Természettudományi közlöny 26. kötet 301. füzet (1894 ... - EPA
Természettudományi közlöny 26. kötet 301. füzet (1894 ... - EPA
Természettudományi közlöny 26. kötet 301. füzet (1894 ... - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)<br />
498<br />
a var. apyrenocarpa A. Richt. (fructu apy-<br />
reno) a Tahiti szigetről származik ; a honnan<br />
1793-ban az angolok az Antillákra s Brazíliába<br />
is átplántálták.<br />
Ehető gyümölcsénél fogva ma már a<br />
trópusok alatt széltében elterjedt Artocarpus<br />
com m unis Forster-t a leggyakrabban A rtocarpus<br />
incisa L . ^/í/.-nak nevezi a botanikus<br />
világ, de hibásan, mert Georg Forster,<br />
az oczeáni flóra érdemes ismertetője, első<br />
irta le az Artocarpus-t a Johann Reinhold-<br />
dal közösen írt »Characteres Gener. Plan-<br />
tar., quas in itinere ad insulas maris aus-<br />
tralis collegerunt, descrípserunt, delineave-<br />
runt« czímű munkájában még 1775-ben.<br />
Tehát az 1781-ben kelt s a Thunberg-féle :<br />
Radem achia incisa (1776) névből névcsere<br />
folytán származott Artocarpus incisa L . fil.-<br />
nak sem értelme, sem jogosultsága; tekintve<br />
azt is, hogy Forster azután még a valódi<br />
kenyérfa külön monográfiáját is megírta.<br />
Elitélőleg nyilatkozik O. K u n t z e-nak<br />
a *Revisio Gener. P lantar. «-ban eljárásáról.<br />
A Linné Sp. plánt. 1753. évének elfogadott<br />
időpontján túl (visszafelé) teijedŐ prioritási<br />
kutatásaiban sok helyes megjegyzése mellett<br />
sereg-számra kereszteli át a növényeket, a<br />
melynek egyik szülöttje a Saccus communis<br />
O. K . ; szerencsétlen, szinonimja az Artoc.<br />
communis-nak.<br />
Forster érdemeit negligálni nem lehet.<br />
Prioritása biztos s az Ő Artocarpus commu-<br />
nis-knak rehabilitácziója a kifejtett okoknál<br />
fogva kétséget sem szenvedhet.<br />
Ezek után áttér az eredeti Forster-féle,<br />
továbbá a brazíliai, a Mauritius szigetről,<br />
Jamaica, Jáva, Tahiti és Új-Kaledoniá-ról<br />
származó Artocarpus communis-on végzett<br />
anatómiai vizsgálatainak eredményére.<br />
A levélszövet histológiai jelleméről kimutatja,<br />
hogy az az eddig általa megvizsgált<br />
mintegy 25 Artocarpus-fajjal szemben igen<br />
jellemző. Különösen két anatóm iai bélyegével<br />
válik ki mint olyan, a melyek külÖn-külÖn<br />
felette ritkán fordulnak elő az Artocarpus-<br />
genus egyéb fajain. Az egyik: a szivacs-<br />
parenchyma sárgás-zöld színű gyanta-tartalmú<br />
secret-sejtjei; a m ásik: az epidermis tölcsér-<br />
szerüleg bem élyesztettpajzsképü. m irigy-szőrei.<br />
Az A rtocarpus integrifolia L. és az<br />
A rtocarpus echinata R oxb.-val való összehasonlítás<br />
után kitűnik egyszersmind, hogy az<br />
úgynevezett »anatóm iai m ódszer« gyakran a<br />
species értékének a megállapításában is kitűnő<br />
szolgálatot tesz.<br />
5. Borbás Vincze bemutatja a<br />
TÁRSULATI ÜGYEK.<br />
G alanthus n ivalis isendochlamydeaját. 1880*<br />
bán lelt a zugligeti völgyekben hóvirágot, fi<br />
melyiknek mind a hat szirma (leple) olyaú»<br />
a minő a belső szokott tenni. Ugyanéit<br />
Társulatunk 1881 április 27. szakülésén be*<br />
mutatta (Közlöny 1881, 227. 1. Tanáregyesületi<br />
Közi. 1881, 571. 1.). Most ugyanezt A<br />
jelenséget vagyis a Leucojum felé való hit*<br />
nyatlást a Svábhegyen észlelte.<br />
Bemutatja a holdruta sporophylliájátj<br />
melyet Holuby József esperes BosaCt<br />
völgyében lelt, s a melynek a rendes levelű<br />
is gyümölcsözővé alakult.<br />
<strong>1894</strong> május 9-ikén.<br />
I.Borbás Vincze »A Hieracium ok<br />
A lpestria csoportja« czímen tartott előadást.<br />
A Hieraciumok Alpestria csoportja a Vul-<br />
g a ta dombi és hegyvidéki csoportnak fi<br />
havasvidéken a helyettesítője. Geográfiái cső*<br />
portnak is tekinthetjük, mert főképen a Su-<br />
detákon meg a Magas-Tátrán terem. Nye-<br />
letlen szárlevelein kivül a fészekpikkelyek<br />
feketesége tünteti ki s előadó egész sereg<br />
példával (Centaurea melanocalathia, Picris<br />
Tatrae, Carex atrata stb.) demonstrálja, hogy<br />
a havasvidéki fajok hegye-levelein a feketeség<br />
mint jellemző geográfiái vonás jelenkezik.<br />
F r i e s Alpestriái közül azonban a H .<br />
D inaricum F r. nem ebbe a csoportba, hanem<br />
a Sabauda közé tartozik, a H . Carpa-<br />
ticum Bess. pedig Fries munkájában (Epi-<br />
crisis Hieraciorum) téves, és általában kétes<br />
növény s vagy H . JVimmeri-veX egybevágó<br />
vagy a Bélái Barlangliget vidékéről eredő,<br />
Vulgata-beli Hieraciummal egyező, melyet<br />
előadó előbb a névjegyen H . cylindrocala-<br />
thium -nak. nevezett.<br />
A Hieraciumok Alpestria csoportja<br />
leginkább Öelakovsky, Fiek, Sa-<br />
gorsky és Schneider flóráiban van<br />
ismertetve; az utóbbiak a Magas-Tátrából<br />
négy fajt említenek. Ehhez járul a közép-<br />
nagyságú fészkűekből a H . Scherfeli, vízszintesen<br />
szétálló, hosszú szŐrezetével a Ma-<br />
gas-Tátrából, a H . subprenanthum a Vele-<br />
bitrŐl H ieracium prenanthoides-fé\z termettel<br />
és bőglandulás virágzattal, a H . m ultisetum<br />
a Retyezátról H . Transsilvanicum termettel,<br />
sűrű sertés leveleivel, a nagyobb feszkűek<br />
közül a H . nig ritu m var. criocline a Sude-<br />
tokból (Baenitz Herbárium Europaeum 7381)<br />
bolyhos szőrű virágfészkével, a H . Liptoviense<br />
a Csorbai-tótól, a levél lemezénél jóval hosz-<br />
szabb levélnyelével, meddő tŐlombbal.<br />
E Hieraciumokkal kapcsolatban bemutatja<br />
a H . rupicolum Fr. va r. Á rpádinum