Erdőváros meséi

Hacker Lali az erdő legszebb, vadvirágok díszítette
völgyének mélyén, egy kis tóban lakott.
Nem nagyon szerette az erdőlakókat,
jobban érezte magát egyedül. Pár barátja
volt csak. Köztük volt Zabola Zoli is, akivel
már megoldottak pár nagy ügyet, melyben
ő szakértőként vett részt. Szakterülete
a számítógépek és az internet világa volt,
bármikor elő tudott rántani minden adatot,
amit kértek tőle.
Egy nap kedvenc elfoglaltsága, programírás
közben csöngetett le hozzá Zabola Zoli a
tó mélyére:
– Szevasz, Cimborám – köszöntötte Zabola
Zoli hekk barátját. – Hogy vagy? Mi történik
a tó környékén?
– Jól vagyok, köszönöm! – válaszolt Hacker
Lali. – Jó látni téged! Mi szél hozott
erre? Csak nem megint egy izgalmas ügy
miatt látogatsz meg? Netán betörtek a
számítógépes rendszeredbe? – kérdezte
felvillanyozva.
– Nem, Lali! Te csináltad a rendszerem, ki
tudna oda betörni – legyintett Zabola Zoli.
– Sokkal fontosabb dolgot kérnék most tőled
– mondta.
– Mi lenne az? Baj van az asszonnyal? Tőlem
ne kérj tanácsot, nem értek én a házassághoz
– találgatott Hacker Lali.
– Otthon minden rendben – felelte a százados.
– Azonban van nekem egy lelkes kis
gyerekcsapatom, akik szeretnének minél
többet megtudni az internet világáról.
Hacker Lali gyanakodni kezdett: – El tudod
azt mondani te is – válaszolta –, nem kellek
én ahhoz. Csak nem ide akarod hozni őket?
Én meg a gyerekek? – ijedezett.
54