15.10.2019 Views

SecuriForum MAGAZIN 2019

SecuriForum Kiállítás hivatalos magazinja.

SecuriForum Kiállítás hivatalos magazinja.

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Kiállítóink Adattárolás<br />

<strong>SecuriForum</strong> Magazin<br />

Az adattárolás lehetséges jövője<br />

5D-s adatlemez, avagy a XXI. század „kristálykoponyái” / mikrofilmjei<br />

Rögvest az első és tel-jesen<br />

helyénvaló kérdés, hogy 3D-s<br />

világunkban mi is az az 5-<br />

dimenziós adat. Ha egyálta-lán<br />

létezik, mikor lesz elérhető a<br />

nagyközönség szá-mára?<br />

A történet hátterében a<br />

Southamptoni Egyetem kutatói<br />

állnak, akik kifejlesztettek<br />

egy, általuk 5D-snek aposztrofált<br />

üveglemezkét, amely<br />

akár 13.8 milliárd évig képes<br />

tárolni mintegy 360 terabájtnyi adatmennyiséget. Nem elírás<br />

volt, akár a Föld becsült eljövendő élettartamát – melynek<br />

végén elenyészik a kitáguló a Napban – sokszorosan<br />

meghaladó ideig képes tárolni az új anyag a „beleírt”<br />

információt.<br />

A jövő „CD” lemezeit ún. nano-strukturált üvegből készítik, az<br />

adatokat pedig ultrarövid impulzusú (ún. femtoszekundumos:<br />

10-15) lézerrel rögzítik és olvassák ki. Mint<br />

említettem a southamptoni „kristálykoponyák” akár 13.8<br />

milliárd évig képesek a rögzített anyagot eltárolni, mely<br />

bőven több mint kétszerese a Föld jelenleg becsült korának,<br />

és megközelítőleg azonos világegyetemünk jelenleg<br />

feltételezett életkorával. Röviden összefoglalva, az 5D-s<br />

adattároló lemezeket egy speciális lézer segítségével<br />

készítik, mely a mindennapi gondolatvilág számára<br />

elképzelhetetlenül apró, a mikroszkopikusnál is kisebb<br />

bemaratást képes eszközölni a nano-üvegben. Akkor most<br />

érintőlegesen nézzük meg, mi lehet a magyarázata a 3D-s 5<br />

dimenziónak.<br />

Jelenlegi ismereteink és érzékelésünk szerint, „tradicio-nális”<br />

világegyetemünket négy ismert és könnyedén felfogható<br />

dimenzióval írjuk le. Az első három dimenzió a mozgás<br />

alapvető irányai (avagy egy 3D-s koordináta XYZ tengelye),<br />

továbbá ott a 4. dimenzió, melyet 3D-s világunkban az idővel<br />

azonosítunk. Itt és most hagyjuk figyelmen kívül az elméleti<br />

matematikusok által feltételezett további, néhánytucat<br />

dimenziót. Az előbbiekben felsorolt négy dimenziót nevezik<br />

együttesen téridőnek.<br />

Mindenki által belátható módon, a southamptoniak által kifejlesztett<br />

adathor-dozónak kevés strukturális köze van az<br />

időhöz, sőt további dimenziókra sem nyit kaput Sajnos ez<br />

nagyon sok zavart okozhat.<br />

A Southamptoni Egyetem<br />

által készített ötdimenziós<br />

lemezek nem időutazó<br />

eszközök. A nanoüvegbe<br />

három rétegben mart végtelenül<br />

minták egészen más<br />

megközelítésből érdemelték<br />

ki „5D” jelzőt.<br />

Megközelítés helyett írhattam<br />

volna nézőpontot, mivel az a szólás-mondás béli eb éppen<br />

itt van elhantolva. Attól függően, hogy milyen szögben<br />

nézzük (olvassuk ki) a lemezt, a bemart minták teljesen<br />

eltérő alakot öltenek. Magyarán, semmilyen Science-<br />

Fiction momentum nem szerepel ebben a történetben.<br />

Pontosítok science (tudomány) azért akad, ez egy ismert<br />

optikai illúzió. A „kristály CD”-k belsejére vonatkozó 5D jelző<br />

a lézerrel bemart nano-minták különböző méretét és<br />

tájolását takarja a háromdimenziós térben. A CD<br />

hasonlatnál maradva, egy ilyen nano-üveg adathordozó<br />

több, egymástól eltérő lemezképpel rendelkezik. Az, hogy<br />

épp melyik „lemezkép” adatait olvassuk ki, attól függ, hogy<br />

milyen szögből és milyen nagyítással nézzük aktuális<br />

„kristálykoponyánkat”. Rövidre zárva: minden egyes nanoüveglemezen<br />

makro- és mikro szintű képek számos rétege<br />

található.<br />

Nem annyira műszaki, mint inkább gazdasági fejjel<br />

gondolkodva, az adathordozó alapanyaga (míg homok van<br />

a tengerparton) adott és olcsó lesz. Ebből levonhatnánk azt<br />

a következtetést, hogy az 5D-s adattárolás pikk-pakk el fog<br />

terjedni a közeli jövőben. A jelentős költséget valóban nem<br />

az adathordozó, hanem az informatikai eszközeinkkel<br />

kompatibilis, minimum jelenlegi írás/olvasási sebességet<br />

biztosító, piacképes író/olvasó megoldások kifejlesztése<br />

jelenti. Amennyiben a megfelelő megoldást megtalálják,<br />

akkor az nem kevés lökést adhat az informatika<br />

fejlődésének. Többek között a CCTV rendszerek által<br />

rögzített képanyag szinte korlátlan mértékű rögzíthetősége<br />

is megvalósulhatna, ami a kamerák ugrásszerű technológiai<br />

fejlődését indukálhatná.<br />

Nyilvánvaló módon, a fejlesztésben részt vevő tudósok<br />

nem a video-biztonságtechnika problémáinak megoldásán<br />

törik a fejüket, hanem egy gigantikus – egyben miniatűr –<br />

könyvtár megalkotásán, mely megőrizné az emberiség<br />

jelenlegi összes tudását, az idők végzetéig, de legalább is<br />

13.8 Mrd évig. A kutatócsoport vezetője (Peter Kazansky)<br />

teljes lelkesedéssel vallja, hogy ezzel a megoldással már<br />

nem lehet kitörölni az emberi tudást az univerzumból.<br />

Persze, ez azért nem ennyire egyértelmű, de kétségtelen,<br />

hogy ez lehet az egyik technológia, mely kiválthatja a<br />

jelenlegi adattárolási megoldásokat. Az exponenciálisan<br />

megnövekedett tárkapacitás pedig fénysebességű<br />

fejlődést biztosíthatna számtalan technológiának és<br />

tudományágnak.<br />

23<br />

23

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!