1992 - Magyarországi Unitárius Egyház

Szabédi emléke Kolozsvárt és SzabédonA költő, a tudós, a közéleti ember SzabédiLászló csak most, az utóbbi két évbenfoglalhatja el művelődéstörténetünkben azőt megillető helyet. Eddig kizárólag irodalmimunkásságára eshetett fény. Ellentmondásokkalteli élete, végső kiállása nem lehetettmegemlékezések tárgya. Az 1989-es változásután Szabédi - főleg a Bolyai Egyetemújra megnyitásáért folytatott küzdelemben -szimbólummá vált. Hisz nevéhez fűződik alegtragikusabb tiltakozás az erőszakos egyetemegyesítésellen. Szabédi most önálló fejezetetkapott az iskolai tankönyvekben, legjobbversei ismételten elhangzanak, és a lelkiszülőfalu, Szabéd felvállalta az évenkéntiszületésnap üneppé tételét.Már tavaly Szabédon emléktáblát lepleztekle, emlékszobát nyitottak meg a költőtiszteletére. Az idei május 7-i születésnapévfordulós jelleget kapott, mert a 85-ik volt,egyben a Termés megindulásának félszázadosemlékét is feleleveníthette. Az ünnepségekrendezését az Erdélyi Magyar KözművelődésiEgyesület (EMKE) és a Korunk Stúdióvállalta magára május 2-án és 3-án.2-án, szombaton reggel fél 10-kor a kolozsváriLázár utca 30. sz. alatti szülői háználkezdődtek a megemlékezések. Itt élte lea későbbi költő gyermek- és ifjú éveit. Atömbházak között szinte csoda folytán fennmaradtszerény kis kertes ház ma is a család,a költő húga, Székely Rozália birtokábanvan. S éppen a család kezdeményezte,hogy a ház első helyiségét alakítsák át emlékszobává.A szép napos reggelen a kis udvarmegtelt az egykori barátokkal, pályatársakkal,ünneplőkkel, Kolozsvár magyar értelmiségénekjavával, valamint magyarországivendégekkel. A külön bejáratú emlékszobaajtaja fölötti, még lepel takarta emléktáblaalatt az ünnepség szervezője, Kötő JózsefEMKE-főtitkár szólt pár üdvözlő szót,utána Kántor Lajos beszélt Szabédi indulásáról,a Termés című folyóirat jelentőségéről.A lepel eltávolítása után olvashatóvá vált amárványtábla szövege: IN MEMÓRIÁMSZABÉDI LÁSZLÓ 1907-1959. A továbbiakbanKiss Jenő költő, a Termés szerkesztőtársaszólt megható szavakat egykori barátjáról.Az ünnepségen részt ven dr. Jakab Jenőunitárius lelkész is (Pestszentlőrinc). aki aTermés egykori kiadója volt. A fényképeket,köteteket, dokumentumokat bemutatóemlékszoba megtekintése után az UnitáriusPüspökség gondozásában lévő amfiteátrumimaterembenfolytatódott az évfordulós ünnepség.A kollégium - egykor Szabédi iskolája - alegmegfelelőbb keretet biztosította az emlékülésnek.Ezen először Kántor Lajos, a Korunkfőszerkesztője szólt, méltatva az évfordulót,s különösen a Termés szerepét irodalmunktörténetében. Pomogáts Béla budapestiirodalomtörténész Szabédi László népiekés urbánusok között, Széles Klára szegediegyetemi docens pedig Szabédi László, a tudósköltő és a költő tudós címmel tartott előadást.Mózes Huba kolozsvári kutató, azelső Szabédi-kismonográfia szerzője a Szabédi-filológiaeddigi eredményeinek számbavételétígérte értekezése címeként, helyetteegy érdekes életrajzi adalékkal jellemezteazt az ellentmondásos időszakot, mely végüla költő-tanár tragédiájához vezetett. Azülésszakon is szép számú értelmiségi közönségvett részt. Mind az emlékszoba-megnyitását,mind pedig a felolvasásokat megtiszteltejelenlétével dr. Kovács Lajos főtiszteletűpüspök úr is.A május 3-i szabédi ünnepségre Kolozsvárrólegy autóbusznyi érdeklődő érkezett,a magyarországi vendégek külön autóval jöttek.Marosvásárhelyről a Látó szerkesztőségénektagjai érkeztek személygépkocsival,élükön Markó Béla költő-szenátorral. Szabédnem a költő szülőfaluja. De itt élt minda négy nagyszüleje és innen indultak szüleiis: Székely Sándor vasúti tisztviselő és felesége,Rédiger Emilia. Az egyik nagyapa, RédigerGéza a falu lelkésze volt, a századvégtermékeny költője. A Székely család hétgyermeke közül a középső volt az 1907-benszületett László. Minthogy a tényleges szülőhely,Sáromberke csak pár évig volt otthonaa családnak, a költő szellemi szülőhelyéül- költői nevét is innen származtatva - Szabédotválasztotta. Szabéd pedig büszkénvallja fiának a költőt. A Mezőség és Marosszékhatárán, a Marosvásárhelytől 18 km-relevő, 1200 főt számláló kis magyar falu szinteteljes egészében unitárius vallású. Május3-a ünneppé tételére az egész falu összefogott.Az érkezőket virágszállal, kávéval, harapnivalóvalvárták az iskolában. Innen 11-reátmentek a zsúfolásig megtelt, közel kétszázesztendős unitárius templomba, aholKecskés Lajos lelkész mondott az alkalomhozméltó prédikációt. Az ezt követő templomiünnepélyen a lelkész és felesége, KecskésnéNyitrai Gyöngyvér énekvezér betanításábana falu lányai énekszámokat adtakelő s Szabédi verseiből szavaltak. A templombólaz ünneplők a temetőoldal magaslatánlevő Rédiger Géza (1845-1907) -sírhozvonultak, ahol a tiszteletes úr megemlékezetta pap-költőről és a költő unoka családjáról.A továbbiakban főleg a helybéliekhezintézve szavait, röviden Pomogáts Béla,Markó Béla és Kötő József is méltatta az alkalomjelentőségét. A szép fekvésű temetőbőla művelődési házhoz illesztett emlékszobafalán található márványemléktáblánál kerültsor koszorúzásra, majd az emlékszobagazdag tárlóit tekintették meg az érdeklődők.A művelődési ház színpadán a falu néptáncegyütteseadott szemet gyönyörködtetőműsort. A Nagy Ernő tanár irányította csoportimmár harmadik generációja szerezmegbecsülést a helybéli ügyesen mozgó, hagyományokatőrző fiataloknak. Az ünnepségetaz óvodában felszolgált közebéd zárta.Ezen szó került a szabédiak újabb tervéről,egy Szabédi-szobor felállításáról, többenadakoztak is a szoborra, a Kelemen LajosMűemlékvédő Társaság elvállalta a szobortalapzatának megtervezését. A szabédi emlékszobakialakításában, az ünnepségek szervezésébena falu számos gazdája és gazdaszszonyarészt vett. A lelkészcsaládon kívül aTárcza Irma igazgatónő vezette tanári kar,Farkas Ernő volt itteni magyartanár, NagyErnő művelődésházi igazgató tevékenységefeljegyzésre méltó. Remélhetően ezutánminden májusban sor kerül - a falu ünnepévénövő - Szabédi-évfordulóra.Dr. Gaal GyörgyA szabédi unitárius templomA szeretet hullámhosszánEz év május 28-29-én alkalmunk volt találkoznia Svájci Katolikus Nőszövetség öt tagú küldöttségévels egyúttal a hazai nőszövetségek tagjaivalis.Első nap a Szent Mihály plébánia tanácstermébenismerkedtünk a küldöttség tagjaival, akiketGyarmati Kathrin vezetett, és ő biztosította a fordítást,hisz német anyanyelve mellett folyékonyanbeszél magyarul és franciául is. A KatolikusNőszövetség vendégeiként részt vettek méga találkozón a református, evangélikus, unitárius,ortodox és görögkatolikus nők küldöttei mellett amozgássérültek szervezete, az Életfa-társaság, azRMDSZ küldöttei, valamint a kapcsolat megteremtőjeés a találkozó szervezője, Ballá Zsófiaköltőnő.A találkozót másnap szűkebb körben folytattukaz Unitárius Püspökség vendégeiként, majdérdekes ismertető-film vetítésével egybekötveelőadást hallgathattunk meg Svájcról, a négy-egyenlő nemzet államáról. A találkozót a SorosAlapítvány segítségével megrendezett fogadászárta.Érdekes volt bepillantani a szabadság és toleranciaföldjének mindennapjaiba, ahol 700 évedemokrácia van, de ugyanalckor a nők csak 20éve kaptak szavazati jogot, és csak 10 éve nyüvánítottákőket egyenjogúaknak a férfiakkal. Ottnégy hivatalos nyelv létezik s emellett számtalannyelvjárás; ezek békében megférnek egymás mellett,senkit nem zavarnak a többnyelvű feliratok;ismerik és tisztelik egymás nyelvét, szokásait, hagyományait.A Katolikus Nőszövetség (SKF - SchweizerischeKatholische Frauenbund) mellett léteznek református,zsidó, egyházon kívüli nők, dolgozónők szövetségei is, valamint egy olyan szervezet,amely a nők szociális tevékenységre való továbbképzésévelfoglakozik.A Katolikus Nőszövetség központja Luzernbenvan; 250 ezer a taglétszám. A szervezetet ők„ernyő-szervezetnek" nevezik, mert számtalan8