu/ausztria-legnagyobb-geotermikus-eromuve-epulbecsben/40606 

[2011.12.05] 

28. http://www.eupvplatform.org [2011. november] 

29. http://www.hidrogenakkumulator.hu/ [2011.12.05] 

30. http://www.hidrogenplatform.hu/files/24311278340451SKT-2-1-final-2010july-2.pdf 

31. http://www.igercsk.eu/sub.php?m=2&n=a-projekt, [2011.11.30] 

32. http://www.nrel.gov/data/pix, [2011. november] 

33. http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Hidrogen/Hidrogen.html 

[2011. 11. 25] 





10. A stratégia megvalósításának intézményi keretei 





Regner Márta 

Varga Eszter 





Tartalom 

10. A stratégia megvalósításának intézményi keretei ...................................... 3 

10.1. Az Európai Unió támogatási rendszere a 2014-2020-as periódusban ......... 3 

10.2. Nemzeti és regionális keretek ...................................................................... 4 

10.3. A stratégia megvalósításába bevonandó szervezetek és felhasználandó 

eszközök ............................................................................................................... 6 

10.4. A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének eszközei sikeres példákon 

keresztül az Ausztria-Magyarország programterületen ......................................... 8 

10.4.1.1. A megújuló energiákkal kapcsolatos projektek és kezdeményezések a 

Nyugat-dunántúli régióban .................................................................................... 8 

10.4.1.2. Nemzeti és regionális programok ........................................................... 8 

10.4.1.3. Határon átnyúló kezdeményezések ....................................................... 9 

HU-SLO: Őriszentpéteri biogáz erőmű előkészítése ........................................... 9 

HUSK/0901/2.1.1/0279 Megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeit 

bemutató központok kialakítása a Tőkési ág és a Téti kistérség területén c. 

projekt. ................................................................................................................. 9 

HU-SLO: Megújuló energia út projekt (lezárult) ................................................. 10 

10.4.1.4. Öko-check ............................................................................................ 10 

Irodalomjegyzék: ................................................................................................. 12 




10. A stratégia megvalósításának intézményi keretei 

Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk az EU támogatási rendszerét, a hazai 

megújuló energiarendszerek fejlesztését segítő nemzeti és regionális 

programokat. Továbbá javaslatot teszünk a jelen stratégia megvalósításába 

bevonandó szervezetekre és a megvalósítandó akciókra, amelyek a megújuló 

energia felhasználását népszerűsíthetik. Röviden bemutatunk már megvalósult 

sikeres programokat is. 

10.1. Az Európai Unió támogatási rendszere a 2014-2020-as periódusban 

Az Európai Bizottság 2010. márciusában fogadta el az Európa 2020 stratégiát, 

mely a térség következő évtizedre szóló fejlesztési alapdokumentuma. A stratégia 

célja, hogy változó világunkban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és 

inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott 

elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a 

foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az 

EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az 

oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 

2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el 

az említett területeken. 

A stratégia megvalósítását konkrét uniós és tagállami intézkedések segítik. Az 

Európai Unió energiapolitikai elveit is tartalmazza az Energia 2020 Stratégia, 

amely erőforrás- és energiahatékony, alacsony szén-intenzitású (CO 2 

kibocsátású) gazdaság kialakítását tűzi ki céljául. Ehhez meg kell teremteni a 

csökkenő energiafelhasználás melletti versenyképes, fenntartható és biztonságos 

energiaellátás és felhasználás stratégiáját, a gazdasági növekedés, a CO 2 

kibocsátás csökkentés és a versenyképesség javítás integrált feltételrendszerét, 

amely egyúttal az ellátásbiztonság növekedését is eredményezi. Az energetikai 

és klímapolitikai célok elérésének leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja – 

főleg a hőfelhasználás területén – az energiahatékonyság, takarékosság 

fokozása, ami emellett hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a fogyasztók 

költségeinek csökkentéséhez és jobb életkörülmények megteremtéséhez. Az EU 

2020 stratégia számszerűsíthető céljai közt szerepel, hogy az üvegházhatást 

okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest 

(vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek), a megújuló 

energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni, az energiahatékonyságot 20%-kal 

kell javítani. 

Az EB az energiabiztonság megteremtését, valamint az energiapiac integrálását 

is fő feladatai között tartja számon a következő periódusban. A 2011. február 4-ei 

rendkívüli Európai Tanács ülésen döntés született arról, hogy 2014-ig 

megteremtik az egységes, integrált energiapiacot. 




10.2. Nemzeti és regionális keretek 

A kormány 2010 nyarán dolgozta ki, és 2011 januárjában indította útjára az Új 

Széchenyi Tervet. A Terv a 2011-13 között Magyarország számára rendelkezésre 

álló 2000 milliárd forint EU-forrás felhasználásának stratégiai irányait jelöli ki. 

A 2011-2013 évekre vonatkozó EU-s operatív programok akciótervei, az azok 

által meghatározott pályázatok és kiemelt projektek igazodnak az Új Széchenyi 

Terv (ÚSZT) hét kitörési pontjához, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, 

a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk 

versenyképességének javítását. Az ÚSZT keretében az elérni kívánt cél 

Magyarország hosszú távú fejlődésének elősegítése, hozzájárulás a tartós 

növekedés megkezdéséhez és fenntartásához. 

A kormány 2011. őszén fogadta el a Nemzeti Energiastratégiát, melynek célja (a 

továbbiakban NES) az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a 

gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával, az 

elfogadható energia igény és az energetikai fejlesztések jövőbeli irányainak 

meghatározása, valamint a magyar energetika jövőképének kialakítása az 

energiapiaci szereplők bevonásával. A NES 2030-ig részletes javaslatokat 

tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a döntéshozók számára, valamint 

egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába 

helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. 

A NES fókuszában az energiatakarékosság, a hazai ellátásbiztonság 

szavatolása, a gazdaság versenyképességének fenntartható fokozása áll. Az 

energetikai struktúra váltás során meg kell valósítani: 

teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági 

intézkedéseket (ld. 8. fejezet); 

alacsony CO 2 intenzitású – elsődlegesen megújuló energiaforrásokra 

épülő – villamosenergia-termelés arányának növelését (ld. 7. fejezet); 

a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését (ld. 7 és 9. fejezetek); 

az alacsony CO 2 kibocsátású közlekedési módok részesedésének 

növelését (e-mobility és hibrid technológiák, energiatárolás a járművek 

akkumulátorai segítségével). 

Ha egy mondatban akarnánk összefoglalni a NES fő üzenetét, akkor célunk a 

függetlenedés az energiafüggőségtől. A cél eléréséhez javasolt öt eszköz: az 

energiatakarékosság, a megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb 

arányban, a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, 

a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, valamint az európai energetikai 

infrastruktúrához való kapcsolódás. 

A megújuló energiarendszerek fejlesztését és elterjedését az áremelések ellenére 

is kedvező (nem világpiaci) árú fosszilis energiahordozók gátolják 

Magyarországon, s így a NYD-i régióban is, amely a támogatási, illetve az adó- 




és járulékrendszer módosításával lenne orvosolható. Nem kedvez a megújulók 

elterjedésének a magyar „zöld tarifa” sem, amely szintén elmarad az EU-s 

átlagtól. 

A KEOP Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében kiírt, még futó 

pályázatok közül a Kistelepülések szennyvízkezelése céljából kiírt pályázat 

(NYDOP-4.1.1/A-11) köthető az energetikai stratégiához is. 

A közlekedési kapcsolatok fejlesztésére (NYDOP – 2007-4.3.1/A) és a 

településeket összekötő utak kiépítésére (NYDOP – 2009-4.3.1/A) kiírt 

pályázatok újraindításuk fontos lenne az energiastratégia szempontjából is. 

A jelenleg futó KEOP, EUROSTARS és GOP pályázatok energetikai célokat is 

megvalósítanak, pl. Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztéseipari 

parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása a Nyugat-Dunántúli 

Régióban (NYDOP-1.3.1/A, B és C-11), EUROSTARS_HU_07 - Eurostars 

Pályázat, KEOP-1.1.1/B/10-11, KEOP-7.1.1.1/09-11 és KEOP-1.1.1/09-11 - 

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek (tovább)fejlesztése, Komplex 

vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KHG) 

GOP-2011-2.1.1/KHG, KMOP-2011-1.2.1/KHG, Környezeti célú fejlesztések 

(GOP-2011-2.1.4 (BAT, energiatakarékos technológiák). 

A cél érdekében fontos projektek lehetnek a komplex energetikai rendszerek 

kiépítésére, meglévő rendszerek összekapcsolására, települések közötti 

energetikai együttműködések kialakítására meghirdetendő pályázatok. 

A megújulók elterjedését segítené, ha a megújuló energiás (kis) erőművek 

építését nem elsősorban pályázatokból támogatná az állam, hanem helyette 

hosszú távon (5-10 évre) rögzített és kellően ösztönző kötelező átvételi tarifákat 

vezetne be, s így a termelőegységet építő beruházó egyszerűen kalkulálhatná a 

megtérülés idejét, „függetlenül” az alkalmazott technológiáktól és 

berendezésektől. Mindezt, a kedvező tarifálást addig szükséges fenntartani, amíg 

az EU-s, az állami vagy regionális célértékeket elérjük. Azaz tarifálisan támogatott 

lenne minden megújuló energiatermelő beruházás a területi kvótaértékek 

eléréséig. Ezzel jól kontrollálható és tervezhető lenne a megújulók terjedése. 

A lakossági szinten a ZBR (Zöld Beruházási Rendszer) további egyszerűsítésével 

és legalább 2020-ig való fenntartásával lehet az elsősorban (de nem kizárólag) a 

napelemes, napkollektoros, hőszivattyús rendszerek elterjedését segíteni. A 

kombinált (megújuló energiás energiatermelés és energiahatékonyság növelés) 

beruházások ösztönzése rendkívül fontos, hiszen kisebb teljesítményű (olcsóbb) 

energiatermelő berendezés is elegendő lehet, ha az épület energiahatékonyságát 

előzetesen növelik. 

A szemléletformálást, ismeretterjesztést szolgálják a TÁMOP projektek (pl. 

TÁMOP 2.1.3 - Munkahelyi képzések támogatása, TÁMOP-2.2.4-11/1 Határon 

átnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés területén, TÁMOP-3.1.3- 




11/2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének 

megújítása a közoktatásban (Öveges Program). 

10.3. A stratégia megvalósításába bevonandó szervezetek és 

felhasználandó eszközök 

A stratégia megvalósításában a Regionális Fejlesztési Ügynökségre kiemelt 

szerep hárul. Stratégiai tervező, javaslattevő szervezetként és a régió 

ismerőjeként célzott energiahatékonysági és megújuló energiahasznosítási 

programokra kell javaslatot tennie. Akár a jelen stratégiából, akár a nemzetiből 

kiindulva 2020-ig célszerű lenne kimunkálni egy hosszú távú célzott megújuló 

energia pályázati programot. A program megvalósításában egy az NYDRFÜ által 

esetlegesen életre hívott Regionális Energia Ügynökség jelentős szerepet kaphat. 

KSH-tól eltérő adatgyűjtéssel, monitorozással, az új, helyi megújuló energia 

lehetőségek feltárásával, az új és elérhető technológiák adaptálásával, 

szakképzési javaslatokkal, szemléletformálással egy jelentős űrt tölthetne be a 

régió és kistérségeinek fejlesztésében. 

Pannon Megújuló Energia Klaszter segítheti az összefogást, valamint az anyagi 

és bemutatkozási lehetőségek bővítését, hozzájárulhat a cégek 

munkaerőképzéséhez, és segítheti a különböző vásárokon való megjelenést is, 

míg a MTESZ regionális szervezetei konferenciák, workshopok tartásával, a 

szakemberek továbbképzésében vállalhatnak szerepet. 

A szakemberképzésben rendkívül fontos lenne főállású energetikusok (tovább) 

képzése. A korábbi (1990-es és 2000-es) években ezeket az embereket 

elbocsájtották az önkormányzatoktól, intézményektől, cégektől és inkább – 

szükség esetén – vállalkozásokat bíztak meg a feladatok – kampányszerű – 

elvégzésére. A szakembereknek nem csak a hagyományos-, hanem – a 

fenntarthatóság érdekében – a megújuló energiás technológiákkal kapcsolatban 

is megfelelő mélységű tudásra van szükségük. A megszerzett tudásukat pedig 

legalább félévente továbbképzéseken kellene naprakészen tartani. 

A döntéshozók nem is tudják, hogy mit kellene, lehetne tenni energetikai 

költségeik csökkentésére, mert nem kerül eléjük a problémák megoldásához 

vezető út, amit egy gazdaszemlélettel rendelkező energetikus tudna megmutatni. 

De nem elég csak beruházni, gazdaságosan üzemeltetni is kell, ami szintén csak 

megfelelő képzettségű szakember felügyelete mellett biztosított. 

A régióban megújuló energiaforrásokkal, energetikával foglalkozó szak (közép) 

iskolák, egyetemek aktív és tudatos szerepvállalása szükséges. Fontos pillére a 

szombathelyi Solar-labor, „solarteur” képzés a villanyszerelő szakma 

alapképzésébe integráltan (Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és 

Kollégium). Itt a Szoláriskolai képzésen belül oktatott modulok: Munka-és 

környezetvédelem, ökológia, Elektrotechnika, Fotovoltaikus rendszerek, 

Fűtéstechnikai alapismeretek, Napkollektoros rendszerek, Hőszivattyú. Ezek a 




modulok minden olyan iskola oktatási struktúrájában meg kell jelenjenek a 

jövőben, amelyek épületgépészettel, kivitelezéssel foglalkoznak közép vagy 

felsőfokon. 

Szükséges továbbá a NYME energetikus szakmérnök, valamint a SZE Műszaki 

Tudományi Kar továbbképzési szakjainak bevonása. Az egyetemeken létrehozott 

Regionális Egyetemi Tudásközpont és Kooperációs Központ is alkalmas lenne 

arra, hogy támogassa a régió energetikai törekvéseit. 

A CNG technológiával működtetett járművek működésének feltétele szintén a 

szakembergárda képzése a közép szintű és a felsőoktatásban (Pl. Ganz 

Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola, Zalaegerszeg és a 

SZE, Alternatív Közlekedést Fejlesztő Hallgatói Közhasznú Egyesület 

összefogásával) 

A vépi székhelyű Megújuló Energia Kutató Központ és a szombathelyi Energia 

Pont és Tudásközpont szerepe az egyetemi tudásközpontokkal együttműködve a 

feladatok összehangolásában lehet. 

A megújuló energiahasználatot egy-egy támogató pályázat megjelenését 

megelőzően, regionális rádióreklámokkal és a nagyobb településeken, 

városokban speciálisan felszerelt információs kamionok vagy buszok 

bevásárlóközpontok ill. központi helyszíneken történő felvonultatásával javasoljuk 

népszerűsíteni a lakosság és a kkv-k körében. Az információs járművekben a 

napelem, a napkollektor, a szélkerék és a hőszivattyú demonstrációját kell 

megoldani energiatárolással (hő és villamos) együtt. Így az építkezők, az épület 

felújítás előtt állók a működő demonstrációs eszközök segítségével szerezhetnek 

első kézből információt a szükséges eszközökről. Néhány tipikus estre (pl. 5 kW p 

napelem, 4 kW-os hőszivattyú) szórólapokon kidolgozott költségvetés és 

üzemeltetési költség részletezővel érdemes készülni. Egyidejűleg fel kell hívni a 

figyelmet a hőszigetelés fontosságára is, mint gépészeti beruházási igényt 

csökkentő tételre. 

A már működő berendezések, projektek bemutatásával is lehet a társadalmi 

szemléletformálást segíteni. Ilyenek a VASIVÍZ Zrt. megvalósult projekjei (biogáz 

hasznosítás), a szelestei bioüzemanyag gyár, a vépi szélerőműpark vagy a 

Pornóapátiban működő falufűtőmű. Alkalmas lehet az CEEBEE projekt által 

szervezett Passzívház képzési körút is. 

Intézmények, saját telephellyel rendelkező nagyobb cégek esetében a cégvezető 

személyes megkeresése lehet a legcélravezetőbb, különösen akkor, ha nincs az 

adott intézménynél vagy vállalatnál energetikáért felelős szakember. Személyre 

(cégre) szabott energetikai tanácsadás, későbbiekben energetikai auditálás 

segíthet a megújuló erőforrások hasznosításában. 




Szemléletformálást főként a regionális TV csatornák segítségével, jó gyakorlatok 

(megvalósult, mérhető) megújuló energiás projektek bemutatásával lehet 

megoldani, de ezeknek a filmeknek a fent említett infókamionokban, illetve 

buszokban való bemutatása is hatásos lehet. 

Az internet sem elhanyagolható információforrás: az Energopédia elektronikus 

hírportál lehetne a témával ismerkedők, tájékozódni vágyók honlapja, az 

elektronikus ismeretterjesztés adekvát formája. 

10.4. A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének eszközei sikeres 

példákon keresztül az Ausztria-Magyarország programterületen 

A NYD-i régióban is a megújuló energiafelhasználás ösztönzésének egyik 

legcélravezetőbb módja a nemzeti-, a regionális- illetve a határon átnyúló 

pályázati programokban való részvétel. A sikeres pályázatokon túl egy a német 

nyelvterületen már bizonyított ökológiai auditrendszert is bemutatunk, amely 

vállalatok és önkormányzatok esetében is hasznos lehet. 

10.4.1.1. A megújuló energiákkal kapcsolatos projektek és 

kezdeményezések a Nyugat-dunántúli régióban 

Több megújuló energiára épülő projekt vár megvalósításra, de a befektetők 

kivárnak, egyrészt amíg a kvótát felszabadítják (szélenergia ld. 7.1.1.2-13 

melléklet) másrészt amíg a megújuló energia átvételi rendszere megújításra kerül 

(várhatóan 2012 II. negyedév) és kiszámítható lesz pl. egy biogáz üzem 

megtérülése. A 7. fejezet biomassza és biogáz projektlehetőségeket is bemutat. 

10.4.1.2. Nemzeti és regionális programok 

2012-ben az NFÜ más – közlekedést finanszírozó – forrásokból is tervez 

átcsoportosítani a KEOP pályázati keretösszegek növelésére, miután 

százmilliárdos igény merült fel az önkormányzatok és a kkv szektor részéről az 

energiahatékonysági és megújuló energia kiaknázását támogató pályázatok iránt. 

Így a KEOP 4. „A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése”, a KEOP 5. 

„Hatékony energiafelhasználás” és a KEOP 8. „Technikai segítségnyújtás” 

prioritások is emelt keretösszegekkel kerülnek kiírásra 2012-ben. Ennek 

köszönhetően várhatóan az alábbi korábban lezárt pályázatok lesznek ismét 

elérhetőek: 

 

 

Új Széchenyi Terv - Épületenergetikai fejlesztések támogatása; Helyi hő, 

hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal 

Új Széchenyi Terv - Megújuló energiatermelés támogatása; Geotermikus 

alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és 

projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 




10.4.1.3. Határon átnyúló kezdeményezések 

Régiónkban több határon átnyúló pályázati program érhető el: szlovák-magyar, 

osztrák-magyar, szlovén-magyar és horvát-magyar. Az aktuális kiírásoknak 

függvényében, de szinte mindegyikben található megújuló energia használatot 

népszerűsítő vagy közvetlenül ösztönző forrás. Ezek közül mutatunk be röviden 

hármat. 

HU-SLO: Őriszentpéteri biogáz erőmű előkészítése 

A projekt célja 

Őriszentpéter, mint a fejlesztés helyszíne és térsége nagy mennyiségben 

rendelkezik olyan környezeti, természeti erőforrásokkal, melyek egy 

környezetbarát, megújuló energiát hasznosító energiatermelési rendszer 

alapanyagai lehetnek. A terület nemzeti parki fennhatóság alá tartozik, így 

fokozott szükségletként jelentkezik a megújuló energiaforrások felhasználása, 

hasznosítása. A projekt célja egy biogáz erőmű építésének előkészítése építési 

engedély szintű tervek, megvalósíthatósági tanulmányok formájában. A 

fejlesztés célcsoportja a település lakossága, a térség gazdálkodói, valamint a 

projekthez szakmai tapasztalataival hozzájáruló külföldi partner. 

Elért eredmények 

A projekt megvalósulásának eredményeképpen rendelkezésre áll a biogáz erőmű 

környezeti hatástanulmánya, a megvalósíthatósági tanulmány és az 

engedélyezési tervdokumentációk. A projekt nagymértékben hozzájárul a 

határrégió fenntartható fejlődéséhez. A projekt keretében két beszállítói 

konferencia került megrendezésre, valamint elkészítésre került egy tájékoztató 

füzet a lakosság és a vállalkozók számára. 

HUSK/0901/2.1.1/0279 Megújuló energiaforrások hasznosítási 

lehetőségeit bemutató központok kialakítása a Tőkési ág és a Téti 

kistérség területén c. projekt. 

A projekttel érintett önkormányzatok mindegyikénél jelentős probléma a 

középületek magas fenntartási költségeinek finanszírozása, az épületek nagy 

energiaigénye és azok környezetre gyakorolt negatív hatása. A partnerek – az 

átfogó megoldást előtérbe helyezve – megújuló energiaforrások kihasználására 

alkalmas berendezések beszerzésében, elhelyezésében és ezen források 

felhasználásában egyeztek meg. 

A projektben szolár rendszerek – napkollektor berendezések és a hozzá tartozó 

szerelvények kerülnek beszerzésre, beépítésre a kiválasztott épületek 

tetőszerkezetén. A berendezések kihasználásának hatásfokát, környezetkímélő 

hatását és minden más előnyét mindkét kistérség az újonnan kialakítandó, multi 

funkciós, közösségi központokon keresztül szeretné bemutatni. A központok 




feladata a megújuló energiaforrások gyakorlati hasznának bemutatása, a 

napkollektorok működésének rendszeres nyomon követése és nem utolsósorban 

nevelési, oktatási tevékenységek megvalósítása a természet- és 

környezetvédelem területén. A bemutató központ a Téti Kistérség Sokoróaljai 

Önkormányzatainak Többcélú Társulása központjában kerül kialakításra. 

Projekt várható befejezése: 2012. október 14. 

HU-SLO: Megújuló energia út projekt (lezárult) 

A projekt célja 

Környezettudatos szemlélet kialakítása a határ-menti régióban és az érintettek 

körében. A projekt meghatározó eleme a megújuló energiák megismertetése 

közvetlen tapasztalati úton. Az új ismeretek birtokában a közszféra és a lakosság 

törekvései erősödnek a megújuló energia hasznosítására, a környezetkímélő 

életmódra a környezeti fenntarthatóság elvei szerint. Projektek generálódnak a 

megújuló energiák hasznosítására a gazdaságban, hiszen költségkímélő és 

gazdaságos megoldások megismerése vált lehetővé. Az energiahatékonyság és 

a megújuló energiastratégia alternatív lehetőségeinek kiválasztása, alkalmazása 

a helyi viszonyokra alkalmazható módszerek ismeretében elkezdődött a 

szakértők, tanácsadók bevonásával. 

Elért eredmények 

Zala, Vas és Somogy megyére vonatkozó helyzetfelmérés alapján elkészült a 

tanulmány, amely 11 kiemelkedő projektet ítélt alkalmasnak a bemutatásra. A 

bemutatóhelyek építési munkálataival együtt elkezdődött a szakszerű látogatási 

csomagok (energianapok, iskolaprogramok) kidolgozása és képzési közismereti 

anyag elkészítése a látogatók számára. A 6 bemutatóhely elkészült, és 2007 első 

félévben átadásra került a következő helyszíneken: Dötk, Keszthely, Nagypáli, 

Pornóapáti, Szentgyörgyvölgy, Vép. 

10.4.1.4. Öko-check 

Az „Öko-check” egy Ausztriában kifejlesztett módszertan, amely már nemzetközi 

szinten is bizonyított. Alkalmas önkormányzati szervezetek, cégek, intézmények 

auditálására. 

A vizsgálat egy helyszínbejárással és állapotfelméréssel kezdődik, amelyben a 

felhasznált nyers-, segéd- és alapanyagokat, az energiafelhasználás mértékét és 

módjait, a hulladékgazdálkodást illetőleg a vízgazdálkodást vizsgálják. Felkutatják 

ezeknek a területeknek a gyenge pontjait és megállapítják a területenkénti 

megtakarítási lehetőségeket. 

Ezt követően a vizsgálatot végző szakemberek elkészítik az állapotjelentést, 

melyben a fenntarthatósági kérdések is tárgyalásra kerülnek. Majd néhány órás 




tanácsadás keretében az auditálást végző cég megtárgyalja a megrendelővel a 

megtakarításokban rejlő lehetőségeket és azok elérésének módját a 

fenntarthatóság jegyében. 

Az eddig elvégzett több ezer vizsgálat alapján az átlagos éves megtakarítás 

33.000€, de nagyobb cégek esetében a 400.000€-t is elérheti. 

Az ESPAN projekt keretében és költségére mintegy 50 (osztrák és magyar) 

önkormányzatnál tervezik a vizsgálat lefolytatását. 




Irodalomjegyzék: 

[1] Nemzeti Energiastratégia 2030 (http://www.terport.hu) (2011.12.16). 

[2] RIS Navigator (www.westpa.hu/rhti) (2012.01.04). 

[3] ÚSZT Stratégia (http://ujszechenyiterv.gov.hu) (2012.01.04). 

[4] Duna Stratégia (http://www.eu211.hu) (2012.01.04). 

[5] Európai Bizottság honlapja (http://ec.europa.eu/index.html) (2012.01.04). 

[6] Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés 

Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 

TÁRSFINANSZÍROZOTT PROJEKTEK BEMUTATÁSA (2012.01.04). 

[7] „Öko-check” Ihr Einstieg in das Projekt „Nachhaltiges Fürstenfeld”; Kiadja: 

SFG, WKO Steiermark, Das Land Steiermark. 

[8] http://www.palyazatihirek.eu/energiatakarekossag/23-energiatakarekossagipalyazatok/2095-163-milliard-forint-keruel-atcsoportositasra-a-keop-palyazataiba 

(2012.01.26). 

[9] KEOP pályázatok (http://www.nfu.hu/doc/534) (2012.01.26). 

[10] TÁMOP pályázatok (http://www.nfu.hu/doc/5) (2012.01.26). 

[11] Pannon Megújuló Energia Klaszter (http://www.panenerg.hu/) (2012.01.26). 

[12] MTESZ (http://www.mtesz.hu/00home/00home.htm) (2012.01.26). 

[13] Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium 

(http://www.ptszki.hu/), (2012.01.26). 

[14] http://www.at-hu.net/at-hu/hu/projekt.php?we_objectID=45 (2012.01.26). 

[15] Dr. Dőri T.–Tilinger A. (2011): Kutatási Katalógus 2010, Széchenyi István 

Egyetem, Győr 

[16] Dr. Dőri T.–Tilinger A. (2011): Éves jelentés 2010 Kutatás-fejlesztés a 

Széchenyi István Egyetemen, Széchenyi István Egyetem, Győr 

[17] http://www.nyugat.hu (2012.01.26). 

[18] http://energiapedia.hu/ (2012.01.26). 





11. Értékelések, konklúziók, javaslatok 









11. Értékelések, konklúziók, javaslatok 

Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk – jelen stratégia alapján – az energetikai 

rendszerek ajánlott továbbfejlesztési irányait. 

A meglévő energetikai rendszerek közül a villamosenergia-hálózat szerepe a 

régióban a következő évtizedekben is kiemelkedő fontosságú lesz, de jelentős 

átalakuláson fog keresztülmenni. A – lokális energiatermelés és az önellátás 

jegyében – egyre szaporodó háztartási- és kiserőművek a hálózatok kétirányúvá 

válását kényszerítik ki a hálózati engedélyes részéről. A villamos hálózatok is okos 

hálózatokká válnak. Az átállás fokozatosan kb. egy évtized alatt valósítható meg. 

Eredményeképpen egy hálózatszakasz – kis- vagy középfeszültségen – akár 

napszaktól függően is lehet bruttó termelő vagy éppen fogyasztó. Cél a helyi – 

önellátó - energiatermelés elősegítése. 

A földgázt szolgáltató hálózatok jelentősége vélhetően fokozatosan csökken (főként 

vidéken), ha a biomasszára épülő tüzelőberendezések elterjednek és lesz elegendő 

energetikai célra hasznosítható biomassza is. A gázhálózatok jelentősége azonban 

valamelyest konzerválódhat, ha a különböző megújuló forrásokból sikerül nagy 

tisztaságú, a földgáz fűtőértékével közel megegyező metántartalmú biogázt, 

szintetikus gázt előállítani (ld. 7. és 9. fejezetek) és ezt a földgáz hálózatba juttatni. 

Az elosztó-hálózati infrastruktúra működőképességének megtartása hosszútávon 

(2030) is mindenképpen kívánatos. 

Regionálisan határozott lépésekkel kell növelni a megújuló energiaforrások 

kiaknázását. Ebben az EU-s 20%-os (nemzeti 14,65%) cél elérése fontos eredmény 

lesz, de fontosabb a lendületes továbblépés, a 100%-ot közelítő, fenntartható, 

önellátó energiatermelés kiépítése. 

A biomasszának ebben kiemelkedő szerepe lehet. Ösztönözni kell az élelmiszer 

termelés céljára alkalmatlan mezőgazdasági területeken az energianövények 

termesztését és az élelmiszer célra termelt növények hulladékainak energetikai 

hasznosítását (pl. biogáz, pellet,stb.). 

Villamosenergia-termelést a régió északi területein elsősorban szélerőművekkel, a 

déli területeken nap- és geotermikus energiaforrások kiaknázásával érdemes 

megoldani – a helyi adottságok figyelembe vételével. Általánosan ki kell építeni az 

energiatárolást a nap- és szélenergiát hasznosító erőművek esetében, ahol a 

termelés nem mindig hozható szinkronba a felhasználással. Így a rendszerirányító 

szempontjából a jelenlegi (szélerőművekkel termelt) energiamennyiségnek akár a 

két-háromszorosát is meg lehetne termelni szélgenerátorokkal. A technika jelen 

állása szerint két irány látszik követendőnek az energiatárolás terén: a VRB (ld. 7. 

fejezet) illetve a hidrogént generáló és tároló megoldások (ld. 9. fejezet). 




A napenergiával történő villamos energia előállításra két optimális eszközt javaslunk 

alkalmazni: az egyik a kéttengelyű napkövető forgatóval felszerelt fotovoltaikus 

napelemeket tartalmazó berendezés, a másik a parabolatükör fókuszpontjában a 

stirling motoros egységgel. Az első berendezés a statikus változathoz képest 30- 

40%-kal termel több villamos energiát, a második viszont napelemek nélkül a nap 

hőenergiáját alakítja át a Stirling motor segítségével villamos energiává (ld. 9.1.4-3- 

as melléklet) igen jó hatásfokkal. 

A vízenergia hasznosításában rejlő lehetőségek regionális szinten kisebb 

jelentőségűek, azonban a meglévő duzzasztási- illetőleg nagyobb sodrású helyeket 

érdemes felhasználni villamosenergia-termelésre (ld. 7. fejezet). A vizierőmű 

évtizedeken át termel viszonylag állandó teljesítménnyel és kis költség mellett. 

A biogáz üzemeket a régióban elsősorban nagy állattartó telepekre érdemes 

alapozni, melyhez helyben kell megtermelni a fermentációhoz szükséges növényi 

alapanyagokat (ld. 7.1.1.2 fejezet és mellékletei). 

Az épületek esetében elsősorban a fűtési (és hűtési) energiaigények csökkentésére 

kell koncentrálni, amelyet főként kiváló hőszigeteléssel (fal és nyílászárók), másrészt 

hőcserélővel ellátott szellőzőrendszerek (akár utólagos) kiépítésével lehet elérni (ld. 

8. fejezet). Az épületgépészeti fejlesztéseket elsősorban a már hőszigetelt 

épületeknél javasoljuk, mert a gépészeti invesztíció és az azt követő üzemeltetésből 

származó költségek ezzel együtt optimalizálhatóak az egyén és a régió szintjén. A 

2020-tól életbe léptetni kívánt hőszigetelésre vonatkozó (EUs) előírások betartását, 

már 2013-tól pályázati támogatás vagy egyéb (pl. Áfa) kedvezmény bevezetésével 

kellene ösztönözni, ezzel is csökkentve hosszútávon a régió energiafelhasználását. 

A panelprogram esetében a hőszigetelés kivitelezését a 9. fejezetben említett BIPV 

technológiával lehetne kiegészíteni az épületek megfelelően benapozott déli oldalain. 

Így az épület-felújítás idején „egy menetben” lehetne energiahatékonyságot növelni 

és a helyi energiatermelést – részben - megoldani. 

A fenti módszerekkel csökkentett regionális CO 2 kibocsátás, további CO 2 

kvótaértékesítésekhez vezet. Az így, regionálisan „megtermelt” bevételeket 

regionális energetikai beruházások (pályázati) támogatására kell fordítani. Ennek 

tervezése, koordinálása is a NYDRFÜ vagy a 10.3-as pontban javasolt Regionális 

Energia Ügynökségek feladata lehet. 





Lenti, a megújuló térség - A Lenti Kistérség energetikai 

koncepciója 


Kovács Károly 

Kovács Tünde 

Fekete Nóra 





TARTALOMJEGYZÉK 

1. A LENTI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ..................................................................... 3 

1.1. FÖLDRAJZI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ........................................................................................ 3 

1.2. INFRASTRUKTÚRA ...................................................................................................................... 4 

1.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET .................................................................................................................. 4 

1.4. LAKOSSÁG, DEMOGRÁFIA, NÉPMOZGALOM ................................................................................... 4 

1.5. GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZET................................................................................... 4 

2. A LENTI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE ................................................................. 5 

2.1. ENERGIAFELHASZNÁLÁS ............................................................................................................. 5 

2.2. MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS A KISTÉRSÉGBEN, JÓ PÉLDÁK, LEHETŐSÉGEK ........................ 6 

2.2.1. BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS - FELDOLGOZÁS .......................................................................... 6 

2.2.2. BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS – FAAPRÍTÉK ÉRTÉKESÍTÉSE ........................................................ 8 

2.2.3. BIOMASSZA TERMELÉS – ENERGIAFŰZ-ÜLTETVÉNY............................................................... 9 

2.2.4. GEOTERMIKUS ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSA ............................................................................ 9 

2.2.5. NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA ............................................................................................ 10 

2.2.6. MÁS MEGÚJULÓ ENERGETIKAI LEHETŐSÉGEK A KISTÉRSÉGBEN .......................................... 11 

2.2.7. A CEEBEE PROJEKT SZEREPE A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁBAN ........................ 11 

3. A LENTI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI SWOT-ANALÍZISE .......................................................... 12 

4. A LENTI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA ........................................ 13 

5. A LENTI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI AKCIÓTERVEI ................................................................. 16 

5.1. LENTI MEGÚJULÓ ENERGIÁK HÁZA FEJLESZTÉSE ....................................................................... 16 

5.2. LENTI ZÖLD GAZDASÁG INNOVÁCIÓS PARK FEJLESZTÉSE ........................................................... 20 

5.3. TÉRSÉGI SZINTŰ BIOMASSZA-ÜLTEVÉNY AKCIÓTERV ................................................................... 24 

5.4. INTÉZMÉNYI, VÁLLALATI ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉS TÉRSÉGI MINTAPROGRAMJA ..................... 27 

5.5. LAKOSSÁGI ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSI MINTAPROGRAM ....................................................... 29 

6. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................................... 30 

7. FELHASZNÁLT IRODALOM ......................................................................................................... 31 




1. A Lenti kistérség általános bemutatása 

1. ábra: A Lenti kistérség átnézeti térképe 

(Forrás: Lenti Kistérség információs társadalom stratégiája, 2007. június) 

1.1. Földrajzi-természeti adottságok 

A lenti kistérség Délnyugat-Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala 

megyében található a szlovén határ közelében. Magyarország egyik külső perifériája 

a hidegháború időszakában az ország szigorúan védett határövezete volt, ahova 

stratégiai iparágak nem települtek, a környezet állapota viszont kiváló. 

A térségben a hagyományos energiaforrások közül legnagyobb arányban a fa 

található meg, az erdőterület eléri a 38%-ot. A gyertyán, tölgy, bükk határozza meg a 

természetes növénytakarót, de a fenyőerdő állomány is jelentős. 

A Kerka mentén a kavicsos rétegen agyag- és vályogtalajok, valamint nyers réti 

öntéstalajok jellemzőek, amelyek tömöttek, levegőtlenek, szántóföldi 

növénytermesztésre kevésbé, energiaültetvények telepítésére azonban megfelelőek. 

A gyenge adottságú területek mezőgazdaságilag nem kihasználtak, felerdősültek. 

Lenti térségének felszíne nagyrészt síkság, amit szelíd dombok törnek meg (a 

tengerszint feletti magasság általában 165-210 méter között mozog). A felszíni 

vízfolyások közül a legjelentősebb a Kerka és a Cupi-patak, de sem ezek, sem más 

vízfolyások a térségben nem alkalmasak energiatermelésre pl. törpevízerőmű 

létesítésre. A felszín alatt magas hőfokú termálmezők húzódnak 1000-3000 méter 

mélységben. A hévíz adta lehetőségeket egyelőre csak a Lenti termálfürdőben 

hasznosítják. (Kovács I. (szerk.) (2010): Térségi szintű gazdaság, foglalkoztatási és 

képzési helyzetfelmérés, „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft., Promen Tanácsadó Kft., 

Csesztreg) 




1.2. Infrastruktúra 

A térség közlekedés-földrajzi fekvése jó, közvetlenül határos Szlovéniával 

(határátkelő Rédics), Horvátország 33 km (határátkelő Letenye) Ausztria 51 km 

(határátkelő Szentgotthárd) távolságra van. Déli területeit átszeli az M70-es autóút. A 

86-os út összeköti a térséget a régió más megyéivel és a szlovén határral 

(határmetszési pontjától indul a Szlovéniát átszelő autópálya). A 75-ös fő közlekedési 

út jelenti a kapcsolatot a Balaton-régióval és Zalaegerszeggel. Lenti, mint központ 

Zalaegerszegtől 39 km, a Balatontól 70 km, Budapesttől 238 km távol esik, 

megközelíthetősége belföldről és külföldről is egyaránt kiváló. 

Zalaegerszeg és Rédics között húzódik a 23-as számú vasúti fővonal, amely 

Szlovénia irányába várhatóan meghosszabbításra kerül. 

A villamos alaphálózat, egyben tranzitrendszer, átszeli a térséget és jelenleg két 120 

kV-os betáplálás biztosítja az ellátást. 

A térség minden részén elérhető a földgáz-hálózat, a vezetékes vízhálózat, a 

nagyobb településeken a szennyvíz-elvezető rendszer, de távhő-hálózat nincs. 

A körzetben az internet elérése mindenütt megoldott (optikai hálózatok, mobilnet). 

1.3. Épített környezet 

A várost és a nagyobb falvakat rendezett településkörnyezeti megjelenés, 

gondozott utcák, kiépült intézményhálózat jellemzi, a lassan elnéptelenedő kisebb 

települések épületállománya pusztul. A térség lakóházai, sorházai, és 

közintézményei közül kevés sorolható az A, B és C energetikai osztályba. 

Az életmódváltozással együtt járó energiafelhasználás-növekedés, és az emelkedő 

energiaköltségek miatt a térségben a lakossági, és a közösségi szektorban indultak 

energiahatékonyságot szolgáló beruházások. E fejlesztéseket a gazdasági helyzet 

behatárolja, a közszférában csak pályázati támogatások felhasználásával indulnak 

fejlesztések (nyílászáró-csere, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, stb.). A megújuló 

energiák lakossági felhasználása a tűzifán kívül még nem terjedt el. 

Lentiben, és több településen vannak olyan használaton kívüli ingatlanok, melyeket 

energia-termelésre, a megújuló energiahordozók felhasználására lehet hasznosítani. 

1.4. Lakosság, demográfia, népmozgalom 

A 663 km 2 területű Lenti Kistérség ritkán lakott (népsűrűség 33,7 fő/km 2 ), rurális 

vidék, csökkenő népességgel. A népességfogyás mértéke 10 év alatt meghaladta a 

6,1%-ot. 51 településén a 2010-es KSH-adatok alapján 22.576 fő él. Lenti lakossága 

8.502 fő, 41 település 500 fő alatti aprófalu. A településszerkezetből adódóan a 

közszolgáltatásokat társulási formákban látják el (oktatás, közigazgatás, 

egészségügy, szociális ellátások), az intézmények Lentiben és a mikrotérségi 

központokban találhatóak. A térség 51 településéből 24 falu hátrányos helyzetű. 

(Kovács I. (szerk.) (2010): Térségi szintű gazdaság, foglalkoztatási és képzési 

helyzetfelmérés, „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft., Promen Tanácsadó Kft., Csesztreg) 

1.5. Gazdasági és munkaerő-piaci helyzet 

A térség meghatározó gazdasági ágazata a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás 

és a fafeldolgozás. A tradicionális fa-, és bútoripar mellett a gépgyártás, a textilipar 




és a cserépgyártás jelentős, de a foglalkoztatottak számottevő hányada a 

szolgáltatási szektorban (kereskedelem, turizmus, közszolgáltatások) dolgozik. 

Az iparon belül a gépipar, a faipar és részben a könnyűipar (textilipar) a legnagyobb 

foglalkoztató. A faipari vállalkozások egy része a faipari hulladékot dolgozza fel (pl. 

Németh-Fa Kft. – pelletgyártás), vagy a telephely fűtésére használja fel. A meglévő 

ipari üzemek fejlesztése, valamint új ipari üzemek létrehozása érdekében az 

iparterületek bővítésére van szükség (Lenti DNy-i részén, Zajdai laktanya területén). 

A mezőgazdaságon belül a növénytermesztés jellemző, de néhány állattartó 

(hússzarvasmarha, pulyka, csirke, mangalica) vállalkozás is munkalehetőséget 

biztosít a térségben élőknek. A művelésbe nem vont mezőgazdasági területek és az 

alacsony aranykorona értékű művelt területek a sok csapadék (800 mm felett évente) 

miatt kiválóan alkalmasak biomassza-ültetvények kialakítására. Több gazdálkodó 

telepített energiaültetvényt, de a környéken még alig hasznosítják a zöld energiát 

(osztrák, szlovén erőművek vásárolják fel az alapanyagot). 

A kistérség közel 15 ezres munkaképes korú népességéből 700-1500 fő a 

Munkaügyi Központ által nyilvántartott álláskereső (hektikus munkaerő-piac). 

Az álláskeresők korcsoport és iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján mind a 

férfiak, mind a nők esetében az alacsony iskolai végzettségűek (max. 

szakmunkásképző) számaránya kiemelkedő (férfiak 81%-a, nők 66%-a), akik 

számára a koncepcióban javasolt fejlesztések biztosíthatnak munkalehetőséget. 

(Kovács I. (szerk.) (2010): Térségi szintű gazdaság, foglalkoztatási és képzési 

helyzetfelmérés, „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft., Promen Tanácsadó Kft., Csesztreg) 

2. A Lenti kistérség energetikai helyzetképe 

2.1. Energiafelhasználás 

A lenti kistérség energetikai helyzete kétarcú, a kismértékű fosszilis 

energiahordozó (kőolaj, földgáz Lovászi környezetében) kitermelése mellett a térség 

jelentős megújuló energetikai potenciállal rendelkezik, ennek ellenére az E-ON 

Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. szombathelyi régióvezetőjével, Vörös Lászlóval 

történő megbeszélés alapján villamos energiatermelés (betáplálás) a térségben 

nincs, erre még igény sem merült fel. 

A térség villamos-energia szolgáltatója az E-ON Észak-dunántúli Áramhálózati 

Zrt. A kistérségben a háztartások villamos-energia felhasználása a következőképpen 

alakult: 

Háztartási villamos-energia fogyasztók száma a KSH adatai alapján 2000-ben 

11.564 db, 2010-ben 12.704 db. A népességfogyással fordított arányba emelkedő 

bekötés-szám (10 év alatt 1.140 db új bekötés) az energiaár-emelkedéssel 

magyarázható, a társasházak a közületi elszámolásról áttértek az egyedi mérőórák 

használatára. A növekvő felhasználói szám mellett a háztartások részére 

szolgáltatott villamos-energia mennyisége csökkent a térségben, a 2000-ben mért 

22.096 ezer kWh-ról 2010-re 20.187 ezer kWh-ra (1 bekötésre 17 %-os energiafelhasználás 

csökkenés – saját számítás). 




Az E-ON Zrt. adatai alapján a villamos alaphálózatban jelenleg két 120/20 kV-os 

betáplálás biztosítja az ellátást (tranzitrendszer), amely a lakossági energiaigények 

mellett a vállalkozások energiaszükségletét is képes hosszú távon fedezni (akkor is, 

ha több, nagy energiaigényű cég kíván megtelepedni a térségben). Térségi szinten a 

kis és középfeszültségi hálózatok felújítását végzik ütemterv alapján. 

A vezetékes földgáz-hálózat szolgáltatója/üzemeltetője is az E-ON Zrt. A térség 

minden településén elérhető a gázszolgáltatás. A háztartások földgáz-felhasználása 

a KSH adatai alapján a következőképpen alakult: 

Háztartási gázfogyasztók száma 2000-ben 4.859 db, 2010-ben 7.168 db, a 

szolgáltatott gáz mennyisége 2000-ben 4.137 ezer m 3 , 2010-ben 5.603 ezer m 3 , a 

vezetékes gázzal rendelkezők aránya 2000-ben 49%, 2010-ben 71%. Az összes 

szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége 2000-ben 9.830 ezer m 3 (ebből 5.693 ezer 

m 3 vállalati felhasználás), 2010-ben 15.805 ezer m 3 (10.201,9 ezer m 3 vállalati 

felhasználás). 

Az adatok alapján a háztartási felhasználók száma jelentősen megnőtt, az egy 

rákötésre számított gázmennyiség viszont csökkent az energiaárak emelkedése 

miatt kialakult tudatos energiafelhasználás, és a lakossági, közületi 

energiaracionalizálási beruházások, projektek eredményeként. Jelentősen nőtt a 

vállalati felhasználás mennyisége, 10 év alatt 4.508 ezer m 3 -rel, amely a CREATON 

Cserépgyár fejlesztéseire vezethető vissza. 

A térség energia-felhasználásában a közlekedéshez kapcsolódóan jelentős 

mértékű a kőolajszármazékok használata is. Üzemanyag-kút Lentiben és Rédicsen, 

valamint a nagyobb mezőgazdasági telephelyeken található. Az üzemanyagok 

árának változására a helyi üzemanyag-piac érzékenyen reagál, és magyarországi 

drágulás esetén a térségből sokan Szlovéniában (Horvátországban) tankolnak. 

A fosszilis energiahordozók használatában a szén felhasználási aránya térségi 

szinten minimálisra csökkent. 

2.2. Megújuló energiafelhasználás a kistérségben, jó példák, lehetőségek 

A kistérség megújuló energia-potenciálja jelentős, de a helyi energiaellátásban 

áttörés nem tapasztalható. 

Az ESPAN-projekthez kapcsolódóan felmérésre kerültek a jó gyakorlatok, amelyek 

adaptálásával mások is jelentős megtakarítást érhetnek el, valamint azok a hátráltató 

tényezők, amelyek az alternatív energiák használatának általános elterjedését 

gátolják. Az interjúk készítője Fekete Nóra, a „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. 

munkatársa volt. 

2.2.1. Biomassza hasznosítás - feldolgozás 

A kistérség területének 38%-a erdő, és 4-5%-a olyan terület, ahol javasolt az 

erdősítés, vagy energiaültetvények telepítése. Az erdőterületek, és részben a 

mezőgazdasági termelés olyan mértékű biomassza-mennyiséget tud előállítani, 

amely a kistérség teljes energiaszükségletét képes lenne önmagában biztosítani. 

A 4. sz. Lenti Erdészet a Zalaerdő Zrt. egyik szervezeti egysége 15 484 hektár 

erdészeti területtel rendelkezik, melyen erdőfelújítással, erdőtelepítéssel, ápolással 

és fakitermeléssel foglalkoznak. Az Erdészethez tartozó fűrészüzemben éves szinten 




15 ezer m 3 tölgy és bükk rönköt dolgoznak fel. A feldolgozás során keletkezett 

aprítékot a faüzemben szükséges hőmennyiség előállítására használják fel. 

A pellet üzemet 2009-ben adták át. Az üzemben feldolgozott keményfából (tölgy, 

bükk) keletkezett fűrészporból, gyaluforgácsból, és a partnercégektől felvásárolt 

fűrészporból állítják elő a pelletet. Az alapanyag 50%-ban saját, a feldolgozás során 

keletkezett hulladékból származik, 50%-ban vásárolt. 4000 tonna alapanyagból 3000 

tonna pelletet állítanak elő évente, melyet 80%-ban Magyarországon, 20%-ban 

Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában értékesítenek. A pelletet a 

kisfogyasztók részére 15 kg-os (48 ezer Ft+Áfa/tonna) zsákokba csomagolják, a 

nagyfogyasztók részére 500 kg-os (45 ezer Ft+Áfa/tonna) kiszerelésben vagy 

ömlesztve árusítják. A pellet tárolására 1000 m 2 -es csarnok áll rendelkezésükre. A 

nagykanizsai központot és a Lenti Erdészethez tartozó Olgamajort már pellettel fűtik. 

Cél, hogy a Lenti irodaépületet is ezzel a technológiával fűtsék. 

Rendelkezésükre áll két darab egyenként 2 MW-os kazán, mely szükség esetén el 

tudná látni Lenti városát távhővel. A kazánokat a fűrészüzem szomszédságában lévő 

épület fűtésére (tervezett szálloda) szerezték be. 

Az erdészet 2 milliárdos bevételéből 800 millió származik a fűrészüzemi 

tevékenységből, melyből 100 millió forintot tesz ki a pellet értékesítés. 

A szervezet folyamatosan fejleszt, tervbe van új gépek, berendezések, kazánok, 

szárítók beszerzése, és az épületek felújítása is. Távlati terv, hogy az égetés során 

keletkező füstből további hőt vonjanak ki, és azt hasznosítsák. 

Az erdészigazgató a megújuló energiák fejlesztésére lát lehetőséget a térségben. 

Problémának tartja, hogy az érintett szervezetek nem működnek együtt, nem mérik 

fel a helyi lehetőségeket, így az új technológiák bevezetése nehézkes. (Gróf András 

erdészetigazgatóval készített interjú alapján.) 

A Németh-Fa Kft. fafeldolgozással foglalkozik, az iparág teljes vertikuma 

megtalálható náluk, a rönkfeldolgozástól a késztermék előállításáig (műszárítás, 

nyílászárók gyártása, gerendaházak készítése). 90 munkavállalót alkalmaznak. 

2007-től foglalkoznak pellet előállítással (2 munkavállaló). A termékek előállítása 

során keletkezett hulladékkal (apríték) fűtik a cég épületeit (éves költség 2-3%-át 

tudják megspórolni). A maradék anyagból pelletet készítenek, melynek 80%-át 

Olaszországba exportálják, 20% kerül értékesítésre Magyarországon. 

Az építőipar leállása miatt jelenleg kevés a megrendelésük, így a keletkező aprítékot 

fűtésére használják (kb. havi 1 tonna), a megújuló energiahasznosítást segítő termék 

előállítás (pellet) terén leállás van. 

Az ügyvezető szerint a térségben lenne lehetőség napenergia és biomassza 

hasznosításra. Tervezte, hogy a cég létrehoz egy erőművet, mellyel a környező 

vállalkozások épületeit, intézményeket fűtenék, de nem talált partnereket. 

Óriási problémának tartja, hogy az osztrák piac elviszi a nyersanyag nagy részét, 

a vállalkozások tőkeszegények, és a helyi szervezetek nem működnek együtt. 

(Németh László ügyvezetővel készített interjú alapján.) 

A két vállalkozás apríték- és pelletfűtés tapasztalatai más intézmények, vállalatok 

számára is hasznosítható, ehhez rendszeres szakmai konzultációra lenne szükség, 

amely az alapanyag helyi felhasználásának növeléséhez és a lakossági 




szemléletformáláshoz (megújuló energiahasználat növelése, pelletfűtés) is 

hozzájárulhat. 

2.2.2. Biomassza hasznosítás – faapríték értékesítése 

Az erdőművelés során a fűrészüzemi feldolgozás, pelletálásnál jóval nagyobb 

mértékű a faapíték exportja, elsősorban Ausztriába és Szlovéniába. 

Ennek térségi feldolgozása, hasznosítása jelentős energia-előállítással, továbbá 

megtakarítással járna, elsősorban a fűtéshez kapcsolódóan, de együttműködések 

hiányában adottságunk még csak lehetőség. 

A 2005-től működő Somogy Erdeiért Kft. egy cégcsoport tagja, amelynek fő 

profilja a fa nagykereskedelem, biomassza előállítás, fakitermelés, erdőgazdasági 

szolgáltatás. Jelenleg az 5 cégben 43 alkalmazottal dolgoznak. 

2007 óta szállítanak tűzifát a heiligenkreuzi erőműbe, papírfát pedig a gratweini 

Gratkornba. 2008-ban indult a biomassza szállítás, melynek mennyisége mára több 

tízezer tonna évente (Ausztria erőműveibe - Eisenstadt, Hartberg). A cég az 

alapanyagot Magyarországról szerzi be, az értékesítés 90%-a Ausztriához, 10%-a 

Magyarországhoz kötődik. Csesztregen egy hasító üzemet és fűrészüzemet hoznak 

létre a közeljövőben, ahol a fa hulladékot is feldolgozzák, pellet és brikett előállításra 

(150 millió forintos beruházás). Csesztregen saját fejlesztésük mellett szeretnének 

egy hő-központot létrehozni, mellyel az egész települést – lakóházakat és 

közintézményeket – is ellátnák, vagy konténeres megoldással a nagyobb 

intézmények fűtését vállalnák. A mindenkori gázárnál 15%-kal olcsóbban 

biztosítanák az energiát, és a rendszerhez tartózó kazánokat is ők adják. Pályázati 

lehetőségek függvényében az új telephelyen egy logisztikai központ/inkubátorházat 

is kialakítanak, és további 40-50 fő betanított munkás felvételére kerül sor. 

Szigetváron van egy pelletüzemük (Baranya Pellet Kft.). A cég Magyarországon 

szeretne terjeszkedni, mert a magas szállítási költségek a teljes költség 1/3-át adják, 

az alapanyag beszerzés kapcsán nyitnak Románia felé. (Fábsics Gyula ügyvezetővel 

készített interjú alapján.) 

A 2008-ban Magyarországon alapított LEVI HOLZ GmbH a gazdasági helyzet 

miatt 2010-ben kitelepedett Németországba. A céget 4 magyar vállalkozó viszi. 

A vállalkozás fa hulladék feldolgozásával, darálásával foglalkozik, fa aprítékot készít. 

A Zala és Somogy megyékben előállított aprítékot Ausztriába, Hartbergbe és Bad 

Radkersburgba, szállítják felhasználásra, melegvíz és áram előállításra. Éves szinten 

4-500 kamion aprítékot szállítanak ki. Bad Radkersburg olajjal fűtött, de áttért a 

hazánkból bevitt apríték felhasználására, és ezzel 40% megtakarítást ér el (napi kb. 

4 kamion faaprítékot használ fel). 

A vállalkozás képviselője jelenleg nem lát fejlesztési lehetőséget a Lenti térségben, 

és Magyarországon sem. Szerinte a magyarországi olaj és gázfelhasználás miatt 

nem terjed el a megújuló energiák alkalmazása. A Kft. korábban egy kisebb 

erőművet kívánt létrehozni Lentiben, azonban az egyeztetések nem jártak sikerrel. 

Az erdei biomassza-hulladék 2008-at követő teljes körű feldolgozása átalakította a 

falun élő lakosság fűtési szokásait. Az erdőművelés során a rönkfeldolgozást 

követően az ágfát a lakosság fa-szedési akciók keretében gyűjthette össze, ami főleg 




a szegényebb rétegek számára biztosította az olcsó téli tüzelőt. A darálógépek 

elterjedésével ez a lehetőség megszűnt (részben ez is indokolja a vezetékes 

gázhálózatra a másutt jelzett rákötések megugrását). (Berta Róbert ügyvezetővel 

készített interjú alapján.) 

2.2.3. Biomassza termelés – energiafűz-ültetvény 

A térségben Sabján Krisztián egyéni vállalkozó 4 éve 40 hektáron foglalkozik fás 

szárú, sarjasztásos energia fűz ültetvénnyel. 

Az általa telepített energiafűz Svédországból érkezett. Az energiafűz ültetvény 

energetikai célú, iparszerű biomassza termelésre szolgál. A növénynek magas a 

fűtőértéke, nagy növekedési intenzitás jellemzi. Az első év kivételével nem kíván 

különleges növényápolást. Beállt ültetvény esetén a betakarítás decembertől február 

végéig tart. A növényt telepítése után az első évben le kell vágni, ezt követően kezd 

el sarjadni, majd 2-3 évente lehet letermelni. Az ültetvény élettartama 20-25 év. Egy 

0,5 hektáros ültetvény megoldja egy átlagos (100-120 m 2 ) családi ház fűtését. Az 

ültetvény után telepítési- és területalapú támogatás is igényelhető. 

Az energiafűzből apríték készül, melyet fűtésre használnak fel. Magyarországon a 

pécsi, az ajkai erőmű, és pelletgyártó cégek a felvásárlók, de hazánkban alacsony a 

kereslet, az átvételi ár, a határtérségben a szállítási költség is alacsonyabb, ezért a 

legnagyobb felvásárlók osztrák és szlovén cégek. 

A térségben más vállalkozók kisebb területen (kb. 3 ha) próbálkoznak energia fűz 

telepítésével, egy másik vállalakozó 8 hektáron nyár ültetvénnyel foglalkozik. (Sabján 

Krisztián vállalkozóval készített interjú alapján.) 

Mezőgazdasági alapanyagokat alkalmazó, feldolgozó biomassza-üzemet (biogáz, 

biodízel, stb.) a térségben nem találtunk, de arról vannak információink, hogy a 

térségben megtermelt kukoricát osztrák erőművek, hőközpontok is felvásárolják. 

A fenti vállalkozások terveinek ismeretében, valamint az energiapiac 

átrendeződése, a hagyományos energiák árának emelkedése miatt várható, 

hogy a jelenleginél magasabb szinten feldolgozott, és a térségben hasznosított 

biomassza aránya az energiatermelésben jelentősen megnő. 

2.2.4. Geotermikus energiák hasznosítása 

A kistérségben végzett kőolajkutató fúrások során feltárt kutak jelentős 

hányadában magas hőfokú termálvizet találtak, melyet jelenleg a térségben a Lenti 

Termálfürdő hasznosít. 

A földhő, különösen a termálenergia hasznosítása a térség egyik kitörési pontja 

lehet, mind jövedelemtermelés, mind a foglalkoztatás terén. 

A térségben található Iklódbördőcén a MOL Nyrt. 2002 óta többirányú vizsgálatot 

végeztetett geotermikus erőmű létesítésére. A faluban két üzemen kívüli 

szénhidrogén kúton hévíztermelési és visszasajtolási tesztelést végrehajtott a 

kutatást végző konzorcium mintegy 1 milliárd forint értékben, amely 2011-ben Túrán 

üzembe helyezte első geotermikus erőművét. 

A vizsgálat szerint a tesztelt geotermális kutak nem tartalmaznak elég hévizet ahhoz, 

hogy azokra a jelenlegi műszaki feltételek 2-5 megawatt kapacitású, gazdaságos 




geotermikus erőművet lehessen létesíteni (0,8 megawatt teljesítmény biztosított). Az 

erőmű tervezett költsége az előzetes kalkulációk alapján 3-4 milliárd Ft, az elvárt 

megtérülési idő 10 év volt (zöldáram-átvételi ár alapján számítva). Az iklódbördőcei 

erőmű felért volna 10 megawatt kapacitású szélturbina-parkkal (szélerőmű évi 1.800- 

2.000 órában képes energiát termelni, a geotermikus erőmű ennek négyszeres 

időtartamában képes üzemelni). A 2 kút paraméterei: MOL tulajdon, környező terület 

magánkézben. A kutak 3 km mélyek, a kútfejnél 130 C hőmérsékletet mértek 

(termelő kút, sajtoló kút). Az erőműből kikerülő 40-50 C vizet üvegházak fűtésére 

kívánták hasznosítani. (Sabján Krisztián polgármesterrel készített interjú alapján.) 

Az iklódbördőcei elképzelésekhez hasonlóan a termálenergia hasznosítására 

Lentiben is van lehetőség. A településen 90 C feletti termálvíz található, amely a 

városközpontban található intézmények fűtését biztosíthatja (épületfűtés konvekciós 

és sugárzó fűtőtestekkel) gazdaságosan. 

2.2.5. Napenergia hasznosítása 

A lenti kistérség az ország egyik legcsapadékosabb vidéke, így a napenergiahasznosítás 

feltételei kedvezőtlenebbek más térségeknél. A napenergia 

felhasználása lakossági, közösségi és idegenforgalmi szférában terjedhet el. 

Térségi szinten az első komolyabb beruházás a napenergia hasznosítására a 

Gó-Na Szabadidőközpontban valósult meg 2004-ben, 30 millió Ft-os támogatással. A 

jobb besugárzási szög miatt nem az épületekre szerelték fel a napkollektorokat, 

hanem a patak partján egy állványrendszerre (autó-beállóként is hasznosított). 

A 120 m 2 felületű napkollektor a Szabadidőközpont melegvíz-ellátását biztosítja. 

Májustól szeptemberig a medence vízét fűtik vele, és 100 gyerek melegvíz ellátását 

biztosítja, télen a fűtésrásegítésben hasznosítják (gázfelhasználást csökkentik vele). 

A napkollektor fagyállóval van feltöltve, és föld alatti csőrendszeren át jut el a 

kazánházig. A melegvíz tárolásra 2 db 2.000 literes tartályt állították be, a rendszer 

az előállított hőt hőcserélőn keresztül adja le, a melegvíz hasznosítását egy 

számítógép szabályozza. A rendszert faapríték-kazánnal kívánják bővíteni, és a 

gázfelhasználást a konyhára korlátozni. A Gó-Na a Pannon Megújuló Energiaút 

része, mely a régióban a napenergia hasznosítását mutatja be. (Gódor Mihály 

ügyvezetővel készített interjú alapján.) 

A térség másik megújuló energia bemutatóhelye a Nova Tábor Kft. hasonló jellegű 

fejlesztést bonyolított a Csicsergő Szabadidőközpontban. (Ruzsics Milán 

ügyvezetővel készített interjú alapján.) 

2008-ban a KEOP-4.1.0 „Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása 

megújuló energiaforrásból” című konstrukció keretében, 5,5 millió forintból, 50%-os 

támogatási intenzitással 25 db sík napkollektor (10 db keleti, 15 db déli oldalon), 

összesen 50 m 2 lett felszerelve, és egy 3000 l-es tartály került beszerzésre. A 

rendszer a szálláshely teljes meleg víz ellátását biztosítja, amivel a nyári szezonban 

a gázszámla 70%-át takarítják meg. 2009-ben a KEOP-5.3.0/B/09 „Épületenergetikai 

fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” című pályázat 

keretében, 4,5 millió összegből, 50%-os támogatási intenzitással, 2 db 1000 literes 

tartály került beszerzésre (fűtés rásegítés). 




A térségi vállalkozások mellett Lenti Város Önkormányzata is elkötelezett az 

alternatív energiák elterjesztésében, a Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézet 

fejújítása során a Rendelőintézetben is felszerelésre került egy napkollektorrendszer. 

A Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola egy képzési projekt 

során szereltetett fel bemutató céllal napkollektort az éttermére. 

2.2.6. Más megújuló energetikai lehetőségek a kistérségben 

A Lenti kistérség területén kezdeményezések történtek szélenergia-projektek 

indítására (Rédics), de a térségi szélcsatornák elemzése alapján ezek 

fenntarthatóságát nem lehet biztosítani, ezért nem valósultak meg fejlesztések. A 

Lenti Hulladékkezelő Kft. kezdeményezte biogáz-hasznosítási projekt indítását 

(lezárt lerakóban található szerves hulladékból, valamint szennyvíziszapból keletkező 

biogáz), a rendszer kiépült, de a gyakorlati hasznosítás még nem indult el. A cég a 

hatékonyabb hulladékfeldolgozás bevezetése után lehetőséget lát a hulladékra épülő 

hőközpont/fűtőmű létesítésére, amelynek hőjét a laktanyába tervezett kertészetben, 

az itt működő üzemekben, valamint villamos energiává alakítva helyi 

energiabetáplálásra lehet hasznosítani. 

2.2.7. A CEEBEE projekt szerepe a megújuló energiák hasznosításában 

A Lenti Kistérség Többcélú Társulása a CEEBEE pályázat keretében 

partnereivel együttműködve az energiahatékony építészet és a megújuló energiák 

témakörében készített elő képzési és kutatási programokat (napkollektor-szerelés, 

épületek szigetelése). A projektben megújuló energiákkal és az energiahatékony 

építészettel foglalkozó külföldi és hazai Kiválósági Központokat (Center of 

Excellence) kerestek meg. A gyakorlati hasznosítást szolgálta egy kisenergiájú 

közösségi központ engedélyezési szintű terveinek elkészítése. 

A CEEBEE projekt fő célja volt a lenti Kistérségben a fenntartható és 

energiaoptimalizált építészet, és a megújuló energiahasználat elterjesztését 

segítő Kiválósági Központ (Center of Excellence) alapítási lehetőségeinek 

bemutatása. (Kovács K. (szerk.) (2011. szeptember): Megújuló Energiák Háza Lenti 

- Megvalósíthatósági Tanulmány (L00057 számú CEEBEE projekt). „Cseszt Regélő” 

Nonprofit Kft. által készített stratégia, megrendelő: Lenti Kistérség Többcélú 

Társulása, Lenti) 

A projekt legfőbb eredménye a résztvevők motiválása volt, annak érdekében, hogy a 

térség meglévő megújuló energia-potenciáljának felhasználását ösztönözze. 

A helyzetelemzés alapján megállapítható, hogy a Lenti Kistérségben lehetőség 

van a hatékonyabb energiafelhasználásra, a térség energiafelhasználásának 

csökkentésére, a hagyományos első és másodlagos energiahordozók 

felváltására megújuló energiák alkalmazásával. 

Mindenki az együttműködés hiányával, és részben forráshiánnyal magyarázza, 

hogy az adottságok ellenére a megújuló energiák használata még alig terjedt el. 

A CEEBEE projekt rávilágított arra, hogy a környezetünkben (Szlovéniában, 

Ausztriában) számos jó gyakorlatot lehet átvenni és adaptálni, ezzel a 

gazdaságot fejleszteni, munkahelyeket teremteni. 

Jelen kistérségi energiakoncepció fő célkitűzése, hogy a térség szereplőit 

együttműködésre késztesse, és összefogással egy új gazdasági fejlődést 

indítsanak el térségi szinten. 




3. A lenti kistérség energetikai SWOT-analízise 

Erősségek (Strengths) 

Gyengeségek (Weaknesses) 

Meglévő, az igényeket kielégíteni tudó Megújuló energiahasznosításban 

energiahálózatok (villamos, gáz). 

kevés tapasztalat, helyi jó gyakorlatok 

Térség adottságai a megújuló energiák hiánya, információhiány. 

hasznosítására nagyon kedvezőek Szél- és napenergia nem optimális 

(biomassza, geotermikus energia esetében). kihasználási lehetőségei. 

Középiskolai hálózat, megújuló energiák Energetikához kapcsolódó térségi 

körében elindított képzések. 

marketing tevékenység hiánya. 

Jó földrajzi környezet (EU közlekedési Gazdasági válság miatt meggyengült 

tengelyek, közúti, vasúti szállítás, 3 ország kkv szektor, tőkehiány. 

közelsége). 

Vállalkozások együttműködése eseti, 

Együttműködési rendszerek tradíciója nem szervezett, hálózatok munkájában 

(munkaerő piaci paktum; kistérségi kevesen vesznek részt. 

hálózatok, határmenti együttműködés). Információáramlás nem megfelelő, 

Mezőgazdasági vállalkozások, nem művelt igények rosszul kommunikáltak. 

termelőföldek 

bekapcsolhatósága, Önkormányzati megrendeléseket nem 

természetes és természetközeli tér- és térségi vállalkozók kapják. 

tájszerkezet, magas erdősültség. 

Lakossági szektor forráshiánya, 

Rendelkezésre álló, betanítható munkaerő. elöregedő településeken fejlesztések 

Jelentős pályázói tapasztalat. 

elmaradása. 

Meglévő erőforrások külföldön 

hasznosulnak. 

Képzési struktúra és vállalkozói 

igények között eltérés. 

Pályázói szkepticizmus. 

Lehetőségek (Opportunities) 

Veszélyek (Threats) 

Tőkebefektetés a megújuló energiák Nemzetközi és országos gazdasági 

hasznosítására. 

folyamatok kedvezőtlen irányú 

Új források innovációra, megújuló energiára, változása, a válság újabb hulláma. 

gazdaságfejlesztésre. 

Vállalkozói adóterhek növekedése. 

Igény növekedése a fenntartható, ökológikus Hitelezési feltételek további romlása, a 

területhasználat és tájgazdálkodás kialakítására, 

saját források csökkenése. 

biomassza ültetvények Támogatási rendszerek forrásainak 

telepítésére. Kedvező feltételek a kivételes elapadása. 

földrajzi adottság "kihasználásához", Hatékony együttműködési lehetőségek 

logisztikai szolgáltatások. 

hiányában a térségen belüli közös 

Vállalkozásbarát adópolitika. 

érdekeltség szintje erősen lecsökken. 

Bekapcsolódás a klaszterek, hálózatok A helyi együttműködés gyengül, a 

munkájába, új innovációs szolgáltatások közös eredmények nem jönnek létre. 

elterjesztése. 

Lakossági, önkormányzati források 

Helyi együttműködéseket ösztönző csökkenése miatt az építőipari cégek is 

támogatáspolitika. 

csődbe mennek. 

Erősödő határ menti együttműködések 

(szlovén, horvát, osztrák). 

Elnéptelenedés fokozódása. 




4. A Lenti kistérség általános energetikai koncepciója 

A kistérségi energetikai koncepcióban három irányt vázolunk, amelyekre 

felépítjük a kistérség energetikai akcióterveit. Ez a 3 irány: 

- Meglévő energetikai hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztési igények, bővítési 

elképzelések (villamos, gáz, stb.). 

- Az energiahatékonyság fokozása háztartási, intézményi, gazdasági szinten. 

- Megújuló energiahasználat elterjesztése (háztartási, intézményi, gazdasági). 

A helyzetfeltárásban elemeztük a meglévő energetikai hálózatokhoz 

kapcsolódó fejlesztési igényeket, bővítési elképzeléseket a szolgáltató E-ON 

Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. adatszolgáltatásai alapján. 

A kistérség villamos alaphálózatban jelenleg két 120/20 kV-os betáplálás biztosítja 

az ellátást (tranzitrendszer), amely a lakossági energiaigények mellett a 

vállalkozások energiaszükségletét is képes hosszú távon fedezni, ezért a cég 

hálózatfejlesztést hosszú távon (5 éven túl) sem tervez, a kis és középfeszültségi 

hálózatok felújítását végzik ütemterv alapján. 

A volt lenti laktanyában a „Zöld Gazdaság Innovációs Park” fejlesztéseihez, és egyes 

MOL-os kezelésben lévő területek szolgáltatói átvételéhez kapcsolódóan néhány 

középfeszültségi hálózat bővülhet (3-5 km), de lényeges kapacitásigény vevői 

oldalról sem jelentkezik. 

A zártkertek, szőlőhegyek villamosítási programja során a háztartási felhasználók 

száma kismértékben növekedhet, a felhasznált villamos energia mennyiségét ez 

számottevően nem befolyásolja. 

Az elmúlt 2-3 évben a nyári hűtéshez, légkondicionáláshoz kapcsolódó, emelkedő 

energiafelhasználás megállt, így optimista forgatókönyv szerint bízunk abban, hogy 

az energiahatékonysághoz kapcsolódó akcióterv eredményeként a villamosenergiafogyasztás 

csökken a térségben (energiatakarékos égők, háztartási kisgépek 

terjedése). 

A vezetékes földgáz-hálózat üzemeltetője is az E-ON Zrt. Mára a kistérség minden 

településén elérhető a gázszolgáltatás, új fejlesztési igény sem szolgáltatói, sem 

fogyasztói (lakossági, közületi) oldalról nem merült fel. Az energiahatékonysághoz 

kapcsolódó akcióterv eredményeként az elmúlt időszakban egy rákötésre számított 

gázmennyiség 14% feletti csökkenése újabb10%-kal csökkenhet. 

Az energiahatékonyság és megtakarítás témakörét egy frissen megjelent 

tanulmány szerint közelítjük meg, mely kimondja, hogy az energiaszektor fokozódó 

problémáinak megoldásában az energiahatékonyság radikális növelése 

(technológiában rejlő lehetőségek), és az energiatakarékosság (energiahasználat 

mérséklése) együttes alkalmazása az alapja az energiagazdálkodás fenntartható 

pályára állításának. 

A Vision 2040 Hungary 1.1. tanulmány fontos megállapítása (55. oldal), hogy a 

magyar háztartások energiafogyasztásában 64%-os aránnyal a fűtéshez kapcsolódó 

felhasználás dominál, a közlekedéshez, egyéb hő előállításhoz 12-13%-ot 

meghaladó arány társul, az elektromos eszközök használata a teljes felhasznált 

energiamennyiség 9%-a, a világításhoz 1%-a. A felhasznált energiamennyiség 




szoros összefüggésben van életmódunkkal. Az épületek hőszigetelése (homlokzat, 

nyílászárók) mellett takarékoskodással további energiacsökkentés érhető el (lakás 

átlaghőmérsékletének csökkentése, helyiségek különböző hőmérséklete, energiafogyasztás 

figyelemmel kísérése, stb.). Az elektromos eszközök tudatos használata 

(jobb energiaosztály, nem fogyasztás-vezérelt elvek), a lakásvilágítás átalakítása is 

jelentős energia-megtakarítást eredményez. 

A tanulmány az egyes háztípusok energiahasználatának mértékét is elemzi (62. 

oldal). A családi házak esetében az éves energiafogyasztás 4-500 kWh/m 2 /év (ezek 

az épületek legtöbb esetben hőszigetelés nélkül épültek, nagy a hőveszteségük). A 

tégla társasházaknál (Lenti belvárosa) ez a mutatószám 2-300 kWh/m 2 /év. A 

legújabb épületenergetikai szabványnak megfelelő épület energiafogyasztása 90 

kWh/m 2 /év, a passzívházaké 15 kWh/m 2 /év. A CEEBEE projekt esetében hasonló 

mutatókkal találkoztunk osztrák mintákat figyelembe véve. (Dr. Munkácsy B. (szerk.) 

(2011): Erre van előre – Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. 

Vision 2040 Hungary 1.1. által készített stratégia, Környezeti Nevelési Hálózat Országos 

Egyesület gondozásában, Budapest) 

A lenti kistérségben a családi házak alkotják az épületállomány 92%-át, ezért 

kiemelten fontos e szegmensbe tartozó házak felújítása (pályázati források inkább a 

panelprogramot preferálják). 

Koncepciónkban az energiahatékonyság, energia-megtakarítás során fokozottan 

koncentrálunk az épületenergetikai helyzet javítására, figyelembe véve a 2012-től 

bevezetésre kerülő épület-energetikai tanúsítvány direktíváit (amely ingatlanpiacot 

befolyásoló tényező is lesz). 

A pályázati lehetőségek összege elmarad az elvárt szinttől. A 2011-es 

energiahatékonysági és energiatakarékos új otthonok építésére szánt 1,6 mrd Ft 

keret a pályázat beadásának napján elfogyott. 

A közlekedéshez kapcsolódó energiahatékonysági tényezőkkel nem foglalkozunk a 

koncepcióban. 

A gazdasági és az önkormányzati szféra számára jelenleg is rendelkezésre állnak 

európai uniós források energiahatékonyságuk javítására. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság 

Programja (KEOP releváns intézkedései) 50%-os mértékig támogatja a 

vállalkozások, max. 85%-os szintig az önkormányzatok beruházásait, és külön 

kiírások a megújuló energiahordozók felhasználását. 

Az USZT keretében jelenleg a fogyó források pótlására a Kormány forrásátcsoportosítást 

kér a TÁMOP, és a KÖZOP keretéből kb. 40 mrd Ft 

keretösszegben, így ezek a beruházások várhatóan 2012-ben is pályázhatók 

lesznek. Lentiben e lehetőségekre építve újíthatók fel az általános és középiskolák, 

valamint a mikrotérségi központok (Lovászi, Páka, Csesztreg, Rédics, stb.) 

intézményei. 

A kistérség energetikai koncepciójában kiemelt szerepe van a megújuló 

energiahasználat elterjesztésének a háztartási, az önkormányzati-intézményi és a 

gazdasági szférában egyaránt. 

Helyzetfeltárásunkban bemutatásra került, hogy a térségben a biomasszaelőállításnak 

vannak meg leginkább a lehetőségei. 




Két, már jelenleg is működő pelletüzem (Zalaerdő, Németh-Fa) mellett a 

közeljövőben tervezett egy csesztregi létesítmény megnyitása, valamint a volt lenti 

laktanyára építve szintén felmerült egy pelletgyártó üzem létesítésének gondolata a 

„Zöld Gazdaság Innovációs Parkban”. A versenyképesség megőrzéséhez szükséges 

felmérni, hogy 4 ilyen profilú cég fennmaradhat-e tartósan a piacon, ezért javasolt az 

érintettekkel további megbeszélések szervezése. A már meglévő energiafűzültetvényekre, 

a lenti laktanya volt gyakorlóterének önkormányzati tulajdonba 

vételével újabb energiaültetvények telepítésére alapozva a térség önfenntartóvá 

válhat a fűtéshez kapcsolódó energiaellátásban. 

A térségben keletkező kommunális hulladék további szelektív válogatásával és a 

biomassza potenciálra építve a lenti laktanyában megépíthető egy 5 MW 

teljesítményű kiserőmű, az itt keletkező hulladékhő pedig üvegházi kertészet 

fenntartását biztosíthatja. 

A térségben előállított pellet, és a hőközpontok fejlesztésével a térség intézményei, 

vállalatai számára lehetőség lesz átállni gázfűtésről a megújuló energiákra. 

A geotermális kutak beruházási programját folytatni szükséges, kiemelten 

koncentrálva az iklódbőrdöcei lehetőségekre és a Lenti városközpontjának 

hőellátását biztosító potenciális termálkút megnyitására. 

A földhőre alapozva javasolunk a térségben hőszivattyús rendszereket létesíteni. 

A lakossági, és a jelentős meleg vizet felhasználó intézmények, üzemcsarnokok 

esetében javasolt napkollektorok telepítése. 

Később lehetőség lesz a lenti Hulladékkezelő által elindított depógáz-program 

bevezetésére is. 

Az interjúk során a megújuló energiák térségi elterjesztésének legfőbb akadályát az 

együttműködések hiányában látták a bevont cégek képviselői. Szinte minden 

válaszadó az egyik legfontosabb megrendelő, az önkormányzati szféra 

érdektelenségét, a nagyberuházások során külső, térségen kívüli vállalkozások 

bevonását emelte ki. 

Összefoglalva tehát a megújuló energia felhasználás növelése érdekében szükséges 

a lakosság ismereteinek a bővítése, alkalmazható rendszerek megismerésének 

megteremtése, az intézmények, vállalkozások számára az energetikai célú 

fejlesztéseket segítő mintaprogramok elindítása, valamint a megújuló 

energiahordozókhoz (pellet, faapríték stb.) szükséges alapanyag helyi biztosítása. 

A koncepcióra alapozva az alábbi 5 térségi akciótervet fogalmaztunk meg, amelyek 

mindegyike fontos a fenntartható kistérségi energiarendszer kialakításában: 

- Lenti Megújuló Energiák Háza fejlesztése (tanácsadó-információs központ) – 

beruházási és hálózatépítési program. 

- Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park fejlesztése. 

- Biomassza ültetvények telepítése, hasznosítása. 

- Intézményi, vállalati energetikai korszerűsítés térségi mintaprogramja. 

- Lakossági energetikai korszerűsítési mintaprogram. 

A fejlesztések országos szintű beazonosítása, tudatosítása érdekében 

javasoljuk, hogy a térségben induló összehangolt fejlesztések a „Lenti, a 

megújuló térség” szlogennel legyenek keretbe foglalva. 




5. A lenti kistérség energetikai akciótervei 

5.1. Lenti Megújuló Energiák Háza fejlesztése 

A térségben eddig végzett kutatásaink (CEEBEE, ESPAN, FATE projektekhez 

kapcsolódó felmérések) alapján a térség energetikai és gazdasági adottságainak 

jobb kihasználása érdekében kiemelkedő fontossága van a tudatformálásnak, 

tanácsadásnak, együttműködési hálózatok kialakításának, a lakossági szféra, az 

önkormányzatok és a térségben működő vállalkozások érdekeinek összefogásának. 

Az akcióterv célja: 

Az akcióterv eredményeként megvalósuló beruházási és hálózatépítési projekt 

hozzá kíván járulni a különböző érintettek együttműködéséhez, annak érdekében, 

hogy a társadalom minél szélesebb körében tudatosuljon a fenntarthatóság, mint 

értékrend, ismertté váljanak a megújuló energiahasználatok módjai és hatásai, 

elterjedjen a különböző energiahatékony építészeti alternatívák használata. 

Az akcióterv közvetlen célja a CEEBEE projektben megfogalmazott Center of 

Excellence koncepció megvalósításaként fenntartható életmóddal kapcsolatos 

non-profit információs központ fejlesztése Lentiben az Új Széchenyi Terv 

Zöldgazdaság fejlesztése program részeként kidolgozott Zöld mintaprojekt 

alprogramhoz kapcsolódva (a projekt a KEOP-kiírás felfüggesztése miatt nem került 

benyújtásra). (Dr. Munkácsy B. (szerk.) (2011): Erre van előre – Egy fenntartható 

energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.1. által készített 

stratégia, Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület gondozásában, 

Budapest; KEOP-6.2.0/B/09-11 (2011): „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási 

lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” pályázati 

felhívás, Budapest) 

A beruházás hozzájárul a fenntartható fogyasztási szokások kialakításához, 

elterjesztéséhez, ismeretek átadásához, környezetbarát termékek, szolgáltatások 

bemutatásához és népszerűsítéséhez gyakorlati és jogi tanácsadással és kipróbálási 

lehetőség biztosításával a megújuló energiák témakörében. 

A Megújuló Energiák Házának célcsoportjai: 

Valamennyi érdekelt szféra képviselői, melyek közül Lenti kistérség lakossága, 

kiemelten a háztartások részére az épület-felújításhoz, megújuló energiahasznosítási 

módokhoz tanácsadást, képzést biztosítunk, segítjük pályázataikat. 

A kistérség önkormányzatai, intézményei részére épületeik (hivatalok, rendelők stb.) 

energiaracionalizáláshoz tanácsadási, képzési, projektfejlesztési szolgáltatásokat 

biztosít. 

Megújuló energiahasznosításba gondolkodó vállalkozások (80-100 vállalkozás), akik 

megújuló energiák hasznosításában kulcsszereplők lehetnek, a központ képzési, 

tanácsadási, fejlesztési szolgáltatásaihoz csatlakozhatnak. 

Emellett a kivitelezők részére (villanyszerelő, tervező stb.) is szolgáltatásokat 

biztosít: képzéseket, információs napokat a legjobb technikákról, közvetítést térségi 

minősítési rendszer alapján a keresleti oldal felé, munkaerő-piaci szolgáltatások, 

munkaszerzés. 




Az akcióterv megvalósítására javasolt konzorcium 

„Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. feladata az érintettek bevonása, a beruházási és 

hálózatépítési program-elemek előkészítése, bonyolítása, a szakmai szolgáltatások 

biztosítása, a Megújuló Energiák Házának üzemeltetése. 

Lenti Kistérség Többcélú Társulása feladata a kistérség 51 településének bevonása, 

önkormányzati hálózatszervezés, térségi szintű projektek készítése és bonyolítása. 

A Konzorcium munkájába a Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola a 

vállalati felnőttképzési igényeket, másrészt a szakképzésben új tudásanyagok 

bevezetését vállalja magára. 

Együttműködő partnerként kerül bevonásra a Lenti Hulladékkezelő Kft., az 

iklódbőrdöcei energiaültetvény-tulajdonosok, más vállalkozások, külső szolgáltatók. 

Infrastruktúra-fejlesztési programelem 

A CEEBEE projekt keretében kialakításra került egy kisenergiájú közösségi ház 

engedélyezési szintű terve, amelynek kismértékű átalakítása után az épület a lenti 

kistérség megújuló energiákhoz és az energiahatékony építészethez tanácsadási, 

képzési, hálózati központja lesz. (Czigány L. (MÉK-2-20-0150) (felelős tervező) 

(2011): Alacsony energia felhasználású közösségi ház építési engedélyezési terve. 

Megbízó: Lenti Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő: „Cseszt Regélő” 

Nonprofit Kft. Tervező: Verein Kft.) 

A Megújuló Energiák Háza a tervek szerint Lenti városközpontjában épül meg, 

legalább 2.000 m 2 területű telken, beépített bruttó alapterülete 243,31 m 2 , hasznos 

alapterülete 343 m 2 , szintek száma 2 (földszint+tetőszint). Közműellátás: elektromos 

áram utcai légvezetéken keresztül kerül kialakításra, ivóvíz utcai lecsatlakozás, 

szennyvízelvezetés szennyvízcsatornába kötve, gáz földvezetéken keresztül. 

A tervezett épületben optimálisan tudjuk biztosítani a képzési, tanácsadási, 

hálózatépítési szolgáltatásokat (közösségi terek), az irodai, inkubációs 

tevékenységek végzését (4 iroda, 1 akadálymentesített), valamint az emeleti rész 

alkalmas lesz bentlakásos felnőttképzési, erdei iskolai funkciók integrálására (6 

szoba/iroda). 

A „Megújuló Energiák Házában” és környezetében az energiafelhasználásban 

jelentős hányadot képviselő lakossági és intézményi célcsoportnak mutatjuk be 

komplex módon a megújuló energia felhasználás lehetőségeit, olyan mintákat, 

amelyek külön-külön, de rendszerbe kapcsolva is használhatnak saját 

környezetükben. 

Az épület használati víz előállítását, valamint részben a fűtést napkollektoros 

rendszerrel valósítjuk meg. A „Megújuló Energiák Háza” méreténél fogva optimális 

lesz arra, hogy a lakosság, valamint kisebb intézmények számára olyan léptékben 

mutassuk be a megújuló energia rendszereket, ahol ők is élnek, dolgoznak, így 

tapasztalataink hitelesebbek és könnyebben adaptálhatók lesznek számukra. 

A napkollektorok esetében különböző típusok beépítését, továbbá bemutatását 

tervezzük, hiszen a legismertebb rendszerek különböző igénybevételre alkalmasak. 

Síkkollektorokat telepítünk a melegvízellátás biztosítására, amely elsősorban a 

képzések, erdei iskola programok megnövekedett melegvíz igényét biztosíthatja. 




Kisebb felületen vákumcsöves napkollektorok telepítése valósul meg, amelynek 

elsődleges célja a fűtésrásegítés lesz. Bemutató célzattal emellett légkollektorok 

beépítésére is sor kerül, amelyek a leggazdaságosabban építhetők és 

üzemeltethetők és a fűtés mellett akár villamos energia generálására is alkalmas. A 

különböző típusokkal az igényeknek megfelelően lehet tapasztalatot átadni az 

érdeklődőknek a leggyakrabban használt megújuló energiát hasznosító eszközökről. 

Az esővíz összegyűjtésre kerül és később a WC szaniterek öblítésére szolgál. 

A Megújuló Energiák Házának udvarán egy témapark létesül, mely demonstrációs 

céllal mutatja be a megújuló energiahasználat lehetőségeit. Az egyik fő célja az 

elektromos energia előállítás bemutatása a helyszínre telepített kisteljesítményű 

fotovoltaikus rendszer és egy működő szélkerék segítségével, mely rásegít a ház 

villamos-energia ellátására. Mivel a térségben viszonylag alacsony a szélsebesség, 

ezért bemutató célzattal egy max. 1000 W névleges teljesítményű szélkerék építése 

lehetséges, amely 3 m/s szélsebesség alatt is képes energiatermelésre. Az 

energiatermelést emellett egy szigetüzemű napelem is bemutatja, mivel a térségben 

nincs gyakorlat a hálózatra visszatápláló rendszerekre és így a gyakorlati 

felhasználása az előbbi rendszernek könnyebb. A ház energiaellátását segítő 

rendszerek tapasztalatai ezzel a komplex rendszerrel egy intézmény, vagy lakóház 

esetén is hasznosíthatók lesznek. 

A témaparkba elhelyezésre kerül egy kültéri foglalkoztató (25 főt befogadó pavilon, fa 

szerkezetű, fedett), 10 db, egyenként min. 120*100 cm felületű információs tábla, 

legalább 3 különböző biomassza-növény. 

A megújuló energiák és az energia hatékony építészet témakörben beszerzésre 

kerülnek digitális és nyomtatott demonstrációs anyagok. 

Hálózatépítési, partnerségi programelem a Megújuló Energiák Házában 

A Megújuló Energiák Háza kiemelkedő feladata lesz a hálózatépítés, a térségben 

hiányzó tudás biztosítása. A projekt megvalósítását célul kitűző konzorcium mellett 

az alábbi külső szervezeteket javasolt bevonni a fejlesztésekbe, és számukra a 

közösségi térben havi rendszerességgel ügyfélfogadást szervezni: 

A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (www.panfa.hu). 

A Pannon Megújuló Energia Klaszter (www.panenerg.hu). 

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (www.zmva.hu). 

Pannon Novum Regionális Innovációs Nonprofit Kft (www.pannonnovum.hu). 

A Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. (www.nyupan.hu). 

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft (www.westpa). 

Bankok térségi fiókirodái 

Inkubációs, képzési, információszolgáltatási, tanácsadási programelem 

A Megújuló Energiák Házának egyik fontos célja a témakörhöz kapcsolódóan 

inkubációs szolgáltatások indítása (elő-inkubációs, inkubációs szolgáltatások). A 

vállalkozások bevonása érdekében a Konzorcium célzott kommunikációs 

programokat indít és a következő inkubációs programok megvalósítását javasolja: 

Nyílt napok szervezése, a megújuló energiahasznosításban működő 

vállalkozások bemutatkozása. 




Zöld Gazdasághoz, energia-hatékony építészethez kötődő rövid bemutatók, 

képzések szervezése, befektetői programok indítása. 

“Vállalkozásakadémia” képzési programra építve vállalkozások 60 órás képzése. 

Hitelprogramokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó üzleti tervek készítésének 

támogatása, nemzeti és uniós támogatások elnyerésének népszerűsítése. 

Induló, átalakuló, támogatási programokra pályázatot benyújtó vállalkozások 

kockázatelemzése, átvilágítása. 

Hálózatépítés, klaszterek munkájához csatlakozás segítése. 

Információnyújtás a szociális gazdaság-szervezetek a megújuló energiák 

témakörében (munkaerő-piaci tevékenységekbe megjelenjenek e tartalmak). 

A Megújuló Energiák Háza programjában kulcsszerepe lesz a képzéseknek. Az 

alábbi képzések, képzéstípusok indítása javasolt: 

Erdei iskolai programok (6 napos képzési blokk) általános és középiskolások 

számára fenntartható fejlődés, megújuló energiák témákban, bentlakással. 

Önkormányzatok, intézmények számára tájékoztató programok, ismeretterjesztő 

képzések (1, max. 2 napos képzések) energia-racionalizálás témakörben; 

Hálózatépítési, szervezetfejlesztési tréningek önkormányzati, civil és vállalkozói 

szféra részére (1-3 napos képzések). 

Marketingképzések a kereskedők, kivitelező számára (hagyományos és online). 

Akkreditált felnőttképzési programok a megújuló energiák és az energiahatékony 

építészetben (napkollektor szerelés, belső szigetelés), új programakkreditációk. 

OKJ-rész-szakképzettségek, OKJ-képzések szervezése szakembereknek, 

átképzésre jelentkezőknek (osztrák elvárásoknak is megfelelő szinten). 

Pénzügyi terv 

A pénzügyi számítások két részből állnak: a Megújuló Energiák Háza 

kialakításának költségeire, és a Központ fenntartási költségeire. 

A beruházási költségeket tervezői költségbecslés alapján adtuk meg, anyag-és 

munkadíj-számítással (forintban), 1 m 2 -re jutó kimutatással. Jelen akcióterv csak a fő 

számokat tartalmazza. A beruházás tervezett időpontja 2012-2013, a működtetés 

kezdete 2013. szeptember. 

A lenti Megújuló Energiák Háza építési költsége bruttó 82.403.750 Ft, mely magában 

foglalja az épület és a témapark kialakítását is. A kapcsolódó eszközök és bútorok 

költsége bruttó 11.851.000 Ft. A fejlesztés tervezett beruházási költsége összesen 

bruttó 94.254.750 Ft. 1 m 2 területre eső bruttó költség 217.740 Ft, 1 m 2 hasznos 

alapterületre eső költség 240.027 Ft. 

A fejlesztésre a pályázati kiírás függvényében „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. nyújt be 

pályázatot 2012-ben, a megcélzott projekttámogatás a Zöldgazdaság operatív 

program keretében a KEOP-6.2. felhívás (Mintaprojektek), vagy a harmadik Magyar 

IPA felhívása. Mindkét projekt keretében max. 95 %-os támogatás nyerhető el. A 

projekt költségösszetétele bruttó finanszírozás esetén: támogatás 89.542.012 Ft, 

saját forrás 4.712.738 Ft, összesen 94.254.750 Ft. 

2013. szeptembertől a tervek szerint már folyamatosan üzemel a Megújuló Energiák 

Háza, melynek éves bruttó fenntartási költségei az alábbi módon alakulnak: 




Megnevezése Hónap Egységár/hó Ft 

Internet, 20 Mbit/sec 12 18 500 222 000 

IP-telefon 12 14 500 174 000 

Fűtés, hűtés 12 60 000 720 000 

Villany - túlzott 12 20 000 240 000 

Víz és csatornadíj 12 24 000 288 000 

Papír, írószer, nyomtatvány, toner 12 36 000 432 000 

Projektvezető bére, járuléka 12 250 000 3 000 000 

Szakmai asszisztens bére, járuléka 12 200 000 2 400 000 

Külső szakértők díjai 1 1 600 000 1 600 000 

Megújuló Energiák Háza összesen 9 076 000 

Az engedélyes szintű tervdokumentáció, a részletes építési költségeket és 

eszközlistát is tartalmazó kétnyelvű megvalósíthatósági tanulmány elkészült, az 

építés a források rendelkezésre állása esetén 4 hónapon belül megkezdhető. 

A Megújuló Energiák Házának szakmai programja illeszkedik a regionális 

Klaszterpályázat céljaihoz, ezért javasoljuk regionális szinten átgondolni kisléptékű 

klaszterpályázat-felhívás kidolgozását. 

5.2. Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park fejlesztése 

Lenti Város Önkormányzatának legnagyobb hatású fejlesztése lesz középtávon 

a volt laktanya területének hasznosítása, ott a zöld gazdasághoz kapcsolódó 

ipartelepítés, vállalkozásfejlesztés, a megújuló energiákhoz kapcsolódó beruházások 

indítása. A projekt megvalósíthatósági tanulmánya a „From Army to 

Entrepreneurship - Volt katonai területek vállalkozói hasznosítása” című „South East 

Euorpoe Programme” keretében került kidolgozásra angol és magyar nyelven. 

(Kovács K. (szerk.) (2011. június): Feasibility Study For “Lenti Green Economy 

Innovation Park” - “Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park” megvalósíthatósági 

tanulmánya. Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Kft. által készített 

tanulmány, megrendelő: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Lenti) 

Akcióterv helyszínének bemutatása, a laktanyában megvalósított fejlesztések 

A 36 hektáros alapterületű lenti “Bottyán János Laktanya” és környezete (hrsz. 

046) a várostól keletre, mintegy 5 km távolságban található a 75 sz. főút mellett. Az 

ingatlan megközelíthetősége jó, végig szilárd felületű két nyomtávú úton érhető el. A 

közúttól 250 méteres bekötőút vezet a laktanyáig. A laktanyától 1 km távolságban 

található a volt katonai iparvágány, így a vasúti szállítás is biztosított. 

2004 júliusától 2006 augusztusáig egy revitalizációs program zajlott a laktanyában, a 

PHARE ORPHEUS program támogatásával, melynek keretében környezeti 

kármentesítés, a használhatatlan építmények bontása, 13 épület állagmegóvása 

történt. A laktanya meglévő víz- és szennyvízhálózatát csatlakoztatták a Lenti-Mumor 

városrészig kiépített víz és szennyvíz hálózathoz, és a telekhatárig új földgáz 

vezeték épült. A fejlesztések ellenére az egyes telephelyek közmű-hálózata nem 

kiépített (infrastruktúra telekhatárig, és nem telephelyig kiépített). 

(Gazdaságfejlesztési célú laktanya-felújítás Lentiben, azonosítója HU2003/004- 

347.05.05) 




Az akcióterv céljai, célcsoportjai: 

A Zöld Gazdaság Innovációs Park fejlesztésének hosszú távú célja a földrajzi 

adottságok figyelembevételével Lentiben a fenntartható fejlődés elveire épülő 

gazdaság felépítése, a térség innovációs készségének és vállalkozó kedvének 

növelése, a népesség megtartó képesség növelése, a humánerőforrás fejlesztése. 

Az Innovációs Park létesítésének rövid távú célja a „zöld gazdaság”-gal foglalkozó 

vállalkozások megerősítése, új vállalkozások létrehozása, inkubátorház 

kialakításával, megújuló energiákra alapozott beruházási programokkal a térség 

foglalkoztatási szintjének növelése, 2-300 új munkahely teremtése, a kihasználatlan 

területek gazdasági célú hasznosítása biomassza alapanyag termelésére. 

A tervezett „zöld gazdaság” fejlesztések célpiacát a helyi vállalatok, önkormányzatok 

és a lakosság alkotják. Az Innovációs Park három ország környezetében nyújt 

innovációs szolgáltatásokat a megújuló energiák hasznosításhoz, olyan 

vállalkozásokat vonz a térségbe, melyek a helyi adottságokra építve kínálnak 

megoldásokat a vidéki térségek fejlesztéséhez a logisztikai háttér, a telephely, a 

rendelkezésre álló, betanítható munkaerő felhasználásával. 

Az akcióterv megvalósítására javasolt konzorcium 

Lenti Város Önkormányzata, a laktanya tulajdonosa. Feladat: a laktanyai 

területek értékesítésének felügyelete, a szociális gazdaság program ellenőrzése. 

Lenti Városüzemeltető Nonprofit Kft. Feladata az innovációs park üzemeltetése 

(bérlet, takarítás, terület-karbantartás), a hulladékkezelés és zöld energiák 

felhasználási lehetőségeinek feltárása. 

Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség. Feladata az általános projektfejlesztés és 

szaktanácsadás, a nemzetközi kapcsolatépítés. 

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Feladata az inkubációs elemek 

előkészítése, vállalkozások toborzása, általános vállalkozói szaktanácsadás. 

Az Innovációs Park javasolt fejlesztési területei: 

A Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park megvalósíthatósági tanulmányában 8 

különböző, de egymással összefüggő fejlesztési irányra történt stratégiai javaslatok 

kidolgozása, amelyek szinergikus hatásaként térségi szinten innovatív vállalkozások 

betelepedésével nagy létszámú munkaerő-bővítést tudnak indítani, és integrált 

szolgáltatásokat bevezetni a célterületen. 

Az akcióterv tartalmazza a területmegosztást, az egyes területegységeken található 

épületek hasznosítási javaslatát, a becsatornázható forrásokat. 

A FATE-programban részletesen kidolgozásra került a laktanya központjában 

található volt Parancsnoki Épület hasznosítási koncepciója – Inkubátorház (felmérési 

rajzok, beépítési tanulmányterv, tervezői költségbecslés, részletes felszereléslista 

árakkal), valamint a meglévő közmű-hálózatok bővítéséhez kapcsolódó árkalkuláció. 




A fejlesztési területek rövid bemutatása (8 fejlesztési terület): 

Inkubátorház (business incubator) 

Az innovációs park működtetésének kulcsa a laktanya (046 hrsz.) volt 

parancsnoki épületében tervezett szolgáltatóház, inkubációs központ kialakítása. 

A 316,7 m 2 alapterületű, 3 szintes épület már alapfunkciójában is irodaháznak épült, 

külső felújítás, és kismértékű belső átalakítás után az üzleti inkubátorház minden 

funkcióját képes lesz ellátni. Az inkubátorházat telekkönyvileg 2.200 m 2 alapterületű, 

felmérés után önálló helyrajzi számú ingatlanon javasoljuk kialakítani, a meglévő 

épület mellett biztosítva a szükséges számú parkolót (akadálymentes parkolók is). 

Az ingatlan alaprajzai, és a javasolt átalakítások a FATE-tanulmányban elérhetők. 

Az átalakítást követően a földszinten kap helyet az Innovációs Park menedzsmentje, 

a földszinti tárgyalóban, és 4 irodában, a további 5 irodába a park működtetéséhez 

szükséges egyéb szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások települhetnek (könyvelőcég, 

ügyvédi iroda, stb.). A betelepült vállalkozások számára kisebb konferenciaterem, 

előadó-tréningterem, szintenként tárgyalók, és irodák állnak rendelkezésre (12 db). 

Az egyes irodák a vállalkozói igények függvényében összenyithatók, belső 

elrendezésük szabadon variálható. 

Az épületfelújítás során nyílászáró-csere, homlokzati hőszigetelés, napkollektoros 

energia-rásegítő rendszer, szürkevíz használat tervezett. Az Inkubátorház emellett 

részben a megújuló-energiák hasznosítását, illetve az energiatakarékos 

megoldásokat bemutató központ is lenne, ahol a park vállalkozásai, valamint az 

érdeklődők számára tapasztalatátadó szemináriumokat, képzéseket szervezünk. 

„Mesterségek Tere” Második Esély Iskola és Szociálökonómiai Üzem 

Lenti 5 éve folyamatosan vesz részt az Unió innovatív foglalkoztatási 

programjaiban. A „Mesterségek Tere - Innovatív foglalkoztatási program Délnyugat- 

Magyarországon a munkahely-teremtés érdekében” c. modellprogram 120 fő 

bevonásával, 60 fő képzési-foglalkoztatási programjával megteremti a fenntartható 

térségi szociális gazdaság alapjait. A munkavállalók 4 szakmában tanulnak; 

erdőgondozó (800 óra), dísznövény termesztő (1000 óra), szerkezetlakatos (800 

óra), hulladékkezelő (800 óra). A képzés után 6 hónapon át munka-tapasztalatot 

szereznek. Eszközbeszerzés és 120 m 2 alapterületű fóliaház kialakításával biztosított 

lesz a programhoz szükséges termelési infrastruktúra. A programban létrejött további 

fizikai infrastruktúra a későbbiekben folyamatosan segíti a hátrányos helyzetű 

munkavállalók bevonását, képzését, elhelyezését, foglalkoztatását az elsődleges 

munkaerő-piacon. 

Az ökoszociális célokhoz kapcsolódó fejlesztések telepítésére az innovációs központ 

mellett álló 3,1 ha nagyságú területet javasolt. A területen 4 épület található, melynek 

tervezett hasznosítását szintén tartalmazza a FATE-projekt. 

Az itt kialakítandó zöldség és dísznövény-kertészet főbb paraméterei: 500 m 2 területű 

üvegház-rendszer, és az 1.000 m 2 területű fóliarendszer. Az üvegház bekerülési 

költsége szekcionált fűtéssel, napelemekkel, szellőztető rendszerrel 116 eFt/m 2 , 500 

m 2 esetén 58 millió Ft, a fóliarendszer kialakítási költsége 14,5 eFt/m 2 , 1.000 m 2 




esetén 14,5 millió Ft. A kertészet kialakítására 2013-tól fokozatosan kerülhet sor. 

2014-re a kertészet 20 fő számára biztosít munkát. 

A megújuló energiák felhasználásával kialakított termelő rendszer (fóliasátor), mint 

modell adaptálható lesz hasonló adottságú térségekben, cél a tapasztalatok 

bemutatása térségen kívül a megfelelő fórumokon. 

A „Mesterségek Tere” Szociálökonómia Üzem másik jelentős foglalkoztatási 

programja lesz a biomassza ültetvények gondozása (l. később). Az ültetvény 10 

hektáronként képes olyan jövedelmeket generálni, amely egy ember munkabérét 

biztosítja. 250 hektár biomassza ültetvény 25 fő tartós foglalkoztatását teszi lehetővé. 

Hulladékra és biomasszára épülő kiserőmű kialakítása 

A laktanya közelében van a Lenti Hulladékkezelő Kft. központi telephelye, de a 

cég egyes hulladékkezeléshez kapcsolódó feladatait a laktanyában végzi, és használ 

jelentős területeket, ahol a szelektíven gyűjtött hulladék (papír, fém, üveg, pet palack) 

bálák tárolása és komposzt utóérlelés folyik. A Kft. számos innovatív beruházást 

indított (depógáz-feldolgozás, lakossági komposztanyag begyűjtés és feldolgozás). 

A jelentős mértékű újra fel nem dolgozható, de megsemmisíthető hulladék miatt a 

Kft. a laktanya területén egy hulladék-erőművet kíván létesíteni, mely alkalmas 

energiatermelésre, a laktanyában található vállalkozások energia-, és fűtési 

igényeinek kielégítésére, a keletkező hulladékhővel egy kertészet fűtésére. Célszerű 

az erőművet a hulladékkezelés során megmaradó anyagok mellett mezőgazdasági 

hulladékokra (szalma, más növényszár), és nem fás alapanyagokra alapozni. 

Hatékonyan működő biomassza erőművet min. 10 MW teljesítménnyel érdemes 

tervezni, melynek bekerülési költsége jelenleg cca. 10 mrd Ft. A biomassza erőmű 

tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése, továbbá az alapanyag-beszállítókkal és 

az energiavásárlókkal való megállapodás 4-5 évet vesz igénybe. A zöldenergia 

átvételéhez kapcsolódó piaci bizonytalanság, a finanszírozó banki háttér hiánya ezt 

az időt kitolhatja, az erőmű létesítése csak hosszú távon realitás Lentiben. (B. 

Horváth L. (2011.10.20): Évekig nem épül új biomassza-erőmű. Világgazdaság, 

Budapest). 

A tervezett hulladék-erőmű létesítése előtt szükséges a lakossággal, az érdekelt 

szervezetekkel és hatóságokkal való egyeztetés. 

Biomassza üzem kialakítása 

A laktanyában a volt javítóműhely (hasznos alapterülete 1.302,5 m 2 ), és a 

mögötte található betonnal burkolt területet (3,5 ha + 2 ha tartalékterület) kiválóan 

alkalmas biomassza alapanyagok szárítására, hasznosítására. 2011 elején még a 

Somogy Erdeiért Kft. a laktanyában tervezte kialakítani azt a komplexumot, amit 

jelenleg Csesztregen fejlesztenek (l. helyzetfeltárás). 

A térségi biomassza előállításhoz a laktanya környezetében találhatók azok a 

területek, amelyeken energiaültetvények telepítése javasolt (l. 5.3. akcióterv). A 

laktanya e fejlesztések bázisául szolgál. 

A laktanya missziója és a hasonló profilú cégek miatt javasolt a Lentiben található 

faipari cégek betelepítése a „Zöld Gazdaság” Innovációs Parkba. Ehhez az 




Önkormányzat 10 ha területet biztosít a laktanyában, vagy a tartalék iparterületként 

nevesített 039/8 hrsz. területen. 

Az Innovációs Park logisztikai bázisa (3,8 hektár), a szociális bérlakás-program 

(1,15 hektár) és a Bottyán Ifjúsági Szálló és Közösségi Épület kialakítása 

funkciók csak „használóként” veszik igénybe a zöld-gazdaság program elemeit. 

Az inkubátor, de a laktanya más területi egységeinek hasznosításához szükséges a 

telekhatáron található gázvezeték, a villamos hálózat, a vízvezeték és a szennyvíz 

csatorna elvitele az egyes épületekhez, továbbá minden betelepülő vállalkozás 

igényli önálló almérők felszerelését. A szükséges közmű-vezetékek hossza: 

gázvezeték 1.700 m, víz- és csatorna 1.160 m, villanyvezeték 900 m. 

Összefoglaló pénzügyi információk 

A pénzügyi terv a FATE tanulmányban részletesen kidolgozásra került az 

Inkubátorház és a teljes akcióterületen a közmű-hálózat kialakítására forintban és 

2011. júniusi euro árfolyamon. A Vállalkozói Inkubátorház felújításának, 

kialakításának költsége és a közmű-hálózat fejlesztési összköltsége nettó 

205.862.400 Ft, bruttó 257.325.500 Ft. 

A fejlesztést a FATE tanulmány alapján pályázati támogatásból (ÚSZT-NYDOP – 

128.662.750 Ft), önkormányzati hozzájárulásból (30.912.750 Ft), 

ingatlanértékesítésből 50.000.000 Ft), és a vállalkozói hozzájárulásokból (47.750.000 

Ft) kívánja az Önkormányzat finanszírozni. 

5.3. Térségi szintű biomassza-ültevény akcióterv 

„Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020” 

tanulmány 4.6.1. fejezete alapján a Lenti Kistérségben is megoldást keresünk a 

jelenlegi szántóföldi növénytermesztés által hasznosított területek egy részén nem 

élelmiszeripari célú – alternatív hasznosítási formákra a kedvezőtlen termőhelyi 

adottságú területeken (17 AK alatti, belvízveszélyes stb.), amelyeken nem lehet 

rentábilisan élelmiszeripari célú növénytermesztést folytatni, de energetikai 

termelésre gazdaságosan hasznosíthatóak. (Magyarország megújuló energia 

hasznosítási cselekvési terve (2011): 2010-2020, pp. 165-183 Nemzeti Fejlesztési 

Minisztérium, Budapest) 

A térségben jelenleg is komoly volumene van a biomassza-feldolgozásnak, amit 

jelenleg még nem a térségben hasznosítanak. A meglévő potenciálok, és új 

biomassza ültetvények telepítésével a kistérség már középtávon önfenntartó lehet a 

fűtéshez kapcsolódó energiaellátásban. 

Az akcióterv általános célja a kistérség hőenergia-szükségletének biztosítása a 

meg-lévő energiaültetvények területének bővítésével a térség parlagterületein, a 

Kerka belvízveszélyes területein, és a volt lenti laktanya gyakorlótere és lőtere egy 

részén (hrsz.: 051/2 – 193,9 ha, hrsz. 039/8 – 285,8 ha, hrsz. 0477 – 115 ha, 

összesen 594,7 hektár). A nevesített katonai területek jelenleg állami kezelésben 

vannak, alig hasznosítottak, művelési ágba vonásukra és térképi feltüntetésükre, 

önkormányzati tulajdonba kerülésükre a lőszermentesítést követően kerülhet sor. 




Az akcióterv konkrét célja a térségben meglévő 40 hektáros energiaültetvény mellett 

a volt katonai területek egy részének hasznosítása 100 ha területen (optimális 

esetben 250 hektáron), itt biomassza ültetvények, és biomassza fajtakísérleti 

telep létesítése egy komplex energetikai és foglalkoztatási program részeként. Cél a 

kistérség önkormányzatainak tulajdonában lévő, hasznosításra váró területein 

fásszárú biomassza ültetvények telepítése a közmunkaprogramok kiterjesztésével, 

és a térség gazdálkodóinak bevonásával további biomassza ültetvények telepítése. 

A biomassza ültetvény akcióterv, mint munkahelyteremtő beruházás a térségnek – 

különösen az önkormányzatoknak – hozhat komoly társadalmi-gazdasági hasznot. 

Az így előállított energia ára közelítőleg harmada a jelenleg elterjedt gáz alapú 

energia előállítási árának. Az önkormányzatok számára ez különösen a 

közintézmények fűtésénél jelenthet komoly megtakarítást. A fejlesztés 

eredményeként legalább 25 fő tartós foglalkozatását biztosító ültetvények a már 

meglévő potenciálokkal együtt legalább 50%-ban biztosítják a térség 

energiaellátását. 

A már üzemelő iklódbőrdöcei energiafűz ültetvény bemutató gazdaságként történő 

bevonása tervezett a fejlesztésbe. 

Tervezett tevékenységek: 

Előzetes szándékfelmérés, promóció 

2011 októberében indult a Lenti Kistérségi Területfejlesztési Stratégia 2012-2014 

kidolgozása, melynek helyzetfeltárása bemutatja az önkormányzatok által a térségi 

megújuló energiahasznosításhoz javasolt ingatlanokat, földterületeket. 

A biomassza-ültetvényekhez kapcsolódóan a felmérést követően 2012 januárjában a 

többcélú kistérségi társulás ülésén egy népszerűsítő előadás keretében mutatta be a 

biomassza ültetvények telepítéséhez kapcsolódó lehetőségeket (mezőgazdasági és 

vidékfejlesztési támogatások, 2012. évi közmunka – kiemelt prioritás lesz). 

Ültetvényhasznosítási, telepítési koncepció, területbevizsgálás 

A kistérség természeti adottsága eltérőek, ezért a telepítési program indítása 

előtt az akcióterv részeként szükséges a potenciális jelentkezők földterületeinek 

bevizsgálása, a felmérések tükrében ültetvényhasznosítási koncepció készítése. 

Előzetes koncepció alapján a volt katonai területek egy részén hagyományos erdők 

telepítésére is sor kerül, energetikai hasznosításuk azonban az ilyen erdőknek csak 

hosszú távon (több évtizedes időszak) tervezhető. 

Az energetikai faültetvények megtérülése sokkal gyorsabb, a telepítést követő 2-4 

éven belül már hasznosítható, ezért az akciótervben fás szárú energiaültetvények 

telepítését preferáljuk. Az energiaerdők termesztése újratelepítéses és 

sarjaztatásos „üzemmódban” történhet. Sabján Krisztián, elmondása alapján a 

sarjaztatásos „üzemmód” a gazdaságos, mert a gyakori vágás nagyobb hozamot, 

gyorsabb megtérülést biztosít. A hozam a termőhelyi adottságoktól és a választott 

fafajtól függ. A 110/2003-as FVM rendelet (erdészeti szaporítóanyagok) értelmében 

sarjaztatásos ültetvénytelepítést, fűz, nyár és akác ültetvények esetében 

engedélyez. A 3 fafaj fűtőértéke a három fafaj esetében hasonló, 19-21,5 MJ/kg 

szárazon, termésátlagaik is hasonlóak, 6,2 T/év/ha. 




A területbevizsgálást követően a készülő koncepciónak minden területre javaslatot 

kell adni a fafajra és a technológiára, hogy ezek alapján a potenciális termelők/ 

termeltetők meghozzák döntésüket. Külön figyelemmel kell lenni arra, hogy az 

alacsony termőhelyi adottságú földek jelentős hányada NATURA 2000-es terület, 

valamint extrém kötöttség esetén energiaerdő telepítése nem lehetséges. 

Ültetvénytelepítési program 

A felméréseket követően indulhat az ültetvénytelepítési program, a 2012. évi 

közmunka-pályázatokkal összekacsolva. 

A beruházási költségeknél előrejelzéséhez Sabján Krisztián adatait, és Németh 

Kornél PhD értekezését használtuk fel, a program indításában és koordinálásában 

mindkét szakember bevonása tervezett. (Németh K. (2011): Dendromasszahasznosításon 

alapuló alapuló decentralizált hőenergia-termelés és felhasználás 

komplex elemzése (PhD értekezés). Pannon Egyetem, Keszthely) 

Technológia leírás energiafűzre Sabján Krisztián alapján: fás szárú, sarjasztásos 

energiafűz ültetvény, mely energetikai célú, iparszerű biomassza termelésre szolgál. 

A növénynek magas a fűtőértéke, nagy növekedési intenzitás jellemzi. Az első év 

kivételével nem kíván különleges növényápolást. Beállt ültetvény esetén a 

betakarítás decembertől február végéig tart. A növényt telepítése után az első évben 

le kell vágni, ezt követően kezd el sarjadni, majd 2-3 évente lehet letermelni. Az 

ültetvény élettartama 20-25 év. 

A termőhely feltárás és a telepítési terv elkészítése után indulhat a telepítés, melynek 

munkafázisai: talaj-előkészítés (gyomirtás, mélylazítás, tápanyag-feltöltés, 

mélyszántás), telepítés (energiafűz esetében 14.815 db/ha tőszám, félautomata 

ültetvénytelepítő géppel, telepítést követő gyomirtás), ápolás, az ültetvény 

fenntartása (Németh Kornél alapján). 

Németh Kornél 2008-as árakon meghatározta egy 10 hektáros ültetvény telepítési 

költségeit. Tanulmánya alapján első évben a telepítési terv készül el (nettó 100.000 

Ft), és sor kerül a talaj-előkészítésre (mélylazítás, mélyszántás – 710.000 Ft). 

A második évben indul a telepítési program, melynek részei: teljes gyomirtás 

(185.500 Ft), tápanyag feltöltés (404.360 Ft), tárcsázás (210.000 Ft), dugványozás 

(2.820.000 Ft), növényvédelem (213.850 Ft). 10 hektár esetében 4.643.710 Ft. 

A harmadik évben az ápolási és visszavágási feladatok költsége 1.100.000 Ft. 

A három év teljes ráfordítási költsége megközelíti 10 hektár esetében a 6 millió Ft-ot. 

Németh Kornél 12 éves ciklussal számolja az ültetvény megtérülését, melyben a 

ráfordítások, és a bevételek egyaránt nevesítésre kerültek. A kimutatások alapján az 

ültetvény a 4. évben térül meg (támogatások igénybevételével, egyébként 7. év), 

és élettartama alatt a befektetett összeg háromszor térül meg. A megadott 

megtérülés csak helyi hasznosítás (10 km-en) esetén érvényes. A 30 %-os 

nedevességtartalmú keményfa-apríték javasolt ára nettó 16.000 Ft, a puhafaaprítéké 

nettó 15.000 Ft tonnánként. 

A biomassza ültetvénybővítési akcióterv magasabb támogatottságú állami és uniós 

források bevonásával tervez, melyben kombinálódik a területalapú támogatás, a 




közmunka-támogatás és a szociális gazdaság számára nyújtható – akár 100%-os 

támogatástartalmú – beruházási költségek. 

Ültetvényhasznosítási program 

Az akcióterv megvalósítása párhuzamosan kell, hogy bonyolódjon a „Zöld 

Gazdaság Innovációs Park” tervezett fejlesztéseivel. A Mesterségek Tere 

programelem és a 2012-től induló közmunkaprogramok biztosítják a szükséges 

élőmunkát (ültetvénytelepítés és ápolás, begyűjtés), a laktanya biomasszafeldolgozójának 

területén lehet a termőre fordult ültetvényről letermelt biomasszát 

szárítani és a későbbiekben feldolgozni (pellet, stb.). A fejlesztés együtt kell, hogy 

megvalósuljon az intézményi energiaracionalizálási akciótervvel, melynek során 

önkormányzatok, vállalkozások állnak át a megújuló energiák használatára (jelenleg 

indul a biomassza-kazán program, szintén közmunka-pályázat keretében). 

2014-re el kell érni, hogy a kistérségben előállított biomassza (erdészeti, energiaültetvényről 

származó, szelektív hulladékgyűjtés során égethető anyagok) legalább 

50%-a a kistérségben legyen felhasználva, ezzel is csökkentve a térség, és 

közvetetten Magyarország energiafüggőségét. 

5.4. Intézményi, vállalati energetikai korszerűsítés térségi mintaprogramja 

Az akcióterv a legnagyobb felhasználók – önkormányzati, állami intézmények, 

vállalatok – bevonásával kíván a kistérségben energia-megtakarítást elérni. 

Az önkormányzati szférában a Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) időszakától a 

komplex intézménykorszerűsítési programok keretében elvárás volt energiahatékonysági 

programelem integrálása is, amit az Új Magyarország Fejlesztési Terv 

a fenntarthatósági indikátorok előzetes meghatározásával kifejezetten ösztönözött 

(fajlagos energiacsökkenés, CO 2 csökkentés, stb.). 

2011 októberéig a kistérségben az alábbi intézményekben történt az 

energiahatékonyságot (homlokzati hőszigetelés, nyílászáró-csere, hűtő-fűtő 

rendszerek, megújuló energiák használata, stb.) is érintő beruházás: Lentiben a 

Szakorvosi Rendelőintézet, a Petőfi úti Óvoda, a Polgármesteri Hivatal, a Városi 

Művelődési Központ és Könyvtár, háziorvosi rendelők, Termálfürdő. Csesztregen az 

orvosi, fogorvosi rendelő, iskola, Polgármesteri Hivatal, Rédicsen az orvosi rendelő. 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, a III. és IV. (Leader) 

tengely biztosított lehetőséget a vidéki térségek fejlesztésére, és e projektekben 

energetikai korszerűsítésre. A térségből e kiírás során szintén történtek a témához 

kapcsolódó kisléptékű fejlesztések. 

A fenti megvalósult projektek eredményeire alapozva 2012-ben javasoljuk az 

intézmények hatékony felkészítését, és új energiahatékonysági programok indítását. 

Az akcióterv általános célja a kistérség intézményeinek, vállalkozásainak érdekeltté 

tétele energiahatékonysági programok indításában, középtávon az intézmények, a 

nagyobb vállalkozások működési-fenntartási költségeinek csökkentése, a megújuló 

energiaforrások felhasználásával a térség energia-függőségének csökkentése. 

Az akcióterv konkrét célja a térség intézményeinek energetikai korszerűsítéssel 

összekötött megújítása 2020-ig a „Magyarország megújuló energia hasznosítási 

cselekvési terve 2010-2020” elvárásainak megfelelően, a megújuló energiák 




hasznosításának elterjesztése térségi szinten. Konkrét cél 2020-ig évente 5 térségi 

vállalkozás bevonása energetikai projektekbe, vállalatonként 10%-os megtakarítás 

elérése. Az intézményfejlesztési akcióterv célja az önkormányzatok, és a térségben 

megújuló energiákkal foglalkozó vállalkozások között a párbeszéd megteremtése, 

összhangban a Megújuló Energiák Háza hálózatépítési elképzeléseivel. 

A program eredményeként megújulnak Lentiben az iskolák (2 általános, 2 

középiskola, 1 speciális iskola), 2 háziorvosi rendelő. A térségben felújításra kerülnek 

a közoktatási törvény elfogadása után fennmaradó oktatási intézmények (óvodák, 

iskolák), az egészségügyi és szociális intézmények. A 2020-ig tartó időszakban 

legalább 40 vállalkozás hajt végre energetikai projektet. UMVP-projekt keretében 

2012-ben 5 vállalkozás és 5 önkormányzat, civil szervezet nyújt be olyan projektet, 

amelynek célja a megújuló energiák hasznosítása. A fejlesztések eredményeként 

térségi szinten elterjed a helyben előállított megújuló energiák használata. 


Intézményi állapotfelmérés, intézményfejlesztési stratégia készítése 

2011 októberében indult a Kistérségi Területfejlesztési Stratégia 2012-2014 

kidolgozása, melyben az eddig megvalósult fejlesztési programok mellett felméri a 

jelenleg elfogadásra váró önkormányzati, közoktatási, és egyéb sarkalatos törvények 

függvényében az önkormányzati beruházási szándékokat. 

A stratégia része lesz a térségi intézményfejlesztési terv, amely a 2014-ig tervezett 

fejlesztések esetében pénzügyi mutatókat is tartalmaz. 

Az USZT Zöld-gazdaság Fejlesztési Programja, és kisebb mértékben a Nyugatdunántúli 

Operatív Program fennmaradt forrásai behatárolják az önkormányzatok 

2012-2013-as terveit, amivel az intézményfejlesztési stratégiának számolni kell. Az 

intézményi felméréssel párhuzamosan kell a vállalkozásokat elérni, és interjúk 

keretében felmérni elvárásaikat, és tájékoztatni őket lehetőségeikről. 

Beruházási programok előkészítése, tervezése 

A társadalmi véleményezetése után 2012 elején várható a NYDOP-5.3.1 - 

Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázat kiírása, melyre a 

lenti Vörösmarty úti Óvoda kíván pályázni a térségből. A projekt célja az oktatási 

intézmény bővítése, teljes energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése. A 80 

millió Ft-os költségű, 90%-os támogatottságú projektben javasolt a 

fűtéskorszerűsítés, és a meglévő gázkazánok mellett egy pelletkazán beépítése, és 

napkollektoros rendszer kialakítása. Javasolt emellett a felfüggesztett, de várhatóan 

2012 elején forrás-átcsoportosítás után megnyíló „Épületenergetikai fejlesztések 

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” pályázat elkészítése a Lentiben 

található Arany és Vörösmarty, a lovászi és a pákai általános iskolák felújítására. 

Minden intézmény esetében szóba jöhet a pellet, a napkollektor és a hőszivattyús 

rendszerek telepítése egyaránt. Az intézménykorszerűsítési pályázatok esetében a 

tervezési költség intézményenként 1-1,5 millió Ft, a bekerülési költség 50-150 millió 

Ft között tervezett, amelyhez minimálisan 15%-os önrészt kell biztosítani. 

Beruházók bevonásával 2012-ben javasoljuk megtervezni a Lenti belvárosát ellátó 

távhő-rendszert, a megújuló energiákra, különösen a térségi biomassza ültetvény 

akcióterv során önkormányzati-állami területeken kialakított energiaerdő- 




ültetvényekre alapozva. A megvalósítás során javasolt a Zalaerdő Zrt. bevonása is. A 

fejlesztés realitását adja, hogy az intézmények két nagyobb csoportban települtek 

(kis szállítási távolság – akár Németh-Fa és Zalaerdő telephelyről elérhetően). 

Lentiben lehetőség van a Termálfürdő körzetében (fürdő, panziók, üdülőtelep) egy 

geotermikus fűtőmű kialakítására a 90 C feletti termálvízre alapozva, amely már 

gazdaságosan működtethető, de mindenképpen befektető bevonása szükséges. A 

vidéki települések számára külön részprogramot kell indítani, hogy a kistelepülések 

beruházásai akár a közmunka-programmal kombinálva minél több ember számára 

nyújtsanak megélhetést. 

A vállalati szféra esetében tulajdonosi, ügyvezetői hatáskör a beruházások indítása, 

melyhez a Megújuló Energiák Háza akcióterv keretében kívánunk segítséget adni. 

Beruházási programok bonyolítása 

Önkormányzatok, intézmények esetében pályázatfüggő, vállalkozások esetében 

beruházói döntés függvénye. Távfűtőmű beruházás, vagy a geotermikus erőmű 

program csak külső befektető bevonásával indítható. 

5.5. Lakossági energetikai korszerűsítési mintaprogram 

A tanulmány 4. fejezete (térségi koncepció) megállapításai alapján áttörést a 

térségi energiafelhasználásban a háztartások bevonásával lehet elérni, ahol a 

fejlesztések jellemzően nem pályázati támogatásból, hanem családi 

megtakarításokból valósulnak meg. A pénzhiány ellenére a lakossági 

energiakorszerűsítésekkel foglalkozni kell, mert a családi házak hőtechnikai mutatói 

kedvezőtlenek. 

Az akcióterv általános célja a térség lakóinak érdekeltté tétele energia-hatékonysági 

programok indításában, középtávon a háztartások működési-fenntartási költségeinek 

csökkentése, a valamint a térség energia-függőségének csökkentése. A konkrét cél 

a háztartások energetikai korszerűsítéssel összekötött megújítása, a megújuló 

energiák lakossági hasznosításának elterjesztése, 2020-ig évente 10 lakás bevonása 

energetikai projektekbe, ezáltal „minta-bemutatóhelyek” hálózatának kialakítása, a 

helyi jó példák integrálása a Megújuló Energiák Háza akcióterv megvalósításába. 

A program eredményeként évi 10 lakás újul meg, és kerül bevezetésre a 

háztartásokban alkalmazható megújuló energetikai technológiák (napkollektor, pelletkazánok, 

háztartási szélturbinák, stb.). A fejlesztéseket úgy kell koordinálni, hogy a 

kistérség minden területén legyenek mintaprojektek (bemutató házak), és 

mikrotérségenként legalább 1-1 új technológia a különböző megújuló energiákhoz 

kötődően. A fejlesztések eredményeként lakossági szinten is egyre több helyen 

használják a helyben előállított megújuló energiákat, és a lakóingatlanok 

megújulásával a térség vonzóbbá válik idegenforgalmi szempontból is. 


Lakossági népszerűsítő akciók a Megújuló Energiák Háza akcióterv keretében. 

Lakossági beruházási programok előkészítése, tervezése, szaktanácsadás. 

Kistérségi „megújuló piac” szervezése, ahol a forgalmazóktól összegyűjtött, adott 

technológiák használatáról kap információt az érdeklődő. Ennek keretében térségi 

kedvezményprogramok előkészítése (pl. helyben előállított CREATON cserépre 20% 

térségi akció, Zalaerdő pellet 4-et fizet, 5 csomaggal kap akció, stb.) 




6. Összefoglalás 

Tanulmányunk alapján megállapítható, hogy a lenti kistérségben az eddig az 

energiafelhasználás témakörében indított projektekhez, beruházásokhoz képest 

sokkal több lehetőség van fenntartható, az energiahatékonyságra és energiaelőállításra 

épülő fejlesztések indítására. 

Térségünk biomassza-potenciálja, a kinyerhető geotermikus energiák, a 

rendelkezésre álló fejlesztési területek egyaránt megkövetelik, hogy az 

adottságainkra építve újítsuk meg a kistérség gazdaságát, településeit, lakóházait, 

vonzó befektetési környezetet, az idegenforgalomban a zöldre, a szinte érintetlen 

környezetre és az új energiákra építve új kínálatot teremtve. 

A helyzetfeltárás és a tanulmány alapján a megújuló energiaforrások közül a 

elsősorban a biomassza hasznosítását javasoljuk, mivel ehhez minden kedvező 

adottsággal rendelkezik a térség (alacsony aranykorona értékű területek, csapadék 

mennyisége, munkaerő), valamint komplex módon lehetséges az intézményeket, 

háztartásokat bevonni az energia felhasználásba. Az alapanyag termeléstől 

(sarjasztásos energiafűz ültetvény), a feldolgozásig minden a térségben valósulhat 

meg munkahelyeket teremtve és a felhasználók számára jelentős energia 

megtakarítást eredményezve. 

A biomassza felhasználás mellett az energiafogyasztók jelentős hányadát jelentő 

lakosság számára kell minél több lehetőséget teremteni arra, hogy megismerjék és 

lehetőség szerint építkezéseik, felújításaik során használják is a megújuló energia 

hasznosító technológiákat, amely célt szolgálja a Megújuló Energiák Háza 

létrehozása. 

A térség a szélenergia hasznosítására az adottságai miatt (kis szélsebesség, 

szélcsatornák hiánya) kevésbé alkalmas. 

Az elmúlt időszakban több pozitív, az egyes települések megújításában mintaértékű 

fejlesztésekről adott hírt a média (Újszilvás, Wildpoldsried Bajorországban), ahol a 

közösség által is elfogadott, az új energiák használatához kötődő településfejlesztési 

projektek eredményeként adott település megújult, jövedelemtermelő képessége 

nőtt. 

A Megújuló Energiák Háza akcióterv keretében javasoljuk a térség összes 

fejlesztéséhez a „Lenti, a megújuló térség” szlogent kapcsolni, ezt önkormányzati, 

vállalati és lakossági szinteken propagálni, és összefogva közösen munkálkodni. 

Amikor a Lenti térségéből származó biomassza már nem Hartberg és Bad 

Radkersburg kazánjaiban hasznosul, hanem ott, ahol megtermelik, akkor a térség 

elindul a felemelkedés útján. 

A Megújuló Energiák Háza ebben szakmai segítséget, információt nyújt, a Zöld 

Gazdaság Innovációs Parkra alapozva pedig a befektetőknek adunk teret 

elképzeléseik megvalósításához. 




7. Felhasznált irodalom 

B. Horváth L. (2011.10.20): Évekig nem épül új biomassza-erőmű. 

Világgazdaság, Budapest 

Czigány L. (MÉK-2-20-0150) (felelős tervező) (2011): Alacsony energia 

felhasználású közösségi ház építési engedélyezési terve. Megbízó: Lenti 

Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő: „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. 

Tervező: Verein Kft. 

KEOP-6.2.0/B/09-11 (2011): „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási 

lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” pályázati 

felhívás, Budapest 

Kovács I. (szerk.) (2010): Térségi szintű gazdaság, foglalkoztatási és képzési 

helyzetfelmérés, „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft., Promen Tanácsadó Kft., 

Csesztreg 

Kovács K. (szerk.) (2011. szeptember): Megújuló Energiák Háza Lenti - 

Megvalósíthatósági Tanulmány (L00057 számú CEEBEE projekt). „Cseszt 

Regélő” Nonprofit Kft. által készített stratégia, megrendelő: Lenti Kistérség 

Többcélú Társulása, Lenti 

Kovács K. (szerk.) (2011. június): Feasibility Study For “Lenti Green Economy 

Innovation Park” - “Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park” megvalósíthatósági 

tanulmánya. Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Kft. által 

készített tanulmány, megrendelő: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési 

Alapítvány, Lenti 

Kovács K. – Fekete N. (interjúkészítők) (2011): Személyes interjúk az interjúadók 

nevével és címével: 

- Gróf András erdészetigazgató, cím: 8960 Lenti, Táncsics u. 11/A. 

- Németh László ügyvezető, cím: 8960 Lenti, Petőfi u. 34/B. 

- Fábsics Gyula ügyvezető, cím: 7543 Beleg, Petőfi u. 54. 

- Berta Róbert ügyvezető, cím: Obersöschering, Dorfstraße 2/A 

- Sabján Krisztián vállalkozó, cím: 8958 Iklódbördőce, Fő út 108. 

- Sabján Krisztián polgármester, cím: 8958 Iklódbördőce, Fő u. 2. 

- Gódor Mihály ügyvezető, cím: 8975 Szentgyörgyvölgy, Farkasi út 1. 

- Ruzsics Milán ügyvezető, cím: 8948 Nova, Zuggó köz 1. 

Dr. Munkácsy B. (szerk.) (2011): Erre van előre – Egy fenntartható energiarendszer 

keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.1. által készített stratégia, 

Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület gondozásában, Budapest 

Németh K. (2011): Dendromassza-hasznosításon alapuló alapuló decentralizált 

hőenergia-termelés és felhasználás komplex elemzése (PhD értekezés). 

Pannon Egyetem, Keszthely 

Soós A. (szerk.) (2007. június): Lenti Kistérség információs társadalom 

stratégiája. Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Kft. által 

készített stratégia, Lenti 

Gazdaságfejlesztési célú laktanya-felújítás Lentiben, azonosítója HU2003/004- 

347.05.05 

Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve (2011): 2010- 

2020, pp. 165-183 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest 





A Sopron–fertődi kistérség energetikai koncepciója 


Pappné Dr. Vancsó Judit 

Dr. Jankó Ferenc 






1. A SOPRON-FERTŐDI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ............................................ 3 

1.1. FÖLDRAJZI–TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ...................................................................................... 3 

1.2. INFRASTRUKTÚRA ..................................................................................................................... 4 

1.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET................................................................................................................. 4 

1.4. LAKOSSÁG, DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK..................................................................................... 4 

1.5. GAZDASÁGI, INTÉZMÉNYI HÁTTÉR, MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ..................................................... 5 

2. A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE ........................................ 5 

2.1. ENERGIAFELHASZNÁLÁS ........................................................................................................... 5 

2.2. MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS A KISTÉRSÉGBEN, JÓ PÉLDÁK, FEJLESZTÉSI TRENDEK ........... 8 

2.3. A BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK.............................................................. 11 

3. A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI SWOT-ANALÍZISE ................................. 13 

4. A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA .............. 14 

5. A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI AKCIÓTERVEI ....................................... 17 

5.1. ZÖLD VÁROSOK A TÉRSÉGBEN – SOPRON, FERTŐD .................................................................. 17 

5.1.1. Sopron ............................................................................................................................. 17 

5.1.2. Fertőd ............................................................................................................................... 18 

5.1.3. A modell és a gyakorlat ................................................................................................... 20 

5.2. BIOMASSZÁRA ÉPÜLŐ MEGÚJULÓ ENERGIA-HASZNOSÍTÁS ......................................................... 20 

5.2.1. Biomassza fűtőmű létesítése ........................................................................................... 21 

5.2.2. Fás- és lágy szárú energianövény termesztése .............................................................. 23 

5.2.3. Biogáztermelés ................................................................................................................ 24 

5.2.4. Folyékony üzemanyagok ................................................................................................. 25 

5.3. SZÉL-, GEOTERMIKUS- , VÍZ- ÉS NAPENERGIA-HASZNOSÍTÁS A KISTÉRSÉGBEN ........................... 26 

5.3.1. Szélenergia ...................................................................................................................... 26 

5.3.2. Geotermikus energia ....................................................................................................... 26 

5.3.3. Vízenergia ........................................................................................................................ 27 

5.3.4. Napenergia ...................................................................................................................... 27 

5.4. AUTONÓM KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEK....................................................................................... 28 

5.5. OSZTRÁK KISTÉRSÉGEK ENERGETIKAI KONCEPCIÓJÁNAK, FEJLESZTÉSEINEK ADAPTÁCIÓS 

LEHETŐSÉGEI ...................................................................................................................................... 29 

5.5.1. Jó gyakorlatok és intő példák Ausztriában ...................................................................... 29 

5.5.2. Biogáz üzem Margarethen am Moos településen ........................................................... 30 

6. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................................... 31 

7. FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................................... 32 




1. A Sopron-fertődi kistérség általános bemutatása 

1. ábra: A Corine Land Cover 2006 felszínborítási kategóriái a Sopron–fertődi kistérségben 

Forrás: www.centropemap.org, kismértékben átdolgozva (2011.11.12) 

1.1. Földrajzi–természeti adottságok 

A kistérség, Sopron és környéke mindig is határtérség volt; a vásárvonalon fekvés 

igen fontos városfejlesztő energia volt, s kimondottan ezzé tette/teszi az osztrák– 

magyar határ melletti fekvése, kapu szerepe, de említhetők történelmi, nyelvi, kulturális, 

természetföldrajzi, növényföldrajzi jegyei, amelyek tovább erősítik e karaktert. 

A hagyományos energiaforrások közül a kistérségben ma leginkább kiemelkedő a fa. 

Itt a hegyvidéki (Soproni-hegység) és a síkvidéki erdő (Répce-sík, régi nevén Sopron-megyei 

Nagyerdő) alkotja a két fő bázisterületet. De említhető a fertői nád is. 

A brennbergi szénbányászat története ismert, a műveléssel 1952-ben felhagytak. A 

még ismert szénelőfordulások – pl. Ágfalva alatt – a jelenlegi piaci viszonyok között 

nem termelhetők ki gazdaságosan. Szintén ismert a tágabb térség alkalmassága a 

szélenergia kihasználására, számtalan vizsgálat erre predesztinálja (Szépszó G. et 

al. 2006). Az elhelyezés kiválasztásánál a természetvédelmi, tájvédelmi szempontokat 

is figyelembe kell venni. 

A környék gyógy- és termálvízkincseinek (Balf, Hegykő, Kapuvár stb.) kihasználása, 

és a pozitív hatásoknak a környék fejlesztésébe való bevonása eddig elsősorban a 

turizmusfejlesztés feladata volt, az alternatív használatok kibontakozása még várat 




magára. Sopron és kistérsége vízi erőforrás-ellátottságát tekintve kevésbé jó helyzetű, 

hiszen nincsenek bővizű élő-vízfolyások, az Ikva és a Rák-patak csekély vízmennyiséget 

szállít. Az egyetlen vízfolyás, amely törpevízerőmű-telepítési célokra 

számba jöhet, a térség déli határain folydogáló Répce. 

A talajadottságok változók, főleg Sopron környékén szembetűnő a mezőgazdaság 

térvesztése, számtalan parlagterület képez potenciált a megújuló energia előállításhoz 

szükséges növények termesztéséhez. Tágabb probléma, hogy a földterületek 

egy jelentős része külföldi (osztrák) tulajdonban van. 

1.2. Infrastruktúra 

A térség közlekedés-földrajzi fekvése kimondottan jó, jóllehet autópálya nem 

érinti a térséget, de ennek előnyeit-hátrányait megítélni már nézőpont kérdése. A két 

fő ütőér a 84. sz. és a 85. sz. főút, a határátkelők száma növekedőben van. Autópályát 

magyar viszonylatban csak Győr és Mosonmagyaróvár térségében lehet elérni, 

azonban az osztrák gyorsforgalmi utak már Vulkapordánynál, vagy Szikránál, azaz 

kb. 10 km-re elérhetők. Ám így is kedvezőnek ítélhető a helyzet, hiszen a bécsi orientáció 

fontos(abb) Sopron számára. A kétszámjegyű főutaktól távolabb fekvő térségek, 

így pl. Fertőd környékének közlekedés-földrajzi megítélését az osztrák határátkelő 

javítja valamelyest, míg a Nagyerdő területének, vagy a Kőszeg irányába eső 

sopronhegyaljai falvaknak az elérhetősége már értelemszerűen rosszabb. Sok település 

esetében a vasút szállítás fejlesztése lehetne ésszerűbb, hiszen a GySEV által 

működtetett vonalak sűrűsége még mindig magas, bár meg kell jegyezni, hogy a 70- 

es években történt vonalfelszámolás szintén Iván térségét érintette kedvezőtlenül. 

1.3. Épített környezet 

A térség épületállományának két alapvető jellemzője: a koros, részben műemléki 

épületállomány, főleg Sopronban, amelynek magas a felújítási, energetikai korszerűsítési 

igénye, másfelől az országos átlaghoz képest dinamikusan fejlődő ingatlanpiac, 

bővülő lakásállomány (2011-ben meghaladta a 40 ezret), mindenekelőtt a 

szuburbanizáció, a városi szétterülés folyományaként. Így nemcsak a város belterülete 

nőtt jelentős mértékben, hanem a környező települések – főképp Harka, Ágfalva 

és a Fertő-part – is „profitáltak” a beköltözésekből. Energetikai, fenntarthatósági 

szempontból kettős e folyamat: egyrészt a szétterülés a város „határtalanná” válása 

növeli a közműköltségeket, a fajlagos energiafogyasztást, az új építkezés viszont 

lehetőséget teremt a korszerű(bb), energiatakarékosabb építkezés megvalósítására. 

A mára jelentős korszerűsítési igényt felhalmozott panellakás-szektor elsősorban 

Sopronban és Fertődön jelenik meg, előbbi településen a lakásállomány mintegy 

ötödét teszi ki (Jankó F. 2004; www.nepszamlalas.hu – a 2001-es Népszámlálás területi 

adatai. Győr-Moson-Sopron megye; www.ksh.hu – A Magyar Köztársaság 

Helységnévkönyve, 2011. január 1.). 

1.4. Lakosság, demográfiai folyamatok 

Sopron és a kistérség népessége egyaránt növekvő tendenciát mutat, ami a 

természetes fogyás mellett a vándorlási nyereségnek tudható be. A szuburbán átalakulás, 

demográfiai fejlődés az említett falvakon kívüli településekre kevéssé, vagy 




nem jellemző, így ezek esetében szintén fogyásról, egyes községek esetében pedig 

aprófalvasodásról (Csér, Gyalóka) beszélhetünk; 15 falu népessége nem éri el 

az 500 főt. A továbbvezetett adatok szerint a mára 60 ezres várossá vált Sopron mellett 

39 település tartozik a kistérséghez, ezek együttes lakossága kb. 39 ezer fő 

(www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok; A 

Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2011. január 1.). 

1.5. Gazdasági, intézményi háttér, munkaerő-piaci helyzet 

Sopron alapvetően mindig is könnyűipari város volt, a brennbergi szén ellenére nem 

épült ki nehézipar, illetve ami esetleg ide sorolható lenne (vasöntöde), a rendszerváltozás 

után tönkre ment. Az előszeretettel „zöld egyetemnek” titulált felsőoktatási intézmény 

erőforrásai mellett megemlítendő a tanácsadói szféra, a civil szféra relatív 

fejlettsége is, amely alapját képezheti a megújulós fejlesztéseknek, továbbá jelentős 

térségi szereplő a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága is. 

A térség mezőgazdasága átalakult, az állattenyésztés ágazata összezsugorodott, a 

szántóföldi növénytermesztésben néhány nagyvállalat, újjászervezett tsz, és 

egyéni gazdálkodó tevékenykedik. Utóbbi termelési szerkezet jellemző a soproni 

borvidékre is, amely a turizmussal összekapcsolódva a térség egyik sikerágazata. 

A térség munkaerő-piaci helyzete stabil, a települések többségében a Nemzeti 

Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint nyilvántartott álláskeresők aránya 1–2% 

(www.afsz.hu). Ehhez az ausztriai munkavállalási lehetőségek is hozzájárulnak, 

úgyhogy összességében bizonyos szakmákban, szakcsoportokban relatív munkaerőhiányról 

lehet beszélni, ezt támasztja alá több üzem is, amely az ország más vidékeiről 

toboroz munkásokat. 

2. A Sopron–fertődi kistérség energetikai helyzetképe 

2.1. Energiafelhasználás 

A Sopron–fertődi kistérségben rendelkezésre áll villamos energia-, földgáz-, távhőés 

melegvíz-ellátás, utóbbiak csak Sopronban, mintegy 6 ezer fogyasztóhoz jutnak 

el, amely szám az utóbbi években a leválásokkal csökkent. Üzemanyag kutakkal 

Sopron, a határátkelők és a főutak térsége jól ellátott. A lakossági fűtőanyagfelhasználásban 

a szén, az olaj, és a propán-bután szinte teljesen visszaszorult, a 

gázár-emelkedés, illetve a lakossági gázár-támogatási rendszer eróziója következtében 

viszont a tűzifaigények, szénigények növekvőben vannak (Sopron MJV Környezetvédelmi 

Programja, 2010–2015. NYME KKK, 2010.). 

A földgázhálózatra 1985-ben kötötték rá Sopront, majd megindult a gázvezetékhálózat 

fejlesztése, az utolsók között Csáfordjánosfát, Csért és Répceszemerét kapcsolták 

be, 2002-ben. 2009-re a háztartási fogyasztók száma közelítette a 34 ezret, 

ebből a kistérségben majdnem 25 ezer fűtési fogyasztó is volt egyben (a falvak többségében 

az összes gázzal ellátott háztartás egyben fűtési fogyasztó is, egyedül Sopronban 

van ez az arány 61%-on) (2. ábra). 




2. ábra. A gázfogyasztók számának változása, Sopron–fertődi kistérség, 1989–2009 

Forrás: www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok 

3. ábra. A szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége, ezer m 3 -ben, 1989–2009 





A szolgáltatott gáz mennyiségi csúcsa 118,3 millió m 3 -rel 2005-ben volt, a háztartási 

fogyasztók részére juttatott gáz 41,8 millió m 3 -rel 2004-ben érte el tetőpontját. 

Érdekes, hogy míg az utóbbi néhány évben a kistérségben meredeken csökkent, 

addig Sopronban nőtt, és 2008–9-re csúcsot döntött a gázfogyasztás (3. ábra). 

E változások nagyobbrészt a nem-háztartási fogyasztóknak tulajdoníthatók, hiszen 

felhasznált vezetékes gáznak csak kb. egy harmadát használja fel a lakosság a térségben, 

viszont településenként az arány igen ingadozó, attól függően van-e nagyfogyasztó 

vagy nincs. Sopronban pl. újabban 25% körül mozog ez az arány. 

A villamos energiát tekintve a térség ellátása 120 és 35 kV-os vezetékekről történik. 

2009-ben a térségben 49 200 háztartási fogyasztó volt, amely szám dinamikusan, 

másfélszeresére bővült a rendszerváltozás óta. Így Sopronban pl. a rendszerváltás 

környéki 20–21 ezer fogyasztóból mára 32 ezer lett, vagyis első ránézésre látható, 

hogy a bővülés jóval meghaladta a lakosságszám növekedési ütemét. A legnagyobb 

növekedés Harkán volt, ahol az 1985-ös 291 fogyasztóhoz 2009-re még 400 jött 

hozzá, ami a nagy népességnövekedés következménye is. A háztartások számára 

szolgáltatott villamos energia mennyisége a rendszerváltozás környékén tapasztalt 

70 millió kWh/év mennyiségről 187%-os növekedést ért el 2009-re, igaz 

utóbb 2008-hoz viszonyítva némi csökkenés következett be, aminek oka összetett 

lehet (lehet időjárási, fejlesztésbeli is, talán a gazdasági válság áttételes hatása). 

Ha az egy főre jutó fogyasztást nézzük, stagnáló–nagyon lassan csökkenő trendet 

figyelhetünk meg, mindez a gázfogyasztás esetében egy picit markánsabb (4. ábra). 

4. ábra. A háztartások egy főre jutó gáz-, illetve villamosenergia fogyasztása, m 3 -ben 

és kWh-ban, Sopron–fertődi kistérség, 1989–2009 





A nem háztartási villamosenergia-fogyasztókról a KSH-nál 2007–2009 között van 

adat, ezek mintegy 8–9%-át teszik ki az összes fogyasztóknak, viszont természetesen 

a szolgáltatott villamos energia mennyiségből nagyobb részt szakítanak ki. Kistérségi 

szinten ez az érték átlagban 70%-os, viszont a települések között nagy az 

ingadozás, attól függően, van-e valamilyen jelentősebb nem lakossági fogyasztó 

helyben. Míg az aprófalvakban 10–20%-os az arány, addig Sopronhorpácson 85%- 

os, Sopronban 75% körüli. A nem háztartási fogyasztók trendjét nézve már a 2007– 

2008-as 8%-os csökkenés szembetűnő, e mögött a szám mögött viszont ismét nagy 

ingadozás tapasztalható, valamely települések esetében növekedő a hároméves 

trend, másutt viszont drasztikus csökkenés volt tapasztalható. Sopron mértékadó 

talán a maga 4–5%-os csökkenésével (www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi 

statisztika, településsoros adatok). 

Sopron villamosenergia-ellátása részben helyi termelésből származik. A mai erőmű 

elődjét, a villanygyárat még 1898-ban alapították. A szocialista időszakban a növekedő 

igények miatt épülő új széntüzelésű erőmű 1962-ben kezdett termelni. A hetvenes 

évek elején a házgyári lakásépítések beindulása miatt kellett bővíteni, a hő-, illetve 

villamosenergia-termelő kapacitás három-, illetve kétszeresére nőtt. A 80-as 

évek elején pakura fűtésre tértek át, majd a város és környékének az országos földgázhálózatra 

való rákapcsolódása után kezdődött a gázüzemre való átállás, amely 

az időközben az E-ON Zrt. tulajdonába került jereváni fűtőmű esetében véglegesen 

2011-ben történt meg. A jereváni erőmű 2009-ben kiválásos átalakulással a Soproni 

Erőmű Kft. tulajdona lett, amelyet később az ALTEO Nyrt. vásárolt meg. A cég 2010- 

ben újabb fejlesztéseket hajtott végre, két új gázkazán üzembe helyezési munkálataival. 

Az erőmű jelenleg 15 MW villamos és 120 MW hőteljesítmény beépített kapacitással 

rendelkezik. Az ALTEO azonban alapvetően megújuló, alternatív energiákkal, 

befektetésekkel foglalkozik, és sajtóértesülések szerint néhány éven belül megújuló 

energiák felhasználását is tervezik az erőműben (Baumann J. 1981, 1989; 

http://www.freeweb.hu/sopronieromu/rolunk_aram992.html; www.nyugatmagyar.hu – 

Kisalföld 2010. 10. 07. Kétszázmillióból korszerűsítik az erőművet Sopronban; 

www.alteo.hu/hu/hagyomanyos-energia-termeles). 

Az 1969-es létesítésű kőszegi úti fűtőmű kezdetben szénporral, 1985-től fűtőolajjal, 

1987-től földgázzal állította elő a hőt és a melegvizet. A 2003–2004-es fejlesztések 

keretében összekötötték az ÉNy-i és a DK-i távhő-rendszert, és egy hat gázmotoros 

blokkból álló kogenerációs erőművet is üzembe helyeztek. Ennek tulajdonosa a 

Dalkia cég, amúgy a telep üzemeltetője a Sopron Holding Zrt. Utóbbi cég önerős fűtéskorszerűsítési 

programot is működtet, amely nyomán már több száz lakásban vált 

szabályozhatóvá, mérhetővé a fűtés- és melegvíz-használat 

(www.sopronholding.hu). 

2.2. Megújuló energiafelhasználás a kistérségben, jó példák, fejlesztési trendek 

A Sopron–fertődi kistérség jelentős megújuló energia-potenciállal rendelkezik 

(lásd alább). Mindezidáig azonban helyi megújuló energiabázisú villamosenergiatermelésre 

kevés előrelépés történt, megvalósult fejlesztésként egyedül a Sopronkö- 




vesd–Nagylózs térségében található, 2008-ban átadott szélerőmű park említhető, 

ahol nyolc szélturbina összesen 23 MW beépített teljesítménnyel rendelkezik 

(www.mszet.hu). 

A térségben emellett számos szélbázisú energiatermelési fejlesztési elképzelés 

körvonalazódott, így például a Répce völgyében, Répceszemerén, Sopronhorpácson, 

Völcsejen, Fertődön, azonban a hazai korlátozott lehetőségek miatt ezek egyelőre 

nem valósultak meg. A fejlesztések egyik inputja Ausztriából érkezik 

(Ökoenergie GmbH), másfelől Burgenland, és különösen a Fertő-tó északi partja jó 

mintaként szolgál a magyar fél számára. Ennek megfelelően számos település elkülönített, 

lehatárolt területeket rendezési terveiben a szélerőmű farmok számára. 

A szélenergetikai fejlesztési elképzelések mellett a térségben a biomassza alapú 

energetikai fejlesztések képezik a másik nagy szegmenst – mindezt alátámasztja 

az egyetem, azon belül is a soproni székhelyű Erdőmérnöki Kar és a Mezőgazdaságés 

Élelmiszertudományi Kar (Mosonmagyaróváron) kutatási szférájából érkező 

számtalan input. Az utóbbi években nemzeti ösztönzésre – pályázati források által 

támogatva – a gazdasági szférával való együttműködésben alkalmazott és kísérleti 

kutatóműhelyek is létrejöttek. Így az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi 

Tudásközpont (ERFARET), amelyet 2005-ben a Pázmány Péter Program keretében 

hívtak életre. Az eredetileg 12 konzorciumi partnerrel induló innovációs és technológiai 

központ mára nonprofit alapon működő Kft-vé vált, s elsődleges feladata a technológiatranszfer 

az erdőgazdaság és a faipar területén (www.erfaret.hu). 

A Kooperációs Kutatási Központ is 2005-ben indult, s később szintén átalakult 

(NymE KKK Nonprofit Kft.), egyik kutatási főiránya az ökoenergetika, ahol kutatások 

folynak például biogáz üzemek, pelletüzemek térségi alapanyagbázisának feltérképezésére 

(Egy lehetséges biogázüzem alapanyag paramétereinek meghatározása. 

NYME KKK–Ökoinnov Kft., 2009, Kézirat; Petőháza 80km-es körzetén belül fellelhető 

alapanyagbázisok elemzése. NYME KKK – Ökoinnov Kft., 2009, Kézirat.). A 

főirányhoz az alábbi alprogramok tartoznak: 

1. Erdő-ültetvény alprogram: kutatások lignocellulózok alkalmazásával kapcsolatosan, 

mezőgazdasági, erdészeti és faipari hulladékokra alapozva, továbbá 

energetikai ültetvényekre vonatkozóan. 

2. Műszaki- és technológia-fejlesztések alprogram: az energetikai ültetvényekkel 

kapcsolatos technológiai fejlesztések, továbbá a biomassza-bázisú energiatermelés 

környezeti vonatkozásainak vizsgálata. 

3. Biogáz alprogram: itt a kutatások a depóniagázok, a termesztett biomasszákból 

származó biogázok felhasználására és a biogáziszap ártalmatlanítására 

vonatkoznak, illetve a biogáz tisztítása révén biometán előállításával is kísérleteznek. 

4. Ökoinnováció alprogram: a kutatási témák megalapozásával, az eredmények 

közzétételével, valamint az oktatásban való felhasználásával foglalkoznak(http://kkk.nyme.hu/okoenergetika.html). 

Ezek mellett a Magyar Biomassza Társaság is az egyetemhez kötődik, mint ahogy 

számos a területen tevékenykedő tanácsadó, fejlesztő cég is. Ide kívánkozik a 

sopronhorpácsi Répatermesztési Kutatóintézet bázisán kialakult utód-cégcsoport, a 




Béta Center említése, amely több mezőgazdasági termelő vállalatot (növénytermesztő, 

malomipari, sertéstenyésztő), értékesítő szövetkezeteket tömörít, köztük a Béta 

Kutató Nonprofit Kft.-t, amely az elődintézmény profilját messze meghaladva biomassza 

és biomassza hulladékok energetikai hasznosítását, a biogáz-előállítás folyamatát 

kutatja (www.betacenter.hu). 

A gyakorlati oldalon is számos előrelépésről lehet beszámolni. Zsirán 2008 tavasza 

óta termel a Gold Pellet Kft., fapelletet és brikettet állít elő (www.betacenter.hu). A 

petőházi cukorgyár területén 2009 elején indult a fapellet előállító, Pellet Produkt 

Energiahordozó Termelő és Kereskedelmi Kft. termelése, amely jelenleg teljes egészében 

a fertődi Velux Magyarország Kft.-től szerzi be a faforgácsot, fűrészport, fő 

piaca pedig Olaszország (Deák Levente ügyvezető szóbeli közlése). Emellett említhető 

a soproni Swedwood bútoripari cég, amely fűrészporból, fahulladékából maga 

állít elő brikettet. 

A biogáz terén is több apró fejlesztésről lehet beszámolni. A Soproni Vízmű ZRt. 

ISPA forrásból 2005-ben kezdte fejleszteni a soproni szennyvíztisztítót, amely komplett 

iszapkezeléssel és gázhasznosítással 2008-ban készült el 

(www.sopviz.hu/hu/54-torteneti_attekintes.html). Szintén 2008-ban adták át a Soproni 

Sörgyár szennyvíztisztító telepét, ahol a tisztítási folyamat során keletkező biogázt 

a gyár saját kazánban hasznosítja (www.nyugatmagyar.hu 2008. 04. 23. – Soproni 

sörgyár: 2,2 millió eurós beruházást adtak át). 

Főleg a faipari bázisra és kimondottan az egyetemi kutatási potenciálokra alapozódik 

az az elképzelés Sopron fejlesztési dokumentumaiban, miszerint a város egyik előrelépési 

lehetősége a környezeti ipar lehetne, ezen a téren eddig azonban kevés előrelépés 

történt. Az egyetemen futó, gazdasági szereplőkkel kooperációban folyó alkalmazott 

kutatások segíthetik a befektetők vonzását, emellett viszont az egész város 

gazdaságpolitikai támogatására szükség van. A befektetői környezet javításához 

át kell gondolni a telekpolitikát, a támogatási rendszereket, használni kell a telephelymarketing 

adta eszközöket, továbbá a terület-felhasználás racionalizálása révén 

vizsgálni kell a barnamezős területek ilyen célú újrahasznosítását is. 

Sopron város törekvése – Nagycenk határában termál kutat fúrni – a fentebb jelzett 

turizmusfejlesztési motivációkból táplálkozott, ám az erőfeszítések kudarcot vallottak. 

A majdnem 2 km-es mélységbe hatolt fúrás a várakozások ellenére meddőnek bizonyult. 

Hegykőn ezzel szemben 2010–2011 folyamán új termál kutat helyeztek üzembe, az 

Alpokalja–Ikvamente Leader Egyesület által kezelt pályázatokon – amelyekben megújuló 

energiaellátást biztosító infrastrukturális fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket 

támogatnak a nonprofit szférában és a vállalkozásoknál – beruházási forrást is nyertek 

a termálvíz-hasznosítás során keletkező maradékhő hasznosítására (Helyi 

vidékfejlesztési stratégia. Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület, Fertőszentmiklós, 

2011; www.alpokalja-ikvamente.hu). Lakossági szinten a családi házas építkezések 

során a földhő-hasznosítás van terjedőben. 

A napenergia-felhasználás tekintetében egyfelől a lakossági szférát kell megemlítenünk, 

ahol lassan, de terjedőben vannak a jól bevett (napelemek, napkollektorok), 

vagy egyedi megoldások. A lakosság egy jelentős része azonban forráshiányos, nem 




képes megvalósítani azokat a fejlesztéseket sem, amelyek alapvetők lennének, vagy 

a piaci orientáció (költségek, kínálati viszonyok) miatt a hagyományos technológiáknál 

maradnak a korszerűsítések során. A lakosság környezettudatossága egy folyamat 

kezdetén van. Az indikátorok – pl. szelektív hulladékgyűjtés – azt mutatják, hogy 

lassú fejlődésről lehet beszélni, amihez feltehetően a fiatalabb – számottevő környezeti 

nevelésen áteső – generációk felcseperedése járul hozzá elsősorban (Sopron 

MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron, 2010). Intézmények 

terén természetesen beszámolhatunk e téren is jelentősebb fejlesztésekről, 

így pl. a Lővér Fürdő, a Hunyadi Általános Iskola napkollektor-fejlesztése. 

Annak ellenére tehát, hogy a térség jelentős megújuló energiapotenciállal rendelkezik, 

nem láthatunk sem a lakossági, sem az intézményi, szervezeti szférában jelentős 

áttörést a területen. Egy az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesületben dolgozó 

közgazdász hallgató diplomamunkájához kapcsolódó kérdőíves felmérésében 

annak járt utána, hogy az egyesületnél meghirdetett pályázatok közül miért választják 

kevesen a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pályázati lehetőségeket. 

2011-ben a lehetséges, megújuló energiaforrások támogatására szánt 60 millió forintos 

keretből 4 pályázat mindössze 11,9 millió forintot nyert el. Mindez teljesen ellentmondott 

az előzetes igényfelméréseknek (Hancz E. 2011). 

Az említett kérdőívet 21 önkormányzat, 24 vállalkozás és 2 civil szervezet töltötte ki, 

melyet kiértékelve megállapítható, hogy a megkérdezettek pontos ismeretekkel rendelkeznek 

a kistérségben fellehető megújuló energiaforrások jelenlétéről, azok hasznosítási 

lehetőségeiről, megállapítják, hogy a különböző megújuló energiafajták közül 

a kistérség melyekben bővelkedik leginkább, illetve legkevésbé, valamint nyitottak a 

fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatos információkra. A megújuló energiaforrásokkal 

kapcsolatos igényeik és elvárásaik elsősorban a hagyományos energiahordozóktól 

való függetlenedéshez, majd a környezettudatossághoz, a beruházás gyors megtérüléséhez 

és végül a melléktermékek hasznosításához köthetők. A megkérdezettek 97 

százaléka fontosnak tartja, és a jövőben tervezi, hogy energetikailag autonómmá 

váljon. A válaszadók kb. 6 százaléka rendelkezik támogatással megvalósult megújuló 

energiaforrást hasznosító beruházással, 9 százalékuknál a beruházás megvalósulása 

épp folyamatban van, 22 százalékuk esetében a beadott pályázat elbírálás alatt 

van, 17 százalék esetén beszélhetünk sikertelen pályázatról, 35 százalék eddig még 

nem pályázott, de a jövőben tervezi, végül a megkérdezettek mindössze 11 százaléka 

nem tervez ilyen jellegű beruházást megvalósítani. Az előzetes igényfelmérések, 

és a fenti adatok, valamint a megkérdezettek tájékozottsága arra engednek következtetni, 

hogy beruházási szándék lenne, azok megtorpanása az elmúlt évek 

gazdasági válsága miatt lehet inkább. A válaszadók többsége ugyanis a túlzottan 

magas önrészt, illetve a gazdasági recessziót jelölték meg az elmaradt fejlesztések 

okaiként, 63 százalékuk pályázott volna megújulókkal kapcsolatos beruházásra, 

amennyiben a 2008-ban kezdődő gazdasági válság nem következik be. 

2.3. A biomassza hasznosításban rejlő lehetőségek 




Az erdő- és mezőgazdálkodásból származó biomassza energetikai célú hasznosítása 

egyelőre nem jelentős a kistérségben. A változatos mezőgazdasági kultúrák 

(erdők, szőlősök és gyümölcsösök, szántók, a fertői nád, a faipari vállalkozások, 

valamint az állattartás melléktermékei) bőséges alapanyaggal láthatnák el elsősorban 

a közvetlen tüzelésre hasznosítható energiatermelő beruházásokat. Bár a 

térségben meghatározó a fa- és bútoripar jelenléte, az ipari hasznosításra kevéssé 

alkalmas, energetikai célokra azonban hasznosítható tűzifa, állománynevelési melléktermény 

illetve vágástéri hulladék még így is jelentős energetikai alapanyagot jelenthetne, 

kiegészülve az agráriumból származó mellékterményekkel (szármaradványok, 

szőlővenyige, gyümölcsfa nyesedék), illetve a faipari cégek melléktermékeivel. 

A kistérség még szigorú becslések szerint is rendelkezik évente legalább 530 

TJ közvetlen tüzelésre alkalmas mező, illetve erdőgazdaságból származó alapanyaggal, 

ami jelenleg nem kerül hasznosításra. Minderre a Sopron–fertődi kistérségben 

kb. 25 MW beépített teljesítményű fűtőművi kapacitást lehetne alapozni, 

mindezt már meglévő, kihasználatlan alapanyagokból. Ezzel a kapacitással nagyjából 

8 átlagos méretű (600 háztartás/település) település fűtési energiáját lehetne kiváltani. 

A számítás nem tartalmazza a Fertői náddal kapcsolatos lehetőségeket, és 

szigorúan becsléseken alapszik (Pappné Vancsó J. 2010). A biomassza potenciál 

becslésére kistérségünkben –hasonló eredményekkel – más felmérés (Közintézmények 

fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója 

az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd 

Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft.) is készült, mindez arra enged 

következtetni, hogy a rendelkezésre álló alapanyag nagy pontossággal becsülhető. 

A már rendelkezésre álló alapanyagon túl energianövény termesztésére is található 

lehetőség a mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas szántókon: ezek az – elsősorban 

fás szárú – energiafák (nyár, fűz, akác) szintén a közvetlen tüzelés alapanyagai 

lehetnének, bár ezzel kapcsolatban a jövőt érintő földhasználati változásokkal 

is számolni kell, ezért ezek hosszú távú megítélése bizonytalan. 

A hulladéklerakókhoz, valamint a szennyvízkezeléshez kötődő biogáz hasznosításon 

túl biogáz üzem mezőgazdasági mellékterményekre (első sorban híg- és 

almostrágya alapanyaggal) is alapozható. Bár a kistérség mezőgazdasági profilját 

elsősorban nem az állattartás jellemzi, a későbbi példákból láthatjuk majd, hogy biogáz 

üzem kis léptékben is megvalósítható, erősítve egy-egy település energia önellátását, 

illetve népességmegtartó erejét. 

A Sopron–fertődi kultúrtáj kevéssé alkalmas a nagy területigényű, nagyüzemi 

szántóföldi művelést igénylő bioüzemanyagok (bioetanol, biodízel) alapanyagának 

(kukorica, búza repce, napraforgó) előállításához. A biomassza hasznosítását 

célszerű lenne inkább az egyébként is hatékonyabb, és a változatos mezőgazdálkodáshoz 

jobban alkalmazkodó közvetlen tüzelés, illetve biogáz hasznosítás irányába 

fejleszteni. 




3. A Sopron–fertődi kistérség energetikai SWOT-analízise 

Erősségek (Strengths) 

Kiváló elhelyezkedés, Bécs közelsége. 

Kedvező adottságok a megújuló 

energiák használatára (biomassza, 

geotermális, szél). 

 

Nyugat-magyarországi egyetem alap-. és 

alkalmazott kutatásai, nonprofit kutató és 

technológiatranszfer cégei. 

Külföldi működő tőke magas fokú 

jelenléte a mezőgazdaságban is. 

Átlagon felüli ellátottság 

környezetvédelmi, műszaki képzettségű 

humánerőforrásokból. 

Kialakult osztrák–magyar kapcsolatok, 

tanulási folyamatok. 

Lehetőségek (Opportunities) 

Jó gyakorlatok átvétele a határon túlról. 

Megújuló energiák piacának 

szélesedése, piaci trendek javulása, 

megújuló technológiák elérhetőbbé 

válnak. 

Potenciális olajpiaci krízis pozitív, 

ösztönző hatásai 

 

Megújuló szinergiák kihasználása, piaci 

szereplők 

hálózatosodása, 

megújulóenergia-vertikum 

komplexitásának fokozódása. 

Gyengeségek (Weaknesses) 

Tőkehiányos kkv szektor, 

együttműködési hiányosságok. 

Energetikailag függő térség, 

önellátás alacsony foka. 

Mezőgazdasági földterületek 

jelentős része külföldi kézben van. 

 

 

 

Mezőgazdasági szektor, főképpen 

állattartó ágazatok gyengesége. 

Forráshiányos lakosság, alacsony 

környezettudatosság, 

érdektelenség. 

Szűklátókörű, rövidtávon érdekelt 

helyi politika, gyenge civil szféra. 

Veszélyek (Threats) 

Természetvédelmi és megújuló 

energiákat támogatók érdekeinek 

összeegyeztethetetlensége. 

Külföldi cégek versenye, 

ellenérdekeltségek. 

Országos jogi, szabályzási, 

makropiaci trendek kedvezőtlen 

alakulása 




4. A Sopron–fertődi kistérség általános energetikai koncepciója 

FŐ CÉL: Hálózati energetikai rendszer függőségének oldása 

Mivel a térségben sem nagy volumenű lakosságszám-változás, sem jelentősebb 

áramfogyasztó megtelepedése nem várható, a fejlesztési igények robbanásszerű 

változása sem prognosztizálható. (Jóllehet, Sopron és környéke vándorlási nyereséggel, 

mérsékelten növekvő népességgel rendelkezik.) Ebből kifolyólag mind a villamos-, 

mind a földgáz elosztóhálózatok extenzív bővítése helyett a hatékonysági 

fejlesztések, megelőző karbantartások vannak napirenden. 

A kistérségi koncepció, illetve a helyi döntéshozók, illetékes gazdasági társaságok 

kiemelt feladata, hogy az energiaellátó-rendszert úgy fejlesszék tovább, hogy lehetőség 

szerint működtetésének rugalmassága növekedjen, függőségi szintje pedig 

csökkenjen. 

A térségi energiabázis fejlesztése a fő cél mellett hozzájárulhat a helyi gazdaság 

megerősödéséhez, a foglalkoztatás kismértékű növekedéséhez, áttételesen a mezőgazdaság 

funkcióbővüléséhez, illetve szintén a foglalkoztatásának bővüléséhez, tágabban 

a falvak élhetőségének javulásához. 

Beavatkozási pontok: 

‒ Helyi havária-tervek kidolgozása, kötelező tartalékképzés. 

‒ Együttműködések generálása, kapacitások fejlesztése. 

‒ Közintézmények, ipari létesítmények alternatív energiaellátó rendszerének kialakítása 

(faapríték, pellet, biogáz). 

‒ Kistelepüléseken biomassza-bázisú helyi fűtőművek kialakítása. 

‒ Lakossági megújuló energiaforrás-technológiák terjesztése, illetve terjedésének 

segítése, támogatása. 

‒ Tározós erőmű megvalósítása a térségben. 

Kulcsszereplők: 

Soproni Erőmű Kft.; E-ON Zrt., GDF-Suez, Soproni MJV Önkormányzata, Sopron 

Holding Zrt., térségi nagyfogyasztók (ipari üzemek, közintézmények, egyetem), civilek, 

lakosság 

1. ALCÉL: Helyi havária-tervek kidolgozása, kötelező tartalékképzés 

A rendszerek regionális függőségűek, helyi ráhatás az importfüggőség miatt nincs, 

ezért ki kell dolgozni helyi havária-terveket, az ellátó rendszerek zavarai esetén életbe 

léptethető forgatókönyveket. Megfontolandó az energetikai cégek számára kötelezően 

létrehozandó helyi vis-major alap, amellyel az esetleges rendkívüli események 

okozta problémákat lehetne orvosolni. 

Feladat felelőse: kistérségi/járási igazgatási szint, partnerek az energiatermelő és - 

szolgáltató cégek. 




2. ALCÉL: Együttműködések generálása, kapacitások fejlesztése 

Cél: Térségi együttműködések továbbfejlesztése a regionális ellátóbázisok kialakítására 

biogáz, biomassza hasznosítás területén. Az energetikai beruházások hosszas 

előkészítés után valósulhatnak meg (ilyen kutatások azonban már folynak az egyetemen, 

lásd feljebb), cél a termelők, anyaghasználók anyagforgalmának elemzése, a 

termékpályák nyomon követése, a hulladék-, illetve másodnyersanyagok keletkezésének, 

kezelésének vizsgálata. 

Nagyon fontos a térségi koordinációs szint létrejötte és működése. 

Feladat felelőse: egyetem, járási/kistérségi igazgatási szint. 

Térségi szereplők azonosítása: mezőgazdasági, ipari cégek (Béta Center cégcsoport, 

ETHOFER Kft., Hegykői Mezőgazdasági Zrt., Florasca Környezetgazdálkodási 

Zrt., Fertő Tavi Nádgazdaság Zrt.; Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., magángazdálkodók, 

magánerdő-tulajdonosok, szőlész-borász cégek, vállalkozók, Swedwood Kft., 

Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., Soproni Vízmű 

Zrt. 

3. ALCÉL: Közintézmények, ipari létesítmények alternatív fűtési-energiaellátó 

rendszerének kialakítása, fejlesztése 

Cél: A távhő-rendszeren kívüli intézményi fogyasztók ellátása (jó példák már vannak 

is, pl. Sopronban), iskolák, az egyetem, a TV-torony, a nagy szállodák, ipari létesítmények 

alternatív energiaellátásának fejlesztése. 

Mindez egy következő lépcsőként fogható fel a közintézmények folyamatban lévő 

energetikai korszerűsítési programját követően. 

Felelős szervezetek: önkormányzatok, Sopron Holding Zrt., nagyfogyasztók. 

4. ALCÉL: Kistelepüléseken biomassza-bázisú helyi fűtőművek kialakítása 

Feladat: Fel kell tárni a létesítmények számára legmegfelelőbb településeket (logisztika, 

alapanyagellátás szempontjából), illetve telephelyeket (kiürült mezőgazdasági, 

ipari (pl. petőházi cukorgyár). További feladat a helyi lakossággal való kommunikáció, 

a helyi igények pontos felmérése, a működtetés konstrukciójának kialakítása. 

Felelős szervezetek: önkormányzatok, mezőgazdasági, ipari cégek. 

5. ALCÉL: Lakossági megújuló energiaforrás-technológiák terjesztése, illetve 

terjedésének segítése, támogatása 

A talán leginkább forráshiányos oldal ösztönzése az energiahatékonysági fejlesztések 

megtételére nehéz feladat. Jól látható, és ez bizakodásra is okot ad, mert jelzi, 

hogy az ez irányú fejlesztési igények megvannak a magyar társadalomban, hogy az 

országos pályázati források nem elegendőek, a jelenlegi önkormányzati helyzetben 

nem várható, hogy helyi forrásokkal egészüljenek ki e támogatási rendszerek. 




Ezen a téren a javulás tehát több csatornán is a nemzeti szint felől várható. Nemzetközi 

szinten a mitigációs politika 2009-es koppenhágai klímacsúcson bekövetkező 

kudarca után fogalmazódtak meg olyan gondolatok, hogy egy alacsony szintről induló, 

majd növekvő karbon adóból befolyó összeget a megújulók fejlesztésébe kéne 

csatornázni, hogy azok mielőbb – támogatások nélkül – versenyképesek legyenek az 

energia-piacon, s maga a megújuló energia piac is egyre bővüljön (Prins, G. et al. 

2009). 

Ennek az elképzelésnek egy helyi változata könnyen felvázolható: a helyi adók megfeleltethető, 

„karbonizálható” részét (építményadó, vállalkozások kommunális adója, 

iparűzési adó egy része) a megújuló energiafelhasználás növelését támogató alapba 

kell gyűjteni, amit vissza lehet forgatni a korszerűsítési beruházások támogatásához, 

ösztönzéséhez. 

Emellett természetesen több szinten folytatni kell a környezeti szemlélet terjesztését; 

az iskolákban a környezeti nevelést, helyi társadalmi szinten pedig a folyamatos 

kampányokat (ahogy azt pl. a Sopron Holding Zrt., vagy méginkább a Sopron és 

Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. igyekszik tenni). Fontos, 

hogy ezek a tevékenységek szakszerűen legyenek megszervezve, hiszen ha a lakosság 

anyagi érdeket szimatol a „marketing” mögött könnyen hátra arcot tesz (Sopron 

MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron). 

Felelős szervezetek: önkormányzatok, járási/kistérségi igazgatási szint, iskolák, 

egyetem, Sopron Holding Zrt., Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási 

Kft. 

6. ALCÉL: Tározós erőmű megvalósítása a térségben 

Mivel a térség az egyik legjobb potenciállal rendelkezik a szélenergiát tekintve az 

országban célszerű lenne, hogy az egyébként nemzeti szinten is fontolóra vett 

(H/3839. számú országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Energiastratégiáról – 

Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest, 2011) tározós erőművek egyike a kistérségben 

valósuljon meg, ehhez pedig némi lobbytevékenység is fontos lehet. 

Alternatívaként felmerül az osztrák energiatárolási kapacitások igénybe vétele, 

amennyiben ezek rendelkezésre állnak és technológiailag megoldható. 

Felelős szervezetek: önkormányzatok, járási/kistérségi igazgatási szint. 




5. A Sopron–fertődi kistérség energetikai akciótervei 

5.1. Zöld városok a térségben – Sopron, Fertőd 

Korunkban újraértelmeződnek a város–falu kapcsolatok. A globalizáció, azaz a globális, 

makroregionális termelési, munkamegosztási láncok többnyire felülírták a helyi 

kapcsolatokat, sok helyütt meggyengítették a helyi egymásra épüléseket, vertikumokat; 

a város–falura alapozott helyi ellátó körzetek elhalványultak. 

A társadalmakkal és a városokkal kapcsolatos jövőbeni kilátások a mély pesszimizmustól 

az optimizmusig terjednek. Számtalan modell lelhető fel, amelyek a fenntarthatóbb 

élet megteremtésének módját ajánlják. A klímaváltozással és az 

olajhozamcsúcs elmélettel kapcsolatban három kihívás körvonalazható, ahol az előrelépésekkel 

hozzájárulhatunk a problémák megoldásához. Ezek: visszaállítani a 

városok ökológiai integritását, újratervezni a fogyasztás és a termelés rendszereit 

(azaz újraformálni a város-falu kapcsolatot) és újjászervezni azt a fajta (városi) 

polgárságot, amely kiáll a társadalmi és ökológiai jogokért (Wolch, J. 2007). Ma, 

nagyjából a fenti három lábon áll a modell, ennek gyakorlatba ültetéséhez szükséges 

az ezek eléréséhez szükséges lépések végiggondolása. 

A zöld város gondolat – hasonlóan az alternatív kifejezésekkel (klímabarát város, 

ökováros, fenntartható város, energikus város) (Klímabarát városok – Kézikönyv az 

európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről, Belügyminisztérium 

– VÁTI, Budapest, 2011) – gyökereiben több, mint száz évre nyúlik 

vissza (pl. Howard kertváros ideája). Hasonlóan az ökomarketing gyakori fogásaira 

sok esetben egyelőre reklámértékkel bír csupán. Térségünk két városa (Sopron 

és Fertőd) esetében viszont ennél már többről beszélhetünk. 

5.1.1. SOPRON 

Sopronban egyrészt az egyetemet kell kiemelnünk, amely maga is „zöld egyetemként” 

aposztrofálja magát, de emellett sokat tett azért, hogy a zöld város gondolat 

terjedjen a döntéshozói szinten is, gondolunk itt a kétszer megrendezett Építőkockák 

városfejlesztési pályázatra, ahol a zöld város témája pályázható célként szerepelt 

(www.epitokockak.nyme.hu). 

Természetesen a város fejlesztési anyagaiban körvonalazódik a „zöld város” 

gondolat, azonban még nincs egységes programra felfűzve (Sopron MJV Gazdaságfejlesztési 

koncepciója. NYME KTK, Sopron, 2009; Sopron MJV Integrált Városfejlesztési 

Stratégia, Sopron MJV Önkormányzata, Hitesy-Bartucz-Hollai 

Euroconsulting Kft., Portaterv Kft., Óbuda-Újlak Zrt. 2008; Sopron MJV Környezetvédelmi 

Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron; Sopron MJV Városfejlesztési 

koncepciója, 2010–2015. Váti Kft – Viriditas Bt., Sopron). Mindazonáltal elmondhatjuk, 

hogy a város környezetvédelmi programja egy ilyen modell számos elemét tartalmazza: 

‒ Ki kell dolgozni a település energiakoncepcióját (Más információk szerint 

1996-ból létezik ilyen, amely már a megújuló energiák használatának fontosságára 

is kitért – www.sopronholding.hu). 




‒ Szabályozni és támogatni kell a tömbházak közösségi hőellátását, távhőre való 

rákapcsolódását. 

‒ Távhőrendszer korszerűsítése, áttérés a megújuló energiaforrásokra. 

‒ Helyi tanácsadó, tervező csoport létrehozása megújuló energiák használatával 

kapcsolatban a lakosság részére. 

‒ A város csatlakozzon valamelyik uniós szintű városszövetséghez (pl. Energie- 

Cities). 

‒ Fényszennyezés csökkentése, köztéri világítás korszerűsítése. 

‒ Gyalogosközlekedés fejlesztése, ösztönzése. 

‒ Kerékpáros közlekedés fejlesztése. 

‒ Elővárosi vasútfejlesztés. 

‒ Belvárosi forgalmi rend átgondolása. 

‒ Közösségi közlekedés fejlesztése, átgondolása, iskolabusz-járatok kialakítása. 

‒ Zöldterület-fejlesztés. 

‒ A környezeti nevelés és a környezettudatosság színvonalának emelése. 

A soproni önkormányzat ebben a célrendszerben is értelmezhető, első jelzésértékű 

projektje a GUTS (Green Urban Transport Systems), amelyben a közösségi 

közlekedés számára szeretnének alkalmazható megújulóenergia-alapú innovatív 

megoldásokat, modelleket kidolgozni (www.gutscentral.eu). A projekt átfogó célja, 

hogy hozzájáruljon a fenntartható városi közlekedéshez, előkészítse azt, ami által a 

tömegközlekedés új, megújuló energiaforrásokon alapuló ágazattá alakulhat át. Így 

kívánják segíteni a projektben résztvevő partner-városokat, hogy a tömegközlekedésük 

energiaellátását tekintve egyre inkább önellátóbbak legyenek, és versenyképesebbek 

legyenek a magánközlekedéssel szemben, végül, hogy a környezeti ártalmak 

csökkenéséhez is hozzájáruljanak. 

A projekt specifikus céljai a következők: 

1. „Kormányzás" és társadalmi felelősség: a felelős szervezetek felkészítése az 

új rendszerekre történő átállásra, együttműködési modellek kialakítása, és a 

társadalom érzékennyé tétele és a zöldebb környezet, zöld közlekedési megoldások 

iránt. 

2. A pénzügyi fenntarthatóság és a finanszírozás kérdéseinek vizsgálata, konkrét 

modellek kidolgozása. 

3. Technológiai megvalósíthatóság (különböző megújuló energiaforrások használata) 

vizsgálata (www.autopro.hu/kitekinto/guts-sopron-eu-projekt/886/). 

A 2013-ig tartó projekt a megvalósítás fázisában van, konkrét eredményekről egyelőre 

nem lehet beszámolni. 

5.1.2. FERTŐD 

Fertőd esetében a város 2009-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégiája 

a dokumentum, illetve a település részcéljai közé emeli be a „zöld várost”, a 

gazdasági élet és a turizmus fejlesztésének stratégiai célja alá. E rövid metaforát az 

akcióterületi fejlesztések során a következőképpen bővítik: „fenntartható gazdaság 

és társadalom fejlesztésének erősítése (»Zöld város« létrehozása, energiatakaré- 




kosság fejlesztése és terjesztése, hatékony energiafelhasználás megvalósítása)”. 

Alább pedig így fejtik ki a projektet: 

„»Zöld város« projekt megvalósítása: a zöld energia-fejlesztésben érdekelt Venterfor 

Kft. tervezett beruházásai által több projekt körvonalazódik Fertődön, amelyek segítségével 

a település közintézményeiben hatékonyabb energiafelhasználás valósulhat 

meg, továbbá a magán- és vállalkozói szféra energiatakarékossága is fokozódhat, 

illetve a fenntartható fejlődés alapelveinek, tevékenységeinek terjesztése is megtörténik. 

A projekt keretein belül belterületen valósul meg a biomassza erőmű, amely 

tulajdonképpen egy fűtőmű kiépítését jelenti az általános iskola épülete mögött, központi 

helyen, hogy onnan lássa el a közintézményeket, az Esterházy-kastélyt fűtésre 

alkalmas energiával. A projekt tervezett forrásai: pályázatok (magyar–osztrák oldalon), 

gyártói hozzájárulások, beruházók, tőkebefektetők. Az Önkormányzat saját tulajdonát 

képező ingatlanokon (323 és 724/84 hrsz.) 30 évre szóló ingyenes használati 

jogot és ráépítési jogosultságot ad a beruházónak 10%-os tulajdoni részesedésért.” 

A projekt egyes elemeit külterületen tervezik megvalósítani: 

„»Zöld város« projekt külterületen tervezett fejlesztései, melyekkel egy több funkciós 

energia-park kerülhet kialakításra: 

‒ Szélenergia projekt, szélerőmű park létrehozása – részben magánszemély 

tulajdonában lévő külterületi ingatlanon (művelési ág váltás szükséges) valósul 

meg, részben pedig az Önkormányzat saját tulajdonát képező ingatlant 

(072/4 hrsz.) biztosít 30 évre szóló bérlet formájában a beruházónak, valamint 

ráépítési jogosultságot ad. A környezetvédelmi szakhatósági engedélyek kiadása 

folyamatban van. A teljes szélerőmű park kialakítása több ütemben tervezett, 

mivel jelentős költséggel valósítható meg a beruházás: cca. 1–4 milliárd 

Ft, az összberuházás nagysága. 

‒ Fotovoltaikus hasznosítás (naperőmű létesítése) – olyan rendszerek kiépítése, 

amelyek a nap energiáját felhasználva, azt átalakítva azonnal áramot 

termelnek, amely áram rögtön használható, eladható. A rendszer a már említett, 

kialakítandó szélturbinák közé telepíthető. Magánszemély tulajdonában 

lévő külterületi ingatlanon (művelési ág váltás szükséges) valósul meg, ahol a 

szükséges infrastruktúra (pl.: felvezető, bekötő utak) részben adott. A projektelőkészítése 

jelen pillanatban is folyik, gyártói megállapodások előkészítése 

és a finanszírozási oldal összeállítása van folyamatban, a projekt költségeit az 

előkészítési szakasz lezárultát követően lehet pontosan meghatározni. 

‒ Geotermia hasznosítása – geotermális hőerőmű és a lakott területeket ellátó 

távhő szállítóhálózat kialakítása tervezett, azonban a projekt részletes, pontos 

tartalma a későbbiekben pontosítható, jelenleg az előkészítő munkák, a szállítói 

egyeztetések folynak. ” 

A nagyreményű projekt előkészítés alatt van, tanulmányterv született a megvalósíthatóság 

tekintetében (Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással 

történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület 

tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen 

Energy Kft.), a szélerőművek engedélyeztetés alatt vannak. 




5.1.3. A MODELL ÉS A GYAKORLAT 

A városok felismerték a zöld város gondolatban rejlő szervező erőt, marketingértéket, 

imázsjavító lehetőséget. A jelenlegi projekt-alapú városfejlesztés körülményei között 

nem ismerték fel azonban azt, hogy a modell nem csak egy fejlesztés, egy szűk 

fókuszú projekt, egy eredmény, hanem egy holisztikus városirányítási séma, 

egy látásmód, egy komplex fejlesztési vízió. Természetesen a tervezett fejlesztések 

– ha megvalósulnak, a gyakorlatba átültetődnek – számos pozitív hatással fognak 

rendelkezni: demonstráló erejüknél fogva alkalmasak a szemléletjavításra, hozzájárulhatnak 

majd a települési életminőség, a foglalkoztatási szint, az önállóság növekedéséhez. 

Hasonlóképpen, az energia-stratégiai megfontolások, fejlesztések 

csak egy elemét alkotják a zöld város modelljének, Fertőd projektje viszont szinte 

kizárólagosan energetikai témákat tartalmaz. 

Fentiek alapján egy zöld város modell végrehajtása során az alábbi mérföldkövek 

sorolhatók, illesztve a három alaphoz: 

‒ A városok ökológiai integritásának visszaállítása: 

o A városok térbeli növekedésének visszafogása, megállítása, a kompakt 

városfejlesztés, illetve a barnamezős, városfelújítási célok előtérbe helyezése. 

o A városperemek tájba illesztése. 

o A zöldfelületi elemek fejlesztése, a zöldhálózati elemek összekötése. 

o A hulladékgazdálkodási, -kezelési rendszer fejlesztése, szelektív hulladékgyűjtés, 

a lerakás visszaszorítása. 

‒ A városi fogyasztás és termelés rendszerének újratervezése: 

o Az energiaellátás rugalmasságának, illetve az autonómia fokának növelése; 

megújuló energiaforrások kihasználásának fejlesztése. 

o Helyi ellátó körzetek megerősítése. 

o Városi közlekedés újraszervezése. 

o Városi mezőgazdaság erősítése. 

‒ A környezet- és öntudatos városi polgárság újraszervezése 

o Környezeti nevelés, környezettudatosság erősítése. 

o Közösségfejlesztés. 

o A várostervezés társadalmasítsa. 

A kistérség városainak igen jók a feltételei, lehetőségei e modellek gyakorlatba ültetéséhez. 

A megvalósítást számos érdekellentét, konfliktus kísérheti, ezt azonban éppen 

a társadalmasítás és a közösségfejlesztés hivatott tompítani, mint ahogy nem 

elhanyagolhatók a térségen kívüli faktorok sem: a benzinár változása, makrogazdasági 

folyamatok, nemzeti támogatási rendszerek, stb. 

5.2. Biomasszára épülő megújuló energia-hasznosítás 

A helyi önkormányzatok, illetve a kistérség fejlesztési, környezeti programjai csupán 

ajánlásokat tartalmaznak általában a megújuló energia, így a biomassza hasznosításával 

kapcsolatban, így a szomszédos térségek jó gyakorlatait, a térség adottságait, 

társadalmi-gazdasági, természeti környezetét, a jövőre vonatkozó földhasználati változásokat 

figyelembe véve alakítjuk ki akciótervünket. 




A biomassza környezeti és gazdasági fenntarthatóság szempontjából leghatékonyabb 

felhasználási módja a közvetlen tüzelés hő+villamosenergia-termelés 

céllal, illetve a közvetlen tüzelésre nem használható szerves anyagokból biogáz 

előállítása (Büki G. 2007; Bai A. 2002, 2005). Figyelembe véve a jelenlegi jogiés 

gazdasági szabályzórendszert, kistérségünkben a felsorolt hasznosításokkal kapcsolatos 

beruházások települési, illetve vállalati szinten valósíthatók meg legkönynyebben, 

háztartási szinten legnehezebben. Míg az előbbi szinthez tartozók több 

hazai, valamint uniós forrásból is részesülhetnek (KEOP, EMVA, LEADER, termelési 

támogatások), addig a háztartások számára szűkösek a lehetőségek (Új Széchenyi 

Terv, ZBR). Az energiatermeléshez szükséges beruházások a méretek növekedésével 

együtt gazdaságosabbak, mindehhez azonban koncentrált energiaforrás lenne 

szükséges, amely elvárásnak a hagyományos energiahordozók jobban megfelelnek. 

A megújuló energiaforrások többsége ezzel ellentétben szórt energiaforrás, ezért 

azokat helyben, kis léptékben, a legkevesebb átalakítással célszerű hasznosítani. Az 

alacsonyabb teljesítményű energiatermelő egységek fajlagos beruházási költségei 

magasak, ezért szükséges támogatni ezeket. A jelenlegi szabályzórendszer, bár időről 

időre korrigálásra kerül, nem elég rugalmas, az önszabályzó zöldbizonyítvány 

rendszerrel lehetne nagyobb hatékonyságot, ezzel motiválóbb környezetet teremteni 

a kisléptékű hasznosításnak. A hazai Villamos-energia törvény (2007. évi LXXXVI. 

törvény a villamos energiáról) ugyan lehetővé teszi a zöldbizonyítvány rendszer későbbi 

bevezetését, azonban ez egyelőre várat magára. 

5.2.1. BIOMASSZA FŰTŐMŰ LÉTESÍTÉSE 

A fent említett forráshiány ellenére javasoljuk, hogy a legnagyobb energiatermelő 

berendezés, pl. fűtőmű, ne legyen nagyobb néhány MW beépített kapacitásnál 

a szállítás okozta környezeti ártalmak, illetve az esetleges alapanyag ellátási 

gondok miatt. A fenti elemzésből kiderült, hogy a térségben fellelhető, egyelőre kihasználatlan, 

mellékterményekből álló alapanyag nagyjából 8 db 3 MW beépített kapacitású 

egység létesítéséhez lenne elegendő. 

Hogy ez mennyire nem lehetetlen, bizonyítja a térség szomszédságában található 

Pannonhalma, Körmend (5MW), Pornóapáti (1,2MW) vagy Szombathely (7MW) fűtőműve. 

Ezeken a településeken a hagyományos energiahordozókat váltották ki a 

környezetükben termelődő alapanyaggal, vagy régi fűtőműveiket faapríték tüzelésre 

átépítve, vagy utóbbi kettő esetében zöldmezős beruházással. A fűtést és melegvíz 

készítést tekintve Pornóapáti teljesen önellátóvá vált. Érdemes kiemelni Pannonhalmát 

is, ahol a hazai megvalósult biomassza fűtőművek közül egyedüliként vegyes 

alapanyagot hasznosítanak: a faaprítékon kívül levendulaszárat, szőlővenyigét, 

gyümölcsfanyesedéket, az apátság földgázszükségletének 80 százalékát kiváltva. Az 

összes beruházás esetében legalább 50 százalék önrészt kellett felmutatni a pályázatok 

elnyeréséhez. 

Kistérségünkben szintén van néhány ötlet szintjén lévő, leendő beruházás: a soproni 

fűtőerőmű, a már említett fertődi „zöld város” terv, vagy a fertői nádra alapozott erőmű. 




A soproni fűtőerőmű tulajdonosa az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. energiakorszerűsítési 

céljai között szerepel a megújuló energia hasznosítása is. Az ötlet szintjén lévő 

beruházási szándékot tovább erősítheti, hogy a napjainkban változó 

megújulóenergia-támogatási rendszer a továbbiakban nemcsak a zöld villamos 

energiának, de a zöld hőenergiának is termelési támogatást nyújt majd (Magyarország 

megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020. Nemzeti Fejlesztési 

Minisztérium, Budapest, 2011). 

A fertői nádban rejlő energetikai lehetőségekre a nádgazdálkodók és a kutatók 

már felfigyeltek, energetikai beruházásaik azonban váratnak magukra a környezetilletve 

természetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak miatt. A nád energetikai 

hasznosításának kistérségünkben ellent mond, hogy Natura 2000 területen energianövény 

termesztése nem lehetséges, ez esetben viszont már meglévő, természetesen 

nőtt, és nem termesztett növényről van szó, s a nádgazdálkodásnak, nádaratásnak 

a térségben pedig egyébként is hagyományai vannak. 

További aggodalmakra adhat okot a szállítás okozta forgalomnövekedés a térségben, 

illetve, hogy az esetleges erőművet nem lehet a védett területeken létesíteni. 

Úgy véljük, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak megalapozottak, 

a Fertő-vidék fokozott gondoskodást, odafigyelést igényel, hiszen egyaránt 

képezi a Világörökség és a Natura 2000 hálózat részét, valamint nemzeti park is, 

amely az Európában kiemelkedő értékkel bíró hazai biodiverzitás védelmében kulcsszerepet 

játszik. Mivel a megújulókkal kapcsolatos hazai szabályzás következményeként 

már keletkeztek komoly környezeti károk (pl. nagykapacitású biomassza 

erőművek nem fenntartható alapanyagigénye), érthetők az aggodalmak. A nád egy 

részének energetikai hasznosítása azonban nem lehetetlen. A beruházások megkezdése 

előtt azonban első lépésként elengedhetetlen a kialakulóban lévő új hazai 

szabályzórendszer áttekintése, és helyi rendeletekkel való korrigálása, tekintettel a 

kiemelten védett környezetre. 

További fontos feladat a kitermelhető nád környezeti károkat nem okozó mennyiségének, 

illetve területének hozzávetőleg pontos meghatározásához szükséges részletes 

háttértanulmány elkészítése (egy becslés szerint 35-40 ezer tonna nádat lehetne 

a célra éves szinten felhasználni - Petőháza 80km-es körzetén belül fellelhető alapanyagbázisok 

elemzése. NYME KKK – Ökoinnov Kft., 2009, Kézirat), és a szükséges 

jogi szabályzók megalkotása, a hatékony monitoring kidolgozása. Mindez szoros 

együttműködést igényel a gazdálkodók, a környezetvédelmet képviselő helyi szervek, 

illetve a helyi önkormányzatok között. Véleményünk szerint a fertői nádra alapozott 

energetikai akcióterv a környezeti érdek és a gazdasági értékteremtés 

kiemelten pontos mérlegelése, a kellően szigorú és hatékony szabályzórendszer 

és a partnerség elvének betartása nélkül nem valósulhat meg. 

A rendelkezésre álló szármaradványok, első sorban a gabonaszalma több módon is 

felhasználható. Nagyobb léptékben szalmatüzelő erőművekben, ami 1MW beépített 

teljesítmény fölött gazdaságos, ám logisztikailag a 15 MW beépített teljesítménynél 

nagyobb berendezés nem optimális. Mivel a kistérség egyébként nem kifejezetten 

agrárjellegű, vagyis csak kevés helyen áll rendelkezésre homogén, elegendő menynyiségű 

alapanyag, és ökológiai szempontból is a kis lépték a megfelelő, fontos len- 




ne, hogy az estleges szalmatüzelésű erőművek se legyenek nagyobbak néhány 

MW beépített teljesítménynél. 

Speciális kazánokban (Pannonhalmi fűtőmű) vegyes alapanyagot is lehet hasznosítani, 

a szalmatüzeléshez adott esetben tehát nem szükséges homogén alapanyagot 

igénylő bálatüzelő. 

A szalmát brikettálva vagy pelletálva szintén hasznosítani lehetne, a tűzifán kívül 

ezek a tömörítvények alkalmasak a háztartások ellátására. Mindehhez azonban 

szükséges lenne a tömörítvényeket létrehozó üzemek megtelepedése a térségben, 

amire eddig kevés példa akadt (lásd feljebb). A háztartási hasznosítást tovább nehezíti, 

hogy támogatás nélkül egyelőre csupán a hagyományos fatüzelésű, illetve a faelgázosítós 

kazánok versenyképesek a földgáztüzeléssel. A földgáztüzeléssel járó 

komfortfokot megközelítő pelletet hasznosító automatizált kazánok esetében az éves 

fűtési költség nagyjából hasonlóan alakul, mint egy magas hatásfokkal bíró kondenzációs 

gázkazán esetében, azonban a beruházáskor fellépő költség pelletkazán esetében 

akár a gázkazán költségének kétszerese is lehet. 

5.2.2. FÁS- ÉS LÁGY SZÁRÚ ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSE 

A biomassza közvetlen tüzelése energianövény termesztésen is alapulhat. Kistérségünket 

tekintve inkább a fás szárú energianövények termesztésének kedvez: nyár, 

fűz, akác félék (Sulyok D.-Megyes A. 2006a), de hazánkban a lágyszárú energianövények 

nemesítésének eredményeként a Miscantus Sinenesis Tatai, a magyar energianád 

termesztése is szóba jöhet (Hanzély Gy. 2007). Az energianövény termesztéséhez 

szükséges területigény szükségképpen kérdéseket vet fel a jövőben 

várható földhasználati változásokkal és az élelmiszernövény termesztés területigényével 

kapcsolatosan. 

A jövőben tervezett földhasználati változások szerint 2030-ra kb. 350–400 ezer hektár 

szántó-erdő konverzióval, illetve 250 ezer hektár szántó-gyep konverzióval számolhatunk. 

A szántóföldi művelés alól véglegesen kivonásra kerülő terület pedig 70 

ezer hektár veszteséget okozhat a művelhető földeknek az időszak végéig (Sulyok 

D.-Megyes A. 2006b; Laczkó I. 2007; Szemán L. 2003). Energianövény termesztési 

lehetőségünk tehát az élelmezési célú növénytermesztéssel együtt egy folyamatosan 

zsugorodó szántóterületre korlátozódik, ahol a két művelési ág optimális arányát kellene 

megtalálni. Egyes tanulmányok szerint (How much bioenergy can Europe 

produce without harming the environment. EEA Report No. 7/2006, Copenhagen), 

2030-ig hazánkban mindössze fél millió hektár vehető igénybe energianövény termesztésére, 

a jelenlegi energianövények termesztése (bioetanol és biodízel alapanyagai 

az üzemek kapacitásai alapján) azonban már meg is haladják ezt a szántóterületet 

(Pappné V. J. 2010). 

Mivel a kistérségek élelmiszer önellátására való törekvései legalább olyan fontosak – 

ha nem fontosabbak –, mint az energia autonómia, fentiek tudatában fontosnak tartjuk 

kihangsúlyozni, hogy az energianövény termesztésére vonatkozó terveket 

előzze meg az élelmiszer biztonságra vonatkozó hatásvizsgálat, illetve a helyi 

földterület változásokat érintő kutatások elvégzése. Az energianövény termesztését 

kistérségünkben szintén behatárolják a védelem alá eső területek nagy aránya, 




ezeken a helyeken energianövény termesztése ugyanis nem lehetséges. Bár az 

energianövény termesztésével kapcsolatos kutatások nagy léptekben haladnak, az 

ökológusok kétségeiket fejezik ki azok invazív, esetleg genetikai szennyezést okozó, 

tájidegen tulajdonságaik miatt (Gyulai I. 2009). 

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a védelem alá eső természeti területeken nemcsak 

energianövény termesztése, de intenzív élelmiszernövény termesztés sem lehetséges. 

A jövőben folyamatosan zsugorodó szántók közül így célszerű a legjobb 

minőségű szántókon intenzív gazdálkodást folytatni, hogy a termésátlagok növelésével 

fenntarthatóak legyenek a hozamok. Az energianövény termesztése így a kevésbé 

jó minőségű, esetlegesen megmaradó szántókra szorul vissza, következésképpen 

előfordulhat, hogy az alacsony hozamok miatt nem lesz jövedelmező a tevékenység. 

Véleményünk szerint jó minőségű szántóinkon egyébként sem célszerű 

élelmiszer növény helyett energianövényt termeszteni, figyelembe véve, hogy élelmiszerexportunk 

évről-évre növekszik, és a hazánkban előállított élelmiszerek tetemes 

része is külföldi alapanyagokból származik (http://www.avoppalyazat.hu/news/elelmiszerimport.html). 

Az energianövényekkel kapcsolatos kutatásoknak 

tehát abban az irányba kellene folytatódniuk, ami a kedvezőtlen körülményekkel 

kapcsolatos termesztéshez köthetők. A Nyugat-magyarországi Egyetem kutatóhelyei 

kiváló lehetőséget biztosíthatnak e probléma feltárására. Itt utalhatunk a 

NYME KKK térségi energiaültetvény-kísérleteire (Marosvölgyi Béla szóbeli közlése), 

vagy a fertődi zöld város projekttel összefüggésben készített tanulmányra, annak a 

közvetlen tüzelésre hasznosítható biomassza potenciálbecslésére, az energianövény-termesztéshez 

alkalmas fajok kiválasztására, illetve a termesztés lehetséges 

helyszíneinek meghatározására (Közintézmények fűtési rendszerének megújuló 

energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader 

Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: 

Evergreen Energy Kft.). 

Számos külföldi kutatás foglalkozik az energianövény élelmiszer- vagy takarmánynövénnyel 

való együtt termesztésének lehetőségével, melyek arra engednek következtetni, 

hogy a hagyományos szántóföldi kultúrába ágyazott energiafa sorok nem 

okoznak számottevő visszaesést a szántóföldi növények hozamaiban (Gruenewald 

H. et al. 2007). Ezzel a módszerrel az élelmiszer önellátás mellett a települések 

energia önellátását is elősegíthetjük. Célszerű lenne hasonló kutatásokat kistérségünkben 

is kezdeményezni. 

5.2.3. BIOGÁZTERMELÉS 

Követve az európai uniós irányelveket, hazánkban is egyre nagyobb helyet kap az 

extenzív művelésű szántóföldi kultúrák, a magas környezeti értékkel bíró mezőgazdálkodás 

terjedése. Kívánatos a nagyüzemi mezőgazdálkodás helyett a „régi-új”, 

munkaigényesebb, természethez közel állóbb ökológiai gazdálkodás egyre nagyobb 

arányú meghonosítása, ami szintén nem kedvez az intenzív művelést igénylő energianövény 

termesztésnek. Kedvező viszont a kis léptékű biogáz hasznosításnak. Az 




utolsó pontban olvasható ausztriai példából (Margarethen am Moos) jól láthatjuk, hogyan 

valósítható meg mindez helyi gazdálkodók összefogásával. A helyben termelődő, 

nagy nedvességtartalmú biomassza melléktermények (növényi, élelmiszeripari 

maradványok, híg- és almos trágya) akár lágy szárú energianövény termesztéssel 

kiegészítve biogázból termelt hő- vagy villamos energia (illetve mindkettő) hasznosításával 

szintén elláthatják egy-egy település vagy településrész energiaigényeit, melléktermékként 

jó minőségű biotrágyát szolgáltatva. 

Kistérségünk agrár jellegű területein kiváló lehetőség lehetne a kis léptékű 

biogáztermelés, mindez a mezőgazdaságból élők helyben maradásához, a természet 

közeli, sokoldalú mezőgazdálkodás megvalósításához is hozzájárulna, 

melyben a tájökológiai szempontok sem sérülnek, és a biodiverzitás szempontjainak 

sem kedvezőtlen, sőt, fenntartható, helyi mellékterményekből származó 

energiaforrásokból táplálkozna. A fennálló szabályzó rendszer, amely hőtermelésre 

eddig sem nyújtott termelési támogatást, valamint a villamosenergia-termeléssel 

kapcsolatos szigorú menetrendtartási kötelezettség (A szélerőművekkel kapcsolatos 

teljesítményingadozásokhoz hasonlóan, a biogáz üzemek is kissé egyenetlen teljesítményt 

produkálnak, esetükben viszont kötelező a menetrendtartás.) ezidáig meglehetősen 

visszafogta a kis biogáz üzemek terjedését. Az előbbi probléma a fent már 

említett változásokkal megoldódni látszik, a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos 

menetrendtartási kötelezettség viszont továbbra is megoldatlan kérdés maradhat. 

Mint láthattuk, a biogáz hasznosítás alapvetően az állattartáshoz köthető, növényi 

alapanyagokkal kiegészítve. A Kisalföldre néhány évtizede még jellemző állattartás a 

rendszerváltást követő hanyatlás után még mindig nem állt helyre. Figyelembe véve 

a tej- és tejtermékek növekvő importját, valamint az élelmiszer önellátásra való törekvést, 

talán bizakodhatunk abban, hogy az ágazat előbb-utóbb fellendülésnek indul. 

Addig is, és mindettől függetlenül célszerű lenne az állattartásra, és annak szántóföldi 

környezetére vonatkozó felméréseket készíteni a gazdálkodók biogázzal kapcsolatos 

igényeiről, lehetőségeiről, egyidejűleg tájékoztatni a megkérdezetteket a 

beruházási- és a leendő termelési támogatásokról. 

5.2.4. FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK 

A folyékony biológiai eredetű üzemanyagok (biodízel, bioetanol) a hagyományos 

közlekedési hajtóanyagok kiváltását hivatottak ellátni. Jelenleg használt, első generációs 

változataikkal kapcsolatban azonban sok probléma merül fel. Ezek közül a két 

legfontosabb, hogy az összes biomassza fajta közül az előállításhoz szükséges foszszilis 

energia és a nyert bioenergia aránya a legalacsonyabb, és túlzottan nagy szántóterületeket 

igényel az alapanyag termesztése. A második, harmadik generációs 

üzemanyagokkal kapcsolatos kutatások hatékonyabb termelési módok felé haladnak, 

a jelenleg hazánkban működő kapacitásokat az első generációs rendszerekkel 

azonban már nem célszerű bővíteni. A fent leírtak szerint kistérségünk várhatóan 

egyébként sem bővelkedik majd intenzíven művelhető szántókkal, így ennek a biomasszafajtának 

további alapanyag termesztését, illetve annak bővítését nem tartjuk 

térségünkre nézve kedvezőnek. 




5.3. Szél-, geotermikus- , víz- és napenergia-hasznosítás a kistérségben 

5.3.1. SZÉLENERGIA 

Bár hazánkban a szélenergia az egyik olyan energiaforrás, mely felhasználása az 

utóbbi évek egyik sikerágazata lett, a hazai villamosenergia-rendszer (VER) nem 

elég rugalmas az egyenetlen termelés kezelésére. Egyes vélemények szerint a Magyar 

Energia Hivatal (MEH) ugyan valóban nincs felkészülve a szélenergia felhasználására, 

azonban nem is áll szándékában ezen változtatni. A hazai gondokat szervezési, 

együttműködési és teherelosztási megoldásokkal lehetne orvosolni, mint 

ahogyan azt pl. Németországban vagy Dániában sikeresen megtették (Csűrök T. 

2008). 

A pontos okokat tehát nehéz megfejteni, egy biztos, hogy kistérségünket mélyen 

érintő problémáról van szó, hiszen országos viszonylatban ez az egyetlen olyan 

vidék, ahol az átlagos szélsebesség meghaladja a 6 m/s-ot, vagyis eleget tesz a 

megbízható szélenergia termelés feltételeinek. Meg kell azonban jegyezni, hogy mivel 

hazánkban nincsenek meg a decentralizált villamosenergia-termelés feltételei, így 

a szélerőművel rendelkező település valójában nem rendelkezik a megtermelt 

árammal, a bevételi lehetőségek gyakorlatilag csak a helyi adókat jelentik az adott 

önkormányzat számára, azonban ez sem elhanyagolható tétel. 

Kistérségünkben további gondot jelent szélerőművek létesítése esetén a jelentős 

kiterjedésű, védelem alatt álló területek aránya, ezeken a helyeken szintén 

nem lehet ilyen létesítményeket létrehozni. Mivel a tapasztalat szerint a beruházók 

sok esetben jó kapcsolatot ápolnak az adott településsel, sok esetben támogatásokat 

is nyújtva azoknak, és a gazdálkodásból befolyó adók is fontos erőforrást jelentenek 

az önkormányzatoknak, így annak ellenére is célszerű támogatni a beruházási szándékot, 

hogy a szélerőművek valójában nem járulnak hozzá az energia autonómiához. 

Mivel a szóban forgó létesítményekkel kapcsolatban gyakran ellenérzések merülhetnek 

fel a lakosság körében (zajszennyezés, veszély a vonuló madarakra, tájidegenség), 

fontosnak tartjuk a beruházások megkezdése előtt a civilek, illetve a lakosság, 

a helyi oktatási intézmények bevonását a tervezés folyamatába. A kistérségi, illetve a 

hazai szélerőmű park bővítése azonban nem a beruházói szándék hiánya, hanem a 

nemzeti szinten fennálló problémák miatt halad vontatottan. 

5.3.2. GEOTERMIKUS ENERGIA 

Bár hazánkban jelentős a geotermikus gradiens, ami a felszín alatt sok helyen jó vízadó 

porózus vagy repedezett kőzetekkel párosul, a hőhasznosítás többnyire kertészetek 

és gyógyfürdők hőellátására szorítkozik, a lakossági és intézményi szektor 

energiaellátására csak néhány példa akad. A földhő éves hasznosított mennyisége 

jelenleg 4,23 PJ (Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 

2010-2020. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 2011). A jelenlegi műszaki, 

technikai feltételek mellett az ország kitermelhető geotermikus energiavagyona kb. 

350 EJ (Lenkey L. et al. 2009), tehát a jelenlegi hasznosítás mindenképpen töredéke 

a lehetségesnek. 




Kistérségünkben a fent írtak szerint csupán Hegykő térsége hasznosítja számottevő 

mértékben a geotermikus energiát, illetve végez fejlesztéseket. Mivel a geotermikus 

energia kutatása (első sorban a fúrásokra gondolunk itt) hazánkban első sorban a 

szénhidrogén kutatásokhoz köthető, nem csoda, ha ebben a kistérségben nincsenek 

feltérképezve a további lehetőségek. A hegykői működő forráson kívül csupán Csapod 

közelében van egy CH meddő, termálvízkivételre azonban alkalmas, lezárt kút. 

A geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos beruházásokat egyébként is 

nehezítik környezetvédelmi, illetve a szabályzással kapcsolatos problémák: a geotermikus 

hasznosítást bányajáradékkal, illetve vízkészlet-járulékkal is sújtják (ez 

utóbbi visszasajtolás esetén nem érvényes). Az uniós szabályzás csak indokolt esetben 

teszi kötelezővé a visszasajtolást, a hazai szabályzás azonban újonnan épülő 

létesítményeknél kötelezővé teszi azt. Valós visszasajtolás azonban itthon csak kevés 

helyen lehetséges, mert az a hazai geológiai viszonyok között meglehetősen 

nehéz és költséges (Árpási M. 2005; Bobok E.–Tóth A. 2010). 

A felsoroltak miatt nem várható tehát a kistérségben túlzottan nagy előrelépés a 

geotermikus energiát illetően, talán a hegykői térség, és a rendelkezésre álló 

csapodi kút kivételével. Ez utóbbi esetén érdemes lenne felmérni a hasznosításra 

vonatkozó pályázati lehetőségeket, kedvezményes bankhiteleket. Szintén hasznos 

lehetne az önkormányzat részéről egy ötletpályázat kiírása a hasznosításra vonatkozóan, 

hiszen a geotermális energiához kapcsolható gyógy-, illetve üdülő turizmus 

lehetne hosszú távon a település és vonzáskörzete fellendülésének záloga. 

A földhő-hasznosításhoz kapcsolódó hőszivattyús rendszerek terjedése szintén nem 

a helyi ösztönzőktől, hanem a nemzeti, illetve uniós támogatási rendszerek hatékonyságától 

függ. 

5.3.3. VÍZENERGIA 

A kistérség nem bővelkedik vízenergiában, azonban a Répce folyó alkalmas lehet 

néhány törpe vízerőmű létesítésére. Ezek a szélerőművekhez hasonlóan szintén 

nem szolgálnák az energiaautonómiát, de tulajdonosként az értékesített áram komoly 

bevételt jelenthetne a helyi önkormányzatoknak. A megvalósítás szintén a hazai 

szabályzó, illetve támogató rendszer hiányosságaiban keresendő. Hazánkban a 

zöldáram kötelező átvétele alá vízerőművek esetében csupán a 0,1 MW–5 MW közötti 

beépített teljesítménnyel rendelkező erőművek esnek. Nem véletlen, hogy az 

utóbbi években nem nagyon épültek erőművek: egyetlen kivételként 2006-ban a Rábán 

a nicki duzzasztónál létesült egy 1,5 MW-os egység (Megújuló energia Magyarországon. 

Helyzetjelentés 2008. Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, Budapest, 

2008). 

A szabályozás miatt sok, köztük kistérségünket is érintő törpeerőmű létesítése elmarad, 

és a már meglévő nagyobb erőműveink sem részesülnek támogatásban. A törpeerőművekkel 

kapcsolatos beruházások megtérülése bizonytalan, hiszen az általuk 

termelt áram átvétele sem garantált. 

5.3.4. NAPENERGIA 




A térségben a napenergia hasznosítása decentralizáltan valósulhat meg. Vállalatok, 

szervezetek, önkormányzatok szintjén a határon átnyúló együttműködések keretén 

belül is nyerhető támogatás: az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület kezelésében 

több esetben is megvalósult fejlesztésekről számolhatunk be (nagylózsi sportöltöző, 

fertőszéplaki pékség energia korszerűsítése). A fenti elemzésből azonban kiderült, 

hogy a befektetési szándék kevesebb ezen a területen, mint a támogatási keret. A 

napenergiával kapcsolatos beruházások még támogatással együtt is jelentősek, a 

gazdasági válság elhúzódása esetén így várható, hogy a tendencia nem változik 

számottevően. A háztartások még nehezebb helyzetben vannak, hiszen többnyire 

önerőre támaszkodva tudják csak végrehajtani saját fejélesztéseiket, hiszen a háztartások 

által igénybe vehető támogatások kerete nagyon szűkös (Új Széchenyi Terv, 

ZBR). 

5.4. Autonóm kistérségi települések 

A koncepcióban megfogalmazottak szerint az energia önellátás erősítése a legfontosabb 

szempont. Általában véve talán a fentiek már rávilágítottak ennek lehetőségeire, 

és akadályaira egyaránt. A szociális problémák között a legnagyobb megterhelést 

az önkormányzatok számára a közműtartozások kompenzálása, a segélyek kigazdálkodása 

jelenti, s ebben az energiadíjak a legjelentősebb tételek. A vízellátás és 

szennyvízkezelés hiánya szociális problémákat nem, „csak” környezetieket vet 

föl. Az autonómia, a részleges önfenntartás megvalósításában tehát az energia az 

egyik elsőszámú kérdés, egy szinten említve a foglalkoztatási kérdésekkel, sőt ez a 

két prioritás össze is kapcsolódhat a gyakorlatban. A „zöld város” modell esetében 

jelzett tágabb kontextus, azaz célrendszer; illetve a holisztikus, integrált megközelítés 

fontossága az autonóm kistelepülések esetében is hangsúlyozandó. Itt azonban mások 

a lehetőségek, és mások, szűkebb körűek a foglalkoztatási célok. 

Az energia autonómiára való törekvés első lépéseként azonban mindenképpen 

szükséges, hogy az adott település ismerje saját erőforrásait, azok bővítési lehetőségeit, 

a hasznosítás műszaki, jogi feltételeit, a szükséges pénzügyi források előteremtésének 

lehetőségeit. Ki kell mondanunk, hogy autonómmá csak azok a települések 

válhatnak, amelyek gazdálkodásra alkalmas földterületekkel, vállalkozói 

réteggel, humán erőforrásokkal rendelkeznek. 

Ennek megfelelően az egyes településeknek egy komplex, az egész települést és 

környezetét magában foglaló, a kistérségi energiakoncepcióval összhangban lévő, 

fejlesztési tervet kellene készítenie – illetve egy ilyen munkafázist integrálnia a konvencionális 

településfejlesztési tervbe –, melynek az energia önellátásra való törekvés 

is része. A fenti példákból talán körvonalazódott, hogy – különösen a biomassza 

energiával kapcsolatosan – a megújuló energiák helyben történő előállítása és felhasználása 

egy sokszereplős gazdálkodó rendszeren keresztül valósulhat meg optimálisan, 

ahol a gazdasági szereplők, a lakosság és az intézmények kapcsolatban 

vannak egymással, a beruházások pedig hatással vannak az egész település életszínvonalára. 

Az energetikai fejlesztéssel kapcsolatos tervezést tehát nem önmagában, 

hanem az egész településfejlesztési tervbe integrálva célszerű elvégezni, to- 




vábbá meg kell teremteni a térségi szintű koordináció lehetőségét is – különösen a 

biomassza alapú fejlesztések esetében – a párhuzamosságok, érdekeltségbeli konfliktusok 

elkerülése végett. Ehhez a következő lépéseket szükséges megtenni: 

‒ A meglévő állapot felmérése. 

‒ Jövőképek megfogalmazása több lehetséges alternatívával a fejlődési lehetőségeiről. 

‒ Helyi energiastratégia megújuló energiaforrásokra alapozva (a fosszilis és 

nukleáris energia hosszú távú, fokozatos kiváltására). 

‒ Mezőgazdasági fejlesztés javaslatai. 

‒ Szociális kérdések: önigazgatás, decentralizáció, helyi tulajdon. 

‒ Vízbázisok védelme. 

‒ Tájfejlődés vizsgálata. 

E szemlélet szerint kistérségünk részét képező néhány településre vonatkozóan (Alpokalja 

kistérség) már készült részletes tanulmány (Ertsey A.-Medgyasszay P. 

(szerk.) 2006), láthattuk, hogy néhány településen már lépések is történtek megújuló 

energiaforrás hasznosítására (Fertőd, Hegykő, Nagylózs, Fertőszéplak), de a kistérségünk 

településeire nem jellemző a fenti komplex szemléletű tervezés, ahogy azt 

már a zöld város akciótervben is fejtegettük. 

5.5. Osztrák kistérségek energetikai koncepciójának, fejlesztéseinek adaptációs 

lehetőségei 

Ausztriában a megújuló energiaforrások aránya meghaladja a 20 százalékot az öszszes 

energiafelhasználásból, mindez hozzávetőleg fele-fele arányban oszlik meg a 

víz és a biomassza energia között (EU energy and transport in figures. Statistical 

Pocketbook. European Commission, Luxembourg, 2009). A vízerő potenciál szinte 

teljesen kihasznált, a törpe erőművektől a nagy folyami erőművekig minden mérettel 

találkozhatunk. A biomassza energia nagyrészt a közvetlen tüzeléssel hasznosítható 

energiaforrásokból áll, de az utóbbi évtizedben az európai tendenciáknak megfelelően 

a biogáz hasznosítás, illetve a folyékony üzemanyagok előállítása terjedt legintenzívebben 

(Biogas Barometer, EurObserv’ER L’Oservatoire Des Energies 

Renouvables, Paris. www.eurobserv-er.org (Letöltve: 2010–05–19)). Nemcsak a Fertő 

túlpartjára, vagy a határ másik oldalára kell figyelmünket vetni tehát, amikor jó 

gyakorlatokat keresünk a megújuló energiaforrások terén. Ausztriából nemcsak a 

működő tőke érkezhet, hanem a tudástőke is, ezért a kistérségben rendszeressé 

kell tenni az energetika terén is az együttműködéseket, folyamatos párbeszédet kell 

folytatni elsősorban Burgenlanddal, Béccsel, Alsó-Ausztriával és Stájerországgal. 

5.5.1. JÓ GYAKORLATOK ÉS INTŐ PÉLDÁK AUSZTRIÁBAN 

Ausztriában jól működik a decentralizált energiatermelés, és a kellően ösztönző támogatási 

rendszer miatt nem maradnak el a fajlagosan kis beruházások sem, a 

hegyvidéki vízfolyásokon számtalan törpeerőművet létesítettek. Igaz ez a biogáz előállításával 

kapcsolatban is, bár ez esetben negatív példával is szolgálhatunk. A túlzottan 

ösztönző támogató rendszer miatt ugyanis az addig feldolgozásra nem kerülő 




szerves melléktermények és hulladékok, valamint az energianövények iránti megnövekedett 

kereslet az árak emelkedésével járt, ami 2007-ben a kisebb üzemek terjedésének 

lassulásához vezetett (Biogas Barometer, EurObserv’ER L’Oservatoire Des 

Energies Renouvables, Paris. www.eurobserv-er.org (Letöltve: 2010–05–19)). A 

szabályozási problémákat azonban Ausztriában gyorsan és rugalmasan korrigálják, 

így sikerült ezen a problémán is túllépniük. 

Egy a vidékfejlesztés, a vidéki népesség megtartását segítő, a jól szervezett közösség 

eredményes munkáját bemutató megvalósult beruházást szeretnénk a következő 

néhány sorban bemutatni. 

5.5.2. BIOGÁZ ÜZEM MARGARETHEN AM MOOS TELEPÜLÉSEN 

Az osztrák Margarethen am Moos településen 2005-ben épült meg a biogáz üzem, 

ahol 14 helyi gazda összefogásával (bankhitelekkel és tartományi támogatásokkal), 

saját gazdálkodásukból kikerülő mellékterményekből és földjeiken termesztett energianövényekből 

együttesen termelnek biogázt (Hódi J. 2009). A kiváló szervezés és 

együttműködés eredményeként az üzemet – mely addig hőt és villanyáramot szolgáltatott 

– tovább fejlesztették, így 2008 óta biometánt is előállít, melyet szintén az e 

célra létrehozott töltőállomáson értékesítenek. A termelt hő hasznosítására a településen 

egy 3 km hosszú távfűtő vezetéket építettek, mely előnyeit 44 felhasználónak 

tudják biztosítani. A termelt biotrágyát a gazdák saját földjeiken hasznosítják. 

Az eset kiváló példája annak, hogy egy sikeres vállalkozáshoz az összefogás és a 

jó szervezés legalább olyan fontos, mint az anyagi támogatás. A gazdák az üzem 

működtetéséhez kizárólag saját földjeikről teremtik elő a szükséges alapanyagot, és 

a saját bevételeken túl társadalmi és ökológiai hasznot is produkálnak. Fenti példa is 

bizonyítja, hogy a biomasszát – és általában véve a megújuló energiaforrásokat – kis 

léptékben, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazítva a társadalmi, környezeti és 

– ésszerű szabályzással – a gazdasági fenntarthatóságnak egyaránt leginkább megfelelően 

lehet alkalmazni. 





Jelen kistérségi tanulmány rögzíti az országunkra általában érvényes energiaimportfüggőséget, 

az energiaellátó rendszerek rugalmatlanságát, a társadalom működésének 

néhány problémáját. 

Egy helyi koncepció első ránézésre egy olyan dokumentum, amely készítőinek keze 

meg volt kötve, hiszen sok mindent nem lehet helyi szinten megoldani, nemzeti, sőt 

sok ügyben globális politikák eredményes működése szükséges a területen való előrelépéshez. 

Hivatott azonban ez a dokumentum arra, hogy megmutassa, mi az, amit 

viszont helyben lehetséges és kell megtenni. Meg kell találni a helyi politikának 

azt a mozgásteret, amelyben a helyi társadalomnak – amely szolgálatára felesküdött 

– az életminőségét tudja emelni, e dokumentum esetében az energetika területén. 

Tanulmányunkban a többször is körbejárt témák azonban azt sugallják: a feladatok 

nem csak a közszférában vannak, hanem a legjobb megoldásokat legtöbbször 

csak együtt, együttműködésekkel lehet megtalálni. Sok kutatási, megvalósíthatósági 

feladat is áll még a problématerület előtt, azonban a felkészülés, vagy a klímaváltozás 

korában sokat emlegetett adaptáció elkezdése ma különösen időszerű. További 

hangsúlyoznivaló, hogy e kistérségi szinten való tervezés azért kiemelten fontos, 

mert az egyes települések szintjén vajmi kevéssé lehet önálló mozgástérről beszélni, 

nagyobb városok esetében pedig különösen; fontos a térség (a jövőbeli járási 

szint) szerepvállalása a tervezésben és a koordinációban, ennek hiányában a 

fejlesztések összehangolatlanok lehetnek, kiolthatják egymás hatását, végső esetben 

ellenérdekeltek is lehetnek. 





Árpási M. (2005): A geotermális energia készletek és hasznosításuk helyzete hazánkban. 

Energiagazdálkodás, 46. 1. pp. 14–18. 

Bai A. (2002): A biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 

Bai A. (2005): A biogáz előállítása – Jelen és jövő. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 

Baumann J. 1981: A soproni gázmű története 1865–1978. Soproni Szemle 25. 1–2. 

pp. 1–32., 97–128. 

Baumann J. (1989): A soproni gázmű története (1976–86). Soproni Szemle 43. 1. pp. 

1–18. 

Bobok E.–Tóth A. 2010: A geotermikus energia helyzete és perspektívái. Magyar 

Tudomány 171. 8. pp. 926–936. 

Büki G. (2007): A biomassza energetikai hasznosítása III. – Bioenergia, 2. 6. pp. 3–6. 

Csűrök T. (2008): Szélerőművek beillesztése a villamosenergia-rendszerbe. Magyar 

Energetika 16. 3. pp. 3–17. 

Ertsey A.-Medgyasszay P. szerk. (2006): Autonóm kisrégió az Európai Unióban. 

Esettanulmány az Alpokalja vizsgálatával. Független Ökológiai Központ, Budapest 

Gruenewald H.-Brandt B.K.V.-Schneider B.U.-Bens O.-Kendzia G.-Hüttl R.F. (2007): 

Agroforestry sistems for the production of woody biomass for energy 

transformation purposes. Ecological Engineering 29. 4. pp. 319–328. 

Gyulai I. (2009): A biomassza dilemma. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért 

Alapítvány, Miskolc 

Hancz E. (2011): A megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző támogatásivalamint 

finanszírozási lehetőségek vizsgálata Magyarországra vonatkozóan. Diplomamunka. 

Sopron, NYME KTK Nemzetközi- és Regionális Gazdaságtani Intézet, 

Kézirat 

Hanzély Gy. (2007): Energianád, mint a tüzelési célú biomassza termelés egyik lehetséges 

növénye. Bioenergia 2. 6. pp. 21–24. 

Jankó F. (2004): Szuburbán folyamatok Sopron térségében: a Lőverek átalakulása. 

Földrajzi Értesítő 53. 3-4. pp. 295–312. 

Laczkó I. (2007): Vidék, mezőgazdaság, vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 

Budapest 

Lenkey L.-Dövényi P.-Zsemle F. (2009): Geotermikus energiahasznosítás II. – Magyarország 

geotermikus viszonyai. Bioenergia, 4./1. pp. 8–12. 

Pappné V. J. (2010): A biomassza, mint energiaforrás hasznosítási lehetőségei, különös 

tekintettel Magyarországra. Doktori disszertáció, ELTE TTK, Földtudományi 

Doktori Iskola, Földrajz–meteorológia Program, Budapest 

Prins, G., Galiana, I., Green, C., Grundmann, R., Hulme, M., Korhola, A., Laird, F., 

Nordhaus, T., Pielke Jr., R.A., Rayner, S., Sarewicz, D., Shellenberger, M., Stehr, 

N., Tezuka, H.: The Hartwell Paper. A new direction for climate policy after the 

crash of 2009. University of Oxford, Institute for Science, Innovation and Society; 

LSE Mackinder Programme – eprints.lse.ac.uk/27939/ 




Sulyok D.-Megyes A. (2006a): Energiatermelés faültetvényből származó energiából 

III. Agrárágazat 7. 6. pp. 64–67. 

Sulyok D.-Megyes A. (2006b): Energiatermelés faültetvényből származó energiából 

II. Agrárágazat 7. 5. pp. 56–59. 

Szemán L. (2003): A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP); „B”: Ökológiai 

gyepgazdálkodás. Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Gödöllő–Budapest 

Szépszó G.-Horányi A.-Kertész S.-Lábó E. (2006): Magyarországi szélklimatológia 

előállítása globális mezők dinamikai leskálázásával. Magyarországi szél és napenergia 

kutatás eredményei. – www.met.hu 

Wolch, J. (2007): Green Urban Worlds. Annals of the Association of American 

Geographers 97. 2. pp. 373–384. 

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 

Biogas Barometer, EurObserv’ER L’Oservatoire Des Energies Renouvables, Paris. 

www.eurobserv-er.org (Letöltve: 2010–05–19) 

Egy lehetséges biogázüzem alapanyagparamétereinek Meghatározása. NYME 

KKK–Ökoinnov Kft., Kézirat, 2009 

EU energy and transport in figures. Statistical Pocketbook. European Commission, 

Luxembourg, 2009 

Fertőd Város Integrált Városfejlesztési Stratégia – Fertőd Város Önkormányzata, 

Equinox Consulting Kft., 2009 

Helyi vidékfejlesztési stratégia. Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület, Fertőszentmiklós, 

2011 

How much bioenergy can Europe produce without harming the environment. EEA 

Report No. 7/2006, Copenhagen, 2006 

Klímabarát városok – Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos 

feladatairól és lehetőségeiről, Belügyminisztérium – VÁTI, Budapest, 2011 

Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési 

koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. 

Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft., 2009 

Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020. Nemzeti 

Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 2011 

Megújuló energia Magyarországon. Helyzetjelentés 2008. Energia Klub Környezetvédelmi 

Egyesület, Budapest, 2008 

Nemzeti Erdőprogram 2006–2015 évi megvalósításának terve a kormány 1110/2004. 

(X. 27.) Kormányhatározatának 3. pontja alapján. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési 

Minisztérium, Budapest, 2007 

Petőháza 80 km-es körzetén belül fellelhető alapanyagbázisok elemzése. NYME 

KKK – Ökoinnov Kft., Kézirat, 2009 

Sopron MJV Gazdaságfejlesztési koncepciója. NYME KTK, Sopron, 2009 

Sopron MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, Sopron MJV Önkormányzata, Hitesy 

- Bartucz - Hollai Euroconsulting Kft., Portaterv Kft., Óbuda-Újlak Zrt., 2008 

Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron, 2010 




Sopron MJV Városfejlesztési koncepciója, 2010–2015. Váti Kft. – Viriditas Bt., Sopron 

http://goldpellet.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) 

http://kkk.nyme.hu/okoenergetika.html (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) 

www.afsz.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) 

www.alpokalja-ikvamente.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) 

www.alteo.hu/hu/hagyomanyos-energia-termeles (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) 

www.autopro.hu/kitekinto/guts-sopron-eu-projekt/886/ (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) 

www.betacenter.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) 

www.centropemap.org (Hozzáférés: 2012. 01. 05.) 

www.epitokockak.nyme.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 17.) 

www.erfaret.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) 

www.freeweb.hu/sopronieromu/rolunk_aram992.html (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) 

www.gutscentral.eu (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) 

www.ksh.hu – A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2011. január 1. (Hozzáférés: 

2011. 12. 15.) 

www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok 

(Hozzáférés: 2011. 12. 15.) 

www.mszet.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) 

www.nepszamlalas.hu – a 2001-es Népszámlálás területi adatai. Győr-Moson- 

Sopron megye (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) 

www.nyugatmagyar.hu – Kisalföld 2010. 10. 07. Kétszázmillióból korszerűsítik az 

erőművet Sopronban (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) 

www.nyugatmagyar.hu 2008. 04. 23. – Soproni sörgyár: 2,2 millió eurós beruházást 

adtak át (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) 

www.sopronholding.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) 

www.sopviz.hu/hu/54-torteneti_attekintes.html (Hozzáférés: 2011. 12. 17.) 





A Vasvári Kistérség energetikai koncepciója 


Varga Eszter 

Szabó Orsolya 






1. BEVEZETÉS, ALAPVETÉS A STRATÉGIÁHOZ .......................................................................... 3 

2. TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐK ................................ 4 

3. A VASVÁRI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE ......................................................... 6 

3.1. Termálvíz hasznosítása távhőszolgáltató rendszerben Vasváron 6 

3.2. A napenergia közvetlen hő-hasznosítása 7 

3.3. Szélenergia 8 

3.4. Biomassza 9 

4. A VASVÁRI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI SWOT–ANALÍZISE .................................................. 10 

5. A VASVÁRI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA ................................ 12 

5.1. Villamosenergia–ellátás 12 

5.3. Távhőellátás 14 

5.5. Megújuló energia széleskörű használatának eddigi eredményei 14 

6. A KISTÉRSÉG ENERGETIKAI AKCIÓTERVEI .......................................................................... 15 

6.1. Kistérségi energiafa-koncepció 15 

6.2. Külterületi Szőlőhegyek megújuló energiával történő ellátása – Mintaprojekt 

az oszkói Hegypásztor pincéknél 19 

6.3. Termálvíz további hasznosítási lehetősége a vasvári távfűtésben 21 

6.4. Megújuló energia-termelésére alkalmas berendezések, eszközök 

előállításával foglalkozó cégek helyi megtelepedése 23 

6.5. Lakosság, szolgáltató szféra megújuló energia hasznosítását célzó 

akcióprogram 25 

6.6. Az akcióterv megvalósításának szervezeti-, finanszírozási kérdései 29 

7. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................................... 29 

8. FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................................... 31 




1. Bevezetés, alapvetés a stratégiához 

„Az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának végével, és az 

éghajlatváltozást előidéző hatótényezők csökkentésére irányuló erőfeszítések 

következtében a 21. században az emberiség visszatér a földi lét alapjaihoz. A 

környezeti elemek és természeti erőforrások: a talaj, a víz, a levegő minősége, az 

energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz a legfontosabb kérdés.” Ezzel a 

bevezetővel indul a „Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, 

2010-2020” című dokumentum (NFM, 2010). 

Az elmúlt évek során rohamosan növekedett a kőolaj ára a nemzetközi 

energiapiacon, amely következménye lett a földgáz árának növekedése. A drága 

energiaforrások, valamint az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának 

következtében fokozott figyelem irányul a megújuló energiaforrások felé. A 

környezetvédelmi és az anyagi szempontok mellett az sem elhanyagolható, 

hogy esetleges energiahatékonysági beruházások új munkahelyeket 

teremthetnek, a képződő megtakarítások pedig növelik a beruházási 

lehetőségeket, továbbá a kistelepüléseken megteremtődik egyfajta 

energiabiztonság. 

Az energetikai infrastruktúra működőképességének fenntartása alapvető 

fontosságú feladat. Az energiaellátás területén bekövetkező zavarok súlyos károkat 

okozhatnak, melyeknek a költségek oldaláról kifejezhető hatása nagyságrendekkel 

nagyobb, mint a működőképesség fenntartásához szükséges ráfordítások volumene. 

Az infrastruktúra – tehát az energiát átalakító, elosztó, felhasználó létesítmények – 

karbantartása és fejlesztése jelentős ráfordításokat igényel (NFM, 2010). 

Mindezeket szem előtt tartva készült a Vasvári kistérség energetikai koncepciója, 

amelynek célja, hogy felvázolja a térség jelenlegi energetikai helyzetét kiegészítve a 

helyi társadalom jellemzőivel. Végezetül a koncepció tartalmaz 5 olyan akciótervet, 

amely nem csak energetikai szempontból jelent előrelépési lehetőségeket, hanem a 

zöld gazdaság területén foglalkoztatási lehetőségeket is teremthet, a hátrányos 

helyzetű, évtizedek óta komoly munkaerőpiaci problémákkal küzdő vasvári 

kistérségben. 




2. Történeti, társadalmi, földrajzi és gazdasági jellemzők 

1. ábra: Vasvári Kistérség 

(Forrás: TEIR, [2010]) 

A Vasvári kistérség Vas megye déli részén helyezkedik el, központja Vasvár. A 

térség területe 474 km 2 (TEIR, 2010). A kistérséget 22 községi jogállású település 

és a központ, a térség egyetlen városa Vasvár alkotja. 

A kistérségre jellemző, hogy kis lélekszámú falvakból áll. Két nagyobb községe 

közül csak Rábahídvég lakossága éri el az 1000 főt. A települések zöme kis- (például 

Gersekarát, Bérbaltavár, Oszkó) és aprófalu (például Kám, Szemenye, Csehi), 

valamint három törpefalu is található a térségben: Hegyhátszentpéter, Nagytilaj és 

Sárfimizdó. Közülük az utóbbi népessége az elmúlt években már csak épphogy 

elérte a 100 főt. 

A kistérség lakosságszáma ma csak mintegy 14.395 fő (TEIR, 2010), és ezzel 

a tíz legkisebb népességű kistérség közé tartozik. 




Név 

Jogáll 

1. táblázat 

A Vasvári Kistérség települési adatai 

Terület 

Népesség 

(100 ha) (fő) 

Alsóújlak Község 21 639 

Andrásfa Község 8 302 

Bérbaltavár Község 26 546 

Csehi Község 9 276 

Csehimindszent Község 15 381 

Csipkerek Község 13 367 

Egervölgy Község 9 378 

Gersekarát Község 20 726 

Győrvár Község 17 676 

Hegyhátszentpéter Község 7 158 

Kám Község 15 429 

Mikosszéplak Község 19 373 

Nagytilaj Község 16 147 

Olaszfa Község 17 434 

Oszkó Község 20 664 

Pácsony Község 10 295 

Petőmihályfa Község 10 236 

Püspökmolnári Község 15 901 

Rábahídvég Község 22 1 014 

Sárfimizdó Község 7 100 

Szemenye Község 12 314 

Telekes Község 11 561 

Vasvár Város 55 4 478 

Összesen 374 14 395 

Forrás: TEIR – KSH, 2010 

A kistérség népességszáma a 20. század közepéig folyamatosan növekedett és 27 

ezer lakosúra duzzadt, ez jelentette egyben a térség népességi csúcsát is. Majd a 

következő évtizedekben több mint 12 ezer fővel lett kevesebb a lakosságszáma, ez a 

csökkenés elsősorban a községeket sújtotta. Az ok a negatív vándorlási egyenleg, 

valamint természetes fogyás volt. Térségi szinten a természetes fogyást alapvetően 

az élve születések számának az erőteljes visszaesése és kisebb részben a 

mortalitás növekedése okozta. Azonban az élve születési ráta a megyei átlagnak 

megfelelő a kistérségben, viszont a halálozás a megyei átlagnál magasabb, ami 

összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával (Kovács-Halinka, 2005). 

A térségben a 20. század közepéig ható, kedvezőbbnek nevezhető demográfiai 

folyamatok bázisa kimerült és a következő évtizedek társadalmi-gazdasági 

átalakulása népesedési szempontból depressziós területté tette Vasvár környékét. 

A kistérség Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, a dinamikusabban 

fejlődő pólusoktól viszonylag távol található. A térségben magas a munkanélküliségi 

ráta, emellett megfigyelhető a többgenerációs munkanélküliség jelenléte is (Kovács- 

Halinka, 2005). Mindezek következnek a vállalkozói és a civil szféra hiányából. 2004- 




en a Vasvári kistérség területén valamivel több, mint 700 vállalkozás (5/6-uk egyéni 

vállalkozás formájában) működött. Tízezer főre vetített arányuk csak mintegy 2/3-a a 

vidéki átlagénak. A vállalkozások túlnyomó része a kereskedelem, vendéglátás, 

fuvarozás, mezőgazdaság területén működik. Az erős középvállalkozói kör szinte 

teljesen hiányzik. Kiemelkedő a térségben a mezőgazdasági vállalkozások jelenléte, 

melyek a gyümölcstermesztés és a tejelő szarvasmarhatartás területén működnek, 

valamint a faipari ágazatban erősödtek meg számottevő nagyságú üzemek (Kovács- 

Halinka, 2005). 

A településeken kevesen találnak megélhetést biztosító munkát az egyéni 

vállalkozók kivételével. A gazdaságilag aktív korú népesség elsősorban 

Zalaegerszegen és Vasváron dolgozik. 

A helyi foglalkoztatottság szinte teljesen hiányzik, nehéz az alapellátásokhoz, a 

különböző szolgáltatásokhoz, és az információkhoz való hozzájutás. A fenti 

hátrányok fokozzák a gazdasági előnyökből, a lehetőségekből való kirekesztődés 

veszélyét. 

A Vasvári kistérség hátrányos helyzetű, a hozzá tartozó településeken a 

tartós munkanélküliek aránya közel duplája a térségi átlagnak. A lakosság 4,2%- 

a, a munkanélküliek 56%-a (TEIR, 2010) 180 napnál hosszabb ideje nem dolgozik. 

Az aprófalvakban a számosságában is jelentős létszámú állás nélkül lévőkre a tartós 

munkanélküliség a jellemző, mely a másodlagos munkaerőpiac szolgáltatási skáláját 

felhasználva, az érintettek részére közhasznú és közcélú foglalkoztatások, valamint 

álláskeresési járadékos időszakok folyamatos és gyakori változását eredményezi. 

3. A Vasvári kistérség energetikai helyzetképe 

A térségben több elképzelés is megfogalmazódott megújuló energia felhasználása 

céljából nagyberuházás megvalósítására. Ezen alkalmazások életképessége a mai 

fosszilis energiahordozók árának drasztikus emelkedésével egyre időszerűbb. A 

villamosenergia-termelését primer energiaforrásokból biztosíthatják, nukleáris 

energia, fosszilis energia, megújuló energia ellátással. Ma a térség energiaellátását 

csaknem 100%-ban a kistérségen kívül elhelyezkedő nukleáris és fosszilis erőművek 

biztosítják. Az aprófalvas területeken kínálkozik lehetőség a megújuló energiák 

felhasználásban. „Kimeríthetetlen” energiaforrás a nap-, a szél-, a vízenergia, 

regenerálható energiaforrás a fa, a biogáz, biomassza. 

3.1. Termálvíz hasznosítása távhőszolgáltató rendszerben Vasváron 

A geotermális energia fő hasznosítási területe Magyarországon a direkt 

hőhasznosítás és a balneológia (gyógyforrások, gyógyvizek gyógyfürdői 

alkalmazása). Magyarországon több mint 900 db termálkút üzemel, amelyekből 

kitermelt víz hője 30ºC-nál melegebb. Ezeknek a kutaknak 31%-a balneológiai célú, 

több mint negyedük ivóvíz ellátásra hasznosul, és közel fele szolgál direkt 

hőhasznosítási célokra. 




A felszínre kerülő hévíz hőtartalmát elsősorban a mezőgazdaság területén 

üvegházak fűtésére, épületek, uszodák fűtésére, használati melegvíz termelésre, 

esetenként távfűtésben alkalmazzák. A geotermikus energia tekintetében kedvező 

hazai adottságokat a hőtermelésben versenyképes módon ki lehetne használni a 

lakossági, intézményi melegvíz-ellátás biztosítására, valamint kiegészítő fűtési célú 

felhasználására (http://www.hasznosenergia.hu/geoterm.html, 2011). 

A termálvíz gyógyászati alkalmazása mellett a geotermikus energiára (termálvízre, 

földhőre) alapozott hőellátás egyik speciális fajtája a hőszivattyúzás, mely 

lehetőséget kínál fűtésre, hűtésre, melegvíz előállítására. Ez a fajta berendezés a 

kisebb hőmérsékletű közegből felvett hőt – villamos energia felhasználásával – 

magasabb hőmérsékletű közegnek adja le. A hőszivattyúk energetikai hatékonysága 

annál kedvezőbb, minél magasabb a rendelkezésre álló hőforrás hőmérsékletszintje, 

továbbá minél alacsonyabb szintre kell azt emelni, ezért például a szennyvizek, 

fürdők és egyéb elfolyó vizek kedvező hőforrások lehetnének (GKM, 2007). 

Ma Magyarországon 9 város távfűtési rendszerének egy részét hévíz alapon 

működő hőszivattyús-rendszerrel fedezik. 

Ezen települések között található Vasvár is, ahol a hegyháti dombokban kavics 

és homok bányászata folyik, a felszín alatt 2100 m mélyben pedig 78 fokos 

termálvíz van, amelyet egyelőre csak részben aknáznak ki. A településen a 

távfűtés összhőértéke 2010-ben 13.386 (GJ/év) volt, ebből 3.951 (GJ/év) hévíz 

alapon működő rendszerből került fedezésre (TEIR, 2010). Ezzel a technológiával 

nem csak megtakarítás érhető el, de a környezetet is kevésbé szennyezi. 

(http://www.combustion.uni-miskolc.hu/oktatas/jegyzetek/EH.geo.pdf, 2011). 

A termálenergia hasznosítás forrásoldali potenciálja a térségben ehhez biztosított. 

A jövőben a városban tervezik a termálvíz hatékonyabb, szélesebb körű 

alkalmazását. 

3.2. A napenergia közvetlen hő-hasznosítása 

„A napenergia az egyik legkézenfekvőbben hasznosítható, tiszta, szinte korlátlanul 

rendelkezésre álló megújuló energiaforrás” (GKM, 2007, 31.old.). Ez az energia 

közvetlenül vagy közvetve alkalmazható, napelemmel villamos energiává, 

napkollektorokkal pedig hőenergiává alakítható, és hasznosítható tovább. A napelem 

modulok átlagos ára 10 euro/W-ról közel egy évtized alatt a harmadára csökkent,3 

euro/W-ra. Évente átlagosan 35%-al nő ezekre az eszközökre az igény, amely 

alátámasztja, hogy a napenergia hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. 

Azonban európai szinten a napenergia hasznosítása egyelőre csekély, 2004-ben az 

EU 25 országaiban a megújuló energiafelhasználás kevesebb, mint 1%-a volt 

napenergia eredetű. A napenergia hasznosítása szempontjából Magyarország 

természeti adottságai kedvezőek, az éves napsütéses órák száma 1900-2200 (GKM, 

2007). 

A térségben a napenergia fűtési, vagy villamossági célú hasznosítása még 

nem elterjedt, lakossági alkalmazása kialakulóban van. Ennek oka, hogy a 

lakosság anyagi lehetőségei sok esetben nem engedik meg az ilyen jellegű 




eruházásokat, valamint a lakosság tájékozottsága a témával kapcsolatban nem 

kielégítő. 

A napenergia tekintetében gyakorlatilag lakossági szinten, csak termikus 

hasznosítással lehet számolni, elsősorban használati melegvíz készítési 

célokra. Nagyobb volumenű alkalmazása közösségi ház, faluház, közösségi 

konyha, orvosi rendelő, templom esetén vehető számításba. A nap hőjének 

hasznosítására legismertebb módszerek és eszközök a napcsapdák (zárt üvegezett 

tér, ahol a besütő nap melege hasznosul), a napkollektorok, amelyek lakások fűtéshűtésének 

kisegítésére szolgálhatnak, valamint a használati melegvíz készítés. A 

kistelepülések számára az egyik legalkalmasabb, és legolcsóbb módszer, a 

közintézmények melegvíz ellátására a napenergia hasznosítása (GKM, 2007). 

A napelem tekintetében a helyzet hasonló. A kistérség önkormányzatai közül több 

helyen tervezik, hogy a jövőben a közvilágítás korszerűsítése során napelemes 

rendszerrel oldják meg az energiaellátást. Andrásfa község polgármestere kiemelte, 

hogy a jövőben a polgármesteri hivatal épületét is szeretnék felszerelni napelemmel, 

hogy az épület villamos energia ellátása költségkímélőbb legyen (GKM, 2007). 

A villamos áram díjának folyamatos emelkedése arra kényszeríti az 

önkormányzatokat, vállalkozókat és magánszemélyeket, hogy energiatakarékos 

rendszerek segítségével próbálják az ilyen irányú költségeiket csökkenteni. A 

megújuló energiaforrások áram termelésre történő hasznosítása, jelen esetben a 

napelemek alkalmazása, eredményeképpen hosszútávon az energia költségek 

csökkenésével lehet számolni. A térségben találhatók ezzel a technológiával 

foglalkozó vállalkozók, akik információval tudják ellátni a felhasználót. 

3.3. Szélenergia 

A térség szélenergia felhasználás szempontjából alkalmas területekkel rendelkezik, 

az évi szeles napok száma elég magas (42,2 PDe/év; (Tar, 2005). Hazánk 

egyébként Európa gyengén szeles területeihez tartozik, energianyerés 

szempontjából a helyi adottságok szélerősítő hatása használható ki. 

A szélenergiával történő villamosenergia-termelés kedvező abból a szempontból, 

hogy a szélerőművek gyorsan és egyszerűen kiépíthető berendezések, és a kezdeti 

beruházás megvalósulását követően olcsó az üzemeltetésük. Segítségükkel a 

megújuló energiatermelő kapacitás elvileg gyorsan növelhető. Hátrányuk azonban, 

hogy a hazai viszonyok között a szélfarmok átlagos összesített kihasználtsága 20% 

körüli, ezért a kapacitásra jutó fajlagos energiatermelés alacsony. Ez behatárolja a 

szélenergia zöld áram termelésben betölthető szerepét (Biró, 2010, 129.old). 

Mikrovállalkozások alkalmazzák öntözési rendszerek üzemeltetéséhez 

(gyümölcsösökben, csemetekertekben, bio zöldségkertekben). A rendszer 

üzemeltetésével a mezőgazdasági vállalkozók az öntözési rendszerek 

kivitelezésénél költségtakarékos módszert tudnak kialakítani, az így megmaradó 

forrásokat további fejlesztésekre tudják fordítani. 




3.4. Biomassza 

A térség erdős területekben gazdag. Ezen erdőterületek nagyrészt tele vannak 

hulladék fával, amelyek hasznosítható mennyiségű, másra nem alkalmas 

alapanyagot jelentenek faaprítékkal, pellettel, azaz biomasszával működtethető 

berendezések üzemeléséhez. A szilárd biomassza energetikailag legkedvezőbb 

hasznosítása a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, ami után a direkt 

hőtermelés, majd a kizárólagos villamosenergia-termelés következik. 

Az erdőkben keletkező hulladék fa, a gatter üzemek felesleges fűrészpora, és a 

bútor üzemek hulladék fája olyan megújuló energiaforrás, mely a környezetet 

kevésbé károsítja, emellett gazdaságos és korszerű technológiával fűtési energia 

előállítására alkalmazható. A felhasználói igény növelését segítené, ha a szilárd 

biomassza-kínálat bázisa a hőtermelés területén kevesebb technikai problémát 

okozó mezőgazdasági hulladék és lágyszárú termesztett energianövények 

térnyerésével bővülne. Ennek érdekében az ilyen típusú biomassza egyszerűbb, 

automatizálható felhasználását biztosító pellet- vagy brikettgyártó üzemek létesítése 

és a biomassza kazánok beépítése egyaránt beruházási támogatást igényelne. 

Szintén elő kell segíteni a szilárd biomassza tüzelőanyagok kereskedelmi 

forgalmazási rendszerének megteremtését. 

Több településen felmerült a falu szintű fűtési rendszerek, biomassza 

erőművek, biogáz erőművek létesítésének kérdése. Biomassza erőművek 

elsősorban a fa alapanyaggal nagy mennyiségben rendelkező területeken 

épülhetnek, míg biogáz erőművek elsősorban a szarvasmarha telepek környékén 

valósulhatnak meg. Az erőművek telepítésének engedélyeztetési eljárása igen 

bonyolult, számos felmérés, tanulmány, hatástanulmány és környezetvédelmi 

előírásoknak való megfelelés a feltétele. 

A kistérségben több nagy állattartó telep is működik (pl. Győrvár), ahol 

felmerült már a biomasszában rejlő energiatermelési lehetőségek 

kiaknázásának igénye. Ezen elképzelések megvalósulását bizonyára segítené, ha 

a bonyolult engedélyeztetési eljárásban az állattartó telepek tulajdonosai szakmai 

segítséget kapnának. 

A lakossági energiafelhasználásban, a lakások fűtése területén folyamatos 

átrendeződés figyelhető meg a vegyes-tüzelésű rendszerek irányában. Ehhez 

kapcsolódik az önkormányzati intézmények oldaláról jelentkező egyre markánsabb 

igény (10-15 intézmény) a helyi alapanyagra épülő magas hatásfokú fűtési 

rendszerek kiépítésére, amely a gázhoz képest jelentős költségmegtakarítást 

eredményezhet (30-40%). 




4. A Vasvári kistérség energetikai SWOT–analízise 

ERŐSSÉGEK 

GYENGESÉGEK 

Bőséges telephelykínálat. 

Igény és érdeklődés az energia 

tudatosságra. 

EU-tól érkező anyagi támogatások. 

Önkormányzatok is érdekeltek, hogy 

a közintézmények energia ellátása 

korszerű és olcsó legyen. 

Alternatív energiaforrásokban gazdag 

térség (hévíz, biomassza). 

A mezőgazdaság központi helyet 

foglal el a térségben, viszonylag 

magas az energiatermelésbe 

bevonható 

mezőgazdasági 

hulladékok aránya. 

A geotermális energia hasznosítása 

elindult a vasvári távhőellátásban. 

Energiatermelésbe bevonható 

önkormányzati földterületek. 

Fejlesztéseket támogató 

önkormányzati hozzáállás, a térségés 

vidékfejlesztési programok terén 

megszerzett tapasztalatok. 

Jelentős állattartó telepek, fejleszteni 

kívánó gazdaságok. 

Külterületi, energiatermelésbe még 

be nem kapcsolt szőlőhegyek. 

A lakosság alapvetően kevés energiát 

fogyaszt, nem a „pazarlás” és 

túlfogyasztás jelenti a kiinduló 

állapotot. 

Foglalkoztatottsági problémák, több 

generációs munkanélküliség a 

lakosság egyre nagyobb rétegében – 

távolság az „energiatudatos 

fogyasztói normáktól”. 

Előzetes műszaki felmérések hiánya. 

A kistérség „alultőkésített”, 

önkormányzati, vállalkozói és 

lakossági oldalról egyaránt alacsony 

a bevonható saját pénzügyi források 

nagysága. 

Az érintettek kevés ismerettel 

rendelkeznek a megújuló energiarendszerekben 

rejlő lehetőségekről. 

Nincsenek még a térségben modell 

értékű megvalósult beruházások. 




LEHETŐSÉGEK 

A lakosok energiatudatosságának 

formálását támogató központi 

programok (KEOP, Darányi Terv). 

Az anyagi támogatásokat kihasználva 

új, a megújuló energiafelhasználást 

lehetővé tevő beruházások 

indulhatnak meg. 

Az új beruházások javíthatnak a 

foglalkoztatottsági mutatókon. 

A „zöld gazdaságban” rejlő 

lehetőségek mind energetikai, mind 

foglalkoztatottsági oldalról kitörési 

pontot jelenthetnek. 

A biomassza hasznosítása terén 

jelentkező technológiai és program 

szintű lehetőségek (biogáz program, 

energia-ültetvények, stb.). 

Új Széchenyi Tervhez kapcsolt 

pályázati lehetőségek. 

Energia-önellátás lehetőségére 

alapozott lakossági- és települési 

programokhoz való kapcsolódás. 

Demográfiai földprogram, és az 

annak kapcsán bevonható fiatal 

családok, akik esetében a 

mezőgazdasági- és energia 

(ön)ellátásra alapozott programok 

együtt kezelhetők. 

Állattartás egyre nagyobb 

kormányzati támogatottsága (biogáz 

erőművek). 

Tervezett térségi beruházások már 

eleve megújuló energiára alapozottan 

kerülnek megtervezésre és 

megvalósításra (pl. járóbeteg 

szakellátó központ). 

VESZÉLYEK 

Egy-egy beruházás csak nagyarányú 

támogatással valósulhat meg, helyi 

tőke hiányában az utófinanszírozásos 

programokban való részvétel esélye 

csekély. 

A helyi társadalom ismerethiánya 

magában hordozza a témától való 

elzárkózás veszélyét. 

A fejlesztések élén álló 

önkormányzatok és vállalkozások 

finanszírozási „ellehetetlenülése” 

(nem kapnak hitelt a 

fejlesztéseikhez). 

Az értékes biomassza állomány 

továbbra is alacsony hatásfokon kerül 

felhasználásra (elmaradnak a 

technológiai fejlesztések). 

A térség népességfogyása, 

elöregedése tovább folytatódik, ami 

megkérdőjelezheti a jövőbeni 

fejlesztések 

indokoltságát, 

megtérülési lehetőségét. 




5. A vasvári kistérség általános energetikai koncepciója 

A Vasvári kistérség energetikai koncepciójában célunk a már meglévő, kiépített 

energetikai hálózatok bemutatása, a lakossági célú és a térségben működő 

vállalkozások vezetékes energiafogyasztási adatainak felvázolása. 

A térség energia szolgáltatója, az E-on, a jelenlegi rendszerrel mind a lakossági 

energiaigényeket, mind a vállalkozások működéséhez szükséges energia 

szükségletet hosszútávon képes biztosítani. 

5.1. Villamosenergia–ellátás 

A modern háztartás elképzelhetetlen villamos energia nélkül, ez az energia 

univerzálisan felhasználható, nem nagyon van olyan tevékenységi terület, amely 

közvetve vagy közvetlenül ne igényelne villamosenergia-szolgáltatást. 

2. táblázat 

Vasvári kistérség villamosenergia-ellátással kapcsolatos jellemző adatai 2001- 

2009 

2001 2005 2009 

A háztartások részére szolgáltatott villamos 

energia mennyisége [1000 kWh] 16.135 16.247 16.217 

Háztartási villamos energiafogyasztók száma 

[db] 7.556 7.693 7.795 

Az összes szolgáltatott villamos energia 

mennyisége [1000 kWh] - - 26.991 

Forrás: TEIR, 2011 

A kistérségben a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 

16.127 (1000 kWh), a korábbi évekhez képest ez az adat állandónak tekinthető. Ezt 

az energia mennyiséget 2009 évben 7.795 db villamos energia fogyasztó használta 

fel. 

Egyre népszerűbbek az energiatakarékos háztartási gépek, amelyek kedvezőbb 

fogyasztási adatai befolyásolják az összes fogyasztást, azonban ezt jórészt 

ellensúlyozza, hogy a háztartásokban egyre több villamos energiát felhasználó gép, 

eszköz kerül használatba. 

5.2. Földgáz ellátás 




A Vasvári kistérség gázellátottsága az elmúlt 10 évben folyamatosan bővült, 2009-es 

évben 55 km-rel hosszabb volt a kiépített gázvezeték hálózat hossza 2001-hez 

képest. 

3. táblázat 

A Vasvári kistérség földgáz ellátással kapcsolatos jellemző adatai 2001-2009 

2001 2005 2009 

Az összes gázvezeték hálózat hossza [km] 214,4 238 269 

Gázzal fűtött lakások száma [db] 1.520 2.138 2.413 

Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a 

háztartások részére szolgáltatott gáz 

mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m 3 ] - 2.575 2.132 

Összes gázfogyasztók száma [db] 1.656 2.338 2.627 

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz 

mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m 3 ] 3.258 6.317 5.440 


A gázvezeték hosszának növekedésével párhuzamosan a gázzal fűtött lakások 

száma növekedett, és a 2009-es évben már 2.413 lakás volt rácsatlakozva a 

vezetékekre. 

A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 443 (1000 m 3 -rel) csökkent, 

ennek oka feltételezhetően az, hogy az emelkedő gáz árak következtében egyre 

több háztartásban fűtenek télen fával, szénnel. 

A térségben a háztartási gázfogyasztókon kívül további 214 fogyasztó található, 

amelyek alapvetően nagyfogyasztók (intézmények, ipari vállalkozások). 

A vezetékes földgázfogyasztás 2009-ben 5.440 (1000 m 3 ) volt, amely közel 2.200 

(1000 m 3 )-el több az évtized elejei adatokhoz képest. Ez az adat viszont a 2005-ben 

fogyasztott gáz mennyiségénél 877 (1000 m 3 ) -rel kevesebb. Az eltérésé oka, hogy a 

földgáz árának emelkedésével az emberek alternatív fűtési megoldások felé 

fordulnak saját helyzetük megkönnyítése miatt. A kistérség jellemzően falvas, 

amelyből következik, hogy a lakosság jelentős többsége családi házban él, így 

többségében lehetőségük van fára, szénre vagy más tüzelőanyag használatára a téli 

fűtéshez. 




5.3. Távhőellátás 

A kistérségben távfűtésbe bekapcsolt ingatlanok Vasváron találhatók, számuk 2009- 

ben 290 db volt. 

4. táblázat 

A Vasvári kistérségben a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2001-2009 [db] 

2005 2009 

Vasvári kistérség 292 290 


5.4. Közvilágítás 

A közvilágítási lámpahelyek száma 2009-ben 797 db volt, ezekhez 6,7 km hosszú 

villamos hálózat tartozott. 

5. táblázat 

A Vasvári kistérségben a közvilágítási lámpahelyek száma, 2001-2009 években [db] 

2001 2005 2009 

Vasvári kistérség 662 794 797 


A közintézmények energia ellátásának megújuló energiával történő 

korszerűsítését Vasvár és Andrásfa településeken tervezik. Előbbi településen 

geotermikus energiahasznosítást és napkollektorok felszerelését tervezik, míg 

Andrásfán az önkormányzat melegvíz ellátását szeretnék napkollektoros 

megoldással korszerűsíteni. 

A térségben található települések 2010-ben a kistelepüléseken átlagosan 800 ezer 

Ft-ot, Vasváron pedig 11 millió Ft-ot költöttek közvilágításra. A korszerűsítés minden 

településen megtörtént, energiatakarékos izzókat szinte mindenhol felszereltek. 

5.5. Megújuló energia széleskörű használatának eddigi eredményei 

A jelenlegi vezetékes rendszereken szolgáltatott energia fogyasztás csökkentése 

rövidtávon épületszigeteléssel és energiatakarékos berendezések vásárlásával, 

karbantartással lehetséges. A térségben rövidtávú célként elsősorban az energia 

fogyasztás csökkentését kell kitűzni, az önkormányzatoknak példával kell 

előállniuk és a települések közintézményeit, önkormányzati fenntartású 

épületeit energiatakarékossá kell alakítani. A térségben eddig egyetlen település, 

Olaszfa tett lépéseket e téren a 2010-es évben, az UMFT pályázat keretében 

támogatást nyertek a település közintézményei fűtésrendszerének korszerűsítésére, 

így lehetőség nyílt a rendőrség, az önkormányzat és az óvoda épületének fűtését 

külön szabályozni. Emellett ezek az épületek külső szigetélést kaptak, amely további 

lehetőséget teremt az energiafogyasztás csökkentésére. 




A kistérségben távfűtés csupán Vasváron működik, a város és a helyi 

távhőszolgáltató vállalat a magas távhőtermelési és szolgáltatási költségeket 

geotermális energia kiaknázásával csökkenti. 

A térség kistelepüléseinek gázellátása kielégítő, a falvakban élők többsége a magas 

gázárakat úgy próbálja csökkenteni, hogy a hideg téli hónapokban fát is használ a 

fűtéshez. 

Az alternatív energiaforrások kiépítettsége alacsony, ennek oka, hogy a 

lakosság pénzügyi lehetőségei szerények és a családok számára anyagilag 

megterhelő a modern technikák alkalmazása. Ezért is fontos elsősorban az 

energiafogyasztás csökkentésére, a hőszigetelés fontosságára felhívni a lakosság 

figyelmét, hosszútávon pedig megújuló-energia alapú beruházásokat kell ösztönözni. 

6. A kistérség energetikai akciótervei 

6.1. Kistérségi energiafa-koncepció 

A vasvári kistérség adottságait tekintve az egyik leghangsúlyosabb fejlesztési 

terület a biomasszában rejlő lehetőségek kihasználása. Előnye, hogy az energiatermelés 

mellett közvetlenül is összekapcsolható a hátrányos helyzetű, tartósan 

munka nélkül lévő emberek foglalkoztatásával, képzésével, esetenként fenntartható 

munkahelyek létrehozásával. 

Az alábbi koncepció alapjainak kialakítása 2010-ben történt, és felmerült a 

lehetősége annak, hogy a következő időszakban a Vasvári kistérség egyfajta 

mintaprogramként megvalósítsa. A mintaprogram összeállítását, valamint az 

erdészeti méréseket az Erdészeti Tudományos Intézet, a PROMEN Tanácsadó Kft. 

és a Regionális Humán Innováció Képzési Közhasznú Nonprofit Kft készítette, 2010. 

szeptemberében. 

A Magyar Energia Társaság adatai alapján, Magyarországon 700 MW kapacitású 

bio-erőműnek kellene működni 2020-ra. Jelenlegi ismeretek szerint a meglévő és 

tervezett erőművek 2013-ra ennek megfelelően megközelítőleg 700.000 t/év 

faaprítékot tudnak feldolgozni. Ha a biomasszára átalakított széntüzelésű 

erőműveket (2.000.000 t/év) is nézzük, akkor ez a szám akár 3-4 szerese is lehet. 

Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásai alapján rendelkezésre állnak 

magyarországi nemesítésű, jól termeszthető, nem tájidegen fafajok, amelyek 

évi hozama 15-20 t/év (több éves hazai klimatikus- és talajviszonyokra alapozott 

kutatással és sikeres fajtakísérletekkel támasztható alá). Ebből következően 

országosan már viszonylag rövid távon belül is legalább 135.000 ha terület telepítése 

szükséges. 

A termesztés és feldolgozás folyamata a lehető legkevésbé gépesített 

formában tervezett, hogy a foglalkoztatási szegmensben minél több hátrányos 

helyzetű, alacsony iskolai végzettségű vidéki embert lehessen bevonni. Abban 

az esetben, ha 4 hektáronként átlagosan 1 fő tartós foglalkoztatását lehet 

megvalósítani a program végére közel 35.000 új munkahely keletkezhet. A 

kistérségben 3 éven belül ez 30-40 új munkahelyet jelenthet. A parlagon lévő főleg 




állami és önkormányzati területek hasznosításával olyan munkahelyteremtés jöhet 

létre, ahol a közfoglalkoztatás, továbbá hosszabb távon tartós, részben önfenntartó 

gazdaság alapozható meg. Olyan közfoglalkoztatás, amely piaci bevételeket is 

növekvő mértékben állít elő és forgat vissza a hátrányos helyzetű emberek 

foglalkoztatásába. 

A program induló szakaszában az energiafa-ültetvények mellett kiemelt 

terület lehet az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági utak menti bozótosfás 

területek kitisztítása, az ott történő védőfásítás, melybe már gyorsan növő 

fajták is bekombinálhatók. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a Vasvári kistérség 

területén átmenő vasútvonalak, valamint vízfolyások. Emellett több olyan kiöregedett 

gyümölcs-ültetvény is található a térségben, ahol már rövidtávon, a tulajdonosokkal 

egyeztetve elindítható a termelés és az erre alapozott hasznosítás. 

A biomassza piaci értékesítése mellett fontos szempont lehet a termelt 

alapanyag térségen belüli felhasználása. Elsődlegesen ez összekapcsolható az 

önkormányzati intézmények fűtési igényének kielégítésével, nagy hatásfokú 

biomassza kazánok üzembe állítását követően. (Erre vonatkozóan előkészítés alatt 

van egy kazánok beszerzését támogató célzott program a Kormányzat részéről, 

összhangban a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramjával - Darányi 

Ignác Terv - „Helyi gazdaságfejlesztés stratégiai területtel”, melynek egyik kiemelt 

„Nemzeti Stratégiai Programja” a „Helyi energiatermelés és –ellátás program”.) Az 

egyre drágább földgáz kiváltása már rövidtávon megvalósulhatna több intézmény 

esetében is, ami kalkuláltan közel 50%-os energia megtakarításhoz vezethet. (Az 

50%-os megtakarítás, mint maximális arány az önkormányzati területeken lévő 

faanyag saját letermelése/használata esetén érhető el, foglalkoztatási programok 

megvalósításával.) 

Energetikai megalapozottság 

A fosszilis energiahordozók közül a szén tüzelésére készült berendezések 

használata során magas technológiájú és biztonságos konstrukciók születtek. Magas 

hőmérséklet keletkezik a tűztérben az égetés során, így elérhető, hogy nagy 

nyomású és hőmérsékletű gőz fejlődjön. A fa salakjának olvadáspontja alig kisebb a 

szénéhez képes, így az eddig működő kazánok kevés átalakítás után használhatók 

fa tüzelésére is (http://www.energyforest.eu/crops.html, 2011). 

A faapríték ára a nagyfelhasználók számára nettó 20.000Ft atro tonnánként, ez a 

teljes száraz állapotra számított fatömeg értéke. A teljesen száraz állapotú fa 

fűtőértéke megközelítőleg 18 GJ/at, lényegében független a fajtától, vagyis az 

energiaültetvényből származó tűzifa energiaértékre átszámított jelenlegi nettó ára 

~1.300 Ft/GJ. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a földgáz nettó 

~3.000 Ft/GJ áron vásárolható meg, a különbség beszédes és várhatóan a jövőben a 

különbség növekedni fog. A fás szárú energiaültetvények termelési költségében 

meghatározó szerepe van a telepítésnek és a telepítés évében szükséges 

ápolásnak. Az ültetvények tipikusan két évenként arathatók, legalább 5-6 aratási 

ciklus az élettartamuk. 




A jelenlegi árak mellett már 6 atro tonna/hektár/év hozam mellett is gazdaságos egy 

ültetvény, az energiaültetvényekhez kifejlesztett fajtákkal 10 atro tonna/hektár/év 

feletti hozam is elérhető (http://www.energyforest.eu/crops.html, 2011). 

Erdészeti megalapozottság 

Az Erdészeti Tudományos Intézetnél évtizedes tapasztalat és fejlesztés alapján 

rendelkezésre áll az a technológiai-termesztési tudásbázis, amely alapja lehet egy 

jelentős telepítési elképzelésnek. A rövid vágásfordulójú fás szárú 

energiaültetvények a mezőgazdasági termelőknek új, biztos piacot jelentő 

termelési ágazatot jelentenek. Megfelelő fajták választása esetén a termelés 

időjárási kockázata sokkal alacsonyabb a hagyományos szántóföldi 

növényekhez viszonyítva. 

A fás szárú ültetvények létesítésének jogszabályi lehetőségét és feltételeit a 

71/2007. (IV.14.) kormányrendelet és a 45/2007. (VII.27.) FVM rendelet együttesen 

teremtette meg. A jelenleg hatályos jogszabályok (134/2007 (XI.13.) és 31/2008 

(III.27.) FVM rendeletek és 33/2007 (IV.26.) FVM rendelet jelentős, akár 200.000 

Ft/ha támogatást biztosít a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvényekhez, 

amely önmagában is jelzi a termelési cél kiemelkedő társadalmi fontosságát. 

Állami, önkormányzati földterületek bevonása 

A program egyik érzékeny pontja a lehetséges földterületek bevonásának kérdése. 

Jelenleg nincs arról használható kimutatás, hogy milyen nagyságban állnak 

rendelkezésre önkormányzati vagy állami szántók, valamint bevonható 

területegységek. 

A vasvári kistérség területén önkormányzatok tulajdonában is vannak olyan 

földterületek, melyek alkalmasak lehetnek a programba történő bevonásra, 

emellett a mezőgazdasági utak menti területek, valamint az elhanyagolt 

magántulajdonú földek is szóba jöhetnek. A teljes körű felmérés jelen koncepció 

elkészítéséig még nem valósult meg, viszont több település lekérdezése nyomán 

átlagban 3-15 ha önkormányzati tulajdonú földterülettel lehet számolni 

településenként, feltéve, ha megfelelő alternatívát jelent számukra az 

energiaültetvény-programba történő bevonás. Ez kiegészíthető a nem gondozott, 

magánkézben lévő kiöregedett gyümölcsösökben lévő területekkel, ami becslés 

alapján 25-30 ha bevonható területet jelent (pl. a volt oszkói TSZ-gyümölcsösben). 

Mindezek alapján hozzávetőlegesen a kistérségben a program elindításához már 

rövid távon belül megvalósulhat kb. 100 ha-nyi földterület energiafa-ültetvény 

telepítés céljára történő bevonása. 

A jövőben stratégiai cél, ezeknek a földterületeinek energetikai hasznosításba 

való bevonási lehetőségét feltérképezni. 

Foglalkoztatási lehetőségek, előnyök 

Az energetikai faültetvény, mint munkahelyteremtő beruházás egy olyan 

foglalkoztatási program lehetőségét hordozza, amely jelentős társadalmi 

haszonnal bíró és a helyi érdekeket szem előtt tartó piaci szegmensbe kíván 




elépni, s várható piaci bevételeiből a rendszer hosszútávon fenntarthatóvá 

tehető, és lehetőséget ad arra, hogy a foglalkoztatottak az eltartotti státusból 

önmagukról gondoskodni képes munkavállalókká váljanak. Ennek jelentős a 

társadalmi haszna, s emellett komoly gazdasági előnyt is hozhat a térségnek, 

különösen az önkormányzatoknak, azáltal, hogy a kihasználatlan erőforrásokat (föld, 

munkaerő, műveletlen területek) és a növekvő energiaigényt összhangba hozza. 

Az ültetvényeken az alábbi munkákat kell elvégezni: 

Talaj és terület előkészítés (mélylazítás, keresztszántás, gyökér- és gyomirtás, 

tárcsázással, sorelőkészítés tárcsázással. 

Telepítés (élőmunkával vagy géppel). 

Ápolás (vegyi és mechanikai gyomirtás). 

Betakarítás (élőmunkával vagy géppel). 

A fenti munkák egy jelentős része kézi erővel végezhető, azaz élőmunkára építhető, 

a gépesítést igénylő feladatokra pedig olyan rövid idejű képzéssel kiképezhetők az 

emberek, amely képzés a munkafolyamatba építve megvalósítható. Mind a kézi, 

mind pedig a gépi munkák folyamatos munkalehetőséget jelenthetnének a 

munkaerő-piacról kiszorult, hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli képzetlen 

embereknek, továbbá bizonyos fogyatékossági csoportba tartozóknak, s a 

megváltozott munkaképességű emberek bizonyos csoportjának. 

A foglalkoztatási komponens kiterjesztése csak akkor lehetséges, ha a 

faültetvényekkel kapcsolatos munkák és a meglévő biomassza termelése és 

feldolgozása mellett kiegészítő foglalkoztatás is megvalósul. Mivel a térségben 

az elmúlt években komoly előrelépés volt a helyi termékekre alapozó 

fejlesztésekben, amiatt akár az időjárásnak kevésbé kitett helyi termék-előállító 

műhelyek, kisüzemek, hulladék-hőt hasznosító üvegházak bekapcsolásával 

kiegészíthető a foglalkoztatási-termelési vertikum, és a bevételek oldaláról is segíti 

egy komplex, több lábon álló szociális gazdaság-típusú foglalkoztatási modell 

megvalósítását. 

A folyamat következő lépése a programhoz bevonható földterületek beazonosítása 

településenként. 3 éven belül egy 100-150 ha-os ültetvény nagyság elérése a cél. 

Családi házakra vetítve ez kb 100-150 lakóház fűtésének energia igényét fedezheti. 

A telepítési költségeket is beleszámítva kb. 100 ha-nyi földterület bevonásával a 

különböző technológiák függvényében 60-80 millió Ft összegű beruházásra lenne 

szükség. 

100 ha termőterületre számolva évente kb. az alábbi munkaórát igényeli az 

energetikai ültetvény: 

ÉVES MUNKAIDŐ SZÜKSÉGLET munkaóra 8 órás munkanap/év 

dugványozás éve: 13.600 1.700 

aratás nélküli év 8.000 1.000 

aratási év: 34.400 4.300 




6.2. Külterületi Szőlőhegyek megújuló energiával történő ellátása – Mintaprojekt az 

oszkói Hegypásztor pincéknél 

A kistérségi energetikai akcióterv egyik célja, hogy a Vasi Hegyháton lévő 

külterületi, és rossz energiaellátású területeken szigetszerűen, hatékonyan 

biztosítható legyen az energiaellátás és ehhez lehetőség szerint megújuló 

energiák kerüljenek felhasználásra. 

A Hegyhátra jellemző a falvak mellett lévő külterületi szőlőhegyek megléte, 

amelyeken évszázadok óta folyik gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint helyi 

borászat. A gazdálkodási hagyományokat őrzik a még meglévő boronafalú, 

zsúpfedeles présházak, a hagyományos szőlő- és gyümölcsfajták, valamint a 

szőlőhegyekhez kapcsolódó hagyományok. 

A területek jelentős része ma már nem művelt, nagyszámú bozóttal benőtt parcella 

található rajtuk. Az előző programnak is célja lehet e területek kitisztítása, egyben 

termelésre alkalmas állapotba hozása. 

A szőlőhegyek jelenleg komoly lehetőséget hordoznak a kulturális értékmegőrzés 

és a helyi borkultúra mellett a helyi értékekre alapozó turizmus 

megteremtésére és fejlesztésére, valamint a szőlőhegyi gazdálkodás 

újraélesztésére, az itt előállított termékek piacra vitelére. Mindez felveti a víz- és 

energiaellátás szükségességét is, amely a szőlőhegyek jelentős részében nem 

megoldott. Mivel a vezetékes rendszerekbe történő bekapcsolás csak esetileg 

lehetséges, emiatt különösen nagy jelentősége lehet az alternatív, – megújuló 

energiára alapozott – rendszerek kiépítésének. Ennek a programnak mintapéldája 

lehet az a szőlőhegyi fejlesztés, amelyet a közeljövőben tervez megvalósítani az 

oszkói Hegypásztor Kör. Pályázat elnyerése eredményeképp egy mintaprojekt 

indulhat a térségben. 

A beruházás célja az Oszkó községtől 2 km-re lévő szőlőhegyen elhelyezkedő kb. 

2,5 ha-os területen megteremteni a vendéglátás és az idegenforgalom 

infrastrukturális feltételeit. A beruházás kapcsán egy maximum 50 fő szállóvendéglétszámmal 

működő egység jön létre. 

A beruházás célkitűzése a természeti és kulturális értékek megőrzése és 

hasznosítása, a vidéki környezet vonzóbbá tételével, életminőség javításával, 

esélyegyenlőség megteremtésével. A turizmusfejlesztés összekapcsolása a 

szolgáltatásfejlesztéssel, tematikus- és térségi csomagok kialakítása. Mindezekkel 

párhuzamosan speciális cél a megújuló energiaforrások elterjesztése, tervek 

kidolgozása, modellprogramok megvalósítása. 

A program magában hordozza egy fenntartható vidékfejlesztési modell 

működtetését az aprófalvas településszerkezet hátrányainak leküzdésére. 

Cél az Erdei Iskola központként is működő ifjúsági szálláshely olyan szintű helyi 

energiaellátása, amely lehetővé teszi a folyamatos éves működést. Bemutató helye 

lehet a megújuló energia napi alkalmazásának: hibrid (szél és nap) szélerőgép 

akkumulátorteleppel. 




A hagyományos stílusban készített épületekhez meg kell teremteni az 

áramellátás, a vízellátás, valamint az eső- és szennyvízelvezetés feltételeit. 

A fejlesztés keretében megvalósul egy fogyasztásra alkalmas ivóvizet biztosító fúrt 

kút létesítése (várhatóan 150 m mély). Emellett megtörténik a régi és újabb épületek 

temperáló fűtéséhez és használati melegvíz ellátásához szükséges biomassza 

tüzelésű központi kazán beépítése, ami kiegészül napkollektorok felszerelésével is. 

A turisztikai forgalom miatt tűzivíztárolót kell kialakítani környezetbe illő módon, ami 

lehetőség szerint a meglévő „tóka” kibővítésével történik. 

Az épületek használati melegvizét a fűtést is ellátó központi kazánházról, 

távvezetéken kapja. A szőlőhegyen sok hulladék szalma keletkezik a 

zsúpfeldolgozás miatt, emiatt célravezető a fűtést és a melegvíz ellátást ezzel a 

technológiával megoldani. 

Épületeken kívül az alábbi vízfelhasználási igények jelentkezhetnek: zsúpkészítés, 

állattartás, öntözés (szőlő, gyümölcsös), szomszédos területek esetleges ellátása. 

Ezeken a felhasználási területeken indokolt a szürkevíz tárolásának és 

hasznosításának a lehetőségeit áttekinteni. 

A keletkező szennyvizet sajnos csak zárt oldó-gyűjtő medencében lehet elhelyezni 

és ezt a közeli befogadóba adott esetben el kell szállítani. A csapadékvíz elfolyása a 

jelenlegi természetes módon megfelelő. A szemléletformálás okán a csapadékvizet 

érdemes a meglévő tókába vezetni és hasznosítani öntözésre, egyéb célokra, az 

Őrségben lévő tókák mintájára. 

A fűtési hőteljesítmény-igény kb. 12 kW. A szállás-épületek egy központi 

kazánházról, távvezetéken kapnak (névlegesen 70/55 °C hőmérsékletű) fűtési 

melegvizet. A beérkező fűtővíz tényleges hőmérsékletét és térfogatáramát a központi 

kazánházban elhelyezendő időjárás-követő előszabályozás határozza meg. Ez a 

technológia elsősorban a szálláshelyként működő épületek ellátására alkalmas, míg 

az elszigetelt apartman-pincék fűtését egyedi rendszerek keretében szükséges 

megoldani. 

A Hegypásztor Pincéknél az alábbi területeken jelentkezik energiaszükséglet 

(zárójelben feltüntetésre került, hogy ez folyamatosan, időszakosan, illetve 

szakaszosan jelentkezik-e): 

Az épületek világítása, térvilágítás, biztonsági rendszerek (vagyonvédelem, 

tűzjelző) működtetése (folyamatos) 

Kazánház működtetése (központi fűtés és használati melegvíz előállítás a 

szállás-épületek épület számára) (folyamatos) 

Kútszivattyú és kútgépészeti berendezések működtetése (szakaszos) 

Pajta és kemencék megvilágítása és energiaellátás (szakaszos) 

Rendezvények (alkalmi árusítók, hangosítás, stb.) (időszakos) 




Gazdasági tevékenységek (zsúpfeldolgozás, szőlőművelés, borászat) – 

(időszakos) 

Tervezett állattartás (szakaszos) 

A hagyományos stílus és a településtől való elszigeteltség miatt „Sziget üzemű, 

Autonóm” szélturbinás-, napelemes-, dízelaggregátoros (tartalék áramforrás) hibrid 

áramtermelő rendszer kialakítására van terv az időszakos ellátáshoz. 

A kis teljesítményű szélerőgépek többsége 4-5 m/sec körül indul, s a névleges 

teljesítményt 10,5-12,5 m/sec-nál adja le. A szőlőhegy adottságai miatt síkvidéki 

géptípus szükséges, melynek elvárható élettartama a karbantartások szakszerű 

elvégzése mellett legalább 20 év. 

A szélerőgép kiegészítendő egy napelemes egységgel, valamint egy aggregátor 

beépítésével. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy a felmerülő villamos energia 

igényeket várhatóan folyamatosan és üzembiztosan ki tudja szolgálni. A rendszer 

által kiszolgálható várható éves villamos energiaigény a tervezett használói 

körülmények között 3000 - 5 000 kWh között becsült. 

A Hegypásztor Kör rendelkezik egy 2007-ben készült, 1 hónapos időtartamú, 

szélmérési eredménnyel, melyet a tervezett helyszínen 16 m magasan elhelyezett 

szélmérő műszer rögzített. 

6.3. Termálvíz további hasznosítási lehetősége a vasvári távfűtésben 

A termálvízben rejlő energetikai lehetőségek alig élnek a köztudatban, egy–egy 

elszigetelt sikeres hasznosítás környezetében ismerik, mivel élvezik áldásos 

hatásait, a tisztább levegőt, vagy éppen az olcsóbb fűtést. Hatékonyabb hasznosítás 

esetén ugyanazon hőmennyiséget kevesebb víz kitermelésével lehetne elérni. A 

kevesebb felszínre hozott víz kevesebb elhelyezési problémát jelent. A jobban 

lehűtött víz visszapréselése kevesebb energiát igényel. 

Magyarországon a földkéreg vastagsága 24-26 km, ami mintegy 10 km-rel 

vékonyabb, mint a szomszédos területeken. Ebből következően a geotermális 

gradiens 0,042 - 0,066 °C/m, ami a földi átlagértéknek körülbelül kétszerese. Ez 

kedvező geotermális adottságunk egyik összetevője. A felszíni 10°C-os 

hőmérsékletet figyelembe véve 1 km mélységben a kőzetek hőmérséklete 60°C, 2 

km mélységben pedig már 110°C. Amennyiben a szilárd kőzetváz vizet is tartalmaz, 

természetesen annak hőmérséklete ugyanilyen magas. A Pannon-medencét nagy 

vastagságban (3-5 km) jó hőszigetelő tulajdonságú üledékek töltik ki. A 

medence jó vízvezető képződményeinek legnagyobb ismert mélysége eléri a 2,5 kmt, 

itt a kőzetek hőmérséklete már 130-150 °C. Az üledékek nagy rétegvíztartalma 

kedvező geotermális adottságaink másik összetevője (Kontra, 2010). 

A geotermális energia hasznosíthatósága sokrétű. Felhasználható belső 

terek melegítésére, használati melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari 

célokra és a mezőgazdaságban is. A fűtés és melegvíz hasznosítás a magas 

energia árak következtében kimagasló előnnyé válhat. Termálvízzel nemcsak 

közösségi, iroda- és egyedi lakóépületek, kórházak, raktárak, műhelyek stb. fűthetők, 

hanem egész háztömbök is. 




Vasvár településen a felszín alatt 2100 méteres mélyben 78°C-os termálvíz található, 

amelyet egyelőre csak részben aknáz ki egy kisebb fürdő és a város távhőrendszere. 

Jó geotermális adottságai csak az ország egyes területeinek vannak, de a 70-80 

fokos termálvízzel kialakítható közvetlen távhőellátás is. 

A termálvíz nem kiapadhatatlan forrás, az emberi tevékenység fogyasztja a 

felszín alatti vízkészleteket, másrészt pedig csökkenti az utánpótlás 

mennyiségét. Ezért szükség van a kiemelt termálvizek visszatáplálására, 

ahhoz, hogy a körfolyamat ne szakadjon meg. 

A geotermális létesítmények építésénél az átlagos ipari beruházáshoz képest 

többlet faladatot jelent a távhő hálózat létrehozása. Akár a gőz, akár a forró víz csak 

kis távolságra vezethető el gazdaságosan a termelő kúttól, viszont Dániában 

találhatók olyan jól szigetelt távhő vezetékek, amelyek hossza eléri a 20 km-t is, és a 

hőveszteség csupán 3%. A lehetséges távolság függ a helyi éghajlati adottságoktól, 

felszíni- és terepviszonyoktól. Közvetlen felhasználás esetén 1-2 km-nél hosszabb 

szállító vezeték nem fordul elő. A beruházások viszonylag gyorsan kivitelezhetőek. A 

felszín feletti alaptechnológia kiforrott. Az egységek modulárisan bővíthetőek, akár 

erőmű, akár direkt hő hasznosító esetén. 

Magyarországon az ipari felhasználók száma jelentéktelen, azonban a direkt 

hasznosítási lehetőségek nagy száma, az alkalmazások eltérő igényei sokféle 

párosításra adnak lehetőséget. A különböző lehetőségek, amelyek direkt hő 

hasznosítással végezhetők, más és más hőmérsékletet igényelnek, így sorba 

rendezhetők. A legkézenfekvőbb alkalmazás – a fűtés – idényjellegű, a nyári 

hónapokban néhány speciális helytől – pl. termálmedence helyiségei – eltekintve 

szükségtelen. Nyári termálhő hasznosítók az iparban, és a mezőgazdaságban 

találhatók. A mezőgazdasági alkalmazások közül elsősorban a szárítás jöhet szóba. 

A betakarított termények közül a kalászos gabona szárításának időszaka teljes 

egészében a fűtési idényen kívül van. 

Az üvegházak jelentős energiamennyiséget felhasználó rendszerek, amellyel 

igen magas hozzáadott értéket tudunk Magyarországon előállítani. Figyelembe 

véve azt, hogy hazánkban a napfényes órák száma magas, ezért elsősorban az esti 

és az éjjeli órákban kell a hőenergiát pótolni. Ennek az energiának az előállítása 

fosszilis energiahordozókból meglehetősen drága, azonban a geotermális hő 

felhasználása a mezőgazdaság számára nagy versenyelőnyt jelentene. 

A termálhő segítségével üvegházban egész évben termelhető friss zöldség. Egy 

ilyen innovatív beruházás munkahelyeket is teremthetne. A Vasvári kistérségben 

hagyománya van a mezőgazdaság munkáknak, a térség jó természeti adottságai 

fokozhatók az üvegházas termeléssel. Kisebb mennyiségben, a zöldség- és 

gyümölcsszárításra is hasznosítható ez a fajta energia. 

Döntő tényező a víz minősége, kémiai jellemzői. A víz ásványi anyag 

tartalma nagy mértékben befolyásolja az igénybevétel módját. Kedvezőtlen 

mennyiségi és minőségi komponensek jelenléte nagyon megdrágíthatja a 

technológiát, esetenként egyes hasznosítási lehetőségeket ki is zár. 

Azonban a geotermális energia hasznosítása magas nemzetgazdasági jelentőséggel 

bír, mivel helyben elérhető energiaforrásokra, hazai technológiákra és munkaerőre 




támaszkodva egyes ágazatokban alkalmas az import tüzelőanyagok 

felhasználásának kiváltására. 

A koncepció készítése során a Régióhő Kft. képviselője elmondta, hogy Vasváron 

a ’90-es évek közepétől működik a távfűtés geotermális energiával való kiegészítése. 

Ekkor sikerült, a jelenleg is működő termálkút megépítése, amelyből kitermelt víz egy 

része a távhő rendszerbe kerül. A kinyert termálvíz további fűtését a Kft. végzi. A 

közelmúltban megfogalmazódott a városban az igény, hogy a költséges rendszert 

további alternatív megoldásokkal korszerűsítik, egy 1,6 MW teljesítményű biomassza 

erőmű létrehozását tervezik. Végül a városvezetés a jelenlegi geotermikus 

energia kinyerésére szolgáló berendezések fejlesztését tűzte ki célul. Rövidtávú 

elképzelés, hogy a rendszert úgy kell átalakítani, hogy a gazdasági optimum elérhető 

legyen, mindehhez fél éven belüli megvalósulást terveznek. A fejlesztéseket a 

jelenlegi Európai Uniós szabályozásoknak megfelelően kívánják véghezvinni, 

valamint a fogyasztók lakásaiban működő rendszerek korszerűsítését is elő 

szeretnék mozdítani, ezáltal a távhő jelenlegi rendszere energiatakarékos lehet, 

mind a szolgáltató, mind a fogyasztók oldaláról. 

6.4. Megújuló energia-termelésére alkalmas berendezések, eszközök 

előállításával foglalkozó cégek helyi megtelepedése 

A megújuló energiaforrások környezetvédelmi előnyei mellett foglalkozni kell a 

társadalmi előnyökkel is, mégpedig a munkahelyteremtési, foglalkoztatási 

pozitívumokkal. 

A legnagyobb foglalkoztatás a megújuló energia-termeléshez szükséges 

berendezések, valamint azok alkatrészeinek gyártásához, az eszközök 

összeszereléséhez kapcsolódik. Azonban komoly foglalkoztatóként jelenik meg a 

kutatás-fejlesztési, valamint a tanácsadási terület is. 

Az Európai Unió célkitűzése a jelenlegi recesszió hatására bejelentett 

gazdaságélénkítő-, a megújuló energia-technológiák támogatását kiemelten kezelő-, 

csomagok mind ezen technológiák gyorsabb elterjedését, ezzel párhuzamosan az 

ezek gyártásához, üzemeltetéséhez kapcsolódó előmunka-igény növekedését vetítik 

elő. Külföldi adatok alapján a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek 

finanszírozása messze nem esett vissza annyira, mint a hagyományos 

erőműépítések projekt finanszírozása. 

A megújuló energia munkahelyteremtő hatását elemezve két eredményt 

különböztetünk meg: közvetett és közvetlen munkahelyeket. 

A közvetlen munkahelyek a különböző megújuló energia-berendezések 

beszereléséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához kapcsolódnak. Ennél 

jelentősebb a közvetett munkahelyek száma. Ilyenek például a berendezések, gépek 

és alkatrészeik gyártásának, vagy éppen a biomassza-hasznosításához kapcsolódó 

mezőgazdasági munkaerőigények, a különböző biomassza-üzemekben keletkező 

mellék- és hulladéktermékek hasznosításával kapcsolatos munkahelyek száma. 

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által készített elemzés alapján 2006-ban a 

világon 3,2 millió főt foglalkoztattak a megújulóenergia szektorban, ennek fele 




iomassza felhasználásával kapcsolatos munkát végzett. Egyes technológiák 

különböző munkahelyteremtő hatással bírnak, egyes technológiák az üzemeltetés, 

mások a gyártás, míg a biomassza-technológiák kifejezetten az alapanyag-termelés 

folyamatában igényelnek több munkaerőt (Varga – Homonnai, 2009). 

Éppen ezért a munkahely teremtés szempontjából a biomassza-hasznosítás 

az egyik legkedvezőbb megújuló energia-technológia. Az alapanyag-termelés a 

növénytermesztés, állattartás vagy az erdőgazdálkodás terén sok munkaerőt igényel. 

A biomassza előállítására kiváló lehetőségek vannak a Vasvári kistérségben is. 

A biomassza előállítás az a szektor, amelyben a hátrányos helyzetű emberek 

hatékonyan foglalkoztathatók, mind a női, mind a férfi munkaerő számára kínál 

munkalehetőséget, mivel könnyen elsajátítható szakismerettel végezhető 

tevékenységről van szó. 

E mellé további olyan közérdekű munkák szervezhetők, amelyekért elsődlegesen 

az önkormányzatok felelnek, így munkalehetőséget, egyben biomassza alapanyagot 

is jelent az utak, terek, árokpartok, folyópartok tisztítása, rendbetétele. Fontos, hogy 

a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása iránti igényt igazolják a megye 

munkaerő-piaci folyamatai. 

A kistérségben tervezett energetikai faültetvény, mint munkahelyteremtő 

beruházás egy olyan foglalkoztatási program lehetőségét hordozza, amely 

jelentős társadalmi haszonnal bír a Vasvár környéki lakosok és vállalkozások 

számára. 

Az energiahatékonysági intézkedések és beruházások, mint például a szigetelési 

munkálatok, nyílászárók cseréje, fűtési rendszerek korszerűsítése tipikusan helyi 

munkaerőt igényelnek. Ezek a szakmák helyben több munkahelyet és 

munkalehetőséget kínálnak, mint a megújulóenergia szektor. Mind a szakképzett, 

mind a szakképzetlen munkaerőnek a megújuló energia-ipar lehetőségeket biztosít. 

Mivel egyre nagyobb munkaerő igény jelenik meg a zöldgazdaságon belül a képzés 

és a szakképzés területén további fejlesztésekkel kell számolni. A 

zöldfoglalkoztatás nem csak a munkaerőpiacról kiszorultak számára kínálhat 

lehetőséget, hanem a fiatalok, a pályakezdők számára is. Amennyiben az új 

beruházásokkal, biomassza-termeléssel a térség be tud csatlakozni a 

zöldgazdaságba, hosszútávon vonzó maradhat a fiatalok számára és a negatív 

demográfiai folyamatok megállíthatók. 

A kistérség központja, Vasvár ipari területén több üres ingatlan található, 

amelyek hasznosításának kérdése régóta felmerült. Az alternatív energia 

beruházók számára ezek az épületek teljesen megfelelnek. Amennyiben a 

várossal együttműködve ilyen jellegű cégek telepednének ezekbe az épületekbe, a 

helyi lakosság számára új foglalkozási lehetőséget teremtenének. Továbbá Vasváron 

olyan tanácsadó, szolgáltató, vagy felnőttképző vállalkozások indulhatnának, vagy 

telepedhetnének meg, amelyek célja a megújuló energiával kapcsolatos 

háttértevékenységek elvégzése. A városi önkormányzat több üres iroda jellegű 

ingatlannal rendelkezik, amelyek ezeknek a vállalkozásoknak megfelelő 

munkahelyek lennének. 




A Vasvári kistérség számára jó példával szolgál Güssing, a dél burgenlandi 

kisváros példája. A város 20 évvel ezelőtt a güssingi járás Ausztria legszegényebb 

régiói közé tartozott. Rossz volt az infrastruktúra, kevés a munkahely. Ma Güssing 

jövőbe mutató sikermodellnek számít, Európa egyik ökológiai mintavárosának. 

Güssing ugyanis maga állítja elő energiaszükségletét – mégpedig megújuló 

energiaforrásokból. A város energetikai szempontból független. Az egykori sivár 

környék „öko-energetikai térséggé” változott. 50 új céget telepítettek be, 1.100 új 

munkahely jött létre a régióban. A környezettechnológiára való specializálódás 

vonzotta a vállalkozásokat. Az „öko-energetikai térség“ idegenforgalmi régióként is 

sikeres. Időközben az ökoturizmus fontos gazdasági tényezővé vált a környéken. A 

gyenge gazdasági struktúrájú güssingi régióból egy innovatív és fenntartható 

koncepció segítségével a megújuló energiaforrások egyik vezető európai központja 

lett. 

További jó példával szolgál a Bajorországban található Wildpoldsried település, 

amely a ’90-es évek közepétől folyamatos beruházásokkal elérte, hogy a lakosság 

energiaigényének a háromszorosát termeli meg és mindezt alternatív 

energiaforrásokkal. 

A fenti példákat követve, a kistérség számára a megújulóenergia forrásokra 

épülő beruházások komoly előrelépési lehetőségekkel kecsegtetnek. A térség 

számára ezek a beruházások foglalkoztatási növekedést eredményezhetnek. 

6.5. Lakosság, szolgáltató szféra megújuló energia hasznosítását célzó akcióprogram 

A vasvári kistérség fogyasztói körében is fokozódott szükségletet jelent a felhasznált 

energia költségeinek csökkentése, különös tekintettel a kistérség társadalmigazdasági 

adottságaira. Az energiaigények fenntartható módon történő kielégítését 

nem az energia-termelés fokozásával, hanem elsősorban az energiatakarékosságot 

és energia hatékonyság javítását szolgáló intézkedésekkel (termelésben, 

fogyasztásban), és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésével kell 

megoldani. 

Cél, hogy a lakossági fogyasztók szemléletében megteremtődjön a megújuló 

energiák alkalmazásra való igény, és a témával kapcsolatban megfelelő ismereteket 

kapjon a helyi társadalom. El kell érni, hogy a piac keresleti oldalán is kialakuljon az 

energia tudatosság. 

Amennyiben a fenti akcióterv alapján mind Vasváron, mind a környéken megújuló 

energia felhasználásra, előállításra épülő beruházások telepednek meg a 

fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy a piacon a kínálat és a keresleti oldal 

összhangban legyen. Elvárható, hogy a térségbe betelepülő alternatív 

energiafogyasztásra épülő vállalkozások termékeit, szolgáltatásait helyben 

tudják értékesíteni. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a helyi társadalom, az 

önkormányzatok, valamint a vállalkozások szemlélete formálódjon. 

Jelen akcióterv célja, hogy olyan megoldási lehetőségeket vázoljon fel, amelyek 

segítségével a térségben a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítható. 




Ezek megléte pedig elősegíti az energiatakarékos fogyasztás fenntartását. A 

fenntartható fejlődés megköveteli a fogyasztási szokások, ebből következően 

életmódok megváltoztatását. Mindez nem csupán az alternatív energiahordozók 

elterjedését jelenti, hanem egy környezetbarát felfogás, életmód kialakítását is. 

A környezetbarát életmód kialakítása a helyi társadalmon belül a legnehezebb a 

felnőtt lakosság körében. A már berögzült életvitellel rendelkező emberek számára 

sok esetben egy környezettudatos életmód lemondásokkal jár. Ennek ellenére 

tudatosítani kell az emberekben, hogy nagyobb számban forduljanak az 

energiabarát termékhez, mivel az nem csak környezetbarát, hanem sok estben 

olcsóbb, energiatakarékos is. Fontos szempont, hogy a fosszilis energia ára már 

ma is magas, a jövőben pedig ez emelkedni fog. Érdemes a lakosság számára 

tájékoztató füzetek készítése, a helyi médiákban és sajtóban állandó témának kell 

lennie a megújuló energia felhasználás és az energia spórolás kérdésének. Minden 

településen vannak olyan programok, amelyek megmozgatják a helyi lakosságot. 

Ezeken a programokon helyet kell biztosítani olyan tájékoztató fórumoknak, 

amelyeknek a szemléltető tájékoztatás a lényege. Felállíthatók standok, 

szervezhetők kiállítások, amelyek során a lakosság kézzelfogható módon is 

megismerkedik az energiahasznosítással. Lehetőséget kell teremteni, hogy az 

emberek közelebb kerüljenek a témához, minél szélesebb körű ismeretekkel 

rendelkeznek a megújuló energiával kapcsolatban, hiszen annál nagyobb az esély 

arra, hogy környezettudatosan éljek. 

A Vasvári kistérség helyi társadalmát magas munkanélküliség és alacsony 

életszínvonal jellemzi. Számukra elengedhetetlen, hogy olyan iparág telepedjen meg 

a térségben, amely stabil munkahelyeket biztosít. Mindehhez viszont fontos, hogy a 

jelenleg működő vállalkozások, valamint önkormányzatok számára természetessé 

váljon, hogy a jelenlegi költséges energiaforrásokat alternatív megoldásokkal 

helyettesítsék. Bár fontos a lakosság szemléletének formálása is, viszont gazdasági 

szempontból meghatározóbb a jelenleg működő beruházások, vállalkozások, 

költségvetési szervek infrastruktúrájának energiatakarékossá, és 

megújulóenergia megalapozottá alakítása. 

A gyermekek szemlélete könnyen formálható, a másodlagos szocializációs 

terep az iskola. Itt rendszeresen szervezhetők olyan játékos vetélkedők, 

pályázatok, amelyek segítségével, a témával kapcsolatban bővíthetők 

ismereteik. Emellett iskolai kirándulások, tanulmányutak során is felkereshetők 

olyan épületek, amelyek felszereltek alternatív energiaforrásokkal, esetleg 

biomassza erőműveket is felkereshetnek a diákok. A kézzelfogható, gyakorlatias 

információk gyorsabban tudatosulnak a fiatalokban. A környezettudatos 

szemlélet erősítése a jövő generációiban nagyon fontos. 




31313131 

Tevékenység megnevezése 

Közvetlen eredmény 

6. táblázat 

Akcióterv 2012. januártól 2013. december 31.-ig 

Megvalósítás 

időtartama 

Feladatok megosztása, menedzsment szervezet kiválasztása, 

feladatainak meghatározása. 

Az energetikai koncepció megvalósításával kapcsolatos 

feladatok és az ütemezés áttekintése. 

A koncepcióban szereplő mintaprojektek elindítása, 

megvalósítása. 

Igényfelmérés a partnerszervezetek körében, partnerségi 

adatbázis létrehozása. 

Elektronikus Hírlevelek megjelentetése. 

Tájékoztatás, nyilvánosság szervezése, érdekképviselet, lobby. 

Kapcsolatfelvétel olyan településekkel, ahol jó gyakorlatok 

valósultak meg (pl. Bajorországban Wildpoldsried, 

Burgenlandban Güssing). 

Térségi workshopok megszervezése, önkormányzatok, 

vállalkozók bevonása a program megvalósításba. 

Projekttervek részletes kidolgozása a helyi szereplők 

bevonásával. 

Létrejön az energetikai koncepció gyakorlati 

megvalósítását végző team. Kiválasztásra kerül 

a menedzsment szervezet. 

A team tagjai áttekintik a megvalósítandó 

feladatokat. Kialakítják a feladattervet, és az 

ütemezést. 

A koncepcióban szereplő projektek 

megvalósulnak. 

Részletes adatbázis a partnerek igényeiről, 

kapcsolódó saját kezdeményezéseikről. 

Kéthavonta megjelenő hírlevél, a partnerek aktív 

tájékoztatása. 

A projekt tevékenységei rendezvényei 

publikálása, az eredmények terjesztése, 

hozzáférhetővé tétele, szakmapolitikai 

fenntarthatóság. 

Tapasztalatok átvétele, indokolt esetben 

önkormányzatok és vállalkozók részére 

tanulmányút/ak szervezése. 

6 lebonyolított workshop, együttműködési, 

projekttervek kialakítása, stratégia elfogadása. 

Min. 6 projektterv részletes kidolgozásra kerül. 

2012. januárfebruár 

2012. márciusáprilis 

2012. márciustól 

folyamatos 

2012. márciusáprilis 


folyamatosan 


folyamatosan 

2012. áprilistól 

folyamatosan 

2012. május-július 

2012. augusztusszeptember 




31313131 

Tevékenység megnevezése 

Lakosság bevonására akciók szervezése. 

Projektfeltárás, projektgenerálás, kapcsolódó pályázatok 

készítése a lakosság részére, vagy később bekapcsolódó 

vállalkozásoknak. 

A térséghez kapcsolódó honlapokon információk elhelyezése. 

Aktív marketing- és promóciós munka a lakosság körében. 

Értékelési/monitoring tevékenység végzése. 

Helyi ösztönző rendszerek lehetőségeinek kidolgozása az 

energia fogyasztás csökkentése érdekében. 

Záró-konferencia megrendezése és tájékoztató kiadvány 

készítése a projektről. 

A program eredményeinek értékelése, a továbblépéshez 

szükséges összegző anyagok elkészítése. 

Közvetlen eredmény 

Min. 5 rendezvény megvalósításra kerül, min. 60- 

60 résztvevővel, amely a lakosságot célozza 

meg, ismertetve a korszerű energia felhasználás 

módjait, és energiafogyasztást csökkentő 

technológiákat. 

A témához kapcsolódóan kidolgozott minimum 5 

projekt. 

A korszerű energia felhasználás módjairól, az 

energiafogyasztást csökkentő technológiákról, a 

programhoz való kapcsolódás lehetőségeiről 

információk elhelyezése. 

Befektetői promóciós anyagok megjelentetése és 

terjesztése a térség rendezvényein, 

intézményekben stb.. 

Közbenső- és záró beszámolók a projekt 

keretében elért eredményekről. 

Összegző tanulmány készítése. 

Információs füzetben publikált eredmények, 

széles körű részvétel a rendezvényen, 

összefoglaló kiadvány. 

A program továbbléptetéséhez szükséges 

anyagok elkészülnek. 

Megvalósítás 

időtartama 

2012. augusztus - 

december 

2012. 

augusztustól 

folyamatosan 

2012. 

augusztustól 

folyamatosan 

2012. 

augusztustól 

folyamatos 

folyamatos 

2013.január-június 

2013. augusztusoktóber 

2013. novemberdecember 




31313131 

6.6. Az akcióterv megvalósításának szervezeti-, finanszírozási kérdései 

Az akcióterv megvalósulása szempontjából döntő jelentősége van a menedzsment 

szervezet kiválasztásának, és azon belül is a feladatok elvégzéséért felelős 

szakember kijelölésének. A szervezeti háttér biztosítását két szakaszban célszerű 

megtenni. 

I. A koncepcióhoz csatolt akcióterv időtartama alatt a meglévő szervezetek közül 

érdemes kiválasztani a menedzsment szervezetet. Itt szóba jöhetnek azok a 

partnerek, akik valamely területen „mintaprojektet” valósítanak meg és rendelkeznek 

a megfelelő személyi kapacitással, vagy a számos fejlesztési programot összefogó 

kistérségi társulás. 

II. Az akciótervben foglaltak megvalósítását követően, az abban jelzett célzott 

projektek beindulásakor önálló munkaszervezet kialakítása javasolt, minimum egy 

főállású-, megújuló energia területén jártas szakember bevonásával, aki a 

koordinatív, menedzsment- és előkészítési- tervezési feladatokat fogja össze. 

Emellett célirányos együttműködéseket épít mind a térségen belüli partnerekkel, 

mind külső szakmai szervezetekkel. 

Finanszírozás tekintetében ugyancsak két szakaszt érdemes megkülönböztetni. 

Az akciótervben foglalt tevékenységek jelentős anyagi forrást nem igényelnek, a 

partnerszervezetek saját vállalásai alapján megvalósíthatók. Ezt követően már 

hangsúlyos lehet a pályázati finanszírozás, valamint a projektek megvalósításában 

érintett helyi partnerek, – kiemelten a vállalkozások – anyagi tehervállalása. Fontos, 

hogy az ezzel kapcsolatos érdekeltségi rendszerek megjelenjenek a menedzsmentszervezet 

működtetésében is. 


A Vasvári kistérség jelenlegi energetikai helyzetképe alapján megállapítható, 

hogy a térségben jelenleg még csupán szigetszerű kezdeményezések történtek 

a megújuló-energiára alapozott fejlesztések tekintetében. Valós áttörésre az 

elkövetkező években számíthatunk. A kistérség természeti adottságai 

kiaknázatlan energetikai potenciálnak számítanak. Mindezek lehetőséget adnak 

arra, hogy biomassza előállítását célzó kezdeményezések már rövid időn belül 

elinduljanak. 

A koncepcióban megjelenő energiafa program megfelelő támogatással, gondolva itt 

Európai Uniós és a Darányi Ignác Tervhez kapcsolható projektekre is, a munkaügyi 

központok közfoglalkoztatási programjaival összekapcsolva a közeljövőben 

elindítható program. Hisz ez a tervezet nem csak energetikai szempontból fontos, 

hanem választ kínál a térség jelentős foglalkoztatási nehézségeire is. A zöld 

foglalkoztatás megoldási lehetőség a korábban mezőgazdasági munkákból élők 

számára, és a közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek számára is. 

Gazdasági és foglalkoztatási szempontokat figyelembe véve komoly előrelépési 

lehetőségeket kínálhatnak mind a megújuló-energiával foglalkozó vállalkozások, 




31313131 

mind az energia megtakarítás elősegítését megcélzó cégek. Energetikai újításokat 

célzó támogatások kihasználásával a jövőben a térség – megfelelő marketinggel – 

vonzó lehet ilyen jellegű befektetőknek, ehhez azonban jelentős hangsúlyt kell 

fektetni a lakosság tájékoztatására is. Tudatosítani kell az energia megtakarítás 

lehetőségeit, tanácsadással, szakszerű segítségnyújtással segíteni kell a 

vállalkozások működésében a megújuló energiára alapozott működtetési- és 

fejlesztési alternatívák térnyerését. 

A kistérség számára a jövőben cél, hogy energetikai szempontból a térség 

önellátása minél nagyobb mértékben megvalósuljon. Mérhető megtakarítást 

hozhat a térségben az önkormányzati intézmények szigetelése, korszerűsítése. 

A Vasvári kistérség számára az energetikai szempontú önállósodás 2040-re 

elérhető célként tervezhető. Ebben elsődleges szerepe a biomasszára alapozott 

fejlesztéseknek lehet, ami mind lakossági- mind önkormányzati- és vállalkozási 

szinten jelentős megtakarításhoz-, illetve energia-nyereséghez vezethet. Emellett a 

hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottságában is jelentős előrelépést 

hozhatnak ezek a programok. 

Különös jelentősége lehet a szigetszerű energiatermelő rendszereknek, amelyek a 

közvetlen ellátás mellett modellprogramként is működhetnek, nem csupán a térségen 

belül, hanem nagyobb hatókörben is népszerűsítve a megújuló energiaellátás 

gondolatát. Ezek elsősorban a külterületi szőlőhegyek, és az állattartó telepek 

kapcsán jelenhetnek meg néhány éven belül. 

A közintézmények és társasházak távhő költségének csökkentése céljából a vasvári 

önkormányzat geotermális energia beruházást kíván elindítani. A város 

önkormányzata testületi ülésen még nem foglalkozott a kérdéssel, a beruházás 

konkrét tervezése a 2012-es év feladatai közé tartozik. 

A jelen koncepcióhoz kapcsolt Akcióterv lépéseit követve lehetővé válik a térségi 

„energia-önellátást” megalapozó lépések elindítása, 2013 végéig egy részletes-, 

komplex, megvalósíthatósági tanulmányokkal kiegészített stratégia kidolgozása. 




31313131 


1. Dr. Kontra J. (2010): A geotermális energia hő- és hévíz felhasználásának 

jövője – ENEO Konferencia, Budapest 

2. Kovács I. – Halinka P. (2005): A Vasvári Kistérség területfejlesztési 

koncepciója és programja 

3. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, 2010-2020 – 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 

4. Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 

2007-2020, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2007. 

5. Megújuló energiák – A legjobb gyakorlatok (2010), szerk: Biró Tamás, Száz 

magyar falu Vidékfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., 

Szigetbicske 

6. Tar Károly (2005): A szél energiája Magyarországon. Alternatív 

energiatermelési módok c. konferenciasorozat (KvVM, CEU). A szélenergia 

hasznosítása. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Tar_Karoly.pdf 

7. Varga K. – Homonnai G. (2009): MUNKAHELYTEREMTÉS ZÖLD 

ENERGIÁVAL A megújuló energia-források munkahelyteremtő hatásának 

nemzetközi tapasztalatai, Energia Klub, Budapest 

8. http://www.hasznosenergia.hu/geoterm.html, (2011. november) 

9. http://www.energyforest.eu/crops.html, (2011. november) 

10. http://www.combustion.uni-miskolc.hu/oktatas/jegyzetek/EH.geo.pdf, (2011. 

november)

ESPAN Nyugat-dunÃ¡ntÃºli RegionÃ¡lis Energia StratÃ©gia

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?