Szálloda a DunakanyarbanTavasszal nyitotta meg kapuit a Royal Club Hotel Visegrádon. Az épület, amely az építész szakmaérdeklődésére is számot tarthat, ambivalens módon viszonyul a környezetéhez, miközben láthatóanarra törekszik, hogy érzékenyen reagáljon a város történelmi múltjára.8 GGL típus – a tetőtéri ablak színvonal
Kilátás: A Royal Club Hotel Visegrád központirészén, családi házak között helyezkedik el, ami egyszálloda esetében értelemszerűen eltérő léptéketjelent. Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie atervezés során?Masznyik Csaba: Olyan épületet kívántam tervezni,amely keresi a helyi kapcsolódásokat. Ez egyrésztregionális indíttatást, másrészt a település építészetihagyományaira való reflektálást jelent. Ezek amegfontolások eredményezték, hogy az épület nem amai építészeti törekvéseknek megfelelő individuális,öntörvényű alkotás, hanem a szó klasszikus értelmébenhagyományos, akár a konzervatív jelzővelis illethetik. Ezt tudatosan vállaltam. Egyébkénttöbb alkalommal is részt vettem a városközpontitervpályázat zsűrijében, sok épülettervet láttam,ezekkel különböző mértékben értettem egyet, demindenesetre kialakult bennem egy kép, hogy egyilyen léptékű új visegrádi épület milyen értékeket tudképviselni, és mi az, amit én feltétlenül elkerülnék atervezés során.Kilátás: Hogyan tudta összhangba hozni a településbeépítését és az új épület léptékét?Masznyik Csaba: Visegrádnak ezen a részén eleveadott egy ellentmondásos helyzet: a városon áthaladó11-es út melletti telkek értékesek, de szintjük jóvalaz árvízszint alatt van. A műút védőgát is egyben,melyre beépítetlen telekvégek néznek. Az árvízelleni védekezés miatt – a rendezési terv elvárásaiszerint – az építési területet fel kellett tölteni, és ezolyan kezdeti beruházást jelent, amit csak egy öszszességébenis nagyobb méretű építkezés esetébenéri meg megvalósítani. Ezeken a részeken tehátcsak komolyabb nagyságú beruházásokkal lehetelérni, hogy a terület e tekintetben védetté váljon,nem beszélve arról, hogy a rendezési terv nagyobbléptékű beépítést lehetővé tévő szabályozása is ezt atörekvést szolgálja.Ugyanakkor igazodni kellett ahhoz a léptékhez,amely jelenleg és még sokáig jellemzi a városnakezt a központi részét. Vagyis próbáltam olyan házattervezni, amely a lehetőségek szerint optikailagkisebbnek mutatja magát, mint a tényleges mérete.Úgy vélem, ezt építészeti eszközökkel sikerültmegoldanom. A háromtraktusos épületszárnyakatnem egyetlen nagy magastetővel fedtem le, hanemmagastetős és lapostetős részeket kombináltamúgy, hogy a belső udvar felé néző traktusokat járhatótetőteraszokká alakítottam.Kilátás: Így alakult ki az épület jellegzetes„U”-alakja?Masznyik Csaba: Igen, az útra merőlegesen álla két oldalsó szárny, így az út felől olyan az épülettömege, mintha két párhuzamos, oromzatosépületből állna, melyek a telek mélyén vannak csakcsűrszerűen összekötve. Az „U”-alak amellett, hogya főút felől nézve két kisebb épületként jelenik meg,egy csaknem zárt udvart képez, megteremtve ezzela szálloda saját belső világát. Ez egy igen fontoseleme volt az eredeti elképzeléseknek. Az „U”-alakkalsikerült elérni azt, hogy a szállodának legyen egybelső udvara, egy saját világa, miközben a két karcsúsítottépületszárny, mégha áttételesen is, Visegrádhagyományos, fésűs beépítését idézi. A város látképea Fellegvár felől nézve, az én szememben igazolja atörekvésemet.Kilátás: Hogyan hasznosíthatók a magastetők alattitetőterek egy szálloda esetében?Masznyik Csaba: A városrendezési előírások ésesztétikai megfontolások alapján választottam amagastetőt. A városrendezési előírások lehetneknagyon szigorúak és kötöttek, de lehetnek olyanokis, amelyek nagyobb döntési szabadságot adnak atervezőknek. Itt Visegrádon ez az utóbbi a jellemző,de olyan módon, hogy a betartandó szabályok mégiscsaka hagyományos visegrádi városkép fenntartásáterősítik. Például nem „kötelező” a magastetőalkalmazása, lehet akár lapos is, de ebben az esetbenzöldtetőnek, vagy használható, burkolt terasznakkell lennie. Ha pedig magastetőt tervez az építész,akkor annak a környező épületek tetőidomaihozkell igazodnia, ami esetünkben, a szálloda telkén ahagyományos 40˚ körüli szöget jelenti, és azt vagyégetett agyagcseréppel, természetes palával, vagyfémlemezzel kell borítani. A bitumenes zsindelytegyenesen tiltja a szabályzat, ahogy a tetőbevilágító„kutyaólat” is. A beépítettség, a szintterületi mutató,valamint az épület magasságának és a homlokzatokmagasságának rugalmas szabályozása ezena területen olyan, hogy hagy egy kis mozgásteretaz építésznek. Ugyanakkora építménymagasságmellett nagyobb belső beépíthető területet kapok,ha magastetőt alkalmazok. A beruházónak – aki egyprofitorientált szállodát üzemeltet – az az érdeke,hogy ki legyen használva a beépíthető szintterület,nekem pedig az volt a feladatom, hogy ezt minél kisebbtömegű épületbe rejtsem. Ezt csak magastetősépülettel lehetett megoldani, ami szinkronban voltazzal, hogy városképi okokból eleve ebben a klasszikustetőformában gondolkodtam.Kilátás: Milyen minőségű szobák és apartmanokkerültek a tetőtérbe?Masznyik Csaba: Többnyire nagyobb alapterületűapartmanok kerültek mind a fő épületszárnyak,mind az összekötő szárny tetőterébe, amelyeknekjellemzően csak az egyik fele tetőtér jellegű, a másikhagyományos, mindenütt sík födémmel, ezért ahelyiségeknek nincs „padlásszoba” jellegük. A 45°-ostetővel határolt oldalról különleges kilátás nyílik ahegyek felé – éppen a tetőtéri ablakoknak köszönhetően.Tehát kifejezetten minőségi lakóterek kerültekide, amelyeket izgalmasabbá is tesz a ferde síkoklátványa.Masznyik Csabaépítész1985-ben a BME ÉpítészmérnökiKarán szerezte diplomáját.1987-től 2004-ig a BMEÉpítészmérnöki Karán oktatott.1999-ben önálló tervezőirodátalapít, amelynek vezetőépítésze. Elsősorban műemlékekhelyreállításával foglalkozik:1997 óta az Országházhomlokzatfelújításánakvezető tervezője.A műemlékhelyreállítás mellettúj épületeket is tervez: többekközött a visegrádi RoyalClub Hotel, és a bonyhádiközépiskolai kollégium tervezője.A kiskunhalasi bankszékházépületéért 1992-ben ProArchitectura díjat kapott.VELUX9
Change language