Utazik a Család magazin - 2017/02 ősz

GYEREKSAROK
Bringára fel!
Részlet Csapody Kinga: Irány a Velencei-tó! című könyvéből
Ma reggel Tódor nem akart levinni sétálni. Persze
addig ugattam, amíg összevakarta magát, és elindultunk,
de elég fájdalmas arcot vágott. Nem értem,
mi baja lehetett. Azt kérte, hogy a parton halkabban
ugassak a hattyúknak. Azt is mondta, hogy két feje
van, és a nagyobb van belül. Ezt nehezen képzelem
el, de nem lehet jó.
Mire csatlakoztunk a reggelizőkhöz, ők már eldöntötték,
hogy úgyis kicsit fújdogál a szél, pont kellemes
az idő a bringatúrához. Gyors taktikai megbeszélést
tartottunk, és a klasszikus tókör mellett
döntöttünk.
− Eltévedni ugye képtelenség, hisz a bicikliúton
megyünk, de jegyezzétek meg az útvonalat ti is,
mondom az állomásokat: Gárdony, Agárd, Dinnyés,
Pákozd, Sukoró, és visszaérünk Velencére – foglalta
össze Tilda.
A gyerekek hurráztak, Laci azt mondta, ő inkább
még alszik, aztán szaunázik egyet, úgyis ráfér a méregtelenítés,
majd elmegy gyakorolni még a vízisípályán,
és szörfözni is.
Gyorsan bicajt béreltünk a szállodában, bukósisakot
húztunk, tettünk el innivalót, mindenki bekente
magát, és meg kell hagyni, elég menőn néztünk ki
induláskor.
Én elhelyezkedtem a bicaj kosarában, mert onnan
remekül láttam mindent, és nem volt más dolgom,
mint csodálni a tájat, miközben csak úgy suhantunk.
Tettünk egy kis kitérőt, hogy Gárdonyban megnézzük
egy várat. Ez nem várrom volt, hanem rönkökből
építették meg az egri vár mását, amire a gyerekek
egyből ráismertek. Egy nagyon kedves bácsi feladatlapot
nyomott a kezükbe, ők pedig sorban keresték,
hogy melyik bástya vagy lépcső alatt bújtak el
a lapon szereplő állatok rajzai. Miután mindet megtalálták,
egy díszes oklevelet kaptak mindegyikük
nevére kiállítva, amely igazolta, hogy hősiesen kiállták
a vitézi próbát. Képzeljétek, még a várkapitány
is aláírta!
Szalma Edit illusztrációi
2017/02 UTAZIK A CSALÁD | 25