1992 - Magyarországi Unitárius Egyház

i.Kilenc évtized távlatából szemlélve unitáriusifjúságunk életét, akarva-akaratlan csodálattaladózunk a kilencszázas évek ifjúságának.Vezető egyéniségei nem csak unitáriusmivoltukkal érdemlik ki tiszteletünket, hanemeurópaiságukkal is. Erdélyiek voltak éseurópaiak. 1900, az új évszázad újat hozott ifjúságunkéletében is. Kolozsváron dr. BorosGyörgy buzdítására szerveződésnek indul azelső Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köre (a továbbiakbanDFEIK). Az Unitárius Közlönyidevonatkozó számai elég szűkszavúan számolnakbe az ifjúság szervezkedéséről, ezértaz alakuló gyűlés jegyzőkönyvét idézzük:„A mi alakítandó gyülekezetünk nem nagyhadsereg ugyan, de az odaadó, lelkes együttmunkái od ássál, egymás iránti szeretettel ésszorgalommal szép sikert arathatunk. Tömörüljünktehát a legszentebb cél megvalósításaérdekében, zászlóinkra írván a vallás-erkölcsiélet ápolását, fejlesztését (...); alakuljunktehát egyesületté, melynek határain belül nemescélunkat - a baráti együttérzés és szeretetápolása, ébrentartása mellett - komolymunkával, igyekvéssel megvalósíthatjuk.(...) egyenes, célhoz vezetó' utat válasszunk,s ezt legbiztosabban kijelöli az egyházunkkeblében már annyi sikerrel és oly szép eredménnyelműködő Dávid Ferenc Egylet. Haladjunkhát ennek nyomdokain, ennekvédőszárnya alatt fogadjuk el,természetesen a mi körünkhöz módosítva,annak szervezetét, s így acél elérése nagyban meg lesz könynyítve(...). Vegyük fel a Dávid FerencEgylet Ifjúsági Köre címet".(1.)Az egyletet többnyire főiskolaihallgatók alkották. Az alapszabály3-as paragrafusa szerint azonban:„Tekintettel arra a körülményre,hogy a kör tagjai jobbára ifjú emberekés ennélfogva a kör gyűlésein aszabad vitatkozás, eszmecsere menetétnők jelenléte az udvariasságszempontjából feszélyezné, a választmánymegállapítja, hogy: nőktagok nem lehetnek." A szervezet mvezetője, éltető lelke Kelemen Lajos pK *egyetemi hallgató volt.Az első világháború után Erdély- J*®szerte megindult az ifjúság szervezkedésefalun és városon. Egyre több helyenalakult meg az Ifjúsági Egylet. 1928. július10-15-én már sor került Székely keresztúronaz első ifjúsági konferenciára, melynek előadóivoltak: dr. Borbély István, dr. Gál Kelemen,Gálfalvi Sámuel, dr Kiss Elek, dr. SulyokIstván, dr. Varga Béla, Vári Albert ésUtó' Lajos. A találkozón a következő határozatokszülettek:1. A DFEIK Egyetemes Szervezete szükségétlátja, hogy minden erdélyi unitárius gyülekezetbenmegalakuljon az ifjúsági egylet.2. Kolozsvár központtal megszervezendőegy összefogó és irányító Egyetemes Szervezet.3. Haladéktalanul meg kell indítani egy ifjúságilapot.4. Jó lenne minden évben, felváltva különbözó'vidékeken, több napra előkészített ifjúságikonferenciát tartani.4Adatok az erdélyi unitárius ifjúságimozgalom történetéhez„A kezdet reménységei valóra váltak - írjaSzent-Iványi Sándor a konferencia után -, asikertelenség önbizalommá változott s az eddigjáratlan úton most már vidám, unitáriusöntudattal és lelkesedéssel tele ifjak haladnaklépésről lépésre közelebb egyetlen célunkhoz,Isten országa megvalósításához itt aföldön " (2.)1929. augusztus 23-25 között tartotta másodikkonferenciáját ifjúságunk Dicsőszentmártonban,melynek tárgyköre Istenországánakmegvalósítása e földön. Az első előadójaSzent-Iványi Sándor volt, ki Tudás és valláscíment tartotta meg bevezető előadását. Őtkövették: Veress Ákos, Vályi Ilonka, dr. VargaBéla és Máthé Sándor. A konferenciánmegválasztották a DFEIK Egyetemes Szervezeténektisztikarát.1928 szeptemberében Szent-Iványi Kolozsvártbeindította az ifjúsági lapot Ifjúságcímmel, az Unitárius Közlöny mellékleteként.Bár a szerkesztő negyedévenkénti megjelenéstígért, a lap az első szám után megszűnt.Kolozsváron egy lelkes fiatal gárda továbbvezette a dolgokat, közben Balázs Ferencis meggyógyult, s elindult a Nyikómenténifjúsági napokat tartani: az 1929-es év decemberébenbeindította a Kévekötés-1. ígymár az 1930. évi ifjúsági konferencia meghívójátaz ő lapja közli. Mikó Imre, a szervezettitkára, a Kévekötés hasábjain hívta konferenciáraaz ifjakat: „Amikor Széke-lykeresztúron1928 nyarán először gyűltünk össze, mi máslehetett ez a konferencia, mint az egymást sohasemlátott testvérek első, élményszerű kézfogása,első közös fellángolása (...) Két év elteltévelNagyajtán újabb mérföldjelzőhöz érkeztünk(...) Mit tanulhatunk a múltból ésmit menthetünk át a jövőbe?" (3.)A konferencia Nagyajtán folyt le 1930. augusztus28 és szeptember 1 között. Tárgya:Hogyan kapcsolhatjuk be a társadalmi osztályokbatagolt unitárius ifjúságot saját érdekeinkszolgálatán át a közös, egyházépítő munkába?Ennek keretében előadást tartottak: LorincziLászló (a falusi ifjúság egyleti problémáiról),Szabü Samu (az iparos-kereskedő ifjakés az egyház kapcsolatáról); Balázs Ferenca modern unitárizmusról szólott.Itt egy pillanatra álljunk meg, s szóljunknéhány szót a Kévekötés-ről mint az ifjúságlegfelső fórumáról. A lapot általában kedvezőenfogadták. Az Unitárius Közlöny bírálatáraa szerkesztőség, többek között, a következőketmondja: „Hát csak olyan kérdéseketszabad az ifjaknak megfontolniok, amelyekrecsak igennel és nemmel lehet válaszolni?Annak a politikának a hibájába kell esnünk,amely a kényes kérdések tárgyalásától vonakodik,abban a hitben, hogy azok, ha mi nemveszünk tudomást róluk, nem létezőkké válnak?(...) Mire jó ez a nagy félelem az ifjúságmegnyilatkozásától? (...) Miért remegünkattól, hogy esetleg az ifjak olyan kényeskérdéseket is megtárgyalhatnak, mint aváros és falu viszonya? Miért vesznek bennünketolyan komolyan? Ifjak vagyunk, sokatakarunk, nagyra törünk, lázongunk, elégedetlenkedünk,bajokra csodaszereket aján-,lünk: de két oldalas kritikát az Unitárius Közlönybenmégsem érdemlünk meg."Az első két évben a lapot Veress Ákos ésBalázs Ferenc szerkesztette. Őket követteSzabó Samu, aki két évig Brassóban szerkesztetteés adta ki a lapot. 1934-ben kénytelenátadni a szerkesztést Fikker Jánosnak, kia lapot Tordára vitte át, s a Kévekötés 1936augusztusáig jelenhetett meg. További kiadásáta hatóság nem engedélyezte.Az 1931. évi IV. Ifjúsági Konferenciaszínhelye Nyárádszentlászlóés Szentgerice volt. A gyűlésen FikkerJános az angol, Lórinczy Gézaaz amerikai, Kovács Lajos a franciaországiés Ferencz József a magyarországiifjúsági mozgalmakról számoltakbe, Balázs Ferenc pedig azázsiai unitárius és szabadelvű ifjúságmozgalmát ismertette. SzabóSamu Városi ifjú az egyházban címmeltartott előadást. Deák Berta ésÉbert Hajnal a városra került falusilányok helyzetéről szólott és mutatottrá, milyen fontos lenne az ifjúságiszervezkedést azokra is kiterjeszteni.Ürmösi Károly Vallás, fajiság,szocializmus címen indított vitát,melynek során Balázs Ferenc, FerenczJózsef és Mikó Imre fejtettékki álláspontjukat. Kővári Jakab az ifjúságinapok rendezésének fontosságárahívta fel a figyelmet. Hogy mikis voltak „az ifjúsági napok", ezt LorinczyDénestől tudhatjuk meg: „A DFEIK EgyetemesSzervezete tervbe vette, hogy a nyárikonferenciák mellett, télen, lehetőleg mindenegyházközség ifjúsága bevonásával ifjúságinapokat rendez. (...) Ezzel lehetővé tesszükifjúságunk számára, hogy egy-egy központibbfekvésű helyen összegyűljön a közösproblémák megbeszélésére, egy-egy barátiösszejövetel rendezésére. Ezen ifjúsági-napokrendezésével célunk az egyes vidéki IfjúságiKöröknek egyik a másikához való közelebbhozása.Egyetemes Szervezetünk részérőlpedig a velük való viszonynak bensőségteljesebbététele. így ismerhetjük meg egymástközelebbről és jöhetünk tisztába azegyes vidékek helyzetével, problémáival,munkásságával és kívánnivalóival." (5.)(Folytatjuk)Kovács Sándor