Természettudományi közlöny 26. kötet 301. füzet (1894 ... - EPA

More documents

Recommendations

Info

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 498 a var. apyrenocarpa A. Richt. (fructu apy- reno) a Tahiti szigetről származik ; a honnan 1793-ban az angolok az Antillákra s Brazíliába is átplántálták. Ehető gyümölcsénél fogva ma már a trópusok alatt széltében elterjedt Artocarpus com m unis Forster-t a leggyakrabban A rtocarpus incisa L . ^/í/.-nak nevezi a botanikus világ, de hibásan, mert Georg Forster, az oczeáni flóra érdemes ismertetője, első irta le az Artocarpus-t a Johann Reinhold- dal közösen írt »Characteres Gener. Plan- tar., quas in itinere ad insulas maris aus- tralis collegerunt, descrípserunt, delineave- runt« czímű munkájában még 1775-ben. Tehát az 1781-ben kelt s a Thunberg-féle : Radem achia incisa (1776) névből névcsere folytán származott Artocarpus incisa L . fil.- nak sem értelme, sem jogosultsága; tekintve azt is, hogy Forster azután még a valódi kenyérfa külön monográfiáját is megírta. Elitélőleg nyilatkozik O. K u n t z e-nak a *Revisio Gener. P lantar. «-ban eljárásáról. A Linné Sp. plánt. 1753. évének elfogadott időpontján túl (visszafelé) teijedŐ prioritási kutatásaiban sok helyes megjegyzése mellett sereg-számra kereszteli át a növényeket, a melynek egyik szülöttje a Saccus communis O. K . ; szerencsétlen, szinonimja az Artoc. communis-nak. Forster érdemeit negligálni nem lehet. Prioritása biztos s az Ő Artocarpus communis-knak rehabilitácziója a kifejtett okoknál fogva kétséget sem szenvedhet. Ezek után áttér az eredeti Forster-féle, továbbá a brazíliai, a Mauritius szigetről, Jamaica, Jáva, Tahiti és Új-Kaledoniá-ról származó Artocarpus communis-on végzett anatómiai vizsgálatainak eredményére. A levélszövet histológiai jelleméről kimutatja, hogy az az eddig általa megvizsgált mintegy 25 Artocarpus-fajjal szemben igen jellemző. Különösen két anatóm iai bélyegével válik ki mint olyan, a melyek külÖn-külÖn felette ritkán fordulnak elő az Artocarpus- genus egyéb fajain. Az egyik: a szivacs- parenchyma sárgás-zöld színű gyanta-tartalmú secret-sejtjei; a m ásik: az epidermis tölcsér- szerüleg bem élyesztettpajzsképü. m irigy-szőrei. Az A rtocarpus integrifolia L. és az A rtocarpus echinata R oxb.-val való összehasonlítás után kitűnik egyszersmind, hogy az úgynevezett »anatóm iai m ódszer« gyakran a species értékének a megállapításában is kitűnő szolgálatot tesz. 5. Borbás Vincze bemutatja a TÁRSULATI ÜGYEK. G alanthus n ivalis isendochlamydeaját. 1880* bán lelt a zugligeti völgyekben hóvirágot, fi melyiknek mind a hat szirma (leple) olyaú» a minő a belső szokott tenni. Ugyanéit Társulatunk 1881 április 27. szakülésén be* mutatta (Közlöny 1881, 227. 1. Tanáregyesületi Közi. 1881, 571. 1.). Most ugyanezt A jelenséget vagyis a Leucojum felé való hit* nyatlást a Svábhegyen észlelte. Bemutatja a holdruta sporophylliájátj melyet Holuby József esperes BosaCt völgyében lelt, s a melynek a rendes levelű is gyümölcsözővé alakult. <strong>1894</strong> május 9-ikén. I.Borbás Vincze »A Hieracium ok A lpestria csoportja« czímen tartott előadást. A Hieraciumok Alpestria csoportja a Vul- g a ta dombi és hegyvidéki csoportnak fi havasvidéken a helyettesítője. Geográfiái cső* portnak is tekinthetjük, mert főképen a Su- detákon meg a Magas-Tátrán terem. Nye- letlen szárlevelein kivül a fészekpikkelyek feketesége tünteti ki s előadó egész sereg példával (Centaurea melanocalathia, Picris Tatrae, Carex atrata stb.) demonstrálja, hogy a havasvidéki fajok hegye-levelein a feketeség mint jellemző geográfiái vonás jelenkezik. F r i e s Alpestriái közül azonban a H . D inaricum F r. nem ebbe a csoportba, hanem a Sabauda közé tartozik, a H . Carpa- ticum Bess. pedig Fries munkájában (Epi- crisis Hieraciorum) téves, és általában kétes növény s vagy H . JVimmeri-veX egybevágó vagy a Bélái Barlangliget vidékéről eredő, Vulgata-beli Hieraciummal egyező, melyet előadó előbb a névjegyen H . cylindrocala- thium -nak. nevezett. A Hieraciumok Alpestria csoportja leginkább Öelakovsky, Fiek, Sa- gorsky és Schneider flóráiban van ismertetve; az utóbbiak a Magas-Tátrából négy fajt említenek. Ehhez járul a közép- nagyságú fészkűekből a H . Scherfeli, vízszintesen szétálló, hosszú szŐrezetével a Ma- gas-Tátrából, a H . subprenanthum a Vele- bitrŐl H ieracium prenanthoides-fé\z termettel és bőglandulás virágzattal, a H . m ultisetum a Retyezátról H . Transsilvanicum termettel, sűrű sertés leveleivel, a nagyobb feszkűek közül a H . nig ritu m var. criocline a Sude- tokból (Baenitz Herbárium Europaeum 7381) bolyhos szőrű virágfészkével, a H . Liptoviense a Csorbai-tótól, a levél lemezénél jóval hosz- szabb levélnyelével, meddő tŐlombbal. E Hieraciumokkal kapcsolatban bemutatja a H . rupicolum Fr. va r. Á rpádinum
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) TÁRSULATI ÜGYEK. 499 eltérését a turóczmegyeí (blatniczaí) völgyek szőrezeten meg a teljes kopaszságon kivül ből, kopasz leveleivel és lekopaszodó virág (a mely talán egy tövön is megvan) más elfészkével, továbbá a H . setigerum-nak. var. különitőt nem ismer, legfeljebb mint forma balatonense eltérését, mely alacsonyabb ter microtricha és leiophylla alakok említhetők, metű, hosszúhajzatú, a virágfészke fürt- vagy de geografiailag ezek sincsenek egymástól sátorszerű, laza, meglehetős nagy és fehérlő. elkülönítve. Staub Móricz a tőzegtelepek nö 3. I s tv á n ff i Gyula »A balatoni h a lvényein is megfigyelte a fekete szint, péld. ivadék táplálékáról* értekezett. A Balaton Carex acuta, Schoenus nigricans stbin. Hogy moszatflórájának tanulmányozása közben al e jelenség ilyen két eltérő fekvésű helyeken kalma nyílt előadónak a moszatok és a halak fordul elő, feltűnő s érdekes volna magya közti vonatkozásokat vizsgálnia. A halak biorázatát találni. Vájjon nem a levegő nedlógiája, főleg a mi a növényekkel való összevességének hatása-e e jelenség ? függést illeti, amúgy is nagyon hiányosan is Borbás Vincze is észrevette a meretes, s így tisztán ebből a szempontból is tőzegnövények, sások, a Schoenus nigricans, kívánatos volt a halak táplálkozásának vizs Sch. ferru g in eu s bractealis részeinek szembegálata. A moszatvilágnak különben már a tűnő feketeségét s ezzel foglalkozik is folya petelerakásban, illetőleg elhelyezésében is jut matban levő tanulmányában, mely a Balaton- szerep, s különösen a parti Cladophorákat mellék (illetőleg a dunántúli dolomit-hegy keresik fel a peterakó nőstények. ség) flórájának múltját és jelenét tekintve, Összefoglalva a halak táplálkozására vo iparkodni fog földeríteni, hogy a magyar natkozó irodalmat és vizsgálatokat, itt is föl síkság tőszomszédságában meg a hazai havaemlítheti, hogy Zacharias arra az eredményre sokon mennyi meglepő növénygeogTafiai ana jutott, hogy három fajnak kivételével az lógon (Draba lasiocarpa, Sesleria varia, Pri édes vízi (Németországban honos) halak állati mula Pannonica, Phyteuma orbiculare stb.) táplálékkal élnek s a növényi alárendelt sze uralkodik. A kérdésnek minden oldalról való repet játszik csupán, a mennyiben pedig ilyet megvilágítását azonban a szakértekezésnek is vesznek magukhoz, a planktonból merí további figyelmébe ajánlja. tik szükségletöket. 2. Borbás Vincze »A N ym phaea A legkisebb halivadék, az I —2 cm. therm alis keletkezésének anologonja« czímen hosszú fiatal halak bélcsatomáját elemezve, tartott előadást. (Lásd egész terjedelmében azt mindig tömve találta növényi táplálékkal, Pótf. X X IX —X X X . 146. 1.) a melyen az emésztés hatása szembeötlő vala. Schilberszky Károly a tudo Zöld szálas (leginkább Zygnemaceák), zöld mány pozitivitása érdekében nem oszthatja egysejtűek (Scenedesmus, Cosmarium, Pan- Borbás állítását mindaddig, míg a nílusi nö dorina stb.) meg tömérdek kovamoszat, Bavény kérdéses heterophylliája nincs kellőkép cillariacea foglaltatik a bélcsatornában, apró megvilágttva; mert azon esetre, ha a Nym rákoknak pedig — ellentétben Zacharíassal — phaea Lotus, miként több Nymphaea-faj, nem csak nyomait látni, azt is ritkán. heterophyll növény, akkor az egymagában A halivadék ezt a tömeges növényi is oly feltűnő bélyegnek lesz tekintendő, táplálékot nemcsak a planktonból veszi, ha mely eltérő morfológiai alkotás következténem a parti növényzetből is. Legelni jár a ben hazánk héwízi tündérrózsája lényegesen fiatal halivadék a parti moszatokra. Igen szé más genetikai és növényföldrajzi értelmezés pen kitűnik ez a bélcsatomában foglalt alá fog esni. Mindeddig pedig magát a nílusi Bacillariaceák megtekintéséből. Ezek job növényt tökéletes ép állapotban sem élve, bára helyhez kötött ülő alakok voltak, s sem szárítva nem tanulmányozták, mindössze csak ritkábban látta a planktoni alakokat. a kifejlődött fogas levelek és a virágok szol A vizsgált halivadék oly tömegben veszi fel gáltak összehasonlító vizsgálatok alapjául. a moszattáplálékot, hogy a kipreparált bél- Borbás Vincze azt tartja, hogy csatornából szürke hurka gyanánt lehet ki a heterophyllia leginkább vízi növényekszorítani a legnagyobbrészt kovapánczéloknek alkalmazkodás közben szerzett sajátsága, ból álló tartalmat. A kovamoszatok plaz állandó morfológiai és szisztematikai bélyemája és endochromja meg volt emésztve; get nem alkothat, mert változik a termőhely a héjak üresek. körülményei szerint. Sok vízi növény levele Az eddigi vizsgálatok szerint a mosza változást szenvedhet és felemás lehet. Bortok a halivadék táplálkozásában legnagyobb, bás a két Nymphaea között az aprócska szinte kizárólagos szerepet játszanak. A ki 32*
Page 1 and 2: This work is licensed under a Attri
Page 49: This work is licensed under a Attri
Page 57: This work is licensed under a Attri

Természettudományi közlöny 26. kötet 301. füzet (1894 ... - EPA

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?