PanIII 21 1023.pdf - cegledipanorama.hu

G. Bandi, R. Miska föl akarják akasztani a fogasra.Az igazgató kiosztott néhány pofont, –mert akkoriban sok mindent így intéztek mégel, pofonokkal és körmösökkel – de nem csináltnagy ügyet az egészből.- Az önök családjában nem volt érintett aforradalom idején?- Nem volt titok, hogy a családunk soha nemvolt balos. Édesapám Csala István, kisgazdapolitikus, országgyűlési képviselő, 48 decemberétől49 júniusáig földművelésügyi miniszteris volt. Apám jóformán az utolsó kisgazdapolitikus volt, akit Rákosi eltávolított a kormányból,mivel megtagadta, – anyám vallásosságárais hivatkozva, – hogy párttag legyen.1953-ban hazajött Ceglédre, a hat gyerekhez,amelyek közül én voltam a legkisebbés 12 holdon gazdálkodtunk, de voltak állatainkis bőven. Mondta is apám: Megmutatjuknekik, hogy így is meg tudunk élni. Azokbanaz években, esténként hallgattuk a SzabadEurópát, s gyakran aludtunk úgy, hogy a vasvillaoda volt támasztva az ajtó mellé. Éjszakaszámtalanszor felriadtunk, hogy az udvaronmotoszkálnak: megfigyelés alatt voltapám, mivel nem volt megbízható.Miután Nagy Imre hatalomra került, a forradalomnapjaiban katonai terepjárón két tisztetküldött apámhoz, azzal az üzenettel, hogy számítrá a kormányában. Pár nappal későbbapám a bátyámmal felment motorral Pestre,Csala István és Nagy Imre TSZ látogatáson(balról harmadik és negyedik)Ne kísérletezzen!Válassza a biztosat!Vásároljonközvetlenüla termelõtõl!----- oo -----30 éve garanciaa Marosi Faiskola----- oo -----Örökzöldek,díszcserjékCsemõ-ZöldhalomXIV dûlõ 7.30/488-9182, 30/445-4550marosifaiskola@freemail.huNyitva: H-Szo: 8-16.30hogy beszéljen Nagy Imrével, de akkora ő márel volt szigetelve, nem lehetett bejutni hozzá.Talán éppen ez volt apám nagy szerencséje.Bátyám, – aki ’53-tól élt Budapesten – nemvolt ilyen szerencsés. Ő benne volt a harcokban’56-ban és végig is fotózta az egészet. Aképeket gondosan őrizte, nem derült ki rólaazokban a napokban játszott szerepe, de mindigfélt a lelepleződésről. Aztán megnősült,de amikor feleségével megromlott a viszonya,az bosszúból a fényképeket elvitte egy ügynöknek,aki a munkatársa volt. 1965-öt írtunkés még mindig volt félnivalója annak, akikrőlkiderült ’56-os tevékenysége. A bátyám idegösszeomlástkapott, majd még abban az évbenöngyilkos lett.- Miért osztotta meg velünk ezeket a személyesélményeit?Azért, mert egyre kevesebben vannak, akikemlékeznek arra, ami valójában történt ésmég annál is kevesebben, akik beszélnek róla,– örök tanulságul.KA