Pan V 2 0128.pdf - Címlap

48Torontói levélHúsz éve már, több is talán…, hiszen1991. március 21-i keltezésű az a torontóilevél, ami Kiszel Mihály plébános úrhozérkezett egy 1988-ban megjelent kiadványkapcsán, kérve, hogy juttassa ela szerkesztőhöz. Rövidesen megkaptam.Pataki Ferenc Ceglédi emlékhelyek cíművárosi kiadású kötetéhez érkezett kiegészítés,észrevétel, bőséges melléklet, nevezetesena 8. oldalon lévő MészárosLőrinc emléktábla magyarázatához. AMagyar Nemesi Káptalan és MúzeumEgyesület Kanadai Megbízottja (bélyegző):Közép-ajtai Nagy László küldte Kanadából.Ma is figyelemre méltó!akötetben a szerző megemlíti a legtöbbkutató egybehangzó véleményét:Dózsa György korában többneves Lőrinc papról is tudunk. A levélíróNagy László, a bizonytalanságelkerülése érdekében hivatkozik a MagyarországVármegyéi és Városai kötetben megjelentszövegrészekre (DOVIN Művészeti Kft. Bp.1990.). Eszerint a „jobbágyok a szabadulás reményébenMészáros Lőrincz plébánosuk vezetésévelúgyszólván teljes számmal csatlakoztakDózsa György seregéhez. Mészáros Lőrinczugyanis a keresztes háború kihirdetése utánCzeglédről és környékéről mintegy 2000 főnyisereggel vonult fel Pestre. Mikor a kereszteshadjárat lázadássá fejlődött, Dózsa seregeinekHistóriaegyik részét Mészáros Lőrincz vezetésével délnekirányította, aki Czegléden megállt a sereggel,hogy itt bevárja Dózsát.” (360.o.)Arra is hivatkozik Nagy László, hogy Kanadábanjelent meg Doma István, volt budapesti tanítótörténelmi regénye (Nagybotú Lőrinc DunaKönyvkiadó Torontó, 1961.), amelyben a regényszerinti fiatal Lőrinc, aki az érsek úrhozakart menni, a kérdezőnek így mutatkozott be:„Az én apám teljes nevén nemes medgyaszaiMészáros Lőrinc vagyon…” (67.o.)A történészi hivatkozásokban tallózva dr. OppelJenő gimnáziumi tanár, múzeumigazgató az1931-es városi monográfiában meggyőző erővelbizonyítja a megyaszói eredetű ceglédi papszerepét. A TolnaiNagylexikonban azáll, hogy „NagybotúLőrinc, Mészáros LőrincZemplén megyeiszármazású pap, népiesneve, aki Ceglédrőltöbb mint 2000parasztot vezetett DózsaGyörgy táborába1514-ben. Dózsa legbizalmasabbtanácsosavolt.”Ám egy 1973-as kötet(Barta-Fekete Nagy: Parasztháború 1514-ben, Gondolat) azt írja: „Kezdjük mindjárt azállítólagos családi nevével. Hazai historikusaink,s a fennmaradt levelezés csak keresztnevétismeri: Laorentius, Lőrinc, Lorenzó;„Nagybotú” ragadványneve is elég késői.” Az1982-es Cegléd monográfiában Vass Előd, azOrszágos Levéltár kutatója Makkai László1961-es tanulmányára hivatkozva írja: „Az1506 előtti megmozdulásokban Mészáros Lőrincnek,mint Cegléd plébánosának, már valószínűlegrésze volt.”