letöltés - Újhartyán

Kultúrális kitekintőNagy Imre 1956-os rádióüzeneteszerint a „kormány a helyén van”,ám ez így lett volna igaz: Bibó Istvána helyén van! Aba-Novák unokájaírta le ezt az előző mondatot.Miért is idézem ezt most. Egy igazánrövid utazásra hívom az olvasóta magyar közelmúlt történelmébe.Nézzük meg akkor, ki is volt azegyetlen a kormánytagok közül, akivalóban a helyén volt? Az utóbbikét évtizedben Bibó István nevetalán leginkább a nevét viselő BibóIstván Szakkollégiumról vált ismertté, mely hazánk első jogász-politológusszakkollégiuma, melynek köréhez a jelenlegiminiszterelnök is tartozott. Pedig nem csak 56 legjelentősebbszemélyiségéről, hanem a múlt század egyik legnagyobb magyarpolitikai gondolkodójáról emlékezünk rá most 2011-ben,születésének 100. évfordulóján. Az 1956-os forradalom idejéna kormány államminisztere volt, a forradalom leverése utánletartóztatták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.Állítólag személyesen Nehru indiai elnök közbenjárására változtattákát a halálbüntetést életfogytiglanivá, végül 7 év utánamnesztiával szabadult a börtönből. Fiataljaink talán már megsem érthetik azt az izgalmat, ahogy a hozzám hasonlókkal lapozgattukaz 1980-ban, szamizdat kiadásban megjelentetettBibó-emlékkönyvet. A halála utáni évben közel 80 szerző tollábólösszeállt gyűjtemény az akkori magyar ellenzék legfontosabbproduktuma volt. Ahogy ne felejtsük el Bibó Istvánt,úgy emlékezzünk meg róluk is, néhányat megemlítenék névszerint is közülük, amivel mindenféleképpen erősíteni szeretnéma centenárium okán is felélénkülő figyelmet. ElsőnekPanaszkodnak évek óta a magyar filmesek. Mondják, igaz, hogykis ország vagyunk, és ezért is 34 játékfilm és 200 dokumentumfilmnem kell évente, mégis a kultúránknak szüksége van a magyarfilmre. Andrew G. Vajna személyében most új, mégpedigigazi világsztár lett a magyar filmek kormánybiztosa itthon, akimegtisztelőnek tartja a felkérést, de egyelőre semmi mást nemtudunk. Nem tudnak a magyar filmesek sem. Néhány sikeres kevésköltségvetésű filmtől eltekintve a filmgyártás nagyon nagypénzeket emészt fel. Van a mai filméletben egy erős ellentmondás,amíg szinte a létminimum alatt élnek jobb sorsra érdemesfilmeseink közül többen, addig például a Magyarországon működőKorda Stúdióban milliárdos költségvetésű filmek készülnek.Igaz, ezek hollywoodi érdekeltségű és finanszírozású alkotások.Kakuk Andrea – a Korda Stúdió egyik vezetője – azt mondja, azonvannak, hogy minél több magyar szakembert foglalkoztassanak.Vajna megbízatásától azt is várhatjuk talán, hogy szűnik ez azellentmondás és komoly bevételű magyar film is megszületik aközeljövőben. Vajna egyik legjobb barátja Kalifornia kormányzója,akit Magyarországon is mindenki ismer, hisz Ő a Vajnávalközösen készített Terminátor filmek főszereplője, Arnold Schwarzenegger.Amikor Andrew Vajna a Terminátor 3 - A gépek lázadásacímű mozifilmmel visszatért Hollywood élvonalába, akkorvalószínű nem kis szerepe volt abban, hogy a magyar DigicKi volt Bibó István?A magyar film maWeöres Sándor költő jut eszembe, de íróink közül Illyés Gyula,Csoóri Sándor és Csurka István vagy a 2000-ben elhunyt PetriGyörgy, akit lényegében a rendszerváltásig politikai okokbólbetiltottak, versei külföldön illetve itthon szamizdat kiadásbanjelentek csak meg. A Bibó-emlékkönyvbe írt Szőnyi István tanítványa,Szántó Piroska festőnő is és a filozófusok közül leginkábbén Vajda Mihályt említeném, akit a hetvenes évekbenpolitikai alkalmatlanság címén megfosztottak munkájától,itthon aztán fordítóként és nyelvtanárként dolgozott, későbbvendégprofesszorként Brémában és New Yorkban tanított.Miért is volt tehát ilyen nagy szerepe Bibó Istvánnak, akiértakkor ilyen jeles képviselői a magyar kultúrának kiálltak ésamiért ma nekünk is emlékeznünk kell. Egy német nemzetiségimagyar község lakóinak azért is fontos személyét felidézni,emlékét őrizni, mert mindent megtett a II. világháború utána magyarországi németek kitelepítése, hontalanítása ellen.Élete magán hordozta a huszadik századi magyar történelemszinte minden jelentős mozzanatát, és mint ahogy az előzőkbenemlítettem, még halála után is meghatározója volt amagyar demokratizálódás kezdeti történéseinek és akár maitörekvéseinek is irányadó kell, hogy legyen. Az egyik nagynevű magyar galéria felkért, hogy küldjek a centenárium okánidén megvalósuló kiállítás-sorozatára én is festményt, ebben afelkérésben továbbá a következő szavakkal jellemzi Bibót: kimagaslószilárdsága, napi értékeken jegyezhetetlen szellemiárfolyama soha olyan értékállónak nem bizonyult, mint éppennapjainkban. Hiánya nap mint nap élesebben látszik, miközbenalig tudjuk mi is az, ami hiányzik. Ehhez nem tudok, nemis akarok mást hozzátenni, csak egy személyes megjegyzést,Édesapám, Dr Závodszky Ferenc fordította svéd nyelvre annakidején Bibó politikai nyilatkozatát.ZávodszkyPictures nevű vállalkozás is bekapcsolódhatott a Terminátor 3számítógépes effektjeinek elkészítésébe, és egyébként a jogosansikeres cég ilyen megrendeléshez juthatott. Ennek a szerepneka folytatásában, a lehetőségek itthon tartásában és a magyarfilmszakma feltámasztásában bízik ezért – reméljük nem alaptalanul–- nem csak az érdekeltek, hanem a magyar kultúrát szeretőtöbbség is. A magyar film helyzetéről azért is érdemes éppenmost említést tennünk, mert a nehézségek mellett komoly sikertkönyvelhetünk el. Pontosabban a Magyar Színház- és FilmművészetiEgyetem hallgatója, Kárpáti György Mór érdemli meg ezt afigyelmet, mert Erdő című 12 perces fekete-fehér filmje bekerülta berlini filmfesztivál rövidfilmes versenyébe, a 25 kiválasztottalkotás közé. A csaknem négyezer filmből választották ki még amásik magyar versenyfilmet, ami Tarr Béla legújabb, A torinói lócímű munkája.Értesültünk róla, hogy Tarr Béla filmje megnyerte a legnagyobbnemzetközi filmfesztiválon a kritikusok nagydíját. A torinói lóalapötlete abból a történetből indul ki, amikor egy német filozófus,Nietzsche Olaszországban (pontosabban akkor Itáliában[1889]) az utcán – már betegen – sétálva megvéd egy lovat az őtütlegelő kocsisával szemben, ennek kapcsán kerülünk be egytanya életébe, ahol apa és lánya történetét ismerjük meg.Závodszky202011. március