Szent Erzsébet (PDF - 422 KB) - Mátyás-templom

A Budavári Főtemplom közösségének lapja Várunk 2007. november 18.tartományi grófi házaknál nem lehetett fényesen lakomázni, szolidan kellett étkezni és amegmaradt ételt a szegényeknek kellett odaadni. Eladja ékszereit, drága ruháit, hogy árukataz ínségeseknek adja. Bizonyos sebeket kioperált, s így mentette meg a beteget. Ezértőt orvosi késsel is ábrázolják – a kassai Szent Erzsébet dóm szárnyas oltárán így látható.Az árva gyerekeket összegyűjti, külön házat épít nekik. Sokszor meglátogatja őket,akik „mama-mama” kiáltással fogadják, s belekapaszkodnak ruhájába. A börtönben sínylődőkkelis törődik. Kiszabadítja az adósok börtönében lévőket, leveszi láncukat, éssebeiket kezeli. Gyapjút sző a szűkölködőknek, és halotti ruhákat varr. Követeket küld aszomszédos országokba, hogy gabonát vásároljanak, vámokat vezet be, új pénzt veret,ami harminc százalékkal értékesebb az előzőnél. Bányákat nyittat, munkalehetőségeketteremt.Amikor Lajos hazatért, Erzsébet nagy örömmel fogadta. „Több, mint ezerszer csókoljaszájon a férjét.” - írja a krónika. Az udvar tisztségviselői, akik ellenezték Erzsébetutasításait s magatartását, most bevádolják a grófnét a szegényekre fordított tékozló magatartásamiatt. Lajos viszont elégedett népet talál országában, az Erzsébet elleni vádakraúgy válaszol: „Ugyan, engedjétek, hogy jót tegyen, hagyjátok, hogy Istennek adjon mindent,amit akar, ha csak megmarad nekem a két kastélyom Wartburg és Neuenburg, elégaz nekem. Nem az adományok fognak tönkretenni.”Erzsébet élvezi az együttlétet Lajossal, de már újabb búcsú közeleg. Lajos még az1227-es esztendőben magához veszi a keresztet, hogy részt vegyen a Szentföldre indulókeresztes hadjáratban. Amikor Erzsébet felfedezi férje zsebében a keresztes vitézek jelét,halálra rémül. Ekkor harmadik gyermekét várja, ájultan esik össze. Lajos vigasztalja feleségét,és emlékezteti is egyben Isten akaratára, amelyet mindkettőjüknek be kell tartaniuk.A búcsú Lajostól nehéz. Erzsébet néhány napon át együtt lovagol férjével és a vitézekkel.Lajos nem tér haza a keresztes hadjáratból. Dél-Olaszországban, Ottrantóban, 1227.szeptember 11-én éri a halál. Miközben Lajos meghal, megszületik harmadik gyermeke,Gertrúd, ámde az apát erről már nem lehet értesíteni. Amikor Erzsébet anyósa szájábólmegtudja Lajos halálát, vad fájdalomban tör ki: „Halott, halott az én férjem! Akkor halottszámomra a világ és minden édessége.” Mintha eszelős lenne, úgy rohan végig a vár helyiségein.Senki sem meri és nem tudja vigasztalni. „Minden vigasza elenyészett a földről.” –írja az egyik krónika. De mégis él benne egy vigasztaló, a Szentlélek a maga édes kegyelmével,amely soha el nem hagyja a reá hagyatkozó özvegyeket és árvákat.Erzsébet most már ki volt szolgáltatva az udvar rosszindulatának. Lajos öccse,Heinrich Raspe magához ragadja a hatalmat. Gyámkodik Erzsébet javai fölött. Ő a családivagyon gondnoka és a régens. Jogosnak érzi, hogy megtiltja a fiatal özvegyjótékonykodását, hiszen a családi javak védelméről van szó. Zárolja Erzsébet Wartburgbanlévő összes özvegyi vagyonát. Erzsébet életfenntartását a konyha kiadásai közöttengedélyezi.4