Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

mrm*£

*f-.Jt \j 'w* ^- O 1/ - '

MAGYAR REMEKÍRÓKA MAGYAR IRODALOM FMVE)Sajtó alá rendezikAlexander BernátAngyal DávidBadics FerenczBánóczi JózsefBayer JózsefBeöthy ZsoltBerzeviczy AlbertEndrdi SándorErdélyi PálErdí BélaFerenczi ZoltánFraknói VilmosGyulai PálHeinrich GusztávKoróda PálKossuth FerenczKozma AndorLévay JózsefNégyesy LászlóRákosi JenRiedl FrigyesSzéchy KárolySzéli KálmánVáczy JánosVadnay KárolyVoinovich GézaZoltvány Irén2. KÖTETPÁZMÁNY PÉTER MUNKÁIBÓLBUDAPESTFRANKL1 N-TÁ RS U LATmagyar írod. intézet és könyvnyomda1904

Franklin

PÁZMÁNY PÉTERMUNKÁIBÓLSajtó alá rendezte és bevezetéssel elláttaFRAKNÓ1 VILMOS£BUDAPESTFRANKL1 N-TÁRS U LATmagyar irod. intézet és könyvnyomda1904

Franklin- I ársulat nyomdája.

PÁZMÁNY PÉTER.(1570—1637.)A mvelt nemzetek jogosult büszkeséggel tekintenekazokra a régi íróikra, a kiknek munkái, a nyelv fejlettsége,az irály ereje és a tartalom jelentsége által, azzala kiváltságos tulajdonsággal ékeskednek, hogy századoklefolyása után is élvezetet és tanulságot nyújtó olvasmánygyanánt szolgálni képesek ; minélfogva nem az irodalomtörténetiereklyék közé sorolandók, hanem a jövendnemzedékek javára is kamatozó szellemi kincsek értékétfoglalják magukban.Az elsség e tekintetben az olasz irodalomé, melynekegén hatszáz esztend óta Dante tJsteni színjátéka' elnem homályosodó, st mondhatnók fokozódó fénynyelragyog.Csak több mint két századdal késbb mutathatnak föla német, franczia, portugál!, angol és spanyol irodalmakolyan munkákat, melyek a modern olvasó érdekldését islekötik.Majdnem ugyanakkor, a XVI. század második felében,a magyar nyelv szintén magas irodalmi színvonalra emelkedett.A költészet mezején Balassa Bálint olyan mveketalkotott, a melyek a következ két században közkézenforogtak és sok kiadást értek. A magyar prózát pedig,mely a felekezeti tusák kohójában tisztult meg és er-

ó"Bevezetés.södött, a XVI 1. század els éveitl kezdve majdnem négyévtizedre terjed irodalmi pályáján utói nem ért tckélylyelkezelte Pázmány Péter.Szellemi fejldésének útjain a kedvez körülmények kivételestalálkozása készítette el irodalmi sikereit, melyeknélnem kevésbbé jelentékenyeket ért el egyházi és politikaipályáján.*Régi magyar nemes család sarja, az ország egyik legmagyarabbvidékén, Váradon, kálvinista szülktl született.(1570 október 4-ikén). Katholika mostoha anyja gyengédhatásával a maga vallásához vonzotta a gyermekei, a kireés a lelkében megindult átalakulásra dönt befolyást gyakoroltkét kiváló jezsuita, az olasz Possevino Péter és amagyar Szántó István, mikor Báthory Istvántól a nagylengyel királytól nyei-t küldetésükben Váradon megjelentek(1581 — '582). A tizenkét éves Pázmány Péter szüleitla kolozsvári jezsuiták iskolájába küldetvén, itt csakhamara katholika egyházba lépett, majd néhány évvelutóbb fölvétette magát a Jézus-társaságba, mely ekkormár, noha csak néhány évtized telt el megalapítása óta.mind a protestantismus ellen vívott harczaiban, mind távolvilágrészeken pogány népek között terjesztve a hitet, afegyelem és önfeláldozás szellemétl áthatva, a tudományés ékesszólás fegyvereivel fölszerelve, diadalmasan foglalttért.Pázmány magával vitte a rendbe a hivatottságot arra,* Életrajzát e sorok írója két monográfiában dolgozta ki.Az egyik oPázmány Péter és kora>) czímmel három kötetben(1867— '871), a másik 8 Pázmány Péter)) czímmel egy illustráltkötetben, a ((Történeti Életrajzok* sorozatában (1886) jelentmeg.

Bevezeti.yhogy majdan a hódítás munkájában is kivehesse a magarészét. Tehetségei fejlesztésérea legalkalmasabb eszközökethasználták föl elöljárói, kik t a hittudományi tanfolyamraRómába küldöttek, hol egyik tanára Bellarmin Róbert,korának els hittudósa és a vallási polémia hírneves mestere,az jöv tevékenységének irányát megszabta.Tanulmányai befejeztével Gráczba került, Károly f-herczeg (11. Ferdinánd atyjának) székhelyére, ki Ausztriábanaz ellenreformatiót nagy erélylyel indította meg ésennek szolgálatában fiskolát alapított. Itt három évig('597— 1601) bölcsészeti és négy évig (1603— 1607) hittudományieladásokat tartott. Önálló szellemét nem elégítettékki a tankönyvek, a melyeket rendjének intézeteibenhasználtak. Ó maga dolgozta föl az oktatás anyagát;saját tanulmányai eredményeit adta el, a mirl önkezévelirt és napjainkig megrzött tankönyvei tanúságot tesznek.*Ebben a tanári és irói munkásságban gondolkodása aszigorú fegyelmezettség és világos felfogás, érvelése azéles logika és a szabatos meghatározások elnyeit sajátítottael, egyúttal a hittudomány régibb és újabb irodalmábanszéleskör tájékozottságra lett szert.Karminczegy esztends volt,a mikor tizenhat esztendeigtartó távollét után (1601 szén) visszakerült Magyarországba,a hol a Jézus-társaságnak a nyitramegyei Selyénegyetlen rendháza volt. Azonban innen az egész országrakiterjesztették a jezsuiták tevékenységüket. A hol fpapokés katholikus urak meghívására megjelentek mint lelkészek,* Ezeket a budapesti egyetem könyvtárában rzött kéziratokbólnyomtatásban közrebocsátotta a budapesti egyetem hittudományikara ('Pázmány Péter összes munkái)) latin sorozatánakI— V. köteteiben. Budapesten 1894—1901.

Bevezetés. 9ház bálványimádásra vezetvén híveit. Isten haragjait idéziazokra az országokra, a melyekben el van terjedve ; ennekkövetkeztében a csapásokért, melyeknek súlya Magyarországranehezedik, a kath. egyházat teszi felelssé.Forgách Ferencz nyitrai püspök fölszólítására, Pázmánynéhány hónap alatt megírta « Felelet s-ét, melyet Nagyszombatbannyomatott ki. (1603). Nem elégedett megazzal, hogy a kath. egyházat a bálványimádás vádja ellenmegoltalmazza, támadólag lépett föl. Azt vitatta, hogy aLuther által alapított új vallás, az evangéliummal ellentétbenálló tanításokat hirdetvén, vonja a népekre Istensújtókarját.Ezen els munkájával bebizonyította, hogy hosszú külfölditartózkodása alatt, idegen nyelven folytatott tanulmányaiközepett, nyelve nem vesztette el a tiszta magyarságjellemvonásait, a miket biharmegyei otthonában vettföl lelkébe. Ugy ír, mintha a Körös partjairól sohasemtávozott volna. Meglep gazdagságban tárja föl a nemzetiszellemnek képekben, hasonlatokban és közmondásokbanfelhalmozott kincseit ; mesteri ügyességgel alkalmazkodika magyar nép sajátságos gondolat- és érzelemvilágánakigényeihez.Higgadt tárgyilagosság, személyeskedéstl való tartózkodás,nemes kímélet annak a kornak vallási polémiáibólszámzve lévén, az munkájában sem találhatók föl.Pázmány nyíltan hirdeti, hogy a protestánsok támadásaivalszemközt, szükséges n megélesíteni a penna orrát, megmelegítenia tentát ; . . . mert a felfuvalkodott dagályokatmeg is kell vágni, hogy kifolyjon a genyedtség ; port iskell a fene-ette sebekbe vetni, hogy megemésztessék avadhús; a rozsdát is fövenynyel kell dörzsölni».

i o "Bevezetés.Ugy látszik, hogy Pázmány a theologiai szakkörök,nem pedig a nagy közönség számára irta ezt a könyvet.Erre utal a latin idézeteknek aránytalanul nagy tömege,mely érveléseinek alapját jelentékenyen szilárdította, de azolvasást megnehezítette. Ez a körülmény okozza azt is,hogy ebbl a könyvbl a jelen gyjteményben mutatványtnem nyújthatunk.Ugyanilyen eljárást követett Pázmány második polemikusmunkájában is, melyet: «A mostani tudományok hamisságánaktíz nyilván való bizonyságai czím alatt adott ki,összefoglalva benne mindazon érveket, melyeket a hitújításlétjogának, megindítói tekintélyének és tanítása igazságánakmegingatására a kath. polémiái irodalom összehalmozott,és most az életre-halálra men harcz kíméletet nemismer hevességével használt föl,Mindazáltal, a míg egyik kezében a harcz fegyverétforgatta, a másikkal egyháza híveinek lelkében a vallásosérzület élesztésén munkálkodott.Legels polemikus irataival úgyszólván egyidben (1604)fordította le Kempis Tamásnak a Krisztus követésérl » irtkönyvecskéjét, mely a szentírás után a legelterjedettebbnyomtatvány, a XV. század óta napjainkig minden kereszténynépnél közkézen forog. Az emberi lélek bajainakés gyógyszereinek alapos ismerete, gyakorlati életbölcscségés túlzásokat kerül humánus szellem biztosítják el nemévül értékét. Pázmány a fordítást nagy gonddal végezte.«Azon igyekeztem » — mondja maga — ahogy a deákbetnek értelmét híven magyaráznám, a szólásnak módjátpedig úgy ejteném, hogy ne láttatnék deákból csigázotthomályossággal repedezettnek, hanem oly kedvesen folyna,mintha elször magyar embertl magyarul Íratott volna.*

"Bevezetés. i iEzt a szabatosan formulázott elvet nem volt könnyalkalmazni Kempis mve fordításánál, mert abban rövid éstömör mondatok gazdag eszmetartalmat és mély értelmetfoglalnak magukban. Mindazáltal föladatát olyan szerencsésenoldotta meg, hogy az szövege a legújabb idkigszámos kiadást ért.Sürget kzszükséget elégített ki Pázmány : az elsmagyar nyelven nyomtatott imádságos könyv kiadásával(1 606.). Gazdag választékosságban nyújtja az imádságokat,melyeket túlnyomó részben maga szerkesztett. Az egyháziévkor különféle alkalmai, a lélek számos szükségei közülegy sem kerüli el figyelmét, Rendszerint abból indul ki,hogy Isten fönségével szembe állítja az ember gyarlóságáta vétkesség tudatát fölébresztve, az önmegalázást,"táplálja, az isteni irgalom dicsítésével e mennyei segélybevetett bizalmat kelti föl ; a félelem és remény érzéseinekösszeolvadásában találja föl a javulás biztosítékát.Énekeket nem vett föl könyvébe ; csak a Mária-antifonákatés az úgynevezett poenitentiális zsoltárokat versbefoglalvaadja. Ellenben az imádságok minden egyes csoportjaelé terjedelmes értekezéseket helyezett, a melyek abels hitélet és a küls isteni tisztelet fontosabb mozzanataitmagyarázzák, és így hittani kézikönyv elnyeibenis részesíti közönségét.Ez a munka szintén nagy népszerségnek örvendett ésmég néhány év eltt is megjelent új kiadása.Értékét jelentékenyen emelte az a terjedelmes értekezés,a melyet Pázmány függelék gyanánt csatolt hozzáily czím alatt : « Rövid tanúság, mint ismerhesse meg akármelyegyügy ember az igaz hitet. » A vitás kérdéseksorából a leglényegesebbnek tárgyalására szorítkozik ; a

i 2 Bevezetés.protestantismus azon alapelvére, a mely szerint a kereszténycsak azt tartozik hinni, a mi a szentírásban foglaltatik.Ezzel szembe helyezi a katholikus felfogást, melya szentírás mellett az egyházban megrzött hagyománytis a hit igazságainak forrásául fogadja el és a szentírásmagyarázatában az egyház tekintélyének szükségességétvallja.Egy népszer hittudományi dolgozat minden kellékétegyesíti ez a munkája : az eladás világosságát és tárgyilagosságát,a következtetések meggyz erejét és a fejtegetésekrövidségét.Hasonlóképen nyugodt hang, helyenként bizonyos derülthumor uralkodik abban a polemikus munkájában, amelylyel a szentek tiszteletérl szóló katholikus tanítástvédelmezte (1607-ben) Gyarmathi Miklós helmeczi prédikátornakmár kilencz esztend eltt megjelent munkájábanfoglalt támadásai ellen.Ebben az idben élte át a katholikus egyház Magyarországbanlegválságosabb napjait. A protestáns rendekvallásuk szabad gyakorlatának biztosítására fegyvert ragadtak.(1604). Vezérök Bocskay István Magyarországés Erdély fejedelmévé kiáltatott ki. Diadalmas hadai elárasztottákaz ország nagy részét. A Habsburgház magyarországiuralmát végs veszély fenyegette. Ezt elhárítottaa bécsi békekötés (1606) az által, hogy kielégítette a protestánsokigényeit. Hatalmuk jelentékeny gyarapodást nyertaz által, hogy kétszer egymásután, az 1608. és 1 609-ik éviországgyléseken a nádori méltóságra protestáns fúremeltetett.Mindez Pázmányt nem félemlítette meg, st harczvágyátélesztette. Gyors egymásutánban látnak napvilágot pole-

"Bevezetés. i3mikus munkái. Terjedelem és modor tekintetében nagyváltozatosságot tüntetnek föl. Apró füzetekben, vaskoskötetekben mintegy a párbajt vívó vitéz kardcsapásai villannakmeg és a faltörágyú dörgése szólal meg.Különösen nagy föltnést keltett irodalmi harcza AlvincziPéterrel, a kassai kálvinista lelkészszel, kinek a Bocskayfölkeléselkészítésében és sikerében jelentékeny része volt,és a ki a béke helyreállítása után sem sznt az egyháziszószéken kíméletlen támadásokat intézni a kath. egyháztanítása, szertartásai és papjai ellen ; elszeretettel ismételvéna hitszegés és bálványcsinálás vádját,Pázmány egész eredeti módon hívta föl t irodalmi mérkzésre.« Egy keresztyén prédikátortól a kassai nevezetestanítóhoz Alvinczi Péter uramhoz íratott öt szép levél*czím munkájában ( 1609) korlátolt elméj protestáns prédikátortszólaltat meg, ki mikor katholikus urak társaságábana szokásos vádakkal eláll, azoktól teljes tudományoskészlettel czáfoltatik meg és ostromoltatik.Az els találkozás alkalmával a prédikátor bálványimádásnaknevezi a kath, vallást ; mire kath. ellenfele megállapítjaa bálványimádás fogalmát és bizonyítja, hogy aszentek és képek tiszteletérl szóló kath. tanítás nem viselimagán a bálványimádás ismertet jeleit. Máskor a prédikátorazzal áll el, hogy a kath. vallás megengedi a hitszegést,hivatkozik a konstanczi zsinatra, mely Húsz Jánost a részérekiállított menedéklevél daczára, máglyán kivégeztette ;és felemlíti IV. Eugen pápát, ki oka volt annak, hogyUlászló magyar király a törökökkel kötött békét fölbontotta,a mi a várnai csatavesztést vonta maga után ; mirekath. ellenfele ezt a két esetet tüzetesen magyarázza, azsinat és a pápa eljárását igazolja, st azt bizonyítja, hogy

14"Bevezetés.az új tanítások szabadítanak fi hitszegésre, mert hitszegkvoltak megalapítóik. További vitatkozások tárgyáulszolgálnak a papok ntlensége, a gyónás, a házasságszentsége.A prédikátor nem lévén képes magát kellen védelmezni,belátja tehetetlenségét, többször beismeri tévedését, majdlevélben Alvinczihez fordul, közli vele a vita lefolyását,eladja kétségeit, kéri tanácsát és támogatását. TolláraPázmány hízelg kifejezéseket ad, a melyek szertelenségükkelAlvinczit a gúny tárgyává teszik,A könyv hatását Alvinczi felháborodásából Ítélhetjükmeg, a mely annyira ert vett lelkén, hogy fegyveresmegtorlásra késztette hitsorsosait.

"Bevezetés.i5vádat, hogy a kath. egyház a hitszegést megengedi, éshogy a pápa hitszegésre késztette a magyar királyt. Ugyokoskodott, hogy a pápának és a többi keresztény államoknak1 semmi közük nem volt Magyarországhoz!, aminél fogva az megkérdezésük nélkül a magyarok békétköthettek a szultánnal, és az felszólalásukra nem voltakfeljogosítva a megkötött békét felbontani ; továbbá, hogynoha a keresztény hatalmakkal kötött szövetség megelztea török békekötést, ez utóbbi esküvel lévén megersítve,nagyobb kötelez ervel birí mint amaz.Ezzel szemben Pázmány azt vitatta, hogy a magyarok akeresztény hatalmakkal fönnálló szövetséges viszonyt egyoldalúlagfölbontani, a törökökkel békét kötni nem voltakfeljogosítva ; annál kevésbbé, mert amazok irányában isesküvel voltak lekötve ; de eskü hiányában az egyszerfogadás is eléggé lekötötte volna ket, úgy hogy az azzalellentétben álló eskü érvénytelennek volt tekintend. Eztelmés hasonlattal világosítja meg. Ha valaki — úgymond —törvényes királya ellen összeesküvésbe lép és esküvel kötelezile magát társai irányában ; sem ezt az istentelenesküt megtartani nem tartozik, sem azzal nem menthetimagát, hogy a király kezeibe hségesküt nem tett.A két munkából épen azokat a részeket közöljük, amelyek ezen kérdéseket tárgyalják.Mialatt ez a polémia folyt, Pázmány más oldalról istámadást intézett a kálvinisták ellen. iA nagy KalvinusJános Hiszekegyistene* czím könyvében azt a feladatottzte ki magának, hogy az apostoli hitvallás ágazatai ésKálvin tanítása között ellentétet mutasson ki. Mindjárt azels ágazatra vonatkozólag ez a gondolatmenete : Kálvinszerint Isten a bnnek is szerzje, mivel azonban Isten

16Bevezetés.mint a legtökéletesebb lény nem lehet a bnnek szerzje,ellenben az ördög a bnnek szerzje : Kálvin istene tulajdonképenaz ördög, és a kálvinistáknak az els ágazatotígy kellene formulázniok : « Hiszek a pokolbeli ördögben,minden ocsmány vétkeknekatyában, ertlen nem istenben.*alkotójában, kegyetlen mostohaEzzel a lojális polémia határain bizonyára túllépett, ésbarátai szükségesnek látták mentségére azt hozni föl, hogytudta nélkül jelent meg nyomtatásban a könyv, a mely az1 609-ik év végén tartott pozsonyi országgylésen veszélyesmozgalmakat támasztott. A protestáns követek ugyaniskövetelték, hogy eaz istentelen jezsuita, istenkáromlókönyve)) miatt szigorúan megfenyíttessék. A nádor megidéztePázmányt, a ki azonban azt válaszolta, hogy ea vallásügyében felmerül viták és hibák az egyházi törvényszék,nem pedig világi birák hatásköréhez tartoznak, amiért is csak fpapja vagy a pápa követe eltt igazolhatjaeljárását.* Mire a nádornak sikerült a protestánsokatrábirni, hogy követelésüktl álljanak el.Az apró csatározások, melyekben Pázmány majd magakereste fel ellenfeleit, majd az támadásaik ellen oltalmaztaegyházát, nem merítették ki erejét és figyelmét.Különben is jól tudta, hogy alkalmi munkák, a melyeknekpillanatnyi szükség ad létet, tartós hatásra nem számíthatnak.Azt a feladatot tzte ki magának, hogy a kath.vallás legfbb hitágazatait és az azok ellen protestánsrészrl intézett támadásokat rendszeresen, összefüggésbenés kimeríten tárgyalja. Ígyjött létre irodalmi pályájánaklegjelentékenyebb alkotása: «Az isteni igazságra vezetKalauz. » (1613.)A kétszáz nyomtatott ívre terjed munkában kiindulási

Bevezet?'. \ypontja : Isten léte és végtelen tökéletessége, a mit mindenember a természetes ész világosságánál is fölismerhet ;Isten végtelen tökéletessége pedig arra készteti az embert,hogy neki hódoljon és szolgáljon, a mire az igaz vallásnyújtja az útmutatást. Kutatva, hogy a különféle vallásokkzött melyik az igaz vallás, arra az eredményre jut, hogyaz nem lehet más, mint a keresztény és pedig az, a mit akath. egyház tanít, a minek bebizonyításával foglalkozik akönyv legnagyobb részében ; fképen a szentírásról, apápáról, oltári szentségrl és az igazolásról szóló kath.tanítást, a mely a leghevesebb ostromoknak volt kitéve,tárgyalja a legnagyobb részletességgel.Minta gyanánt mesterének, Bellarmin bibornoknak1581-ben megjelent munkája állott eltte; ebbl helyenkéntátkölcsönözte az anyagot, az érveket, a gondolatokat.Azonban a két könyv lényegesen különbözik egymástól.Bellarmin csak hittudósok, Pázmány a nagy közönségszámára is írt ; amaz csakis azokat a hitágazatokat tárgyalja,melyek körül a vallásfelekezet!' viták folynak, ezutóbbi kiterjeszkedik azokra az igazságokra is, melyek azösszes keresztény felekezetek közös birtokai.A (Kalauzt a szigorú tudományos módszerrel a népszereladás elnyeit egyesíti. Nemcsak alapos ismeretekkellátja el olvasóit, szívökre is hat ; ers meggyzdésselkaröltve a bens áhitat szellemét kívánja fölébreszteni.Az a tény, hogy a « Kalauz* már Pázmány életébenhárom kiadásban jelent meg, noha nagy terjedelme megszerzésétés olvasását nehezítette, hatásának mértékéülszolgálhat.Bód Péter, XV111. századbeli kiváló protestáns író,joggal mondhatta errl a könyvrl, hogy abban PázmányPázmány Péter munkái. 2

18Bevezetés.t minden ékesszólásának és elmés találmányinak vastagfolyamatját kiöntötte az ellenkez vallásúak ellen.*Az a sokoldalú és sikerdús munkásság, melyet Pázmánymint író, szónok és térít kifejtett, tiszteli körében természetszerenfölkeltette azt a gondolatot, hogy mégjelentékenyebb elnyöket fog biztosíthatni a kath. vallásügyének, ha egyéni súlyához az egyházi és politikai hatalommindazon eszközei járulnak, a melyeket Magyarországbana fpapi állás nyújt.Ezért Forgách Ferencz, esztergomi érsek halála (i 61 5)után, a magyarországi kath. frendek a királyi udvarnálés a római szentszéknél lépéseket tettek a végbl, hogyPázmány neveztessék ki utódjává. Óhajtásuk teljesült.(1616,)Az ország els fpapi székére emeltetve, Pázmány azegyházi élet minden irányában nagyhatású actiót indítottmeg. Els sorban a papság vallásos buzgóságának és m-veltségi színvonalának emelésére irányozván törekvéseit:papnöveldéket létesített, a nagyszombati fiskolát megalapította,zsinatokat tartott. Ugyanakkor egész kiterjedésbenigénybe vette azokat a politikai jogokat, melyekaz ország prímását megillették. A királyi tanácsban, azországgyléseken, a békealkudozásokban szava mindenkorirányadóvolt.Érseki kormányzásának úgyszólván egész idejét betöltika Harbsburgház ellen a protestáns uralkodók és népekáltal viselt harminczéves háború eseményei, melyek Erdélyfejedelmeit is arra késztették, hogy fegyvert fogjanak.Bethlen Gábor, els támadásának (1619) igazolására

Bevezetés. 19Alvinczi Péter által • Magyarország panasza* czím alattröpiratot bocsáttatott közre, a melyben egyebek közt aztállítja, hogy ]]. Ferdinánd ármány és erszak segítségévelválasztatott meg magyar királylyá, azután pedig koronázásihitlevelében elvállalt kötelességeit megszegte ; továbbá avallási sérelmeket helyezi eltérbe, és különösen Pázmánytvádolja azzal, hogy protestáns templomokat foglal cl, prédikátorokatQldöz, a kath. vallás terjesztésére erszakoseszközöket használ. Egyebek között azt a nyilatkozatotadja szájába: «Jobb, hogy az egész országot vadak lakják,hogy sem mint az eretnekeknek benne való maradástengedjenek. 1Pázmány maga válaszolt névtelenül kiadott röpiratban,melyet egész terjedelemben közölhetünk. Azzal kezdi,hogykét század óta olyan nyugalom nem uralkodott az országban,mint ez utolsó három esztend alatt ; a törökökkelés az erdélyi fejedelemmel fennálló békekötés állandónakígérkezett ; st az utóbbi ajánlatot tett, hogy a királynak,lázadó cs«h alattvalói megfékezésére segítséget nyújt. Szerintet némely zenebonás és fúrt agyú emberek . . . részszerintaz híres neves német nemzetség ellen való meggyökerezettgylölségtl ösztönöztetvén, részszerint uralkodásnakés kóborlásnak kívánságától gerjesztetvén », birtákBethlent támadó föllépésre. Egyenként czáfolja a támadásigazolására felhozott okokat. 11. Ferdinánd rendesen éstörvényesen választatott meg ; a hitszegés vádja ellen pedigmegoltalmazza t a néhány hónap eltt tartottországgylés, mely hálásan ismerte el az ország irányábantanúsított jóakaratát ; ha pedig netán valamit elmulasztottvolna, ezért a felelsség a nádort terhelné,kit teljhatalmú helytartójává rendelt, mikor a német biro-

»2 "Bevezeiés.dalomba távozott. Visszautasítja a maga személyét illetvádakat ; esküvel ersíti, hogy az ajkaira adott nyilatkozat,«soha se szájába, se elméjébe nem jött.Felszólalásával az egyház és az személye ellen irányulóellenséges érzületet a fölkelk körében lecsillapítaninem sikerült. Az 1620 nyarán tartott beszterczebányaiországgylés, mely Bethlent Magyarország királyává kiáltottaki, oly végzéseket hozott, melyek a kath. egyházhatszázados szervezetének felforgatását, az egyházi javaknakhonvédelmi czélokra fordítását rendelték el, és Pázmánytmint a haza ellenségét az országból számzték.Pázmány nem késett tiltakozni. Latin nyelven közzétettröpiratban kimutatta, hogy a beszterczebányai országgylésa törvényesség föltételeit nélkülözi, minélfogva végzéseiérvényteleneknek tekintendk. Azt a vádat, a melyszerint a magyarországi papság «a haza nyugalmát megzavarta",ahhoz hasonlítja, a melyet Krisztus és az apostolokellen hangoztattak a zsidók. A farkas és a bárányesete — úgymond — ismétldik újból. Saját személyérlelismeri, hogy Bethlen törekvéseit meghiúsítani igyekezett,de ezzel — úgymond — a haza elnyomott szabadságánakvisszaállítására, nem pedig vesztére és romlásáratört.Mindezek daczára, mikor Bethlen egyik bizalmas híve,gróf Thurzó Imre, a béke helyreállítása érdekében a kezdeményezlépést megtette, Pázmány meleg szavakkalbuzdította t igyekezetei folytatására és biztosította támogatásafell. eAdta volna az Ur Isten, — írja neki —hogy ennekeltte is mindnyájan a szép csendes és békességesállapotot megbecsülvén ezt a nagy tüzet ne gerjesztikvala, mely immár sok ezer hazánkfiait megemész-

»:»1Bevezttét. 2t ette. és ha idején elejét nem veszik azok, a kiken áll, fél,hogy utolsó veszedelemre ne hozza hazánkat, kit az lírIstenkegyelmesen eltávoztasson.A megindult tárgyalások eredményre vezettek. Az1622-ik év els napján a két fél biztosai aláírták a békekötést.Pázmány fátyolt vetve a múltra, ba> áti jobbját nyujtá afejedelemnek abban a levélben, melylyel akkor szolgálataitajánlotta föl neki a béke megszilárdításának mvében,Bethlen viszont « barátjának)) czímezi t válaszában. « Kegyelmed))— írja sajátkez utóiratban — « engemet annakutánnatartson jóakarójának ; valalamibl az én barátságomis kívántatik, meg nem akarunk fogyatkozni, hanem kedveskedniakarunk és igyekezünk.))Bethlen második és harmadik támadása után szintén,alig hogy a béke létrejött, Pázmány mindjárt fölvette alevelezés elejtett fonalát. Mikor 1629 tavaszán egy negyediktámadás veszélye forgott fönn, Pázmány azon volt,hogy t visszatartsa, « Olvastam 1 — írja neki egyebekközött — «hogy a tigris, mikor vadat akar fogni, egynehányugrást próbál, ha azokkal el nem éri, nem is zia vadat, mert ha ezt ép és egész ervel el nem érte,leteszi reménységét. Ugy tetszik, sokan ép és nagy erveleleget próbáltak az elfolyt tizenhét esztend alatt ; amit eddig végbe nem vihettek, nem engedi Isten, hogyezutánvégbe vigyék.Mire Bethlen így válaszol«A mely hasonlatossággal kegyelmed nékünk való írásábanél, némely fenevadnak szokását hozván el : azt úgylenni mi is hallottuk ; melyhez képest egyszeri megfogyatkozottreménység után kinek mi reménysége lehessen, nem

»i:a a"Bevezetés.tudjuk, és azon felettébb nem is szorgalmatoskodunk, magunkra,nem más emberek dolgára lévén nagyobb gondunk; hanem Istenünket szüntelen kérjük, hogy e mostanikeresztény országoknak felháborodott állapotjukat kívántszép csendességre hozván, e sok vérontások és szegényközségnek nehéz pusztulási után adjon állandó egyességet.Az a bizalmas viszony, melybe Bethlen utódjához,]. Rákóczy Györgyhöz lépett Pázmány, zavartalanul állottfönn az utóbbinak haláláig.Azt a mélységet, a mely ket a vallási téren elválasztá,áthidalta a haza- és fajszeretet érzése, mely Pázmány lelkétbetöltötte. Ennek sugallata vezette t arra az álláspontra,hogy támogatni és ersíteni kell Erdély különállását,a melyben Magyarország alkotmányos szabadságainakés a magyar államférfiak politikai súlyának biztosítékátlátta a német befolyás uralomra törekv irányávalszemközt.Ezt a felfogást leleplezetlenül föltárta egy alkalommalaz erdélyi fejedelem követe Kemény János eltt, ki önéletrajzábanföljegyezte következ érdekes nyilatkozatát«lm látod, édes öcsém, nekünk elégséges hitelünk, tekintetünkvagyon most a mi kegyelmes keresztyén császárunkeltt : de csak addig durál az, míglen Erdélyben magyarfejedelem hallatik floreálni ; azontúl mindjárt contemptusbajutván, gallérunk alá pökik a német.Ez a felfogás indította t arra, hogy tiszteletre méltólojalitással az udvar és a fejedelem között mint közbenjáróaz összeütközések elejét venni igyekezzék. Errl tanúskodiklevelezése, a melybl Rákóczyhoz írt negyvenkilenczdarabot a jelen gyjteménybe felveendnek véltük ;tekintettel arra, hogy azok nemcsak a történetírás értékes

Bevezetés. a 3forrásai, hanem Pázmány írói egyéniségének és nyelvénekismeretéhez is fontos adalékok gyanánt szolgálnak.*Pázmány fpapi és politikai tevékenysége közepett, sohasemhagyott föl az irodalmi munkássággal. Sokkal jobbanismerte a sajtó súlyát, semhogy azt akkor is, amikor máshatalmi eszközök állottak rendelkezésére, érvényesíteni elmulaszthattavolna.Korábbi munkáit újabb kiadásokban bocsátotta közrevagy készítette sajtó alá.Mikor azokat megtámadták, megoltalmazásukramaga vette kezébe a tollat.Soká kellett várnia, míg a Kalauz-ra megkapta a választ.Ugyanis a magyarországi protestáns felekezetek vezérférfiai,hazai hittudósaik sorában erre a feladatra egyet semtartottak képesnek. Ezért Wittenbergába fordultak és azegyetem egyik híres tanárát Balduinus Frigyest bírták ráarra, hogy a czáfoló munka megírását elvállalja. Mivelelbb Pázmány könyvét latin nyelvre kellett lefordítani,sok id telt el, míg a német theologus a munkához foghatott,és csak tizenhárom esztend múlva (1626) látottnapvilágot latin nyelven írt dolgozata, mely terjedelemremegközelíti a « Kalauz s-t és azt tételrl-tételre tárgyalja.Pázmány ellenben nem késett a válaszszal, mely (1627) ilyczím alatt jelent meg : «A setét hajnalcsillag után bujdosó* Pázmány leveibl három gyjtemény jelent meg: Jfíittertl: «Epistolae Petri Pázmány)) két kötet (Buda, 182a) —Szilágyi Sándortól: « Rákóczy és Pázmány)) (Pest 1870.) — esorok írójától « Pázmány Péter levelezése.)) (Budapest 1873.)A Hazánk, Hazai Okmánytár, Könyvszemle és Történelmi Tárköteteiben is Pázmány számos levele látott napvilágot.

»24 "Bevezetés.Luteristák vezetje, mely útba igazítja a wittembergaiAkadémiának Fridericus Balduinus által kibocsátott feleleteita Kalauzra.* Magyar nyelven írta meg feleletét. Eljárásátígy igazolja: ((Jóllehet deákul is tudok, de mivela Kalauzt magyavokéi-t magyarul írtam, annak oltalmát ismagyarul akartam írni, nemzetségemnek lelki orvosságáért.Tudom, ebben senki meg nem ütközik. Mrrt ha másnakszabad a magyar könyvre deákul felelni, engem sem tilthat,hogy magyarul ne írjak a deák könyvre.Diadalmas érzéssel vette kezébe a tollat ezen könyvénekmegírásához. « Legyen áldott az Úrnak szent neve!* —úgymond — «nem hogy valamiben meggyzték és ertlenítettékvolna a Kalauz bizonyságit, de st azoknak kifeselhetetlenkötelében vergdvén, nyakukra fojtották ésoldhatatlanokká csinálták azokat;úgy hogy a wittembergaifelelet nem egyéb hanem a Kalauzban itt igazságnak vastagítása,az új tudományoknak (talán nem annyira az oltalmazoktudatlanságából, mint az ügynek és vallásnak fogyatkozásából)gyzedelmes rontása. Azért magamról bizonyosanmondom, hogy ha lutherista volnék, megolvasván aBalduinus könyvét, katholikussá lennék, úgy annyira kitetszika Balduinus mentegetésébl a lutherista hamisság.*Egy esztendvel ezen munka megjelenése eltt, adottki Pázmány «A szentírásról és az anyaszentegyházról*czim értekezést, a melyben a Kalauznak erre a két tárgyravonatkozó fejezeteiLl mintegy kivonatot nyújt. Ezzel akiadványával szkebb szülföldjeBihar vármegye iránt tápláltkegyeletes érzéseinek kívánt emléket állítani.« Negyven egész esztendeje lészen* — írja a vármegyéhezintézett ajánlólevélben — amikor az Úr Isten engemethonomból, azaz seimnek örökségébl kiszólíta s egyházi

"Bevezetés. 2 5állapotba választa. Soha azóta, édes nevel hazám, feledékenységbennem volt elttem emlékezeted ; stkívántamés kerestem abban módot, hogy velem való dajkálkodásidathálaadó szolgálattal valami részbl megköszönjem, ésbenned lakozó atyámfiainak csekély értékem szerint kedveskedjem.De mód nem adatván él nyelvem tanításávalhozzád való kötelességemnek terjesztésében, hogy teljességbenháladatlanul meg ne haljak, vénségemben ennek akis írásomnak néked ajánlásával, ha kötelességemnek elegetnem tehetek, ismertetni akarom hálaadó igyekezésemet. 1Utolsó munkáját 1631-ben írta meg ily czím alatt:"Bizonyos okok, melyek erejétl viseltetvén egy femberaz új vallások trébl kifeslett és a római ecclesiának kebelébeszállott.*Tudományosan képzett protestáns furat szólaltat meg,a ki a kath. egyházba térvén át, ezen lépésérl egyik barátjátértesíti, mivel pedig ez c föleit megütközését fejeziki, eladja és tudományosan fejtegeti az okokat, a melyekt az új tanoktól elpártolásra és a régi egyházba valólépésre indították.A következ években, élte alkonyán, prédikácziói egybegyjtésévelés sajtó alá bocsátásává! foglalkozott. Néhányhónappal 1637 márczius 1 9-1'kén bekövetkezett halála elttjelent meg a 116 szent beszédbl álló gyjtemény, melyt mint az egyházi szónoklat nagymesterét állítja elénk.A szellemekre való hatás eszközei kzött Pázmány nemnélkülözte az ékesszólás elnyeit sem.A természet bekezen halmozta el a szónoki sikert biztosítótulajdonságokkal, a melyeket ifjú korában avatottmesterek oktatása és az ékesszólás klasszikus mveinektanulmányozása magas fokra emeltek. Már küls megjele-

a 6Bevezetét.nésével, mikor a szószékre lépett, megragadta hallgatóit.Középtermet szikár test büszke tartású ft hordozott.Magas homlokára a mély elmélkedés barázdái voltak bevésve; hatalmas szemöldöktl árnyalt fényl szemeivel azemberek rejtett gondolatait látszott kutatni ; az ersenkiemelked orr és a tömött bajusz alatt idegesen összeszorulóajkak az akarater folytonos megfeszítését árultákel ; dús haj és spanyol divat szerint nyírt szakáll keretelikbe az arczot, mely nélkülözvén a szelid mosoly és a behízelgnyájasság varázsát, a hideg számítás és a hajthatatlanszilárdság összbenyomását teszi.Pázmány az prédikáczióiban inkább az észhez, minta szívhez szólott ; hallgatóit inkább meggyzni, mint meghatniigyekezett. Az érvek erejíre és világosságára, sokféleségéreés megfelel csoportosítására fordította a legfbbgondot. Megilleti t a • hatalmas argumentátooczíme, melylyel a franczia irodalomtörténet Bourdaloue-t,a nagy szónokot tüntette ki. Nem deklamált, kerülte apáthoszt, nem kívánt keresett formai szépségekkel ékeskedni; a természetes, keresetlen eladáshoz ragaszkodott.A szószéken az apostoli feladatokra, nem a mvészet követeléseiregondolt. Szerinte az egyházi szónok legfbbambicziója az legyen, hogy a hallgatók lelkébl a tévedéseketkiirtsa, velük a bnt megutáltassa, ket bnbánatraés javulásra bírja. «Nem veszedelmes orvosnak tartanók-e»— kérdezi — «a ki betege eltt lantot verne ésénekléseivel akarná gyönyörkedtetni fülét ; orvosságokatpedig, mivel azoktól a beteg iszonyodik, nem adna nyavalyásnakgyógyítására? Ilyen ártalmasok a prédikátorok,kik csak szólásnak ékességével vagy magok álma és elmélkedésökbeszélgetésével, vagy igen mély és szokatlan, de

,"Bevezetét. a 7haszontalan tudományokkal viszkettetik a hallgatók fülét,a lelki sebek genyedtségét pedig meg sem illetik. •Azonban az egyszerséget meg tudta különböztetni apongyolaságtól, a természetességet nem kereste aköznapiságban.Mikor a felhasznált képekben és hasonlatokbanhallgatói mindennapi foglalkozásaihoz leszáll, a jó ízlésselsohasem j összeütközésbe. Egyszersmind míg polemikusmunkáiban az indulatok forgó szele nem egyszer magávalragadta tollát: prédikáczióiban teljes szélcsend uralkodik.A szószék lépcsin leteszi a fegyvert, melylyel az irodalmikzdtéren halálos sebeket ejtett.Prédikáczióinak tárgya : az evangélium tanításának magyarázata.A hit titkainak, a dogmatika legnehezebb kérdéseinekfejtegetésére meglep világosságot tud árasztani.Bségesen kölcsönöz a szentírásból és a szentatyák irataibólidézeteket ; de ezeket olyan ügyesen választja meg,olyan találóan alkalmazza, hogy nem válik fárasztóvá ; nohabeszédeinek terjedelme a ma megszokott mértéket jóvalmeghaladja ; többnyire mintegy két óráig beszélt.Több mint harmadfélszázad multával ezeket a beszédeketaz egyházi szónoklat remekei gyanánt dicsíti az irodalomtörténet,mintákul használják egyházi szónokok, tanulmánytárgyává teszik a politikai ékesszólás mestereia mely dicsségben vele egyedül Francziaország XVI. századbelinagy egyházi szónokai osztoznak.PÁZMÁNY PÉTER MAGYAR MUNKÁI.1. Felelet az Magiari István Sárvári Praedicatornak, azOrszág romlása okairul, irt könivere, Iratot Pazmani Péteráltal,Nagy-Szombatba. M. D. Cili. (Negyedrét 322 lap.)

:1 8 Bevezetés.2. Kempis Tamásnak a Krisztus követésérl négy könyvei,mellyeket magi arra fordította Pazmani Péter. Bécs 1604.(Negyedrétü — Jap. — Ujabb kiadások: Bécs 1624, 1638.Pozsony 1648. Nagyszombat 1709, 1738, 1769, 1772.)3. Az mostan tamat vy tudomaniok hamisságának Tiznilvan való bizonisa'ga, Es reovid intés a Teoreok Birodalomróles vallásról. Iratot Pazmani Pétertl. GraeciiStyriae. M. DC. V. (Negyedrétü 117 levél.)4. Keresztyéni Imádságos Keönyv, melybe szép ájtatosKeoneorgesek, Haladások es Tanusagoc foglaltatnac, esreovid tanusagh, mint ismerhesse megh akár mely együgyember is az igaz hitet. Greczbe 1 606. (Tizenkettedrét268 levél. — Újabb kiadásai: Pozsony i6jo, 1625,1631, 1650. Bécs 1665. Lcse 1674. Nagyszombat 1701,1791. Pest 1869.)5. Keresztiem' Felelet. A Megh Döcsöült SzentekTiszteletirl, Ertünk való könyörghesekrl es Segitsegü!hivasokrul, Iratot Pazmani Péter által. Az GyarmathiMiklós Helmeczi Praedicatornak. A Bodogh EmlékezetMono;zloi András Vesperiny Püspök es Posoni Praepostkönyve ellen irt csacsogasira. Graecii Styriae. M. DC. VI ].(Negyedrétü110 levél.)6. Az Nagi Calvinos Janosnac hiszec egy Istene. Az azAz Calvinos értelme szerent való igaz magiarazattia azCredonac : Mely az Calvinus tulaidon k&nyveib&l, hyyen,es igazán egybe szedettetet az Calvinista Atiafiaknac lelkiepp&letekre es vigasztalasokra. S. T. D. P. P. * Nagyszombatba,M. D. C. IX, (Nyolczadrét 152 levél.)7. Egy Keresztien Prédikátortól S. T. D. P. P. Az Cassainevezetes tanítóhoz Alvinczi Péter Vramhoz Iratot eot széplevél. I. Az Pápisták Baluaniozasárul. 11. Minem szabadsághozagyianak az Pápisták az Hittel kotot foghadásnak* Sacrac 7'heologiae Doctor Pázmány Péter.

Bevezetés. ?qfelbontására. III. Mint tanicsak az Pápisták, hogy iob arPapnak hazasságh kiuul latorkodni, hogy sem házas társhozkötelezni maghat. IV. Egy Pápista embernek ennihányesztelen dolgokrul valókerdezkedesinul. V. Mely méltatlannevezik Baluaniozoknak es Eretnekeknek az Luther esCalvinus k&uet&yt. G. S. P. G. V. T. A. M. DC. IX.(Nyolczadrét 133 levél.)8. Alvinczi Péternek sok tetovaazo kerenghesekkel esczegherés gyalázatokkal felhalmozót feleletinek r&uyd éskeresztyéni szelidségghel való megh rostálása. IrattatotPázmány Petertool az Jesvitak rendin való legh kissebTanitótúl M, DC. IX. (Nyolczadrét 128 lap.)9. Posonban l6t Praedicator, Pázmány Péter által Azonaz napon, mellyen amaz tündér módra változandó alhatatlanságnaktukore, Thordai János Barát harmadszor ki6ltSzot az csuklyából Pünkösd után XII. Vasárnap, Kisasszony havának 22 napján, M. DC. X. esztendben. Egykeresztyen halgatótúl az eleven nyelv után Írásban foglaltatotés az hívek eppuletire szern eieiben ki bocsánatot.Musiponiba (Pozsonyban) M. DC. X. (Negyedrét i6 levél.)10. Isteni Igazságra vezerleo Kalaoz, Mellyet irt PázmányPéter Jesvitak rendin való Tanito. NyomtattakPozsonban, M. DC. Xlll, (Ivrét 840 lap, — Újabbkiadásai: Pozsony 1623, 1637.)11. Csepregi Mesterség. Az az Haffenreffernek magyarráfordítót kSnyve eleiben ffiggesztet leveleknekczegéres czigánysagi és orcza-szégyenyito hazugsági Melyetaz Igazságnak oltalmára irt Szyl Miklós * Bécsben1614. (Nyolczadrét 78 lap.)12. Az Calvinista Prédikátorok igyenes erkeolcseu tekelletessegénekTevkeore Mellyet az Felfeoldeon nyomtatotLelki Orvosságnak eleol járó beszédebeol szerzet Lethe-* Pázmány álneve.

3° Bevezetés.nyei István,* Becsben M. CC XIV. (Nyolczadrét14 levél.)13. Az Igazságnak Gyeozedelme Melyet Az AlvinciPéter Teokeoreben megmutatot Pázmány Péter. PosonbanM. DC. XIV. (Negyedrét 108 lap.)14, Csepregi Szegyenvallas. Azaz Reovid Felelet, melybenaz Csepregi hiúságoknak KSszegi tóldalékit verofényTehozza Pázmány Péter, Prágában M. DC. XVI.(Nyolczadrét284 lap.)1 5. Reovid Felelet Ket Calvinista Keonyvecskere Mellyeknekegyike Okát adgya miért nem felelnek az CalvinistaPrédikátorok az Kalauzra. Másika Itinerarium Catholicumnakneveztetik.M: DCXX. (Negyedrét 74 lap,)16. Falsae originis motuum Hungáriáé succincta refutatio.— Az Magyar országi Támadásoknak hamissan költötteredetének rövid vels Hamisítása. MDCCXX. (Latinés magyar szöveg. Negyedrét 36 levél.)17. Az Szent Írásról es az Anyaszentegyházrul kétrövid könyvecskék. Mellyeket irt Pázmány Péter EsztergomiÉrsek Bécsben M. DC. XXVI. (Negyedrét 169 lap.)18. A setét haynal-csilag-utan budoso Luteristak Vezet6je.Mely útba igazittya a Vitebergai AcademiánakFridericus Balduinus által ki-bocsátot feleletit a Kalauzra.Pázmány Péter Esztergomi Érsek irta. Bechben M. DC.XXVI 1. (Negyedrét 493 lap.)19. Bizonyos Okok, mellyek erejetol viseltetven egyfo ember az uj vallások toveb&l ki-feslet es az RomaiEcclesiának kebelébe szállót Pozsonban. M. D C. XXXI.(Negyedrét 51 lap. — Ujabb kiadása Bécsben 1632 —Pozsony 1758.)ao. A Romai Anyaszentegyház Szokásából MindenVasárnapokra Es Egy- néhány Innepekre Rendelt Evan-* Pázmány álneve

1Bevezetés. 3gdiumokrul Predikacziok. Mellyeket el& nyelvének tanításaután Írásban foglalt Cardinal Pázmány Péter Esztergám!Érsek Posomban. M. DC. XXXVI. (ívrét 1 278 lap.—Ujabb kiadásai: Nagy-Szombat 1695, 1768.)•A jelen gyjteménybe felvett darabokat Pázmánynak1, 4, 6, 7, 8, 10, 15, >6, 17. 18. szám alatt jelzettmunkáiból vettük.Az els részben :Az 1. szám alatt az értekezés egész terjedelmében vanfölvéve Pázmány munkáinak a budapesti egyetem hittanikara által rendezett kiadásából* II. 273— 312.* "Pázmány Péter bibornok, esztergomi érsek, Magyarországprímása, — összes munkái, a budapesti kir. magyar TudományEgyetem megbizásából egybegyjti és sajtó alá rendeziugyanazon egyetem hittudományi kara. — Magyar sorozat. —Budapest, nyomatott a kir. m. Tud. -Egyetem nyomdájában. 4-rét.7. kötet. Felelet Magyari István könyvére. Sajtó alá rendezi T^apaics Rajmond. — Kempis Tamásnak Krisztus követésérl.Sajtó alá rendezi az i6?4-iki bécsi kiadás után KisfaludyA. Béla. — Az mostan támatt új tudományok hamisságánaktiz nyilván való bizonysága és rövid intés. Sajtó alárendezi J^apaics Rajmond. — Budapest, 1894. 587 1.77. kötet. Imádságos könyv. — Rövid tanúság. — Keresztyénifelelet a megdicsült szentek tisztelctérJ. — AlvincziPéterhez íratott öt szép levél. — Alvinczi feleletinek megrostálása.— Calvinus hiszekegy Istene. — Pozsonyban Jöttpredikatio. Sajtó alá rendezték: Breznay Béla, J^isfatudy A.Béla, T\apaics Rajmond. — Budapest, 1895. 801 1.777. kötet. Igazságra vezérl kalauz. 1. kötet. Sajtó alá rendezteJ^ist Ignácz. — Budapest, 1897. 759 1.77 /". kötet. Igazságra vezérl kalauz. 11. kötet.—- Egy tudakozópraedikátor nevével íratott öt levél. — Sajtó alá rendeziJ^iss Ignácz. — Budapest, 1898. 799 1.V. kötet. Csepregi mesterség. — Calvinista tükör. — Azigazságnak gyzedelme. — Csepregi szégyenvallás. — Rövid feleletkét kálvinista könyvecskére. — Bizonyos okok. — A szentirásrúl és az anya szentegyházrúl. — A seiét hajnalcsillagutain bujdosó luteristák vezetje. — Sajtó alá rendezte J{apaicsRajmond. — Budapest, 1901. 823 1.

—:3 2 "Bevezetés.A 11V. szám alatt mutatványul töredékek vannakközölve ugyanazon kiadás 11, 539— 557, 679— 685, 111.a) 27 — 46, IV. 622—650, V. 477— 502. lapjairól.A VI. szám alatt az értekezést egész terjedelmébenközöljük ugyanazon kiadás V. 310 — 342. lapjairól.A második részben :Az I. szám alatt közlött mutatványt a Prédikácziók1 636-ik évi kiadásának 190— 203. lapjairól veszszük.A 11. szám alatt a politikai röpiratot az 1620-ik évikiadás nyomán egész terjedelmében adjuk,A ]]]. szám alatt a leveleket a következ munkákbólközöljükJHiller : Epistolaz. ]. 136,138. 11. 206—210.Szilágyi: Rákóczy és Pázmány. 63— 178.Történelmi Tár: 1 88 1 -ik évfolyam 609— 1889-ik évfolyam651 — 664.Föladatunk az lévén, hogy a közlött darabok olvasásátlehetleg megkönnyítsük; arra kellett magunkat elhatároznunk,hogy a mai helyesírást használjuk. A nyelvész azeredeti kiadásokhoz fordul.A régi kiadásokban és a budapesti kiadásban is a lapszélekensrn elforduló könyvidézeteket mellzhetknekvéltük ; ellenben azokat, amelyeket Pázmány a szövegbevett föl, meghagytuk.TraknóiVilmos.VI. kötet. A római anyaszentegyház szokásába! mindenvasárnapokra és egy néhány innepekre rendelt evangéliumokrólpraedikácziók. 1 rész Sajtó alá rendezte J(anyurszky György.Budapest, 1903. XLVI. és 821 1.(VII. kötet sajtó alatt.)

ELS RÉSZHITVITÁZÓ MUNKÁKPázmány Péter munkái.

J.RÖVID TANÚSÁG, MINT ISMERHESSEMEG AKÁRMELY EGYSZER EMBERAZ IGAZ HITET.(1606.)Mi indított engem ez irásocskára.Ha oly szorgalmatos gondjuk volna az embereknekaz lelkükre, mint e világi dolgokra, felette könnyvolna az igazságnak ismerete, holott erre nem igenszükséges a mély bölcseség, hanem a jó lelkiismeretés igazságszomjuhozó akarat. De mivelhogy lenyomjaés szemfényveszt babonájával megcsalja a hamisságaz embereknek homályos értelmét, ennek okáért sokan,noha az igaz útból kitértek, de még sem akarják azutánok kiáltó szavát hallani, hanem inkább bedugjákfülüket.Három rendbeliek pedig (a mint eszembe vettem),a kik a hit dolgairól való tusakodást igen eltávoztatják.Elsk azok, kiknek minden eszök, kedvök e világhozragaszkodott, melyben, ba lehetne, mindörökké akarnánakmaradni. Ezek, mivelhogy kisebb dolguk is nagyobbaz üdvösségnél, azzal mentik magukat, hogyfalut vagy feleséget vettek és nem akarják érteni a jót,hanem a szent Jób mondásaként ugyan elkergetik azigazság ismeretét maguktól. Maga elébb az Isten országátkellene keresni, mert mit használ, ha mind e világmienk volna is, ha lelkünk elvész és az ideig valóvigasságot örök siralom követi. Az Írás bizonyára mindene világi dicsséget és gazdagságot olyannak nevez,mint az álomban látott dicsség és gazdagság, kit mi

36f. Hitvitázó munkákis,mikor halálunk óráján felébredünk, nyilván, nohakésn eszünkbe vesiünk.Más rendbeliek azok, kik noha lelkiekrl is gondolkodnak,de azt mondják, hogy a papok dolga a hitdolgairól való versengés, k ebbe nem ártják magukat,lelkiismeretüket nem akarják megháborítani, hanem amiben egyszer megnyugodtak, abban akarnak maradni.De ezek, ha az igazságnak keresetét csak másra bizzák,az igazság ismeretét és a mennyországba való menésris másra bizhatják. És ha elég nekünk is azt mondanunk,a mit az oláhok mondanak : «tudja a pap, mithiszek és mi az igaz», könnyen mind praedicatio hallástóls mind egyébtl megmenekedhetünk. Nyilván, szentPál azt parancsolja, hogy mindeneket jól megszórjunk,rostáljunk és úgy ragaszkodjunk az igazsághoz és hogygondot viseljünk magunkra, tudakozzunk az Isten akaratjárólés az igazságról, meit kinek-kinek magáról számotkell adni. Azért méltó, hogy mint számadó szolgákúgy viseljük magunkat; ne támaszkodjunk csak másra,csak a más ember szájával ne együnk, tudván, hogynem életünkbe vagy tisztességünkbe, hanem örök kárhozatunkbajáró dolog az igaz hitnek ismerete. Haazért bolond ember volna, a ki életbevágó dolgát teljességgelmásra bizná és maga semmi gondját nemviselné : mentül inkább esztelennek kell Ítélnünk efféleüdvösségére gondviseletlen embert? Nyilván, ha ez amentség elég volna Isten eltt, hogy a tanítók tiszte azigazságról való tudakozás és elég a juhoknak, ha azpásztorukat követik, sem a török, sem a Christus-tagadóeretnek el nem kárhoznék, mert k is az tanítójukatkövetik. De nem így vagyon a dolog. A Christus juhainakokosaknak kell lenni, hogy a pásztortól megtudjákválasztani a gyapjúba öltözött farkast, kit nem cselekedhetnek,ha, mint a vak vezetjét, úgy követik szembekötvea tanítókat, magok semmit nem akarván érteni.Harmadik rendbeliek azok, kik örömest akarnák érteniaz igazságot, de e sok visszavonásokat látván, aztítélik, hogy ha ennyi tudós emberek meg nem alkud-

T{övid tanúság. 37hatnak az igaz hiten, k, vagy együgyüségök, vagy evilági foglalatosságuk miatt, ha szinte akarnak semmehetnének végére az igazságnak. Mert nem hogy ahit dolgaiban való különbözésnek megrostálására, demég csak arra is, hogy megértsük, miben különbözzönegyik vallás a másiktól, teljes életük sem volna elégségesaz együgyeknek. Annak okáért, noha ezekörömest kívánnák az isteni igazságot érteni, de meggondolvánaz elméjök gyenge voltát, nem látják módját,mint kelljen ennyi visszavonások közt a tiszta búzáta konkolytól megválasztani.Rövideden azért csak azt akarom megmutatni : Mintismerhesse meg akármely tudatlan és együgy ember is azigaz vallást.Ha pedig ebben a te értelmednek és kívánságodnakeleget nem teszek, keresztyén olvasó, azt bizonnyaltudjad, hogy ez nem az igaz vallás fogyatkozásából,hanem az én tudatlanságomból származik.Minem készülettel kelljen az igazság kiesésérekészülnünk-A ki valóban igyekezik az igazság ismeretére és azlelke üdvösségére, szükség:"Elször, hogy az Istennek mindennap nagy óhajtássalkönyörögjön, hogy szent felsége világosítsa megértelmét, gerjeszsze fel akaratját és az Szent Lelkéveligazgassa minden útját.Másodszor szükség, hogy kövesse e világi igaz bírákat,kik személyválogatás nélkül mind a két fél igazságátmeghallgatják és a mi az igazságot illeti, sbbasem atyafiságért, sem barátságért egy félnek sem kedveznek.Azért az igazságkeres ember is úgy viseljemagát, hogy egyik résznek se kedvezzen inkább a másiknál,hanem szinte úgy viselje mind a két fél köztmagát, mintha ez óráig egyik valláson sem lett volna,hanem most akarná újonnan megismerni az igazságotés abba magát megersíteni, mert ha eltökéli idnap

38 1. Hitvitázó munkák.eltt magába, hogy emez igazb amannál, lehetetlen,hogy igaz ítéletet tegyen a két fél közt.Tudom, sokan vannak, kik gyermekségüktl fogva aLuther, Calvinus vagy Dávid Ferencz hitében nevekedtekés teljességgel eltökélették magokba, hogy a régirómai vajlás Isten ellen legyen, úgy annyira, hogyképtelen dolognak itélik, ennek hamisságáról csakkönny gondolattal is kételkedni, mivelhogy (azt mondják)számtalan bálványozást tanít.Kiknek én rövideden azt mondom, hogy ha mind mivallásunk volna, a mit rágalmazván és gyalázván a régihitet mi reánk okádnak az új praedicatorok, én is mondanám,hogy sok nyilvánvaló hamisság volna a régivallásban. De jó lelkiismerettel mondom, hogy olyhamisságokat és isteni káromlásokat kennek ezek mireánk, melyek csak sznkbe sem ütköztek. A mi mondásinkatpedig oly idegen és a mi értelmünktl különbözértelemre csigázzák, hogy csak elálmélkodomrajta, mint hitethetnek efféle dolgokat el az okos emberekkel.Ebbe ha valaki kételkedik, tekintse meg Azmostan támadt új tudományok hamisságától írt könyvemnekharmadik részét, melyben egynéhány ezer hazugságárólemlékezem az új tanítóknak, melyekkel gylölségesséakarják tenni a mi tudományunkat. Ne hiddazért, atyámfia, ezeknek minden szavát, hanem az alperestis meghallgasd. És gondold meg azt is, hogy akeresztyénségnek színe, azaz, a nagyobb és jobb része,ennyi sok istenfél fejedelmek, ennyi értelmes nemzetségek,ennyi bölcs emberek, elejétl fogva a régi hitbenállhatatosanmegmaradtak, kiknek mely nagy gondjoklegyen leikök üdvösségére, csak abból is megtetszik,hogy leikökért, megfosztván magokat, ennyi számtalangazdag ispitályokat rendeltek, ennyi templomotépíttettek, ennyi egyházi ékességet és jószágot adtakaz isteni szolgálatra, ennyi érsekséget és püspökségetfondáltak, ennyi számtalan jóságos cselekedettel tündöklnek.Ha azért oly nyilvánvaló hamisságok volnánaka régi vallásban, mint némelyek elhitték, hihetsé-

T^övid tanúság. 39ges dolog-é, hogy a kik természet szerint való okossággal,elmének éles voltával és bölcseséggel felülhaladják az új tanítókat; a kik oly szorgalmatosan kerestéküdvösségöket, hogy lelköket, mindenöket a szegényeknekosztanák és az isteni tisztességre fordítanák :ezek meg nem tapasztalhatták volna e nyilvánvalóhamisságokat? Ne ítéld azt okos ember, hanem értsmeg elébb minden dolgot és ne higyj mindenben a tepraedicatorid kiáltásának.Harmadszor, a ki az igazságot szereti, eltökélje magába,hogy senki kedveért vagy barátságaért, semmigyalázatért vagy kárvallásért a megismert igazságothátra nem veti, hanem azt minden tétovázás nélkülköveti, tudván, hogy inkább illik félni a kárhozattól,hogy sem az emberek Ítéletétl és gyalázatjoktól. A kiígy fel nem fegyverkezett az emberek szava és ítéleteellen,lehetetlen, úgymond Christus Urunk, hogy hihessen; st a dicsség és gazdagság kívánók még a megismertigazságból is gyakran kiesnek, úgymond szentPál. És adná Isten, hogy sokan e világi tekintetért ésnyelv rágalmazásnak félelmeért el ne titkolnák a megismertigazságot. De mi idnkbe is vannak, a kik tudjákaz igazat, nem akarnak errl vallást tenni, inkább szeretvénaz emberek tisztességét, hogy sem az Istenétés hogy állhatatlanoknak ne Ítéltessenek avagy házastársokatmeg ne bántsák, az igazságot eltitkolják. A kiazért Istenét, lelkét, üdvösségét meg tudja becsülni,efféle küls tekinteteket letapodván, ne féljen a világszavától és gyalázatjától, hanem azért, a ki mi érettünka keresztfán meggyaiáztaték, örömest szenvedjen mindeneket.Mely szükséges az igaz hit.Miképen a ház fundamentum nélkül, a termfa gyökérnélkül fel nem nevekedhetik : szinte úgy az igazhit nélkül senki az igazságba fel nem áilapodhatik, aboldogságra fel nem nevekedhetik ; mert az igaz emberhitbl él, lehetetlen a hit nélkül, hogy Istennek

4o 1. Hitvitázó munkák.kedvébe juthassunk és a ki nem hiszen, immár megitéltetett,azaz, a mint szent Márk magyarázza, elkárhozik,a ki pedig üdvözül, a hit által üdvözül, úgymondszent Pál és ez által jegyezi az Ur magának ami lelkünket. Mert noha a hit megholt és elégtelen aszeretet nélkül, mindazonáltal oly szükséges az igazhit, hogy e nélkül az üdvösségre senki nem juthat.Nem egyéb pedig ahit hanem a reménylend dolgoknakállatja és a nem látott dolgoknak ers bizonysága,avagy a mint szent Ágoston olvassa, convictio,gyzedelmes bizonyítása. Mert ugyanis a hit meggyziés rabságra veti az emberi okoskodást és bölcseségetúgyannyira, hogy akár mint rugoldozzék is azembernek küls érzékenysége vagy bels értelme, deazért a hit dolgaiban ugyan zabián tartatik ; és valamitélnkbe ad az Ur Isten, annak oly bizonyos vallásáraköteleztetik, hogy szent Péter mondása szerint méga szemünkkel látott dolognál is bizonyosabban hiszszükezeket; és a mint szól szent Ágoston könnyebbenkételkednék az igaz keresztyén magáról, ha él-e vagynem, hogy sem mint a hit dolgairól, melyekrl nemszabad (a mint ezen szent Ágoston irja) ama kételkedigét, a talámot mondani, mert a ki ezekrl kételkedik,hazuggá teszi az Istent, kinek bizonyságtételénfondáltatik az igaz hit.Mert ugyanis, hogy jól megértsed a hit dolgait:nem valami egyéb okén hiszszük, csak az igaz Istennekmondásaért, melyet az apostolok és az Anyaszentegyházélnkbe adnak. Annak okáért irja szent Pál,hogy az szavát nem úgy hallgassák a hivek mintemberi szót, hanem mint az Isten szavát ; és meg akarvánmutatni, hogy az tanításának nem tle vagyonbizonyossága, azt parancsolja, hogy ha szinte magakülönbet tanítana, se higyjék. Mert a mint az Írásmondja, az Istennek szája szól a propheták által, avagya mint másutt olvassuk, az Isten szól a prophetákés apostolok szája által és csak olyanok, úgymondszent Dávid, a propheták, mint a penna az Íródeák

1{viíi lanusdg. 41kezében, avagy a mint Hieronymusról olvassuk, minta ki az írott könyvbl csak azt olvassa, a mit bennetalál. Mivelhogy azért nem emberi gondolaton ésakaraton fondáltatik az igaz hit, hanem az Isten igíjénés szaván ; az Isten pedig sem meg nem csalatkozhatok,sem meg nem csalhat minket : nyilvánvalódolog, hogy valamit az Isten nekünk mond, vagy kicsinyt,vagv nagyot, azt mind egyaránt sokkal bizonyosabbankell hinnünk, hogy sem akármit is egyebet, mert az ég ésföld elmúlik, de az Úrnak mondása örökké megmarad.Csak egy az igaz vallás, melyben üdvözülhet azember.Sokan a régi pogányok közül, úgymond szent Ágoston,azt tanították, hogy kiki üdvözülhet az hitébenés ugyan ezent tanítá Mahomet is. A mostani újtanítók is, hogy az kifolyó sebes lelkiismeretüknekvalami flastromot találnának, melylyel ha meg nemgyógyíthatnák is, imígy- amúgy, Ádámmal együtt, falevélblcsinált gatyával béfödöznék undokságokat, aztÍtélték, hogy a Christusban hivk mind egyaránt üdvözülhetnek,mert ezek közt csak valami aprólék dologrólvagyon a visszavonás, mely az üdvösségnek nemárt. Azért mondja az Augustana Confessio, hogy ahit dolgaiban nem különböznek a coníessionisták arómai közönséges gyülekezettl, hanem csak némelyszámos gonosz szokásokban és ez okon nyilván vallják,hogy a pápisták üdvözülnek az vallásukban, a mintmásutt megmutatám. Ennek fölötte a hitet kétféléknekítélik lenni. Egyiket históriás hitnek nevezik, mely hiszivalamit elszámlál az írás história módjára; másikatüdvösséges hitnek neveznek, melylyel az ember hiszi,hogy Christus által megbocsáttattak az bnei és azörök életre választatott és azt tanítják, hogy valakibeez a hit vagyon, az el nem kárhoztatik. Kibl nyilvánkövetkezik, hogy mind Lutherísták, Calvinisták, Arianusok&c. egyaránt üdvözülnek, mert mindnyájan hiszik

41 1- "Hitvitázó w.'.tnkáküdvösségöket.Végezetre Bulinger, in firmo fundampart. '1, cap. 3., Musculus, in locis, cap. de hseres. 2.azt mondják, hogy a hit dolgai közül némelyek fondamentomia keresztyéni vallásnak, némelyek nem fondamentomiés a fundamentumba való tévelygés kirekesztiembert az üdvösségtl, de az egyéb dolgokbavaló egyenetlenség nem árt az üdvösségnek ; és csakeffélének Ítélik a Calvinisták és Lutheristák közt valóegyenetlenséget.Ennek okáért sokan, mikor a hit dolgairól emlékeznek,azt mondják, hogy k hiszik a credót és a szentAthanasiussymbolumját és ezzel megelégesznek, minthavalaki ezeket hiszi, mind üdvözülhetne, akármit lugyjenegyéb dolgokról.De ezek nyilvánvaló hamisságok, mert az Írás aztmondja, hogy egy az Isten és egy az üdvösséges hit isés ha ki csak egy dologba megveti is az Isten akaratjátés tanúbizonyságát, szinte úgy elkárhozik, mintha mindenbenmegvetette volna. Ennek fölötte, ha mindenember üdvözülhet az vallásában, miért mondja szentPál, hogy akármely kis kovásza is a hamis Ítéletnekaz egész tésztát mind megveszi? Miért parancsolja azIsten, hogy a kik üdvözülni akarnak, egyetértsenek,egy szvel és szájjal dicsérjék az Istent ? Miért kívánjaazt tlünk az Írás, hogy jól reá vigyázzunk azokra, akik valami újságot, visszavonást és különbséget kezdenekés ezeket eltávoztassuk s még csak ingyen seköszöntsük? Nyilván, ha minden ember üdvözülhetneaz vélekedésében, haszontalan és hiába való parancsolatokvolnának ezek. Igazán mondja tehát szentAthanasius és szent Ágoston, hogy nem üdvözülhet,a ki épen és mindenben nem követi a közönségeskeresztyéni vallást. És elejétl fogva, úgymond szentHieronymus, lib. 3. cont. Ruff. ca. 7., sok eretnekségeketkárhoztatott az Anyaszentegyház, csak egyszóért is, mert ugyanis jobb meghalni embernek, úgymondszent Basilius, hogy sem megvetni csak egy be-az isteni tudományt. Mert az isteni bizonyság-tben is

7{övid tartusdg.43tételnek, mind kicsiny s mind nagy dologban, egyenlbecsületének kell lenni.Nem méltán biztatják tehát némelyek magokat azzal,hogy k megelégesznek a credoval és az Athanasiussymbolumával. Mert legelször a hitnek sok szükségeságazatáról nincs ezekben emlékezet, úgymint a keresztségrl,oltári szentségrl, a keresztyéni erkölcsnek ésrendtartásnak módjáról. Ennek fölötte, noha bet szerintvallják a credót az atyafiak, de a mint másutt megmutatám,ennek igaz értelmét nem hiszik. Végezetre,ha egy dologban tartozunk az Anyaszentegyház általkijelentetett isteni bizonyságtételnek helyt adni, kétségnélkül tartozunk egyéb dolgokban is ezt bevenni és ezokon, a ki vakmerül megveti akármely részét is azisteni tudománynak, méltán kárhoztatik, mert valakiaz Istennek bizonyságtételét megveti, az egész hitnekfondame.ntomát megveti, mivelhogy a hitnek nincs egyébfondamentoma az Istennek bizonyságtételénél ; és bizonyörömest érteném, hol olvasták az atyafiak az Írásban,hogy a hit dolgai közül némelyek fondamentomok,némelyek nem? Honnan tudják, hány és mely czikkelyfondamentoma a hitnek?Miben egyezünk, mindnyájan a hit dolgaiban.Négy dologban egyezünk mindnyájan, a kik keresztyénnevet viselünk."Elször abban, hogy a hit csak egyedül az Istennekszaván és bizonyságtételén fondáltatik, úgy hogy csakazt kell igaz keresztyén hittel vallani, a mit az Istenaz igéi által megjelentett. Mert nem régen megmutatám,hogy valamit keresztyén hittel hiszünk, aztegyedül csak az Istennek szaváén és bizonyságtételeérthiszszük és nem az emberek szaváért.Másodszor azt is egyenlképen hiszszük, hogy valamia bibliában, a Szentírásban meg vagyon írva, az épenés minden czikkelyében igaz és Isten mondása, a ki apropheták és apostolok által, úgymint cancellariusok

4^/. "Hitvitázó munkákáltalírta, valami ebbe a könyvbe foglaltatik, a mintcsak imént megmondám és a mint szent Ágoston írja,ha kiazt mondaná, hogy feledékenységbl vagy tudatlanságbólvalamiben hamisat ínak a bibliába, bizonytalannátenné az egész keresztyéni vallást.Harmadszor abban is egyetértünk, hogy valaki aSzentirással ellenkezik, valaki az tudományát, akármelykicsiny dologban is vakmerséggel megveti, aznyilvánvaló eretnek és istentelen ember.Negyedszer azt is bizonyosan valljuk, hogy az Istenigéjét csak az igaz értelme és magyarázatja szerintkell bevennünk. Mert a ki az Isten igéjét hozná el,de ennek az önnön saját elméjébl származott hamisértelmét akarná követni, ez nem az Isten igéjét, hanemaz önnön saját gondolatját és tetszését követné, mivelhogynem betben, hanem ennek igaz értelmében állaz isten igéje.Ezekrl a négy dolgokról nincs, a mint mondám,semminem visszavonás mi köztünk és közönségesenaz újító atyafiak közt, noha a libertinusok ezeknek isnémely czikkelyben keresztül állottak.Miben legyen gyökere minden visszavonásnak-Számtalan dolgokban ellenkeznek mind egymássals mind mi velünk az új tanítók, melyeket fondamentomábólmegérteni és megrostálni igen nehéz, st ugyanlehetetlen is az együgyktcl. A ki azért bizonyosan éskevés munkával meg akarja az igazságot ismerni, szükség,hogy azt cselekedje, a mit a paraszt ember, mikorvalamely fát ki akar irtani ; ki nem kopácsol az apróágbogakon, hanem a gyökerét vágja ki és egy munkávalaz ágait is ledönti. Így mi is, a visszavonások gyökeréttekintsük meg és ha ezeket valóban ledönthetjük,egyszersmind vége leszen a vetélkedésnek. Csak kétdologban áll azért minden különbözésnek fondamentoma.Elször abban : ha csak az az Isten igéje, a mi nyilvánmeg vagyon írva a bibliában, avagy pedig a biblián

;:J^öi'id tanúság. 45kivül is vannak oly kézrl-kézre adott tudományok,melyek szinte olyan Isten igéi, mint a bibliában felírtdolgok.Másodszor, mivelhogy a Szentírást, hamis magyarázattal,sokan magok kárhozatják térítik és ugyan nincs,st nem is lehet a keresztyének közt oly eretnekség,mely az Írásra nem bizonyítana, avagy ez el nem múltidkben nem bizonyított volna : abban vagyon mindenkülönbözés, honnan és mi módon kelljen az Írásnakigaz értelmét megismernünk. Mert noha mi különbözünkattól a Szentirás magyarázatjárói, melyet a Lutheristákés Calvinisták etc. elhoznak, de azt mondjuk,hogy a Szentirástól és az igaz értelmétl cssk egypontban sem távozunk el. Azt kell azért meglátnunk,honnan ismerhetjük meg az Írásnak igaz értelmét. Hae két dologban megalkudhatunk, szent a békesség.Tartozik a keresztény ember oly dolgokat is hinni,melyek ctzÍrásban nincsenek-Megmondám ezeltt, hogy a hit az Isten igéjénfondáltatik, mert ugyanis az Isten titkait senki nemtudja egyéb az Istennél és a kinek felsége megjelenti.De mivelhogy azoknak, kiket emberek által tanít azIsten, kétképen jelentheti meg az akaratját : avagykézrl-kézre, (sic), irás nélkül adott tudomány által,mint az ó-törvényben, szinte Moysesig, irás nélkültaníttattak a hívek, az új törvényben is sokáig ChristusUrunk halála után sem írtak semmit az apostolokavagy irás által. Ennek okáért abban van közbevetésha az Ur Isten az új törvényben csak irás által jelentette-émeg a hiend és cselekedend dolgokat, avagypedig az Anyaszentegyház eleven tanítása, traditiója,kézrl-kézre adott tudománya által is?Abban pedig mindnyájan egyezünk, hogy ha valamelytudományt az apostolok által ir?s nélkül hirdettetettaz Isten, annak szinte oly becsületének kell lenni,mint az irott tudománynak ; mert ennek nem az irás-

46 7. Hitvitázó munkáktói,a tentától, a papirosától vagyon ereje és tökéletesigazsága, hanem az Istentl, ki az apostolok által szólott.És ez okon a keresztyénségnek zsengéje, az Istenigéje által gyarapodott Christus Urunk halála után,még minekeltte semmit sem írtak volna is az apostolok.Abban is egyet értünk, hogy a Szentirás ellen valótudományokat és traditiókat, mint Isten ellen Yaló dolgokatátkozni kell és kárhoztatni, a mint az Írás gyakranmondja. St az is nyilvánvaló dolog, hogy ha szinteaz Írással nem ellenkezik is valamely Írás kivül valótudomány, mindazáltal nem tartozunk ezt úgy bevenni,mint Isten igéjét, valamíg bizonyosan meg nem ismerjük,hogy ez apostoli és Istentl vett tudomány, mintezennel megmutatom.Mi azért azt mondjuk, hogy sok dolgokat tartozunkkeresztyén hittel vallani, melyek nyilván és a mint adeákok mondják, explicite, in specie, nincsenek az Írásban,hanem a keresztyéneknek elejétl fogva való,kézrl-kézre adott traditióiból ismertetnek meg és ezokon az Isten igéje nem foglaltatik csak az Írásban,hanem az Anyaszentegyháznak irás nélkül való tanításábanis."Els dolog, melyet Jrás nélkül tartozunk hinni.Sok dolgokat hisznek a keresztyének, melyeket a kitagadna, nemcsak eretnek volna, hanem az egész keresztyénihitet felbontaná, noha ezek az Írásból meg nembizonyíttathatnak.Nem igaz tehát, hogy csak azt kell hinni, a mi azÍrásban vagyon. Mert legelször : a ki azt nem hinné,hogy valamit a bibliában olvasunk, az tisztán és igazánIsten igéje, nem emberi tudomány, nyilvánvaló eretnekvolna, a keresztyén hitnek fondamentomát és a fondamentommalegyütt az egész hitet mind felbontaná.Sehol pedig az Írásban fel nem találjuk, hogy enneka bibliának minden czikkelye a Szentlélektl származottés épen, változtatás nélkül megmaradóit. Követ-

J{öviJ tanúság. 47kezik tehát, hogy kell valamit hinnünk, a mit az Írássalmeg nem bizonyíthatunk.Hogy e bizonyságnak ereje jobban kinyilatkozzék,azt kell megértenünk, hogy noha a Szentírásnak nemegyebünnen vagyon ereje és méltósága, hanem csakaz Istentl, ki az Írás által szól és annak okáért, hasenki annak nem hinne is, ugyanannyi ereje és méltóságavolna, mint most; mert a gyöngy ugyan gyöngy,ha azt senki nem becsüli is. De mindazáltal, hogy mivalamely irást Isten igéje gyanánt bevegyünk:Elször azzal kell bizonyosokká lennünk, hogy a kiezt írta, abban az Istennek lelke volt akkor, mikor eztírta és általa a Szentlélek szólott. Mert ha eztbizonyosan nemhiszszük, nem Ítélhetjük Isten igéjénekaz irását.Másodszor nem elég, hogy bizonyosak legyünk, hogyszent Pál által az Isten szólott; de hogy valamely irástIsten igéjének valljunk lenni, szükség, hogy bizonyosanhigyjük, hogy ezt a levelet vagy könyvet nem egyébirta, szent Pál nevével, hanem önnön maga.Harmadszor azt is bizonynyal kell hinnünk, hogy olyépen és tisztán maradott ez a levél vagy könyv, a mintszent Pál írta és hogy senki utána keze szennyétrajta nem hagyta vagy hozzáirással, vagy elváltoztatással,vagy egy nyelvrl másra fordítással, tudván vagytudatlanul, meg nem fertztette. Mert valamíg mindezekrlbizonyosok nem vagyunk, mindaddig nem lehetünkbizonyosok, hogy a bibliában igaz isteni tudományfoglaltatik. Ezekrl pedig különben bizonyosaknem lehetünk, hanem csak a római Anyaszentegyháztanításából és traditióiából. Mert noha nem az Anyaszentegyházbizonysága ád méltóságot az Írásnak, mindazáltalmutatja meg, melyik legyen az ls. u en igéje.És az Írás maga ezt meg nem mutatja, mert holvagyon megírva, hogy Salamonban, kiannyi bálványozásbanlélekzett, az Isten lelke volt akkor, mikor azkönyveit írá? Ugyanezent mondhatjuk arról, a ki aKirályok könyvét, a Para'ipomenát írá, kirl még csak

48 /. Hitvitázó munkákaztsem tudjuk, ki lett légyen. Régentén nemcspk a1 2 apostol, de a szent Máthé és szent Tamás, st szentBertalan és Nikodemus nevével is hamis evangéliumikönyveket szerzettek vala, honnan tudjuk egyebünnen,ha nem az Anyaszentegyház eleven tanításából, hogynem azokat, hanem ezeket, melyeket most olvasunk,a négy evangéliumokat irattá a Szentlélek? Ennekfölötte mutassák meg az Írásban, melyek legyenekszámszerint azok a könyvek, melyekrl bizonyosan kellhinnünk, hogy apostolok és propheták irási ? Hol vagyonaz Írásban ezeknek lajstroma és canonja? Avagyhol vagyon írva, hogy egyik könyvnek is, egyik részétis el nem változtatták, hamisra nem térítették avagy azsidók, avagy azok, kik egy nyelvtl másra fordítottak?A mint másutt megmondám, sokan a régi tévelygkközül sok részeit megvetették mind az ó- s mind azúj testamentomnak, mert azt Ítélték, hogy ezeket megvesztegettéka keresztyének. És a zsidókról bizonyosantudjuk, hogy egy pontnak avagy betnek elváltoztatásával,gyakran az Írást elváltoztatták. És a mazoretazsidók (kik a jeruzsálemi templom elpusztulása után436. esztendben, azaz Urunk születése után 476. esztendtáján rendelek a zsidó nyelvnek punctit avagyvocalesit), nyolczszáz helynél többször igazíták megaz ó-testamentomot, melyet sok helyen elváltoztattakvala, mely változtatásnak nyolcz okát adja Raphelingius.Az újító atyafiakról megmutatám másutt, hogy mikora bibliát más nyelvre fordították, számtalanszorelváltoztatták és hamis értelemre térítették az Istenigéjét úgy annyira, hogy a Calvinisták angliai bibliájábana londoni püspök, Cutbertus Tonstallus, kétezerhamis fordításnál többet talála. A kik azért azt akarják,hogy semmit ne higyjünk, valami az Írásban nincsen,mutassák meg, hol vagyon megírva, hogy azokaz apostolok és evangélisták írták ezeket a bibliábanfoglalt könyveket, a kiknek nevök a könyv elejébe Íratott?Avagy, hogy ezek a könyvek épen úgy maradtak,a mint az apostolok írták. És ha szinte ezt megmutat-

"Rövid tanutdg. 49hatnák is az Írásnak valamely részébl, a fell az Írásrésze fell is, mely a több könyvekrl bizonyságottenne, méltán azt kérdhetnk : honnan tudhatja valaki,hogy az Isten igéje legyen és nem a Szentíráshozvarrott folt? És mivelhogy egyik Írást véghetetlenüla másikkal meg nem bizonyíthatjuk, oly részére kelljutnunk az Írásnak, melyet más Írással meg nem bizonyíthatunk,hanem csak az Anyaszentegyház tanításával.Erre azt felelik az atyafiak, hogy ezeket nem egyebünnentanulhatjuk meg, hanem a Szentléleknek belsoktatásából és bizonyságtételébl. De ha ez így vagyon,tehát immár megengedik, hogy valamit bizonyosan éskeresztyén hittel hiszünk, a mi a Szentírásban nyilvánmeg nincs írva. Mert megvallja az a felelet, hogynincsenek a felül elszámlált dolgok megírva és mindazáltaltartozunk azokat hinni. Ennek fölötte maga,a ki ezt a feleletet találta, másutt megvallja, hogy nemegyebünnen, hanem az Anyaszentegyháznak kézrlkézreadott tudományából tudjuk, melyik legyen azapostoli Írás ; és ersen kárhoztatja azokat, kik a hitdolgaiban csak az önnön tetszésöket (melyet a Szentlélektanításának hívnak) akarják követni, kik közülnémelyek annyira jutottak vala, hogy a Szentirássalugyan semmit nem gondolnak vala, hanem csak aztetszésöket követik vala, kiket maga Calvinus igenszépen megfedd. Mert honnan tudhatom én, avagy te,hogy ez a lélek — a ki te neked megsúgta, hogy ezta levelet szent Pál írta, hogy épen ez igazán úgy megmaradt,a mint szent Pál írta etc. — Istennek lelkelegyen és nem a gonosz lélek, mely gyakran eltnikés ál orczát veyén magára, isteni tudománynak tettetia hamisságot? És ha bizonyosan hiszed, hogy a Szentlélekaz, a ki téged bell tanít, tehát immár hisz'szvalamit, a mi nincs az Írásban. Ennek fölötte, miértrendelt az Ur Isten pásztorokat és doctorokat azegyházába, ha efféle bels indulatok bizonyossá tehetnekminket az igazságról ? Honnan ismerjem meg, hogytégedet a Szentlélek indít arra, hogy Isten igéjénekPázminy Pítsr munkái. 4

50 L Tí'tvitázó munkákítéljeda bibliát, a törököt pedig más gonosz lélektanítja, hogy az Alcoran igaz? Avagy ha teneked,avagy énnekem, ilyen igaz ítél Szentlelket ad azIsten, miért ne higyjem, hogy az egész Anyaszentegyháznakisad ilyen lelket?De azt mondják, hogy az Isten igéjének oly nyilvánvalófényessége és méltósága vagyon, hogy mindjártmegismerszik magától. Én pedig azt kérdem, holvagyon ez megírva a Szentírásban? És ha ezt a feleletetaz Írásban fel nem találják, nyilván hisznek valamit,mi az Írásban nincsen. Ennek fölötte, ha ez ígyvagyon, csodálom, hogy a török és zsidó meg nemismeri az Evangéliumot; csodálom, hogy a keresztyénekközt sokszor kételkedés támadt a Szentírásnaknémely részeirl és most is, Luther s Calvinus köztnagy különbözés vagyon errl ; csodálom, hogy a régigyülekezetek ily szorgalmatosak voltak az igaz Istenigéjének kiválasztásában ; csodálom, hogy mikor szólaaz Isten Gedeonnak, Manuenek, Salamonnak, Pharaonak,szent Pálnak, meg nem ismerek mindjárt szavárólaz Istent, st mikor Christus Urunk és az apostolokpraedikáltak is, csodatételekkel kellé elhitetni, hogyIsten igéje volna az tanítások. Ha azért ugyanazonIsten igéjét, mikor él nyelvvel praedikáltak az apostolok,szükség vala ers bizonyságokkal megmutatni,hogy igaz Isten igéje volna; ha a tentától és papirostólnagyobb ert nem vett a Szentírás, hogy sem aChristus vagy apostolok nyelvétl : nyilván most isszükség, hogy az Anyaszentegyháznak megvethetetlenbizonyságával megmutattassék nekünk, melyik legyenaz Írás. Mert noha nem az Anyaszentegyház tanúbizonyságaad ert és méltóságot az Isten igéjének,mint az apostolok idejében nem a csodatételek adtakméltóságot az Isten szavának, de mindazáltal, minekünkezek által mutattatik meg, hogy ezek az él Istennek igéi.

T(övid tanúság. $ iJía ez egy dologban beveszszük, egyebekben is be £e//vennünk az -Anyaszentegyház traditióját.Valaki az Anyaszentegyháznak az Szentírás kivülcsak egy traditióját beveszi is a hit dolgaiban, szükség,hogy hasonlóképen bevegye a több közönségestraditiókat is.Mert azt kérdem az atyafiaktól, lehetséges dolog-e,hogy az Anyaszentegyháznak kézrl-kézre adott traditiójatévelygés legyen; avagy lehetetlen? Ha lehetetlen,tehát az Anyaszentegyháznak közönséges traditióimind egyaránt igazak. Ha pedig lehetséges, hogyhamisság legyen az megrögzött traditiója, azt kérdem,honnan tudhatom, hogy nem hamis ez is a traditio,mely élmbe adja, hogy ezt a levelet épen tisztánszent Pál írta? Soha bizony ennek végére nemmehetek és így bizonytalan leszen az egész keresztyénitudomány. Ennek fölötte : ha ilyen f és derék dologban,mely a hitnek fondamentoma, tudniillik a Szentírásrólvaló bizonyosságba beveszszük az Anyaszentegyháztraditióját, miért ne vennk be egyik dolgokbanis? Nemde, nem azt mondhatná-é nekünk is szentÁgoston, a mit a Manicheusoknak, kik, úgymond, ahol tetszik, hisztek a Szentírásnak (az Anyaszentegyháznak),a hol nem tetszik, nem hisztek, nem az Írásnakhisztek, hanem ti magatoknak. Ugyanezen szentÁgoston másutt így ír az eretnekeknek : Válaszsz akett közt : higyjek-e a közönséges Anyaszentegyháznakvagy ne higyjek? Ha azt mondod, hogy ennekne higyjek, nem bizonyíthatsz én ellenem a Szentirással,mert én az Evangéliumnak nem hinnék, ha az Anyaszentegyháztanítása engem arra nem vinne. Ha pedigazt mondod, hogy higyjek ennek : neked tehát nemhiszek, mert ez kárhoztat téged. És miért ne higyjemel az szavát ebben, ha elhittem, mikor arra tanított,hogy az Evangéliomnak higyjek? Ha pedig azt mondod,jól cselekedted, hogy elhitted az tanítását azEvangéliumról, de ne hidd, a mit tanít Manicheusról :

"Röv-d tanúsj",53kik a bötühez ragaszkodván, az igaz értelmét megvetik.De errül ezennel többet szóljunk.Harmadik dolog ez : Tudjuk, hogy az Isten megparancsoláa Tízparancsolatba, hogy a szombat napotüljük meg. A keresztyének pedig a szombatot elhagyván,a vasárnapot üllik és zsidónak itílik, a ki a szombatotüllené. Azt kérdem azért, honnan tudják, hogy aTízparancsolatnak egyikét szabad megvetni, noha atöbbinek megtartására köteleztetik? Nemde, nem azAnyaszentegyház szokásából és traditiójából tudjuk-e,hogy az apostolok tanításából a szombat helyett vasárnapotkelljen megüleni?Hasonlatosképen honnan tudjuk, hogy a Húsvét,Pünkösd, Karácsony napját és egyéb innepeket is megkelljen ülleni, melyeket eleitül fogva megüllettek ahívek?Negyedik dolog : Az apostolok megparancsolák akeresztyéneknek, hogy a vert és fojtott állatot meg neennék, mely parancsolatot annyira megtartották a régiek,hogy mikor meg akartak valakit próbálni, hogykeresztyén-e vagy nem, véreseket adtak enni. Mert akeresztyének, úgymond Minutius in Octavio, nemcsakemberhúst nem esznek, de még az oktalan állatok vérétsem kóstolják meg. Ezt a parancsolatot nem a zsidóknak,hanem a pogányokból ltt keresztyéneknek adákaz apostolok, noha annak eltte maga az Isten szabadságotadott vala, hogy az Istennek minden teremtettállatival élhessenek a hívek. Sehol pedig nem olvassukez után, hogy az apostolok szabadságot adtak legyena fojtott és véres állatok ételére. Honnan tudjáktehát az atyafiak, hogy ez a parancsolat nem kötelezminket is? Nemde, nem az Anyaszentegyház szokásábólés tradit:ójából-e, mely azt adja élnkbe (nohaerrül az Írás nem emlékezik), hogy ideig való és nemmindenkor az erejébe megmaradó parancsolat voltez az apostolok parancsolatja és csak addig kellett eztmegtartani, míg hasznos és szükséges volt, a zsidókbólés pogányokbói ltt keresztyének egyességére? Mert

54I- Hitvitázó munkákszinteúgy cselekvének akkor az apostolok, mint a k-míves, ki hogy egy kfalt jobban összefoglalhasson amásikkal, a hol össze kell ragasztani, nem rakja egyarántfel, hanem némely téglát killjebb ereszt a k-falból, hogy ezek által összeköttessék a két fal. így szsidó szokásnak némely részeit beeresztek a keresztyénségbeaz apostolok egy ideig, hogy így jobbanössze oltatnának és csatoltatnának.Ötödik dolog: Hogy azUr Vacsoráját nem este ésvacsora után kelljen venni, a mint Christus Urunk szerzé,hon vagyon megírva? Hon olvasod az Írásba, hogy akeresztségét nem szabad egyszernél többször hozzánkvenni, mint hiszszük, hogy az Ur Vacsorájához többszöris járulhatunk? Ki írta meg azt is az Új Testamentumba,hogy nem szabad embernek egy feleségnéltöbbet venni, mint szabad volt az O-Testamentomba?Hogy a ki megházasodik, megesküdjék feleségével?Honnan tudjuk, hogy a Credót az apostolok szerzettek?Több számtalan hasonló dolgokat hozhatnék el, deez Írásnak rövid volta nem engedi.A Szentírás és a régi Szentatyák mit tanítanak edolgokról.Az apostolok idejétül fogva mindenkor közönségesértelme volt ez a szent doctoroknak, hogy sok dolgokatkell a híveknek bevenni, melyek az Írásba nyilvánnincsenek följegyezve. Tertullianus nyilván írja, hogyeleiiül fogva Írás nélkül, csak traditióbul, sok dolgokattartottak a hívek, tudniillik, úgymond, hogy a keresztségeltt ellene mondunk az ördögnek, a halottakértáldozunk, az vasárnapi böjtöt eltávoztatjuk, mindencselekedetünk eltt magunkat a szent kereszt jegyévelmegjegyezzük etc. St másutt az írja, hogy az eretnekekkelnem kell a Szentírásból vetekedni, hanem csakannak kell végére menni, kinél maradt meg igazán azÍrás és az apostoli traditio. És ugyanezent adá tanácsulSisinius, avagy inkább Nectarius, a mint Socrates írja

T{övid tanúság.55Theodosiusnak, hogy az eretnekektül csak azt kell kérdeni,ha helyén hagyják-e a régi doctorok értelmétvagy nem. Basilius sok dolgokat számlál el, melyeketcsak traditióból hisznek a keresztyének és végre aztmondja, hogyha az írás kivül való traditiók megvettetnek,az Evangéliumot is meg kell vetni. Eusebius islib. j. Demonst. Evang. cap. 8. azt írja, hogy az apostoloksok dolgokat írás nélkül hagytak a híveknek.Ezent írja Epiphanius Haeres. 61. et 55., Irenseuspedig minekutána megmutatta volna, hogy az Írás kivülvaló traditiókat is meg kell tartani, végre így fejezi betanítását : Vannak most is sok keresztyén nemzetek,melyek Írás nélkül, csak a traditiókat követvén, igazhitbe vannak. Ha azért valamely dologrul visszavonástámad, azokhoz a gyülekezetekhez kell folyamodnunk,melyekbe az apostolok tanítottak és azoktul kell azigazságot megtanulnunk. Es hogy egyebekrül emlékezzem,Ágoston, kinek az újítók is sokat tulajdonítanak,nemcsak azt tanítja, a mint megmondám, hogybalgatagság az Anyaszentegyház szokása és traditiójaellen való tusakodás. De ennek fölötte az Anyaszentegyháznakkézrül-kézre adott traditiójábul mutatja megFaustus ellen, hogy ez az Evangélium, melyet szentMáthé neve alatt olvasunk, ugyan valóba szent MáthétulÍratott hogy az eretnekektül keresztelt embert nemszabad újonnan keresztelni ; hogy a keresztség szolgáltatásábaexorcisálni kell a Sátánt, reáiok kell lehellenia gyermecskékre etc, hogy az Ur Vacsorájátnem étel után, hanem éhjomra kell vennünk. Ab apostoloordinatum esse illum agendi ordinem quem universaper orbem servat ecclesia, datur intelligi ; hogya halottakért áldozni és könyörgeni kell, hoc enim apatribus traditum universa observat ecclesia.A Szentirás is nyilván arra int, hogy megtartsuk atraditiókat, melyeket vagy irás által vagy eleven szóáltal tanultunk. Mely intésbl a régi szentatyák egyenlértelemmel azt hozzák ki, hogy az Írás kivül is sokdolgokat kell vallanunk és megtartanunk. Másutt azt

56/. "Hitvitázó munkákírjaszent Pál, hogy ne legyen semmi szövetségünkazokkal, kik az tle vött traditio szerént nem járnak.t-s ismét arra köti magát, hogy mikor Corinthusbamegyén, akkor elrendel mindeneket az Ur Vacsorájaszolgáltatásárul, mely rendelések az Írásba nincsenek,hanem az Anyaszentegyház truditiójába. Mert azt nyilvánolvassuk az Írásba, hogy sok dolgokat nem akartakirásba foglalni az apostolok, hanem eleven szóvaladták a hívek eleibe, melyeknek megtartásaértdicsíri szent Pál a Corinthusbelieket, kiknek azelttnem írt vala, hanem csak eleven szó által tanítottavala ket.Erre azt feleli Hunnius, hogy szent Pál csak azokrula traditiókrul szól, melyek az Anyaszentegyházbavaló rendtartást és a Sacramentomok kiszolgáltatásátilletik, nem a hit dolgairul ; avagy pedig, ha a hit dolgairulszól is, csak addig volt helye a szent Pál intésének,míg az egész Szentírás épen a hívek kezébenem adatott, mert mindaddig szükség volt sok dolgokatirás nélkül hinni. De minekutána ezeket épen bejráklevelekbe az apostolok, nincs helye a szent Pálintésének.De mivelhogy a Hunnius itíleti szerént, semmit nemkell a hit dolgaiba hinnünk, a mit a Szentirásba felnem találunk, én ennek a feleletnek helyt nem adok,mindaddig, valamíg a Szentírásból meg nem mutatja,hogy szent Pál, mikor az Írás nélkül adott tradiriókmegtartására int, csak az egyházi rendtartásokrul valótraditiókrul szóljon, kit soha bizony az Írásba fel nemtalálhat. Azt is kivánom érteni, hon olvassa a Szentirásba,hogy azokat a hit dolgairul való traditiókat,melyeknek megtartására int szent Pál, épen és czikkelyenkéntmegírta az után, vagy maga szent PáJ, vagya többi apostolok? kit soha bizony az Írásba fel nemtalálhat. És bizonyos példákkal megmutatok nem régenennek hamisságát. Ennek fölötte, ha az egyházi rendtartást.Írás nélkül, traditióbul kell megtartanunk, amint Hunnius megengedi : mi az oka, hogy megvetet-

7{t>v;ct tartusa/?.§Jték az újítók az Anyaszentegyháznak eleitül fogva szokottcazremoniáit és rendtartásit? Avagy ha csak acaeremoniák és rendtartások traditiójárul szól szent Pál,miért parancsolja meg, hogy ? ki az tle vött traditioszerént nem jár, azzal még csak ingyen se beszéljenek,holott az nyilvánvaló dolog legyen, hogy a küls rendtartásokés szokások különbsége fel nem bontja akeresztyéni szeretetet és egyességet, mint bvön megbizonyítjaszent Ágoston."Ezen igazságnak két bizonysága.Ha a keresztyén hitnek egyik ága az, hogy semmitnem kell hinni, a mi a Szentirásba fel nem találtatik,a mint az atyafiak itílik, azt kérdem: Christus Urunkés az apostolok idejébe hitték-e ezt a keresztyénekvagy nem? Ha k ezt nem hitték, mi is el lehetünke nélkül. Ha pedig hitték, nyilván hamis volt azhitek, mert Christus Urunk idejébe, st az apostoloktanításakor is, avagy nem volt semmi része az új testamentomnakmegírva, avagy igen kevés része és valamígaz új testamentumnak utolsó könyve ki nem költ,mindaddig sem volt igaz, hogy semmit nem kelljenhinni, a mi nincs megírva. Ha azért azt akarják azatyafiak, hogy ezt elhitessék velünk, meg kell a Szentírásbólmutatniok, hogy annak eltte, minek eltte abibliának utolsó része kikölt, nem volt senki köteles,hogy semmit ne higyjen az Írás kivül, hanem akkorkezdett ez a kötelesség, mikor az utolsó könyv kiköltés hogy akkor adatott ez a törvény, hogy senki semmitaz Írás kivül ne higyjen, mert ha azeltt adatott volna,nem kellett volna azután semmit irniok az apostoloknak.Ez pedig hogy megmutattassék, szükség elször,hogy az Írásból megbizonyítsák, melyik része íratottlegutolszor az új testamentomnak. Másodszor, hogyebbe a részébe az Írásnak meg vagyon parancsolva,hogy semmit ne higyjünk azon kivül, a mi az egészbibliába írva vagyon. Avagy azt kell megmutatni, hogy

58I."Hitvitázó munkák.még az utolsó könyvnek irása eltt meg volt parancsolva,hogy minekutána épen kikelnek az apostolikönyvek, azután senki semmit ne higyjen, a mi nincsírva, noha azeltt tartozik sok dolgokat hinni Írás nélkülis. Végezetre azt kell megmutatniuk, hogy azok a Szentírásrészei, melyek elvesztek, noha ezekrül emlékezikaz Írás, semmi szükséges dolgot nem foglaltak magukba.De ezeket fel nem találják a Szentirásba.Ennek fölötte, ha helyén hagyjuk az új tanítók itíletit,kétség nélkül, mind a Szentháromság tagadóknaks mind a pogányoknak ers fegyvert adunk ellenünk.Mert ha semmit nem kell hinni, a mi megírva nincsen,ha a közönséges Anyaszentegyház itíletinek nem kellhelyt adnunk, hanem csak mikor a Szentírásban olvassa;ha az Írás nyilvánvaló és ezt minden ember megérthetis itíletet tehet a hit dolgairul : tehát hagyjuk el a Szentháromságnevét, a személyt etc, mert az Írásba seholnincs a Trinitas, Persona, Hypostasis, Notio, Relatio,Essentia etc.És ha oly künnyü a Szentírás, hogy minden emberkünnyen megértheti ezt, hagyjunk békét tehát a Szentháromságnakés a több felül elszámlált dolgoknak,melyeket meg nem érthetünk. Es rövideden azt fogjákmondani a Szentháromság tagadók, a mit Maximinus:Ha valamit elhozsz a Szentirásból, azt örömest hallom,de hagy békét efféle szóknak, melyek az Írásbanincsenek, mert mód nélkül tisztelnek engem, a kikemberi tudományt tanítnak. így végre az egész keresztyénitudomány fondamentomi füstbe mennek, a mintmásutt megmutatám, ha ennek az atyafiak vélekedésénekhelyt adunk.Jlz újítók tudományának bizonysági megrontatnak'Azt vitatják az újítók, hogy valamit hinnünk kell,avagy az Isten tiszteletire cselekednünk, azt mind épenés nyilván feltaláljuk az Írásba. Ezt pedig imigyenbizonyítják.

T{övid tanúság. 59"Elször: Az Isten megtiltja, hogy semmit se hozzáne adjunk, se el ne vegyünk az Írásból. A ki pedigvalamit hiszen, avagy az isteni tiszteletre cselekszikvalamit az Írás kivül, az Íráshoz ád valamit. Ennekfölötte az Isten azt parancsolja, hogy csak azt cselekedjük,a mit parancsol. Nem kell tehát semmit aSzentírás parancsolatja kivül cselekedni. Végezetreaz Úr Isten azokat, kik az igazságot akarják érteni,az Isten törvényéhez igazítja és a ki e szerént nemcselekszik, úgymond, a világosságra nem jut. Ez okonaz ó-törvénybe, valamikor az igaz tudományt és igazisteni tiszteletet helyére akarták vinni, a szent jámborokaz Írásból vitték helyére, mint olvassuk Davidrul,Josaphatrul, Ezechiasrul, Josiasrul, Esdrasrul. Mert aszent Pál mondása szerént, hasznos az Írás a tanításra,a bnösök és tévelygk megfeddésére és minden igazságravaló vezérlésre, hogy az Isten embere tekélleteslegyen. Kibl nyilván követközik, hogy elegend azÍrás maga minden tekélletességre. Annak okáértmaga is Christus Urunk csak azt parancsolja, hogyarra tanítsuk a híveket, a mit megparancsolt, szentPál pedig átkozza, a ki azon kivül tanít, a mit tanított.Másodszor : Senkit az Írás, sem az ó-, sem az újtestamentomba bneiért meg nem fedd, hanem csakazt, a ki az Istennek irott törvényét megszegi avagy aki a Szentírás kivül valamit cselekeszik az isteni tiszteletre,úgymint az Aaron fiait, kiket azért vére meg azUr, mert oly dolgot cselekvének, melyet az Isten nemparancsolt vala : megtetszik tehát, hogy az Írás elégségesmindenekbe.Harmadszor: Ha valamit kellene az Írás kivül hinnünkés cselekednönk, az Írás fogyatkozott és csonkabonkavolna, kibl igen meggyaláztatnék a Szentlélek;mert ha méltán gyaláznók azt, a ki valamirül egy nagykönyvet írna, melybe sok szükséges, derék dolgokatelhagyván, némely aprólékot számtalanszor rágna fülünkbe: nyilván a Szentlelket gyalázza, a ki azt hirdeti,hogy abba a könyvbe, melybe az üdvösséges

:óc /. Hitvitázó munkáktudománytélnkbe adja, sok szükséges dolgokat elhagyott.Negyedszer: Ha az Írás kivül a traditiókat is be kellvennünk, nemcsak szükséges nem leszen az Írás, holotta nélkül, csak a traditiókkal is minden lelki szükségünketbeérnk, de szabadság is adatik, hogy kiki azfeje álmát traditiónak nevezze és számtalan tévelygésselmegelegyítse az igazságot ; és meg nem ismerhetjükaz igaz apostoli traditiót a hamisságtul, kiváltképenazt tudván, hogy még az apostolok idejébe is sokhamisságot hirdettek az apostolok nevével és az utánis, a mint írja. És bizonyára veszedelmes dolog lttvolna, ha a hit dolgait az embernek feledékeny értelmérebizta volna az Isten, mely még e világi aprólékszokásokat sem tarthatja meg Írás nélkül.Ötödször így okoskodnak: Ha a római egyháznakminden traditióit be kell venni, mivelhogy a Szentíráskönyveirül való traditióit beveszszük : tehát a zsidókgyölekezetinek is minden hamis traditióit be kell vennünk,mivelhogy az ó-testamentomrul való traditiókatbevöttük.De ezeket künnyü megfejteniAz els bizonyságra azt mondom, hogy azt meg kellfejteniek az újítóknak is. Mert k is hiszik, hogy szentPál írta és nem egyéb valaki nevével, azokat a leveleket,melyeket a bibliába olvasunk ; és hogy ezek épenváltoztatás nélkül megmaradtak. És így k is hisznekvalamit az Írás kivül és tartoznak az els bizonyságnakmegfejtésére. Azt mondom azért, hogy a Szentíráskét dolgot tilt. Elször, hogy semmit az Isten igíjéhezne adjunk, semmibe ezt el ne változtassuk, semmitle ne töröljünk, kit mi megtartunk, mert a bibliábasemmit magunktól nem írunk, semmit ebbi le nemtörlünk, mint Luther. Másodszor azt tiltja az Írás,hogy Isten parancsolatjával ellenkez dolgot be nevegyünk. De az elhozott helyeken nem tiltja az Isten,hogy semmit az Írás kivül ne higyjünk vagy cselekedjünk,mint ezekbl megtetszik, i. Mert az Isten Moy-

J^övid tnnusdg. 6 !scs és Salamon által azt nem mondja, hogy csak aztcselekedjük, a mit megíratok, hanem, a mit én parancsolok,tudniillik vagy Írás által vagy a pásztorok eleventanítása által. Sehol pedig az Írásba nincsen, hogyvalamit az Isten parancsolt, azt mind megírták és azelhozott helyeken egy szóval sem emlékezik Moysesaz Irásrul, hanem csak az Isten parancsolatjárul, melyÍrás nélkül is kiadathatik. i. Mikor Moyses és Salamonmonda, a mit az atyafiak elhoznak, akkor mégaz apostolok és propheták nem írtak vala semmit is.Ha azért azt tiltja Moyses, hogy semmit a Szentíráshozne adjanak, nem vala szabad utánok semmitírnya. Hogy ha te ezeknek írásit, csak az elébbi irásokmagyarázatjának nevezed, én is a traditiókat a Szentírásmagyarázatjának hívom, mert a mint ezennel megmondom,az Írásnak közönséges mondási minden tudománytmagokba foglalnak, melyeket a traditiók számszerént és nyilvábban élnkbe adnak. 3. Ha szinteminden parancsolati megiratrak volna is az ó-törvénynek,nem következnék, hogy az új testamentomba ismindenek írva legyenek, mert az egyházi rendtartásokrulkevés dolog vagyon megírva az új testamentomba.4. Nyilvánvaló dolog, hogy Moyses azt nemparancsolta az elhozott helyeken, hogy az isteni tiszteletresenki semmit ne cselekedjék azon kivül, a mimeg vala írva. Mert szabad vala fogadást tenni Istennekés a boritalt elhagyni, szabad vala az Isten templomábadobosokat, trombitásokat rendelni, az Istentemplomát szép képekkel felékesíteni, noha ezekrülparancsolat nem vala. Szabad vala Mardochseus idejébeközönséges innepnapot rendelni. A Machabazusok isegyházinnepet rendelének, melyet maga is Christusmegille. Másutt azt végezek, hogy szombat napon szabadlegyen harczolni az ellenséggel. Ezechias azt rendelé,hogy a ki a Húsvétét szokott üdbe meg nemillette vala, az második holnapba illene meg maga. AzÍrás nem ezt parancsolja. Ama szent Anna asszony iséjjel és nappal a templomba böjtöl vala, kirül páran-

26I. Hitvitázó tnunkdkcsolatjanem volt. Szent Jánost is dicsíri Urunk, az 6sanyarú életejért, noha az Írásba meg nem parancsoltavala. És tagadhatatlan dolog, hogy a zsidóknak is sokÍrás nélkül való traditiójok volt, úgymint, hogy ezek akönyvek épen Moyses könyvei legyenek. Ennek fölöttemiképen a törvény eltt, bizonyos orvosságok volt ahíveknek az kisdedek eredend bne ellen :úgy(úgymond szent Ágoston) a törvény után is, mind aleányzók s mindazok üdvösségére, kik nyolczadnapeltt a környülmetélés eltt meghalnak vala, bizonyosorvosságok volt, noha írva nem volt. A szentegyházbaaz asszonyállatoknak feje befödözve kellett lenni azsidóknál, úgymond Tertullianus. Végezetre nemcsak ahalottakért való áldozatrul, melyrl a Machabaeusokhistóriája emlékezik, de arrul is traditiójok volt a zsidóknak,hogy az Isten szekrénye eltt való kenyereketszabad vala egyebeknek is adni a papokon kivül, mikora szükség kivánta; és hogy szombat napon szabad valaembernek marháját veszedelemtül megmenteni munkávalis, a mint Urunk mondja.Szent János csak az látásának prophetiáirul szólés azt mondja, hogy Isten átkába esik, a ki ahhoz valamitad vagy abbul elveszen. Mely mondással azt nemjelenti, hogy semmit nem kell azonkivül hinni, a miabba az prophetia könyvbe meg vagyon írva. Szinteazonképen tehát, mikor Moyses és Salamon hasonlóképenszólnak, semmibe mivelünk nem ellenkeznek.Ennek fölötte Isaiasés Ábrahám a törvényre igazajt,de azt egyik sem mondja, hogy az Írásba nyilván feltaláltatnakminden szükséges dolgok, st az Irásrul csakingyen sem emlékeznek, hanem csak a törvényrül,melynek nagyrésze irás nélkül is megtartathatik. Ésvégre, másutt az Anyaszentegyházhoz és a lelki pásztorokhozigazít minket. Kibl nem következik, hogy azÍrást hátra kell hagynunk. Tehát abból is, hogy azÍráshoz igazít az Isten, nem következik, hogy az Anyaszentegyháztanítását félre kell tenni.Továbbá akarnám tudni, hon olvasták az atyafiak,

1\övid tanúság f-\hogy Ezechias, Josias és egyebek csak az Írásra néztek,mikor az isteni tiszteletet helyre vitték. Mert nohaaz Írás mondja, hogy az Isten törvényére néztek, dehogy csak arra néztek és hogy csak az irolt törvényrenéztek, azt nem mondja; st nyilván azt mondja, hogya papok tanítására is néztek, mint meg vala parancsolva.Ennek fölötte Ezechias a húsvét illésérül olydolgot végeze, mint megmondám, mely majd úgy tetszik,ugyan ellenkezik is az Írással. Végezetre, mikora zsidók, megvetvén az Isten törvényét, latrul éltek,csak az Ur törvényét hozták el a propheták és annakmegtartására intették a népet : kibl nem következik,hogy a törvénybe mindenek meg voltak írva.Szent Pál csak arrul az Irásrul szól, melyet gyermekségétülfogva tanult vala Timotheus, azaz az ó-testamentomrul,melyrül azt mondja, hogy megtaníthatjaTimotheust Christusra, mert a ki Moysesben hiszen,Christusban is hiszen, kirül szólott Moyses. Annakfölötte azt írja, hogy minden Írás hasznos a bnösökfeddésére és az igazak épületire. De ezekbl sem anem következik, hogy az ó-testamentom, avagy azÍrásnak akármely része is elégséges legyen az üdvösségestudományra, sem hogy az Írás kivül semmi egyébhasznos ne legyen ezekre. Mert ezen szent Pál akegyességet mindenre hasznosnak mondja, a pásztorokatés doctorokat is hasznosoknak mondja arra, hogyhamis tudományoktul el ne ragadtassunk; de ebblnem következik, hogy ezek csak magok elégségeseklegyenek, holott nem minden a mi hasznos, elégségesis csak maga.Urunk azt parancsolja, hogy az parancsolati megtartásáratanítsák a híveket az apostolok. De azt nemhagyja, hogy minden parancsolatit Írásba foglalják.Szent Pál is csak azt átkozza, a ki valamit az ellentanít, a mit az apostoloktul tanultak vala. De hogy csaka megírt tudományrul szóljon, nincs az Írásba, st azIrásrul ott emlékezet sincsen, hanem csak az apostoloktudományárul, melyet a Galatabeliek nem irás által,

:6^. /. "Hitvitázó munkákhanemeleven tanítás által vöttek vala, mivelhogy azelttcsak egy levelet sem írt vala egy apostol is hozzájok.Végezetre, mindezekre a Szentirásból vött bizonyságokraazt mondom: Ha szinte azt mondaná is azÍrás, hogy valami szükséges az üdvösségre, mind megvagyon írva, még sem ellenkeznék mivelünk. Mert miis azt mondjuk, hogy az Írásba minden üdvösségestudományt feltalálunk. Avagy nyilván, explicite, in specie,avagy pedig némely közönséges mondásokba és a minta deá':ok mondják, mediate, impliciti, in generáli. Mertoly közönséges tudományra tanít minket az Írás, hogyha azt béveszszük, künnyü minden igazságnak esmereti.Mikor azt megmutatja az Írás, hogy az Anyaszentegyháztulkell minden igazságot megtanulnunk, mertez a Szentlélektül vezéreltetik és el nem tévelyedhetik,ha szinte semmit ennél egyebet nem tanítana is, elégségesenmegtanítana minket minden igazságra és szükségesdolgokra. Azért mondja szent Ágoston, hogyakkor hiszünk igazán a Szentírásnak, mikor az Anyaszentegyházathallgatjuk és a ki meg nem akar csalattatni,tartozik ezt hallgatni, melyet az Írás parancsol,hogy hallgassunk. És ilyen értelemmel méltán mondhatjuk,hogy az Írásba foglaltatik minden igazság éshogy elégséges az üdvösségre a Szentírás.A több bizonyságokra azt felelem, hogy azok csakÍrás nélkül való okoskodások ; és ez okon, ha semmihelyt nem kell adni az Írás kivül való dolgoknak, nemkell azokkal gondolni. MindazáltalAz második bizonyságra azt mondom, hogy az Istengyakran megbüntette azokat is, kik az Írás kivül valódolgokba vétkeztek. Mert valakiket Moyses eltt megbüntetett,az Írás kivül való törvények megszegéseértbüntette azokat. Írás nélkül adott törvény vala az is,melynek megszegéseért megölette az Isten ama prophetát,mely Samariába jött vala. Ezechiast is megveréés Dávid királyt az Isten, noha az ó-törvénybe megnem Íratott vala, hogy tárházokat meg ne mutatnákmásnak és hogy népeket meg ne számlálnák. Vége-

T{övid tanúság. 65zetre, az Ur Isten nyilvánvaló büntetést vét azokra, akik a papi fejedelmet és az Anyaszentegyházat nemhallgatják, a kik a fejedelmek parancsolatinak nem engednek,a kik elszakadnak a híveknek egyenl vallásátul.Noha azért az Írásba olvassuk, hogy megbüntetiIsten azokat, kik az irott törvényt megvetik, de seholazt nem olvassuk, hogy csak azokat bünteti meg. fas haszinte azt olvasnók is, nem volna mi ellenünk, mertazt mondjuk, hogy a ki az Anyaszentegyháznak traditióitmegveti, az irott törvényt is megveti. Örömestérteném azt is, a ki tagadná a rómabeliekhez írt levélnekigazságát, érdemlene-é büntetést? és melyik irotttörvény ellen vétkeznék? Az Aaron fiai kétség nélkülvétkeztek valamely Isteniül adott törvény ellen, merta ki valamely törvényt által nem hág, nem vétkezik.Abba vétkezének pedig ezek, úgymond szent Ágoston,hogy másunnan hozott tzzel áldozának és nem azzal,mely szüntelen az Uv eltt ég vala, melybl kell valameggyújtani, valami meggyujtatik vala az Úrnak sátorába.Ezt pedig csak kézrül-kézre adott tudománybóltudták a papok, mert az Írásba ezt nem olvassuk.A harmadik bizonyságra azt mondom, hogy az Írásnem csonka-bonka. Mert bizonyos tanítót mutat studniillik az Anyaszentegyházat, melytül minden igazságotmegtanulhatunk. Továbbá nem gyaláztathatik azzala Szentlélek, ha szinte szám szerént és nyilván, explicite,mindeneket az Írásba nem foglalt is. Miképenazzal sem gyaláztathatik, hogy nem vötte oly nyilváneleit az Írásba minden tévelygésnek, hogy senki ezutánsemmi eretnekséget ne kezdhetne; kit az bölcseségeszerént megcselekedhetett volna. De ki volt az tanácsába,hogy végére menjen, miért nem akarta ezt cselekedni? Miért akarta annyi esztendeig, szinte Moysesig,Írás nélkül tanítani az híveit? Miért nem akarta,hogy az mi Üdvözítnk valamit írna? Etc. Elégségesenfelmagasztaltatik pedig az isteni bölcseség azzal,hogy az Anyaszentegyházát oly bizonyosan vezérli,hogy soha tévelygésre nem bocsátja.Pázmány Péter munkái.c

66 1. Hitvitázó munkák.A negyedik bizonyságra azt mondom, hogy mintMoyses eltt és Christus Urunk halála eltt, úgy azutánis minden Írás nélkül az igazságba megtarthatta volnaaz Isten az övéit. Nem adatik pedig szabadság a tévelygésrea traditiókból ; mert ha jól megtekintjük eleitülfogva, sokkal több tévelygés támadott, mely a Szentirássaltámogatta tanítását, hogy sem, a mely a traditiókkal.Miképen azért meg nem vethetjük az Írást,noha ezt is künnyü, hozzáirással vagy elvétellel, meghamisítaniés még az apostolok idejébe is, sok dolgokatírtak hamisan az apostolok nevével : szinte úgy atraditiókat sem vethetjük meg ezekért az okokért.Szinte olyan bizonyos módunk vagyon pedig az igaztraditióknak megesmerésébe, mint az igaz Írás esmeretibe,tudniillik ugyanazon Anyaszentegyház tanítása,mely mind egyiket s mind másikat élnkbe adja. Azértcsak azokat a traditiókat kell bevenni, melyeket, a mintaz szent Ágoston írja, a keresztyéni gyöleközet eleitülfogva beyött és az pásztori s doctori mindenkor tanítottak.És így nem nyittatik kapu az újságokra. Mertmiképen az Istennek oly gondja volt az Anyaszentegyházra,hogy az igaz Szentírásnak a hamis irásoktulvaló megválasztásába, épen megtartásába etc. soha elnem tévelyedett: szinte azonképen az igaz traditiókmegrzésébe sem tévelyedik el, hanem, a mely Istenmegoltalmazta Moyses eltt az övéibe Jrás nélkül azigaz tudományt, most is megoltalmazza az Anyaszentegyházáltal mind az Írást s mind a traditiókat. Méltánírja tehát szent Ágoston, hogy nem méltó bevenniazokat a szokásokat, melyeket az Anyaszentegyház benem vött, hanem inkább, ha mód nélkül való dolgok,méltó azokat teljességgel eltemetni.Az ötödik bizonyságra azt mondom, hogy mi keresztyéneknem a zsidók sinagógája traditiójából, hanemaz Anyaszentegyháznak Christustul és apostoloktul vötttraditiójából tudjuk Isten igéjének lenni az ó-testamentomot.Urunk eljövetele eltt pedig a zsidó hívek asinagógának közönséges traditiójából tudták, melyik

T\övid tanúság. 6ykönyv legyen Isten igéje. És annak okáért, a mint adologba tartoztak az gyöleközetek közönséges traditiójánakhelyt adni, szinte úgy tartoztak bevenni egyébtraditiókat is, melyeket a közönséges Anyaszentegyházbevött idejekbe, noha nem tartoztak helyt adnj azoknaka traditióknak, melyeket némelyek vagy fösvénységbl,vagy egyéb okokból, az Isten törvénye ellentaláltak vala.Hoznak az atyafiak el a régi szentatyákból is valamibizonyságokat és mint a vizbehalók, még a habokhozis kapdosnak. De rövideden azokra is azt felelem, hogyk csak azt tanítják, hogy nem kell minden traditiótbevenni, hanem azt, melyet az Anyaszentegyház bevött.Mert a szentatyák közül is senki maga egyedülnem elégséges minden igazságnak tanítására. Avagyazt irják, hogy sok némely eretnekek ellen nem akarnakegyéb bizonyságot támasztani, hanem csak a Szentírást.Avagy azt mondják, hogy az Írás elégséges mindenigazságnak megtanítására, mert az Írásból megesmérhetjükaz igaz Anyaszentegyházat és ez általminden igazságot. Ezekbl azért nyilván megtetszik,hogy, ha igaz hittel kell hinnünk, hogy vagyon Szentírásés hogy a biblia legyen a Szentirás ere, ha ezeketegyebünnen meg nem tanulhatjuk, hanem csak azAnyaszentegyház traditiójából ; ha az igaz hit az Istenigíjén és bizonyságtételén fondáltatik : kétség nélkülaz Írás kívül is az Anyaszentegyház traditiójába Istenigíje foglaltatik. De ideje immár, hogy a Szentirásérteimérül isszóljunk.A Szentírásnak igaz értelmére bizonyos módot rendeltaz Úr Isten.Ha gondot visel az Isten mi reánk, úgymond szentÁgoston, kétség nélkül higyjük, hogy bizonyos módotadott az igazságnak esmeretibe, mely által az Istenhezjussunk. Mivelhogy azért a keresztyénségbe támadtvisszavonások fondamentoma a Szentírásnak különböz

68 1. "Hitvitázó munkák.értelmébl származik, annak okáért szükség, hogy azIstennek gondviselése a Szentírásnak igaz értelmére isbizonyos módot rendelt legyen. Mert a Szentirás igazgatókötél és próbak, st oly kétél pallós, mely mindentévelygést elronthat, de úgy, ha ezzel nem valamikócsagos fej ember él az tetszése szerént, kinek,mint a részeg embernek kettzik a szeme, kéreg azagya, hanem, ha az igaz értelme és magyarázatjaszerént vétetik. Mivelhogy azért az Írás csak az igazértelmébe lehet bizonyos próbak, annak okáért, ha azigazságnak esmeretire akarta az Úr Isten vinni az Írásáltal az embereket, kétség nélkül bizonyos módot kellettadni annak igaz értelmébe, holott az Írás, ha igazánnem magyaráztatik, hamisságra, nem igazságra vihetiaz embert.És jóllehet ebbe nem lehet semmi visszavonás, mindazáltalrövideden így bizonyítom meg, hogy a Szentirásigaz értelmét bizonyoson megértheti minden ember.Az Úr Isten mindeneket arra kötelez az parancsolatjával,hogy az igaz hitbe megmaradjon, az eretnekségeketeltávoztassa és hogy mindnyájan egyetértsünk, avisszavonásokat eltávoztassuk etc. Ezekre az Úr Istennem kötelezne minket, ha meg nem tarthatnók ezt azparancsolatját. De lehetetlen, hogy ezeket megtarthassuk,ha az Isten bizonyos és eltévelyedhetetlenkalauzt nem mutatott volna a Szentírás igaz értelmére.Mert ha az, a ki az Írás értelmét élnkbe adja, megcsalatkozhatikés eltévelyedhetik, egy az, hogy sohaleikiesmeretünk meg nem nyughatik az magyarázatján,mivelhogy tudjuk, hogy ebbe a magyarázatba eltévelyedhetikés így felbomlik a hit, mely minden kételkedéstkirekeszt; más az, hogy ettül az Írás értelménekmegcsalatkozható mesterétül tévelygésre s eretnekségreis vitethetünk és a mi legveszedelmesb, módunksem leszen benne, hogy megesmérjük tévelygésünket.Holott azért jól látjuk, hogy mind a régi s mind azmostani tévelygések az Írásnak hamis értelmébl származtak,ha bizonyos és megcsalatkozhatatlan mód nincs

7{0vid tanúság. 69az Írásnak igaz értelmébe, sem az egyesség meg nemtartatik, sem az eretnekségek meg nem esmértethetnekés el nem távoztathatnak, sem a hívek leikiesmeretemeg nem nyughatik, hanem szüntelen rettegésbe éskételkedésbe marad.Jlz Írás igaz értelme nem emberi, hanem istenitanításból esmérszik meg-Az Írásnak bizonyos értelme az embernek tulajdonmagyarázatjából nem lehet, úgymond szent Péter, mertugyanis valamíg az Írásnak oly bizonyos és tekélletesmagyarázatot nem találjuk (sic), mely szinte úgy elnem tévelyedhetik, mint szinte a Szentírás, soha bizonyosoknem lehetünk az Írásnak igaz értelmébe, azIgazságba.De a Calvinista avagy helvetista atyafiak azt mondják,hogy az igazságot és az Írás igaz értelmét ki-ki azó benne szóló léleknek bels bizonyságtételébl megesméri.És így, noha k azzal csúfolják a régi igazkeresztyéneket, hogy a pápa mellének szekrényéberekesztik az igazságot ; de k a gerendát nem látvánmagok szemébe, minden bolond ember tetszésére (melyetSzentlélek tanításának hivnak) és kócsagos elméjérebizzák az Írás igaz értelmét. Én pedig erre azt mondom,hegy ezt az tudományokat az Írásba fel nemtaláljuk, hanem ha azokkal a Szentirás mondásival akarnákbizonyítani, melyekkel a libertinusok azt bizonyítják,hogy egy csepnyére sem szükséges a Szentirás,mert azt olvassuk, hogy a Szentlélek tanítja az híveit.Ennek fölötte honnan és mint tudhatom én vagy te, hogymely lélek téged tanít, az igaz Lélek legyen ? a mely aLutheristákat, hamis? Mert meg kell a lelkeket próbálni.Mert a Sátán is néha igaz angyal képébe öltözikés gyakran a Szentlelket emlegetik, kik az magoklelkét követik. Ki nem látja, hogy ha mindennekszabad az bels tetszését Szentlélek tanítása gyanántkövetni, szabadság adatik minden tévelygésre és egye-

yo 1. Hitvitázó munkák.netlenségre? Mert ez a Calvinisták feleleti: ld unumagjt, ut suus cuique spiritus auctor fiat, quid in unaquaquescriptura probet, quid improbet, id est, ut nonautoritati scripturarum subiiciantur ad fidem, seb sibiscripturas ipsi subiiciant. Nyilván a zsidó és török isaz lelkiesmeretinek bels bizonyságával szinte úgybizonyíthat, mint az atyafiak. És nem itílek oly okosembert, a ki elhihesse, hogy most egy helvetista atyafinakaz Úr Isten efféle tanító lelket ád, az Anyaszentegyháznakpedig és az f doctorinak eleitül fogvanem adott volna. Maga ha a szent Ágoston és a többrégi szentatyák magyarázatját a Calvinista atyafiak eleibevetjük (noha tudjuk, hogy azoknak Isten eltt való kedvesvoltokat csudatétellel is megmutatta az Isten, bölcseségeketpedig ma is csudálja a világ) azt mondják,hogy ezek emberek voltak, eltévelyedhettek. Minthaemberek nem volnának a Calvinisták, kik a léleknekbels tanításával dicsekednek. Végezetre, mi szükségvolt az Anyaszentegyházba doctorokat és pásztorokatrendelni, kik a tévelygéstül megoltalmaznák a híveket?Mi szükség volt megparancsolni, hogy ezeket hallgassuk,engedjünk ezeknek, ha minden embert magaaz Isten megtanít mindenekre? Bizony örömest értenémaz atyafiaktul, ha ki azt tanítaná, hogy a ki sarutvisel, avagy a kinek két öltöz ruhája vagyon, pokolbamegyén, mert az Ur parancsolatja ellen cselekszik ésazt mondaná, hogy erre tet a Szentlélek tanítja, mintmutatnák meg, hogy az a hamis lélek tanítása?Csak magából a Szentírásból meg nem tanulhatjuk

1{övid tanúság, j\valami szükséges a mi üdvösségünkre, oly nyilván vagyonaz Írásba, hogy ezeknek értelmére senki bizonyságtételeés tanítása nem szükséges. Ezt azzal bizonyítják,mert szent Dávid és szent Péter az Isten igíjétég lámpásnak nevezi ; másutt fínyességnek neveztetik.Miképen azért, a világosság látására nem szükségesmás világosság, úgy nem szükséges semmi egyéb azÍrásnál, az Isten ig jenek értelmére, mely csak a hitetleneknekhomályos. Ennek fölötte, ha az Írás értelmenehéz és homályos volna, nem intene az tlr Isten mindeneketennek olvasására, mivelhogy haszontalan azértelem nélkül való olvasás. Mindeneket int pedigközönségesen az Isten ennek olvasására, mint tudósts tudatlant és dicsíri az Beraeabelieket ennek olvasásaért.Igazán mondja tehát szent Ágoston, hogy valamia hitre és jó erkölcsre szükséges, azt az Írás nyilvánélnkbe adja.De ez a vélekedés egy cseppet sem különbz a Calvinistákvallásátul. Mert azt tanítja, hogy a ki nem kárhozatnakfia, azaz, a kit a bell tanító lélek vezérel,magátul megértheti az Írásnak igaz magyarázatját.Annak okáért a felül elszámlált bizonyságok ezt avélekedést is meghamisítják. Ennek fölötte az Írásmaga mondja, hogy homályos az Írás értelme azoknak,a kik elvesznek és a testi ember nem érti az istenidolgokat, hanem az Írást is, az kárhozatjára, hamisértelemre csigázza. Hogy azért bizonyos lehessek éna te magyarázatod igazságárul, szükség legelször,bizonyos legyek, hogy te nem vagy testi ember és kárhozatnakfia. Ez pedig az Isten igíjébe nincsen és énerrül bizonyos nem lehetek, tehát a te magyarázatodigazságárul sem lehetek bizonyos. Ennek fölötte, ha azÍrás ily nyilván tanít : hogy higyjem el tehát, hogy ezerötszáz esztendeig az apostolok után senki Luther Mártonigigazán nem értette az Írást, holott szent Ágoston,Cyprianus, Basilius és egyszóval mindnyájan a régiszent doctorok, az egész Anyaszentegyházzal egyetembe,a halottakért való könyörgésrül, a szenteknek

72 1. Hitvitázó munkákértünkvaló esedezésérül &c, azt tanították, a mit mostbennünk kárhoztatnak az atyafiak? Hihetséges-e, hogyaz új tanítóknak oly nyilvánvaló az Írás, a régi szenteknekoly homályos? Továbbá, ha ily nyilvánvaló azÍrás, miért könyörög oly szorgalmatoson szent Dávid,hogy megtanítsa tet az Isten a törvénynek értelmére?Mi szükség praedicatiók által tanítani azokat, a kikolvasni tudnak, ha k is szinte úgy megérthetnek mindenszükséges dolgot az Írásba, mint a tanítók? Miértnem elégesznek meg, ha csak elolvassák a község elttaz Evangéliomot? Mi az oka, hogysem a Calvinistákkal,sem egymás közt, meg nem alkodhatnak az igaztudományrul az atyafiak, ha mindenek oly nyilván megvannak az Írásba? Christusnak ama rövid mondásárul:"Ez az én testem, kétszáz különböz magyarázatot olvastamaz atyafiak Írásiba. Luther így magyarázza : Ezalatt a kenyér alatt vagyon az én testem, Calvinus pedigimígy : Ez a kenyér az én testemnek jele. Mutassákmeg, hon mondja az Írás, melyik magyarázat igazb ésmindjárt vége szakad a vélekedésnek. De az Írás semegyik, sem másik értelemrül nem szól nyilván. Hapedig más irást hoznak el, melylyel ersítik azmagyarázatokat, annak az Írásnak is igaz érteimérülszinte olyan visszavonás támad és egyik irásrul másraugorván, soha semmi vég nem lehet a visszavonásba.St, mivelhogy véghetetlenül, egyik mondását az Írásnak,más nyilvábban való mondással meg nem ersíthetjük,végezetre oly sententiára kell jutnunk, melyigaz értelmét más nyilvábban való Írással meg nem bizonyíthatjukés ennek igaz magyarázat) árul leszen a visszavonás,melynek soha végét nem érhetik. A mit Calvinusés Luther visszavonásárul mondok, azont mondoma mi ellenünk való egyen etlenségrül, mert ez is csakaz Írásnak különböz értelmébl származik ; az Írásbapedig nyilván nincs megírva, melyik értelem és magyarázatlegyen bizonyos.Végezetre, maga az Írás azt mondja, hogy soknehéz értelm dolgok vannak az Írásba, melyeket a

T{övid tanúság. 73tudatlanok magok kárhozatjára térítnck : ez okon aSzentírást bepecsételt könyvnek nevezi a Szentlélek,mert noha szent Pál a Rómabeliekhez írt levélbe tractáljaa keresztyén hitnek f fondamentomit, mindazáltalolynehéz enntk a levélnek az értelme, hogy noha kétszázfdoctor«lc írtak ennek magyarázatjárul, mindazáltalmost is, süc tudós emberek értelme fárad ennekmagyarázatjába. Et pedig az Írásnak homályos voltanem származik a Szeir-iéJek tanításába való nem jó rendtartásból,hanem a mi értelmünk fogyatkozásából ésazoknak a dolgoknak, melyedül az Írás szól, mélységesvoltából. Örömest érteném p^.dig az atyafiaktul, ha azÍrás értelme ily künnyü :mi -,z j- a> hogy a zsidókszeme eltt homályosnak írja sz a jmmáv sokáig laktakvala a Christus scolájába, nem v^j- Ya ] a az j stenigíjét? Mi szükség vala, hogy Christu tu j ajdon ajándékkalmegnyitná az apostolok elméjét az- - &sn3fc értelmére? Miért nem alkhatnak meg egymás kö. a Lutherés Calvinus katonái, ha mindenek meg vanna. (rya ésha az Írás értelme ily nyilvánvaló ? Es mivelhog) .^találunk oly szót, mely különb-különb dolgot nem ._gyezhet vagy proprie, vagy figurate, honnan tudhatjuk,melyik jegyzésébe kelljen ezt venni?Végezetre, ha oly künnyü az Írás értelme, mondjameg egy tudatlan, hogy hogy nem ellenkezik a Szentlélekmagával, holott együtt azt mondja, hogy hetnap teremte Isten e világot, másutt azt mondja, hogyersevit omnia simul? Együtt azt olvassuk, hogy megtiltáUrunk, hogy vesszt se vigyenek kezekbe azapostolok, másutt, hogy parancsolatot ada, hogy vessztvigyenek kezekbe. Együtt azt olvassuk, hogy háromórakor, másutt, hogy hat órakor feszíttetek meg Urunk.Együtt azt olvassuk, hogy szent Pál fordulásakor az oúti társai a szót hallották, de senkit nem láttak, másutt,hogy szót nem hallottak, de világosságot láttak. Szám-efféle dolgokat találunk az Írásba, melyeknek igaztalanértelme oly szükséges az üdvösségre, mely szükséges,

» 41. "Hitvitázó munkákhogybizonynyal higyjük, hogy a Szentlélek nem díenkezikmagával.Azért végre maga is Luther, csak halála eltt aztírá, hogy a ki meg akarja érteni a Virgilius Bucolicáit,öt esztendeig pásztor legyen és még annyiéig legyenszántó ember, ha a Georgicát meg szarja ertem, azÍrást pedig, úgymond, csak meg sem Kóstolta, a ki százesztendeig az^apostolokkal gondját-em viselte az Anyaszentegyháznak.A régi szentafr'kis egyenl értelemmeltanítják, hogy igen nché* az Írásnak igaz értelme.De azt mondják az aty^k, hogy ha egyik mondásátaz Írásnak a úgyconferáljuk, összevetjük masikkaj»érthetjük meg az Írás* De ez csak tétovázás. Mert amás mondásnak elmerül szinte olyan visszavonáslehet, mint az els-*mert nmcs ol 1 . y hd X az Írásba,magyarázván vagy proprie, különbi»i» ui A.~„r. -

T{övid tanúság. 75az Atya nálánál, hogy sem mikor magát egynekmondja lenni az Atyjával és ezt amaz els mondásbólakarja magyarázni.A Hunnius bizonysági ertlenek. Mert ugyan fínyességés ég lámpás az Írás, de úgy ha igazán érted, haaz Anyaszentegyház gyertyatartójába helyhezteted ésnem teszed a te tulajdon értelmed vékája alá. Ezt jelentvénszent Péter, az Írást fínyes lámpásnak nevezé,de mindjárt utána veté, hogy nem kell magunk tulajdonértelmébl magyaráznunk az Írást. Jóllehet nem azértmondatik fínyességnek az Írás, hogy az magyarázatjakünnyü, hanem, hogy megvilágosítja és igazgatja azt,a ki igazán érti az Írást. Hasznos és szükséges, hogyaz együgyek is hallgassák vagy olvassák az Írást, deúgy, hogy ennek igaz értelmét azoktul várják, kiket azÚr Isten pásztorokká rendelt, hogy el ne hagyják mindentudomány szeletül ragadtatni a híveket. Mertugyanis haszontalanok volnának ezek, ha minden embercsak magátul mindeneket nyilván megtanulhatna azÍrásból. Szent Ágostont is csak úgy kell érteni, hogyaz Írásba meg vannak a szükséges dolgok iratva, haennek értelmébe az Anyaszentegyház tanítását követjük.Jl hit dolgairul való visszavonásba csak magaaz Írás nem lehet hiró.E világi dolgokba a birónak a törvény szerént kellitílni, de azért az irott törvény nem lehet itílmesterés törvénytev biró a peresek közt. Azonképen a hitdolgaiban is az Írás szerént kell itíletet tenni a visszavonókközt, de azért csak maga az Írás nem lehetitílmester és végét nem szakaszthatja a tévelygéseknek."Elször: A birónak olyannak kell lenni, ki mindenvisszavonásnak végét szakaszthassa. Az Írás pedig csakpusztán maga nem szakaszthatja végét minden viszállásnak.Mivelhogy ha oly dologrul támad vetekedés,melyrül az Írásba semmit nem olvasunk, tudniillik, haszent János látása, a Machabaeusok könyve, a szent

j6 I. Tiilviiázó munkák.Pál leveli etc, szent 3rások-é? épen megmaradtak-é ?Etc. Lehetetlen, hogy az Írásból ennek végére menjünk.Hasonlóképen az Írás igaz értelmérül támadtegyenetlenségnek sem szakadhat vége az Írásból, mertabba fel nem találjuk, a különböz magyarázat köztmelyik legyen igazb ; azt sem találjuk fel, ha tulajdonértelmébe vétetik-é valamely szó és sententia az Írásba,avagy figurate. Valamíg pedig ennek bizonynyal végérenem megyünk, mindaddig sem lehetünk bizonyosok azÍrás érteimérül.Másodszor : Minden jó módjával szerzett birodalombaszükség, hogy az írott törvény mellett itíl bírák islegyenek, kik törvény szerént itíletet tegyenek, mikorszükség, a törvényt megmagyarázzák és kényszerítséka pereseket, hogy a végezett sententiát megtartsák,mert e nélkül soha semmi perpatvarnak vége nem szakadna.Szükség tehát, hogy a Christus országába is azírott törvény kivül itílmester islegyen, mely a visszavonókközt itíletet tegyen és a törvénynek igaz értelmét,melyrül vetekednek, megmutassa. Mert e nélkülsoha vége nem szakadna a hitben való visszavonásnak.:. Harmadszor : A visszavonók közt olynak kell lenni azitíl bírónak, ki vagy szóval, vagy Írással oly nyilvánmondjon sententiát, hogy egyik fél nyilván megesmérhesseés ha a sententiát hallja, megesmérje, hogy elvesztettea perit a bíró itílete szerént. Mert ha ilyensententiát nem mondana, haszontalan volna az itíletiés vége nem lenne a perpatvarnak. Ha azért az UrIsten is az igazságnak esmeretire, az eretnekségek eltávoztatásárabizonyos tanítót és birót rendelt, a mintrendelt is, szükség, hogy ez is ilyen sententiát adjon.Az Írás által pedig nem adatik ilyen sententia, st mindeneretnekség az Írással dicsekedik és azzal támogatjaálmát. Avagy mutassák meg az atyafiak az Írásba nyilvánezt a sententiát, melybl a Lutheristák peresi, aCalvinisták nyilván megismerjék, hogy ez a biró, tudniillika Szentirás, ket kárhoztatja és azt tanítja, hogyama Christus szavát, Hoc esi corpus meutn, nem figurate,

T^fivid tamisdg. tjhanem propric kell érteni. Több bizonyságokat istámaszthatnék ennek az igazságnak ersségére, de ezekkelmost megelégszem.7/ogy az Írásnak igaz magyarázója és a visszavonásokbirája az JlnyaszenteQjház.Ama pogány bölcs Aristoteles az könyveirül aztmondta régen, hogy ezeket ki is eresztette s ki semeresztette, mert senki azokat meg nem érti, a ki ezekértelmét tle nem veszi. Ugyanezent mondja szentPéter az Irásrul, bogy senki azt magátul meg nemérti, hanem a Szentlélek tanításából. Annak okáért, aki a Szentirás igaz értelmét élnkbe adja és a hit dolgaibaitíletet tészen, szükség, hogy a Szentlélektlvezéreltessék és lotentül igíreti legyen, hogy e dologbael nem tévelyedhetik. Mert ha efféle igíreti nem volna,bizonyosok nem lehetnénk az igazságrul, hanem azmagyarázatjárul is méltán kételkedhetnénk.Mi azért azt mondjuk, hogy ugyanazon Anyaszentegyház,mely bizonyoson élnkbe adja, melyik legyenaz igaz Szentirás és az igaz apostoli traditio, az írásértelmének is bizonyos és megcsalatkozhatatlan mestere; mert az Ur Isten igíreti vei kötötte arra magát,hogy el nem hagyja tévelyedni az Anyaszentegyházát.Ezt elször azzal bizonyítom, hogy a mint mondám,ha az Isten igíjének esmeretibe el nem tévelyedhetikaz Anyaszentegyház, az magyarázatjába sem tévelyeghet; és ha ebbe tévelyeghet, amabba is hamisattaníthat ; és így bizonytalan leszen a keresztyén hit, amint megmutatám.Másodszor, ha az újítók itíleti szerént minden embermaga az Istennek bel? tanításából megesmérheti azÍrás igaz értelmét, sokkal inkább megesmérheti az Anyaszentegyház,mivelhogy ennek sokkal bségesb ajándékokatigírt az Isten, hogy sem mint emennek vagyamannak.Harmadszor, mind az ó- s mind az új testamentumba

78 1. Hitvitázó munkákazAnyaszentegyházhoz és az fpásztoraihoz igazítjaIsten az híveit és azt parancsolja, hogy ezt hallgassáks ennek itíletin megálljanak és a ki ezt nem hallgatja,olyannak tartsuk, mint a pogányt. És hogy bizonyosoklennénk az tanításárul, azt igíré Isten, hogysoha az Anyaszentegyházon gyzelmet nem vészen aSátán, azaz semmi eretnekségbe és tévelygésbe nemesik ; mert ha ebbe esnék, kétség nélkül az ördög hatalmatvenne rajta és így nem volna az Anyaszentegyházigazságnak kszála és nem is tartoznánk mindenbeengedni neki. Urunk sem jól parancsolná, hogya mit a papi fejedelmek tanítnak, azt megtartsuk ; szentPál sem igazán mondaná, hogy azért adott doctorokatés pásztorokat az Anyaszentegyházba az Isten, hogy ahamisság szeletül ide s tova ne hordoztassunk. Mertha maga is az Anyaszentegyház hamis itílettel és tévelygmagyarázattal megcsalhat minket, nem rznk,hanem eltévelyítnk minekünk. Ha pedig ez úgynincsen, szükség, hogy a mit az Anyaszentegyház tanít,arrul méltán azt mondhassa : Visum est Spiritui Sancloet nobis.Negyedszer, a keresztyénségnek eleitül való szokásábólmegbizonyíthatjuk ezt, mert valamikor eretnekségtámadott, akár mint hányná-vetné az Írást is az eretnektanító, akár mint támogatná vallását az Isten igíjéyel,akár mint fejtegetné éles elméjével gondolt feleletivelaz ellene hozott bizonyságokat is ; de ha azAnyaszentegyház fpásztorinak gyöleközete kárhoztatáaz tudományát, mindnyájan a keresztyének eretneknekitílték tet. És noha a Szentírás szerént teszenvala itíletet róla az ecclesia, mint az igaz fejedelemis a törvény szerént itíl, de azért ennek vizsgálásátnem bizzák vala a kárhoztatott tévelygre, hanemegyenlképen a keresztyének beveszik vala az Anyaszentegyházitíletit. Nyilvánvaló dolog tehát, hogy akeresztyéneknél mindenkor bizonyos dolog volt, hogyaz Anyaszentegyháznak a hit dolgairul való itíleti, bizonyosés megcsal atkozhatatlan ; és hogy hozzá kell

T{övid tanúság. 79folyamnunk minden vetekedésbe, kit a régi szentatyákegyenl értelemmel, közönségesen tanítnak, a mint megmutatjaBellarminus.De hallhacza, mint írnak e dologrul a tudós emberek.Hieronymus Evangélium non in verbis scripturae,sed in sensu ait esse. Cum igitur non ad verba, sed adsensum referatur fides, si Ecclesia scripturam habétsine legitima interpretatione, non habét verum Evangélium.Atqui Dei promissio est, non recés sura Deverba de ore Ecclesiae, quae a Spiritu sancto ad omnemveritatem edocetur. Deinde cum non de scriptura, sedde eius sensu est controversia, si Ecclesiae interpretationon esset certa intelligendi norma, nullus esset Judexin exploranda scripturae intclligentia ;quod si ita est,audeo dicere, Rempublicam fuisse nullám stultius constitutam,nullus enim érit dissidiorum finis, nulla fide-Jium consensio, nulla unitas fidei, qua sublata, non charitasmodo et pax, sed et fides ipsumque Ecclesiae n-mén tolletur. Ad haec Ecclesia columna est veritatis,nec errare in fide potest, et veritas proprie in sensuscripturae est, nec quidquam magis ad fidem spectat,quam vera intelligcntia scripturae. Praeterea apostoli,quibus Christus aperuit sensum scripturarum, non verbasolum, sed in primis sensum praedicarunt Evangelii, ineo enim est Dei Verbum, et Psitacorum, non apostolorumest doctrinam absque intelligent:a sonare, etnemo novit rectius, quem sensum et qua verba ab apostolisacceperit Ecclesia, quam ipsa quae accepit Ecclesia.Ab illa igitur sensus legitimus péti debet. Deniqueiubemur a Christo controversias ad Ecclesiam deferre,eiusque iudicio aquiescere. Ergo ne inutilis sit haecdelatio, et interminabilis controversia, non subiicieturexamini eius, qui accusatur, iudicium Ecclesiae. Si enimfas sit litiganti sententiam Ecclesiae examinare, an sitconformis scripturae, nec illi acquiescere tenetur, nisievidentur convictus de hac conformitate, sine contumaciapartium, nullus érit finis controversiarum, nullahuius iudicii utilitas, cum nec Calvinistae, de Eucha-

;8o 1. Hitvitázó munkákristia,nec a!ii, se evidenter convictos fateanter. Quodver probanda omnia iubet Aposlolus, recte id ; sedregula data est ad quam probanda, lapis scilicet lydiusEcclesiae, communisque eius sensus et consensus ;quienim ab hac regula declinant, qui dissensiones et profanasnovitates, prazter doctrinam quam accepimus,invehunt, fugiendi sünt.Ezekbl azért megtetszik, hogy noha a mit egy vagykett etc. a régi doctorok közül az önnön saját vélekedéséblés tetszésébl tanít, nem tartozunk bevennide mindazáltal, a mit az egész Anyaszentegyház, a mitközönségesen az pásztori és doctori az idejekbevaló gyöleközetnek közönséges vallásából tanítnak, aztminden okvetetlen böcsülnünk, tisztelnünk és be kellvennünk.7/ogy a Szentírás igaz magyarázó Jlnyaszentegyháznem egyéb, hanem a római gyöleközet.Azt kellene immár megmutatni, hogy ez az igazAnyaszentegyház a római Anyaszentegyház. De mivelhogyezt bségesen megmutatám \7ithakerus és Hunniusellen, az Anyaszentegyházról írt könyvembe,* moströvideden szólok e dologrul.Megmondám azért abba a könyvbe, hogy a rómaigyülekezeten nemcsak a Róma kfala közt lakozó híveketértjük, hanem azokat, kik a római pápával egyetértnek,mert régenten is az igaz keresztyéneket rómaiaknakhittak. Ennek fölötte megmutatám, hogy Christusigaz Anyaszentegyházának olynak kellett lenni, melyminden tévelygések ellen gyzödelmet vévén, örökkémegmaradóit, sem a poklok ereje tévelygésbe nemviheté ezt és eretnekségbe nem ejthette. Ennek fölötte* Pázmány egyidben ezzel az értekezéssel készült közrebocsátaniitt említett munkáját, a mely azonban csak kilencz évvel utóbb(1615) latin nyelyen jelent meg: ((Diatriba theologica de visibitiChristi in tessis Exlesia adversus posthumm Whitakar librumcontra cardinalem Be'larminum.*

J^öviJ tanúság. 8 imindenkor nyitva volt az 6 kapuja mindennek valakiüdvözülni akart, mivelhogy e kivül, mint a Noe bárkájakivül, senki nem üdvözülhetett és annak okáért, a kiüdvözülni akart, mindenkor megesmérhette ezt és ennektagja lehetett. Megmondám azt is, mely hamis módotés jelt adjanak az atyafiak ennek esmeretire és minemjelekbl esmérhesse meg minden ember az igaz Anyaszentegyházat.Végezetre megbizonyítani, hogy ezeka jelek nem illenek sem a Calvinus, sem a Lutheraklához, hanem csak a régi keresztyén Anyaszentegyházhoz.Ezeket azért most elhagyván, csak rövideden kétbizonyságot hozok el, melyekbl eszébe veheti ember,hogy a római gyöleközet igaz Anyaszentegyház éshogy ettül kell a Szentírás igaz értelmét megtanulnunk."Elször: Az az igaz Anyaszentegyház és attul kellaz Írásnak igaz magyarázatját vennünk, a melytül aSzentirást vöttük, a mint igen szépen megbizonyítjaszent Ágoston az imént elhozott helyen. Mert a kinektanítását bevettük, mikor élnkbe adta, melyiklegyen a Szentírás, annak az Írás magyarázatjárul valótanítását is be kell vennünk, a mint ezeltt megmutatám.Tagadhatatlan pedig, hogy Luther és Calvinusa római Anyaszeníegyháztul vötték a bibliát. Mikork a római kittül elszakadának, akkor immár a bibliátbevötték vala a római gyöleközet tanításából. Azt pedignem mondhatjuk, hogy k nem a római ecclesia tanításából,hanem csak azeltt való Anyaszentegyháznakegyenl vallásából tanulták meg, hogy e legyen a Szentírás.Mett a régi gyöleközetek egyenl vallását nemegyebünnen ismerték meg, hanem a jelen való Anyaszentegyháznakbizonyságtételébl. És ha valaki tagadnáa régi traditiókat, avagy Irásoknatc igaz voltát, az jelenvaló Anyaszentegyháznak tanításából kellene aztévelygését megrontani. Bizonyos dolog tehát, hogycsak a római gyöleközet az az igaz gyöleközet, melytülaz Írásnak igaz értelmét megtanulhatjuk.Másodszor : Ha a római gyöleközet nem igaz Anya-P£ims;iy Pé:er munkii.

8 a 1. Hitvitázó munkákszentegyházés aztudománya tévelygés, nyilván követközik,hogy az apostolok halála után egész 1517- esztendeignem volt e világon igaz hit és igaz Anyaszentegyházés így mindnyájan a szent mártírok, doctorokés keresztyének az Anyaszentegyház kivül levén, elkárhoztak,a pokol kapui hatalmat vöttek az igaz Anyaszentegyházon.Ezek pedig nyilván ellenkeznek az Istenigíretivel és atyai gondviselésével. Lehetetlen tehát,hogy a római gyölcközet kivül más igaz Anyaszentegyházlegyen. Ennek a gyzhetetlen bizonyságnakcsak az els részét kell megmutatni, melyet sok nyilvánvalóersségekkel megmutaték a felül említett könyvbe.Azért ennek bizonyításába nem akarok most munkálkodni,mert csak az is elég bizonysága ennek, hogysoha senki az újító atyafiak közül csak egy embert semmutathat, az apostolok után, a ki vélek egyetértettvolna a hit dolgaiba és a ki az igaz Anyaszentegyházbaltt volna, ha a római gyöleközet nem igaz Anyaszentegyház.Mert ha valakit neveznek : avagy olyat neveznek,ki egy vagy két dologba vélek egyezett, e mellettszáz articulusba különbözött, melyekért magok is kárhoztatjákket; avagy olyat, mely sem Calvinista, semLutherista nem volt, hanem egyéb kárhozott eretnekségbeesett.De a mint mondám, mivelhogy errl másutt bségesenszólék és ez Írásnak rövid volta nem szenvedi, hogytovább nyújtsam írásomat : azért.Az Atya mindenható Istent kérem, az szent Fiánakérdemeért, adjon Szentlelket azoknak, kik e könyvecskétolvassák, ki szent malasztjával az ájtatosságraés istenes életre felindítsa ket, minden tévelygésnekhomályát vegye el szüvökrl, vigasztalja szomorúságokbaés meghallgassa minden könyörgésekbeÁmen.Dicsség Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.

]].EGY KERESZTYÉN PRÉDIKÁTORNAKA KASSAI TANULÓKHOZ ÍRATOTTÖT SZÉP LEVÉL.(1609.)Jl hittelMÁSODIK LEVÉLkötelezett fogadásokai mint bontsák fel az pápisták-Az böcsületes és tudós tanítónak Alvinczi "Péter uramnak.Mindeneknek eltte alázatos bocsánatot kérek, hogygyakor írásommal kényszeríttetem megtalálnom és sokhasznos munkálkodásinak felvállalásiba megtartóztatnomte kegyelmedet. Mert a nyughatatlan elméj embereknekbeszedi kényszerítnek arra, hogy a minem dolgokkalkáromlanak minket, azoknak igaz megfejtésébea te kegyelmed bölcs tanácsával és eszes oktatásávaléljek. Rövid szóval azért a karám te kegyelmednek tudtáraadnom, minem nagy kisebbséget hoza minap fejünkreegy ördöggel határos pápista ember, oly dolgokat forgatván sok femberek eltt, melyek az mi tanításunknakés személyünknek hírébe, nevébe nagy makulátszerzettek. Azért ugyan az Istenért is kéremkegyelmedet, el ne mulassa, hanem mentül hamarébblehet, e dologrul énnékem teljes, derék tanúságot adjon.Hogy pedig mindenekre jobb renddel és módjávalválaszt adhasson te kegyelmed, igazán minden hálólásés bántolódó kötdés nélkül megirom minden patvarkodóbeszédit annak a pápista embernek, melyrül emlékezem.6*

:84 1. Hitvitázó munkák.Minap azértsok femberek eltt olvassák vala amazarticulusokat, melyeket a nemzetes és tekintetes, nagyságosBáthori Gábornak, a magyar nemzetnek fényesvaló oltalmazójának, az hajdúcsillagának és szeretettelvitézek nevével küldött volt Fokti Máté, a vitézeknekftanácsa és lelki tanítója. Mikor azért arra apunctra jutottak volna, melybe azt kéri Fokti uram,hogy ha az Ur Isten az erdélyi fejedelemségre, azeleinek székibe beviszi nagyságát, a bálványozó pápistákatne szenvedje se tisztviselésbe, se tanácsba, sepedig udvarába, mert azok, a kik ]ster.nek meg nemtartják hívségeket, fejedelmeknek sem tartják meghiteket]tt elszólalván a pápista ember, jó uram, úgymond,sokan közületek szemetek fájdalmára láták e minap,hogy kezébe kapók ennek az istentelen, pártolkodó ésháborúságszerz Foktinek az temérdek hazugságát,melylyel méltatlan terhelvén minket, bálványozóknaknevez. És noha most is az országban szerzett sokveszedelmekért ugyan úsz az gyalázatban, de mégisefféle mód nélkül való gyalázattal akar mást rútítani.Váljon s minekeltte a mi országunkat a Calvinuskovásza megsavanyítá, azeltt nem voltak-é az magyarországikirályoknak hív és tekélletes szolgái ? Váljons nem jobban, csendesbben virágzott-é akkor az ország,hogy sem most az elromlott hazánknak söpreje ésnyakunk körül akadott rongya?Nem trhetem, hozzá szólék én is, mivelhogy tisztességemmutatja vala, hogy szolgatársomat megoltalmaznámés mondék néki : Szeret pápista uram, nohate igen okosnak és szemesnek látszol a tévelygésednekkendzésére és ékesgetésére és sok tekergésekkel igyekezelelfödözni rútságit a ti vallástoknak, de az igazságnakfínyességes világosságátul el nem bújhattok ésmagatokat el nem titkolhatjátok. Igazán mondja azértFokti uram, hogy nem kell a pápisták hívségébebizni senkinek ; mert a hittel kötött fogadást is szabadnékik az vallásuk szerént felbontani. Ehhez pedig

Ji /;:T«t7.' tanulókhoz. 85a tudományhoz képest igaz következéssel mondhatjukket kétséges hitüeknek ; mert hitek szerént nem tartoznakvéle, hogy hiteket megtartsák az eretnekeknek,azaz, a mint k magyarázzák, azoknak, a kik nempápisták. Ezt ti ugyan, mint egy hit ágazatját a constantiaiconciliomba definiáltátok. Mert mikor HusJánost meg akarnák ölni a ti püspökitek: hit alatt kicsalákszegényt Prágából, mihelyt pedig Constantiábakapák, azt végezé a ti jeles conciJiomotok, hogy nemtartoznak megállani hiteket, melylye! az eretnekeknekkötelezik magokat és így megégetek Hus Jánost. Azutánis a negyedik Eugenius pápa addig biztatá szentségesmegoldozásával az magyarországi Uladislaus királyt,addig küldözé hozzá Julianus cardinált, hogy felbontatávéle a hitet, melylyel Amurates török császárnaka frigy és békesség megtartásra kötötte vala magát,ki miatt osztán egész hadával megrontaték az Úr Isteniül.Végezetre, ha egy nap ezerszer megszegi is hitita pápista ember, csak menjen a gyóntó atyához ésokádja ki hitetlenségének mérgét, mindjárt megoldozzahitctlenségétül és egy kis szentelt vizet reá hintvén,lemossa minden gonoszságát. Mert ugyanis attul bárne féljenek, hogy a hitszegésért oly poenitentiát adjanaknékik, mint a váradi Gál pap adott volt régenten,tudnia illik, hogy az fels és alsó száját, mikor törléstkivannak, árva csillannál törölné esztendeig. Holottazért ily nagy utat nyit a pápista tudomány mindennemhitszegésre, méltán mondja Fokti uram, hogya pápisták hívségének nem kell fölöttéb hinni.Itt a pápistaember eláila és: Ha ellenetek nincs jóuraim, úgymond, rövid szóval megmutatom, mely csalárdulakarják a pártos tanítók eltüntetni az igazságot,hogy megtántorítsák az embereket, elidegenítsék azigazságtul és az halhatatlan hazugságokkal s ördögimesterségekkel a femberek akaratját magokhoz hódoltassákés az hitekhez kapcsolják.Es hogy jól elrendeljem beszédemet : három dolognakmagyarázatjára határozom szómat. Elször meg-

86 7. Hitvitázó munkákmondomigazán és lellciisméfetem szerént, mit higyjenés tanítson a római ecclesia a hitnek kötelességéül],kibl nyilván eszébe veheti minden ember, minemlelkiismerettel keresnek a pártos tanítók a kákán csomótés setétséget a világosságban. Másodszor megbizonyítom,hogy csak calutnnia, patvarkodó vádlás az,mikoron azzal terhelnek bennünk, hogy vagy a constantiaiconcilium, vagy Eugenius, vagy egyéb valakiközülünk azt tanította, hogy az eretnekeknek, avagya pogány töröknek jsten szerént adott hitit felbonthatjaaz ember; avagy hogy a gyónásból erre valamiok és könnyebbség adatnék. Ezekbl nap színinél világosbbankinyilatkozik, hogy a mi atyánkfiai ervel csigázzákés tekerik gonosz értelemre és magyarázatraaz igazságot. Harmadszor visszafordítom és reátok fejezema ti káromlástokat és megmutatom, hogy Calvinusés Luther hiti szerént akárkinek is szabadság adatik,hogy a mire ember gyalog megesküszik, lóháton aztmegszeghesse, st azon egy lábon állva megesküdhetik,visszaesküdhetik és hitivel szintén úgy kereskedhetikaz ember, mint egyéb marhájával.]tt egy fember elszólván, monda: Huj, bezzegnagy árkot ásál magadnak, jó uram. Meghidd énnékem,nagy ennek a szököllje és nincs módod ennek megbizonyításába.Azért az utolsó czikkelynek bár békéthagyj és ha igazságodhoz bizol, másutt kezd, mert itthamar a verembe esel.En pedig mondám : Halljuk mindvégig az káromlócsacsogásit,melyekkel marczongja, ostorozza és beszédivelrútítja az ísten edényinek emlékezetit.A pápista ember erre így felele :Jó uram, csinyjánberetválj és efféle fardagályos és czafrangos szitkokkalne mossad büdös szádat. Hallgasd meg elébb az énszómat is és azután tégy Ítéletet ; elveted egyszer akoczkát, én is feltettem melléje, meg is kell azért immármindvégig játszanunk ; napfényre kell az igazságot hoznunkés meg kell mutatnunk, hogy orczátlanok és torkigúsznak az gyalázatban a ti tanítóitok, kik noha

Jt kassai tanulókhoz. 87csuda kendzésekkel szépegetik tanításokat, de azértaz igazság kivül való tudománynak állatására annyihazugságokat toldoznak össze, hogy hajszál sincs annyifejekbe, mennyi hazugság vagyon írásukban és addigszíh'ne k-szavarnak minden moslékot egybe, addig szabálódnaka mi ellenünk vpIó rágalmazásokban, hogy magoksem tudják végtére, mely aránt vannak el a dologban,kiváltképen mikoron kezekben kapjuk a fictiókat,az magok agyoknak hívságos találmányit és gondolatit,melyeket mi reánk akarnak kenni.De hagyjuk ebbe ezt és a derék dologhoz kezdvén,rendszerént az felvetett czélnak három ágait tekintsükmeg.Elször azért a római ecclesiának doctori azt tanítják,hogy mikor hitivei az ember valamit olyat fogad,a mit bn nélkül bé nem teljesíthet, fölötte igen vétkezikefféle esküvésbe, de semmiképen nem tartozikbeteljesíteni az istentelen esküvését, akár eretneknek,akár catholicusnak tett légyen efféle fogadást. Mikorazért Heródes megesküvék, hogy valamit kérne atánczoló mostoha leánya, mindenbe kedvét töltené, aleány pedig az Keresztel szent János fejét kére ; mikoronDávid megesküvék, hogy megölné Nabalt, mivelhogyhíjába hagyta vala az kérését ; mikoron Nabugodonozormegesküvék, hogy elrontaná azokat a nemzetségeket,melyek az koronájának fejet nem hajtanánakés meg nem hódolnának ; mikor megesküvékJephte, hogy a kit házánál ell találna, megáldozná azIstennek és az önön leányát találá ell : semmiképennem tartoztak ezeknek beteljesítésére. Miképen havalaki megesküdnék, hogy Alvinczi Pétert megveri vagygyalázattal illeti, azt ité.em, ha elébb tanácskérni Péteruramhoz menne, nem mondaná kötelesnek lenni azhátának megérlelésére. Azokat is, kik azt fogadták vala,hogy sem esznek, sem isznak, a míg szent Pált megnem ölik, nem vélem, hogy a szent Pál vére ontásáraköteleznéd te magad is. Mert ugyan lehetetlen dolog,hogy valaki tartozzék a vétekre és Isten ellen vaJó

88 J. Tiilvitázó munkák.gonoszságra. Annak okáért méltán mondják a pápák :In malis promissis rescinde fidem ; impia ent'm esi promissio,quae sceíere implelur : A gonosz ígéretekben bontsd felfogadásodat ; mert istentelen fogadás az, mely bn nélkülbé nem teljesedhetik. Plutarchus azt írja, hogymikor Agesilausnak egy barátja gyakran mondaná néki :Telfogadtad, megálíjad; azt feleié: Ha tisztességes ésképes dolog, fogadtam ; ha pedig nem ilyen, csak mondottam,/vlikoron pedig erre azt felelte volna azbarátja, hogy meg kell állani, valamit a király csak fejehajtásával javai is : azt feleié erre, hogy a királynaknincs nagyobb kötelessége igéretinek beteljesítésére,mint az alattavalóknak arra, hogy képest és illendtkérjenek.Ennek fölötte, mikor az esküvés valami bizonyosokkal, conditicval és móddal meghatároztatik attul, aki megesküszik, avagy az embereknek közönséges törvényekblés szokásokból : a mikor efféle conditio felbontatik,nem köteles ember az fogadásának állani.Ezeken az casusokon kivül, mikor az ember hitiveivalamire kötelezi magát, akár töröknek, akár zsidónak,akár minem tévelygnek, egyáltaljába, minden szinlés,csalárdság és tétovázás nélkül tartozik megállani, úgyannyira, hogy ha féltébe és kénytelenségbl esküdt ismeg valaki, de ugyan tartozik beteljesíteni, a mintSotus libro 8. de Justitia quaesl. 1 . art. y., Toletus libro4. c. 22. és a több theologusok tanítják és a pápákdecrétomába is olvassuk Cap. 3. el 4. de iis quae vimelusque causa. És annak okáért méltán dicséri szentÁgoston Attilius Regulust, kit Carthagóban fogva tártnakvala és mikor megesküdvén elször, hogy visszajne,Rómába küldöttek volna, hogy a rómaiakkal arabok cserélésérül tractálna, sok szép intéssel és bizonyosokokkal tanácslá a romai polgároknak, hogy semmiképenefféle cserét ne indítanának. Es noha tudjavala, hogy ezért tet iszonyú halállal megölnék, demégis, hogy hitit benne ne hagyná, visszament Carthagóba,holott egy hordóba szegezek tet, melyet

::A kassai tanútokhoz. 89bell hegyes szegekkel mind bevertek vala és úgyereszték alá egy hegyiül. Oly igen ers kötél alattparancsolják pedig a római pápák, hogy esküvésibeigaz légyen az ember, hogy a hiteszeg embert tisztességevesztettnek ítélik Cap. Jnfames. Cap. Quicunque.Causa 6. Quaestio 1. És a mint ugyanazon Cap. Quicunqueolvassuk, azt parancsolják, bogy a ki hamisanesküszik, negyven nap csak vízzel és kenyérrel éljen,hét esztendeig tartson pcenitentiát, st teljes életébensoha pcenitentia nélkül ne légyen ; tanúbizonyságul sevétessék bé semmi okon. Másutt azt végezek az pápákCap. Cum non ab homine. De judiciis, hogy a mely paphitét megszegi, méltó, hogy kivettessék az papi méltóságból.Thomas Aquinas pedig Qucdlibeh 1. Jlrt. 18.,Soío libr. 8. de Juslitia quaest. 2. art. 3. azt tanítják,hogy a hitnek megszegése még a gyilkosságnál is nagyobbvétek. Nem mi szónk tehát, hanem lator tanácsaz, a mit az poéta mondPromittas facito :Pollicitisquid enim promittere laedildives quilibei esse polesl.Bizonyára méltán is szörnyltetik ily igen a hitnekmegszegését és a hamis esküvést. Mert az ]rás isnyilván mondja, hogy a ki gyakran esküszik, teljes azminden istentelenséggel és az Jstennek ostora el nemtágul az házátul. Zachariás propheta által pedig aztmondja az Úr Isten, hogy a hamis esküvnek házábanlakik az átok, mely megemészti nemcsak magát, demég az házának falát és kövét is. A gabaoniták Josuétulhazugsággal nyerének hittel kötött békességet,azután hatszáz esztendvel iszonyú nagy drágaságtámada a zsidók közt és mikoron az Istentl tudakoznának,mi volna oka ennek a csapásnak : azt feleié az]sten, hogy nem egyéb, hanem hogy Saul megszegvéna gabaonitáknak adott hitet, megöletett volt bennekés addig meg nem szünhetik a drágaság, a míg elegetnem tesznek a gabaonitáknak. Dávid azért követeketkülde hozzájok és megkérdeté tlök, mit kívánnának

:oo 1. "Hitvitázó mur.kdkkárokértés boszúságokért? A gabaoniták azt kivánák,hogy a Saul maradékit kezükbe adnák és mikoron ezeketkézbe adták volna, megfeszítek ket és így sznékmeg az Jstennek ostora a zsidó nemzetségen. Annakokáért nem mód nélkül cselekvék Agesilaus, ki mikorhallotta volna, hogy a frigy 2latt az ellenségi hitekés fogadások ellen igen ersítenk várókat, nagy örömmelmonda : Jól vagyon ; általán fogva boszúját állja azIsten e hamis hit embereken. És hogy ezt egy szóvalmegmondjam : a több nyilvánvaló vétkek közt,melyekért az Isten ily szüntelen bünteti a mi nemzetünket,hogy az ostora meg nem szünhetik közöttünk,az én Ítéletem szerént nem utolsó a sok számtalanhitezés. Ha egy pere vagyon valakinek, negyven-ötvenmagával fejére kell esküdni az ellenségének, avagymenteni kell magát; egy-egy forintért pedig szinténannyi bizonyságot talál, a mennyit akar; és a kik semnem látták, sem nem tudták, sem nem hallották különbena dolgot, hanem csak attól, a ki nekik fizet, stvagy aludtak, vagy részegek voltak, mikor a dolog történt,de mégis oly bátran esküsznek, mintha jelen lévén,látták volna minden czikkelyit az esetnek, kinél egynagyobb hitetlenség nem lehet. Adná az Jsten, hogya kik így esküdtetik az embereket, úgy járnának, a mintírja szent Ágoston, hogy idejében jára TutumJymenusnev ember, a ki magának szent Ágostonnakazt beszélette, hogy mikor egy ember, a ki adós vala,eltagadná adósságát és hitével akarná menteni magát,hitére hagyá is a dolgot, amaz megesküvék, deugyanazon éjjel Tutumlymenus az Jsten széki eleibevitetek és mikor azt kérdenék tle : Miért esküdtettedmeg, a kit tudtad, hogy hamisan esküszik? Azért, úgymond,mert az enyimet eltagadta. Azt felelék nékiNem jobb volt-é marhádat elveszteni, hogy sem felebarátodlelkét? és úgy megverek nyavalyást, hogy felserkenvén,a hátán meglátszanának a verésnek helyei.Végezetre, a római pápák decrétomába ezt olvasom :Abárminem mesterséges szóval esküdték valaki, de az

Jt kassai tanulókhoz. 91Isten, a ki lelkiismeretinknek bizonysága, úgy veszi ezt azesküvést, a mint az érti, a kinek esküszünk; kibl azttanuljuk, hogy nemcsak a botránkoztatásnak eltávoztatásáért,de az esküvésnek is böcsületiért, nem kell ahittel játszani és különben érteni annál, a mint aszóknakjárása hozza, kiváltképen mikoron erszak nélkül,csak jó akaratunkból esküszünk. És annak okáért olvassuk,hogy mikor egy római ember rabságba esett volnaés kikéredzenék váltságának megszerzésére, megesküvék,hogy ismét visszajne és mikor immár kimentvolna z ellenség táborábul, mintha elfelejtett volnavalamit, ismét visszatére, azután méné osztán ugyanvalóban haza. Azt itéli vala , hogy eleget tett volnahitének, de a rómaiak ezt megértvén, kötözve küldéktet az ellenség kezébe. Azonképen nem jól cselekedettaz is az felebarátja átkozó és hamis ember, a kiakármi kicsiny dologba, mikoron igazat nem akaTt mondani,így szólott: Bár az Isten megrontson, megverjen,ha különben vagyon ; de ezt úgy értette, hogy nemmagát, a ki szól vala, rontsa és verje meg az jsten,hanem azt, a kinek szól vala.Más dolog volna, mikor valakiervel kényszerítenevalakit valamely ]sten ellen való dolgoknak hittel valófogadására ; mert a ki így megesküszik, nem köteles,hogy annak értelme szerént esküdjék, a ki tet hamisankényszeríti, hanem magába különb értelmét formálhatjaannak, a mire megesküszik és valami conditiót vagyokot és határozást vethet titkon elméjébe az esküvésmellé és így nem arra esküdjék meg, a mit csak pusztánmagába jegyez az esküvésnek formája, hanemarra, a mit jegyez azzal együtt, a mit elméjébe forgat.Mely dolog hazugság nélkül meglehet, mert ígyolvassuk, hogy Jákob az atyjának azt monda, hogyaz elsszülötte az atyjának, tudniillik abba, a miaz elsszülöttnek igazságát, privilégiumát illeti, mivelhogyezt az igazságot megvette vala az bátyjától.Üdvözítnk is azt monda, hogy fel nem mégyen erreaz ünnepre, noha annak utána feiméne. Mely mondást

9* 1. Tiilvitdzó munkákalaítombaúgy ért vala Urunk, hegy fel nem menneoly módon, a mint egyébkor szokott vala felmenni,tudniillik nyilván és mindenek láttára, a mint magaszent János magyarázza. A ki azért ilyen módon megesküdnék,noha nem lenne hiteszeg, ha meg nem cselekednéa mit hamisan kívánnak tle, de mindazonáltalfölötte nagy vétke lehetne néha efféle esküvésbe, azembereknek botránkozásokért. És efféle dologba, haaz együgyk botránkozását különben el nem távoztathatja,tartozik az ember azt cselekedni, a mit olvassuk,hogy cselekvék Eleázár, kit mikoron arra intenénekjó baráti, hogy ha ugyan nem akarná megenni a disznóhúst,a mint az istentelen Antiochus király kivánja vala,mást egyébféle húst hoznának néki, melyet szabad valamegenni és tettetné csak azt, hogy disznóhúst ennékés így menekedhetnék meg a haláltól ; de a tökélletesmártyr azt feleié, hogy jobb néki meghalni, hogysem mint efféle képmutatással botránkozást szerzeniegyebeknek is, kik az példájához képest könnyen adisznóhúst is megennék az Isten parancsolatja ellen :és így vigan méné a mártyromságra.De ezt hagyjuk ebbe. Hanem ha kegyelmeteknekezekbe valami nem tetszik, jelentsétek meg és készvagyok jobban megmagyaráznom és megbizonyítanommindeneket.]tt velem egyetembe mindnyájan azt felelék, hogyha a pápisták ugyan valóban ezt hiszik és tanítják azesküvésrül, nem gonosz értelemben vannak. De én aztvetem utána, hogy ezekkel ellenkezik a constantiaigyülekezetnek végezése.Erre a pápista ember azt monda:Másodszor szóljunk a constantiai gyülekezet végezésérlis. Néked, praedicator uram, tisztesség adassék,mert tudom, hogy te soha ingyen sem láttad annak aconciliomnak végezését. De a kiktül azt tanultad, hogyez a gyülekezet azt végezte, hogy nem tartozunk azeretnekeknek megtartani hitünket, bizony vakot vetetteka jámborok és igen rongyos hazugsággal akartak

A kassai tanutókhoz. atminket és a mi tudományunkat terhelni és méltatlanostorozni. Mert a dolog ebben vagyon. A császár Ccnstantiábagyülekezetre híva Hus Jánost és noha megnem esküvék néki, de azért salvus conductust, szabadúti levelet külde néki. Ehhez bízván Hus János, csakingyen efféle salvus conductus levelet sem akara kérnia conciliomtul, hanem menten méné Constantia városába.Ott sokat vetekedének véle, végre tet nyilvánvalóeretneknek itílék, mivelhogy a több dolgok köztazt tanítja vala, hogy mind az egyházi s mind a világifejedelmek minden birodalmokat és igazságokéi elvesztik,mihenl halálos bnbe esnek ! és a Vicleff tudományitmind javalja és helyén hagyja vala, melyek közt az isegyik vala, hogy minden teremtett állat Isten légyen.Efféle és ezekhez hasonló balgatagságokért egyenlértelemmel mindenektül eretneknek ítéltetek Hus Jánosés annak okáért miképen Calvinus Genévába ServétusMihályt a tzre itélteté a Szentháromság tagadásáért,azonképen a constantiai gyülekezet is azt találá, hogyha Hus János meg nem akarja czáfolni eretnekségit,biró kezébe kell adni és törvény szerént meg kell büntetnitet. A császár salvus conductusa szerez valaakadályt a dologba. Azért összegylvén, azt találák adoctorok és azt végezé a conciliom is, hogy az egyháziés hit dolgairul való itélet nem a császárt illeti,hanem az egyházi pásztorokat és a mi illeti a hit ellenvaló tévelygéseket és tévelygket, azokat az császársalvus conductusa és kötése ki nem veheti az egyházirendnek birtoka s Ítéleti alól. És annak okáért a császárkötelezhette arra magát, hogy tle és az alattavalóktul nem lészen bántása Hus Jánosnak, de azkötelességével a hit dolgairul való Ítéletbe meg nemköthette kezét az egyházi rendnek. Szinte mint ha akassai biró salvus conductust adna valakinek, az salvusconductusával meg nem köti kezét a generáliskirályi képeknek, avagy ha maga a király jelen volna,a királynak hatalmát meg nem határozza. És annakokáért, ha valami áruitatást kapnának kezébe annak, a

94/• "Hitvitázó munkákkiefféle salvus conductusssl járna, ugyan megfognák abíró salvus conductusa mellett, mivelhogy az alattvalónakkötése az feje fölött valónak hatalmát meg nemhatározhatja. És ez okon, mivelhogy a hit és az eretnekségitéletérl való dolgokba feljebbvaló az egyházigyülekezet a császárnál (holott erre az világi jó gondviselésés az Anyaszentegyháznak oltalma bizattatott,nem a hit dolgairul való tanítás) és a császár is tartozikmint anyjának engedni az Anyaszentegyháznak ahit dolgaiba : azért az salvus conductusa a hit dolgainakés az eretnekségnek szabad ítéletibe semmiképenmeg nem tartóztathatja az egyházi hatalmat. Annakokáért, ha Hus János nemcsak a császártul, hanem aconciliomtul is salvus conductust vött volna, semmiképennem nyúlhattak volna hozzá, miképen hogyha az Lutheránusok vagy Calvinisták a Tridentombéligyülekezetbe mentek volna, csak egy hajók szálát semszakaszthatták volna ki, holott nemcsak a császár ésvilági fejedelmek, de maga is a conciliom egynéhányrendbéli salvus conductust adott vala nékik, melyeknekmásai ugyanazon conciliomba fel vannak jegyezve.Csak ezt, semmit egyebet ennél nem végezett a constantiaigyülekezet, kirl, hogy bizonyos légy, ihon vagyona concilium, olvasd el tennen magad.Én azért kezembe vm az könyvet, melybe így valaírva : Prctesens Sanctct Synodus ex quovis salvo conduclu,per Imperaiorem , T^eges, ac altos seculi Principes haereticisquocunque vinculo se ctslrinxerinl, concesso , nullum fideicalholicae vei iurisdictioni ecclesiaslicae praejudicium generari,vei impedimentum praestari posse ac debere deciarat,quominus dicto salvo conduclu non obslante, liceat iudicicompelenli et ecclesiastico de hujusmodi personarum erroribusinquirere, elsi de salvo conduclu confisi ad locum venerinl,alias non venluri. JVec sic promitlentem, cum fecerilquod in se est, ex hoc in aliqua remansisse obligatione.Minekutána ezt elolvastam volná, mondék néki :Ügyvagyon, hogy itt universaliter, közönségesen, egyáltaJjába,azt nem tanítja a gyülekezet, hogy nem kell az

::A kassai fanulókhoi. 95eretnekeknek megtartani fogadásunkat, hanem csak aztmondja, hogy a concilium nem tartozik a más emberfogadását megállani, kit én magam sem tagadhatok:mert a mi az egyházi dolgokat illeti, akármit fogadjonis az én patronusom és földesuram, de ha ez énnékemnem tetszik, ugyan nem kötelezhet az fogadása engem,hogy el ne járjak tisztembe és hivatalomba. Azért nemszükség ebbe több ideig fárasztanod magadat és ajelenvaló fembereket, hanem ha bizol igazságodhoz,mentsd meg Eugenius pápát, ki Magyarországnak nagyromlására lón a török frigynek felbontatásával.]tt a pápista ember keserves szívvel nagyot fohászkodékés monda: Ha aczélból csinált pennájok volnais a római hiten való doctoroknak, elkopnék addig azorra, a míg minden tudatlan káromlásit feljegyzenk ati ministeriteknek. Az több dolgok közül pedig ez isegyik, melyet te rebesgetsz. Hogy azért egyelbemessze ne menjünk: ha szinte úgy vo'na is (a ki úgynincs), hogy Eugenius pápa istentelenül és hamisancselekedett, Vladislaus királyt Amurates császár ellenfelindítván, ebbl mi követköznék? Váljon s az-é, hogya pápa azt tanította, hogy szabad efféle bnt cselekedni?Voltak az pápák közül egynéhányan fesletterkölcsek, kik látták és tudták, hogy nem jól cselekesznek,de mindazáltal vagy a gyarlóság, vagy a gonoszságarra vitte ket, hogy méltán azt mondhatták,a mit Heléna OvidiusnálVideó meliora, proboque,Deteriora sequor.Látom, úgymond és javalom a jót, de a gonosztkövetem. Nyilván, ha minden, a ki megrészegszik,hamisan hitit mondja vagy egyéb rendbéli vétkekbeesik, azt itéli, hogy szabad efféle vétkeket cselekednisenki nem vétkezhetik, a ki az Isten igéje ellen valóeretnekségbe ne essék ; kit tudom, csak egy okos embersem hagyhat helyén. Azért ha szinte gonoszulcselekedett is Eugenius, hogy László királyt felindította.

p6/. Hitvitázó munkák.de fit error morum, non doctrinae : actionis, non defini-Honis fidei, ugyan nem követközik ebbl, hogy vagyEugenius, vagy a római gyülekezet azt hitte és tanítottalégyen, hogy szabad a hitet megszegni.Elég volna e rövid felelet ennek a calumniánaktorkotokba verésére, de hogy ne panaszolkodjál, hogykünnyen megyünk el e melll, a mely néktek ersfondamentomotok a mi káromlásunkra : jer szóljunkugyan valóba a dologhoz és lássuk meg, ha volt-éebbe valami vétke Eugenius pápának vagy Julianuscardinálnak. Ez hogy nyilvábban kitessék, jussoneszünkbe, mint történek az dolog, melyet Bonfiniusígy ád élnkbe. Mikor immár igen elhatalmazott volnaEurópába a török, látván a pápa és a keresztyén fejedelmek,hogy naponként fejekre nevekednék azhatalmassága : egy confcederatiót és kötést szerzéneka pápa, a costanczinápolyi Palseologus János császár,a magyarországi király és a velenczések, hogy ki földön,ki tengeren rajta légyen a törökön és ha szeréttehetik, ]sten segítségével Európából kihányják tet.Ezt a kötést mikor megersítették volna, mindenüttnagy készülettel valának. Azon közbe Amurates ellenÁzsiába pártot ütöttek vala az alatta valók és örömestezekre mégyen vala, de a magyarok készületenagy akadályt és tartóztatást szerez vala néki. Mitmívele az agg róka? Az rácz despótot kére, hogy frigyetszerzene néki a magyarokkal és ha ezt véghezA despót Hunyadi Já-vinné, sokkal ajánlá magát néki.nossal practikála és néki igére minden jószágát, melyetMagyarországba bir vala, ha a királyt a békességrevinné ; efféle Ígéretekkel megcsaiá despót HunyadiJánost és általa a királyi is arra tré, hogy az elébbikeresztyén társaival való kötés ellen, megbékéljék atörökkel. Ezt megértvén az pápa, igen megbúsula rajta,hogy a magyarok miatt ennyi sok készület heába esnékés ily nagy alkalmatosság elmúlnék: azért Julianus cardinálíküldé Magyarországba és eleibe adván a királynak,hogy az elbbeni kötés és hit ellen nem szerez-

;.% £i»f.'tf: tanulókhoz. 07hetett az ó confcederátus társai híre nélkül frigyet atörökkel, felbontaná véle a török frigyet.Ez sommája a históriának, melybl nyilván látjuk,hogy nem jól cselekedett Yladislaus, elállván társaimelll és ket cserbe hagyván ; és szinte úgy nem tartozottaz mód nélkül való fogadásának állani, mintszinte te, ha énnékem hittel köteles társam volnál valamelydolognak véghezvitelébe, az én akaratom ellenok nélkül el nem állhatnál melllem mindaddig, valamígvéghez nem vinnk dolgunkat.Hogy pedig ennek a hadnak veszedelmes vége lnés maga is odavésze Vladislaus király, abból nemkövetkezik, hogy az törökkel való frigynek felbontásábahiteszeg volt az király. Mert gyakran az igaz ésIsten szerént való hadakba is az ártatlanok nagy károkatvallottak, mint ám a birák könyvébe olvassuk, hogya zsidók az ]sten parancsolatjából ménének Benjáminra,de mégis az els harczon huszonkétezeren vészének,a másikon pedig tizennyolczezeren. 5s noha az Istennektitkos Ítéleti vannak, melyeket az emberi elme megnem vizsgálhat, de ha szabad vélekedni, azt állíthatjuk,hogy azért rontá meg akkor Vladislaust az Ur Jsten,hogy hite ellen és minden igazság ellen az keresztyéntársait sárba hagyta vala és az vélek való kötéstfelbontotta vala, megbékélvén a törökkel.Ha azért itt valamit akarsz nyerni : elször azt kellegyenesen és derékképen megbizonyítanod, hogy nemjól cselekedett a pápa, arra késztetvén a magyarokat,hogy az elbbeni kötésbe maradjanak és a török frigyet,melyet keresztyén társai híre nélkül, st ezekneknagy kárával vetettek vala a pogánynyal, meg ne állanak.Mert én tagadom, hogy ebbe vétkezett volna apápa. Másodszor azt keli megmutatnod, hogy ha ebbegonoszul cselekedett a pápa, abból az következzék,hogy a pápa szabadnak ítélte a hitnek megszegésétmert én ezt semmiképen meg nem engedem. Harmadszorazt kell bizonyos jelenségekkel megersítened,hogy László király azért vesztette el a harczot, hogyPazituuiy Péter rv.unrai. J

98 /. Hitvitázó munkákatöröknek adott hitét megszegte ; kit különben nemtudhatsz bizonyoson, hanem ha az Istennek tanácsábavoltál akkor a veszedelemkor.Végezetre, igen feltörlött homlokkal és nagy bátorsággaljelengeted azt is, hogy a gyónás kaput nyit ésutat csinál a hitnek felbontására és ezzel hitegeted azembereket a hamisságra. De ez is csak hívságos beszéd,melyet akkor bizonyíthattok meg, mikor a szamárokrepülni fognak. Mert nemcsak utat nem írt a gyónása hitetlenségre, de st inkább ennek fölötte nagyszablája a gyónás, mivelhogy mikor valamely embermeggyónik és megvallja, hogy hitét megszegte, ha mégideje vagyon a hittel kötött fogadásnak beteljesítésére,a tudós és jó lelkiismeret gyóntó atya, a ki igazánés törvény szerént eljár hivataljába és lelkiismereti ellennem kedvez senkinek, eleibe adja legelször a gyónóembernek, hogy meg nem oldozhatja különben, hanemha fogadást tészen, hogy beteljesíti fogadását ésha szinte ezt felfogadja is, illend pcenitentiát ád néki,bizonyos bjtölésekre vagy alamizsnákra, vagy egyébistenes cselekedetekre kötelezvén tet a hitszegésért.Ha pedig nem hiszitek, hogy ez így légyen, könnyennek a próbája : gyónjatok meg a római ecclesiánakszokása szerént és meglátjátok, hogy igaz az én beszédem.A mely gyóntó atya pedig különbet cselekeszik,mind magát s mind azt, a ki meggyónik, elveszti.Mikor pedig egy fember azt mondotta volna, hogyörömesbben elhiszi, hogy sem megpróbálja : a pápistaember ezt veté utána : Magatok lelkiismeretetekrehagyom, hogy megkeljétek, ha ti nálatok vagyon-évalami efféle tartóztatása az esküvéssel való kötelességnek.Mindezekbl azért az j ki, hogy az esküvésnek felfejthetetlenkötését mi meg nem oldjuk és fel nembontjuk, noha a pártüt és szakadásszerz tanítók, nemjudom minem bbájjal és ördögi szemfényvesztésselúgy megvakították az embereket, hogy efféle magagondolatlanindulatjukból álmodott hamisságokat mind

A \anen tanulókhoz, 99elhitetnek az együgykkel. De elég eddig a mi vallásunknakoltalmazása.Harmadszor, noha künny volna mindazokat nyakatokbafordítani, a mivel minket vádoltok és tagadhatatlanulmegmutatni, hogy ti, kik a keresztyén egyességbeszakadást szerzettetek, nagy utat irtottatok mindengonoszságra és hitetlenségre a ti tudománytokkal,noha a jóságra való intésnek színe alatt el akarjátoktitkolni mérgeteket, hogy ezt könnyebben bécsepegessétekaz emberek szivébe ; de egyéb dolgoknak mostbékét hagyván, csak azt akarom délszínnél világosbbanmegmutatni, hogy néktek, a ti hitetek szerént, olyprivilégiumotok, feljebbvaló szabadságtok vagyon, hogyhitetekkel kötött fogadástok megtartására egy mákszemnyiresem köteleztettek.]tt a jelenvaló femberek közül egyik nagy kaczajtüte és monda : Emberségemre mondom, hogy ha eztmegbizonyítod, sokaknak megkönnyebbíted lelkiismereteket.De végig akarjuk hallani beszédedet.így kezdé azért szavát a pápista ember : Legelszöris, úgymond, a ti ftanítótok fegyverét kapom és azzalverem által a mi rágalmazóink nyelvét. Mikor azértLuther a csuklyát és kapát farba rúgá és az szerelmesapáczájával, Katus asszonynyal az apáczafátyoltelvettetéés hitek, fogadások ellen egybeszrék a levet,furdalja vala az új prophetát lelkiismerete, mert jóltudja vala, hogy meg csak a természet szerént valóigazságnak törvénye szerént is tartozik ember megállani,a mit fogad Istennek, st még ellenségének is.Másfell látja vala, hogy mind s mind az hölgyehitével, fogadásával kötelezte vala magát az Istennek,hogy házasság nélkül, tisztán és minden förtelmességnélkül élnének mind holtig, mely fogadást meg is tarthatnakvala az Istennek segítségével és a Szentlélekmalasztjával, a mint másszor nyilván megbizonyítommind szent Pálból, mind pedig az atyafiaknak tulajdonvallásokból. Hogy azért lelkiismeretének sebeit imígyamúgy béhálolná, egy csapással mind az esküvésnek,7*

:ioo /. "Hitvitázó munkákmindegyéb kötelességeknek erejét levágá és sok helyenírásiba azt tanítá, hogy a keresztyén emberChristus által minden törvénytül, még a tíz parancsolattulis megszabadíttatott ; úgy hogy semmire nemköteles egyébre, hanem csak arra, hogy higyjen Christusba,mely hit által magához kapcsolja a Christus igazságátés úgy megtisztíttatik, hogy semmi bne nincsimmár annak, a ki hiszen Christusba.Hogy pedig ezt tanítsa Luther, ihon vannak az önönsaját könyvei, melyeket ti magatok Wittembergábanyomtattatok és halljátok ezekbl az önön szavátChristianus proprie definitus est liber ab omnibus legibus,nullám prorsus habét legem, sed est supra legem el peccatumJlaque tola Lex simpliciter, sive Caeremonialis, siveDecalogi, abrogata et Chrisliano. Quare si te iangit peccatum,si perterrefacil mors, cogita vanum esse speclrum,diaboli illusicnem, ul cerle est. T\evera enim nullum ampliasest peccatum ; quod quolidie confilemur in Symbolo,cum dicimus, Credo sandám "Ecclesiam Calholicam, quodnihil aliud est, quam si diceremus, Credo nullum peccatum,nullám mortem in Ucclesia esse. Ennek pedig a tudománynakf fondamentoma az, hogy csak a hit elégségesaz üdvösségre, kibl nyilván következik, hogysemmi egyéb a hitnél nem szükséges az üdvösségre,mert ha valami egyéb szükséges volna, nem lehetneelégséges csak a hit egyedül. Ha pedig semmi egyéba hitnél nem szükséges a megigazulásra és az üdvösségre,kétségnélkül sem a hittel kötött fogadások, semegyéb törvények megtartása nem szükséges ezekre. Ésezt ugyan nyilván tanítja Luther, mikor azt írja, hogyha valaki a hittel együtt, házastársát felebarátjánakmegfertzteti is, de ugyan nem vétkezik ; st a melykönyvet a babilóniai fogságrul ír, abba egynéhányszormondja, hogy ha szinte akarna, sem kárhozhatik akeresztyén ember, hanem ha nem akar hinni, mertsemmi egyéb nem kárhoztatja az embert, hanem ahitetlenség. Ezek pedig mind nyilván következnek, haa hit elégséges az üdvösségre.

:A kassai tanulókhoz. 101Ugyanezent tanítja Calvinus is, mikor azt írja, hogyabban áll a keresztyéni szabadság, hogy a mi lelkiismeretünkmaga alá vesse a törvényt, a törvénynekminden' igazságárul elfeledkezzék és a cselekedetresemmi gondja ne légyen, JVulla operum ratio habeatur,hanem a törvénynek még emlékezetit is elhagyja ésa cselekedetekrül való gondolatot mindenestül félretegye. Ugyanezen Calvinus azt is tanítja, hogy a kiegyszer igaz hitbe vagyon, azt soha el nem vesztheti.Ha azért semmi gondunknak nem kell lenni a törvénybeszabott cselekedetekre, mi szükség esküvésünketmegállanunk? Ha a ki egyszer hiszen, soha ki nemesik az Jstennek kedvébl : tehát akár megszegjem,akár beteljesítsem hitemet, ugyan egyaránt való szerelmesfia vagyok az Istennek. Végezetre ugyanezen Calvinus,meg akarván mutatni, hogy szabad a papoknak,barátoknak hitek és fogadások ellen ágyas társat keresniek,imígyen szól: Ha minket, úgymond, a Christuskereszté még az Isten törvényének átkátul is megmentett,mentül inkább megszabadított efféle küls kötelességektül?Ezekbl jó uraim megérthetitek, ki adjon okot ésszabadságot a hittel kötött fogadásnak felbontására.Ebbe pedig az elhozott tudományba ti sem szakadhattokel semmiképen Lutheriül és Calvinustul, kithogy nyilván megértsetek, meg kell vizsgálnunk fondamentomátaz elhozott tudománynak.A ti vallástoknak azért fondamentoma abban áll, hogytartozik ki-ki maga fell bizonyoson elhinni, hogyaz Istennek kedvébe vagyon és az örök életre választatott; st mindnyájan ugyan azt vitatjátok, hogy csakez az üdvösséges hit; mert miképen hallom, hogyMagyarországba azt mondják sokan, hogy a hit ésesküvés kétféle, egyik keresked és a másik igaz hitazonképen ti is azt mondjátok, hogy a keresztyénemberbe kétféle hit vagyon, egyik hhlorica, melylyelhiszszük azokat, a melyeket a mi Urunk cselekedetirülés az apostolok forgódásárul olvasunk az Írásba,

io2 1. "Hitvitázó munkák.másik juslificans, igazító hit és ez az, melylyel emberbizonynyal hiszi, hogy , Christus áltaJ, kedvébe vagyonaz Istennek és örök életre választatott. Eszébe vövépedig nemcsak Luther Márton in cap. 22. Gen. ésegyéb helyeken is, a mint Schlüsselburgius lutheristasuperintendens bvön megmutatja, de Calvinus is, hogyez a bátorkodás semmiképen helyén nem maradhat,ha a hit kivül az jsten törvényeinek megtartása isszükséges az üdvösségre és azért írja Calvinus, hogyaul omni spe juslificalionis excludimur, aul a legis juslitiasolvi nos oportel, el sic quidem, ut nulla prorsus operumralio habealur, avagy kirekesztetünk, úgymond, teljességgela megigazulásnak reménységétül, avagy a törvénynekigazságitul úgy megoldoztatunk, hogy a cselekedetekresemmi tekintet ne légyen ; mert a mintugyanis Schlüsselburgius a Luther könyveibl tanítja,ha az ember azt elhiszi, hogy a hit kivül sok egyébjószág is szükséges, soha teljes bizodalma nem lehet,látván, hogy ezek a jószágok benne nincsenek. Ésezt igen méltán mondja Luther, ha igaz, a mit ti fejenkéntvitattok, tudniillik, hogy az Istennek parancsolatjátsenki meg nem tarthatja és hogy az embernek mindencselekedete bn Jsten eltt és utálatosság. Mertebbl nyilván következik, hogy ha a hit kivül szükségesaz üdvösségre és a megigazulásra az ]sten parancsolatinakmegtartása és a jó cselekedet, soha senkiközületek el nem hiheti, hogy megigazult és üdvösségremenend, mivelhogy a tinnen hitetek szeréntmeg nem tarthatjátok az Istennek törvényét és semmijót sem cselekesztek. Annak okáért azt írja Schlüsselburgius: Qui contendunt in arliculo Juslificalionis particulamsola fides non excludere hona opera ne adsinl ; imodocenl, necessario adesse, a Pauli el "Lutheri Theologiadissentiunl. A kik azt tanítják, úgymond, hogy mikora megigazulásrul azt mondjuk, hogy egyedül csak azhit igazít, ki nem rekesztetnek a jó cselekedetek, hogyjelen ne légyenek, st azt tanítják, hogy a hit egyedülnem jár jószágok nélkül : ellenkeznek az szent Pál

;Jl Jajjal tanulókhoz. 103apostol és a Luther theologiájával. Holott azt is elhozzaés dicsíri ez a superintendens, a mii Lutherilyen szóval taníta : fia a hit minden legkisebb jó cselekedetnélkül nincsen, nem igazít meg, st ugyan nem hitaz, kit bizony igazán mond Luther, ha igaz a mit tiszüntelen nyelveteken hordoztok, tudniillik, hogy azembernek minden cselekedete bn és ocsmányság.Ihon látjátok tehát, hogyha bizonynval el kell hinnetekmagatokrul, hogy ti az Istennek kedves, szerelmes,megigazult fiai vagytok, kékétele. 1 azt kell hinnetek,hogy az Isten törvényének megtartása nem szükségesa ti igazulástokra ; mert ha ez szükséges volna, magatokelhivén, hogy meg nem tarthatjátok és meg semtartjátok az Jsten parancsolatit, a kútban szakadna kötelebizakodástoknak. Ha pedig a megigazulásra nem szükségesaz ]sten parancsolatjának megtartása, tehát azesküvésnek felbonthatatlan kötelessége sem szükségesés így a ti hitetek fondamentoma szerént, szinte mintLuther Márton megszeghette Istennek tett f ogadását,úgy ti is minden kötelességeket felbonthattok.Ezeket szerelmes Alvinczi uram, én oly rettenetesszívdobogással hallgattam, hogy csak a kórság nemütött el szégyenletembe, eszembe vévén, hogy a mitudományunk fondamentomiból efféle következ dolgokattettetés színnel hozott vala el a pápista emberés nem is tudok vala ezekre kerek válaszszal megfelelni; azért menteni akarom vala magamat, hogy mostmindezeknek megrostálására nem érkezném; de jószerencsémre elszóla egy a femberek közül és monda :Soha bizony ezeket én így által nem láttam, mintmost és immár vészem eszembe, hogy sok méltatlandolgot fognak a pápistákra azok, a kik a magok szenynyétmásra akarják kenni. De ideje elmennünk, Istenhozzátok. És véle egyetembe mindnyájan el kezdenekoszlani.Én látván, hogy el akarnak vala menni, megbizakodámés hogy teljességgel cserbe ne maradnék, nagybátor szóval kezdem kiáltani : Hallgassátok meg jó

ic>4 7. Hitvitázó munkákuraimaz én feleletemet is; és mivelhogy hallgatni nemakarák, nagy protestátiókkal kezdek kiáltani, hogyenyim a mez : én a bajvívó helyen maradok és ezokon enyém a gyzedelem is, kin mindnyájan nagyhahotát ütének és én csak egyedül maradék.Igazán mondom kegyelmednek, tisztelend Alvincziuram, szégyenletembe és haragomba ugyan téptem aszakállomat és nem tudtam mit mívelni ; végre jutaeszembe, hogy a te kegyelmed bölcs tanítószéki eleibevessem mindezeket és te kegyelmedtül várjak mentülhamarébbvaló feleletet ; mert bizony uram, ha ezekebbe maradnak, az egész Miniüerium nagy gyalázatbaesik miattok, kitaz "El Schaddái Úr ]sten eltávoztassontlünk.Tartsa és világosítsa meg a Jehova kegyelmedet, nemesés böcsületes Alvinczi uram.

ALVINCZI PÉTER SOK TÉTOVÁZÓ KERIN-GÉSEKKEL ÉS CZÉGÉRES GYALÁZATOK-KAL FÖLHÁMOZOTT FELELETÉNEK RÖ-VID ÉS KERESZTYÉN SZELÍDSÉGGELVALÓ MEGROSTÁLÁSA.(1609.)TIZENHARMADIK RÉSZE.Jlz Eugenius pápa cselekedetirül és az súgva való gyónásrul.Minduntalan csak az Eugenius pápa és Julianus cardiná]cselekedetivel terhelnek az atyafiak minket, miníhaaz cselekedetekbl az jne ki, hogy a pápák szabadságotadnak a hitnek felbontására. Erre én két feleletetadtam vala. Elst azt, hogy ha szinte gonoszulcselekedett volna is Eugenius, de az cselekedetiblazt ki nem hozhatjuk, hogy és a több pápák szabadossátegyenek a hitszegésben : miképen ha megrészegednékvagy egyéb bnt cselekednek a pápa, ezzelnem definiálná, hogy szabad embernek bn nélkülmegrészegedni. Másodszor azt mondám, hogy lengyelLászló király kötést tett vala a pápával, az constanczinápolyicsászárral, a velenczékkel, hogy közakarattalés segítséggel a török ellen támadnak, azután a despotsok ígérettel megcsalá Hunyadi Jánost és a törökökkelmegbékélteté. De a pápa követe, Julianus cardinál,eleiben adván a tanácsnak az elébbi frigynek felbontásábanvaló hamisságot, a tanács úgy találá, hogynem kellett volna a törökökkel végezni az els kötelességellen és ez okon a török frigynek békét kell

io6 /. Hitvitázó munkákhagyni.Azért nyilván megtetszik, hogy a magyarokabban vétkeztek, hogy az els kötést felbontották, deabban semmi vétek nem volt, a mire ket Julianusintette, tudniillik, hogy a megersíttetett végezésnekfelbontásával következit szövetséget a törökkel megmásolják.Es ha jó vége nem volt is annak a hadakozásnak,az Istennek titkos itíletére kell hagyni, miértgyzettek meg akkor a magyarok.Alvinczi, a ki Volfius nélkül szólni sem tud, elszöris Volfiusból hozza el a történt dolgoknak rendit ésazt mondja, hogy Julianus a király lábához esvén, aszszonymódon való sírással szerzé a confoederátiói a pápánál.De Bonfiniusba én ezt nem olvastam, hanem haaz, mit despotrul ír Bonfinius, álmos szemmel azt isJulianusra olvasta Alvinczi, mert despotrul szól Bonfinius,mikor ezt írja : Ampiexabalur regis genua ele.Julianus egy kevéssé bátrabban szóla. Mert minekutánaazt irta volna Bonfinius, hogy Hunyadinak negyvenezerforintot Carambusért és azokat a várakat,melyeket Sigmond császár néki adott vala, igérte volnadespot, hogy a török békességet véghez vinné és eztvéghez is vivé Hunyadi, Julianus a tanácsba méné éssok kemény szókkal szemekre hánya a magyaroknak,hogy a keresztyénségnek adott hitet felbontották volna :Kngaros nunc, vtolalores socialís fidei el Latint Graeciquefoederis immemores, pacem cum Ttirca fecisse infideli, ulsanctam pdelium fidem violarent. "Nonne cum Italis elGraecis sacrosanctum foedus percussistis ? Si percussistis,cur cum Turcis, isto viola to, aliud transegistis ? Quo iure,quamvis transacium sit, servare poleritis ? Secundum omninovobis foedus rescindendum esi, ne primum el divinumvioletis.7Ve nos omnes divini humanique foederis violaloresperfdos appellenl. Holott nemcsak keményen szól Julianus,de ugyanazt vitatja, a mit én mondottam vala,hogy az els kötést fel nem bonthatták ily mód nélküla magyarok és nem jól cselekedték, mikor felbontottákés a törökkel frigyet vetettek. Mert egyébképenannyira nem tanította Julianus a hitszegésnek szabad-

Alvinczi Péter ellett. I07ságát, hogy a törvény szerént való hitnek megállásáraminden embert kötelez : Aequum igitur et iushim iusiurandumomnium iudicio est sdncte servandum. A magyarokis a Julianus tanácsát javallák és az elbbi frigyhezállának.Másodszor azt akarja megmutatni Alvinczi, hogy amagyarok a pápa, Palaeológus, velenczések híre nélkülfrigyet vethettek a törökkel. Elször mert azoknak,semmi közök n^m volt Magyarországhoz, nem kívántatotttehát, hogy llö'k kérjenek consensust. Másodszor,mert noha elsbb volt a pápához való legalio a törökfrigynél, de ez nagyobb volt, mert esküvéssel ment véghezés a két gonosz közt a kisebbel kell választani ; tehátjobb volt a puszta conspiratiónak füstbe menni, hogy semaz esküvést megszegni. Harmadszor, mert utolsóbb volt alöró'k frigy ; az utolsó végezés pedig felbontja az elsbbet.Negyedszer, mert a magyarok esküvése^ a törökkel nemellenkezett az Isten törvényével, mert Abrabám és Jósueismegesküdt a pogány népnek-Az els bizonyságra azt mondom, hogy ha Magyarországhozköze nem volt ezeknek az kötés és szövetségeltt, de minekutána confoederaliót, kötést, fogadásttettek egymásnak, hogy egyaránt fognak a hadakozáshoz: ez a fogadás annyiból közössé tette ket,hogy igaz és bizonyos ok nélkül, csak jóakaratból elnem állhatott melllök a magyarság. Az, a ki meg akarházasodni, nincs addig köze a leányhoz, míg fogadástnem tesznek egymásnak az eljegyzéskor; de a fogadásután annyiból köze vagyon, hogy igaz és bizonyosnagy ok nélkül meg nem másolhatja fogadását. Ugyan-az országok és áros emberek végezésébenezent látjukés minden rendbéli contrac tusokban, socielásokban , assecuratiókban,kiváltképen midn kára következnék másnak,hogy ha a fogadást felbontanók.A második bizonyságra azt mondom, hogy a melyszókat Bonfiniusból imént elhozék, azokból megtetszik,hogy a pápának és a több confcederátusoknakis megesküdtek volt a magyarok, mert azt mondja,

io8 1. "Hitvitázó munkákhogysandám fidelium fidem, divinum foedus violarunl ésazért ket per/idusoknak nevezik. magok is a magyarokazt kiáltják, hogy a keresztyéneknek adott hitetmeg kell tartani, ha mind elvésznek is. Melle extremaomnia perpeti, quam sanele promissa non praeslare. "Longesatius esse pro christictna religione móri, servare fidem,quam infamem iurpemque vitám ducere. Más az, hogy hameg nem esküdtek volna is, elég az, hogy felfogadtákegymásnak, hogy együtt mennek a törökre ; mert mikora társai bizván ehhez a fogadáshoz, belé kapnakimmár a törökbe, nem hagyhatták ket cserbe a magyarok,hanem az igazság azt kívánta, hogy fogadásukatmegtartsák. Miképen sok mindennapi példákkalmegmutathatnám és a törvénytudók is ezt Ítélnek. Haazért az els kötésnek megtai-tására köteleztettek azigazság szerént, következik, hogy Jsten ellen való dolograesküdtek, midn a keresztyénekkel való végezésután arra esküdtek, hogy a töröknek nem ártnak; ésazért mondja Julianus, hogy mindenkor ócsárlottaezt a szövetséget : Jldfui, faleor, sed quantum in mefit, ne id fieret, intercessi, improbavi ele. Nincs teháthelye itt annak, hogy inier duo mala minus est eligendum,mert noha a keresztyénekkel vetett szövetségnek felbontásabn volt, de a keresztyén társuk ellen valóelpártolásnak és arra a pártolásra való esküvésnek felbontásagonosz nem volt, mert az els frigytül és kötésiülnem volt szabad ily mód nélkül elállani. Szintemintha valaki vagy önkényén, vagy kényszeríttetvénmegesküdnék az koronás király ellen való pártolásra,sem arra nem tartozik, hogy ezt az istentelen esküvéstmegállja, sem magát azzal nem mentheti, hogy akirálynak meg nem esküdt. Mert noha maga személyszerént a királynak hívséget nem fogadott, de képébeaz ország gylése (mely az egész országot repraesentál ja)hívséget igírtfelségének, mihelyt királylyá választották;es úgy tartozik a hívségre, hogy az ellen való pártolásranem kötelezheti magát, ha szinte megesküszik is, mertaz esküvés Isten ellen való dologra nem kötelezhet.

Jfhmczi Péfer ellen. 109A harmadik bizonyságra azt mondom, hogy ha akötelességekben és a fogadásokba is az utolsó fogadásfelbontaná az elst, következnék, hogy ha ki az elsfeleségét megunván, máshoz kötné utóiban magát, ezzela másodikkal kellene élni ; az országokba is mindenkorcsak jó kedvekbl is ujabb fejedelmet választhatnának.De azt arányzom, meg nem gondoltad jó Alvincziuram, mire való ama mondás : priora tollunlur per posleriora,mert ennek helye vagyon az emberek szabadakaratjából rendelt szokásokban és rendtartásokbanabsque damno el fraude tertii, más embernek kára ésmegcsalása nélkül : de a fogadásokban és kötésekbennem így vagyon a dolog, hanem quod semel piacúit,displicere non polest, a mi egyszer tetszett, mód nélkül,csak jó kedvébl azt ember fel nem bonthatja. És jólvolna dolga a tökéletleneknek, ha az igíretekben,fogadásokban, adományokban az utolsó igéret felbontanáaz elst. Váljon s ha az, mit néked ígérnek szolgálatodért,azt utóiban másnak adnák, csak vállal vonítanál-éés azt mondanád, hogy priora tollunlur per posleriora? Vészem eszemben, hon jársz és mire akarszrést nyitni.A negyedik bizonyságodra azt mondom, hogy haa magyarok elébb nem kötelezték volna magokat akeresztyének segítségére és ehhez való bizodalommala törökbe nem kaptak volna a keresztyének, jó módjávalmegesküdhettek volna a török frigyre ; de azelébbi fogadások ellen nem esküdhettek, mint nemrégen meghallád.Látod azért jó Alvinczi uram, mely vékony és gyermekidolog minden dolgod és az ajtót is elvéted ; inprimis principiis vitae civilis megütközöl és felbontodersségét minden végezéseknek.Harmadszor, balgatagságnak itéled, midn én azt kérdemtled: Hogy ha szinte a pápa megszegette volnais hitét László bjrálylyal, következik-é ebbl, hogy az pápajavallottá a bitszegést ; mert úgymond Alvinczi : A kimit nem javail, másl arra nem késztet, hanem ha álnokul-

i i o /. Hitvitázó munkdk,Ilyenkor megköhents magadat Péter uram, mert torkodonakad. Soha én azt nem kérdettem, ha javallotta-éa bitszegést?. Hanem ez volt az én kérdésem: fiaszinte úgy volna is, hogy "Eugenius istentelenül cselekedett,László királyt felindítván, következik-e abból, hogy a pápaaz ilanította, hogy szabad a hitszegés ? És azt mondám,hogy ez nem következik, mert noha a pápák és egyébemberek vétkeznek gyakran, de ezzel azt nem tanítják,hogy szabad a vétek. De mivelhogy te erre a kérdésresemmit sem felelhetél, a javallassa fordítád azdolgot, mert itt valami kis résecskét és álajtócskát találál,mivelhogy az, ki bnt cselekszik is vagy hasznot,vagy gyönyörséget talál abban, a mit cselekeszik ésezt javallja s szereti a gonosz cselekedetbe, mert"Nemo respiciens in tnalum operatur, de azért azt nemitéli, hogy szabad, tisztességes és tilalom nélkül légyenez a cselekedet, melybe vétkezik, mint a második levélbenbségesen megmutattam vala.A több pápákrul magad sem tudod mit beszéleszVolfiusból. Váljon s ha a király valamely városnakpolgármesterét megkapná egy nagy practikában ésmindjárt megparancsolná a városbelieknek, hogy ezutánsemmi szavát ne fogadják, semmi kötelességüket netartsák ahhoz az polgármesterhez : váljon s mondok,ezzel azt javallaná-é, hogy az polgárok sehol ne engedjenekaz fejüknek? Hasonlóképen cselekeszik azAnyaszentegyháznak engedetlen fiaival a pápa ; mertha eszében vészi, hogy valamely, bár ugyan catholicuskirály is, Isten ellen és az közönséges igazság ellensok lelkek veszedelmével gonoszkodik, engedetlenkedikés meg nem akarja magát jobbítani, megparancsolhatjaaz gondviselésére bizott juhoknak, hogy effélefarkasoknak ne engedjenek, de ezzel azt nem végeziközönségesen, hogy a kötelességet és hitet szabad felbontaniakárkinek is.Azt mondod végre, hogy Várnánál a magyarok veszedelménekoka a török frigynek felbontásáért következek,mert alig rántá ki Amuraies a frigylevelei kebelé-

:Jflvinczt Péter ellen. i i ibt, alig hj Chrístust, hogy boszúját állja, mindjárt megfordulaa keresztyének dolga.Itt is csak tapogatsz, jó Alvinczi uram, mint az setétbenjáró ember, mert egy az, hogy az, mint mondottamvala és te sem tagadod, az Istennek még titoktanácsanem voltál és okát nem tudod az szentségesrendelésének. Más az, hogy az emberi okosság szeréntszólván a dologhoz, két okát adhatjuk Bonfiniusbólennek a veszedelemnek ; egyikét azt, hogy oly kevesenvalának a magyarok, hogy az, mint Drákuly vajdamonda, csak nyulászni is felesebb magával mégyen atörök császár, hogy sem akkor vala László király, mivelhogycsak tizenhatezerén valának a magyarok, a törökpedig hatvanezeren is volt ; másik oka ez Ión : merta magyarok prédának, kapzsinak esének id elttPraelium inclinare coepit camelorum onerariorum intervenlu,a caede ad praedam lingari animos revocarunt,equi iumentorum peregrinorum insolentia percili, colluctariet expavescere occoepere ; a király is vakmerképen ajancsárok közé méné és mihelyt elesek, ottan megfutamodéka magyarság és a futásra indult ellenség isa magyarok futását látván, megtartozék : Janizari duduminclinati, conspecta hostium fuga, continuo constilere, el revocatiscohortibus, quae dudum nularant et confusae fuerant,pugnam instaurant.Holott pedig a keresztyén fejedelmeket mardosoda hatodik patvarnak végin és ket hiti ellen cselekedkneknevezed, azt mondhatnám én is, a mit temondasz : kiesd varga. Ne nyúlj oda, a hová nemillik, senki téged biróvá nem tett a fejedelmek dolgaibanés nem volna tisztességes dolog, ha csak a tekákogásid ellen is oltalom nélkül szkölködnének afejedelmek.Negyedszer és utolszor, mivelhogy én azt írtam vala,hogy a gyónás szablája a hitetlenségnek ; mert haakkor, mikor meggyónik az ember, ideje vagyon ahittel kötött fogadásnak beteljesítésére, soha meg nemoldoztatik, valamíg nem kötelezi magát a bételjesí-

i i j /. T~fih)i'ráz6 munkáktésreés ennek fölötte illend sanyarú pcenitentiát áda pap a hitetlenségért: Alvinczi itt ezaránt, minekutána engem szép tisztességes szókkal megápolgatottvolna, megmutatom, úgymond, mint ád minden vétekrealkalmatosságot a súgó gyónás. "Elhitették a néppel, hogya gyónás a halálos vétket is semmivé leszi. A k* elhiszi,hogy oly nagy s oly sok hunt nem cselekedhetik, hogya gyónással el nem törli, váljon s mire nem kész ? Fordítsda kaszát Alvinczi uram és imígyen beszélj : Aki elhiszi, hogy csak higyjen Christusban, minden bneottan megbocsáttatik és hogy az, kiben egyszer igazhitnek szikrája volt, az soha el nem kárhozhatik etc,mire nem kész? A gyónáshoz, ha nem tudtad, ez ahárom dolog szükséges : ]. Hogy igaz hitbl származottlelki fájdalommal megszánja-bánja bnét az ember.]]. Hogy nemcsak az elébbi bneinek bocsánaíját remélje,de azt is eltökélje magában, hogy az Jstenneksegítségével ezután életét megjobbítja és a mi kötelességevagyon, azoknak eleget tészen. Ha adós, megfizet; ha valakit megbántott, megköveti ; ha más embermarhája nála vagyon megadja; ha valamit megfogadott,megállja etc. És rem lehet sem igaz, sem hasznos gyónásezek nélkül. ]]]. Hogy minden bneit, melyekeszében jutnak, igazán megvallja és a minem pcenitentiáraa gyóntó atya kötelezi, azt beteljesítse. Ítéldmeg te magad, ha az ilyen gyónás a bnre szabadít-é,avagy nem?A poenitentiális canonokhól a miket elhozasz, nemcsakmenedéket nem adnak a bnre, de st inkábbmegmutatják, mely nagy tilalma vagyon nálunk a bnnek; mert az, mint mondod, a mely pap parázna,azt rendelték, hogy három hónapig vízzel, kenyérrelböjtöljön, héí esztendeig. Azonképen a több vétkeknektöbb hasonló pcenitentiát rendelnek. Vajha másuttis ilyen pcenitentiája volna a paráznaságnak, nem kelneannyi hús a mészárszékbe. Ha efféle pcenitentia szabadsága bnre, nem tudom mi légyen a bntül valótartóztat ás.

IV.AZ ISTENI IGAZSÁGRA VEZÉRLKALAUZ.(1613.)*)MINT KELL A VJLÁG1 ALKOTMÁNYOKBAN AZ ISTEN HATAL-MÁT ÉS BÖLCSESSÉGÉT SZEMLÉLNI.Izaias írja, hogy Isten három ujjára függesztette aföld kerekségét, akarván ezzel jelenteni, hogy e világgondviselésében Istennek három csodálatos tulajdonságitündöklenek, tudniillik: atyai jóvoJta, melylyel jótakar cselekedni teremtett állatival, gondvisel bölcsesége,mely utat talál jó akaratának véghezvitelében ;mindenreható hatalma, melynek erejével megszerzi,valami szükséges e világnak hasznos vezérlésére. Éshogy ezeket az isteni tulajdonságokat ájtatos Szeretettelismerné minden ember, gyakran int a szentírás,hogy az Isten alkotmányit szorgslmatos gondo c kodássalszemléljük ; st jajt kiált azokra, kik ebben megfogyatkoznak.Az Isten akarván szent Jobbal ismertetnihatalmasságát, és isteni félele;.rre s szeretetreigyekezvén gerjeszteni lelkét sok szóval elébe rakogatja,st pompával rnustráltatja a teremtett állatokbantündökl bölcseségét és hatalmas erejét. Elször azegek csodáiról emlékezik, azután az est, havat, szeleket,menyköveket, végre az égi madarakat, vízben úszóállatokat, földön lakó vadakat elszámlálván, úgy mutogatja,mely világos tükör mind ezek az bölcs hatalmának.Szent Dávid is icteni dicséretre és szeretetrePíTraáay Pcter mu 8

114 !• Hitvitázó munkákserkengetvénmagát, szép énekléssel elszámlálja azIsten teremtett állatait. Szent Ágoston pedig magárólazt írja, hogy mikor idt vehet foglalatosságaitól, azIsten alkotmányát gyönyörséges elmélkedéssel vizsgáljaés ezzel úgy felgerjed isteni szeretetre, hogy aremélt boldogságnak elljáró zsengéjét láttatik érezni :Ssepe istud facio : hoc me delectat ; et ab omnihus aciionibusnecessilatis, quantum relaxari possum, ad istam voluptalemrefugio : "Neque in his omnihus qux percurro, reperiotutum locum animx mese, nisi in te, quo colligantur sparsamea. "Et aliquando intromittis me in affectum multum, inusitatum,introrsum, ad nescio quam dulcedinem : qux si perficiaiurin me, nescio qui dérit, quod vita ista non érit.i. Hasznai a teremtett állatokról való elmélkedésnek-A bölcs mondása szerint a teremtett állatok egérfogókelepczék a balgatagoknak : Taclx süni in muscipulampedibus insipientium. De az okos embernek garádicsokés lajtorják, melyeken Istenhez járul. Azért ateremtett állatokról való mélyebb gondolatból háromrendbeli haszon származik az emberben.Az Isten ismereti. A Hercules l?ba nyomdo-Eis :kát fövenyben látván Pitagoras, minden egyéb tagjainaköregségét feltalálá az egy lábhelybl. Apelles egyvékony vonítást tevén a Protogeres elkezdett képén,melybl megismeré az okos ember, hogy Apelles voltházánál. Mi is a világ részeinek szép rendes állapotából,az egek forgásának, az esztendk részeinek állhatatosés alkalmatos változásából nyilván ismerhetjük avégetlen hatalmú és bölcseség Istennek gondviselését.A teremtett állatok nagy volta Istenünk végetlenségét,ékessége szépségét, erssége hatalmát, fényességedicsségét, édessége sok vigasztalásokkal bvelkedjóvoltát adja értenünk: mivel valami a kútfbl származik,azzal bvelkedni kell a kútnak. És senki aztmásnak nem adhatja, a mi magában nincsen vagytulajdon neme szerint, vagy eminenter felsbb és

:A T^ctlauzból. i i5méltóságosabb állapotban. Azért mondja a bölcs, hogya kik a napot és holdat szépségükért Isteneknek állították,bolondul cselekedtek ; mert ezeknek szépségéblazt kellett volna tanulni, mentül szebb Isten, a kiezeket alkotta: Quanto his dominator eorum speciosioresi : spéciéi enim generátor, hcec omnia constiluit. Méltánírja tehát sz. Basiiius, hogy e világ nem egyéb szépirott könyvnél, mely az isten dicsségét és felségéthirdeti : JNam et totus hic Mundus, quasi conseriptumquoddam volumen esi, prxdicans glóriám T>ei. Ugyaneztmonda szent Antal egy pogány bölcsnek, ki azon tudakoziktle, mint lakhatik a pusztában könyvek nélkül?Philosophe, meus codex, nalura Creaturarum est.Másutt ezen Basiiius azt írja, hogy e világ olyan, mintegy iskola, melyben a teremtett állatok Isten ismeretéretanítanak : Mundus revera officina est discendi, etlocus erudtendi ad cognitionem T>ei, per visibilia manuductionemmenti exbihens ad invisibilium speculationem,quemadmodum Apostolus ait : Mert, úgymond, a láthatóállatok szépsége és nagysága az Isten erejét és szépségétszemünk eltt hordozza ;úgy hogy noha legkisebbrészét érthetjük a teremtett állatok titkainak;de azok is, a miket szemünkkel látunk, oly csodálatosak,hogy akármely éles elme sem álmélkodhatik elégségesenaz Istennek ezekben tündökl bölcseségénEx pulchriludine eorum qux videmus, eum, qui omnempulchritudinem excedit, mente concipiamus ; et ex magniludinesensibilium horum, Infinitum illum, et omnem magnitudinemsuperantem, omnemqua intelligentiam in multitudinepotentix sux excedentem, reputemus. Tüter.im, etiamsinaluram eorum qux facta sünt, ignoremus : tamen id,quod sensui nostro subjacet, tanlem miraculum habét, utetiam atler.tissima mens, mir.or appareat eo, quod minimumesi in mundo, ut aut pro dignitate ipsum enarrare valeat,aut Creatori debitam laudem referre. Miképpen azért amennyei boldogságban Isten a dicsültek tükre, melybena teremtett állatokat szemlélik :úgy a világon ateremtett állatokat tükrök gyanánt kell néznünk, melyek8*

;i i 6 /. Hitvitázó munkákazIsten jóvoltát, hatalmát, bölcseségét ismertetik ésmint grádicsok Isten ismeretére emelnek. Mivel mindenállatok azt kiáltják: Ipse fecit nos, ei non ipsi noshogy Isten teremtette ket. és nem magoktól lettek.Azért miképen ama nevezetes képíró Fidias oly mesterséggelbeirá a Minerva képébe maga ábrázatát,hogy ezt különben le nem törölhették, hanem az egészképet egybe rontván : úgy az Isten minden teremtettállatban oly jelenségét hagyta bölcs hatalmának és hatalmasistenségének, hogy nem különben, hanem azegész természet romlásával lehet ezeknek titkolása.Második haszna a teremtett állatok ismeretének az,hogy ez által gerjed bennünk az isteni szeretet éshálaadásra indíttatunk. Azért mondja szent Basilius,hogy mikor egy füvecskét látunk, isteni szeretetre indíttatunk,ha meggondoljuk, hogy ezt Isten nem magáért,sem az angyalokért vagy oktalan állatokért,hanem Tterbam serviluli hominis, a hegyek tetején zöldelfüvet emberek szolgálatára teremtette. Mert azember szkölködik az oktalan állatok nélkül, hogy húsávaltápláltassék, brével és gyapjával ruháztassék,erejével földjét szántsa, terhét hordozza, gyalogjárástólmegmentse. Ezek pedig az oktalan állatok fveltápláltatnak ; a füvek nem nnek különben, hanem haesvel öntöztetik a föld; az esk másképen nem lehetnek,hanem ha a tengerbl és folyóvizekbl pára emeltetik,a földbl pedig gzölg füstök támadnak és szeletindítanak, mely a felhket elterjeszti a föld kerekségére.Ezek a párák és füstök különben fel nememelkednek, hanem a nap és csillagok erejével. Annakokáért mind az egek az szép forgásival, mind azesk és mezei virágok az ember szolgálatára, hasznáraés tisztességes vigasztalására teremtettek. Azt kívánjaazért ez a szent Doktor, hogy midn egy szép virágotkezünkbe veszünk, egy árnyéktartó zöld ágat megtekintünk,Istenhez emeljük lelki szemeinket és dicsitsüktet, ki ennyi szépséggel ékesítette az elhervadóvirágot, hogy a mi szemünket gyönyörségesen legel-

A Kalauzból. i i7tesse ; ily szép illattal megáldotta, hogy jó szagávalminket vigasztaljon : ennyi különbíz jó gyümölcsöketadott az idk állapotához képest, hogy torkunknakkedveskedjék.Egyszóval nem úgy bánt velünk az Isten, mint mibéreseinkkel, kiknek temérdek és vastagító eledelt rendelünk,csemegére és nyalánkságra nem szoktatjukket, hanem szükségünk felett érzékenységünk gyönyörködtetéséresok szépséget teremtett. Mivel a szentAmbrus szavaként, JVescias, uhum species amplius fiorum,an vis odora deledéi, a virágok szaga és ékessége gyönyörségéreszolgál az embernek. Erre nézve írjaSeneca, hogy Isten mi érettünk sokat teremtett ; Oculos,aures, animum mulcenlia. "Neque necessilatibus tantumnoslrís provisum esi : usque in delicius amamur, melyeknem szükségre, hanem gyönyörségre valók. MelyblÍtéletet teszen szent Ágoston, mennyi jót tartott Istenhíveinek a boldogságban, ha ennyi áldomását terjesztie földön az elveszendkre is : Quid dabit eis, quos prxdeslinavilad vitám, qui hxc dedil eliam eis, quos prxdestinavitad mortem ?Ezeket megértvén, nem illik, hogy hasonlók legyünkamaz oktalan állatokhoz, melyeknek midn a pásztormakkot vagy galagonyát ver a fáról, mohón zabálnak,egymást orrukkal taszigálják; de szemüket fel nememelik, hogy megköszönjék pásztoruk jótéteményét.A gyermekekhez se hasonlítsuk magunkat, kiknek haszép aranybetkkel irt könyvet adnak, gyönyörködnekugyan a betk tettetés ékességében, de nem értik, mifekszik azok alatt és a benne való mélységes tudományranem igyekeznek : hanem azon legyünk, hogye világi szépség által Istennek szerelmére, jótéteményeérthálaadásra induljunk: és megemlékezzünk abölcs mondásáról, hogy midn Istentl jót veszünk,hálaadást térítsünk vissza szent Felségének. Ugyanis,a mint szent Ágoston írja, bolondság volna, ha azok aszépségek elvonnának Istentl, melyek nem is volnának,ha Istenben nem volnának : Sero le amavi, pulchri-

:I i 8 1. Hitvitázó munkáktudótam anliqua, et lam nova; sero le amavi. Jn ist aformosa, quae fecisti, deformis irruebam. Ea me tenebanilonge a te : qux si in te non essen t. Cum inhxsero libi exomni me, nusquam érit mihi dolor et labor, et viva éritvita mea, tota plena te : JVunc autem, quoniam quem luimples, sublevas eum ; qui tui plenus non sum, oneri mihtsum.Harmadik haszna a világi állatok vizsgálatának az,hogy ezek példája hivatalunkról és kötelességünkrlemlékeztet és néma nyelvekkel erkölcsünket tökéletességreizgatják és igazgatják. Ez az oka, hogy a szentírásnéha hangyákra, néha héjjákra, st ökrökre ésszamarokra mutat, hogy ezektl tanuljuk, mint kell hivatalunkbanjárnunk. Azt mondja azért szent Basiliusés szent Ambrus, hogy midn egy szép virágot megtekintünk,ne csak úgy nézzünk erre, mint a barmok,hanem eszünkbe jusson életünk gyarlósága, rövid öröme,mulandó vigaszsága. Mert miképen a szép virág hamarmeghervad; és noha Salamonnál frissebben öltözött,de nagy gyorsan elveszti ékességét és elszáradazonképen te is, akármely erben, szépségben és hatalombandicsekedjél, rövid id alatt meghervadsz ésmegrothadsz : Volo, ut iibi Creatoris miraculum firmiusinsideat, ubicumque reperiaris : el cuicumque generi lerranascentium adstiteris, éviden lem Conditoris memóriám conserves,et capias de ipso admonitionem. Cum igilur viderisJierbam florentem, ad medilalior.em venias de humana nalura: in memóriám revoces imaginem Isaix ; Omnis carofcenum, et omnis glória ejus ut flos. Brevitas enim vilx, elin modico tempore gaudium bumanx prosperitatis, aplissimamapud Propbetam imaginem adepta est. Tiodie floriduscorpore, florulenlum haber.s colorem, aetatis vigore validuset concitatus : cras idem hic, miserabilis, aut tempore marcidus,aut morbo dissolulus. lile conspicuus in divitiis, multitudocirca ipsum adulatorum ; amicorum fictorum, graliamipsius venantiuu ; mullitudo cognationis, ejusque fictx ;adde divitiis, politicam aliquam poiesiatem, aut ex T^egibushonorem, exercilus impérium, gentis gubernationem : "Ec-

Jf "Kalauzból. i iquid postea ? Tina nox, aut una febrís hominem, non rctpiab hominibus posse pulatum, aufert, omnem scenam circaipsum denudans ; et majestas illa, velul insomnium, redargutaevanescit.Hasonlóképen más helyen ezen sz. Doktorok arratanítanak, hogy midn a szlvesszt látjuk, eszünkbejusson állapotunk ; hogy noha minket Isten, mint szépszlt, bégyepelt, béárkolt, megmetszett, megkarózottmalasztjának és szentek példájának vastagító támaszival: de viszontag azt kivánja tlünk, hogy a szltbenmaradjunk, nevekedjünk, gyümölcsözzünk, ésmidn homlítás* által bévermeltetünk, föld alá bujtatunk,örömmel szenvedjük : Sufficit Vitis ipsa, visui tuodiligenter aspecla, ut te de JMatura admoneat. Meminislienim, quod "Dominus Vitem se appellal, et nos palmites :provocans ad ferlililatem ; ut ne ob inutilitatem damnati,in ignem miitamur. Humán as scilicet animas, Vineam dirit; quibus sepem circumdedit, munimentum ex Praeceplis,et custodiam Angelorum. Deinde, velul perticas nobis affixil,positos in Ecclesia, primum Jlposlolos, deinde Prophetas,el Doctores : el antiquorum "Exemplis, mentes nostrasin allum evehens, non dimisit ipsas humi prostratas, etconculcatu dignas. Vull autem nos, velut pampinis quibusdaacircumvolutos, Dilectionis amplexibus propinquos amplecti; quo semper sursum versus impetum habén tes, allissitnisapicibus nosípsos adsequemus. Tzxigit insuper a nobis,ut suslineamus, dum defodiemur : defoditur autem anima,in deposilione curarum mundi, qux oneri sünt cordibusnostris. Quare, qui carnalem dilectionem deponit, et amoremerga pecunias, aul, erga miseram hanc glóriám ajfectum,conlemlibilem ducit; velul defossus est.Másutt arra tanítanak, hogy mikor látjuk az oktalanállatoknak magokra való gondviselését, megemlékezzünk,hogy lelkünkre mi is szorgalmatos vigyázassa!gondot viseljünk. Mert nagyob kárhozatunk lészen, haa barmoknál oktalanbak találtatunk magunk dolgaiban: Si percurramus, quanla sit brutis super vita ipsorumcura, citra doclrínam : aut ad salulis animarum providen-

j jo 1. "Hitvitázó munkák.Ham commonebimur, aut atnplius condenwabimur, cum inventi fuerímus brutis inferiores. A fiakat a gólyák példájávaltanítja sz. Basilius, mint kell tisztelni koros megértszüléjeke 4 -.Mert a gólyák, úgymond, midn elvénhedikszüléjek, melegítik hideg tetemit tollokkal, eledelthordanak néki, röpülésében szárnyokkal felemelvénsegítik : Ciconicx, patrem, prx senio defluvio laborantempennarum, circumslantes, propriis pennis confovenl ; el alimentumabunde suppeditanles, eliam volandi auxiliumquantum valent prxbent, utrinqe alas leviter allevantes.Quod sufficiebat, ut pueros, si advertere vellent, ad Páréntum amorem excitarent, omnino enim nullus adeo insanusest, ul non pudore dignum judicet, brutissimis volucribusvirtute posleriorem esse. Végezetre, midn sokféle virágokatlátunk, melyek napkelettel kinyílnak, napnyugattalegybemennek, vagy a napra fordítván virágok kinyíltkebelét, vélle együtt forognak, mintha ismernéklegeltet és alkotó mestereket, és szolgálni akarnánaknéki tehetségek szerént: mi is azon legyünk, hogyszemeinket Istenrl el ne vegyük, hanem tet, mintjavaink kútfejét kövessük, és hálaadó szolgálattal kedveskedjünknéki.2. Jl mennyei egekrül.Efféle szép tanúságok mélyebb elmélkedését mostelhagyván, rövideden tekintsük a teremtett fiiatok csudálatosrendit, ékességét, alkalmatosságát és szép bölcseséggelvezérlését, melyekbl az Istennek hatalmasereje, bölcsesége és jóvolta kinyilatkozik, és világosanismertetik, hogy, Opus naturx, est opus intelligenlx, atermészet cselekedete értelmes gondvisel cselekedete,melyben fénylik az Isten bölcsesége. Erre a sz. írásálmélkodtató szókkal tanít, "Ecclesiastici 43. És aztmondja, hogy a mezei barmok és az égi madarak, stminden teremtett állatok nyilván kiáltják, hogy k nemteremtelték magokat, hanem Isten alkotta ket.Mivel azért a végre alkotta Isten az embert igyenesszép sugár termettel, hogy az Egeket sznetlen szem-

A J^alauzbói i 2 )lelje : Ccelum intucmini, ad cujus spectaculum vos excitavitartifex operis Deus és Istennek az Egekben tündöklhatalmas bölcseségét megismerje: méltó, hogymi is ezeknek szépségét figyelmetesen megtekintsük.Elsben : Csudálatos az Egek magassága és nagysága; JJltiludinis firmamenlum, pulchríludo ejus est. Merta mint Basilius és Seneca írják, noha nékünk a nap ésa csillagok kissebbeknek tetszenek a földnél az távollétekmiatt; szintén mint az öreg emberek, st amagas hegyek és tornyok kicsinyeknek látszanak, midnmessze vannak ; de azért a Nap sokkal nagyobb aföld kerekségénél : Solem, quem totó rbe lerrarum majorempróba t ratio, acies nostra sic contraxit, ut sapientesviri pedalem conlenderent. És annyira nagyobb, hogy amathematicusok számvetése szerént százhatvanhatszorannyi, mint a föld. Egy szikrázó vagy ragyogó csillaghozképest olyan az egész föld, mint egy kis punctocska,Mert a mathematicusok tanítása szerént anyolczadik Égben való ezer és huszonkét csillagokközzl, melyeket szemünkkel megjegyezhetünk (atöbbinek, mint a tenger fövényének számát csak Istentudja), oly nagyok vannak, hogy százhétszer nagyobbaka földnél, noha a nagy messzeség miatt kicsinyekneklátszanak. A csillagos Égnek kerekségét a föld éstenger kerekségénél huszonkétezerszer hatszáz tizenkétszernagyobbnak írják a mathematicusok ; és aztmondják, hogy az egész föld kereksége, melynek bizonyosmértékét egyedül Isten tudja (noha a Ptolomxusvélekedése szerént huszonkét ezer ét ötszáz olaszmértföldet, azaz, közel hatezer magyar mértföldet foglalmagában), a firmamentomhoz képest annyi, mintegy mákszemecske. Ebbl mutatja Seneca és Plinius,mely bolondok, a kik felfuvalkodnak e világi birodalmocskában,holott ha mindenestül övék volna is a föld,keskeny határral környékezett birodalmok volna : Mundipunclus (neque enim est aliud Terra in universo) esi matériaglorix noslrx. fiic honores gerimus, hic exercemusimperia, hic iumultuatur humánum genus, hic mutuis csedi-

:i 2 i /. Hitvitázó munkákbuslaxiorem facimus terram. Detrahe huic puncto, quántumcircumfluus Oceanus occupat, quanlum mensura tolfíuminum, tanlarum paludum ; adde lacus etiam, et stagna :detrahe non solum frigore rigentia, vei exusta flammis, accremala, sed elata quoque in cxlum, et aspectu ipso arduajuga, sylvas, vallesqua prxruptas, et soliludines mille causisdesertas : quota Terrx parte gaudet, qui latisst'me rura,vei ad mensuram avaritix sux propagavit ? Hoc est punctum,quod inler tol gentes ferro et igni dividilur. quamridicuti sünt mortalium iermini ! És bizonyára kigondolhatatlanaz Egek nagy volta, melyekben oly sok és olynagy csillagok csak úgy látszanak, mint imitt-amotthintettetett apró fáklyák.Mind ezek az Isten nagy voltához képest semmik.Mert Isaias írja, hogy Isten markával megmér mindenvizeket, araszával az Egeket befogja. Az Istennekarasza, tenyere és marka nincsen ; de az ilyen hasonlatosságokkalismerteti a próféta, mennyivel nagyobbIstenaz Egeknél, úgy hogy Cceli c&lorum ipsum non capiutil,az Egek egei tet meg nem foghatják.Ebbl a föld körül forgó Egek nagyvoltából azthozza ki Aristoteles, hogy meg nem gondolhatja azemberi elme, mely sebes gyorsasággal forog a firmamentom,megkerülvén huszonnégy óráig az egész földet.Mert a mathematicusok tanitása szerént a firmamentomnakakármely része egy órában oly messzemégyen, hogy ha valaki mindennap tíz magyar mértföldetmenne, kétezerkilenczszáz négy esztend kellenehozzá, hogy oly messze mehetne; és annyi üd alatt,a mennyiben egy Miatyánkat mondunk, a firmamentomnakakármely része annyit mégyen, mennyit menneegy madár, ha azon üd alatt hétszer az egész földetmegkerülné. Ennek pedig a foghatatlan gyorsaságnakegyéb oka nincsen, hanem az Isten parancsolatjaMagnus Dominus, qui fecit illum, el in sermonibus ejusfestinavit iler.Ezekbl az Istennek hatalmas felségérül ítíletet tehetünk; mivel Isten ezt a nagy Eget araszával által-

:fogja, és hozzá képest a kitcrjedett kék Ég olyan,mint semmi. Kitetszik ezen dologból az Isten jóvolta,ki ezeket a nagy alkotmányokat a háládatlan emberinemzet szolgalatjára teremtette, mint Moyses írja.Ennek felette az Egek oly csudálatos forgással, olyálhatatos és alkalmatos rendel viseltetnek, hogy a kiezek vizsgálásában forgott, álmélkodva szemlélhetibennek az Isten bölcseségét. Azért írja sz. Basilius,hogy e világ vezetjének bölcsesége ugyan villámik anapnak föld körül való szünetlen forgásában, mely azétszakák és világos napok változásival hasznosan ékesítie földet: és néha hozzánk fellyeb jvén nyaratszerez, néha eltávozván telet hagy. Ugyanis, ha a napután étszaka nem következnék, és a földi gyümölcsökaz éjjeli mértékletes hüvösségtl és harmatoktúl nemújulnának, kiégnének a hévség miatt; az emberi testneksem lehetne egészsége és csendes nyugodalma.Azonképen ha a nap néha fellyebb, néha alább nemjárna ; ha az esztendt négy részre nem osztaná ; haa nyár és tél közibe szt és tavaszt nem vetne, hogy anagy melegrl lassú garádicson jutnánk a hidegre, ésa hidegrl viszontag lassan térnénk a melegre : semföldi gyümölcsünk termése, sem magunk egészségesmaradása nem lehetne. Miképen azért a Bölcs arratanit, hogy valamennyiszer a napot, az Istennek csodálatosedényét megtekinntjük, dicsítsük a teremttazonképen sz. Basilius arra int, hogy midn a napotés a fényes csillagokat látjuk, nemcsak meggondoljuk,mennyivel szebb ezeknél a teremt : de azt is eszünkbevévén, mely szép ajándékokkal látogatta Isten számkivettettbnös szolgait, ítíletet tegyünk, mennyivelböcsülletesb szépségeket ád szent országában választotthíveinek : Per has, quam jam nobis tribuit, divitias,etiam promissorum nobis jftdem facit, el experimenh prxsentium,ea qux speramus confirmal. Sí enim temporariatalia sünt ; qualia censenda sünt xlerna. Tzt, si, qui coríuptionisubjacel Sol, adeo pulcher est, adeo magnus, veloxad motum, et ordinatis circu'.tus faciens, moderatam, el

:! 2A ' Hitvitázó munkákcongruentemkabens mensuram ad universum ; pulcbritudineautetn, velut oculus quidam perlucidus nalurx, decoranscreatior.em : si insaliabilis est hujus aspectus ; qualipulas puichrihidine prxditus est Sol Justilix ? Si cxbpo ena est, hur.c non videre; qualis po ena est peccatori,vera luce privari ? Másutt azt mondja, hogy ha az Istenházának pitvara, ha a vadak barlangja, a számkivettetettbujdosók hajléka ily szépen fclékesíttetertmegítélhetjük, minémü a menyországbéli királyi palota :Si Sanctorum atria talia sünt, et templi vestibuta adeo gloríosa,adeo faslu supesba, ul abundantia pulchritudinissux, veluli fulgetris, oculos mentis obruat : qualia quxsosünt ipsa Sanda Sanctorum ?A holdnak fogyása és nevekedése, melyet a szentírás csudáitat, az ereje és cselekedeti, az Isten hatalmátés bölcseségét nyilván mutatja. Mert a mintsz. Basilius írja, a holdnak erejével jndíttatik a tenger,hogy néha egyfelé, néha másfelé folyjon. A viziállatok,úgymint a rákok, osztrigák, csigák, st még azemberek agya-veleje és a fák völgye és béli tellyesebbekholdtöltére. A szeleken és üdök változásán is nagyúrasága vagyon a holdnak. Végezetre azzal fejezi bémind ezeket Basilius, hogy a hold változásit látván,az emberi állapotok álhatatlansága eszünkbe jusson, ésa hamar változástól félvén, mértékletesen viseljük magunkatjó szerencsénk teljességében : Jlspectu Lunx,noslrarum condiilones rerum perdiscamus, in mentemquecelerrima rerum humanarum nohis mutatio veniat : ac nonmultum nobis, ob vitx prosperiíatem, tribuamus ; non obincerlum forlunx flalum efferamur : desplciamus carnem,in qua potissimum versatur mutatio : curam Animx habeamus,cujus dun taxát bon a immobilia esse conslat.Az egek ékességinek, a sok csillagoknak erejét kitudná csak meg is gondolni, nem hogy elszámlálni ?A többi között csudálatos szép hasznok ezeknek, hogya tengeren evezknek nincs egyéb kalauzok a csillagoknál,kiváltképen az északi csillagnak oly ereje vagyon,hogy nemcsak a mágnes, de a vas nyelvecskének

A kalauzból. i25mágneshez dörgölt hegyecskéje is igyenessen arra acsillagra fordul; az által mutatja a compas az órát;az által ho.dozzák egynehány ezer mértföldre a tengerena hajókat oly bizonyos utakon, mint a jó kocsis aszép térföldön kocsiját.3. Jl leveg- ég és a vizek csodái.A leveg-égnek nagy hasznai bölcs teremtnek ismeretireigazítnak, és valamennyiszer lélekzetet vévénszellztetjük ezzel szívünk hévséget, annyiszor kelleneteremtnknek hálákat adnunk.Els csudája a leveg-égnek a szelek, melyek honnanés mint indulnak, a világ bölcsesége fel nem találja.Mert a Salamon mondása ^zerént, Ignoras, quxsil via Spirihis. Senki nem tudhatja a szelek útját; hanemazt tudhatjuk, hogy Isten tárházából hozza ki aszeleket ; és In voluntate e>'us aspirál JVotus, az akaratjaszerént fújnak.Második csudája aleveg-égnek az esk, harmatok,havak, melyek öntözik a föld szái-azságát. Ezekrl aztmondja a szent írás, hogy Isten tárházából kelnek, ésIsten apja az esknek. Mert parancsolja az esnekés hónak, hogy meginduljanak : és oda terjednek, ahová Isten fordítja gyepljöket. Jeremiás írja, hogyIsten emeli fel a földbl a fellegeket. Amos profetánálazt olvassuk, hogy a tenger vizét szóllítja Isten, ésazzal öntözi a földet.Mikor a teli fazék forróvíz párája megütközik afödben és apró cseppekké sürüdik ; mikor rózsavizetvésznek vagy égett bort csinálnak : a nedvességnekgzölg párája felemeltetvén a melegségti megütközik,meghidegedik, megsürdik, és azután cseppenkéntalászivárkozik. Hogy az esk ezen formáncseppenként esnének, Isten a leveg-égnek középsrészét hidegen teremtette, mint megérzi, a ki nyárközépbenmagas havasok tetejére m egyen. Mikorazért a földbl és vizekbl a nap melegsége gzt és

i 20 I. Hitvitázó munkiíf'.párát emel a leveg-égnek hideg részéig, ott meghüvösödnek,és cseppenként aláesnek. Ha napkeletbenoly vékony párák támadnak, melyek, fel nem mehetvén,az éjjeli hvösségtl megsrdnek, harmatotvagy deret szereznek az üdk állapatja szerént.Ezekben Istennek két csudáját látom. Elst, hogynoha a naphoz közelebb vagyon a leveg-égnek középs,hogysem alsó része, mégis hidegebb a középsrésze. Másikat, hogy nem szakad egyszer s mind aláaz es, hanem cseppenként esik. Mely dologrúl a sz.írás sokszor emlékezik, és magasztalja abból az Istenhatalmát és bölcseségét, hogy a vizeket és felhketégbe függeszti és mint rostán úgy szri, szitálja, éscseppenként ereszti a vizet. Ezt megfontolván egy pogánybölcs, azt mondotta, hogy annál nagyobb csudánaknem tart semmit,mint hogy a fellegekben és felhkbenfüggesztetnek a vizek : Quid mirabüius aquis incxlo stantibus?Az égbéli több csudákon ki gyz eleget álmélkodni?Ki érti, mint lesznek az iszonyú villámlások avíz között, a rettenetes menydörgések ? melyektl Caligulacsászár úgy rettegett, hogy ágy alá bújt féltében.Augusztus bujdoklott a mennydörgések eltt : Tonitruael fulgura, paulo infirmius expavescehat, ut semper el ubiquepellem Viluli marini circumférrel pro remcdio ; alquead omnem maioris lempeslatis suspicionem in abditum etconcameratum locum se recipére. A menykövek ereje, ahónak és jégesnek alkotása sem egyebet hirdet, hanemaz Isten hatalmát és bölcseségét.A tengerrl és folyóvizekrl mit mondjunk? Tengerbefolynak minden vizek, és a tenger meg nemárad ; killyebb nem terjed, hanem azon állapotban marad; maga ha egy folyóvíz eleibe hegyeket hánnának,nincs oly nagy ország, melyet rövid üd alatt el nemfogna, más tengerré nem tenne. Ennek felette nohaoly iszonyú habjai és háborodott folyási vannak a tengernek,hogy szörnység reá nézni ; st noha a Verestengersokkal magasabb a mellette yáló Egyiptomnál,

A T^ctlauzból i27és el kellene természet szerént Egyiptomot fogni : deaz Istennek havalmas ereje nem magas partokkal ésksziklás hegyekkel, hanem gyenge és igyenes .'övenynyelágyában és fészkében tartja, és mint a vad lovatzabolán hordozza, hogy killyeb ne terjedjen, mivel aszent Írás szerént Isten markában szorította a tengert,és eltte nagy dorongokkal bétámasztotta az ajtót,hogy killyeb ne jöhessen. Ezt a tengernek h?tárbantartásátsok helyen említi a sz. írás; és ezzel nemcsak az Isten erejének nagyságát ismerteti, de minketis izgat isteni félelemre; mivel a felháborodott tengeris retteg az Isteniül. Me ergo non limebitis, ait Dominus?qui posui drenam terminum Mari, prxceplum sempiternum,quod non prxteribit : el commovebuntur, ei nonpolerunl : ei inlumescent fluclus ejus, el non transibunliílud.A folyóvizek csudái ennél is nagyobbak. Mert havalaha egy kifolyó kútnál megállottál, úgymond sz.Basilius, eszedbe vévén ennek sznetlen folyását, nemgondolkodtál-e magadban, honnan vagyon annak eredeti? hol tartatik annyi víz, hogy ennyi esztendeig elne fodgyon? mint légyen, hogy bé nem töltheti azt ahelyet, a hová sznetlen folyását igazítja? Ebbl azIsten erejét megértheted, a kinek szava cselekeszi ezeket,és a mint az angyal kiáltja, méltó félni, dücsíteniés hálaadással tisztelni az Istent, a ki alkotta a forrásokat.A tengerben és folyóvizekben úszó állatok sokaságát,nagy voltát, erejét és hasznát egész könyvekbensem számlálhatnék el. Mert Plinius csak ételre valóhalaknak hetvennégy különböz nemét említi a keményhéjúk kivl, meiyek harminczan vannak. Csudáraméltó nemcsak a torpedó nev tengeri hal, melyet hakezedbe vészesz, megaluttya* karodat, mint magunkpróbálva láttuk ; de ama kis halacska is, mely (úgymond sz. Basilius) az isteni hatalomnak bizonyos tanítója; ezt echineis-nek vagy remorá-nak nevezik,melynek oly ereje vagyon, hogy midn a tengeri nagy

:i 2 8 1. Hitvitázó munkákhajókkiterjesztett vitorlák szárnyain sebességgel röpülnek,és sem kötelekkel, sem lánczokkal, sem vasmacskákkalemberi er ezeket meg nem állathatnámihent ez a kis halacska a hajóhoz ragaszkodik, úgymegköti és megállattya, mint ha ers kszálhoz ragadottvolna.4. A told és oktalan állatok alkotásáról.A földben és a földi gyümölcsökben metszett pecsétiíaz isteni bölcseségnek és hatalmasságnak csak azláthatja által, a ki ezeket alkotta és felékesítette. Csudáitatjaa sz. írás és csudálták minden üdbéli bölcsek,hogy Jlppendil lerram super nihilum, a föld e világ közepetfondamentom és támasztó oszlop nélkül felfüggesztetett.Mert a mint Anstoteles írja, oktalanbarom, a ki nem csudálkozik, honnan légyen, hogy haa földbl egy marokkal felemelünk, alá rohan ; azegész föld pedig mozdulatlan áll egy helyen, mindenstömpöly és támaszték nélkül? Ennek oka nem egyéb,hanem hogy az Isten hatalma tartja a föld határit:Deus firmavit orbem lerrx, qui non commovebilur. Tundaslitenam super slabilitaiem suam ; non inclinabitur insxculum sxculi. De a mint sz. Basilius írja, ha okátadhatnók is a nehéz földnek fondamentom nélkül valóállandóságának, abból az Isten bölcsesége világosbanfénylenek, mely így rendelte a világ állapattyát : JMonenim minor redditur stupor, cum tnodus, juxla quem fitaliquid eorum, qux prxter opinionem fiunt, fuerit invenlus.Ebbl nevekedik Istenünkhöz való bizodalmunk. Mertha Isten a nehéz földet vastagon taitja a világ közepin: mi bennünk is a gonoszra hajlandó természetetúgy megersítheti, hogy helyt áll, és Istenti el nemszakad gyarlósága.Hogy ne szóljunk a föld gyomrában termett érczekrl,ama lassú és fogyhatatlan tzekrl, melyek a hévvizeketmelegítik a föld alatt : egy kis fvecske,egy term fának állapattya megismerteti az Isten

A T^alauzbót.i 29bölcseségének hatalmát. Tekintsd meg (úgy mondsz. Basilius), a búzaszárnak mennyi csomója vagyon,hogy elbírja a teli búzafejet! a zabszalmának ilyentérdecskéi nincsenek, mivel a zab köny, és nemkell nagy er fentartására. Lásd mennyi polyvába takarta,és mely hegyes kalászok kopjáival, mint latorkertekkel,környlfogta a búzaszemet, hogy a madarakés férgek hozzá ne férjenek ! Gondold meg a nagyálló fák ágbogú gyökerének ers fondamentumit, melyeka szelek és égi háborúk ellen helyben tartják anagy fát, melyet sok száz ember sem tarthatna igyenesen! Juson eszedbe, mi módon zöldülnek kikeletkor afák, mint szíják az ágak titkos és megfoghatatlan csatornákona nedvességet, ebbl mi formán nevelnekvesszket, leveleket és gyümölcsöket!Az oktalan állatokban ennél is nyilvábban tetszik azIsten bölcsesége és gondviselése. Mert noha okossággalnem élnek, eleit utolját dolgoknak meg nem gondolhatják,mikor valamihez kezdenek : mindazáltal táplálások,szaporodó nemzések és oltalmazások rendit olyjó móddal követik, mintha bölcs okossággal bvelkednének.Mert a bölcs Isten természetekbe oltotta, mitkell mívelniek, és a mint szent Tamás írja, Isten izgatjaés vezérli ket, hogy oly alkalmatosan eljárjanak dolgokban,mintha okossággal élnének. Azért, ismertetniakarván szent Jobbal az Ur Isten bölcs gondviselésétés erejét, mintha dicsekednék és magát mutogatná, sokszóval elszámlálja a földi és tengeri állatok tulajdonságát,erejét, gondviselését, fiók felnevelését.Ugyanis ki nem csodálná, mi módon táplálja Istenaz égi madarakat? Mikor a téli fergetegekben mindeneketbelépett a temérdek hó, és úgy elszáraztott mindenfüveket a süt dér, hogy sem zöld füvet, semmagocskákat nem találni a földön ; mikor az emberiokosság meg sem tudná gondolni, mint kellene csakegy madárkának ételt keresni a mezben : Isten, a kiaz népét negyven esztendeig kenyér nélkül tápláltaa pusztában, csodálatosképen táplálja az égi madarakat.Pázmány Péter munkái. 9

i jo 1 Hitvitázó munkák-Bátorítván ezek példájával a híveket, hogy meg nefogyatkozzanak az isteni gondviselésnek bizodalmában.Mivel a keresztyén ember bizvást így szólhat Istenének,midn szükségbe esik : Uram, ha az oktalan állatraily gondot viselsz, elfeledkezel-e a te hasonlatosságodrateremtett fiaidrúl, kiket szent Fiad vérével megváltottál,és dücsösséged örökösivé tettél ? Ha a kisded állatokraily gondod vagyon, mentül nagyobb vigyázásodvagyon az emberekre?Csudálkozik szent Basilius a hangyákon, kik a következendtélre oly gondot viselnek, mintha jövendrlaondolkodnának ; oly fáradhatatlanul munkálkodnak azélés szerzésben, hogy holdtöltekor éjjel-nappal egyaránttakarnak. Az élésnek pedig föld alatt szép tisztahelyt szereznek, holott mintegy szuszékban téli profontjokattartják. De hogy a búza ki ne csirázzék aföldben, elharapdálják púpját és tetécskéjét, melyen kiszokott fakadni, és így magtalanná teszik a megheréltbúzát. Hogy pedig meg ne rothadjon takarmányoknedvesség miatt, szép tiszta üdt várnak, kihordják,verfényre teríték és megszáraztják búzájokat. Mindezeket meggondolván (úgymond szent Basilius) álmélkodvaazt kiálthatom sz. Dáviddal : Bezzeg csudálatosokUram, a te cselekedetid! mindeneket bölcsen rendeltélfelséges Isten.Másutt ezen szent Doktor csudálkozik a méhek rendtartásán.Ezeknek (úgymond), mint szép rendes országnak,minden szertartások helyesen vagyon. Egy királyközöttök, melynek noha fulánkja vagyon, de senkit ezzelmeg nem sért, mintha intené a fejedelmeket és hatalmasokat,hogy késedelmesek légyenek a büntetésre. Sta méhek között is, a kik nem követik királyok szelídséget,hamar megbánják ; mert marások urán ottan meghalnak.Ezzel is a bosszúállások kivánása megfojtatikbennünk, és a békességes egyezségre izgattatunk. Mikorkasba szállanak, elször királyoknak öregb és temérdekbtöltéssel ersíttetett palotát csinálnak ; azutánnoha geometriát nem tanultak, de szép egyformán hat

;A 7(a!auzból.i ^ iszegelet házacskákat raknak lábokkal és szájokkal, melyekhezhasonlókat sok méregetéssel kellene a bölcsmathematikusoknak csinálni. Ilyen formán pedig azértcsinálják czellájokat, hogy több házacska férjen a kosárba; és boltosok is légyenek, hogy egyik a másikalatt le ne szakadjon. A munkát úgy elosztják egymásközött, hogy némelyek terhet hordanak a mezrl,némelyek azt lerakják a terhes méhekrl, némelyeklépet csinálnak, simítják és fundálják a czellákat; némelyekpedig, mint sákmányosok, italt visznek a munkásoknaknemcsak szájokban, de szárnyokat is megnedvesítvén.Az égi háborút idején megérzik és hazatakarodnak,s vesztegségben vannak. Mikor elj az ételideje, egyszersmind észnek, együtt nyugosznak el,együtt kelnek fel ; mert estve felé, midn nagy döngésbenvannak, egy, a ki erre rendeltetett, körülröpül, kétvagy három temérdek döngessél jelt ád, és ottan mindnyájanhalgatnak s elnyugosznak ; reggel hasonlóképenébresztetnek a munkára. És jóllehet az egész emberiokosság sem tudna sem viaszát, sem mézet csinálnide ez a kis férgecske könnyen megcsinálja. St azemberek a mái napig sem tudják mibl és mi módongyjtik a méhecskék a mezét. Aristoteles és Pliniusazt írják, hogy a leveg égbl vékony harmattal együttesik alá hajnalban az édes nedvesség, melyet a méhekbehordanak kosárokba. Egyebek azt írják, hogy a virágoknedvességét szíják, és abból érlelik a mézet. Deakármint légyen, nagy bölcsesége tündöklik Istennek akis férgecskében, melybe oly természetet oltott, hogyazt megtudja csinálni, a mit az okos ember meg semtud érteni. Mely gondolattal méltó, hogy lebocsássaszárnyát (mint a páva, rút lábait látván) az emberidagályosság, és az tudományában s bölcseségében felne fuvalkodjék, egyebek felett magának valamit ne tulajdonítson,látván, hogy megelztetik a férgecskék mesterségével.Végezetre álmélkodik szent Basilius, mely jól tudjákaz égi madárkák az üdk változását. Télre kelve

ni /. Hitvitázó munkákmelegországot keresnek, nyárra visszajnek. Megismerisok ezer juh között a bárány az anyát, és hasoha azeltt farkast nem látott is, megijed és elfuteltte, mihent látja. A fecskék házat akarván építeni,szájokban szalmát visznek a gerendához ; de mivelszájokban kevés sárt vihetnének, szárnyok sugarát megvizesítik,azután szép vékony porba keverik és úgytapasztják fészkeket.Hogy az elefántokrúl és egyéb nagy állatokrúl neszóljunk, ki tudná meggondolni, mely nagy bölcseségkellett ahhoz, hogy Isten egy szunyogocskának, egybolhácskának szemet, szájat, gyomrot, több szükségestagokat adna, melyek a mi szemünk eltt el vannakrejtve? Ezenkívül oly szivárványt adott Isten nekik,melylyel igen hamar az ember brét által fúrják, vérétkiszíják. Erre nézve írja szent Ágoston, hogy Plushabent aámirationis , qux tnolis minimum. Plum enim Tormicularumel Jlpicularum opera stupemus, quam immensacorpora "Belsenarum, az apró állatokban csudálatosb sokdolog, hogy sem az öregekben. Mind ezekben azért,és a több állatoknak sok titkos és csudálatos erkölcsiben,erejében, gondviselésiben, melyeket az ember elsem számlálhat, nemcsak megismerhetjük, de álmélkodvadücsíthetjük Istenünk bölcseségét és hatalmasságát, kicsak egy szavával ily kisded állatokban ily nagy dolgokatcselekedett.5. Az emberrül.Ha az oktalan állatokban fénylik az Isten hatalma ésbölcsesége, mentül inkább az emberben? kit Isten magaábrázatjára és hasonlatosságára azért teremtett, hogybenne, mint eleven tükörben szemlélhetnek, az istenitulajdonságok felségét. Annak okáért méltán írja szentDávid, hogy az Istennek mérhetetlen bölcsesége csudálatosonkinyilatkozik mi bellünk. Mert vájjon minemer és bölcseség kellett ahhoz, hogy elször az agyagosföldbl, azután anyánk méhében egy kevés vérblily sok küls és bels tetemekkel szépen ékesíttetett

A kalauzból. i33test formáltatnék? Vájjon ki mehet végére, mint épül,és kilencz holnapig mint tápláltatik anyánk méhébentestünk? Micsoda bölcseség kellett ahhoz, hogy ennyiezer emberek, st oktalan állatok között is kett nemtaláltatik, ki testében, szólásában, járásában mindenestihasonló volna egymáshoz? Igazán mondja a Machabzeusokanyja, hogy nem tudja, mint építtettek fiaianya méhében ; mert nem adott lelket és életetnékik ; a tagokat sem szerkesztette egybe, hanem avilág teremtje és emberi születésnek formálója. Azértmondja sz. Jób, hogy Isten az, a ki csonttal és hússal,brrel és inakkal felépítette az embert: Manus luxfecerunl me, et plctsmaverunl me. Sz. Dávid is imígyenszól az Istennek : Tu formasli me. eíc.Minem bölcs hatalmasság kivántatott az emberteremtéséhez, abból kitetszik, hogy noha a több állatokteremtésében Isten csak azt monda : Légyen világosság: Teremtsen gyümölcsöt a föld, etc. ; de mikoraz ember teremtésére juta, elébb mintha tanácskoznék,azt monda : Jer teremtsünk embert ; azután magakezével formálá a sárt ; végre reá lehellék. Ezekkelakarván ismertetni, hogy nagyobb jeleit, és mélyebbenreája metszett pecsétit hagyta az hatalmas bölcseségeaz embereken, hogy sem egyéb állatokon.Azért írja sz. Ágoston, hogy az ember minden csudáknálnagyobb csuda : Quamvis miracula visibilium nalurarum,videndi assiduitate viluerunt : lamen, cum ea sapienlerinluemur, inusitatissimis, rarissimisqua majora süni.JVam el omni miraculo, quod fit per hominem, május miraculumest Homo.Végtelen volna rendszerént elszámlálni az emberitestnek és léleknek épületiben tündökl bölcseségétIstennek, ki a rút földbl ily szép testet ennyi különböztagokkal ékesen formált, csudálatos érzékenységekkelmeggazdagított, és minden cselekedetre szükségeseszközökkel úgy felépített, hogy ha csak egy tagocskánakfogyatkozása, vagy változása lenne is, ottan alkalmatlanságtaláltatnék bennünk valamely munkára és

i34'• "Hitvitázó munkák.hasznos cselekedetre. Nem gyz Galénus eleget csudálkozniaz ember szemének, agya velejének, szyénekmesterséges rendelésén ; álmélkodik az emberi testtáplálásának módján, a gyomornak emészt erején, a vérneksok erecskék csatornáján minden tagokra elosztásán.Ki tudná megmondani, honnan légyen egy kis artériánakszünetlen pulsusa, mozgása, melybl egészségünkállapatjárúl itíletet tesznek az orvosok? Hogy azagyunk veleje mindenkor leveg és dobog, hogy a szívünkhegye soha meg nem sznvén fáradhatatlanul kiés bévonódik, hogy a tüd éjjel-nappal mozog, mint afúvó: látjuk és érezzük; nincs is annyi tehetségünk,hogy megállathassuk ; de okát és módját nem tudhatjuk.Szent Ágoston meg nem foghatja az emberi elménekerejét, mely ennyi számtalan dolgokat magábankapcsol, és mikor szükség, megemlékezik rólok. Azaluvásban mint kötöztetik meg az emberek küls érzékenysége,mint vigyáz bell értelme, és sok különbözálmokkal fárasztja vagy vidámítja az embert. Ezeket éstöbb számláihatatlan dolgokat érzünk magunkban ; denem tudhatjuk, mint lesznek: mindazáltal megtanulhatjukezekbl, hogy az emberi okosság felett való bölcsés értelmes Teremtnk vagyon, ki ezeket alkotja, melyeketmi csak meg sem érthetünk. Mivel pedig egészkönyveket kellene írnia az ember testének csak egyikrészecskéjérl is, ha minden mesterségét gyökeréblki kellene feszegetni : ezeknek békét hagyván, háromszép és üdvösséges tanúságot hozok el sz. BasiliusDoctorból, melyek ébreszti lehetnek a mi tunyaságunknakés feledékenységünknek.6. "Három tanúság.Els tanúság az Jégyen, hogy noha Isten semmiblteremthette volna a mi testünket, de azt akarta, hogyföldbl Jégyen kezdeti a végre, hogy a föld, melyet

A Kalauzból. i -\5szünetlen tapodunk, megemlékeztessen kicsiny álJapotunkrúl,és fel ne fuvalkodjunk javainkban ; hanem ami akaratosságunk dagályát a föld emiékezetivei megfojtván,gyakran azt mondjuk magunkban : miben kevélykedhetika por és hamu? Mit zúgolódhatik a fazekasellen a cserép és föld edény ? Mi oka vagyon, hogyegy szóért haragudjék felebarátja ellen a föld, melycsak azt érdemli, hogy emberek lábaival tapodtassék?Jn promlu adest nobis monumentum nostrx vilitatis, ex hisqux pedibus calcamus. Inclina te ad lerram, et cogita,quod ex lerra formatus es. Quid magis contemlibile quamnos sumus ? quid magis merít vilipendimus, quam nosipsos ? Vidisli aliquem véste florida indulum ; gemma etserícis ornatum ? ne abalienenl le imagenes. Cogita, quodformavit Deus hominem ex limo terrx : Prope habes commonefaclionemtux humilitatis. Conviiiator et iracundus,vnde est tibi ira ? "Ex ignominia ? non sustines audire ignobilis? Demitte oculos, el quiescet ira. 7{espíce lerram, elcogita: Jgnobilem me dixil ; eum, qui de lerra factus sum:minus dixit, quam ego sum.Második tanúságot azt adja sz. Basilius, hogy midnembernek az oktalan állatok termetitl különböz állapotjáttekintjük, eszünkbe jusson, hogy minket igyenesfennálló termettel azért teremtett Isten, hogy ebblkitessék életünk czélja, és hivatalunk kötelessége. Mertaz egek felé igyenes felserdült állapotot a végre adottIsten, hogy elménket, gondolatunkat, akaratunkat ésminden kívánságunkat Istenhez, mennyei jókra igazítsuk,és ne nézzük csak a földet, mint az oktalan állatok: Tormavil "Deus hominem erectum. "Electam tibi hancformationem, prxler alia animalia dedit, quia electam etiamactionem daturus erat : cetera animalia humi pascentia sünt,et ad qux a natura destinata sünt, ad ea constructionemhabent. Genita est Ovicula ad pastum : caput babét inclinatum,ut ventrem inspiciat, et ea qux sub ventre sünt,quoniam finis felicitatis illius, est repletio ventris, et voluptas: Homo autem non in ventrem aspicit, sed caput est UHsursum versus erectum, quo supernam cognationem intuealur.

:136 1. Hitvitázó munkák-JVe igitur te ipsum prseter natuctm geras ; ne terram circumspicias,sed cceleslia, ubi Christus est, Ipsa formatio,documenhim est finis, ad quem factus es, ut Deum videas,non ut bestialem habeas voluptatem.Doctor, hogyHarmadik tanúságot azt adja ezen sz.az embert az Isten urává tette minden oktalan állatnak: Taciamus hominem ad imaginem et similitudinemnoslram, ut prxsit piscibus maris, velatilibus cseli,et bestiis,universxquam terrx. St azt írja Mojses, hogy a napotés holdat emberek szolgalatjára teremtette. Azért mindentehetségünkkel azon legyünk, hogy állapotunk méltóságátmegtartsuk, és oktalan állatokhoz hasonlók nelegyünk erkölcsünkben, mint azok, a kikrl írja szentDávid, hogy barmokhoz hasonlíttattak : Homo cum inhonore esset, non intellexii ; comparatus esi Jumentis insipientibuset similis factus est illis. Mert a ki elragadtatik aharagosságtúl, dühött ebbé változik. A ki ragadoz amásén, farkassá lészen. A buják és fajtalanok méltán neveztetnekmén lovaknak; mert ezek erkölcsébe öltöztekszabad akaratjokkal : Quid igitur dicis ? ego feras et bestiasin me ipso habeo ? Sane innumeras. Jra cum latrát incorde, nonne omni Cane ferocior existit? Qui velox adcontumelias, nonne est Scorpius ? Qui clam ad vindictamconcitatur, non est Vipera sxvior ? Jlvarus, non estLupus rapax ? Mulierum amore furens, non est Tzquusinsaniens ? Equi enim, inquit, facti sünt, feminarum amorefurenles, unusquisque ad uxorem proximi adhinnivil : transposuitse ipsum ad naturam brutorum, per ajfectionem.Az is keresztyén emberhez illend gondolkodás, melyetMacrobiusnál olvasunk: hogy e világ Isten temploma;azért úgy kell élnünk e világon, mint a papokszoktak a templomban : Quidquid humano aspectui subjicitur,Templum ejus vocatur, qui sola mente concipitursciat ergo, quisquis in usum hujus Templi inducitur, ritusibi vivendum Sacerdotis.

Jt Kalauzból. !37B)MICSODA A BÁLVÁNYOZÁS?A bálványozás neve kétképen vétetik a Szent írásban: 1. Közönségesen akármely vétekért, melylyelember Istentl elszakad és teremtett állalhcz ragad.Azért sz. Pál együtt azt írja, hogy a kik boldogságokathashizlalásban helyheztetik, hasok Istene; a kikreménségöket gazdagságban vetik, bálványozok; mivela ki reménségét és teljes gyönyörségét teremtett állatbanveti, ennek adja, a mivel Istennek tartoznék, és aki teremtett állatért elhagyja Istent és vétkezik, Isteneleibe veti a teremtett allatot. Közönségesen pedig agonoszokrúl azt mondja, hogy Istent cselekedetekkeltagadják. Sámuel az engedetlenséget bálványozásnakmondja. A régi Atyák is hasonlóképen szólanak. MertTertullianus ezt írja : Si Diaboli pompám ejurasli, quidquidex ea aliigeris, id scias esse Idololairiam. Sz. Jeronymuspedig így szól : Generaliter quod "Diaboli est,Jdololatria est, cui omnia Jdola mancipantur. Fképen ahitben való tévelygést nevezik a szent Doctorok bálványozásnak.II. Oly magán való vétket jegyez a bálványozás,mely a több kárhoztató bnökti külömböz.Ilyen értelemben említi a Szent írás a bálványozást,egyéb vétkektl ezt megválasztván; /. Corint. 6, 9.Galat. 5, /p. 20. Jtpocal. 21 , 8. Cap. 22, 15. Jerem. 7,9-A kérdés azért az, miben áll és micsoda ez a bálványozás?/ . Abálványozás mivolta.A régi Atyák a Szent írással egyetemben tulajdonbálványozásnak azt híják, mikor az isteni tiszteletteremtett állatnak adatik : Jdololatria, Deo honores suosdenegans, et conferens aliis. Tunc Jdololatria commitlitur,cum divinus honor, Dco soli debilus, altért datur. Jdololatriaest, honoris Creatoris in creaturam tralatio. Jdololatria,Dei hoiiorificenliam usurpat, el vendicai crealurae. Vége-

;138 h "Hitvitázó munkdk.zetre sz. Ágoston így szól : Jdololalrx sunl, ejusmodiservitutem exhibenles Idolis, qux debelur Deo. Ezt aszent Doctorok a Szent írás igyenes folyásából vették.Mert sz. Pál abban helyhezteti a bálványozok bolondságát,hogy az Isten dicsségét emberek és oktalanállatok hasonlatosságira fordították és teremtett állatnakszolgáltak inkább, hogysem a teremtnek. Salamonazt mondja, hogy a megcsalatott emberek az elváltozhatatlannevet teremtett állatnak adták. És valahol aSzent írás emlékezik a tulajdon bálványozásrúl, aztjelenti, hogy a bálványozok elcserélik az Istent, hátatfordítnak néki és az tiszteletivel teremtett állatnakkedveskednek, mint megláthatod, Jerem. 2, 11, 13, 2y,28. Cap. 11, íj. Psal. 105, 20. Isaiae 42, íy. Cap. 44,íy. Cap. 46, 6. Psal. 113, 8. 3. 7{eg. 12, 28. Ezekenés több helyeken olvassuk, hogy Isteneknek tartottáka bálványozok az bálványokat. A sidókröl azt mondjaaz írás, hogy nem Istennek, hanem bálványnak áldoztak,Deul. 32, íy, 18, 1. Corinth. 10, 20. Azért arany,ezüst isteneknek nevezi a bálványokat, "Exod. 20, 23.Levil. 19, 4. 4. J{eg. 19, 18. Dan. 5, 4. el 23. Judic.18, 24. Ebbl következik, hogy a bálvány oly teremtettálJat, melyet a bálványozó Istennek ítél és Istengyanánt tisztel. Ez okáért az Írás Semminek nevezi abálványt, sidóúl Elil, hiúság, ember agya alkotmányamert az emberi gondolat kívül nincs teremtett állat,mely Isten volna.Minem vélekedésbl és miképen imádták a pogányoka bálványokat, kétképen magyarázza sz. Ágoston,Lib. y. Civil. cap. 3. 6. el 9. Elször: Marcus Varróvalsokan azt vélték, hogy az Isten, Anima mundi, világnakéltet lelke: úgy hogy miképen az ember testblés lélekbl épül, azonképen e világ részei isteni természetrészesülése által istenségbe öltöztek, kiértezeknek isteni tisztelettel kedveskedtek : fixc quxoculis apparent, Pagani lamquam Deos colunl, tamquampartes unius Magni Dei. JVam universutn Mundutn, quidameorxitn pillant Magnum Deum. Másodszor : Mercu-

:A 7(alauzból. 130rius Trismegistus azt vélte, hogy a tudákosok (ördögiszövetségbe keverdzötteket kell ezeken érteni,) csudamesterséggel kiszólítván az ördögöt, képbe rekesztik,hogy onnan adjon választ, és jó vagy gonosz szerencsékkellátogassa embert: Pro Anima ergo, est "Daemon;pro Corpore, Simulacbrum. Szent Cyprianus írja, hogya gonosz ördög volt a pogányok képe alatt : fii ergoSpiritus, sub Slahiis, atque Imaginibus consecratis, diletescunt.Azért így szólnak a pogányok ArnobiusnálINeque nos auri, argentique malerias, esse per se Deosdecernimus ; sed eos in his colimus, quos dedicalio inferlsacra, et fabrilibus ejficit inhab'.lare simulachris. Sommábana pogányokról sz. Ágoston azt mondja, hogy kvagy a kézzel csinált ábrázatot vélték Istennek ; vagy,ha csak jeli tartották is, teremtett állat tisztességéretartották. Noha azért a bálványozásnak az volt elskezdete, hogy midn valakinek szerelmese megholt,ábrázatot csináltatott emlékezetére, és ennek tisztességettétetett háza népével ; ennek felette a napnak éselementomoknak szépségét és hasznát látván, böcsllenikezdették, mint jótevket : de mindazáltal valamita pogányok Isten helyett imádtak, azoknak hasonlatosságokatcsinálták ; ezek pedig ördöggel teljesek voltak.Azért méltán mondja az írás, hogy nem Istennek, hanemördögnek áldoztak a pogányok; és hogy azIstenük ördög volt, kit ördöngösséggel nem külömbencsatlottak a képekhez, mint hallom, hogy némelyeküvegben vagy gyrben hordozzák a lélek hóhérát.Azzal pedig nem könnyebbedéit a pogányok vétke,hogy ezeket a képekben lakozó ördögöket Istennekállították, mint nem volna mentsége, egy országbanannak, a ki, sine diligenti inquisilione, szorgalmatos vizsgálásnélkül valamely paraszt embert, a ki magátkirálylyá teszi, királyi tisztelettel illetne.

:2. Az újítók miben helyhezletik a bálványozást?[40 /. Tiilvitázö munkák-Vévé eszébe Calvinus, hogy ha helyén marad a bálványozásmivolta, melyet a Szent írásból és Doctorokbólmegmagyarázánk, semmi szinnel reánk nem mázolhatjaa bálványozást. Azért egyéb reformálása között abálványozás mivoltát is reformálá ; és minden bizonyságnélkül azt írja, hogy bálványozás minden isteni tisztelet,melyrl parancsolat nincsen : Sua deliria colunt eladoranl, quicumque cullus Deo commentilios erigunt.Másutt azt írja, hogy azért mondatnak a zsidókördögnekáldozni fiókkal, hogy új isteni tiszteletet gondoltak.Achaz azért mondatik ördögnek áldozni, hogyembertl gondolt tisztelettel akart Istennek szolgálni.Végezetre, hogy a mi képeink tiszteletét gylölségessétegye, azt írja, hogy a zsidók az igaz Istent imádták aborjúban ; a pogányok is Istent imádtak, nem a fátvagy követ : de mivel ezt parancsolat nélkül cselekedték,azért mondatnak bálványozóknak : Judxi non dubiasignificatione annuebant, velle se retinere Deum liberatorem,prxeuntem in Vitulo conspicerent. JMec 7la stupidicredendi sünt "Elhnici, ut non inlelligerenl, Deum aliumesse quam Ligna. Omnes Idololahx, sive ex Judxis, siveex Gentibus, non aliler fuerunt animati : Deum sub talibussimulachris persuasi eranl se colore.Ezeket Calvinus sem a Szent írásban, sem a régiekírásiban nem olvasta; st a Szent írással nyilván ellenkezikmondásaElször nem igaz, hogy bálványozás minden istenitisztelet, melyrl parancsolat nincsen ; mert sok példákbólmegmutatok ennek hamisságát. És ha igaz aCalvinus mondása, megbizonyodik, hogy a Lutheristákmert sokés Calvinisták bálványozok; nem csak azért,dolgot hisznek és cselekesznek az isteni szolgálatban,melyekrl parancsolat nincsen, mint elébb sok példákkalbizonyítok : de azért is, mert magok hirdetik, hogyminden jó cselekedetök bn. Tehát Istentl nem parancsoltatott;mivel Isten nem adott parancsolatot sen-

1Jt T^alauzhól. i4kinek a gonosz cselekedetrl. Innen ilyen bizonyságkerekedik : JVullus cultus vitiosus, esi prxceptus a Deo,Omnis cultus, a Lutberanis el Calvinistis exhibilus, est cuítusvitiosus. Ergo nullus cultus a "Lutberanis a Calvinistisexhibilus, est prxceptus a Deo.Másodszor : Szent írással ellenkez hamisság, hogya zsidók a borjúban igaz Istent imádtak. Mert Moysesés Baruch nyilván írják, hogy a zsidók ördögnek áldoztak,nem Istennek; elhagyták az Istent és meg nem emlékeztekróla: Tmmolaverunl Dxmoniis, el non "Deo. Deum,qui te genuit, dereliquisti : oblilus es Domini Creatoris tui.Ugyanezeket írja sz. Dávid: Tecerunl Vilulum in Tioreb,adoraverunt sculptile : obiili sünt "Deum qui salvaviteos. Ha az igaz Istent imádták volna a zsidók, el nemfelejtették volna a teremt és szabadító Istent. A Szentírás pedig a zsidók bálványozásáról emlékezvén, aztmondja, hogy elfelejtették és megvetették az atyjokIstenét: Dimiserunl Dominum Deum Patrum suorum, etsecuti sünt Deos alienos. Obliti sünt Dei sui, servientesBaalim et Asiarotb. Opus manuum suarum adoraverunt.Harmadszor: Az is Szent írás ellen való hamisság,hogy a pogányok nem a bálványt imádták, hanemIstent. Mert a Szent írás nyilván írja, hogy az emberkezemunkáját hitték Istennek: Jlppellarunl Deos, operamanum hominum, aurum et argenlum. Omnia Idola, Deosxslimarunl. Jldorabant Deos aureos, argenteos. ServiesDiis alienis, ligno, et lapidi. Szent Pál azt írja a pogányokról,hogy, Ignoranles Deum, iis, qui nalura non sunlDii, serviunt. Ennél is nyilvábban szól az Ecclesiasticus,Cap. jj, 10, íj, 18. Azért Calvinus is, Lib. 1.cap. j. n. 1. megvallja, hogy^ fát és követ imádtak abálványozok. Az is Szent írás, hogy a pogányok Istene,melyet áldozatokkal tiszteltek, az ördög; Psal.95' '5' *• Cor. 10, 20.

i 4-í I- "Hitvitázó munkdk-ÖT BIZONYSÁG, HOGY A RÓMAI ECCLES1A NEMBÁLVÁNYOZÓ.Az új tanítók semmivel inkább nem gylöltetik azegyügy községnél, a mi igaz vallásunkat, mint a bálványozásnakgyalázatos rágalmazásával. Mert miképenaz egyiptomi fertelmes asszony a tiszta Józsefre, a vénlatrok az istenfél Susannára akarák magok fertelmességetkenni, hogy bujaságokat födözgetnék :úgy azellenkezk a magok tudományának undokságit, st (amint ezután megmutatom) bálványozásai szépíteniakarván, minket bálványozással vádolnak. Azért Calvinus,a ki sz. János apostolt is bálványozóvá teszi,mint ezeltt hallók, azt írja, hogy a pápisták temérdekebbbálványozásban vannak, hogy sem Jeróboam idejébenvoltak a sidók.Ennekutána rész szerént megtekintsük, minem dolgokbanitélik az újítók, hogy mi bálványozok vagyunk.Most egynehány bizonyságokkal megmutathatjuk generatim,hogy bálványozás nincs az Ecclesia vallásában.]. A Szent Lélek megjövendltette prófétái által,hogy a Messiás eljövése után azok közül, kik a Christuszászlója alá hódolnak, teljességgel kigyomláltatika bálványozás : Prophetx non solum superstiliones Jdohrumeverli prxceperunt, verum eiiam Chrislianis temporibushanc eversionem fuhiram prxdixerunl. Per 'Evangéliumexterminata sculptilia, el constatilia, id esi, IdolaDeorum fahorum ; el obliovioni, lamquam sepulturx, traditajam videmus, el propheliam hac in re complelam cognoscimus.Halljad a szent írás szavait: Elevabitur Dominussolus, el Idola Penilus Conterentur. Jn die illa, projiciethomo Idola argenti sui,el Simulacbra auri, qux feceralul adorarel. "Effundum super vos Jlquam mundam, elmundabimini ab omnibus inquinamentis vestris, el ab líniversisJdolis vestris mundabo vos. Disperdam Simulachra,el Cessare faciam Idola. Jn die illa érit Tons pátens, inablutionem peccatoris. In die illa, disperdam nomina Idolorumde terra, el non Memorabuntur ultra. Auferam nomina

.A l^alauxhól. 14.3Baalim de ore ejus, el non T^ecordabuntur ultra nominiseorum. INeque polluentur Ultra in Jdolis. J\on adorabisUltra opera manum tuarum. lm hallod, mely gyakran,mely nyilván jövendölik a próféták, hogy a Christusjövetele után bálványozás nem lészen. Meg is mutatáChristus, hogy a bálványozást elrontja. Mert mihentszülétek, a bálványozó királyokat új csillag által magáhozhódoltatá ; és a mint elébb hallók, megvallá Apolló,hogy egy zsidó gyermek bedugta száját és választ nemadhat. Mikor Urunk Egyiptomba futa, az Izaias prófétálásaszerént minden bálványi Egyiptomnak eldléneka mint Zozómenus és Niceforus írják ; nem külömben,mint Dagon ledle az Isten szekrénye eltt. Christustettl a bálványokon való gyzedelemtl megfosztják ;a profetákat hiuságos jövendölkké teszik, valakik aztvitatják, hogy a képek tisztelete, a szentek segétségülhivása bálványozás ; mert ezt el nem rontotta Christus; st az országa közepett sok szent doctorokautoritásával, sok küls ceremóniák pompájával inkábbmegersödött és tündöklött, hogysem a pogányságközött a bálványozás. Befejezvén azért ezt a bizonyságotazt mondom, hogy ha azok között, kikre kiöntötteChristus az tanításának és keresztségénektiszta folyamit, megsznik minden bálványozás : nemlehetett a keresztyénség között ennyi száz esztendeigily nagy országlása a bálványozásnak. Viszontag, haigaz, a mit sokszor beszél Calvinus, hogy ezer esztendeigaz egész keresztyénség bálványozásban hevert;"Execrabili Jdololatria, multis antehac sxculis vera T^eligiosubmersa, subversaque fit: nincs helye az elszámláltszép jövendöléseknek.11. Tagadhatatlan, hogy Luther eltt egynehány százesztendkben annyira elhatalmazott és elterjedert aza tudomány, melyet most bálványozásnak keresztelnekaz elhajlottak, hogy a magok Ítélete szerént is kicsintifogva nagyig minden nemzetségek közel ezer esztendeigennél egyebet nem tudtak, nem követtek.Egyedül Luther volt els, ki új szakadást kezdett és

i 14 '• Hitvitázó munkákversengésttámasztott. Ez így lévén, ha oly dögletesbálványozás vagyon a mi hitünkben, mint az újítókfinnyás orra illatozza: az j ki belle, hogy valakikezer esztend forgásában éltek Luther eltt, mindpokolra hányattak ; mert az Írás sokszor hirdeti, hogykárhozat jutalma a bálványozásnak. Soha pedig nemtalálkozott ezideig oly szemtelen orcza, mely azt mertevolna hirdetni, hogy mindnyájan elkárhoztak Luthereltt az apostolok után a doctorok és martyrok. St akinek esze volt, nyilvánvaló éktelenségnek Ítélte, csakszót is tenni ezeknek kárhoztatásokrúl :úgyannyira,hogy a pártosok tulajdon nyelvök vallása szerént issz. Bernárd és sok több barátok szentek voltak, mintelébb megértk.]]]. Ha a mi vallásunk minden fertelmes bálványozássalfeltetéztetett, következik, hogy mind hamisakaz Urunk szép fogadási, melyekkel arra köti magát,hogy az ördög ereje a kszálon épített Ecclesiát le nemtapodja és diadalmat nem vészen ellene; hanem, mintigazság oszlopa, helyt áll minden habok és szélvészekközött; el nem rejtetik, hanem, mint magas hegytetnépített váras, szemeltt forog ; benne az igazságtanítása szünetlen megmarad; legeltet pásztori, tanítódoctoii lesznek mindenkor. Ezek és több hasonlóÍgéretek mind cserben maradnak és mint a füst elenyésznek,ha a régi vallást bálványozásnak mondjuk.Mert, a mint imént mondám, magok sem tagadják aminap költ prédikátorok, hogy többig ezer esztendnélúgy elhatalmazott a pápistaság, hogy sohúlt hírrelsem hallatott a novangelicusok tudományának zengése ;egy lelki tanító nem volt, a ki azt hirdette volna, amit az augustai Confessio. Mert sem Ulyricus, inCaialogo Testium, sem senki egyéb nem nevezett, nemis nevezhet az apostolok idejétl Lutherig csak egyembert is, ki azt hitte és tanította volna, a mit aLutheristák vagy Calvinisták; azaz, a ki ezt a CorpusDoctrinxt, tudomány épségét,a Szent írásnak ilyen értelmétés magyarázását hirdette volna, minémt most

A T^alauzhói. 145kotlottak. Ha azért a pápistaság bálványozás és ennekerejétl úgy ki tiportatott, úgy letapodtatott az igazság,hogy híre sem maradott, tanítója sem volt: Ítéljék meg,a kiknek eszök meg nem fordult, ha helyesek-e aChristus fogadási ?IV. Ezeltt Lutherti azt hallók, hogy minekeltteaz feje megkócsagosodott volna, igaz Ecclesia volta római gyülekezet ; és valami jó nállok vagyon, aztmind ettl kapták. Azonképen az augustai Confessiosokszor mondja, hogy a mi illeti a hit dolgát, abbannem külömböz tlünk: csak valami új szokásokat kivan,hogy elhagyjon a római Ecclesia. Ez így lévén : világosankövetkezik, hogy mi nem vagyunk bálványozok.Mert ha azok volnánk, derék ágazatokban volna közbenvetésünk,és nem eredett volna mitlünk mindenjavok a Lutheristáknak. Ha pedig ebben csak hazudoza Confessio : ám Ítéljék magok, ha igaz hitnek kell aztvélni, melynek Publica Confessio]* sem lehet hazugságnélkül ?V. Kettt tanít Calvinus, melyek úgy lévén, lehetetlen,hogy reánk ragadjon valami bze a bálványozásnak.Egyiket : hogy Urunk születése után öt száz esztendeigszz virágjában maradott az igazság, és szentÁgoston idejéig nem esett semmi rozsda az apostolitanítás finom aranyába. Másikat, hogy a ki valót akarérteni a régi igaz vallásrúl, sz. Ágostonnal tanácskozzék,ki híven bizonyságot tészen a régi igazságrúl.Ezek így lévén, következik, hogy azt nem ítélhetjükbálványozásnak, a mit sz. Ágoston idejében tanított ésvallott a keresztyénség. Az is pedig oly világos igazság,mint a fényes verfény dél színben, hogy sz.Ágoston idejében a hivek mind azokat hitték és tanították,a mit most bennünk rágalmaznak az újítók,mint ezeltt hallók.Pázmány Péter munkái.

I 46 /. Hitvitázó munkák.A SZENT KÉPEK TISZTELETIBEN NEM BÁLVÁNYOZ ARÓMAI ECCLESJA./. A szent kép és a bálvány között külömbség vagyon.Miképen az írást szentnek nevezzük azért, hogyIstennek szent szavát jegyzi ; a földet, a papi öltözetetszentnek nevezi Isten ; a képet is szentnek nevezhetjük,mely Istent és az szentit jegyzi.A képekrl pedig, hogy jó fondamentommal szóljunk,ne a calvinista tanítók egymásután hazudott szemetirl,hanem az Anyaszentegyház tárházából vegyük,mit tanít a római gyülekezet a képekrl.Elsben azért azt valljuk, hogy nem egy a kép és abálvány ; hanem csak az olyan kép mondatik bálványnak,melynek isteni tisztelet adatik. Sz. Pál Atya Istenképének nevezi Christust, kit senki bálványnak nemmér mondani. Az ember Isten képére teremtetett,Gen. i, 2j. és Isten képének neveztetik, /. Cor. ii,j:de bálványnak nem mondatik. Mikor Isten aranybólcherubim képeket csináltata, "Exod. 25, 18. és SzentLelket ada Beseleelnek, hogy meg tudná ezeket csinálni,Exod. 35, jj. Mikor érez kígyót öntete, TVum.21, 8. Sap. 16, 6. Joan. 3. 14. Mikor Salamon atemplomban olajfából csináltata cherubimokat ; mikora falra cherubim és egyéb képeket irata, mint szinténaz ajtókra is; mikor a menyezetre nemcsak cherubimokatde oroszlány képeket is ábráztata : senki aztnem meri mondani, hogy Isten bálványokat csináltatott,ezeket csináltatván. Külcmb tehát a kép a halványnál.A Calvangelicusok sem igen akadoznak ebben ; mertházok ékességeért és emlékezetért tártnak k is képeket.Mely dologrúl így ír Calvinus : "Neque ea superstitioneteneor, ut nullás prorsus Imagines ferendas censeam: sed quia sculptura et piciura, Dei dona sünt, legitimumutriusque usum requiro. Mely mondással meghazudtoljaazokat, kik a képeket és bálványt meg nem választják.Végezetre, miképen a zsidóknál pénzre verték

Jl J(alauzhót. 14-ra császár képét, Matth. 22, 20 :úgy most vagy a királyokképét, vagy Boldog Asszonyét felütik az aranyforintra ; de az új kiáltók el nem hányják mint bálványtaz aranyat. Igazán írja tehát sz. Ágoston, hogy,Idolum, esi cujusque Dei fahi el alieni simulachrum ; abálvány hamis Isten hasonlatossága. Azért, a mely efodotGedeon csinála, Judic. 8, iy. bálvány nem volt;mert idegen Isten képe nem volt : Tornicationem tatnenScr'ptura nominat, quod extra Tabernaculum , simile quidfieri nefas erat.2. Isteni és az angyalokat mint írhatni képben.Nem szenvedheti Calvinus, hogy Istent képben kiábrázzuk: Tenendum est, corrumpi Dei glóriám, quolies eiforma ulla affingilur. Mi pedig azt mondjuk, hogy azIstent nem azért írjuk ábrázatban, mintha tet vagytesti szemmel láthatnók, vagy festékkel voltaképen kiábrázhatnók: Docealur populus, non propterea Divinitatemfigurari, quasi corporis oculis conspici, vei coloribusaul figuris exprimi possil. Mert jól tudjuk a Szent írásból,Jlctor. íj, 29. Isaix 40, 18. Cap. 46. 5. hogy Istenneknincs kiírható ábrázatja. St kárhoztatta az Anthropomorfitákataz Ecclesia, kik azt álmodták, hogy azIsten hasonlatos az emberi ábrázathoz. Azért mi csakolyan módra íratjuk Istent, mint maga látható jelenségekbenmutatta magát : úgymint, mikor MichaeasnakkiráJyi székben mutatá magát ; mikor Izaiasnak megjelenek; mikor Dánieltl becsületes vén ember képébenláttaték ; mikor a Jordánnál galamb képben, pünkösdnapján tüzes nyelvekben megjelenek. A SzentHáromság pedig, úgymond szent Ágoston, három férfiakképében mutatá magát Ábrahámnak, kiknek mindábrázatjok, mind termetök és hatalmok egyenl volt.Szabad elménkben galamb vagy tüzes nyelvek hasonlatosságátgondolunk ; szabad ezt szókkal kiábráznunk ;szabad betkkel kiírnunk ; szabad írásban látnunk,olvasnunk: miért nem szabad festékkel kijegyeznünk?

1 48 '. "Hitvitázó munkdk-Vájjon nem ugyanazt jegyzi-c a szó vagy írás és gondolkodás,a mit a festékkel ábráztatott hasonlatosság?Vagy akarjuk vagy nem, de a mit hallunk, annak valamihasonlatosságát kapcsoljuk és ábrázzuk elménkben: Intelligéniem ent'm, necesse est phantasmata speculari,és a Szent Lélek Istennek pünkösdi jövetelét úgy nemgondolhatjuk, hogy tüzes nyelveket ne formáljunk gondolatunkban.Azonképen a Szent Írás Istent szóval kijegyzi,mikor néki kezet, lábat, szemet, szájat tulajdonít:miért nem szabad nékünk is úgy kiírnunk Istent,mint maga kiíratta magát a Szent írásban ? Isten magaleveg égbl képet és ábrázatot csinála magának, melybenmegjelent prófétáinak : miért nem szabad hasonlóképet csinálni fából vagy festékkel írnia? Az angyal islelki állat, emberi tagjai nincsenek :mindazáltal a cherubimokatIsten képben csináltatá. Mely dologból kitetszik:1. Hogy a lelki állatot testi hasonlatossággalkiábrázhatni. 2. Hogy az ilyen képet templomba tarthatni.Ezen dologról Calvinus ígyir : Torma Spirituscarere certum est; el tamen Scrlptura, pro ingenii nostrimodulo, Angelos alatos pingit : ne dubitemus, incredibilicelerilate semper ad auxilium nobis ferendum, prxscntesesse. Végezetre az ember Isten képe. Azért mikor azembert kiírják, az Isten képét írják. Tehát az emberekképét elszenvedvén Calvinus, az Isten képét iselszenvedi.Mikor Istent kijegyezzük, nincs szándékunk, hogyvoltaképen kiábrázzuk természetét ; hanem csak azt mutatjuk,minem formán mutatta magát és nem az mivoltát,hanem azt az ábrázatot írjuk, melyben láthatóképben megjelent. Ebben nem cselekeszünk egyebet,hanem a mit cselekedett Isten, mikor maga képét, azembert, alkotta; vagy íratott betkkel és szókkal kiábráztattamagát, orczát, szívet, kezet, szemet nevezvénmagában. Mert nem egyebek a szók, hanem jelek;és mind egy, akár pennával és betkkel, akár festékkelírjuk Istent. Ha azért le nem töröljük a Szent írásbólazokat a szókat, melyek azt jegyzik, hogy Istennek

.7 T^atauzból i4gtagjai vannak, hanem ezeket jó lelki értelemben veszszük: nem illik, hogy a festékkel íratott ábrázatukateltöröljük ; hanem inkább, mint e világi látható állatokbólírja sz. Pál, hogy Isten megismertetik, ezekbl alátható formákból is Isten szemlélésére emelkedjünk.Bezzeg a ki Istennek a végre csinálna ábrázatot, hogyezzel voltaképen ismertetné természetét, nagyot vétene: Tale enim simulackrum Deo, nefas est Christiano inTemplo collccare. De minket az Anyaszentegyház megtanít,hogy Istennek nincsenek t2gjai, és hogy a képeknem az mivoltát, hanem azt az ábrázatot hordozzákelttünk, melyben megjelent az embereknek : JVec tecogilo, Deus meus, in figura corporis humani ; et gaudeo,hoc me reperisselux.in fiáé spirituális Malris noslrx Catholtcx3. Mi okon és mi végre csinálunk képeket?Mikor Isten tiltotta a képek faragását, melyet azutánmaga java'ott a cherubimok csináltatásában, mindjártutána veté, mi végre ne csináljunk képeket : lít adores,hogy azt imádjuk. Mely dologrúl szépen ír Tertullianus: Similitudinem vetans féri, ostendit et causam, Idololatrixscilicet substanliam cohibens : subjicit enim : JMonadorabis ea. Serpentis autem xnei effigies, et Cherubimposlea, non ad Idololalrix titulum pertinebal. Azt hiszszükazért, hogy a képekben semmi isteni méltóság,semmi er és tehetség nincsen : semmit azoktúl nemkell kérni és várni : Jmaginibus debitum honorum imperliendum; non quod credatur inesse aliqua illis Divinitas,vei virtus, propler quam sinl co'endx, vei quod ab eis silaliquid petendum, vei quodfiduciain Jmaginibus sitfigenda.Venerabiles Jmagines, Chrisliani non Deos appellant, nequeserviunt eis ut T>:is, neque spem salulis ponuni in eis, nequeab eis ex spectant futurum judicium : sed ad memóriám etrecordationem venerantur eas, et adorant ;sed non serviunteis cullu Divino, nec alicui crealurx. A képeket azérttartjuk, I, Templomok ékességére. 11. Emlékeztetésre,hogy ne csak füllel halljuk, hanem, ha lehet, mindenütt

;:.150 /. Hitvitázó munkákszemünkbe ütközzék a mi Urunk jótéteményinek és aszentek példáinak emlékezete : Quod enitn legentibusScriptura, hoc idiotis Piciura praslat cementibus. Idcircoenim "Piciura in "Ecclesiis adhibeiur, ul hi, qui literasnesciutit, saitem in parietibus videndo legant, qux legérein Codicihus non valent ; melylyel szerétre, hálaadásraés szent erkölcsök követésére gerjedezzünk. Ul. Bizonyságul,hogy ezzel megmutassuk szeretetünket azokhoz,a kik képeit tartjuk és megismertessük, hogy hiszszükmind azokat, melyeket írva is szemünk eltt viselünk.IV. Tiszteletért. Mert a mint szent Ambrus mondja, acsászárt tiszteli, a ki az képét koszorúval ékesítimint a ki azt megpöki, a császárt illeti gyalázattalQui coronat imaginem Jmperaloris, utique illum honorál,cujus Imaginem coronavil : el qui Statuam conlemseritJmperaloris, Imperátori utique fecisse videlur injuriam.Telik a régi históriák, mely szörnyen haragudt TheodosiusAntiochia városra, hogy az felesége Placillaképét a község elrontá. Ugyanis gyalázatból szokták atyrannusok képét elrontatni, mint Eusebíus, lib. 9. c. 1 1írja, hogy a Maximimus képeit, kárhozott emlékezetekisebbségére, földhöz verték. És senki jó néven nemvenné, ha az atyja képét felakasztanák. HaJhadsza,mint fejezi ezt ki Bullingerus, meg akarván mutatni,hogy ha szinte a Christus teste nincs is az oltári szentségben,ugyan halált érdemel, a ki ezt megtapodja:Calcat rebellis aliquis, Principis aut Magislratus sut Sigillum; Literas discerpit : hic, etsi ipsum Magistratum nonalligit, accusatur ; non Isesi Sigilli, sed impingilur ei CrimenIsesx Majestatis, et conculcali Principis. Miképenazért térdre esünk, süveget vetünk Isten tisztességére ;mivel efféle jelekkel szokták az emberek mutatni egyebekhezvaló becsületöket : azonképen, írja Eusebíus,hogy azért kezdették a keresztyének kiirtani a szentképeket; mert látták, hogy a kit becsleni akarnak azemberek, annak képét kiábráztatják : Petri et Pauli, etipsMs Christi, in Tabulis coloribus depictas imagines asservarividemus, quod veteres, ex Genlili consuetudine, eos,

A J^alauzból. I5 1quos Seivatores putarunt, ad hunc modum honorare solitifuerint. Ha ki azért a képek tiszteletében ennél továbbmenne, úgy kellene a botránkoztató képpel bánni,mint az Isten akaratjából csinált érez kígyóvaJ ; mivelennek, adolebanl incensum, áldoznak vala a zsidók, méltánegybe rontá ezt Ezechias király. Azt is eretnekszámba kellene írnia, a ki nagyobbra becsülené a képet,hogysem kellene; miként hallók, hogy Carpocratesthittl szakadnak monda szent Ágoston a képekképtelen tiszteletéért, és egyéb eretnekekrl is imígyenszólnak a szent Doctorok : Imagines Christi faciuni, ethas coronanl, et proponunt cum imaginibus Pytbagorze,Plahnis, Jlrislolelis ; et reliquam observationem circa eas,simililer ut Gentes faciuni. fias Imagines collocatas adoranl,et Gentium mysteria perficiunt.4. Eleitül fogva voltak szent képek a keresztyéneknél.Megengedi Calvinus, hogy kilenczszáz esztendtifogva közönségesen képek voltak a templomokban. Demi tovább megyünk és azt mondjuk, hogy mióta akeresztyénség kezdetett, mindenkor voltak szent képekaz Ecclesiában. Éltében Christusnak négy képét olvasom,hogy kiábrázták: Elst Christus az edessabéliAbagarus királynak küldé. Mert mikor a király híréthallotta volna Urunknak, nemcsak levelet íra néki,mint Eusebius feljegyzi, hanem követét bocsátá, ki azábrázatját leíratná ; és Urunk a vásznat orczájáhoznyomván csudálatosképen rajta hagyá hasonlatosságát.Ezt az Edessa városnak régi írásiból hozza el Evágrius,Damascénus, Nicéforus. Ezeken kívül Theófanest,Constantinus Porfyrogenitust, Metafrastet, Adorjánpápát, a nicazai második gyülekezetet említi ennekbizonyítására Barónius, Anno Christi jj. st azt írja,hogy a görögök errl a képrJ bizonyos napon emlékezetettesznek esztendnként. Isten pedig csudatételekkelbecsületessé tette ezt a képet. Mert mikorCosrOv.s Edessát megszálván, az árkokat betöltötte

i52 1- "Hitvitázó munkák'volna, a városbéliek a fokra vívék a képet : mindjártmeggyulada és megége a töltés, hogy ostromnak nemehetne Cosroes, mint felírja Evagrius. lib. 4. cap. 2j.Procopius, és utána Nicéforus, lib. íj. c. 16. [8],Második képét csináltatá ama Syrofcenissa asszony, melyetUrrnk vérbetegségbl kigyógyíta, miképen feljegyzettéEusebius, lib. y. cap. 18. alias 14. Sozómenus,lib. 5. c. 21. Gregorius Turonensis, lib. j. Miraculorum,c. 21. Nicéforus, lib. 6. cap. 15. Ennek is aképnek becsületes voltát sokféle csudákkal pecsétlettebé Isten. Mert azt írják a nevezett historicusok, hogyegy füvecske nevekedett ezalatt a rézkép alatt, melymihent annyira öregbedett, hogy a kép ruhája prémitilletné, ert vett, mely mindenféle betegségbl kigyógyítottaaz embereket. Mikor pedig Julianus Apostataezt a képet lerontatván, maga ábrázatját emelte volnahelyébe : a keresztyének az Urunk képét egybe szedegetek,szentegyházokba vívék ; honoraliore loco positam,cultu convenienii prosecuti sünt, úgymond JVicéforos ; ésakkor megsznék a csudálatos füvecskének jövése.A Julianus képét pedig mennybl alászállott tz elrontá.Harmadik képét Urunknak írta Nicodemus, melyetGamalielnek adott. Ezt a Jeruzsálem vészesekorSyriának Berytus nev városáb?. vitte egy keresztyénember; és mint jövevény egy pincze szabású alacsonyszállást bérbe fogada egy zsidóiul, a képet felszegezéágya mellett a falra. Változtatván szállását, feledékenségblotthagyá a képet, meiyet a zsidók megpökdösvén,szegekkel kereszthez függesztenek, oldalát dárdávaláltal verek: és íme, nagy bséggel kezde vér észsidók és aztvíz folyni a szakadásból. Megrémlének atalálák, hogy ennek a vérnek erejét meg kell próbálni.Midn azért sok beteget kentek volna véle és fejenkéntegészséget nyertek volna : nagy félve a püspökhözménének, lábához borúlának, mindeneket kimondanak,keresztyénekké lnek. A püspök pedig sokfelé részttett a képbl folyt vérben. Ezt mindezen formán írjaszent Athanasius, lib. De "Passióm Imaginis : és ugyan-

A Jialauzbói 153ezen könyvet a nicaeaimásodik gyülekezet szórúl-szórabeírt végezési közé. Negyedik képe az volt, mely aszent Vernyike asszony kezkenjén maradott, midnvérben úszó orczáját Urunknak megtörlé, melyrlMethodius, Tyrus városa püspöke után emlékezetettészen Constantinus Porfyrogenitus császár, Orationede Chrisli Imagine.Ezeket becsületes tanúk írták, és méltán hitelt érdemlenek.Szégyen is volna, ha Liviusnak vagy Tacitusnakszavát bévévén a római históriákban, a keresztyén historicusokszavainak hely nem adatnék, midn a keresztyénekdolgairúl írnak.Tertullianus kétszer is mondja, hogy idejében akelyheken Urunkat vállán juhot viv pásztor képébenszokták volt írnia. Az Urunk feszületit Constantinuscsászár palotáinak közepette drága kövekbl kicsináltatá: In Palaliis, ac Domo omnium excellentissima, maximaexpansa fabula manifestum affixit salutaris Passionissymbolum, variis ac pretiosis íapidibus composihim, acmulto auro inclusum. Szent Paulinus, kit égig magasztalszent Ágoston, szép verseket írt Sevérusnak, melyeketa feszület és a szent Háromság képe alá íratna a templomban.A Boldog Asszony képét mondja Nicéforus, lib. 2.cap. 7. hogy a persiai király leíratta éltében. AzonképenLib. 2. c. 43. "Lib. 6. c. 16. ?zt írja, hogy szent Lukácsevangélista az Urunk, Boldog Asszony és apostolokképeit maga kezével kijegyzette. És Pulchéria Augustaa Boldog Asszony képét, melyet szent Lukács írt,drága ajándék gyanánt adta a szentegyháznak.Szent Pétert és sz. Pált mondja sz. Ágoston, hogyChristus mellé szokták írnia : Credo, quod pluribus locissimul eos cum illó pictos viderenl. Másutt azt írja, hogysok helyen volt írva az Ábrahám képe, mikor fiát megakarta áldozni. Az Ádám és Éva képeirl emlékezik,lib. 5. cont. Julián, c. 2. A halálos betegségben lévembert arra tanítja, hogy eleibe vitesse a feszületet,azt megölelje : Tíabent Cbristiana arcana Dominicse Ciu-

:154 I- Hitvitázó munkák.cis venerabiie monimentum ; quod Crucem nominamus, elad recordationem Crucifixi veneramur. Jídjicitur superCrucem, fíominis palienlis imago, per quod saluliferaChristi nobis renovcttur Passió, flanc compleclere humiliter,venerare suppliciler ; latnen haec ad memóriám tibireducesTiec Deus est, nec homo, prxsens quam cerno figura :Sed Deus esi el homo, quem signat sacra figura, etc.Anatoliustúl mint fordula el a Boldog Asszony képe,megláthatod Evagriusnál, Uh. 5. cap. j8. Areopagitabéliszent Dienes nemcsak bizonyságot tészen, hogyaz apostolok idejében az angyalokat kiábrázták : demeg is magyarázza, mi okon írják ket szárnyas ifiakképében ; és mit akart Isten jelenteni, mikor a TitkosLátásokban néha oroszlány, néha egyéb hasonlatosságbanmutatta az angyalokat. Szent Gergely is régi szokásnakírja, hogy a szent helyeken szent képeket írnának: In locis venerabilibus Sanclorum depingi históriás,non sine ratione Vetustas admisit. Ezek a tanúk hazudtoljákCalvinust, ki azt merte írnia, hogy az els ötszázesztendben, mikor virágzott az igaz tudomány,nem voltak képek a keresztyének egyházában.5. Jl mi képeink tiszteletiben nincs bálványozás.A képek tiszteletérl való tanítás abban áll, a mit atridentomi gylekezet tanít : Per ímagines, quas osculamur,el coram quihus caput aperimus, el procumbimus,Christum adoramus ; el Sanctos, quorum illx simililudinemgerunl, veneramur. Miképen a ki evangeliomot hallgatván,süveget vét, fennáll és udvarol ; a ki a Jesus nevénekemlékezetére térdet hajt : ezt a tiszteletet nem aleveg égben hangoskodó szózatra, hanem arra téríti,a kitl eredett és a kit jegyez a szó. Miképen az Istenszekrénye eltt Moyses, az isteni jelenések eltt apróféták leborultak ; de ezt a becsletet nem a fánakvagy látható ábrázatnak adták, hanem annak, a kit

:A 1(

;i561. "Hitvitázó munkákezértbálványozónak nem nevezte a keresztyénségetmert a vak is láthatja, hogy nem a szónak, hanemannak teszünk tisztességét, a kit jegyez a szó, melynem egyéb, hanem csak egy jel, mint szintén a kép.Hasonló formán tehát, ha a képet látván, tisztességetteszünk annak, a kit ez jegyez, nem leszünk ezzel bálványimádók.IV. Mikor a zsidókon gyzedelmet vettvolna az ellenség, Jozsue a f népekkel együtt az Istenszekrénye eltt, a cherubim képek eltt leborúla éskönyörge : Josue pronus cecidit in lerram coram ArcaDomini, iam ipsa, quam Senes Israel. Azonképen a felhoszlop eltt, mely Istent jegyzetté, az egész zsidó népleborúla és Istent imádá. A Salamon templomábanégbl bocsátott tzben az Isten dicsségét imádák azsidók. Ezek Istent küls jelben imádták; de nem bálványoztak; mert Istennek tettek tisztességet, néki könyörgöttek.Ha azért mi is térden állunk a képek elttés Istennek könyörgünk, a kit jegyez a kép, nemleszünk ezzel bálványozok. V. A sz. Péter árnyékképét úgy becsülék az els keresztyének, hogy a betegeketezzel kívánatoson illetnék, kiknek Isten eltt kedvesájtatosságokat csudálatos gyógyulások jelenték. Haazért az árnyék képhez való becsületes járásban ésilletésben nincs bálványozás : mivel gonoszabb az Íratottábrázat, hogy errl reánk ragadjon a bálványozás?VI. Az apostolok idejétl fogva virágzott Ecclesia példája,melyrl bven szólánk, megment minden gyalázattólminket. Ersíthetjük ezen dolgot amaz asszonypéldájával, mely egészséget akarván nyerni, Urunkruhája prémet illeté : nem a ruhában, hanem a ruhaviselbenveté reménységét, és az Istenért tiszteié aruhát is, melyben nem vétkezett. Tehát mi sem vagyunkennél rosszabb renden az Urunk képének becsületiben.Azonképen a sz. Pál térdkötjét és kis kezkenjétúgy becsüllették a hívek, hogy ezáltal Istentl gyógyításokatvárnának ; sokan az Isten szolgáinak lábahelyétimádták és csókolgatták. Mi Isten csudája tehát,hogy, ha mi a képeket becsülettel tartjuk, mindjárt

;:Jl J^ahuzból. i57bálványozókká tnünk? Végezetre, az érczkígyó ajövend Christus képe volt ; ennek nézése által vártáka zsidók gyógyulásokat minden bálványozás nélkülmiért nem szabad a megfeszült Christus képét ájtatostekintettel becsülleni ?6. Az ellenkezk nyilai elrontatnak-]. Isten tiltja, hogy faragott képet ne csináljunkHxodi 20, 4. Deuter. iy, 15.Felelet : A Szent írásból három dolgot tanulunk aképekrl. Elst : hogy szabad képeket csinálni ; mertIsten maga cherubim és érczkígyó képeket csináltata.Másikat: hogy szabad a képeket szentegyházban tartani; mert az Isten templomában nemcsak a testamentumszekrényén voltak cherubim képek, hanem Salamona templom falain, menyezetin, ajtóin külömb-külömbképeket helyheztete. Tertullianus a kelyheken, Paulinusa szentegyházakban képeket említnek. Harmadszor: hogy a képek eltt tisztességet tehetünk annak,a kit jegyez az ábrázat. Mikor a Szent HáromságÁbrahámnak megjelenek három ember képében, földreborúla Ábrahám és imádá. Egyebütt is olvassuk, hogyemberi képben megjelentenek az angyalok és ezeketimádták a hivek. Azonképen a frigy szekrénye és azérczkígyó a Christus képei és árnyéki voltak, kik elttIstent tisztelték a zsidók, mint elébb hallók. A Jézusneve is csak jel ; de azért térdet hajtunk ennek emlékezetére.Ezek így lévén, az ellenvetésre azt mondom, hogytiltja Isten a faragott képeket, úgy a mint maga magyarázza,lAt adores, hogy ezeket isteni tisztelettel és szolgálattalillessük, melyet mi nem cselekeszünk, hanemIstennek adjuk az tiszteletét a küls képek eltt, ésazok által. Mert mint mikor a régi szentek a megjelentIstennek látható ábrázatja eltt leborultak ; mikor azsidók az Isten lába zsámolyát imádták; mikor a betegeka Christus ruhája prémet illették; mikor a Jézus

:158 /. Hitvitázó munkáknevéretérdet hajtottak, Istent tisztelték, noha külsjelek eltt :úgy mi a képek eltt Istent és az szentitbecsüljük.]]. Ezechias elrontá az érczkígyót. Epifanius a szentegyházbantalált képet eltöré. Az elibertinum conciliummegtiltá, hogy falra ne írják a képeket.Felelet : Ezechias méltán tré el az érczkígyót, mivelképeket nem kárhoztatta. Azezt a zsidók bálványnyá fordították vala ; Siquidem filiiJsrael, adolebant ei incensum. Epifanius oly képet rontael, mely a szentegyházhoz nem illett, kit ilyen szókkaljelent: Jiabens imaginem quasi Christi ; utána veti, hogyaz elrontott kép helyébe más képet igért. Ebbl megtetszik,hogy Epifanius aelibertinum conciliom olykor volt, mikor a pogányoküldözése miatt lappangottak a keresztyének. Mivel azérta falra írott képet el nem rejtették, megtilták a szentpüspökök, hogy falra ne írnának képeket. De ha szinténegyideig minden képírást megtiltottak volna is, azújonnan megtértek botránkozásának távoztatásáért (miképenaz apostolok a vérest és fojtottat megtilták,)csuda nem volna.Hl. Hogy a képek tiszteletiben bálványozás vagyon,azzal bizonyítja Calvinus, mert a nicazai második gyülekezetbenConstantinus, cyprusbéli püspök szava utánazt végezek, hogy a képeket úgy kell imádni, mint aSzent Háromságot: Cullum honoris, qui vivificx Trinitalidebelur, Imaginikus se exbibere profitetur : Quisquisid facere recusaverit, eum anathematizat. Jlssentiunlurreliqui. Jíddilur clausula : Exultent, qui Christi habén tesImaginem, Sacrificium HU offerunl. Noha, úgymond, enneka nicaeai gyülekezetnek végezését a Carolus Magnusnevére íratott könyv meghamisítja. Ezt azzal ersítik,mert a keresztnek így szólnak a Catholicusok : Cruxave spes unica : Jluge piis justitiam.Felelet. Sem Constantinus, sem a nicxai conciliumnem mondotta, hogy a Sz. Háromság Isten tiszteletitképeknek adjuk, st Constantinus püspök így szólJlmpleclor venerandas Jmagines : adorationem autem, qux

.A l^alauzbl. i59fii secundum Latnam, tantutnmodo vivificx Trininati Conservo.Ezent végezi az egész concilium, melyet háromszázötvenpüspök ersített kézírással. Hazugság az is,hogy a concilium a képeknek való áldozatot jóváhagyta ;mert egyedül Istent illet az áldozat, mint ezeltt hallók.Abban is hazud Calvinus, hogy mi a képek tiszteletitIdoloduliá-nzk valljuk, nem Idololatriá-nak. Mertsoha senki a catholikusok közül ezt nem mondotta.Az is hasonló hazugság, hogy sz. Ágoston nem itéli,hogy bálványozás veszedelme nélkül templomban tarthassáka képeket.A szent keresztnek csak úgy szólunk mint Moysesaz Isten szekrényének, melyet mikor felemeltek, ígyszóllott : Surge Domine, et dissipentur inimici tui ; mikorletették imígy : T^evertere Domine ad Jsrael. Ezeket aszókat ahhoz bocsátotta Moyses, a kit a szekrény jegyzett,nem magához a szekrényhez. Mi is a feszületképben semmi ert és hatalmat nem ismerünk ; hanemper Metonymiam, Crucem continentem ,pro Chrislo contentosumimus ; a keresztfán függ Christushoz igazítjukimádságunkat, nem a keresztfához.A SZENTEK TISZTELET], AZ OLTÁRI SACRAMENTOMIMÁDÁS, A PÁPA BECSÜLETE NEM BÁLVÁNYOZÁS.A dicsült szentektl semmi egyebet nem kérünk,hanem csak a mit akármely világi bnös embertl szabadonkérhetünk, tudniillik, hogy imádkozzék érettünk.Tisztességet sem teszünk olyat nékik, melyet a földönvitézked szent embereknek nem nyújthatnánk, mint atizenharmadik könyvben megmagyarázok ; és a ki külömbetfog reánk, magát csalja meg. Ebbl világosonkövetkezik, hogy a szentek tiszteletében bálványozástnem cselekeszünk. Mert nem hogy isteni tiszteletetadnánk nékik, de st, a mint ket kérjük és nékik esedezünk,isteni káromlás nélkül úgy nem esedezhetünkIstennek ; mert minden Utániakban csak így szólunk aszenteknek : Ora pro nobis. És ha a szólás formája kü-

i 6o ]. Hitvitázó munkák.lomb is, de értelme kérésünknek ugyancsak ez. Senkipedig Istennek így nem szólhat: Ora pro nobis. TehátIstenhez illend tisztelet a szenteknek nem adunk ésígy bálványozok sem lehetünk.Az Oltári Sacramentomban nem a kenyeret és bort,vagy annak küls szinét, hanem a jelenvaló ChristusJesust imádjuk. Mert arról parancsolatunk lévén, hogyUrunkat Istenünket imádjuk: valahol Christus vagyon,akár istállóban, akár kereszfán, akárhol, ott imádjuktet. ns a régi atyák írásiból hallók ezeltt, hogy senkia sacramentomot nem vette, a ki elébb nem imádta.Ha az Ur napját és egyéb küls pompákat késbbenrendeltek, azon nem méltó megbotránkoznunk ; mertaz Izrael népe között is sok száz esztendk után kezdekaz Istent szokatlan pompával tisztelni, mikor Dávidannyi kántorokat rendele, hogy csak a több éneklktanítói és vezéri is kétszáznyolczvannyolczan voltak.Hogy mi a pápát Isten gyanánt tiszteljük, bolondulfogják reánk az újítók. Tudjuk, hogy isteneknek nevezia Szent Írás a papi és világi fejedelmeket; Psal. 81,6.Exod. j, 1. Cap. 21, 6. Cap. 22, 8, 9, 28. Azt isolvassuk, hogy Constantinus császár a nicaeai gyülekezetbenisteneknek mondotta a püspököket : V~os nonpotestis ab hominibus judicati ; vos elenim a Deo nobis datiestis Dii : et conveniens non esi, ul homo judicet Deos, sedille solus, de quo scriptum est: Deus slelit in SynagogaDeorum, in medio ctutem Deos dijudicat. Ha ki másképenIstennek nevezné a pápát, szabados szóval azt mondhatnóknéki, a mit Tertullianus a római császárokrólszólván : JVon ego Deum Pontificem dicam ; vei, quiamentiri nescio ; vei, quia illum deridere non audeo ; veiquia nec ipse se Deum volet dici, si homo est, salis habelappellarí Papa. Grandé et hoc nomen est, quod a Deotraditur. JVegat illum Papám, qui Deum dicit : JSisi homosit, non est Papa.

;A kalauzból.AZ ÚJ TANÍTÓK BÁLVÁNYOZOK.A mint Jósef és Susanna vádlóiról hallók, hogy magokszennyét és rútságát másra akarták kenni :úgykérdik mi reánk az új tanítók a magok gyalázatit.Hogy azért magunkról lerázzuk és az új tanítókra rakjuk,a mivel ok nélkül minket terhelnek, gonosz névennem vehetik.Mily ártalmas és gyalázatos az eretnekség.A hitnél drágább kincse nincs a keresztyén embernek,mint a szent Atyák tanításából hallók ; mivel ez fundamentumaaz üdvösségre neveked épületnek : Domusenim Dei, eredend fundalur, sperando erigitur, diligendoperjicitur. Ha azért, a ki ennek a mennyei épületnekfedelét, a szeretetet, elveszti, minden egyéb fáradságátsemmivé teszi ; mentül inkább felfordul minden építése,ha a fundamentumot elrontja? A régi szent Atyákegyenl tanítása az, hogy sem a keresztség, sem azadakozás, sem a Christus neveért halálszenvedés nemhasznál annak, a ki az Ecclesián kívül tévelyeg. Azértszent Jeronimus azt írja, hogy egyéb gyalázatot ésszidalmat elszenved ; de ha ki eretnek névvel illeti, aztel nem tri : Trolim in suspicione Jíxresis quemquam essepatientem. Másutt azt írja, hogy minden bnnél nagyobbaz eretnekség : Cunctis peccatis, et fornicationihus, pejoresi doclrina Hxreticorum : qux Dei filios, factit filiosDxmonum, imo interficit eos.1, Azért azt mondják a régiek, hogy a ki eretnek,nem érdemli a keresztyén nevet; mivel Christus magamondotta, hogy úgy tartsuk mint pogányt, a ki nemenged az Ecclesiának. Noha azért, mint a festett koporsót,küls színnel keresztyénséget mutat az eretnekde keresztyén nem lehet : Si Jíxretici sünt, Chrislianiesse non possunt. Sed quemadmodum Diabolus Christumsxpe mentihír, Christus tamen non est: ita nec Chrislianusvideri potest, qui non permanet in Tidei verilate. Christia-Pizminy Píter munkái. l i

;i6j 1. Hitvitázó munkák.nus non est, qui in Christi Tzcclesia non est. Nominetenusinvenitur Chrishis apud Jixreticos "Dea'.bati sünt nomineChristiano. Omnes Tixrelici, Christiani non sunl. Cum"Novaliani, aul Marcionitx, seu quilihet alti nominaniur,Christiani, esse desierunt, qui Christi nomine amisso, humanavocabuta induerunt. Azért mikor Liberiusnak azAriánus császár alamizsnát nyújtana, úgymond Theodorétus,lih. 2. cap. 16. in fine ; így felele a pápa:Quin lu abi, el Christianus prius efficere.]]. Azt írja szent Ambrus, lib. j. de Tide, ad Gratian.c. 3. hogy az eretnek gyalázatosb a zsidóknál, kikUrunkat megfeszítették : Tolerabiliora sünt tentamentaDiahioli, quam argutnenta Arii. Delestandi Judxi, quiCarnem Domini crucifixerunl : detestabiliores tamen arbitroreos, qui Divinitatem Christi cruci subditam crediderunl.Aquinas Tamás is bátran írja, 2. 2. Qusest. 10.art. 6. hogy a zsidók tévelygésénél veszedelmesb azeretnek hitetlenség.]]]. A sz. doctorok az eretneket nem ítélik jobbnaka pogánynál : JNihil referl, Hxretici sint, an Gentiles.De Tixrelico sic loquendum, sicut de Gentili. Intolerabileest, el a sana Tide devium, Tixrelicorum melioremesse causam quam Paganorum. St a megtisztított, ésazután hét gonoszabb ördögtl megszállott ház példájábólbizonyítja egy régi tudós ember, hogy rosszabbrenden vagyon dolga az eretnek embernek, hogysema pogánynak : Tixreticos, Gentibus esse pejores, dubitalnemo. Nemcsak annyiból vagyon pedig nehezebbendolga, hogy nagyobb büntetést kell fejére várni, 2. Pet.2,21. Matth. 10, 13 : de azért is, mert az aranyszájúszent János mondása szerént, Tíomil. 30. ad Popul.Antioch. a pogányok vallása, quandam habét consequentiam,egybesztt és kötöztetett valamennyire; egyik amásiktúl függ, és oly igen fel nem forgatja egyrésze atöbbit : de az eretnek tudomány magával sem fér egybehanem a mit egyfell jóváhagy, másfell azt felzavarjamivel az eretnek ember beveszi az Anyaszentegyházbizonyságát a Szent írásrúl, megveti magyarázatárúi.

A T^alauzból. 163Azt meri azért mondani sz. Tamás, 2. 2. Qu. 5. arl. 3.ad. j. hogy a ki eretnekségbe esik, annak minden vallásacsak vélekedés ; mert semmit úgy nem hiszen,mint a keresztyén embernek hinni kellene.IV. Mivel szent János írja, 2. Joan. 9. hogy annakIstene nincsen, a ki elszakad az igazságtól : azt merikmondani a régi szentek, hogy Atheus, Isten nélkülvagyon az eretnek ember : Aelius conlentiosas nugasconnexuit, ob quam etictm causam Alheus est dictus.V. Azt tanítják, hogy minden eretnek bálványimádó ;mert Isten igéje gyanánt becsüli a maga saját elmélkedését,és így isteni autoritást és méltóságot becsül amaga saját fantasiajában, mikor az önön találmányátIsten igéjévé teszi : Manifeslum tibi sit, nullum erroremin 7(eligione esse poluisse, si anima pro Deo non coleretAnimam, aut Corpus, aut Phantasmala sud. Omne dogmaconirarium Vert táti, adóra t Opera manuum suarum. Incorde Credentium ponilur Idolum, quando nóvum dogmaconsliluitur. Tiseresum principes, simu'acra dogmalum suorumartifici corde componunt, el veneranlur ea, quse a sesciunl simulala. Ab Jdo'o'atria non distant Ttsereses.Ezekhezazt adja szent Ágoston, hogy a pogányok bálványozásánálveszedelmesb az eretnek bálványozás ; mertamaz tudatlan vakságból származik, az eretnekség kevélyvakmerségbl. Mivel azért jobban Yagyon annakdolga, a ki soha nem ismerte az igazságot, hogy sem aki elhagyta, rosszabb az eretnekek állapotja. E világimód szerént is inkább vétkezik a király ellen a magasubditusa és fizetett szolgája, ha az ellenséghez szökik,és országát égeti, pusztítja. Nevekedik a vétek, ha akirálytól hívségében vett levéllel csalogatja és megvesziaz ers városokat. Ezt míveli az eretnek tanító,ki a Szent Írással csalja Istenti híveit és arra viszi,hogy végre semmit ne higyenek : "Est deterior cultusSimulacrorum, quo Phantasmala sua colunt, el quidquidanimo errante, cum superbia vei tumoré cogitando imaginatifuerint, T^eligionis nomine ohservant; donec fiat inanima, JVihil omnino colendum esse.

:i64 /. "Hitvitázó munkák.VI. Az eretnek embert Antichristusnak nevezik aszentek ; mint ennekeltte fejjegyzk : Est tertius Jlntichristus,Arius, aut Sabellius, itno omnes sünt Aniichiisti,qui prctva nos interpretatione seducunl.VJ]. Jeronimus, contra Luciferian. initio ; pokolbéliördögnek meri mondani az eretneket : Omnes Tízretici,Chrístiani non sünt ; DiahoU sünt. Annak okáért, noha amint sz. Ágostontúl hallók, egyedül nem jár az eretnekség,hanem csordával hordozza magával a vétkeketmindazáltal, ha egyedül maga találtatnék valakiben báregyéb jóságokkal teljes volna is, csak az egy eretnekségértörökké el kellene kárhozni, úgymond sz. Ágoston: Constituamus aliquem, castum, continentem, non avarum,non contentiosum , patientum, quietum, nulli invidentem,sobrium, frugct'.em, sed Tíxreticum : nulli ultque duhiumest, propter hoc solum, quod Tíxreticus est, J^egnumDei non possessurum.Mivel azért az eretnek ennyi sok rútsággal terhes,Isten is kiátkozta és mint rühes juhot elszakasztottanyájától. Azért parancsolja, hogy pogánynak tartsuk,Matth. 18, íy. elkerüljük. f{pm. 16, íy. Tit. 3, 10. csakne is köszöntsük, 2. Joan. j, 10. mert az szava minta fene, hamar megdögleli az embert, 2. Tim. 2, íj.Ehhez tartotta bezzeg szent János evangélista magát,ki a fürdházba menvén, Cherintust ott látván, kifuta,mint egy dögös helyrl ; Íren. lib. 3. c. 3. Az tanítványaPolycarpus, Marciont ell találván, ördög elsszülöttének köszönté ; Tzuseb. lib. 4. c. 14. Origenesinkább akarta írásával keresni kenyerét, hogysem egyudvarban maradni Samosaténus eretnekkel ; Éuseb. lib.6. c. 3. Samosata városának Valens császár ariánuspüspököt ada ; ki midn a hévvízben fürödnek, senki akeresztyének közül nem akara véle fürödni ; st a vizetis pervátába ereszték, mely az eretnek püspököt megmosta: Hxretica abominatione Aquas etiam contactas rati,ipsas, in cloacas emisere. Azután az utczán játszodozógyermekek laptája történetbl az ariánus püspök öszvérelábát illeté : a gyermekek nagy kiáltással megége-

;,:A kalauzból. 165ték a Japtát, Conlaminalam esse pilam arbitranles.Ugyanakkormezre gyltek a keresztyének, az Arius mirigyévelmegdöglelt városokban nem akarván lakni.Heraclas pápárúl írja sz. Dienes, hogy szentegyházbasem bocsátotta azokat, kik az eretnek tanítókkal beszélgettek: Mert a ki szurkot forgat, könnyen megmocskoltatik; Eccli. /j, /.J^tkérdemlik méltán az eretnek nevet?Tertullianustúl hallók, hogy a választástól neveztetikgörög szóval választónak, Hxrelicus-nzk, valaki a hitdolgaiban megveti az Ecclesia tanítását és maga választásátköveti. Nem elég azért az eretnekséghez, hogyvalaki hamisat higyjen, mint ennekeltte mondók ; merta sz. Ágoston szavaként találkozik oly ember, ki azthiszi egyiigységbl és tudatlanságból, a mit az eretnekek; de ezzel nem eretnek : Constituamus aliquem idsentire de Christo, quod Pkotinus opinatus est, existimantemislam esse Catholicam fidem : Jstum, nondutn dicoTíxrelicum, nisi, manifestata sibi doctrina Calholicx /idei,resistere malueril. A ki azért nem általkodott vakmerségblviszálkodik, hanem abban marad, a mit igaznakitél, mivel jobbat nem hallott, sz. Ágoston azt eretnekembernek nem itéli : Qui sententiam suam, quamvis falsamatque perversam, nulla pertinaci animositale defendunt,prxserlim quam non audacia prxsumtionis sux pepererunlsed a seductis Parentihus acceperunt ; quxrunt aulem cautasolliciludine Veritalem, corrigi pa.ati, cum invenerinlnequaquam sunl inter Tíxreticos deputandi. Annak okáértmagyarázván, a mit Urunk monda, hogy ha el nem jöttvolna és a zsidóknak nem szólott volna, vétkesek nemvolnának: azt írja, hogy a kinek nem volt oly embere,kitl hallhatta az igazat, nincs annak bne a hamisvélekedésben és el sem kárhozik a tévelygésért ; nohamás bneivel magát elvesztheti. A kinek pedig módjavolt az igazságról való tudakozásban és elhallgattabezzeg azt vétkesnek nevezi sz. Ágoston : JVon enim,

:í6b 1. Hitvitázó munkák.quod nafuraliter nescii, et naturaliler non potesl, hoc animxdeputatur in reatum : sed quod scire non studiunl, et quoddignam facultati comparandx operám non dedil. Ezekrenézve Salvianus, régi f ember, azt írja, hogy sokanvannak eretnekségben az együgy asszonyok és tudatlanparasztság közül, kiket eretnek névvel nem illethetünk: Tzrranl , sed bono animo errant ; non odio, sed affectuT>ei, honorare se Deum ereden tes.Annak okáért a sz. Ágoston tanítása szerént csak azérdemli az eretnek nevet, a ki oly hamissághoz ragaszkodik,melyet tud, hogy ellenkezik annak az Ecclesiánakhitével és végezésével, melyben a régi szentek voltak,mely élnkbe adta a Szent Írást. Vagy rövidebben :Eretnek az, a ki a maga Ítéletét követi az Anyaszentegyháznakközönséges vallása ellen. Mert az egészkereszlyénséget felforgatja, a ki csak egy dologban iskétessé teszi annak az Ecclesiának tanítását, melytl azIsten könyvét vettük."Bálvány imádók a lutherista és caívinista tanítók-Senki szitoknak ne ítélje,hogy azt nyakokba rántjukaz új tanítóknak, a mivel minket terhelnek ; mert igazatés Luthertl tanult dolgot mondunk, ki nem egyhelyen írja, hogy pogánynál alábbvalóvá, disznóvá, stördöggé változtak az tanítványi az új evangéliumalatt. Azt se várja senki, hogy olyan bálványozást mutassunkaz újítókban, minem regnált a pogányságban :mert a próféták mondási szerént a keresztyénségbenilyen bálványozás nem találtatik. Csak azt akavom tehátbizonyítani, hogy az új tudományok fundamentomiszerént néminémképen részesek az ellenkezk a bálványozásban,melyet úgy tetszik, Calvinus elég nyilvánvall, midn a calvinisták szívét bálványozás mhelyéneknevezi : línde coliigere licet, hominis [calvinistaz]ingenium, perpeluam esse Idolorum fabricam. Mondásomatígy bizonyítom1. Valaki Istenben nem hiszen, st helyében ide-

A Kalauzból. i Sygen Istent tisztel,bálványozó. A lutherista és calvinistatanítók nem hisznek Istenben, st helyében idegenIstent tisztelnek Tehát bálványozok.Els részét megbizonyítok nem régen. Második részétígy ersítem. Valaki az Isten törvényében semmitmeg nem tarthat és meg sem tart: egy Istenben nemhiszen, idegen Istent tisztel ; mivel az Isten törvényeközül egyik az, hogy egy Istent higyjünk, idegen Istentne tiszteljünk. Tehát a ki semmit a törvényben megnem tarthat, ezt is fel kell bontani ; mert ha ezt bétöltené,valamit megtarthatna az Isten parancsolatjában.De a lutherista és calvinista tanítók azt hirdetik,hogy az Isten törvényében semmit meg nem tarthatnak,meg sem tártnak. Ergo, eic.11. Valaki Isten szava gyanánt becsüli a maga sajátelmélkedését, isteni autoritást és méltóságot tulajdonítannak, a mit nem illet, és bálványoz. Minden tévelygkazt cselekszik, a mint elébb hallók. Nevezet szerénta lutherista és calvinista tanítók ebben részesek,mint egynehány helyen megmutatok; mert nálok aSzent írás igaz értelme (melyben áll a Szent írás derékmi volta) a magok saját tetszése.]]]. Azt értk Calvinustúi, hogy valaki az isteni tiszteletbena Szent Írásban kiadatott parancsolat kívül lépik,bálványozó. Ez ha így vagyon, maga fejére csinált sulykotCalvinus és bálványozóvá tette maradékát. Mert hogymost egyébrl ne szóljak, vasárnapot húsvét-, pünkösdnapjáta Szent írásban kiadott parancsolat nélkül megüllik; és azt hiszem, hogy a szent Pál hagyása szeréntisteni tiszteletre rendelik az ünneplést, nem tánczolásra.IV. Valaki Istent gyanánt tisztelj azt, a ki nem igazIsten, bálványozó. A lutheristák és calvinisták olyattisztelnek, Isten gyanánt, mely nem Isten ; mert k azttartják Istennek, a ki embert bnre készteti, taszítjaés ugyan erszakkal vonzza, mint ezt a magok szavaijegyzésével megbizonyítok. A ki pedig ezeket cselekeszi,igaz Isten nem lehet ; st a Calvinus tanításaszerént pokolbéli ördög.

i 68 /. Hitvitázó munkák-V. Valaki amaz egy Ur Christus helyett mást imád,mint Christust, annak része vagyon a báJványozásban.Ezt cselekszi Calvinus és Luther ; mert oly Christustimádnak, ki vagy tudatlan és kétségbeesett, vagy mindenrút vétkekkel teljes, mint elébb megmutattuk.VI. Ha nem hazudnak az új tanítók, a mise teli bálványozással.Azért valaki ezt minden szokott rendtartásivalbévészivi, nem lehet bálványozás nélkül. A lutheristákConfessio-jokbzn írták nem egy helyen, hogya misét minden régi szertartásával becsülettel fogadják.Tehát magokat bálványozókká teszik.VU. Calvinus írja, hogy az Ecclesiától való elszakadásIsten- és Christus-tagadása : Sequihír, discessionemab Ucclesia, Dei el Christi abnegalionem esse. Ezent jelentiUrunk, midn azt parancsolja, hogy a ki nem engedaz Ecclesiának, úgy tartsuk mint pogányt, Mailh. 18, íj.Bévségesen megbizonyítottuk pedig ennekeltte, hogyLuther és Calvinus elszakadtak az igaz EcclesiátúJ.Az is Calvinus szava, hogy Istent nem hiszi, valaki azIsten ítéletit nem rettegi : Quisquis, extincto cxlestiisjudicii melu, secure sibi indulget, Deum esse negál. Eztcselekszik mindnyájan az új tanítók, ha hitek fundamentomitkövetik, mint ezeltt megbizonyítottuk. Tehátk az igaz Istent megtagadták.Vili. A fösvénységet és tobzódást bálványozásnaknevezi szent Pál, "Ephes. 5, 5. Philip, j, jp. Tehát jókövetkezéssel bálványozó tudománynak nevezhetjük azt,mely saját tulajdon természete szerént azokra és egyébfélevétkekre utat csinál, és szabad menedéket mutat.Ezt cselekszik az újságok ; mert elhitetik, hogy semmitaz Isten törvénye szerént nem cselekedhetünk ; és nemcsakhaszontalannak, de vétkesnek mondják az emberekjó cselekedetit. Ezek és több jó sült tanítások mindenistenes igyekezetet megfojtnak az emberekben.

:;A "Kalauzból. 169Megérdemlik-e a lutherista és calvinista tanítók

i jo /. "Hitvitázó mtmkdk.mán magyarázott színe alatt pártot ütött. Ugyanezenigaz oka épen és teljesen az újítókhoz illik, mint elébbfeljegyzk.IV. Eretnek az, valaki azon tudományt követi, melyértaz egész keresztyén világ tévelyg eretnek nevetadott régen valakire. Ilyenek a lutherista és calvinistaprédikátorok, mint elébb nem tíz, vagy húsz ágazatbanmegmutattuk. Ergo, efc.Els részét a kötésnek másutt megbizonyítok; ésabból megtetszik, hogy a Calvinus saját nyelve vallásaszerént igaz apostoli tudománynak tisztasága fényeskedettaz Ecclesiában közel ötszáz esztendeig. Azérta mit akkor eretnekségnek tartottak, azt mi is eretnekségneknevezhetjük.V. Eretnek az, valaki az apostoli tanítással szembeszökik, és azzal egyenesen ellenkezik. Az új tanítókazt cselekszik, mint ezeltt sok példákkal megmutatok.Ergo, ele.VI. Noha a Szent írás az eretnekség mi voltát megnem határozta a dialecticusok módja szerént : de azértkönnyen végére mehetünk, ki légyen ereinek. Mertelször : görög szó az eretnek : a mi nyelvünkön választótjegyez, mint ezeltt hallók Tertullianusról ; ésilyen szókkal írja Jeronymus: Tizresis, Grsece ab Tzlectionedicilur ; quod scilicet unusquisque id sibi elegil, quodsibi tnelius esse videatur. Az tehát eretnek, a ki egyébzsinórra és czirkalomra nem veti vallását, hanem amaga tetszésére : azaz, a kinek nincs egyéb bizonyosnyoma és regulája, melyen járhasson a hitrl támadottegyenetlenségben, hanem a maga esze. Másodszor aSzent Írás, mikor tulajdon festékivel ki akarja ábrázni azeretnek embereket, azt mondja, hogy szakadást szereznek: Segregant semelipsos : Introducunl seclas : Mi tlünkelválnak ; Ex nokis prodeunl. Annál külömbet tanítnak,a mit eleiti fogva vettünk és tanultunk ; Dissensiones,prxter doctrinam, quam vos didicistis, faciunl. Ezek pontrúl-pontraaz új tanítókhoz illenek ; mert a mint elébbmondám, a Szent írás magyarázásában csak magok tet-

JJ Kalauzból. 171szését követik. Az is csak magok választásából vagyon,hogy az Ecclesia bizonyság tételét beveszik a Szent íráskönyveirl, de az írás magyarázásáról megvetik. Javaljáka két sacramentomot, a többit megvetik. Szakadástis k szerzettek; mert egyes egyedül Luther ln els(a mint maga sem tagadja), ki eltöré a járom szeget éskiugrék közülünk. Végezetre az tanításuk pzonkívülvagyon, a mit a keresztyén világ tartott és tanított azapostolok idejétl fogva, minthogy ezt magok semfedezgethetik az új tanítók. Ha azért az eretnekségbélyegét feltaláljuk bennek, nem látom, miért nem kelleretnekeknek ítélni ket?Vili. Alutheristáka calvinisták egymás ellen bizonyságottesznek az eretnekségrl, mint a magok szavaibólelégségesen hallottunk. Azért, hogy ne láttassunkminden szavokban keresztül állani, ám egyszer légyenigaz mindenik pártnak a másik ellen támasztott vádolása.

:V.A SETÉT HAJNALCSILLAG UTÁN BUJ-DOSÓ LUTHERISTÁK VEZETJE,MELY ÚTBA IGAZÍTJA A V1TEBERGA] AKADÉMIAFR1DER1KUS BALDUINUS ÁLTAL KIBOCSÁTOTT FELE-LETÉT A KALAUZRA.(.6*7.)OKA ÉS CZÉLJA ENNEK AZ ÍRÁSNAK.Mitl fogva Isten az én méltatlanságomat nagy kegyelmességéblegyházi hivatalra választotta, egyébfeltett czélt szemem eltt nem viseltem, hanem hogyaz én Uramnak kedveskedgyem, az igazságát vékonytehetségem szerént oltalmazzam, terjesszem : és a hitbenmegcsalattakat útba igazítsam. Azért, sem gyülölségtl,sem hiúságtól nem viseltetvén, csak az egy Igazságismereteire függesztvén szememet, Anno 1613,nyomtatásban kibocsátottam vala egy könyvemet, Igazságravezérl J^alaúz neve alatt. Azóta, mind sibogtak,és rldve, kígyó-követ fújtak a "Lulherislák, hogy errevalamit feleljenek : de, mivel az Igazságnak hatalmasereje zabolán hordozta ket; ez ideig hallgattak: hanem,a mint "Balduinus irja, a szegény Thurzó Györgyné,a T^alaúzt, az egész Vittebergai Jlcademiának küldvénnagy bjöltséggel szorgalmaztatta, hogy valamit írjanak ellene.Miképpen azért a zsi dók, pecunia copiosa, sok pénzadással, hazudtatának valamit a Krisztus koporsója r-zivel ; de olyat, mely maga kimutatá hamisságát, mivel,aludtokban lett dolognak mondák, a mi soha sem voltúgy a "Balduinus pennáját megélesíté a magyar arany,és a Collegium Theologicum erszénye telvén, közönséges

:Jl J^aliitiz védelme. 173czimborával irának valamit a J^alaúz ellen ; de olyat,hogy rósz ügyüknek czégéres fogyatkozását, azzal csúfsággátették, és nyilván ismertették. Mert sommá szerénta Baíduinus könyve három részre oszlott : egyikbenszitok; másikban, hazugság; harmadikban tudatlanbalgatagság foglaltatik.Csiripeltek ezeltt is imez-amaz tudatlan Sóczék aJ^alaúz némely czikkelyin, aprólékos papirossacskákban: de most immár, a Luther Successora avagy Helytartója,Baíduinus; a Luterista Romának, azaz Kiltehergánakteljes Akadémia]*, azaz, minden tudós bölcseineksokasága, nyúlt a dologhoz ; és hosszú írássaligyekezett a \alaúz rontására. Mindazonáltal, légyenáldott az Ur neve, nem hogy valamiben meggyztékés ertlenítették volna a J^alaúz bizonyságit; de st,azok kötelének feselhetetlen csomóiba verddvén, nyakokrafojtották, és oldhatatlanokká csinálták ezeketúgy hogy, a Vittebergai felelet nem egyéb, hanem aJ^alaúzban írt igazság vastagítása, az uj tudományok(talán nem annyira az oltalmazok tudatlanságából, mintaz ügynek és vallásnak fogyatkozásából) gyzedelmesrontása. Azért, magamról bizonyosan írom, hogy, haLutherista volnék, megolvasván a Baíduinus könyvét, Ca-Iholicussá lennék. Annyira kitetszik a Baíduinus mentegetésébla "Lutherista hamisság.Ezt aJ^alauz ellen való irást, a Viltebergai DoktorokPhosphorus-nak, azaz Hajnal-csillagnak nevezték, jelenteniakarván, hogy a boldogtalan Lutheristák-nak mégfel nem költ ez ideig az Igazság JNapja; hanem mostkezd Viltebergábó\, Észak fell, Hajnalcsillagok támadni.Noha, ez sem csillag, hanem Ignis faluus, affélekisded fényeskedés, mely néha a régi istállókban szokottvillámodni ; vagy inkább reves tkének setétbenfejérked világocskája. Mert, igazság- szerént írom,hogy az egész könyvben, egy tekintetes feleletet, egytudós ellenvetést nem találtam : hanem csak gyülvészgazságot, és sokszor lecsöpültetett káromkodást tapasztaltam.

;i74l- Hitvitázó munkák-Ebben azért az egész Írásban, BaUuinusnzk mindenmesterkedése két dologban áll : Elször : Nem csakhamissan, és lelkiismereti ellen hozza el a mi vallásunkat;de a \alaúz bizonyságit is foltonként, szakadozva,és ina-szakadtúl említi, ki nem írja a miben vagyonveleje és derék ereje ezeknek : azért nem is felelsok helyen a mire kívántatnék ; hanem hosszú hiuságospredikálással, bizonyság nélkül való szószaporítássaltölti a papirossát ;úgy hogy, méltán róla mondhatjuk,a mit Jlnaximenesrül a régiek: Verborum flumen,menüs gulta; szók folyó vize, észnek cseppe. Másodszor: a pápák életérl, T\óma városánok feslettségérl,a Jesuiták, barátok, és több egyházi rendek magaviselésérl,régen megposhadt historiácskákat, ottan-ottanelugrat; melyeket írva hagytak, vagy llliricus, in Calaíogotestium Veritalis, vagy Balxus, in Centuriis, vagyVolfius, in Centenariis sedecim Leclionum memorahiliumvagy Hasenmüllerus, in História Jesuitica ; vagy Plessaeus,in Mysterio iniquitatis ; vagy a több ezen pórázrafzött trágárok. Ezeket az aggn beszédeket, oly gyakranmustráitatja, hogy csak igen véznán maradna potrohosrút könyve, ha effélével nem hasasítaná.Noha pedig az ilyen költéseket sokan meghamissították,nevezet szerént Gretserus, a Hunnius Labyrin-Ihussz, a Hasenmülíer História)*, a Mornaius Mysterium\zellen valló bölcs Írásiban : de mégis a Vittebergai Rabbinus,azon régi bakot nyúzza, és sokszor fzött paréjokatújabb lében feladja.Ezekre nézve, talán szükséges nem volna az új feleleta régi káromkodásokra ; hanem silentio et conlemtu,hallgatással, és pad alá hajítással kellene választ adni :megtartózikde mivel az együgy község, csak azzal isaz igazság követésétl, hogy hallja a \alauzra való feleletnekemlékezetét ; meg nem rostálván ennek helyes,vagy helytelen voltát : hogy az én szerelmes hazámnak,tisztem és hivatalom szerént ez aránt is szolgáljak,rövid Írásommal megrázogatom a Vittebergai feleletet:úgy azért, hogy félre tévén Balduniusnak mos-

Jl J^alauz védelme. ij^datlan paraszt szidalmit, káromkodásit, hiuságos szószaporitásit,bizonyság nélkül való nyálaskodásit, nemide illend, hanem más helyre tartozandó vetekedésit,melyekre sok helyen okot ád, hogy a feltett czéltól elvonhasson; csak azt viszem próbakre, a miben a J^alaúzlmardossa, és az igaz T^ómai vallást vétkesíti.Nem olvastam, a ki dühödtebbül morgolódnék Írásábanmint "Balduinus: ki mikor lelkiismereti szeréntmeggyzetik és nem tud hova lenni, ördögi káromkodásokkalcsikorgatja fogait, és ugyan okádja a szitkot.Engem is száma nélkül gyalázatoson említ, Hsavitánzk,Veterahmzk, ördögnek, Sycophantának, és elnem gyzném számlálni írásának minden levelében,mennyiszer illetlenül nevez : úgyannyira, hogy, ha aszitkokat letörölnék a Balduinus könyvébl, kicsiny hasamaradna temérdek dorsálójának. De noha morog,engemet morgótársul nem vészen, mivel én az szitkait,dicséreteknek tartom, mert, ha valami világi dologbandicsekednem kellene, úgy tetszik, abban dicsekedném,hogy a farkasok reám ordítanak, a lelkek hóhériellenem agyarkodnak.És jóllehet deákul is tudok, de mivel a J^alaúzta magyarokért magyarul írtam, annak oltalmát is magyarulakarom írnia, nemzetemnek lelki orvosságáért.Tudom, ebben senki meg nem ütközik. Mert, ha másnakszabad a magyar könyvre deákul felelni : engemsem tilthat senki, hogy magyarul ne írjak a deákkönyvre.ELS RÉSZE.AZ ELLJÁRÓ LEVELEK RÁZOGATÁSA.A nagy hadakban is kevesen harczolnak : azért azokos hadnagyok, els ütközetre legersebb seregeketválogatnak, a kiken szokott megfordulni a gyzedelem.Ezt követik a Vittebergaiak- Azért, a két elljáró levélbenoly dolgokat rendeltek, mellyekkel (az itiletekszerént) legszínesben terheltetik a Tkomat Vallás, és gy-

;iy6 1. "Hitvitázó munkák.löltetik a J^alaúz. Ezt pedig azért cselekedték, hogyaz együgy olvasót, mindjárt a küszöbön megejtsékés minket megutáltatván, a magok feleletinek hitelt szerezzenek.De a Szent Isten segítségével megmutatom,hogy ezek az ellbocsátott martalék irások, czégéri ésmutatói a Lutherislák okosságtalan hiúságának.i. Jl Viitebergai Jlcademia mivel gyülölteti a római "Ecclesiát.Két dologgal kárhoztat minket a Vitteberga) Jlcademiaelljáró írásában : Elször, azzal, hogy a mi Ecclesiánk,Monstrum, csudálkozást érdeml szörny éktelenség: Mert a Szent Írás sokszor tanítja, hogy J^riszlusfeje az Anyaszentegyháznak és csak egy pásztora vagyonaz Isten nyájának- Jl Pápisták más fejet is csinálnak azgyülekezeteknek, a Pápát, igy, két fejnek, azaz Monstrumnakvallják Tzcclesiájokal. Másodszor ezt forgatjaaz Jlcademia : A Bibliában nincs írva, hogy sz. PéterIdomában volt és ott huszonöt esztendeig ült, st Sz. Pál aztirja, hogy térése után három esztendvel, Pétert Jerusalembentalálta : Ismét tizennégy esztend múlva, ugyanottan volt szembe Péterrel és azt végezte, hogy Péter azsidókat, Pál a pogányokat tanítsa. Tehát Sz. Péter Idomábannem tanított. Ezeket a gyermeki alakokat olypúposán mustráitatja Vilteberga, mintha lednthetné velöka T\óma falait.Elsben azért, Monstrum, a mely embernek két testifeje vagyon ; de gondvisel, vezérl, lelki, Mysticum,Politicum, Spirituálé feje, több lehet, nem csak egyembernek, hanem egész gyülekezeteknek is. Jlmos Pró-Optimates Capita populorum, a népnekféta írja : hogy :elei, fejei a községnek. Szent Pál nem egyszer írjahogy, Jlz asszony feje a férfiú. Jl férfiak feje \riszlus,\riszlus feje az Isten. Mondja azt tehát Vitleherga,hogy Monstrum, éktelen csuda a férfiú, és azasszony; mivel mindeniknek maga tulajdon feje kívül,más feje vagyon. St, mondja Monstrumnak Krisztustmivel mi közöttünk, Monstrum volna az a f, melynek

noha;Jf Kalauz védelmemmás feje volna, ó maga Balduinus ugyan ezen könvvébenazt irja, hogy az Ecclesiájokhan minden magánvaló gyülekezetnek feje vagyon : és a jó rendtartáskívánja, hogy egy valaki vigyázzon a több pásztorokra;ennek pedig (úgymond) Caput vagy Inspeclor neve.Haa Lulherisla gyülekezetben más fejek vannak Krisztuskivül, tehát a Vilteberga összeesküvése szerént, a lutheristagyülekezet Monstrum. Ha pedig látható fejenincs Ecclesiájoknak, így is Monstrum, mert a mely láthatótestnek látható feje nincsen, truncus sine capile fejetlentök az.A dolog abban vagyon : noha a római Pápa láthatófeje az Ecclesiának, mint a régi szent atyák egyenlértelemmel tanítják; de Krisztus felsbb és határ nélkülbecsületesb renden lelki feje és vezére mind a Pápának,mind az Ecclesiának : Azért, oly móddal és méltósággalmint Krisztus, egy fejénél több nincs az "Ecclesiánakalacsomb és szolgai renden, más feje is'•vagyon Krisztus alatt és Krisztus után ; miképen, egyországban a király után ; egy hadban a generális alattegy városban az Clr háta megett ; alacsomb fejek vannak,kikre a gondviselés bizatik.Hasonló formán : Egy fölséges Mctgnus Pastor, nagyPásztora vagyon az Ecclesiának; de utánna alacsombrenden, sok pásztorok vannak, mint nyilván olvassukAd Ephes. 9. v. //.; 1. Pelrij. v. 2., 5.; Act. 20. v.28. Az Vittebergai Academia, ugyanezen Balduinuskönyve eleiben függesztett Írásban Generális Paslornaknevezi Balduinust.Másodszor: A mit Sz. Péternek Rómában nem létérlfeszeget a Vittebergai Jlcademia és a Tíunnius írásibólemleget Balduinus ezen könyvben, azt BellarminusUh. 2. de Ponlifxce, cap. 5. el seqq. bségesen meghamistotta.Mert Sz. Pál irja, hogy megtérése utánhárom esztendvel, Jerusalemben látta Pétert. Az isszava, hogy azután tizennégy esztendvel ismét Jerusalembement s Cefással végezett. De ezebbl nem következik,hogy a tizennégy esztend közben sehováPá7mínv Péler munkái. l *

i78 h 'Hitvitázó munkák.nem ment Péter Jerusalembl, hanem mind ott lakott.Miképpen azért, a ki engem ezeltt tizennégy esztendvelBécsben látott és ott lát most is; ki nem hozhatjaabból, hogy Pozsonban vagy Szombatban nemvoltam :úgy a Szent Pál szavaiból ki nem fakad, hogySz. Péter Rómában nem volt. Mert a Szent Írás nemegyszer mondja, hogy Sz. Péter Jlgressus abiit inalium heum, Pertransiens univeisos, kimenvén Jerusalemblmásuva ment és által ment mindenüvé.A Sz. Pál Írásával pedig szépen egybeillenek, a miketa régi Doctorok irva hagytanak Sz. Péternek Aniiochiábanés Pumában lakásáról, a mint megmondottam aKalauzban; ahol a Balduinustul emiitett okoskodásokatis megertlenítettem. Azért nem szükséges azokat ittleírnunk.Nem volt pedig oly végezés az Apostolok között,hogy Szent 'Péter csak a zsidókat, Sz. Pál csak a pogányokattanítesa : mert Krisztus minden juhait Péterrebízá, és maga Sz. Péter mondja, hogy Isten tet arraválasztolta, hogy az szája által hallják, és vegyék a pogányok

A T^alauz védelme. i79hogy, valamit hiszünk, mind írva légyen a Szent Iráshan.Az nem lehel, hogy a Hitnek minden ágazati, világos SzentÍrással bizonyittassanali és ezt Isten sem parancsolta. EzekBalduinus szavai ; melyeket bár mindenkor szeme elttviselne. Mert, hamis csaplár, vagy kúfár, a ki nemakarja hogy azon mertékkel mérjenek néki, mellyelmér másnak : az sem lehet igaz tanító, a ki egyik ellenségtlazzal oltalmazza magát, a mit kárhoztat a másikban.Ha azért az Jíríanusoktú] azt kivánja Balduinus,hogy olyat is higyenek, a mit világos szókkal SzentÍrásban nem olvasnak : ne gyalázzon minket, ha mi eztcselekesszük. [BaJd. Fol. 600. 669. Ennek felette Balduinusezen könyvében szám nélkül írja,hogy sok dolgokatkell hinni, melyeket a Szent Írásban nem találunk.]a. Elljáró levelében, mivel vétkestti a J^alaúzt, Balduinus.Írása kezdetét, tapasztalható hamisságokkal ékesítiBalduinus.1. Könyvének els Titulussibzn, azután elljáró levelébenháromszor, és egyebütt nem egyszer irja, hogyén immár Cardinálságra emelteltem. Mind Isten, s mindvilág tudja, hogy én Cardinal nem vagyok. Ítélje megazért, a kinek esze vagyon, ha ettl kell-e titkosb dolgokróligazat várni, a ki ennyiszer, ily nyilván való dologban,ilyen bátorsággal hazud. Azt is hamisan prófétálja,hogy én a Cardinálság méltóságától tartóztatván,kétség nélkül választ nem írok az feleletére. Mert, egyaz, hogy én Cardinal nem vagyok: más az, hogy, havolnék, annál inkább köteleztetném az igazság oltalmára.Mikor a Balduinus könyvét olvastam, sokszorálmélkodtam, micsoda orczával és bátorsággal mertoly éktelen hazugságokat, oly ostoba feleleteket, olyesztelen bizonyításokat könyvében írni és szem eleibebocsátani ? De 'tt vészem eszembe, micsoda reménységviselte : azt vélte, hogy vagy megutálom, pökömaz Írásának méltatlanságát, és próbára nem viszem;vagy elunom bolondságival mocskolódnom és válasz

;i8o 7. TíHvitázó munlák.nélkül bocsátom. De kivegye ebbl kétségét : mertmíg Isten egy foltját tartja az én fogyaték életemnek,semmi munkát és fáradságot nem kimélek az igazságoltalmától.11. Azt írja Balduinus, hogy én úgy dicsekedem J^alaúzombzn,mintha minden Pápista Doktorok tartoznánaknékem udvarolni. Effélét én, sem írtam, sem gondoltam.St a J^alaúz elljáró levelében nyilván mondottam,begy, a mit írok, nem magam gondoltam : hanem arégiek fegyverházából vettem. Mert én a tanítványnevet (melyet viseltek elein a Keresztyének) mindenkorszerettem. És, minthogy jó pap holtig tanul, én is valamígélek, az Anyaszentegyház Doktoritól tanulniakarok.Én szóm az, hogy sokat gyülölségesen reánk fognakaz új Prédikátorok, melyeket mi nem tanítunk: azértnem kell tlök venni, mit hiszen a Ttymai Tücclesiahanem, mitlünk kell ezt érteni, mert mi tudjuk másnáljobban, mi vagyon szivünkben ; el sem titkoljukvallásunkat. Ha azért valamely Minister különbet beszéla mi vallásunkról, hogy sem a mit mi irunk ésmondunk ; el kell hinni, hogy hazud. Erre nézve, aJ^alaúznsk els nyomtatásában azt írtam, hogy, Tíakülönbet beszélnek a Prédikátorok a mi vallásunkról, hogysem a mit ebben a könyvben találsz; tudjad, hogy hazudnak-De ezt, nem azért írtam, hogy az én Írásomnakmindenek felett nagyot tulajdonítanék ; hanem csakazt akartam, a mit második nyomtatásban világosbankifejeztem, hogy nem a mi ellenséginktl, hanem mitlünk kell érteni, mit hiszünk.Akarnám, ha a J^alaúznak második nyomtatását tekintettevolna Balduinus : mert abban nem csak sokdolgokat bvebben és világosban ersítettem, de a holeszembe vehettem, hogy a gonoszság, vagy tudatlanságmegütközhetnék igaz mondásomban, nyilvábban igyekeztemmagyarázni értelmemet. Azért, ebben az Írásbanis, mikor a T^alaúzxz mutatok, ezt a második nyomtatástemlítem.

:;A }\alauz védfíme. i 8 iJ1J. Nem igazán írja, noha sok helyen írja Balduinus,hogy én a \alaúzban, tagadom a Misét Isten engeszteláldozatnak lenni : Mert világos szókkal, mind azels, s mind a második nyomtatásban, sokszor írtam,és ers bizonyságokkal állattam, hogy a Mise igaz ésIsten engesztel áldozat. De errl a hazugságrúl majdinfra, cap. 11. §. 6. n. 2. többet szólunk.IV. Azt sem találja, hogy én a Pápisla Doctorokkalellenkezem : Mert a Hit dolgaiban, az Anyaszentegyházvégezésével erssittetett igazságokban, mi közöttünknincs semmi ellenkezés. Nem is említ, s hiszem Istent,soha sem említhet Balduinus efféle dolgokban ellenkezéstközöttünk.V. Nem üti a tárgyat Balduinus, mikor azt írja,h°gy> én a Lutherislákat hamisan költött dolgokkal terhelem.És noha igyekezik azon, hogy ezt példákkalbizonyítsa, de hiában fárad. Mert semmit nem írtamaz új vallásokról annál egyebet, a mit magamszemeimmel olvastam. De mégis, hogy hamisságbankapja a \alaúztElször, azzal kárhoztat és két helyen kárhoztath°gy» •% m it az Auguslai Confessio Apológiája mondott,azt én a Concordia könyvnek tulajdonítom. A maga szemetétsem ismeri Balduinus. A Concordia könyvben foglaltatikaz Augustai Confessio, az Apológia, a Luther Calechismusa,és több efféle moslékok. Azért, mikor aConcordiából elhoztam, hogy a Lutberislák tanítása szerént,minden jó cselekedetek tisztátalanok ; a könyvszélére felírtam, hogy ezt a Concordia az Apológiábantanította. Nem eszes tehát Balduinus, mikor engem b-nösít, hogy a mit a Concordiából elhoztam, az Apológiábantaláltatik : mert az Apológia is a Concordiábznvagyon ; és a könyv széli n, nevezet szerént az Apológiátemlítettem.Másodszor, azt írja; hogy én fogom "Lutherre., hogyMinden jó cselekedelet bnnek mond ; hogy a törvény-tartásrakötelességünket nem ismeri ; hogy a jó cselekedelekszükséges voltát tagadja; hogy magát ördögtl tanúll-

182 1. "Hitvitázó munkák.nak hirdeti, etc. És arra mutat, hogy ezeket külömbenlenni ezután megmutatja. Mint hogy másuvá mutatennek bizonyítására ; én is oda halasztóm ennek mentségét;és a J^alaúz harmadik könyvének oltalmazásábanmegmutatom, hogy mer igazság a mit én írtam.Azért, akarva sem szerezhetett volna Balduinus nagyobbhitelt a J^alaúznak, mint hogy minden mesterkedésévelsem találhatott oly mondást, melyet a J^alaúzhamisan hozott volna el.VI. Egyéb dolgokból kifogyván "Balduinus, engemakar tudatlanná tenni. De az én tudatlanságom, a 7(ómaihitnek igazságát meg nem sérti. Azért, mivel magamsem tartom igen tudósnak magamat, bár rajtam maradjon,a tudatlan név, csak maradjon helyén az igazság.Els példáját tudatlanságomnak, egynéhányszor aztadja ; hogy együtt, Júdil helyébe, ki Tíolofernest megölteSusanr.ál írtam. Másutt, elhozván, hogy Josuénzkengedett Isten ; Jósué helyébe, Gedeont írtam. Ezt ígycsúfolja : Obsei-vei lector, quam bene versatus sit in Bibliis,qui pro Josua, Gedeonem substituit. Bizonyos, hogya mely eb csonton rágódik, húst nem kaphat. AzértBalduinus sem kapdosna efféle aprólékon, ha nagyobbfogyatkozást találna írásomban. A J^alaúz els nyomtatásában,vagy a nyomtatónak hirtelenségébl, vagya magam pennájának futamatjából, Judit helyébe Susannátnyomtattak. De a más nyomtatásban ezt megjobbították,minek eltte Balduinus errl intett volna.Mint esett, hogy Josue helyett Gedeont nyomtattak,nem tudom. Azt tudom, hogy okom nem volt, miértkellett szánt-szándékkal a nevet megváltoztatnom : olyjövevény sem vagyok a Bibliába, hogy Jósue és Gedeonközött nem tudnék választást tenni. Jusson eszébenBalduinusnak, az olvasóhoz szóló Prxfatio végébenmit íra : Senki oly szemes nem leket (úgymond) hogya nyomtatásban valahol meg ne ütközzék. Ezt kellettvolna Balduinusnak az én írásomban meggondolni. Hailyen fogyatkozásokat vizsgálnék én a Balduinus könyvében,lajstromot írhatnék. De Elephas non capii muscam.

:.A 7(a!auz védelme i83Mindazonáltal, hogy eszébe vegye magát aVittebergaiSinédríum, tekintse meg, ha Jsaiásni] találja, a mit azJícademiánzk elljáró levele, ilyen pompával állítVaticinium extat apud Tzsaiam, cap. §4. Suscitabo superöves pastorem unum. Ezechiel próféta írásában vannakezek a szók; Jsaiásnzk 54. részében nem találtatnak.Azt mondjuk-é tehát az egy feledékenységért, hogymind tudatlanok a Vittebergai Teológusok!Második példáját tudatlanságomnak három helyenis azt említi Balduinus ; hogy Achabot szentek közészámláltam, és azt írtam ; hogy Saulnak üdvössége fell,jó reménységben volt Dávid, mikor böjtölt érette. De ittis hiában haboz. Jtchab személyét szentek közé nemszámlálom; sanyarú peniíencziájának cselekedeteit, méltána szentek cselekedetei közé írom, mivel a Szent Írásmondja, hogy Isten ezért a sanyargatásért megtartóztattaharagját. "Luthert kellett volna Balduinusnak bélyegezni: kinek tanítása szerint, az istentelen JJchabmenyországba vitetett, mert azt mondja ; hogy mikorvalakirl a Szent Írásban olvassuk, hogy az Atyákkalelaludt, azt kell érteni rajta, hogy menyországba ment.Achabról pedig ezt olvassuk, j. T{eg. 22. v. 4.0. Tehát,a "Luther szavaként, Jlchab üdvözült. Saul fell írtam,hogy Dávid remánylette megtérését: akarnám érteni,mivel tudná Balduinus ezt hamisítani.Ezek az elöljáróban, legersebb viadalra rendeltharczolói Balduinusnak, melyekbl az okos ember ítéletettehet, a több lézzeg bizonyítások gazságáról.MÁSODIK RÉSZE.A KALAUZ ELS ÉS MÁSODIK KÖNYVÉRE MITFELEL BALDUINUS.1 . Jl J^alaúz els könyvérl.Azt írja : Balduinus : hogy "Els könyve a J^alaúznak,igen tiszta ; és valamit tanít, abban k semmit sem elleneznek-Mindazonáltal,

i84 l. Hitvitázó munkák,Elször, azt eszünkbe juttatja ; hogy a természet tanítása,Isten igéje néJkül, nem elég üdvösségünkre. Nemszükség, hogy minket erre Balduinus tanítson ; mert aJ^alaúzban, sok bizonyságokkal ersítettem, hogy igazhit nélkül, senki Isten kedvébe, az országába nem juthat.Azt is e mellé adván, hogy az igaz hit, nem emberiokoskodáson, hanem isteni tanításon építtetik./vlásodszor, azt irja Balduinus : hogy, mivel r\emetePált és Antalt, az emberi társalkodás kivül való életbenkövették a régi Szent Jítyák közül Basilius, JVazianzénus,Ágoston, Jerónimus ; ezeknek gonosz^ követésébl szaporodotta pusztában lakók sokasága. És rút szidalmakkalmocskolja boldog Sz. Terenczet. a többi barátszerzetesekkelegyetemben. Nagy dolog, ha eszén volt Balduinus,mikor ezt írta. Mert, ha Szent Atyákat követteka barátok, midn az emberi társalkodástól elfogtákmagokat ; mint lehet gonosz követés cselekedetökben ?Ha szentek Basilius, JVazianzénus, Ágoston, és egyebeka remete életben : ki hiheti, hogy gonosz légyen aznyomdékokban lépni ? Sz. Terencznck annyit árt a Ealduinusmorgása, mennyit a holdnak az ebek ugatása.2. A J^alaúz második könyvének kezdetirl.Szent Ágoston tanítja, hogy a mely Ecclesiától tanultuk,melyik a Szent Írás ; attól kell tanúinunk igaz értelméta Szent Írásnak. És valaki egyikben megveti annaktanúbizonyságát, a másikban is kétessé teszi. Ebbenakad Balduinus, és azt írja ; hogy, JMem szükség attólvenni értelmét a Szent Írásnak, a kitl veszszük betjét: meria zsidóktúl veszszük az O-leílamentumot, de ennek értelméiiölök nem vehetjük. Azt is éhez adja : hogy, noha aPápisták tartották a Szent Írást, és tlük vették azt aLuteristák, de azért sok deáktalan barbarismusokk

A "kalauz védelme. 185kozhatatlan bizonyságot tészen a Szent JrásióJ : az utóibanvaJó Ecclesiák pedig, a bizonyságtételben megcsalatkozhatnak.Ezeket a J^alaúz felforgatta, minekeltte Balduinusnakjutottak volna.Elször azért; nem igaz, hogy mi a zsidóktól veszszükaz Ó-testamentum könyvei számát és hiteles méltóságát; mert mi ezt Krisztustól, az Apostoloktól, azAnyaszentegyház hadihaja által vettük. És ha csak azsidók tanítanák, hogy az Ó-testamentum Isten könyve :annyi hitele volna elttünk, mennyi vagyon, mikor aztmondják, hogy az "Evangélium nem Isten könyve.Azért másutt maga Balduinus vallja, hogy mi nem azsidók tanításából vagyunk bizonyosak a Canonica Írásokról.)Ezután világosan megmutattam azt is, hogy akitl bátorságosan vehetjük a Szent Írás betjét, ugyanattólbátorságosan vehetjük annak igaz magyarázását.Másodszor : A minem deáktalanságokat emlegetneka mi Bibliánkban, azokról elégségesen szólott a J^alaúzés nem csak a Cahinisla Albericus Gentilis, hanem Katholikusokközül Gretsérus, Tom. 1, "Defensionis Bellarmini,egyenként megmutatták, hogy tudatlan vádolásokkaJterhelik a mi Bibliánk deáktalanságát a parasztGrammaticusok. Hogy pedig a Szent Írás szavait, néhanem bet szerént magyarázták némely régi jámborok,hanem, vagy erkölcsök jobbítására, moraliter, lelki értelemrevitték ; vagy per accomodationem, más dologhozszabták, hogy sem a mirl bet szerint szól az Írás:azon nem kell csudálkozni, mert efféle magyarázatokat,senki nem mond bet szerént való értelemnek, Morális,Mystícus, Accommodalitius sensus-nzk. Nem is építnekhitágazatot, sem derék ersséget nem állítnak az ilyenmagyarázatokon ; hanem ui dilucidaliones, ékesgetésért,vagy hasonlatosságokból világos értelemért hozzák el ;mint bven feljegyzi Gretsérus. Becánus pedig, rendszeréntsok efféle bizonyságokat számlálván, megmutatja,hogy az ilyen accomodah'óbzn nincs hamisság, stmaga Balduinus sem tagadja, hogy semmi vétek abban,

i 86 /. Hitvitázó munkák.ha, a betnek tulajdon értelme kívül, más dologhozszabjuk a Szent Írás szavait : Accomodari posse Seriplarumad alia, de quibus litera tectus non ágit, facile concedimus.Harmadszor: Igazán írja Balduinus ; hogy Tzcclesiatestificatur de authoritate Scripturx et non facit eam ; nemaz Tzcclesia ád méltóságot a Szent Írásnak, hanem megmutatja,és mivelünk megismerteti, melyik a Szent Írás,mert Istentl vagyon az Isten szavainak méltósága. És,ha senki nem hinne is néki, megmaradna magábanennek méltósága. A drága gyöngy, gyémánt és arany,magában becsületes, ha meg nem ismertetik is : noha agyöngyfz, vagy kválasztó ismerteti velünk az jóságokat,ó maga Balduinus mi vallásunknak írja, hogy,Tzcclesia non facit Evangélium esse Scripturam sacram,sed deciarat nobis ; és hogy, a Pápista tanítása szerint,Tzcclesia non habét potestatem, librum non canonicum faciendiCanonicum ; nincs arra hatalma az Tzcclesiánzk,hogy Szent Írássá tegye a mi nem Szent Írás. Ha valaki a\atkolicusok közül azt mondotta, hogy a Szent irás méltóságaaz Tzcclesia tóifügg: külömben nem mondotta, hanem,a mint Bellarminus és Gretsérus magyarázzák, quoadnos, mireánk nézve ; annyiból az Tzcclesiátcl vagyon azÍrás méltósága, hogy minálunk tudva nem volna, micsodaÍrásokban találtatik a Szent Írás méltósága, ha azTzcclesia Traditió)z élnkbe nem adná hiteles tanu-bizonyságával,melyek a Szent Könyvek. Azért, non facit,sed deciarat, nem teszi Szent Írássá az Isten szavát azTzcclesia (úgymond "Bellarminus,) hanem csak megmutatja.Abban pedig nagyol botlik Balduinus, hogy az utóibanlév Tzcclesia bizonyság-tételét kétségessé teszi.Mert a J^alauzban megmutattam, hogy oly hitele vagyona mostani Tzcclesiának, mint a réginek, mivelegyiknek nagyobb ersséget a pokol kapuja ellen, nemigért Krisztus, mint másiknak. És a régi Tzcclesia bizonyságtétele,minálunk, kik a régi Tzcclesiát nem láttuk,különben bizonyos nem lehet, hanem a mostani Tzcclesiabizonyság-tételébl. Kire nézve, másutt így szól Baldui-

A T^alaur védelme. 187nus : "Ecclesia qux successit Jfpostolica, custos est testificationisprimitivx "Ecclesix, de Verbo "Dei.3. 1(özönséget felelet azokra, a miket "Balduinus a J^alaz másodikkönyve ellen forgat.A minem tíz bizonysággal hitelesnek mutattam akeresztyén hitet, melyet az Apostolok világra terjesztettek: azokbannevezet szerént a Pápista vagy "Lutheristavallásról nem akartam emlékezni ; hanem in genere,közönségessen, a keresztyén hitnek becsületes méltóságáterssítettem. Továbbra halasztván annak derékvizsgálását; melyik légyen igaz a keresztyén nevet viseltudományok közül.Balduinus nem tagadja, hogy ezekkel, a keresztyénhitnek igazsága derekasan ersíttetik : de írásábanszámtalan gazságot elegyítvén, sok új disputatiókzt támaszt,akarván vizsgálni, a mi ebben a T^alauz másodikkönyvében kérdésbe sem volt; tudni illik, ha ezekaz elszámlált tíz bizonyságok, a "Pápista hitet il!etik-e,vagy a "LutberségzX ? Ezt pedig a kérdést, hazugoktólköltött, s ravaszoktól beszéllett, és régen megyzetetthamisságokkal, ervel reánk fogott gazságokkal, lézzegcsavargásokkal, káromkodásokkal forgatja Balduinus.Semmit Szent Írásból, semmit igaz okoskodásból, nemerssít. Egy szóval, sokat szól, keveset mond és olyakatfecseg, hogy gyakran kételkedtem, ha eszén és józanonvolt-e, mikor ezeket Írogatta.Mind azokra, a miket a T^alaúz második könyvérebeszél, elégségesen megfelelhetünk ezzel a két mondással:Elször : Mi arra nem köteleztetünk, hogy, valamitGraiianus, Glossa Jurís Canonici ; valamit Jlutbor LegendáéAurex, Conformitates S. Trancisci, vagy más valakiír, maga tetszése és elmélkedése után, azt mindjóvá hagyjuk, oltalmazzuk, a 7{ómai TüccleHa közönségesvallásává tegyük. Mert mi csak az "Ecclesia közönségestanítását, vallását, tudományát védelmezzük. Ezenkívül,

;magától valamit alkalmatlanul, vagy hamissan írti 88 l. Hitvitázó munkákhakivétke vagy tudatlansága, melyet mi nem követünk,nem mentünk. A szabados vélekedésekben pedig, a mitetszik, követjük; a mi nem tetszik, félre teszszük. Azért,mikor hitünk tisztaságát állítjuk, és oltalmazzuk; csakaz Anyaszentegyház közönséges tudományát oltalmazzuk: azon kívül való vélekedések és mondások oltalmáranem bocsátkozunk. Minek okáért csak szószaporításés nyálaskodó enyelgés, hogy BaUuinus azAnyaszentegyház tanításával ellenkez mondásokat,vagy igazán, vagy hamisan elállít, némely régiek Írásiból: mert ezeknek tudatlansága, vagy gondatlansága,yegy vakmerség nélkül való emberi esete, as Anyaszentegyházközönséges tanítását nem terheli.Másodszor: A miket BaUuinus a J^alaúz másodikkönyvében feszeget, nem egyebek, hanem ezerszermeghamisíttatott hazugságok asztagi, és rakásba hordatottszemeti. Haszontalan volna számba venni és egyenkéntszámlálni a hazugságokat. Azért, sokat elhallgatván,csak némelyekrl teszek jegyzést : könny a farkastkörmérl megismerni.4. A J^alaúz második könyvének bizonyságirót.Igaznak kell lenni, a mitkülömben nem gyülöltethetnek,hanem nyilvánvaló hazugságokkal. Mivel azért a7{ómai vallást, sok hamisan költött, és gyülöltetésregondolt hiúságokkal terheli és kisebbíti BaUuinus : nemkell kételkedni, hogy kifogyott az igazságból. Lássukrendszerént, mivel mossa büdös száját.Az els bizonyságra mit hazud BaUuinus.Azon kezdi beszédét, a mit ezután sok helyen mustráltat,hogy mi a Pápát, Istennek tartjuk ; mint Istenünket,úgy tiszteljük : Bellarminus vehementer prokat,si papa colatur tamquam Deus.Tudjuk, hogy a Szent ]rás a gondviselket, Istenekneknevezi. Psal. Sj. v. 6. "Exod. 7. v. j. Cap. 21. v.

;A "Kalauz védelme. i«c>6. Cap. 22. v. 8. $. 28. Krisztus, az Isten szolgáit, Isteneknekmondja. Constantinus a püspököket, Istenekneknevezte. Ha valaki csak ilyen értelemmel neveziIstennek a Pápát, nem kárhoztathatja azt Balduinus.Jóllehet efféle nevezést a Pápa sem venné fel, st megdorgálná,ha ki tet Istennek mondaná szemében. Hapedig Balduinus azt akarja hitetni, hogy mi a Pápát,ugyan isteni méltóságra emeljük, és Istenhez csak magáhozillend tisztelettel becsüljük ; nagyot botlik. Mertmi a Pápát, olyan gyarló, és halandó embernek tartjuk,mint magunkat. A Bellarminus szavait, nem úgy hozzael Balduinus, a mint vannak, mert így szól : Semnagy, sem hihetetlen dolognak nem kell látszani, ha a "Pápamint a földön Isten, tartatik ', mert minden fejedelmekrlmondja a Zsoltáriró ; Én mondottam, hogy Istenek vattok.Hallod-e. hogy csak úgy nevezik Istennek a Pápát, amint a Szent ]rás Isteneknek nevez minden fejedelmeket?Az sem igaz, hogy, a mi hitünk szerint, a PápaSzent Pál levelei ellen végezhet. Mert Sz. Pál által,Szent Lélek szólott; és valaki ellene végez, mennyeiAngyal volna is, átok. Azért a Pápák, gyakran és nyilvántanítják, hogy nékik semmit sem szabad a SzentÍrás ellen végezni ; mint a J^alaúzbzn maguk szavaibólmegmutattam.Istállóba való zsíros hazugság ; hogy, a Pápistaság,egyez a pogány és török vallással : mivel ezek Is, templomokatékesgelnek, gyertyákat gyújtogatnak, zarándokságokatjárnak, a halottakért járnak- Ha ez okosság, nemtudom micsoda a balgatagság.Talán a Lutheristasig semkülönbz a törökségtl, mivel sok dolgokban nem ellenzi,a mit a török javai. Mert a török, egy Istent hiszen; ennek mindenható erejét és bölcseségét valljaaz utolsó ítéletet, pokolt, menyországot hirdeti ; templomokattart, azokban a tanítók imádkoznak, tanítanak,énekelnek, pénteken húst esznek, gyalázzák a Pápát;a szenteket segítségül nem hiják. ele. Ha mi jóvagyon a pogányokban, melyet vagy az Isten népétl,vagy a természetnek oktatásából tanultak, azt bennök

:10° '• "Hitvitázó munkák.nem kárhoztatjuk : de ezzel tanítványi és czimborásinem leszünk.Szemtelen hazugság, hogy a Pápa megutálja a SzentÍrást : "Papa scripturam contemnit. Mert Isten szavának,igazságnak, minden becsületre méltónak vallja a Pápaa Szent Írást.Nem igaz, hogy a Pápa, fogyatkozottnak, csonkabonkának,kétségesnek mondja a Szent Írást: Papa Scripturamimperfectam, mancam, dubiam vocat. Semmit effélétnem tanítunk. Mi szónk az ; hogy, magán a SzentÍrás betje, minden szükséges tudományt, tulajdon nemeszerént, ki nem mutat. De ezzel, a Szent Írást csonkánakés fogyatkozottnak nem valljuk : 1. Mert az ellenkezkis vallják, hogy minden ágazatot nem bizonyíthatunk világosSzent Írással. Sok helyen írja Balduinus, hogy némelydolgok a Szent Írásban, nem expresse, disertis etexplicitis verbis, hanem implicite, betakarva vannak ; melyeketConsequentiál?ka\, emberi okoskodással kell kihozni.A mit Consequentiákka] hozunk ki a Szent Írásból,bizonyos, hogy az, csak magán a Szent Írásból, megnem tetszik. U. Mert, a mit nyilván ki nem fejez aSzent Írás, annak ismeretében bizonyos utat mutat: Elször; mikor parancsolja, hogy ne csak lágyan illessük,hanem ugyan vastagon tartsuk, Tenete, a Traditiókat,melyeket tanultunk, vagy eleven szóból, vagy Írásokból.Tehát Isten parancsolatjából tartozunk mindazokathinni, valamiket az Ecclesia, apostoli Traditióbóí élnkbeád. Másodszor; midn Birót mutat, kinek szaván megkell állanunk az újonnan támadott versengésekbenAssecurálván, hogy ezt a birót, a pokol hamissága megnem gyzi. Éhez a biróhoz, nem örömest mennek azújítók : azért vitatják, hogy láthatatlan, és elfogyhat azigaz "Ecclesia. De ha bolond fejedelem, a ki országábanoly bírót rendel, ki, vagy sehol nincsen, vagy ismérhetetlen: kétség nélkül az isteni bölcseséghez nemfér, hogy ilyen biróhoz igazítsa híveit.Ebbl a két közönséges fundamentomból, mindenszükséges tudományt kihozhatunk, és így, az üdvössé-

. 7;Jfalauz védelme. i o iges tudományban meg nem fogyatkozik a Szent írás.Mert, vagy világosan kijelenti, a mit kell hinnünk,vagy bizonyos utat mutat, melyben végére mehetünkazoknak is, a melyeket nevezet szerint ki nem fejez.Mely dologról bvebben szólottunk a J^alaúzban.Az is purdi hamisság, a mit sokszor mond Balduinus; hogy a 'Pópa a Szent Írás olvasásaiul eltiltja a világiemberekel. Mert senkit a J^ómai Tücclesia a Bibliánakolvasásától nem tilt. St a Triáentomi Concilium ersenparancsolja, hogy a templomokba, iskolákba, clastromokbaolvassák a Szent ]rást, a régi Conciliumok végzéseszerint. Valamíg a "Luther és egyéb újítók hamisfordítási ki nem fakadának, arról sem volt parancsolat,hogy a közönséges nyelvekre fordított "Bibliát ne olvasnák.Hanem a sok új és hamis fordítások után, nemcsak a világi embereknek, hanem közönségesen parancsolatadatott, nem arrul, hogy ne olvassák a közönségesnyelvekre fordított Bibliát, hanem, hogy a lelkipásztorokjavalása nélkül ne olvassák. Azért oly esztelenülokoskodnak az újítók, Jl dictu secundum quid, addictum simpliciter, midn az új fordítások tilalmából, aBiblia tilalmát akarják kihozni ; mintha valaki azt vitatná,hogy a Lutheristák tilalmazzák a házasságot, ésUr Vacsora vételt : mivel tiltva vagyon nálok, hogya Prédikátor szolgáltatása és engedelme nélkül ezeketne cselekedje. De errl a J^alaúzban bvebben szólottunk.Hanem itt csak azt juttatom eszébe Balduinusnak,a mit maga monda ; tudniilik, hogy a Bibliafordításiban, egy sincs elégséges, egy sincs vétek nélkülegy sincs, a melyhez köteleztetnék az Tzcclesia ; Ez, a közönségesnyelvekre való fordításokról, igaz : Mert csakaz adhatja bizonyos és csalatkozhatatlan fordítását aBibliának, a ki meg nem csalatkozhatik. Ilyenek nemvoltak, a kik közönséges nyelvekre fordították a Bibliát;hanem Glossákka], Lexiconokka], magok okosságávaléltek, mint emberek.Ebbl világosan következik, hogy a magyar, német,és egyéb nyelvekre fordított Biblia, magán, nem mon-

192 1 Hitvitázó munkák.datik Isten igéjének, hanem csak a mennyiben egyezaz Anyaszentegyháztól bevett betvel. Ezt így bizonyítom.Minden igéje Istennek, csalatkozhatatJanul igaz:egy magyar, vagy német fordítása nincs a Bibliának,mely Isten igéje volna. Ha ezek így vannak: miért kella községet kötelezni a köznyelveken való Biblia olvasásra?Ha ez nem elégséges, ha bizonytalan: micsodanagy szüksége vagyon a szabónak, vargának, hogy eztolvassa? Az Apostolok, minden nyelven tudtak; könynyenminden nyelvre fordírhatták volna a Szent ]rást:st az fordításukkal, csalatkozhatatlan bizonyos hitelvétehették volna. Nem cselekedték, köznyelvekrenem hozták, st a T^omabéYi éknek, Sz. Pál görögül irt,noha Ttymában a község deákul szólott. Elégségesnektartották az Apostolok, hogy lelkipásztorától vegye éstanulja a község az igazságot. Okosabbak-e az Apostoloknálaz új kiáltók? szorgalmasabbak-e a hívekgondviselésében ?Ezeket nem a végre írom, hogy teljességgel haszontalannakitílném a Bibliának közönséges nyelvekre valófordítását : hanem hogy ezt áltáljában szükségesneksenki ne állítsa. És minden ember értse, hogy ha effélefordítások olvasását, teljességgel tilalmazta volna is aPápa, nem oly dolgot tilalmazott volna, mely az üdvösségreszükségképpen kívántatnék.Hazugul írja egynéhány helyen Balduinus, hogy aPápa, Dist. 19. Cap. In Canonicis. törvényben írta;hogy Jl mit Isten nem mondott, azt is Isten igéjévé teheti.Mert abban a Cánonbzn, egy szó sincs errl.Nincs is arra hatalma az Ecclesiának, hogy Szent Írássátegye, a mi nem Szent Írás : hanem, a mint mondám,az Anyaszentegyház tiszte az, hogy, a mely méltóság aSzent Írásban vagyon, mint igaz választó, megismertessevelünk.Tripla hazugság, hogy a Pápisták magok között megvallják: 1. Hogy a Lutheristák Isten igéjéhez ragaszkodna^2. Hogy kdömben a Lutberistákat meg nem gyzhetik,hanem ha megégetik a Sz. Pál leveleit. 3. Hogy a

;Jl Kalauz v-'deíme. i93Biblia olvasás Lutheristává teszi embert. Nem Pápista,hanem, eszefordúlt bolond, a ki ezeket vallja. Mert mimindnyájan azt hiszszük, és oly világoson tudjuk, melyvilágoson látjuk tiszta délben a verfényt, hogy, valamitaz újítók vitatnak a J^omai gyölekezet ellen, abbansemmi sincs a Szent Írásban : hanem azok, csak a csalárdprédikátorok agyavelejében koholt találmányoka mint hogy ezt a J^alaúzbzn világosan megmutattam.Azt is éhez adván, hogy sok nyilvánvaló dolgokban,egyenesen ellenkeznek az uj tanítók a Szent Írással; minta J^alaúzbzn sok példával állattam. Azért, csak Vblfiusés Jiasenmüllerus után hazud Balduinus a Lutheristák dicsíretire,mikor reánk fogja a mit nem mondottunk, stnem álmodtunk.A második bizonyságra hazugságokkal felel Balduinus.Azt írja Balduinus ; hogy, A Pápisták, és nevezet szeréntMariána, szent dolognak ité'iik, ha ki &z idegen hitfejedelmeket, vassal, méreggel megöli, st Mártyroknaktartják azokat, kik efféle gyilkosságért büntetdnek-Vels hazugság ez. Mert a J^alaúzban megmutattam,hogy ezt soha Mariána nem tanította ; soha a Idomai"Ecclesia nem javallottá, st, a közönséges gyülekezet, átokalá vetette, valaki afféle gyilkosságot javai és oltalmaz.Hamisság az is; hogy, A Pápisták csalárdul titkoljákvallásokat. Mert, noha Mariána azt irja, hogy BoldogAsszonyt, Istenasszonynak nem tartjuk; noha Bellarminusazt hirdeti, hogy az Jndulgentia meg nem bocsátja a b-nöket ; de azért alattomban különbet vallanak- Balduinustudja ám jobban nálunknál, mint hiszünk és vallunk.Elhigyjék a Luteristák, hogy tlök való féltünkben, megnem tagadjuk vallásunkat. Boldog Asszonyt mi becsüljük,Istenasszonynak nem tartjuk: mert nékünk csakIstenünk vagyon. Az JndulgentiákxcA a mit Bellarminusírt, igazán írta, én is a J^alaúzbzn megmagyaráztam,minem értelemmel mondassanak az Indulgentiák a b-nöket letörölni, nem szükség azt újabban leírnia; harapjonabba Balduinus, ha vagyon foga.Pázmány Pcter munkái. II

194 Jt Hitvitázó munkák-A harmadik, negyedik, ötödik bizonyságokat minem hazugsággalterheli Balduinus.A harmadik bizonyságra, azokat a hazugságokatújítja, melyeket a másik bizonyság ellen mondott vala,e felett, azt beszéli ; hogy, A régi J^eresztyének

:A J^alauz védelme. i95azt írja ; hogy, Sz. Ágoston barát nem volt, és új r\egulátnem irt.Ezek mer hazugságok. Mert csak Érseknek, ád aPápa Palliumot, nem egyéb Püspöknek. És noha énis hozattam Palliumot, de a harmincz ezer aranynak,harminczad i-észében sem telt minden költségem. Azért,harminczezer hazugságot mond ez aránt Balduinus.A bnváltság sem pénzen jár nálunk: hanem Krisztusérdeme által, ingyen adatik azoknak, kik igaz hittel éstöredelmes szvcl járulnak Istenhez, és az Sacramentomiva]élnek. Sz. Ágoston, maga állapotjáról ezen szóvalír : Petilianus, perrexit ore maledico in vituperationemMonasteriorum, Monachorum ; arguens etiam me, quodhoc genus vita a me fuerit institutum. Hogy pedig Barátokklastromi nem voltak "Európában, Sz. Márton ésTíilárius eltt, igazán irja Sozmenus. Meri Nagy Constantinuseltt, oly szörny üldözésekkel dühösködtek apogány császárok, hogy sem templomokat, sem klastromokatnem építettek a keresztyének, hanem azután Sz.Basilius, és több sok szent emberek, kezdettek Európábanklastromokat rakni.Csoportos hazugság, a mit ír a hetedik bizonyságra; hogy a Pápista tudomány J^rüzlust hazuggáteszi ; a gyilkosságot parancsolja ; a Sodomíta vétket dicsiri;l.itszegést tanít; a Papoknak kurvákat enged; a SzentÍrást fogy átkozottnak, a Traditiókat ennél becsületesebbeknekvallja ; az igazulást a törvénytl várja. Ezeket Balduinusbátran hazudja, de semmivel sem bizonyítjanem is bizonyíthatja, mert soha semmit effélét aTtymaiEcclesia nem hitt, nem tanított.Hazugság az is, hogy mi megengedjük, hogy a J^risztusembersé. ével közöltetett az Igének személye : de tagadjuk,hogy ezzel együtt az isteni tulajdonságok véle közöltettek-Mert ezt mi nem tagadjuk, hanem a közöltetésnek módjárólkülönbözünk, mint ezután meghallod.Hazugság, hogy a keresztyéni tudomány némely dolgokbanellenkezik az igaz okossággal. Sok dolgok vannaka keresztyéni tudományban, melyek felül haladják az13*

i96 /. Hitvitázó munkákemberiokosságot : de semmi sincs az igaz okossággalellenkez. Mert, Verum ver non repugnat, az igaz nemellenkezhetik az igazzal.Az sem igaz ; hogy, a kenyérnek \risztus testévé változásábólkövetkezik, hogy két ellenkez mondás egyszersmindigaz; azon egy test nagy és nem nagy lévén. Ezek, a serfüstétl gzölg fejekben következnek : de minálunkcsak az következik ebbl, hogy a nagy test, kis helyenlehet; mint Krisztus mondja, hogy a nagy teve t-fokon által mehet, isteni erbl.Hazugság az is; hogy, a mi vallásunk szerént, Tiaminden bnt, neme és nevezete szerént meg nem gyónunk,bocsánalját nem nyerhetjük. Mert a J^alaúzbzn megmutattam,hogy csak arról kell gyónást tennünk, a mieszünkbe jut. A mirl megfeledkezünk, az is a gyóntbnökkel együtt megbocsáttatik. ]gen jól tudta ezt Balduinus: azért megvallja másutt, hogy a J{omai vallásszerént, csak azokat a bnöket kell elszámlálni, quortimquis meminisse potest, melyekrl ember emlékezik.Hazugság az is; hogy, a mi hitünk szerént, a törvénynekengedelmességével érdemeljük bnünk bocsánatját.És a törvény csak azt klánja tlünk,

A T^alauz védelme. 197Annak az ifiúnak, a ki azt mondotta, hogy megtartottaa törvényeket, melyeket eleibe számlála Krisztus ;azt monda Üdvözítnk, hogy még egy híával vagyon :Ha Perfectus, teljesen tökélletes akar lenni, ossza szegényekközibe mindenét. De Balduinus ez ellen aztírja ; hogy, Tia ezt cselekedte volna is, tökéletesb egyebeknélnem lett volna. J telje meg akárki, ha Balduinusnzkkell-e hinni, vagy Krisztusnak, és Szent Pálnak.A Pápák ganejára tér utoljára Balduinus és abbanturkál. De ha mely Pápa gonosz volt, azzal hiti megnem mocskoltatik.A nyokzadik bizonyságot illet hazugságodul.A nyolezadik bizonyságot, szokása szerint hamisságokkalterheli Balduinus. Elsben, azt írja ; hogy, Azigaz tudomány, a szent életbl meg nem bizonyodik-Maga, a Szent Jrás tanítása szeréní, senki igaz hit nélkülés az igaz Anyaszentegyház egyessége nélkül, szentés jsten eltt kedves életet nem viselhet. Esztelenmondását, esztelenebbül bizonyítja Balduinus, azzal, hogySzinmutatók sokan vannak- És hogy, az igazhitük közülsokan festettek találtainak- Mert a képmutatók, nemszentek. És, noha igaz hitnek kell ott lenni, a holigaz szentség vagyon : de a feslett életbl, nem következika hit hamissága, hanem ha a tudománynak magatulajdon erejébl fakad a gonoszság.A szüzességnek állapotját, azzal gyalázza Balduinus :Mert sokan ezt nem rizték tisztán. A házasságot semmindnyájan viselik tisztán : de ezzel nem az állapotgyaláztatik, hanem az állapot mocskolója. És a melyIsten a házasságot dícsíri, és a házas állapotban sokakatszentségben tartott ; azon isten mondja, hogy jobb ésboldogabb, a ki házasság nélkül tisztán él. Mely életet,mind Krisztus, mind egyéb számtalan szentek, példájukkalbecsületessé tették.Balgatagúi szidalmazza Balduinus, az oszlopon állóSimeont, ki a régi Sz. Atyák, és keresztyén császárok,még éltében szentnek Ítéltek. Bolondabbul vétkesíti az

i98 1. Hitvitázó munkák.cselekedetét, azzal,hogy, A mi szentségünk, a \risztuskövetésében áll ; J^rísztus pedig oszlopon nem állott. Ha aKrisztus követésében vagyon a szentség; mivel Krisztusfeleség nélkül élt, kövesse ezt Balduinus társaival.]tt is még a Pápák kamara székibe mégyen Balduinus.Ha ott bzt talál is, azzal a T^omai hit igazságát nemterheli, mivel maga Balduinus, Szent Agoston írásábólbizonyítja, hogy a feslett pásztorok gonoszsága, nemhamisítja a tudomány igazságát. Jóllehet, ha vizsgálniakarnók, a mit Balduinus a Pápákra, és egyebekre kérdik,kitetszenék, hogy nagyobb része, hazugok költése.De haszontalan ebben idt tölteni.Végezetre, Balduinus ilyen czégéres hazugsággal koronázzaszavát : Szokás a Pápistaságban, bogy a \risztustanításánál, sokkal becsületednek tartják a maguk álmát.Ezt bizonyítani sem igyekezik ; tudván, hogy csakkáromlás. Mert mi a Szent Írást, Jsten szavának hiszszük;valami ezzel ellenkezik, azt mind hamisnak Ítéljük.És valaki ennél különbet fog reánk, maga álmáthüvelyezi.A kilenczedik és tizedik bizonyságra való hazugságok.Balduinus a kilenczedik bizonyságot, két csavargássalnyálazza : Elsben, azt irja ; hogy, 7Ve/n mindenkorostorozza Isten szemlátomást a gonoszokat e világon.Ezt mi Balduinustó) nem tanuljuk, mert a J^alaúz másodikkönyvének kilenczedik bizonyságát, ezen kezdette.Másodszor, azt irja ; hogy Sok Pápák gonoszulholtak- És, mivel szaporán foly nyála Baldvinusnak, mikora Pápák moslékában akad ; sok hazugságokkal bizonyságnélkül rágalmaz némely Pápákat.De ha mind igazak volnának is, a miket ír ; arracsak azt felelném, a mit hasonló dologban, hasonló káromlónakfelele Sz. Ágoston : Tztiamsi in illum 01 dinemTzpiscoporum , qui ducitur ab ipso Petro usque ad Anastasium,qui nunc in eádem Cathedrá sédet, quispiam traditorsubrepsisset ; nihil prsejudicaret Tzcclesise, et innocentibusCbristianis, quibus "Dominus providens, ait de malis

Jl J^alauz védelme. 199Prxlatis : Quae dicunt, facite ; qux faciunl, nolite facere.De Prxpositis malis, securam fecit Dominus plebem suam,ne propter ilíos, doctrinx salutaris Cathedra deseratur, inqua, cogentur etiam mali hona docere. Csudálkozásraméltó, hogy az Jsten fia, a ki válogathatott az emberekben,és isteni hatalmával, akármely gyarló edénytgyzhetetlenné tehetett; a mely tizenkét Apostolt választa,azok közül egyik, elárulá tet; másik, háromszormegtagadá ; még pedig hittel és esküvéssel monda,hogy nem ismeri tet. Ezt én, csudálatosb dolognaktartom, hogy sem, ha utánna, száz T(omai Pápa hasonlótagadást tevén, minden egyéb vétkekben merültvolna. De az Isten bölcsesége, az els Fpásztor esetével,akart oktatni, hogy meg ne ütközzünk, ha azegyházi pásztorok esetit látjuk.A tizedik bizonyságra azt feleli ; hogy Isten gondviseléséblkitetszik, hogy az isteni tudomány aztisztaságában állandóul marad: De mikor az a kérdés(úgymond), ha minálunk-^, vagy a Pápistáknál az igazTudomány ? Ott az Jsten gondviselése, semmi bizonyságotnem tészen. Tudta "Balduinus, hogy ebben a másodikkönyvben, nem az a kérdés, ha minálunk-e vagy azújítóknál az igazság ; hanem csak in genere, a keresztyénhitnek hiteles volta bizonyíttatik ; de azért akartaide elegyíteni a mi nem ide való, hogy eszét veszesseaz olvasónak. Az pedig iszonyú káromlás, hogy az jstengondviselésébl, bizonyost nem tudhatunk az igazhitrl. Mert, ha az Jsten gondviselése erre utat nemmutat, semmi mód nem lehet az igaznak és hamisnakválasztásában.Balduiniís feleleteMindezekbl, eszébe veheti az okos ember, hogy ahamisságból, káromkodásból, hiúságbóltoldozott rongy, melyben sem okosság, sem igazság,sem szemérmetesség nem találtatik-

lehetetlennekVI.BIZONYOS OKOK,MELYEK EREJÉTL VISELTETVÉN EGY FEMBERAZ ÚJ VALLÁSOK TRÉBL K1FESLETT ÉS A RÓMAIECCLES1ÁNAK KEBELÉBE SZÁLLOTT.(,63,.)Meghitt régi jóakaró Uram s Atyámfia! Tökéletesjó akaratból írt leveledet nagy nevén és illend becsülettelvettem, melyben nem kevés csudálkozásodatjelented, hogy religiómat változtatván, Szent Péter hajójába,a Római Ecclesiának kebelébe jöttem. Mert, haa Lutherista vagy Calvinista vallásban gyengén gyökerezettember megtántorodott volna, azon csudád nemvolna. De hogy én, a ki úgy megvastagodtam és ersödtemvolt elébbi vélekedéseimben, hogy azok gyökerének,szívem gyökerével kellett volna kiszakadni bellem,új világosságra tértem : azt minden várakozásodkívül esett dolognak jelented, és álmélkodással nemgyzöd. Kivánod pedig érteni tlem bizonyos okait,melyektl viseltetvén, erre birtam magamat.Igazságot írok,mint meghitt Atyámfiának, hogy magamsem gyzöm csudálkozással ezt a szent változást,melyet magamban tapasztalok. Mert ha valaki a Pápistahittül valósággal iszonyodott és annak követésétl irtózott: merem mondani, hogy azok közül nem voltamutolsó. És ugya . Ítéltem, hogy belém oltatott,és szivemhez gyökerezett vallásomat, akármelyersség is megmozgathatná, nem hogy kiszaggathatná.De a mely Isten, Szent Pált, az igazrág i-ontásánaklegnagyobb igyekezetében, mennyei fényességgel illetvén,mássá változtatá : véghetetlen jóvoltából, Szent

: 1:TBgy fember levele. 20Fiának érdeme által, kegyelmességét nyújtván én reámis, szemeim hályogát elvévé, s az igazságánakcsudálatos fényességére, mint egy üstökön fogva hoza.Mert még az igazságnak világos ismerete után is, senkine itélje, hogy könnyen és hirtelen lett ez a változásSzámtalan lelki tusakodásim, kimagyarázhatatlan sokakadékim és tarto2tatásim voltak. Mennyiszer forgottelmémben, hogy kés volna nékem hitet cserélnem,mert immár vén pribék lennék? Hányszor ütközött elmémbe,mit mondanak az emberek fellied? Alelyrút,mely gyalázatos neved lészen? Ki azt fogja ítélni, hogyreménységért, elmenetelért, kedvért cselekeszel : éskereskedel a hittel. Ki bolondultnak és csekély okosságánakhirdet. Mindnyájan pedig, kikkel elébb barátságosanéltél, idegenek lesznek. Alhatatlan, változandó,hajlandó, forgandó neved lészen.Mindezeket az akadékokat és több sok tartóztatóköteleket, elszaggatta az Isten Szent Lelke : és arra vezérle,hogy az ismert igazság követésében, minden emberitekintetet, minden világi gondolatot, hátravessek.Mert az ég alatt lév, dicsségmutató akármi fényességek,tisztességek, értékek, csak elmúlandó hiúságok;és a mennyeiekhez képest árnyékok, melyekért a léleküdvösségét a ki szerencsélteti, egész okosságától megfosztatott.Nem is jó pedig az üdvösségrl való gondviseléstcsak a készül fuvásra halasztani, halál órájáravontatni : mert reménységünk kívül elmetszik sokszoraz élet kötelét.Azért félre tevén minden egyéb tekintetet és csak amegismert Igazságnak új világosságára függesztvén szemeimet,titkolás nélkül akarám, hogy világ eltt tudvalenne megtérésem.Mivel pedig kivánod érteni, micsoda okoktól viseltetemebben a változásban ? Nem szegem kedvedethanem a sok és rövid Írásban nem fér, fontos okokközöl, melyek engemet izgattak, indítottak és az elébbivallásomtúl búcsúzásra és elválásra bírtak, egynehányatleírok. Kérlek, azoknak olvasásában viseld úgy maga-

:ioi 1. "Hitvitázó munkákdat,mint biró az ítéletben : Tedd félre egy kevéssé azidegenséget és kedvezést: elszánt és tökéllett Ítéletetne vigy az olvasáshoz ; hanem a dolog mivoltából tégyutoljára törvényt. Légy egésségben.ELS OK:Mert a Lutherísta ésCalvinista vallások közül semmi sincs a SzentÍrásban.Gyermekségemtl fogva azt csepegették vala belémtanítóim, hogy k semmit azon kívül nem hisznek, nemtanítanak, a mit Isten Szent Könyvében élnkbe adott:ók csak azt irtogatják és tisztogatják a sok emberi találmányoktól,melyekkel a Pápisták bvelkednek. Nincsis egyéb közbevetésök a Pápistákkal, hanem hogy k aSzent Írást állatják; annak tanítását tisztán osztogatják:azon kívül semmit hinni nem akarnak. A Pápisták pediga Szent Írással nem gondolnak, csak a Pápák végezésiés leleményi helyben maradhassanak.Ezt, a mely bátran hallottam hirdetni, oly bátranhittem : és arra gondolkodásomat nem is fordítottam,hogy ennek igazságát vizsgálásra bocsátanám; mivelezt kérdésbe sem ereszthet igazságnak tartottam. Hanemegykor, egy Pápista ember eltt ezen dolgot beszélgetvén,ilyenképpen kezde szólaniJó Uram, hogy megértsed, a Romai Ecclesia olyigaznak hiszi, valami a Szent Írásban foglaltatik, hogy,ha az lenne is, a mi lehetetlen, hogy Szent Pál, a többApostolokkal együtt, vagy az Istennek Szent Angyali,ellenkezt tanítanának a Szent Írással : azokat is megátkoznáés helyt nem adna a tanításuknak, a) Mertvalamely igaz, hogy Isten nem hazudhat: oly igaz,hogy, valami az Isten könyvében vagyon, mer igazság;a mi ellenkezik azzal, hamisság. Azért, ha valamelyPápa, Isten igéje ellen tanítana, bátran és nyilvánazt mondanák a Romai hiten valók: b) Obedireoportet Deo magis, quam hominibus: Istennek enge-

Egy fSember levele. 203dünk ; az emberi tévelygést nem hailgatjuk. Kire nézve,magok is a Pápák irott törvényekben hagyták, c) hogySzent írással ellenkez dolgokban senkinek nem kellengedni ; és hogy nem szabad a Pápáknak olyat rendelni,a mi a Szent Írással ellenkezik : hanem csak olydolgokról tehetnek végezést, melyek fel nem bontjákés nem ellenzik az Istentl jelentett igazságot.Tovább ; azt monda : hogy szemfényvesztés és csakköltés, mikor a Lutherista és Calvinista Praedikátorokazzal színlik és kelletik tanításokat, hogy a mit k hirdetnek,mind a Szent Írásban olvasták. Mert arrúl azigazság oly távul vagyon, hogy st, mindazok közül, amiben ellenkeznek a Pápistákkal, se nagyot, se kicsint,csak egyet találnak a Szent Írásban : Mind csak magokgondolatja és találmánya. Egytüi-egyig csak fabulák,költések, valamiket vitatnak a Pápisták ellen. És hacsak egyet azokközül a Szent Írásban olvasnak, mindentartóztatás nélkül, mi is mindjárt kárhoztatni fogjuk aSzent Írással ellenkez tudományt.Ezek nékem igen szokatlan és csudás mondásoknaktetszenek. Azért elhülék belé, és mondám : Mit beszéllesz? Hiszem én a Tanítók prédikállását sokszorhallgattam; de minden szavok után Szent Pált, SzentPétert nevén nevezték ; az Evangéliumokat gyakranemlegették ; azokból feszegették és hasogatták tanításukat.Magam is pedig utánnok forgattam a Szent Bibliátés nem találtam külömben, a mint hirdették.Monda aPápista ember: Ha annyiszor hallottad ésolvastad a Bibliát: Ihon az Isten Könyve. Kérlek, forgasdreá a leveleket és mutasd meg, hol vagyon írva,hogy Purgatórium nincsen ? A halottakért imádkozni ésalamisnát adni nem hasznos ? Csak két Sacramentum vagyon? JJz "Úrvacsora szolgáltatása nem áldozat ? A dicsültSzenteket nem szabad azon kérni, hogy Istennek könyörögjenekérettünk ? "Egyedül Tiil állal igazolunk ? Ezeket,vagy ezeken kívül, akármit egyet azok közül, a mibenellenkeztek a Romai Ecclesiával, keresd fel a SzentÍrásban. És miben csak egyet ilyent találsz, nyertes

:2 04 L Tíitvitáz munkdkvagy;megmutattad, hogy nem igazat tanít a RomaiEcclesia.Gondolkodásra vém a dolgot : És mikor emlékezésemetegynehányszor ébresztettem volna, hogy eszembejuttatnám, ha mit effélét az Isten Könyvében olvastamvolna, semmire sem emlékezhetem. Mondám azértigaz, hogy ezeket bet szerént az Szent Írásban nemolvastam ; nem is vitatjuk, hogy ezek ilyen világos szókkaltaláltassanak a Szent Bibliában : de azért okoskodással,tudós discursussal, kellemes consequentiákkal kihozzáka dialecticában forgott bölcsek mindezeket azIsten szavaiból.Nagyot fohászkodék itt a Pápista ember, és monda :Vedd eszedbe kérlek, mint játszottatnak és mint a bivalt,orrodnál fogva hordoznak téged a Prsedikátorok. A magokokoskodásinak fajzását, consequentiájuk csinálmányai,gondolatjok alkotmányát. Isten igéje gyanánt adjákeldbe ; és azt kívánják, st meg is nyerték tled,hogy Isten szava és tanítása gyanánt becsüljed, a mitk gondoltak, faragtak és a Szent Írásból, hogy márkikotlottak : azaz bálványozóvá tettek : magokat veledIsten gyanánt tiszteltették, mikor a magok gondolatjátés tanítását isteni tanításnak hitették és Isten szavagyanánt becsültették veled.Tovább : Ha a Szent Írásban nincsenek a Lutherés Calvinista vallások, hanem csak emberi okoskodásokkalsatuitatnak és facsarnak consequentiák általebbl két dolog következik szemlátomást : Elszörhogy nem a Szent Írásban foglalt igazságrul, hanem aPraedikátorok okoskodásának helyes, vagy helytelenvoltáról vagyon minden közbevetés közöttünk. Mertmi Catholikusok semmit abban hátra nem vetünk, valamiaz Isten könyvében irva vagyon : hanem azokatéppen, mindenestl igaznak valljuk. Azért soha a Prazdikátorokoly mondását a Szent Írásnak el nem állítják,melyet mi megvetnénk : hanem, a mit k a Szent Írásszavaiból, magok agyaskodása szerint ki akarnak facsarni,csak azt nem javaljuk. És így immár minden veteké-

Nyilván"Egy fember levele. 205désbcn csak a Prédikátorok okoskodásáról vagyon kérdés.Ha helyes-é, vagy horgas? ]'. élje meg minden okosember, ha ilyen nagy szakadást és visszavonást kelljen-étámasztani a Prédikátorok consequentiái és emberiokoskodási miatt, minémt látunk az Ecclesiában. És,ha illend-é, lelkünk üdvösségét emberi okoskodásokrafüggeszteni ? melyekért én csak a kis újam Ízecskéjétsem vetném szerencsére. Másodszor, következik, hogymind azokban, a miket efféle consequentiákkal ersítenek,semmi bizonyos nincsen, /vlert a consequentiánakjó voltán építtetik annak igazsága, a mit okossággal kihozunka Szent Írás szavaiból. Tehát csak annyira lehetünkbizonyosok a kihozott dolgok igazságáru], amennyire bizonyosak vagyunk a consequentiának fogyatkozásnélkül való jóságáról. Annak jó voltát pedig]sten igéjébl nem tudhatjuk. Mert, noha a világ bölcseisokat írtak és versengettek a consequentiákrol ; deazokról a Szent Bibliában tanúságot nem adott Isten,hogy megismerhessük, mikor jók, vagy rosszak. Haazért (az újítók hitének fundamentuma szerént) nemkell hinni a mit a Szent írásból meg nem bizonyíthatni: világos, hogy a Prédikátorok consequentiái nakhitelt nem kell adni ; mivel ezeknek jó volta a SzentÍrásból nem bizonyodik.Végezetre : megmutathatjuk, hogy egyenként,mindazok a consequentiák semmire kellk, valamelyeketellenünk állatnak a Protestánsok.Hogy a dolog példából világosb légyen : Mikor állatniakarják az újítók, hogy a dicsült Szenteket nemszabad azon kérni, hogy érettünk imádkozzanak; váljonazt nem így bizonyítják-e : "Egy a közbenjáró Christus,!j magát mindnyájunk váltságáért adta. Tehát a szentekesedez közbenjárók nem tehetnek ? Ennél bolondabbconsequentia nem lehet. Jl dicto secundwn quid, ad dictumsitnpliciter : Mert Szent Pál világosan és nyilván aMegváltó közbenjárását tulajdonítja egyedül Christusnak: noha másképpen, Moysest közbenjárónak nevezi.És valaki felebarátját kéri, hogy Istennek imádkozzék

jo6 1- Hitvitázó mnnkdkérette,esedez közbenjáróvá teszi az embert Isteneltt. Egytl-egyig ilyen helytelenek minden egyébconsequentiájok.Ezeket én, szívem dobogva hallgatván, mondék aPápista embernek : Nem jut most eszembe, mit mondjak.De magam is gondolkodom, és nálamnál tudósbakkalszólok, meglátod, lészen válaszod.kezdem vizsgálni,Ezzel egymástól elválánk. Én magamba szállék; sminem bizonyításokkal szoktuk ál-hogy a dicsült Szenteket nem szabad azon kérni,latni,hogy érettünk könyörögjenek ? Mivel ostromoljuk egyébtudományit a Pápistáknak? És világosan feltaláiám,hogy nincsenek sehol a Szentírásban a Romai Ecclesiavallásával igyenesen ellenkez mondások : hanem, csakemberi okoskodással és consequentiákkal viaskodunkazok ellen. Azután egynehány rendbéli tudós Prédikátorokkalbeszéllettem ; és kértem, hogy mutasanak bárcsak egy oly mondást a Szent Írásban, mely egyenesenellenzene valamely Pápista vallást. Soha csak egyetsem mutathatának. Hanem arra fakadtak ki, hogy kdeducálják consequentiájokkal, syllogismusokkal, emberiokoskodásnak következéseivel, ersitik tanításokat.Eszembe vém azért, hogy a sok hiuságos dicsekedésekés Szent Írás mutogatások csak álorczázások : devoltaképpen semmi tudományokat Szent Írással nembizonyítják, hanem csak emberi okoskodásokkal ersítika Lutheristák és Calvinisták. Azt is meggondolám, melybizonytalan és csalatkozások alá vettetett az emberiokoskodás. Ezekbl azt hozam ki, hogy külömben bátorságosnem lehetek annak igazságában, a mit okoskodássalkihoznak a Szent Írásból, hanem ha abbanbizonyos leszek, hogy a Praedikátorok csalatkozhatatlanokefféle consequentiák és következtetések csinálgatásában.És mivel ezt a Prédikátorok sem hiszik magokfell : azt találám rajta, hogy általkodott vakmerségnagyobb nem lehet, mint ha lelkem üdvösségét ésörök boldogságom vesztését, imilyen amolyan Prxdikátorokconsequentiájára függesztem.

"Egy fííember levele. 207Ez azért els ok, melyért elébbi vallásomat megkellé vetnem. Mert, noha mindnyájan az újítók azt hirdetik,hogy semmit azonkívül nem kell hinni, a mitIsten a Szent Írásban tanított; noha azzal dicsekednek,hogy k csak az Isten igéjének emberi lelemények rosdajátólmegtisztíttatott finom igazságát tanítják : demind az által, éppen és teljesen minden vallásuk éstanításuk, mely a Pápistákkal ellenkezik, Szent ]ráskívül való : ugy, hogy azokban csak egy sem találtatikaz Isten könyvében ; hanem mind csak praedikátori találmányokés emberi okoskodásnak bizonytalan consequentiáinépíttetett vélekedések.A Pápisták dolga nem így vagyon. Mert k azt hiszikés tanítják, hogy, ha szinte írva nincs is némelytudomány a Szent Írásban : de ami az apostoli idktlfogva bevétetett a keresztyén világtól és Ecclesiától, aztúgy tartozunk hinni, mint hiszszük, hogy azok a levelek,melyek Szent Pál neve alatt nálunk vannak, nemolyanok, mint a kikrl maga írja, hogy nevére irtakmások is leveleket ; hanem ugyan valósággal Szent Pálírási : és hogy ezek oly éppen maradtak, a mint SzentPál írta. Azonképpen, ha valamit ki kell a Szent írásbólconsequentiák által hozni : bizonyos mód vagyon aPápistáknál, melybl tudhatni, hogy csa'atkozhatatlanaz consequentiájok ; tudniillik: mikor az Anyaszentegyháznakközönséges Ítélete ezt javalja, merta Christus assecuratiója szerént az ördög erejeés csalárdsága, gyzedelmet nem vehet az Ecclesián,hogy azt hamisságba ejthesse. Tehát a melydolgokat az Ecclesia kihoz a Szent Írásból, nem lehetazokban hamisság.MÁSODJK OK :Meri bátorságos, hogy a Pápista hitben üdvözülhetünk.Mind a Lutherista s mind a Calvinista tanítók egyezértelemmel hiszik és hirdetik, hogy a Pápista hitben,sót a Barátok állapotjában szent emberek voltak. Nem-

:208 /. hitvitázó munkákcsakLuther Márton, Lib. De Votis Monasticis ; hanemaz Augustai Confessiónak Apológiája, melyre esküszneka Luther Praedikatorok, egynehány helyen szentneknevezi Szent Ferenczet, ezeknek a mostani fatalpúBarátoknak jsten után apját, és szerzetes állapotjukrendeljét. Hasonlóképpen Bernárdot és Domonkost,Barátokat és Barátszerzeteknek indítóit, szentekneknevezi ugyanazon Augustai Confessionak Apológiája, melyetLibro Concordxban foglaltak. Calvinus is szentneknevezi Bernárd Barátot. Ezeknek nyomdokiba lépik aVittebergai Superattendens Fridericus Balduinus, aMagyar Kalauz ellen írt könyvében, és nyilván vallja,hogy a Pápista hitben sok szentek voltak, és hogynem meri kárhoztatni a Pápistaságban élt régi eleitMultos vére sanctos fuisse in Pctpaht, facile concedimus.Majores nostrí yixerunt in regno Antichristi, quos áamnarevolumus. És azt soha csak egy Lutheri sta vagyCalvinista tanító sem merte mondani, hogy Apostolokidejétl fogva, Luther Mártonig, mind elkárhoztak, kika Pápához hallgattak. Nem is fér egybe az Istenneksok nyilvánvaló igiretével, hogy a Christus tagjai ésAnyaszentegyházának fiai, ennyi sok esztendk forgásában,teljességgel kigyomláltattak és elfogyatva lettekvolna; menyország kapuja úgy betétetvén, hogy senkisem üdvözült volna mindannyi sok száz esztendk folyásában,melyekben a Pápához hallgattak, a kik keresztyénnevet viseltek és a Romai Ecclesiától vévénSacramentomokat, azzal egy isteni szolgálatot gyakorlottak,annak engedelmessége alatt éltének.így lévén azért, hogy a régi jámbor eleink a Pápistavallásban üdvözültek és a Barátok szentek voltak : nemvalami gyanakodó vélekedéssel, hanem tapasztalhatóigazságnak ereiével, két dolog következik ebbl.Els : hogy a mely vallásban és baráti állapatbanszentek lehettek és üdvözülhettek a régiek, bátorságos,hogy abban mi is szentek lehetünk és üdvözülhetünk; ha erkölcsünk megfelel vallásunknak. Mert nagyobbkegyetlenség és rettenetesb személyválogatás

;"Egy fember levele. 209annál nem lehetne, mintha az Úristen azért a hitértminket kárhoztatna, melyben eleinket szentségre ésboldogsági a magasztalta.Másik: Hogy ha a Pápista hitben valaki szent voltés üdvözült : bizonyos, hogy igaz a Pápista hit ésazonkívül senki szent nem lehet, senki nem üdvözülhet,senki igaz hitet nem követhet, mert Isten szavaamaz : Sine Tide impossibile est piacere T>eo ; igaz hitnélkül lehetetlen, hogy valaki kedves légyen Istennél.Mert Justus ex fide vivit; az igazak lelki élete, hitnélkül nincsen. És Qui non crediderit, condemnabitura ki igaz hiti nélkül vagyon, elkárhozik. Tehát lehetetlen,hogy szent légyen és üdvözüljön egyéb, hanem akinek igaz hite vagyon : tehát igaz hitben voltak SzentFerencz, Sz. Bernárd, Sz. Domonkos Barátok ; mivelSzentek, azaz Isten eltt kedvesek voltak.Azonképpen : Isten szava az, hogy miképpen, egyJstennél, egy keresztségnél több nincsen :úgy egyigaz hitnél több nem lehet. Ha azért a Pápista hitigaz hit volt, (minthogy annak kellett lennie, ha benneSzentek voltak :) bizonyos, hogy annál több igaz hitnem lehet.Ez a gondolkodás úgy meggyzte elmémet, hogy aPápista hitnek követésében semmi tartózkodásom nemlehetett. Mert azt én bolondnak itílem, valaki az öröküdvösség dolgában elhagyja a bizonyost a bizonytalanértés bátorságosb utat nem követ. Bizonyosb pedig és bátorságosbabban a hitben lenni, melyben mindnyájanvallják, hogy szent és ]sten eltt kedves lehet, s üdvösségrejuthat az ember; hogysem azt követni, a mirlsokan elhiszik, hogy veszedelemre viszen. Mi ésvelünk a Lutheristák, azt hiszszük, hogy a Calvinistavallásban nem üdvözül, hanem örök kárhozatra jut ember.A Calvinisták velünk egyetemben ugyanazontmondják a Lutheristák állapotjáról. De velünk egyetembena Lutheristák és Calvinisták hiszik, hogy üdvözülteksokan a Pápista vallásban. Micsoda vakságtehát elhagyni a bizonyost a bizonytalanért?Pizmány Péter munkái. 14-

a i o 1. Hitvitázó munkák.Némelyek, szelídséget akarván mutatni, azt mondják,hogy k senkit nem Ítélnek, nem kárhoztatnak: st elhiszik,hogy mind Lutherista, Pápista, Calvinista üdvözülhet,ha tökélletes életet visel Isten eltt. De a kiezt hiszi, elsben a Szent Írással ellenkezik, mely csakegy üdvösséges hitet ismer.Másodszor oktalanul cselekszik, ha így is a bátorságosbutat nem követi és Pápisrává nem lészen ; merta maga hiti szerént is üdvözülhet a Pápista hitben.Azért, ha ezt követi, nem eshetik üdvösségének elvételébe.Ha pedig egy hiten kívül senki nem üdvözül,minthogy ez Isten szava : maga vélekedésének koczkájáraveti örök üdvösségének elvesztését, valaki a bátorságosbutat nem követi.Ezt, az én lelkem inditó okot, egy tudós Prédikátoreleibe támasztám nem régen; ki azt monda, hogysem hiszi, hogy Isten az emberi nemzetet úgy elhagytavolna, hogy Luther eltt egynehány száz esztendkfolytában, a Pápa országlása alatt, senki üdvösségrenem jutott volna. De a kik akkor üdvözültek, nohakülsképpen a Pápista gyülekezethez hallgattak, belsképpenaz Istennek láthatatlan Ecclesiájában voltának,és abban üdvözültenek.Erre a választ készen tartván, azt mondám : Elször:Olvastam én is a Bibliát, a régi Szent Atyák Írásit istekintettem ; de nem említem, hogy nevezetét találtamvolna ezekben az invisibilis "Ecclesiánzk : Hanem az újhittel az uj nevet ti találtátok. Úgy tetszik az Ó-Testamentomban,ha nem többször, negyvennyolczszor ; azUj-Testamentomban száztizenegyszer olvastam az Eclesianevét : de sehol nem jelent láthatatlan sokaságot.St mindenütt oly gyülekezetet jegyez, melylyel szólhatunk,melytl tanulhatunk ; Dic Ucclesix : melyetChristus püspökök igazgatására és gondviselésére bízott; Posuit Tzpiscopos regere "Ecclesiam Dei : melybenegyebekkel együtt társalkodhatunk ; Conversarí in Hcclesia.Ki szólhat azzal, vagy ki igazíthatja azt, a mi láthatatlan?Ennek felette, az Apostoli cselekedetben, a

E^y fember levele. 1 1 1Szent János látásában, sokszor említtetik emez, vagyamaz városban lev Ecclesia : és mindenik láthatónakmutattatik. Ha azért a rész szerént való Ecclesiák láthatókvoltak : hogy lehetett az egész Ecclesia láthatatlan? Végezetre : senki azt nem tagadhatja, hogy azApostolok idét látható gyülekezet volt a hívek Ecclesiája.Tehát a Szent Írásból tudjuk az Ecclesiának láthatóságát.Hogy pedig azután láthatatlanná változott,sehol nem olvasuk. St, mivel Christus nem egynehányesztendkre, hanem maradandó formával rendelte,hogy az Ecclesiának megmondhassuk hántásunkat; a hogy az Ecclesia püspökök által igazgattassék(mert ugyanis mindezekre nagyobb szükség vagyon azApostolok halála után, hogy sem éltükben), következik,hogy az Ecclesiának láthatósága világ végig tart.Másodszor : hogy Christusnak e földön nem volt, ésnincsen, nem is lészen világ végéig láthatatlan Ecclesiája,nyilván mutatja a Szent Írás: 1. Mert Szent Pálirja, hogy a hit hallásból vagyon, a hallás Isten igéjénekprsedikállásából, a praedikállás Istentl küldetetttanítók által : Tehát, valahol igaz hit vagyon, ott azIsten igéjének praedikállása és lelkipásztorok szolgalatjavagyon. A Christus Ecclesiájában igaz hit vagyon,mert, ha az nem volna, ördög barlangja, nemChristus nyája volna : Tehát a Christus EcclesiájábanIsten igéjének prazdikálláca és igaz tanítók szolgalatjavagyon. Valamely gyülekezetben pedig ezek vannak,az láthatatlan nem lehet. Mert a kik praedikálnak és akik hallgatják a prxdikállást, azok egymástól elrejtvenem lehetnek.Hasonlóképpen : keresztség nélkül nem lehet keresztyénség: a hol pedig keresztség szolgáltatik, ottlátható gyülekeze;ük vagyon azokn?k, a kik keresztelnekés kereszteltetnek.Végezetre: Az lírvacsorának szolgáltatása mindaddigtart az Ecclesiában, míg el nem j Christus,Mortem Domitii annuntiabitis donec veniat: Tehát mindaddiglátható lészen.•4*

2 j 2 1. Hitvitázó munkák-]]. Mert a Christus Ecclesiája Christus teste, Ephes.I. v. 22. 23. Ez pedig a test, nem egy tag, úgymondSzent Pál, hanem sok külömböz tagoknak egyességébláll : Tehát csak ott lehet a Christus Ecclesiája, ahol sok külömböz tagoknak egyezése vagyon. Valaholpedig sok külömböz tagok egyeznek, lehetetlen, hogyaz a sokaság láthatatlan légyen.III. Azt irja Szent Pál, hogy a külömböz tagoknakkülömböz tiszte, hivatalja és szolgalatja vagyon az Ecclesiában.Némelyek pásztorok és tanítók : Kik mindaddigépítik és a hamisságtúl oltalmazzák az Ecclesiát,mig Christus eleibe jutunk. Lehetetlen, hogy az a gyülekezetláthatatlan légyen, melyben a községet tanítják,rzik, oltalmazzák a hamisságtól, hanem ha azt ítéled,hogy a juhász oly juhokat rizhet, melyeket nemláthat.IV. Az ellenkezk egyenlül tanítják mindnyájan,hogy a Christus Ecclesiája nem egyéb, hanem oly gyülekezet,melyben az Isten Igéje igazán taníttatik, a Sacramentomoktisztán szolgáltatnak. Ez, ha úgy vagyon,lehetetlen, hogy a Christus Ecclesiája láthatatlan légyen :mert a hol az Isten Igéje taníttatik, keresztség és Úrvacsoraszolgáltatik, láthatóságnak kell ott lenni.Harmadszor: Ha a Pápistaság hamis bálványozásvolt (a mint vitatjátok), ne hidd, hogy igaz hit ésnem képmutató s hitáruló volt az a Lutheránus, a ki aPápa birodalma alatt szintén úgy viselte magát, minta többi Pápisták. Mert ha a Pápisták Sacramentomivalélt, azoknak tanítását hallgatta és minden isteni szolgálatjákgyakorlottá : noha belsképpen mást javallott,szinte olyan volt, mintha most valamely Lutheránustörök közé menne, megmetszetné magát, és mindenbenszolgálat-a Mahomet törvényéhez alkalmaztatná Isteniját, Religióját. Efféle képmutatók Christus eltt utálatosak!Mert, a ki emberek eltt szégyenli az igazságot,megtagadja azt Christus az Atya eltt. És a kiszvel hiszen, ha üdvözülni akar ; Ore fit confessio adsalutem, szájjal is vallást kell az igazságrul tenni.

Egy fember levele. 1 13Mindezeket azért megfontolván, megersödöm abban,hogy, ha bátorságosan akarom üdvösségem dolgát rendelni,ki kell költöznöm a Luther és Calvinus aklábólés a Szent Péter hajójába kell mennem.HARMADIK OK :Mert a Tiit Jolgairúí bizonyosat nem tudhatni a "Luther és Calvinustáborában.Fundamentumul vetik azt egyenlképpen a Lutherés Calvinus követi, hogy e hit dolgaiba egyebet nemkell hinnünk, hanem a mit Isten a Szent Írásban élnkbeadott. Azt pedig hallani sem akarják, hogy Írás kívül,Tradihim Dei Verbum, Isten igéje találtatnék.És ha így vagyon? világosan következik, hogy ksemmit bizonyosan és Keresztyén hittel nem hihetnek,hanem csak gyanakodó vélekedéssel.Elször, ezt így bizonyítom : A Szent Biblia mon,dásait és azokat, melyeket hitünk eleibe ád a Biblianagyobb,ersebb és bizonyosabb hhtel nem vallhatjuk,mint azt valljuk, hogy a Bibliában foglalt könyveketIsten irattá emberek által ; és hogy oly tisztán,éppen maradtak, a mint Isten irattá. Mert egész és teljesoka, miért hiszszük igaznak, a mi Bibliában vagyon,nem egyéb, hanem hogy bizonyosan hiszszük, hogyIsten tanításából, igazgatásából, vezérlésébl Íratott aBibliának minden könyve : és oly tisztán maradott, amint Isten íratta.Ebbl következik, hogy a mely csalatkozhatatlan éstökélletes isteni hittel valljuk a Biblia tanítását : azonigaz hittel és nem csak gyanuságos vélekedéssel kellazt is hinnünk, hogy mindazokat a könyveket, melyeka Bibliában vannak, Isten irattá és oly éppen maradtak,a mint Isten irattá. És ha ezt bizonyos hittel nemhiszszük, semmit a Biblia tanításai közül bizonyosannem hihetünk.A Luther és Calvinista vélekedés szerént lehetetlen,

5 14 1. "Hitvitázó munkák.hogy ezeket bizonyosan higyjük. Mert k azt vallják,hogy bizonyos, csalatkozhatatlan és isteni hittel nemhihetünk egyebet, hanem csak a mit a Szent Írásbantalálunk. De a Bibliában nem találjuk irva, vagy nevezetszerént egyenként, vagy közönségesen a Bibliánakminden könyvérül, hogy azok Istentl Írattak ; és olytisztán s épen maradtak, mint azt isten irattá. Tehát aztbizonyos hittel nem vallhatjuk. Második része az ersségnekazzal bizonyodik: Mert sehol senki a SzentÍrásban nem olvasta, hogy a Bibliában foglalt könyvek,egytl-egyig mind Istentl írattak és tisztán s éppenmaradtak.De bár a Bibliában azt olvasnók is, hogy a BibliaIsten igéje, st bár a Biblia könyveinek száma éslajstroma irva volna is : arról az Írásról, melyben ez alajstromtaláltatnék, ugyanazont mondhatnók, hogy irvanincsen, hogy azt Isten irattá. És így vagy arra kelljutnunk, hogy a keresztyén hitnek, els és legderekasbtudományát (tudnillik, kogy a Bibliában foglaltkönyvek Isten szavai ; és hogy oly épen és tisztán maradtakennyi id forgásában, mint Isten irattá,) Traditióból,és nem irott Bibliából vett Isten szavábólhiszszük. És így nem igaz, hogy semmit keresztyénhittel nem tartozunk hinni, a mit Szent Írásban nemolvasunk. Vagy, ha a Lutheristák és Calvinisták felvetettfundamentomát helyén hagyjuk : bizonyosan nemhihetjük, hogy a Biblia és annak nevezet szerént mindenkönyvei, Isten szava és tiszta épségben maradott.Ezt pedig, ha bizonyosan nem hiszszük, azokról semlehet bizonyos hitünk, a mi a Bibliában taníttatik. Ésígy a Luther és Calvinus követk vallása szerint semmitk bizonyosan nem hihetnek.Másodszor : Itt is azt fondamentomúl kell vetnünk,hogy a Szent Írásban foglalt igaz tudomány, a Szentliásnak ig?z értelmében áll. Mert a bet (igaz értelemnélkül) megöl; és a mint Szent Péter szól, veszedelmetszerez, ha hamisan értetik. Azért, az Isten szava, csakabban az értelemben Isten szava, melyben Istentl

semmi:5:"Egy fember levele. 1 1mondatott. Ebbl következik: hogy a hit dolgaibanbizonyost nem tudhatunk, valamíg a Szent Írás igazértelmének bizonyosan végére nem megyünk. Mert aSzent Írás értelmérl támadott külömbözésben nagyobbbizonyosság nem lehet, hanem csak olyan, a mely bizonyosantudjuk, hogy ez és nem amaz a Szent Írásnakigaz értelme. A Luther és Calvinus követk nemmutatnak, és Hitek szerént nem is mutathatnak csalatkozhatatlanmódot a Szent Írás betje igaz értelménekismeretére : mivel oly Írásmagyarázatot nem nevezhetnek,mely annak igaz értelmét, tévelyedhetetlenigazsággal taníthassa. Mindezekbl kitetszikI. A Szent Írás önnönmaga meg nem magyarázzamondásainak értelmét. Christus mondotta : "Ez az éntestem. Ezek oly világos szók, hogy akárki megértheti.De minem értelemben kelljen ezeket venni, nem olykönny megítélni. Mert a Szent Írás meg nem mondja,ha a szókat maga ereje szerint, csak tulajdon értelembenkelljen-é venni ; vagy Tigurate, szokatlan és titkosjegyzés szerint. És ha tulajdon erejekben kell a szókathagyni, meg nem magyarázza a Szent Írás, mint kelljenérteni, hogy Christus kenyeret vett kezébe, és azutánmaga testének mondotta, a mit kezében tartott. Bezzeg,ha a Szent Írás valahol azt mondaná, hogy a testen,test jelét érteni ; vagy hogy a testen kenyérrel együtttestet kell magyarázni ; vagy hogy a Christus szavánakerejével a kenyér testté'•változik közbevetés nemvolna, mivel mindnyájan az Isten magyarázatján megállanának.De világosan kifejezett szókkal, efféle magyarázatnincs a Bibliában.A mit ezekrül az Urunk szavairól mondék, azontmondom minden egyéb sententiákról, melyek értelmérlvisszavonás vagyon. Mert azok közöl csak egyrlsem olvassuk világos magyarázattal kifejezve a Bibliában,minem értelemmel kelljen afféle mondást venniPrcprie, vagy Tigurate; tulajdon jegyzésekben-é, vagymást árnyékozó értelemben vétessék a szók folyása.II. Ki-ki maga oly Írásmagyarázó nem lehet, hogy

6:4 11. Jiitvitázó munkákmegne csalatkozhassék és meg ne csalhasson. Mert aKeresztyénségben, els dolognak írja Szent Péter annaktudását : hogy Propria interpretatione, magunk tulajdonértelme szerint nem magyarázhatni a Szent Írást: Mivelez nem embertl, hanem Istentl eredett : senkipedig az Isten dolgát nem tudja, hanem csak az Isten.Nem is lehetne annál nagyobb balgatagság, mint havalaki azt itélné, hogy kinek-kinek maga tetszése csalatkozhatatlanmutatója a Szent Írás értelmének.111. Az Ecclesiának tökélletes hitelt nem adnak aLuther és Calvinus hadai. Mert nyilván vitatják, hogyTzrrare potest, el-eltévelyedhetik, megcsalathatik az Ecclesia.Azért áltáljában helyt nem adnak az tanításának.Méltán is cselekszik, ha az Ecclesia hamisat taníthat.Mert honnan tudjam, hogy akkor nem tanít hamisat,mikor az Írást magyarázza. Valaki pedig elhitethetimagával, hogy az Ecclesia hamisat taníthat az ]rásmagyarázásban, semmit bizonyosan nem hihet. Mertgondolkodhatik : lm hallom, hogy "Ecclesia potestígyerrare ; tévelygésre, hamis vallásra juthat és vihet azaz Anyaszentegyház : mentl inkább én, egy ember lévén,tévelyeghetek? Ki tehet, és honnan, vagy mibltehet valaki engem bizonyossá, hogy mind én s mindaz Ecclesia, melyben vagyok, tévelygésre nem jutottunk ?Bezzeg a Romai Ecclesiának fiai nem így haboznakMegadják a Szent Írásnak az becsületét, és elhiszik,hogy az a hit dolgainak igazgató zsinóra és csalakozhatatlanmértéke : de nem magán egyedül a bet, sema mi tulajdon értelmünk szerént való magyarázatja, hanemazokkal a több Regulákkal, — mértékekkel együtt,melyeket maga a Szent Jrás mutatott: i. Mikor azt parancsolta,hogy nem csak az irott tudományt kövessük,hanem a mit szóval élnkbe ád a traditio. 2. Mikorazt hagyja, hogy Pogánynak tartsuk, a ki meg nemnyugszik az Anyaszentegyház tanításán. Mert ezek álcáikell megtanulnunk igaz értelmét és magyarázatját aSzent Írásnak.Azért a kik a Római Pápához hallgatnak, a Christus

"Egy fSember tevete. 1 17hagyása szerént járván, csalatkozhatatlan tanítótól értik,melyek a Szent Könyvek, és mint kelljen azokatmagyarázni. Mert világos szókkal parancsolja Christus :hogy, ha valamiben megbánt és háborít felebarátunk(minthogy igen megbánt, a ki hitünket és vallásunkatkárhoztatja) fedjük meg elsben. Ha nem fog rajta,vessük az Ecclesia eleibe dolgunkat. A ki annak szavátnem fogadja, a ki meg nem áll annak itíletén, Pogánynaktartsuk. Assecurál pedig és bizonyossá tészen,hogy ezt az Ecclesiát az ördög ereje meg nem gyziés tévelygésbe nem ejti ; mert ez az igazságnak oszlopa: ezt az igaz Pásztorok világ végéig építik és oltalmazzáka hamis tudományok forgószeleitl.Azért mi közöttünk, mind tudós tudatlan, egyarántmegnyugszik azon, valamit az Ecclesia élnkbe ád aSzent Könyvekrl, és azoknak igaz értelmérl. És havalaki, akárminém színnel, szokatlan és azeltt nemhallatott tudományt kezd hintegetni, megtartjuk az Istenhagyását és megpróbáljuk a lelkeket : tudván, hogy sokszora hamis tanítók Apostoloknak mutogatják magokat,és az ördög angyallá tnik. Minek okáért arra apróbakre viszszük, melyet Isten mutatott.I. Azért, valaki újságot kezd tanítani, a Keresztyénségnekegyenl értelme ellen, azt minden tartoztatásnélkül megvetjük. Mert ez sokszor s ersen meg vagyonparancsolva, Galat. 1. v. 5. 9. — 2. Joan. v.10. Rom. j6. y. 17. Philipp. 2. v. 2. Cap. 3. v. 16. —1. Timoth. 6. y. 20. Hebr. 13. v. 9.]]. A ki az Apostolok idejétl fogva rendszerént következlelkipásztorok ellen pártot üt és azoktul elszakad,mindjárt kárhoztatjuk. Mert parancsolatunkvagyon arról, hogy lelkipásztorinktól hallgassunk;Hebr. 13. v. 17. — 1. Joan. v. 4. 6.111. Mihent valami visszavonás támad, mint az O-testamentomban,a Papok eleibe kellett azt vetni és azoktulvárni ; Deuter. 17. v. 8. 9. Jerem. 3. v.15. Ezech.44. v. J5. Cap. 23. v. 24. Aggsei 2. v. 12. Malach. 2.v. 7. Úgy az új törvényben példát hagytak az Após-

n 8 1. "Hitvitázó munkáktolok,mit kell mvelni. Mert, mikor idejökben versengéstámadott volna, ha meg kelljen-é tartani a Moysestörvényét? Öszvegyulének az Apostolok és vének:elvégezek, mit kell hinni és követni. Azután is azontcselekedték az egyházi Pásztorok, mihent valamely nevezetestévelygés fakadón ; minta JVicxnum, EphesJnum,Chalcedonense Concilium példájából kitetszik. Esvalamit az Apostoloktól származott lelkipásztorok elvégeztek,azt minden keresztyén ember, kételkedés nélkülkövette. Mert a községnek legeltetését Jsten effélepásztorokra bizta. Ephes. 4. v. 1 2. Actor. 20. v. 28. —1. Petr. 5. v. 2. — 1. Corinth. j 2. v. 28.Mivel azért, nem csak a tudósokért, hanem a tudatlanokértis megholt az Ur Christus; mivel az igaz hitre,mind tudós tudatlan egyaránt köteles, úgy hogy a nélkülleheletlen valakinek Isten kedvébe és üdvösségrejutni : Isten is mind tudósnak, tudatlannak, világos, bizonyos,csalhatatlan utat mutatott az igazság ismeretére: azt tudniilik, hogy a Christus Urunktól fundáltatott,az Apostoloktól építtetett és világ végéig lelkipásztoroktólriztetett Ecclesiának tanítását kövessük.A ki azért a Keresztyénségben meggyökerezett, mihenteszébe veszi, hogy az apostoli üdktl fogva,kézrül-kézre adott tudomány ellen tusakodik valaki,azt mindjárt ragadozó farkasnak és hitárulónak tartja;úgy mint Luthert, Calvinust és utánnok lázadott Praedikátorságot.NEGYEDIK OK:Mert a "Luther és Calvinista gyülekezet nem igaz Ecclesia.Igazán irja Szent Ágoston és Cyprianus Martyr.hogy Isten annak atyja nem lehet, a kinek nem anyja azEcclesia. És valamint a Noé bárkáján kívül senki megnem tartatott :úgy az Ecclesián kívül senki nem üdvözülhet.Christus Urunk is pogánynak mondja, valakimegveti az Anyaszentegyház egyességet szófogadatlanszakadásával. Mivel azért az Ecclesia, Christus teste :

E^y fember levele. 119valaki az Ecclesián kívül vagyon, annak feje nem leheta Christus teste. Tehát valamint kerüljük kárhozatunkat,úgy kell kerülnünk a hamis Ecclesiának szövetségét.Hogy pedig a Lutherista és Calvinista gyülekezetnem igaz Ecclesia, így bizonyítom :Lehetetlen, hogy az a gyülekezet Christus Ecclesiájalégyen, melynek az Apostolok idejétl fogva, mindenidben tanító, doktori, pásztori, gyülekezeti nemvoltának. Mert Szent Pál világos szókkal írja : hogyIsten az Ecclesiában szintén addig, mig mindnyájaneleibe megyünk, tanitó doktorokat és pásztorokat tart,kik építsék és rizzék az Ecclesiát. Azonkívül SzentPál írja, hogy hit nem lehet praedikállás nélkül és Istentlküldetett lelkipásztorok nélkül : tehát a hol hitvagyon, tanítóknak kell ott lenni. A Christus Ecclesiájapedig hit nélkül nem lehet: tehát soha tanítók nélkülsem maradhat. Végezetre maga, Christus azt ígéri,hogy soha a pokol ert nem vészen az Ecclesiáján.Nagy ert venne pedig, st olyat, kinél nagyobbat nemis vehetne, ha minden tanító pásztorit elfogyatná azEcclesiának ; ha Isten igéjének hirdetésérl, Keresztségszolgáltatástól, Úrvacsora osztogatástól megfosztaná.Az is Szent Pál szava, hogy mindaddig marad az Úrvacsoraosztogatása az Ecclesiában, míg elj Christusaz Ítéletre.Tagadhatatlan igazság pedig az, hogy Luther eltt,ezer esztendnél tovább, senki, csak egy doktora,lelkipásztora és tanítója nem volt a Lutherista vagyCalvinista vallásnak. Mert, ha minden nemzetségek,tartományok, városok históriáit, minden egyházi doktorokÍrásait átolvassuk is, sehol egy embert nem találunkneveztetni, ki ilyen hitben és vallásban lett volna,mint a Lutheristák és Calvinisták. Ha külömben vagyon,bár csak egyet nevezzenek : Quis ? Ubi ? Quando ?Ki volt? Hol volt? Mikor volt? a ki ilyen tudománytkövetett volna ?lllyricus és hasonló csúfos emberek neveznek egynehányrégieket, kik közül egyik egy valamely dolog-

aao 1. Hitvitázó munkák.ban ellenkezett a Pápával és a Római vallással ; másikmásba vont visszát, és így neveznek olyakat, kik egyvagy két, három dologban egyeztek a Luther vagy Calvinusmaradékival. De mer bolondság azt ítélni, hogya kik a Pápát szidalmazták, a kik egy, két, három dologbanegyeztek a Calvinus vagy Luther uj gyülekezeteivel,azok Calvinisták vagy Lutheristák voltak. Merta török sok dolgokban ellenkezik a Pápista hittel,melyekben egyez a Calvinistákkal: úgymint, hogy aPápát nem hiszi Christus Vicariusának; az UrvacsorátChristus testének nem vallja ; a képeket és ereklyéketpöki s megutálja. De azért a két vagy három dologbanvaló egyezésért a törököt Calvinistává nem tehetni.Ennek felette, a kiket emlegetnek, azok egyszersmindLutheristák és Calvinisták nem lehettek, noha a minemvallásokért ezeket Lutheristákká akarják tenni, ugyanazonvallásokat a Calvinisták is javalják.De mi szükségünk ezen mulatnunk? Ómagok a Lutheristákés Calvinisták azt vitatják, hogy láthatatlanés elrejtve volt Luther eltt az Ecclesiájok. Ez annyittészen, hogy nem mutathatnak csak egy várost vagyfalut, a hol Luther eltt praedikállott, keresztelt ésegyéb isteni szolgálatot gyakorlott volna az Ecclesiájok.Ha azért Luther és Calvinus eltt úgy meggyzteaz ördög az Ecclesiájokat, hogy azt senkinem láthatta, sehol annak templomai, tanítói, Sacramentomszolgáltatói nem találtattak, sem Keresztségés Úrvacsora szolgáltatás ; sem Isten igéjének hirdetésenem volt benne : nyilvánvaló, hogy nem olyan azEcclesiájok, minémnek mondotta Christus az igazEcclesiát. Mert hová lehet az ördögnek nagyobb gyzedelmevalamely gyülekezeten, mint mikor azt úgylenyomja, hogy sehol tanítója, temploma, Sacramentomszolgáltatása ne maradjon? ismérhetetlen és láthatatlanJégyen ?Mivel azért ebbl és egyéb sok jelekbl megtapasztalám,hogy nincs igaz Ecclesia a Luther és Calvinuskövetknél, ha lelkemet veszteni nem akartam, ki kel-

"Egy fember levele. 21 1lett közülök állanom, tudván, hogy az igaz Ecclesiánkívül nem adatik üdvösség.ÖTÖDIK OK :Meri a J{ómai "Ecclesiának igazsága tagadhatatlan.Bizonyos, hogy az Apostolok idét, a Romai Ecclesiábantökélletes igaz hit és tudomány volt. Mert eztSzent Pál irva hagyta, mikor azt mondotta, hogyEgy hitben vagyon a Romaiakkal, per eam, quae invicemest, Tidem vestram, et meam. Azt is éhez adta, hogya Romai hit az egész világon praedikáltatik, hogy aRómaiak teljesek szeretettel és minden isteni tudománynyal.Végezetre azt mondja felölök, hogy azengedelmességök jó híre neve, betöltötte a világot : éskéri Istent (vagy jövendöli), hogy az lábok alatt megrontassékaz ördög.Ezért az Apostolok idejében meggyökerezett igazhitet és annak utánna el nem változtatta és új hamisságokkalnem mocskolta, nem eretnekítette a RomaiEcclesia : mint szemlátomást kitetszik az egész egyházihistóriák és egyéb tudós Szent emberek írásinak folyásából.Az Isten juhaira vigyázó Pásztoroknak mindenkoroly szorgalmatos gondviselése volt arra, hogy, ha kiújságot és hamisságot kezdett, mely azeltt nem hallatott,ottan ellenzettek, és az apostoli parancsolat szeréntkárhoztatták, a ki valamit az ellen hintegetett, amit eleitül fogva tanultak vala. Annak okáért, Irenaeus,Tertullianus, Theodoretus, Ephiphanus, Philastrius,Szent Ágoston és az egyházi historikusok írva hagytáka Keresztyénség kezdetétl fogva az idejekig, kik,mikor, miben kezdettek szakadást ; melyért ket az Ecclesiaeretnekek lajstromában irta.A Szent Püspökök és Pásztorok, mihent efféle Farkastérzettek, ki a hitnek tiszta forrását fel akarta zavarniés a Christus juhait igyekezett elragadni az egy-

;a 12 7. Hitvitázó munkákszermegállapodott igazságtul, mindjárt megszólaltak,könyveket írtak, gyülekezeteket hirdettek, átkokat kiáltottak,bölcs írásokkal harczot állottak, számkivetést,Mártyromságot szenvedtek az igazságért. Ugyanis, haezt nem cselekedték volna, fosztva maradtak volna azigaz pásztorságtól és árulói lettek volna az igazságnak.Azért csak egy faluban támadott hamisságot is feljegyzettek,hamisították, kárhoztattak, senkinek ebben nemkedveztek.Mindennyi sok eretnekségek lajstromában, ennyi históriákban,conciliomokban, Szent Atyák Írásiban senkisoha azt nem említi, hogy a Romai Ecclesia valaha valamelytévelygést kezdett vagy követett volna: sohasenki nem jelentette, hogy valamikor változtatta volnaazt, a mit Szent Pétertl, Páltól tanult vala. Most issenki meg nem mondhatja, mi idben? ki által? micsodaágazatban tett változást a Római Ecclesia? Maga,ha oly nagy változást tett, mint az új tanítók hirlelik,tudni kellene : mely id tájban, mely esztend forgásában,ki által, mint és miben lett a változtatás; melytitkon nem lehetett. Mert a közönséges hitnek, szokásnak,szertartásnak ellenkezése, változása titkon nemlehet : mivel hirdetni, tanítani, szokásba venni újonnanvalamit nem lehet oly titkon, hogy az emberek ne sajdítsák.A Római Pápáktól némely rendtartásban külömbözteknéha a Püspökök: úgy mint a húsvét üllésébenSz. Cyprianus ; a kereszteSésnek némely ceremóniáibanSz. Ambrus. A Római Pápák közül némelyek feslettéletek voltak ; némelyeknek magán való alkalmatlan vélekedésivoltának. Mindezeket beírták a históriákbafeddették és ellenzettek soká a fogyatkozásokat és gonoszerkölcsöket. De hogy a Romai Ecclesia a hitbenvalami változást tett volna, soha senki, csak gyanuságképpensem említette. Maga, ha ily tok és ily nagydologban változtatást tett az apostoli tudományban,mint a Lutherista és Calvinista tanítók feszegetik : hihetetlen,hogy ennyi sok historicusok közül senki errüJ

"Egy fember levele. 223ne emlékeznék ; ennyi sok szent és vigyázó püspökökközül senki ellenkezje nem találkoznék. Mert, ha adühösködésétl nem fél-pogány és Ariánus császároktek a keresztyén tanítók, hanem ellenök állottak, irtakés holtig viaskodtak: mennél inkább a Romai Ecclesiánakellene állottak volna, ha valamiben hamisra hajlottvolna? Holoít ezer és több esztend forgásábannem olvassuk, hogy senkit a Romai Pápa halállal büntetettvéle való ellenkezésért.Bizonyos tehát, hogy a Romai Ecclesia el nem hajlottattól az igazságtól, melyet az Apostoloktól szopott; el nem változtaita els hitét: hanem az aposíoliÍrások betjével együtt, az apostoli értelmét úgy tartotta,a mint az Apostoloktul vette. És igy, a ki üdvözülniakar, ahoz kell magát kapcsolni, azzal kellegyet érteni.HATODIK OK:Meri a Lutherista és Calvinista hitnek hamissága nyilvánvaló.Azt kérdem a Luther és Calvinus követitl : Ha azelttés akkor, mikor szakadását kezdette Luther és Calvinus,volt-e a világon igaz hit és igaz Ecclesia ; vagy nemvolt? Válaszszanak a kettben és akármelyiket mondják,szemlátomást kitetszik, hogy hamisság, a mit hisznek.]. Ha a Luther és Calvinus szakadása eltt igaz hités igaz Ecclesia volt a világon : nyilván következik,hogy attól való szakadás, melyet Luther kezdett, hamisság,mert hamisnak kell annak lenni, a mi elszakadaz igaz hittl és ellenkezik az igaz Ecclesiával : miveloly lehetetlen, hogy a hitnek ellenkez tanításai igazaklegyenek, mely lehetetlen, hogy Isten hazudjon.11. Ha azt mondják, hogy a Luther és Calvinus támadásaeltt, nem volt igaz hit és igaz Ecclesia e világon,hanem a hamisság elborította volt a föld kerekségét: nyilván következik, hogy a Luther és Calvinusköveti Isten káromló hamisságot hisznek, azaz igazvallásban nincsenek.

:114 ^ Hitvitázó munkák-Mert Christus Urunk azt ers fogadással ígérte,hogy a mely Ecclesiát épített, az ellen a pokol ertnem vészen ; azaz meg sem gyzi, ellene sem állhat.Az is Christus szövetsége, hogy nem csak az Apostolokéltéig, nem csak egy, vagy két esztendeig, hanemOmnibus diebus, usque ad consummationem sxculi ; mindennapokon, szinte világ végéig, véle marad az Ecclesiával.St a minden Igazságra vezérl Szent Lelket is örökkévéle hagyja. Mely Ígéretek bételjesítését magyarázvánSzent Pál, hogy mindaddig, Donec occuramus, míg aközönséges feltámadásban mindnyájan Christus eleibejutunk, Pásztorok és Doktorok lesznek a ChristusEcclesiájában, kik azt építik és oltalmazzák minden hamistudományok ragadó szeletül.Válaszszanak azért a Luther és Calvinus követi akettben : ha a Luther szakadása eltt volt e világonigaz hit és igaz Ecclesia, és attól szakadással vált elLuther : tehát hamisság az szakadása. Ha azt mondják,hogy akkor szinte kifogyott volt a világból az igazhit és igaz Ecclesia, hanem Luthernek kellett újonnanfelépíteni : meghazudtolják Christust, az igíretét igaznaknem vallják ; azaz átokra és kárhozatra méltó tudománythisznek. Mégis én ott maradjak ám, a hol ilynagy vakság vagyon ?HETEDIK OK :Mert a Luther és Calvinus követi hamis költésekkel gylöltetik af{omai "Ecclesiát.Kifogyott az igazságból, valaki hamissággal akarjaelvinni dolgát. A Pápisták gyülöltetésében pedig közönségesenoly sok rósz és gyalázatos fogásokkal élneka Calvinus és Luther maradékai, hogy, ha azok úgyvolnának, ég alatt utálatosb hamisság nem lehetne aPápistaságnál.Vége nem lenne, ha mind el számlálnám, a miterrül mondhatnék. De csak három dolgot lássunk]. Azt fogják a Pápistaságra és azzal gylöltetik a

:E^v fem ber levele. 225község eltt : hogy a kenyeret imádják és kemenczébensült Jstenük vagyon.Ennél hamisabb gyalázást az ördög sem gondolhatna.Mert mi nem a kenyeret, vagy a kenyér szintimádjuk, hanem a Christust, a kit a Sacramentombanjelen lenni hiszünk. Ha azért szabad volt Christustimádni, mikor e földön járt (mint a Mágusok, a meggyógyultvak és egyebek imádák), valaki elhiszi, hogya Sacramentomban vagyon Christus, nem tagadhatja,hogy tet imádhatni a Sacramentomban, noha testiszemmel tet nem látja. Mert Christus Istenségét semJVemo illámlátták testi szemmel, a kik tet imádták ; de mivel hittelIstennek vallották, isteni imádassál tisztelhették. Ezvolt pedig eleitül fogva szokás a Keresztyénségben,hogy imádták Christust a Sacramentomban. SzentAmbrus így szól : Carnem Christi, hodie quoque in Mysterüsadoramus. Szent Ágoston szavai ezek :Carnem manducat, nisi prius adoraverit. JVon solum nonpeccamus adorando, sed peccamus non adorando. AranyszájúSzent János ilyenképpen ir: Hoc corpus, etiamiacens in prxsepio, Magi cum mulio tremore adorarunt.Jmitemur ergo vei barharos. Tu non in prxsepi vides, sedinAltari.]]. Azzal gyalázzák közönségesen a Pápistákat, stugyan bálványozóknak kiáltják érette : hogy a feszületés egyéb fakép a Pápisták Istene; azt imádják; attólvárnak üdvösséget és segítséget.Nem lehet ennél szemtelenebb hamisság. Mert azegész Romai Ecclesia vallása a képekrl ilyen szókkaladatik élnkbe a Tridentoni Concilium végezésibenImagines Christi, ac Sanctorum, retinendas, eisque debitumhonorem et venerationem impertiendam : non quod credaturinesse aliqua in iis Divinitas, vei Virtus, propter quamsint colendx ; vei quod Ab Eis sit Aliquid Petendum ; veiquod fi duci a in Imaginibus sitjigenda : sed quoniam honos,qui eis exhibetur, refertur ad prototypa, quse illx reprxsentant.Ita ut, per Imagines quas osculamur, et coramquibus caput aperimus,Christum adoremus, et Sanctos ve-Pázmány Péter munkái. 15

6:22A képekben nem1. "Hitvitázó munkákneremur,quorum simititudinem gerunt.hogy Istenséget, de semmi értelmet, ert, tehetségetnem ismerünk ; semmit azoktúl nem kérünk, semmitMikor a képek eltt imádkozunk, nem anem várunk.képeknek könyörgünk ; mikor süveget vetünk, térdethajtunk, nem a tkének és festéknek, hanem annak teszünktisztességet,a kit a kép jelent.Szinte csak azt míveljük tehát, a mit az IstennekSzent Prófétái, Michseas, Isaias, Dániel, Szent Jánoscselekedtek, mikor Isten ezek eleibe, leveg égbl formáltküls és látható képet és ábrázatot mutatott. Mertnoha leborultak a látható ábrázat eltt : de azért nemimádtak egyebet, hanem az Istent, a kit az a küls képjelentett.Miképpen azért a Jesus nevét hallván, süveget vetünk,térdet hajtunk, a Sz. Pál hagyása szerint : deazért nem a szót tiszteljük, hanem a mit a szó jegyez.A Bibliát is becsülettel tartjuk, de nem a téntát, papirossatböcsüljük, hanem azt, a ki szavai vannak aBibliában. Úgy mi is a képeket emlékezetre tartjuka Szentegyházak ékesítésére és csinosságára tartjuk ; aSzentek becsületére tartjuk ; ájtatosságnak serkegetéséretartjuk ; Christusnak és az szenvedésének, vagyegyéb isteni dolgoknak eszünkbe juttatására tartjukde úgy, mint Isten tilalmazta a képek csinálását, azazilletlen, babonás vagy bálványozó tiszteletre és imádásrasemmiféle képet nem csinálunk, nem tartunk.Bálványt sem csinálunk, azaz oly Isten képét, aki Istennem volt; vagy oly képet, melyet isteni tisztelettelillessünk. Noha, mint a Salamon templomában, angyalképek voltának, úgy a mi templominkban, sok képektaláltatnak.]]]. Azt hirdetik a Pápistákról, hogy Boldog Aszszonyhoztöbbet biznak, hogysem Christushoz : azonkérik tet, hogy parancsoljon Christusnak, mert anyaés parancsolhat fiának- A többi szenteket is, mint régena pogányok, külömb-külömb gondviselésre osztották,és azoktól kérik, várják minden segedelmüket.

deEgy fember levele- 227Ez is mer hamisság. Mert mi, Boldog Asszonynakés a szenteknek segítségérl egyebet nem vallunk, hanemhogy tllök csak azt kérhetjük, a mit e világonél szolgatársunktól szoktunk kérni : tudniillik, hogyimádkozzanak érettünk ; segítsenek bnbl felkelésre,rizzenek bntl és veszedelmektl, Jstenhez bocsátottkönyörgésükkel. Ha azért abban nem volt bálványozás,hogy Szent Pál azon kérte a hiveket, hogy segítséktet imádságokkal : nem lehet abban is vétek, ha csakazt, és nem egyebet kérünk mi is a dicsült szentektül.Hogy pedig egy csapással ledöjtsük az ellenkezkkáromlásit : azt kell eszünkbe ntartanunk, hogy a szentektiszteletiben és segítségül hívásában csak arra kellnézni, a mit az Anyaszentegyház követ és javai. Ha kimagától valamit magán való elmélkedésébl írt és mondott,arra nem kell nézni : mert ugyanis vagy bolondságvagy gonoszság volna azt mind az Ecclesiára fogniés közönséges értelemnek ítélni, a mit valaki maga értelméblírt vagy mondott. Azért a szentek tiszteletébenés segítségül hivásában, valamit valaki azonkívülírt, a mi az Ecclesiának publica et communi, szokottés közönséges imádságiban vannak; azt nem ismerjükközönséges vallásnak, annak oltalmát magunkra nemvállaljuk, annak hitelére és követésére senkit nem kötelezünk,annak megvetéseért senkit nem kárhoztatunk.Soha pedig az Ecclesia úgy nem imádkozott BoldogAsszonynak, hogy parancsoljon Istennek; hanem hogykönyörögjön Istennél érettünk. St bizonynyal tudom,hogy el nem szenvedné az Ecclesia, hogy ilyenformánimádkoznának közönségesen a hivek. Mert jóllehet,talán mentegethetnék az ilyen kemény mondást, hogycsak aBoldog Szz könyörgésének hatalmas erejét jelenti; miképpen az Josue imádságának erejét azzal ismertetia Szent Írás, hogy Istent engedni mondotta az•'ember szavának mikor ember világosan szólhat,nem illik, hogy efféle kemény és botránkozásra hajlottszólásokkal éljen.Azonképpen soha az Ecclesiának közönséges tanítása,5*

:aa8 /. Hitvitázó munkák.a szenteknek tiszteket nem osztott. Ha kik privátimmegismerték igaz próbákkal, hogy némely szentekneknémely dolgokban,ki Valiképpen való segítsége fénylik(mint Szent Ágoston irja : Epist. 137. Szent Felixrl),senki nem tiltja, hogy azokat efféle dolgokban segítségülne híjjá. De azért, ha ki afféle Experientiát nemhiszen, ha külömb-külömb segítséget nem vár némelyszentektl, azért tet senki nem kárhoztatja. Mertefféle dolgokról semmit az Ecclesia nem végezett.Nincs azért okosságuk azoknak, kik mihent valamikönyvben valamit találnak, mindjárt azt kiáltják, hogyez a Romai Ecclesia hite.Ezekben és több hasonló dolgokban, bizonyosan tudom,hogy a Protestánsok (vagy tudomány-tévk) hamissanvádolják a Romai Ecclesiát, és csak reá fogják,mit mégsem gondolt. Kibl nyílván eszembe vészem,ahogy nem igazán járnak a Luther és Calvinus követi.NYOLCZADJK OK :Az lírvacsorának két szin alatt vételét ok nélkül állatjáka szakadozók-Nagy szeget ütött az is fejemben, hogy noha leggyakrabbanés legszínesben forgatják a Luther és Calvinusmaradéki, hogy Szent Írás ellen osztogatják aPápisták egy szín alatt az Úr vacsoráját : de ebben derekasfundamentumot nem mutatnak. Mert a Pápistáknem tagadják, hogy Christus két szín alatt osztogattaSz. testét, vérét, a végvacsorakor, hanem csak azt tanítják: hogy Christus arra nem kötelezett mindeneket,hogy két szin alatt vegyék az Urat. Ezt pedig ilyenvilágos jelenségekkel állítjákElször : A Christus példája magán, parancsolat-nélkül,nem kötelezi a híveket. Mert Szent Pál és SzentJános egyenl értelemmel mondják, hogy vétek ott nincsen,a hol törvényszegés nincsen. Miképpen azért aChristus példája nem kötelez arra, hogy minden em-

:"Egy ffiember levele. 159ber házasság nélkül éljen, csak egyszer, csak vacsoraután, csak férfiaknak adassék az Úrvacsora ; noha Christuscsak úgy adta ; azonképpen a két szin vételre semkötelez, csak magán a Christus példája, ha errül parancsolatnem adatott.Másodszor : Christus nem parancsolta, hogy mindenember két szin alatt vegye az Ux-vacsorát. Ezt így bizonyítom:Elsben : Ama parancsolat, Igyatok ebbl mindnyájan,nem kötelez mindeneket közönségesen ; hanem azokatillette, kik a végvacsorán Christus asztalánál voltak.Ennek három igen világos bizonyságát találom a SzentÍrásban : 1. Mert Szent Márk megmagyarázza, kik légyenekOmnes, azok mindnyájan, kiknek mondottaChristus (parancsolva-é, vagy kinálva, nem vizsgálom),hogy igyanak ; azt irván, Ét biberunt ex eo omnes, ésivának mindnyájan abból. Mely mondásból kitetszik,hogy Christus csak a jelenlév Apostoloknak mondotta,hogy mindnyájan igyanak. Mert, ha egyebekre is terjedetta Christus szava, nem mondhatta Szent Márk,hogy mindnyájan ittak abból a pohárból. Azért Christus,eldarabolván falatonként a kenyér szinét, különmindenik tanítványnak osztogatott abban ; de az egypohárban el nem oszthatá Szent Vérét, azért mondahogy mindnyájan igyanak abból a pohárból; és ketten,hárman azt mind meg ne igyák. Miképpen ha egy kisital malosát ád gyermekének valamely atya, azt mondván,hogy abban mindnyájan igyanak ; csak azt jelenti,hogy ha egyik mind megihatná is, de csak annyit igyék,hogy jusson mindeniknek. Ezt más szókkal világosbanjelenté Szent Lukács, mikor azt írta. hogy a poháradásbanChristus így szólott: Jfccipite et dividile intervos, vegyétek és osszátok tiközöttetek ; kik tudniillikjelen vagytok ; mert ama szó Vos, Ti, csak a jelenlévkreszolgálhat. ]]. Nemcsak azt mondja Christus, hogy igyanakmindnyájan a pohárból : hanem nevezet szerént ésmutatásképpen, ebbl a pohárból, mondja, hogy igyanak,"Ex hoc, melyet nékik adta : Tehát ama szót, Igya-

230 7. Hitvitázó munkdk.tok ebbl mindnyájan, csak a jelen való Apostoloknakmondotta; és nem azoknak, kik nem ihatnak abból apohárból, melyet akkor Christus eljegyze ama mutatóigével, Ex hoc, Ebbl. Bizonyos pedig, hogy mi abbóla pohárból nem ihatunk, melyet Pronomine demonstrativomutata akkor Christus ; mert ki tudja, vagyon-é éshol vagyon most az a pohár, mely akkor Christus kezébenvolt? Következik azért, hogy ama szókat, Igyatokebbl mindnyájan, nem mindeneknek mondotta Christus.]]]. Szent Pál a Corinthus-béliekhez irt levelében,elszámlálván az Urvacsorájáról, a mi közönségesenilleti a községet, éppen és teljesen kihagyja ezeket aszókat: Igyatok ebbl mindnyájan. Ha mindeneknek ésnem csak Apostoloknak mondotta Christus, hogy abbóla pohárból igyanak : sem feledékenységbl, sem gonoszságbólki nem hagyta volna Szent Pál ezeket aszókat; ott kiváltképpen, a hol arra felel, hogy úgyadja a hivek eleibe a Sacramenlom dolgát, a mint Christustólvette. De azért hagyja el : mert azt csak a jelenvaló Apostoloknak mondotta Christus és nem illetettmindeneket közönségesen : vagy, ha nem úgy vagyon,adják okát, miért hagyta el ezeket a szókat Sz. PálApostol ?Másodszor : Ama mondás, Hoc facile, ezt cselekedjétek: nem kötelez mindeneket a két szin vételre. Mert ezta szót az Evangélisták közül egyedül Szent Lukácsemlíti : a többi Evangélisták el sem hozzák, SzentLukács pedig csak a kenyér színnek adása után írja,hogy Christus ezeket a szókat mondotta ; a poháradásután nem említi.Sz. Pál ezen szókat elhozza a kenyérszín adásután : de a pohár után, sokkal külömb formán szabja asokasághoz a Christus szavait. Nem mondja azért áltáljában,Tioc facile, ezt cselekedjétek: hanem hoc facitequoliescumque bibelis in meam commemoralionem, Ezt miveljétek,valamennyiszer isszátok, az én emlékezetemre.Mely mondással nem parancsolja a pohár vételét : hanemcsak módját mutatja, mint vegyük, mikor veszszük.

"Egy fember levele. 2 3 1Szinte, mint mikor valakinek azt mondjuk : Valamennyiszerbort iszol, mértékletesen igyál ; nem parancsoljuka boritalt, hanem módját mutatjuk, mint kell inni, habort akar inni.Végezetre : Mikor Christus az Apostoloknak azt parancsolja,hogy azt miveljék, a mit mívele, Hoc fctcile: arra kötelezé, hogy k is vegyék, megáldják, egyebeknekosztogassák az Urvacsorát. És a mint a TridentomiConcilium mondja, ezekkel a szókkal Papokkászentelé az Apostolokat : hatalmat adván nekik, hogymindazokat cselekedjék, a mit cselekvék. Christuspedig vévé, megáldá, osztogatá az Urvacsorát: tehátaz Apostoloknak is mindezekre ada hatalmat, mikor aztmonda : Hoc facite. Ugyanis ha ezek a szók által Christushatatmat nem adott, st parancsolattal nem kötelezteaz Apostolokat és utánnok következ egyházirendeket, hogy megáldják és osztogassák az Úr Vacsoráját: másutt nem olvassuk, hogy hatalmat adottés kötelességet rendelt annak gyakorlására, a mit cselekedetta végvacsorán. Az is pedig igen bizonyos,hogy Christus nem parancsolta mindeneknek, hogy aztmiveljék, a mit mívelt a végvacsorán, hanem csak azegyházi szolgáknak, kiket illeti az Ur Testének szenteléseés osztogatása. Vagy ha azt mondják az ellenkezk,hogy minden férfinak és asszonyembernek parancsoltaChristus, hogy azt mívelje, a mit mívelt avégvacsorán : engedjék meg, hogy minden asszonyemberés szekérvezet vegye, áldja, osztogassa az Ur Testét.Ha ezt meg nem engedik: higyjék el, hogy Christusnem mondotta mindeneknek, hogy azt miveljék, a mitmivelt a végvacsorán.Kitetszik ezekbl, hogy sem a Christus példája, semparancsolatja nem kötelez minden embert a két szinvételié. Azért nem kellene az ellenkezknek arra kényszerítenimindeneket, a mire Christus nem kötelezett.És hogy ezt is el ne titkoljam : mindnyájan a Lutherés Calvinus követi azt vitatják, hogy mi az Isten parancsolatitmeg nem tarthatjuk, hanem azokat mi éret-

13* 1' Hitvitázó munkáktünkmegtartotta Christus és azengedelmessége elégnékünk:: mindazáltal az egyházi emberek házasulásárólés az Urvacsorának kétszinben vételérl parancsolatotálmodnak, és nem csak megtartják, de azoknak megtartásátüdvösségre szükségesnek mondják. Noha atöbb parancsolatok teljesítése nélkül üdvösséget Ígérnek.Több okaim voltak, melyek a Lutherista és Calvinistavallástól búcsúztattak : de most azoknak számlálásávalnem akarlak terhelni. Hanem azon Istent,mely engem az iszonyú setétségbl és veszedelemnekútjából az csudálatos és gyönyörséges világosságárahozott, alázatos buzgósággal kérem, hogy elvegyea hályogot szemeidrl és hozzon az örök boldogságnakegyenes útjára. Ámen.EPILÓGUS.Hogy ha azért embernek nem kell a hit dolgairavakmerül és balgatagul hajolni, hanem bizonyos okoktólviseltetni, melyekkel mind Iscen, mind világ elttmentsége lehessen, és a maga lelkének csendességetmegnyerhesse ; mivelhogy a ki hamar hiszen, álhatatlanés hamar megcsalatik; hogy ha Sz. Pál igazán mondotta: hogy a mi engedelmességünk okos légyen, azazb'zonyos okoktól értelmesen vitessék ember az Istentlkinyilatkoztatott igazság hitelére : bizonyára az elszámláltnyolcz okok közül csak magán mindenik olyvilágos, hogy az okos ember azoknak erejétl viseltetvén,ha az emberi nemzet ellenségétl, vétkeinek igazérdeme szerént, meg nem vakíttatott : a Szent LélekIstentl megvilágosíttatván, könnyen az igazság ismeretérejuthat és az új vallások treibl kifeselhet. Mertugyanis, hogy ha semmit azokban, a miket a Cálvinistákvagy Lutheristák hisznek, vallanak és tanítanak aRomai Ecclesia ellen, a Szent Jrásban nem találnak, ha^nem csak a magok tetszése okoskodásival, magyarázatival,consequentiáival bizonyítják azokat ; ha az újítókmagok agyaskodásából koholt és új idegen értelmek,

Bgy fember levete. 233semmi megcsalatkozhaíatlan authoritássalmeg nem bizonyodik; ha a Szent Írásban nem olvassuk; ha aSzent Írás bizonyságot nem tészen arról, hogy nemhiányos, hanem igaz és jó az értelmük és consequentiájuk,melyet a keresztyénség elttök nem hajlott,st azzal ellenkezt tanítottak a régi szentek, kik azApostoloktúl vették a Szent Írást és annak értelmét ; haaz ellenkezk magok megcsalatkozhatatlanok nem lehetnek,micsoda okok ereje tanácsolja, hogy velk tartsad? mi lehet kérlek, a mi téged abban a vallásbanbátorságossá tehet, melyben a hit dolgairól semmi bizonyosttudhatni ? melyben semmi bizonyos út és módnem adatik a Szent Írás igaz értelmére és a visszálkodásokleszállítására : mely megvetvén, a mit a régi szentektanítottak, a mit az Ecclesia bevett, a mit a közönségeskeresztyénség kedvellett, a mit az iskolák javallottak,a prédikáló székek hirdettek, a sokaság, szentség,csudatételek, Ecclesia, Szent Atyák méltósága hitelessétettek : semmi egyéb fundamentumon nem építtetik,hanem Luther, CaJvinus etc. St inkább kinekkinekmaga tetszésén és lágy agya velején ? Mert akármint hányjad vessed elmédet, akár hová fordulj, arrakell fakadnod, hogy minden hited fundamentoma a SzentÍrás, de úgy ha magad lészesz annak bizonyos magyarázója,és a mit te értesz, azt értette légyen a SzentLélek és így a magad értelmét nevezed tiszta SzentÍrásnak. Isten igéje gyanánt becsülöd, a mi a SzentÍrásban nincsen.Annak okáért, valaki vagy, a ki ilyen hiszembenvagy, az örökkévaló üdvösségedre, melyet vársz, kérlekés kényszerítlek, légyen gondod magadra és lássad,mely veszedelmes koczkára veted lelkedet és csalárdulvettetett hamu alatt való tzön jársz ; hamis hamunakmondom az Jsten igéjének és a tiszta Evangeliomnakszinével béfödöztetett vallásodat, mely alatt fekszikama tz, mely, a kit egyszer elfog, soha el nem hagyja,örökké égeti, valamíg tart a pokol, valamíg él az Istenség.Akkoron megátkozod azokat, kik tégedet meg-

234 1- "Hitvitázó munkákcsaltak,és a te mestereidet, kiktl abba a nyomorúságbavitettél ; átkozod magadat is, hogy az új tudományokolyan esztelenül, szorgalmatos meghányás vetés nélkülfejet, fület hajtottál és elszakattál attól a hittl, melybena régi szentek üdvözültek : kiket látván, megháborodoliszonyú félelemmel és csudálkozván a véletlenszabadulásnak hirtelenségén, mondod magadban, bánkódván,de késn és a lelked szorongatása miatt fohászkodó!: Sap. 5. Ezek, a kiket valaha csúfnak tartottunk: mi balgatagok az életüket boldognak állítjukvala ; imé mint számláltattak ]sten fiai közé és aszentek között az sorsok. Azért tévelyedtünk el azigazság útjáról és az igazság világossága nem fénylettnékünk és az értelem napja fel nem támadott nékünk.Isten, a ki bir az emberek szivével, világosítsa elmédsötétségét, lágyítsa keménységét, hogy ahoz a valláshozragaszkodjál éltedben, a melyet halálod órájánakarnád, hogy tartottad volna, és a melynek igaz okátadhatod, mikor a Christus itél széki eltt fogsz állani.Ámen.

MÁSODIK RÉSZPRÉD1KÁCZ1Ó, POLITIKAI RÖPIRAT,LEVELEK

:PRÉD1KÁCZ1Ó.(.636.)A FIAKNAK ISTENES NEVELÉSÉRL.Értelmünk tanítására és akaratunk izgatására nincsannyi ereje a füllel hallott tanításnak, mint a szemmellátott példának. Mert a látott dolgok hatalmasabbakakaratunk indítására, hogysem a mit csak mások nyelveután értünk. Azért mondja Seneca, hogy: Longumiten est per praecepta : breve ac efficax, per exempla ;hosszú és nehéz mindent törvénybl és parancsolatbóltanulni : hamar és foganatos a jó példából való okoskodás.Innen vagyon, hogy a lelkek-szeret Isten nem elégedettsem azzal, hogy szép tanításokkal fülünkbe rágtahivatalunk kötelességét, magunkviseletének formáját,erkölcsünk reguláit, vagy egyenesít rendit ; sem azzal,hogy parancsolatinak fenyítékével, büntetésinek rettentésével,igéretinek édesgetésével engedelmességre éstökéletes erkölcsök gyakorlására ösztönözte akaratunkat: hanem hogy : Exemplo disceremus disciplinam,példából tanúlnók a tökéletességet ; és nem csak füllelhallanók, hanem szemmel látnók, mit kell cselekednünk:Caepit Jesus facere et docere ; elsben cselekedettel,azután él nyelvének oktatásával tanított minketaz Ur Krisztus.Innen vagyon, hogy gyermeki állapotban is magapéldájából akará ismertetni a szülkkel, mint viseljenekgondot gyenge és hajlandó gyermekek kicsinységére

;238 II. Prédikáczió.mint szoktassák ket templomba, mint édesítsék azisteni dolgok gyakorlására, mint neveljék fenyíték alattengedelmességben, mint foglaljákket minden jóságoktökéletességében. Mert, noha Krisztusnak nem voltszüksége arra, hogy valakinek birtoka alatt neveltessékés egyebek rendelésével egyenesíttessék erkölcsrede hogy életének zsengéjét és ifjúságának nevedékenységéta gyermekek nevelésének oktatására példáuladná, azt akará, hogy anyjának gondviselése alatt lenne,attól vitetnék a templomba, azáltal vezettetnék az isteniszolgálatok gyakorlására.Mivel azért szükség a szüléknek érteni kötelességüketés hivataljukat gyermekük nevelésében, én is a mainapon, egyéb tanúságokat elhagyván, két dologról szólok: elször megmutatom, hogy a szülék tartoznak,lelkük, vesztése alatt, gyermeküket jól nevelni. Másodszor,Krisztus Urunk nevelésének példájából négyczikkelybe foglalom, a mi legszükségesebb a gyermekeknevelésében. Kérem Istenemet, hogy ily hasznostanúságnak foganata légyen a szülékben.Mind fiaknak és szüléknek javára, mind a közönségesjóra nézve kivántatik a gyermekeknek istenes nevelése.Mert a fiaknak mind örök üdvösségük és világiállapotuk, mind Isten s mind emberek eltt való becsületük,mind tökéletes vagy feslett erkölcsük a gyermekineveléstl függ. Azért, valamely szükséges a tej kisdedkorunkban, oly szükséges a jó nevelés : mert ha anyánkmellebi szopjuk a tejet, melylyel nevelkedik gyengeségünk,a gyermekségbl erednek azok az erkölcsök,melyekkel tündöklik vagy romlik öreg emberi állapotunk.Az országoknak és városoknak sincs semmire nagyobbszükségük, mint az apród -esztendsök jó nevelésére.Mert sem az eláradott gonoszságnak kiirtására,sem a jó erkölcsök beoltására, sem a bölcseségek éstudományok gyökerezésére, sem a több bels csendesállapotok virágzására fogan atosb eszköz nem találtatika gyermekek oktatásánál : miképpen ártalmasb és vésze-

;A fiaknak nevelése. 239delmesb dolog sincsen az ifjúságnak vagy tudatlanságban,vagy vásott, feslett erkölcsökben nevelésénél.Jól értették ezt a Pitagoreusok, mikor azt mondották,hogy a gyermekek nevelése : totius reipublicaefundamentum est: adolescentium educatio, fundamentumaaz ország javainak, mert : quale cujusque fueritpuerilis educationis initium, talia fre quae sequunturaz ifjak neveléséhez hasonlók a több erkölcsök. A Mitilenavárosiakról írja Elianus, hogy a mely ellenségetmeggyzvén rabságban és romlott állapotban akartaktartani, nem szenvedték, hogy fiukat szabados tudományokrataníttassák, hanem azt akarták, hogy roszúl,parasztul, szabadoson nevelvén, szolgai erkölcsökhözszokjanak : omnium suppliciorum gravissimum judicantes,in inscitia vitám transfigere. Izaias próféta is, azsidók veszedelmének eljáró okait és jeleit adván, aztmondja, hogy nincs lelki tanító, nincs gyermekoktatóközöttük: Ubi legis verba ponderans? ubi doctor parvulorum?Mintha azt mondaná, hogy veszni kell azországnak, mely ebben a két dologban megfogyatkozott.Annak okáért Isten a szentírásban szép, édesgetÍgéretekkel, hatalmas parancsolatokkal, kemény fenyegetésekkelösztönzi a szüléket, hogy szorgalmatosuklegyenek az szülöttük nevelésében: Filii tibi sünt?erudi illos et curva illos a pueritia illorum. Filiae tibisünt? serva corpus illarum et non ostendas hilaremfaciem tuam ad illas : Ha fiaid vannak, úgymond, oktassadket ; míg gyengék, addig hajtsd meg ket ; haleányid vannak, rizzed az testüket és ne mutass vígorczát nékik. Szent Pál ezen dologról így szól: Atyák,neveljétek fiaitokat in disciplina et correptione domini,fenyítékben és isteni félelemben. És minekutánna arraintette volna az özvegy asszonyokat, hogy fiukat, leányukatjól neveljék, mert ez kedves Istennél, azzalfejezi szavát, hogy a kinek gondja nincs ezekre, megtagadtaa hitet és pogínynál alábbvaló.Jutalmát is mutatja Isten ennek a fáradságnak, mikor

:140 -ö- Prédikdczió.azzal biztatja az anyákat, hogy ne restelljék fiuk nevelésénekmunkáját, mert : Mulier salvabitur per filiorumgenerationem, az asszony üdvözül a fiak szülése által,ha megmarad a hitben, szentségben, józanságban ésIsten szerint neveli gyermekit. Az ó-törvényben, mihentmegparancsolá Isten a maga tiszteletinek rendit,mindjárt utána veté a fiak tanításáról való törvényt ésazt parancsolá, hogy ezekre minden ember megtanítsagyermekit. Jelentvén ezzel, hogy a maga tiszteleteután semmit inkább nem kivan, mint hogy gyermekétjól oktassa ember.Akik ebben az oktatásban megfogyatkoznak, nemcsakmaguk fejére pálczát csinálnak, mivel a gonoszfiak szomorúsággal, bánattal, haraggal, gyalázattal töltikszüléjüket, mint a szentírás mondja, de Isten ismegmutatja ers ostorozásával, mely igen bánja ebbelifeledékenységüket. Héli-nek két fiát említi a szentírás,kik sok latorságokba merültek. Az atyjuk elhivatván,megdorgálá ket ; Isten büntetésével fenyegeté ésinté, hogy megsznjenek: de meg nem zabolázá, megnem bünteté Isten törvénye szerint, ki azt parancsolta,hogy ha kinek tobzódó, szófogadatlan, részeges, fajtalanfia vagyon és atyai intését füle melll bocsátja, kövekkelverjék agyon. Héli meggyzetvén az atyai szeretettl,megelégedék a lágy dorgálással. Azért Istenígy szóla néki : Noha azt mondottam, hogy a te nemzetségedenmarad örökké a papi méltóság, de mivelMagis honorasti filios tuos, quam me, inkább becsülöttedfiaidat, hogy sem engemet, szemed eltt egy napmind a két fiadat megölöm, a papi méltóságtól megfosztomnemzetségedet : magadat is megöllek. Ügy isln :mert két fiát levágán, magának nyaka szakada,csak azért: Quod noverat indigne agere filios suos etnon corripuit eos ; hogy tudta vétkét fiainak és megnem bntette, noha intéssel szólította ket.Tanuljanak az atyák és ne ítéljék, hogy hivataluknakeleget tesznek, ha hébe-hóba lágy beszéddel intikfiukat. Plutarchus írja, hogy mikor Diogenes látta

Jf fiaknak nevelése. 2 4 1volna, hogy egy gyermek mohón eszik : Paedagogopugnum impegit: non ejus, qui non didicisset, sed ejus,qui non docuisset, peccatum interpretatus, a mesterétvéré pofon a gyermek vétkeért. A Lacedemon városbelitanács egy feslett gyermek vétkéért atyját bnteté.így az Isten Hélit ostorozá fiainak gonoszságáért, mertvétke volt, hogy roszúl nevelte és zaboláról nemitattafiait.Nem sokkal külomb példát ada Isten Dávid királyban.Az els fia, Amnon, nagy éktelenséget cseleküvéka királyi házban : erszakot tn húgán ; és mikorezt meghallotta volna Dávid, noha igen megkeseredékrajta, de azért : Noluit contristare spiritum Amnonfilii sui, quoniam diligebat eum, nem akará szomorítania fiát, Amnont, mert igen szereti vala. Nem akarászomorítani fiát, de Isten valóban megszomorítá tet,mert Amnont Absolom megölé, magát is Dávidot országábólkikergeté és így fia által ostoroztaték fiáravaló gondviseletlensége. Nem szükség errl több régiés messzünnen keresett példákat számlálni.Naponkéntlátjuk, mely nyilván bünteti Isten azokat, kik fiukat,leányukat gondviseletlenül nevelik. Mert a gonoszulnevelt gyermekek maguk állanak boszút szüleiken, háborgatván,keserítvén, gyalázatokba hozván ket.Mely kedves Isten eltt, mikor ember jól oktatjafiait, szép példával élnkbe adja a szentírás. MikorIsten elakará veszteni Sodomát, Gomorrát, azt monda,hogy Ábrahámtól nem titkolhatja, a mit akar cselekedni.De vájjon miért? Mert tudom, úgymond, hogyaz fiainak megparancsolja, hogy igazak legyenek ésIsten útjáról el ne térjenek. Ihon, Ábrahámnak egyébszép istenes jóságiról hallgat és annyira becsüli fiainakjó tanítását, hogy ez egy dologért titkát el nemrejtheti tle.Szent Jóbról, minekutánna azt mondotta volna azírás, hogy jámbor, tökéletes volt és nem találtatotthozzá hasonló a földön, ennek az tökéletességénekpéldáját akarván adni, nem emlékezik sok irgalmassá-Pázmány Péter munkái. I í>

:;24* U. Prédikdczió.giról és egyéb jóságiról, hanem csak hozza el, melyszorgalmatos gondot viselt fiaira, leányaira: kikbennoha szép atyafiúi szeretetet és küls jó erkölcsötlátott, noha semmi feslettségét bennük nem sajdítottmindazáltal félvén, hogy szivükben ne vétkeznének,mindennap áldozott Istennek érettük, mert tudta, hogy:Utile est móri sine filiis, quam relinquere filios impios,hasznosb maradék nélkül meghalni, hogy sem istentelenfiakat hagyni és jobb egy istenfél magzat ezergonosz fiúnál.Ha semmi parancsolatot nem adott volna Isten afiak nevelésérl, a természet oltotta a szülékbe szülöttükrevaló jó gondviselésnek szikráját és az okosságnakvezérlése arra viszi ket, hogy akiket szültek, azokatrizzék és jól neveljék. A fiakat, leányokat SzentJerónimus házasság viráginak nevezi ; tehát mint a virágotrizni kell, hogy el ne hervadjon :úgy azokat isvigyázásban kell nevelni, hogy meg ne rosszúljanak.A fiak : Magnum pretiosumque depositum filii : ingentiillos servemus cura, ne fur auferat; Istentl adatottkincs és gazdagság, úgymond aranyszájú Szent Jánostehát mint a kincset rzik és öregbítik az emberek, aa fiakat is szorgalmatosan kell minden jóban öregbíteni.Méltán írja tehát Szent Ambrus, hogy : Barmoknáloktalanabbak, a kik gyermeküket jól nem nevelikmert ha a medve nem szánja fáradságát, hanem gorombakölykeit addjg nyalogatja, míg valami formátnem ád nékik, miért nem kell embernek hasonló bajlódástfelvenni gyermekének neveléséért? AranyszájúSzent János tovább mégyen és azt meri mondani, hogya mely atyák jóra nem tanítják gyermeküket, vétkesbekazoknál, a kik kicsiny korukban megfojtják ket: mertezek csak testüket ölik meg, de amazok testestül-lelkestülörök halálra vetik. Végezetre a Szentlélek aztmondja, hogy minden kegyetlen oktalan állatnál vadabbak,kik gyermeküket jól nem nevelik, hanem úgybánnak vélek, mint a strúczmadár, kirl Szent Jób írja,

.T fijknuk nevelése. 343hogy leteszi tojását és azután semmi gondja nincs reája,mint ha övé sem volna.Tekintsük meg immár, mi kívántatik a gyermek jóneveléséhez. Nemcsak parancsolattal, hanem maga gyermekségénekpéldájával akara Krisztus erre tanítani.Mert noha keveset írtak az evangélisták a mi Üdvözítnkgyermekségérl, de azért négy tekintetes dolgotemlít Szent Lukács a Krisztus nevelésében ; és ezeklegszükségesebbek a gyermekek feltartásában. Elst azSzent Anyjának és (idre-, szeretetre-, gondviselésrenézve) atyjának jó példáját. Másikat a kisdedJézusnak isteni szolgálatra való szoktatását. Harmadikata doktorokkal és élemetes, jámbor mesterekkelvaló nyájaskodását. Negyediket az Szent Anyjánakalázatos kérdésével néminem dorgálását és fiának birtokas hatalma alatt vaJó nevelését. Ebben a négy dologbanfügg bezzeg az ifjúságnak jó nevelése. És nohamind Plutarchus, mind Quintilianus, mind egyéb régibölcsek sokat írtak és okoskodtak e dologról, de valamitelmélkedtek és írtak, mind e négy dolgon fordulmeg.Elször azért, a ki jó erkölcsben akarja nevelnimagzatját, szükség, hogy annak maga-viselésébl gonoszságotne tanúihasson neveletlen gyermeke, hanemjó példájával tökéletességre vezettessék. Krisztus Urunkszüleirl azt írja Szent Lukács, hogy szokásuk szerintminden esztendben felmentek Jeruzsálembe. Csak aíérfiaknak parancsolta Isten, hogy esztendben háromszorJeruzsálembe menjenek : húsvérre, pünkösdre éssátorok ünnepére. Azt fogadta vala pedig, hogylészen házrzjük, míg Jeruzsálemben járnak. Az aszszonyokatnem kötelezte Isten erre a munkára, de azért,azt írja Szent Lukács, hogy az Urunk Szent Anyjafelment esztendnként és a kisded Jézust ezen jó szokásbannevelte.Nem elég, hogy valaki jóra izgassa gyermekét szavaival,hanem a kit jól akarnak nevelni, példával tanítsák,hogy azt mondhassa idvel az gyermekük,.6*

;2 44 "• Prédiháczió.a mit Salamon mondott: Exemplo didici disciplinam,példából tanultam a tökéletes erkölcsöt. Mert a SzentGergely mondása szerint: Cum imperio docetur, quodprius agitur, quam dicatur, parancsolat gyanánt esik atanítás, mikor azt cselekeszszük elbb, a mire másttanítunk. És a mint Szent Bernárd írja: Exemplumefficacius persuadet, Sermo efficax exemplum est operisfacile persuadens, quod intendimus, dum factibile próbátesse quod suademus, könnyen elhitethetjük, a mitakarunk, ha példánkkal azt könnynek mutatjuk. A kijól tanít és különbet cselekszik, egy kézzel Istenhezvonja, mással visszataszítja az embereket; és olyan, mintamaz asszony, mely nappal szoptatta s éjjel megnyomtaés megölte gyermekét. Azért hja Seneca : Nullos pejusmereri de omnibus mortalibus judico, quam qui alitervivunt, quam vivendum esse praecipiunt ; hogy károsbemberek nincsenek, mint a kik különben élnek, hogysemtanítanak. Kellemes dolog, ha az atya böjtre, józanés tiszta életre inti fiait, maga pedig szemtelenül tobzódik,latorkodik. Igen illik, hogy az anya dorgáljafiát szitkozodásért, pedig azon feddésben szitkozódjékés példájával tanítsa a szitkot. Igazán mondja egypoéta : Probum patrem esse oportet, qui gnatum suumesse probiorem, quam ipse fit, postulet : a mely atyajámbor fiat akar nevelni, jámbornak kell lenni, mertalma nem esik messze a fájától, a bagolynak sincseneksólyom fiai; Ut ex hominibus hominem, ex bestiis bestiám:sic ex bonis bonum generari ; hanem a mintember embert, barom barmot nemz, úgy a jó atyáknevelnek jó fiakat.Szent Jerónimus, tanítván Laeta asszonyt, mint kellgyermeket nevelni : Nihil in te et in patre suo videat,quod si fecerit, peccet. Mementó magis exemplisdoceri posse, quam voce —; ne lásson, úgymond, agyermek te benned vagy az apjában olyat, a melynekkövetésében vétek legyen. És megemlékezzetek szülék,hogy példátokkal inkább taníthatjátok gyermekteket,hogysem szavatokkal ; mert a gyermekek, mint a maj-

:A fiaknak nevetése. 245mocskák, a mit látnak, hallanak, azt ábrázzák, követik.Annakokáért égig magasztalja a Szentírás ama jámborEleázárt. ki inkább szörny kínokkal megöleté magát,hogysem olyat cselekednék, a melybl az ifjak botránkozástés szabadságot vennének a törvényszegésre.Arra inti Plutarchus az atyákat, tükörök legyenekcselekedetükben fiuk eltt ; mert : Ubi impudens estsenectus, ibi inverecundos esse juvenes necesse est, ahol az ids emberek szemtelenek, szükség, hogy ottaz ifjak szemérem nélkül legyenek. És a mely szülékfesletíek : Scelerum consultores et doctores sünt filiis,tanítják és tanácsolják fiukat a gonoszra. Azért az atyákés anyák szemérmesbek legyenek kisded fiuk eltt,hogysem (mint) akármely ember láttáraMaxima debetur rcverentia. Si quidTurpe paras, ne tu pueri cont- mseris annos :Sed peccaturo obsist at tibi filius infans, —A gyermekre nagy tekintetnek kell lenni. Azért haéktelent akarsz cselekedni, zabolázzon meg fiacskádjelenléte.Álmélkodva olvasom, mely nagy gondviselések volta régi pogányoknak e dologban. Aristoteles azt mondja,hogy minden szitkozódásnak és éktelen beszédnek olytávol kell lenni a gyermekes háztól, hogy a gyermekekne halljanak semmi effélét, mert az éktelen szólásbólhamar szabadság vétetik az éktelen cselekedetekre.A ki pedig, úgymond, a gyermekek eltt rút szókatejtene, azt a tanács pálczával büntesse. És mindjártutána írja, hogy, ha rútat nem kell hallani a gyermeknek,látni sem kell, azért éktelen képeket nem kelleleikbe helyheztetni. St azt olvasom a régi írásokban,hogy mikor Rómában Cato erkölcsre vigyázóvolna, kiveté a tanácsból Manliust csak azért, hogyhajadon leánya láttára megcsókolá feleségét. SzentJerónimus azt kívánja, hogy az ifjúság: Turpia verbanon intellegat, cantica mundi ignoret, ne értse az undokszókat; szinte, mintha zsidóul szólanának eltte,

% 4 6 il. Prédikáczió.úgy ne tudja öreg korában is mit mondanak : Nullumimpudicum verbum noverit. Et si forte in tumultufamiliae discurrentis aliquid audiat, non intelligat.Bezzeg elköltünk ezekrl ; régen egy néhány esztendsházasok sem tudták, a mit most egy gyermekDe ki az oka? Az atyák és anyák, kiktl idejénbeszél.minden szitkokat, minden ocsmányságokat úgy megtanulnak,hogy azokhoz képest kardéra tudják a gyermekecskékis a hajdú szitkokat.nem olvas-Nem merném mondani, ha szentírásbannám : közönségesen a szülék gonoszsága oka a fiak,leányok gonoszságának. Mert miképpen Giczirl fiakraszáll a poklosság, úgy az atyák, anyák feslettsége maradékjukraterjed : és a gonosz atyáknak : nequissimifilii, — gonoszb fiaik vannak. Azt pedig régi példabeszédnekmondja Ezechiel próféta : Sicut mater, itaet filia ejus, hogy minem az anya, olyan a leánya.Melyre való képest Isten maga nagy csudának mondja,hogy a Córé fiai el nem sülyedtek, mikor atyjuk elsülyedert,mert úgy szokott lenni, hogy a feslett embergyermekei azon verembe slyednek, melybe estekszülei. Innen vagyon, hogy Isten a fattyú fiak maradékittized ágig és ízig nem engedte, hogy a templombanszolgáljanak,mert közönségesen sok vétkek találtatnakeffélékben. És én nem említem, hogy azok közül akiket az anyaszentegyház szentek lajstromába vett, csakegy is lett volna, a ki házasságon kivül született volna.Mert noha lehetséges, hogy ezek közül is jók válnak,de közönségesen az istenfél atyák, anyáknak szokottjó magzatjuk lenni. Erre nézve mondja a szentírás,hogy : In filiis suis cognoscitur vir ; ha valakit nem ismersz,fiát lányát nézzed: ezekbl magát megismerheted.Mert: Ex iniquis, omnes filii qui nascuntur,testes sünt nequitise adversus parentes, — a fiak gonoszságabizonysága a szülék latorságának. Miképpen azérta vad fától vagyon a gyümölcsnek vadsága : úgy derékoka, miért az ifjak ily fesletíek, a szülék feslettsége.Mert noha a fiak lelkét az Istennek mindenható ereje

:Ji fiaknak nevelése. 247semmibl teremti, de miképpen a testnek állapotja, úgya természetnek hajlandósága igen függ a szüléktl.Mivel azért a testnek a lélekkel oly egyessége vagyon,hogy a léleknek cselekedeti a szomorú és víg állapotban,a szégyenlésben és félelemben, a haragban ésszeretetben a testre hatnak és azt elváltoztatják :úgyviszontag a testnek indulati gyakran és könnyen utánavonzzák a lélek akaratját. Innen vagyon, hogy a testnekhajlandóságára fordul gyakran a fiak erkölcse, üsa mint Plutarchus írja, mikor Diogenes egy bohó részegesifjat látott volna, azt monda neki : Adolescens,páter te ebrius genuit; ifjú, részeg volt az apád, mikorte fogantattál. Plató pedig nemcsak törvényben írtaNon oportet corporibus ebrietate diffusis, dare operámIiberis, — hogy a részeg atyák fiai vétkesek, hanemtörvényben is adja.Másodszor : A ki hivataljának eleget akar tenni ésjól akarja nevelni gyermekét, ne elégedjék azzal, hogyjó példát ád és meg nem botránkoztatja, hanem idejénisteni szolgálatra, ájtatosságra, lelki dolgokra szoktassas oktassa kisded gyermekét. A mi Üdvözítnkkelgyermekségében szokássá vétette az Szent Anyja,hogy az Isten házába örömest menjen és ott örömestmaradjon. Sámuelt gyermekkorában adák szülei atemplomba, hogy soha el ne távoznék az isteni szolgálattól.Ki tudná elszámlálni, mennyi fogyatkozás vagyone dologban a mostani emberek között? A szülék, minthogy: patres carnis, csak a testet adják fiúknak, nagygondot viselnek gyermekük testére. Ha egy kis nyavalyaéri, ha magát megsérti, minden dolgát elhagyjaaz anyja és fiát siratja, kérleli, orvosolja. Ha balkézzelnyúl az étekhez fiad, úgymond Plutarchus, ha tekinteti,ha álla és dereka hordozása nem esik diszesen, ha egyhajaszála jól nem áll fejében, ottan megdorgálja ésmindaddig pirongatja, vesztegeti szegény gyermeket,míg kedve szerint nem esik a dolog. De e mellett, harest az isteni szolgálatban, ha csácsogó, ha szerelmes-

:i 4 8 II, Prédikáczió.kedik és egyéb vétkekbe esik, nem érzik a szülék olykeservesen efféle lelki nyavalyájukat. Vaj ki kevés anyákvannak olyak, mint a Machabaeusok anyja, ki inkábbakarta, hogy egymásután szörny halállal megölessékhét fia, hogysem csak egy bnt cselekednének Istenellen. Bezzeg a mostani szülék arra gondot viselnek,jószágot keressenek és hagyjanak gyerme-hogy világiküknek, de ezeredrészét munkájuknak abban nem foglalják,hogy az erkölcsben és tökéletes jámborságbanhagyják ket. Maga Isten azt parancsolja, hogy az atyákmindeneknek eltte isteni félelemre tanítsák fiúkatFilii tibi sünt: erudi illos et curva illos a pueritia sua.Fiaid vannak-e? úgymond, gyermekkorukban, míglágyak és hajlandók, mint a gyenge vesszk, tanítsadés egyengessed ket. Mert: Sicut membra corporis,statim ab ipsis natalibus infantis, sünt fingenda, nedistorqueantur : ita jam inde ab initio indoles ejusinformanda est, sicut et sigilla mollibus ceris imprimenda.Fons et (vita) radix honestatis vitáz, est institutiopróba, unum idemque est primum et médium etultimum in hac re caput, educatio recta, legitimaqueinstitutio : miképpen a mostan született gyermek tetemitaddig kell egyengetni, míg gyöngék, hogy görbén nemaradjanak ; a viaszra addig kell a pecsétet nyomni,mi § higy :úgy az emberek tökéletességének forrása ésgyökere, a jó nevelés ; és ha ebben vétek esik : Modicuserror initio, magnus est in fine ;járunk, mintszinte úgya ki elsben egy kevéssé kitér az útból, ki mentl továbbmégyen, annál inkább tévelyeg és távozik az igaziúttól.Aristoteles nagy okosan így szól :ut homines ab ipsa statim adolescentia itaRecta educatio est,instituti sint,ut iis gaudeant doleantque, quibus gandere dolerequeoportet. A jó nevelés abban áll, hogy kicsiny koruktólfogva szokjanak a gyermekek azon örülni és bánkódni,azt szeretni és gylölni, a mit szeretni vagy gylölniméltó. Minden gonoszunknak oka az, hogy: Admirationemnobis auri argentique parentes fecerunt, et

. %fiaknak nevelése. 24c)teneris infusa cupiditas altius sedit crcvitque nobiscum.Deinde toíus populus in alia discors, in hoc convenit.Denique, eo móres redacti, ut paupertas contemta sitdivitibus, invisa pauperibus : kicsiny korunktól fogvaatyánktól és egyebektl az arany és ezüst szeretéseoltatik belénk. Méltán csúfolja egy bölcs ember azAthenas lakosit, mert mikor azt mondotta volna Apollónekik : Si bonos cives vellent, optimum quod esset,puerorum auribus insererent, — hogy ha jámbor polgárokatakarnak nevelni, a mi legjobb, azt öntsék agyermekek fülébe : Ilii aurum inseverunt — aranyatöntenek fülükbe, noha bölcs tanításokkal és jó erkölcsökdicséretével kellett volna a kisdedek fülét tölteni, mertminden gonoszságnak gyökere az, hogy gyermekségünktlfogva hamis vélekedéseket csepegtetnek belénk.Halljuk, hogy a becsületet, értéket, nemességet, szépséget,gazdagságot, tisztet, friss öltözetet, jó lakástcsodálják, magasztalják szüleink : azért belénk adatikezeknek becsülése és kivánása. Nem így anyák, nemígy: igaz keresztyéni gondolatokat és kívánságokatoltsatok és cseppegtessetek kisded gyermektek szívébe.Azt hallják gyakorta tletek, hogy hiúság, veszedelem,lélekkárhozat a világon kapdosni, az javaiban zabál-Iani ; árnyék, álom semmi a földi uraság és gazdagság,gyalázatos, veszedelmes, gylölséges a részegség, hazugság,fajtalanság és világi kevélység, csak az a boldog,a ki Istent féli, csak az a dicséretes, a ki gyermekségétlfogva az üdvösséget keresi, csak az az okos,a ki az örök kárhozatot elkerüli. Semmit ne dicsérjentehát anya fia eltt, hanem csak a mit Isten dicsér, csaka mi üdvösségre viszen, hogy a gyermek kisded korátólfogva azt kivánja és keresse, a mit hallott, hogydicsért és neki kivánt édes anyja. A galliai Szent Lajoskirály anyja, Blanca, kisded fiának édes csókolási között,sokszor mondotta azt, hogy inkább akarná holtát,hogysem egy halálos bnbe estét, Mely anyai szókoly mélyen gyökerezének Szent Lajosba, hogy teljeséletében maga is azont kivánía magának.

250 //. Prédikdczió.Bezzeg ha efféle ítéleteket jól meggyökereztetnefiacskájában az atyja, anyja, csaknem ugyan természettéválnék benne a tökéletes erkölcs. Plinius írja Mitridateskirályról, hogy etetéstl félvén, orvosságok vétele utánmindennap mérget evett: Ut consuetudine innoxiumfieret. bs annyira hozzászokék a mérgekhez, hogy mikora rómaiak fogságába esett volna, a rabság sanyarúságátkerülvén, méreggel akará életét végezni : desemmi méreg nem árthata neki. Ha azért a természetellen való dolgokban is ily nagy ereje vagyon az idejénkezdett szokásnak, mentül inkább a jóban meggyarapodnánakaz emberek, ha ifjú korokban ket jóloktatnák és tanítanák a szülék? De a mint mondám,gyakran az atyáknak fiúk testére vagyon csak gondjuk,nem jámborságára, és gazdagon akarván ket hagyni,meg nem gondolják, hogy hasznosb volna, ha alamizsnájukkalIsten kegyelmét nyernék nékik, mert Istenszava az, hogy : Elemosyna patris non érit in obliYione,az atyák alamizsnája feledve nem lészen.Ha szabad volna, azt kívánnám efféle gondviseletlenjárnának, mint Lucretius nev f-szüléknek, hogy úgyember jára a fiával, kirl azt írják, hogy gyermekségébenkezdvén feslett erkölcsét, naponként öregbedertlatorságiban : végre a törvény halálra itélé gonoszságamiatt. És mikor a pellengérhez vinnék, ersen kezdékérni az atyját, hogy hozzája menjen, hadd vegyenutolsó búcsút tle. Oda méné az atyja és mintha megakarná csókolni, hozzá hajla a gonosz fiú ; és beteljesítvén,a mit a bölcs mondott: Puer, qui relinquiturvoluntati sux, confundet matrem -— suam, a mely gyermeketszájára bocsátnak, megszégyeníti szüléit : elharapáorrát az apjának, mondván néki : Te ölsz megengemet, mert ha feslett erkölcsömet gyermekkorombanostoroztad volna, erre ügyem nem jutott volna,így teljesedék ezen, a mit a bölcs mondott: De patreimpio quaeruntur filii, quoniam propter illum sünt inopprobrío, — a gonosz atyákról panaszkodnak a fiak,mert miatta jutnak gyalázatra. É világon is gyakran

A fiaknak nevetése. í 5 1panaszkodnak, de a másvilágon a kárhozott atyáknakegyik kínjuk az lészen, hogy nagy átkozodásokkal szemükrevetik a fiak, hogy gondot viseltek a kincsgyjtésreés fiúk gazdagságára, de jámborságukról nemszorgalmatoskodtak. Azért k hamisan keresvén, fiuklatrúl költvén az atyai keresményt, mindketten örökkárhozatra jutottak.A ki azért lelkével nem akar fizetni fiáért, úgy tanítsatet, a mint Szt. Jerónimus mondja, hogy : Jurarenon discat, mentiri sacrilegium putet, — esküdni netudjon, a hazugságot szentségtörésnek tartsa : semmibnt ne állítson kicsinynek. Bezzeg, ha hozzászoknának,hogy a bntl irtóznának a gyermekek, nem volnanehéz a tökéletes élet. Mert a mint Plató mondja,hogy az emberek között ritkán történik atyák ölése,koporsók rontása és hasonló nagy vétkek : nem egyébaz oka, hanem hogy ezektl gyermekségünktl fogvakezdünk iszonyodni és irtózni.Harmadszor: Nem elég a fiak neveléséhez a szülékpéldája és jóra tanítása, de arra is gondjuk legyen,hogy jó tanítómesteri, jó társai legyenek a gyermekeknekés oly emberektl neveltessenek, olyakkal nyájaskodjanak,kik el ne oltsák azt a jó szikrát, melyet aszülék oktatása beléjük oltott. Valának Jeruzsálembensok különböz gonosz tanítók, kikrl Szent Lukácsemlékezik, Libertinorum, Cyrenensium, alexandriai,ciliciai, ázsiai bölcsek. Ha ezek között neveltetett volnais Krisztus, nem fogott volna semmi rozsda az aranyon,de a mi példánkra nem ezek között, hanem az Istentemplomában, doktorok között akara gyermekkorábantaláltatni.Szent Jerónimos azt parancsolja Laeta asszonynak,hogy ha maga nem neveli gyermekét, oly dajkát válsszszon: Nutrix ipsa, non sit temulenta, non lasciva, nongarrula, — mely részeges, búja, nyelves ne legyen.Plutarchus azt kivánja az atyáktól, hogy a mely gyermekekkeltársalkodik kisded fiúk, jó erkölcsük legyenek,mert egy gonosz példa, egy feslett beszélgetés

552 II- "Prédikáczió.sok gonoszságot olthat a gyermek szívébe, melyrenézve tiltja Aristoteles, hogy ne hagyják a szolgák közöttforogni a gyermekeket, mert azoktól szolgáhozillend erkölcsöt tanulnak.Mindenek felett kívántatik, úgymond Plutarchus,hogy tökéletes erkölcs tanítóra bíz assék a gyermekoktatása. És eszükben fogyatkozottaknak mondja, kikoly emberek gondviselése alá adják fiukat, kire lovukatsem bíznák. Gondolatlanságnak nevezi aranyszájú SzentJános, hogy falunkat és szántóföldeinket szorgalmatosvigyázóra bízzuk, fiaink gondviselését utolsó dolognaktartjuk. Bezzeg különben gondolkodott Antonius Piuscsászár, ki nagy messzünnen Rómába hívatá Apolloniusfilozófust, hogy fiának, Marcus Antoniusnak gondviseléséreés tanítására bírná. Lacedemon városában semvolt szabad senkinek fia nevelésére és tanítására mestertválasztani, hanem válogatott tanácsos emberekvoltak rendelve, kik erre vigyáztak és oly tanítókatrendeltek, kiktl jó erkölcsöt tanúina az ifjúság. Mertmiképpen a ki szép írásra akarja tanítani a gyermeket,nem elég azt mondani neki, hogy szépen írjon, hanemszép írást ad elébe, hogy annak példáját kövesse :úgya tanítónak jó intése keveset használ, ha maga erkölcséveltükört nem mutat. Nincs is annál veszedelmesbdolog, mint mikor attól vészen gonosz példát a gyermek,a kitl jót kellene tanulni. Világbíró Sándort azatyja Aristotelesre bízá, úgy mint mesterére és aztirá levelében, hogy fiának lételénél inkább akarja, hogyAristoteles idejében lett és tle tanulhat; de mivelelbb Leonidásra bízatott volt Sándor, azt írja Sz.Jerónimus, hogy ettl tanulta vétkeit, kiváltképpen arészegséget, melyben sok fbarátit megölte.Tudták a régiek, minem hasznos, hogy a gyermekekjó mesterektl taníttassanak ; és hogy sokszor több jószármazik ebbl a keresztyénségre, hogy sem a prédikálásból.Azért: lidem sünt doctores sapientiaz, quiet Dei sacerdotes ; a papok tanították régen a tudományokat.Originesrl dicséretes emlékezettel írja

Jl fr.itn^k i-'velésc 2

254 U. Précükáczió.szerelemrl írt három könyvért. Méltán feddi tehátSzent Ágoston azokat, kik Terentiust olvassák a gyermekekeltt, mivel ebbl majd alig tanúinak egyebetaz ifjak, hanem mint kell szóval, adománynyal, tréfákkal,Ígérettel kerítvé lenni. Szent Gergely pápa keményszókkal dorgálja Desiderius püspököt, hogygrammatikát tanítván, a pogány Jupiter dicséretét olvasta: vájjon mennyivel inkább dorgálná azokat, kikocsmány könyvek olvasásával fertelmességre tanítják ésvonzzák az ifjúságot? A régi atyák Heliodorust, aTricensis püspököt levetek püspökségébl, hogy egykönyvet íra : Aethyopica, melyben noha nyilvánvalóocsmányság nincsen, de oly szerelmes dolgok vannak,hogy botránkozást adhatnak az ifjúságnak.Boldog Isten ! Vájjon mit mondanának ezek a jámborok,ha a mi idnket látnák? melyben akárminémrendbéli emberek azzal mutogatják éles elméjüket, hogyundok virágénekeket irkálnak, melyeket mind gyermekek,s mind leányasszonyok kardéra tudnak és csaknemminden házak ezekkel zengedeznek. Vajha meggondolnákazok, a kik effélékben mutogatják, nem tudom,ha elméjöket-e, vagy latorságukat, hogy mind azlelkük ad számot azokért a gonosz gondolatokért ésindulatokért, melyek efféle énekek hallásából következnek: bizony befalnák a sípot és jobb dologbanfoglalnák elméjük élességét. Mert ha annak, a kiegy kisdedet megbotránkoztat, jobb volna malomkövetkötni nyakára és vízbe vettetni : minem nagykárhozatot hoz fejére, a ki lator énekével ennyiszámtalan lelket botránkoztat? Mennyiszer történik,hogy egy rossz versbl vagy egy ocsmány énekblholtig való latorsága következik sokaknak? A régikeresztyének, mikor az igazságra térültek, nemcsak azártalmas és veszedelmes könyveket, de — curiosos —a hivalkodó, szem-fül emberek gyönyörködtet Írásokatis mind megégették, a mint Sz. Lukács írja. Mostis azt kellene mvelni és nemcsak az eretnekségretanító könyveket, melyeket senki engedelem nélkül

:.7 /iii^tui 1 'nevelésa cházában nem tarthat, átok nélkül, hanem minden hivalkodós veszedelmes énekeket és könyveket úgy megkellene vonni az ifjúságtól, hogy csak nevüket se tudná.Negyedszer és utolszor : A jó szülék tiszte az, hogyfiukat szájukon hordozzák, megrántsák néha a zabolát,fenyítékben neveljék és mikor megérdemlik, ne kedvezzenek,ne engedjenek, hanem dorgálják és ostorozzákket. Tudta jól Boldogasszony, hogy KrisztusUrunk semmi fogyatkozást, semmi vétket nem ejthetdolgaiban, és cselekedeteiben, annak okáért nem isfeddette tet semmiben, de mégis ;mikor elmaradotttlük a mi tanúságunkért, noha nagy alázatossággal,nagy szelídséggel okát kérdezte Szent Fiától cselekedetinek: Fili %quid fecisti nobis sic, — mit cselekedtélígy velünk? És az Istennek bölcsesége : Erat subditusillis, — szülejük birtoka alatt neveltetett.Vannak oly atyák és anyák, kik úgy bánnak fiukkal,mint a majmok. Ezekrl írja Plinius, hogy: Foetumcomplectendo necant, — mikor megkölyköznek, igengyönyörködnek kölykükben és szerettükben addig fogdossák,forgatják, nyalják, faggatják, hogy ugyan megölikvégre. Ezek is szerettükben addig kényeskedtetikés gyengéltetik fiukat, hogy szerelmük miatt elvesztiklelkükben és erkölcsükben. A szentírás pedig ugyankötelezi az atyákat, hogy sanyargassák fiukat : Nolisubtrahere a puero disciplinam : si percusseris cumvirga, non morietur et animam ejus de inferis liberabis; ne kíméljed, úgy mond a bölcs, fiadtól a vesszt,mert a vessztl meg nem hal, st ezzel szabadítodlelkét a pokoltól. Vagyon valami bolondság mindengyermek szivében : Et virga disciplinae fugabit eum, —melyet egy sugár vesszcske kikerget belle. AzértQui parcit virgae, odit filium suum. A ki kiméli a veszszt,gylöli fiát.A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát,nem azért hogy szakgassa, hanem hogy oltalmazza.Az atyák dorgálása efféle tövis: oltalmazza, nem hervasztjaa fiakat. Azért a Szentírás áldásnak nevezi az

156 ü. "PréMkáczió.Mert noha Jákob halála óráján ersatyák dorgálását.szavakkal feddé Rubent, Simeont és Lévit, mindazáltalazt mondja a szentírás, hogy minden fiát magánvalóáldomásokkal áldotta : és így a jó fiaknak áldásgyanánt kell venni az atyák rongálását. Hallhadsza,mely rettenetes példával és idejében történt dologgaladja ezt élnkbe Szent Gergely pápa. Itt, úgymond,egy ember vagyon, kit mindnyájan ismertek ; ennekmintegy öt esztends fia vala, kinek nyelvességébengyönyörködvén, kedvére tartotta. Azért, fenyítékbennem lévén a gyermek, szitok, átok, káromlás gyakranforog vala szájában. Ezeltt három esztendvel megbetegedéka gyermek, és mikor az apja ölében tartaná,megrémült hirtelen és apja ölébe bújdokván, kiáltanikezdett, hogy az apja segítené, mert valami szerecsenekjöttek érette, kik el akarják vinni ; és mindjártrégi szokása szerint átkozódni kezdett és úgy mulékki e világból. Jgy bünteté ]sten e gonosz fiat; így akaráaz atyával ismertetni, mely nagyot vétkezett, hogygyengéltetésével kárhozatra vetette fiacskáját.Mennyien vannak efféle atyák és anyák, kik megnem dorgálják, st nevetéssel hallgatják, mikor szitkozódikkisded fiuk ; és nemcsak torkába töltik a bort,biztatván, hogy igyék, mert az apja is ezzel kereste,a mi nincs, de ugyan gyönyörködnek latorságában éskatona gyermeknek, furcsa gyorséi méjnek itélik, ha,mihelyt nyelvét tudja mozgatni, jól tud szitkozódni.Néha pedig ugyan biztatják, hogy vagy anyját, vagymást megszidogasson! Mennyien vannak, kik leányukattánczolásra és nyájasságra izgatják! Ezek csaknemmaguk kezével áldozzák ördögnek gyermeküket. Bezzega Szentírás nem arra tanít, hogy nevetve halljadgyermeked csintalanságát, hanem azt mondja: Noncorrideas illi, ne in novissimo obstupescant dentestui, —ne nevess fiacskáddal, mert ebbl nagy szabadságotvészen a gyermek és végre neked vásik fogad belé,mert a ki mást megszidogat gyermekkorában, magadatgyaláz öreg korában. A Lacedemon tanácsa egy gyér-

A fiaknak nevelése. 157meket megöletett, mivel játékban a fecskefiak szemétszokta vala kivájni. Azt találák az okos emberek, nohakegyetlenül, hogy ha megöregbedik, az emberekkel isezent cselekszik. Hanno látván Hannibálnak gyermekierkölcsét, azt adá tanácsúi, hogy félelemben neveljék,mert ha azt nem cselekszik, nagy kára következik Carthagónakmiatta. De mivel szót nem fogadának,miatta lón pusztulása és utolsó romlása a városnak.Noha azért meg kell az atyáknak Szent Pál parancsolatját,hogy fiukat mód nélkül és felettébb ne háborgassák,se haragra ne indítsák, hogy el ne essék szivükés el ne kedvetlenedjenek minden dolgukban, de mindazáltal,mint a gyermek lovat nemcsak püszögetni kellés simogatni, hanem mikor kívántatik, vesszzni és ütögetniis kell és sokképpen fogdosván, szájára nem kellereszteni.De elég ez a mai tanulságunkra, noha ennek a dolognakhasznos és szükséges voltához képest mind kevés,valamit mondottunk.Megtanulátok azért, mily nagy kötelességük vagyona szüléknek, hogy gyermeküket jól neveljék mely sanyarúostorival szokta Isten látogatni az atyáknak ebbenvaló tunyaságát, mivel ebbl függ minden rendeknekés állapotbeli embereknek jó magaviselése. Meghallatoka Krisztus gyermekségének példájából, hogy a kijól akarja magzatit nevelni, elször magát kell példáuladni. Másodszor: tejjel együtt kell az isteni félémetés a bnök gylölséget csepegtetni a gyermek szivébe.Harmadszor: minden gonosz társaságtól és feslett erkölcstanítótól el kell vonni. Negyedszer: félelembenkell tartani és meg kell vesszzni bennük a gonoszságot.Immár kivántatik, hogy minden atya és anya meggondolja,a mit Sz. Jerónimus és aranyszájú Sz. Jánosmondottak, tudniillik, hogy: Non est parvi apud Deummeriti, bene filios educare, — nem kevés érdeme vagyonIsten eltt, a ki fiát jól neveli, miképpen nemkevés büntetése vagyon annak, a ki ebben gondvise-Pázmány Péter munkái. '7

a 5 8n. Prédikáczió.letlen, mivel még a fia vétkeinek terhét is hordozza.Mert jóllehet, ha az atyák úgy viselik e dolgokbanmagukat, a mint illik, nem hordozzák fiuk terhét. Deha el nem járnak tisztükben, maguk vétkeivé teszik fiukgonoszságit. Mert : Proximorum mala cum corrigiloquendo possunt, silentium consensum esse pertimescat,— mikor valakit tanításoddal jobbíthatsz, akkora hallgatás annyi, mint az akarás. Erudi ergo filiumtuum et refrigerabit te et dabit delicias animaz tuae, —tanítsad azért fiadat és megvigasztal téged, mind e világons mind az örök boldogságban gyönyörködtetvénlelkedet. Kit engedjen mindnyájunknak az Atya, Fiú,Szentlélek Úristen. Ámen.

POLITIKAI RÖPIRAT.A MAGYARORSZÁG] TÁMADÁSOKNAKHAMISAN KÖLTÖTT EREDETÉNEK RÖVIDVELS MEGHAMISÍTÁSA.(1620.)Mily nehéz és mind isteni s mind világi törvényektlkárhoztatott dolog legyen a királynak és úrnak kötelezhséget megvetni, arról tett ers fogadást felbontani,az úrtól megkenetett király ellen fegyvertfogni, és (hogy az apostolnak szavával éljünk) a hatalmasságellen támadván, magának az Istennek elleneállani, senki nincsen, a ki ne tudja. Mivelhogy ugyan atermészettl be vagyon öntve akárminem fenevad embereknekis szivökbe, hogy a hatalmasság az Istentlvagyon és ahoz képest Istennek áll ellene, valaki a hatalmasságellen tusakodik. Az örök Istennek pedig törvényeaz, hogy örök tzzel bntettessenek azok, kik afejedelemséget megvetik és magoknak kárhozatot szereznek,kik a fels hatalmasság ellen tusakodnak.Azokáért, hogy ennek a nagy és iszonyú bnnekvétkét magukról leráznák, valakik hamisan fegyvertfogtanak az urok és királyok ellen, mindenkor nagyers okait nem adhatnák azszorgalmatossággal azon igyekeztenek, hogy ha igaz ésvakmerségüknek, mindazáltalvalami palástos és álorczás okait keresnék ésúgy az ártatlan vér kiontásának, a tartományok pusztulásának,melyek gyakorta követik az ilyetén támadásokat,gylölséget maguktól eltávoztatnák.Ugyanezent nem szintén okosan megkísértették némelyiródeákocskák amaz vitézl magyarországi tartó-'7*

a6o II. "Politikai röpirat.mányban, kik a felszentelt királyi és császári fölségellen való minapi támadásokat oltalmazni igyekezvén,a veszedelmes zrzavarnak okát, mely egynéhány magafeledettembereknek vakmerségükbl indíttatott, afölséges császárra akarták hárítani, kiknek okoskodásitminekeltte megrontsunk, kívántatik, hogy Magyarországnakegy kevéssé elbbeni állapotját megtekintsükés híven s rendszerint megbeszéljük, nem valami hiábavalóhíreknek futar.iásából, hanem a közönséges végezésekbl,tagadhatatlan Írásokból és az egész országnakszeme eltt történt dolgoknak bizonyos és valóságoselszámlálásából.Közel kétszáz esztendeje vagyon, mitlfogva Magyarországszüntelen hol küls s hol bels hadakozásoknakszélvészitl idestova hányattatott és oly változásokbanforgott, minemüeket egyéb országokról aligolvastunk, nemkülönben, mintha a feneketlen tengernekközepén habozott volna, semmi közönséges begesegnekés nyugodalomnak partját nem láthatta, mígnemvégre az Isten szánakodván veszedelmünkön, az elmúlthárom esztendben oly nagy és véletlen békesség tündöklöttMagyarországban és Erdélyben, melynél nagyobbatJanus kapujának bezárásakor sem látott Róma.Mert a törökkel is nagy költséggel és munkával húszesztendeig való frigy szereztetett és az erdélyiekkelörökkévaló (a mint remélettük) szövetség vettetett vala.És a mi a török békességet illeti, noha ez a situatoroknálvéghez ment volt 1 608. esztendben, mindazonáltal,minthogy a török levél a hódolt falúk fell ésegyéb nehéz dolgok fell is sokkal különben volt írva,hogysem mint kelletett volna, azokáért naponként újabbújabbés rövid idbe nyilvánvaló hadra menend viszálkodások,csaták és faluknak hódoltatási történtének.Szükség volt azért avagy új végezés által mindeneketnyilvábban lecsendesíteni, avagy a következend törökhadról jó idején gondolkodni. Annakokáért, hogy neláttatnék tanácskozás nélkül valamit mivelni, Mathiascsászár 1614. esztendben kisasszonyhavában fejedéi-

"Politikai röpirat. 161meket és országoknak s tartományoknak követit Linczbehivattatta, értekezvén, mit kellene cselekedni, hogyhaa török az fortélyos fogásiban megmaradván, trhetbbokokkal való békességre nem akarna menni ? Ottmindnyájan egyenl értelemmel a magyar követekkelegyezzenek, hogy a közönséges tárházak megüresíttenekés azért a tartományok nem akarnak a törökkelvaló hadakozásba egyeledni, nem akarnak hadiadó fizetésekkelterheltetni és inkább akarnak súlyos okokkalis békességet tartani, míglen a tartományok megpihenjenek.Annakokáért a császár minden gondolatit arra fordította,hogy a törökkel való békesség megújulna és ersödnékés valami részbl ha lehetne alkalmatosbbá változnék.Azért nagy költséggel, tisztességes okokkal (havalaha azeltt) a húsz esztendeig való békesség 1615.esztendben, karácsony-havának els napján véghezmene. Legnagyobb nehézség a százöívennyolcz falúkrólvolt, melyek azeltt az esztergomi törököknek adótfizettenek, de három esztendeig való hosszú, bajosalkuvással azt nyertük, hogy a százöívennyolcz falúkbólcsak hatvan lenne adófizet, a többi minden törökáldozattól megszabadulnak. Azokáért nem adtának atörököknek hatvan falut, hanem megengedték, hogy (amint az eltt is cselekedtenek) bizonyos és szabottadót adnának, úgy, mint szabad és bátorságos lakásoknaksátorát és mindazonáltal a keresztyéneknek uraságaés birtoka alatt maradnának. És bizonyára arra jutottvolt a dolog, hogy ha azoknak a falúknak adóját megnem engedték volna a törököknek, avagy nyilvánvalóhadat kellett volna viselni, av2gy felszabadítani a törököket,hogy szabadon csatáznának és a kiket lehetne,ervel meghódoltatnának: melyek közül mindeniketméltónak Ítélték kisebb kárral megváltani az igazhazafiak.Az erdélyi békesség is azon 1615. esztendben,böjtmás havának hatodik napján Nagyszombatban véghezment és mind a mostani fejedelemnek s mind az

2Ó2 II. Politikai röpirat.egész Erdélynek kötéslevelével felbonthatatlanúl megersíttetett.A többi között (hogy elhallgassuk a titkosbdolgokat) azzal az okkal, hogy felsége ellen ésa törvény szerint utána való magyarországi királyokellen és az ország ellen és a felséges ausztriai ház ellen ésaz országok és tartományok ellen, melyekkel ö felségénekkiváltképen való szövetsége vagyon, soha semmiidben idegen és ellenséges fortélya Erdélynek avagya fejedelemnek nem lészen. St az is hozzá tétetett,hogy ugyanazon Bethlen úr és törvény szerint választottutána való fejedelmek a rendekkel és statusokkalegyütt azt igérte felségének és törvény szerint utánavalóknak, Magyarországnak, valamikor szükség leszen :minden ellenségek ellen, a töröktl megválva, mindensegítséggel, ervel és hséggel lesznek.De mivelhogy azután némely veszekedések támadtanak,újonnan 1617. esztendben Szent Jakab havában,ugyanazon végezések és szövetségek Nagyszombatbanmegersíttettenek és ugyanezen 1619. esztendben,Szent György havában, nyilvánvaló és tagadhatatlanbizonysággal Károlyban bemutattatván, mind Bethlentl,s mind az egész Erdélytl szent hséggel megersíttettenek.Elannyira, hogy ennek a szövetségnek erejévelnem egyszer maga akaratja szerint arra ajánlottamagát Bethlen, hogy felsége akaratjára és javallásáraa csehek ellen való hadban tízezer fegyveres vitézekkelkész elmenni.Midn azért az ilyen nagy és kívánatos (gyülöls.)békesség eláradott volna Magyarországban, ez az egygond forgott felsége eltt, hogy állhatatos és hanem örökös is, mindazáltal jó ideig állandó lenne ez aközönséges nyugodalom. Azokáért idejéhez és erejéheztöbbé nem bízván, hogy (a mi azeltt gyakortatörtént) az országlás közbevetésének idején hazabeli ésküls hadakozások is, az újonnan virágzó Magyarországotel ne pusztítanák, bátyjának, atyjának és sinekpéldáját követvén, maga éltében Magyarországbanis (a mint immár Csehországban cselekedett volt) utána

Politikai röpirat. 263való királynak akarta választatni a felséges Ferdinándfejedelmet.Ilyen módon azért midn úgy tetszenék, hogy nemcsaka mostani, hanem a jövend idre való békességis helyén volna, meghalván Mátyás császár és a mostanikirály felsége elmenvén az elektoroknak gylésére,iszonyú és véletlen pártoskodásnak tüze támada. Mertnémely zenebonás és fúrt agyú emberek részszerint azifjúságnak buzgóságától mondjam-e, avagy duhösségétólindíttatván, részszerint a híres neves német nemzetségellen való gylölségtl ösztönöztetvén, részszerinturalkodásnak és kóborlásnak kívánságától gerjesztetvén,különb-küiönbféle mesterségekkel és arany hegyeknekígéretével az erdélyi fejedelmet a hazabelihadnak tartására kihítták és hogy az együgy tudatlanközségnek ügyüket kedvesbbé tennék, szerencsétlen,de ennek az idnek tulajdon vétke szerint a hitet fogtákpajzsul. Azokáért a vitézl dühösség Szécsi ésRákóczi Györgyöknek kalauzságuk alatt legelsben isaz Istennek szenteltetett személyekre és szentegyházakraés egyházi marhákra öntdött ki, papoknak egynéhánylakóhelyüket feldúlta, a becsületes püspököket,prépostokat, apáturakat, kanonokokat gyalázatosan mezítelenlevetkztette, útálatosúl idestova hurczolta,rabok gyanánt korbácsokkal, ostorokkal verésekkel,pökdösésekkel és ezer gyalázatos szidalommal hóhérmódragyötrötte. Mit mondjak ama kassai fene dühösségrl? Crisinus Marcus esztergomi kanonokot és máskét tökéletes élet papokat, a Jézus társaságabeli szerzeteseket,Pongrácz Istvánt és Grodecius Menyhértet,midn semmi fenyeget avagy hiteget beszédekkelreá nem vihették volna, hogy a közönséges keresztyénhitet megtagadnák, kegyetlen sebekkel megölték és azegyiket halva, a másikat pedig holtelevenen a büdösárnyékszékbe vetették és avagy ott hagyták, hogy megrothadjanak,avagy (a mint híri beszélik) hóhérral (óhörök tzzel büntetend vétek) kivonatták és a szentmártíroknak menyországba és arany menyezetekbe

24 II. Politikai röpirat.való méltóságos, a hóhérok által ismét ganéjba és aBokáczius házánál való moslékba eltemették.A nagyságos Dóczi Andrást, király és császár felségegenerális kapitányát (ki abban az egyben voltbnös, hogy a kiknek nem kellett volna, fölöttébb hitt)undok rabságba vetették és (melyet még a törököknekis, melyek náluk becsületesek, nem cselekesznek, harabbá esnek a keresztyéneknél) mint valami alávalórabot keményen vasbékókba verték, a Magyarországszabadságának (ha Istennek tetszik) boszúállói. Végezetrekóborlással, prédálással, ártatlanoknak elnyomatásával,szentségtörésekkel mindeneket felforgatta nak, akövetkezend király hségére ervel és fegyverrel mindeneketesküdtelíenek és utóira a csehekkel és moivaiakkalegyütt minden törvény és igazság ellen, a király koronázatjakorfogadott hség ellen, melyet minden máshség fölött illik megtartani, császár felségére támadván,erszakkal és hamisan ellene fegyvert vontának.Mostan pedig, hogy a mit mind Isten s mind emberekellen vakmerképpen elkezdettenek, ne láttassanakoknélkül cselekedni, némely Íródeákok és piaczi csélcsapok,a viszálkodásoknak fújói palástot, kendzt ésálorczát keresnek, melyekkel magukhoz hasonlóknál agonosz ügyet vétektl megmentsék. És részszerint azegyházi rendnek és az egész Magyarországbeli legfbbés tekintetesb uraknak hirüket nevüket gyalázatos Írással,melyet Magyarország panaszolkodásinak neveztenek,bizonyság és bizonyítás nélkül, csak hiábavaló beszédnekki fecsegésével és megátalkodott homloknak ésszájnak vakmerségével mardossák, részszerint nemtudom micsoda titkos iratokat, melyekbe összesugallásokat,álnokságokat és elrejtett tanácsokat mondanaklenni, csupa mer hiúságokat rebesgetnek, részszerintvégezetre némely felelettel, mely a Magyarországnádorispánjának, Mindszent havának huszonharmadiknapján adatott, felsége személyét illetik, minthafelségének vagy választásában, avagy az országnakgondviselésében Yalami fogyatkozás történt volna.

Politikai röpirat. 565A többinek, melyeket avagy gylölségbl, semmiigazságnak színével az egyházi rendre költöttének,avagy a tekintetes magyarországi grófokra és zászlósurakra nagy gyalázatos szidalommal és embertelenfecsegessél vakmerképpen csácsognak, örömest békéthagyok. Mert azokat a tagadónak avagy tromffal ütnekegy szavával akárki is könnyen elronthatja. Es haszintén azok, noha mer hamisak, igazak volnának is,mindazonáltal senkinek szabad nem volna magánvalóviszálkodásért hazabeli hadat indítani és király felségénekköteles hségét hamisan visszaesküdni. Azokáért,csak azokat, melyeket a pozsonyi gylésbe nema statusok ugyan, hanem a nyelves íródeákok összehordottakés a királynak személyét nézik, szabad ésnyilvánvalóigazságga! megfontoljuk.Két dolgot fejtegetnek az íródeákok, melyekért, aztmondják, hogy a jelenvaló magyarországi támadásokataz felsége sértésének vétke nélkül szabad volt indítani.Els az, hogy Ferdinánd királynak választása erszakkal,kénytelenséggel és csoda mesterségekkel lettmeg. Más az, hogy az országlásra a minem conditiókatbeadtanak király felségének és melyekre igértemagát, meg nem tartotta.Az els részt csak szintén csupa hiábavaló, de gylölségesdolgoknak elszámlálásával állítják, melyeketminekeltte rendszerint megrostáljunk, az ox^szágnakközönséges és nyilvánvaló végezésibl világosan mutassukmeg, hogy sem erszak, sem kénytelenség, semalattomban való csalárdság nem történt az felségénekválasztásában. Az országbeli rendek és statusoknem akartak elbb az felsége választásához kezdeni,mígnem kiváltképpen való kötéslevéllel Mátyás császárreáfelelne, hogy ezen igék az országnak végezésibebeirartatnak. Minden statusok és rendek a felségesFerdinándot, Csehországnak királyát, a római szentimperiumnak elektorát, Ausztriának herczegét etc. ajeles és úri ajándékokért, melyekkel szivében és elméjébenfelékesíttetett, sok traktálások és végezések után

a 66 II. Tklitikai röpirat.a régi szokás és mindenkor megtartatott szabadságokszerint egyenl kívánsággal és akarattal maguknakkirályokká és urakká igazán választották, kikiáltottákés végtére segítségül híván az Istent, szerencsésen megis koronázták. Mely igék az 1618. esztendbeli végezésekbenlegeli helyheztettenek és mind a királynak,s mind az országnak javallásával megersíttettenek. Ésmindazonáltal merészli valaki, (Hogy) az országnakilyen nyilvánvaló és világos végezését meghazudtolniés azt fecsegni, hogy nem egyenl kívánsággal és akarattalválasztatott Ferdinánd király?De Jássuk mégis, micsoda nem mondom bizonyításokkal,hanem hiába való gyanakodásokkal vitatja azÍródeákoknak raja, hogy az felsége választása kedvetlenülés kénytelenül lett.Elsben azt forralják, minem nagy szorgalmatossággalsegítette az esztergomi érsek Ferdinánd királyválasztását, nemcsak azzal, hogy kiadott írással megmutattaaz jóságos cselekedetinek fényességét éshatalmasságát és a felséges Ferdinánd király eredetitszintén Szent István királyig felvitte, hanem azonfölülnagy utakon egy vármegyébl másba futosott és a dolgotaddig vitte, hogy Ferdinánd választását némelyekbebebeszélte. De a mint állítom, érsek uram e dologbansemmi vétkét nem ismeri, sem munkáját s fáradságátsoha meg nem bánta, semmit ravaszsággal, semmitalattomban nem cselekedett, az írást nyilván adta bea vármegyéknek, maga is nyilván szólott a vármegyéken: ha gonoszul szólott, bizonyítsátok reá agonoszt, ha jól, mit patvarkodtok? Mintha nem lettvolna szabad az érseknek, a mit akármely nemesnek ismegengednek, hogy a vármegyéket, melyekben helyeés voksa vagyon, vagy levele által, vagy szemtl-szembevaló szólással megtalálja, az ítéletét nyilván megmondja,és a mit az országnak hasznosnak ítél, egyebekkelis elhitette.Azokáért semmit nem vétett az érsek, szabadságávaligazán élvén. St azokat kell hazánk törvényinek és

Politikai röpirat. 267szabadságinak rontóinak tartani, a kik vétekké teszik,a mit mindennek engedtetett szabadság szerint cselekedettaz érsek.Azt is hozzá adják, hogy az érsek az egyházi renddelés az hozzátartozó világi urakkal azt akarta, hogya császár nem várván a törvény szerint való hivatalt,Ferdinándot, úgy mint komissáriust, Pozsonyba küldené,melynek mindazonáltal az országbeliek ellenemondottanak, melyrl bizonyság levél is költ. Él Isten,minem nagy tompasága ez a megvakult elmének? Merthogy azt elhagyjam, hogy megcsalatkozhatnak, akikvakmerképpen azt fecsegik, hogy az érseknek avagyegyebeknek akaratjából adatott az a kommissió Ferdinándkirálynak és nem csupán Mátyás császárnakindulatjából, az nyilván vagyon, hogy senki az országbeliekközül ellene nem mondott Ferdinánd, úgy, mintkommissárius jövetelének. Némely vármegyéknek követiaz felsége bejövetelekor protestatiót írva vettenek azország bírájától, mely irás az ország bírájának kezeírásával és pecsétjével megersíttetvén, midn ezeketirom, szemem eltt vagyon és ezen igék vágynak benne:Mivelhogy a megnevezett királyi és császári felségmaga helyett Ferdinándot, csehországi királyt etc.kommissárius gyanánt az országnak statusi és rendiközibe elküldötte, azért a megnevezett követ azon felségesFerdinánd királyt azon császári felségnek kommissáriusagyanánt jó néven veszi és minden illendbecsülettel és tisztelettel becsülni, fogadni és ismerniakarja alázatosan, úgy, mint császár felsége, a mikegyelmes urunk öccsét, bátyja fiát és kommissáriusát(helyén maradván az országnak minden végezési ésszabadsági), de úgy és a szerint, hogy megértvén azfelsége akaratját és általa kiadandó propositiót,mindenekben magát az országnak szabadságihoz, törvényihezés végezésihez és az instructiójához tartsamagát és azoktól csak egy körömnyire is el ne távozzék,a mint ugyanazon követ immár ezeltt protestált ésmost is protestál. Ez a protestátiónak módja és for-

2 68 II. Politikai röpirat.mája, a melyrl az Íródeákok emlékeznek. Melybenlátod, hogy semmi ellenmondás nincsen, látod, hogyaz országbeliek nagy tisztelettel és becsülettel fogadtákFerdinánd királyt, úgy, mint kommissáriust.Panaszolkodnak az íródeákok, hogy noha a felségesFerdinánd királynak plenipotentia, azaz teljes hatalomadatott minden dolgokról való végezésre, mindazonáltalminden dolgok kardinal és Molard által lettének.De ez a lett dolgoknak igen goromba és temérdek tudatlansága.A több gyülésbeli dolgoknak végezéséreadott a császár Ferdinánd királynak plenipotentiát. Deminthogy a császár azt akarta, hogy egyéb dolgokrólyaló végezések eltt lenne a Ferdinánd király választásaés nem volt illend, sem alkalmatos, hogy Ferdinándaz választásának dolgát segitené, azokat,melyek a választásnak dolgához tartoztanak, egyebekrebízta a császár. De a mint hogy ítéletükben és akaratjukbanfelzavarodtanak az Íródeákok, hazugságoknakszöv tanácsi, azonképpen mindeneket rend nélkülössze zrnek-zavarnak.Utánna vetik : a szabad választást megszegték acsászár pártjára valók abban a gylésben, melyben afelséges Ferdinánd (császár) király elválasztatott ésmegszenteltetett, mert sem az új király választásárólvaló propositiókba nem lett semmi emlékezet a választásról,sem amaz ígéret (csupán szabadon) nem akarták,hogy az artikulusokba betegyék. Itt is kivánjuk az íródeákoknakigazmondásokat. A dolog így lett : abba apropositióba, mely Mátyás császár nevével lett az újkirálynak választásáról, az udvari kanczellária a szólásnakazon módjával, azon igékkel élt, melyekkel hasonlóalkalmatosságban élt volt, midn Rudolfus császárMátyást, midn Maximilián Rudolfust proponálta,eleikbe adta és bemutatta a választásra. Hogy pedigaz semmi mesterséggel, hanem csak szintén az elbbelieknekkövetéséért történt, hogy a választásnak igéjea propositiókba ne tétetnék, az abból is kitetszhetik,hogy a magyar tanácsurakkal közölték ezt a propositiót,

"Politikai röpirat. 569minekeltte nyilván kiadnák és azoktól meg nem másoltatott.Annak fölötte, hogy felsége nevével megjelentették,hogy felsége semmit azzal az országtörvényi, szabadsági és végezési ellen nem akar cselekedni.És hogy nem állítja felsége, hogy a magyarurak úgy vitassák a szabad választást, hogy semmi tekintetne legyen a királyi vérre és az ausztriai háznaksok jótéteményire, holott a Magyarország törvényeazt kívánja, hogy mind a kettre nagy tekintet legyen:anno 1485, art. 1, 2, 3, anno 1547. art. 5, anno 1552,art. 1. anno 1569, art. 33. Melyeket mikor az országmegértett volna, nyilván megjelentette, hogy nem azvolt az igyekezete, hogy a királyi vérre és a nevezetesausztriai háznak jótéteményire tekintet ne lenne,hanem hogy csak a régi szabad választásnak szokásátés szabadságát akarja megtartani. Azokáért, holott semaz ország semmi újitást nem kivánt, sem a császár azországnak régi szabadságit semmi okon meg nem akartakisebbíteni, közönséges akaratból azt végezték, hogymind a Tripartitumból parte 1. tit. 3, s mind Lászlóés második Mátyás király dekrétumiból minden igéketés szólásnak formáit kiszedegetnének, melyekkel valahaa szabad választás megmagyaráztatott és azokat mindaz articulusoknak kezdetire helyeztetnék, azon formán,a melyet azeltt megmondottunk. Ezek hogy így lettének,az 1618. esztendbeli gylésnek históriájából írtamki és senki, a ki jelen volt a gylésben, nem mondja,hogy különben történt. És ebbl a dolognak nyilvánvalómegbeszélésébl kitetszik, mely nugagondolatlanszabadsággal mondották az Íródeákok, hogy a régiszabad választásnak törvényébl valamit el akartánakcsípni abban a gylésben, melyben a felséges Ferdinándkirály felszenteltetett.Némely vármegyék követi ellen zúgolódnak az íródeákok,hogy meghagyták magukat csalni és a nekiekadatott instrukczió ellen, a felséges Ferdinánd királyválasztását javallottak. De nem szükség ezeket a követeketsok beszéddel menteni, sokan azok közül meg-

270 H. Politikai röpirat.vannak és talán mostan jelen is vannak Pozsonyban :oly könnyen mondhatják ezek, hogy hazudnak az íródeákok,mikor efféléket költenek, a mily könny voltbalgatagúi patvarkodni.A németek és magyarok között való vetekedéseket,st emberöléseket is elhozzák, melyek a gyléskorlettének, mintha újak vagy szokatlanok lettének volnaegyébkori gylésekben efféle emberhalálok.Azt engedjük meg, hogy némelyek megfenyegettékazokat, kik az országot fel akarták háborítani és félbehagyvána dolgot, el akartak menni. Bizony nem tagadhatják,hogy sokkal nehezebb és iszonyúbb fenyegetésekettettének a lutheránusok a katholikusok ellen,de semmi eszes ember azt nem ítéli, hogy némelyeknekmaguk között való pártolódásuk méltó okai legyeneka közönséges csendességnek felháborítására.De a magyarországi prímásnak nyilvánvaló szavavolt, hogy jobb, hogy az egész Magyarországot evadak lakják, hogysem mint az eretnekeknek bennevaló maradást engedjenek. Megkérdetvén esztergomiérsek uram, Magyarországnak primása, ha mondotta-eezt nyilván, esküszik, hogy soha az se szájába, se elméjébenem jött és bizonyságul veszi mindazokat, kik agylésben jelen voltának. Nem tagadja, hogy mást, deigen különbet gyakorta nyilván mondott. Mert midnabban a czikkelyben forganának, ha a parasztok azföldesuruknak akaratjuk ellen a templomokat elfoglalhatják-eés maguk akaratja szerint más hit vallásnakadhatják-e, gyakorta mondotta azt érsek uram, hogyinkább akarja, hogy az jobbágyi pusztán hagyják azta falut, hogysem mint az templomán való igazságaellen a parasztok a templomokat maguknak foglalják.Mert noha minekutána közönséges végezésbl a vallásoknakkülönbözése elszenvedtetett, senkit jobbágyiközül a hit dolgáért nem háborgatott, mindazonáltalsemmiképen nem akarta engedni, hogy a parasztok atemplomokat elfoglalják. Femberek megvallják, kik agylésbe voltának, hogy semmit egyebet érsek uram

Politikai röpirat. 271nem mondott. De az íródeákok, a hazugságnak koholói,nem munkálkodnak abban, hogy a valóságos igazsághoztámaszkodjanak, hanem hogy egyebeket gylölségesengyalázzanak.Hasonló hazugságokat kottyantanak másutt is azonérsek uram ellen, hogy az ország eltt azt vitatta,hogy tizenhét conditiót adnának Ferdinánd királynak.Valakik jelen voltak a gylésben, ráemlékezhetnek, hogyaz érsek sokáig ersen minden igyekezetivei elleneállott, hogy más conditiókat király felsége elébe neadnának azokon kívül, a melyeket azeltt szoktanak akirálynak adni és a melyek nyilván be vannak foglalvaa király eskvésének formájába, tudniillik, hogy az országnakrégi törvényit és szabadságit megtartja. Demidn eszébe vette volna, hogy ellene nem állhat, azontörekedett, hogy mentl jobban lehetne, a conditiókatmegigazítaná.De azt mondják, hogy csonka és nem szintén teljesvótumokkal lett a király választása, mert a nádorispánelbb nem választatott, kinek els voksának kelletettvolna lenni a király választásában. De ez is teljességgelsemmirekell és ertlen fogás. Mert nem tagadom,hogy Magyarország törvénye szerint el vagyon végezve,hogy ha valaha a királyi mag történet szerint elfogynaés az új királynak választásáról végeznének, a választásbana nádorispánnak tisztének méltósága szerintmindenkor els voksa legyen. De (hála az Istennek),nem voltunk abban az állapotban, melyrl a végezésszól, mert nem volt minálunk a királyi magnak fogyatkozása,holott a felséges második Ferdinánd királyegyenes lineán els Ferdinándtól, atyjáról való sétlszármazott. De mit mondjak? Mi magunk és atyáinknem emlékezünk-e reá, hogy egynehány királyoknakfelszentelésük történt nádorispán nélkül, melyeket mindazáltalsemmi okos ember csonkáknak avagy fogyatkozássalvalóknak nem mondhat. Mert hogy elhallgassam,hogy Nádasdi Tamás halála után, ki ezerötszázhatvankettdikesztendben, Szt. Iván havának második napján

a ji 11. Politikai röpirat.halt meg, csak egy nádorispán sem volt Magyarországbanmind ezerhatszáznyoJczadik esztendeig, melybenUlésházi választatott, mindazonáltal azonközben, ezerötszázhatvanharmadikesztendben, Szt. Mihály havánaknyolczadik napján Maximilián, ezerötszázhetvenkettdikesztendben, Szt. Mihály havának huszonötödiknapján Rudolfus magyarországi királyokká szenteltettenek,nádorispánnak segítsége nélkül. Minap is a boldogemlékezet második Mátyás nádorispán nélkülválasztatott, mert meglévén a királynak választása,azután neveztetett a nádorispán.Végezetre gylölséges mardosó beszéddel ezt adjákhozzá, hogy az egyházi rend és Pázmány zászlója alatt,vitézked (urak) világi urak a vallásnak szabadságárólvaló bécsiarticulust ersen ostromlottak.De itt is sokkal különben vagyon a dolog. Mertnoha az egyházi rend eleitl fogva ennek a szabadságengedelmének nyilván ellene mondott és nem javallottá,mindazonáltal midn eszébe venné, hogy nem okosemberhez illend hiábavaló ellenkedéssel csak gylölségetkeresni, azt a bécsi articulust nem igyekezettostromlani, hanem az ellenkezk újigyekezetinek erejeés lelkiismerete szerint ellene állott.Melyet hogy nyilvábban megértsünk és a katholikusokügyének igazsága kitetszék, a dolgot eredetitl fogvahányjuk meg.1606. esztendben, a bécsi megbékélésben a vallásokbanvaló szabadság megengedtetett az uraknak,nemeseknek és szabad városoknak, a végekbeli magyarvitézeknek és a privilegiumos avagy szabados mezvárosoknak,melyek közbevetés nélkül a koronához tartoznak,akkor semmi szabadság nem adatott, a parasztságnak,sem az urak mezvárosinak és faluinak.Azután j6o8. esztendben, a második Mátyás királykoronázat jakor ez a szabadság ki terjesztetett a falukrais és a mezvárosokra és ahhoz képest az urak jobbágyiraés parasztira. Mindezekben pedig az engedésekbenúgy engedtetett a szabadság, hogy a templo-

Politikát rPpiral. 273mokról semmi emlékezet nem volt, azokáért a templomokhozyaló igazság abban az állapotban maradott, amelyben ezek az engedések eltt volt. Legelsben az1618. esztendbeli gylésben kezdették vitatni az ellenkezpártra valók, hogy kiváltképen való végezesse! atemplomokra is a jobbágyoknak szabadság engedtetnék,elannyira, hogy noha az uruk katholikus, st mégha egyházi ember lenne is, mindazonáltal, ha e jobbágyoknakúgy tetszenék, a templomokat a katholikusúrtól elvehetnék és azzal való élést (prsedikátort kivévén)maguk számára foglalhatnák. Ezt pedig azigyekezetüket két okoskodással akarták elhitetni.Elsben, mert a vallásnak szabadsága a templomoknélkül nem lehet. Azokáért, holott a parasztoknak megengedtetetta szabadság, következik, hogy azon atemplomoknak megengedését is értsük.Másodszor, mert noha a bécsi békélésben és egyébvégezésekben a templomokról való emlékezet nincsen,mindazonáltal Mátyás herczegnek (ki azután király éscsászár volt) némely levelében, mely Bécsben, ezerhatszázhatodikesztendben (adatott) Sz. Mihály havánakhuszonhetedik napján adatott, a templomokról is vagyonemlékezet, mivelhogy abban a levélben megmagyarázzafelsége, hogy az els bécsi articulusnak végs czikke-Iyét, melyben az kívántatik, hogy a római közönségeshitnek kára nélkül értessék a vallásoknak szabadsága.A katholikusok pedig ezekre igen könnyen megfeleltének.Mert elsben, ha a vallásoknak szabadságáraszükségesek volnának a templomok, miért Lcsén,Eperjesen, Bártfán, Körmöczön és sok egyéb helyeken,melyekben nem megvethet számú katholikusoktaláltatnak, semmi templomok a katholikusoknak nemengedtetnek? Továbbá, ha a földesuraktól el akarjákvenni a templomokat az ellenkezk és azokat a parasztoknakakarják engedni és mindazonáltal nem mondják,hogy azzal a földesurakat meg akarják fosztani a vallásbanvaló szabadságtól, miért nem maradhat meg aparasztok vallásának is szabadsága e templomok nélkül?Pázmány Péter munkái. 18

2^4 U- Politikai röpirat.A mi illeti a bécsi articulusnak magyarázó levelét, akatholikusok még a császár éltében és egészséges korábanfelsége sértése nélkül nyilván megvallottak, hogyarra a levélre nem kötelesek, azért, hogy az országtörvényiben végezés vagyon, hogy azoknak a leveleknekés privilégiumoknak, melyek nem koronás királytólszármaznak, erejük és foganatosságuk ne légyen.Bizonyára, ha a herczeg végezése magában ers ésfoganatos lehetett volna a koronás király javallása nélkül,nem szükséges lett volna a bécsi békéltetésnekmegersítését a boldog emlékezet Rudolfus király éscsászártól kivánni. Mennyivel inkább tehát annak atitkon való levélnek, mely csak a herczegtl engedtetett,minekutána plenipotentiájának vége volt, megersítéséta királytól kellett volna kérni, ha erejének kellettvolna lenni. De bátor ugyan megengedjük is, hogyaz a levél foganatos, bizony a katholikusokat oltalmazza,mert azzal a levéllel a bécsi els articulus magyaráztatikmeg és azokáért csak azoknak használ, a kiknek eza bécsi articulus szolgál. De nyilván vagyon mindenigéknek rendibl, hogy ez a bécsi els articulus csaka staiusoknak és rendeknek, a nagyságos és nemesuraknak, szabad városoknak, végházbeli vitézeknek ésa koronához tartozó mezvárosoknak szolgál és nem aparasztoknak, kikrl abban az articulusban semmi emlékezetnincsen. Azokáért a megnevezett levél szerintnem a parasztoknak, hanem azok urainak engedtetik atemplomokkal való élés. És noha (a mint megmondok)a vallásban való szabadság a parasztokra is kiterjesztetett,az ezerhatszáznyolczadik esztendbeli articulosokszerint, mindazonáltal arról, hogy e templomokat aparasztoknak engedjék, sem akkor, sem más idbensoha végezés nem lett.A katholikusok pedig sok okait adták, melyekértnem kelletnék engedni és nem is engedhetnék a parasztoknakakaratjára a templomokról való rendelést. Mertelsben, holott a vallásnak szabadsága nemcsak aparasztoknak engedtetett, hanem az uraknak is, ennek

Politikai röpirat. 375az engedésnek erejével nincsen több igazságuk a parasztoknaka templomokhoz, mint az uraknak, st minthogyminden okosság azt kívánja, hogy egyébiránt hasonlóállapotban lévén az úr megelzze a jobbágyot, következik,hogy a végezéseknek erejébl, melyek a vallásokbanvaló szabadságot engedik, inkább kellessék aföldesúrnak magáért és az vallásáért a templomot elfoglalni,hogysem mint a jobbágyoknak. Továbbá amagyar törvény szerint a parasztoknak nincsen semmihezigazságuk a földön, a melyet mívelnek, hanem csaka munkájuknak jutalmához, hanem az egész földnek,melyet mívelnek, tulajdonsága az úrhoz tartozik. Haazért még a föld is, melyen házat csinált, nem a paraszté,micsoda ok hiteti azt el, hogy az urának akaratjaellen a templomoknak tulajdonsága és vele valóélése övé légyen? Annak fölötte nem méltó s nem islehet, hogy a földes urak, úgymint az egyházaknakmegyés urai, megfosztassanak a templomokon való igazságoktólés azt a parasztoknak engedjék, a mint meglenne,ha a parasztoknak akaratjuk szerint a templomok arégi fundálások és uruknak akaratjuk nélkül nékiekadatnának. Mert abban áll a szentegyházakon való igazságnakereje és állapotja, hogy a megyés urak a templomoknakrégi fundálásuk szerint azoknak az egyházi személyeknek,a kiknek akarják, adják a beneficiumot ésa templomban való szolgálatot. Végezetre, ha semmiegyéb nem volna is, az elég volna a katholikusok ügyénekigazságára, hogy az elmúlt esztendknek végezésibensoha a parasztoknak a mi templomunkra való szabadságnem engedtetett, mely nyilván kitetszik mindenvégezéseknek szemes felkeresésébl és az ellenkezknekcselekedetükbl. Mert ha valami végezés lett edolog fell, miért nem engedik meg azzal, hogy a régivégezések helyben maradjanak, hanem e mostani kívánságukkalazt akarják, hogy új articulust írjanak? Azokáért,mivelhogy ezek így vannak, eddig a katholikusok azigazságukkal és szabadságukkal éltének, az jószágukbana templomokat azoknak adván, a kiknek akarták,.8*

176 II- "Politikai röpirat.most is igazságukkal élnek, midn nem engedik, hogytlük elvonják, és a parasztoknak adják a megyeségrlvaló szabadságot, melyet ennyi esztendtl fogva birtanak.Azokáért nagy boszúságos hamissággal kérik azellenkezk, hogy a katholikusok ilyetén igazságuktólmegfosztassanak.Ezek f eredeti az ellenkezésnek, mely e két utolsógylésben a vallás dolgából támadott. Melybl kitetszik,hogy álnokul és hamisan mondják az Íródeákok,hogy a katholikusok ostromlottak a bécsi békélésbeliels artikulust, mert semmi vetekedés arról az artikulumrólnem volt, hanem az ellenkezk új és fképenhamis kivánságának, mely a templomokról újonnan támadott,a mint kivántatott, állhatatosan ellene állottanaka katholikusok.És ezek amaz ers és valóságos jelenségek, melyekkela vakmer Íródeákok az pártolásoknak els fogásátállítják és bizonyítják. Él Isten, micsoda okoskodásez ? Az érsek sokat szorgalmatoskodván, elhitettenémelyekkel a Ferdinánd király választását. Ferdinándkirály ( felsége) úgy, mint császár felsége commissariusaPozsonyba jött; a király választásának törvényérl, akatholikus uraknak templomairól sokképen verekedtenek; megelzte a király választása a palatinusét ; magánvaló viszálykodások és emberhalálok történtének anémetek és magyarok között, némelyek egymást fenyegették: tehát Ferdinánd király erszakkal a kénytelenektlválasztatott.Íme, miképpen elvesztvén az emberek a hséget, melylyela királynak tartoznak, az értelmüket is elveszték.Válaszszatok, a mit akartok. Avagy a statusok és rendekmindnyájan hazudtanak, midn az országnak közönségesdecretumiba Íratták, hogy egyenl akarattal és kívánsággalválasztották Ferdinándot királyukká és urukká,avagy az Íródeákok megbotlanak és hazudnak ellenemondván. Bizonyára, ha a kénytelen választásnak csupáncsak mondása elegend a pártolásnak befedezésére,senki nem Jeszen, a ki könnyen pártot ne üthessen.

Politikai rSpirat. 277Bizony, minekeltte Magyarországban ezek a pártolótámadások nem indultának, senki nem volt, a ki azzalálmodoznék, hogy Ferdinánd király választása kénytelenségbllett. St minden statusok és rendek igaz éstörvény szerint való királyuknak vallották felségét,kérték, hogy felsége a jövend gylést kihirdettesse,a gylésbeli articulusokat az felsége megersítéséreküldöttek, a gylésnek szolgáltatására a nádorispánnakplenipotentiát kértének felségétl, becsületes követségekkelés számtalan közönséges és magánvaló dolgokkaligaz és törvény szerint való királyuknak nyilvánvallották.A pártolásnak második fogásához járuljunk:Azzal vádolják a felséges Ferdinánd királyt, hogyaz királyi fogadását semmire becsülte és a conditiokat,melyeknek megtartására levele által kötelezte magát,semmiben meg nem tartotta volna. Súlyos vádolásés oly boszúság, melyért még a magánvaló személyekis boszút keményen szoktak állni, melyet a királyokbanannyival nagyobbnak kell tartani, mennyivel inkább illikhozzájuk a beszédekben és alkuvásokban való állhatatosság.Egy pennavonással mind eltörölhetném ezt ahamis vádolásnak fecskendezését és egy csapással avádolásoknak tömött rakását mindenestül felfordíthatnám.Mert az egész országnak közönséges gylésében,mely ezerhatszáztizenkilenczedik esztendben, Kisasszonyhavának tizenharmadik napján végezdött el,közönséges szava az minden statusoknak és rendeknek,mely a nyilvánvaló ország végezésibe be is íratott: aszent királyi felségnek, az kegyelmes uruknak éskirályuknak, Magyarországnak statusi és rendi nagyalázatosan meghalhatatlan hálákat adnak, mivelhogylátják felségének ugyanazon h státusihoz és rendihezolyan kegyességét, hogy felsége azok közül,melyek avagy az királyi levelében, avagy az articulusokban,melyek az boldog koronázatjakor az elmúltesztendben végeztetvén, megersíttettenek, teljességgelsemmi fogyatkozást nem tett. Eddig a statusoknak

2J$ II Politikai röpirat.az ország könyvébe beirattatoit végezésök. Kívánomitt az íródeákoktól, kik Ferdinánd királyt hamisan vádolják,érteni : igazak-e ezek, melyek az egész országtólés minden statusoktól az articulusokba beirattattanak,avagy hamisak. (Országot tökéletlenül meghazudtolják.)Bizony, hanem ha az egész oi'szágot tökéletlenülmeghazudtolják és minden hiteltlezután mind a statusokatés mind a gylésbeli végezéseket megfosztják,szükség, hogy igazaknak mondják. Ha pedig igaz, hogyFerdinándban, a mi kegyelmes urunkban, királyunkbansemmi fogyatkozás azokban nem volt, melyek avagy azlevelének, avagy az articulusoknak erejével végeztettenek,tehát hamis és tökéletlen az Íródeákok vádolása,melylyel felségét azért vádolják, hogy kötéslevelénekeleget nem tett, tudniillik, hogy ez okkal az elpártolásuknakrútságát elmossák.De engedjük meg, hogy király felsége véghez nemvitte, a mit levelével fogadott volt, tagadom, hogy azértfelségét méltán vádolhassák. Mert midn az electorokgylésére ment felsége, az országnak kivánságárabséges és a mint ezen ezerhatszáztizenkilenczedikesztendbeli országnak közönséges végezési tartják,teljes hatalmat adott a nádorispánnak minden gylésbelidolgoknak tractálására, tanácskozására és az felségekegyes javallására való végezésekre. Azokáértfelségére kell-e vetni, hogy semmit nem végeztének éssemmit végbe nem vittenek? Semmiképpen nem. Mertmaguk a statusok és rendek az országnak közönségesvégezésiben az els articulusban imigyen végeztének:a statusok és rendek azt végezik, hogy mindendolgok, tudniillik mind a conditióknak véghezvitele, melyekaz felsége kötéslevelében foglaltatnak s mind agravamináknak avagy nehézségeknek elvétele e mostaniidnek állapotjára tekintvén, elhaladjanak és a következendgylésben minden egyéb végezések eltt elrendeltessenek,megegyenesíttessenek és véghezvitessenek.Látjátok-e, ítélet nélkül való íródeákok, hogy nemfelsége elmúl atásából, hanem az országnak közönséges

Politikai röpirat. 179végezésébl lett, hogy azok, a melyeknek beteljesítéséértpanaszolkodtok, elhaladnának.De legyünk bkezek és a mely felsége ellen hajítottlöv dárdák közül leggyülölségesbek, egyenként,csak futófélben tördeljük el.Az els seregben, úgymint a vádolásnak ersségét,azt helyeztetik, hogy felsége azt igérte, hogy az országjavallása nélkül az országnak igazgatásába semmi részblmagát nem ártja és mindazonáltal püspökségeketosztogatott, Eszterházi Miklósnak és Horváth Gáspárnaktiszteket és méltóságokat adott. Itten pedig a vádolóíródeákok az irás meghamisításának vétkébe esnek.Mert a király igéretét nem úgy hozzák el, a mintmagában vagyon, hanem megcsonkítják, hogy álnokságukatelfedezzék. A király Ígérete, mely a tizenhetedikconditióban vagyon az, hogy császár felsége éltébenaz országnak igazgatásába magát nem ártja az felségekegyes akaratja és az országnak javallása nélkül.Ezt pedig felsége oly szentül megtartotta, hogymég az Íródeákok szemtelensége sem mer semmit mondani,a miben felsége magát beártotta volna az országnakigazgatásába Mátyás császár életében. Mert azok,a melyeket elszámlálnak, Mátyás császár halála utántörténtének. De midn látván a patvarkodó Íródeákok,hogy magától leomolna ez a patvarkodás, ha az ígéretnekigéit egészen elhozták volna, inkább akarták elorozniamaz igéket (császár felsége éltében). Merthogy Mátyás császár halála után a választásnak és megkoronázásnaktörvénye szerint az országnak igazgatásaa felséges Ferdinándra szállott légyen, maga az országisa minapi gylésben megismerte. A minem gyalázatostréfákkal tökéletlenül lövöldözik a nagyságos EszterháziMiklóst és Horváth Gáspárt, visszaadhatnók,ha méltatlannak nem állítanók, hogy az íródeákoknakés piaczi csélcsapoknak dühösségéhez hasonlóknak tartassunk.Az is nyilvánvaló kezes-lábas hazugság, hogy azausztriai házból való királyok szabad akaratjuk szerint

a8o II. Politikai röpirat.az praktikájuknak elvitelükért hatvan falut adtánaka törököknek és egynéhány várat az országnak nagyobbrészével együtt a komáromi kapitány által azon töröknekÍgérték.Nagy gyalázatos vádolásra való szabadság ez, melymindazonáltal nem a felséges Ferdinánd királyt, hanemközönségesen az ausztriai házból való királyokatilleti. Mert felsége semmi falukat nem adott a törököknekés semmi várat, nem hogy az országnak jobbrészét, nem igért nekiek. Hogy a tudatlan községet aFerdinánd király gylölségére fellázasztanák, némelyekhazugul azt költötték, hogy Váczot és Magyarországnakegyéb némely helyeit a komáromi gubernátor, anagyságos Reifenberg úr által a törököknek igérte.Mely szemtelen hazugságot semmi jelenségekbl, hanemcsak patvarkodásra való kivánságokból költötték.Nem is kétlem, hogy a nagyságos Reifenberg uramnyilván és szemtl-szembe meghazudtolja, valaki aztmeri mondani, hogy általa a törököknek egynéhányvárat Ígértének. Hogy hatvan faluk adót fizetnek atöröknek, az mi módon lett légyen, oda fel megmutatok.De hogy a dolog világosban kitetszék : elsben aztkell itten meggondolni, hogy azokat a falukat nem úgyadták a törököknek, mint Lippát és több hozzátartozóvéghelyeket sokkal nagyobb számú falukkal. Mert ahatvan faluknak csak azt engedték, hogy maguk bátorságuknakmegváltásáért adót fizessenek a törököknek,melyet azoknak a faluknak lakosi gyakorta nagy kéremésszerint kivántak, holott egyébképen a török csatáktólvaló féltükben semmi bátorságos órájuk sem életükrl;sem marhájukról nem lehetett, mivelhogy atörökök szüntelen rablással fenyegették ket. St avármegyéktl is a császár commissariusihoz NagyszombatbaLiptai Imre küldetett, kérvén, hogy kisebb kárralnagyobb veszedelmeket felváltsanak és inkább megengedjék,hogy azok a faluk adót fizessenek, hogysemmint avagy szüntelen való rettegésben legyenek,

Politikai röpirat. 281avagy több falukat is magukkal együtt romlásra éspusztulásra vonjanak, kiváltképen, minthogy az idtlfogva, melyben a hatvan falukról végezgetne'c, nemsok híjával annyi falut hódoltattak meg a törökök.Másodszor azt kelleszünkbe vennünk, hogy Zsitvatoroknála törökökkel lett békélésbe való tizenötödik,tizenhatodik és tizenhetedik articulusoknak erejével(mely végezésben Turzó György volt a magyaroknakelttük járulója) hétszáz falunál többet adtak ilyenmódon a törököknek. Mert ha a lajstromok, melyekkezemnél vannak, meg nem csalnak, annak a végezésnekerejével megengedtetett, hogy adót fizessenekEsztergom vármegyében harmincznégy falu, Komáromvármegyében harminczhat falu, Bars vármegyébenötvenegy falu, Nagy- és Kishont vármegyében negyvenötfalu. Nógrád vármegyében százötvenkilencz falu,Torna vármegyében tizennégy falu, Abaúj vármegyébenhuszonegy falu, Borsod vármegyében kilenczvenháromfalu, Heves vármegyében százharminczhét falu,Tolna és a hét Baranya vármegyében huszonöt falu,Fehérvárhoz és Kanizsához a Dunán innen való vármegyékblszázharminczöt falu. Ezek azért mind afaluk (melyeknek nevük a lajstromokban nálam vannak)a zsitvatoroki megbékélésnek erejével a töröknek hasonlóképenadófizetésre engedtessenek, mi módon amahatvan falu. Annakokáért a gerendát maguk szemükbenem látják, kik a jámbor és tökéletes Pethe Lászlóuramnak hirét-nevét hamisan gyalázzák.Harmadszor azt kell a hatvan faluk fell eszünkbevennünk, hogy a haivan faluk megadásának vétke azévolt, a ki a zsitvatoroki végezésben f volt. Mert veszedelmesgondviselctlenségbl, avagy akármi módon,a törökök levele, mely a békességnek summáját magábanfoglalta, sok czikkelyekben különbözött a császárfelsége levelétl. És a többi között a tizenhatodikarticulusban az a különbség volt a két levél között,hogy a császár felsége levele csak azokat a falukatengedte, hogy Esztergomhoz hódoljanak, melyek akkor

;s 8a Jl. Politikai röpirat.szoktanak adózni, mikor Esztergomot a keresztyénekmegvették. Ezek pedig a faluk számszerint igen kevesekvoltának. Mert a míg a törökkel való hadakozástartott, apródonként sok faluk szabadultának meg azadófizetéstl. A törökök levelének pedig, melynek teljességgelegyezni kellett volna a császáréval, sokkalkülönböz értelme volt, tudniillik, hogy azok a faluk,melyek meghódolva voltának, minekeltte a császármegvette Esztergomot, azután is adót fizessenek. Midnazért a török az levele szerint akarná a frigyetmegtartani és megátalkodván semmit azzal nem akarnagondolni, mi volna a császár levelében és a százötvennyolczfalut akarná meghódoltatni, melyeket a lajstrombólbizonyított, hogy azeltt meghódolva voltánakvégtére három esztendei végezessél nehezen vittékvéghez, hogy hatvan falunak adójával megelégedjenek.Negyedszer végezetre azt kell itten eszünkbe vennünk,hogy Mátyás császár, hogy sem mint megengedné,hegy ezek a faluk adót fizetnének, kész voltket nyilvánvaló hadakozással a török sanyargatásábólkiszabadítani és azért az okért Linczbe híjván a fejedelmeketés tartományoknak követit, eleikbe adta aszámtalan sok csintalanságot, melyet cselekedtenek atörökök. De a magyar követeknek intésébl a károsbékesség is jobbnak láttatott a hadakozásbeli alkalmatlanságoknál.Es oly nem örömest engedték azokat afalukat a törököknek, hogy én hallomásomra százezeraranyat Ígértének a törököknek, csakhogy megsznjenekazoknak adókérésétl, holott megszámlálván a húszesztendei frigy alatt annak a summának csak fele isalig telnék ki azoknak a faluknak adójából. Ez az igazés bizonyos história a hatvan faluk dolga fell, melyetkönny megbizonyítanunk azokkal, a kik azt a dolgotvégezték és az errl kelt irások is mindenekben egyeznek.De akármint lett légyen, bizonyos az, hogy a felségesFerdinánd királytól nem lett és eképen a patvarkodássem vádolhatja ebben felségét.De elbb megyek és az Íródeákoknak a levél egyéb

Politikai röpirat. 283conditióinak meg nem tartása fell hiába való csácsogásukatmegmutatom. Csak futófélben orrolják az íródeákok,hogy király felsége személye szerint el nemjött a gylésre és hogy a nádorispán méltóságára nemteljességgel viselt gondot. De ezt az el nem jöveteltjó szívvel vették az országnak síatusi és rendi, mivelhogyaz felségének az imperiumba való szükségesmenetele miatt lett. A nádorispánnak pedig nem tudom,ha soha annyi méltóság adatott valamely királytól,mennyi a felséges Ferdinándtól. És vajha azok,kik ennyire akarják becsülni a nádorispán méltóságát,voltaképen becsülnék, nemcsak valami hiábavaló színnel.Többet hozzá nem teszek, mert nyilván vagyon adolog.Visszatérnek a hitoltalmazó íródeákok a hit dolgára,melyben panaszolkodnak, hogy háborgattatnak az egyházirendtl és a kathoiikus világi uraktól. Ha az egyházirendti és a világi uraktól, tehát nem Ferdinándkirálytól, kinek elébe kellett volna adnotok, ha valakitlbántástok volt, és nem mindjárást elpártolnotok.De nem is igaz, hogy az egyházi rend és a katholikusokháborgattanak titeket a hit dolgában, inkábbcsak oltalmazták magukat a katholikusok minden vetekeddolgokban, melyek a hitet illették.A mit tinéktek engedtenek, nem ostromlottak, azt anagy szabadságot, hogy ki-ki mindazt higyje, a mit akar,látván, hogy írott törvénynyel megengedték, azokon,kik elvesznek, fölötte igen szánakodván, békességgelés csendesen szenvedték. Ti meg nem elégedvén szabadságtokkal,a katholikusoknak nagy bosszúságokkal,két új dolgot akartatok kifacsarni, melyek soha eleddigírott törvénynycl meg nem voltának engedve ; egyikaz, hogy a kathoiikus uraknak jószágukban a templomokata parasztoknak kivánságuk szerint elvennétek,másik az, hogy a jezsuitákat az országból kivetnétek.Ezek a ti új kivánságtok, melyekkel a katholikusokfölötte igen érzik maguk túlterheltetését. Azokáért tisztükés lelkiismeretük szerint (mivelhogy örök kárhozat

284. U. Politikai röpirat.alatt tartoznak magukat igazán oltalmazni) az új ésírott törvény szerint való kívánságokban az ellenkezknekállhatatosan ellene állottanak. Micsoda bántástokvagyon itten, micsoda károtok? Ti farkasok zavarjátoka vizet és a bárányt vádoljátok. Ítélje meg ésállja bosszúját az Ur.Mert hogy azt mondjátok, hogy az ország törvényeellen fogadták be Nagyszombatba a jezsuitákat, az issokkal különben vagyon. A jezsuiták ellen való országvégezése szabad lakást enged nékiek Magyarországban,tiltotta, hogy örökös jószáguk ne légyen. Semmite végezés ellen k nem vetettének, mert noha a szombatiházat Mátyás császártól vették lakásul, mindazáltalsemmi örökös jószáguk nem volr, hanem csupán csak akatholikusoknak alamizsnájukkal táplálták magukat.Hogy pedig némely katholikusok bizvást mondották,hogy a felséges Ferdinánd király ezeket az ellenkezknekúj és hamis kívánságukat semmiképen meg nemersíti és confirmálja, az nem abból történt, mintha afelséges királynak titkos tanácsában részesek lettekvolna, hanem hogy tudnák, hogy az igazságszeretkirály senkit boszúsággal nem akarna illetni. Igen nagyhamis boszúság volna pedig, hogy ha a katholikus uraktólelvennék akaratjuk ellen a templomokat, avagy azoknakpapjaik az ellenkezknek kívánságuk szerint, semmibn avagy vétek nélkül nagy gyalázattal számkivetésbeküldetnének. A magán való ember levelét, melyetmondják, hogy elfogtanak, kié lett légyen, meg nemmagyarázzák. Hidd meg énnekem, hogy, ha valamitekintetes emberé lett volna, jó akaratjukból is kifakasztottákvolna a nevét. De akárki lett legyen az, a kinagyobb szabadsággal szólott a Mátyás császár dolgairól,hogysem mint magán való emberhez illett volna,abban semmi vétke felségének nincsen, mint magukaz h-ódeákok is könnyen általértik.Az utolsó része a vádolásnak az, hogy király felségeMagyai-országból a vitézl népet a csehek ellen,kiknek a magyaroknak szüvetségük volt, kivitte, a fel-

Politikai röpirat. 285séges Leopold herczeg levelet irván a nádorispánnak,a koronát Pozsonyból máshová akarta vitetni TiffenbachRudolf által, a hajdúkat Dóczi András és LónyaiAndrás által kiakarta gyökerezni és veszteni, a bányaiszabad városok és Pozony sokképpen háborgattartanak.De ezekre könny a felelet : vitézl népet magapénzén fogadni és az ország kivül, a hová akarja, kivinni,mindenkor szabad volt a magyarországi királynak,a mint az jeruzsálemi András királynak decretumibólés azután való egyéb országvégezésekbl nyilvánkitetszik. Azokáérí, midn a morvák és ausztriaiak azutolsó országgylésében ersen kérnék, hogy a vitézlnépnek ellenük való kivitele megtiltatnék, azt feleltéknekiek, hogy király felségét arról el nem tilthatni,hogy az igazságával e dologban ne élhessen.De ám engedjük meg, hogy a felséges Leopold herczega korona fell írt valamit a nádorispánnak, nemvitatom, hogy a dolognak ilyen állapotjában azt méltánés okosan cselekedhette. Az bizonyos, hogy ez adolog Ferdinánd királyt tulajdonképpen nem illeti.A mit a hajdúk fell mondanak, csak gyülölségnekokáért gondoltatott, bizonyság és bizonyítás nélkülvakmerképpen kifecsegett hazugság. És soha sem azÍródeákok, sem Lónyai, sem más, akárki legyen is,jelét nem mutathatják, melylyel megpróbálhassák, hogya felséges Ferdinánd király a hajdúknak veszedelmükreigyekezett volna. A szabad városoknak igazságuk fell mitörtént légyen valaha, arról nem vetekedem ; lesznek,a kik megmutatják, hogy semmi törvénytelen dolograjtuk nem esett, valamikor kívántatik : azt mondom,hogy innen felsége ellen való pártolkodásra ok nemadatott, mert valami rajtok esett dologért panaszolkodnaka jó polgárok, senki nem mondhatja, hogy azfelsége birodalmának idejében történt.És ezek (hogy már) ama méltó és igaz okok, melyekkelaz Íródeákok (mert nem a statusok és rendek,kikben több okosság vagyon, hogysem mint ilyen^kábaságothintenének) magukkal és magukhoz hasonlókkal

2 86 //. Politikai röpirat.el akarják hitetni, hogy némely zenebonás embereknekigaz okuk volt a pártolkodásra. Melyek mindazonáltal,mely igen semmirekellk legyenek, mely távol esténekaz igazságtól, csak azokból is, melyeket futófélben érintgettünk,nagy könnyen eszükbe vehetik az okos emberek.Mert a mint a tótországi dolgok fell összehabarnak,mivelhogy annak az országnak dolgaiban nem forgottam,azokat nem akartam illetni. Lészen, a ki annakaz országnak dolgait értvén, azokat is a panaszokatlerázza. Azt mondom közönségesen, melybl eléggékitetszik, hogy a felséges Ferdinánd(tól) királytól azelpártolásra semminem ok nem adatott, hogy azok, amiket beszélnek, ha igazak volnának is, mind régi dolgok.Mert hogy egész Dalmatia oda vagyon, hogyKliosa elveszett, hogy Paradajzer Kanizsát elárulta,hogy a Tersaczki gróf uram bánná lett, hogy Szegnyábólaz uskókokat kizték : ezek, mondám, mind(noha a vádolásnak legfbb részei) olyanok, hogy afelséges Ferdinánd királynak nem tulajdoníthatják,úgymint, kinek birodalma alatt semmi azok közül nemtörtént. Száz esztendeje elmúlt, hogy Dalmatiat a velenczésekelszakasztották : ennek a véteknek büntetésétFerdinánd fizesse? Rudolfus császárságában veszett elKliosa és Kanizsa : azért pártoljanak-e el Ferdinándtól?Mátyás császár idejében lett bánná a Tersaczkigróf és Szegnyából kivitték az uskókokat : azért kell-ea Ferdinándnak adatott hségrl való kötelességetmegtagadni ? Óh erkölcsök, óh embereknek ítéleti ! Deígy vagyon a dolog, a hamis ügyet esztelen bizonyításokkalkell támogatni. Bizonyára, ha avagy Tót-, avagyHorvátországban valami mód nélkül történt, nem kétljük,hogy azt király felsége helyén hozza ; hogyeddig semmit jobb állapotra nem hozhatott, részszerintaz idnek, melyben felsége birodalma kezdetett,rövid volta, részszerint távol volta és nehéz dolgoknaksokasága, részszerint Magyarországnak végezési cselekedték,melyek a graviminákat avagy nehézségeketmind a jövend gylésre halasztották.

PÁZMÁNY PÉTER LEVELEI ]. RÁKÓCZYGYÖRGY ERDÉLY] FEJEDELEMHEZ.(163^—1637.)1632 július I.lllustrissime princeps, domine et amice observandissime.Salute ac servitiorum commendatione pratmissa.Istentl sok jót kivánok kegyelmednek szerencsésenmegadatni. Azon hosszú utamból, melyre mind azfelsége kegyelmes parancsolatja, s mind pedig az énkötelességem vitt vala, visszatérvén, és Istennek segítségéblide házamhoz érkezvén, akartam kegyelmednektudtára adnom megtérésemet és a kegyelmedszolgalatjára való kész voltomat, szeretettel kérvénkegyelmedet tartson engem elbbi jóakarójának. Enis a miben tudok örömest kedveskedem kegyelmednek.Éltesse az Isten és tartsa meg kegyelmedet sokáigkedves jó egészségben.Pozsony 1. Julii 1632.lllmae Dominationis Vatstraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.11.J632 szeptember 12.lllustrissime princeps domine amice observandissime.Szolgálatom ajánlása után kiYánok Istentl minden

j 88 II. Levelekjókat.A kegyelmedhez küldött jámbor szolgám megérkezvén,nagy csudálkozva olvasám a kegyelmed írását,melybl bizonyosan eszembe vettem, hogy kegyelmeda békességet megunta, és gondolatját a hadi reménységrefordította, jóllehet a kegyelmed levele nélkül aztén bizonyosan tudtam, mert valamint kegylemed maga,szinte úgy értettem a svécziaí királylyal való tractákatés kívánságokat; de reméllettem azt, hogy talán méghelye lészen kegyelmed eltt az én igaz jóakarattaljelentett okaimnak. Bezzeg uram különb reménységgelvoltam kegyelmed fell, mert nálam vagyon kegyelmedlevele, melyben kér arra kegyelmed, hogy azt alevelet megtartsam ; abban pedig arra köti magát kegyelmed,hogy soha hitele és tisztessége ne legyen,ha a római császárra támad. Ennek felette elmémbenforgott, hogy mikor kegyelmedet a teljes Szent HáromságIstenre megesküdteté a szegény Bethlen Gábor,hogy felségére soha nem támad, oly ersen oltalmaztahitezését, hogy minek (?) annak utána nem egyszerfeltámadott volna a szegény fejedelem, soha kegyelmednem akart ellenkezni a császárral és csaknyert volna kegyelmed nagy becsületes hírt, nevet. Énjs sokszor ezekkel oltalmaztam kegyelmedet vádolóiellen, sokaknak gylölködésével is.De látom, kegyelmedben is teljesedik az, hogy honoresmutant móres és oly vélekedésben jutott kegyelmedis, mint a ki azt mondja volt: regnandi causaviolandum est jus.Látja az Úristen, hogy én a kegyelmed támadásátólsemmit sem tartok, mert tudom, hogy kegyelmed rövidid nap alatt eszébe veszi, hogy könnyebb a hadat elkezdeni,hogysem viselni. De attól tartok, a mi bizonyosanmegleszen, hogy annyi németség j szegényhazánkra, hogy a kgymed törökivei együtt utolsópusztaságra juttatják nemzetünket. Nem is tudom, hasoha többször rábeszélhetjük ket, mert ez a mi nyomorultnemzetünknek szerencsétlensége, hogy az oltalomtólmajd annyit kell félni, mint az ellenségtl. Ezt

"Levelek- 289még kegyelmed nem próbálta elégségesen és adjaIsten, hogy ne is próbálja.Látom, hogy a kegyelmed indulatjának fundamentumacsak az, hogy kegyelmedet hamis hírekbl áradottreménységekkel megtöltötték és ha Zserotin uram beérkezik,tudom eleget újít more solito. De kegyelmedezekkel meg nem hagyja magát indítani, mert a dolgokbizony mind különben vannak. És noha kegyelmed aztítéli st mondotta is, hogy én nálamnál jobban tudjaaz idefel való állapotokat, de azt kegyelmed ne higyje,mert clyat is tudok és sokat tudok a kegyelmed dolgaibanis, melyeket soha kegyelmed egy erdélyi emberneksem merne megjelenteni. De ez maradjon ebben.Igazságot írok, az oda fel való dolgok igy vannak :Norinbergai sánczokból a svécziai (Gusztáv Adolfsvéd) király, ki nem mert menni, míg Banér, Torstensonés egyéb hadviseli melléje nem verdtek. Azoknaksegítségével megindult s im in speice oda küldöttemkegyelmednek, mint hagyta el Norinbergát (Nürnberget).Neki minden reménysége galliai király és ahollandusok, azok pedig ilyen karban vannak:A hollandusok Mastricht avagy deákul Trajectumnev várat megkörnykezték volt és mivel a spanyolkirálynak nem volt annyi népe, hogy birt volna velük,Poppenhaim ment oda; mindjárt, körülvették a hollandusoktáborát, háromszáz szekér élésüket elnyerték,és úgy beszorították, hogy lehetetlen kimenniek. Stbizonynyal irják, hogy épen azt az egész tábort levágták.A galliai királynak az öccse, dux Aurelianensis (or-Jeansi herczeg), kit a király proscribált, nagy ervelment Galliába, Languedoc nev tartományi*" mindenestülkezébe adta dux Monmorancy tizezer emberrelegyütt. A spanyol király tengeri ereje tizenötezer emberrelmelléje érkezett. Don Quirino, a flórencziaiherczeg tengeri erejével útban vagyon, a király fiamellé megyén. Azért úgy megszorongatják a gallust,hogy csak magát oltalmazhassa, másokat nem segít,mert az egész ország elidegenedett tle.Pázmány Péter munkái. 19

a^o 11. "Levelek-Sziléziába ütött a saxo és brandenburgi népe és elsbenkárokat tett, st Glogoviának (Glogau) a városátmegvették, noha a várhoz nem férhettek. De ez ellenkétrendbeli hadat küldöttek, egyiket Sziléziába, másikatMisniába (Meiszen) és Saxoniába és az egészSaxoniát rontják, sellyesztik. Drezdánál volt az obersterHolka, mikor utolszor irtak.Ez igazság szerint az ide fel való dolgok folyása és hakülönben tapasztalja kegyelmed, bár szememre terítseezt ; svécziai király azt hiszem, a Rénushoz (Rajna)akarja magát csatolni.Azért kegyelmedet kérem, vontassa egy ideig hadakozógondolatit, várjon az idtl és értse jól meg azállapotot. Ígéretekkel és hamis esküvésekkel veszedelembeviszik kegyelmedet. Mindazáltal, ha Istenazzal ostorozza kegyelmedet, hogy békességes fejedelemségét,feleségét, gyermekit, szép uraságit veszniés kard koczkára bocsássa, én nem tehetek róla. Mégideje van kegyelmednek. Tartsa Isten kegyelmedetegészségben, valamíg a kereszténység romlására és amagyar nemzetnek hadakba keverésére nem igyekszik.A békességre való dolgokban ha az én vékonyszolgálatom kívántatik, meg nem vonom kegyelmedtl,st abban örömest fáradok ; ha pedig kegyelmed há-ez leszen az én utolsó levelem kegyelmed-borút indít,hez, noha bizony készebb volnék arra, hogy kegyelmednekkedveskedvén, a szép csendes állapotjának megmaradásábanfáradnék. De az mind úgy legyen, a minta jó Isten rendeli.Sellyén, 12. Septembris 1632.Kegyelmednek szeretettel szolgálCardinalis Pázmány.Forgács uramnak volanter küldöttem, hogy megolvassa,elküldje és a választ is felszakaszsza és megolvassa.

'Tévéiek- 2 9]]].1633 januárius 5.Szolgálatom ajánlása után, az Ur Istentül kegyelmednekaz uj esztendben jó egésséget, és mindenüdvösséges jókat kívánok, asszonyommal és az kegyelmedszerelmes gyermekivel egyetemben.Az kegyelmed becsületes levelét, melyet Váradról24-a Novembris irt, csak szintén ma hozá ide egyledniczei gyalog ember. Bizony dolog, hogy én alkalmasbnakÍtéltem volna, ha az elbbi, st gyakran újíttatottajánlás szerént, egyenesen császár felségéhezküldötte volna kegyelmed bizonyos emberét. Ugy itélemhamarébb és jobban végezhettek volna. Mert olymessze levén uraktól a commissariusok, gyakran kelletikpostákra várni. És a commissariusok soha nem olyszabadosok az végzésben, mint az úr.Ugy vagyon az Ostrosith uram commissiójában ésinstructiójában (melyet én velem késn közlöttek volt)volt emlékezés, hogy commissió legyen. De azért volt,mert ugy tetszik az kegyelmed becsületes követi nekjövetele kétséges volt ; mert ha az bizonyos lett volna,okvetlen azokra várakoztak volna.Épen oly akadály a mint kegyelmed tudja, hogyOstrosith uram késn érkezvén udvarhoz, és relatiójátkésn przesentálván, azt szent-innepre nézve is, nemvolt lehetséges, hogy az hagyott napra 'Eperjesre gyljeneka commissariusok, hanem a mint kegyelmednektudtára vagyon, egy holnappal tovább kellett haladni.megcsalatom) hogyÉn ugy gondolkodom (noha talámmég most is jobb volna arra nézni, hogy az kegyelmedsokszor iteralt ajánlása szerént, udvarhoz küldené kövelét.Mert a minem dolgok fenn forognak, azoknak derékveleje, ugyancsak a munkácsi és mádi dolog, mivel atöbbibe nem igen nehéz egyezés lehet. — Azokrólpedig nem látom mit végezhetnek a commissariusok,mivel az, egy részre törvényt illet, et fundamentaliter

:292 Jl. "Levelekcsászárfelsége kegyelmességét, melyet praesenteslegati könnyebben obtinealnak, hogy sem posták általa commissariusok etc.Ezt az én vékony tetszésemet confidenter jelentemkegyelmednek. Nem akarnám, ha messze terjednenoha nem is felette bánnám.E mellett kegyelmed abban bizonyos legyen, hogytehetségem szerént én a békességnek rzésében szívblfáradok. Mert akarnám, ha ezt az kevés magyarságotiobh idre tartanok, és egymást ne fogyatnák ; k> tudja :talán Isten könyörül romlóit hazánkon, és a természelszerént való ellenségtl megmenti.Tudom kegyelmednek tudtára vagyon, hogy a szegénysvétiai király a lipsiai harcon bizonyosan elveszett.A szegény Tridericus, a ki cseh királynak irattá magát,naturali morte holt meg eodem tempore. — Szegények,ha a magokéval contentusok lettek volna, csendesen ésboldogul élhettek volna. Azt nem tudom ha igaz, deegy néhány fell irják, hogy a saxoniai electort gutaütötte. Császár felsége nagy hadi készülettel vagyon,de a békességre is kész.Tartsa és áldja meg Isten kegyelmedet minden jókkal.Érsek-Ujvárban 5. Januarii 1633,lllrmje Dnis Vrxamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.IV.1633 augusztus 19,lllustrissime princeps domine confidentissimelAz Úr Istentl kegyelmednek asszonyommal és szerelmesgyermekivel egyetemben kívánok minden jókat.Mivel az elmúlt idkbe nagy biztomban és nagy igazsággalmegírtam kegyelmednek arról való discursusomat,mely becsületes, hasznos és szükséges, hogy kegyelmedfelségét az római császárt magától el ne idegenitse,st becsületes eleinek nyomdokát követvén,

"Levelek. 193úgy viselje magát kegyelmed is, hogy minden alkalmatossággalfelségétl jó akaratot várhasson. Most semmondhatok egyebet. Nem csak az alatta valóitól, de akülsktl is nagyobb tekintete leszen kegyelmednek, haa római császárt magától nem idegeniti. Bizonyosan elis hittem, hogy az Ur Isten kegyelmedet oly okossággalszerette, melylyel könyen meptapasztalja, menyiveszedelem következhetik, ha (a kit Isten ne adjon)valami hadi indulat lenne a magyar nemzet között.Ezekrl azért most több szóval nem irok kegyelmednek,hanem kegyelmedet kérem ne bánja, ha azonkérem kegyelmedet, hogy a Csáky urfiakat, st immárugyan megért és megemberkedett urakat ne idegenitsemagárul, szolgálatra való emberek, itt fenn is mind értékük,mind tisztük s mind tekintetük oly vagyon, hogyszolgálhatnak kegyelmednek, kár is volna ilyen széphazafiait kiben egyebütt ugyan kapnak, édes honjoktúlTudom vannak ott sok elkel emberek,elidegeníteni.de nem tudom, ha sok vagyon, a ki annyit tudna vagyakarna szolgálni kegyelmednek, mint ezek.Azért mégis szeretettel kérem kegyelmedet, legyentekintete kegyelmednek erre az két neveked ifjú úrra.Hallom hogy egy Búza nev kastélyt adtak volt édesanyjoknak tisztességes lakó helyül, melynek evictiójátmagokra is vették, de mivel sem levelekhez most nemférnek, sem hivataljokhuz képest magok személye szeréntmost Erdélybe nem mehetnek, csak azt kívánnák,hogy az id és az állapot csendesednék, és bemenetelükbemód lenne, addig halasztaná kegyelmed a juridicarevisiót, avagy fejedelmi kegyelmességébl mutatnamódot, hogy maradhatna békével az öreg asszony anéki adott jószágban. Kérem én is szeretettel kegyelmedet,mutassa ebben jó akaratját. E mellett kegyelmednekszeretettel való igaz jó akaratomat ajánlom.Nagy-Szombatban 19. Augusti 1633.lllustrissimae dominationis vestraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.

594 S Levetek.Kegyelmedet igen kérem, ha tovább nem is, c r afcaz öreg asszony éltéig, hagyja kegyelmed a jószágban.Az után láttassa meg. Ez immár öreg asszony, sokatnem él. A kegyelmed jó hire neve terjed az ilyenözvegyekhez való kegyelmességével.i634 márczius 9,Szolgálok kegyelmednek és Istentl minden jókatkívánok.A kegyelmed levelét Csernél György uram megadá,melyet nagy szeretettel és becsülettel vettem. Minemnagy és múlhatatlan okok kényszerítették felségét,hogy most a gylés elhaladna, megérti kegyelmedCsernél uramtól. Ha futamatja lehet vala a gylésnek,én a mint egyébkor, ugy most is örömest fáradtamvolna abban, a mit a kegyelmed becsületire és csendességirealkalmatosnak ítéltem volna.Három rendbeli dologiól izení*m kegyelmednekCsernél Georgiusuram által, tudniillik a palatínus urammalvaló controversiáról, a Prépostvári uram jószágánakvisszabocsátásáról és a Boncziday feleségének felszabadításáról.A miket izentem pedig, azt csak akegyelmed jó híre nevének és békesség szereteténekterjedésére nézve izentem. Mert magamnak egyikbensincsen semmi interessem.Kérem kegyelmedet, vegye gondolkodásba azokataz okokat, melyeket Csernél uramtól izentem mind ahárom dologról.A török szándékát Lengyelországra itt is immár Budánigen nyilván hirdetik a törökök. Tudom kegyelmedneka portáról gyakor és bizonyos hireí vannak.Azért ha valami oly dolog érkeznék, melyet kegyelmedszkségesnek tél, hogy mi is értsük, kegyelmedet szeretettelkérem, hogy tudósítson felle.Talán az Úristen könyörül a kereszténységen aznagy jóvoltából és ezt az iszonyú vérontást megszün-

Levetek- 295téti. Melyet eddig is úgy hiszem megaltattak volna, hakebelünkben nem lett volna a kigyó, mely egyebek veszedelmévelmaga hasznát kereste. De ez a jó Isten kezébenvagyon, ki ha irgalmasan könyörülne rajtunk, úgyhiszem keveset nyerne a török, ha szinte megindulna is.Tartsa és éltesse Isten kegyelmedet aszonyommalés szerelmes gyermekivel egyetemben.Posonii, 9. die Mártii 1634.lllustrissimaz dnis vestraeamicus ad serviendum paratusCardinalis 'Pázmány.VI.1634 márczius 21.JUustrissime princeps, domine amice observandissime.Istenti kegyelmednek minden üdvösséges jókat szívblkívánok. Noha az eltt is irtam kegyelmednek, ésszeretettel kértem, hogy az elvégzett szép békességnekhire nevének terjeszté-oltalmára, és maga fejedelmi jósére nézve a Perpostvári uram dolgát ne hagyja kegyelmedtovább függbe, hanem ereszsze vissza jószágát.Mindazonáltal, mivel ezen dologról császár felségeis ir kegyelmednek akarám még is kegyelmedet nagybizalommal kérni, érje végét ennek is a kevés dolognak,és vegye inkább szolgalatját Preposlvári uramnakis. Nem kételkedem, hogy kegyelmed eltt tekintetileszen az én intercessiomnak is.Ugy vagyon, hogy ide is a kereszténységben gyúladozósok, és veszedelmes hadak indulati, elég gondolkodástszereznek. De igazság szerént irom kegyelmednek,hogy ennek a szegény romlott hazának állapotjais nagy okot ád félelmemre. Mert a török nemolyan lassú ellenség, mint egymás között a német, és a hovafordul, mint a tz hamar emészt.Nem tagadom, féltem Erdélyt is a Székely Mojsestámadásától. Mert a minem embernek azt hallom, talánkevés munkával kedvet talál a töröknél.

!296 //. levetek-Igen méltó kegyelmednek vigyázni, és ha mi oly állapotoklennének, felséget is tudósitani.Én kegyelmednek minden idben igaz jó akarattalvaló szolgálatomat ajánlom valamíg a mi kegyelmes urunkkalezt a mostani egyességet megtartja. Minthogy reménylemis hogy végig megtartja.Tartsa Isten kegyelmedet asszonyommal, és szépfijaival jó egészségben.Pozsonyban 2\. Mártii 1634.Kegyelmednek szeretettel szolgálCardinalis "Pázmány.VII.1634 márczius 30.lllustrissime princeps, domine observandissimeSzolgálok kegyelmednek és Istentl minden jókatkívánok. Írtam vala minap kegyelmednek Réz Andrástól,akarnám ha a levelet megvitték volna. Ugyan akkorszorgalmatosan irtam felségének is, kivántam, hogymutassa minden jó akaratját. Azért mire resolváltafelsége, megérti kegyelmed az én nékem irtt levélmássából, melyet szórúl-szóra leírattam, az originaletnálam tartottam.A lengyel királynak minémü completa victoriájalett az muszkák ellen, ha a török meghallja, talán megtartózik.Más az, hogy a portán is számtalan fogyatkozásokés akadályok vannak.Itt a mi kegyelmes urunk dolga is jobban foly.Nagy bizonynyal hozák tegnap, hogy egy harczon elveszetta waimári herczeg, és mivel eddig mind a békességdolgába, mind a hadak viselésébe attól az alattombapracticaló WaldstaintóJ volt akadék, talán ez úttal jobbanadja Isten.Ha ismét valami nagy akadék meg nem tartóztatjafelségét, okvetetlen húsvét harmad napján megindulPrága felé, de ott nem késik, vissza j Bécsbe.Kegyelmed gyakran tudósítsa felségét az állapo-

Levelek- 197tokról, és az elbbi írásunkhoz azt is addálom most,hogy a több ratiok között talán azzal is élhetni, hogyha kegyelmed kimegyen és az országot pusztán hagyja,interim innen fell bemehetnek, és mikor annak idejeleszen, ha kívántatik, talán nem ártana, innen a császárrészérl is valami rözgöldésnek lenni, szinte csakazért, hogy ez is mentség lenne. Tudom többet is feltalál kegyelmed. De én Erdélyt szinte úgy féltem mintGyrt, és azon vagyok, hogy mások is azt ítéljék.Tartsa az llr Isten kegyelmedet, és áldja minden jókkal.Pozsonyba 30. Mártii 1634.Kegyelmednek szeretettel szolgálCar dinalis "Pázmány.Igen kérem kegyelmedet, adja értésemre, ha ez, ésaz én elébbi levelem kegyelmed kezéhez jutottak. Énezt a levelet meghitt jámbor szolgámtól Réz Andrásuram kezébe küldöm késedelem nélkül.VM1.1634 április 15.lllusrrissime domine princeps.Kivánsága szerint való sok jókkal áldja meg Istenkegyelmedet aszonyommal és szerelmes gyermekivelegyetemben.Ma hogy ide Pöstyénbe érkeztem fájdalmas állapottal,megadá Réz András uram a kegyelmed két rendbelileveleit, melyeket szeretettel és becsülettel vettem.A mit szóval mondott, azt is meghallgattam.Azért kegyelmednek egyebet most nem is irhatok,hanem hogy felsége, császár urunk ablegatusa Bercsényiuram kegyelmednek minden dolgairól bségesenszól instructiója szerint.A spahioglanok és jancsárok között való veszekedésa perzsának processusával egyetemben azt hiszem, visszavitteKostantinápolyba a törököt. És azért ugyan igenkívánkozik a vigyázás.

19& 11- "LevelekA kegyelmed izenetének két pontjában minem consideratioimvannak, kegyelmednek megizentem RézAndrás uramtól. A több dolgokban örömest fáradok aközönséges jónak oltalmában és a klmed szolgalatjában.— Kiváná Réz András uram, hogy valami czifrátküldjek kegyelmednek, melylyel secure Írhasson gyakortakegyelmed az állapotokról, bár csak addig, mígaz orientális felht meglátjuk, hova fordul. — Azértegy deákommal csináltatok egyet, melyhez kegyelmedhozzá adhatja, a mit akar. És Bercsényi uramnak megvagyon rendelve, hogy a kegyelmed leveleinek ideküldésében bizonyos módot rendeljen Kassán. Kivánomaz Úristentl, hogy kegyelmedet jó egészségben boldogulmegtartsa.Pöstyénben, 15. Április 1634.lllustrissimae dnis vrazamicus ad serviendum paratusCardinalis "Pázmány.IX.1634 május 3.Ulustrissime domine princeps.Salutem ac servitiorum paratissima commendationepraemissa. Isten kegyelmedet minden kivánta jókkalmegáldja. A Kegyelmed levelét megadta Pathay Sámueluram és a kegyelmed privátim izent dolgait szóvalmegbeszélette. Én is ugyanakkor mingyárast irtamfelségének és felsége 5s mindenesetre kegyelmesenrcsolválta magát, a mint kegyelmednek mindenre referálhatPathay uram. Én ennek utána is, a miben tudhatok,kegyelmednek örömest igyekezem szolgálni éskedveskedni. Tartsa és éltesse Isten kegyelmedet sokáigjó egészségben és szerencséltesse dolgaiban.Pozsony, 3. Maji 1634.llJustrissimas d.iationis w«eamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.

Levelek- 199X.1634 augusztus 1.Ulustrissime princeps, domine observandissime.Szolgálatom ajánlása után Istentl kegyelmednekaszonyommal és szerelmes gyermekével egyetembenminden jókat szívbl kivánok. Noha a kegyelmed jámborszolgája beteg ágyamban és nyomorult állapotbantalált, mindazonáltal nagy szeretettel megolvastam mindanyilván való levelét kegyelmednek, mint a titkos irást,És felségének császár urunknak megjelentettem, amit kegyelmed confidenter velem közlött. És felségénekszorgalmatos gondja volt arra. Írja kegyelmed,hogy a minem dolgokkal Bercsényi uram visszajöttkegyelmedtl, azokról hamar való resolutio kívántatnékinnen a részrl. Én nem egyszer, hanem egynehányszorszorgalmatosan megolvastam, a minemválaszszal bocsátotta kegyelmed Bercsényi uramat ésa mint kegyelme mondja, azt ugyan szórói-szóra akegyelmed szavai után irta a kegyelmed Íróasztalánál.De én abban semmi nem do'got nem találtam, amelyrl valami resolutio kivántatnék felségétl. Mertkegyelmed mindeneket csak függben hagyott és ajövend eventusokra mutatván, sem a maga resolutiojátki nem nyilatkoztatta, sem pedig valami kívánságátnem jelentette, melyre császár urunknak resolutiojakivántatnék. És ez volt az oka, hogy én sem tudtam,mirl kellessék felségének resolutioját kívánni. Nohaabban bizonyos vagyok, hogy valami lehetséges a kegyelmedés a több keresztyén fejedelmek oltalmára,azt felsége el nem mulatja. És noha most a belshadakozások nem kicsiny akadékot szereznek, de Istennekneve legyen áldott, nem oly állapotban vagyonfelsége, hogy minden fogyatkozása nélkül tíz vagytizenkétezer embert ne adhatna, ha valahová a szükségkivánná. Ezeltt egy héttel történetbl úgy találták aszegény Aldringert lni egy musquetával, hogy mind-

300 II. Levetek.járt szörny halált halt, noha semmi egyéb kár nemesett hadába, de elég száz ilyen embernek elveszni.Ide az emberek nagy armát indítottak vala, minthaBudánál egynéhány basaság volna. De semmi sem volta dologban.A török császár indulatjáról annyi sok különbözvélekedések és hirek vannak, hogy ember nem tud mithinni. Az Úristen zabolázza meg a kereszténység ellenvaló gonosz igyekezetét.Engemet a vénség és több sok nyavalya teljességgellenyoma. Most a savanyúvíz italhoz kötelezének a doctorok.Ugy legyen minden dolog, a mint az Úristenakarja.Tartsa és áldja meg Isten kegyelmedet jó egészségben.Rudnae i. Augusti 1634.Jllmx dnis vrrcamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.XI.1634 augusztus 2.lllustrissime princeps domine observandissime.Istentl kegyelmednek kívánok minden jókat. Immármegirtuk vala az els levelet és Klobusiczki által akarókelküldeni kegyelmednek, mikor érkezek a kegyelmedlevele, kegyelmednek megszolgálom, hogy jóakarójárólel nem felejtkezik és egészségem fell is tudakozik,melyrl egyebet nem irhatok, hanem hogy azén Istenem naponként való sok nyavalyákkal szólít,hogy ebbl a i - osz világból kiköltözzem, kiért az énUramnak nagy hálákat adok és az szent malasztjávaligyekezem, hogy készen találtassam a kimúlásra.A kegyelmed leveleire úgy vagyon, nem adtam választmindé. ükre. Elsben a 31. Maj. költ leveléreKegyelmednek azért nem írtam, mert noha abban offeráljakegyelmed magát, hogy palatínus urammal con-

Levelek- 301cordalni akar és a tízezer tallért megadni, de arra halasztkegyelmed, hogy meghitt szolgáját küldi ezen dologfell hozzám. Azért arra várakoztam és soha senkinekcsak egy jelenséget sem adtam a kegyelmedajánlásáról, holott kiváltképpen valami modalitásokatláttatik kegyelmed kivánni, melyeket ki nem jelent.Azért ebben kegyelmedtl várok Azonkívül két rendbelilevelét vettem kegyelmednek, mindenikbem említikegyelmed a Bercsényi uram által való punctumokraa resolutiot. Sem szememnek, sem emlékezetemneknem hittem, hanem kétszer-háromszor is azon írást elhozattamin specie Bercsényi urammal, melyet kegyelmeda maga asztalán íratott vele. De én, igazat irokKegyelmednek, semmit azokban nem találtam, a mirlfelségének resolválni kellene magát, Mert azokbankegyelmed nem resolválván semmire magát, csak inpendenti hagyott mindeneket és generalitásban maradt.Én azt kívánnám, hogy kegyelmed declaralnámagát, mire és minem resolutiot kívánna kegyelmedfelségétl. Mert úgy tudnám én is felségét informálnom,és sollicitalnom, kit el sem mulatnék. Tudom isbizonynyal, hogy felsége tehetségét meg nem rontsa,csak miben, mint és mi móddal kivántatik az felségejóakaratja.Az elbbi kegyelmed titkos levelét felségével közlöttemés a miben én Ítéltem, hogy felsége segíthet,megírtam és azt el sem mulatta, hanem a kegyelmednevét titkolván írt. Igen kérem kegyelmedet, hogy mikoroly dologról ir kegyelmed, jelentse meg rövideden,mibe és mi móddal lehet innen segítség ; valami éntlem lehetséges, mindent igazsággal megcselekszem.A mostan küldött írásnak summáját is megírhatom. Deha megkérd felsége, miben és mint kelljen felségénekresolválni magát, nem tudok mit mondani. Azértvilágosság kivántatik, hogy értsék a kívánságot, azonnalis izentem kegyelmednek Klobusiczkitl. És e mellettkérem az Úristent, hogy kegyelmedre terjeszszeáldását. Arra pedig igen kérem kegyelmedet, hogy az

302 11, "Levelek.felsége indulatjára vigyázván, irjon és bizonyosanmegküldik.Rudnán, i. Augusti 1634.Kegyelmednek szeretettel szolgálCardinalis Pázmány.Xll.1634 augusztus.lllustrissime domine princeps etc.Szolgálatom ajánlása után Istentl kegyelmednekminden jókat kívánok. Oly bizodalmam vagyon Istenben,hogy a törököt megzabolázza. Mert oly derékert nem küldhetett a lengyelekre, a minemüt szokottegyébha ; mivel a perzsa igen sarkalja, és magukközött sem igen jól vannak. Itt az a hire, hogyMiko Ferenczet küldötte Murtezához ; úgy hiszem,azt is könny lekötni, kiváltképpen ha megérti, hogyinnen is vigyázás vagyon Erdélyre és kész hadak vannaka végek felé. Más az, hogy vagy a török meg nembékéilik a lengyellel és úgy bizonyos, hogy Erdélybenem csap ; vagy megbékéllik és ahhoz id és tractakivántatik. A tél is majd rajtuk leszen. Azért úgyhiszünk, hogy Erdélyt nem kellend féltenünk. Ertem,hogy kegyelmed is jó vigyázásban vagyon, ki bizonykivántatik is.Én kegyelmednek jóakarója maredok és ha tudokvalamikben, örömest kedveskedem is kegyelmednek,lllustrissimse dnationis vestraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.xni.1634 augusztus 9.lllustrissime princeps ctc.Sok jókkal áldja meg Isten kegyelmedet.Az Úristen Ratisbonat (Regensburgot) királyurunk

Levehk 303kezébe adta és a Duna totaüter megszabadult. A hadakis immár tovább mennek és az ellenséget felkeresik.A saxoniai elector a swedusok generálisával, PanierralPrágához ment yala. Odaérkezvén az felsége hadai,melyeket Ratisbona alól és Sleziából küldöttek, aFejérhegyen öt nap víttak és az ellenségben annyi káresett, hogy éjjel nagy csendességben ellopta magát ésSaxoniába ment.Ezek így lévén, bizonyosan hiheti kegyelmed, hogyjobb módja és nagyobb alkalmatossága leszen felségének,hogy ha kívántatik, Magyarország segitéséreelegend népet küldhet. A saxoval való békesség tractaltatikés nekem fels helyrl irják, hogy bizonyosanvégbe megyén.Ide oly hir futamodott, egy török írja Budáról, hogya török császár Székely Mózesnek fejedelmi kaftántadott és török segítséggel Erdélyre akarja küldeni. Énazt nem hihetem, mivel a kegyelmed levelében semmiafféle félelmes dolgot nem látok. Kérem kegyelmedet,tudósítson, a mirl szükségesnek ítéli.Kérem az Úristent, hogy kegyelmedet igazgassaminden dolgaiban és atyai gondviseléssel oltalmazza.Turóczban, 9. Augusti 1634.Kegyelmednek szeretettel szolgálCardinalis Pázmány.lllustrissimeXIV.1634 szeptember 11.domine princeps etc.Isten kegyelmednek kívánta jókat adjon. Ennek ahónapnak hatodik napján Norlinga (Nördlingen) mellettgenerális conflictussal megütközött urunk az ellenséghadával, mely igen sok fell egybegyülekezett voltés öt órától fogva tizenegy óráig ers harczok voltak.Az Úristen kegyelmesen a diadalmat király urunknakadta. Waimari herczeg halálos sebbel, Hornnal és

304 U. Levelek.K\ - aszszal s több sok frendekkel rabságba esett. A gyalogokvagy lovasok ugy fogva vitték mindenestül. Kétszázzászlónál többet nyertek, minden löv szerszámmalés tábori eszközzel. A kik a lovasok közül elszaladtak,nyolczezer lovast küldött utánuk király urunk.Elég nyomorúság, hogy a keresztyén vér, melyet apogány ellen kellene tartani, egymással ontatik. De bizonyos,hogy császár felsége nem oka ennek, mivelmindenkor békességre hajlott. Tovább mit ad Jsten,az szent kezében vagyon, kitl méltó Sz. Dáviddalkérnünk : dissipa gentes, quae bella volunt.Ha a szükség kivánja, immár jobb módja leszenfelségének elttünk való dologban.Igen kérem kegyelmedet, legyen Forgács urammaló correspondentiában, kegyelme sem leszen idegen.Én is jó néven veszem kegyelmedtl, ha tudósíta török állapotjáról.Tartsa Isten kegyelmedet egészségben.Posonii, 11. Septembris 1634.Jllustrissima* dnis vestraeamicus ad serviendum paratusCardinalis "Pázmány.Ha elébb jelentette volna kegyelmed ily világosankívánságát, felsége a német gyalog küldésében nemtett volna késedelmet. De most a hadak messze lévén,a gyalogsággal hirtelen odamenni nehéz, hanem felségeirt királynak, hogy válogatott fegyverest küldjön.Bizony dolog, hogy most vagyon impedimentum,mert az ellenséggel szembe szállott Nordlingánál akirály és úgy tetszik, generális ütközet leszen. Defelsége igen jó akarattal vagyon kegyelmedhez.Innen kegyelmed ne féljen, csak azok legyenek igazakkegyelmedhez, kik kötelesek. Az J-nak hagyvavagyon, hogy jól correspondeáljon kegyelmeddel, azértbátran írhat kegyelmed.Tudósitson kegyelmed, hogy tudjam szorgalmaztatni,ha kell és siettetni a németeket.

Levelek. 305XV.1634 október 19.llJustrissime princeps domine amice observande.Nagy szeretettel vettem a kegyelmed levelét, és RézAndrás uramtúl megértettem a mit kegyelmed izent.Istennek nagy hálákat adok, hogy az törököt a perzsávalvaló nagy igye és romlása elfordítd "Európától. Az llrIsten ezután is zabolázza az kereszténység ellen valóigyekezetit. Mi is abba a reménységbe vagyunk, hogyaz Imperiumban rövid nap békességet látunk; mertmég eddig király urunk valahová ment a nö'rdlingai harczután, mindenütt fejel rajtoltának- És most újonnan, azminem hadakat király urunk a lotharingiai herczegmellé adott va!a ; az igen megverte Argentínánál(Straszburgnál), azt a népet, a ki T^eingraff alatt vitézkedett.Mivel császár urunk a gylésre való regalisokat kibocsátotta,azt reméljük, hogy kegyelmed is jámbor fember szolgáját el nem mulatja ide küldeni, "fénytelenlön felsége Sopronyha hirdetni a gylést, mivel Pozsonytáján sok helyen a pestis kezdett fakadozni.A mi illeti a "Bethlen Gábornéval való dolgot, arrólén vékony Ítéletemet és discursusomat minden passiónélkül igazság szerént megmondottam T^éz Andrásuramnak. Elhittem bizonyosan, hogy hiven referálja amit hallott. A miben kegyelmednek tudok szolgálni :el nem mulatom, hanem minden igazsággal igyekezemkegyelmednek kedveskedni. De viszontag, igaz jó akarathoztartozó dolognak ítélem, ha igazán megjelentem,a mibe difficultástlátok.A szegény \ovacsóczi uramat, hogy az Ur Istenkihítta e világból, szánakodva értem; de mivel mindnyájanoly törvény alatt születtünk, hogy innen kiköltözzünk,mihent Isten szólit: — ell bocsátottuk, ésmajd mi is utána megyünk. Az Ur Isten legyen irgalmasszegénynek. És tartsa meg kegyelmedet asszo-Pázmány Péter munkái. 20

306 II. Leveleknyommalés szép gyermekivel egyetemben boldog állapotban.Sellia 19. Octobris '634.lllrmaz dnis vraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.XVI.1634 deczember 1 o.lllustrissime princeps domine, amice et vicine observandissime.A kegyelmed levelét megadla Jlrmpruster uram, melyetnagy szeretettel vettem. És gondolván, hogy ezlevelem kegyelmedhez az elttünk való szent ünnepekben,avagy az uj esztendnek kezdetében érkezik, kívánomaz Ur Istentl, hogy kegyelmedet asszonyommalés szerelmes gyermekivel egyetemben, a szent ünnepekben,lelki és testi jókkal áldja meg, és sok következenduj esztendket engedjen érni kedves jó egészségben.lm én az országgylésre készülök, és akarok indulni.Jídja az l/r Isten végezzünk minden jót szegény hazánknakmegmaradására.Császár urunk felsége e héten bizonyosan be akarmenni. Király urunk fris és jó egészséges állapotbanérkezett az imperiumbul. Jó reménység vagyon a közönségesbékesség fell ; mivel mind felsége a mikegyelmes urunk hajlandó arra, — s mind pedig azellenkez fél nem láttatik attól idegennek lenni.Jlz includalt czédulát, a passa levelérl, csudálkozvaolvastam. Bizonyosan higyjen kegyelmed, hogyfelsége bánta, és neheztellette azt a dolgot, ésmeg is szólítják az embereket róla, hogy többé a nelegyen.Magam állapotja fell azt Írhatom kegyelmednek,hogy igen tördött, és bontakozott egészséggel vagyok- Deugy kell lenni, a mint a jó Isten akarja.

Levetek. 307Tartsa és éltesse kegyelmedet Isten sokáig jó egésségben.Pozsony 10. Decembris 1634.lllrae dnis vraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.XVU.1635 februárius 17.Ulustrissime domine princeps amice et vicine observandissime.Kívánsága szerént való sok jókkal látogassa Istenkegyelmedet, asszonyommal és szerelmes gyermekivelegyetemben.Nagy részét a sopronyi gylésnek igen beteges állapotbana mint kegyelmednek Chernél uram meg tudjatöltöttem,mondani. Mindazáltal a mire érkeztem, igazsággal igyekeztemhazámnak és nemzetemnek szolgálni. Mely dologról,mint szinte a több gylési állapotokról is kegyelmednektudom bizonyos relatiot teszen Chernél uram.t,n is sok dolgokat levélre nem bizhatván, hal punéibanfoglaltam a miket kivántam Chernél uramtól, hogykegyelmednek referáljon : tudom oly igaz régi meghittszolgája kegyelmednek, hogy mindeneket hiven megmond.Én kegyelmednek igazsággal való jóakarója vagyok.Tartsa Isten kegyelmedet egésségben.Pozsonyban 17. Februarii 1635.Kegyelmeddnek szeretettel szolgálCardinalis Pázmány.Ulustrissime princeps,XVJ]].1635 március 7.domine amice et vicine observandissime.Kívánok Istenti kegyelmednek minden üdvösséges

308 II "Levelekjókat,aszszonyommal, és az a kegyelmed szerelmesgyermekivel egyetemben. — A sopronyi gylés után irtamkegyelmednek Chernél uramtól ; tudom hogy mind írásomat,mind szóval való izenetemet kegyelmed eleibeterjeszti valóságosan kegyelme; mivel kegyelmébeugy tapasztaltam, hogy kegyelmed igaz jó híve. Hanemfelsége császár urunk hivatott vala Bécsbe, és odaérkezek T\éz András uram, Chernél uram levelével, melycsak credentionalis volt, és a mit kegyelme izent, aztT\éz András uram igazán punctrul punctra megbeszélette.És mivel ott Bécsbe voltam, és elbb is tudtafelsége, hogy a kegyelmed sáfárja oda érkezett, (mertminden estve irva viszik felségének ki megyénBécsbe) azonkívül is pedig jelentvén J^éz András uram,hogy nincs kegyelmednek ellene, hogy felsége éscancellarius uram tudja a dolgot; •— én felségénekmagának megjelentem a dolgot. O felsége igen kedvesenvette, és én általam köszöni ezt a confidentiat;minden jó akaratját ajánlván, — kivánja : hogy félbeszakadás nélkül úgy continualja kegyelmed ezt a jóakaratot. És senki szavára, és bátoritására oly dolgotne cselekedjek kegyelmed, a mivel Isten és az igazságosvégezés megbántódjék. St ezután is teljes bizodalommalmegjelentse, ha mit szükséges tudni. Elhivén bátorsággal,hogy innen ki nem tudódik semmi azoknál, a kikrlcsak gyanakodással is kételkedhetnék kegyelmed.Az ide fel való állapotoknál tudom sok hírei vannaka községnek, és kiki örömest hiszi, a mire hajol kívánsága.De én minden bels dolgokat fundamentumbóltudván, és azokban forogván, tiszta igazsággal, egy igenmeghitt deákomnak diciálván, megirattam micsoda állapotbanvagyon most a dolog az imperiumban.Jövendt nem tudok, mert profeta nem vagyok, deazt bizonynyal tudom, hogy mind ugy vagyon, a mintmost írok. Hiszem is bizonnyal (ha Isten szemlátomástnem akar ostorozni bennünket) hogy a saxoniai electorralés a confoederatusival meg leszen a békesség, és conjunctisarmis az idegen nemzeteket kizik-

levetek. 309Azért ha a török valamit akar hostiliter attcntálni,úgy veszem eszembe : hogy sokan akarják ; mert többszázezer vitézl embernél, kit örömest ide küldenekNémetországból. De mivel ha azok. ide jnek, romlanikell ennek & szegény puszta hazának, azon kellene lennünk,hogy tartanok békességbe ezt a hazát, míg a németség isleszállana. Mert a bizonyos, hogy mihent most valamiindulat lenne Magyarországba, mind ide jönnének- \it azutánunk valók is megsiratnának-Ezekrl ily nyilván és bízvást irtam kegyelmednek,miveJ T^éz András uram arra felelt, hogy bizonyosbátorságos úton küldi kegyelmednek levelemet.Tartsa és áldja meg Isten kegyelmedet jó egészségben.Pozsonyban 7. Mártii 1635.Kegyelmednek szeretettel szolgálCardinalis Pázmány.XIX.1635 április 20.lllustrissime princeps, domine observandissime.Szolgálatom ajánlás után, Istentúl kegyelmednek soküdvösséges húsvét napokat, jó egészséget, hosszú életetkivánok. — A szegény megholt Horváth Gáspár uramárvái találának meg, kérvén : hogy kegyelmednek írnékmellettek.És noha oly igazság szeret fejedelemnek ismerémkegyelmedet, hogy az én recomendatium nélkülis senki igazságában meg nem fogyatkozik ; de anyavalyás árvák szánakodása vive reá, hogy kérnémkegyelmedet: mutatná hozzájok jóakaratját, hogy amennyire igazságok vagyon Tasnádhoz, — abba megne fogyatkozzanak. Kiért kegyelmednek Isten elttnagy jutalma, emberek eltt dicsérete is leszen. —A mi a magam állapotját ilieti : azt írhatom kegyelmednek,hogy a sopronyi gyléstl fogva, egészségem igenlassan szolgált ; de Istennek hála naponként jobbadon

31 o II. Levelek.kezdek lenni. Tartsa Isten kegyelmedet sokáig jóegészségben.Dátum Posonii die 20. Április 1635.Ulus. dnis vraeamicus addictissimusCardinalis Pázmány,XX.1635 április 23,lllustrissime domine princeps.Az Ur Isten kegyelmedet, asszonyommal és szerelmesgyermekivel egyetemben minden kivánta jókkaláldja meg."Bethlen Péter uram ide ki az atyafiak közé jvén,történt oly bontakozás egészségében, hogy a doctorokjavallásából nem csak valami kis ideig való mulatásánakkell lenni ; hanem annak felette a hév vizben iskelletik mennie. Látván azért kegyelmének ily méltóokát, ki miatt az úti tördésekre nem alkalmatos; arravaló képest nem kétlem, st bizonynyal elhittem kegyelmedetoly tekintet fejedelmi embernek lenni,hogy ezt az kegyelme egésségtelensége miatt valókérését nem hogy gondolkodásra venné, hanem inkábbliberaliter megengedi. És minthogy én szívbl kivánom,hogy kegyelmed alatt való minden rendek, a kegyelmedhivségében állhatatosan megmaradjanak : mihent egészségesállapotját látom "Bethlen Péter uramnak, magamintem kegyelmét, hogy bemenetelét maturálja.Az ide fel való állapotok, hála legyen az Úr Istennektrhet állapotban vannak. Tegnap estve érkezekBécsbl Pálffi Pál uram, ki azt monda : hogy tegnapeltt érkezett egy kurir a saxotól, mely a saxoval valóbékességet hozta. Ezt jól lehet én ennek eltte is reméllettem,de immár most ugyan nyilván megadta azÚr Isten.Jlugusta a mint kegyelmed jól tudhatja, régen megadtamagát. E mellett most újonnan a Rénus vize mel-

Levelek- 3 1 1lett Trívtrís (Trier) nemü várast megvett az felségehada. És apródonkint a több imperialis várasok isaccomodálják magokat. Mindezekbl remélhetjük, hogyaz Úr Isten megelégszik a kereszténység között valónagy egyenetlenséggel, és derekas békességet ád. Éna miben tudhatok, kegyelmednek igaz szívvel és szeretetteligyekezem kedveskedni, bs ezeknek utána tartsaés éltesse Isten kegyelmedet kedves jó egészségben.Posonii 23. Április 1635.Ulustris. dnis vraeamicus ad serviendum pararusCardinalis Pázmány.XXL1635 május 26.Jllustrissime princeps, domine amice observandissime.Kívánok az úr Istentl kegyelmednek minden jókatboldogul megadatni. A sopronyi gylésen eleitl fogvaoly megbontakozott egészséggel vagyok, hogy ezt aszegény rothadandó testet, mint egy dl házat soktatarozással kell mind addig gyámolítanom, míg az rIsten elhozza azt az órát, melyet bölcs gondviseléséblrendelt életem végezésére. -— Úgy vagyon hogy "Bécsbenvoltam, mikor a kegyelmed jámbor szolgája Jlrmprusterérkezek. De oly romlott állapottal voltam, hogy csakki sem mehettem az házból, szünetlen a doctorok kezelévén rajtam. O felségével is nem voltam különbenszemben, hanem csak mikor a hévvízhe indulék. Itt is ahévvizbe immár két héttl fogva nyavalgok, és úgytetszik, Isten kegyel mességébl nem kevés hasznát isérzem ennek a jó hévviznek.A közönséges dolgokról sokat írhatnék, de azt hiszemmindeneket meg tud beszélni Jlrmpruster. Nohaaz imperiumi dolgok igen változók és bizonytalanok,de ugyan oly reménység vagyon, hogy rövid id alattközönséges jó békességet ád az Úr Isten. Mert igazaz, hogy teljességesen elfogyatták magokat az emberek

i3 i II. levelek'és megunakodtak a hosszú had vontatás után más az,hogy igen idegenek mindnyájan a francziai király uraságától.Adná az Úr Isten, hogy egyszer sznnék ez aziszonyú vérontás, és tartanák a közönséges ellenségdühösségének romlására ezt a sok vért, és kincset,melylyel Isten eltt való nagy számadássaJ fogyatják ésertlenitik a keresztyénséget.Kivánom az Úr Istenti, hogy kegyelmedrl és akegyelmed kedves háza népérl gyakran örvendeteshirt hallhassak.Dátum ex thermis Pö'styeniensibus die 26. Maii 1635.lllust. Dnis Vraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.lllustrissimeXXJJ.1635 október 6.domine ptlnceps.Áldja meg Isten kegyelmedet kedvesivei egyetembenkívánta jókkal. — Jól lehet nem örömest bántón kegyelmedetÍrásommal ; de mivel az emberek oly vélekedésbenvannak, hogy az én iniercessióm foganatos kegyelmednél,és e mellett én is barátom kérését nem akarvánmegvetnem : akarom kegyelmedet diligenter kérvénmegtalálnom, hogy a nyavalyás "Bethlen Péter uram casusánakállapotját, mely «per non veniH sententiábanincurrált, limitálná és temperálná oly móddal : hogybár megérezné és másoknak is példa lenne ; de mindazonáltala kegyelmed jó akaratja ebbl is nyilvábban mutatódnakki, mind az itt kinn lev atyafiak, s mindpedig egyéb rendek eltt. — - Jól tudom, hogy a fejedelmekkötelesek az igazságnak kiszolgáltatására : demivel per non venit vagyon a dologban, — talán nemkellene annak rigorát igen apprehendálni, hanem másszenvedhet limitatioját rendelni. — Ha mit cselekszikkegyelmed (kiben nincs is kétségem) mind az atyafiak

Levelek- 3 i 3háladóképen veszik kegyelmedtl, — én is a mire alkalmatosságomadatik kegyelmednek kedveskedni igyekezem.Tartsa Isten kegyelmedet kedves jó egésségben.Posonii 6. Octobris 1635.lllr. dnis vrjeAmicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.XXIll.1636 márczius 10.lllustrissime princeps domine, amice observandissime.Isten kegyelmedet minden kivánta jókkal megáldja.— Noha beteges állapottal voltam, de az erdélyiállapotokon, igy egyszersmind kegyelmed dolgain elegetértettem. — Es mivel Felsége cancellárius uram2tide küldötte vala, hogy mit kellenék levelek által tractálni; valamit Jsten igazsága szerént a keresztyénségjavára, és az elátalkodott Bethlen ]stván tartóztatásáraalkalmasnak Ítéltem, megjelentettem felségének.Írtam volt magának is Beíhlen Istvánnak, micsodaválaszt ir, Klobusiczky megolvasta ; engemet is tángál,hogy kegyelmednek jóakarója vagyok ; és veleje Írásánakaz, hogy mutassak módot mint lehessen, és készaccomodalni magát.Nem hiszem hogy többé az én levelemet lássa.Az én vékony tetszésem az, hogy a kegyelmeddolga ezt a három dilligentiat kivánja. Elször: hogyaz alattvalókat magához kapcsolja ; azok jó akaratátkötelezze, mert a nélkül minden egyébb emberi médiumhaszontalan. — Mrsodszor: hogy a törököt mind adománynyallenyomja, mind a beléjek csepegtetett hamisopiniokat kivegye. — Harmadik: hogy senkire ugy netámaszkodjék, hogy magára gondot ne viseljen ; ha mindentelkölt is kegyelmed : ha fejedelemségben marad,mindene leszen. — De ezen er nélkül ha által nemmehetne, ert is kell mutatni. — A töröknek is most

314 II. Levelek.vagyon jó útja szökni ; ha látja, hogy oppositioja legyengondolkodik.Mindenek felett Istent engesztelje kegyelmed, a kiadja és osztja a fejedelemségeket.A tatárok útját idején be kell vágni, és sánczokkalkell ersiteni. Arra pénz nem megyén, a föld-népemegcsinálja, csak legyen fundáló mester, mert a nélkülkegyelmed nem lehet.A több dolgokról kegyelmedet Chernél uram, ésKlobusiczky tudósitja. — Kérem Istent hogy kegyelmedetigazgassa, oltalmazza — valamiben tlem lehetségesaz igazság oltalmára, mindent megcselekszem.Pozsonyban 10. Mártii 1636.Kegyelmednek becsülettel szolgálCardinalis Pázmány.XXIV.1 636 márczius 1 6.JUustrissime domine princeps, amice observandissime!Szolgálatom ajánlása után Istentl kegyelmednekminden jókat kívánok. Sokat kellene irnom, ha mindpennára venném a mit irásra méltónak itélek. De mivelazokról Chernél uramat igen bségesen tudósítottam,alkalmatosnak találom az kegyelme ralatiojára bíznomazokat.Kegyelmed azért megérti Chernél uramtól, mibenlegyen a dolgok állapot ja. Igen méltó kegyelmednek "vigyázniés készülésben nem maradni. Mert nem jó volnaama veszedelmes szót: non putabam ! mondani. Istenadja a kedvetlenségeket és Isten veszi el is. Azért Istennekkedvét kell keresni elsbben is.En mint ilyen beteges vén ember, sokat nem ajálnhatommagamat, de a miben lehet kegyelmednek barátságosanszolgálok. Tartsa Isten kegyelmedetPozsonyban 16. Mártii 1636.Kgnek szeretettel szolgálCardinalis "Pázmány.

Levelek. 3 1$XXV.1636 márczius 17.lllustrissime princeps domine observandissime.Szolgálatom ajánlása után kívánok Istentl kegyelmednekminden jókat.A kegyelmed levelét híven meg hozá 7{éz Andráskegyelmednek bségesenuram. Szóval való izenetét ismegbeszéllette. Ugy hiszem hogy mindazokról a miketkegyelmed szóval proponáltatott T\éz András uramáltal, — Chernél György uram informálta kegyelmedet,hogy elttünk forgottak és császár urunk ó felségeresolvalta is magát mindazokra, a legutolsó czikkelyenkivül.E mellett a mint Chernél uram által, ugy Réz Andrásuramtól is szóval izentem kegyelmednek minden dolgokrulaz én vékony tetszésem szerint. Ez után semmulatom el, a miben módom leszen a kegyelmedhezvaló jó akaratomnak készségét.És ezzel az Ur Istentl kegyelmednek kívánok mindenüdvösséges jókat.Tyrnaviae 17. Mártii 1636.Ilit. dnis vestraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.XXVI.1636 április 16.Ulusfrissime princeps domine amice observandissime.Kivánta sok jókkal látogassa, és áldja meg az urIsten kegyelmedet. Egészségem bontakozásának orvoslásaértide Bécsbe jvén, J{éz András uram itt talála,ki mind a kegyelmed levelét megadá, mind szóval valóizenetét megmondá. És mivel sok dolgok vannak, melyeketnem mertem tentára bizni, egészségem semszenvedte a hosszú levél írást: mind bátorságosbnak,

3 1 6II.Levelekmindfoganatosbnak ítélem, hogy Réz András uramáJtal szóval izenjek kegyelmednek. A minthogy bségesenis izentem mindenekrl. Bizonyos lehet kegyelmed,hogy a kegyelmed állapotja periculum nélkülnincsen, és felette nagy vigyázás kívántatik z magamegtartására.Az ur Isten vezérelje minden jóra kegyelmedet éstartsa jó egészségben.Viennse die j6. Április 1636.lllrmx dnis vraeamicus addictissimusCardinalis Pázmány.xxvu.1636 május 5.lllustrissime princeps domine amice observandissime.]sten kegyelmedet minden jókkal megáldja. — - Tudom,hogy kegyelmednél immár nyilván vagyon, hogya fölföldi octavát felsége elhalasztotta, a judex curiseuram halálának kényszerítésébl."Bethlen Péter ers hitlevelet küldött felségének,mind az Ecsed securításáról, mind a maga hivségérül.Ennek felette meg vagyon ersen neki hagyva,hogy a török várakban való porlalkodtatásí el hagyja ; ésmindenütt megparancsolta felsége, hogy megfogják éslevelekel elvegyék', valakiket találnának, hogy levelekethoz, — vagy viszen a török részre. Nem itéli felségeszükségesnek, hogy még most ezeknélnagyobb declaraHókattegyen Bethlen István ellen.Mind a budai vezérnek, mint a portára megirtafelsége, hogy Bethlen István, felsége hire és akaratjanélkül, st felségének kedve ellen ment Budára.Intette is, hogy senki biztatására, a magyarországi békességetfegyverrel ne bontogassák a törökök. Es igyfelsége nem volt a kegyelmed dolgaiban oly feledékeny:— a mint talán némelyek gondolkodnak felle.A bánya-városokon, ha fogadhatnak-e 300 muskáté-

Levelek. 3 1 7rost? ó magát a kammer-grófot felhivatták, hogy módotmutasson mint lehet az? De azt mondja: hogy ha300 legényt onnan elvisznek : maga leszen kapitányuk; mert ott sem kamara, sem bánya nem leszen, akire gondviselés kívántatnék. Ítélje meg kegyelmed;ha van-e mód abba, hogy a bánya-városokon népetfogadjanak?Nem kételkedem benne, hogy felsége abban nemfog ellent tartani, ha kegyelmednek Szepes táján dobolásnélkül, szálankozva németeket vinne Patakba, ésonnan aztán maga mellé.Az kegyelmedhez való igaz confidentiam cselekedteti,hogy ezt kegyelmednek jelentsem : bizonyosan hozzáknéhány fell, hogy hegyelmedhez és kegyelmedtl jönnekés mennek d svecziai követségek- Es most is MunkácsbólMármarosba kisértek uriköveteket. Noha én a kegyelmedsinceritásában nem kételkedem, de bizony dolog,hogy némelyek — nem jóra magyarázzák.Király urunk pünkösd eltt való csütörtökön bizonyosanmegindul a fels hadakban. — És mivel azelectoralis conventusnak napja elközelget, császár urunkfelsége is pünkösd után Ratisbonába indul.Mind a pápa, mind cíászár, spanyol- és francziaikirály — plenipotentiariusokat neveznek, kik a békességrltractáljanak. Talán az Ur Isten megszállván szivöketés közönséges békességet szereznek. Kit adjonaz ur Isten!Magam állapotja fell azt Írhatom kegyelmednek,hogy igen beteges vagyok. A vénség és sok nyavalyaszinte elnyomott. Ugy legyen, a mint a szent Istenakarja.Tartsa és áldja meg az ur Isten kegyelmedet.Posonij 6. Maii 1636.Ultmae dnis vestrazamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány,

3«8 U. "Levelek-XXV]]].1636 május íj.IHustrissime princeps domine amice observandissime.Istentl kegyelmednek minden klvánsági szerént valósok jókat kivánok. A kegyelmed becsületes levelétBogádi András és r\éz András uram, J^lobuchiczky uramékkalegyütt megadták. És mivel magam is, most acura alatt Yagyok, kegyelmednek által szóval kegyelmednekizentem. El is hittem, hogy mindeneket voltaképenés hiven referálnak. Ez után is kegyelmed azegy igaz jó akaratnál egyebet én bennem nem tapasztal.Isten kegyelmedet sokáig éltesse és ta^-tsa kedves jóegészségben.Sellise 17 Maii ao 1636.llltmae dnis vestrxamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.XXIX.1636 május 26.IHustrissime princeps dne mihi observandissime.Isten kegyelmedet kívánsága szerint való sok jókkalmegáldja. Nem akarnám elmullatni ezt az alkalmatosságotis, hogy kegyelmednek irnék, az havaselvi vajdaemberétl ; noha az elmúlt napokban, a kegyelmedjámbor szolgái által bségesben írtam kegyelmednek.Nem kételkedem, hogy kegyelmed, ott az fokhelyen(igy!) közelebb levén én nálamnál, inkább érti: milyszükséges és hasznos, hogy a keresztyén szomszédfejedelmek jó egyértelemben legyenek, hogy eképenvirtus unita fortior legyen.Azért én is kegyelmedet szeretettel kérem, hogy ahavaselvi vajdával legyen jó correspondentiával, a minthogy kegyelme is kivánja, hogy kegyelmeddel jó

Levelek- 3 19correspondcntiával legyen. És ezzel Isten tartsa kegyelmedetegészségben.Tyrnaviae 26 Maii. 1636.llltmae dnis vestraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.XXX.1636 június 3.Ulustrissime princeps, domine amice observandissime.A kegyelmed 18-a May irt levelét, ma hozá mégRéz András embere. Igen örülök azon, hogy Istenkegyelmedet egészségben és békességben tartja. Kívánomis Istentl, hogy ennekutána is örvendetes hírekkelértesitsen kegyelmed.A minem öreg ember fell irtam volt kegyelmednek,hogy oly hir futamodott volt, mintha követségbe járna :minekeltte a kegyelmed levelét vettem, voltam informatuselégségesen, hogy a metallicus ember volt, megis nyugodtam volt rajta. De mindazonáltal, hogy kegyelmedily világosan tudósitott annak az embernek állapotjáról,— jó nevén vettem kegyelmedtl. És felségénektudtára is adom, noha azeltt sem volt semminemgyanuság kegyelmed fell.A minem három punctot Bogádi uram, és Klobusiczky,Sellyén adtának vala, mivel felsége Bécsblmegindulván, — mivel felsége cancellarius uramnakmeghagyta volt, hogy addig felsége után ne induljonmig vele szemben nem leszen : kgyelme ide Szombatbajvén hozzám, azokat a három punktumokat irvaadtam, hogy felségének proponálja, és mennél hamarábbtudósítson az felsége kegyelmes resolutiojáról.És kiváltképen, hogy a salvus conductust ne késlelje alengyelországi dologra.Hogy az emberek sokat szólnak, és pro suo affectuki egyet, ki mást kivan — nem csuda, mert az ugyYolt, s ugy leszen világ végéig, mert lehetetlen, hogy

,32ö II. Levelek.ember bedugja szájokat, vagy akaratokat pórázra fogjaaz embereknek, hanem elég : si nocere non possunt.Kegyelmedtl igen jó nevén vettük azokat, a miketértésünkre adott a titkos írással. És ugy tetszik Istenután, abból várhatjuk békességes megmaradását szegényhazánknak. Nagy reménységünk vagyunk Isten után,hogy a ratisboniai electoraJis gylésben mód találtatikaz állandó békességre. Melyet adjon az úr Isten azvéghetetlen jóvoltából.Tartsa és éltesse Isten kegyelmedet sokáig jó egészségben.Tyrnavisz die 3-a junii 1636.llltmse dnis vestrseamicus ad serviendum paratusXXXICetrdinalisPázmány.1 636 június 1 1Ulustrissime princeps, domine amice observandissime.Áldja meg az Ur Isten minden kivánt jókkal.A kegyelmed 28-a Alaii irt levelét ma hozá meg RézAndrás uram, szóval is fideliter megmondotta, a miketkegyelmed reá bízott. — Akarom igen hogy kegyelmedhezaz erdélyi statusok a gylésben oly igaz hségüket,és jó akaratjokat mutatták. — El is hittem, hogya mig kegyelmed moderato imperio, minden statusokszabadságát megtartja : hséggel szolgálnak kegyelmednek.nekem, azokbanAz minem dolgokról kegyelmed irtigyekezem jóakarattal kedveskedni kegyelmednek. Nohacsászár urunk felsége távolléte szerez valami késedelmetkiváltképen járulván a távol léteihez, az impériumcsendes állapotának rendelése : de mindazonáltala mi lehetséges tlem, el nem mulatom, és írok késedelemnélkül felségének.Szóval is izentem kegyelmednek Réz András uramáltal, tudom hogy kegyelmednek hségesen értésére

1"Levelek- 32adja, a miket kegyelmének mondottam. Azonfelülpedig, kegyelmednek igazsággal írhatom, hogy valamiga mi kegyelmes urunkkal ilyen egészségben marad kegyelmed,én is tökéletes jóakarattal a mire elégségesleszek, — örömest szolgálok, és kedveskedem kegyelmednek.És ezzel az Úr Istentl kegyelmednek kivánok kedvesegészséget.Pozsony 11. Junii 1636.Jlltmse dnis vestraeamicus ad serviendum paratusXXXH.1636 június 14,lllustrissime princeps.Isten kegyelmedet megáldja.CardinalisPázmány.Elment vala tlem Réz András, mikor mássát hozákazoknak a leveleknek, melyeket Bethlen István szolgájánáltaláltak, hogy Ecsedbe vitte volna. — Talánmásunnan is meg viszik kegyelmednek. De én is megakarom küldeni.Gondolhatná ember, hogy ezek csak biztatások ; deén oly vélekedésben vagyok : hogy kegyelmednek vigyázni,és készen kell lenni ; mert a miket én BécsblRéz Andrástól izentem vala : igen jó helyrl jött Konstantinápolyból.Isten igazgassa, és oltalmazza kegyelmedet. Kéremkegyelmed adja értenem, ha ezek a levelek kegyelmedkezéhez érkeztek.Pozsonyban 14 Junii 1636.Kegyelmednek örömest szolgálCardinalis Pázmány.Pázmány Péter munkái

;11. "Levelek-XXX11I.1636 június 19.Ulustrissime princeps, domine amice observandissime.]sten sok jókkal áldja kegyelmedet.Réz András elmenvén tlem, mindjárt harmadnaprameghozák copiáját a leveleknek. Én is késedelem nélküllevelemben includálván, kegyelmedhez küldöttemRéz András kézibe. — Veleje a dolognak : hogy kegyelmedetbiztatják a törökök, hogy készületben találják; de áltáljában kegyelmedre mennek, mihent a füvetmegeszik a lovak, és a bosnai török felérkezik. — Eztén is szükségesnek itélem, hogy kegyelmed tudja. Igenörömest is értem, hogy megadták kegyelmednek : mertRéz András nem ada választ ha el vitte-e?Bornemisza uram megküldé a kegyelmed levelét. Ésmivel mind judex curiae uram, mind Melith Péter ésBornemisza János írtak vala az oda való dolgokrólmindegy formán írtam kegyelmeknek; és amint irtam,szóról szóra includaltam kegyelmédnek a copiat. Mertfelségétl válaszom nem jvén egyebet nem tudtamírnia.Felküldtek felségének az intercipialt levelek páriájátés felsége közlötte velem is, de azelit immára felföldrl meghozták volt, és el is küldtem voltkegyelmednek. Ezután is igazsággal megjelentem kegyelmednek,valamit az felsége titok tanácsán kívülértek. Abba pedig kegyelmed megnyugodjék, hogyfelsége, nem hogy ártani akarna kegyelmednek, de azoccasio, és alkalmatosságok szerént kegyelmedhez mindenkegyelmességgel leszen.Ezzel Isten kegyelmedet minden jókkal látogassa.Pozsony die 19-8 Junii 1636.llltissimaz dnis vestraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.

Levelek-"p ^P. T. Jelentem vala kegyelmednek, hogy a minemlevél kegyelmednek vagyon ; az bizott embertl felküldöm.Nem tudom ha megmondta Bogádi uram ?XXXI V.1636 június 25.lllustrissime princeps, domine amice observandissime.Isten kegyelmednek kivánsága szerint való sok jókatadjon.A kegyelmed leveleit, írásit és izenetit hséggelmeghozák Bogádi uram, és Réz András uram. Szükségesnektalálók, hogy Bogádi uram Linzbe menvén császárfelsége után késedelem nélkül tudósítsa kegyelmedetmind azokról, a mikrl itt bségesen discuráltunk.Kire nézve, nem szükséges, hogy hosszú Írással fáraszszamkegyelmedet. — Én is igen szorgalmatosan irtamfelségének a kegyelmed állapotjárul. Én többel nemajánlhatom magamat, de a mire elégséges vagyok, igazjóakarattal igyekezem kegyelmednek és annak a nyomorulthazának szolgálni.Tartsa Isten kegyelmedet jó egésségben.Posonii die 25. Junii 1636.lllustmss dnis vestrat.amicus ad serviendum paratusCar dinalis Pázmány.XXXV.1636 június 29.lllustrissime princeps, domine amice observandissime.A kegyelmed jámbor szolgája Maurer Mihály meghozáa kegyelmed levelét Réz András urammal együtt.És noha én azeltt értettem volt a huszti állapotot, ésmeg is irtam volt mikor Bogádi uram elmene; mindazáltal most újonnan irtam mennél jobban tudtam; ésMaurer uramat ma jó reggel elbocsátottam, hogy

;324II- Levehtt.felségét Linzbe érje, mert felsége sem késik immárabban a helyben.Igen örömest értettem, mind a czifrával irt dolgokat,mind az kaimakám dolgait. Azeltt Réz Andrásuram által megjelentettem kegyelmednek, mit parancsoltfelsége Homonnay uramnak a Budára jöv járókról.A musqueterosokról is mit írtam Homonnay uramnak.— Azután jött a huszti hir. Mely bizony elégalkalmatlan ; de kegyelmed bizonyosan higyje, hogynem felsége akaratjából esett. Azért hogy kegyelmeda maga határiban vigyáztasson : igen méltó, de addigkegyelmed fejedelmi erkölcsöt követvén, meg ne induljonbusulásra, mig az felsége resolutioját nem látja.Most úgy tetszik : felsége ezt el nem dissimulálja.Bizony uram, én eleitl fogva azt általláttam, hogyBethlen István nem egyebet keres, hanem fejedelemséget; mert a minem prsetensioi vannak BábolnaMonora és Isten tudja mi — aprólék. Az mindenestülsem ér annyit a mennyit im már költött Bethlen Istvána törökre, és tiz annyit teszen, a mennyibe állhatnakaz az országnak a gyüléselés, követségek, ajándékok.Azért csak szó, hogy Bethlen István mást keresett.A fejedelemségre vágyódott.Szegény Thurzó György mutatta nekem, és olvastaBethlen Gábor levelét, melyet irt vala Budáról, mikorErdélybe indult. Abban szabódott, esküdt, hogykem kívánja a fejedelemséget, st Thurzó Györgyötninálta, (hogy csak) értse akaratját, neki keresi a fejedelemséget.Én igazsággal írom kegyelmednek : pökteés hazudtolá a szegény Thurzó György. Ilyenek amostani emberek.Igen jó néven vettem kegyelemtl mind az erdélyi,s mind a másfelül való dolgok certificálását, mind pedigazt a relatiot, melyet Réz András uram secrete communicálta kegyelmed hagyásából. Ezekkel nem élekkülönben, hanem a kegyelmed javára. Valamint jobbantudtam, ugy irtam a kegyelmed dolgaiban felségének.EJ kelJ várnunk mit felel felsége.

"Levelek- 325Az imperiumban népünk és ernk több vagyon,hogy sem az ellenségnek, de élés nincsen. A Dunaelejibe joo német mértföldre, vontatják a gabonátökrökkel, és a szekereket innen Bécs országból és Morvábólvisznek, kik a Dunáról a táborba vigyék az élést.A saxo Magdeburgot vitatja, a hová szorult a svédusokkincse és ereje. 16 regimentumot küldött a császársegítségére. És annyira mentek az oppugnatioba,hogy bizonyosan reménylik, hogy talán eddig is megvették.Hanancot, Hermenstatot Coblenz mellett ismegszállotta a császár népe. És azonkívül is négy vagyöt helyen viaskodnak. Szánja meg az Ur Isten annyiártatlan keresztyén vérontást, és adjon békességet.A galliai király is mind Olaszországba, Burgundiába,Alsatiaba nagy hadakkal ront, és pusztít, a pokol megnyitottaa torkát a keresztyénségre. De mind Istenostora, kinek igazsága büntet vétkeinkért.Mikor a kegyelmed jámbor szolgái megtérnek, azthiszem többet irhatok. Ezzel Isten tartsa kegyelmedetegészségben.Pozsony 29. Junii 1636.llltmaz dnis vestraeamicus ad serviendum pararus.Cardinalis Pázmány.XXXV].1636 augusztus 10.lllustrissime princeps domine observandissime.Azóta, hogy Maurer uram vissza ment az felségeleveleivel, semmit nem értettem kegyelmedtl. Nekemsincs egyebet mit irnom, hanem hogy a saxoniai electora császár hadaival együtt Magdeburgot megvette, melyeta svédusok sok néppel ersitettek volt meg. És igyimmár az Albisnak (Élbe) ura lévén a saxo a magatartományait assecurálta. Es azt irta császárnak, hogynoha immár plenipotentiariust küldött volt, de személyeszerént jelen akar lenni a rátisbonai gylésben,

:326 II. Levelekminthogyimmár a moguntiai és coJóniai electorok iselérkeztek kire nézve felsége is 6. Augusti Ratisbonába(Regensburgba) jutott.A svedusok Bctnérral meg akarták segiteni Magdeburgot,és 4 ers regimentet küldöttek volt, de azt acsászár népe, mely Jíátzfeld alatt volt, egy lábig levágta,32 kapitányt és 2 oberstet elevenen elfogván. —Gallas hadával király urunk Argentínához (Straszburghoz)szállott a vimári és franczuz hada mellé. Nehezenkerülik el az ütközetet.Mediolanum (Milánó) mellett jól megütögették ésvisszaverték a franczuzokat ; Belgiumból a spanyolkirály öcsé ers haddal ment Galliába, Capellát és többers helyeket vévén szent Quintinust (Saint-Quintin)megszállotta, és onnan a minémü manifestumot publicáltatottGalliába, kegyelmednek szórúl szóra leírattam,hogy értse kegyelmed a keresztyénség állapotját.A kegyelmed dolgairól mit írt vala nekem egy f-ember, copiaját T(éz András által megküldöttem. —Nem tudom, ha igaz vagy hamis. Tudom kegd emberiBudárúJ megírták.Itt két igen ellenkez dolgokkal töltik az emberekfülét. Egyik, hogy minden bizonynyal Bethlen Istvánsok törökkel, tatárral kegyelmedre megyén. Másik az,hogy mivel kegyelmed annyi számú hadait nem törökfelé, hanem felsége birodalma mellé szállította, aztigen gyülölségesen állítják, hogy kegyelmed az felségeditiojára szándékozik. Én eléggé mondom, hogyel nem vette eszét kegyelmednek Isten, hogy olynagy ellensége lévén a töröknél, még 5s uj ellenséget,és oly hatalmas ellenséget keressen, mint a római császár.Azt is ahoz adván, hogy ha mikor jobb módjavolt kegyelmednek, és küls félelemtl üresen volt,soha csak jelenségét sem adta, hogy mondhatott volnavalaki kegyelmedrl, mintha császán-a akarna támadnimost annál inkább nincs helye az ilyen gyanuságnak.Ugy is vagyon, hogy felsége megnyugodott a kegyelmedjó akaratjába.

Levelek- 327Mindazáltal nem árt, ha kegyelmed gyakorta ír fel-bolond beszédnek hitelét begázolja,ségének, és efféleés a jó confidentiát neveli.És úgy gondolkodom felle, hogy kegyelmednek jószerencséjére lesz a "Bethlen Péler zörgöldése, meri ezzel azoccasioval felvehette az ország népét, melyet talán nehezebblelt volna felvenni, ha a török ellen kellett volna felfegyverkezni.Így látván a török, hogy j£egye/me,i fegyverbenvagyon, inkább megiarlozik- És ha a szükség kívánja,könny a készhez nyúlni. Csakhogy a mind eddig, ezutánis távo?tassa azt kegyelmed, hogy az felsége határirane jöjjön senki. A nélkül is elég satisfactioja leszenkegyelmednek, csak hogy idtl kell várni. Én kegyelmednekúgy irok, a mint az igaz barátság kivánja, nyilvánés világosan : tudom kegyelmed gonosz nevénnem veszi.Tartsa Isten kegyelmedet jó egésségbe boldogul.Túró ez b a 1 o. Augusti 1636.Kegyelmednek szeretettel szolgálCardinalis Pázmány.Ha kegyelmed ír nekem, csak Homonnai uramhozküldje — meghozzák.Nyughatatlan az, a kinek jegyzését kegyelmed RézAndrás által megküldötte : de hiszem istent — leül.XXXV1J.1636 augusztus iá.lllustrissime princeps, domine amice observandissime.Isten kegyelmedet kivánta sok jókkal áldja meg.A kegyelmed 25. julii irt levelét Bogádi uram mainapon megadta. Melyet igen örömmel olvastam, mivelértettem abból, hogy Isten kegyelmedet eddig csendesállapotban tartotta meg ; melyben hogy ezután is megtartsakegyelmedet, — szivbl kivánom. — Ma harmadnapja, hogy kegyelmednek irtam és Itáliai Pál femberszolgámtól küldöttem Homonnai uram kezébe, hogy ke-

:;328 JJ. Levehh.gyelmednek küldje el. Azt is hiszem nem esik fogyatkozás.Azért a miket abban a levelemben irtam, mindazt abba hagyom. — Hanem a kegyelmed leve-a fels országok állapotjárol, mind a kegyelmed dolgairúl:lébl okot vévén ; három dologról akarok kegyelmednekírnia. Els az : hogy mivel törvényes országban lakunk,és a szabadság nem engedi, hogy csak mindjárt viafacti büntetdjék valaki ; nem kell kegyelmednek azoncsodálkozni, ha a "Bethlen Péter dolgába hirtelen nemprocedálnak ; mert felsége a törvénytudók opiniojátkérdezte a modalitásról, mint kell hünteldni, — minemprocessussal.Másik óz : hogy mind két fell nagy suspiciokat látok,melyek alkalmatlanságot szerezhetnek, kegyelmed fellazt hirdetik, hogy a hadakat nem országa oltalmára,hanem az felsége dilioinak invasiojára gyjti. Noha eztsem felsége, sem az értelmes emberek nem hiszikde elég, ha a passionatusok odiose hirdetik, és sokakszívébe szeget ütnek. Viszont a kegyelmed részérl is sokgyanuságok vannzk, melyekbe semmi nincsen. Oly hirt,mondják, hogy kegyelmednek vitték volna, minthaSennyei Sándor azért ment volna ízesedbe, hogy Juramentumconsiliriatus deponálja eltte Bethlen Péter. A császárfelsége kegyelmedhez való jó akaratja is kétségessététetik ; és nem tudnám mind megírni a minémüvélekedések vannak mind két fell Minthogy a BethlenIstván dolgáról is pro affectu, ki egyet, ki mást hirlel,azért uram afféle suspiciok eloltására alkalmasabb módotnem találok, minthogy kegyelmed gyakorta írjonfelségének. És bár a Bethlen Péter dolgát is sollicitálja,de fképen a maga állapotjárúl tudósítsa. Bizonyosanhigyje kegyelmed, hogy felsége kegyelmedhez jóakarattalvagyon, és örömest érti a kegyelmed csendesállapotját, és (kit Isten ne adjon) ha valami háborújais lenne kegyelmednek, idején és valósággal kellenetudni felségének, mert az volna hasznos kegyelmednek.Harmadik dolog ; a melyrl kegyelmed emlékezik

Levelek 319ha meg kellé irnia palatínus uramnak a minémü hírekethallott kegyelmed a Bethlen István indulatjába? Errlén egyebet nem tudok mondani, hanem : bizonyoshogy nekem is voltak gyanuságim, és azokat megjelentettempalatínus uramnak ; de igen ersen tagadta. Énsem tudok bizonyost, noha mind a Bethlen Péter sógorsága,mind az lllyésházi gyakor recursusa palatínusuramhoz, mind a Budára való küldözés, (minthogymost is Orsi Zsigmondot és Tar Mihályt oda küldötte)és egyéb holmi okok adnak valami gyanitást szívembe. —Ha kegyelmed izonyost nem tud, hanem csak gyanuságivannak, nem látom hasznát : ha meg írja kegyelmd.Ha pedig valami bizonyos jelenségek volnának, azokattalán jobb volna felségének megjelenteni, és az utakatbeárkolni, hogy ha akarna, se mehetne el. Mindazonáltala kegyelmed Ítélete rajta, mit mvel. Zígytetszik nem szerezhet nagyobb idegenségei kegyelmed, amint most vagyon.De uram a dolog veleje abban áll : hogy csak a naptartson igazat ; ám njjön, vagy apadjon a hold. Kegyelmedaz felségével való confidentiát foveálja írásival,és valóságos informatioval. Én sem mulatom elazfelségének való irást.Ezzel Isten tartsa kegyelmedet jó egészségbe.Turóczba. 1 2. Augusti. 1 636.llltmae dnis vraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.XXXVI]].1636 október 6.lllustrissime princeps domine, amice observandissime.Isten kegyelmednek kívánsága szerént való jókatadjon. Böcsülettel vettem a kegyelmed levelét, melyet22, septembris Fejérvárról ir. A kegyelmed szolgájaMaurer uram, ezeltt negyed nappal mene Yissza.Ugyan akkor indula Bogádi uram felsége után. Bizo-

:33°ti. levelek.nyos hogy a minem esküvéssel kaimakam és a temesváripasa irogatott kegyelmednek, és kegyelmed is aminem bizodalomba volt, ahhoz képest, nem itélisenki, hogy az idén immár félni kellene. De ebblmegtetszik, mit kell a töröknek hinni. O felsége vigyázniakar mindazáltal a maga tartományira, és rövidnap megírom kegyelmednek, micsoda rendelések lesznek,mert még nem tudom mindenestül. A mit tudtamMaurertl megizentem.Ha a portán való követek és az erdélyiek nagyobbrésze kegyelmedet el nem hagyták, (minthogy errlnem is tudok semmit) bizonyos, hogy ez a török nemárthat kegyelmednek, st Erdélynek igen jó állapototszerez, ha a hajdú vitézekkel egyetértvén, visszaveri.Vajha az én vékony tetszésemet követi vala kegyelmedés lengyeleket hozat vala. De ez kés. — Ó felsége isa minem mandátumot küldött a münsterburgi berezegnekSziléziába, hogy dragonyokal adjon kegyelmed mellé,megküldtem a madatumot 1\éz Andrástól. Nem tudomha megvitték?Kegyelmed azon legyen, és meg ne ijedjen : mertJsten az ki

Levetek.3 3 'kell arra szokhatni senkiit hogy csak beszaladjon a törökhöz,és mingyárt vajda legyen.Bizony nyal higyjen kegyelmed, hogy soha én senkineksem titkon, sem nyilván nem fovéalok, valakipogánynyal megyén keresztyén fejedelemre; mert az ilyenember személyválogatás nélkül átokba és excommunicatiobavagyon a római anyaszentegyháznak bulla Ccenadominiba.És azt a mit kegyelmednek irok és a mit Kornizsuramnak is irtam, az egész világ eltt meg meremmondani. Ha ezer életem volna, bizony azzal is megpecsétleném.Az Úr Isten kegyelmedet segítse, és szégyenitseminden ellenségit.Tyrnavise 6. Octobris 1636.Kegyelmednek szeretettel szolgálCardinalis Pázmány.XXXIX.1636 október 14.lllustrissime domine princeps amice observandissime 1Noha eddig mind Bogádi uram, és JQobusiczky Ratisbonábaérkeztek, és felségét mindenekrl tudósították,mindazáltal hogy kegyelmed eszébe vegyecsászár urunk felségének kegyelmedhez való atyai jóakaratját megakarám küldeni kegyelmednek ezt az indusalevelet, melybl eszébe veheti kegyelmed, melyigen kivántatik, hogy kegyelmed felségét gyakortatudósítsa állapotjárúl.Ö felsége azt reményli, hogy kegyelmed magát elnem felejti e mostani állapotban, felsége is mindenjó akaratját ajánlja kegyelmednek. Elégséges hadakatis rendelt felsége, noha azoknak egyrésze hajón jalá a Dunán. Több 15 ezer embernél, a kit felségerendelt. De legeli most mindjárt 3 ezer embert inditanaka felföld felé. Ezeket nekem a bellicum consiliumjelenti.

33* II Levelek*Mind a budai vezérnek keményen irt gróf Schlikuram, a portán való residensnek is bségesen irtak.Mivel az állapot naponkint változik, én az oda valódolgokról két dolognál többet most nem mondok. Elszörazt itélem, hogy a budai vezérnek nincs annyi népe,hogy bírhasson "Erdélylyel, mert ha elégséges ereje volna,nem hiszem hogy ennyi ceremóniával és id vontatássaljárna, kiváltképen a téli id rajta lévén, hanem, hamásonnan várna valami derék ert. Másodszor Hakegyelmed azzal a törökkel hir, és megverheti, bizonyosdolog, hogy mind a budai vezérnek, s mind "Bethlen Istvánnakgonoszul leszen dolga, mert reájuk vetik

3levelek.•>1német hadak megindításáról, a mit a bellicum consiliuménnekem irt, azt is megjelentettem kegyelmednek. Ésmiképen felsége, mint Tótországba, és mind Magyarországbainsurrectiót hirdetett, hogy a török indulatjáravigyázzunk azt a levelet Tíomonnay János uramnak küldöttem,és kértem kegyelmét, hogy késedelem nélkülVáraddá juttassa.Az estve Ratisbónából megérkezvén Bogárdy uram,felségétl kegyelmednek szóló levelet hozott, melyet6 felsége kezemhez küldvén, parancsolta kegyelmesen,hogy kegyelmedet informáljam az ordinántiákról, melyeketfelsége tett a kegyelmed kivánsági szerént. És jólehet,azt reménylem, hogy TQobusiczky uram által másresolutiók is jönnek, a kegyelmed kivánsági szerént,mindazáltal hogy a német hadakról semmit ne szóljak,mivel a mint mondám, a mit azokrúl a bellicum consiliumjelentett, kegyelmednek a más levelemben irtam.kegyelmednek nagy confidenter im megküldöttem copiájátannak, a mit felsége kassai generál uramnakirt, mert sem jobban, sem nyilvábban nem értheti kegyelmedaz felsége kegyelmességét, és kegyelmedhezvaló jó akaratját, mint abból a copiából. Csak hogy kéremj(»egye/me

334Ef. Levelek.hogy az ur Isten kegyelmedet segitse, és oltalmazzaminden gonosz akaróinak igyekezete ellen.Pozsony 1 6. Octobris 1 636.lllustmae dnis vraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.XL1.1636 október a 6.lllustrissime princeps, domine amice observandissime.Szolgálatom ajánlása után kivánok Istentl kegyelmednekminden jókat.Tudom, eddig megvitték kegyelmednek a Bogádiuram követségének resolutioit, melyekbl kegyelmedmegértette, az felsége kegyelmes dispositioit a kegyelmedkivánságira.Azután Bornemissza János uramnak dirigáltam a levelet,melybe választ irtam a kegyelmed 10. OctobrisVáradról irt levelére. Tegnap eltt hozák a kegyelmedlevelét, melyet 14. Octobris Tulkárúl irt kegyelmed.Azon közben ma érkezik ide J^lobusiczky uram Ratisbonából,és felségéil rcsolutiokat hozott a kegyelmedkivánságira.i-ör Noha Bakos Gábor füleki vice-kapitány levénel nem bocsáthatja felsége a szolgálatból ; de a többita f emberek közül a kiket kegyelmed kívánt, u. m.Balassi Andrást, \un "Lászlói, Soós Istvánt, DarholzTerenczet megengedte, hogy sine rumoribus et strepitu akegyelmed szolgalatjára állhassanak. És az mely leveletfelsége nekem küldött : assecurálja kegyelmedet, hogyezzel felségét meg nem bántják, ha a k egy^med szolgalatjáramennek-2-or A Szatmár, Bereg, Zemplén, Szabolcs vármegyénekfelsége parancsolt, hogy ha Bethlen Péter atörök pártra követeket, vagy leveleket küldene — mindenüttfogják, ha pedig népet gyjtene — semmi úttalmeg ne engedjék.

Levelek- *^53-or Tiomonnai uramnak 6 felsége ers parancsolatotirt, hogy Bethlen Péterre vigyázzon ; senki az felségerészérl kegyelmednek semmi akadékot, vagy ártalmatne tegyen.És noha a török békesség ellen nyilván cselekedninem akar felsége : de azért "Homonnay uram is dissimulanterviselje magát a hajdúk indúlatiban a törökellen — felsége akaratja.Utolszor confidenter jelentem kegyelmednek, hogynoha még akkor, mikor JQobusiczky uram Ratisbonábanvolt, császár urunk nem tudta a Szaloniánál valóharcznak állapotját, de mivel "Bécsbe Leopold (f) berezegurunknak idejében tudtára esett az én levelemhi, —és szinte akkor expedi áltatott az felsége kurirjaKonstantinápolyba : in bona forma és igen ejficacitermeg vagyon hagyva a császár felsége residensének,hogy exaggerálja : miiy nagy okot ád a budai vezér békességfelbontására.Kegyelmed mindezekbl megtapasztalhatja, milyigazsággal és jó akarattal vagyon felsége kegyelmedhez,kiért bizony igen méltó kegyelmednek is hála-adójó akarattal lenni.A kegyelmed Váradról való indulását, hogy Istenszent felsége szerencséltesse, igen kívánom. De tagadhatatlan,azt is kivánnám, ha a conflictust kegyelmedelkerülné.Mert a tél elttünk lévén, lehetetlen a török táborbanmaradhasson. Nagy dolog leszen, ha szegényJ^árám-Sebesieket el nem rabolja a pogányság. KireIsten ne segítse.Ide oly hir foly, hogy a havaseli vajdát kiverte volnaimmár a török és Erdélybe szaladott volna.Kegyelmdet igen kérem, mind jót, gonoszt, — a mintvagyon — megirja ; mert bizonyosan higyje kegyelmed,hogy itt fen sok gondolkodást szerez az erdélyi állapot ;mivel ha "Erdély elveszne — (kit Isten ne adjon) bizonymásoknak is jutna a nyavalyában. És ezeltt is, ha anynyiranem hiszünk vaJa a kaimekám és temesvári pasa

33 6 H- Levetekesküvésének,talám most jobban volnánk. Kérem az ÚrIstent, hogy kegyelmednek minden jókat adjon.Pozsony 26. Octobris 1636.lilr.dnis vraeamicus ad serviendum paratusCarJinalis Pázmány.XLIJ.1636 október 30.lllustrissime princeps, domine amice observandissime.Isten kegyelmedet minden kivánta jókkal megáldja.A mely levelet kegyelmed nekem irt 1 o praesentis, —Tulkárul 14-én, és Jenbl 18-án hséggel megküldötteKassáról "Bornemisza János uram. A két els levélre kegyelmednekBogádi uramtól, és JQobusiczkytól bségesválaszt irtam, és az felsége kegyelmes resolutioit ismegküldtem kegyelmednek, melyekkel elhittem kegyelmedis contentus leszen. O felsége mind ennyi distractiojábanis feles német hadakat rendelt Magyarországba; de mivel mind azok a télnek benn lételemiatt késedelmesek : mind adománynyal, s mind Ígérettel,szép szóval és követségekkel a hajdúságot kellenekegyelmednek szorgalmaztatni, hogy olyan szép hazánakrablását, pusztítását ne néznék hivalkodva ; mert ha aszomszéd háznak lángját nem oltják, bizony a törökket is megpörzsöli.Azok bezzeg leghamarébb és hasznosban szolgálhatnának.Nem is leszen innen akadékjuk, csak magok ne legyenekkedvetlenek, — mint kegyelmed megérthetteeddig az felsége resolutiójából. Ha kegyelmed atörökkel való harczot vontathatja, azt hiszem, semmarad sokáig a mezben, jelesben eszébe veszi, hogya Zülfikár (aga) biztatási megcsalták.Ide nagy hire futamodott vala, hogy kegyelmed"Bethlen Istvánnal tractába indult, és azzal ajánlotta magáthogy ha Ízesedet és Váradot kgdnek adja, az erdélyi

"Levelek.337fejedelemséget neki resignálja kegyelmed. De én ebbensemmit nem hittem, minthogy kegyelmed semmit semirtfelle.Most egyebet nem irhatok kegyelmednek, hanemelvárom az császár felsége resolutioira mit mond kegyelmed.Ezzel Isten áldása legyen kegyelmeden.Pozsony 30. Octbris 1636.lllrmse dnis vr2eamicus ad serviendum paratusCaráinalis Pázmány.XL1U.1636 november 12.lllustrissime princeps, domine amice observandissime.Isten kegyelmedet minden jókkal áldja meg.A kegyelmed Octoberben irt leveleit 10. 14. 18. 29.mind igazán megküldötte Kassáról Bornemisza Jánosuram. Én is a többire választ irtam. A 29. irt levelétkegyelmednek, mind a budai vezér conditioival egyetemben,ma harmad napja, hogy bizonyos posta általcsászár urunknak küldöttem. Én magam is irtam felségének,kiváltképpen a hetedik conditiónak szokatlan ésgylölséges voltáról. A mi válaszom jön el nem mulasztomkegyelmednek tudtára adni.Most estve hozák a kegyelmed levelét, melyet 2-ikNovembris irt. El nem mulatom, hanem felségénekdiligenter irok azokról a miket kegyelmednek a postárólhoztak. El is hittem bizonyosan, hogy felségeszarvat nem nevel a töröknek kegyelmed ellen. Mindazonáltaligen jól esett, hogy kegyelmed prseveniálta.Nekem ugy tetszik, hogy ha kegyelmed tisztességesbékességet végezhet a törökkel, el ne mulassa. Es többaprólék dolgokkal ugy tetszik, nem kellene gondolni.Csak azt kell mindenek felett prsecavealni, hogy nihilnövi, et prioribus principibus inconsvetum kívánjon kegyelmedtl.— Mert egy az, hogy kegyelmeidnek gy&-Pázmány Péter munkái. 22

338II. Levelek.lázatjára volna, hogy ha, mintha a több fejedelmeknélalább való volna : uj, és szokatlan igát venne a budaibasától.Más az, rogy 'Erdélynek is jövendben nagy prxjudiciumaés galibája lenne, mivel akármikor is például vennéka mostani cselekedetet, és töhh galibát vetnének azerdélyiekre. Harmadik az, hogy ha egyszer a szultánSzulimán athanaméja melll el megyén "Erdélyország, mindenátlapolja bizonytalan leszen.De tudom, hogy kegyelmed ezeket tanácsos f embereivelmélyében megvizsgálja.Az Ur Isten kegyelmedet tartsa meg, és igazgassaminden jóra.Tyrnaviae 12. Novembis 1636.Kegyelmednek szeretettel szolgálCardinalis Pázmány.XL1V.1636 november 20.lllustriss. princeps, domine amice observandissime.Szolgálok kegyelmednek és Istentl minden jókatkivánok.A kegyelmed leveleit nekem fideliter megküldékKassáról mind generális uram Bornemisza János uram.Az utolsó levelet, mely 8. November kelt, tegnap hozák.Mennél többet gondolkodom a kegyelmed mostaniállapotjáról annál inkább confirmáltatom abban az opinióban,hogy a törökkel megbékéljék valamint lehet.Lehetetlen hogy kegyelmed a török hatalma ellen hadatviselhessen : lehetetlen az is, hogy sokáig fentartsaa hadakat. Megunakoznak, a statusok a költség és táboriszenvedésbe. A félelem is fejekbe forog, hogyha sokáig tart a török ellenkezése, országukat is elvesztik.És sok egyéb akadékos gondolkodások miattegyszer csak eloszolnak, és kegyelmedet elhagyják, aztlátja kegyelmed, hogy elhagyatott. Kérem kegyelmedettekintse meg a minem választ vitt kegyelmednek Bogadi

Levelek. 339uram, arra akérdésre, ha császár a törökkel való frigyfelbontásával segíteni akarja-e kegyelmedet. És többelne biztassa magát, hanem csak azzal a mi ígérve vagyon.Ugy vagyon, rendelt volt a császár németeketMagyarországba, de mind a téli idhöz képest, mindazért hogy a saxo hadat megütögették a svedusok,nem tudom azok mikor jöhetnek el és ha eljönnénekis nem tudom ha lenne haszna. Hiszem elég példánkvagyon arrúl, hogy Erdélyt a német segitség meg nemoltalmazhatja a török ellen. Azért uram nem látokegyéb utat a kegyelmed megmaradásába hanem hogy ebékességet elvégezze. Sokat Írhatnék errl, de a kegyelmedgondolkodására hagyok mindeneket. A tisztesség,és becsület a mire kell leginkább vigyázni a békességszerzésben, a többi mind sem teszen kétszázezerforintnáltöbbet. Azért pedig Erdélyt nem kell periclitalni.Az r Istent kérem igazgassa a kegyelmed elméjétminden jóra. Talán az id alatt Konstantinápolyból isvalami jó hire jö kegyelmednek. Ha igaz a persák progressusa,könny leszen a békesség. A Bethlen Istvánkivánsági módotlanok. Még nem érkezett válaszomfelségétl arra a hetedik articulusra, melyet a vezérkivánt kegyelmedtl. Ha mi válaszom j, kegyelmednekmegírom. Interim ezek a miket most irok, csak magamdiscursusi. Isten tartsa és áldja meg kegyelmedet.Nagy Szombatba 20. November 1636.XLV.1636 november 24.lllustrissime princeps gomine amice observandissime.Isten kegyelmedet minden jókkal látogassa.Három levelét vettem kegyelmednek az elmúlt napokbanuna cum inclusis. Egyikét Jenbl 2. novembris,másikat Gest és Sebess melll 8. novembris. Harmadikataz este hozá a kegyelmed jámbor szolgája, mely17. novembris Kájántoroknál költ. Kegyelmednek választírtam, és Bornemisza János uram kezéhez dirigál-

34° II- "Levelek.tam. Akarnám, ha kegyelmed kezéhez jutnának, kiváltképena mely levelet 26. novembris írtam nagy részreczifrákk melynek copiáját czifrák nélkül includáltamlevelembe ; mivel abból kegyelmed eszébe veheti azén elmélkedésem hon jár. Tudom kegyelmednek azoccasiók jobb gondolatokat ministralnak, de az én sinceritásomtetszését nem akartam kegyelmedtl eltitkolnám.Bizony dolog, hogy ha császár urunk ily messze nevolna, könnyebbithettük volna némely dolgokat : de ilymessze lévén felsége nehéz minden tracta. Harmadikhete hogy per expressum cursorem felküldöttem felségéneka vezér postulatumit, és kiváltképen de septimopuncto sokat irtam. E mai napig sem jön válaszom.Erre nézve noha a mit kegyelmed kivan tlem, hogyaz utolsó tractának fortnájárúl tetszésemet megírjam, —örömest arról nem irnék, míg az felsége értelmét nemérteném : de látván bogy annak sokára kellene haladni,és addig az occasiók el múlnak : a magam privata opiniojátkegyelmednek igazsággal megírom, tudom kegyelmedmegválogatja a mit jobbnak ítél.Elsbben azért: most is abban az opinioban ers vagyok,a melyet az indusa copiába írva küldök. — 2-ora miben lehetne, lágyitani kellene az békesség conditioit,— és ha hidegek lennének, hogy a töröknekvissza kellene szállani re infecta, talán id vontatássalfacilitáltatnék a békességnek conditiója, fképen hacsászár felsége is per expressum hominem az injuriatexaggeralná, melylyel felségét illeti a vezér a 7-ikconditioba, mintha kegyelmeddel a török ellen végezettvolna felsége. E mellett a portán ajándékokkal is, ésszép szóval utat kellene nyitni. — 3-01", a török ésBethlen István propositioi 3 do'ogba súlyosak; mettnem csak adománynyal járnak, de a kegyelmed becsületét,és Erdélynek jövend bátorságát és csendességétsértegetik. A mi a kárt, vagy adományt illeti : nekemúgy tetszik, hogy abba kegyelmednek nem kell megtartózkodni,mert ha békességesen birja kegyelmed az

Levelek- 341azokra könnyen reá érkezik. — A kegyelmedországot,becsülete két dologba forog, mert a török kivánságiazt sérteget' mikor több és szokatlan nagyobb kötelezéstkivannak kegyelmedtl, hogy sem egyéb fejedelmektl.És azzal sem elégedvén, kezességet az országtúl kivannak; kit én haszontalannak látok, mert az ország nemúgy bir a fejedelemmel, hogy kezes lehessen érette.A Bethlen István kívánságai is sok dologba kegyelmedetúgy emiitik, mintha hite, fogadása, ország szabadságaellen sokat cselekedett volna kegyelmed.Azt kívánja kegyelme, hogy articulusok is aboleáltassanak,melyek sértegetik az kegyelme becsületét,és a kegyelmed becsületére ily kevés tekintete vagyon.Végezetre : abból a tractából fél, Erdélynek nagyszabadságtalansága leszen. Ha egyszer elkezdi a török,hogy a Szolimántól adott athname ellen újabb igábafogja Erdélyt és a fejedelmet, soha annak vége nemleszen, hanem addig constringálják, és oly tröket vetnek,hogy vagy az országot kezességért, vagy a fejedelmetakárminém keresett praztextusért elboríthassák.És ily ers kötéssel elszakasztván a keresztyén fejedelmektlErdélyt, könny leszen azt elnyelni. —A keresztyén fejedelmek is igen megbántódnak. Azértminden úton id vontatással is azon kellene lenni,hogy az ország és fejedelem ellen semmi új, és szokatlangalyibát ne szerezne a török, hanem a miveleddig megelégedett a Szolimán császár végezése szerént,azzal most is elégednék meg. — Bizony dolog,hogy ha kegyelmed a budai vezért leköthetné, ezzelmind végbe mennének. Ne is kímélje kegyelmed —semmi az ; csak tisztességgel menekedjék ki ebbl amostani galyibából. — Ezeket uram én úgy írom, amint értem. Kívánom hogy Isten kegyelmednek jobbés könnyebb utakat mutasson a békességes megmaradásraés tartsa sokáig jó egészségbe.Tyrnaviaz 24. Novembris 1636.Kegyelmednek szeretettelszolgálCardinalis Pázmány.

34* II- "Levelek-XLV1.1636 november 28.Ulustrissime princeps, domine amice observandissime.Isten kegyelmedet kívánta sok jókkal megáldja.A kegyelmed jámbor szolgáját elbocsátván Szombatbólennek a holnapnak 25-ik napján; — másod napide Pozsonyba jöttem én magam is. És tegnap elttérkezek a kegyelmed levele, melyet 11. novembrisLankúl nev faluból irt kegyelmed. Tegnap érkezekaz felsége levele is, melyet kegyelmednek irt felsége,— a melyet im kegyelmednek megküldöttem. —Nekem felsége azt irja, hogy ha kegyelmed tisztességesbékességet végezhet, — javalja felsége, hogykegyelmed megbékéljék ; de ha oly szokatlan, és képtelendolgokat kivánna a török kegyelmedtl, melynem csak a kegyelmed becsületét sértegetné, hanem akeresztyénségnek is kárára lenne, arra kegyelmed nehagyja magát vinni, mert felsége kész arra, hogykegyelmedet megsegítse. És ezt felsége akarta, hogykegyelmednek tudtára adjam.A több dolgokba arra se méltatom magamat, amit kegyelmednek irtam 20. és 25. novembris. Kegyelmedmennél hamarább tudósítson ha van-e reménység,hogy a békességet kegyelmed elvégezheti a törökkel,mert sok és nagy deliberatiókat függbe kell tartaniaddig, mig errl felsége bizonyosan nem informáltatik.De ha lehet, kegyelmed a békességhez nyúljon, ésmennél hamarabb adja értésére felségének mibenvagyon a dolog.Az Ur Isten kegyeimednek adjon minden üdvösségesjókat.Pozsony 28. Novembris anno 1636.JUtmse dnis vestraeamicus ad serviendum paratusCardinalis Pázmány.

"Levelek-343XLVH.1636 deczember 26.lllustríssime princeps, domine amice observandissime.Isten kegyelmednek sok ó esztendk végét, és újesztendk kezdetét s folyását adjon egészségben érniasszonyommal és a kegyelmed gyermikével egyetemben.— Hatodik hete, hogy kegyelmed az maga állapotjáróisemmit nem ir ; kin nem keveset csodálkozom ;az udvarnál sem tudják : mire magyarázni. Én azért azthiszem : nem egyébb az oka, hanem hogy kegyelmeda békességet elvégezvén, immár csendes állapotbannyugszik. A budai vezér elég fényesen ir gróf Síikuramnak a békességrl, és annak conditióirúl. — Igenszükséges, hogy kegyelmed császár urunkat felségéttudósítsa voltaképen minden dolgokról.Az imperiumban hál Istennek nagy jó reménységekvannak. Utolsó levelet 19-a decembris irnak Ratisbonából.Akkor immár az imperiális koronát oda vitték volt.A város népét, és benne való vitézl népet az electorokmegesküdtettek volt ad obedientiám et fidelitatema romai király electiójában. És az aurea bullánakpraescriptuma szerint, minden fejedelmek követinek, ésidegen uraknak intimálva volt, hogy kiköltözzenek avárosból usque ad peractam electionem rcgis Romanorum.Azért pro certo habemus, hogy 22-a decembris aromai királyságra választatták harmadik Ferdinándurunkat.Minekutána Panier megverte vala a saxoniai electort,bizony dolog hogy sok csinyt cselekedett az imperiumban; de a császár hada körül Galliából, és egyebünnenannyi nép gyülekezeit ellene, hogy semmi félelem nincsentle.A galliai királynak az öccse dux Aurelianensis is,sok és nagy uri emberekkel egyben esküvén, aztmondják, hogy k a királynak örömest szolgálnak, deazt akarják : hogy a kik okai ennek a vérontásnak, és

344 H- Levetekellentartóka békességnek,^ azokat az király mint hazarontóit, megbüntesse. — És immár is annyira jutott adolog, hogy a bizonyos békességet mindnyájan reménljükIsten kegyelmességébl. Ezeket kegyelmednekazért írom valósággal, mert tudom, és maga kegyelmedszáma nélkül megtapasztalta, hogy sok hamishíreket hintegetnek a békételenek.Egyébbel kegyelmedet most az uj esztendben nemtisztelhetem ; hanem mivel az Ur ]sten sok nyavalyaáltal alkalmatlanná tett az praedicáláshoz, — ime azokbana praedicatiokban, melyekkel az ur Istennek tisztességéreharmincz esztendktl fogva tanitottam a közönségetkinyomtattam egy néhányat ; és egy exemplártnagy becsülettel, és szeretettel kegyelmednek küldöttem,— kérvén azon, hogy mikor fejedelmi gondjaitólüressége lehet, ne restelje átolvasását. Azt hiszem, hogykegyelmed pápista prazdicatiot nem is hallott. Ottan isolvasni ne restelje kegyelmed.Ezzel az Úr Istentl kegyelmednek üdvességes jókatszivbl kivánok.Posonii 26-a Decembris 1636.lllust. cels. vraeamicus ad servitia paratusCardinalis Pázmány.XLV111.1637 februárius 23.Jllustrissime princeps, domine amice observandissime!Az Úristen kegyelmedet kívánta sok jókkal megáldja.A kegyelmed levelét Bogády uram és Réz Andrásmegadák és a mellett kegyelmednek izenetit megmondák.A mi a dolognak velejét illeti, arról én kegyelmednekbizonyost irni vagy izenni nem tudok ; mivelabban való resalutio csak szinte császár felségétlfügg. Az Úristen pedig a mi szent és jámbor urunkate világból kiszólítván, a harmadik Ferdinánd császár

;Levelek. 345felsége hajlandóságáról a kegyelmed izenetire semmitnem tudok mondani, mert mának vagy tegnapnak eltteBécsbe sem érkezett felsége. Hanem nekem úgy tetszenék,hogy kegyelmednek egy szép legatiot kellenefelségéhez küldeni, most a birodalomnak elein ésnemcsak felsége jóakaratját demereálni, hanem a súlyosdolgokban való jóakaratját is venni.A portai diploma mit foglaljon magában, nem tudom,azért nem szólhatok a dologhoz. Mindazáltal nekemúgy tetszik, hogy kénytelenségbl meg kell kegyelmedneka törökkel való végezést tartani és a békességetmegersíteni, mert utolsó kénytelenség nélkülnem jó Erdélynek a törökkel feltenni.A többi dolgokról discuraltam Bogády urammaltudom, hogy kegyelmednek hségesen értésére admindeneket.Ezzel Isten áldása legyen kegyelmeddel.Tyrnavia*, 23. Februarii 1637.lllustrissimae dominationis vestraeamicus ad serviendum paratusPetrus Cardinalis "Pázmány.XL1X.1637 márczius 1 1.lllustrissime princeps, domine amice observandissime!A mely levelét kegyelmednek Bornemisza urammegküldötte, arra bven irtam és viszont Bornemiszauramnak küldöttem postán, hogy éjjel nappal siettesse.Igen akarnám, hogy kegyelmed kezébe érkeznék levelem.Azt nem refricalom, a mit Réz András által izentemés azután irtam ; hanem most két dologról irokkegyelmednek.Egyik az, hogy nekem egy barátom nagy titokbanirván Konstanczinápolyból, minek utána megírta volna,mint fogta meg Bostangi basát a fvezér, mint tettékfvezérré a kajmakánt etc. ezen szókat írja : ((Bizonyos,hogy Erdély ellen ujabb molitiok voltak; okaiPázmány Péter munkái. 22a

346 11- levelekannakaz erdélyikövetek és fképpen Toldalaghi Mihály,azután a magyarból lett török tolmács, Zülficaraga. Ezek, nem tudom mi módon, a kajmakánt elfordítottákés szinte elvégezett szándékát végbe akarvánvinni, érkezének az új galibák, melyekre nézve halasztanikellett a szándékot etc.» — Ezeket méltókegyelmednek tudni, mert én nem tudom, ha igazak,vagy nem, de ilyen nagy dolgot hallgatással nem jómulatni. Dissimulálni kell, mert úgy értem, addig akegyelmed emberit ki nem bocsátják, mig az adó ottbenn nem lészen.Másik dolog az, hogy kegyelmedrl azt irják (mintmás levelemben is írtam), hogy kegyelmed az felségeditiojába zászlókat osztat és hadakat fogad. ítéljemeg kegyelmed, mint tetszenék kegyelmednek, hakegyelmed hire nélkül valaki ezt mvelné a kegyelmedditiojában. Én felségének megjelentettem, hogy nemhihetem, azért felsége várja a kegyelmed informatioját.Kegyelmednek igen szükséges, hogy ne késlelje f-emberét küldeni felségéhez. Ad dominicam Laetareegyütt leszünk felségénél ; akarnám, ha addig bizonyosatértenék.Tartsa Isten kegyelmedet egészségben.Posonii, 11. Mártii 1637.Ulusttissimse dominationis vestraeamicus ad scrviendum paratusPetrus Cardinalis Pázmány.

—TARTALOM.Bevezetés. Irta Fraknói Vilmos ... _._..__ — — 5Els rész : Hitvitázó munkák-1 Rövid tanúság, mint ismerhesse meg akármely együgy— — 35—.ember az igaz hitet (1606) ._. -_ —II. Egy keresztyén prédikátornak a kassai tanítóhoz Íratottöt szép levél (1609)— - ~ ~~ - #3III. Alvinczi Péternek sok tétovázó keringésekkel és czégéresgyalázatokkal fölhámozott feleletének rövid és keresztyénszelidséggel való megrostálása (1609) — lo *IV. Az Jsteni igazságra vezérl Kalauz (1 61 3) ... — _~ 113V. A setét hajnalcsillag után bujdosó Lutheristák vezérlje,mely útba igazítja a Vitebcvgai Akadémia FriderikusBalduinus által kibocsátott feleletét a Kalauzra(1627) .-. ._ _ - - - - - - '7 2VI. Egy fember levele, melyben okait adja vallása változtatásának(1631)— _____ .... ________ 200LapMásodik rész : Prédikáczió. Politikai röpirat. Levelek-1. A fiaknak istenes nevelésérl „___--— 137II. A magyarországi támadásoknak hamisan költött eredeténekrövid és vels meghamisítása (i6.o)._ ______ 259III. Pázmány Péter levelei 1. Rákóczy György erdélyi fejedelemhez(1632— 1637) _____ _ — — — — *Ö7

HlMagyar remekírókPLEASE DO NOT REMOVECARDS OR SLIPS FROM THIS POCKETUNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY

;'ym1KHfLESZÍKK". :KKY1^k;6TE Stffckfet0: ','-