BScmikrobifiziologia.pdf - Biomérnöki Tanszék - Debreceni Egyetem

A MIKROVILÁG SZEREPE AZ ÉLŐVILÁG KIALAKULÁSÁBANA természet fejlődésében a mikroorganizmusok szerepe döntő jelentőségű. Egyedeiknagy száma, gyors szaporodásuk, haploid mivoltukból adódó változékonyságuk alkalmassá tetteőket arra, hogy évmilliárdok alatt az alapvető biokémiai folyamatok, a bennük működőenzimrendszerek összehangolt működése, szabályozottsága kicsiszolódjon. Évmilliárdok alattolyan géngyűjtemény alakult ki bennük, amely lehetőséget teremtett a magasabb rendűszervezetek kialakulására.A mikrovilág mint szelektív ágens (fertőző kórokozó) szerepet kapott a magasabb rendűszervezetek egyre tökéletesebb formáinak kialakításában is. A mikrobák szelekciós hatásátmutatja, hogy száz évvel ezelőtt a fiatalok alig 50 %-a érte el a pubertás kort. Erre talán csakmost döbbenünk rá, amikor több-kevesebb sikerrel mentesítjük magunkat a környezeti tényezőkszelekciós hatása alól. Az egészségesebb életmód, a vakcináció és az antibiotikumokhasználatának terjedésével csökkent a gyermekhalandóság. Határozottan növekedett az átlagéletkor,csökkent viszont a humánpopuláció ellenállóképessége. Ez természetesen érthető, hiszennem várható el a magunk által épített piedesztálra emelt EMBER-től, hogy ne saját rövidreszabott, egyszer megélhető életét tekintse a legfontosabbnak.Az emberi civilizációban, a mindennapi életünkben is jelentős szerepet töltöttek be amikroorganizmusok, de jelentőségük az elkövetkező időben a jelek szerint még nőni fog.Környezetünk elszennyeződésével kapcsolatos problémáink felszámolásában is segítségetkaphatunk a mikrobáktól, de csak segítséget. Az emberi civilizáció, illetve civilizálatlanságolyan gátlástalanul avatkozik be az őt környező élettérbe, amire a természet nem készült fel.Az ősi élelmiszergazdaság is hasznosította a mikrobák biokémiai aktivitását, nohalétezésükről vajmi keveset sejtettek. Az élelmiszertartósítás, a savanyítás, a tejtermékek, akenyér és a húskészítmények, valamint az alkoholos erjesztéssel nyerhető termékek előállításáraszolgáló ősi biotechnológiai folyamatok kimunkálása a biblikus idők ködébe vész. Négy-ötezeréves egyiptomi és mezopotámiai írásos emlékek, többek között a sörfőzés és az ecetkészítés mais érvényes technológiai lépéseit ismertetik. A mikrobiális fiziológia fejlődését éppen ezeknek azősi technológiáknak a nagyipari gyakorlatba vétele igényelte. Bajorországban az írásos adatokszerint az apáról fiúra szálló technológiai lépések szigorú szabályait betartva már a nyolcadikszázadban működtek sörházak. Az első sörgyár Európában Csehországban indult 1842-ben.Pasteur munkássága nagy lökést adva felgyorsította az ipari jellegű mikrobiológiaikutatást. A profitra törekvő ipari vezetők nem sajnálták a kutatásra adott anyagi támogatást, mertsaját tapasztalataik szerint az ipari jellegű kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásakor bővenmegtérül a befektetett tőke.A századforduló körül már számosszervesvegyipari alapanyag (butanol,aceton, tejsav, stb.) előállítására születettgazdaságos fermentációs eljárás. Aklasszikus megfogalmazás szerint„fermentáció” alatt az erjedést, azanaerob körülmények közöttmegvalósuló folyamatot értik. Alevegőztetett reaktorok iparialkalmazása a második világháborúután, a penicillin-termelés nagyiparimegvalósításával kezdődött. A fejlődésazóta töretlen, sőt a molekulárisbiológiai felfedezések gyakorlatba vételeúj fellendülést hoz.24