Letöltés (PDF, 8.44 MB !! Csak gyors kapcsolattal!) - A Szent ...

Szerzetesek és a BibliaAz elsõ remeték tudatosan hagyták el az emberi közösséget,és vonultak ki a pusztába. Ott imádkoztak és böjtöltek, keresve,hogyan tudják magukat még jobban odaszánni IstenBibliában kinyilvánított akaratának. E férfiak és nõk közülcsak keveseknek volt Bibliájuk, még kevesebben tudtak olvasni,ennek ellenére emlékezetbõl hatalmas részleteket tudtakidézni a Szentírásból. Késõbb, miután ezek a remeték közösségekkészervezõdtek és a pusztából kolostorokba költöztek,az életük strukturáltabbá vált, és az írott ige még fontosabblett számukra. Mint életük során minden más, a szerzetesekszámára az olvasás is az imádság egyik formája volt.Regulái szerint Benedek naponta több órát szánt szent szövegekolvasására, a lectio divina (isteni olvasmány) nevûmódszer használatával. A lectio divina a meditatív imádságolyan formája, amelyben a szerzetes lassan és gondosan elolvasegy részt a Bibliából vagy más keresztyén olvasmányból,majd átgondolja ennek jelentõségét a saját életében.13. századi francia illusztráció: kódexdíszítõ és -másolóA Szentírás megõrzéseMivel mind egyéni olvasmányaikhoz, mind közös felolvasásaikhozbibliákra volt szükségük, a szerzetesek megbíztáknéhány társukat, hogy kolostori használatra kéziratokat másoljanak.Miközben a többi szerzetes a mezõn vagy a konyhábandolgozott, ezek az írnokok a szent szövegek fölé hajoltakés kínos pontossággal másolták azokat új pergamenekre.Mivel egy kézirat átmásolásához sok idõ és rengetegmunka kellett, ezért a kolostorok könyveiket legértékesebbtulajdonuknak tekintették. Késõbb a nagyobb kolostoroknémelyike külön könyvtárral is dicsekedhetett, ahol ezeket akincseket õrizték. A középkor késõbbi szakaszában laikusokis másoltak kéziratokat, de a legtöbb másolatot a szerzetesekkészítették. A szerzetesek a legnagyobb komolysággalvégezték a munkájukat. A Szentírás iránti féltõ gondosságuknakköszönhetõen évszázadokon át változatlanulátörökítették azt, és ma bízhatunk benne, hogy Isten igéjeigazi valójában áll a rendelkezésünkre.A BIBLIAA KÖZÉPKORBANGiotto di Bondone (1267-1337 körül): III. Ince pápa jóváhagyjaa franciskánus szabályokatBiblia az istentiszteletenA teljes bibliák túl drágák és méretük miatt nehézkesek lettekvolna istentiszteleti használatra. Az istentiszteleteken gyakrabbanhasznált bibliai részeket késõbb egyetlen felolvasókönyvbeszerkesztették. A 10. században a felolvasókönyvekben, az imakönyvekbenés az énekeskönyvekben található anyagokategyetlen könyvbe, a misekönyvbe gyûjtötték. Mivel a laikusokistentiszteleti szerepe a középkorban jelentéktelen volt, a mûveltlaikusok más alkalmat teremtettek személyes csendességükgyakorlására. A 13. században, amikor a könyvek elõállítása hivatásosírnokok és mûvészek kezébe került, megjelentek a személyesáhítatra szóló könyvek, és nagy népszerûségre tettekszert a tehetõs emberek körében.Biblia az egyetemekenA középkorban az egyház volt a mûveltség terjesztõje és az elsõegyetemek megalapítója. Az elsõ egyetemek Párizsban, azangliai Oxfordban és az olaszországi Bolognában jöttek létre.Mivel a helyszín a templom vagy kolostor volt, ezért nem meglepõ,hogy az egyik legfontosabb tantárgynak, a „tudományokkirálynõjének” a teológiát tartották. A diákoknak ugyanakkor lehetõségükvolt logikát, retorikát és más tárgyakat is tanulni. Akor mûvelt embere általában keresztyén logikával gondolkodottés keresztyén szemszögbõl nézte a világot. Ebbõl a gondolkodásmódbóljött létre a skolasztika. A diákokat a tudás megszerzéséreés az igazság keresésére biztatták, a Biblián és a keresztyénhiten túl is. A hit és a Szentírás fontos volt, de nem azegyetlen forrás. Használták Isten hatalmas ajándékát, az értelmetis. Aquinói Tamás, aki az 1200-as években Párizsban tanult,azt képviselte, hogy az értelemnek is vannak határai, és számáraa hit segít elfogadni a Bibliát. Aquinói szerint a hit és az értelemkiegészítik egymást, nem pedig egymás ellentétei. A tudósokközül sokan a Biblia latin fordításának használatát már nemtartották elegendõnek, s a Bibliát eredeti nyelvein, héberül ésgörögül akarták olvasni. Az egyetemek professzorai sok, Bibliáravonatkozó könyvet adtak ki – kommentárokat az egyes bibliaikönyvekrõl, atlaszokat, ismertetõket a bibliai országok növényeirõlés állatairól.Sodoma:Szt. Benedekszerzeteseivelimádkozik(16. század)A részekre és versekre tagolt BibliaA mai Bibliák részekre és versekre vannak osztva. De a Bibliáteredetileg nem így írták. A beosztás késõbb jött létre, fõkéntazért, hogy segítse a tudósokat az általuk keresett részekmegtalálásában. A részekre való tagolást az 1200-asévek elején a latin Bibliához készítette el Stephen Langton,párizsi egyetemi elõadó. A következõ két évszázadban azáltala kialakított rendszert használták mind a latin, mind amás nyelvû Bibliákban. A ma is létezõ újszövetségi versbeosztástRobert Stephanus keresztyén tudós alkotta meg az1551-ben megjelent görög és latin nyelvû Újszövetség kiadásában.Négy évvel késõbb Stephanus kiadta az elsõ részekreés versekre tagolt teljes Bibliát.Nagy Károly tudósa: AlcuinAz angolszász szerzetes, Alcuin (735–804), Nagy Károly koránakbriliáns tudósa és írója volt, továbbá az oktatási rendszermegújítója. Termékeny szerzõ volt, aki grammatikai, matematikai,filozófiai és vallási témákról egyaránt irt. Ezenkívül átdolgoztaa frank egyház liturgiáját, írt bibliai kommentárokat és kijavítottaa Vulgata bibliafordítást. 796-ban Nagy Károly kinevezteAlcuint a tours-i Szt. Márton-kolostor apátjává. Itt õ felügyeltea másolási tevékenységet, amely ekkor vált Európábana legintenzívebbé. Ennek egyik oka egy új írástípus kifejlesztésevolt. A régi kéziratokat nagybetûkkel írták, amitmajuszkulának neveztek. Az egymást követõ betûk függetlenekvoltak egymástól, és arra kényszerítették az írnokot, hogyminden egyes betû leírása után felemelje a tollát. Ez lassítottaaz írást, sok helyet igényelt, és óriási méretû kéziratokat eredményezett,amihez sok drága pergamenre volt szükség. A 8.század elején új betûtípus keletkezett: a minuszkula, amelyetAlcuin tökéletesített. Mivel a betûk egymáshoz kapcsolódtak,a minuszkulát az írnokok kezük felemelése nélkül, folyamatosantudták írni.A Biblia a középkori EurópábanAmikor Jeromos, az egyház tudósa lefordította a Bibliát latinra, a RómaiBirodalom hivatalos nyelvére, a birodalom már végnapjait élte.Néhány évtizeden belül Rómát harcias törzsek foglalták el és a századvégére a birodalom összeomlott. Jóllehet a latint egyre kevesebbember beszélte, mégis ez maradt az egyház és a Biblia nyelve. Sajnálatosmódon idõvel ez azt jelentette, hogy az istentiszteleten azemberek egyetlen szót sem értettek meg a Bibliából. Végül pedigmár a kevésbé képzett papok sem értették az általuk felolvasott bibliairészeket és a liturgia szavait. Már ebben a korszakban Isten üzeneténektovábbadására szükséges volt a Bibliát minden nemzetanyanyelvén kiadni. A 600-as évektõl kezdve Európában a Bibliaegyes részei, az evangéliumok és a Zsoltárok megjelentek a nemzetinyelveken. A teljes Biblia lefordítása monumentális feladat volt ésaz 1200-as évek elõtt egyik európai nyelven sem valósult meg. Kezdetbena fordítók kis lépésekkel haladtak. Lemásolták a latin Bibliátés minden sor fölé jegyzeteket írtak, amelyeket a tudósok glosszáknakneveznek. Az 1100-as évektõl kezdõdõen a német-, a franciaországieretnekmozgalmak arra bíztatták követõiket, hogy saját magukolvassák a Bibliát. Ekkor hirtelen megnõtt a kereslet a bibliafordításokra.Az egyházi vezetõk azonban attól tartottak, hogy a fordításokbaneretnek tanok jelennek meg, és az emberek nem tudják majdmegfelelõ módon értelmezni az olvasottakat..Szt.Adoman:Szt.KolumbánéleteA kézirat másolásaAmikor az írnok mindent elõkészített, akkor a pergamenlapot az eredetikézirattal együtt a munkafelületre helyezte. Egy kisúlyozott zsinegettett az eredeti szövegre, ami segített követni a sorokat. Ezutánmunkája fölé görnyedt, és körültekintõen másolta az eredeti szöveget.Egyik kezében a tollat tartotta, másik kezében egy kést, amivela tollat hegyezte, vagy a hibás betûket kaparta le. A másolás intenzív,kimerítõ munka volt, ami megterhelte a szemet, a nyak és a hátizmait. Az írnok lassan dolgozott, hogy pontosan végezze a munkát,nehogy elkövetett hibáit a következõ másoló megismételje. Ez amunka teljes odaszánást kívánt, mivel a szerzetes a bibliai szövegetelfogadta Isten igéjének, amit csak tökéletesen szabad visszaadni.A régi kéziratok nagymértékû pontossága mutatja, milyen komolyanvették a kolostori írnokok munkájukat.A kézirat díszítéseA legkorábbi keresztyén kéziratok csak szavakat tartalmaztak, nemvoltak illusztrálva. Az olvasó figyelmének lekötésére az írnokok a 4.századtól kezdtek vizuális elemeket adni a szöveghez. Idõvel ezekaz elemek egyre díszesebbé és kimunkáltabbá váltak, és az oldal világosabbátételéhez még vékony arany- és (ritkábban) ezüstlemezeketis felhasználtak. Az idõ múlásával az illusztrációk egyre kidolgozottabbáés sokszínûbbé váltak. Volt közöttük miniatûr motívumés egész oldal méretû festmény is. Olykor a margókat is bibliai jelenetekkeldíszítették. A 6. és 7. században északi barbár germán törzseksöpörtek végig Európán, elfoglalva annak nagyobb részét éselpusztítva kultúráját. Ekkor a kéziratok díszítésének mûvészete isfélbeszakadt. Írország és Észak-Anglia viszont kimaradt a megszállásból,így ott töretlenül folytatódott a kéziratdíszítés mûvészeténekfejlõdése.A 8. század végén Nagy Károly császár jóvoltából kulturális reneszánszvette kezdetét. A császár kultúrateremtõ céllal egész Európábólés a brit szigetekrõl tudósokat hívott meg udvarába, aminekkövetkeztében a könyvdíszítés is újra felvirágzott Franciaországészaki és Németország nyugati területein.Az egyház William Shakespeareidejében évente egyszer színpadraállított 25–50 darabot, amelyekbibliai történetekre alapultak ésmozgó színpadokon adták elõazokat. D. van Alsoot festményén(1615) a lóvontatású dobogón aJézus születésérõl szóló darabotadják elõ

John Wycliffe(1320–84 körül)elõreformátor,az elsõ angolbibliafordításinspirálójaEgy oldala Wycliffe általkezdeményezettbibliafordításból(1300-as évekvége)Peter Waldo,a valdensmozgalomalapítójaWycliffe BibliájaAmikor John Wycliffe oxfordi tudós a 14. század közepéna Bibliát tanulmányozta, felismerte, hogy mégmaguk az egyházi vezetõk sem valósítják meg, amirõla Biblia beszél. Elõadásaival, prédikációival ésírásaival sokat támadta a hivatalos egyházat, sõt,még a pápát is kritizálta. Kijelentette, hogy a pápanem lehet Isten szava a földön, mert az egyedül aBiblia. A Szentírás iránti tiszteletbõl elkezdte szorgalmaznia Biblia angolra fordítását, a latin változatlecserélését, mondván, hogy azt csak a mûvelt papoktudták olvasni: „A hitet mindenkinek meg kellértenie, és mivel a Szentírás hitünk alapelveit tartalmazza,a hívõknek olyan nyelven tegyék elérhetõvéa Bibliát, amelyet megértenek”.Egy oldala GutenbergBibliábólAZELÕREFORMÁTOROKÉS A RENESZÁNSZBIBLIÁJAMás elõreformátorokNem John Wycliffe volt az egyetlen ember, aki a középkorvégén a Biblia alapján szembeszállt az egyházzal,a pápák gazdagságával, valamint az egyházvilági hatalomra törekvésével. Peter Waldo gazdagkereskedõ volt a franciaországi Lyonban. 1170-bentért meg Jézus szavainak hatására: „Ha tökéletesakarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét aszegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; aztánjöjj, és kövess engem” (Mt 19,21). Ezután Waldo átadtavagyonát a feleségének, lányát pedig zárdába küldte.Elkezdett koldulni, jótékonysági munkát végezni ésarról prédikálni, hogy minden keresztyénnek szegénységbenélve kell Jézust követni. Hamarosan követõiakadtak, akik lelki szegények néven váltak ismertté.A valdenseket 1184-ben, a veronai zsinaton kiátkozták,és „megrögzött szakadároknak” tituláltákõket. A reformáció idején a valdensek létrehozták sajátegyházukat, amely ma is létezik Olaszországban.Husz János csehországi parasztcsaládból származott,elõször pap, majd pedig híres tudós vált belõle.Prágai tartózkodása idején ismerkedett meg Wycliffeírásaival, és teljesen egyetértett azokkal. Attól kezdveprédikációiba beleszõtte Wycliffe gondolatait, hangoztatva,hogy a keresztyének számára nem az egyházivezetõség, hanem a Szentírás a végsõ tekintély.Élesen támadta az egyház gazdagságát és követelteaz evangéliumi mérték szerinti életet. 1410-ben V.Sándor pápa elrendelte Wycliffe minden könyvének amegsemmisítését, és megpróbálta akadályozni Huszprédikálását. 1414-ben Husz elutazott a konstanzi zsinatra,az uralkodó menlevelével. Ennek ellenére börtönbevetették és vádat emeltek ellene. Eretnekkényilvánították és máglyán megégették.Husz János máglyahalálaA bibliai szövegek „javítása”A köztiszteletben álló latin Vulgata hibáinak elsõ ismertkeresztyén humanista korrektora a humanistaLorenzo Valla volt, s ezzel példaképe lett a „humanizmushercegének”, a rotterdami Erasmusnak is.Erasmus mûveiben az egyházon belüli visszaéléseketigyekezett megjavítani. Reformot és nem forradalmatakart, de néha a pápa kifigurázásától semrettent vissza. Az egyházi hagyományok védelmezõiremindez nem tett jó benyomást. Nem fogadták ela humanisták és Erasmus érvelését, miszerint a Bibliahûségesebb fordítása és alaposabb megismerésejobb keresztyéneket nevel. Bár Erasmus magasoha nem akart forradalmat – és késõbb is ellenállta Luther Márton által követelt radikális változtatásoknak–, mégis elõkészítette a talajt. Ahogyan az 1500-as évek egyik népszerû egyházi szólása mondta:„Erasmus tojta a tojást és Luther keltette ki.”A keresztyén reneszánszA reneszánsz szó újjászületést jelent. Elsõsorban azókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításánakmûvészeti és tudományos újrafelfedezéséreutal. Másodsorban ezeknek a szellemi tevékenységeknekaz eredményeként az európai kulturálisélet újjászületését is jelöli. Jellemzõ kulturálisés irodalmi mozgalma volt a humanizmus. A reneszánszáltalában nem kedvezett az egyház megítélésének,de a hagyományõrzõ egyházi vezetõk fenyegetéskéntélték meg még a keresztyén humanistáktevékenységét is, hiszen azok az emberi bölcsességetés tudományt a keresztyénség átértékelésére ésmegreformálására akarták használni.Az egyházi egyetemeken tanító keresztyén humanistatudósok a klasszikus szerzõk és a Biblia eredetinyelven történõ tanulmányozása közben felismertmeglátásaikkal szerettek volna változtatni a helytelenegyházi gyakorlaton is. Azt állították, hogy a Bibliaévszázadokon át történõ félreértése eltorzult tanításokhoz,haszontalan rituálékhoz és botrányos viselkedéshezvezetett az egyházban.Egy oldal Erasmus1516-ban kiadottlatin és görögÚjszövetségébõlDesiderius Erasmus(1466–1536 körül)ErasmusDesiderius Erasmus egy holland pap törvénytelengyerekeként született. Szülei halála után gyámjai kolostorbakényszerítették, ahol vonakodva ugyan, depapnak állt. 26 éves koráig maradt a kolostorban, aholegy életre megutálta a szerzetesi élet merev szabályaités a korlátoltan gondolkodó teológusokat. Utazniakart és tudományos mozgástérre volt szüksége.Ugyanakkor azonban meg akart maradni az Ágostonrendbenis. Egy francia püspök magához vette latinnyelvû titkárnak és segített párizsi teológiai tanulmányainakmegkezdésében. Így kezdõdött Erasmus íróikarrierje. Ezt követõen bejárta Európa legtöbb országát.Gyenge egészsége miatt gyakran panaszkodott,mégis mindig felkutatta a kor legkiválóbb teológusait,hogy párbeszédet folytasson velük. Ezért ment el hatszorAngliába, „rossz sörük, barbarizmusuk és kellemetlenidõjárásuk” ellenére is. Az ottani tudósok indíttatásáramegtanult az Újszövetség eredeti nyelvén,görögül. Ennek eredménye lett legmaradandóbbmunkája – a görög Újszövetség. Erasmus sok könyvébenés tanulmányában kritizálta az egyházat, ami arrabátorította Luther Mártont és a többi reformátort, hogyugyanezt tegyék.

Luther és a követõi szembeszállnak X. Leó pápával, szerzeteseivelés a pápai teológusokkal. Fametszet 1568-ból.A Biblia nyomtatásaMár egy évszázaddal Luther elõtt John Wycliffe és HuszJános felröppentették a reform szikráit, de a tûz nemgyulladt fel. Luther reformelképzelése viszont futótûzkéntterjedt Németországban, Európa más országaiban, ésterjedt tovább megállíthatatlanul. A döntõ különbség Lutherés az elõreformátorok között az volt, hogy Luthernekrendelkezésére állt Gutenberg találmánya, a nyomda.Luther olcsón kinyomtathatta gondolatait könyvekben,röpiratokban, és szétoszthatta ezeket az emberek százainakés ezreinek. Ennél is fontosabb volt a Biblia anyanyelvûkiadása, amelynek következtében az emberek ráébredhettek,hogy a középkori egyházban sok tekintetbeneltorzult a Biblia üzenete.Az elsõ nyomtatott könyvbõl, a Gutenberg által nyomtatottBibliából ma 48 példány létezik, 1282 oldalból álló,kétkötetes könyv. Mindegyik oldalon két hasáb és 42 sorvan (ezért hívják a történészek „42 soros Bibliának”). Gutenbergnagy erõfeszítéseket tett annak érdekében,hogy a nyomtatott szöveg hasonlítson a kézíráshoz.Ahelyett, hogy kifejlesztett volna egyetlen új betûtípust, õtöbbet is készített a forgalomban levõ kézírásokat utánozva.A nyomtatás mûvészete gyorsan elterjedt, és azévszázad végén – Luther és az egyház összeütközésénekelõestéjén – csaknem minden nagyobb európai városbanvolt már nyomdászmûhely.ChristopherPlantinnyomdájaAntwerpenbenA nemzeti nyelvû BibliákAmikor Luther Márton kiadta a német nyelvû Bibliát, ezzelúj fordítások áradatát indította el. Holland nyelven Jacobvan Liesveldt jelentette meg a Bibliát 1526-ban. Ez a fordításannyira népszerû lett, hogy 1548-ban a katolikusokis arra kényszerültek, hogy kiadják saját holland nyelvûBibliájukat. Dániában 1550-ben II. Keresztély király parancsárakiadták a teljes Bibliát is. A korábban dán fennhatóságalá tartozó Svédországban 1541-ben jelent meg azelsõ teljes Biblia. Izlandon a teljes Bibliát 1584-ben adtákki. Lengyelországban az Újszövetség fordítását a lutheránustudós, Jan Seklucjan készítette el 1553-ban. Ezt követtea Bresztben kiadott teljes Biblia 1563-ban. A lengyelevangéliumi egyházak hivatalos Bibliájává a Gdanskban1632-ben készült javított kiadás vált. A szerb-horvát Újszövetség1562–63-ban jelent meg. Mivel a szerb és horvátirodalmi nyelvek közel azonosak, ezért csak egyetlenfordításra volt szükség, de az eltérõ ábécék miatt különószláv és külön cirill betûkkel is ki kellett adni. A lutheranizmusterjedését megakadályozandó, Ausztria szlovénnyelvû tartományában szlovénül is kiadták a teljes Bibliát1584-ben. Spanyolországban az inkvizíció megtiltotta aBiblia nemzeti nyelven történõ kiadását, ezért spanyolnyelvû Biblia csak a 18. században jelent meg. Portugáliahelyzete sem volt sokkal jobb, az elsõ teljes portugálnyelvû Biblia 1748-53 között készült el. Az elsõ protestánsolasz Bibliát Genfben adták ki 1607-ben. Franciaországbana reformáció hatására több francia nyelvû Biblia ismegjelent. Az elsõ teljes Bibliát 1530-ban adták ki, amelyAntwerpeni Biblia néven vált ismertté.A REFORMÁCIÓÉSA SZENTÍRÁSA kor legnagyobb írásmagyarázója:Kálvin JánosKálvin 1509. július 10-én született a franciaországiNoyonban. Apja indíttatására jogot tanult a humanistareformáció szellemiségétõl átitatott Párizsban. Egy„hirtelen megtérés” után kiáll a reformáció eszméi mellett,ezért menekülnie kell az egyetemrõl és Franciaországbólis. 1536-tól Genfben igyekszik átültetni a gyakorlatbaaz evangéliumi keresztyénség tanait. Rövidmegszakítással ebben a városban töltötte el az életét,itt írta meg a reformált hit legnagyobb hatású összefoglalását,az Institutiót, és a szinte a teljes Szentírástátfogó kommentárjait, amelyeknek tudományos alapossága,lényeglátása és gyakorlatiassága ma is páratlan.Kálvin korát messze megelõzve egyaránt fontosnaktartotta a Biblia eredeti szövegének ismeretét, abibliai kortörténet eredményeinek felhasználását, akortárs zsidó írásmagyarázattal való folyamatos párbeszédet,az egyházatyák ismeretét, a bibliai szövegbenrejlõ retorikai és irodalmi sajátosságok felismerését,ugyanakkor az egyszerû olvasók számára is érthetõ,világos és tömör fogalmazásmódot.A katolikus válaszA protestantizmus terjedése arra kényszerítette a katolikusegyházat, hogy bizonyos mértékû önvizsgálatot tartson.Néhány eredménytelen próbálkozás után 1545 decemberébenaz észak-olaszországi Tridentben nyitottákmeg a régen várt zsinatot. A Szentírásra vonatkozó határozatokataz 1546-ban tartott negyedik ülésszakon hoztákmeg. Ellentmondva Luther tanításának, miszerint ahit forrása egyedül a Szentírás, a zsinat kitartott a hagyományérvényessége mellett is. Ugyanez a határozat felsoroljaa katolikus egyház által elfogadott bibliai könyveketis. Ez magában foglalta a protestánsok által apokrifnektartott könyveket, amelyek megtalálhatók aSeptuagintában (a héber Biblia görög fordításában), dehiányoznak a héber bibliai kánonból (maszoréta szöveg).Másik határozatában a zsinat a Vulgatát nyilvánítottaa Biblia hivatalos szövegévé. Mivel „ezt õrizte meg azegyház évszázadokon át, ezt használták templomi felolvasásoknál,vitáknál, prédikációknál és magyarázatoknál”.Ugyanez a határozat kijelentette, hogy egyedül akatolikus egyház jogosult értelmezni a Szentírást, hogy„visszatartsa a felelõtlen elméket” Isten igéjének eltorzításától.A zsinat befejezése után a tudósok elkezdtekdolgozni a Vulgata javításán, amelyet VIII. Kelemen pápaidején, 1592-ben adtak ki. Azóta az a Kelemen-féleVulgata a Biblia hivatalos latin fordítása.Luther és BibliájaLuther Márton nevéhez kötjük a reformáció (az egyházatmegújító mozgalom) elindítását. Parasztcsaládban született,apja rézbányász, majd késõbb bányászati vállalkozóvolt. Apja felismerte fia rendkívüli értelmi képességeit,s ahelyett, hogy az elemi iskola elvégzése után bevontavolna a családi vállalkozásba, középiskolába, majd jogiegyetemre küldte a fiatal Luthert. Egy hónappal jogi tanulmányainakelkezdése után, Luther hazament meglátogatniszüleit. A visszaúton vihar csapott le rá, ezért Luthera bányászok védõszentjéhez fohászkodott: „SzentAnna! Ha megsegítesz, szerzetes leszek!” Néhány hétmúlva bevonult egy kolostorba, és ez a döntése megváltoztattaa keresztyénség történetét. A szerzetesek általelfogadott aszketikus életmódot gyakorolta, imádkozott,böjtölt, önmegtagadása jeléül ostorozta magát és hidegéjszakákon takaró nélkül aludt. Ennek ellenére sohasemérezte azt, hogy Istennek tetszõ ember lenne. Az elõadásairaés prédikációira való készülés közben azonbanegy napon rabul ejtette Luthert az a bibliai tanítás, amelyszerint a keresztyének nem az egyházi szabályoknak engedelmeskedve,nem a papoknak tett bûnvallás miatt,nem a bûnhõdésért, sem pedig a jó cselekedeteikért üdvözülnek,hanem egyszerûen Istenben való hitükért.Egyetlen vers summázta ezt számára: „Az igaz emberpedig hitbõl fog élni” (Róm 1,17). Tanulmányai meggyõzték,hogy az üdvösséget nem lehet kiérdemelni.Egyszerûen csak el kell fogadni, mint Isten ajándékát.Luther felismerése nem is jöhetett volna rosszabbkor azakkori egyháznak. Rómában az egymást váltó pápákmértéktelensége pénzügyi válságot okozott. A pénz elõteremtésérea pápa jóváhagyta a bûnbocsátó cédulákárusítását. Az árusítást azzal indokolták, hogy Jézus, azapostolok és a szentek jótetteibõl eredõen az egyháznakmérhetetlenül sok lelki kincse van. A pápa meríthet ebbõla forrásból, hogy kiszabadítson embereket a purgatóriumibûnhõdésbõl. Válaszul Luther megírta híres kilencvenöttételét – a bûnbocsánat árusítása ellen, azegyházi visszaélések ellen, és a tanítás ellen, hogy az üdvözüléshezgyónás és penitencia szükséges. Abban a reménybenszögezte ki tételeit 1517. október 31-én a wittenbergiMindenszentek templomának ajtajára, hogy vitátvált ki velük, amely reformhoz vezet majd. Vita helyettaz egyház vezetõi ajtót mutattak neki – vagyis kiátkozták.V. Károly német-római császár, aki nem engedelmeskedetta pápának és nem égette meg Luthert mint eretneket,birodalmi gyûlést hívott össze a németországiWormsba. Luther is meghívást kapott, hogy a gyûlésenlátványosan visszavonhassa állításait. Még a gyûlés elõttszabad elvonulást ígértek Luthernek, de az egyik választófejedelemnem bízott az ígéretben, ezért, hogy megvédje,a tanait fenntartó és a gyûlésrõl hazafelé tartó Luthertelrabolta és várába rejtette, György lovag álnéven.A várban töltött l0 hónapot Luther az Újszövetség lefordításárahasználta fel. A fordítással valószínûleg azért haladtolyan gyorsan, mert nem volt hajlandó szó szerintifordítást készíteni, amely mereven követi a görög szófordulatokat.Ehelyett olyan nyelvû Szentírást akart, amelyena német emberek beszélnek.Luther életének nagy élménye volt, hogy a Biblia – és nemaz egyház – segített neki megtalálni lelki békességét Istennel.Hitte, hogy a Biblia tartalma, Isten igazsága mindenkié:„Egy egyszerû laikus a Szentírással felfegyverkezve,felette áll a Biblia nélküli pápának vagy bíborosnak.”LutherMártonnémet nyelvûÚjszövetségfordításánakegy részleteFreskó a Vatikánbana tridenti zsinatról

A Brités KülföldiBibliatársulatelsõ székházaLondonbanA BIBLIA-TÁRSULATOKTÖRTÉNETEA kolportõrök(bibliaárusok)munkája idõnkéntigen viszontagságos.Maslennikoffkolportõr nyárikörútján Észak-OroszországbanA bibliatársulatok megjelenéseA 19. században és a 20. század elején gyakori látványvolt világszerte a vándorló és a helyi lakosoknakolcsó Bibliát kínáló utazó árus. Kezdetben gyalog jártak,késõbb kerékpárral, végül pedig mikrobusszal.Ezeket a bibliaárusokat francia szóval kolportõrökneknevezték. A kolpoltõrök odaszánt életû emberek voltak.Tevékenységüket nem a haszonért végezték, hanema bibliatársulatuk misszióját megvalósítva, mindenkihezszerették volna eljuttatni Bibliát. A bibliatársulatokolyan szervezetek ma is, amelyek célja a Bibliaterjesztése – szerte az egész világon.Az elsõ bibliatársulatok a 19. század elején jöttek létre,de nem elõzmények nélkül. A 18. században Európábanés Amerikában terjedõ evangéliumi mozgalom aBiblia fontosságát hangsúlyozta a hit terjesztésébenés a tanításban. Ekkor több bibliaterjesztõ szervezet isalakult.Az 1710-ben, a németországi Hallében alakult CansteinBibliaintézet volt az elsõ szervezet, amely elhatároztaaz olcsó Bibliák elõállítását. Számos brit társulatis létrejött, közöttük a Tengerészeti és Katonai Bibliatársulat,amelyet 1780-ban alapítottak a Biblia terjesztéséretengerészek és katonák között. A franciák 1805-ben kezdtek el Bibliákat terjeszteni az egész országban,bár a Francia Bibliatársulat csak 1946-ban alakultmeg. Ezek közül a társulatok közül a legbefolyásosabb,amelyet más szervezetek is világszerte modellnektekintettek, a Brit és Külföldi Bibliatársulat volt.1804. március 7-én alapították, amikor mintegy 300brit protestáns laikus találkozott Londonban, hogymegvitassa a Biblia terjesztését. A tanbeli és szervezetikülönbségek ellenére ezeknek a hívõ embereknekegyetlen céljuk volt: kiadni a Szentírást „magyarázójegyzetek nélkül”, és terjeszteni az egész világon, haszonnélkül.A következõ évtizedekben sorra alakultak a bibliatársulatokEurópa más országaiban is: Németországban,Svájcban, Skandináviában, Hollandiában, Oroszországbanés Franciaországban; úgyszintén Kanadábanés az Egyesült Államok egyes részeiben. 1900-banmár csaknem 2000 kolportõr állt a különféle bibliatársulatokalkalmazásában, a világ csaknem minden országában.A Wycliffe Bibliafordítók EgyesületeAz 1930-as évek elején, miközben William CameronTownsend misszionárius egy guatemalai misszióbanmunkálkodott, az egyik helybeli feltett neki egy egyszerûkérdést: „Ha a te Istened olyan csodálatos, miértnem beszél az én nyelvemen?” A kérdés mélyen felkavartaa misszionáriust.Miután komolyan elgondolkodott az indián férfi kérdésén,Townsend arra a meggyõzõdésre jutott, hogy mindenembernek meg kell adni a lehetõséget, hogy Istenigéjét saját anyanyelvén olvassa, és elhatározta, hogyennek érdekében tesz is valamit. 1934-ben nyelvészetiiskolát alapított a jövendõbeli bibliafordítók képzésére.Townsend az iskolát a híres elõreformátorról WycliffeTábornak nevezte el. A hallgatók a képzés befejeztéveltávoli vidékekre mentek, hogy kifejlesszenek írásrendszereketazokon a nyelveken is, amelyeken nem létezik,és lefordítsák a Szentírást ezekre a nyelvekre. A WycliffeTábor gyorsan növekedett, és Townsend 1942-ben kettéválasztotta,két független szervezetre. Az egyik lett aNyári Nyelvészeti Szabadegyetem (SIL), a másik pediga Wycliffe Bibliafordítók. Fennállásának elsõ 60 éve alatta SIL 1320 nyelven, amit 350 millió ember beszél, többmint 50 országban folytatott nyelvészeti tevékenységet.A bibliafordítás nehézségeiA bibliafordítás mindig is nehéz feladat volt, de egy ismeretlenkultúra nyelvére még nehezebb lefordítani aSzentírást. A fordítóknak meg kell alkotni a nyelv hangjainakrendszerével foglalkozó módszerüket. A hanglejtésiproblémák mellett gyakran jeleket kell alkotniazokhoz a hangokhoz, amelyek az ismert európainyelvekben nem is léteznek.A fordítás során más jellegû problémák is felmerülnek.Gyakran lehetetlen egy kis nyelvjárás nyelvén olyanmegfelelõ szót találni, amit a héber és görög nyelvhasznál. Például, Ézsaiás kijelentése, hogy a mi bûneink„olyanná lesznek, mint a hó”, a dzsungelben élõembereknek, akik még soha nem láttak havat, nemmond semmit, még akkor sem, ha a szó létezik a szótáraikban.Eljutni a világ végéreA Brit és Külföldi Bibliatársulat kezdetektõl fogva terjesztettea Szentírást a világ távolabbi részein, ahogyantámogatták új fordítások készítését is. A legtöbbbibliatársulat saját országán belül tevékenykedett, kivévea Holland, a Skót és az Amerikai Bibliatársulatot.Ez a három bibliatársulat fordított és terjesztett Bibliákatsaját országhatárain túl is, azokon a helyeken, aholmisszionáriusaik munkálkodtak. A bibliatársulatok komolymegbecsülésre tettek szert az általuk terjesztettBibliák gondos és tudományos elõkészítésével. Mûködésüksorán a Szentírást – a teljes Bibliát, vagy egyesrészeit – hihetetlenül sok nyelvre lefordították. Mindeközbena bibliatársulatok nyitottak maradtak mindenkeresztyén irányába, elfogadva minden olyan felekezetet,aki együttmûködik velük és használni akarja abibliáikat. Ez határozta meg eredeti elképzelésüket,miszerint a Szentírást „magyarázó jegyzetek nélkül”kell kiadni, elkerülve ezzel a különféle felekezetek közöttiértelmezési konfliktusokat. Miközben a Brit, a Hollandés az Amerikai Bibliatársulat munkájával átfogta avilágot, volt néhány olyan terület, ahol munkájuk keresztezteegymást. Emiatt a 20. század közepén – ahatékonyság érdekében – megpróbáltak együttmûködni.1946-ban 14 európai, brit és amerikai társulategyesült, megalakítva a Bibliatársulatok Világszövetségét.Ez a szövetség annak a munkának a központja,ahol tervezik és koordinálják a Bibliák fordítását ésterjesztését az egész világon.2007-ben a Bibliatársulatok Világszövetségének 145nemzeti bibliatársulat a tagja, és a bibliatársulati munkatöbb mint 200 országban van jelen. Ezekben az országokbanévente több mint ötszázmillió teljes Bibliát– vagy bibliai részeket – juttatnak el emberekhez.Utazó bibliaügynökök a világ végénMary Jones 15 évesen Bala városába indul, hogy Bibliátvásároljon magánakMary Jones sírköve, amely a Brit ésKülfödi Bibliatársulat létrejötténekelõzményeirõl is beszél. A Bibliáhozvaló nehézkes hozzáférés problémájáramutatott rá Mary Jones történeteis. A lányka több mint 30 kilométertgyalogolt, hogy több éven át gyûjtögetettpénzén Bibliát vegyen. Amikormegérkezett, a Bibliák már elfogytak.1804-ben egy csoport keresztyén elhatározta,hogy segít a walesi anyanyelvûhívõknek is hozzájutni aSzentíráshoz, ezzel kezdõdött a Brités Külföldi Bibliatársulat története.

A HOLT-TENGERITEKERCSEKA templomtekercs egy új zsidó templom terveittartalmazzaQumran, az a hely, ahol a holt-tengeri tekercseket megtaláltákA holt-tengeri tekercsek megtalálásaAmióta a fiatal Dávid parittyájával legyõzte Góliátot,pásztorfiú köve nem gyakorolt ekkora hatást a világra.1946–47 telén egy fiatal pásztor terelgette nyáját aHolt-tenger partján, Jeruzsálemtõl 124 kilométerre keletre.A sziklák között meglátott egy barlangot, ahovábedobott egy követ. A fiú összeroppanó cserépedényekhangját hallotta. Amikor bemászott a barlangba,ott tekercseket talált három agyagedényben. Az egyiktekercsen, amelyet 150 évvel Jézus elõtt másoltak,Ézsaiás próféta könyve volt. Ez a tekercs körülbelülezer évvel volt régebbi az addig ismert tekercseknél. Arégészek és a helyi pásztorok elkezdték átkutatni akörnyék barlangjait. A következõ évtizedben megtaláltáka római katonák által elpusztított sivatagi közösség,az esszénusok szent iratokból álló, elrejtettkönyvtárát, amelynek egyes darabjai Kr. e. 250 és Kr.u. 68 között keletkeztek. Eszter kivételével az Ószövetségmindegyik könyvét megtalálták közöttük, jóllehetnémelyik tekercset igen rossz állapotban, darabokraszakadva.Régészek szerint ez volt az esszénus közösség scriptoriuma,azaz tekercsmásoló mûhelyeKecskéket terelgetõ arab pásztorgyerek napjainkbanA 4. számú barlangbelseje, ahol 15 000tekercstöredékettaláltakÓriási kirakóA Holt-tenger mellett fekvõ Qumran feletti szakadékokbanés 11 sziklabarlangban szétszórva mintegy 800 kéziratottaláltak – ezekbõl 200 ószövetségi könyv volt.Csak egytucatnyi kézirat volt sértetlen. A többi szétmorzsolódotttöredékben – körülbelül 25 000 darabban –hevert ott, többségük mérete kisebb volt egy emberi körömnél.A tudósok évtizedek óta az apró darabok öszszeillesztésénfáradoznak, csak napjainkban kezdtekmegjelenni a teljes holt-tengeri szövegkiadások. A barlangikönyvtárban három kategóriába tartozó írásokattaláltak: bibliai könyveket, a bibliai könyvek kommentárjait,valamint általános vallási iratokat, például imakönyveket,közösségi szabályzatokat és látomásokat. Azegyik leletet réztekercsnek is nevezik, mert a szövegetrézlemezre vésték. Ez 64 olyan helyszín leírását tartalmazza,ahol kincseket rejtettek el, aranyat, ezüstöt, parfümötés más tekercseket. A helyszínek leírása bizonytalanés kódolt, ezeket inkább csak a terepet jól ismerõ közösségivezetõk emlékezetének felfrissítésére szánták.A tudósok megállapították, hogy a bibliai könyvek szövegeicsaknem teljesen megegyeznek a hagyományosmaszoréta szöveggel, amelyet egy évezreddelkésõbb írtak. Ez arra utal, hogy a zsidó iratokat az elsõévszázadban kanonizálták, és az írnokok figyelemreméltó gondossággal õrizték meg a szent szavakat.Vannak azonban különbségek is, leginkább a Zsoltárokban,Izráel énekeskönyvében.A bibliai könyvek kommentárjai, közöttük Ézsaiás,Habakuk és Hóseás könyvének kommentárja azt mutatják,hogy a holt-tengeri közösségnek volt egyfajta saját,jellegzetes bibliamagyarázati módszere. Ahogyan akeresztyének a zsidó Biblia Jézusra vonatkozó utalásaitállították a középpontba, úgy a holt-tengeri közösségis felhívta a figyelmet a végidõkre vonatkozó üzenetekreés utalásokra, amikor is Isten leszámol a bûnnel éslétrehozza igazságos országát. Az esszénusok megvoltak gyõzõdve arról, hogy a vég közel van és hogy õka „világosság fiai”, akik hamarosan Isten seregébenfogják legyõzni a „sötétség fiait”, azaz a rómaiakat ésmás bûnösöket.A könyvtár egyéb írásai még többet árulnak el a tekercsekszerzõirõl. A Közösség Szabályzatából kiderül,milyen tisztasági törvényeik voltak. Mindennap rituálisfürdõt vettek, hogy tiszták maradjanak az Isten seregébenvaló harchoz. A Háborús tekercs tartalmazza haditervüketis.A holt-tengeri tekercsek azt bizonyítják, milyen gondosanmegõrizték a zsidó másolók szent irataikat. A tekercseksegítségével beleláthattunk egy olyan közösségéletébe és vallásgyakorlatába, amely ott és akkorélt, ahol és amikor a keresztyénség megszületett.1965 óta a holt-tengeri tekercsek egy része megtekinthetõa jeruzsálemi Izrael Múzeumban, a „Shrine of theBook” (a Könyv Szentélye) elnevezésû épületben.Kik rejtették el a könyveket?A legtöbb szakértõ szerint a holt-tengeri tekercseketegy zsidó szerzetesrend jellegû csoport másolta le ésõrizte meg. Ezek a zsidók – csaknem mindannyian férfiak– egy Qumran nevû sivatagi közösségben éltek. Atelepülés egy kis, fallal körbevett falu volt a Holt-tengerpartjának barátságtalan, elhagyatott hegyormán.Az esszénusok minden kapcsolatot megszakítottakJeruzsálemmel Kr. e. 152-ben, amikor a Szíria ellenigyõztes függetlenségi háború után az egyik zsidó vezetõfõpappá nyilvánította magát. Amikor azesszénusok kivonultak a zsidó társadalomból, magukkalvittek zsidó szent iratokat, amelyeket lemásoltakés megõriztek. A csoport vezetõi új munkákat is írtak,például jóslatokat a közeledõ végidõkrõl. Az élet iróniája,hogy hamarosan valóban elérkezett külön világuk,a közösség vége. A zsidó háború megvívására sietõrómai katonák Kr. u. 68-ban földig rombolták a települést.Az esszénusok messzire elláthattak a magashegygerincrõl és valószínûleg mérföldekrõl észlelték aközeledõ katonaságot. Ezekben a zûrzavaros pillanatokbanrendelhették el a közösség vezetõi a tekercsekelrejtését a közeli barlangokban. A tekercsek többségét– több mint ötszázat – a négyes barlangban helyeztékel, a település mellett fekvõ szakadék túloldalán.A Qumran romjai között talált megégett falak és aletört római nyílhegyek a település erõszakos pusztulásátbizonyítják.A Holt-tenger

Szent István király – színezett fametszet Forrás: ThurócziJános: Chronica Hungarorum Augsburg, Erhard Ratdolt,1488.A magyar bibliafordítás elõfutáraiBár a magyarok vándorlásaik során már az 5. századbantalálkozhattak keresztyén kereskedõkkel és hittérítõkkel,a bibliai szövegek magyar nyelvre fordításaés istentiszteleti használata bizonyíthatóan csak SzentIstván korában kezdõdött. Híres nyelvemlékeink közüla Halotti beszéd (12. század) és az Ómagyar Máriasiralom (13. század) is megõrzött néhány bibliai töredéketés fogalmat („Bizony mely napon eendel e fagyümölcsébül, halálnak halálával halsz”; „világ világa...véred hull vizül... Fiam... hal büntelen”)Jordánszky-kódex Facsimile kiadás.Az Esztergomi Fõszékesegyházban õrzött, 1516-19 közöttkészült MSS.A protestáns új fordítású Biblia1947-ben a Brit és Külföldi Bibliatársulat már foglalkozottegy új Károli-revízió gondolatával, a kommunistahatalomátvétel azonban mint nyugati szervezetet azország elhagyására késztette, ezért a magyar nyelvûBiblia gondozásának felelõssége a legnagyobb magyarprotestáns egyházra, a reformátusra maradt. Areformátusok kezdeményezésére 1949-ben létrejött –négy másik protestáns és az Ortodox Egyház közremûködésével– a Magyar Bibliatanács. Az MBT folytatnikívánta a Károli-revízió munkáját: 1951 és 1969között jelentek meg sorban azok a próbafüzetek, amelyeka készülõ revízió szövegét tartalmazták. A hozzászólások,bírálatok és nem utolsó sorban saját tapasztalataikalapján a bizottság munkatársai a következõmegállapításra jutottak: „A Károli Biblia revíziója nemfolytatható tovább a Károli szöveg jellegzetességeinekelvesztése nélkül, helyesebb volna egy, a kötöttségektõlmentes új fordítást készíteni.”Az új protestáns fordítás munkálataiba a bibliafordítószakembereken kívül bevonták az érdeklõdõ magyarországiés határon túli lelkészeket, teológiai tanárokat,külföldi szakprofesszorokat, valamint a fordítást szakmailagés anyagilag egyaránt felkaroló BibliatársulatokVilágszövetségének (United Bible Societies) fordításiszakembereit. 1975 tavaszára elkészült a fordítás.A MBT már 1979-ben meghirdette az új fordítás revízióját,amely 1990-ben, a Vizsolyi Biblia 400. születésnapjánjelent meg. A változatlan formában ma is kiadott1908-as revideált Károli mellett ez lett a legelterjedtebb,hivatalossá nyilvánított bibliafordítás protestánsés ortodox körökben.A MAGYARBIBLIAFORDÍTÁSTÖRTÉNETEAz elsõ teljes magyar bibliafordításA elsõ teljes magyar nyelvû bibliafordításra 1590-ig várnikellett. A gönci református esperes, Károli Gáspárszervezte és fogta össze a fordítás és a nyomtatás munkálatait.Károli – egy 18. századi méltatója szerint – „koralegkiválóbb magyar bölcsésze, nyelv- és hittudósa;hívei közt Isten igéjének legékesebb hirdetõje” volt. Amunka mindössze három év alatt készült el, ami felvetiannak a lehetõségét, hogy Károlinak már korábbankész volt egy „nyersfordítása”, amelyet munkatársaivalcsupán átdolgozott és finomított. Az egyes bibliai fejezetekelé Károli rövid összefoglalást illesztett, „hogyamit keres az olvasó, hamarabb megtalálja. Holott valaminehézség volt egy igében, azt megmagyaráztam.” A16. század legkiválóbb és legnagyobb hatású irodalmialkotása mindazonáltal nem maradhatott volna fenn ésnem kerülhetett volna nyomdába, majd pedig az olvasókkezébe, ha nem akadnak olyan fõúri pártfogói, mintRákóczi Zsigmond egri kapitány, Báthori István országbíró,Homonnai Drugeth István fõispán vagy MágócsiGáspár gyulai kapitány, akiknek a három részre szakadtMagyarországon nem csak anyagilag kellett támogatnia vállalkozást, de alkalmasint fegyverrel megvédeniis. A fordítás ugyan Göncön folyt, de a nyomtatásmunkálatait kilenc emberrel és három nyomdagépenMantskovit Bálint, a kiváló lengyel tipográfus vezette Vizsolyban(innen a fordítás elnevezése).Károli Lutherhez hasonlóan még a bõvebb ószövetségikánon könyveit is lefordította, sõt néhány apokrifusírást is. Ezeket a szent könyvekkel egyenértékûnekugyan nem tekintett, de olvasásra és lelki épülésrehasznosnak tartott mûveket késõbb, a 16. századi szövegkiadásokszerkesztõi már kihagyták, hiszen ez isegyik ismérve lett a katolikusoktól való elkülönülésnek.A magyar köznyelv is olyan kifejezésekkel, szállóigékkelgazdagodott Károli fordítása nyomán, mint „nyakrafõre”,„nem szeretem napok”, „más szemében meglátjaa szálkát, a magáéban nem látja a gerendát”, „viszketa fülük”, „verd meg a pásztort, elszéled a nyáj”vagy „zengõ érc és pengõ cimbalom”.Káldi György bibliafordításaA Pázmány Péterhez hasonlóan protestáns családbólszármazó Káldi György fordítása (1626) hasonló szerepettöltött be a katolikus bibliafordítások, mint Károliéa protestánsok között. A kiváló jezsuita tudós mûvét1605-ben az erdélyi Gyulafehérváron kezdte el, s kétévvel késõbb Olmützben fejezte be. Az engedélyezésreés a megjelentetésre majd két évtizedet kellett várnia,addig az egyházi felsõbbség által e munkávalmegbízott Forró György jezsuita testvérrel együtt csiszolgatta,javította a mûvet, s ez javára is vált a fordításnak:nyelvezete letisztult, érezhetõ rajta a három évtizedesnyelvi fejlõdés a Vizsolyi Bibliához képest (ehárom évtizedben olyan kiváló nyelvmûvészek alkottak,mint Szenci Molnár Albert, Balassi Bálint és PázmányPéter). Káldi fordításának történetében különöstény, hogy a nyomtatás költségeit egyrészt PázmányPéter érsek és fõkancellár,másrészta vallási toleranciájárólhíres BethlenGábor reformátuserdélyi fejedelemfedezték.Szent Biblia –Fordította:Káldi György2. kiadás,Nagyszombat,Berger Leopold,1732.Újabb magyar bibliafordításokSzenci Molnár Albert mint segéd és futár gyakran közvetítetta gönci fordítómûhely és a vizsolyi nyomda között.Minden vágya az volt, hogy felnõttként is a magyarnyelvû Biblia szolgálatába álljon. Õ készítette elKároli fordításának elsõ javított kiadását, az „olvasóbarát”méretû Hanaui Bibliát (1608). Ezt hamarosan követteSzenci második, Oppenheimban kiadott revíziója(1612). Évtizedek múlva I. Rákóczi György fejedelembenmerült fel a gondolat, hogy újra kijavítsák aKároli-fordítás esetleges hibáit. Ezt a munkát KölesériSámuel nagyváradi teológiai tanár végezte el, s így jelenhetettmeg 1661-ben az ún. Váradi Biblia, immár azapokrifus könyvek nélkül. Sajnos a történelmi körülményekfolytán a Károli-fordítást hosszú évtizedekigcsak külföldön nyomtathatták, mégpedig az idegenanyanyelvû nyomdászok, korrektorok keze alatt tûrhetetlenülsok sajtóhibával terhelten. Ezt a helyzetetakarta orvosolni Misztótfalusi Kis Miklós, a világhírûnyomdász és teológus, valamint Komáromi CsipkésGyörgy, a tudós debreceni lelkipásztor is. Misztótfalusi„aranyos” Bibliája 1685-ben látott napvilágot (õ szedteelõször dõlt betûvel azokat a szavakat, amelyek azeredeti szövegbõl hiányoznak, de a magyar fordításhozszükségesek). Készültek más Károli-revíziók is:1705-ben, Bél Mátyás rejtélyes „javítása” 1717-ben,1765-ben, majd 1794-ben is. Sajátos kísérletnek tekinthetjükBallagi Mór fordítását (1842), amely a közkeletûszófordulatokat, a tulajdonneveket és a fejezetbeosztásttekintve megõrizte a Károli-fordítást, denyelvi tekintetben radikálisan megváltoztatta azt. Mintkorábban már említettük, az utolsó „hivatalos” Károlirevízió1908-ban készült el, a Brit és Külföldi Bibliatársulatköltségén. Ez a mai is használt ún. revideáltKároli-fordítás.Szentírás részlet az új fordítású Bibliából20. századi bibliafordításainkCzeglédy Sándor Újtestamentuma 1924-ben jelentmeg. Ez volt az elsõ olyan magyar bibliafordítás,amely a szöveget nem tördelte versekre, hanem folyamatosanközölte, s a versszámokat csak a mondatokelején tüntette fel. Raffay Sándor evangélikus püspökKároli Gáspár születésének 400. évfordulójára (1929)jelentette meg Újszövetség-fordítását. Ebben egyrésztigyekezett megtartani a közkeletûvé vált Károli-félemegoldásokat, másrészt magyarosítani igyekezett arégi fordítást. Raffay Sándor Ceglédy Sándorral közösenkészített egy Károli-revíziót is 1938-ban, ez azonbannem vált elfogadottá. Kecskeméthy István bibliafordításasajátos színt képvisel. Részletekben, magánkiadásbanközölte az Újszövetség könyveinek fordítását,amely végül egyetlen kötetben 1931-ben jelentmeg, a Skót Bibliatársulat kiadásában. 1951-ben jelentmeg Békés Gellért és Dalos Patrik szerzetesekRómában készült, lapalji jegyzetekkel ellátott Újszövetség-fordítása.A legutóbbi idõk egyéni Újszövetség-fordításokközül színvonal és népszerûség tekintetébenki kell még emelnünk Budai Gergely (1967) ésRavasz László (1971) mûveit.

A MAGYAR BIBLIATÁRSULAT KIADVÁNYAIBiblia magyarázó jegyzetekkelAz egyes bibliai könyvekhez történeti és tartalmibevezetést, és a szövegrészek közé tördeltháttérmagyarázatokat, valamint „Tárgyimagyarázatok” címszó alatt egy a fontosabbfogalmakat kislexikonszerûen fölsorakoztatószógyûjteményt tartalmaz ez a Vizsolyi ótaelsõként kiadott, magyar nyelvû, protestáns„magyarázatos Biblia”.Jézus példázatai CD formátumbanHangjáték az új fordítású Biblia (1990)szövegévelJézus példázatai történetek, hasonlatok,megragadó életképek. A hallgatót együttgondolkodásra,sõt egész gondolkodásmódjánakmegváltoztatására indítják. Ezúttalhangjáték formájában elevenednek meg etörténetek.Rainer Albertz: Illés, Isten tüzes harcosaPáratlan hatású próféta volt: személye az izráelihitben csak Mózesével vetekedhet, sannak reménye, hogy az idõk végén mégegyszer visszatér mûvének beteljesítésére,meghatározó befolyással volt Keresztelõ Jánosraés a názáreti Jézusra is.Bibliaismereti kézikönyv – Bevezetés ésmagyarázatok a Szentírás könyveihezBevezetés és magyarázatok a Szentíráskönyveihez. Elsõsorban a közép- és felsõszintûoktatás igényeihez alkalmazkodvaközöl fontos tartalmi és háttérismereteketaz egyes biblia könyvekrõl.Losonczi Léna: Zsoltár minden idõbenA 150 zsoltár verses parafrázisa KeresztesDóra illusztrációival.Idegen nyelvû BibliákA Magyar Bibliatársulat örömmel áll mindazokrendelkezésére, akik bármilyen idegennyelvû Bibliát keresnek! Érdeklõdni lehet azMBTA vagy kiadója, a Kálvin Kiadó munkatársainál:info@bibliatarsulat.hu vagykalvin.kiado@kalvinkiado.huIdegen nyelvû Újszövetség-kiadásokA magyar protestáns új fordítású Bibliaés az idegen nyelvû (angol, német, román,szlovák) Szentírás szövege párhuzamostördeléssel.Deuterokanonikus Bibliai könyvek –A Septuaginta szövege alapjánA katolikus bibliafordításokban ma is megtalálható,ám a protestáns bibliákból hiányzó,másodlagosan kanonikus könyveknek mostaz eredeti görög szöveg alapján készült, újfordítása.Stephen M. Miller – Robert V. Huber:A Biblia történeteE gazdagon illusztrált könyv végigkalauzoljaolvasóit a Biblia keletkezésének történelmenátívelõ, kalandos útjain egészen napjainkig.Közérthetõ, eleven stílusban mutatjabe, hogyan ihlette és gazdagította páratlanmódon a „Könyvek könyve” az egyetemes,s azon belül magyar kultúrát.Ingo Baldermann: Tündöklõ fény a sötétéjszakábanBibliai elbeszélések a karácsonyról.Biblia-válogatás magyarázó jegyzetekkelA középiskolások, és a felsõoktatási intézményekbentanulók számára készített szöveggyûjtemény.Elsõsorban az irodalom- éstörténelemoktatáshoz nyújthatnak nagy segítségeta Szentírás mai magyar nyelvû szövege(revideált új protestáns fordítás, 1990).Laura Blanco-Silvia Carbonelli: Erényekés értékekVidám játékok, foglalkozások és elgondolkodtatókérdések 52 hétre, segítség a gyermekeknyitott, barátságos személyiségénekkibontakoztatásához.Bibliai atlaszNégy fejezetben 77 térképen mutatja beez a kiadvány a Szentírásban szereplõ országok,birodalmak történelmét, földrajzát, bibliaieseményekhez fûzõdõ viszonyát,és Jeruzsálem történetét.Ingo Baldermann: Ne féljetek!A passió és a húsvéti történet gyerekeknekIsabella Gresser illusztrációival.Fabian Vogt: Isten hozott a BibliábanRövid, összefoglaló, lényegre törõ ésszemléletes útikalauz a Szentíráshoz,olyanok számára, akik még nem jártaka Biblia világában.Holger Finze-Michaelsen: Miatyánk –felfedezések az Úrtól tanult imádságbanOlvasd el a Bibliát egy év alatt! –Bibliaolvasó vezérfonalLukács evangéliuma, hat magyar fordításbanPárhuzamos szövegtördeléssel készült ez ahárom katolikus (Káldy, új katolikus, Békés-Dalos) és három protestáns (Vizsolyi, revideáltKároli, revideált új protestáns) fordításszövegét tartalmazó, reprezentatív kötet,amelyet a Magyar Bibliatársulat és a Szent IstvánTársulat közösen jelentetett meg. A köteta „Bibliofil és speciális könyvek” kategóriábanelnyerte a Szép Magyar Könyv 2000 díjat,valamint az Antall József Emlékdíjat!Hangzó Újszövetség MP3 formátumban,Az új fordítású Biblia (1990) szövegévelKiadványunkat elsõsorban vak és gyengénlátó,illetve idõs és betegágyhoz kötött embereknek,kismamáknak, autósoknak, idõsés beteg emberek gondozásában vagy az ifjúságiés gyermekmunkában résztvevõ gyülekezetimunkásoknak ajánljuk, s mindazoknak,akik szívesen használják a 21. századitechnika nyújtotta új lehetõségeket a Szentírásmegismerésében is.Nagybetûs Károli Ószövetség és ÚjszövetségcsökkentlátóknakMercé Segarra-Francesc Rovira:Játékosan a Bibliáról – 43 bibliai történetSzórakoztató feladatok és bibliai tanulságokgyermekeknek.SzinopszisMáté, Márk, Lukács és Jánosevangéliumának párhuzamos szövegeIngo Baldermann: Kelj fel és járj!Jézusról szóló történetek gyerekeknek.Máté, Márk, Lukács és János evangéliumaÚj fordítású evangélium (Füzetek).A Biblia kincseibõl vegyél!Videokazetta-sorozat az Ószövetségrõl, azÚjszövetségrõl és a korai egyház történetefejezeteibõl bibliaórákra, hittanórákra.Kiválóan alkalmas egy-egy bibliai fejezetközösségi megbeszélésre, feldolgozására,beszélgetésindítónak vagy illusztrációnak.Képes ÚjszövetségE mostani, új változat is a revideált új fordításúBiblia (1990) szövegét tartalmazza, 500színes fotóval, lapszéli magyarázó jegyzetekkel,valamint a kötet végén a magyarázatosBibliából is ismert, ám annál bõvebb tartalmú,kislexikonszerû ún. Tárgyi magyarázatokkalkiegészítve.Hans Ruedi Weber: Engem olvas a könyvBibliaiskolai vezetõk kézikönyve.