Kilátás: Milyen szempontokat vett figyelembea tetőtéri ablakok alkalmazásakor, és a tetőtériablakok típusának kiválasztásakor?Masznyik Csaba: A tetőtéri ablakokat ahomlokzati nyílások többségéhez hasonlóanelválasztva, sorolás nélkül helyeztem el, amiegyrészt az építészeti koncepció része, másrésztsegített oldani a tetőablakok, gyártmányjellegéből adódó, műszaki megjelenését.Meg kellett találnom azt az egyensúlyt,amelyben az ablakok – kívülről – távol vannakugyan egymástól, de ez nem megy – belülről –a panorámaélmény rovására. A tetőtéri oldaléppen a hegyek felé néz, és a bent lakóknaknyilvánvaló igénye lesz, hogy gyönyörködjeneka látványban. Ezért választottuk azt atípust, amely a felső tengelye körül is nyitható,így a lakó gyakorlatilag „kihajt” a tetőbőlegy kellemes és különleges kiállót, ahonnanolyan nagy szögben nyílik kilátás, mint egyerkélyről. A kivitelező cég egyik szakemberetapasztalatból ismerte ezt a típust, így aző ajánlása is megerősített abban, hogy jómegoldást választok.A tetőtéri ablakok alkalmazásával a tetőn issikerült megőrizni a homlokzati üvegfelületekszámomra rokonszenves arányát, ahogy azoromzatos homlokzatokon is sorolás nélküliablakokat terveztem, a nagyobb ablakfelületeketpedig pillérekkel tagoltam. A kiválasztotttetőtéri ablakokkal tehát egységben tudtamtartani az épület külső megjelenését, ésegyben gondoskodni tudtam az olyan alapvetőfunkcionális követelményekről is, mint avilágítás, szellőztethetőség, tisztíthatóság,árnyékolhatóság.Kilátás: Milyen szempontok vezérelték azépítőanyagok megválasztásánál?Masznyik Csaba: A homlokzatok burkolásáratéglát és követ, valamint vakolatothasználtam: az előbbiekkel a város nevezetesközépületeihez, elsősorban a királyi palotához,a vakolattal pedig a hagyományosvisegrádi lakóházakhoz szeretném kapcsolniaz épületet. Itt visszatérek a lépték problémájára:Visegrád lakóházainak nagy részeegy-, vagy kétszintes, vakolt, oromzatos ház,és ebből a környezetből a teljes egészébenvakolt szálloda talán kissé komikusan magaslottvolna ki, mint egy nagyra nőtt udvarház.A téglaburkolattal remélem sikerült ezt elkerülni.A tégla és kő burkolatú épületrészeknemesítik az egyszerű formákat. A szállodavendégkönyvébe írt pozitív bejegyzések isutalnak a szálloda és a város kapcsolatára,örülök, hogy az épület használói értik ésvisszaigazolják ezt a törekvésünket.Kilátás: A szálloda építészete és belsőépítészeteegységes koncepciót tükröz. Hogyanalakult ki ez az összhang: hosszas, közös munkaeredményeként, vagy a közös értékrend automatikusanvezetett ide?Masznyik Csaba: Szerettem volna, ha azépület építészeti koncepcióját követve az énszándékaim szerint meghatározó „arts andcrafts” indíttatás analógiája a belsőépítészetbenis megjelenik. Ez részben sikerült. Érdekesség,hogy a kiválasztott belsőépítész, JóföldiSzabolcs egykor a hallgatóm volt, akinek atehetségét már egyetemista korában is nagyrabecsültem, és aki a beruházóval korábban többépületen is együtt dolgozott. Sikerült tehátösszhangot teremteni a megrendelői igények, abelsőépítész ízlése és az én vágyaim között – ittkülön kiemelem az apartmanok és a szobákbelsőépítészeti megoldásait –, de természetesenez nem ment könnyen, már csak azért sem,mert a kívülről egyszerűnek látszó épület belülnagyon is összetett és sokféle. Megemlítemmég a belső terekbe integrált nagy méretűfotókat, amely a szálloda arculatáért felelősgrafikus ötlete volt: a megrendelő lelkesedettérte, a belsőépítész és magam is jó megoldásnaktartottuk. Végül a megrendelő választottaki a képeket, sajnálom, hogy nem az általamjavasolt jóval elvontabb részletfotók mellettdöntöttek.Kilátás: Szálloda épülete ritkán kerül építészetimagazinba – az, hogy a Royal Club Hotelesetében ez megtörtént, olyan beruházóimagatartást feltételez, amely tiszteletbentartja az építészeti érdekeket. Mi jellemezte azépítész és a beruházó kapcsolatát a szállodatervezése kapcsán?Masznyik Csaba: A beruházó Magyarországonnem, vagy csak ritkán mecénás, aki úgyfinanszíroz egy épületet, hogy mindent rábízaz építészre. Az mindenképpen szükséges,hogy az építtetőnek legyen igénye arra, hogy atulajdonába kerülő épület építészeti szempontbólis értékes legyen, és ez a feltétel szerencséreteljesült, még akkor is, ha az általam javasoltösszképpel nem könnyen barátkozott mega megrendelő. Úgy látom, hogy a szállodaivendégek értik és szeretik az épületet, ami azértfontos, mert a kortárs építészet elvont nyelvezetesokszor vált ki idegenkedést, amit aztána kommersz építészet meglehetősen alacsonyszínvonalon ellensúlyoz. Bizonyítani szerettemvolna, hogy létezik érthető kortárs építészet is.Ugyanilyen fontos az is, hogy az építész ismegértse a beruházói szempontokat, mertha mindkét fél érzi a másik érveinek súlyát,akkor a kompromisszumok valóban előremutatnak. A beruházói és az építészeti szempontokatössze kell hangolni, de ezzel együtta viszony lehet kiegyensúlyozott, és létrelehet hozni olyan épületet, amely mindkét félszámára eredmény.10 GGL típus – a tetőtéri ablak színvonal
Építész tervező:Masznyik CsabaÉpítész munkatársak:Szabó Ágnes,Béres Attila,Dóczi AndrásBelsőépítészet:Jóföldi Szabolcs,Simon Sándor,Zsoldos KrisztinaKivitelezés:METO Zrt.Megrendelő:Friedrich GyörgyVELUX11
Change language