1 - Magyar Múzeumok

36first phase of the project is the completion ofthe reservoir in Tiszaroff and the transfer ofthe embankment close to the settlement ofRákóczifalva. Although the area was archaeologicallyresearched in the past, it was evidentthat the water project can’t be startedwithout the complete preventive excavation ofthe whole territory.The most intensive period of the site can bedated to the 3 rd -5 th centuries, to the era of theSarmatians and Gepids. In the quadrangularhouses dug in the ground and the form the ditchesof great depth made in the Sarmatian periodarchaeological finds of great number were discovered.Besides fragments and animal bonesseveral intact earthenware, imported vesselsfrom the Roman Empire and fragments of terrasigillata were found. The work will continuein 2007 and the archaeologists are hopeful thatthey can go on with the uncovering of the area.An outstanding finding of coins dated to theera of the Turkish subjection was discoveredat the Tiszagyenda-Morotvapart-Lak site. Thework of uncovering was carried out by the expertsof the János Damjanich Museum in Szolnok.Before the uncoverings, preliminary geodeticalsurvey, and geomagnetic researcheswere completed. During these surveys the findingof 63 silver tallers and golden ducats werediscovered in the ground of about 25-30 centimetresin depth. On the area where the findingswere discovered a village named Lak wasto be found during the Middle Ages. The coinswere made between 1617 and 1639, more thanhalf of them were issued by King Ferdinand II(1619-1637). Although the circumstances of thefinding is unknown, because the territory hadbeen a staging area between Royal Hungary andTransylvania, it is possible that the motive of thehiding of the money was the campaign of GyörgyRákóczi II, Prince of Transylvania, against KingFerdinand III in 1643-45.Régészeti kutatások a cigándi árvízi tározó területén(Pácin-Alharaszt)Szörényi Gábor AndrásA Tisza árvízmentesítését célzó Vásárhelyitervárapasztó tározók kialakítását tűzte kicélul, ennek első lépcsőjeként hármat építenekmeg: Borsod-Abaúj-Zemplén megyébenegyet, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig továbbikét tározót. A Bodrogközben, a Cigánd-Tiszakarádiárapasztó Cigánd, Pácin,Nagyrozvágy határában 24,7 km 2 alapterületű,amelyet az I. és II. katonai felmérésenis ábrázolt Palágcsa-tó mélyedésében ésa környezetében fekvő egykori összefüggőlápterületben jelöltek ki. A 22 km hosszúságúgát és hullámvédő erdősáv nyomvonalán,valamint az anyagnyerőhelyeken az örökségvédelmihatástanulmány és az előzetes terepbejárásoksorán hat régészeti lelőhelyettaláltunk, valamint a domborzati adottságokalapján további négy potenciális lelőhelyetjelöltünk ki, ahol a növényzeti fedettségmiatt nem volt mód az eredményes szemlézésre.A beruházás jóvoltából olyan nagy ésösszefüggő felületeket vizsgálhattunk, amelyekremég nem volt lehetőség a Bodrogközterületén. További szerencsénk volt, hogy azészak–déli tájolású árapasztó gátja a Bodrogközbenáltalános észak–déli dombhátakonfut végig, így teljes dombok feltárásáranyílt mód.A Bodrogköz régészeti kutatásában szintealapvetés, hogy bármelyik dombra ismegyünk fel, ott nagy valószínűséggel lelőhelyettalálunk. Ezt figyeltük meg a dombokonvégigfutó gátnyomvonalon is, és ezvezérelt, amikor az említett potenciális lelőhelyeketkijelöltük. A hat fix lelőhelybőlhárom területén gyűjtöttünk Árpád-korifelszíni leleteket. A három lelőhely közül aPácin-Alsókenderszer és a Pácin-Szennadomb már ismert volt Wolf Mária és RévészLászló 1991-es terepbejárásai nyomán, akettő között azonban csak 2005-ben fedeztükfel a Pácin-Alharaszt lelőhelyet. A háromterület egyébként 2800 méteren belülBronzkori hegedű alakú idolokBronze Age idols of violin shapefekszik, egymás szomszédságában kiemelkedőészak–déli homokdombokon.A további lelőhelyek közül a tározóészakkeleti sarkában fekvő Nagyrozvágy-Pap-dombon már 1972-ben végzett egykisebb leletmentést Hellebrandt Magdolna,azonban a lelőhely teljes kiterjedésétcsak a mostani terepbejárások során azonosítottuk.Tőle délre egy kis kiterjedésűritkás leletintenzitású foltot lokalizáltunkNagyrozvágy-Sasó homokon, de a markánsdomborzati adottságai miatt az egész,egyébként fűvel fedett dombot potenciálislelőhelyként kezeltük. Végül a tározó délnyugati,cigándi határában nagyobb összefüggőlelőhelyet azonosítottunk, amelyetazonban csak egy magasabb, de ritkás leletsűrűségűdombon érint a gát, azonbanennek magasságát jellemzi, hogy a tetején,kora újkori/újkori mésztufa határkő jelezteegykor Cigánd határát.A régészeti lelőhelyek és potenciális lelőhelyekmellett további két örökségvédelmiértéket is veszélyeztet a tervezett tározó: aközépen futó Tiszakarádi Főcsatorna felettkét faragott kőből rakott, íves, újkori eredetűhíd is húzódik, ezek megóvása vagy áthelyezéseis mindenképpen örökségvédelmiérdeknek tekintendő.A tározó által érintett lelőhelyeken 2005őszén indultak a régészeti feltárások. Alegnagyobb alapterületű Pácin-Alharasztdűlőben 4,79 hektáron Ringer István (sárospatakiRákóczi Múzeum) és SzörényiGábor András (Herman Ottó Múzeum) vezetésévelfolytak a kutatások a 2005. év végén,majd pedig 2006 tavaszán és őszén.2006 novemberében csatlakozott Wolf Mária(Magyar Nemzeti Múzeum) is, aki a lelőhelydéli negyedét tárta fel.A környezetéből enyhén kiemelkedőhosszanti dombháton három korszak, közel