Tartalom Tartalom - Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány TanulmányGyógyszertárak ésgyógyszerészeka gyógyszerhamisítások ellen 2.A témával foglalkozó, elôzô számban megjelent cikkünkben összefoglaltuka gyógyszerhamisítások terjedésének és a fejlôdô orszá -go kat is fenyegetô veszélyeztetettség növekedésének okait, a hamisítások fôbb típusait, valamint a „gyógyszer” laikus kiterjesztésû ér -tel mezésébôl eredôen a gyógyszerek – gyógytermékek – táplálékki -egészítôk – csodaszerek között elmosódó határvonalak miatt fellépôproblémákat.A probléma súlyát felismerve az Európa Tanács 2008 márciusábanadott ki olyan tájékoztató anyagot, melyben összefoglalta a betegekgyógyszerhamisítványokkal szembeni hatékonyabb védelméneklehetôségeit. Idén hazánkban is megindult a 2008-2010. évekrevonatkozó „Hamisítás Ellenei Nemzeti Stratégiai Program” kidolgozása.Ezt a munkát a 2008. március 3-án alakult „HamisításElleni Nemzeti Testület” végzi. A program alapvetôen három pillérennyugszik: (1.) a helyzet pontos feltérképezésén, (2.) a lakosságtudatosságának növelésén, (3.) a jogszabályi környezet formálásán.Célja a feketegazdaság visszaszorítása és a szellemi tulajdon jogokmegsértése elleni hatékony küzdelem. Kimondottan a gyógyszerhamisításokmegelôzése, a hamis gyógyszerek illegális kereskedelménekmegfékezése és felszámolása céljából jött létre a Vám ésPénzügyérség és Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülétének együtt -mûködése ez év júniusában.Néhány kérdés kapcsán tekintsük át most, a teljesség igénye éslehetôsége nélkül, a legfontosabb gyakorlati gyógyszerészeti nézôpontbólfontos kérdéseket.Milyen gyógyszerellátás jelenthet védelmeta hamisítványokkal szemben? Kerülhet-e hamisgyógyszer a legális gyógyszerkereskedelembe?A szegényebb országokban többnyire könnyen lehet „bármilyen”készítményhez hozzájutni (piacokon, stb.). A fejlett országokbana zárt, szabályozott és ellenôrzött gyógyszerforgalmazás biztonságosellátást biztosít a betegeknek és fogyasztóknak, legalábbisszinte egészen napjainkig. A gyógyszerhamisítványok fokozódómegjelenése ezekben az országokban elsôsorban az interneteskereskedelem növekvô, egyelôre kevés biztonságot nyújtó kereskedelménekköszönhetô. Az internet terjedésének korlátozása alighalenne indokolt, vagy kivitelezhetô, ráadásul az egyik leggyorsabbanterjedô, „behatoló” technológiáról van szó (a telefon közel60 év alatt ért el annyi fogyasztóhoz, mint amennyihez az internetalig 15 év alatt). Az elsô internetes gyógyszertár 1999-ben jelentmeg, míg napjainkban már több ezer érhetô el. A múlt évben aBBC arról számolt be, hogy 3160 internetes „gyógyszertár” közöttmindössze négy olyat találtak, melyek ehhez a tevékenységhezszükséges akkreditációval is rendelkezett. Az internetes gyógyszerkereskedelemszabályozottsága, az akkreditált forgalmazóhoz(gyógyszertárhoz és gyógyszerészhez) kötôdô azonosíthatóság ésgarancia vállalás látszik ezen a területen nélkülözhetetlennek agyógyszerbiztonság megôrzése érdekében. Ennek a kérdéskörnekaz áttekintésekor tanulságos megismerni, hogy a WHO milyen fi -gyel meztetést fogalmazott meg az internetes gyógyszervásárlókszámára:1. Nem tudhatja, hogy törzskönyvezték-e a készítményt az Önországában.2. Nincs biztosíték arra, hogy helyes, érthetô használati utasítástis fog kapni hozzá.3. Nincs biztosíték arra, hogy elôírás szerint gyártották, szállítottákés tárolták a készítményt.4. Bizonytalan, hogy ki a termék gazdája (hiányos termékfelelôsség).5. Lehet, hogy hamis gyógyszert kap.6. Az internetrôl származó gyógyszerek sok országban nem kapnaktámogatást.7. Nem biztos, hogy használ a gyógyszer, többet ért volnaorvoshoz fordulni.8. Lehet, hogy be sem engedik a gyógyszert az országba.9. Azonos nevû gyógyszerek más országokban akár más hatóanyagokat is tartalmazhatnak.10. A személyes adatai nyilvánosságra kerülhetnek.Az utóbbi években a fejlett országokban is több szakemberek általsem „várt”, figyelmeztetô hamisítást lehetett tapasztalni, még a hi -va talos forgalmazás során is. Aggodalomra okot adó jelzés volt,hogy a hamis gyógyszerek már a legális, ellenôrzött ellátásban ismegjelentek. Még az elsô ilyen figyelmeztetô eset 1992-ben történt,amikor is hamis (hatóanyagot nem tartalmazó) Dermovatekészítmény jelent meg Hollandiában. Igaz ezeket a hamisítványo -kat „csak” OTC gyógyszereket is forgalmazó üzletekben, és nem azárt forgalmú, minôségbiztosított gyógyszertárakban lehetett beszerezni.Hosszú ideig a gyógyszertári, kórházi rendszerbe – tudomásunkszerint – hamisítványok nem kerültek. 2004-ben azonbanmár a gyógyszertárakban is megjelentek hamis, angol csomagolásúCialis gyógyszerek egy holland paralel kereskedô révén. A ké -szítmény a szokásos tadalafil hatóanyagtartalom ötöde mellett,„ráadásként” még 6 mg sildenafilt is tartalmazott. A hamisítványtcsak egy angliai fogyasztó reklamációja alapján ismerték fel.A beteg jelezte, hogy a tabletta felezésekor – korábbiaktól eltérôen– az teljesen elmorzsolódik (azaz nem csak a hatóanyaggal voltgond). 2005-ben a szintén Hollandiában felbukkanó Lipitor gyógyszert(hatóanyaga: atorvastatin) a rosszul záródó, gyenge kivitelûcsomagolás alapján ismerték csak fel. 2007 májusában szinténparalel kereskedelem révén hamis Plavix készítmények bukkantakfel Angliában, ráadásul az átcsomagolás révén eredeti angol csomagolásrejtette a francia eredetû hamis tablettákat. Már ezek akiragadott példák is arra hívják fel a figyelmet, hogy a legáliske reskedelem biztonsága is csak szigorúbb minôségbiz -tosítás és ellenôrzés révén ôrizhetô meg (a tetemes anyagihaszon által erôsen „motivált” találékony és felkészült hamisítókmiatt). A gyakorló gyógyszerészeket pedig arra figyelmezteti, hogyszámos esetben igen egyszerû és árulkodó jegyek alapján is felismerhetôkezek a készítmények, melyeket ezért illik is ismerniük, továbbábetegeiknek, fogyasztóiknak ezekrôl felvilágosítást, tanács adástadniuk. Arra is felhívják még a figyelmet, hogy betegeik szokatlan je -lenségrôl beszámoló észrevételeit érdemes meghallgatni, kivizsgálni,majd ezeket haladéktalanul az illetékes hatóságnak jelezni.A paralel gyógyszerimport gondosabb ellenôrzése és szabályozásavalószínûleg megakadályozhatja ezt a forgalmazási „csatornát”(legalábbis megnehezíti). Nem kétséges, hogy a kívánt gyógyszer-18 Gyógyszertár VII. évf. 10. szám