Életigenlők Magazin 2017 tél
Az ünneplések ideje elérkezett. Decemberben a fényességre és a nyugalomra vágyás egyszerre zajlik bennünk, körülöttünk. Elkereskedelmiesedett világban élünk, az év végi időszak még inkább az időszűkéről, a rohangálásról, „a még ezt el kell intézni, még azt be kell fejezni” feszkóról szól.
Az ünneplések ideje elérkezett. Decemberben a fényességre és a nyugalomra vágyás egyszerre zajlik bennünk, körülöttünk. Elkereskedelmiesedett világban élünk, az év végi időszak még inkább az időszűkéről, a rohangálásról, „a még ezt el kell intézni, még azt be kell fejezni” feszkóról szól.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
De hiába, mert a királylány<br />
mást szeretett… Mikor Apollón<br />
megtudta, hogy kedvese<br />
elárulta, rettentő haragra<br />
gerjedt. Bosszúból elsőként<br />
a hollót változtatta feketére,<br />
majd elpusztította a szerelmeseket,<br />
de életben hagyta<br />
saját gyermekét, Aszklépioszt.<br />
A csecsemőt a gyógyfüvek<br />
ismerőjére, Kheiron<br />
kentaurra bízta, akinél a fiú<br />
híres, nagy tudású orvossá<br />
cseperedett.<br />
Bár Aszklépiosz alakja a legendákba<br />
vész, az mégis<br />
történelmi tény, hogy gyógyító<br />
hatalmára hivatkozva<br />
sok templomban betegeket<br />
kezeltek. A gyógyulni vágyók<br />
elmentek egy Aszklépiosz-szen<strong>tél</strong>ybe,<br />
fizettek<br />
a papoknak, és lefeküdtek<br />
aludni. Éjszaka a paciens<br />
megálmodta, hogy milyen<br />
kórban szenved, hogyan lehet<br />
kezelni, vagy a papok<br />
értelmezték a gyógyítás<br />
módját az álma alapján. Előfordult,<br />
hogy a csodás gyógyulásoknál<br />
inkább a betegek<br />
hite volt döntő erejű,<br />
nem a kezelés hatásossága.<br />
Az emberek kénytelenek<br />
voltak a félig-meddig csaló<br />
papokhoz fordulni, mert a<br />
jól képzett, felkészült orvosokból<br />
kevés volt. Az ókori<br />
görögök szerencséjére még<br />
a szélhámos gyógyítók is<br />
többnyire egyszerű, a legkevésbé<br />
ártalmas kezelési módokat<br />
alkalmazták: a rendszeres<br />
testmozgást, fürdést,<br />
diétát. Olykor gyógyszeres<br />
kezelésre, hánytatásra, és<br />
érvágásra is sor került.<br />
Az igazi görög és római<br />
gyógyítók hatalmas tudásanyaga<br />
a középkorra szinte<br />
teljesen feledésbe merült.<br />
A kereszténység a testet<br />
csak a földi élet nyűgének,<br />
az Istenhez vezető út egyik<br />
lehetséges formájának tartotta.<br />
Erénynek számított,<br />
ha valaki csendesen tűrte<br />
a fájdalmait. Az egészség<br />
szempontjából fontos tisztálkodást,<br />
fürdést viszont<br />
ellenezték.<br />
27<br />
A betegségeket Isten büntetésének<br />
tartották, és<br />
imával, önsanyargatással<br />
védekeztek ellene vagy a<br />
Sátán művének vélték és<br />
ördögűzéssel próbálkoztak.<br />
A középkori egyház az imáknak,<br />
a bibliának, a szenteknek,<br />
és az ostyának egyaránt<br />
varázslatos gyógyerőt tulajdonított.<br />
Ezzel azonban viszszaélésekre<br />
is lehetőséget<br />
adott az akkori vajákosoknak,<br />
áldásosztóknak, kuruzslóknak.<br />
Ha a szerencsétlen<br />
betegnek fekélye volt, úgy<br />
három Miatyánkot, három<br />
Üdvözlégyet, és egy Hiszekegyet<br />
rendeltek, miközben<br />
kaprot, rutát, verbénát és<br />
körömvirágot kellett kevés<br />
szenteltvízben kiáztatni. A<br />
nőknek Szűz Máriához, a<br />
férfiaknak Jézushoz kellett<br />
imádkozniuk. A hiedelem<br />
szerint a fekélyt a fekete boszorkány<br />
átka okozta, és ezt<br />
a gonosz varázslatot csak a<br />
kapor és a verbéna volt képes<br />
semlegesíteni. A templomból<br />
ellopott ostyáról<br />
azt gondolták, hogy minden<br />
kórságra gyógyír. A szentelt<br />
gyertya viaszát az ellenséggel<br />
szemben tartották hatékonynak.<br />
A középkor elején<br />
az egyház még elnéző<br />
volt ezekkel a praktikákkal<br />
szemben, bár nemkívánatosnak<br />
minősítette.<br />
Pápai Páriz Ferenc Bázelban<br />
szerzett orvosi oklevelet<br />
1674-ben. Ekkortájt a legtöbb<br />
háznál volt házipatika,<br />
mégis csak kevesen értettek<br />
a gyógyításhoz, ezért írta<br />
meg Pápai Páriz „Pax corporis…”<br />
című művét. Arra törekedett,<br />
hogy mivel művét<br />
elsősorban szegény embereknek<br />
írta, mindenhol megtalálható<br />
gyógynövényeket<br />
soroljon fel. Az orvosi tudáshoz<br />
hozzáadott egy kis babonát,<br />
és egy kis népi gyógyászatot<br />
is. Gyógyszerként<br />
ajánlja például: a halott ember<br />
koponyáját, a patkány és<br />
vakondok hamvát. A bénulásokat<br />
kacsazsírral, az epilepsziát<br />
pedig füstöléssel gyógyította.<br />
A „Pax corporis…”<br />
ennek ellenére kiemelkedő<br />
mű, mivel a benne szereplő<br />
növények és betegségek<br />
nevei ekkor jelentek meg<br />
első alkalommal magyarul<br />
nyomtatásban.<br />
Turi Emese<br />
parapszichológus
Change language