1 - Magyar Múzeumok

10M3-41/A lelőhely – Hajdúnánás-Fürj-halom-járás, avar sírSite M3-41/A – Hajdúnánás-Fürj-halom-járás, Avarian gravetemető közvetlen szomszédságában egy későcsászárkorra keltezhető szarmata temető15 sírját tártuk fel. A sírok dél–északi tájolásúak,sekélyek, és még a germán síroknál isalaposabban ki voltak rabolva. A lelőhelyenegy szarmata és egy Árpád-kori falu nyomaitis feltártuk. A szarmata telep objektumaiközt téglalap alakú, kissé földbe mélyítettházakat, kutakat, méhkas alakú tárolóvermeketés füstölőgödröket sorolhatunk fel. AzÁrpád-kori falura ugyancsak a kissé földbemélyített, cölöpszerkezetes, patkó alakú kemencévelellátott házak, tárológödrök, külsőkemencék és kutak jellemzők.M3-41. lelőhely – Hajdúnánás-Feketehalom.A lelőhely a Feketehalom nevű kurgán délkeletilábánál húzódik, az egykori Csingilingi érpartján. A 9 ezer m 2 -en feltárt 79 objektumközött három kora bronzkori sírt találtunk,az egyikben gazdag edénymellékletekkel temettékel az elhunytat. A szarmata időszakhoza feltárási terület délnyugati részén néhányélelemtároló és agyagkitermelő gödör,és egy nagyméretű külső kemence tartozik.A IX–X. században létesült falu 8 házánakmaradványait tártuk fel. A házak kivétel nélkülnégyszögletes alaprajzúak, viszonylag kisméretűek, ÉK–DNy-i tájolásúak voltak, sarkukbakicsiny, patkó alakú kemencét vájtak.A házak egy csoportban, a feltárási területdélkeleti szélén helyezkedtek el. A kis falutnyugatról és északról többször megújított,meglehetősen szabálytalan alakúra ásottárok övezte, a házak csoportjától távolabbkülső kemencék és kutak kerültek elő.M3-41/A lelőhely –Hajdúnánás-Fürjhalomjárás.A lelőhely 21.100 m 2 felületén 209 objektumotbontottunk ki, melyek alapján öt korszakemlékanyagát különítettük el: a szelvénynyugati oldalán egy III–IV. századi szarmatakörárkos temető északi széle jelentkezett. Asírok mindegyike szinte teljesen ki volt rabolva.A feltárási terület keleti felén az V. századelejére keltezhető szarmata település objektumaikerültek elő: méhkas alakú gödrök, néhánykút és egy észak–déli irányú, többosztatú,mély árok. A dombhát legmagasabbrészén egy, az V–VI. század fordulójára keltezhetőgepida temető három sírját tárhattukfel. A feltárási terület legmagasabb pontján,a domb északi lejtőjén 18 észak–déli tájolású,keskeny sírfoltokból álló, két sorba rendezettsírcsoport rajzolódott ki. A leletanyag alapjána kora avarkor végére keltezhető kis temetőtteljes egészében fel tudtuk tárni. A síroknagy részét még a régiségben kirabolták,így csak kevés leletanyagot tartalmaztak:vascsatok, -kés, -sarló. Szerencsés módon adomb tetején két gazdag mellékletű férfi temetkezésebolygatatlan maradt: az egyik sírbaaz elhunytat ezüstveretes lemezes övével,vaskéssel temették el. A másik temetkezésaz egykori közösség leggazdagabb tagját rejtette:fülében aranygömbös fülbevalót viselt,derekát ezüstlemezes veretekkel díszített,vastag tüszős öv övezte, melyről több kisebbmellék-szíjvég és egy 10 cm hosszúságúnagyszíjvég lógott. Jobb vállánál egybizánci aranysolidus volt. Mellette találtuk lovánakezüstözött aranylemezes, fonatmintásszíjvégekkel és összepréselt bronz- és aranylemezesrozettákkal díszített szerszámzatátés egyszerű csikózabláját. A lelőhelyen ezenkívül feltártunk egy késő avarkorra keltezhetőtemetkezést is.M3-42. lelőhely – Hajdúnánás-Veres tengerjárás 1-2. A Keleti-főcsatorna keleti partjánakközvetlen közelében szondázó szelvényt nyitottunk7.500 m 2 -nyi felületen. Itt egy szórványos,laza szerkezetű, kora újkorra keltezhetőtanyaszerű település 19 gödrét tártukfel. Ettől mintegy 800 méterre egy 4.825 m 2nagyságú felületen összesen 21 objektumotbontottunk ki, a terepbejárási adatok alapjánvártnál gyengébb intenzitású Árpád-kori teleprészletét (házak, gödrök, árkok), az autópályanyomvonala az egykori falu perifériájátérintette.M3-45. lelőhely – Hajdúnánás-Eszlári út. Afeltárt 25.497 m 2 225 objektumot rejtett: aközépső újkőkori falu természetes magaslatonhelyezkedik el; délről és északról vízjártaterületek, vízfolyások határolták, míg keletiés nyugati irányból sekély, szabálytalankörvonalú, enyhén ívelten futóárkok zárták lea települést. Az árkokon belüli részen nagyméretű,olykor 10–15 m hosszúságú gödröktalálhatók, rendkívül gazdag leletanyaggal. Akerámiatöredékek az alföldi vonaldíszes kerámiakultúrájának bükki és esztári csoportjábasorolhatók. Az 54 temetkezés egy részéta nagy gödrök felső részébe vagy oldalábaásták be, így kisebb csoportokat (5–6 sír) alkotnak,míg a többi sírt szétszórtan, az altalajrafektetve találtuk meg. A feltárási területNy-i szélén végigfutó, egyenes, több száz méterhosszú, mélyebb, kettős-hármas tagolásúárok középkori.M3-46. lelőhely – Hajdúnánás-Murvai-dűlő.Az itt lévő XIII–XIV. századi kis település területén6.218 m 2 -en összesen 26 objektumotbontottunk ki: 3 félig földbe mélyített házat, 8gödröt, 8 árokszakaszból álló két nagy alapterületűkarámrendszert, két külső kemencétés egy kutat. A házak körül futó karámrendszerekegyik árkában jó állapotban megőrződött,kerek markolatgombos kardot, egymásik árokszakasz betöltésében pedig két