Természettudományi közlöny 26. kötet 301. füzet (1894 ... - EPA

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
TÁRSULATI ÜGYEK.
Növénytani értekezlet 1894 Filarszky a H ip p u ris-1 csak meg­
április 11-ikén.
honosodott növénynek, nem pedig természe­
I. Filarszky Nándor »Adatok tes polgárnak tarthatja Budapest lokális flórá­
B udapest fló rájá h o z« czímen először általájában, mivel ezen Magyarországban egyban
néhány nÖvényföldrajzi fogalomról és defi- általán ritka növényt környékünkön még
niczióról szól s ezek kapcsán említi, hogy senki sem találta. Hogy a N ycandra és Che-
Budapest környékében tett kirándulásain nopodium B otrys nemcsak a Procopp-féle
nemcsak arra volt tekintettel, hogy mily magból terjed, nem czáfolja ugyan meg,
növényfajokat gyűjtsön, hanem s főleg arra, de felemlíti, hogy Procopp régóta, még
hogy miért érdekes egyik vagy másik nö­ 1879 előtt is szórt el különböző magvakat
vény lokális flóránkban, teijedésére nézve és a Rákos mezején; különben nem helyesel­
egyáltalában növénygeografiai szempontból heti Borbás azon állítását sem, hogy a magvak
tekintve. (L. egész terjedelmében a Pótfüze­ elszórásával a bevándorlás okainak furkétek
X X IX —X X X . füzete 117. lapján.) szése megnehezíttetnék, vagy épen megsem-
Borbás Vincze nagyon czélszerű- misíttetnék; mert kellő kutatással és pontos
nek s egyszersmind szükségesnek tartja a megfigyeléssel ezután is lehetséges e beván­
vidék vagy a haza flórája alkotó elemeinek dorolt növényekre ráismerni, és ezeket össze
a jelzett irányban való szétválasztását és nem cserélni a Procopp vagy bárki elve­
megkülönböztetését, sőt még tovább is kell tette növényekkel.
menni, ki kell jelölnünk, melyek a medi­ 2. Alföldi Flatt Károly: »E gy
terrán, pusztai és más ilyféle polgárok, mert elfelejtett m ultszázadbeli m a g ya r botanikus­
csak így érthetjük meg annak a tarkaságnak ról« czímen irodalom-történeti tanulmányt
keletkezését, a mely valamely flóraterületen írt Veszelszki Anta 1-ról, a melyet
a növények vándorlásából és életküzdelméből Simonkai Lajos terjesztett elő. (Egész
támadt. Az egyes növényre megjegyzi, hogy terjedelmében 1. a Pótfüzetek X X IX —X X X .
az E pipactis rubiginosa a pusztapeszéri ho­ füzet a 133. lapon.)
mokon is terem (Richter L.), a H ippophae Flatt tanulmánya az előterjesztőt is arra
vagyis ezüsttövis a vidéken (Új-Pest, Békás- késztette, hogy Veszelszki Anta 1-nak
Megyer) ültetett, a H ip p u ris Budán termé­ fő botanikai művét tanulmányozza. Tanulmászetes
polgárnak tekinthető, mert a kéthelyi nyai közben ráakadt a V enitzfa név ere­
mocsarakban is nŐ, a M edicago Arabicá-i detére.
1889-ben legelőször Mendlik Blanka Veszelszki »E rdei és mezei g yűjtem é­
kisasszony gyűjtötte a római fürdő táján, nyének« (1798) 125. lapján ugyanis a követ­
Borbás határozta meg (Pótf. X III. 9, 15. 1.); kezőt olvashatjuk: »Carpinus sive ostrya
még 1893. Őszén is volt ott; a N ycandra és ulmo similis fructu racemoso lupulo simile.
Chenopodiunt B o trys nemcsak a Procopp-féle Vasvármegyében a Rába vize berkein kivált
magból terjed, hanem Borbás már 1879- a Pápótri és Beledi Körtvélyfák között és
ben is látta a Rákoson, több helyen. Vala­ egyebütt eleget láttam teremni, ott a föld
mely vidéken, a főváros körül is, természe­ népe Venitz-féle néven hívja; a hol a K ates
úton is folyik a növények bevándorlása. nászok és egyéb Pásztor gyermekek ostort
A magvak elszórásával megnehezítjük vagy fonnak a róla lefejtett hosszú ágak héjjából.
megsemmisítjük a bevándorlás okainak furké- Szőlőt kötözni való hántséknak igen jó.«
szését, s megtörténhetik, hogy majd az igazi Abból a leírásból a mit Veszelszki az
bevándorolt növényre is ráfogják, hogy az ő Ostrya-járól vagyis V enitz-fáfáról közöl,
Procopp-féle magból kelt.
könnyű beigazolni, hogy Veszelszki az ő