8császárkor első felére (Kr.u. I–II. század)datálható földbe mélyített házak, tűzhelyek,tároló- és hulladékgödrök, amelyekbőlkéső kelta korongolt és kézzel formáltedények töredékei kerültek elő, több esetbenrómai import kerámiával. Ezek mellettfeltártunk több csontvázas rítusú sírt, illetveállattemetkezést, amelyek egyikébenaz eltemetett kutya váza mellé kerámiamellékletet is elhelyeztek. A lelőhely Rákos-patakhozközelebb fekvő, déli részéna császárkor késői időszakára (Kr.u. IV–V.század eleje) datálható földbe mélyített házakat,illetve gödröket találtunk.A harmadik nagy ásatás a Budapest-Miskolcvasútvonal és a Rákos-patak déli oldalán,közvetlenül a Péceli úttól északra folyt(06. lelőhely). A lelőhely nem ismeretlen aA Péceli úti lelőhely (Bp 06 lh.) légifotójaThe aerial photo of the site by Péceli RoadKéső császárkori kemence (Bp 06 lh.)Late Emperial Age furnace (site 06)korszak kutatói számára, a Péceli út É-i oldalán– lelőhelyünk folytatásában, az M0nyomvonalába eső területen – 1971–1987között Nagy Margit nagy sírszámú császárkoritemetőt tárt fel.2005–2006-ban a megelőző régészetifeltárást két ásatási idényben, kilenc hónapalatt 28.100 m 2 felületen végeztük el,összesen 2415 objektumot tártunk fel. A lelőhelyennégy korszak leletei kerültek elő.Az őskori telepjelenségek a felület D-i határán,a császárkori objektumoktól elkülönültenés szórtan jelentkeztek. A legkorábbiőskori horizontot, a belső díszes tálakalapján a kora bronzkori makói kultúrába(Kr.e. 1200–800) sorolható mintegy 40 gö-dör képviseli. Kiemelkedik a korszak feltártemlékei közül egy 11 edényből álló, szimbolikustemetkezésként vagy edénydepókéntinterpretálható objektum. A következőmegtelepedés az urnamezős kultúraidőszakában történt, a korszakot mindösszeegy sekély, ívelt oldalú gödör reprezentálta.Az objektumok 95%-a a császárkorba sorolható.Az ásatás során felszínre került, aII–III. század fordulójától az V. század elejéigdatálható település Budapest területéneddig feltárt császárkori telepek közüla legnagyobb kiterjedésűnek számít. A lelőhelykiemelkedő jelentőségű a hasonlókorú telepfeltárások sorában, hiszen ittismerjük a telephez tartozó temetőt is. Afeltárás során csak a település déli szélétsikerült megtalálnunk, bizonyos, hogy alelőhely keleti és nyugati irányba folytatódik.Északon a Rákos-patak felé haladva atelepjelenségek száma fokozatosan csökkent,a telep szélét azonban itt sem sikerültbehatárolnunk.Az ásatáson tapasztaltak alapján a településhosszú életű, a megtelepedés a patakotkísérő dombháton indult, majd D felé, aPéceli út irányába terjeszkedett. A területfedettsége az átlagosnál sokkal nagyobb, atelepjelenségek rendkívül intenzíven jelentkeztek.A lelőhelyen 28 db épületet tártunkfel, mindegyik lekerekített sarkú, téglalapalakú, félig földbe mélyített, átlagosan 3,5x 3–4 m nagyságú, K-Ny-i tájolású, közülükhárom a telep legkorábbi szakaszáhoztartozott. A tetőzetet tartó cölöpöket többesetben sikerült megfigyelni, ezek különbözőszerkezetű házakra utalnak. Leggyakoribbtípus, a hossztengelyében elhelyezetthárom oszlophely, amely ágasfás-szelemenestetőszerkezetre enged következtetni.Az épületek padlóját általában tapasztották,gyakran megújításukat is meg tudtukfigyelni. Kemencét egyikben sem találtunk,alkalmi tűzgyújtási nyomot is csak háromesetben dokumentáltunk. Az állandó tüzelőberendezéshiánya miatt bizonytalan,hogy az épületek lakó- vagy gazdaságifunkcióval rendelkeztek. A településen belül,a házaktól viszonylag távol kilenc, részbenép boltozatú külső kemencét találtunk,melyek a tapasztott sütőfelületük alá rakottkerámiaréteg segítségével a hőt hoszszantartották.A leggyakoribb objektumtípus az épületekkörül rendszertelenül elhelyezkedő, különbözőnagyságú, alakú és mélységű táro-
MÛHELYKéső bronzkori korsó (Bp 05/2 lh.)Late Bronze Age jar (site 05/2)takhoz közelebb eső, vizenyősebb határánfeltártaknak – vízelvezetésben lehetett szerepe.A majdnem háromhektáros területenkutat nem találtunk, nyilvánvalóan az életminden terén nélkülözhetetlen vizet (főzés,ló- és hulladékgödör. A feltárt objektumoktöbbségét alkotó gödrök közül hatban teljeskutyavázat, öt betöltésében pedig rendellenestesthelyzetben emberi maradványokattaláltunk. Legkülönlegesebb az a III. századrakeltezhető gödör, melyben öt rétegben11 állathoz tartozó vázat tártunk fel.A telepen számos különböző nagyságú,minimális leletanyagot tartalmazó árokszakaszttártunk fel, egy részük rövid, általában„U” metszetű, nehezen értelmezhető.A házakkal párhuzamosan haladó árkoknakfeltehetően a telkek határolásában,többségüknek – főleg a telep északi, a paállattartás,földművelés, kerámiakészítésstb.) a Rákos-patakból nyerhették.Három császárkori temetkezést tártunkfel. A nyomvonal D-i felén található, D-DK–É-ÉNy-i tájolású, erősen bolygatott, nyújtottcsontvázas sír a korábban feltárt temetőhöztartozik. Az elhunyt mellé bronztükröt helyeztek.A másik két temetkezést a telepjelenségekközött dokumentáltuk. Egy leégettCsontfésű (IV–V. század)Bone comb (4 th -5 th centuries)ház mellett mellékletek nélküli megcsonkítottvázat találtunk. A felület É-i részén feltártfiatal lány nadrágját és lábbelijét gyöngyökkeldíszítették.A nagymennyiségű kerámia és állatcsontmellett jelentős mennyiségű fém: fibula,karperec, torques, bronztű, fülbevalóés érme került elő a császárkori objektumokból.Az állatcsontok, tojáshéjak, a gabonatárolására alkalmas méhkas alakúvermek, számos őrlő- és fenőkő, orsógombés edények oldalából vagy aljából készítettorsókarika alapján a falu közössége földművelésselés állattartással egyaránt fog-9lalkozott. A lelőhely legkésőbbi korszakát afeltárt terület legdélebbi szakaszán találhatónéhány avar kori objektum képviseli.Két gazdag leletanyagot tartalmazó gödörés egy nagy átmérőjű körárok sorolható akorba.Az autópálya nyomvonalában feltárt régészetilelőhelyek jelentősen gazdagítjákaz egyes történeti korszakokról rendelkezésreálló adatainkat, így a leletanyag tudományosfeldolgozása sok esetben kiegészítheti,finomíthatja, illetve módosíthatja akorábbi eredményeket. Bízunk benne, hogyminél előbb lehetőségünk lesz a leletanyagteljes restaurálására, és a vizsgálatok elvégzéseután a tudományos eredményekközzétételére, illetve a nagyközönség számáraa leletanyag kiállításon történő bemutatására.A lelőhelyek feltárását Endrődi Anna,Horváth M. Attila, Korom Anita, Maráz Borbála,Reményi László, Tóth Anikó, M. VirágZsuzsanna régészek végezték.Archaeological Researches of the BudapestHistory Museum on the Trace of theEastern Sector of the M0 MotorwayOn the line of the eastern sector of the M0 Motorwayexcavations of great importance werecarried out by the experts of the Budapest HistoryMuseum between 2004 and 2006. Sevensites of altogether 105912 squaremetres wereuncovered. During the works the material remainsof 9 archaeological periods were foundfrom the neolithic age to the end of the AvarianAge. The article focuses on the results of 3significant sites. The archaeological sites uncoveredin the line of the motorway significantlyenrich the knowledge of the specific historicalperiods, thus the systematic processing of thefindings can modify the former results.Megelőző régészeti feltárások az M3-as és M35-ösautópályák nyomvonalán (2003–2006)Anders AlexandraA Hajdú-Bihar Megyei <strong>Múzeumok</strong> Igazgatóságaés az ELTE BTK Régészettudományi Intézetea Nemzeti Autópálya Rt-vel létrejöttmegállapodás értelmében az M3-as autópályaGörbeháza–Nyíregyháza közötti, Hajdú-Bihar megyére eső szakaszán az alábbi 13lelőhelyen folytatott megelőző régészeti feltárástösszesen 161.019 m 2 -en.M3-37. lelőhely – Hajdúnánás-Rét (Töröktanya). A 15 ezer m 2 nagyságú lelőhelyen 213objektumot bontottunk ki, két korszak emlékanyagáttudtuk elkülöníteni. A feltárási területészaki harmadánál egy megközelítőlegÉ−D irányú, V-átmetszetű árok fut, melytőldélre találhatók a szarmata korszakhoz sorolhatóobjektumok: gödrök, kisebb árkok, 3földbe mélyített ház, árkokkal körülvett karámszerűterületek, valamint egy női temetkezés.Az ároktól északra egy rabolt szarmatasírt, késő középkori cölöplyukakat ésgödröket találtunk.M3-38. lelőhely – Hajdúnánás-Fű-rét-legelő.Az 5 ezer m 2 nagyságú lelőhelyen 36 objektumotbontottunk ki, egy szarmata és egyÁrpád-kori település részletét tártuk fel. Aszarmata objektumok – 3 félig földbe mélyítettház, méhkas alakú vermek és egy kút – afeltárási terület déli felére koncentrálódtak.Az Árpád-kori településről két, egymásbaásott ház, gödrök, valamint 2 sír került elő.M3-40. lelőhely – Hajdúnánás-Fürj-halomdűlő.A 19.333 m 2 nagyságú lelőhelyen 908objektum került kibontásra, a terület régészetilegigen intenzív; több korszak településeinekés temetkezéseinek maradványaitrejti. Legjelentősebb leletegyüttese egy V–VI.századi germán (gepida) temető 68 sírja. Asírgödrök nyugat–keleti tájolásúak és 80%-ban korabeli sírrablók által bolygatottak. 10esetben figyeltünk meg torzított koponyásnői és férfi csontvázat. A feldúlt sírokbanvisszamaradt mellékletek is egyértelműenutalnak a temető egykori gazdagságára: azegyik sírból 17 db féldrágakő (almandin) lapocskátleltünk, de kerültek elő aranyozottbronz fülbevalók, borostyán-, karneol- ésüveggyöngyök, bronztükör töredéke, ezüstfibula,madár alakú bronzfibula is. A férfiaksírjaiban ezüstcsatokat, bronz szőrcsipeszt,vasnyílhegyet leltünk. A temető leggyakoribbmellékletei a kétsoros csontfésűk. A gepida
Change language