1 - Magyar Múzeumok

34A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése I. üteméhez kapcsolódórégészeti feltárások Jász–Nagykun–Szolnok megyébenCsányi Marietta – Tárnoki Judit– Polgár ZoltánA Vásárhelyi–terv továbbfejlesztése nevetviselő nagyszabású vízügyi beruházás,melynek megvalósításáról 2004-ben törvényis született, a Tisza mentén élők árvízivédelmét szolgálja. Az I. ütemben határapasztó tározó megépítésével, valamintkisebb–nagyobb, a hullámteret érintő beavatkozásokkalaz árvízi veszélyt kívánjákmegszüntetni, illetve az ár mind gyorsabblevonulását elősegíteni. A Tisza középsőszakaszán, Jász–Nagykun–Szolnok megyébennégy tározó megépítését tervezik.E munka első szakasza a Tiszaroffi–tározólétesítése, illetve Szolnok alatt, Rákóczifalvatérségében a hullámtér megnövelésétcélzó töltésáthelyezés.Az előzetes terepbejárási adatokból2005-ben nyilvánvalóvá vált, hogy az óriásiföldmozgatással járó beruházás régészetilelőhelyek sorát, felbecsülhetetlenértékű leletek tömegét érinti, és szoros határidejűmegelőző feltárásuk erőt meghaladófeladatot jelent a területileg illetékesszolnoki múzeum számára. A fentiek miatta szolnoki múzeum kezdeményezéséreaz ásatásokba bekapcsolódott Rákóczifalvánaz ELTE Régészettudományi Intézete,Tiszaroffon pedig a Magyar Nemzeti Múzeum.Jelen írás első része a szolnoki múzeumfeltárásait ismerteti Rákóczifalva–Bivaly-tó térségében.Rákóczifalva nevét már régóta ismeri arégészvilág. A XIX. század második felétőlfolyamatosan kerültek múzeumba azoka késő bronzkori halotti urnák, melyeknekkülönleges, csak e térségben alkalmazottdíszítése miatt az itt élő népességet a régészszakma rákóczifalvi csoportnak nevezi.Jelen feltárásainkkal a község újra a figyelemközéppontjába került.Húsfüstölés a szarmaták idejénFüstölő-rendszer föld alatti füstelvezető járatokkalSmoking system with underground smoke diverting channelsAz elsőként feltárt régészeti lelőhely a Tiszaelső partja, vízközelsége, ármentessége folytánmindenkor kedvező feltételeket kínált amegtelepedésre. A régmúlttól a legújabb korigújra meg újra felfedezték elődeink, minekköszönhetően igen gazdag régészeti lelőhelyettártunk fel. A 18.336 m 2 nagyságú területen562 régészeti objektumot, illetve 774stratigráfiai egységet tártunk fel. A feltártobjektumok – nem számítva az újkori tanyaépületeket,gödröket, árkokat – hét régészetikorszakból származnak.A lelőhely legintenzívebben lakott időszakaa III–V. századra, a szarmaták és gepidákitt tartózkodására esik. A szarmatákidejében a földbe mélyített négyszögletesalapú házak, kisebb–nagyobb, sőt óriásiméretű és mélységű gödrök valósággalontották a régészeti leletanyagot. A töredékekés állatcsontok mellett számos épagyagedény, a római birodalom területérőlszármazó „import” áru: mázas edények,díszített terra sigillata töredékek kerültekelő. Egy-egy gödörben sebtében eltemetetthalott valószínűleg a telepet elfoglaló gepidáktámadásáról tanúskodik.A szarmata telep legkülönösebb, mindeddigpáratlan jelensége a 18 gödörből, ill.azokat összekötő föld alatti kürtőkből állófüstölő-rendszer, mely az egész telepetbehálózta, sőt északkeleten kifutott a szelvényből,tehát a településnek a feltáratlanrészére is továbbterjedt. A mindeddigegyedülálló füstölő-rendszer tanúsága szerintaz egykori falu lakói húsfüstölésre specializálódhattak.Kincset érő rézkori sírleletek a Bivaly–tónálAz ásatás utolsó heteiben napról napra ezerévekkel korábbi kincset érő sírleletek tartottákizgalomban a Bivaly-tó térségébendolgozó régészeket. A munkálatok során akutatott területen 80 sírból álló java rézkoritemető látott napvilágot. A Kr.e. IV. évezredben,a középső rézkori bodrogkeresztúrikultúra idején temették ide halottaikat az ittélők. Írásos források híján nevüket, nyelvüketnem ismerjük, annál inkább csodáltukazonban eddig is a korszak tárgyi emlékanyagát:a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzöttművészi értékű fazekastermékeket, rézésaranytárgyakat.A féltve őrzött fémtárgyak mindig is ritkaságszámbamentek, s mivel régi ásatásokon,kevéssé megfigyelt körülményekközött kerültek elő, használatukról édeskevesettudtunk. Már az első sírok kibontásakorfelszínre került három réztőr sejttette,hogy különleges gazdagságú temetőrebukkantunk. A nem is remélt, csak titkonáhított aranytárgyakkal e sejtés be is igazolódott.Négy sírban találtunk egy-egy aranycsüngőpárt, azaz nyolc darab aranylemezkét,a felvarrásra szolgáló 4–4 lyukkal.Nemcsak előkerülésük jelent különlegesszakmai eredményt, hanem az a tény, hogymegfigyelhettük viseleti szerepüket. A női