John Wycliffe(1320–84 körül)elõreformátor,az elsõ angolbibliafordításinspirálójaEgy oldala Wycliffe általkezdeményezettbibliafordításból(1300-as évekvége)Peter Waldo,a valdensmozgalomalapítójaWycliffe BibliájaAmikor John Wycliffe oxfordi tudós a 14. század közepéna Bibliát tanulmányozta, felismerte, hogy mégmaguk az egyházi vezetõk sem valósítják meg, amirõla Biblia beszél. Elõadásaival, prédikációival ésírásaival sokat támadta a hivatalos egyházat, sõt,még a pápát is kritizálta. Kijelentette, hogy a pápanem lehet Isten szava a földön, mert az egyedül aBiblia. A <strong>Szent</strong>írás iránti tiszteletbõl elkezdte szorgalmaznia Biblia angolra fordítását, a latin változatlecserélését, mondván, hogy azt csak a mûvelt papoktudták olvasni: „A hitet mindenkinek meg kellértenie, és mivel a <strong>Szent</strong>írás hitünk alapelveit tartalmazza,a hívõknek olyan nyelven tegyék elérhetõvéa Bibliát, amelyet megértenek”.Egy oldala GutenbergBibliábólAZELÕREFORMÁTOROKÉS A RENESZÁNSZBIBLIÁJAMás elõreformátorokNem John Wycliffe volt az egyetlen ember, aki a középkorvégén a Biblia alapján szembeszállt az egyházzal,a pápák gazdagságával, valamint az egyházvilági hatalomra törekvésével. Peter Waldo gazdagkereskedõ volt a franciaországi Lyonban. 1170-bentért meg Jézus szavainak hatására: „Ha tökéletesakarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét aszegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; aztánjöjj, és kövess engem” (Mt 19,21). Ezután Waldo átadtavagyonát a feleségének, lányát pedig zárdába küldte.Elkezdett koldulni, jótékonysági munkát végezni ésarról prédikálni, hogy minden keresztyénnek szegénységbenélve kell Jézust követni. Hamarosan követõiakadtak, akik lelki szegények néven váltak ismertté.A valdenseket 1184-ben, a veronai zsinaton kiátkozták,és „megrögzött szakadároknak” tituláltákõket. A reformáció idején a valdensek létrehozták sajátegyházukat, amely ma is létezik Olaszországban.Husz János csehországi parasztcsaládból származott,elõször pap, majd pedig híres tudós vált belõle.Prágai tartózkodása idején ismerkedett meg Wycliffeírásaival, és teljesen egyetértett azokkal. Attól kezdveprédikációiba beleszõtte Wycliffe gondolatait, hangoztatva,hogy a keresztyének számára nem az egyházivezetõség, hanem a <strong>Szent</strong>írás a végsõ tekintély.Élesen támadta az egyház gazdagságát és követelteaz evangéliumi mérték szerinti életet. 1410-ben V.Sándor pápa elrendelte Wycliffe minden könyvének amegsemmisítését, és megpróbálta akadályozni Huszprédikálását. 1414-ben Husz elutazott a konstanzi zsinatra,az uralkodó menlevelével. Ennek ellenére börtönbevetették és vádat emeltek ellene. Eretnekkényilvánították és máglyán megégették.Husz János máglyahalálaA bibliai szövegek „javítása”A köztiszteletben álló latin Vulgata hibáinak elsõ ismertkeresztyén humanista korrektora a humanistaLorenzo Valla volt, s ezzel példaképe lett a „humanizmushercegének”, a rotterdami Erasmusnak is.Erasmus mûveiben az egyházon belüli visszaéléseketigyekezett megjavítani. Reformot és nem forradalmatakart, de néha a pápa kifigurázásától semrettent vissza. Az egyházi hagyományok védelmezõiremindez nem tett jó benyomást. Nem fogadták ela humanisták és Erasmus érvelését, miszerint a Bibliahûségesebb fordítása és alaposabb megismerésejobb keresztyéneket nevel. Bár Erasmus magasoha nem akart forradalmat – és késõbb is ellenállta Luther Márton által követelt radikális változtatásoknak–, mégis elõkészítette a talajt. Ahogyan az 1500-as évek egyik népszerû egyházi szólása mondta:„Erasmus tojta a tojást és Luther keltette ki.”A keresztyén reneszánszA reneszánsz szó újjászületést jelent. Elsõsorban azókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításánakmûvészeti és tudományos újrafelfedezéséreutal. Másodsorban ezeknek a szellemi tevékenységeknekaz eredményeként az európai kulturálisélet újjászületését is jelöli. Jellemzõ kulturálisés irodalmi mozgalma volt a humanizmus. A reneszánszáltalában nem kedvezett az egyház megítélésének,de a hagyományõrzõ egyházi vezetõk fenyegetéskéntélték meg még a keresztyén humanistáktevékenységét is, hiszen azok az emberi bölcsességetés tudományt a keresztyénség átértékelésére ésmegreformálására akarták használni.Az egyházi egyetemeken tanító keresztyén humanistatudósok a klasszikus szerzõk és a Biblia eredetinyelven történõ tanulmányozása közben felismertmeglátásaikkal szerettek volna változtatni a helytelenegyházi gyakorlaton is. Azt állították, hogy a Bibliaévszázadokon át történõ félreértése eltorzult tanításokhoz,haszontalan rituálékhoz és botrányos viselkedéshezvezetett az egyházban.Egy oldal Erasmus1516-ban kiadottlatin és görögÚjszövetségébõlDesiderius Erasmus(1466–1536 körül)ErasmusDesiderius Erasmus egy holland pap törvénytelengyerekeként született. Szülei halála után gyámjai kolostorbakényszerítették, ahol vonakodva ugyan, depapnak állt. 26 éves koráig maradt a kolostorban, aholegy életre megutálta a szerzetesi élet merev szabályaités a korlátoltan gondolkodó teológusokat. Utazniakart és tudományos mozgástérre volt szüksége.Ugyanakkor azonban meg akart maradni az Ágostonrendbenis. Egy francia püspök magához vette latinnyelvû titkárnak és segített párizsi teológiai tanulmányainakmegkezdésében. Így kezdõdött Erasmus íróikarrierje. Ezt követõen bejárta Európa legtöbb országát.Gyenge egészsége miatt gyakran panaszkodott,mégis mindig felkutatta a kor legkiválóbb teológusait,hogy párbeszédet folytasson velük. Ezért ment el hatszorAngliába, „rossz sörük, barbarizmusuk és kellemetlenidõjárásuk” ellenére is. Az ottani tudósok indíttatásáramegtanult az Újszövetség eredeti nyelvén,görögül. Ennek eredménye lett legmaradandóbbmunkája – a görög Újszövetség. Erasmus sok könyvébenés tanulmányában kritizálta az egyházat, ami arrabátorította Luther Mártont és a többi reformátort, hogyugyanezt tegyék.
Luther és a követõi szembeszállnak X. Leó pápával, szerzeteseivelés a pápai teológusokkal. Fametszet 1568-ból.A Biblia nyomtatásaMár egy évszázaddal Luther elõtt John Wycliffe és HuszJános felröppentették a reform szikráit, de a tûz nemgyulladt fel. Luther reformelképzelése viszont futótûzkéntterjedt Németországban, Európa más országaiban, ésterjedt tovább megállíthatatlanul. A döntõ különbség Lutherés az elõreformátorok között az volt, hogy Luthernekrendelkezésére állt Gutenberg találmánya, a nyomda.Luther olcsón kinyomtathatta gondolatait könyvekben,röpiratokban, és szétoszthatta ezeket az emberek százainakés ezreinek. Ennél is fontosabb volt a Biblia anyanyelvûkiadása, amelynek következtében az emberek ráébredhettek,hogy a középkori egyházban sok tekintetbeneltorzult a Biblia üzenete.Az elsõ nyomtatott könyvbõl, a Gutenberg által nyomtatottBibliából ma 48 példány létezik, 1282 oldalból álló,kétkötetes könyv. Mindegyik oldalon két hasáb és 42 sorvan (ezért hívják a történészek „42 soros Bibliának”). Gutenbergnagy erõfeszítéseket tett annak érdekében,hogy a nyomtatott szöveg hasonlítson a kézíráshoz.Ahelyett, hogy kifejlesztett volna egyetlen új betûtípust, õtöbbet is készített a forgalomban levõ kézírásokat utánozva.A nyomtatás mûvészete <strong>gyors</strong>an elterjedt, és azévszázad végén – Luther és az egyház összeütközésénekelõestéjén – csaknem minden nagyobb európai városbanvolt már nyomdászmûhely.ChristopherPlantinnyomdájaAntwerpenbenA nemzeti nyelvû BibliákAmikor Luther Márton kiadta a német nyelvû Bibliát, ezzelúj fordítások áradatát indította el. Holland nyelven Jacobvan Liesveldt jelentette meg a Bibliát 1526-ban. Ez a fordításannyira népszerû lett, hogy 1548-ban a katolikusokis arra kényszerültek, hogy kiadják saját holland nyelvûBibliájukat. Dániában 1550-ben II. Keresztély király parancsárakiadták a teljes Bibliát is. A korábban dán fennhatóságalá tartozó Svédországban 1541-ben jelent meg azelsõ teljes Biblia. Izlandon a teljes Bibliát 1584-ben adtákki. Lengyelországban az Újszövetség fordítását a lutheránustudós, Jan Seklucjan készítette el 1553-ban. Ezt követtea Bresztben kiadott teljes Biblia 1563-ban. A lengyelevangéliumi egyházak hivatalos Bibliájává a Gdanskban1632-ben készült javított kiadás vált. A szerb-horvát Újszövetség1562–63-ban jelent meg. Mivel a szerb és horvátirodalmi nyelvek közel azonosak, ezért csak egyetlenfordításra volt szükség, de az eltérõ ábécék miatt különószláv és külön cirill betûkkel is ki kellett adni. A lutheranizmusterjedését megakadályozandó, Ausztria szlovénnyelvû tartományában szlovénül is kiadták a teljes Bibliát1584-ben. Spanyolországban az inkvizíció megtiltotta aBiblia nemzeti nyelven történõ kiadását, ezért spanyolnyelvû Biblia csak a 18. században jelent meg. Portugáliahelyzete sem volt sokkal jobb, az elsõ teljes portugálnyelvû Biblia 1748-53 között készült el. Az elsõ protestánsolasz Bibliát Genfben adták ki 1607-ben. Franciaországbana reformáció hatására több francia nyelvû Biblia ismegjelent. Az elsõ teljes Bibliát 1530-ban adták ki, amelyAntwerpeni Biblia néven vált ismertté.A REFORMÁCIÓÉSA SZENTÍRÁSA kor legnagyobb írásmagyarázója:Kálvin JánosKálvin 1509. július 10-én született a franciaországiNoyonban. Apja indíttatására jogot tanult a humanistareformáció szellemiségétõl átitatott Párizsban. Egy„hirtelen megtérés” után kiáll a reformáció eszméi mellett,ezért menekülnie kell az egyetemrõl és Franciaországbólis. 1536-tól Genfben igyekszik átültetni a gyakorlatbaaz evangéliumi keresztyénség tanait. Rövidmegszakítással ebben a városban töltötte el az életét,itt írta meg a reformált hit legnagyobb hatású összefoglalását,az Institutiót, és a szinte a teljes <strong>Szent</strong>írástátfogó kommentárjait, amelyeknek tudományos alapossága,lényeglátása és gyakorlatiassága ma is páratlan.Kálvin korát messze megelõzve egyaránt fontosnaktartotta a Biblia eredeti szövegének ismeretét, abibliai kortörténet eredményeinek felhasználását, akortárs zsidó írásmagyarázattal való folyamatos párbeszédet,az egyházatyák ismeretét, a bibliai szövegbenrejlõ retorikai és irodalmi sajátosságok felismerését,ugyanakkor az egyszerû olvasók számára is érthetõ,világos és tömör fogalmazásmódot.A katolikus válaszA protestantizmus terjedése arra kényszerítette a katolikusegyházat, hogy bizonyos mértékû önvizsgálatot tartson.Néhány eredménytelen próbálkozás után 1545 decemberébenaz észak-olaszországi Tridentben nyitottákmeg a régen várt zsinatot. A <strong>Szent</strong>írásra vonatkozó határozatokataz 1546-ban tartott negyedik ülésszakon hoztákmeg. Ellentmondva Luther tanításának, miszerint ahit forrása egyedül a <strong>Szent</strong>írás, a zsinat kitartott a hagyományérvényessége mellett is. Ugyanez a határozat felsoroljaa katolikus egyház által elfogadott bibliai könyveketis. Ez magában foglalta a protestánsok által apokrifnektartott könyveket, amelyek megtalálhatók aSeptuagintában (a héber Biblia görög fordításában), dehiányoznak a héber bibliai kánonból (maszoréta szöveg).Másik határozatában a zsinat a Vulgatát nyilvánítottaa Biblia hivatalos szövegévé. Mivel „ezt õrizte meg azegyház évszázadokon át, ezt használták templomi felolvasásoknál,vitáknál, prédikációknál és magyarázatoknál”.Ugyanez a határozat kijelentette, hogy egyedül akatolikus egyház jogosult értelmezni a <strong>Szent</strong>írást, hogy„visszatartsa a felelõtlen elméket” Isten igéjének eltorzításától.A zsinat befejezése után a tudósok elkezdtekdolgozni a Vulgata javításán, amelyet VIII. Kelemen pápaidején, 1592-ben adtak ki. Azóta az a Kelemen-féleVulgata a Biblia hivatalos latin fordítása.Luther és BibliájaLuther Márton nevéhez kötjük a reformáció (az egyházatmegújító mozgalom) elindítását. Parasztcsaládban született,apja rézbányász, majd késõbb bányászati vállalkozóvolt. Apja felismerte fia rendkívüli értelmi képességeit,s ahelyett, hogy az elemi iskola elvégzése után bevontavolna a családi vállalkozásba, középiskolába, majd jogiegyetemre küldte a fiatal Luthert. Egy hónappal jogi tanulmányainakelkezdése után, Luther hazament meglátogatniszüleit. A visszaúton vihar csapott le rá, ezért Luthera bányászok védõszentjéhez fohászkodott: „<strong>Szent</strong>Anna! Ha megsegítesz, szerzetes leszek!” Néhány hétmúlva bevonult egy kolostorba, és ez a döntése megváltoztattaa keresztyénség történetét. A szerzetesek általelfogadott aszketikus életmódot gyakorolta, imádkozott,böjtölt, önmegtagadása jeléül ostorozta magát és hidegéjszakákon takaró nélkül aludt. Ennek ellenére sohasemérezte azt, hogy Istennek tetszõ ember lenne. Az elõadásairaés prédikációira való készülés közben azonbanegy napon rabul ejtette Luthert az a bibliai tanítás, amelyszerint a keresztyének nem az egyházi szabályoknak engedelmeskedve,nem a papoknak tett bûnvallás miatt,nem a bûnhõdésért, sem pedig a jó cselekedeteikért üdvözülnek,hanem egyszerûen Istenben való hitükért.Egyetlen vers summázta ezt számára: „Az igaz emberpedig hitbõl fog élni” (Róm 1,17). Tanulmányai meggyõzték,hogy az üdvösséget nem lehet kiérdemelni.Egyszerûen csak el kell fogadni, mint Isten ajándékát.Luther felismerése nem is jöhetett volna rosszabbkor azakkori egyháznak. Rómában az egymást váltó pápákmértéktelensége pénzügyi válságot okozott. A pénz elõteremtésérea pápa jóváhagyta a bûnbocsátó cédulákárusítását. Az árusítást azzal indokolták, hogy Jézus, azapostolok és a szentek jótetteibõl eredõen az egyháznakmérhetetlenül sok lelki kincse van. A pápa meríthet ebbõla forrásból, hogy kiszabadítson embereket a purgatóriumibûnhõdésbõl. Válaszul Luther megírta híres kilencvenöttételét – a bûnbocsánat árusítása ellen, azegyházi visszaélések ellen, és a tanítás ellen, hogy az üdvözüléshezgyónás és penitencia szükséges. Abban a reménybenszögezte ki tételeit 1517. október 31-én a wittenbergiMindenszentek templomának ajtajára, hogy vitátvált ki velük, amely reformhoz vezet majd. Vita helyettaz egyház vezetõi ajtót mutattak neki – vagyis kiátkozták.V. Károly német-római császár, aki nem engedelmeskedetta pápának és nem égette meg Luthert mint eretneket,birodalmi gyûlést hívott össze a németországiWormsba. Luther is meghívást kapott, hogy a gyûlésenlátványosan visszavonhassa állításait. Még a gyûlés elõttszabad elvonulást ígértek Luthernek, de az egyik választófejedelemnem bízott az ígéretben, ezért, hogy megvédje,a tanait fenntartó és a gyûlésrõl hazafelé tartó Luthertelrabolta és várába rejtette, György lovag álnéven.A várban töltött l0 hónapot Luther az Újszövetség lefordításárahasználta fel. A fordítással valószínûleg azért haladtolyan <strong>gyors</strong>an, mert nem volt hajlandó szó szerintifordítást készíteni, amely mereven követi a görög szófordulatokat.Ehelyett olyan nyelvû <strong>Szent</strong>írást akart, amelyena német emberek beszélnek.Luther életének nagy élménye volt, hogy a Biblia – és nemaz egyház – segített neki megtalálni lelki békességét Istennel.Hitte, hogy a Biblia tartalma, Isten igazsága mindenkié:„Egy egyszerû laikus a <strong>Szent</strong>írással felfegyverkezve,felette áll a Biblia nélküli pápának vagy bíborosnak.”LutherMártonnémet nyelvûÚjszövetségfordításánakegy részleteFreskó a Vatikánbana tridenti zsinatról