Óbuda újság 2007/7. szám - Óbuda-Békásmegyer

obuda_07.qxd 3/29/2007 4:08 PM Page 15
2007/7. szám Egyház – Helytörténet 15
Ötzi kortársainak települése • „Környezetrendezés” és „hulladékgazdálkodás” a bronzkorban
Szenzációs leletek a Királyok útján
A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a Királyok
útja 293. szám alatt különösen gazdag lelõhelyet tártak
fel a január közepétõl március közepéig terjedõ idõszakban.
A munkát az tette szükségessé, hogy a területen,
amely régóta ismert és nyilvántartott lelõhely, több házból
álló lakópark építését tervezik, s a házak alapozásakor
végzendõ földmunkák az értékes emlékeket megsemmisítik.
A múzeum a régészeti kutatást a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal elõírása és a beruházóval kötött
érvényes szerzõdés alapján végezte.
Afeltárás során újfent
„megnyilatkozó” lelõhely
hihetetlen gazdagságával
azonban még a
szakembereket is meglepte:
az 1500 négyzetméternyi
felületen, több rétegben
elhelyezkedõ, 5000
évet átfogó 7 régészeti korszaknak
csaknem 500 objektumát
bontották ki a régészek
az alig két hónapos
feltárás alatt. A legkorábbi
leletek, a Kr.e. 5000 tájáról
az újkõkorból származnak.
Majd a késõ rézkor idõszakában,
a jégbe fagyott alpesi
pásztor, Ötzi kortársainak,
a Duna-parton sorakozó
kis falvainak egyikéhez
tartozó maradványai
kerültek elõ. Atelepülés lakóinak
különösen gazdag
szakrális életérõl a rituális
állat-temetkezések, áldozati
gödrök tanúskodnak.
A kora bronzkort követõen,
a Kr.e. II. évezred közepére
tehetõ a terület legintenzívebb
használata. A
Mükénéi-birodalom fénykorának
idején, a Dunaparton
pásztorkodó és
földmûvelõ népek éltek,
kultúrájukat Vatya-kultúra
néven ismeri a szakirodalom.
Budapest területén itt
fogható meg elõször, hogy
- mai szóval élve - „környezetrendezést”
végeztek
településük kialakítása során.
A falu a Duna mély
Óbudán van-e Árpád sírja?
Az Óbudai Múzeumban Árpád-fejedelem
halálának
1100. évfordulója alkalmából
áttekintjük és forráskiadványként
kiadjuk a 2007. évi
Könyvhétig az elmúlt 300 évben
megjelent és összegyûjtött
annotált szakirodalom
gyûjteményét. Térképpel is
ellátjuk a jegyzéket, hogy
bemutassuk, ki, hol feltételezte
és kereste Árpád-fejedelem
sírját.
Akérdés továbbra is
megválaszolatlan
maradt, mert eddig nem találtuk
meg Árpád sírját, de
sok, jól valószínûsíthetõ
feltételezéssel, érdekes érveléssel,
elgondolással találkozhatunk,
ami okot ad
az elmélkedésre, lehetõséget
nyújt a méltó megemlékezésre.
Árpád fejedelem
907-ben, július 3-a és
7-e között a Pozsonyi csatában
sérült meg, majd elhunyt,
és sokak szerint
Óbudán temették el. Nagyon
sok régész, történész
az Anonymus-féle Gesta
Hungarorumban található
leírásra hivatkozva feltételezte,
hogy a városrészben
kell keresnünk a sírt. Mások
a „Pilisi háromszögben”
több magaslatot jelölnek
meg a temetkezés valószínûsíthetõ
helyeként.
Bél Mátyás, aki 323 éve
március 24-én született,
Pomáz és Szentendre között
jelölte meg a „Notitia
Hungariae Novae Historico
Geographiaca” egyik
kötetében Árpád sírjának
feltételezett helyét, késõbb
sok követõje akadt.
Történelmi séta
Az Óbudai Múzeum a
turizmus és a kutatók iránti
tisztelete, ugyanakkor a
történelem rejtett kincsei
iránti kíváncsisága miatt
március 23-án tartott elõször
kirándulást. A legkö-
fekvésû árterére is ráhúzódott,
melynek feltöltését települési
hulladékkal érték
el. A tér ilyen módon történõ
kialakítása a Kárpátmedence
õskorában teljesen
egyedülálló. A vaskor
és a legkorábbi római idõ-
zelebbi történelmi sétára
április 23-án 13.30 órától
invitálja az érdeklõdõket.
Amúzeumtól indulunk, úti
célunk a Kopasz-hegy (jelenleg
Csúcs-hegy) felé.
Budakalászt érintve, a Barát-patak
mentén gyalogosan
haladunk, oda-vissza
körülbelül 6 kilométert teszünk
meg. Az érdeklõdõk
kérdéseire a Pozsonyi csa-
szak is hagyott nyomokat a
településre igen alkalmas
területen. A rendkívül gazdag
lelõhely további, az
építkezés földmunkáival
nem érintett részei egyelõre
a földben várják a jövõ
kutatóit.
tával kapcsolatban Poór
Miklós, a Kopasz-hegyrõl
és Árpád sírjáról Lánczky
Imre ad választ, amelyet
évtizedes kutatásaikra alapoznak
és várhatóan gondolatébresztõek
lesznek.
(Jelentkezés: 250-1020,
e-mail: obmuzeum@invitel.hu,
Óbudai Múzeum,
Fõ tér 1.)
Újj Írisz múzeumigazgató
Bibliai életutak
Az Óbudai Mûvelõdési
Központban (ÓMK) „Bibliai
életutak” címmel indult
új sorozat. Az érdeklõdõket
keddenként várják az
ÓMK-ba. Április 3-án
„Ezékiel próféta, aki bepillantást
nyert a mennybe;
Babiloni fogság”, április
10-én „Dániel próféta, a
legnagyobb ószövetségi
vázlatpróféciák közvetítõje”
címmel hallhatnak elõadást,
tehetnek fel kérdéseket.
Elõadók: Kecskeméti
János, Kulcsár Attila,
Filep György. (Kezdés:
18.30 órakor a San Marco
utca 81. szám alatt. Belépõjegy:
70 forint.)
Divat a szocializmus
éveibõl
A Budapesti Történeti Múzeum
Kiscelli Múzeuma a
„Szocialista divat mûhelyei”
címû, Ökrös Zsuzsa
válogatásában nyíló kiállításához
keres 1956-1989
között készült, az OKISZ
Laborhoz, a Ruházati Boltok
Vállalatához, a Budapest
Divatszalonhoz (Fõvárosi
Mértékutáni Szabóságok
Divatszalonja), a
Magyar Divat Intézethez
(Ruhaipari Tervezõ Vállalat,
Ruhaipari Mintatervezõ
Vállalat, Divattervezõ Vállalat),
illetve a Budaprinthez
köthetõ ruhadarabokat
és kiegészítõket. (Jelentkezés
Simonovics Ildikónál,
tel./fax: 368-7917,
06/30-210-7484;
simonovics.ildiko@mail.btm.hu)
JURÁNYI ATTILA GYÛJTEMÉNYÉBÕL