A HOLT-TENGERITEKERCSEKA templomtekercs egy új zsidó templom terveittartalmazzaQumran, az a hely, ahol a holt-tengeri tekercseket megtaláltákA holt-tengeri tekercsek megtalálásaAmióta a fiatal Dávid parittyájával legyõzte Góliátot,pásztorfiú köve nem gyakorolt ekkora hatást a világra.1946–47 telén egy fiatal pásztor terelgette nyáját aHolt-tenger partján, Jeruzsálemtõl 124 kilométerre keletre.A sziklák között meglátott egy barlangot, ahovábedobott egy követ. A fiú összeroppanó cserépedényekhangját hallotta. Amikor bemászott a barlangba,ott tekercseket talált három agyagedényben. Az egyiktekercsen, amelyet 150 évvel Jézus elõtt másoltak,Ézsaiás próféta könyve volt. Ez a tekercs körülbelülezer évvel volt régebbi az addig ismert tekercseknél. Arégészek és a helyi pásztorok elkezdték átkutatni akörnyék barlangjait. A következõ évtizedben megtaláltáka római katonák által elpusztított sivatagi közösség,az esszénusok szent iratokból álló, elrejtettkönyvtárát, amelynek egyes darabjai Kr. e. 250 és Kr.u. 68 között keletkeztek. Eszter kivételével az Ószövetségmindegyik könyvét megtalálták közöttük, jóllehetnémelyik tekercset igen rossz állapotban, darabokraszakadva.Régészek szerint ez volt az esszénus közösség scriptoriuma,azaz tekercsmásoló mûhelyeKecskéket terelgetõ arab pásztorgyerek napjainkbanA 4. számú barlangbelseje, ahol 15 000tekercstöredékettaláltakÓriási kirakóA Holt-tenger mellett fekvõ Qumran feletti szakadékokbanés 11 sziklabarlangban szétszórva mintegy 800 kéziratottaláltak – ezekbõl 200 ószövetségi könyv volt.<strong>Csak</strong> egytucatnyi kézirat volt sértetlen. A többi szétmorzsolódotttöredékben – körülbelül 25 000 darabban –hevert ott, többségük mérete kisebb volt egy emberi körömnél.A tudósok évtizedek óta az apró darabok öszszeillesztésénfáradoznak, csak napjainkban kezdtekmegjelenni a teljes holt-tengeri szövegkiadások. A barlangikönyvtárban három kategóriába tartozó írásokattaláltak: bibliai könyveket, a bibliai könyvek kommentárjait,valamint általános vallási iratokat, például imakönyveket,közösségi szabályzatokat és látomásokat. Azegyik leletet réztekercsnek is nevezik, mert a szövegetrézlemezre vésték. Ez 64 olyan helyszín leírását tartalmazza,ahol kincseket rejtettek el, aranyat, ezüstöt, parfümötés más tekercseket. A helyszínek leírása bizonytalanés kódolt, ezeket inkább csak a terepet jól ismerõ közösségivezetõk emlékezetének felfrissítésére szánták.A tudósok megállapították, hogy a bibliai könyvek szövegeicsaknem teljesen megegyeznek a hagyományosmaszoréta szöveggel, amelyet egy évezreddelkésõbb írtak. Ez arra utal, hogy a zsidó iratokat az elsõévszázadban kanonizálták, és az írnokok figyelemreméltó gondossággal õrizték meg a szent szavakat.Vannak azonban különbségek is, leginkább a Zsoltárokban,Izráel énekeskönyvében.A bibliai könyvek kommentárjai, közöttük Ézsaiás,Habakuk és Hóseás könyvének kommentárja azt mutatják,hogy a holt-tengeri közösségnek volt egyfajta saját,jellegzetes bibliamagyarázati módszere. Ahogyan akeresztyének a zsidó Biblia Jézusra vonatkozó utalásaitállították a középpontba, úgy a holt-tengeri közösségis felhívta a figyelmet a végidõkre vonatkozó üzenetekreés utalásokra, amikor is Isten leszámol a bûnnel éslétrehozza igazságos országát. Az esszénusok megvoltak gyõzõdve arról, hogy a vég közel van és hogy õka „világosság fiai”, akik hamarosan Isten seregébenfogják legyõzni a „sötétség fiait”, azaz a rómaiakat ésmás bûnösöket.A könyvtár egyéb írásai még többet árulnak el a tekercsekszerzõirõl. A Közösség Szabályzatából kiderül,milyen tisztasági törvényeik voltak. Mindennap rituálisfürdõt vettek, hogy tiszták maradjanak az Isten seregébenvaló harchoz. A Háborús tekercs tartalmazza haditervüketis.A holt-tengeri tekercsek azt bizonyítják, milyen gondosanmegõrizték a zsidó másolók szent irataikat. A tekercseksegítségével beleláthattunk egy olyan közösségéletébe és vallásgyakorlatába, amely ott és akkorélt, ahol és amikor a keresztyénség megszületett.1965 óta a holt-tengeri tekercsek egy része megtekinthetõa jeruzsálemi Izrael Múzeumban, a „Shrine of theBook” (a Könyv <strong>Szent</strong>élye) elnevezésû épületben.Kik rejtették el a könyveket?A legtöbb szakértõ szerint a holt-tengeri tekercseketegy zsidó szerzetesrend jellegû csoport másolta le ésõrizte meg. Ezek a zsidók – csaknem mindannyian férfiak– egy Qumran nevû sivatagi közösségben éltek. Atelepülés egy kis, fallal körbevett falu volt a Holt-tengerpartjának barátságtalan, elhagyatott hegyormán.Az esszénusok minden kapcsolatot megszakítottakJeruzsálemmel Kr. e. 152-ben, amikor a Szíria ellenigyõztes függetlenségi háború után az egyik zsidó vezetõfõpappá nyilvánította magát. Amikor azesszénusok kivonultak a zsidó társadalomból, magukkalvittek zsidó szent iratokat, amelyeket lemásoltakés megõriztek. A csoport vezetõi új munkákat is írtak,például jóslatokat a közeledõ végidõkrõl. Az élet iróniája,hogy hamarosan valóban elérkezett külön világuk,a közösség vége. A zsidó háború megvívására sietõrómai katonák Kr. u. 68-ban földig rombolták a települést.Az esszénusok messzire elláthattak a magashegygerincrõl és valószínûleg mérföldekrõl észlelték aközeledõ katonaságot. Ezekben a zûrzavaros pillanatokbanrendelhették el a közösség vezetõi a tekercsekelrejtését a közeli barlangokban. A tekercsek többségét– több mint ötszázat – a négyes barlangban helyeztékel, a település mellett fekvõ szakadék túloldalán.A Qumran romjai között talált megégett falak és aletört római nyílhegyek a település erõszakos pusztulásátbizonyítják.A Holt-tenger
<strong>Szent</strong> István király – színezett fametszet Forrás: ThurócziJános: Chronica Hungarorum Augsburg, Erhard Ratdolt,1488.A magyar bibliafordítás elõfutáraiBár a magyarok vándorlásaik során már az 5. századbantalálkozhattak keresztyén kereskedõkkel és hittérítõkkel,a bibliai szövegek magyar nyelvre fordításaés istentiszteleti használata bizonyíthatóan csak <strong>Szent</strong>István korában kezdõdött. Híres nyelvemlékeink közüla Halotti beszéd (12. század) és az Ómagyar Máriasiralom (13. század) is megõrzött néhány bibliai töredéketés fogalmat („Bizony mely napon eendel e fagyümölcsébül, halálnak halálával halsz”; „világ világa...véred hull vizül... Fiam... hal büntelen”)Jordánszky-kódex Facsimile kiadás.Az Esztergomi Fõszékesegyházban õrzött, 1516-19 közöttkészült MSS.A protestáns új fordítású Biblia1947-ben a Brit és Külföldi Bibliatársulat már foglalkozottegy új Károli-revízió gondolatával, a kommunistahatalomátvétel azonban mint nyugati szervezetet azország elhagyására késztette, ezért a magyar nyelvûBiblia gondozásának felelõssége a legnagyobb magyarprotestáns egyházra, a reformátusra maradt. Areformátusok kezdeményezésére 1949-ben létrejött –négy másik protestáns és az Ortodox Egyház közremûködésével– a Magyar Bibliatanács. Az <strong>MB</strong>T folytatnikívánta a Károli-revízió munkáját: 1951 és 1969között jelentek meg sorban azok a próbafüzetek, amelyeka készülõ revízió szövegét tartalmazták. A hozzászólások,bírálatok és nem utolsó sorban saját tapasztalataikalapján a bizottság munkatársai a következõmegállapításra jutottak: „A Károli Biblia revíziója nemfolytatható tovább a Károli szöveg jellegzetességeinekelvesztése nélkül, helyesebb volna egy, a kötöttségektõlmentes új fordítást készíteni.”Az új protestáns fordítás munkálataiba a bibliafordítószakembereken kívül bevonták az érdeklõdõ magyarországiés határon túli lelkészeket, teológiai tanárokat,külföldi szakprofesszorokat, valamint a fordítást szakmailagés anyagilag egyaránt felkaroló BibliatársulatokVilágszövetségének (United Bible Societies) fordításiszakembereit. 1975 tavaszára elkészült a fordítás.A <strong>MB</strong>T már 1979-ben meghirdette az új fordítás revízióját,amely 1990-ben, a Vizsolyi Biblia 400. születésnapjánjelent meg. A változatlan formában ma is kiadott1908-as revideált Károli mellett ez lett a legelterjedtebb,hivatalossá nyilvánított bibliafordítás protestánsés ortodox körökben.A MAGYARBIBLIAFORDÍTÁSTÖRTÉNETEAz elsõ teljes magyar bibliafordításA elsõ teljes magyar nyelvû bibliafordításra 1590-ig várnikellett. A gönci református esperes, Károli Gáspárszervezte és fogta össze a fordítás és a nyomtatás munkálatait.Károli – egy 18. századi méltatója szerint – „koralegkiválóbb magyar bölcsésze, nyelv- és hittudósa;hívei közt Isten igéjének legékesebb hirdetõje” volt. Amunka mindössze három év alatt készült el, ami felvetiannak a lehetõségét, hogy Károlinak már korábbankész volt egy „nyersfordítása”, amelyet munkatársaivalcsupán átdolgozott és finomított. Az egyes bibliai fejezetekelé Károli rövid összefoglalást illesztett, „hogyamit keres az olvasó, hamarabb megtalálja. Holott valaminehézség volt egy igében, azt megmagyaráztam.” A16. század legkiválóbb és legnagyobb hatású irodalmialkotása mindazonáltal nem maradhatott volna fenn ésnem kerülhetett volna nyomdába, majd pedig az olvasókkezébe, ha nem akadnak olyan fõúri pártfogói, mintRákóczi Zsigmond egri kapitány, Báthori István országbíró,Homonnai Drugeth István fõispán vagy MágócsiGáspár gyulai kapitány, akiknek a három részre szakadtMagyarországon nem csak anyagilag kellett támogatnia vállalkozást, de alkalmasint fegyverrel megvédeniis. A fordítás ugyan Göncön folyt, de a nyomtatásmunkálatait kilenc emberrel és három nyomdagépenMantskovit Bálint, a kiváló lengyel tipográfus vezette Vizsolyban(innen a fordítás elnevezése).Károli Lutherhez hasonlóan még a bõvebb ószövetségikánon könyveit is lefordította, sõt néhány apokrifusírást is. Ezeket a szent könyvekkel egyenértékûnekugyan nem tekintett, de olvasásra és lelki épülésrehasznosnak tartott mûveket késõbb, a 16. századi szövegkiadásokszerkesztõi már kihagyták, hiszen ez isegyik ismérve lett a katolikusoktól való elkülönülésnek.A magyar köznyelv is olyan kifejezésekkel, szállóigékkelgazdagodott Károli fordítása nyomán, mint „nyakrafõre”,„nem szeretem napok”, „más szemében meglátjaa szálkát, a magáéban nem látja a gerendát”, „viszketa fülük”, „verd meg a pásztort, elszéled a nyáj”vagy „zengõ érc és pengõ cimbalom”.Káldi György bibliafordításaA Pázmány Péterhez hasonlóan protestáns családbólszármazó Káldi György fordítása (1626) hasonló szerepettöltött be a katolikus bibliafordítások, mint Károliéa protestánsok között. A kiváló jezsuita tudós mûvét1605-ben az erdélyi Gyulafehérváron kezdte el, s kétévvel késõbb Olmützben fejezte be. Az engedélyezésreés a megjelentetésre majd két évtizedet kellett várnia,addig az egyházi felsõbbség által e munkávalmegbízott Forró György jezsuita testvérrel együtt csiszolgatta,javította a mûvet, s ez javára is vált a fordításnak:nyelvezete letisztult, érezhetõ rajta a három évtizedesnyelvi fejlõdés a Vizsolyi Bibliához képest (ehárom évtizedben olyan kiváló nyelvmûvészek alkottak,mint Szenci Molnár Albert, Balassi Bálint és PázmányPéter). Káldi fordításának történetében különöstény, hogy a nyomtatás költségeit egyrészt PázmányPéter érsek és fõkancellár,másrészta vallási toleranciájárólhíres BethlenGábor reformátuserdélyi fejedelemfedezték.<strong>Szent</strong> Biblia –Fordította:Káldi György2. kiadás,Nagyszombat,Berger Leopold,1732.Újabb magyar bibliafordításokSzenci Molnár Albert mint segéd és futár gyakran közvetítetta gönci fordítómûhely és a vizsolyi nyomda között.Minden vágya az volt, hogy felnõttként is a magyarnyelvû Biblia szolgálatába álljon. Õ készítette elKároli fordításának elsõ javított kiadását, az „olvasóbarát”méretû Hanaui Bibliát (1608). Ezt hamarosan követteSzenci második, Oppenheimban kiadott revíziója(1612). Évtizedek múlva I. Rákóczi György fejedelembenmerült fel a gondolat, hogy újra kijavítsák aKároli-fordítás esetleges hibáit. Ezt a munkát KölesériSámuel nagyváradi teológiai tanár végezte el, s így jelenhetettmeg 1661-ben az ún. Váradi Biblia, immár azapokrifus könyvek nélkül. Sajnos a történelmi körülményekfolytán a Károli-fordítást hosszú évtizedekigcsak külföldön nyomtathatták, mégpedig az idegenanyanyelvû nyomdászok, korrektorok keze alatt tûrhetetlenülsok sajtóhibával terhelten. Ezt a helyzetetakarta orvosolni Misztótfalusi Kis Miklós, a világhírûnyomdász és teológus, valamint Komáromi CsipkésGyörgy, a tudós debreceni lelkipásztor is. Misztótfalusi„aranyos” Bibliája 1685-ben látott napvilágot (õ szedteelõször dõlt betûvel azokat a szavakat, amelyek azeredeti szövegbõl hiányoznak, de a magyar fordításhozszükségesek). Készültek más Károli-revíziók is:1705-ben, Bél Mátyás rejtélyes „javítása” 1717-ben,1765-ben, majd 1794-ben is. Sajátos kísérletnek tekinthetjükBallagi Mór fordítását (1842), amely a közkeletûszófordulatokat, a tulajdonneveket és a fejezetbeosztásttekintve megõrizte a Károli-fordítást, denyelvi tekintetben radikálisan megváltoztatta azt. Mintkorábban már említettük, az utolsó „hivatalos” Károlirevízió1908-ban készült el, a Brit és Külföldi Bibliatársulatköltségén. Ez a mai is használt ún. revideáltKároli-fordítás.<strong>Szent</strong>írás részlet az új fordítású Bibliából20. századi bibliafordításainkCzeglédy Sándor Újtestamentuma 1924-ben jelentmeg. Ez volt az elsõ olyan magyar bibliafordítás,amely a szöveget nem tördelte versekre, hanem folyamatosanközölte, s a versszámokat csak a mondatokelején tüntette fel. Raffay Sándor evangélikus püspökKároli Gáspár születésének 400. évfordulójára (1929)jelentette meg Újszövetség-fordítását. Ebben egyrésztigyekezett megtartani a közkeletûvé vált Károli-félemegoldásokat, másrészt magyarosítani igyekezett arégi fordítást. Raffay Sándor Ceglédy Sándorral közösenkészített egy Károli-revíziót is 1938-ban, ez azonbannem vált elfogadottá. Kecskeméthy István bibliafordításasajátos színt képvisel. Részletekben, magánkiadásbanközölte az Újszövetség könyveinek fordítását,amely végül egyetlen kötetben 1931-ben jelentmeg, a Skót Bibliatársulat kiadásában. 1951-ben jelentmeg Békés Gellért és Dalos Patrik szerzetesekRómában készült, lapalji jegyzetekkel ellátott Újszövetség-fordítása.A legutóbbi idõk egyéni Újszövetség-fordításokközül színvonal és népszerûség tekintetébenki kell még emelnünk Budai Gergely (1967) ésRavasz László (1971) mûveit.